Külső területek - Kikötői erdőség
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Szántóföldek (új) Dokkok és kikötő (új) | Kikötői erdőség | Tharg birtokok (új) Krenkataur barlangrendszer (új) |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 50 (981. - 1000. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
![>Gniwmiy Iumnus [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](//www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10744_1477330495_ember_no.jpg)
![>Vaszív Utorkh [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](https://www.lanawin.hu/forum_ic/kepek/noavatar.jpg)
![>Bölény Grindwullf [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](//www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/2638_orias_ferfi.jpg)
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3655-3674
1000. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-10-02 22:41:05
Üzenet elküldve: 2017-10-02 22:41:05
ÚJ
![>Gniwmiy Iumnus [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10744_1477330495_ember_no.jpg)
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 115
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 115
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Mikor érzi, hogy az elképzelt harc tényleg nem úgy sikerül, ahogyan eltervezte kinyitja a szemét, és elhessegeti a gondolatiból az óriás képét.*
- Oké, ennyi elég lesz.
*Megpróbál kedvesen mosolyogni a másikra, reméli, hogy ez sikerülni is fog.*
- A mestereim nem tudtak mindenre megtanítani. Idő előtt meghaltak.
*Azt akarta mondani, hogy megölték őket, de az nem lett volna túl jó szó. Ez gyengeségre utalhat, de ha rájuk gyújtják az egész kolostort, az nem számít nagyon fair győzelemnek a másik fél részéről.*
- A te mestereid milyenek voltak?
*Mikor érzi, hogy az elképzelt harc tényleg nem úgy sikerül, ahogyan eltervezte kinyitja a szemét, és elhessegeti a gondolatiból az óriás képét.*
- Oké, ennyi elég lesz.
*Megpróbál kedvesen mosolyogni a másikra, reméli, hogy ez sikerülni is fog.*
- A mestereim nem tudtak mindenre megtanítani. Idő előtt meghaltak.
*Azt akarta mondani, hogy megölték őket, de az nem lett volna túl jó szó. Ez gyengeségre utalhat, de ha rájuk gyújtják az egész kolostort, az nem számít nagyon fair győzelemnek a másik fél részéről.*
- A te mestereid milyenek voltak?
999. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-10-02 22:04:18
Üzenet elküldve: 2017-10-02 22:04:18
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 214
OOC üzenetek: 62
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 214
OOC üzenetek: 62
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
- Vagy a folyóban, mi? Köszi.
*Bizony ez betalált, mert a macskák füle nagyon érzékeny az ilyesmire. Így nem túl lelkes az összebújás gondolatától. Sőt a reggelijét is visszaszolgáltatja inkább. Szép nagy lendülettel belevágja Taitos tenyerébe, majd kissé bosszúsan fűzi össze karját. Ő itt éppen megnyílik. Múltjának legsötétebb titkát osztja meg vele, ő meg lazán lelotyózza. Igazából magára dühös, amiért már megint túl hamar adta a bizalmát. Dühében még egy könnycsepp is összegyűlik szemzugában, de mielőtt még lepereghetne arcán elfordítja fejét a vándortól. Na ezt az örömöt biztos nem fogja megadni neki. Gyomra szinte fájón kordul fel, amit úgy próbál tompítani, hogy még szorosabbra fűzi kezét. Aztán Taitos nyugodtan bohóckodhat a hülye wargjával, meg mindenféle lányveréssel, akkor sem csalja vissza Nanaia huncut vigyorát. Ez most számára tényleg felfoghatatlan, hogy lehet ilyen tapintatlan, mikor egész eddig a világ legimádnivalóbb férfijának tűnt. Addig hergeli magát, hogy bizony kedve lenne jól pofán vágni, főleg ha még arcába is kezdi himbálni a pelenkából előkerülő tagját. Jóformán csak a morgás hiányzik, meg talán a felpúpozott hát, de egy kis fújást még előidézhet a morcos kismacskából, hacsak nem talál ki valami nagyon engesztelőt, de gyorsan.*
- Vagy a folyóban, mi? Köszi.
*Bizony ez betalált, mert a macskák füle nagyon érzékeny az ilyesmire. Így nem túl lelkes az összebújás gondolatától. Sőt a reggelijét is visszaszolgáltatja inkább. Szép nagy lendülettel belevágja Taitos tenyerébe, majd kissé bosszúsan fűzi össze karját. Ő itt éppen megnyílik. Múltjának legsötétebb titkát osztja meg vele, ő meg lazán lelotyózza. Igazából magára dühös, amiért már megint túl hamar adta a bizalmát. Dühében még egy könnycsepp is összegyűlik szemzugában, de mielőtt még lepereghetne arcán elfordítja fejét a vándortól. Na ezt az örömöt biztos nem fogja megadni neki. Gyomra szinte fájón kordul fel, amit úgy próbál tompítani, hogy még szorosabbra fűzi kezét. Aztán Taitos nyugodtan bohóckodhat a hülye wargjával, meg mindenféle lányveréssel, akkor sem csalja vissza Nanaia huncut vigyorát. Ez most számára tényleg felfoghatatlan, hogy lehet ilyen tapintatlan, mikor egész eddig a világ legimádnivalóbb férfijának tűnt. Addig hergeli magát, hogy bizony kedve lenne jól pofán vágni, főleg ha még arcába is kezdi himbálni a pelenkából előkerülő tagját. Jóformán csak a morgás hiányzik, meg talán a felpúpozott hát, de egy kis fújást még előidézhet a morcos kismacskából, hacsak nem talál ki valami nagyon engesztelőt, de gyorsan.*
998. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-10-02 20:54:36
Üzenet elküldve: 2017-10-02 20:54:36
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Taitos bólint.*
-Szerencséje.
*Sóhajt, mert hát így, noha indítéka lenne sanyargatni egy ilyen embert, a lehetősége marad el.*
-Nem tudom mit kellene ezekkel az alakokkal tenni.
*Kicsit a semmibe mered.*
-Az ember minden sarkon találhat egy-két, krhm, hölgyet, akit vacsora fejében magához édesgethet.
*Kicsit hasonlít a történet az övékre, de ugyebár Taitos nem erre gondol, elsőre fel sem tűnik neki, hogy magából nőcsábász, Nanából pedig lotyó lett a hasonlatban.*
-Hmm, akkor szólhatok Ragronnak, hogy a szájában utazol?
*Kérdezi odahúzva magához a lányt, hogy együtt ehessenek. Taitos étke is megvan ugyan, de azt még hagyja kezében hűlni kicsit a nyárson.*
-Helyes, ha elég ügyes vagy, akkor talán ki is állok ellened.
*Pedzegeti meg a leányverés eshetőségét vidáman.*
-Persze nagy az arcom, de azért Morwonnak egy legyintés voltam mindig.
*Nevet fel, és ültében fél kézzel leoperálja magáról az inget.*
-És most jó?
*Kérdezi a nevetgélőt, aki egy talán kissé beletörődött, de azért ingerültre hajazó vándorra tekinthet, akinek ingje alól meztelen alfele kacsint ki.*
-Hát tényleg sokkal magasztosabb.
*Ölt nyelvet ő is.*
-Mit javasolsz, mit vegyek fel akkor?
*Kicsit számonkérőnek tetteti magát, de közben várja az első, leghülyébb ötletet, no persze ezt nem üres szájjal teszi.*
-Hmahm moft aft momtod ho' ifeatot a budidat a fejedre húzom!
*Megtanul ma is valamit, miközben torkán leküzdi a forró falatot. Étellel a szájban bizony még incselkedni sem szerencsés.*
*Taitos bólint.*
-Szerencséje.
*Sóhajt, mert hát így, noha indítéka lenne sanyargatni egy ilyen embert, a lehetősége marad el.*
-Nem tudom mit kellene ezekkel az alakokkal tenni.
*Kicsit a semmibe mered.*
-Az ember minden sarkon találhat egy-két, krhm, hölgyet, akit vacsora fejében magához édesgethet.
*Kicsit hasonlít a történet az övékre, de ugyebár Taitos nem erre gondol, elsőre fel sem tűnik neki, hogy magából nőcsábász, Nanából pedig lotyó lett a hasonlatban.*
-Hmm, akkor szólhatok Ragronnak, hogy a szájában utazol?
*Kérdezi odahúzva magához a lányt, hogy együtt ehessenek. Taitos étke is megvan ugyan, de azt még hagyja kezében hűlni kicsit a nyárson.*
-Helyes, ha elég ügyes vagy, akkor talán ki is állok ellened.
*Pedzegeti meg a leányverés eshetőségét vidáman.*
-Persze nagy az arcom, de azért Morwonnak egy legyintés voltam mindig.
*Nevet fel, és ültében fél kézzel leoperálja magáról az inget.*
-És most jó?
*Kérdezi a nevetgélőt, aki egy talán kissé beletörődött, de azért ingerültre hajazó vándorra tekinthet, akinek ingje alól meztelen alfele kacsint ki.*
-Hát tényleg sokkal magasztosabb.
*Ölt nyelvet ő is.*
-Mit javasolsz, mit vegyek fel akkor?
*Kicsit számonkérőnek tetteti magát, de közben várja az első, leghülyébb ötletet, no persze ezt nem üres szájjal teszi.*
-Hmahm moft aft momtod ho' ifeatot a budidat a fejedre húzom!
*Megtanul ma is valamit, miközben torkán leküzdi a forró falatot. Étellel a szájban bizony még incselkedni sem szerencsés.*
997. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-10-02 20:50:53
Üzenet elküldve: 2017-10-02 20:50:53
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 165
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 165
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Vadászat//
* A felé hajított levélkupacot elkerülni nem tudja, az gyengén hull az ölébe, amelyet kénytelen laza mozdulatokkal leporolni magáról, de nem szentel neki túl sok figyelmet. Közben nevet ő is, mert hát egészen jó hangulat teremtődött ismét a tábor körül, talán még a muslicák is nevetnek velük. *
- Még mindig a kis futás izgat? Kevés nálam gyorsabb elf létezik. Egyszer egy vágtató ló mellett is futottam!
* Persze mindenki azonnal rávágná, hogy hazugság, mert ilyen nincs, hiszen a ló az közel ötven kilométert képes vágtázva megtenni óránként. Az lehetetlen egy ember, elf, vagy akárki számára. Nos, mindig is voltak kiemelkedő, extrémsportolók minden faj képviseletében, akik a többiek fölé emelkedtek különböző dolgokban. Zaras ilyen a gyorsaságával. *
- Ugyan, nem mindennap látni ilyen csodát.
* Somolyog a lányra. A hamiskás mosoly ugyan marad, de a tempó azért nyomot hagy rajta is; félre-félre pislog az erdő felé. Ezt, ha észreveszi, akkor könnyen ráfoghatja, hogy csak látott valamit felrepülni, vagy akármi ilyen kifogást.
Amikor végre övé lesz a terep, ismét hozzáér a vizslatás közben, lapockatájékon. Az érintés a korábbinál hosszabb, sőt, még cirógatásba is átcsap a vonalak környékén, követi azokat egészen addig a pontig, amelyen a tetoválás osztozik a gerinccel. Ott még elidőzik egy picit, aztán rá kerül a sor, hogy meséljen. *
- Annyira már nem emlékszem, de jó kezekben voltam, megerősödtem.
* Felel, s szája sarka haloványan felfelé görbül. A tanítós kérdésre majdnem hahotában tör ki, de visszafojtja. *
~ Mégis milyen kérdés ez? ~
- Miért halt volna meg? Szerintem még mindig él az öreg, nem ismerek nála jobb tánctanárt. Talán még most se lenne esélyem ellene. Sőt! Biztosan nem, hacsak nem lett reumás azóta.
* Hahotázni nem, de azért kacag egy picit. A matató ujjakra azért elhallgat, és lélegzetvisszafojtva figyel. Aztán szép lassan nekiáll levegőt is venni, mikor észbe kap, de akkor is csak nagyon lassan. Meglepően kellemesek azok a kutató ujjak. Közelebb is kúszik, hajol picit, hogy minimális távolság legyen kettejük közt. Eddig se volt túl nagy, de most már a térdük is összeér. *
- Azt... azt nemrég szereztem. Nem vagyok rá büszke.
* Kezd bele az improvizálásba. Érthető, hogy miért nem akar a kicsavart vágyairól beszélni vele, hátha elijeszti, mikor karnyújtásnyira sincs tőle. *
- Párbaj volt az is, a kihívóm meg nem volt ellenfél, mégis megsebzett.
* A legjobb hazugság, ami igaz. Vagy legalábbis nagyon nagy az igazságtartalma. Ezért is jön elő az egy hangyányit módosított Eran sztorival. *
- Nem figyeltem, a csillagok állása neki kedvezett, sorolhatnám reggelig, miért sikerült neki. Hát... alábecsültem. Vagy magamat túl.
* De inkább őt alá.
Miközben beszél, nanométerről nanométerre halad feje egyre közelebb a másik felé. Azok az ajkak ilyen közelségből megigézik az ember fiát... *
//Vadászat//
* A felé hajított levélkupacot elkerülni nem tudja, az gyengén hull az ölébe, amelyet kénytelen laza mozdulatokkal leporolni magáról, de nem szentel neki túl sok figyelmet. Közben nevet ő is, mert hát egészen jó hangulat teremtődött ismét a tábor körül, talán még a muslicák is nevetnek velük. *
- Még mindig a kis futás izgat? Kevés nálam gyorsabb elf létezik. Egyszer egy vágtató ló mellett is futottam!
* Persze mindenki azonnal rávágná, hogy hazugság, mert ilyen nincs, hiszen a ló az közel ötven kilométert képes vágtázva megtenni óránként. Az lehetetlen egy ember, elf, vagy akárki számára. Nos, mindig is voltak kiemelkedő, extrémsportolók minden faj képviseletében, akik a többiek fölé emelkedtek különböző dolgokban. Zaras ilyen a gyorsaságával. *
- Ugyan, nem mindennap látni ilyen csodát.
* Somolyog a lányra. A hamiskás mosoly ugyan marad, de a tempó azért nyomot hagy rajta is; félre-félre pislog az erdő felé. Ezt, ha észreveszi, akkor könnyen ráfoghatja, hogy csak látott valamit felrepülni, vagy akármi ilyen kifogást.
Amikor végre övé lesz a terep, ismét hozzáér a vizslatás közben, lapockatájékon. Az érintés a korábbinál hosszabb, sőt, még cirógatásba is átcsap a vonalak környékén, követi azokat egészen addig a pontig, amelyen a tetoválás osztozik a gerinccel. Ott még elidőzik egy picit, aztán rá kerül a sor, hogy meséljen. *
- Annyira már nem emlékszem, de jó kezekben voltam, megerősödtem.
* Felel, s szája sarka haloványan felfelé görbül. A tanítós kérdésre majdnem hahotában tör ki, de visszafojtja. *
~ Mégis milyen kérdés ez? ~
- Miért halt volna meg? Szerintem még mindig él az öreg, nem ismerek nála jobb tánctanárt. Talán még most se lenne esélyem ellene. Sőt! Biztosan nem, hacsak nem lett reumás azóta.
* Hahotázni nem, de azért kacag egy picit. A matató ujjakra azért elhallgat, és lélegzetvisszafojtva figyel. Aztán szép lassan nekiáll levegőt is venni, mikor észbe kap, de akkor is csak nagyon lassan. Meglepően kellemesek azok a kutató ujjak. Közelebb is kúszik, hajol picit, hogy minimális távolság legyen kettejük közt. Eddig se volt túl nagy, de most már a térdük is összeér. *
- Azt... azt nemrég szereztem. Nem vagyok rá büszke.
* Kezd bele az improvizálásba. Érthető, hogy miért nem akar a kicsavart vágyairól beszélni vele, hátha elijeszti, mikor karnyújtásnyira sincs tőle. *
- Párbaj volt az is, a kihívóm meg nem volt ellenfél, mégis megsebzett.
* A legjobb hazugság, ami igaz. Vagy legalábbis nagyon nagy az igazságtartalma. Ezért is jön elő az egy hangyányit módosított Eran sztorival. *
- Nem figyeltem, a csillagok állása neki kedvezett, sorolhatnám reggelig, miért sikerült neki. Hát... alábecsültem. Vagy magamat túl.
* De inkább őt alá.
Miközben beszél, nanométerről nanométerre halad feje egyre közelebb a másik felé. Azok az ajkak ilyen közelségből megigézik az ember fiát... *
996. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-10-02 20:06:21
Üzenet elküldve: 2017-10-02 20:06:21
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 214
OOC üzenetek: 62
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 214
OOC üzenetek: 62
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Megrántja vállát, neki sajnos meggyőződése, hogy a többség bizony pont ilyen, szóval nagyon is léteznek, de nem fog erről vitatkozni egy olyannal, aki pont nem ilyen. Így inkább csak a kérdésre válaszol komoran.*
- Ó nem! Elvágtam a torkát és elszöktem az udvarból.
*Szavaiban nem érezhető düh, inkább üresek és érzelem nélküliek. Mintha halottak lennének. Régen eltemette magában már ezeket az emlékeket, hisz ha nem lépett volna tovább minden bizonnyal felemészti az önsajnálat. Na de őt nem olyan fából faragták. Most, hogy túlesett sokkoló vallomásán igyekszik Taitos közelébe húzódni, hogy egy kis ölelgetéssel nyugtassa meg.*
- Ugyan már! Nem félek én semmitől!
*Ki is ölti nyelvét, hogy kicsit a mókázás felé terelhesse újra a dolgokat, mert ez a nyomi érzelgősködés nem igazán az ő asztala.*
- Na most nem szúrsz ki velem úgy, mint tegnap!
*Az hogy ez a húsnak szól vagy Taitosnak az még kérdéses, de aztán nagy huzatot keltve orcájában fújni kezdi az ételt, hátha szükség lesz még a nyelvére a jövőben.*
- Jól van, jól van! Majd tartok harci gyakorlatot!
*Neveti el magát, majd ha már megfelelő hőmérsékletűre fújkálta a húst jó ízűen bele is harap.*
- Miért, te nem eszel? Amúgy igen, mehetünk utána, de... Nem vennéd le ezt a pelenkát? A végén még megszólnak engem is!
*Újra itt a röhögés ideje. Ha Taitos netalántán tűzbe veszejtette volna saját reggelijét, akkor a kismacska kedvesen orra alá dugja a sajátját. Ha szabadkozni próbál, akkor pedig meg is fogja tömni.*
*Megrántja vállát, neki sajnos meggyőződése, hogy a többség bizony pont ilyen, szóval nagyon is léteznek, de nem fog erről vitatkozni egy olyannal, aki pont nem ilyen. Így inkább csak a kérdésre válaszol komoran.*
- Ó nem! Elvágtam a torkát és elszöktem az udvarból.
*Szavaiban nem érezhető düh, inkább üresek és érzelem nélküliek. Mintha halottak lennének. Régen eltemette magában már ezeket az emlékeket, hisz ha nem lépett volna tovább minden bizonnyal felemészti az önsajnálat. Na de őt nem olyan fából faragták. Most, hogy túlesett sokkoló vallomásán igyekszik Taitos közelébe húzódni, hogy egy kis ölelgetéssel nyugtassa meg.*
- Ugyan már! Nem félek én semmitől!
*Ki is ölti nyelvét, hogy kicsit a mókázás felé terelhesse újra a dolgokat, mert ez a nyomi érzelgősködés nem igazán az ő asztala.*
- Na most nem szúrsz ki velem úgy, mint tegnap!
*Az hogy ez a húsnak szól vagy Taitosnak az még kérdéses, de aztán nagy huzatot keltve orcájában fújni kezdi az ételt, hátha szükség lesz még a nyelvére a jövőben.*
- Jól van, jól van! Majd tartok harci gyakorlatot!
*Neveti el magát, majd ha már megfelelő hőmérsékletűre fújkálta a húst jó ízűen bele is harap.*
- Miért, te nem eszel? Amúgy igen, mehetünk utána, de... Nem vennéd le ezt a pelenkát? A végén még megszólnak engem is!
*Újra itt a röhögés ideje. Ha Taitos netalántán tűzbe veszejtette volna saját reggelijét, akkor a kismacska kedvesen orra alá dugja a sajátját. Ha szabadkozni próbál, akkor pedig meg is fogja tömni.*
995. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-10-02 13:00:55
Üzenet elküldve: 2017-10-02 13:00:55
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 109
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 109
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//A Vaserdő mélyén éjszaka//
*Az erdő kényelmetlenségét tekintve egyet értenek a nősténnyel, ami nem furcsa. A savószín tekintet visszatér a közöttük lobogó tábortűzre, s miközben a lángok táncát figyeli, azon gondolkodik, hogy vajon miért felejtett el továbbmenni a tündér törpe mivoltát megkérdőjelező gondolatmeneten. Igazából már mindegy is, az óriás és az albínó italkufár elmentek, nekik meg ott maradt a tűz és a tábor.*
- Tündérkertből Vérkert. *Ízlelgeti nyelvén a szavakat. Egyik se túl biztató. Arra nem is gondolva, hogy hogyan lett egy korábban tündérek lakta vidékből egy olyan hely, amelyet Vérkertnek kereszteltek el?
De az ork nősténynek igaza van, másnap majd kiderül és mindent egybevetve hasznos és sikeres volt ez a nap. Sikerült megtalálnia az utat, amelyen elindulhat, a többit meg majd út közben kideríti magának és dönt a továbbiakról.*
- Pihenjünk. *Morogja végül, nyeregtáskájából egy köpenyt halász elő, amit magára terít és lábait felhúzva, hátát a kényelmetlen fatörzsnek vetve próbál pihenni. Nem is baj, hogy nem annyira kényelmes, legalább nem alszik olyan mélyen. A bizalmatlanság a vérébe ivódott, nem bízik sem az orkban, sem az óriásban, sem a tündérben.*
*Másnap a nappal ébred, majd nyögve állásba tornássza magát. Úgy érzi, egy szemernyit sem aludt, a zsibbadás a bokája tájékán tudatja vele, hogy csizmában aludni még mindig kellemetlen. Kicsit átmozgatja magát, lerázza köpenyéről a harmatcseppeket.
Ha az ork nőstény még nem ébredt fel, akkor csizmája orrával meglökdösi kicsit, hogy felébredjen, de legalábbis megértse, amit mond neki - ha azóta le nem lépett, persze.*
- Én elindulok, még meg akarok nézni valamit a kikötőnél, aztán megyek csak a Vérkertbe. *Dörmögi, majd felszerszámozza a gebét és ha a nőstény vele tart, akkor gyalogosan, ha nem, akkor nyeregben indul el a kikötő felé.*
*Az erdő kényelmetlenségét tekintve egyet értenek a nősténnyel, ami nem furcsa. A savószín tekintet visszatér a közöttük lobogó tábortűzre, s miközben a lángok táncát figyeli, azon gondolkodik, hogy vajon miért felejtett el továbbmenni a tündér törpe mivoltát megkérdőjelező gondolatmeneten. Igazából már mindegy is, az óriás és az albínó italkufár elmentek, nekik meg ott maradt a tűz és a tábor.*
- Tündérkertből Vérkert. *Ízlelgeti nyelvén a szavakat. Egyik se túl biztató. Arra nem is gondolva, hogy hogyan lett egy korábban tündérek lakta vidékből egy olyan hely, amelyet Vérkertnek kereszteltek el?
De az ork nősténynek igaza van, másnap majd kiderül és mindent egybevetve hasznos és sikeres volt ez a nap. Sikerült megtalálnia az utat, amelyen elindulhat, a többit meg majd út közben kideríti magának és dönt a továbbiakról.*
- Pihenjünk. *Morogja végül, nyeregtáskájából egy köpenyt halász elő, amit magára terít és lábait felhúzva, hátát a kényelmetlen fatörzsnek vetve próbál pihenni. Nem is baj, hogy nem annyira kényelmes, legalább nem alszik olyan mélyen. A bizalmatlanság a vérébe ivódott, nem bízik sem az orkban, sem az óriásban, sem a tündérben.*
*Másnap a nappal ébred, majd nyögve állásba tornássza magát. Úgy érzi, egy szemernyit sem aludt, a zsibbadás a bokája tájékán tudatja vele, hogy csizmában aludni még mindig kellemetlen. Kicsit átmozgatja magát, lerázza köpenyéről a harmatcseppeket.
Ha az ork nőstény még nem ébredt fel, akkor csizmája orrával meglökdösi kicsit, hogy felébredjen, de legalábbis megértse, amit mond neki - ha azóta le nem lépett, persze.*
- Én elindulok, még meg akarok nézni valamit a kikötőnél, aztán megyek csak a Vérkertbe. *Dörmögi, majd felszerszámozza a gebét és ha a nőstény vele tart, akkor gyalogosan, ha nem, akkor nyeregben indul el a kikötő felé.*
994. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-10-02 11:12:56
Üzenet elküldve: 2017-10-02 11:12:56
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 635
OOC üzenetek: 102
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 635
OOC üzenetek: 102
Játékstílus: Vakmerő
//A Vaserdő mélyén éjszaka//
*Örömmel hallja, hogy a férfi sem akarja végiggyalogolni az éjszakát. Nolie egészen a táborukig gyalogolt, át a szántókon, a mogorva hármas társaságát is csak azért lett volna hajlandó elviselni, mert éhes és kimerült volt. Most már alig áll a lábán. Követi az óriást be a bokrok közé, ahol a méretes szikla tövébe kuporodik, elbújva az ösvényen járók szeme elől.
A tűz hívogató ropogása csábítja fel a szikla tetejére. Szüksége van a melegre. Apró, törékeny teste pillanatok alatt képes átfagyni, ha nincs mozgásban. Bő, foltozott bőrkabátját szorosabbra húzza maga körül, lábait egészen maga alá húzza, hogy azok is melegben legyenek.*
-Köszi!
*Motyogja halkan. Nem hitte volna, hogy épp az óriás lesz ilyen kedves vele, és még az orkok karmai közül is kimenti. És, ha lehet a szavának hinni, törzsvásárlója lesz. Ez jó sok pénzt jelenthet neki, amiből fizetheti majd a tanulmányai folytatását. Ledől a kemény sziklára, ám mielőtt elaludna, megpróbál varázsolni egy aprót. Halkan elmondja az igét, és a feje fölé pillant, hogy lássa, sikeres volt-e a varázslat. Ha igen, akkor magához öleli a kis táskáját, és álomba is szenderül; ha nem, akkor vár még pár percet ébren, hogy újrapróbálhassa. Nem mer védelem nélkül elaludni.*
A varázsló elmormol egy rövid igét, majd álomba szenderül, melynek hatására kis ezüstös ragyogású fénygömbök jelennek meg a környezetében, amik őrködnek nyugalma felett. A gömbök súlyos sérüléseket is okozhatnak a támadónak (4). A hatás addig tart, míg a varázsló alszik.
*Örömmel hallja, hogy a férfi sem akarja végiggyalogolni az éjszakát. Nolie egészen a táborukig gyalogolt, át a szántókon, a mogorva hármas társaságát is csak azért lett volna hajlandó elviselni, mert éhes és kimerült volt. Most már alig áll a lábán. Követi az óriást be a bokrok közé, ahol a méretes szikla tövébe kuporodik, elbújva az ösvényen járók szeme elől.
A tűz hívogató ropogása csábítja fel a szikla tetejére. Szüksége van a melegre. Apró, törékeny teste pillanatok alatt képes átfagyni, ha nincs mozgásban. Bő, foltozott bőrkabátját szorosabbra húzza maga körül, lábait egészen maga alá húzza, hogy azok is melegben legyenek.*
-Köszi!
*Motyogja halkan. Nem hitte volna, hogy épp az óriás lesz ilyen kedves vele, és még az orkok karmai közül is kimenti. És, ha lehet a szavának hinni, törzsvásárlója lesz. Ez jó sok pénzt jelenthet neki, amiből fizetheti majd a tanulmányai folytatását. Ledől a kemény sziklára, ám mielőtt elaludna, megpróbál varázsolni egy aprót. Halkan elmondja az igét, és a feje fölé pillant, hogy lássa, sikeres volt-e a varázslat. Ha igen, akkor magához öleli a kis táskáját, és álomba is szenderül; ha nem, akkor vár még pár percet ébren, hogy újrapróbálhassa. Nem mer védelem nélkül elaludni.*
A varázsló elmormol egy rövid igét, majd álomba szenderül, melynek hatására kis ezüstös ragyogású fénygömbök jelennek meg a környezetében, amik őrködnek nyugalma felett. A gömbök súlyos sérüléseket is okozhatnak a támadónak (4). A hatás addig tart, míg a varázsló alszik.
993. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-10-02 00:47:47
Üzenet elküldve: 2017-10-02 00:47:47
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1277
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1277
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Képzeletében megelevenednek az események. Mindig lenyűgözte a test ereje, a fizikum, amely fizikai korlátokat átívelve és túllépve képessé válik megfelelő gyakorlatok elvégzésével olyan teljesítményekre, melyek emberfelettiek lehetnek. Ám mindez nem volna elérhető az akarat, az elme és a hit katalizátorával. Persze csak akkor, ha valaki elég elszánt és szorgos.
A fantázia birodalmában az óriás bömbölve robog a sziklafal előtt álló vörös lány felé.*
- Elmédben visszacseng még a korábbi ütés fájdalmas emléke, egy pillanatig még fehér szikrák pattognak tekinteted előtt, de a fájdalmat régi ismerősként köszöntöd. *Folytatja az elképzelt harcot szavaival festve le a történéseket pillanatról pillanatra.*
- Remekül méred fel a helyzetet, a széles terpeszben való roham miatt a rúgásod érzékeny ponton érinti az óriás egyetlen ágyékkötővel takart férfiasságát. Azonnal összegörnyed, de a lendülete megmarad és viszi tovább előre. *A lombzöld szemek kinyílnak, szomorú mosolyra húzódnak a keskeny ajkak, ahogy formálják a szavakat.*
- Abban biztos lehetsz, hogy nem lesz kedve tovább harcolnia az óriásnak, az erős rúgástól még a levegő is nehezen talál utat a tüdejébe, viszont a sokmázsás test egyenesen neked ütközik. Hiszen, ha te képes vagy eltalálni őt, akkor közel kellett engedned magadhoz, s ha nem számoltál a lendülettel és a súlyával, talán rosszul döntöttél, amikor a támadás mellett tetted le a voksod.
- Elég gyors vagy, hogy kimozdulj oldalra, de nem eléggé, hogy teljesen elkerüld az ütközést. Újra fájdalom hulláma söpör rajtad végig, a sziklafalról a földre pattansz az ütközést követően. A levegő nehezen áramlik a tüdődbe, szúr az oldalad, valószínűleg eltört vagy megrepedt pár bordád. Talán, ha a kitérést választod vagy átcsúszol a rohamozó óriás lábai közt, akkor egyenesen a sziklafalba rohan és te sérülés nélkül hagyhatod magad mögött a sziklameredélyt. Olykor nem mindig célravezető a támadás és védekezés is győzelemre segíthet.
*Persze, ezerféleképp történhetett volna, de talán a vörös lány tanult valamit a képzeletbeli harc alatt, ami később még hasznos lehet.*
*Képzeletében megelevenednek az események. Mindig lenyűgözte a test ereje, a fizikum, amely fizikai korlátokat átívelve és túllépve képessé válik megfelelő gyakorlatok elvégzésével olyan teljesítményekre, melyek emberfelettiek lehetnek. Ám mindez nem volna elérhető az akarat, az elme és a hit katalizátorával. Persze csak akkor, ha valaki elég elszánt és szorgos.
A fantázia birodalmában az óriás bömbölve robog a sziklafal előtt álló vörös lány felé.*
- Elmédben visszacseng még a korábbi ütés fájdalmas emléke, egy pillanatig még fehér szikrák pattognak tekinteted előtt, de a fájdalmat régi ismerősként köszöntöd. *Folytatja az elképzelt harcot szavaival festve le a történéseket pillanatról pillanatra.*
- Remekül méred fel a helyzetet, a széles terpeszben való roham miatt a rúgásod érzékeny ponton érinti az óriás egyetlen ágyékkötővel takart férfiasságát. Azonnal összegörnyed, de a lendülete megmarad és viszi tovább előre. *A lombzöld szemek kinyílnak, szomorú mosolyra húzódnak a keskeny ajkak, ahogy formálják a szavakat.*
- Abban biztos lehetsz, hogy nem lesz kedve tovább harcolnia az óriásnak, az erős rúgástól még a levegő is nehezen talál utat a tüdejébe, viszont a sokmázsás test egyenesen neked ütközik. Hiszen, ha te képes vagy eltalálni őt, akkor közel kellett engedned magadhoz, s ha nem számoltál a lendülettel és a súlyával, talán rosszul döntöttél, amikor a támadás mellett tetted le a voksod.
- Elég gyors vagy, hogy kimozdulj oldalra, de nem eléggé, hogy teljesen elkerüld az ütközést. Újra fájdalom hulláma söpör rajtad végig, a sziklafalról a földre pattansz az ütközést követően. A levegő nehezen áramlik a tüdődbe, szúr az oldalad, valószínűleg eltört vagy megrepedt pár bordád. Talán, ha a kitérést választod vagy átcsúszol a rohamozó óriás lábai közt, akkor egyenesen a sziklafalba rohan és te sérülés nélkül hagyhatod magad mögött a sziklameredélyt. Olykor nem mindig célravezető a támadás és védekezés is győzelemre segíthet.
*Persze, ezerféleképp történhetett volna, de talán a vörös lány tanult valamit a képzeletbeli harc alatt, ami később még hasznos lehet.*
992. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-10-01 22:24:51
Üzenet elküldve: 2017-10-01 22:24:51
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 115
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 115
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Sikerül teljesen átélnie a csata hevét. Tényleg úgy érezi, mintha az hatalmas óriás törne az életére. Próbálja feleleveníteni azt, amit odahaza tanult a mestereitől. Azok az idős nők nem olyanok voltak mint a városban élőek. Hatvan éves létükre Gniwmiynél erősebbek, ügyesebbek, fürgébbek, és pontosabbak voltak. Nem csoda, ha valaki végigedzi az életét, akkor valószínű, hogy öreg korára is ugyan olyan fitt marad.
Elképzeli a fájdalmat, amit az óriás erős ütése okoz, úgy érzi, mintha a valóságban is elfogyna a levegője. Gyorsan átgondolja, hogy ebben a helyzetben mit tehetne, majd válaszol.*
- Alárúgok. Kihasználom, hogy széles terpeszben fut, és amikor megindul felém alulról belerúgok.
*Sikerül teljesen átélnie a csata hevét. Tényleg úgy érezi, mintha az hatalmas óriás törne az életére. Próbálja feleleveníteni azt, amit odahaza tanult a mestereitől. Azok az idős nők nem olyanok voltak mint a városban élőek. Hatvan éves létükre Gniwmiynél erősebbek, ügyesebbek, fürgébbek, és pontosabbak voltak. Nem csoda, ha valaki végigedzi az életét, akkor valószínű, hogy öreg korára is ugyan olyan fitt marad.
Elképzeli a fájdalmat, amit az óriás erős ütése okoz, úgy érzi, mintha a valóságban is elfogyna a levegője. Gyorsan átgondolja, hogy ebben a helyzetben mit tehetne, majd válaszol.*
- Alárúgok. Kihasználom, hogy széles terpeszben fut, és amikor megindul felém alulról belerúgok.
991. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-10-01 21:39:31
Üzenet elküldve: 2017-10-01 21:39:31
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Miután rájöttek, hogy egy enyhén nyomoronc életű kirakós ellendarabjai, Taitos ismét rossz témába kérdez bele.*
-Elhiszem, ezek már csak ily...
*Eddig tudja kommentálni a dolgot, hiszem a polgár- és nemespukkasztás egyik nagy kedvelője, aztán meghallja, hogy mi is esett meg.*
-Hogy mi?!
*Háborodik fel, de nagyon.*
-Nem hiszem el, hogy léteznek ilyenek.
*Mérgében kettétöri az egyik húst tartó botot.*
-Él még?
*Kérdezi kicsit szárazabban, lenyugodván a hirtelen felindulásból.*
~Dühkitörés? Taitos, agyadra mentek a harcok.~
*Nana felé fordul.*
-Ne haragudj.
*Sóhajt.*
-Kicsit elragadtattam magam, egyre gyakoribb. Mondjuk egyre jellemtelenebb emberekről hallok, mióta ezen a vidéken vagyok. Szörnyű, és ők a vezetők.
*Csóválja fejét.*
-De... Ugye tőlem már nem féltél?
*A lehető legtapintatosabban fogalmazza meg azt a kérdést, hogy nem hagyott-e mély nyomot a lányban az eset. Mert ugyan volt némi zárkózottság itt-ott a viselkedésében, de Taitos meg nem mondta volna mindezt, ha nem tudja előre.*
-Akkor egyél!
*Zárja rövidre a témát, ha már a légbanditák elpáholatlanul maradnak, majd a töretlen nyársú húsdarabbal sétál oda a lányhoz.*
-De azért egyszer megnéznélek harcolni. Elvégre ha már személyi testőrömnek veszlek fel, akkor jó lenne látnom, hogy mit tudsz.
*Dob egy vigyort is szavai után.*
-Ha megetted mehetünk? Ideje lenne megnézni mi van otthon, keríteni valami ruhát neked, az enyémet meg kiszárítani.
*Néz le magára és majdnem kiköpi a falatot.*
-Mert így azért nagyon nevetséges.
*Miután rájöttek, hogy egy enyhén nyomoronc életű kirakós ellendarabjai, Taitos ismét rossz témába kérdez bele.*
-Elhiszem, ezek már csak ily...
*Eddig tudja kommentálni a dolgot, hiszem a polgár- és nemespukkasztás egyik nagy kedvelője, aztán meghallja, hogy mi is esett meg.*
-Hogy mi?!
*Háborodik fel, de nagyon.*
-Nem hiszem el, hogy léteznek ilyenek.
*Mérgében kettétöri az egyik húst tartó botot.*
-Él még?
*Kérdezi kicsit szárazabban, lenyugodván a hirtelen felindulásból.*
~Dühkitörés? Taitos, agyadra mentek a harcok.~
*Nana felé fordul.*
-Ne haragudj.
*Sóhajt.*
-Kicsit elragadtattam magam, egyre gyakoribb. Mondjuk egyre jellemtelenebb emberekről hallok, mióta ezen a vidéken vagyok. Szörnyű, és ők a vezetők.
*Csóválja fejét.*
-De... Ugye tőlem már nem féltél?
*A lehető legtapintatosabban fogalmazza meg azt a kérdést, hogy nem hagyott-e mély nyomot a lányban az eset. Mert ugyan volt némi zárkózottság itt-ott a viselkedésében, de Taitos meg nem mondta volna mindezt, ha nem tudja előre.*
-Akkor egyél!
*Zárja rövidre a témát, ha már a légbanditák elpáholatlanul maradnak, majd a töretlen nyársú húsdarabbal sétál oda a lányhoz.*
-De azért egyszer megnéznélek harcolni. Elvégre ha már személyi testőrömnek veszlek fel, akkor jó lenne látnom, hogy mit tudsz.
*Dob egy vigyort is szavai után.*
-Ha megetted mehetünk? Ideje lenne megnézni mi van otthon, keríteni valami ruhát neked, az enyémet meg kiszárítani.
*Néz le magára és majdnem kiköpi a falatot.*
-Mert így azért nagyon nevetséges.
990. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-10-01 21:24:49
Üzenet elküldve: 2017-10-01 21:24:49
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 10
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 10
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//A Vaserdő mélyén éjszaka//
*Bamba tekintettel nézi, ahogyan az óriás feláll, majd elmegy.*
- De hát...
*Pislog utána.*
- Ha te mondod...
*Dadogja ezt még az óriás távolodó alakjának. Legalább azt a lisztbe borult tündért magával vitte, a nő nem szereti a tündéreket. Ha itt maradt volna, biztos hogy a tündér nem végezte volna túl jól.*
- Én is.
*Válaszol a fejtársnak, mikor az megszólal. Tényleg nem szereti az erdőt. Tele van idegesítő bogarakkal, ráadásul kényelmetlen benne aludni.*
- Régen láttam.
*Von vállat.*
- Akkor még Tündérkert volt. Virágok, meg tündérek, meg ilyenek. Aztán egyik napról a másikra mocsaras trutymó lett.
*A nőt annyira nem érdekli a Vérkert. Aranyat akar, azért fog hajnalban elindulni, semmi másért. Ha az óriás nem mondta volna, hogy kaphatnak attól a sötétségistentől pénzt, akkor itt sem marad volna. Már mondjuk azt nem érti, hogy egy istennek honnan van pénze, de holnap úgyis kiderül.*
*Bamba tekintettel nézi, ahogyan az óriás feláll, majd elmegy.*
- De hát...
*Pislog utána.*
- Ha te mondod...
*Dadogja ezt még az óriás távolodó alakjának. Legalább azt a lisztbe borult tündért magával vitte, a nő nem szereti a tündéreket. Ha itt maradt volna, biztos hogy a tündér nem végezte volna túl jól.*
- Én is.
*Válaszol a fejtársnak, mikor az megszólal. Tényleg nem szereti az erdőt. Tele van idegesítő bogarakkal, ráadásul kényelmetlen benne aludni.*
- Régen láttam.
*Von vállat.*
- Akkor még Tündérkert volt. Virágok, meg tündérek, meg ilyenek. Aztán egyik napról a másikra mocsaras trutymó lett.
*A nőt annyira nem érdekli a Vérkert. Aranyat akar, azért fog hajnalban elindulni, semmi másért. Ha az óriás nem mondta volna, hogy kaphatnak attól a sötétségistentől pénzt, akkor itt sem marad volna. Már mondjuk azt nem érti, hogy egy istennek honnan van pénze, de holnap úgyis kiderül.*
989. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-10-01 20:26:17
Üzenet elküldve: 2017-10-01 20:26:17
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
*Legszívesebben persze kényelmesen párnázott, lefüggönyözött batárban utazna, legalább fél tucat lovas fegyveres kíséretében, miközben lenge öltözetű, csinos leányok kínálnák frissítővel a hintó belsejében. Nem pedig egy öszvér hátán zötykölődve, egyes egyedül a kegyetlen és veszélyes világban. Talán majd egyszer. Majd egyszer a Vashegy elnyeri méltó helyét a világban és ezzel együtt ő is. Ez egy rendkívül szép gondolat, jó ezt dédelgetni. Addig sem kell megriadni az erdő minden neszezésére még akkor sem, ha egyébként érdemes észnél lenni.
Akárhogy is, legjobb lenne minél előbb Artheniorba érni. Úgyhogy kicsit fürgébb kocogásra biztatja az öszvért, a pipából pedig kiveri a maradék parazsat. Valahogy most nem esik jól. Talán az út izgalmai, ugyebár.*
Akárhogy is, legjobb lenne minél előbb Artheniorba érni. Úgyhogy kicsit fürgébb kocogásra biztatja az öszvért, a pipából pedig kiveri a maradék parazsat. Valahogy most nem esik jól. Talán az út izgalmai, ugyebár.*
988. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-10-01 19:39:37
Üzenet elküldve: 2017-10-01 19:39:37
ÚJ
![>Bölény Grindwullf [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/2638_orias_ferfi.jpg)
Rang: Játékos
IC üzenetek: 246
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 246
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
//A Vaserdő mélyén éjszaka//
*Van még jó pár órájuk reggelig, így legbölcsebbnek az tűnik, ha újra letáboroznak, végül is a fáklya még megvan. És a zöldségeket is maguk mögött hagyták. Nekik meg semmi okuk megölni egymást. Az egyik vevő, a másik kufár. Közösek az érdekeik.*
-Na, akko' szunyálunk egyet hajnalig, osztán mindenki a maga dolgára.*Morran, s ledobja magát egy méretes sziklára pár méterre az ösvénytől.
Amilyen gyorsan csak lehet tüzet gyújt a fáklyát felhasználva, majd ha már kicsit megerősödik a tűz, belepakol egy nagyobb rönköt, ami majd izzik nekik hajnalig, az után is hogy kiégett. Hidegek az őszi hajnalok. Kell a meleg.*
-Feküdjé hozzá köze', oszt nem lesz bajod.*Morran, s ő maga is ugyanezt teszi, lefekszik medve szőr köpenyére, s betakarja magát egy nem túl nagy pléddel, ami a lovon utazott. Ez az az amolyan " tábori " felszerelése.
Hangos horkolással adja az erdő tudtára hogy az igazak álmát aludj. 4-5 óra és világosodik.*
*Van még jó pár órájuk reggelig, így legbölcsebbnek az tűnik, ha újra letáboroznak, végül is a fáklya még megvan. És a zöldségeket is maguk mögött hagyták. Nekik meg semmi okuk megölni egymást. Az egyik vevő, a másik kufár. Közösek az érdekeik.*
-Na, akko' szunyálunk egyet hajnalig, osztán mindenki a maga dolgára.*Morran, s ledobja magát egy méretes sziklára pár méterre az ösvénytől.
Amilyen gyorsan csak lehet tüzet gyújt a fáklyát felhasználva, majd ha már kicsit megerősödik a tűz, belepakol egy nagyobb rönköt, ami majd izzik nekik hajnalig, az után is hogy kiégett. Hidegek az őszi hajnalok. Kell a meleg.*
-Feküdjé hozzá köze', oszt nem lesz bajod.*Morran, s ő maga is ugyanezt teszi, lefekszik medve szőr köpenyére, s betakarja magát egy nem túl nagy pléddel, ami a lovon utazott. Ez az az amolyan " tábori " felszerelése.
Hangos horkolással adja az erdő tudtára hogy az igazak álmát aludj. 4-5 óra és világosodik.*
987. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-10-01 19:34:51
Üzenet elküldve: 2017-10-01 19:34:51
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1066
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1066
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Vakmerő
//Zarasitó vagy Worenth nyomában, ahogy tetszik//
*A sok téblábolást már nehezen viselte, így amikor úgy látszott, hogy indulhatnak azonnal neki is eresztette a lovát. Nem vágtára fogta persze, hiszen nem akarja szegény párát végkimerülésig hajszolni, csak egy kényelmes, de azért tempós ügetésre. Már a Vaserdő szélén járhatott, amikor először megnézte, hogy alkalmi útitársai vele tartanak-e? Jelen állapotában az sem érdekelné különösebben, ha egyedül lenne, de mégis jobb a társaság. Főleg azért, mert csak nagyjából sejti, hogy merre lehet fellelni a Szilánk nagymestert. Úgyhogy kicsit vissza is fogja a lovát, hogy a többiek beérhessék ha eddig még nem tették meg. Azt némi kaján örömmel állapítja meg, hogy Kriyon valószínűleg még nála is rosszabb lovas, azon pedig néz egy nagyot, hogy az alkimista lován ketten ülnek.*
- Mindenkit magaddal fogsz hurcolni, akit találsz az úton? *horkan fel, ahogy Daewe és Ishin párosára néz. Semmi különös nincs ebben, egyszerűen csak jólesik egy kicsit kötekedni. Aztán a félelfre néz.*
- Merre van a mesteretek?
*Észak nagy és őszintén reméli, hogy nem kell Lihanech-ig loholniuk utána.*
*A sok téblábolást már nehezen viselte, így amikor úgy látszott, hogy indulhatnak azonnal neki is eresztette a lovát. Nem vágtára fogta persze, hiszen nem akarja szegény párát végkimerülésig hajszolni, csak egy kényelmes, de azért tempós ügetésre. Már a Vaserdő szélén járhatott, amikor először megnézte, hogy alkalmi útitársai vele tartanak-e? Jelen állapotában az sem érdekelné különösebben, ha egyedül lenne, de mégis jobb a társaság. Főleg azért, mert csak nagyjából sejti, hogy merre lehet fellelni a Szilánk nagymestert. Úgyhogy kicsit vissza is fogja a lovát, hogy a többiek beérhessék ha eddig még nem tették meg. Azt némi kaján örömmel állapítja meg, hogy Kriyon valószínűleg még nála is rosszabb lovas, azon pedig néz egy nagyot, hogy az alkimista lován ketten ülnek.*
- Mindenkit magaddal fogsz hurcolni, akit találsz az úton? *horkan fel, ahogy Daewe és Ishin párosára néz. Semmi különös nincs ebben, egyszerűen csak jólesik egy kicsit kötekedni. Aztán a félelfre néz.*
- Merre van a mesteretek?
*Észak nagy és őszintén reméli, hogy nem kell Lihanech-ig loholniuk utána.*
986. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-10-01 18:39:46
Üzenet elküldve: 2017-10-01 18:39:46
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 635
OOC üzenetek: 102
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 635
OOC üzenetek: 102
Játékstílus: Vakmerő
//A Vaserdő mélyén éjszaka//
*Előkotorja a két, kívánt zöldet a táskájából, és átnyújtja a behemótnak. Még mindig van nála több, mint tíz ital, amiken valahogy túl kéne adnia, mert neki semmi szüksége rájuk.*
-Rendben, keresek majd valami használhatót. *Bólint. Csak el ne felejtsen ennek is utánajárni, ha visszaért a városba.* De vigyázni kell ezekkel a mérgekkel. *Ha már ilyen jól elbeszélgetnek, nem árt, ha ad néhány tanácsot a mérgekkel kapcsolatban, amiket a templomi könyvekből olvasott.* Nehéz őket tárolni, és a pengére kenve pár óra vagy nap alatt leszáradhatnak, attól függően, milyen méreg.
*Ő is ennyit tud. Sosem érdeklődött az alkímia, mérgek és gyógyító italok iránt, de ezek után muszáj lesz utána olvasni néhány dolognak, hogy informálni tudja a vevőit. Amiből már három is van. Nem is olyan rossz.
A kikötő fényeiből egyelőre nem lát semmit, még csak halvány derengést sem.*
-Rendben, bár én nem vagyok biztos benne, hogy el akarok menni egészen a kikötő határáig.
*Pedig csábító lenne, hogy megint megkeresse Norit. Eddig mindig sikerült egymásra találniuk, mikor keresték egymást, de félő, hogy nem mindig lesz ekkora szerencséjük. Egyedül a sötét kikötői alakok között mászkálni pedig kész öngyilkosság.*
-Tudok majd erősebb zöldet hozni, csak most nem volt nálam. De nem ígérem sem a mérget, sem az italokat legközelebbre, de annyit már biztosan fogok tudni mondani, mikorra sikerül majd megszereznem.
*Úgy beszél, mint egy igazi kereskedő. Pedig messze álljon tőle, nem tud sem hitelesen beszélni, sem lelkesen árulni, mégis sikerül itt-ott találnia egy-egy vevőt.*
*Előkotorja a két, kívánt zöldet a táskájából, és átnyújtja a behemótnak. Még mindig van nála több, mint tíz ital, amiken valahogy túl kéne adnia, mert neki semmi szüksége rájuk.*
-Rendben, keresek majd valami használhatót. *Bólint. Csak el ne felejtsen ennek is utánajárni, ha visszaért a városba.* De vigyázni kell ezekkel a mérgekkel. *Ha már ilyen jól elbeszélgetnek, nem árt, ha ad néhány tanácsot a mérgekkel kapcsolatban, amiket a templomi könyvekből olvasott.* Nehéz őket tárolni, és a pengére kenve pár óra vagy nap alatt leszáradhatnak, attól függően, milyen méreg.
*Ő is ennyit tud. Sosem érdeklődött az alkímia, mérgek és gyógyító italok iránt, de ezek után muszáj lesz utána olvasni néhány dolognak, hogy informálni tudja a vevőit. Amiből már három is van. Nem is olyan rossz.
A kikötő fényeiből egyelőre nem lát semmit, még csak halvány derengést sem.*
-Rendben, bár én nem vagyok biztos benne, hogy el akarok menni egészen a kikötő határáig.
*Pedig csábító lenne, hogy megint megkeresse Norit. Eddig mindig sikerült egymásra találniuk, mikor keresték egymást, de félő, hogy nem mindig lesz ekkora szerencséjük. Egyedül a sötét kikötői alakok között mászkálni pedig kész öngyilkosság.*
-Tudok majd erősebb zöldet hozni, csak most nem volt nálam. De nem ígérem sem a mérget, sem az italokat legközelebbre, de annyit már biztosan fogok tudni mondani, mikorra sikerül majd megszereznem.
*Úgy beszél, mint egy igazi kereskedő. Pedig messze álljon tőle, nem tud sem hitelesen beszélni, sem lelkesen árulni, mégis sikerül itt-ott találnia egy-egy vevőt.*
985. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-10-01 17:13:18
Üzenet elküldve: 2017-10-01 17:13:18
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 246
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 246
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
//A Vaserdő mélyén éjszaka//
*Kézhez kapja a löttyöket. Egy darabig nézegeti őket, majd elsüllyeszti őket ruhája alatt, s vidáman bólint. Nyerő alku született.*
-Kígyó, pók, akármi, amit lándzsa hegyre lehet könni, és erőse' döglesztő.* A részletek sose érdekelték. Az a lényeg hogy a kufár szerezzen neki erős állati mérget, amivel kifektetheti az ellenfelet, gyorsan és hatékonyan.*
-Azok otta' már a kikötő fényei.* Morran, s a távolba mutat, ahol feltehetően a törpének hitt apróság egyelőre nem lát semmit, mert, hogy óriásunk három és fél méter magasról is alig látja.*
-Odáig együtt megyün'.*Morran, s nem úgy tűnik, mintha ez kérdés lenne. Nem akarja, hogy beszerzőjének bármi baja is legyen az éjszakai erdőben való kószálás közben, így úgy lesz a legjobb, ha napfelkeltéig együtt maradnak.*
-Két hat múv', a dokkok széléné, ahó a halat adják.*Biccent, s ezzel le is tárgyalták merre lesz a következő randi. S a lány is tudja, mit kell hoznia. Mérget, olyat, ami biztosan öl.*
-Ha tudol', hozzá' erősebb ződ' lötyit, a legerősebbet, ami csak kapható, vagy szerezhető'.*Az utolsó szónál kivillantja fogait a nőstény felé. Nem érdekes milyen módszert választ. Csak meglegyen.*
*Kézhez kapja a löttyöket. Egy darabig nézegeti őket, majd elsüllyeszti őket ruhája alatt, s vidáman bólint. Nyerő alku született.*
-Kígyó, pók, akármi, amit lándzsa hegyre lehet könni, és erőse' döglesztő.* A részletek sose érdekelték. Az a lényeg hogy a kufár szerezzen neki erős állati mérget, amivel kifektetheti az ellenfelet, gyorsan és hatékonyan.*
-Azok otta' már a kikötő fényei.* Morran, s a távolba mutat, ahol feltehetően a törpének hitt apróság egyelőre nem lát semmit, mert, hogy óriásunk három és fél méter magasról is alig látja.*
-Odáig együtt megyün'.*Morran, s nem úgy tűnik, mintha ez kérdés lenne. Nem akarja, hogy beszerzőjének bármi baja is legyen az éjszakai erdőben való kószálás közben, így úgy lesz a legjobb, ha napfelkeltéig együtt maradnak.*
-Két hat múv', a dokkok széléné, ahó a halat adják.*Biccent, s ezzel le is tárgyalták merre lesz a következő randi. S a lány is tudja, mit kell hoznia. Mérget, olyat, ami biztosan öl.*
-Ha tudol', hozzá' erősebb ződ' lötyit, a legerősebbet, ami csak kapható, vagy szerezhető'.*Az utolsó szónál kivillantja fogait a nőstény felé. Nem érdekes milyen módszert választ. Csak meglegyen.*
984. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-10-01 16:14:10
Üzenet elküldve: 2017-10-01 16:14:10
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 214
OOC üzenetek: 62
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 214
OOC üzenetek: 62
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
- Hát, mondhatjuk.
*Tény, hogy egy tucat anyja volt, de egy sem az igazi. Így aztán valóban átérzi az árvasággal járó szomorkás életszemléletet. De történtek vele rosszabb dolgok is. Mint például amikor kiderült róla uránál, hogy valójában leány. Mikor ez szóba kerül kissé el is komorul arca, keserves emlékeket idéz ez fel benne.*
- Alig lehettem tizenhat.
*Megint pótcselekvés után néz, hogy kerülhesse a szemkontaktust és a földön kezd turkálni. Hátha talál még egy sárkánykukacot vagy bármit, ami elterelhetné a szót.*
- Nagyon dühös lett.
*Nagyot nyel, megjelenik lelki szemei előtt a tajtékzó nemes, mikor rájött, hogy egy koszos kis szajha leánya próbált túljárni az eszén. Hiába könyörgött, hogy kegyelmezzen. Önkéntelenül is felhúzza most térdét és óvón öleli át két karjával, begubózik, mintha így megvédhetné magát az emlékektől.*
- Persze addigra már elég sokat tanultam. Végül sikerült újra túljárnom az eszén. Aznap éjjel nem volt neki boldog a befejezés.
*Szinte Taitos is érezheti az undort, melyet Nanaia is érez, s valami ijesztően elvetemült bosszú tüzét vélheti kigyúlni az üresen előre meredő borostyán íriszekben. Néhány néma pillanatig mintha nem is Nanaia lenne ott vele. Majd hirtelen megrázza magát és vigyorogva fordul a zöldfülűhöz.*
- Nem szoktam láthatatlan gonosztevőkkel harcolni!
- Hát, mondhatjuk.
*Tény, hogy egy tucat anyja volt, de egy sem az igazi. Így aztán valóban átérzi az árvasággal járó szomorkás életszemléletet. De történtek vele rosszabb dolgok is. Mint például amikor kiderült róla uránál, hogy valójában leány. Mikor ez szóba kerül kissé el is komorul arca, keserves emlékeket idéz ez fel benne.*
- Alig lehettem tizenhat.
*Megint pótcselekvés után néz, hogy kerülhesse a szemkontaktust és a földön kezd turkálni. Hátha talál még egy sárkánykukacot vagy bármit, ami elterelhetné a szót.*
- Nagyon dühös lett.
*Nagyot nyel, megjelenik lelki szemei előtt a tajtékzó nemes, mikor rájött, hogy egy koszos kis szajha leánya próbált túljárni az eszén. Hiába könyörgött, hogy kegyelmezzen. Önkéntelenül is felhúzza most térdét és óvón öleli át két karjával, begubózik, mintha így megvédhetné magát az emlékektől.*
- Persze addigra már elég sokat tanultam. Végül sikerült újra túljárnom az eszén. Aznap éjjel nem volt neki boldog a befejezés.
*Szinte Taitos is érezheti az undort, melyet Nanaia is érez, s valami ijesztően elvetemült bosszú tüzét vélheti kigyúlni az üresen előre meredő borostyán íriszekben. Néhány néma pillanatig mintha nem is Nanaia lenne ott vele. Majd hirtelen megrázza magát és vigyorogva fordul a zöldfülűhöz.*
- Nem szoktam láthatatlan gonosztevőkkel harcolni!
983. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-10-01 15:44:23
Üzenet elküldve: 2017-10-01 15:44:23
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Taitos pár másodperc jóleső ölelés után szólal csak meg.*
-Mert nincs semmim, ami a múlton változtatna, de legalább egy pillanattal később már szebb múltra nézhetsz vissza.
*Feltételezvén, hogy az ölelgetés tényleg szép nyomokat hagy majd Nanában eltekintve Taitos inggombjának apró, az amazon bőrében hagyott lenyomatától.*
-Elhiszem.
*Szól már a tűztől.*
-Én azért mindig örültem volna, ha van egy anyukám. Apámból, testvéremből, nagybácsimból nem is egy volt így, de se anyám, se női testvérem.
*Pár pillantás erejéig latolgatja, hogy bevállalja-e következő gondolatait.*
-Mindig irigykedtem kicsit azokra a gyermekekre, akiket anyjuk szoknyája szélénél láttam.
*Kinyújtja lábait a tűz mellé csüccsenve nadrágkompozíciójával.*
-De te gondolom pontosan átérzed ugyanezt.
*Kicsit elnézegeti a lányt. Elképzeli őt kicsiben, ahogyan egy vele egy magas fakarddal igyekszik elpáholni a hét telet sem látott kikötői utcakölyköket.*
~Aranyos lehetett.~
*Erről eszébe jut, hogy még nem is tudja hogyan bánik a karddal az lány, akit most éppen... ~Mimnek is?~ testőrnek, ágyasnak, szeretőnek, kísérőnek, netán leendő hű társnak akar felfogadni.*
-És mikor kiderült, hogy nem vagy fiú nagyot néztek?
*Vigyorodik el a csínytevés gondolatára Taitos is.*
-Tényleg, még nem is mutattad hogy bánsz a karddal.
*Itt kicsit elpirul.*
-Azon kívül, hogy jól.
*Vallja be kissé másra gondolva, de az iménti megjegyzésről így a mámorból józanodva gyorsan terelné a szót.*
-Szóval, mikor láthatlak elbánni láthatatlan gonosztevőkkel?
*Kérdezi, miközben a húsokat lehúzza a tűzről, már csak ki kell hűlniük kissé, és ehetnek is.*
*Taitos pár másodperc jóleső ölelés után szólal csak meg.*
-Mert nincs semmim, ami a múlton változtatna, de legalább egy pillanattal később már szebb múltra nézhetsz vissza.
*Feltételezvén, hogy az ölelgetés tényleg szép nyomokat hagy majd Nanában eltekintve Taitos inggombjának apró, az amazon bőrében hagyott lenyomatától.*
-Elhiszem.
*Szól már a tűztől.*
-Én azért mindig örültem volna, ha van egy anyukám. Apámból, testvéremből, nagybácsimból nem is egy volt így, de se anyám, se női testvérem.
*Pár pillantás erejéig latolgatja, hogy bevállalja-e következő gondolatait.*
-Mindig irigykedtem kicsit azokra a gyermekekre, akiket anyjuk szoknyája szélénél láttam.
*Kinyújtja lábait a tűz mellé csüccsenve nadrágkompozíciójával.*
-De te gondolom pontosan átérzed ugyanezt.
*Kicsit elnézegeti a lányt. Elképzeli őt kicsiben, ahogyan egy vele egy magas fakarddal igyekszik elpáholni a hét telet sem látott kikötői utcakölyköket.*
~Aranyos lehetett.~
*Erről eszébe jut, hogy még nem is tudja hogyan bánik a karddal az lány, akit most éppen... ~Mimnek is?~ testőrnek, ágyasnak, szeretőnek, kísérőnek, netán leendő hű társnak akar felfogadni.*
-És mikor kiderült, hogy nem vagy fiú nagyot néztek?
*Vigyorodik el a csínytevés gondolatára Taitos is.*
-Tényleg, még nem is mutattad hogy bánsz a karddal.
*Itt kicsit elpirul.*
-Azon kívül, hogy jól.
*Vallja be kissé másra gondolva, de az iménti megjegyzésről így a mámorból józanodva gyorsan terelné a szót.*
-Szóval, mikor láthatlak elbánni láthatatlan gonosztevőkkel?
*Kérdezi, miközben a húsokat lehúzza a tűzről, már csak ki kell hűlniük kissé, és ehetnek is.*
982. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-10-01 15:27:18
Üzenet elküldve: 2017-10-01 15:27:18
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 635
OOC üzenetek: 102
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 635
OOC üzenetek: 102
Játékstílus: Vakmerő
//A Vaserdő mélyén éjszaka//
*Ez gyorsan ment. Nem hitte volna, hogy épp itt fog vevőre akadni, de ez is megtörtént. Nem is kell sokat beszélnie, vagy magyaráznia, az óriás hamar dönt: Mindkét zöldet viszi, így Bölény Grindwullf kezébe kap 1 Világoszöld varázsitalt,
Bölény Grindwullf megkapja a másik, 1 Sötétzöld varázsitalt is. Jóval több pénzt kap kézbe, mint amennyire számított, de mint kiderül, nem véletlenül. A férfi továbbiakban is igényt tart a szolgálataira.*
-Megoldhatom.
*Vágja rá szinte rögtön. Örülne, ha nem csak Nori lenne állandó vevője, és akkor már neki is adhatná olcsóbban az italokat, hogy megérje. Végül is szinte ingyen szerzi be őket. A kígyóméreg viszont már nem ilyen egyszerű, nem az a fajta áru, amit csak úgy be lehet szerezni a piacon, de persze nem megoldhatatlan, csak több utánajárást igényel, ami együtt jár az ár emelkedésével is.*
-A kikötőbe el tudok menni alkalomadtán, ha az neked megfelel.
*Hirtelen nincs jobb ötlete. Norinak is hordja az italokat néhány hatonta, akár az óriással is megbeszélheti, hogy mikor és hol találkozzanak, és míg a lány megkapja a különleges, színeseket, addig Bölény a mérgeket és a gyógyítókat, ha szeretné.*
-Hátö... *Egy pillanatra elakad a gondolatmenet, amiért végig kellett néznie a gusztustalan jelenetet.* Kéthatonta járok ki Orenenként a dokkok peremére. Veszélyes környék az nekem, míg másnak a város az, ezért a kikötő legszéléig szoktam menni.
*Az már rajtuk múlik, hogy a megbeszélt napon sikerül-e kiszúrni a holtsápadt tündérkét. Nem mintha Bölény nem lenne észrevehető, és mivel mindenki feje fölött ellát, a fehér foltot is könnyedén kiszúrhatja a szürke tömegben.*
*Ez gyorsan ment. Nem hitte volna, hogy épp itt fog vevőre akadni, de ez is megtörtént. Nem is kell sokat beszélnie, vagy magyaráznia, az óriás hamar dönt: Mindkét zöldet viszi, így Bölény Grindwullf kezébe kap 1 Világoszöld varázsitalt,
Bölény Grindwullf megkapja a másik, 1 Sötétzöld varázsitalt is. Jóval több pénzt kap kézbe, mint amennyire számított, de mint kiderül, nem véletlenül. A férfi továbbiakban is igényt tart a szolgálataira.*-Megoldhatom.
*Vágja rá szinte rögtön. Örülne, ha nem csak Nori lenne állandó vevője, és akkor már neki is adhatná olcsóbban az italokat, hogy megérje. Végül is szinte ingyen szerzi be őket. A kígyóméreg viszont már nem ilyen egyszerű, nem az a fajta áru, amit csak úgy be lehet szerezni a piacon, de persze nem megoldhatatlan, csak több utánajárást igényel, ami együtt jár az ár emelkedésével is.*
-A kikötőbe el tudok menni alkalomadtán, ha az neked megfelel.
*Hirtelen nincs jobb ötlete. Norinak is hordja az italokat néhány hatonta, akár az óriással is megbeszélheti, hogy mikor és hol találkozzanak, és míg a lány megkapja a különleges, színeseket, addig Bölény a mérgeket és a gyógyítókat, ha szeretné.*
-Hátö... *Egy pillanatra elakad a gondolatmenet, amiért végig kellett néznie a gusztustalan jelenetet.* Kéthatonta járok ki Orenenként a dokkok peremére. Veszélyes környék az nekem, míg másnak a város az, ezért a kikötő legszéléig szoktam menni.
*Az már rajtuk múlik, hogy a megbeszélt napon sikerül-e kiszúrni a holtsápadt tündérkét. Nem mintha Bölény nem lenne észrevehető, és mivel mindenki feje fölött ellát, a fehér foltot is könnyedén kiszúrhatja a szürke tömegben.*
981. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-10-01 13:55:36
Üzenet elküldve: 2017-10-01 13:55:36
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 246
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 246
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
//A Vaserdő mélyén éjszaka//
*Arrébb rúg valami letört ágat az ösvényről, aztán együtt működően biccen a nősténynek.*
-Akko' megvesze mind a két ződe'.*Morran, s megáll hogy elő tudja venni a pénzt. Beletúr az erszényébe, s átad 170 aranyat Nolie Piwerd -nak. .*
-Ez a két üvegé', meg egy kis foglaló a kövi körre.*Villant sakál vigyort a törpének vélt tündérre. Most pedig tartja hatalmas markát, hisz várja az árut, amiért fizetett.*
-Kígyó mérge' nem tudol szerözni? Vipera? Vagy valami ilye'? Azok az ütős cucco'.*Ezekről a növényi izékről még nem hallott, de azt tudja hogy vannak kígyók meg pókok amiknek a mérgétől könnyű feldobni a bakancsot.*
-És hogya' szólok ha köllene még varázs lötymő? Én nem mehetök be a városba, mert akko'.*Ujját áthúzza saját torka előtt, szemléltetvén mi lesz ha bemászkál olyan helyekre ahol körözik.*
-Szóva'?*Kérdi, s megvakargatja a seggét, majd nagyot turházik az egyik bokor felé.*
A hozzászólás írója (Bölény Grindwullf) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.10.01 13:56:08
*Arrébb rúg valami letört ágat az ösvényről, aztán együtt működően biccen a nősténynek.*
-Akko' megvesze mind a két ződe'.*Morran, s megáll hogy elő tudja venni a pénzt. Beletúr az erszényébe, s átad 170 aranyat Nolie Piwerd -nak.
.*-Ez a két üvegé', meg egy kis foglaló a kövi körre.*Villant sakál vigyort a törpének vélt tündérre. Most pedig tartja hatalmas markát, hisz várja az árut, amiért fizetett.*
-Kígyó mérge' nem tudol szerözni? Vipera? Vagy valami ilye'? Azok az ütős cucco'.*Ezekről a növényi izékről még nem hallott, de azt tudja hogy vannak kígyók meg pókok amiknek a mérgétől könnyű feldobni a bakancsot.*
-És hogya' szólok ha köllene még varázs lötymő? Én nem mehetök be a városba, mert akko'.*Ujját áthúzza saját torka előtt, szemléltetvén mi lesz ha bemászkál olyan helyekre ahol körözik.*
-Szóva'?*Kérdi, s megvakargatja a seggét, majd nagyot turházik az egyik bokor felé.*
A hozzászólás írója (Bölény Grindwullf) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.10.01 13:56:08
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3655-3674