Külső területek - Kikötői erdőség
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Szántóföldek (új)
Dokkok és kikötő (új)
Kikötői erdőségTharg birtokok (új)
Krenkataur barlangrendszer (új)
<< Előző oldal - Mostani oldal: 173 (3441. - 3460. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>

3460. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2023-06-19 19:34:48
 ÚJ
>Lierin Caeda [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//Viharkalmár//
//A hozzászólás 16+ jelentet tartalmaz!//

* Természetesen esélye sincs. Naiv gyermekleányzó ő, eszébe sem jutna, hogy bárki bánthatná, csak így, ilyen egyszerűen. Pedig pont amiatt szökött el, hogy ne bántsák többet.
Elkerekedik a szeme, először fel sem ismeri a szándékot, csak amikor már késő. Meglepett arcot vág, amikor beleszalad a penge. *
- Mi...



3459. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2023-06-19 18:40:59
 ÚJ
>Merchen Feiy avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 302
OOC üzenetek: 58

Játékstílus: Vakmerő

//Viharkalmár//
//A hozzászólás 16+ jelentet tartalmaz!//

*Merchen nem tudja hová tenni a dolgot, jelenleg senkiben sem tud megbízni. Egy ilyen rakománnyal a szekerén ez talán érhető is.*
-Mondd meg te!
*Feleli kurtán a kérdésre, hisz ezer és egy dolog miatt akarhatják a fejét. Bárkik. Dühös férjek, átvert ügyfelek, bárki. De főleg a patkányok. Ők leginkább. Talán a tekintete és a vonásai éppen kezdenének megenyhülni, mikor a lány tovább folytatja a történetét. Merchen ábrázata pedig egyre csak komorabb és komorabb lesz. A legkevésbé sem érdekli hogy honnan szökött meg a másik, az sem hogy hogy mászott be a szekérre. De a beszélgetés... Azt senki ember fiának nem szabadott volna hallania. Még ha ártatlannak is tűnik, még ha nincs is éppen fegyver a kezében, nem kockáztathatja meg hogy eljárjon a szája. Azt megtanulta már a kereskedői élete során, hogy a sok beszéd nem mindig hasznos, úgyhogy többet nem is szól. Ahogy amaz széttárja karjait ő egy határozottat lép előre és megpróbálja leszúrni a Lierin nevű leányzót. Mivel kardját már ezeddig is rászegezte, talán nem lehet olyan nehéz dolga, de ki tudja?*

A hozzászólás írója (Merchen Feiy) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2023.06.19 18:41:29


3458. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2023-06-19 18:21:45
 ÚJ
>Vérgőzös Rorkir avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 381
OOC üzenetek: 6

Játékstílus: Vakmerő

//Ősök útját keresztezvén//

-Köszönöm!
*Tekintetében szinte csillog a hála és az izgatottság furcsa egyvelege. Aztán mindenféle tervezés nélkül nekiindul a medvének. Hisz van két erős karja meg egy böhöm nagy fegyvere, egy Rorkir fajtának ez bőven elég. Úgyhogy nem is vár tovább, elindul hogy közelebb kerüljön a bestiához. A szellemek azonban úgy vélik a medve önmagában nem lenne elég kihívás neki, úgyhogy egy nagy tüskét is az útjába állítanak hogy igazán rászolgálhasson még egy trófeára a pengéje acélján. Az apja tanítása cseng a fülébe: "Azért adnak ilyen kemény csatákat a szellemek nekünk, mert mi vagyunk a legerősebb harcosaik. Te nem a legerősebbet küldenéd a legnehezebb csatákba, Rorkir?" Dühödten morran fel és a lábát nézi, majd tekintete visszaugrik a medvére, ami immár egyedül van. Csak egy pillanatig látja a vérző áldozatot menekülni, nem engedheti meg magának azt a luxust hogy ne fordítsa minden figyelmét az előtte lévő fenevadra. ~Akkor ez eldöntetett. Nem is lett volna méltó hátba támadni. Heh.~*
-Durogaar adj erőt!
*Mormogja miközben kezében igazán megszorítja pallosát. Látott ő már medvét életében, úgyhogy valamennyi alapvető tudása van róluk, igaz nem túl sok. Csak látta már hogy hogy csapnak le hatalmas mancsukkal áldozataikra, és hogy micsoda túlvilági erejük van. *
-Jó.
*Vicsorog szélesen a barbár. Karheiára egyáltalán nem figyel, igyekszik a külvilágot kizárni maga körül. Ha másban nem is a harcban igencsak eszes a barbár, tudja hogy erővel nem tudja legyőzni az előtte álló akadályt, de gyorsaságban talán igen. Most már kár lenne settenkednie, gyorsabb léptekkel közelít a medvéhez mancstávolságon kívül maradva és rákiált. Csatakiáltás ez, semmi kétség. Szemével keresi hát a rést a medve testén, ha az két lábra állna, vagy csak megfelelő távolságba tudna jutni Rorkir hozzá akkor lecsapna kardjával. A fejére, nyakára céloz, hogy minél súlyosabb sebet tudjon ejteni anélkül hogy a mancsok közé keverede. Talán a gyorsasága és a tapasztalata elég lesz hozzá, hogy kivitelezze.*

A hozzászólás írója (Vérgőzös Rorkir) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2023.06.19 18:28:54


3457. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2023-06-19 17:26:52
 ÚJ
>Tökvirág Alesian avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 93
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Megfontolt

//Szilaj Tökvirág//

* Sajnos nincs formában a tündér, de ez nem is csoda. Fáradt és riadt, még azt se tudja, hogy pontosan merre van. Teljes erejéből fut, de nem bírja lefutni. Megragadják lobogó varkocsát, ezzel mondhatni rabul ejtve a tündért, de az életösztön erős Alesiannál. Soha nem volt egy nagy harcos típus. A kézi tusában valószínűleg a többség ellen alulmaradna, de az eszére mindig tudott számítani, na meg az aranyat érő nyelvére. Nyilvánvalóan nem hagyja magát olyan könnyen lenyomni. Hamarosan meg is pillanthatja ellenfelét, aki vadul sziszeg rá valami ismeretlen nyelven. Ez a megfelelő időzítés arra, hogy használja vele született adottságát.*
- Medve támadás!* Igaz vagy sem, ezt nem fogja tudni eldönteni az a vad némber, sőt mi több biztosan el fogja hinni. Ez esetben pedig ösztönösen hátra kéne néznie, így a dulakodás is biztosan megszakad egy pillanatra, amit kihasználna a tündér, hogy tőrt rántson és a másik felé szúrjon, vagy vágjon, ami éppen jobban kezére esik. Páncél híján egy ilyen sérülés előnyére válhat. Neki pont elég lenne annyi idő, hogy meglépjen.*

// Aktív képességhasználat: Meggyőzés //


3456. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2023-06-19 10:47:53
 ÚJ
>Lierin Caeda [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//Viharkalmár//

* Szaporán pislogva szemrevételezi a fickót. Hát, ő is másra számított. Egészen fiatalnak tűnő férfi.
Mondata elején már kezd is félig megnyugodni, de mire a befejezi, már minden egyes hangos szónál összerezzen. Kedve lenne a feje tetejére rántani a ponyvát és elbújni. *
- Khm... ingyen fuvart?
* Nyögi ki lassan és félénken, és próbál rettenetesen aranyosnak és ártalmatlannak tűnni. Majd mélyet sóhajt és leereszti a takarót az arca előtt, majd félredobja. *
- A fejedért? Már miért küldene valaki a te fejedért?
* Hüledezik akkora szemekkel, mint két kistányér. *
- Tulajdonképpen megszöktem.
* Közli büszkén és előrébbcsúszik a szekéren. Ha már úgyis leszállítják róla... *
- Kimásztam a fogadó ablakán, végigmásztam a tetőn ééés... leugrottam a szénába.
* Hadarja rendületlenül, nem kis önelégültséggel a hangjában. Élete első kalandja! *
-... Aztán megvártam míg befejezitek a beszélgetést, ami meg kell mondjam, elég fura volt, és amikor nem figyeltél, bemásztam. Ennyi.
* A kezét széttárja a végén és megvonja a vállát, kissé dölyfösen. Az eszébe sem jut, hogy esetleg hallgatnia kellene arról, hogy szemtanúja volt a párbeszédnek az udvaron.
Szemével a rá szegezett fegyverre, majd annak gazdájára pillant. Ezt elég sokszor még megismétli, hátha. *


3455. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2023-06-19 10:46:52
 ÚJ
>Karheia Rhagodar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 476
OOC üzenetek: 5

Játékstílus: Vakmerő

//Ősök útját keresztezvén//

*Sejtette, hogy Rorkir számára nem lesz elég nagy kihívás az, hogy ketten terítsék le a hatalmas ragadozót, így annyira nem lepi meg a kérése, csupán reménykedett benne, hogy nem kerül rá sor. Mélyen a férfi szemeibe néz, egészen hosszan, majd megadóan felsóhajt.*
- Rendben, nem avatkozom közbe.
*Kicsit hátrébb marad, amíg a férfi már el is kezdi megközelíteni a jószágokat. Ebből is látszik a kettejük közötti különbség. Míg Rorkir rögtön cselekszik, addig Karheia kivár, megfigyel, elemez. Talán még túlgondol is.
A terv először ígéretesnek tűnik, ám hamar balul sül el és a harcos felfedi magát. Karheia rövid ideig tépelődik a sebesült szarvas sorsán, de úgy dönt, hogy most nem ered utána, akkor is ha a barbár azt kérte, hogy ne avatkozzon közbe. Tartani fogja az ígéretét. Többnyire. Nem kenyere a hazugság, ám ilyen helyzetekben feljogosítva érzi magát apró füllentésre.
Csak néhány lépéssel kúszik közelebb Rorkirhoz - hogy szükség esetén könnyebben siethessen a megsegítésére -, de még így is elég nagy távolság van köztük ahhoz, hogy talán ne hallja meg a férfi Karheiát. A nő fojtott hangon mormolni kezdi igéjét, közben végig pislogás nélkül a medvét bámulja. Még nem tett próbát ezzel a varázslattal, így nem biztos a sikerben, de most jelenleg ez az egyetlen dolog amit tenni tud és amiről esetleg Rorkir nem szerez tudomást.*

A varázsló elmormol egy rövid igét, melynek hatására a kiválasztott célpont testhője az enyhén lázas betegek szintjére növekedik, minek következtében a célpont a láz által produkált hatásokat érezheti (lassabb reakció, szédelgés, letörtség stb.). Hatóideje három kör.

3454. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2023-06-19 10:20:10
 ÚJ
>Szilaj Ranreya avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 9
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

//Szilaj Tökvirág//

*Ranreya eltökélt, ezt egyedül az apróság vinnyogása töri meg valamelyest, amivel felveri az egész erdőt, köztük olyan vadállatokat is, amiket még a barbár nő is fél. De a vadászat már csak ilyen, a préda haláltusája sosem egy szívderítő folyamat.
Nem a legfürgébb teremtés, annyi biztos, most mégis sikeresen küzdi le a kettejük között lévő távolságot, már csak karját kell kinyújtania, hogy megragadja Alesian varkocsát. Ujjai már fogást találnak, a kérdés már csak az, hogy sikerül földre vinnie a tündért.*
- Jesonk!
*Sziszegi fogai között, miközben fenyegetően vicsorog a küszködő aprónépre. Ha sikerülne lenyomni a földre, akkor megkötözheti és bevonszolhatja a fák közé, ott pedig mindent előkészíthet lakomájához.*


3453. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2023-06-18 21:53:56
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (inaktív)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 284
OOC üzenetek: 140

Játékstílus: Szelíd

//Ősök útját keresztezvén//

* A jelenet tovább játszódik a maga kimért tempójában, Rorkir pedig elindul, hogy csökkentse a közte és az állatok közötti távolságot. Karheia egyelőre hátrébb marad. Bár a nyílvesszőt messzire el lehet lőni, egy igazán pontos lövéshez vagy kivételes ügyesség, vagy kisebb távolság szükséges. (Esetleg egy csipetnyi szerencse, avagy a szellemek áldása.) A fák és bokrok csak néhol takarnak így, viszonylag jól rálát a tisztásra.
Eközben Rorkir tovább settenkedik, viszont alig néhány méter megtétele után egyetlen pillanat és minden megváltozik. A férfi belelép valami éles tüskébe, ami még cipője orrát is átszúrja és beleáll a nagylábujjába. A hirtelen jött szúró fájdalmat még ő sem tudja elpalástolni, amire a tisztáson küzdő vadak is felfigyelnek. A medve figyelme csak egy pillanatra lankad, de ez is elég arra, hogy a szarvas felemelje fejét és elrohanjon az ellenkező irányba. Karheia megpróbálhat utána ereszteni egy nyilat, ám nem mindennapi lövésre lenne szüksége, hogy egyetlen lövéssel leterítsen egy ekkora lényt. Ha pedig csak a megsebzése lenne a cél, amiatt nem kell aggódnia. – Ahogy a szarvas megfordul, láthatják, hogy fenekén egy jókora véres seb tátong, ami így nyomra vezethet, ha arra kerül a sor. Ha a nő úgy dönt, megfogadja kedvese korábbi kérését, akár egyből utána is eredhet, a medve ugyanis őt még nem is vette észre talán. Viszont, ha a körülmények megváltozásával Rorkir megsegítése lenne a cél, ahhoz sem árt a meglepetés ereje.
Bárhogy is dönt, a medvét pillanatnyilag nem ő érdekli, hanem a társa. Mélyeket szimatol a levegőbe és egyértelműen abba az irányba néz, amerre a következő zsákmányt sejti. Talán a medve is arra gondol, hogy a megsebzett szarvast ráér később utolérni, előbb végez a betolakodókkal. Habár nehéz lenne megmondani, mire gondolhat ilyenkor egy medve. Vagy akár máskor. A férfi sérülése fájdalmas, de elég a medve éles karmaira gondolni és szinte már el is múlik az érzés. Tehát az apró szúrás ellenére harcképes marad, épp csak csökkentek az esélyei a hatalmas ragadozóval szemben. *

A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2023.06.18 22:50:03


3452. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2023-06-18 15:37:14
 ÚJ
>Natukoya Tojimara avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 39
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

//Miért tűnt el a rum?//

*Natu mesternek mindene ki van már a munkától, a szántóföldeken dolgozni naphosszat nem épp a legpihentetőbb elfoglaltság. De valamiből ugye fedeznie kell a mértéktelen italszükségleteit, lopni meg nem szeret annyira. De most itt az ideje a pihenésnek, úgyhogy hamar az erdőségben keres árnyékot amíg a nap tova vonul, hogy ő is tova vonulhasson a kikötő felé. Ott jó a levegő, egészséges, és a bor is sokkal olcsóbb mint a városi ficsúrok lakta kastélyos fogadókban. Nem neki való az, sokkal egyszerűbb figura ő annál.*


3451. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2023-06-17 20:04:25
 ÚJ
>Tökvirág Alesian avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 93
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Megfontolt

//Szilaj Tökvirág//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//

* Amikor végre biztonságban érzi magát kikémlel, hogy mégis merre leledzik. Éppen csak körbepillant, amikor egy sárga szempár csillanására lesz figyelmes. A gyér fényviszonyok közepette nem tudja eldönteni, hogy ki vagy mi lehet, de őszintén szólva nem is akar ezen sokat gondolkodni, mert az a valami vagy valaki hirtelen megindul felé.*
- A picsáááába!!* Kiált fel a tündér, mert ennek már a fele se tréfa és ordítva kezd el rohanni a másik irányba keresztül vágva az elé kerülő cserjéken meg bokrokon. Már így is ki van fáradva egy kicsit, ami előny lehet ellenfele számára, de azért igyekszik elkotorni. Közben persze felveri az egész környéket vékony hangon történő visításával. Nem ez élete legjobb napja szegénykének. Ha most lenne ideje gondolkodni, akkor átkozná magát azért, hogy kitette a lábát a városból.*


3450. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2023-06-17 13:29:30
 ÚJ
>Szilaj Ranreya avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 9
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

//Szilaj Tökvirág//

*Ranreya inkább éjszaka aktív, olyankor általában az emberek pihennek, s az állatok egy része is. Persze a sötétség hordoz magában veszélyt még ránézve is, de bármikor nézne szívesebben szembe egy farkas falkával, mint egy csapatnyi kétlábon járóval, akiknek a szándékai mindig annyira kérdésesek.
Élvezi a csendet, csak a közeli kis patak csobogása töri meg ezt, ahol az előbb némileg felfrissítette magát. A sötétségnek hála érzékei élesebbek, mint egyébként, így már egészen távolról meghallja a hevesen szuszogó, lábait gyorsan kapkodó aprónépet.
Felpattan ültéből guggoló helyzetbe, s elsőként menedék után kutat, amit néhány apróbb cserje és fatörzs takarásában meg is lel. Rövidesen megjelenik látómezejében Alesian, aki rémültnek és kimerültnek tűnik, de ami legfontosabb, hogy aprócska és végtelen. Ideális Ranreya számára, aki elégedetten meg is nyalja ajkát a friss falat láttán. Sajnos a nő nem érzékeli, hogy a holdfény hatására egyébként is élénksárga íriszei visszaverik a fényt, s elárulva ezzel a helyzetét, ezért mire tőréért nyúl, addigra már az aprónép könnyen felfedezhette helyzetét.
Mindenesetre elszánja magát, s a tőrének markolatát erősen tartva hirtelen elhagyja rejtekét, hogy a tőle telhető leggyorsabban megpróbáljon lecsapni a tündérre.*


3449. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2023-06-17 12:53:58
 ÚJ
>Tökvirág Alesian avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 93
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Megfontolt

* Estére elérik az erdőség határát. Itt tábort is vernek, mert senkinek nem igazán fűlik a foga ahhoz, hogy éjszaka kelljen át a rengetegen. Mire beáll a szürkület már lobog egy vidám tábortűz, a fazékban pedig ínycsiklandó ragu rotyog. Vacsora után egy kancsó fűszeres bor is körbe jár, ami meghozza Alesian kedvét egy kis éneklésre. Egy kis szórakozás után viszont mindenki hamar nyugovóra tér. Alesian is így tenne, de az a bájos kis bestia még az este folyamán a fülébe súgta egy óvatlan pillanatban, hogy csak rá vár majd a sátorban. A bor jó, elaltatja az óvatosságot, így hát nem csoda, hogy valahogy a lány sátrában találja magát. Innentől pedig felgyorsulnak az események. A vad csókcsatát egy félre libbenő sátorponyva zavarja meg. Apuci úgy tűnik, még akart volna beszélni valamit a kedves lányával, de ezt már soha nem tudjuk meg. Egy döbbent pillanatig csak merednek egymásra, aztán jön az ordítás. A kis tündér éppen csak meg tud lépni a sátorból, hogy aztán jobb híján bemenekülhessen az erdő sűrűjébe. Eléggé szednie kell apró lábacskáit, mert mert a dühös kereskedő kezében egy finoman megmunkált íves szabja pihen, ami nem sok jót ígér neki, ha utol érik. Még jó, hogy sötét van, ami jól elrejti kis testét. Az üldözés is hamar abba marad. Pihegve pihen meg egy bokor alatt. Vár egy keveset, amíg már nem hallja a dühös hangokat és csak akkor áll fel, hogy körbe nézzen. Azám csak, hogy néhány fordulat után már azt sem tudja, hogy merről jött, nemhogy azt, hogy merre menjen. Ha valamit igyekezne egy tündér elkerülni az, hogy éjszaka egyedül maradjon egy sötét erdőben.*


3448. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2023-06-17 11:57:50
 ÚJ
>Merchen Feiy avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 302
OOC üzenetek: 58

Játékstílus: Vakmerő

//Viharkalmár//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//

*Merchen mindenre számít, szőrös tharg harcosokra akik eddig vártak hogy a fejét vegyék. Patkányokra, akik rájöttek hogy éppen a vihar fiainak igyekszik becsempészni az isten tudja mit, és már a város óta követik őt. Teysus haragjára, mert nem élte elég jól életét. Mindenre, kivéve arra ami végül fogadja. Egy zsenge leányra. Arcán látszik is a meglepettség, nem is próbálja leplezni.*
-Nos nagyon szép estét kedves Lierin, remélem kellemes volt az utazás és jól vagy és mi az isten faszáért másztál be a szekerem hátuljába?
*Amilyen kedvesen kezdi a mondatot, pont olyan haraggal fejezi be. Aztán nagyot sóhajt és leereszti kardját maga mellé.*
-Menekültél valaki elől vagy csak egy ingyen fuvart akartál?
*Hangja sokkal nyugodtabb már, valószínűleg csak az ijedtség hozta ki belőle a korábbit. Így már, hogy tudja ki volt a potyautasa, nem érzi veszélyeztetve magát. Persze eleget látott már ahhoz, hogy ne becsülje alá Lierint, Wegtorenben gyakran hallott olyan pletykákat, hogy gyermekeket nevelnek bérgyilkossá.*
-Vagy netán valaki a fejemért küldött? Kinek dolgozol?
*Végtére is mégis csak rá emeli a kardját bizalmatlanságában.*


3447. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2023-06-17 07:36:29
 ÚJ
>Lierin Caeda [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//Viharkalmár//

* A lovak lassítanak, majd a vezényszóra végül meg is állnak. Megsemmisülten kuporog a sarokban, térdeit felhúzva az álláig. Felsóhajt. Most már aligha lenne értelme bujkálni.
Lassan, centiről centire emeli le a fejéről a ponyvát. Egészen az orráig. Majd elfehéredő ujjakkal szorongatja a szélét az arca előtt. Nyel egy nagyot. *
- Őőő... Üdv? Lierin vagyok.
* Tanakodik, mivel enyhíthetné a helyzetet, de semmi sem jut az eszébe. *
- Kérlek, izé, ne bánts.

A hozzászólást Anomália (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2023.06.18 22:23:13, a következő indokkal:
Hogy a szabályzatból idézzek "A minőség legyen szem előtt a mennyiséggel szemben, a kvázi-középkor korhűség elvárt!" Bár a hellózásokért nem feltétlenül javítok reagot, ugyan nem szép, és jobb volna ha más köszönésmódot választanál, de a "Ja, mondjuk ez nem árthat." jellegű csillagok közötti kiszólásokat erősen ajánlott mellőzni, főleg ha csak öncélúan az 500 karakter elérése miatt kerülnek leírásra.



3446. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2023-06-17 00:14:58
 ÚJ
>Merchen Feiy avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 302
OOC üzenetek: 58

Játékstílus: Vakmerő

//Viharkalmár//

*Hogy a bukkanás vagy a káromkodás okozta a dolgot, azt csak Teysus maga tudhatja, mindenesetre a lovak kissé megiramodtak és már rögtön az erdőség szélén találja magát a tündér. Ez a legkisebb gondja, ugyanis nem az övé volt az egyetlen hang amit hallott az imént. *
-Hóóó.
*Rikkant a két igavonónak, majd rögtön lepattan a bakról és díszes kardját előrántva rohan hátra a szekérhez, mellette pedig az eb, aki egyébként jobbára ártalmatlan, akármilyen is legyen a megjelenése vagy a hangja. Sosem támadna emberre.*
-Bújj elő te tolvaj! Ki vagy te és mit keresel a kocsimon?

A hozzászólás írója (Merchen Feiy) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2023.06.17 00:15:09


3445. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2023-06-16 14:31:42
 ÚJ
>Vérgőzös Rorkir avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 381
OOC üzenetek: 6

Játékstílus: Vakmerő

//Ősök útját keresztezvén//

*Rheia aggodalma, ha ugyan látszik is rajta azt Rorkir egyáltalán nem veszi észre. Igaz különösen nem is keresi a jeleket, most egészen másfajta dolgok vezérlik. Sokkal ősibbek, sokkal ösztönösebbek. Hogy ő eleve ilyennek született, az útja során vált ezzé vagy ezer éve a vérében hordja azt csak a szellemek tudhatják. De ő most vadászik. Vért követ, és ez egy Vérgőzös számára furcsa izgalmat jelent.*
-Friss vér. Nem lehet messze.
*Mondja társának a felfedezést egy afféle grimasszal az arcán. Hamar be is érik a nyomokat hagyó gazdát, s megállapodnak a dombnál, mielőtt túl közel kerülnének az életükért küzdő állatokhoz. Rorkir nem a legokosabb ember, de nem rohan rögtön oda.*
-Igen.
*Széles vigyorral figyeli az eseményeket és közben a szemei szépen lassan a medvére szegeződnek. A külvilág pedig egyre inkább kezd kiszürkülni számára. Kedvese suttogása csak még jobban felállítja a hátán már eleve ágaskodó szőrszálakat, libabőr szánt végig a testén.*
-Igeeen.
*Morogja halkan, bár szemeit nem veszi le a prédájáról.*
-De a medve az enyém! Kérlek ne avatkozz bele, akárhogy is alakul! Ez.. Ez nagyon fontos.
*Itt viszont kénytelen a másik szempárját keresni, és ha Rheia a férfira néz, láthatja rajta hogy a szavakat nem a becsvágy vagy a nagyképűség szüli. Valami más lehet a háttérben, az viszont könnyen észrevehető, hogy Rorkir komolyan beszél, és valószínűleg az is, hogy hatalmasat kér a másiktól.*
-Most jó esélyünk van meglepni a bestiát, biztosan nem számít arra, hogy bárki a hátába kerülne. Próbáljunk meg közelebb menni.
*Mondja, és lassan előhúzza hatalmas pallosát, a villámszikrák mintha dalolászva táncolnának. Egészen úgy tesznek, mintha éreznék hogy mi következik. Aztán pedig lassan, lekuporodva, a képességeihez mérten hangtalanul elindul a halálos veszedelem felé. A mellkasa pedig egyre hevesebben jár.*


3444. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2023-06-15 23:28:16
 ÚJ
>Karheia Rhagodar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 476
OOC üzenetek: 5

Játékstílus: Vakmerő

//Ősök útját keresztezvén//

*Rorkir izgatottsága valójában némi aggodalommal tölti el Karheiát, de valahol a szíve mélyén jól tudja, hogy úgysem lehet a férfi vérszomját korlátok közé szorítani. Ez a felismerés még nem jut el a tudatáig, s nincs is ideje elmélkedni rajta, hiszen tartania kell a lépést és még résen is kell lennie.
Éppen csak kezd hozzászokni ahhoz, hogy léptei ütemére és milyenségére odafigyeljen - ami fárasztóbb, mint gondolta volna -, amikor szörnyűséges hang rázza meg az erdő viszonylagos nyugalmát.
A pillanatnyi rémületből felocsúdik, és fél térdre ereszkedik, hogy megpihenve csodálkozzon rá az eléjük tárulkozó jelenetre. Mindkét állat fenséges, harcuk pedig szinte megigézik a barbár nőt, de igyekszik ettől nem megrészegülni és felelőtlen döntést hozni. Óvatosan előkészíti a tegezét, magára erősíti azt és a hosszú íjat is keze ügyébe veszi.
~ Hasznos kis zsákmány volt. ~
Rorkirra pillant, hiszen ez a vadászat főleg az ő szíve vágya volt, emellett pedig Karheia jobb szeret segítő, semmint vezető szerepben tetszelegni.*
- Nagyon éhes lehet az a medve, hogyha erre szánta el magát.
*Egy lélegzetvételnyi szünetet tart.*
- Mindkét bestia gyönyörű, talán mindkettőre igényt tarthatnánk.
*Súgja olyan halkan, hogy szinte közvetlen közelről kell a férfi fülébe beszéljen, hogy amaz meghallhassa őt. Egy nyilat vesz elő, de még csak elérhető közelségben tartja, s bízik abban, hogy Rorkirnak megfontoltabb terve is van annál, hogy egyenest a medvének ront.*


3443. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2023-06-15 18:29:29
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (inaktív)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 284
OOC üzenetek: 140

Játékstílus: Szelíd

//Ősök útját keresztezvén//

* A páros követi a nyomokat, amik újabb nyomokhoz vezetik őket. A vérfoltot vizsgáló Rorkirnak feltűnhet, hogy hőmérséklete némileg magasabb, mint a környezetéé. Tehát nemrég sérülhetett meg az, aminek a vérére rátaláltak. Talán csak néhány perce. A jól megtermett férfi izgatottan megy előre és minden bizonnyal Karheia sem szeretne egyedül maradni, így ő is követi. Alig egy perce követik a vörös csíkot, amikor a fák közül hirtelen egy mély hangú, rövid üvöltést hallanak, amit rövidesen egy hosszabb is követ. A hang egy kisebb domb (vagy inkább nagyobb bucka) mögül érkezik. Erre könnyedén felkapaszkodhatnak, innen pedig már látják is a tényállást, nem kell tovább a vért követniük.
A domb túloldalán egy szép zöld tisztás kellős közepén – tőlük mintegy harminc méterre – áll egy agancsát előrehajtva védekező szarvas és egy a védelmen rést kereső, megtermett barnamedve. Előbbi szinte mozdulatlanul áll, lábait terpeszbe téve próbálja még növésben lévő, de így is méretes szarvai segítségével távol tartani az éhes ragadozót. Amaz pedig – érthető módon – megadja a kellő tiszteletet a hatalmas és tapasztalt növényevőnek, hiszen nem akarja, hogy felnyársalják. Oldalazva próbál jobb pozícióba kerülni, de eddig kevés sikerrel.
Ami a két északit illeti, hacsak nem csapnak nagy zajt vagy egyéb módon feltűnést, egyelőre leplezve maradnak a fák és bokrok takarásában. Az alig érezhető, enyhe szél oldalról fúj, így hacsak nem vált irányt a fuvallat, egyelőre nem kell attól aggódniuk, hogy kiszagolják őket a vadak. *



3442. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2023-06-12 18:57:43
 ÚJ
>Vérgőzös Rorkir avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 381
OOC üzenetek: 6

Játékstílus: Vakmerő

//Ősök útját keresztezvén//

*Rorkirt kevés ember véleménye érdekli igazán, és Rheia ezen számára különleges valakik egyike. Úgyhogy nem is feszíti túlságosan ezt a dolgot, de azért némileg megnyugszik mikor az aprócska mosolyt látja az arcán. Csak kedvesen biccent és nem is felel, hagyja hogy a lábuk, a szemük és a fülük dolgozzanak többet, elvégre mégiscsak veszélyes dolog az erdő, akármekkora harcosnak is hiszi magát valaki. Bár ő maga nem áll legendás nyomkövető hírében, általában megleli amit keres, igaz néha több idő telik mint azt szeretné. Most azonban Rheia szemfülesebb nála, és észrevesz valamit. A hatalmas mancs nyomot ő is meglátja, főleg így hogy felhívják rá a figyelmét, és ösztönösön megmozdítja karját a nő felé, mintha csak védeni akarná a veszélytől.*
-Hmm.
*A vérfoltba dugja két ujját, hogy megdörzsölhesse azt, leginkább arra kíváncsi, hogy mennyire lehet hideg, azaz milyen régóta lehet ott, alvadt-e már vagy frissebben sarjadt.*
-Kövessük a nyomot! Mit szólsz? Ki tudja mi vagy ki lesz a végén!
*Gyermeki izgatottság ül ki a barbár arcára és nagydarab testével félig már el is indul a nyomok után. Persze nem fogja otthagyni Rheiát, de így szeretné jelezni, hogy természetesen ő szívesen megy előre. Úgyhogy amennyire képességei engedik, megpróbál halkan és lassan lépdelni a nyomok után, nehogy véletlenül túl hamar lelepleződjenek.*

A hozzászólás írója (Vérgőzös Rorkir) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2023.06.12 18:58:30


3441. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2023-06-10 00:01:43
 ÚJ
>Karheia Rhagodar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 476
OOC üzenetek: 5

Játékstílus: Vakmerő

//Ősök útját keresztezvén//

*Karheia olyannak tartja magát, aki igyekszik nyitott szívvel és nyitott elmével fogadni azokat, akik hozzá fordulnak, hogy gondolataikat feltárják előtte, most sincs ez másképpen főleg a szívének annyira kedves Rorkir számára. Ugyanakkor hazudna, ha azt mondaná, hogy a férfi sorsából fakadó késztetései nem töltik el aggodalommal. Persze a tharg férfiak már csak ilyenek, büszkeség számukra a harctéren meghalni, s jól tudja, hogy egy napon Rorkir is erre a sorsra jut, de szeret erre nem gondolni.*
- Én megértem.
*Feleli egy hosszabb szünet után. Arcára egy fakó mosoly költözik, az kérdéses, hogy önmaga vagy a barbár férfi megnyugtatása miatt.*
- Utóbbi időben én is érzek valami mocorgást a szellememben.
*Megint rövid szünetet tart, mert a hosszas séta és a beszéd kissé kifullasztja hiszen mostanság is sok időt tölt a könyvek fölött görnyedve, így talán nincs olyan jó formában mint lehetne.
Nem folytatja ezután a gondolatmenetet, talán azért mert kizökken, talán azért mert koncentrál. Ez utóbbinak köszönhetően fel is figyel valamire, minek hatására rögtön felvirul az arca.*
- Nézd csak!
*Inti magához a harcost majd a talált nyomra mutat, ami elé leguggol, hogy alaposabban rácsodálkozzon a ragadozó méretes mancsának nyomára.
Ez csupán a kezdet, rövidesen még több jelre bukkannak, a tény pedig hogy ilyen közel járhatnak a céljukhoz egyszerre megrémíti és feltüzeli őt. Hagyja hogy a tapasztalt harcos előre menjen, aki talán észreveheti rajta a bizonytalanságot sőt talán a félelmet is.*


1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3631-3650