Külső területek - Kikötői erdőség
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Szántóföldek (új)
Dokkok és kikötő (új)
Kikötői erdőségTharg birtokok (új)
Krenkataur barlangrendszer (új)
<< Előző oldal - Mostani oldal: 20 (381. - 400. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>

400. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-04-03 19:51:20
 ÚJ
>Melton Zygendar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

//Elhagyatottan//

*Megy, mert viszik. Csendesen szunyókál a kosarában, főleg amíg még frissen hat a nyugtató. Álmai ugyanakkor kissé zaklatottak, élénkek, talán pont a mámoros állapot miatt. A szemhéjára hulló napfény és árnyékok mindenféle képeket alkotnak elméjében, s ezekből alakul aztán az álma, megfűszerezve hányatott sorsú mindennapjaik jó és rossz élményeivel. Bár a rossz élmények most túlsúlyban vannak, ezt láthatná bárki, ha figyelné arcocskáját, amin vívódó grimaszok futnak át, gyakran mintha sírni is készülne. De néha azért eszébe juthat egy-egy jobb tapasztalat is, ringató karokról, simogató kézről, kedves hangú beszédről, és persze valódi mellről, amiből igazi, édes anyatejet szopizhat, mert olykor egész nyugodtnak tűnik. Persze, utóbbi állapot áll fenn akkor is, ha véletlenül sikerül bekapnia a saját, vagy a testvére öklét, esetleg a takarójuk csücskét, mert úgy lefoglalja magát az étkezés megnyugtató mozdulatával.*


399. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-04-03 09:44:08
 ÚJ
>Assag Rugia avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 148
OOC üzenetek: 8

Játékstílus: Vakmerő

*Assag mágustoronyba tett rövid de informatív, sőt mindemellett jövedelmező kiruccanása után megindul a kutatás eredményének tárgya felé.*
~Tündérkert. Újabb nevén Vérkert. Remélem megtalálom, amit keresek.~
*Rágódik magában az újabb néhány napnyi kutyagolás tudatának súlya alatt.*
~Miért nem tudnak mindent közelebb rakni egymáshoz.~
*Estefelé tábort ver, tüzet szít és egy kellemes talpmasszázs után félálomba merül.
Hajnalban nyúzottan kel, összeszedi a holmiját, amit remélhetőleg senki nem lopott el az éjszaka, majd útra indul a célja felé, reménykedve, hogy ma késő délután eléri a célját.*


398. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-04-02 11:59:07
 ÚJ
>Alludrin Svideran avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 390
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Megfontolt

//Elhagyatottan//

*A doktor nem sokat vacakol a reggeli indulással. Sőt korán kel és még a pirkadat előtt összekészül. Az éjszaka ha nem is csendesen, de viszonylag nyugodtan telik. A doktor párszor megeteti és tisztába teszi az ikreket, majd utána nyugodtan tovább alszik.
Amint összekészül, csak egy utolsó mozdulat van hátra. Kinyitja a táskáját és egy kis üvegcsét vesz elő. Az ilyen üvegcsék nem ritkák a doktor táskájában, hiszen számtalan gyógynövény és más förmedvényt gyűjtött össze az idők folyamán ezekben. Most egy olyat húz elő, amely inkább a gyógynövényekhez sorolandó, bár erről megoszlanak a vélemények. A célnak azonban pontosan megfelel. Ahogy csontos hosszú újaival finoman kinyitja az üvegcse száját úgy kezd érezhetővé válni egy kissé savanyú, de mégis ismerős illat. A doktor nagy gondossággal Cseppent bele a tejbe néhány cseppet a sűrű fehér masszából, amelytől azt várja, hogy némi nyugtatóként hasson majd a gyerekek számára. Minden bába, gyógyász és orvos tudja, hogy a mákvirág teje jó nyugtató és fájdalomcsillapító. Ez a hatás most jól jön a dokinak is, aki szeretné ha a hosszú úton maximum a kaja miatt hisztiznének az ikrek.
A kis koktél elkészültét követően már ténylegesen el tud indulni a doktor. Felkapja a kölyköket és a puszta irányába távozik.*


397. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-04-01 19:54:14
 ÚJ
>Zakt'ar Zygendar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 44
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//Elhagyatottan//

*Zakt'ar nyugodtan szunyókál, és lássanak csodát, nem is üvölt. Ez így megy két egész órán keresztül. Ezalatt testvérét markolászva, mellette mocorogva álmodik. A ringás pedig kifejezetten jót tesz, de a jóból is megárt a sok. Idővel pedig Zakt'ar szemei felpattannak, és idegesen pillant körbe. Nem túl ismerős táj, simogató szél, és még az éhség és a mostanra majdnem rá is száradt kakitól irritált fenék. Nos ezek igen nagy gondok, még ha egy ismeretlen, és elsőre nem is túl karizmatikus hang igyekszik is nyugtatni.*
~Ááá, nem jó, enni! Fáj, hideg!~
*Közben persze mindezt gyermeknyelven világgá is kürtöli.
A kecsketej viszont egy kis kezdeti erőltetés után nyerő ötletnek bizonyul. A kis elf be is vedeli a fejadagot, és noha az éjjel majd jó sokat sír a puffadás miatt, így az út többi részét biztonságban töltheti, mialatt még egy réteget enged a pelenka fedőtalajára. Négy óránként éhes, és ugyanilyen időközönként kell pelenkázni, egyszer-egyszer pedig egészen csendes perceket is hagy a doktornak. Amúgy a következő időszakban egészen jó kisbaba.*



396. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-03-31 19:08:14
 ÚJ
>Alludrin Svideran avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 390
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Megfontolt

//Elhagyatottan//

*A doktort nem igazán érdeklik a gyermekek nyavalyai. Csak annyiban, hogy ne sipákoljanak a fülébe és ez által ne árulja el a doktor tevékenységét. Sajnos azonban ez nem ilyen egyszerű, hiszen a babák bizony gyakran sírnak. Tele a pelenka, éhesek, fáznak, szomjasak és ki tudja mennyi minden miatt még. Éppen ezért a doktor felkészült a helyzetre és van nála egy kis kecsketej, amely az anyatej helyett alapvetően beválik. Habár ezt még elf gyermekeknél nem tesztelte, de most itt az ideje.
A kis megálló után hamar belevetik magukat az erdei sétába. Alludrin nem is nagyon kapkod a gyaloglással, hiszen a vashegy árnyéka már távolinak tudható. Nem is baj ha lassít, hiszen a végén még összerogy a teher és a gyorsaság miatt. Több óra gyalogúttal a hátuk mögött érkeznek meg a szántóföld és az erdő határára, ahol a doktor ideiglenes tábora található. Ezt a kis menedéket még a több hónapos növény gyűjtögetés során húzta fel és most jó szolgálatot teljesít, hogy az éjszakát itt tölthessék.
A megérkezés zökkenőmentesen telik és a gyermekek is csöndesen tűrik az utat, legalábbis a doktor úgy véli. Az összekészített tüzelőből gyorsan tüzet rak, hogy mindhárman megmelegedhessenek. A télnek már vége, de az éjszakák a vadonban, még csípősek lehetnek, pláne ilyen pici babák számára. Amint a tűzet megrakta közelebb települ és egy kis fém edényben megmelegíti a kecsketejet, hogy enni adhasson az ikreknek. A már télen is alkalmazott disznóbeles cumis megoldással odatartja az egyikük szájához az ételt, hogy enni tudjon.*
- Semmi baj. Vigyázok rátok. *Mondja hűvös, de megnyugtató hangon, majd várja a gyermek reakcióját. Ha éhesek enni fognak, okos babáknak tűnnek, akik talán már hozzászoktak a dadákhoz és így az idegenektől is elfogadják az ételt. Ráadásul a doktor tudja, hogy az egyik gyermekkel már találkozott és az tartozik neki. Ezt nem feledte el, mivel a vállán ott ékeskedik a félhold, amely örök jegyet hagy a másiknak. Semmi sincs ingyen a világban, pláne nem egy orvosi kezelés. Az este lassan elközeleg és ha minden jól megy akkor az etetés után végre pihenhetnek egy kicsit.*


395. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-03-31 11:08:05
 ÚJ
>Meryth Nemaw avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 128
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

*Az erdők a kedvencei. Nem a büdös, sötét sikátorok, ahol sosem lehet tudni, mibe lép az ember; nem a kocsmák, bordélyok, ahol már csak a levegőben lévő alkoholgőztől is becsiccsent az óvatlan betévedő, hanem a sűrű, árnyas erdők. Mindig kellemesen hűvös van, finom illatok járják körbe. Nem járt még olyan erdőben, a hol virág- vagy fűszag lett volna jelen, persze lehet, csak neki van szerencséje, de most is a vér és veríték illatát érzi, amit a környező, életükért küzdő állatok ontanak magukból. Nem kell vigyáznia, a vastag bőrbakancs megvédi a lábát, a szoknyája pedig elég rövid, a feltűnően benyúló ágakat ki tudja kerülni, így annak sem lesz semmi baja. Sietve szedi a lábait, szeretne sötétedés előtt kijutni. Tyát sikerült kényelmesen elintéznie, egyszerűen bekebelezte, így se vér, se hulla. Nem olyan ugyan, mintha a saját szeme láttára olvadt volna le a hús a csontjairól, de így sem volt rossz. Viszont mikor teheti, marad a jól bevált koncolásnál. Ha eléri a szegénynegyedet, első dolga lesz kiragadnia tömegből egy nyomorultat, berángatni egy kihalt helyre, és addig kínozni, míg az kegyelemért nem könyörög. Hiányzik már neki a vér látványa, és az édes sikolyok.*


394. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-03-30 23:40:50
 ÚJ
>Fibienne Ayalsa avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 141
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Vakmerő

*Eleinte nem tervezett semmit, csak azt tudta, hogy ki akar jutni a kikötőből. Ahogy azonban eléri az erdőséget, óhatatlanul is bevillan néhány régi emlékkép.*
~Talán ideje lenne visszanézni.~
*Különben is valami nagy dologról pusmogtak odalent a dokkoknál. Valami kivételes és rangos eseményről. Ha ez idáig eszébe jutott Arthenior, mint a veszélyt érző macska fújt vissza az ötletre és az ottani múltjára, pedig ha jobban belegondol, pont ott történt vele minden lényeges fordulat.
Kissé ugyan messzinek tűnik, de nagyon maximum pár nap alatt biztosan odaér.
A többi már gyerekjáték lesz.*
~Persze. Csak fel ne ébredj belőle kedves Fibienne!~
*Ha mást nem cikizhet, legalább maga felé legyen meg az a jól ismert, örökös cinizmusa.*


393. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-03-30 17:56:27
 ÚJ
>Idya Rotan avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 277
OOC üzenetek: 28

Játékstílus: Vakmerő

*Átkutatta a környéket, de semmi. Sem vérszomjas, csápos szörnyeteg, sem angyali arcú, kegyetlen mosolyú lány, de még egy gyanús járókelőbe se botlott bele. Találkozott néhány vadásszal, vándorral, kereskedővel, de egyikőjükre se reagált a lánc, így nem foglalkozott velük. Így néhány nappal később ismét az erdőben van, de most nem keres senkit. Ha véletlenül össze is találkozna azzal a bizonyos démonnal, nem utasítaná el, és örülne, hogy megúszott egy hosszú utat, de nem lehet ekkora szerencséje. Amon Ruadh felé igyekszik a kitaposott ösvényen. Artheniorba nem érdemes szerinte elmenni, nem hallott arrafelé különös eltűnésekről, vagy gyilkosságokról, amik eredarra utalnának. Amonon viszont mindig történik valami. Rengetegen élnek ott, főleg harcosok, telepesek és kétkezi munkások, és állandóan pörög az élet. Egy ilyen helyen nem lehet nehéz elvegyülni. Még azt sem vennék észre, ha egy kisebb földműves család eltűnne a közeli földek egyikéről, hiszen nem tarthatnak mindenkit mindig számon. Csak a következő népszámlálásnál derülhet ki a turpisság. Kiváló rejtekhely valakinek, aki egyszerű megoldást keres. ~Ez így nem megy, nem tudok elvonatkoztatni.~ Aju jár a fejében, és az, hogyha minden eredar ilyen értetlen, akkor csoda, hogy még nem fedték fel őket. Nem látta ugyan harcolni, lehet kitűnő, precíz munkát végez áldozatain, és semmi nyomot nem hagy maga után, de hogy értetlen, és képtelen felfogni alapvető dolgokat, az biztos. El is hessegeti az emléket, mielőtt megint felhúzná magát feleslegesen. Csilingelő ékszerével a szárnyain siet az ösvényen, hogy még napnyugta előtt elérhesse a várost.*


392. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-03-29 09:09:55
 ÚJ
>Alyosra Radogen avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 805
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Vakmerő

*Érzi, hogy kitérő választ kap. Persze végső soron jómaga is egy harcos alakulat tagja, így tudja, hogy létezik egy olyan dolog, amit úgy hívnak, hogy parancs. A parancs pedig azért parancs, hogy aki kapja az anélkül végrehajtsa, hogy különösebben elgondolkodna rajta, de pláne anélkül, hogy felülvizsgálja, a jó katona egyik ismérve, hogy szó nélkül végrehajtja a parancsot. Ugyanakkor nagyon keskeny a határmezsgye egyes parancsok esetében, mikor az egész könnyűszerrel kegyetlenkedésbe csap át. A lány sosem vetemedik ez utóbbira, hiszen ő nem leli élvezetét az ilyesmiben. Fejét felemelve Aoneer tarkóját vizsgálgatja egy ideig, és azon gondolkodik, hogy vajon a férfi élvezi-e a kegyetlenkedést?*
- Akkor elmesélem. Még északon volt egy ork törzs, a vezetőjüket úgy hívták, hogy Grobak Hrodga. Két nemzedékkel azelőtt még csak jelentéktelen törzsecske voltak, a Thargok szolgálatában. Aztán valahogy kinőtték magukat, akkorára, hogy már szövetségesek voltak inkább, mint csatlósok. Ekkor meg Kagan apja úgy gondolta, hogy a szövetség megpecsételéseként hozzáadja a zöldbőrűhöz Kagan húgát, Isuriit. Kagan ezt nem nézte jó szemmel, hiszen a húga gyermek volt még.
*Akkoriban ő is gyerek volt, és a történetnek az elejét nagyjából csak az elbeszélésekből ismeri. Persze látta ő is, hogy a szálláshelyükön egyre több az ork, és hogy azok nyál csorgatva néznek minden nőneműre legyen az idősebb, vagy gyerekkorú. De a vendégjogot maximálisan tiszteletben tartották, már legalábbis addig az éjszakáig.*
- A nagy ünnepség napján aztán elkezdődött a gyilkolás. Az egyik fél, arra törekedett, hogy mentse Isuriit, meg akit még lehetett. A másik fél meg úgy volt vele, hogy ha már így alakult, akkor szabad a rablás. Anyám aznap éjjel halt meg, túl szép volt ahhoz, hogy ne akarják kiélvezni. Meg ha már kéznél vagyok, akkor engem is. Félholtra verniük sikerül. Suhancok, akik nem voltak elég bátrak ahhoz, hogy férfiak ellen harcoljanak, hát megtették asszonyokkal, meg gyerekekkel.
*Máig viseli ennek több nyomát is, bár talán egyik sem feltűnő, hiszen az egyiket például a haja takarja, de a tarkóján három hosszú barázdában nem nő haja, mintha valami karom nyoma lenne, talán az is. Most viszont fél kézzel elengedi Aoneer övét, hogy odanyúljon és ellenőrizze, hogy megvan-e még az a három heg. Megvan.
A kis történet talán magyarázatot ad arra, hogy miért is érzi magát kellemetlenül orkok társaságában. Nem fél tőlük, legalábbis már nem, viszont szívből gyűlöli őket. Igaz, hogy nem tölti ki minden idejét az utálkozás, mert nem gondol erre, csak mikor meglát egyet. Szerencsére viszonylag ritkán lát orkokat, így a többi időben felhőtlenül boldog lehet. Illetve arra is magyarázat a történet, hogy miért is vonzódik az Aoneeréhez hasonló testalkatú férfiakhoz, mert igaz ugyan, hogy már meg tudja védeni magát, de azért mégis jól esik a védelmező rá vetülő árnyéka.*
- Miért akarsz griffet?


391. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-03-29 06:57:40
 ÚJ
>Aoneer Hraefg Glimriorathan [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37

Játékstílus: Vakmerő

*A furcsa kérdést nem tudja hova tenni. Most vagy megvádolták valamivel, vagy próbálnak rámutatni, hogy egésze hasonlít ahhoz az átokverte törzshöz. Végül próbál egy olyan választ kreálni ami egy hosszú vágással elmetszheti ezt a problémát, de szerinte ez csak félig, meddig sikerül.*
-Városőr vagyok, engem ezért tartanak. *Többedmagával akár nagyobb csapatokban is, de le kell vadásznia az alkalmatlankodó, semmirekellő és problémákat kreáló bandát, mielőtt azok szépen lassan tönkretennék a várost maguk körül. Ugyanígy az élőholtakkal és a sötét isten híveivel. Mondaná még, hogy amúgy ezeket az eseteket nem szokta élvezni, de a szó torkára fagy. Dehogy nem élvezte amikor azt a sötételfet bedobták a rácsok mögé és törpe kollégája gúsba kötötte, hogy egész éjszaka mozdulni se tudjon, de még a száját se nyithassa ki résnyire se. Dehogy nem élvezte amikor az a szajha bolondot csinált magából egy hadnagy előtt, és végleg elásta magát abba a bizonyos bányába. Boldogságot érzett mikor az élőholtakat kellett kardélre hányni, akár a Grombárnál akár később a felderítőcsapat élén. Igen, a háború a munka mindent egyszerűbbé tesz. Ezért olyan nehéz amikor valaki azt mondja "vége van". Ezt ne ők döntsék el.*
-Még senki sem mesélte. *Válaszolja a második kérdésre, a hirtelen témaváltás nyugtalanítja. Nem maga miatt aggódik, mert Alyo valószínűleg nem fog kést döfni a vért rése közé, egyszerűen csak van most valami a beszélgetésükben amit nem lát át, nem ért. Nem tud hova tenni. És nem igazán tud gondolkodni rajta mert épp az utat és lova nyakát kell figyelnie. Minden fennmaradó érzékével a mögötte ülő lányra próbál koncentrálni. És persze akarva-akaratlanul, de eszének egy apró része már a kikötőben kalandozik.*


390. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-03-24 23:10:22
 ÚJ
>Nellara Han avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 669
OOC üzenetek: 18

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Freshko figyelmébe//

-Igen!
*Bólogat, mosolyog, majd a a szájába töm még néhány bogyót. Nincs is jobb az egészséges, finom ételnél, ami ráadásul ingyen van.*
- Az erdő közepén van egy kis fa házuk, eléggé messze innen. Nem, ők nem varázsoltak, egyszerű földművesek.
*Amint rálépnek az ösvényre a férfi búcsúzkodni kezd.*
- Örülök, hogy jól érezted magadat, Freshko!
*Mosolyog az elfre.*
- Én is jól éreztem magamat. Remélem, hogy még találkozunk majd.
*Mosolyogva búcsúzkodik el, majd kénytelen folytatnia útját hazafelé.*


389. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-03-23 21:34:10
 ÚJ
>Aoneer Hraefg Glimriorathan [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37

Játékstílus: Vakmerő

*Reméli nem okoz nagy kényelmetlenséget a lánynak. Mégiscsak jobb lett volna ha két lovat készítenek elő. Lehet a visszaútra már szereznek egyet valakitől, de ebben persze nem lehet biztos. A hátas most nem nyargalászik olyan sebesen mint tegnap, most messze több súlyt kell cipelnie. Nem sokkal többet de többet. A félvér szerencsére könnyű súlyú Tharg menyecske.
Az útjuk eddig nyugodtnak és eseménytelennek tűnik, de aki csak így átnyargal a vidéken az nem is fog találni sok érdekességet. Még Laor sem kötött beléjük, most amikor már nála van az alabárd, és feltehetőleg a nagyságos asszony is leszidta, már nem volt akkora nagy legény. Nem sok kalandban reménykedhet, ha még a jó öreg bajkeverője sem hajlandó megereszteni feléje legalább néhány mérges szót. Nyílban, vagy dárdában már inkább nem is reménykedik.
Hamarosan kifordulnak a szántóföldekre és innen már a világ, az általa ismert világ északi részén járnak. Mintha a levegő is egyre jobb lenne ahogy távolodnak a kikötő mocskától, tényleg szomorú, hogy ezek után még vissza kell menniük oda.*


388. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-03-23 21:24:11
 ÚJ
>Alyosra Radogen avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 805
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Vakmerő

*Aoneer mögött ül a nyeregben. Talán még sosem volt olyan, hogy egy ló hátán másodmagával ült volt. Mennyivel kényelmesebb lenne ha Aoneeren nem lenne páncél, akkor könnyedén hozzásimulhatna a hátához, vagyis kényelmesebben simulhatna hozzá. A derekát így is átfogja, bár nem kapaszkodik belé olyan görcsösen, sőt kezeit lazán ejti a férfi combjaira. A lovat viszont szorítja a combjával, így könnyen felveheti az állat lépéseinek ritmusát, bármilyen jármódban is legyen az. Végtére is szinte egy időben tanult meg járni és lovagolni is, bár ez tényleg újdonság a számára, hogy valaki mögött üljön, pláne olyasvalaki mögött aki mögül nem lát ki, nem baj akkor majd néz oldalra és szemléli a tájat.*


387. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-03-22 20:17:16
 ÚJ
>Quienn Isael avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 65
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

*Az erdőbe érve már lankad a kezdeti lelkesedése. A reggeli frissessége bőven elszállt, ráadásul irdatlanul kezd fájni a háta.
Úgy dönt hát, hogy bár közel van a célhoz, megenged magának egy rövidebb pihenőt.
Egy fa tövébe kuporodva iszik gyenge gyümölcsborral megtöltött kulacsából, majd nagyot nyújtózva a törzsnek dől.
Nem időz el sokáig, csak pár percig lehunyt szemmel hallgatja a természet zajait, és bár egészen közel van ahhoz, hogy elbóbiskoljon, hamarosan erőt véve magán felpattan, és megindul a Vashegy felé.*


386. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-03-20 19:42:47
 ÚJ
>Morwon Loree Dedion avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 817
OOC üzenetek: 1350

Játékstílus: Vakmerő

// Óriás-gyűjtés //

* A végenincs erdő jól ismert ösvényét tapossa már, hiszen ez a legegyszerűbb módja, hogy valaki eljusson valahova máshová. Idejét dalolással tölti, amire felfigyel a közeli állatvilág is. A négylábúak futva, a madarak repülve, a bogarak pedig magukat az avarba ásva távolodnak a hang forrásaként szolgáló óriási teremtménytől. Ez persze nem nemtetszésüket bizonyítja, hanem, hogy annyira tetszik nekik a móka, hogy barátaikat is ide akarják hívni, hogy együtt élvezhessék a nótát. Ám amíg nem érnek ide, hallgassuk egy kicsit a szövegelés tárgyát is. *

Morwon vagyok, nagy költő,
Értem rajong minden nő.
Szeretem a sült csirkét,
Na, meg a persze a kecskét.

Keresni vagyok órjásokat,
Haza nem térek Amonra,
Amíg nem lelek órjásokat,
Csak aztán megyek Amonra.

Írtam én már verseket,
De nem ilyeneket.
Erdő népe figyeljetek,
Ez műve életemnek.

Kagantól kaptam a feladatot,
Kutassak fel minden paraszt-lakot.
Célom az óriások gyűjtése,
Na meg az élőhalók püfölése.

Elkapok én minden pajtást,
Kitakarítják majd a padlást.
Mert bár óriás az óriás,
De attól még újonc ám.

Hosszú még az út elfele,
Nem is t'om, megérkezek-e megfele?
Mer' hát aki tart az jut,
De biztosan tartok valahova?

Én bár úton vagyok ám,
A cél még sincs fenn a fán,
Hanem ott van biz' Kalácsfalván,
Ha ott van óriás-pajtás.

Mer' bár múltkor nem láttam,
Attól még tán most 'látnák'.
Szeretem én a sült kecskét,
Meg én még a sült csirkét.

Hogy hívják a sárga katicát?
Nem azt a csíkosat,
Mer' t'om, hogy az a krumplibogár,
Hanem azt a pettyeset.

A pettyes csiga...
Ja nem, katica...
Olyan, mint a facica.
Csak nem fából, s nem cica.

Itt a versem vége,
Mer' kezd elfogyni az ihlet.
Jobb lesz inni egy kis vizet,
Mielőtt mindennek vége.

Erről viszont eszembe jutott,
Hogy szeretem a sört, a borot.
De a víz is megteszi, ha nincs más,
Csak ne legyen sós, mint a tenger.

Mer' azt kóstoltam és nem finom,
Hanem tökre rossz, mint a fingom.
Na, irány óriásra vadászni,
Aztán majd a földre kaszálni!

* S azzal már megy is tova. Mármint idáig is ment, csak egy pillanatig lassított, amíg előveszi kulacsát. De máris indul tovább. Éljen Morwon! *


385. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-03-16 01:11:56
 ÚJ
>Dinara Minerton avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 52
OOC üzenetek: 119

Játékstílus: Vakmerő

*Az erdőben van. Lassan, óvatosan halad, nehogy csodás új ruhájának baja essen. Ez az egyetlen, ezért vigyáznia kell rá. Ha beér a városba, majd vesz néhány előkelő darabot, hogy elvegyülhessen a tömegben. Egy szépen felöltöztetett, mosolygós kislányt senki sem gyanúsítana lopással, hiszen látszik rajta, hogy van mit a tejbe aprítania. Bájosan vigyorogva elcseni az erszényeket, aztán ő is előadja a nagyhalált, hogy nincs meg a pénze, és máris megoldódott az ügy. Legalábbis nem kerül bajba. Maga köré tekeri a kötött, sötétkék kardigánt, amit szintén a legénységtől kapott, nehogy megfázzon, és kecsesen kerülgetve a bokrokat, ágakat igyekszik átverekedni magát a sűrű erdőn.*


384. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-03-15 21:25:20
 ÚJ
>Munmey Tyasiry [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 130
OOC üzenetek: 7

Játékstílus: Vakmerő

//A Vacsora tálalva//

*Az idő szerencsére nem olyan hideg, kezdenek rügyezni a fánk, és már nem annyira csupasz mint egykor voltak.

Kicsit bóklászik nézelődik, hiszen úgy sincs más tennivalója, azon kívül, hogy világgá megy. Csak megy megy, ameddig a lába bírja.

Egész jó kondícióban van, szóval még egy darabig még sétálni fog a nagy semmiben.*

~ Úgy sem fogja érdekelni őket, hogy elhagytam a házat, max annyi, hogy eggyel kevesebb rabszolga van náluk. Úgyis találnak helyettem újat, s jobbat, meg ezt a tisztséget inkább másra ruháznám.~

*Hamarosan egy ösvényre lyukad ki, és egyenesen Dokkok és kikötő felé halad tovább.*



383. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-03-15 20:15:15
 ÚJ
>Worenth Yosden [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51

Játékstílus: Megfontolt

*Lassan annyira kiismeri azt az ösvényt, ami a szántóföldekre visz, hogy akár csukott szemmel is végigmenne rajta. Ha szekérrel utazna, akkor a bakon még szundikálna is egyet, ám lóháton ez aligha lehetséges. Üstökös ráadásul roppant okos jószág, nem igazán kell terelgetni, szinte magától is tudja, hogy a hátán ülő hóhajú hová szeretne menni. Bár igaz, a városba ritkábban megy, de ha mégis, útja akkor is errefelé viszi, csak annyi, hogy a szántóföldeknél az erdőszéli tisztás felé kell vennie az irányt, nem pedig a mágustorony felé.*


382. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-03-15 18:53:44
 ÚJ
>Freshko Themaron avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 132
OOC üzenetek: 7

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Nellara figyelmébe//

-Ahogy elnézem, ismered ezt a gyümölcsöt. Szeret elbújni a bozót között, az állatok elől. De nagyon finom, igaz? *Mosolyog, miközben szed még egy marékkal a bogyókból.*
-Sokban hasonlít kettőnk népe Nellara. A szüleid merre élnek? Ők is tanultak mágiát? *Folytatja a kérdezősködést, miközben kezeivel utat nyit a sűrű bokrok között. Csodálattal figyeli, a mellette tipegő apró lány minden léptét, mondatát.
Néhány méterrel a két utazó előtt előkerül a gyakori forgalomtól keményre taposott földút.*
-Könnyen megtaláltuk, igazad volt. *Megtorpan az útra lépve. Enyhén előre dől, majd a lány szemébe pillant.*
-Nellara, pontosan így képzeltem el a szabadnapomat! Csodás napsütésben, egy nagy erdei séta. Viszont attól tartok, ez a búcsú ideje, vissza kell fordulnom. Vigyázz magadra, remélem találkozunk újra a közeljövőben! Kíváncsian várom a bemutatódat, hogy mit tanulsz az újdonsült otthonodban. Sok sikert az Ezüstszilánkok között! *Megvárja a lány válaszát, majd sarkon fordul. Legszívesebben megölelné a varázslatos tündért, de egy mosollyal és integetéssel búcsúzik.*

A hozzászólás írója (Freshko Themaron) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.03.15 18:54:31


381. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-03-15 13:08:27
 ÚJ
>Aoneer Hraefg Glimriorathan [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37

Játékstílus: Vakmerő

*Kellemes, árnyékos és csendes. Távolról hallja a víz hangját, és itt ott a bokrok zörgését, ahogy a rágcsálók elfutnak a vágtató ló közeléből.
A távolban egyre inkább közeledik a vashegy íve, először csak épp meglátja a szürkületben a fák fölött, aztán az apró dombocska hamarosan heggyé növi ki magát, tetején pedig épp úgy nő a kőerőd, és a fából ácsolt falak vonala. Igen még épp időben van, talán az sem lenne baj ha egy kicsit megkésik, de arra már mondhatni képtelen. Túl közel van a hegy, túl gyors a lova és még van egy kevés idő amíg a nap lenyugszik a horizonton.*


1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220