Külső területek - Kikötői erdőség
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Szántóföldek (új)
Dokkok és kikötő (új)
Kikötői erdőségTharg birtokok (új)
Krenkataur barlangrendszer (új)
<< Előző oldal - Mostani oldal: 176 (3501. - 3520. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>

3520. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2023-08-08 13:36:45
 ÚJ
>Kilencéletű Sifrald avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 61
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//Ősök útját keresztezvén//

* Könyékig a húsokban matat, amikor megérzi Nettienaya súlyát az oldalán. Kérdőn rápillant, majd arra gondol, mikor is lett ennyire természetes a jelenléte a közelében. Máskor egészen biztosan kihasználná a pillanatot, de a másik kettő társasága segít a koncentrálásban. Munka közben felsandít a szorgosan gyűjtögető Látóasszonyra is. *
~ Valami varázslathoz kellhetnek azok. ~
* Elgondolkozik, vajon miféle huncutságokra képes az asszony. Medvévé változtat valakit? Vagy az erejét kölcsönzi egy harcosnak? Hát igen, senki nem vádolhatja azzal, hogy szegényes a fantáziája. Mindenesetre, jobb lesz jó kapcsolatot ápolni vele. A felcsapó lángoktól egy pillanatra megáll mozdulat közben, de mivel fenyegetést nem lát, folytatja. Egy izzadságcsepp gördül le a szemöldökéről az orrnyergére. Eszébe jut az a mágiaellenes vallási csoport akikkel valaha találkozott. "Varázslóasszonyt életben ne hagyj!", hirdették a szavaik. Kissé túlzásnak érzi, de talán ők is csak egyszerűen tartottak a mágiatudóktól. *
- Nem tesz semmit.
* Megtörli csillogó homlokát az alkarjával. Jó kis csapatot alkotnak. Öröm a szemnek, ha mindenki a feladatra koncentrál és tudnak haladni. *
- Anyámat is eladnám egy korsóért.
* Nyöszörgi, majd lecsutakolja a mancsait. Csak egy kis mélyvörösre száradt gyászkeret marad a körmei alatt, de azzal nem törődik tovább.
Pakolászás közben óvatosan megkörnyékezi Karheiát. Mosdás közben ugyanis arra a következtetésre jutott, hogy jobb, ha gátat szab az idegenkedésének vele szemben, ennek pedig a legegyszerűbb módja, ha kérdez. Valószínűleg gyakran megfordulnak majd egymás körül.
Az nyugtalanítja, amiről keveset tud. *
- Yagnar azt beszéli, kapcsolatod van az Ősök Szellemeivel. Ez igaz? Beszélnek hozzád?
* Halk, de közömbös hangot igyekszik megütni, de kihallatszódik belőle egy adag kíváncsiság és vonakodás. *



3519. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2023-08-08 12:56:38
 ÚJ
>Nettienaya Syllia avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 89
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

//Ősök útját keresztezvén//

*Természetesen nincs szerencséje, Sifrald is ugyanakkor keresi a szemkontaktust, mint ő. Nem tudja, vajon a férfinak mi járhat a fejében - egészen bizonyosan nem az a csók! -, de a tetten ért pillantásba enyhén belepirul. Erőltetnie kell magát, hogy figyelmét inkább Rorkirra irányítsa.
Felkacag a thargtól érkező tömör válaszon.*
- Milyen titokzatos.
*Jegyzi azért meg szurkálódva, de nem faggatja tovább a férfit, inkább munkához lát, hogy minél hamarabb végezzenek a medve megnyúzásával. Mikor Rheia is közéjük hajol, hogy vért és szőrt csenjen, segítőkészen odébb dől, hogy helyet adjon a nőnek, ettől pedig akarva-akaratlanul is sikerül a mellette térdeplő Sifraldhoz simulnia pár pillanatra. Bár az érintés határozottan jól esik, igyekszik természetesen viselkedni, nem megtorpanni a munkában, és lehetőség szerint minél hamarabb visszaegyenesedni a saját medve-területe fölé.
Mivel a két férfi a nyúzás javát magára vállalja, így megenged néhány kósza pillantást a saját részéről Karheia felé is, hogy lássa, min ügyködik a tűznél a varázslónő. A hirtelen hatalmasra csapó lángokat ámulattal nézi - talán egyszer majd ő is megpróbálkozik eme titokzatos erő elsajátításával.*
- Örülünk, hogy segíthettünk.
*Válaszol Sifrald nevében is egy biccentéssel, mivel a Kilencéletű a munka végeztével már el is vonul a patakhoz lemosni magáról a temérdek vért. Lepillant saját kezeire, melyek szintén bőségesen vöröslenek, csak a tőrt markoló tenyere belseje úszta meg a mészárlással járó koszt.*
- Egyetértek, valami frissítő igazán jól esne.
*Támogatja a sör ötletét is, de most határozottan nem akar annyit inni, mint előző éjjel.
Közben ő is feltápászkodik, és társát követve a patakhoz sétál, hogy saját kezeiről is lemossa a vért, mielőtt még az odaszáradna. A vízhez való lehajolás most sem megy kevésbé kockás mozdulatokkal, mint korábban a tisztáson, és megfordul a fejében, hogy Sifraldnak talán igaza van - már nem szolgáló, így a szolgálói ruházathoz jól jövő fűzőtől is igazán megszabadulhatna. Majd, ha visszatérnek a Vashegyre, megkeresi végre azt az ottani cselédleányt, hogy szerezzen valami értelmesebb öltözéket.
Tőrét maga mellé pakolja a fűbe, és nekilát a mosakodásnak.*
- Mit szeretnél hallani rólunk?
*Kérdez vissza, mivel nem tudja, mivel kezdhetné a saját magáról való mesét. Mi lehetne olyan érdekes benne? Talán Sifraldnak könnyebben jön majd a szó a szájára, az ő múltja férfi szemmel valószínűleg izgalmasabb.
Végre sikerül az utolsó csepp vért is ledörzsölnie a bőréről, így áttérhet a tőrére, melyet szintén egy lehullott levéllel takarít meg, majd ahogy feltápászkodik a térdeplésből, vissza is csúsztatja a szoknyája alatti tartóba. A maga részéről indulásra készen áll, ha kell, segít a medvedarabok lovakra pakolásában, majd leakasztja Fajal kantárját a faágról, és ha a többiek is elkészültek, megindul az ösvény felé.*


3518. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2023-08-07 22:17:40
 ÚJ
>Vérgőzös Rorkir avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 381
OOC üzenetek: 6

Játékstílus: Vakmerő

//Ősök útját keresztezvén//

*Rorkir talán nem érti a nőket, és félreolvassa a nemlétező jeleket, de őszintén talán Lanawin földjén olyan férfi, ki tudná mi zajlik a szebbik nem fejében. Ember legyen a talpán.*
-Nagyszabásúak.
*Feleli kurtán a terveit illetően széles vicsorgó pofával. Úgy tűnik senki sem ellenkezik az ötletével, úgyhogy neki is látnak a munkának és bizony a sok dolgoz kéz gyorsan is halad. A fellángoló tűzre Rorkirban furcsa bizsergés támad, talán érzi a csontjaiban az erőt ami átjárja most a helyet. Megtörli alkarjával izzadt homlokát ahogy ő maga is befejezi a dolgát.*
-Mackós munka volt ez, de kész van. Így már biztosan elbírják a lovak is az alkatrészeket. Köszönöm a segítséget.
*Komolyan biccent mindhármójukra, hisz nem okoz neki nehézséget köszönetet mondania. Nem olyan fajta ember ő.*
-Igen. Lassan el is indulhatnánk. Igazán megfürödnék végre, meg egy jó hideg sör is elférne bennem. Útközben mesélhetnétek magatokról kicsit.
*Néz felváltva a két újonnan érkezett társra. Addig is pihentetheti a hangját, nem szokott ő ennyit beszélni. Ha mindennel kész vannak, akkor ő a maga részéről készen áll az indulásra.*
-


3517. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2023-08-03 08:55:54
 ÚJ
>Maydeleine Rhywayers avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 901
OOC üzenetek: 57

Játékstílus: Megfontolt

*Nem szeretne egyelőre megállni a környéken sehol, mert az erdőség még nappal is veszélyes. Éjszaka főleg az állatok azok, amik kimerészkednek a kevésbé használt, tőlük elbitorolt út környékére, nappal pedig a ember az, amitől talán jobban tartanak. Emlékszik, mikor még vámot kellett fizetni itt a barikádnál, hogy bejuthassanak a kikötőbe. Nem felejti el soha, hogy mekkora hatalma lehet egy ilyen bűnszervezetnek. Minden esetre örül, hogy azok az időt elmúltak. Hatalmas összeget kellett volna ugyanis fizetniük azért, hogy a Sellőház alkalmazottait átengedjék mindenféle fennakadás nélkül. Fene a pofájukat, ha akkor tudta volna azt, amit ma, leégette volna róluk a ruhát, aztán rohangálhattak volna a plafonon, mint mérgezett patkány a kamrában. Örül, hogy manapság már nem kell igyekeznie, hogy ezeknek a szervezeteknek a kedvére tegyen, lesse a kéréseiket, csak azért, hogy a drága Sellőházát békében meghagyják a vendégeivel egyetemben és ne zsebéljék ki őket mindjárt az ajtón kilépve. Még ma is bosszantja a dolog, mikor eszébe ötlik néha. Alig merül bele a gondolataiba, már lassan látni is a végét az útnak, ahol a napsugarak már erőteljesebben uralmuk alá veszik a környéket.*


3516. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2023-07-29 18:27:22
 ÚJ
>Karheia Rhagodar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 475
OOC üzenetek: 5

Játékstílus: Vakmerő

//Ősök útját keresztezvén//

*Nettie is jól érzi, hogy Karheia hangjában nincs féltékenykedésre utaló jel, persze ez nem kizáró ok arra, hogy Rorkir ezt hihesse, hiszen ismeretségük során volt is rá példa. A mágus asszony viszont sokkal fontosabbnak tartja a férfi jóllétét annál, hogy zavarja őt egy másik közelség. Csak örül, ha esetleg egy másik értő szem is pillantást vet a sérülésekre.
Ösztökélő szavai láthatóan célt értek és mindenki munkához lát. Karheia is szívesen segítene, a mágusnő is tapasztalt már az ilyen feladatokban, ám úgy ítéli meg hogy hárman bőven elegendőek erre a feladatra.
Csak rövid időre kotnyeleskedik oda, hogy egy kisebb fiolába gyűjtsön néhány cseppnyi vért és galád módon egy pár szál szőrt is lecsippentsen az állatról, úgy sejti ezért még nem haragszik meg rá Rorkir.
Ezt követően mormolni kezd orra alatt, egy feltehetően a többiek számára ismeretlen nyelven, ami nem hasonlít sem a közös nyelvre, sem pedig a barbárokéra. Egészen elmélyülten, már-már átszellemülten ismételget egy rövidebb mondatot, majd a tűzhöz lépve a vért és a szőrt is átadja a lángoknak. A szőr kissé kellemetlen illattal parázslik fel, míg a vér sercegő hanggal cseppen a lángoló fadarabokra. Ennek megkoronázásaként Karheia kezét kinyújtva kísérletet tesz a tűz hevességének fokozására. Az eredménytől függetlenül elégedetten pillant hátra a többiekre, akik összehangolt munkájának gyümölcse gyors végeredménnyel zárult.*
- Ez igen!
*Elismerő biccentéssel illeti a kis csapat munkáját.*
- Nos, akkor már csak össze kell kötni és mehetünk is, igaz?

A varázsló tenyerét egy tűzforrás felé fordítja, melynek hatására a kiválasztott, közelében égő tűz ereje duplájára nő. Amint a varázsló elfordítja tenyerét, a hatás megszűnik.

3515. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2023-07-25 21:51:01
 ÚJ
>Kilencéletű Sifrald avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 61
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//Ősök útját keresztezvén//

* Kezet ráz a legendás harcossal. Már is rokonszenvez vele. *
- Viharlény és démon. Micsoda kutyafattyak elő nem fordulnak errefelé... de szavadon foglak!
* Hangjában egyaránt keveredik a meglepődöttség és a nevetés. Karheia türelmetlenül munkára ösztönzi őket, mire elmosolyodik és Nettienaya felé sandít. Az is épp felépillant, így tekintetük összetalálkozik. *
- Jó ötlet.
* Mormog valamit az orra alatt mindenféle kapitányos fehérnépről és a férfiak vesztéről, majd szórakozott vigyorral a képén nekiveselkedik a medvenyúzásnak. Szakavatott, gyors mozdulatokkal halad, megosztozva a részeken a másik harcossal. A vágások adják magukat, így érdemi gondolatok nélkül adhatja át magát a feladatnak.
Együttes erővel hamar kigombolják a bundájából az állatot. *
- Egy kis sózás, szárítás és vonulhat is benne a naccsasszony fel és alá.
* Vigyorog, hisz az ő figyelmét sem kerülték el a váltott gyengéd pillantások.
Ujján ellenőrzi a bárdja élét, majd pontos mozdulatokkal végigvágja a hasat, és rövidesen megszabadul a nem kívánt belsőségektől, majd nagyobb darabokra kapja a dögöt. Ennek is négy lába van, meg feje, akárcsak egy marhának. Sok különbség nincs, a hús, az csak hús, ugyanúgy kell hasítani.
Ha így haladnak, rövidesen végezhetnek. Szemlátomást mindenki érti a dolgát, aki meg kevésbé, könnyen ellesheti a fortélyt. Miután nagyjából végeznek, felegyenesedik és egy marék levéllel letörli a penge élét.
Nagyjából könyékig jár a medvevérben, így jókedvűen fütyörészve a patakhoz ballag kimosakodni. *



3514. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2023-07-25 20:37:34
 ÚJ
>Asztéyriaa Llhuyniel avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Megfontolt

*Ezért is utál utazni, kimozdulni a kikötőből, mert kénytelen más emberekre hagyatkozni, kényelmetlen és csak koszos lesz tőle minden ruhája. Arról már nem is beszélve, hogy mikor ránt rajta egyet a kocsi, még a siklók is csattogtatják a nyelvük, ezzel kifejezve nemtetszésüket. A kocsis is néha próbál vele beszélgetésbe elegyedni, de a kérdésekre a tőle telhető legrövidebb és legtömörebb választ próbálja adni. Tiszteletlen nyilván nem lesz, a végén még itt hagyja az út közepén, ez pedig pont azaz időszak, amikor veszélyes is gyalogszerrel a környék.*


3513. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2023-07-24 17:51:35
 ÚJ
>Nettienaya Syllia avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 89
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

//Ősök útját keresztezvén//

*Mivel Rorkir a kezét nyújtja felé, sajátját a férfiébe téve leülte közben ráz kezet vele, s csak ezután veszi szemügyre előrehajolva a sebhelyeket. Gyakorlatias kérdésére tömör, lényegre törő választ kap Rheia részéről, amire csak hümmögve bólint egyet, tekintetét nem véve le a sérülésekről. Látott már bájital által regenerált sebet korábban, bár nem sokszor; a hatásukat viszont mindig is lenyűgözőnek tartotta. Rorkir hegei is mintha már most szebben néznének ki, mint mikor leült mellé.*
- És milyen jó, hogy pont volt kéznél. Nem kevés vért veszthettél volna, mire egy kis vérfüvet találtok errefelé.
*Mivel azonban nincs tennivaló a sebekkel, hátrébb is dől Rorkir talán féltékenységre okot adóan túlzottan intim közelségéből - noha ő maga nem hallott ki erre utaló hangsúlyt Rheia szavaiból. S mivel a férfiak itt átterelik a csevegést Yagnar, a beavatás, a medve és a fegyverek témáira, ő inkább a heves szeretetvágytól nyüzsgő ebekre fordítja figyelmét, de azért fél füllel hallgatja a beszélgetést is.*
- Miféle terveid, ha szabad kérdezni?
*Pillant fel két simogatás között, így sikerül elkapnia Rorkir szerelmes tekintetét is a Látóasszony felé. Bár nem gondolkodott rajta előzőleg, de ekkor összeáll a fejében a két tharg közti valószínűsíthető kapcsolat. A gyengéd érzelmekről valló íriszek rég eltemetett emlékeket és érzéseket idéznek meg benne, s szinte ösztönösen Sifraldra emeli szemeit, jóllehet társához egy kósza csóknál nem fűzi több. Ha szerencséje van, a Kilencéletű nem is veszi észre a lopott pillantást.
Visszafordul a csahosokhoz, de nem sokáig időzhet náluk, mert ekkor Rheia magához ragadja a szót, hogy mozdulásra, vagy legalábbis cselekvésre biztassa a társaságot. Rorkir pedig előáll tervével, amit nem is ellenez. Egyszerűbb lesz csak a végtagokat a Vashegyre cipelni, mint az egész medvét. Bólint hát a felvetésre, és feljebb húzza szoknyáját, hogy a saját tőrét is elővehesse a combjára rögzített tartóból. A ruhát természetesen szépen visszaigazítja utána, hogy véletlenül se teremtsen feszült hangulatot a társaságban, a tőrrel pedig ő is nekikezd a medve bundájának egy másik ponton. Lényegesen nehezebben és lassabban boldogul az állat vaskos bőrével, de igyekszik jó munkát végezni.*


3512. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2023-07-23 01:19:30
 ÚJ
>Vérgőzös Rorkir avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 381
OOC üzenetek: 6

Játékstílus: Vakmerő

//Ősök útját keresztezvén//

*Talán ha Rheia nélkül jelent volna meg a két idegen akkor másféle fogadtatásban részesültek volna, de bizonyos hogy a szellemek fonták ilyesformán sorsuk fonalát, hogy mind egyszerre legyenek ezen a helyen. Ezt kár is lenne tovább firtatnia.*
-Nettie és Sifrald. Örvendek!
*Lapáttenyerét nyújtja mindkettőnek és kezet is ráz velük ha azok nem fintorognak a dologtól. A sebei kapcsán éppen megszólalna, de Rheia előzi meg őt. Széles vigyor ül ki pofájára, mert némi féltékenységet vél felfedezni a nő szavaiban.*
-Ezek a varázslöttyök nagyon hasznos holmik.
*Persze elképzelhető hogy Rorkir teljesen rosszul olvassa a jeleket, mint ahogy arra korábban is volt már példa, no meg egyébként is ember legyen a talpán aki kiismeri az asszonyokat. Mindenesetre jól esik neki.*
-Igazából én kerestem.
*Feleli a férfi kérdésére ahogy igyekszik elkapni tekintetét.*
-Terveim vannak vele, ami remélem hogy hamarosan meg is valósul.
*Csak lopva pillant kedvesére, de a vak is láthatja hogy mi lehet kettejük között, legalábbis Rorkir érzéseit biztosan. Főleg hogy nem is rejtegeti igazán. Aztán persze ahogy bármilyen valamirevaló harcos férfiember tenné, igazán felcsillan a szeme amikor Sifrald a fegyverét dicséri, és arról kérdezi őt.*
-Ó testvér! Igazán legendás csata volt az! Egy viharlény és a démon segítőjével küzdöttem én, és valamiféle Teyzuz vagy Teysus isten szolgái. Ha visszatérünk a Vaskorsóba egy pár sör mellett majd elmesélem a részleteket.
*Tart egy kis szünetet és csak azért nem folytatja a történetét, mert Rheia valóban magára veszi az ostoros szerepet. Fel is horkan a barbár, amikor azt firtatják hogy ő nem bír el valamit.*
-Most hogy többen vagyunk, több kéz is van, és attól sem kell tartanunk hogy a hátunkba lopakodik egy éhes farkasfalka. Azt mondom nyúzzuk meg itt, vegyük a fejét és a mancsait, azt biztosan elbírják a lovak. Amonra érve pedig fel is tudjuk dolgozni őket, addig elég friss marad minden, és a természetet sem raboljuk meg olyasmivel amire nincs szükségünk. Így tisztességes. A húst meg a csontokat had egyék meg az erdő vadjai.
*A többiekre néz, valamiféle egyetértésre számít, úgy gondolja egész hamar végeznek és nem is kell akkor itt éjszakázniuk. Mindenesetre ő, ha nincs ellenvetés vagy jobb ötlet akkor neki is áll késével hogy szép finoman a bundát lefejtse az állatról. Az egyik korábban ejtett sebtől indulna el, így tűnik a legegyszerűbbnek.*


3511. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2023-07-21 21:52:51
 ÚJ
>Karheia Rhagodar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 475
OOC üzenetek: 5

Játékstílus: Vakmerő

//Ősök útját keresztezvén//

- Nem, elég eredményesen bánik vele. Tanulhatnék tőle.
*Nincs most kedve a kölyköket fegyelmezni, így azok kitörő lelkesedéssel ugrálnak Rorkir combjaira némi simogatás reményében. Ha Nettie esetleg figyelmet szentel nekik, akkor hozzá is gondolkodás nélkül oda ugrálnak, s ugyanezt a kicsattanó örömöt kapja ő is, mintha régi barátok volnának.
Ő nem ül le, nyugtalanul szemléli a medve testét, miközben a férfiak fegyverekről, a leány pedig sebekről kérdezi Rorkirt.*
- Kapott rá bájitalt.
*Feleli kurtán a férfi helyett, majd mivel úgy látja senki nem különösebben kapkod, ezért magára vállalja a hajcsár szerepét.*
- Na, hogy fogjunk neki? Ha nem bírod esetleg Rorkir, akkor majd én megoldom Sifralddal. Mostanság elég jó erőben vagyok a könyvek emelgetésétől.
*Megenyhül arca egy mosoly erejéig, majd lépéseket tesz a medve irányába. Örülne ha minél előbb elvonszolnák a dögöt az erdőből, ahol lehet akadnak társai is, akiket ide vonzhat a hús ígérete. A legrosszabb pedig az volna, ha közben rájuk is esteledne.*
- Kössünk a végtagjaira kötelet és húzzuk el? Mennyire sérülne meg vajon a bundája?


3510. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2023-07-18 20:40:36
 ÚJ
>Kilencéletű Sifrald avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 61
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//Ősök útját keresztezvén//

* Magában mormog valami kivehetetlent, amik halványan emlékeztetnek a bosszantó fehérnép és boldogító agglegény-élet kifejezésekre. De lehet csak a szél fütyül a fák között. *
- Remélem is, mert ez volt a cél.
* Vigyorog és maga után vezeti a hátasát. Hamarosan csatlakozik hozzájuk Karheia, valamint népes kompániája. *
- Komoly erősítés.
* Teszi hozzá, majd elindulhatnak Rorkir felé. Hamarosan meg is találják, röviden biccent a nevénél, majd szakavatott szemmel veszi szemügyre a férfit borító sebeket és a medve tetemét.
Jókedvűen elneveti magát a harcos szavaira. *
- Úgy valahogy. Nem semmit táncolhattatok. Netán a lábadra lépett?
* A meghívást hálásan elfogadja és lekuporodik a tűz közelébe. A sebek dolgát az asszonyi kezekre bízza.
Röviden elregéli a közelmúltban megesett történéseket, hogy vezérük színe elé már felkészülten érkezhessenek. Valóban, így elbeszélve, egészen egyszerűen és sikeresen zajlott az útjuk. Vagy az Ősök segítik őket szakadatlanul, vagy tartogatnak számukra még valamiféle próbatételt.
Pillantása akaratlanul is vissza-visszatér a férfi fegyverére, így hát nem is mulasztja el megemlíteni csodálatát. *
- Gyönyörű fegyver, egészen különleges. Hogy jutottál a birtokába?



3509. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2023-07-18 18:40:48
 ÚJ
>Nettienaya Syllia avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 89
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

//Ősök útját keresztezvén//

*Már indultában kapja el Sifrald elgondolkozó kérdése.*
- Nem esett szó? Hisz Karheia azt mondta, elejtett egy medvét.
*Mi ez, ha nem szóejtés Rorkirról? Eszébe sem jut, hogy a Látóasszony esetleg olyasmi információt rejtegetne előlük, hogy a férfi megsérült volna. Hiszen azt minek rejtegetni? Bárki megsérülhet, ha egy medvével kell megküzdenie. A lényeg, hogy túlélje.
Az újabb, már-már megrökönyödöttnek ható kérdésre megtorpan a fák között, hogy szemöldökét felvonva fordulhasson vissza a Kilencéletű felé. Úgy csodálkozik rá a férfi a menetirányra, mintha nem is ő lett volna, aki a lovakkal ajánlkozott Rheiának. Azok meg ugyebár a tisztáson vannak.*
- Hogyhogy hová? *és még Sifrald az, aki nem érti őt* - Természetesen fürdeni a patakba.
*Fejét csóválva tárja szét kezeit, miközben arcán hitetlenkedő mosoly terül el. De aztán megesik szíve a férfin.*
- Nyilván a lovakért megyek, hogy ne kelljen megváratni a többieket se.
*Bár tény, hogy a fürdőzés ötlete továbbra is csábítja, erre most egyértelműen nincs esélyük. Talán majd máskor.
Amennyiben Sifrald is elfogadja az egyértelműt, - mely mögött igazán nem áll semmilyen női hangulatingadozás - folytatja útját a hátasokhoz, és örömmel konstatálja, hogy társa is hasonlóképp tesz, bár roppant mód hallgatagon. Ráadásul csupa kérdőjel az arca. Ez gyanús. Nagyon gyanús.*
- Mit szeretnél kér... *törné meg az egyre kényelmetlenebb csendet, de Sifrald helyette is megteszi, ráadásul gyakorlatilag a szívbajt hozva mindenre és mindenkire a környékükön, amitől önkéntelenül is összerándul* - Azt a mindenségit. Rendesen visszatért a hangod.
*Mormogja a füleit dörzsölgetve, majd nyugtatólag megveregeti Fajal nyakát.*
- Ezt szerintem az erdő túloldaláról is hallotta mindenki.
*Jegyzi meg szarkasztikusan, majd követve társát, kantáron ragadja hátasát, hogy visszavezesse az ösvényre.
Szerencsére pont megelőzik Karheiát, így az asszonynak nem kell rájuk várnia. Mikor megpillantja a lovas trió társaságában érkező két kutyát, széles mosoly fut végig arcán, és kevés választja el attól, hogy odamenjen a kisállatokhoz megdögönyözni őket, de ahogy korábban a szemei közé szegeződő nyílvesszőhöz, úgy most az újabb lángnyelvekhez sincs ingere, így inkább nem közelíti meg a csahosokat.*
- Csak Sifrald volt. Úgy döntött, felébreszti a halottakat is. *válaszol a Látóasszonynak, majd egy oldalpillantást vetve a férfira, halkabban tesz hozzá még egy megjegyzést* - Vagy csak engem akart megsüketíteni.
*Mivel azonban tényleg nincs semmi probléma, nyugodtan elindulhatnak Rorkir felé. Bár az útirány kissé bizonytalannak hat, csakhamar meg is találják a harcost, aki szélesen vigyorogva fogadja őket.*
~Ő sem akar megölni.~
*Vonja le megkönnyebbülten a következtetést. Ebben a versenyben eddig határozottan a férfiak viszik a prímet a thargoknál. Mivel beérik Rheiát, le is kászálódik a nyeregből, hogy jobban szemügyre vehesse Rorkirt. Mi tagadás, Yagnar leírása stimmel. A vöröslő sebhelyek pedig arra engednek következtetni, hogy a medve bizony nem volt egyszerű ellenfél. Üdvözlésként biccent egyet a férfi felé.*
- Az én nevem Nettie. Ő pedig... *karját társa felé emeli* - Sifrald. Yagnar megbízásából kerestünk titeket, hogy átadjuk az üzenetét, de úgy tűnt, jól jönne egy kis segítség is.
*Összegzi céljukat, miközben Fajal kantárját egy faágra akasztva lassan a tűz felé indul. Sifraldra pillant, nem akarja-e amaz védekezőleg elállni az útját, de amennyiben szabadságot élvezhet, leül Rorkir mellé.*
- Elláttátok már azokat a sebeket?
*Kérdezi, némileg aggodalmasan tekintve a vérző karmolásnyomokra, legjobb tudomása szerint ugyanis a nyílt sebek könnyen elfertőződhetnek.*


3508. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2023-07-17 13:38:53
 ÚJ
>Agin Nardan avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 179
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//Utazás//

* Egyre kevesebbszer téved el. Ezen aligha csodálkozhat, elvégre nem először teszi meg ezt az utat. Megállapítja magában, hogy elég jól kezdi ismerni a környéket, elvégre senkit sem kellett megkérdeznie, hogy merre van Arthenior. Az erdőségbe érve mozgásban hagyja barna szemeit, nehogy úgy járjon, mint ahogy az első alkalommal is járt, amikor itt volt. Bár most helyzetét jóval megkönnyebbíti Ló társasága, akivel az utazás gyorsabb és kényelmesebb is. Közben, hogy elüsse az időt, tréfákat is kitalál. Legalábbis igyekszik, hiszen tudja, hogy a szép nők szeretik a vicces férfiakat. Most is épp egy viccen gondolkozik, de sehogy sem tud továbbjutni a felvezetésen. *
- Két malac tol egy asztalt a sivatagban... * Mondja maga elé. *
~ Hm, de vajon most ezt hogyan folytassam? ~


3507. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2023-07-17 11:22:26
 ÚJ
>Vérgőzös Rorkir avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 381
OOC üzenetek: 6

Játékstílus: Vakmerő

//Ősök útját keresztezvén//

*Rorkir a sebesülései ellenére igyekszik nem tétlenkedni, ahogy erejéből telik mozgatja a tetemet, tán odébb is húzza közelebb a tűzhöz. Forgatja is kicsit, hogy majd könnyebb dolguk legyen elvinni onnan ha Rheia visszatér a lovakkal. Talán csak a tevékenykedés miatt lehet az, hogy egyébként nem is tűnik fel neki mennyire telik az idő. Nem aggodalmaskodik azon, hogy hol lehet már a nő? Vagy nem-e történt vele valami. Hanem egyszer csak egy öblös férfihangot hall meg a fák közül valamelyik irányból, amin igencsak meglepődik. Természetesen abbahagyja amit csinál s kihúzza magát és a hang forrását keresi szemeivel. ~Ki lehet az vajon? És honnan tudja a nevem?~ Felhúzza szemöldökeit de nem gondolja túl a dolgokat, hiszen sokan ismehetik a nevét, egy ideje már rója ezt a környéket. Úgy különösebben ellenségei sincsenek, ha meg mégis lennének..Nos akkor jó helyen járnak. Szerencsére nem erről van szó, hisz hamarosan kedvesét pillantja meg lóháton, magával hozva Rorkir jószágát is, no meg a két kis kutyust akik már kaptak is egy kisebb helyet a barbár szívében. Széles vigyorral a képén integet vissza ahogy derékra tett kézzel várja, hogy beérje őt a trió. A másik két alakot nem ismeri, de nem úgy látja hogy a nő feszélyezve lenne miattuk, úgyhogy azt gondolja barátok lehetnek.*
-Szóval már keresett minket? Mi a fene. Nem pazarolta az időt mi?
*Vigyora még szélesebbre húzódik, bár persze nem tudja hogy pontosan mi is történhetett arrafelé amíg ők elvoltak itt az erdőben, de úgy hiszi hogyha már emberei vannak, az nem lehet rossz előjel.*
-A szellemek hoztak titeket, örvendek.
*Mondja a két idegennek, ha ők is követik Rheiát és beérik a helyszínt. A korábbi kiáltás tulajdonosának a magas, jó kiállású férfit véli.*
-Inkább a medve mint egy szőrős tharg férfi, ha engem kérdezel. Tán nincs is sok különbség köztük.
*Feleli a korábbira jókedvűen, mert egyébként örül hogy még négy kéz csatlakozik hozzájuk. No meg a hozzájuk hasonlóakból egyébként is túl kevés van.*
-Rorkir vagyok, de úgy látom ezt már tudjátok. Fújjatok egyet a tűznél testvérek.
*Bár a vállán és a mellkasán lévő karmolásnyom még mindig vérezhet, igyekszik tartani magát a férfi.*


3506. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2023-07-17 11:00:41
 ÚJ
>Karheia Rhagodar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 475
OOC üzenetek: 5

Játékstílus: Vakmerő

//Ősök útját keresztezvén//

*Karheia ugyan bizalmatlan, s ebből fakadóan nem olyan barátságos mint egyébként lenne, de ezt leszámítva semmiféle ellenérzései nincsenek Nettie felé. De most egyébként sem morfondírozik ezen, hiszen dolga van és Rorkir egyedül van egy véres tetemmel az erdő közepén, ami szintén nem nyugtatja meg a mágust. A kunyhóhoz érve meg kell állnia kicsit kifújnia magát, aztán gyorsan a lovak felszerszámozásához kezd neki. Általában Rorkir állatai jól neveltek, így nem tart attól, hogy hátasa ellenségeskedne vele, nem úgy mint sajátja, aki még most is meg-megpróbálja megharapni őt. Kiereszti a két kölyköt is a kunyhóból, és cuppogó hanggal jelez nekik, hogy jöjjenek utána.
Nyeregbe pattan, Rorkir lovának szárát erősen rögzíti a nyeregszarvhoz, majd elindulnak könnyű ügetésben. Időnként lepillant a két kutyára, hogy mennyire képesek tartani vele a tempót, de látszólag nem okoz nekik ez problémát és élvezik is, hogy szaladgálhatnak. Menet közben hallja Sifrald kiáltását, a szavait ugyan nem érti, de ez elég ahhoz, hogy rossz érzések jelenjenek meg benne, mint az örökös aggodalom.
Rövidesen alakja megjelenik a fák között a két lóval és a két kamasz kutyával, akiknek a nyelve majd kiesik szájukból elégedett lihegésük közepette.*
- Minden rendben? Kiabálást hallottam.
*Nem úgy tűnik mintha bármi probléma lenne, ezért bátorkodik úgy dönteni, hogy nincs is és ezúttal lassabb tempót diktálva elindul Rorkir irányába. Erősen koncentrálnia kell, hogy merre tovább mert a fák között könnyű elveszni. Időnként ugyan elbizonytalanodik és akkor megáll vizsgálódni, saját nyomait keresve újra megerősítést nyer, hogy jó felé tartanak. Nem olyan messziről már az apró tűz füstjét is látni véli, de Karheia csak akkor nyugszik meg teljesen, amikor a megérdemelt pihenőjét élvező férfit is megpillantja, akinek egy látványos karlendítéssel örömtelien int.*
- Rorkir!
*Fokozatosan lassít a tempón egészen addig, amíg Rorkirtól nem messze megtorpannak lovai, ő pedig lemászhat végre a nyeregből.*
- Yagnar már keresett minket, és a hírhozói voltak oly kedvesek, hogy felajánlották segítségüket.
*Itt lehetőséget ad, hogy bemutatkozzanak saját maguk, már amennyiben nem ismerik egymást, amiben a barbár asszony egyáltalán nem biztos, hiszen Rorkir Yagnar jelenlétéről is sokkal előbb tudott, mint tulajdon vére.*


3505. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2023-07-17 09:34:36
 ÚJ
>Kilencéletű Sifrald avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 61
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//Ősök útját keresztezvén//

- Nem bizony.
* Hagyja helyben mosolyogva és figyeli, ahogy a nő elszelel a fák között. *
- Bizonyos, hogy ez is az Ősök akarata. Kis kalandunk legalább így szerencsésen befejeződik, még sötétedés előtt.
* Nem hisz a véletlenekben, legalábbis ennyire nem. Nagy ez az erdő ahhoz. *
- Szerinted nem különös, hogy Rorkirról nem esett szó?
* Vakarja meg a szakállát és azon gondolkozik, mi oka lehetne erre Karheiának. *
- Most meg hová mész?
* Furcsállja a leány viselkedését. Igazából, értetlenül áll a női nem viselekdése előtt, úgy alapvetően is. Utánacsörtet az avarban és elrendezi a saját lovát is, közben kérdő pillantásokkal bombázza Nettienayát. Rákérdezzen? Ne kérdezzen rá? Ha megkérdezi mi a baja, nem biztos hogy fel is fogja miről van szó, így annyiban hagyja. Megrántja a vállát. Rosseb aki követni tudja a fehérnépek hangulatingadozásait.
Magában meghányja-veti Rorkir ügyét, miközben a hevederen igazít. Talán megsebesült. Hiszen mi más oka lenne, hogy asszonyát küldi a lovakért, maga helyett? Hiszen Karheia is tudná őrizni a medve tetemét. *
- Vérgőzös Rorkir!
* Bődül el hirtelen, megugrasztva a lovakat, meg talán a leányt is. *
- Merre vagy? Tán a medve ölelését választod, Thargia ura helyett?
* Hangja mély és erős, messzire viszi a szél még a fák között is, de igazából nem reméli, hogy meghallja, így csak dörmögve elneveti magát. Csettint a lónak és kivezeti a fák közül a találkozási helyig. *


3504. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2023-07-16 20:57:20
 ÚJ
>Nettienaya Syllia avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 89
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

//Ősök útját keresztezvén//

*Úgy tűnik, csalódnia kell a megérzésében, a Látóasszony ugyanis - bár láthatóan hezitálva - elfogadja a segítségüket. Legalábbis Sifraldét. Tény, hibáztatni nem tudja, amiért egy kigyúrt férfi izmait hasznosabb eszköznek tartja, mint egy látszólag törékeny nő testi erejét, de azért egy köszönömöt el tudott volna viselni ő is az asszony részéről. Valamiért az az érzés kezd testet ölteni benne, hogy Karheia nem feltétlenül szimpatizál vele. Azt ugyan meg nem tudná mondani, miért, elvégre semmi rosszat nem követett el ellene, azt leszámítva, hogy talán megijeszthette, amikor kifutott a fák közül.*
~Ha Yagnar vére is, a bizalmat nem örökölte el tőle, az már biztos.~
*Állapítja meg magában egy félmosollyal arcán. Ha csak belegondol, hogy vezére az első pillanattól kezdve gyakorlatilag vakon megbízik benne, pedig rá az íját fogta, míg ez a nő azonnal tűzriadót fújt volna már csak a látványától... egészen különleges, mennyire szöges ellentétei egymásnak a rokonok ebből a szempontból.*
- Megvárunk.
*Bólint röviden, majd követi szemeivel, ahogy Karheia távozik. Mikor a nő látótávolságon kívülre ér, sóhajt egyet, és Sifrald felé fordul.*
- Látod, egész hamar megtaláltuk őket.
*Summázza a történéseket. Nincs sok humora végighallgatni egy esetleges dorgálást, hogy akár meg is halhatott volna, és a többi, így egy hanyag vállrándítás után neki is indul újra a tisztáshoz vezető útnak a fák közé, hogy visszatérhessen a lovakhoz, felkészíteni őket (legalábbis Fajalt) az indulásra.*


3503. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2023-07-16 15:53:19
 ÚJ
>Karheia Rhagodar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 475
OOC üzenetek: 5

Játékstílus: Vakmerő

//Ősök útját keresztezvén//

*A páros mindkét tagja felajánlja a segítséget, amire Karheia kis híján elutasító választ ad, de még időben nyelvére harapva át tudja gondolni az ajánlatot. Szíve szerint megoldaná a medve elszállítását Rorkirral együtt, ugyanakkor Sifrald ereje igen hasznos lehet számukra. Úgy dönt ez utóbbinak ad hangot.*
- Egy erős férfi segítségére nem mondhatunk nemet.
*A korábbiakhoz hasonlóan meghajtja fejét a barbár előtt, hogy köszönetet mondjon neki.*
- Előtte viszont elmegyek a mi lovainkért is, nincs messze. Várjatok meg kérlek itt!
*Ha a páros beleegyezik, akkor folytatja eredeti útját, s rövidesen eltűnik a fák között Rorkir kunyhójának irányában.*


3502. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2023-07-15 18:11:03
 ÚJ
>Lutah Farsys avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 89
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Megfontolt

// Csinos csecsebecsék, kelendő portékák //

* Hosszú az út, így nem vesztegeti az időt nézelődéssel. Hosszú léptű hátasával nagy iramban teszik meg a távolságokat. Bízik a jószág kitartásában, hiszen a legdicsőbb wegtoreni sivatagi nomádok tenyésztették. Egy igen becses szolgálóját és temérdek drága selymet adott érte a törzsfőnek, de megérte.
Szinte falják a mérföldeket, a férfi fülét csak az ütemesen dobogó paták zaja és saját lélegzetvételének neszei töltik be. Rég nem lovagolt már ennyit, bizonyosan sajogni fog mindene estére. De sebaj. Oly ritkán szabadulhat el népes kompániájától, ritkán van egymaga. Még a hozzá hasonló társaságkedvelő és szórakoztatásfüggő kereskedőknek is szüksége van néha amolyan lelket-gyógyító magányra.
A köpönyege csuklyáját mélyen az arcába húzza, hogy még a menetszél se fújja le róla. A sörénye egyébként is elég feltűnő, nem hiányzik, hogy egy kósza útonálló kiszúrja a fák között az erdőbe nem illő rezes színt. *



3501. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2023-07-14 23:42:49
 ÚJ
>Kilencéletű Sifrald avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 61
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//Ősök útját keresztezvén//

* A hírek úgy tűnik, váratlanul érik az asszonyt. Nem vesztegeti az időt a hogyanokra és a mikéntekre, ezt jobb, ha vezérükre bízza.
Érdeklődve pillant a nyers beszédű Nettienaya felé. Úgy látszik, nem csak ő érdemli ki úgy általánosságban a leány érdes stílusát, hanem mindenkit így fogad elsőre. Jó, ha megjegyzi a későbbiekben.
Az kihunyó lángnyelveket hálás szívvel fogadja, kicsit lazít ő maga is a csatabárd nyelét markoló jobbján. Ha őszintén be kellene vallania, mindig is a hideg futkosott a hátán a varázstudóktól, valahányszor keresztezték az útját és ez most sincsen másképp. Számára túl kiszámíthatatlan és megfoghatatlan adottság ez. Jobban bízik az acél és jómaga nyers erejében.
A levadászott medve hírére a férfi feszültsége is enged, sőt, egy halk füttyentés is elhagyja a száját. *
- Egy medve...
* Ismeretlenül is tisztelettel adózik a másik harcosnak, máris fellelkesül a várható találkozástól. *
- Nos, van két lovunk, ha esetleg szükségetek van rá. Nem lesz könnyű elvinni a dögöt.
* Int a háta mögé, ahol az otthagyott hátasokat sejti.
Úgy ítéli, csetepaténak nincsen semmi kilátása, így szép nyugodtan a helyére csúsztatja a csatabárdját a hátán. *


1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3631-3650