Külső területek - Kikötői erdőség
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Szántóföldek (új)
Dokkok és kikötő (új)
Kikötői erdőségTharg birtokok (új)
Krenkataur barlangrendszer (új)
<< Előző oldal - Mostani oldal: 29 (561. - 580. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>

580. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-06-23 12:00:27
 ÚJ
>Adakver Erethlion [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 132
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Vakmerő

//Tania Dolwer, Rasdeher Clion//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//

*A nap már lefelé szárnyal mikor az elf ismét megéhezik. Szüksége lenne valami növényre, négy, vagy soklábú jószágra, esetleg némi sóra, hogy jól tartsa magát, környezete pedig alkalmasnak tűnik arra, hogy össze is szedje ezen vacsora alapanyagait, mely mivel vad kivételesen nem akad a nyíl végére, ezért leginkább füvekből és kora nyári gyümölcsökből fog állni.
Lovát próbálja hozzászoktatni az erdőben való közlekedéshez. Olybá tűnik zsákmányolt paripája nem bírja a nehezebb terepet ahol neki meg kell jelennie. Mi több elég nagy zajt is csap amikor patkójával egy egy kőre lép. Másfajta állattal talán jobban meglenne. Olyannal aminek a lépte halk és surranó és nem riasztja meg a vadakat. Mert azok tudják, hogy ha ló jár a közelben akkor ember is van mellette.
Egyszer aztán hangokat hall a közelből. Ez mindig meglepő mivel ha az erdő lágy ölén kirándul szereti magát abban a hitben ringatni, hogy itt bizony ő az egyetlen kétlábú lény. És egy a fülének jól irányított "Baszd meg" ezt a látszatot könnyedén tönkreteheti. Márpedig egy állat, még egy papagáj is csak ritkán mondja azt, hogy "Baszd meg", ez általában olyan tudás ami az értelmesebb fajok valamelyikét jellemzi.
Meghúzza hát a virágindákkal ékesített kantárszárat és lovával rálép a kitaposott ösvényre, amiről ekkor még nem tudja hová és kikhez vezet. Szerencséjére az ösvény füves, így aztán a ló patája sem kopog. Viszont az elf nem fektet extrém szintű energiákat a lopakodásba, és lovának rejtőzködéssel kapcsolatos nézetei, még finoman szólva fejlődésre szorulnak. Tehát ha a párocska nem melegedett bele túlzottan a mókába akkor észre fogják venni a bokrok mögül egy lónyival kiemelkedő, íját épp feléjük fordító, másik kezében az ideget és három nyilat tartó kedélyes képű elf alakját. Nem tartja a fegyvert feszesen, abban hamar elfáradna, de biztosak lehetnek benne, hogy bármelyik pillanatban rájuk eresztheti a nyilak záporát.*
-Elnézést, szabad ez a hely? *Érdeklődik. A rajtakapott galambok persze tudhatják, hogy az új jövevény látja a szétdobált fegyvereket és a fajtársa kezébe ékelődött kést. Ahogy a készülő kéjgyilkosság helyzete is egyértelmű lenne minden erre tévedő élő számára.*
-Nem akartam semmit megzavarni, csak tudják elég hangulatos kis tisztás ez, és nekem is le kéne telepednem az éjszakára. *Szereti az embereket. Tényleg igazán, minden hülyeségükkel együtt. Különösen akkor amikor valami efféle kis momentumba sikerül belefutnia ahol megmutatkozik a természet, vad és szilaj oldala. Reményteli, hogy az értelmes fajokból még nem vesztek ki az olyan ősi természetes ösztönök mint a kufircolás, zabálás, és ölés.*


579. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-06-23 10:46:04
 ÚJ
>Lewonor Ante avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 214
OOC üzenetek: 33

Játékstílus: Vakmerő

// Nyomokban Dargal //

* A csónak megállíthatatlanul megy tovább az árral - illetve megállítani meg lehet, de senkinek nincs hozzá elég mersze, vagy kedve. Így hát a szántóföldek is lassan hátra maradnak, helyüket egyre inkább a fák veszik át, melyek néhol szomorúan roskadoznak a víztükör felett, hol katonás rendben állnak a parton; de leggyakrabban talán az istenek sem tudják, milyen alakzatban növögetnek, terjeszkednek. A fák mellett persze igen gazdag aljnövényzet is jellemzi a tájat, na meg - az erdő állatai is tiszteletüket adják a csónakozóknak. Lévén, hogy lassan kezd sötétedni, egészen változatos hangmagasságban jeleznek az élőlények. Van itt mély basszussal bőgő félelmetes hangú lénytől kezdve szopránban csengő kismadarakig minden. Itt-ott egy denevér süvít el, néha pedig egy bagoly uhuz néhányat. Az erdő zenekara tehát ébren van, vagy legalábbis ébredezik, hiszen közeledik a sötétség. Keleten, a fákon túl még látni az erdőtűznek látszó vörös nap végső sugarait, illetve az őt körülvevő ibolyától sötétnarancsig terjedő színskálát, de nyugatra elnézve már a csillagok gyülekeznek a gyorsan feketedő égbolton. A két ork pedig, ha minden igaz, gond nélkül halad tova a folyón. Velük van természetesen a nemrégiben talált tündérke is, aki egészen megszokta a helyzetet az utóbbi időben. Nem izeg-mozog annyit, talán el is bóbiskolt - vagy csak úgy tesz, mintha, hogy lazuljon a szorítás és lankadjon a figyelem felőle, de ezzel nem ér el sokat, hiszen Ante ugyanúgy figyel rá, mint korábban. *
- Az a néhány fény ott a kikötő. * Mutat előre, pár másodpercig mellőzve az evezést és csak figyelve a helyet, nehogy valami nem várt meglepetésbe botoljanak majd ott. De nem lát semmi szokatlant, így ismét megszólal. *
- Egy kicsit előbb kiszállunk. * Közli összeráncolt homlokkal, vicsorítva egyet a kikötő felé. Nincs kedve tisztázni, hogy honnan van a csónakja, illetve kártérítést fizetni, ha éppen valaki úgy állapítja meg, hogy az övé. Na, meg ahhoz sincs kedve, hogy megmagyarázza bárkinek is, hogy miért úgy van velük a tündér, mint valami rab. Azt majd elég lesz annak elmagyarázni, akiben annyi értelmet lát legalább, hogy érdeklődjön egy ilyen nem túl nyereséges vétel után, de annyit nem, hogy rájöjjön a "nem túl nyereséges" részre. Mondjuk egy törpe, vagy egy óriás kellene nekik. *



578. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-06-22 22:41:12
 ÚJ
>Tania Dolwer avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 141

Játékstílus: Vakmerő

//Rasdeher Clion//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//

*Az nem derül ki számára, mit akar tőle a férfi, legalábbis nem teljesen. Mikor felrántja a fejét, önkéntelenül is találkozik a tekintetük. Mélybarna pillantása a szürkés íriszekre tapad, és megpillant benne valami ismerőset. Egy elbaszott, kegyetlen, őrült tekintet, aki számára nincsen jó vagy gonosz, csak ő, és a döntései. És nem engedi, hogy bárki megállítsa. Tania is ilyen. Hiába próbál Ras ráijeszteni, a vicsorgás és harag mellet csak szánalmat és gúnyt láthat a lány arcán. Magára ismert a támadójában, és tudja, hová vezethet ez a fajta hozzáállás. Kivéve persze, ha téved, de ez még az éjszaka folyamán ki fog derülni. Ő ugyan sosem ölt élvezetből, puszta vágyból. Azért ölt, mert ölnie kellett, de egy ártatlan lény vérét sem ontotta. Elengedi a haját, feje visszazuhan a sáros, latyakos földre, megint köpköd egy sort, hogy kitisztuljon a szája.*
-Baszd meg! *És ha már itt tartunk, egy szájmosás sem ártana a kisasszonynak, de ezt valószínűleg nem itt, és nem most fogja megkapni.*
-Van választásom? *Teszi fel a szarkazmustól csöpögő kérdést.* Egyszerű? Ne sértegess! *Horkan fel.* Majd meglátjuk, ki az egyszerűbb eset kettőnk közül.
*Szívesen tarkón vágná a csuklyást. Vagy arcon. Vagy ágyékon. Bárhol, csak fájjon neki. De nem teheti. Nagy önuralomra van szüksége, hogy ne rántsa ki a kezéből a tőrt és dobja a másik felé. Jobb híján marad neki a káromkodás, amiben kiadhatja dühét és tehetetlenségét. A mondat végén még gyerekesen nyelvet is ölt rá.
Mikor mögé kerül, kissé elbizonytalanodik. Nem tudja, mire készül, nem is láthatja, mit csinál. Nagy megkönnyebbülésére, "csak" a fegyvereitől szabadítja meg, így két vívókarddal és négy dobótőrrel lesz könnyebb, de ehhez igazán alaposan át kell kutatnia. A kardok az övön lógnak, nem nehéz észrevenni, viszont a dobótőrök a csizmája szárába vannak csúsztatva, négy tőr a két lába két-két oldalán. Ahogy a hosszú ujjak a fenekéhez érnek, reflexszerűen cselekszik. Egyik lába hátra-felfelé lendül, ha minden terv szerint menne, pont gyomorszájon találná Rast. Ehhez persze az kell, hogy ne vegye időben észre a felé közeledő talpat, és a reflexei is cserben hagyják. Végül fegyvertelenül, ugyanolyan magatehetetlenül fekszik a földön, mint eddig. Talán kicsit kevésbé feszült a rúgásnak hála, függetlenül attól, célt ért-e avagy nem.*
-Dögölj meg!
*Sziszegi haragosan. Ne tudja, mi fog történni, de azt a beteg, eltökélt tekintetet elnézve, semmi jó.*


577. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-06-22 22:03:38
 ÚJ
>Rasdeher Clion avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 189
OOC üzenetek: 7

Játékstílus: Vakmerő

//Tania Dolwer//

*Pénz? Kufirc? Ugyan, ezek olyan világi dolgok, amiket önerőből is képes lenne megszerezni a férfi. Semmi különleges, semmi érdekes. Azonban a szadista vágyak hellyel-közzel még találnak is. Alapesetben nem szokott játszadozni áldozataival, hisz miért tenné? De a mai nap más, iszonyúan más!
Nori szavai még mindig ott csengenek a fülében, és látja maga előtt azt a nem természetes pillantást, mi felbukkant a lány szemében távozáskor. Egy villanás kellett hozzá, és a pillantása teljesen mást sugallt, mint pár másodperccel előtte. A férfi azt mondta neki, nem látja benne azt a gyilkolási vágyat, mit már oly sok másik szempárban látott ezelőtt, mikor ránéztek. Aztán hirtelen valami megváltozott. Hideggé és sivárrá vált a koromfekete hajú szépség.
Rasdeher azóta töpreng mi is történhetett vele akkor, mi idézett benne elő ekkora változást, sőt tudni szeretné, hogy kettejük közül ki vált a nagyobb szörnyeteg. Erre pedig pont kapóra jön szegény tölgyben talált lány. A madaras olyan szánalommal tekint le rá, mintha egy alsóbbrendű kis eltaposni való féreg vergődne előtte. Az élete nem ér semmit, csak arra kell Clionnak, hogy megtudhasson néhány dolgot magáról, és a benne lakozó démonokról.*
-Tania...
*Ismételi el rögtön a másik után különös, baljós hanglejtéssel, majd elengedi kócos loboncát mit sem törődve azzal az eshetőséggel, hogy így akár be is verheti csinos pofikáját.*
-Csak ki szeretnék próbálni valamit, még nem tudom azután mi lesz a sorsod. Remélem ezért nincs harag. Amilyen egyszerű némbernek nézel ki talán még tetszeni is fog.
*Mivel egyik fegyvere még mindig a kezében maradt így csak könnyebb dolga lesz, bár nem szeretné ha az áldozata közben ügyeskedne valamit. A penge hegyével óvatosan végigcirógatja a hátát, miközben megkerüli, hogy megfossza fegyvereitől. Olyannyira átmotozza, hogy bármilyen hátsó szándék nélkül, szimplán csak szükségből a nőstény formás hátsófelén is végigfutnak ujjai. Mivel férfiból van, és vannak testi vágyai is ez persze nem hagyja teljesen hidegen. Szimplán csak nem szentel neki akkora jelentőséget, mint nemének többi elvakult képviselője. Miután mindent elvett tőle, ami fontos lehet, ha szabadulni akar, eldobálja őket körös-körül az erdőben.*
-Mielőtt elkezdenénk bármi óhaj?
*Veti oda a kérdést gúnyosan, és mögé guggolva tekint végig egészen vonzó sziluettjén.*


576. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-06-22 20:36:04
 ÚJ
>Tania Dolwer avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 141

Játékstílus: Vakmerő

//Rasdeher Clion//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//

*Szegény lány csak aludni szeretett volna egyet. Hosszú út áll mögötte, még mindig nem tudta kiverni a fejéből azt a sok szörnyűséget, amit szigeten látott, megfáradt, és úgy tűnik, még nincs vége. Nem tudja, kinek a karmai közé került, de nem is érdekli, csak túl akar esni ezen, és menni a dolgára. Mit akarhat, amit nem adna meg neki? Pénzt? Egy kufircot? Kiélni a szadista vágyait? Bármi legyen is Tania okos, és nem fog ellenkezni, amíg nem szükséges. Azt pedig majd ő eldönti, mikor szükséges. Például most! A kard a hátában még nem zavarja, megszokta, nem egyszer volt szerencséje a fegyver rossz végén helyet foglalni. Légzése meglepően nyugodt, a férfi is csak a halk pihegését hallhatja. Ami viszont nem nyerte el a tetszését, az a kézfejébe mélyedő penge. Egy röpke pillanatig csak bámulja a kézfejét, majd hangosan elkáromkodja magát.*
-Mi a mocskos kurva életet művelsz? *Másik kezét ökölbe szorítja, a földet döngölve próbálja levezeti a fájdalmat.* Ezért aztán van értelme megkérni valakit, hogy maradjon nyugton...
*Sziszegi félhangosan. A fájdalom lassan tompul, nem kibírhatatlan. Még arra is marad ideje utána, hogy a másik kezét biztonságba helyezze a teste alatt.*
-Azt már nem! Nem tudom, ki a franc vagy te, és mit tervezel, de old meg a földre szegezésem nélkül.
*Lehet, hogy itt fog megdögleni, lehet, hogy nem, de nem fogja ez a nyomorult kénye kedvére kihasználni. Biztos van az a fenyegetés és fájdalom, amiért megadja magát, de több kell a kezébe állított kardnál. Jóval edzettebb annál, hogy ez meghassa. Ha fél keze szabadon marad, akkor sem ficánkol sokkal többet, mint az eredeti elképzelés szerint. Rasdeher sakkban tartja, védtelenül, fegyvertelenül nem tud mit kezdeni ellene, engedi, hogy hajánál fogva rántsa fel a hold fényébe a vicsorgó arcot. Legszívesebben arcon köpné azt a tenyérbemászó, vigyori képét, de ezzel nem lennének előrébb.*
-Tania.
*Hangsúlya lesajnáló, tudatja a férfival, hogy attól még, mert uralkodik felette, nem fog behódolni neki. Nem fél, egyelőre nincs mitől, csak egy unatkozó vadászt vagy tolvajt lát maga előtt, aki szereti kihasználni a gyengéket. Egy alvó, tehetetlen nőnél nincs is kedvezőbb célpont az ilyen anyámasszony katonájának.*


575. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-06-22 17:35:36
 ÚJ
>Rasdeher Clion avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 189
OOC üzenetek: 7

Játékstílus: Vakmerő

//Tania Dolwer//

*Úgy tűnik a mai sem egy olyan nap, mikor otthon üldögélne, s az unalomtól már az idegszálai épp csak el nem pattannak. Nem, az nem Rasnak való, ő hozzászokott a vérében szánkázó mámorító adrenalin bizsergetéséhez. Ha a pénzét számolgatva kellene csücsülnie egész nap kényelmes karosszékében, ahogy azt a legtöbb felfuvalkodott nemes teszi hamar elpattanna néhány ér az agyában. Az ok, hogy még nem őrült bele a múlt emlékfoszlányaiba pontosan ez az életmód. Nincs ideje arra, hogy korábbi tetteit mérlegelje, mennie kell előre, s napról napra küzdeni az életben maradásért ebben a gyarló világban.
Sajnos szegény nő pontosan ennek az örök buzgóságnak kóstolhatja meg az utóhatását. De ha más oldalról nézzük, szerencséje van, mert olyan ember szakította ki édes álmaiból, ki indok nélkül sosem gyilkol. Mindig megvannak az okai, még ha egy szellemileg teljesen ép élőlény számára ezek teljesen felfoghatatlanok is.*
-Azt hogy maradj nyugton!
*Túlvilági vigyorával mered az előtte támaszkodó szegény némberre, kinek akár most rögtön a vesztét okozhatná. De miért is tenne ő ilyet? Nem ilyen kegyetlen ember ő, ó közel sem!
Kardja hegyét nem engedi le, sőt szorosan odaszegezi a nő hátának, hogy levegőt is csak óvatosan vegyen. Azonban ezzel nem tudja le a biztonsági intézkedéseket. Szüksége van arra, hogy áldozata mozdulatlan legyen, míg meg nem szerzi amire szüksége van. Határozott mozdulattal tapos rá a nő egyik vékonyka kis kacsójára, hogy egy helyben maradjon, míg a tokjában hagyott kardot előhúzza, és a földhöz nem szegezi vele az egyik tenyerét. Ha ez minden gond nélkül sikerül, akkor eljátssza ugyanezt a műveletet szegényke másik kezével is, így biztosítva, hogy egyelőre nem nagyon fog ficánkolni. Végül leguggol hozzá, és a hajába kapaszkodva felemeli tehetetlen fejét, hogy közelebbről is megnézhesse szerencsétlen áldozatát. A sötétben elég nehezen veszi ki az arcát meghatározó apró részleteket, de nem tűnik kifejezetten visszataszítónak.*
-Mi a neved?
*Kérdezi, csak úgy kíváncsiságból. Valójában nem számít a dolog, de ha már itt vannak kettesben, miért ne ismerkedhetnének?*


574. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-06-22 02:35:02
 ÚJ
>Tania Dolwer avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 141

Játékstílus: Vakmerő

//Rasdeher Clion//

*Amikor ilyen védtelen, oda szokott figyelni, hogy ne aludjon mélyen. Megtanulta, hogyan hallja meg a legapróbb neszeket, a gyanús hangokat, így maradhatott életben az erdőben. Az egyetlen hiba a tervben, hogy órákig gyalogolt a napsütésben, ami teljesen elszívta az erejét. Erőtlenül kuporodott a fa odvába, és rögtön kidőlt, mint akit fejbe vágtak.
Nem tudja, mennyi idő telt el. Számára csak egy pillanatnak tűnt, épp csak egy szemhunyásnyit hajtotta álomra a fejét, mikor felriad a varjú károgására. Mély, reszelős hang, nem tudta figyelmen kívül hagyni. Álmosan tekint körbe, mi zavarhatta meg az állatot, de mivel nem lát senkit, csak a sötét, sűrű erdőt. Tompa kopogás, recsegés szűrődik a fák között, az erdő kellemes hangja. Nagyot sóhajt. Úgy látszik, feleslegesen aggódott. Visszahajtja a fejét a kezeire, lehunyja szemeit, és már éppen visszaaludna, mikor különös nesz csapja meg a fülét. Valami szokatlan és nem ide illő, de mire mozdulhatna, már késő. Erős ujjak fonódnak a nyaka köré, egy rántást érez, és arccal köszöntheti a puha, nyirkos aljnövényzetet.*
-Mi a... *Köpködi a mohát a szájából, megpróbálja alkartámaszba tornázni magát, hogy felmérhesse, mi támadta meg. Az alvás miatt, kissé kába, az esés miatt sajog a tarkója, a látása is homályos. Röviden: nincs harcképes állapotban, így csak reménykedhet, hogy nem egy éhes farkasfalka találta meg. Aztán eszébe jut az érdes bőr, ami végigszántotta finom nyakát, és tekintetét magasra emeli, jóval a föld fölé, emberi támadót keres.
Ez mind egyetlen röpke pillanat alatt játszódik le, amint tudatosul benne, hogy valaki az életére tört, megpróbál menekülni. Ekkor pillantja meg a hold fényében megcsillanó ezüstös pengét, ami maradásra bírja. Elég egy rossz mozdulat, és a gyomrában fogják forgatni az acélt.*
-Mi a francot akarsz tőlem?
*Köpi a férfi felé, habár arcát nem látja, az árnyak között már sikerült beazonosítani támadója alakját.*


573. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-06-22 01:29:49
 ÚJ
>Rasdeher Clion avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 189
OOC üzenetek: 7

Játékstílus: Vakmerő

//Tania Dolwer//

*Az erdő harmóniáját az égről lassan lekúszó narancsba öltözött napkorong lágy fényoszlopai változtatják olyan színtiszta gyönyörré, mely a szépségre éhes pillantásokat rögtön feltölti energiával. Alkonyodik, és a férfi tekintete ide-oda cikázik a természet valódi csodáinak a reményében. Furcsa, hogy értékrendje olykor igencsak paradox módon kétfelé válik. Képes értékelni a szépet, sokszor mégsem képes eldönteni mi a valódi gyönyör. Az emberi agy túl komplikált ahhoz, hogy ő egyedül mindenre választ találjon.
Beljebb hatolva a növények sűrűjébe elengedi Éjfélt is, hogy felderítse az előtte álló utat. Jó ideje jönnek már a kikötőből, s ideje lenne igyekeznie, ha valóban vissza akar érni vacsorára. Éppenséggel még a tündér is elkészítésre vár, miután Nori oly kedvesen, s figyelmesen átadta neki ezt az egészen különleges ajándékot. De nem kell már sokáig itt időznie. Összeszedi a hátrahagyott dolgait, ha még megvannak, majd megy is vissza a barlangba. Legalábbis ez a terv, azonban az eget szelő, s a tájat kémlelő holló váratlanul elereszti saját rekedtes, de erőteljes hangját. A hollók énekes madarak, a maguk kivételes módján, de Ras sokszor kívánja bárcsak némák lennének. Azonban ez nem az a pillanat, hisz a halálmadár nem jelez feleslegesen gazdájának. Van valaki a közelben, kit a tollas nem ismer fel, így jónak látta ezt tudatni az idomárral is.
Ras lelassítja a lépteit, hogy kiszúrja az égen köröző madár pontos helyzetét, majd ha elég közel ér megpróbál úgy a területre osonni, hogy senki se vegye észre. Próbálja a talpait a legpuhábban pakolni egymás mögé, és figyel a talajon heverő megszáradt ágakra is. Időközben a hold is felvette megszokott helyét, és a horizonton lustán elnyújtózva veti ki mindenfelé fakó karjait.
Végül ő is megpillanthatja a személyt, kit a holló már kiszúrt, s talán fel is ébresztett egyszeri rikoltozásával. De mit sem számít ez, hisz nélküle talán rá sem talált volna a férfi. Ha valóban felriadt a károgásra, akkor meghúzza magát a fiatal cserjék takarásában, ellenben ha békés álmodozás közben talál rá, akkor megközelíti amennyire csak tudja. Szeretné megnézni kivel van dolga. Ebben az esetben láthatja a sudár termetű nőt, kinek sötétszőke haja békésen borul rá arcára. Egy tölgy vájatában húzza meg magát az éjszakára. Kész csoda, hogy Éjfél sötétségben úszó szemei kiszúrták ebben a helyzetben.
Egy kiszolgáltatott nő, ki teljesen egyedül szunyókál, mit sem törődve az erdőben rejtőzködő temérdek veszedelemmel. Sok minden történhetett volna vele, de talán Rasszal jár a legrosszabbul. Nem töpreng azon, mit is kellene tennie most. A benne szunnyadó bestia azonnal válaszol, és megparancsolja a testének, hogy engedelmeskedjen. Ha még mindig nem tér magához a nő megragadja a torkát, és erősen szorítva kísérli meg kirángatni menedékéből. Közben egyik pengéjét is előhúzza, hogy aztán azzal szorítsa sarokba az esetlegesen ellenálló hölgyeményt.*


572. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-06-21 21:48:05
 ÚJ
>Tania Dolwer avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 141

Játékstílus: Vakmerő

*A fák között végre otthon érzi magát. Itt találhat vizet, vadászhat élelmet, van fekhelye, és még a nap sugaraitól is védve van. Nem mintha most olyan szörnyű lenne a helyzet. Csak sötétedésre érte el a fák sűrűjét, kellemesen lehűlt az idő, és az erdőben csak még hűvösebb van. Még a köpenyét is magára teríti, hogy borzongását enyhítse. A szél is megélénkül, erőszakosan kap bele a hajába, a köpeny aljába, mintha le akarná tépni róla. Szorosabban öleli maga köré a meleg anyagot. Szélvédett helyet keres, ahol meghúzhatná magát éjszakára. A kulacsában még van egy kis víz, élelem is lapul a táskájában, így ezzel nem lesz probléma.
A gyaloglás percei órákká nyúlnak. A hold már teljes pompájában világít az égen, mire megfelelő menedéket talál magának. Egy öreg tölgy, ami már félig szétrohadt, az oldala elkorhadt, és az egykor apró odú ember méretű vájattá nőtte ki magát. Tökéletes lesz az éjszakára. Óvatosan becsusszan, szorosan magára tekeri a köpenyt, és a fa aljában összegömbölyödve álomra hajtja a fejét.*


571. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-06-21 11:50:13
 ÚJ
>Zöldszarvas Daranel avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 774
OOC üzenetek: 21

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Nukwar Enar//

-Hihetném, de nem hiszem. *vágja vissza. Egyébként tényleg szent meggyőződése, hogy simán leveri az óriást. Erő tekintetében a másik fölényben van, de minden másban az ember a nyerő.*
-Érdekes ez a farkas éhes vagyok kifejezés, holott a farkasok mindig széttépnek maguknak valamit. Nem éheznek, legalábbis errefelé biztosan nem.
*És Völgyerdőben sem éheztek a farkasok, sőt még egyetlen éhes farkast sem látott, ellenben például rókát már sokat.*
-Jó, de azért várd meg, míg ehető lesz. Utána annyit ehetsz, amennyi beléd fér. De tényleg.
*Daranel is megéhezik a nagy beszédben, szóval ideje előkapni a fűszereket és lassan munkához látni.*
-Vadhúst kifejezetten. Vagyis eddig még nem volt rá panasz, remélem eztán sem lesz. Majd mondd el, milyennek találod. Addig is... nem akarsz csatlakozni egy erős törzshöz? Ahol mindig lenne feladat, mindig tudnál kit ütni a küzdőtéren és annyit ennél, amennyi beléd fér? Mert szerintem jobb csoportban tevékenykedni manapság, mint magányos harcosként járni a vidéket.
*Ez persze csupán saját véleménye, ám lehet, hogy Nukot még a végén sikerül beszervezni.*


570. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-06-19 23:39:06
 ÚJ
>Norileina Vylrien avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 268
OOC üzenetek: 13

Játékstílus: Vakmerő

*Maga mögött hagyva a szántóföldeket, a sivár, pusztás területeket, ahol szinte a végtelenségig ellátni, most fák váltják fel. Nem is fák, egy egész erdő, aminek lombkoronái úgy érnek össze, hogy még fényes nappal sincs világos az úton, de arra pont elég fény szűrődik be, hogy a látóviszonyok teljesen természetesek legyenek.
Most már nem áll meg, mert tudja, hogy ezen az erdőn átvágva már célba ér, és a cél előtt már kár is lenne pihenőt tartani. Csak puszta időhúzás lenne, semmi más.
Még párszáz, párezer lépés, vagy ki tudja mennyi, és a fák egybefüggő lombkoronája lassan megritkul, és ahogy Nori kiér közülük, már a kikötő és a végtelen tenger látványa tárul a szeme elé. Itt van, megérkezett. Most már csak meg kell találnia az említett két személyt. Clion lesz az egyszerűbb eset, őt tudja hol találja. Ark pedig vendégeket vár, szóval rá is könnyen rá fog találni. Legalábbis ez a terv. Hogy hogyan lesz, az majd később kiderül.*


569. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-06-19 16:57:53
 ÚJ
>Nukwar Enar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 144
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Nukwar Enar//

*Lassan meg is van a tüzelő, s a tűz is kerekedik Daranel keze alatt. Hamarosan már végre elkezdhetnek sütni, és ami fontosabb enni! Amikor a férfi elvesz egy pár darabot és megdicséri a nő munkáját, az elvigyorodik.*
- Veheted a szavam készpénznek. *Dagad a melle a büszkeségtől.* Akár már azt is elhihetnéd, hogy szét fogom rúgni a segged a pusztán. *Vigyor villan száján a leggonoszabb fajtából. Nuk minden dicséretet elhisz, nem olyan, mint azok a lányok, akik pironkodva legyintenek. Neki mindegy mit dicsérnek meg, teljesen egyértelmű, hogy mindenhez ért, gyönyörű a megjelenése és tökéletes a modora. Most sem szégyenlősködik vissza szólni, kimondani a gondolatait.
A favágást abba is hagyja a felszólításra, hülye lesz dolgozni, ha nem muszáj. Közelebb megy a tűzhöz és kezei közé veszi a nyársat, amit a férfi említett.*
- Farkas éhes vagyok... *Nyöszörgi, ahogy egy megmaradt rönköt gurít a tűz közelébe és rá is helyezi nemesebbik felét.* Huh, de rohadt jól néz ki már most. *Sóvárog egy kicsit. Talán ezért is szereti véresen a húst, mert sosem várta meg, hogy teljesen átsüljön, aztán meg már megszerette az évek alatt. Most meg már nem tud ellenszegülni a porhanyós, szaftos falatoknak, amitől azonnal meg is indult a nyáltermelődése, ahogy rá gondol.*
- Remélem jól fűszerezel. *Tekint a férfire. Aligha szokott látni szakácsot, inkább a nőkhöz van szokva, ha étel készítésről van szó. Nem lehet egy szava se egyébként, mert őkegyelme nem nagyon tud főzni, egyébiránt a férfi kitünő szakács is lehet. Nem vitatja, csupán az a lényeg, hogy jól találja el az óriás szájának ízét is és ne rontsa el a finom húst. Ahogy szokták mondani ahány ház annyi szokás és annyiféle ízesítés is.*


568. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-06-18 22:18:12
 ÚJ
>Harath Hardoghar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 747
OOC üzenetek: 33

Játékstílus: Vakmerő

*Alaposan elszöttyögi az időt, jobbról is, balról is megszemléli a Révet, mely a néhai Kalácsfalvát kötötte össze a thargok törzsterületeivel. Végül azért csak elszánja magát és átkel, thargos medálját lóbálva fizetség helyett. Le van égve, a Pinty pénzét meg nem akarja erre költeni.*

*Az átkelés eseménytelen, mint nyáron általában, és a környék sem okoz csalódást, csak... kihaltabb. A Halászkunyhó környékét belepte a gaz és a fű, Trodd ménese gazdátlanul, ridegtartásban kóvályog a mezőn. Egyedül Learon farmja tűnik rendezettebbnek, de az sem az igazi. Kihalt a vidék.*
- A világ elmozdult...


567. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-06-18 20:05:55
 ÚJ
>Vokattä Lunderlon avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 171
OOC üzenetek: 7

Játékstílus: Megfontolt

//Második szál//
//Kis erdei séta//

~Azt hittem, hogy Nell ért az állatokhoz. Amennyi ideig a természetben élt, sokszor megtapasztalhatta volna a közelségüket. Mit szeretnek, mitől félnek. Persze lehet hogy csak elfogyasztotta amit elé raktak, vagy kizárólag növényeken élt.~
-El kellett volna olvasnunk valami könyvet az erdő állatairól, hogy többet megtudjunk róluk. Kár hogy régen olvastam bármilyen könyvet is. Teljesen kiment a fejemből.
-Egyébként valami konkrétra is gondolsz a félelemről? Netalántán rossz tapasztalat? ~Érdekes lenne megtudni, mitől fél azon kívül amit tudok. Ő volt az akit megijesztettek? Róla pletykáltak gonosz dolgokat?~
*Mikor a lány is meghallja a zörgő bokrot, odasétál megnézni mi lehet ott. Bekukkant a bokorba, aminek hatására egy kis nyuszi ugrik ki onnan. Az állat nagy rohanásba kezd gyorsan eltűnik a fák között, akkor sem lehetne követni ha valamelyik tündér ezt szeretné. Nell közben a földön landolt ijedtségében. Vokka leül mellé apró nevetés kíséretében.*
-Te aztán bátor vagy. Nem is tudtad mi lehet ott mégis odamentél. Mit kezdtél volna ha rád ugrik? Esetleg megkarmol vagy megharap, mert épp a bokorban lettek volna a kicsinyei akiket véd? *Megfogja az egyik kezét, megkérdezi hogy érzi magát.*
-Kérlek legyél kicsit óvatosabb, nem szeretném ha bajod esne. Nézd én is mennyire megijedtem. *A férfi a mellkasához húzza az apró kezet amelyet még mindig tart, hogy érezni lehessen a szíve dobogását.* Érzed?


566. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-06-18 17:20:08
 ÚJ
>Zhorack Belturver avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 170
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Vakmerő

*Mikor a fák közé ér lelassít, nem akarja agyon hajtani Éjfélt. Szép lassan haladnak, nézi közben az utat, hogy el ne tévedjen. Itt nincs akit megkérdezzen a tolvaj iránt, azaz van, az őrök. De őket nem akarja zavarni a kérdéseivel, amúgy sem biztos, hogy egy semmirekellő tolvaj majd egy őrökkel telerakott erdőben próbál meg bujkálni. Bár, ki tudja. Ha a férfi volt annyira buta, hogy képest volt meglopni egy nemest, aki ráadásul sötételf, akkor bármit el tud képzelni róla.*
~Normálatlanokkal van tele a világ, az egyszer biztos.~


565. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-06-18 14:18:00
 ÚJ
>Zhorack Belturver avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 170
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Vakmerő

*Kezd nagyon elege lenni a mászkálásból. De ő nagyon kitartó, sétál és sétál, mint valaki, akinek mozgáshiánya van, és így próbálja levezetni a plusz energiáit. A hiba itt csak az, hogy nincs se plusz energiája, sem pedig ideje ilyesmire. Miért nem lóval jött? Hogy lehetett ennyire ostoba?
Mindegy is, kár ezen rágnia a saját fülét.
De legalább a természet megnyugtatja. A fák, a természet, úgysem sűrűn találkozik vele. De azért nem áll meg nézelődni, nincs neki ideje ismeri. Vagyis a valóságban lenne, de ő most a helyébe vette, hogy gyorsan vissza akar érni a városba. Nagyon gyorsan.*


564. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-06-18 11:29:25
 ÚJ
>Zöldszarvas Daranel avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 774
OOC üzenetek: 21

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Nukwar Enar//

*Igazán megnyugtatja a tudat, hogy Nuk elvégzi majd normálisan is a feladatot, így erre bólint. Ha legközelebb találkoznak majd szemügyre veszi, hogy tényleg eleget tett e az óriás az ígéretének.*
~Szemem rajtad!~
*Nuk könnyen elbírna egy komolyabb vértet is, mondjuk olyanokat, amik némely Tharg törzstag felsőtestén feszül. Persze ehhez pénz kell, de neki semmi más, mivel fizikai ereje ehhez bőségesen megvan. Érdemes akár komolyabb, de használt páncélt beszerezni, bár a méretében talán csak Morwonnak lenne. Szóval mégis új kell...*
-Tedd azt.
*Hát, mit is mondjon. Nem lenne a fa helyében az biztos. Daranel sem tétlenkedik. Némi szárazabb füvet gyűjt össze, alig egy maroknyit, annyi is elég. Aztán összébb húzza a kővel kirakott tűzteret, hogy szűkebb legyen kicsit. Előveszi a tűzszerszámot, néhányszor összekoppintja a köveket, majd a kipattanó szikra előbb füstölésre készteti, majd belobbantja a száraz füvet.*
-Jöhet a gyújtós. *dob rá pár vékony kis hasábot, amit Nuk aprított.* -Mesteri aprítás, majdnem mind egyforma. Tényleg értesz a favágáshoz.
*A kisebb hasábok után jönnek a méretesebb darabok, amik már arra is képesek, hogy fenntartsák a folyamatos, nagy lángot.*
-Na. *csapja össze mancsát, majd összedobja gyorsan az állványt, amire egy nagyobbacska húst szúr fel.* -Ezt ide tesszük szépen. A többit meg majd forgatjuk. Több idő, mint a szalonnasütés, de jó lesz! *megfog pár krumplit és bedobja a tűzbe.* -Megéheztem. *jelenti be, bár biztos abban, hogy Nuk ugyanezt érzi.* -Gyere, ragadd meg a nyársbotot! Elég lesz már annyi fa. Egyelőre. Ha megfogyatkozik, majd én aprítok.


563. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-06-18 00:07:52
 ÚJ
>Nellara Han avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 669
OOC üzenetek: 18

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Kis erdei séta//

- Hát.
*Húzza a száját.*
- Nem tudom, majd kiderül. Nem értek az állatokhoz. A legjobb, ha kiteszteljük.
*Próbál pozitív maradni, hiszen rengeteg újdonságot adhat neki ez az út. Na meg tudást. Sokat.
Közben abbahagyja a faágak ropogtatását, nem akar elijeszteni semmilyen állatot, ami esetleg megfordulhat errefelé.*
- Nagyon sok minden mások félelméből alakult ki.
*Sóhajt, majd mikor a férfi szavai elakadnak a lány is oldalra pillant. Meglátja az apró lábacskát, de nem igazán tudja, hogy milyen állathoz tartozhat, ezért közelebb lopakodik, és megmozgatja a bokor leveleit. Ekkor egy apró, barna színű nyúl ugrik fel ijedtében, majd gyorsan el is tűnik. A lány az ijedségtől hátraesik, és a földön találja magát.*


562. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-06-17 22:36:45
 ÚJ
>Laor Vylnis avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1045
OOC üzenetek: 34

Játékstílus: Vakmerő

*A Vaserdőn aztán már gyorsan vág át. Ha valami hegyesfülű lenne, bizonyára nagy élvezettel venné az útnak ezen részét, kényelmes tempóban ügetne a kis ösvényen a lovával, megállva itt-ott egy nagyobb, évszázados fa mellett, hogy nyeregből leszállva gyönyörködjön e óriásokban és elmerengjen mindazokon, amiket a fa láthatott. Sajnos azonban kevésbé filozofikus alkat, számára az erdő csak erdő, jelen esetben pedig csupán az út egy része. Az utolsó része, úgyhogy vágtába kapja a lovát és számára most az okoz örömet, hogy ritkulni látja a fák rengetegét és ahogy kijutnak az erdőből, feltűnik előtte Amon Ruadh és a város felé vezető út. Elmosolyodik. Hiányzott már neki ez a hely, de még jobban valaki. Még az a légy sem lassíthatja le, ami heves köhögésre ingerli. Legközelebb nem fog nyargalni tátott szájjal vigyorogva.*


561. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-06-16 10:10:19
 ÚJ
>Borgőzös Azil avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 311
OOC üzenetek: 12

Játékstílus: Megfontolt

// Új utakon //

* Halk nyikorgás jelzi a közeledő társzekeret, amely Synmira felől közeledik. A bakon ülő Azilnak komoly döntést kellett meghoznia l, ám erre elsősorban nem maga miatt, hanem a nevelt lánya miatt volt szükség. Beletelt egy kis időbe, mire kitalálta, hogy mihez kezdjenek ezután. Végül az óriás a város mellett határozott. Igaz, hogy nem sok fajtájabéli választaná ezt a lehetőséget, de ő bízik benne, hogy otthonra és munkára talál majd a levegő városában. *


1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3188-3207