Külső területek - Kikötői erdőség
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Szántóföldek (új)
Dokkok és kikötő (új)
Kikötői erdőségTharg birtokok (új)
Krenkataur barlangrendszer (új)
<< Előző oldal - Mostani oldal: 12 (221. - 240. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>

240. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-01-06 16:07:44
 ÚJ
>Worenth Yosden [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51

Játékstílus: Megfontolt

//Második szál//
//Learon//

*A pásztor pozitív hozzáállását öröm hallgatni. Hirtelen eszébe jut, hogy rákérdez, nem e lenne valami módja annak, hogy bal kezét ismét használni tudja. Aztán rájön, hogyha lett volna mód a kezelésre, azóta Chiari, vagy valamelyik másik mágus segített volna. Sajnálja Learont, mert nem lehet könnyű félkézzel az élet.*
-A céljaink ösztökélnek minket.
*Ha valaki, akkor a hóhajú tökéletesen átérzi azon helyzetet, hogy az utóbbi időkben nem lehetett komolyabb energiákat fektetni a mágiatanulásba, legfeljebb ha a mágustoronyig elcaplatott valaki.*
-Senkinek sem. *csóválja meg a fejét.* -A sötét hordák megjelenésével szinte egy időben elvágták a lehetőségeket a mágusok elől, mintha így akartak volna megbénítani minket, nehogy még jobban felerősödjünk. Ezért abból főztünk, amink volt, de szerencsére így is tudtunk miből gazdálkodni.
*Worenth a Grombari csatánál megtapasztalta, hogy mennyire jól jött volna mondjuk néhány erőteljes tűz, vagy napvarázslat. Amint módja lesz rá, ezekben az ágakban fog jártasságot szerezni.*
-Ismerem bizony, én magam is használtam már egyszer egy narancsfa magjával.
*Még Isqeha adta neki a magot, és akkor a fiú csak ámuldozott, hogy a mágia milyen csodás dolgokra képes.*
-Ugyancsak hasznos lehet a rügyfakasztás. Ha úgy adódik, ne menj messzire, én szívesen megtanítom neked.
*Számított Learon ezen válaszára, így nyomban elmosolyodik.*
-Való igaz, én fogalmaztam kissé helytelenül. Emberi társaságra gondoltam. Akivel beszélgethettél adott esetben, és tudott is válaszolni.
*Még sértő is lehetne egy vérbeli pásztorral, ha felvetik neki a magányosság lehetőségét. Jó-jó, persze, körbeveszik a jószágok, de az akkor sem olyan. Legalábbis általában nem.*


239. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-01-06 13:43:46
 ÚJ
>Learon Derin avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1568
OOC üzenetek: 121

Játékstílus: Megfontolt

//Második szál//
//Worenth//

*Learon kissé megcsóválja a fejét a hallottakra.* ~Szóval vad marad. Nem tetszik ez nekem! Bár Worenth Mester elég intelligens hozzá, hogy jóra nevelje a kölyköt, az kétségtelen!~ *A többi Tharg gondolatára Learon nem tud mit mondani. Voltak valamikor Thargok, ismert is nem egyet még aki ezen név alatt élt, de azok vagy meghaltak már vagy eltűntek a szellemek tudják hová! Worenth megdicséri Learon munkáját, ami azért büszkeséggel tölti el a pásztort. Elég sok munkája van benne. Nem is gondolnák az emberek, hogy egy nyomorék képes bármi hasznosat is létrehozni. Márpedig ő már sokadik alkalommal cáfol rá erre az állításra.*
-Én is úgy érzem, hogy bármi elérhető lenne nekünk, akik eléggé akarunk valamit az életben! *Mosolyodik el.* ~Mondjuk azért tapsolnom egész nehéz, de nem lehetetlen!~ *Meglepődik saját humorán, de azért annyira nem értékeli jónak, hogy el is mondja hangosan.*
-Miután felépítettem a birtokomat, belekezdhetek a mágia tanulásába. Elég sokat lazítottam már, és éltem a saját vágyaimnak, hogy itt az ideje, hogy ezt is megtanuljam. Habár, az utóbbi idők veszedelmei miatt nem volt lehetőségem rá, sajnos. *A háborús időben a mágia tanulásával foglalkoztak a legkevesebbet a városiak és mindenki. Ez közismert tény. Lehet, hogy itt továbbra is átadták egymásnak a tudást a varázslócsemeték, de neki nem volt Synmirán maradása. Talán majd most időt szakíthat arra is.*
-Van egy varázslat, nem tudom ismered-e, amit mindenképpen szeretnék megtanulni. Nagy terveim vannak vele. Fanevelésnek hívják és elengedhetetlen egy igazi gazdának. *Tervei között sok minden szerepel ezzel a varázslattal kapcsolatban. Ennél hasznosabb dologgal még nem igazán találkozott. Gyakorlatilag világmegváltó mágiáról van szó, annyi mindenre lehetne használni.*
-Mindig van társaságom, Worenth mester! *Simogatja meg a lova fejét, mire az elégedetten nyihog egyet.*
-Egy igazi pásztor sosem magányos, ha vele van a nyája.



238. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-01-06 11:40:09
 ÚJ
>Learon Derin avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1568
OOC üzenetek: 121

Játékstílus: Megfontolt

*Elér egy viszonylag már ismert helyet a pásztor, ahol végigvezeti nyáját, méghozzá sietős léptekkel. Nagyon közel jár már céljához, és az állatok is nyugtalankodnak emiatt a hely miatt. A juhok sosem szerették az erdőt, és ezt Learon teljesen meg is érti. Mostantól újfajta legeltetést kell majd kigondolnia, mert az eddigi erdei sétái nem lesznek jók. Kevés állattal, fél tucat kecskével tökéletes volt ez, de így már nem. Csupán egyetlen rövid pihenőre áll meg, hogy ebédeljen. Egy darab kenyér, amit nemrég kapott, hozzá friss tej és máris teli van a gyomra.* ~Mennyivel könnyebb úgy enni, hogy az embernek nem kell letenni semmit a kezéből, hogy a másikkal meg tudja fogni az italát!~ *Ezután furcsa ötlete támad. Régebben a falujában látott egy hangszert, amit kecskeszarvból csináltak. Olyan mint egy furulya, de szebb hangja van annál. Elő is veszi a szekeréről azt a szarvat, amit erre a célra szán. Ezzel el is fogytak az ilyen célra használható dolgai, és csak nagyon sokára fog újra szerezni, ha minden jól megy. Elkezdi kitisztogatni a hangszer belsejét.* ~Nagyon jó lesz ez! Egy kézzel nem is álmodhattam volna arról, hogy újra furulyát fújjak!~


237. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-01-05 06:48:59
 ÚJ
>Worenth Yosden [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51

Játékstílus: Megfontolt

//Második szál//
//Learon//

*Haszonállatokhoz mérve valóban drága egy irbisz, mert ennyiből tényleg egy kisebbfajta állatkertet össze lehetne vásárolni.*
-Az alapvető dolgokat már tudja, viszont a ragadozó vér nem válik vízzé. Figyelni kell rá, hogy kezes maradjon és ne vaduljon el túlságosan.
*Egyáltalán nem bántóak a pásztor szavai, mert teljesen igaza van. A megvásárolható irbiszek, amiket az állatkereskedők kínálnak talán alapjáraton is kicsit szelídebbek, mint vadon élő társaik. Xauzur egyelőre teljesen úgy viselkedik, mint egy kutya, vagy mint Ragron, és remélhetőleg ez az állapot meg is fog maradni a későbbiekben is.*
-Efelől nincsenek kételyeim.
*A régi mag közül kevesen vannak már, így Leandana magától érthető választás volt.*
-Ezt nem tudom. Biztos vannak máshol is Thargok, akik ha hírét veszik Kagan borostyánszoborrá változásának, talán eljönnek e földekre.
*A nagy tervekről a hóhajú nem sokat tud, mert tény, hogy Kagan ügyes hadvezér volt, ellenben roppant kiszámíthatatlannak bizonyult.*
-Csak azért, mert hangzásra nem olyan cicomás, attól még lehet fontos és jelenthet sokat. *mosolyog. Éppen rákérdezne, hogy miről is van szó, amikor Learon testközelbe helyezi a dolgokat.*
-Szép munka! *nézegeti az edénykét. Fél kézzel mindenképpen figyelemre méltó.*
-Sikerült elég rendesen kitolni a határaimat. Úgy érzem, hogy bármi elérhető számomra.
*Mindehhez kemény és kitartó munka kellett, nem pedig lazsálás és láblógatás. Az eredmény viszont magáért beszél, igazán nem lehet oka a panaszra.*
-Még sok varázslat megtanulása vár rám, de kellőképpen felkészült és eltökélt vagyok.
*Mindkettő fontos dolog.*
-Egyedül töltötted ezeket az időket, vagy volt azért társaságod?


236. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-01-03 21:49:32
 ÚJ
>Learon Derin avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1568
OOC üzenetek: 121

Játékstílus: Megfontolt

//Második szál//
//Worenth//

*Az árat először nagyon magasnak tarja a jószágért, mert ha belegondol, hogy annyiért egy tucat jó kecskét kap, ami egy nagyobb család teljes ellátását biztosítja szinte egész életre, ha jól tartják őket.*
-Ez attól fog függeni, hogy mennyire idomítható jószág. Ha annyira mint a kutya, akkor mindenképp jó vétel, de ha ostoba ragadozó marad, akire mindig figyelni kell, akkor nem érte meg! *Lehet, hogy rosszul, esetleg sértően hangzik, amit mondd, de nincs mit tenni. Soha sem fog tudni egy ilyen ragadozóra úgy tekinteni, mint a többi állatra, hiszen ő pásztor, óvnia kell a nyáját. Eközben eldöntetik, hogy gyalogolni fognak, ami mindkettejük szerint a legjobb megoldás. Elgondolkodik a dolgokon, hogy milyen lehet most a Thargok városa. Leandana mennyire erős kezű vezető, és mennyire ésszerűek a döntései. Abból kiindulva, hogy nő, nem tudja mit várjon.* ~Furcsa helyzet ez, hogy már asszonyok kezébe kerül egy ekkora település.~ *Persze ismeri ő a Szellemjáró mentalitását, de mégsem tud elvonatkoztatni bizonyos dolgoktól.*
-Adják a szellemek, hogy jól végezze a dolgát a pozíciójában! *Emeli fel maga mellé a kezét, hogy az áldás minél hatásosabb legyen.*
-És akkor mi lesz? Mostantól ki is halt akkor a Tharg vérvonal? Mert ha nem ébred fel, akkor vége a nagy terveinek. *Nem is tudja mit gondoljon ezekről a tényekről.*
-Én éltem egy békés pásztor életét, ahogy régebben is, mielőtt a Thargokhoz beléptem volna. Megtanultam nemezt készíteni többek között, ami egy régi álmom volt. Tudom, nem egy hatalmas nagy dolog, de sokat jelent, ha az ember pásztor! Valamint a szarufeldolgozásban is elmélyültem. *Feltételezi, hogy Worenth nem fogja megérteni, mi is a jó ebben, de talán megpróbálja Learon fejével látni a dolgokat. Ezért egy ivószarut mutat neki, ami egy elhullott ökör szarvából készült. Minták még nincsenek rajta, hiszen egy kezével nehéz lenne ilyet kivitelezni. Azonban szépen fénylő, csiszolt edényke.*
-Te pedig azóta nagy mágussá váltál? Nem mintha eddig nem lettél volna az, de a sok idő gondolom meghozta a termését. *Mosolyog a férfira.*


235. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-01-03 17:56:09
 ÚJ
>Worenth Yosden [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51

Játékstílus: Megfontolt

//Második szál//
//Learon//

-Egészen pontosan ezerhétszáz aranyat fizettem ki érte. Megmondom őszintén, hogy az alkudozáshoz nem értek, így kérdés nélkül megadtam a kért összeget. Egy csatamén olyan ezer arany körül mozog, így szerintem ezért a ragadozóért ez jó ár volt.
*Kissé kérdően pillant a pásztorra, mintha tőle várná a megerősítést, vagy éppen a megcáfolást.*
-A gyaloglás helyénvalóbb választásnak tűnik.
*Rég utazott már szekéren, de való igaz, figyelni kell a jószágokra, meg minden. Xauzur egyre jobban kezdi megszokni az állatokat, leginkább akkor húzza be fülét-farkát, mikor a ló lábai alá keveredik. Kölyök még, nagyon kíváncsi, de azért nem hagyja magát letaposni.*
-Kagan döntött így. Leandana számára ez komoly változás, de vezetőként most nagyobb szükség van rá, mint szellemjáróként. Na, ez jó kérdés! *esik gondolkodóba, mert valamiért ez eddig ilyesmire nem is gondolt.* -Meg merem kockáztatni, hogy nincs. Azt tudom, hogy keresett magának feleséget, de arról tudnánk, ha lenne törvényes örökös. Ettől függetlenül persze futó kalandokból akár még lehetne is, de kétlem. Elméletileg Kagan "csak" mélyálomba merült, és nem halt meg. Egyszer elképzelhető, hogy visszatér.
*Valamiért erre az opcióra Worenth nem tenne nagy pénzt, de, mint az utóbbi időkben kiderült, a csodák mindig a legváratlanabbkor ütik fel a fejüket.*
-És veled mi a helyzet Learon? Hogy teltek az elmúlt idők?


234. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-01-02 21:49:35
 ÚJ
>Learon Derin avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1568
OOC üzenetek: 121

Játékstílus: Megfontolt

//Második szál//
//Worenth//

*Végül az állat rájön, hogy nincs esélye, így érezhetően lazul a feszültsége a pásztornak és az állatoknak is, akik idő közben elkezdtek legelészni is. A válaszra elvigyorodik. Emlékszik, hogy még régen mekkora hajtás és fejetlenség volt mindig itt. Mindig hiányzott pár ember onnan, ahol lennie kellett volna.*
-Nem is csodálom, ennyi ember között nem is lehet. *Az irbisz vásárlásánál nagyon fülel. Ugyan, ő nem tervez vadállatot venni, de jó tudni az állatvásárokról. Az ilyen információk egy állattenyésztőnek jól jönnek. Lehet aztán a későbbiekben egy irbisz-tenyészetet fog üzemeltetni, bár nem sok esély van rá.*
-És mennyibe kerül ez a szépség? *Hiába lát benne veszedelmet is a pásztor, azért meg kell hagyni, hogy szép jószág az ilyen.* ~Csak ne nőne meg olyan nagyra, és ne lennének ilyen hegyes fogai!~ *Elgondolkodik a következő kérdésen, ami a földjéről szól. Ilyesmin még nem gondolkodott, de abban szinte biztos, hogy mindig akad valaki akinek kell föld.*
-Örömmel veszem, ha velem tartasz! *Megpaskolja szekerének oldalát.*
-Felülünk rá, vagy szeretnél inkább gyalogolni? *Ő maga szívesen választaná most a kutyagolást, mert ilyen úton nehéz a szekeret egyenesen tartani, főleg, ha állataira is figyelni kell, mellé pedig beszélgetni és a ragadozót is szemmel tartani. Egyszerre sok feladat. A harcokról ő maga nem sokat tud, csak amit látott az égen, de az sem érdekelte túlságosan. Pár erős mágus harcának gondolta akkor is, és most is. Felesleges erőfitogtatás, amit sok élet bánt. Az új vezetőréteg pedig egészen megdöbbenti. Sosem gondolta volna, hogy Kagan így fogja végezni. Mindig olyasmi járt az eszében, hogy valami nála erősebbe fog belekötni, mert rosszul méri fel helyzetét és felfújja magát, gondolkodás nélkül támad.* ~Ilyen furcsa halált még nem hallottam!~ *De erről nem beszél, hanem egy másik dologról, ami felkeltette figyelmét.*
-Leandana vezető? Azt hittem a szellemjáró és a vezető titulus nem járhat együtt. *Megvakarja szakállát.*
-De lehet, hogy csak tévedek, mert nem igazán ismerem a barbárok kultúráját. Van Kagannak törvényes örököse? *Az új tagokon eddig sem lepődött, mert úgy özönlöttek mindig is, mint a hangyák. Ő is olyan volt mint azok. Új és jobb élet reményében vándorolt el a városból egy ismeretlen Hadúrhoz.*



233. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-01-02 18:45:20
 ÚJ
>Worenth Yosden [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51

Játékstílus: Megfontolt

//Második szál//
//Learon//

*Az állatok végül sorba rendeződnek, az irbiszkölyök pedig valóban nem bírna el a neki még oly hatalmas lóval, így csak tisztes távolból figyelget, szagolgat, lépked.*
-Bizony ám! Sosem unatkozunk ezen a vidéken.
*Érezhető a hóhajú hangsúlyából, hogy ez egyáltalán nincs ellenére. Még mindig jobb, mintha olyan helyen lennének, ahová a madár se jár.*
-Vagy úgy. *mosolyog.* -Őt sem vitték be a városba. *pillant oldalra az irbiszre.* -A tisztáshoz kellett kiballagni, hogy egyáltalán láthassam. Mindig is odáig voltam az irbiszekért, Xauzur pedig megtetszett, és elhoztam.
*Nyilván lenne más állat is, amit szívesen elfogadna, de azok még számára is elérhetetlen áron mozognak.*
-Akkor elkísérlek, úgyis ráérek. Ha nem a tiéd, úgy ki kaphatta meg? Talán összefutunk Chiarival, vagy Azillal, az óriással is.
*Utóbbival váltana is néhány szót, mert lenne némi asztalosmunka, ami szakavatott kezeket kíván.*
-Eseménydús időszakon vagyunk túl, mióta a sötétség útjára indult, hogy mindent fényt eltüntessen világunkból. Harcok folytak a kikötőnél, a külső területeken, és a Grombarnál. Utóbbinál sikerült megnyernünk egy nagy csatát, ám a háborút mégsem mi döntöttük el, hanem azok a nagy erejű entitások, akik segítségünkre siettek. Bizonyára láttad te magad is.
*Az biztos, hogy az égi játékok mindenki emlékezetébe belevésődhettek egy életre.*
-A Thargok vezetője Leandana lett, Kagan pedig borostyánszoborrá változott. Sok régi tag eltűnt, rengeteg az új, szóval majd ne lepődj meg. Synmira irányítása már egy ideje az én kezemben van, mert Isurii továbbállt.


232. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2016-12-31 17:00:33
 ÚJ
>Learon Derin avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1568
OOC üzenetek: 121

Játékstílus: Megfontolt

//Második szál//
//Worenth//

*Ahogy elhangzik az invitálás, a pásztor nem is késlekedik, hanem füttyent kutyájának aki rendezi az állatseregletet és már indulnak is tovább előre, a mágus felé. Jószágait nem viszi túl közel, és a szekér mellé parancsolja őket, megbízik Worenthben, de a vadállat az vadállat, akármi történhet, és ez ellen a ló a legbiztosabb védelem. Azt nem fogja tudni legyúrni az irbisz. Kutyája is leül egy nősténykecske mellé és hozzádörgölődzik. Amikor a kutya szót említi a férfi, odafordítja a fejét, de meg nem mozdul.*
-Valóban rég! Történt azóta egy s más! *Feleli mosolyogva, és ő is fejet hajt. Mindig kedvelte ezt az embert, mert hasonlóan nyugodt, mint ő.*
-Kutya. Így hívom, mert még nem jutottam el addig, hogy nevet adjak neki. Meg, amúgy sem terveztem. *Egy állatának sem adott nevet. Bakkecskéjét Lazyar nevezte el, lovát pedig már úgy szerezte, hogy hallgatott már egyre.*
-Még nem láttam irbiszt a piacon, pedig gyakorta látogatom az állatvásárokat. *jelenti ki csak úgy magának beszélve, félhangosan, miközben nézi, hogy mennyire lekushad ez a ragadozó egy póráz látványától.* ~Jó munkát végzett a befogója. Nekem is meg kéne tanulni ezt a fajta szelídítést. eddig csak haszonállatokkal próbálkoztam.~
-Azt a földet indultam meglátogatni, amit még a Vezértől kaptam régen. Tudom, már nem az enyém, de érdekelne. Meg amúgy is beszélni akarok a Thargokkal. Egy-egy ajándékot adnék régi ismerősöknek... *Eszébe jut Akheel, akitől nem is vett szinte búcsút amikor fogta magát és elment a táborból.*
-Te biztos tudod a frissebb híreket, amik engem elkerültek. Segítenél nekem azzal, hogy pár mondatban beszámolsz, mi hír a Thargoknál és Synmirában? *Valószínű, hogy ez nem pár mondat lesz, mert tetemes idő eltelt azóta, mióta ő a várost és a mezőket járva tanul és élvezi az életet. Régi mágustársai azóta valószínűleg nagy tudás birtokába kerültek, ő viszont másfajta szakértelemre tett szert. Olyanra, mint a szaru és nemezkészítés és egyéb pásztori dolgok. Olyanok, amik mindig érdekelték.*



231. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2016-12-31 14:50:44
 ÚJ
>Neara Anthariel avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 90
OOC üzenetek: 33

Játékstílus: Megfontolt

*Tudja jól - hiszen ezt is elmondták neki -, hogy az ösvényen talál házakat, amelyek szándékosan az utazóknak lettek kialakítva. Ezekben nem sok felszerelés van, egy nem túl kényelmes ágy, egy tűzhely és asztal székkel, de megpihenni a hosszú út során ez bőven kényelmes. Az éjszakai ragadozók támadásától sem kell tartani ezeken a helyeken, mivel nem messze vannak az úttól, elkerülik őket a nagyobb vadak. Neara találkozik néhány fa elszállítóval, ez a Vaserdő néven is ismert hely, bőven megtermeli azt a mennyiségű fát, ami a hajóácsoknak elegendő. Ami azt illeti mások is vételeznek ezekből, hiszen az itteni fák, nagyon jó minőségűek mindenféle felhasználásra. Neara talál is egy erdészházat, ahol éjjelre megszáll. Elkölti a vacsoráját, megeteti a lovát és reggelig alszik.
Nem ébred korán, a mostani megpróbáltatások, elég sok erejét kivették, így nagyjából egy órával ébred harangszó előtt. Aztán felnyergeli lovát, és a kis házban mindent úgy hagy, mint, ahogy talált és nekivág Amon Ruadh városának. Úgy véli hogy még az előtt meg fog érkezni, hogy lemenne a nap.*


230. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2016-12-31 09:14:46
 ÚJ
>Minasyn Foks avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 49
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//Megérkezés//

-Hát, gyermeki gonoszkodás volt csupán, de ott akkor az nagyon rosszul esett és ez maradt meg. *Meg is vakarja hátul a tarkóját, mert már idősebben belátja, hogy mi miért volt, de attól nem fogja jobban szeretni a testvéreit, akik meg is felejtkeztek a létezéséről is.*
-Ó tényleg? Nagyon jó lesz hallgatni a fiatal nagyiról szóló történeteket! Alig várom, hogy jobban megismerjem. *Reméli jobb helyen van az idős halott rokona és most ha rá néz, büszke kis unokájára, aki összetalálkozott Ryrrossal.*
-Szerintem hülyeség fejtegetni ki mennyi idős, főleg ha félvérrel találkozik az ember, mert hát ugye nem ugyanúgy látszik meg a koruk, ha meg tapasztaltabb az élet terén, az meg miért fájna bárkinek is nem? *Elég jól áll hozzá a dolgokhoz, na de egy percig sem akar hízelegni, mint tényt említi meg a dolgot, semmi csábos közeledés nem célja a mondandójával.*
-Hali! *Köszön, majd mikor hölgynek nézik inkább csak kínosan mosolyog, mert öltözete nem igazán érdemel ilyen tiszteletet, na de ha már ennyire kedvesek, nem fog beszólni.*
-Köszönöm, nagyon kedves Önöktől. *Tud ő még ilyen illedelmesen is válaszolni, bár nem a stílusa, na de nem járatja le jóakaró útitársát.*
-Nem okoz, végre hallok valamit a nagyimról és persze az sem utolsó, hogy a legjobb barátjával tölthetem az időt. *A kényelem, meg a kiszolgálás érdekli láthatóan a legkevésbé a lánykát, a lényeg, hogy van harapnivaló és nem kell gyalogolnia.*
-Ó, nem kell engem kiszolgálni, általában feltalálom magam. *Mosolyog és fel is dobja a táskáját a kocsira, majd az említett étel felé indul meg a levegőbe szagolva.*


229. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2016-12-31 09:05:31
 ÚJ
>Grem Gromrot avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Megfontolt

*Az erdő az erdő. Nem épp a kedvenc helyszín egy apró gnómnak. Főleg ha sötétedik már az idő. Emiatt is nehéz tájékozódni, és ha azt vesszük, hogy az apróság még kissé sántít is, akkor egy fákkal övezett ösvény mindig tele van buktatókkal. Lámpást gyújtani nem akar, mivel az erdei vadak figyelmét, vagy a haramiákét nem akarja magára vonni. Inkább lassabban és óvatosabban halad előre, hogy végre elérje a biztonságot jelentő célját és így klántársaival lehessen. Ez azonban még odébb van és amíg a rengetegben bóklászik bizony a gyomra sem hagyja nyugodni és néha egy egy ág reccsenésre bizony odakapja a fejét, hogy megbizonyosdjon nem e valamiféle ragadozó, vagy haramia az aki az életére tör. Ezzel a kissé félős, de eltökélt érzésekkel rakja egyik lábát a másik után.*


228. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2016-12-30 13:37:41
 ÚJ
>Worenth Yosden [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51

Játékstílus: Megfontolt

//Második szál//
//Learon//

*A távoli foltok lassacskán alakot öltenek, ahogy egymás felé közelednek, és a szekér tetején integető fickót megismeri a mágus.*
~Learon!~
*Elég jó a memóriája, mindenre emlékszik, ami az elmúlt években történt. Learon őskövületnek mondható a Thargok között, és most itt találkoznak az erdőben. Nem lepi meg az állatsereg, ami körülveszi a pásztort.*
-Jöjj bátran, barátom! *kiált vissza, majd leguggol és az irbiszt magához hívja, aztán megsimogatja a fejét.*
-Xauzur marad! Szépen!
*Az irbisz természetesen kíváncsi, és folyamatosan a többi állatot fürkészi. Még kölyök, de a vadösztön nyilván benne van, ezért kell kicsit dorgálni.*
-Nem fog bántani senkit, ígérem!
*Worenth a szekér felé sétál kicsit meggörnyedve, ugyanis folyamatosan fogja Xauzur bundáját, aki megállás nélkül mozgatja orrát... szaglászik. Majd mikor odaérnek elengedi, és Xauzur körbejárja a lovat, kecskéket, és a kis fekete kutyust, akit Worenth már biztosan látott. Az irbisz nem támad, csupán ösztönös körözgetést csinál.*
-Üdv Learon, rég találkoztunk! Látom, a kutyád még megvan. *mosolyog, és üdvözlésképpen fejet hajt.* -Mi is a neve? Már nem emlékszem.
*Xauzur kicsit közelebb sompolyog a többi állathoz. Látszólag nem fél, a lovakat Synmiran már megszokta, a kutya és a kecskék pedig nem jelentenek kihívást.*
-Xauzur! Nem rosszalkodni! Különben... *nyitja szét köpenyét és feléje mutatja a pórázt, aminek látványa letöri a ragadozó magabiztosságát.*
-Nemrég vásároltam a forgatagon. *mondja Learonnak.* -Merre tartasz?


227. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2016-12-29 21:36:33
 ÚJ
>Learon Derin avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1568
OOC üzenetek: 121

Játékstílus: Megfontolt

//Második szál//
//Worenth//

*Learonnak feltett szándéka, hogy elmegy arra a földre, amit régen megkapott. Biztos benne, hogy már nem az övé, hiszen eljátszotta esélyét, de azért jobb ha tudja milyen volt. Ha nem, hát tette egy jó sétát. Jelenleg kecskéivel, kutyájával és lovával baktat az úton, és gyakorta megáll, hogy az állatok pihenhessenek. Azért teszi ezt, mert ő a szekéren ül, és rosszul érzi magát miatta, hogy a többiek gyalogszerrel közlekednek. Próbálja minél könnyebbé tenni az útjukat. Kutyája teljesen nyugodtan tereli a kecskéket, egy-egy vakkantás és máris rendezettség alakul ki a mekegők között. Ahogy így halad az úton, egy ismerős arccal találja szemben magát. Nem kell sokat gondolkodnia a néven.* ~Worenth Mester!~ *Jut eszébe, hogy még Synmirán találkoztak és beszélgettek pár mondatot, de annál tovább sajnos nem jutottak. A szekérről int neki jobbjával és még tisztes távolságból köszönti, hogy semmiképpen ne ijessze meg a férfit és kis kedvencét, aki így önmagában nem tűnik veszélyesnek, de ha belegondol, kecskékre veszélyes lehet, akármennyire látszik szelídnek. Kutyája és lova, észlelvén a ragadozót, szinte azonnal a gyámoltalan kecskék elé állnak, ahogy a nyáj hímje, Fachuta is.*
-Szabad közelebb menni, vagy megesz az a jószág? *Kiált oda neki.*


226. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2016-12-29 20:59:13
 ÚJ
>Worenth Yosden [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51

Játékstílus: Megfontolt

//Második szál//
//Learon//

*A hosszas beszélgetések után úgy döntött, hogy kiszellőzteti a fejét és sétál egyet az erdőben. Nincs azonban egyedül, ugyanis Xauzur, a kis irbiszkölyök ott ugrándozik és rohangál körülötte. Amióta megvásárolta most jutott oda, hogy kicsit időt szakítson az állatkájára, aki egyébiránt teljesen jól elvan Synmiran, ősi környezetben nem szenved hiányt, de gazdája jelenléte érezhetően boldogabbá teszi. Hozott egy kis húst magával, afféle jutalomfalatkákat, amiket Xauzur akkor tud begyűjteni, ha hallgat a szóra. Alapjában véve ugye idomított, tudja teljesíteni a legalapvetőbb parancsokat, ami remek, hiszen innentől fogva már csak rá kell építeni a már meglévő alapra. Feltett szándéka, hogy összebarátkoztassa Ragronnal, hiszen nem lenne jó, ha a ragadozók egymás torkának esnének a jövőben. Főleg azért, mert jelenleg Xauzur meg sem élné a jövőt, Ragron pillanatok alatt a csontjait is lerágná. Eddig nem volt gond, a warg mintha tudná, hogy az irbisz gazdája Worenth, így békét hagy neki, de jobb lesz odafigyelni.*


225. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2016-12-28 05:29:04
 ÚJ
>Mofeta Wirfall avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 273
OOC üzenetek: 15

Játékstílus: Megfontolt

//Második szál//
//Díszes kompánia//

*A tündérke pedig szemérmesen el is kapja a tekintetét, amikor Krestvir kisasszony hasonló mozdulatának hála észreveszi magát, és azt, hogy érdeklődése már-már modortalan bámulásba ment át. A dicséretét hálás mosollyal köszöni meg, főleg azért, mert Krestvir külön kiemeli a hangját, amit nagyrészt a saját érdemének gondol. Taitos tapsa és figyelme lelkesíti, és bár kissé túlzásnak érzi, mégis olyan túlzásnak, ami most ideillő, és lekötelezi őt, egészen addig, amíg kérdést nem kap, amibe még jobban belepirulhat.*
– Hát... izé... tündér kifejezés arra, hogy... ez egy gyerekdal, és nem írhatták bele, hogy...
*Nem meri és tudja befejezni a magyarázást az urak előtt. Kizárólag Krestvir társaságában talán nevetgélve és kínosan, de körül merné írni a kifejezést, így azonban csak elássa magát jó mélyre, hiszen már annyiszor énekelte ezt a dalt, hogy eszébe sem jutott ez a része. A közeledő Ragron mint valami istenek által küldött hős lovag jelenik meg, akinek hála nem is kell befejeznie. Szegény Mofinak fogalma sincs, hogy minek okán kell az Úrfi mögé állni, és fel is sikkant ijedtében, majd nemcsak, hogy Taitos, de még Krestvir kisasszony mögé is elbújik. Ő segített neki legutóbb is a bajban, így azonnal hozzá szalad, és megbújik a lábai mögött, éppen csak nem átölelve azokat, hiszen ennyi önuralma még neki is akad. Sőt, még Lord felé is eltekint, aki szerencsére szintén az úrfi mögött álldogál, bár távolabb, fittyet hányva mind a figyelmeztetésre, mind a wargra, nyugodtan folytatva a legelészést.*
~Ragron biztosan meglátott valami veszélyt, és Taitos Úrfi tudja, hogy minket jön figyelmeztetni...~
*Fut át a gondolat az agyán, mielőtt a warg megrázná magát, leleplezve ezzel a mozgósítás okát. Ennek hála Mofi jelentősen megkönnyebbül, és nevetve le is huppan a földre.*
– Hát csak ennyi...
*Sóhajt hangosan, és fejét csóválva még mindig mosolyog azon, hogy ismételten sikerült bizonyítania rendkívüli bátorságát. E mellé újra a semmittevés nyomasztó terhe társul, és bár ő is elő tudja venni az étkészletét, utána azonban az, hogy semmi dolga nincsen, ismét elszontyolítja kissé, főleg azután, hogy még számon is lett kérve, amiért nem tervezett mást. Legalább is ő maga számonkérésnek éli meg Krestvir szavait azok után, hogy az egész folyamat alatt, amikor éppen nem sikerül elterelni a figyelmét, azon gondolkodott, hogy miért nem veszik hasznát. Ezen ugyan segített kissé a vaj és a víz, ám vajmi kevés, miközben Taitoséknak egy egész tüzet sikerült feléleszteniük, Krestvir kisasszony pedig megcsinálta a főzés oroszlánrészét. A tündérke először csak maga elé bámul, megszeppenve, majd végül meg is szólal, bár jócskán megkésve, de most legalább mindenki itt van az ebéd alatt.*
– Én... sajnálom! Nem tudtam, hogy terveznem kellene... bocsánatot kérek!
*Még a többieken is végigfuttatja gyorsan a tekintetét, hogy tőlük is elnézést kérjen.*
~Biztos rossz ötletnek tartja már Taitos Úrfi is, hogy elhívott. El is ájultam, ott is vesződni kellett velem, most is biztos csak zavarom Krestvir kisasszonyt, azért küldött el vízért is, hogy ne legyek útban...~
*Most már az a mozzanat sem úgy jelenik meg a fejében, mint amikor szükség volt rá, hála az aggodalmainak. Egyetlen reménye Mogrim, aki szintén nem termetes, így a tündérke úgy érzi, hogy osztozik vele a haszontalanságon.*
~Ráadásul az egész vadkanos esetet ő hozta a nyakunkba, pedig biztosan nem tehet róla szegény, és a többiek nem is mutatják, hogy neheztelnek, de velem is kedvesek, pedig rám sem tudnak rendes feladatot osztani...~
*Nem nehéz észrevenni, hogy a tündér kedve a vidám dalocska után Taitoséval együtt illan el, és az étkezés alatt is csöndben eszeget. Ezen az sem segít, hogy a gázlón való átkelés javaslatából úgy tűnik, hogy az úrfi még Lordról is elfeledkezett. Igaz, hogy a csöppnyi csacsinak talán még a gázló is mély lehet, és a tündérkének fel kellene húznia a lábait, hogy ne érje víz... ám az, hogy ezek szerint a mester nem csak őt, hanem a barátját is haszontalannak tartja, még inkább elszontyolítja, mint eddig.*


224. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2016-12-27 22:35:57
 ÚJ
>Sydnarus D'Qrwayoh avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 496
OOC üzenetek: 12

Játékstílus: Vakmerő

//Haza//

*Hogy ne folyton azon járjon a feje, hogy mennyire sajog a hátsó fele, igyekszik más dolgokkal lekötni a figyelmét. Első gondolata, hogy elkezdi számolni a fákat. Százhetven után rájön, hogy ez egy erdőben haladva ritka nagy ostobaság, úgyhogy inkább a felhőket kezdi nézni. Az ég azonban nem örvendezteti meg csodálni való formákkal, egybefüggő szürkeség az egész, csak arra jó, hogy kiszívja belőle az életkedvet. Jobb ötlete nem lévén az előtte haladó vörös hajú nő hátát kezdi figyelni és felidézi a vele kapcsolatos emlékeit arról az őrült napról. Ez aztán nem marad hatás nélkül, jobb kedélye mellé a vérkeringése is felpezsdül kissé, ami viszont még kényelmetlenebbé teszi a lovaglást. Syd magában szitkozódva állapítja meg, hogy ez az utazás rém kellemetlen és igazán a végére érhetnének már, vagy legalább történhetne valami, ami eltereli a figyelmét saját nyomoráról.*


223. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2016-12-27 21:12:47
 ÚJ
>Taitos, a Zöldfülű avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Díszes kompánia//

*Krestvir szavait nem sajnálja annyira. Pict lustálkodhat így legalább. Leül a tűz mellé, és figyel. Keresi Ragront, aki közben elcsatangolt.*
-Első osztályú ebédünk lesz.
*Jelenti ki, és innentől minden figyelme az énekes tündéré.*
~Lássuk csak.~
*Ahogy meghallja az első hangot elkezd meredten hallgatni. Jegyzi az összes szót, hangot, amennyit csak bír. És ez igazán nem jön rosszul, mert a dalocska kedvére van. Tapsol is egy nagyot a végén, azonban egy kis kivetnivalót mégis talál benne.*
-Bocsánat, "flörtöl", ez mit jelent?
*Teszi fel a kérdést.*
~Az a másik az valami színházi dolog, de ez valami tündértánc lesz, vagy valami a virágokkal kapcsolatban talán.~
*Filozofál már előre is a jelentésen.
Krestvir válaszára csak bólogatni tud, azonban Mogrimén teljesen ledöbben.*
-Komolyan gondoltad a mohát?!
*Rökönyödik meg nagyon a gnóm természetes feleletén. Nem zárkózik el tőle, csak nagyon meglepődik.*
-És hogyan készül?
*Érdeklődik tovább. Aztán meglátja Ragront.*
-Te jó ég!
*Kiált fel elképedve.*
-Álljatok mögém!
*Lép előre a folyóról közeledő warg útjába állva, és széttárja köpenyét, mint valami erdei mutogatós. Azonban szándéka ennél tisztább. Védeni akarja társait és nem utolsó sorban az étket. Hogy mitől?
Egy átlagos kutya szőre pár kilogramm vizet el tud tárolni. Egy ilyen nagyobbacska warg bundája akár egy egész hati ivóvíz mennyiségét is meg tudná kötni. És ez most mind záporozik.*
-"Jófiú"
*Prüszköli Taitos, mire Ragron csak morran egyet, szinte kárörvendően, és öntelt kék szemeivel a csapatot, nomeg Taitost mustrálja.*
-Még jó, hogy vízhatlan.
*Lép a nyeregtáskákhoz, melyeket szerencséjére nem áztatott szét Ragron ivása, az aljuk éppen nedves ennek ellenére. Előszedi a könyvét, és egy rudacskát.*
-Ez vizes.
*Jegyzi meg, és sodorgatja a szénrudat picit, majd elkezd vele írni. Papírra veti Mofeta versét és a moha receptjét is, ha azzal Mogrim megajándékozza. Végül kanalat, és lábasát, egyetlen edényét veszi elő, és visszatér tűz melletti helyére. Ott csendesen megvárja az ebédet, és belapátolja. Picit alábbhagy híres mókakedve és hiperaktivitása. Taitostól ez a hullámzás azonban teljesen megszokott. És talán annyira nem is baj, ha nem tréningezteti már a csapatot Kalácsfalváig, vagy talán ott sem. Szóval tőle nyugodtan ehetnek, és indulhatnak is.
Ha elkészültek, és Krestvir rendelkezett az étekosztásról egy asztali jókívánság után pedig újabb örömhírt jelent be.*
-A gázlón mindenki, kímélve magát a jeges víztől wargháton mehet.
*Ajánlja fel saját terepjáróját erre a célra, aki minden bizonnyal orrát magasan hordva fog járni emiatt egész haton.*


222. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2016-12-27 11:29:28
 ÚJ
>Mogrim Jorlin avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 336
OOC üzenetek: 7

Játékstílus: Megfontolt

//Második szál//
//Díszes kompánia//

*Azt azért egyértelműen érzi a kis gnóm, hogy a hármas már jól összeszokottnak tűnik, vagyis nem most találkoztak először. Lassanként azért már ő is kezdi megismerni őket, persze ehhez még több időnek kell eltelnie.
A fel-felhangzó dallamokat szívesen hallgatja. A felé dobott két kő az ölében landol. Nem ütötte meg egyáltalán, így kézbe veszi és az alap ritmust próbálja megadni vele Taitos dalához. Krestvir és Taitos dalai egyaránt tetszetősök neki. Eszébe juttatja azokat az időket amikor a családjával együtt ültek csendes, nyári estéken a tűz körül és énekeltek, táncoltak. Itt is megvan a ritmus, megvan az ütem így tetszetős a fülnek. Amikor a mágusmester a refrén után lassít akkor megpróbál bekapcsolódni az éneklésbe. A dalocskát nem ismeri de tőle telhetően igyekszik a legjobbat kihozni a hangjából és magából is. A fülbemászó dallamok és ritmusok hangjára követni próbálja a mágust. Hangjáról nem mondható el, hogy egy bárd szintjét megközelítené de a ritmusérzéke az elfogadható. A jelzést veszi az ifjú mestertől, hogy a köves zenélést leállítják. Mogrim abba is hagyja a kővel dobolást. Ezután lágyabb folytatás következik melyet ismét szívesen hallgat meg. Az elismerő pillantást igen jó néven veszi. Főmérnöküktől a falujában nem sok elismerést kapott ezért most minden apróbb elismerést nagyra értékel.*
- Ha kijön majd rá a lépés és találok olyan mohafajtát akkor elkészítem nektek. *Biccent Taitos felé. Követve éneklőtársa szorgalmát ő is odamegy a lányokhoz.*
- Én is itt vagyok, ha valamiben még segítségére van szükségetek. *Ajánlja fel szolgálatait az étel elkészítésében, már, ha akad még valami számára.*


221. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2016-12-24 12:31:44
 ÚJ
>Krestvir Drelm avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 912
OOC üzenetek: 44

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Díszes kompánia//

*Azt most észreveszi, hogy a tündér őt nézi, igyekszik is kerülni tekintetét, meg a többiekét is, épp csak Taitosra pillantgat fel, várva, hogy mit szól a kéréséhez. Zavarba hozza, hogy a rövid énekléssel magára vonta a figyelmet, úgyhogy nagyon reméli, hogy a fiú mihamarabb belekezd.
És valóban! Mikor Taitos a kövekért kap, már mosolyodik is el újra, ugyanis ezt igennek veszi, és mestere hamarosan szavakkal is megerősíti, hogy teljesíti kérését.
Krestvir mindent félretesz, leül a sarkára, és arckifejezése tényleg olyasféle lehet, akár egy gyermeké, aki először lát vásári mutatványost.
Számára ez varázslat. Önfeledten nézi és hallgatja a fiúkat, miközben szívverése felgyorsul, arcába szín költözik. Nagyon-nagyon figyel. Csatlakozni is szeretne, de mivel úgy véli, ezt csak elrontani tudná, inkább marad néma, és meghagyja magának tökéletesen ezt az élményt.
Az utolsó versszak aztán kicsit megszorongatja a szívét, de ez a fájdalom olyan, hogy egy kicsit jól is esik. Bús, vágyódó mosolyt hoz az arcára. És őszintén, egy nagy, megnyugtató ölelésre vágyna. Az az egyszerű koratavaszi délután jut eszébe, mikor Taitos-al megfürödtek a jeges vízben, majd a kandalló előtt, pokrócba bugyolálva, hátukat a másikénak vetve csak csendben ültek, míg el nem szunnyadtak.
Aztán az újra felzengő vidám refrén kicsit kirángatja ebből a hangulatból, annak hála eszébe jut levegőt venni, de az egész dal végkicsengése mégis meghagyja ebben a furcsa állapotban. Még tapsolni sincs kedve, az olyan otrombának hat most.*
- Az. Köszönöm. *mond ennyit mosolyogva. Majd mintha mi sem történt volna, csendesen elmerül gondolataiban, és visszatér a főzéshez, most már tényleg a tűz fölé rakva a húst.
Közben hallja azért a beszélgetést, de a rántott mohát ő még mindig nem veszi komolyan.
Mikor már fehérre sült a hús, elkezdi szórni-csipedni hozzá a fűszereket is, majd ad hozzá egy kis vizet is. Úgy elmerül benne, hogy Taitos hirtelen megjelenése még meg is lepi, de össze azért nem rezzen. Még a kérdés is csak egy pillanatra hozza zavarba, mikor eszébe jut az a vágyódása az ölelés után, ám ennek nyoma sincs, mikor válaszol.*
- Semmit. Ennek most már csak főnie kell. Ez a hús lesz, meg hozzá a kenyér. Hacsak nem tervezel még valami mást hozzá. *mondja, és kavar még egyet az ételen, hogy oda ne kapjon az alja. Nincs szerencséjük, Krestvir nem valami jó szakács, legalábbis nem éppen fantáziadús ételeket készít. De tud főzni, és általában még finomra is szokott sikerülni, amit kotyvaszt. Így azonban, hogy ilyen egyszerű ételt készít, Mofinak sem akad tennivaló, hisz még Krestvir maga is csak bele-belekavar a kondérba, vagy önt még egy kis vizet hozzá.
A kilátásra, hogy a tündér is énekelne nekik, figyelmét könnyedén megosztja a főzés és a lány között. Szóban ugyan nem biztatja Mofetát, de az érdeklődés, amivel felé fordul, elég beszédes lehet.
A dalocska vidám, gyermeki, ezúttal a tündér hangja az, ami jobban lenyűgözi.*
- Nagyon szép hangod van. *jegyzi meg a dal végén halkan, csodálattal.*


1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3188-3207