Külső területek - Kikötői erdőség
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Szántóföldek (új)
Dokkok és kikötő (új)
Kikötői erdőségTharg birtokok (új)
Krenkataur barlangrendszer (új)
<< Előző oldal - Mostani oldal: 48 (941. - 960. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>

960. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-09-26 21:22:50
 ÚJ
>Taitos, a Zöldfülű avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//

*Taitosnak hiányzik még egy darab a kirakósból, de persze ért ő is a hangsúlyból, csak ugye legtöbbször nem foglalkozik vele, na most igen.*
-Majd egyszer meséld el hogyan történt.
*Hangja egyértelműséget sugall, nem akarja, hogy most erről beszéljen, de persze eddig még fel nem fedett mágusi énje reszket egy ilyen titok feltárásáért.*
-Viszont nézd a jó oldalát, sokakat nagyon kínoz a baj.
*Utal arra, hogy azért még ebben a rosszban is van valami jó, még ha magát nem is hozza számításba. Végül aztán Nanaia terelne, erre most Taitos nem ad megfelelő választ talán.*
-Szerintem tudnál vele mit kezdeni, de... Ne is aggódj ezen inkább. Az Utak Szellemei vezetnek minket, mi csak haladunk, amerre az ösvény visz, de ha valamit nagyon szeretnél, ne aggódj, talán egyszer egy hozzám hasonló, de fiatalabb *Teszi hozzá gyorsan.* -elhagyott árvát találsz az úton, akinek szerető, gondos anyukája lehetsz.
*Őszintén szólva Taitos szegénynegyedi látogatása után nem is egy olyan utat tud, ahol egy anyai ösztönökkel megáldott nő bármikor saját gyermekre lelhet.*
-Addig pedig be kell érned ezzel az egy árvával.
*Bök magára.*
-Mert az biztos, hogy egykönnyen nem szabadulsz meg tőle.
*Aztán innentől tényleg a nevetésé a terep.*
-Ázott nadrág?
*Mozgatja meg lábszárait rajta a lebernyegként úszkáló ruhadarabbal.*
-Hozz amennyit csak bírsz!
*Ugratja a kiscicát. Fogadásokban Taitos soha nem volt jó, de most megenged magának vesztesége után egy kis pofátlan incselkedést is.*
-A nyereményedet pedig megkaptad.
*Gonoszkodik miközben talpra küzdi magát, ám a meghitt ölelés után ő nem szaladni kezd, hanem kétlépéssel bentebb beleborul a vízbe egy gyors mosdásra, mégse illatozzon már messziről a heves reggeli nyomán rá kiült verítéktől.
Talán egy perc csak az egész, és utána kicsit fázva a kinti hidegtől felpörög ő is. Futtában felszedi saját vizes és kissé tépett ruháit. Nyugtázza, hogy csak egy gomb veszett el ingéről, majd Nanaia elhagyott holmiját is felszedi, így ujján bugyiját pörgetve tér vissza a táborba.*
-Akkor ezt vegyem úgy, hogy mától az enyém?
*Nevet, és egy ügyesnek szánt mozdulattal gazdájához juttatja a ruhadarabot, aztán a takarókupac tetejére mutat, ha a didergő lány még nem találta volna fel magát.*
-Vedd fel nyugodtan!
*Maga is öltözködni kezd. A kölcsönadott inget most visszaveszi, egyrészt mert kell neki, másrészt, ahogy meg is állapíthatja a "hínár" illata lengi körül, ami egyértelművé teszi, hogy azt kell felöltenie. A letépett másikat pedig derekára köti, trükkösen, ujjait megkötve, derék részét hátul azokba tűrve.*
-Úgy nézek ki, mint egy pólyás.
*Állapítja meg bosszúsan.*
-De mégsem engedhetek szabadon egy ilyen veszélyes kígyót, kővé válik, aki meglátja.
*Hüledezik eltúlzóan, aztán a tegnapi szarvashoz lép, hogy megszemlélje.*
-Ebből sütök még kicsit, kérsz?
*Közben fegyverét előkapva munkához is lát, tüzet rak, sütöget egy, vagy két főre. Persze száját nem fogja be ennyi időre, és Ragron üdvözlésén túl, aki a sülő hús szagára fut be és magáévá teszi a tetem maradékát, végig az amazonnal beszélget, hiszen elég közeli kapcsolatba kerültek, de nem tudnak még semmit egymásról.*
-Mondd, nem vár senki sehol mostanság, egy testvér, egy bárki, ahova mennél?
*A hajós tervekről hallott utoljára, de ha jól emlékszik ilyen témákba még nem mentek bele, noha viccelődve tegnap már személyi asszisztensének fogadta a lányt.*

959. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-09-26 21:11:03
 ÚJ
>Bölény Grindwullf [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 246
OOC üzenetek: 19

Játékstílus: Vakmerő

//A Vaserdő mélyén éjszaka//

*Fogalma sincs a többiek gondolatairól, és ez, hogy Sa'Treh egyelőre nem ruházta őt fel a gondolat olvasás képességével, most nagyon hasznos a törékeny alkatú albínó számára. Ugyanis óriásunkban fel se merül, hogy a lány nem törpe. Evett már tündért, és nem volt rossz. Ha kiderülne, hogy ez a hölgyemény itt nem a törpék dicső sorait erősíti, úgy nyakig ülne a slamasztikában.*
-Nem bántjuk a törpét!*Mordul fel, s ez mind a két zöldbőrűre vonatkozik. Hogy hangsúlyosabbá tegye a dolgot, mind a kettőt végig is méri. Nem akar vitát. Ha ő azt mondja hogy ez egy törpe, méghozzá derék törpe, akkor az. Vagy állkapcsok fognak törni.*
-Amúgy va' abban valami amit a ződség' mond.*Villantja meg farkas vigyorát az apróság felé, mert ami igaz az igaz, tényleg az ő tüzük mellett ül, és az ő kajájukat eszi. Pontosabban mindenki az övét. Némi árengedmény kijárna.*
-A bájita' hasznos dolog, megmentett vóna' valakit akit csipázta'.*Mereng el kissé a tüzet nézve.*
-A te fajtádbó vót komám.*Pillant az albínóra.* Épp ezé többe' nem eszem törpöt. Megofgadtam. Tiszeteltbő'.*Hagy némi időt hogy ez ülepedjen mindenkiben.*
-Nem eszünk me'.*Jelenti be véglegesen is a döntését, hisz mégis csak egy törpéről van szó. Mit mond majd Bögrének a tulvilágon? " Bocs, de nem bírtam megállni " - Nem.*
-Mondja mid va', és mennyié ado. Ha jó az á', nyersz egy törzs vevőt kómé.*Mert hogy máskor is jól jöhet még a bájital.*
-A söté iste', Satrat, ő a főnök.*Magyarázza a két ork felé fordulva.* Azt akarja hogy őjük meg akit mond, főleg az Eyreusnak vagy ki a tökömnek a híveit.*Vállat ránt.* Neköm nincs vele gondo', eddig is eszt csinátam. Most legalább egy iste' is véd. Meg zseto' is van.*Reméli ezzel maradéktalan választ kapott mindenki.*

958. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-09-26 19:32:34
 ÚJ
>Al'erÄany Halsg'ana KeËn avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 10
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//A Vaserdő mélyén éjszaka//

*A másik ork felkiáltására hangosan nevetni kezd. Először tőle kérdezte meg, hogy őr-e, majd a fajtársától, majd a tündértől, azaz tőle csak akarta. Ahhoz már nem volt idegzetek, de a nő nem is csodálja.
Befejezi az evést, eldobálja a csontokat, lenyalogatja zsírt az ujjairól, majd a maradékot a földbe, és a ruhájába törli.*
- Én még nem láttam törpét.
*Rángtaja a fejét, és felőle ez a téma annyiban is maradt. Persze attól még a többiek beszélgethetnek furán kinéző, alacsony emberkékről, csak a nőt ez nem érdekli, és egyik fülén bemegy, a másikon pedig már ki is.*
- Ja, igen!
*Kiált fel.*
- Milyen munkát kínál?
*Kérdezi ugyan azt, mint amit a másik ork is.
Nézi, nézi a tündért, de nem tetszik neki. Nem szereti a tündéreket. Kicsik, idegesítő hangjuk van, és mindig meglógnak.*
- Háh!
*Újra felnevet, amint meghallja a pöttöm szavait.*
- Miért cserébe? Talán az életedért?
*A következőket már nem vidáman mondja.*
- Idejössz, kapsz meleget, meg tüzet, meg húst, és még a pénzünk is kell? Minimum, hogy te adj ezért cserébe valamit neki! Hálából!
*Majd az óriás felé mutogat.*

957. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-09-26 17:41:55
 ÚJ
>Villámkardú Zaras avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 165

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Vadászat//

- Mi nem tetszik benne? Az átlagosság vagy a nyugodt élet?
* Mosolyog, hiszen ez a két tényező nagyon sokaknak fontos, mégis a lány inkább elhajítaná magától a biztos jövőt egy ismeretlenért cserébe.
A következő pillanatok Zaras szemében eléggé meghittnek mondhatók, a sebhelyen végigsimító ujj is ezt erősíti, elfünk még a szemét is lehunyja, úgy figyel a szőke szavaira. *
- Talán... talán igazad van. De nekünk kötelességünk lefektetni egy út kezdetét.
* Persze az útnak nem kötelező a családdal indulnia, lehet ezt máshogy is. Felépíteni egy házat, egy birtokot, megfelelő kapcsolatokat kiépíteni, jó tanítókat találni a gyermekeinknek, vagyont felhalmozni. De ha valaki ezeket próbálja elérni akkor mégis csak a családot, annak nevét emeli fel, vagy legalábbis arra törekszik. A névben több van puszta hírnél. A név maga a család.
Persze az is igaz, hogy a név annyit ér, amennyit az ember mögötte, tehát Zaras nem is lehetne büszke arra, hogy Zygendar. Arra viszont igen, hogy az apja elérte azt, amit! Melyik fiú ne lenne büszke rá? De akkor mégiscsak a névre büszke, nem? Furcsa paradoxon ez. *
- Igazából... amit mondtál, az része annak, amit én is mondtam.
* Mosolyodik el. Közel sem olyan jókedvűen, mint korábban, de már megpróbál kitörni a nem éppen legpozitívabb gondolatok közül, melyek az imént megkörnyékezték. Érzi, hogy a másiknak mehetnékje van, ezért gyengéden végigsimít annak karján, és elengedi. *
- Picit hagyom még a tüzet, de aztán eloltom, jó?
* Ha Lyz a fekhely mellé telepedett, ő is mellé ül, még ha a korábbi szavai hideg zuhanyként is érték őket. *
- Bocsi a hangulat-rombolásért. Ebben is tehetségem van.
* A végén már felkacag, mert hát igaz, ami igaz. *
- Mesélj még.
* Próbálkozik témát indítani, de nem olyan egyszerű. *
- Mesélhetnél a tetoválásod jelentéséről... Utána én is az enyéimről.
* Vigyorog, miközben végigmutat sebhelyes testén. *


956. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-09-26 13:40:47
 ÚJ
>Nolie Piwerd avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 635
OOC üzenetek: 102

Játékstílus: Vakmerő

//A Vaserdő mélyén éjszaka//

*Még ő is meglepődik azon, hogy egyik sem ugrik neki az éles agyaraival, hogy széttépje. Még azt is megengedik, hogy helyet foglaljon mellettük, és az óriástól egy falatka húst is kap.*
-Ö... köszi!
*Most nem tudja eldönteni, hogy fel akarják hizlalni, mielőtt őt is nyársra húzzák, vagy egy meglepően barátságos óriással van dolga. Mondjuk azok nem is szoktak olyan vérszomjasak lenni, mint az orkok, de amíg két zöldbőrű társaságát élvezi, addig fenntartásokkal kezeli minden mozdulatukat. Nem is akar semmit, csak kicsit megmelegedni a tűz mellett, túlélni az éjszakát, aztán menni tovább. Hogy merre, az még kérdéses, de ezen ráér holnap reggel rágódni.
Bizalmatlanul méregeti a húscafatot. Nem vegán, még csak az kéne, hogy az amúgy is erőtlen, törékeny testétől megvonja a húsban lévő tápanyagokat, de ez az egészséges gyomornak sem valami gusztusos látvány. Óvatosan beleharap, és a lehető legkevesebb fintorral nyeli le a falatot. Nem is olyan rossz, de azért marad inkább a sült csirkénél.*
-Nem, nem! *Kapja fel a fejét a hozzá intézett kérdésre.* Nem a Vérkertbe megyek, csak itt a puszta környékén keresek valakit. *Pillant végig a trión bizonytalanul, majd eszébe jut valami, amivel talán szerezhet egy jó pontot náluk, és nem ölik meg és rabolják ki, miközben alszik.* Ti harcosok vagytok, ugye?
*Szíve szerint inkább rabló-fosztogatóbandát mondana, ami valószínűleg közelebb is állna az igazsághoz, de nem mer ennél durvábban fogalmazni.*
-Kereskedő vagyok... vagyis, hobbi szinten, és lenne nálam néhány varázsital, ha esetleg érdekel titeket.
*Megfordul a fejében, hogy nem jó ötlet az orrukra kötni, hogy mennyi értékes holmi van nála, de bízik a képességeiben. Hárman vannak egy ellen, nekik viszont csak kardjuk van, míg a kis tündérke erős mágiák birtokában van, amikkel akár meg is ölheti őket, mint alig egy napja Adakvert. Sokkal inkább abban reménykedik, hogy egyességre juthat velük, és akkor kap egy kis pénzt és megszabadul a vállát húzó nehéz táska tartalmától.*

955. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-09-26 09:41:03
 ÚJ
>Nanaia Gauri avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 214
OOC üzenetek: 62

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//

- Semmit nem tudok igazán erről. Csak annyit, hogy másra még nem ragasztottam át. Csak megváltozott a testem és már legalább három éve nem vérzek.
*Nem akar még részletesebben beszélni a kórról, mert elég ijesztő lehet első hallásra. Tünetei már amúgy is elhalóban vannak, csak a terméketlenség átka tűnik maradandónak, ami önmagában is elég nyomasztó tény. Egészen meghatja ez az együttérzés, hisz korábban nem tapasztalt ilyet. A többi férfi szinte örvendezve fogadta a hírt, hogy nem leselkedik rá ilyesfajta veszély.*
- Mindegy is. Talán nem is vagyok igazán anyának való!
*Próbálja egy félszeg mosollyal elhessegetni a dolgot, mert most már nagyon szeretne másról beszélni. Szerencsére Taitos is inkább visszatér a bolondos bókoláshoz, amivel rögtön kacagásba kergeti Nanaiát is.*
- Mindenféleképpen! Van nálad sűrűn szőtt kosár? A hínárnak folyamatosan szellőznie kell, de ki sem száradhat!
*Mostanra már tényleg mintha nyoma sem lenne korábbi szomorúságának. Gyengéden viszonozza a csókot, majd csillogó borostyánjait érdeklődve függeszti Taitosra.*
- Jól van, de a fogadást így is nyertem, hiszen ma is a folyóban kötöttünk ki!
*Kajánul elvigyorodik és ő maga is tápászkodni kezd, vagyis kezdene, mert bizony megint megszorongatják, s olyat is közölnek vele, mitől rögtön fülig pirul. Nem is tud szólni hirtelen a megilletődéstől, csak viszonozza az ölelést és fejét szeretettel fúrja Taitos mellkasába.*
- Beledis.
*Hangzik a némileg torz válasz, majd ismét megcsillogtatja huncut kis lélektükreit és most már tényleg feltápászkodik, hogy futólépésben közelítse meg esti táborhelyüket.*

954. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-09-26 07:06:21
 ÚJ
>Taitos, a Zöldfülű avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//

*Mire amazonunk fojtogató megbánása lecsap a párosra, Taitos mondhatni teljesen tiszta tudattal rendelkezik, így ha nem is a tettek, de a szavak mezejére léphet.*
-Hé, ne sajnáld!
*Szól rá kedvesen, hiszen semmi ok a nagy aggodalomra. Érintése pedig úgy tűnik most kivételesen tényleg enyhülést hoz.*
-Azt mondod, csak talán?
*Csillan fel Taitos szeme.*
-Mármint, ha bárhogy gyógyítható, akkor a sok ismerős, neves gyógyító csak tud segíteni.
*Fejben átfutja a lehetőségeket.*
~Ott van Chiari, aki most elutazott, de hátha megkerül, Isurii mestert sem látni, de a gyógyító mágia egyik mestere, aztán ott van a Szellemjáró... Mondjuk az ő kezei közé nem adnám, még a végén ragaszkodni fog hozzá, hogy beszívva áldozzák fel Nanaia máját, attól majd meggyógyul.~
*Ekkor egy másik gondolat is bekúszik fejébe.*
~Most nem kérdezhetem meg tőle, de ugye nem ragályos?~
*Pánikol be kicsit, és biztos benne, hogy férfiasságát naponta ellenőrizni fogja, nehogy leszáradjon. A mellkasába fúródó áll érzése azért kicsit jót jelent, így ő is vidám szemekkel pillant le a lányra.*
-Pont ellenkezőleg. Csodálatos volt!
*Jelenti ki magában hozzátéve, hogy biztosan lesz ismétlés.*
-De most gondolj bele, ha nem mondod, akkor én kezdek el aggódni.
*Mélyen a kiscica szemébe néz.*
-És nem tudom, hogy milyen hínárral kented be magad, de hozz magaddal, mert gyönyörű vagy!
*Enged meg magának egy esetlen bókot, aztán egy szerelmes csók után kicsit témát vált.*
-Tudod, szerintem lefújhatnánk a mai programot, van pár dolog... Amiről beszélgethetnénk, de nem itt.
*Néz körbe az erdőben, ahol így leteperve csak a lombok utolsó pillanatait láthatja a koraőszi rengetegben. Hiszen most már egy váltás rendes ruhájuk van csak kettőre, és így elég érdekes lenne az amúgy is kétes kikötő határába lebegni.*
-Persze előbb harapjunk valamit.
*Ezzel óvatosan feltornázza magát, míg karjára nem támaszkodhat, persze Nanaiának nincs nagy szerencséje, mert bizony nem szabadul, a fiú következő mozdulatával ugyanis magához húzza őt.*
-Jó veled, Nana.
*Becézgeti kicsit, megtalálva az ideális nevet. Aztán egy kacsintás keretében még odasúgja neki.*
-Menjünk reggelizni, mielőtt úgy döntök, hogy ennyi nem volt elég.
*Simít végig azon a válltól derékig tartó, igen szépen ívelt vonalon, melytől képes lenne percek alatt újra bevadulni.
Aztán ha Nanaia sem ellenkezik, akkor egy jót nyújtózkodva feltápászkodik.*

953. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-09-25 22:32:50
 ÚJ
>Nanaia Gauri avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 214
OOC üzenetek: 62

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//

*Szinte rögtön bánja is, hogy megszólalt. Hisz miért tárná fel egyből minden titkát egy vadidegen előtt. Dühében most újra ismeretlenné válik az oly kedves ölelés, torka pedig kiszárad a fojtogató sírástól. Oly könnyeden mondta ki a szavakat, melyek szívét darabokra törték már meg annyiszor. Legszívesebben fejjel rohanna most a falnak, de ehelyett homlokát csak Taitos mellkasának ütheti. Néma önmarcangolásából azonban lassan visszaszólítják a kedveskedő érintések és puszik.*
- Sajnálom, ezt nem kellett volna így rád zúdítanom.
*Elfordítja kissé fejét, s most fülét Taitos mellkasára tapasztja. Egy darabig némán hallgatja szívdobbanásait, melyek most különös nyugalommal árasztják el.*
- Néhány éve elkaptam egy különös kórt.
*Szaggatva, érezhető fájdalommal ejti ki szavait. Nagyon nehéz erről beszélnie.*
- Sajnos ennek következményeként. Azt hiszem már soha nem lehet.
*A gyermekem szó kiejtése oly fájdalmat ébreszt benne, mit most nem bírna elviselni, ezért elkerüli. S nem akarja tovább rontani a hangulatot, így néhány néma pillanat után újfent felszívja magát, s vidámságot erőltetve magára állára támaszkodva Taitos szemét nézi.*
- Jól leromboltam a pillanatot, mi?
*Kissé ugyan még látszik, hogy erőltetetten, de szokásos huncut vigyorgását ölti fel, ahogy most Taitosra pislog.*

952. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-09-25 21:58:30
 ÚJ
>Taitos, a Zöldfülű avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//A hozzászólás 16+ elemeket tartalmaz.//

-De...
*Kezdene akadékoskodni, aztán nem jut sokkal tovább, a lány elég megnyerő, Taitos pedig elég hiszékeny ahhoz, hogy az aggódó ellenkezés varázsütésre rajongó elengedéssé váljon. Ez az apró, a pillanat hevében érthetetlenségét is elvesztő gesztus Taitost az elképzeltnél is magasabbra repíti, ezt pedig Nanaia is érezheti rajta, mikor elégedett sóhajjal húzza magához a ráomló lányt. A következő fél percben pedig megszűnik létezni a világ, a folyó hidege, talán maga Sa'Tereth is kihagy egy ütemet a valóságból, csak ők vannak. Azonban egy pihegő, súlyos szó visszarántja Taitost a delíriumos álomból.*
~Soha.~
*Visszhangzik mámoros elméjében a szó, mintha csak egy vasmacskát csaptak volna neki egy harangnak.*
-Mi... Hogyan?
*Kerekednek el szemei, mert számára a nemzőképtelenség igen nagy tragédia lenne, noha bizonyosságot hozó utód nem sarjadt még magvából.*
-Sajnálom.
*Öleli meg az ölelésben is a kiscicát, noha kissé álszenten hathat egy ilyesféle sajnálattal, inkább lemondott volna az utolsó pár pillanatról, ha az Nanaia vélt egészségét jelenthetné. Viszont semmit nem tud az egészről, így nem mer ilyesmikbe bele sem gondolni, míg a rajta nyugvó szépség nem válaszol neki. Közben itt-ott egy-egy most már inkább kedves, szeretettel teli, mint heves puszival illeti puha bőrét, ahol csak éri és nem is zavarja -túlságosan- kedvesét a beszédben.*

951. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-09-25 20:47:10
 ÚJ
>Ssyleana Lyzendra avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 585
OOC üzenetek: 75

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Vadászat//

-Minden megvan ami kell, egy átlagos, nyugodt élethez, de ennek ellenére úgy érzem, máshol van a helyem.
*Válaszol is, és nem is, hogy miért vágyik máshová. Nem beszél a valódi okról, mert még magában sem tisztázta, hogy bele merjen-e vágni, és ahogy önmagát ismeri már igencsak úton lesz, mire végső elhatározásra jut. Így hát erre felesleges szavakat pazarolni.
Viszont lehűtött kedvébe újabb furcsa hangzatok szivárognak át, melyeket ugyan ért, de nem ért velük egyet. Megértette, hogy a férfi mi miatt aggódik, neki ez fontos, akárcsak sosem látott nagyszüleinek is valószínűleg.
~Hajjajaj…~
Hagyja tovább beszélni a másikat, míg a csatokkal bíbelődik. Addig is összeszedi a gondolatait. Ezen az estén, már másodjára jut eszébe édesapja, aki sutba dobta nemesi címét, hogy a kolóniába költözzön édesanyja miatt. Gondolata nyomán elmosolyodik. Nyilván, máshogy alakult volna az élete, ha akkor apja nem lázad fel.
A kérdésre igyekszik röviden válaszolni, bár nem hiszi, hogy a másik ezeket a szavakat várná.*
-A Zygendar –ház egyedi szürkéje… *Mondja békés csendességgel.* számomra csak annyit ér, mint az ember, aki viseli. * Pillant a karján pihenő kézre, majd a férfi szemébe nézve folytatja.* Villámkardú Zaras Zygendar. *Mondja ki a férfi nevét, hogy a Villámkardút picit nyomatékosabban ejti ki.*
-Nem tudom, hogy az unokáid mire lesznek büszkék, a nevükre vagy a tetteikre.
A magam részéről annak örülnék, ha az enyémek, maguk tennének valami nagyot, amire emlékeznek majd az emberek.
*Pillant a férfi mellkasára, s emeli föl bal kezét. Éppen csak végigsimít az egyik sebhelyén, olyan óvatosan, akárha csak egy szellő futna végig rajta.*
- Vagy ha nem tesznek semmit, *Megvonja a vállait.* akkor csak szeressenek, és szeressék őket viszont, ahogy engem is a családom. Csak ennyit kívánnék.
*Utolsó szavait szinte csak suttogja, s leengedi kezét a férfi mellkasa elől. Nem érzelgős akart lenni, csak a nevekkel való dobálózást sosem tartotta nagyra, sőt. Okoskodni sem szeretett volna, de ha már kérdezték… Lehet, hogy néha be kellene fognia a száját, de úgy illő, ha kérdezik, akkor válaszoljon. Hát megtette.
Mondandója végén, ő is kicsit melankólikus hangulatba kerül, s el is lép, ha a férfi engedi, s a fekhely mellé telepszik.*
-Nem hiszem, hogy ezt szeretted volna hallani, esetleg beszéljünk másról.

950. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-09-25 18:15:02
 ÚJ
>Nanaia Gauri avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 214
OOC üzenetek: 62

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//A hozzászólás 16+ elemeket tartalmaz.//

-Most nehogy elkezdj dumálni, mert esküszöm kinyírlak!
*Szúrja le nevetve a csacsogót és rögtön bele is fojtja a szót mielőtt még elkezdene magyarázkodni. Nem így kell meséshangulatba repíteni hősnőnket, hanem egész más módon. Utána olyan történettel fárasztja, amilyennel csak akarja, de most hallani sem akar róluk. Főleg, ha olyanok, mint a tegnapiak. Szerencsére Taitosnak sincs már túl sok kedve beszélni és együtt vágtathatnak tovább a horizonton lassan felbukkanó elsöprő gyönyör felé. Ám röviddel a cél előtt a vándor aggodalmaskodni kezd. Nanaia sejti ugyan mi miatt aggódik, de csak egy rövid mondattal letorkolja.*
- Engedd el magad!
*Tudja miről beszél és szavai ellentmondást nem tűrnek. Hacsak Taitos nem fél betegesen attól, hogy valami vérmes legényfogó akcióról van szó, akkor láthatja a lány reakcióiból, hogy nincs oka aggodalomra és bízhat benne. Így aztán, hacsak erőszakkal nem taszítják ki a nyeregből, hősnőnk folytatja eszement vágtáját a korábban részletezett cél felé. Mígnem sikolyba forduló nyögéssel éri el azt, ha minden igaz lovagjával egy időben. Majd pihegve dől előre, szoros ölelésébe vonva a Zöldfülűt.*
- Nincs mitől tartanod.
*Fojtott hangon még mindig levegő után kapkodva súgja fülébe.*
- Nem lehet gyermekem. Soha.

949. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-09-25 12:59:49
 ÚJ
>Taitos, a Zöldfülű avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//A hozzászólás 16+ elemeket tartalmaz.//

-Hohó, kiscica!
*Kiált fel, miután a nyilván izgatottságában ilyen heves lány úgy leteperi, hogy végül a vízben támaszkodva tud éppen csak megmaradni. Persze egyáltalán nem tud haragudni emiatt.*
-Én is nagyon szeretném már.
*Mosolyog a lány szemébe nézve, hiszen talán ő is leteperte volna magát, ha ilyen helyzetbe kerül. Az aranyos megjegyzésre kacagásban tör ki.*
-Tényleg nincs. Illetve, tudok egy szörnyekkel teli barlangot, ha talán ezt nem találod elég izgalmasnak.
*Persze egyértelmű, hogy mindketten izgalmas perceknek, fél órának néznek elébe, így az egész beszélgetés folytatása Taitos részéről biztosan elmarad. Most tetteik beszélnek, testükkel szeretik egymást, ráadásul ajkaik is mintha összeforrtak volna.
Kalandozásuk egy olyan vidékre, ahova csak egy férfi és egy nő együtt léphet be szinte biztosan felejthetetlen élményként jelenik majd meg a vándor emlékezetében, kivéve persze, ha maga az amazon nem feledteti ezt vele később. Viszont most minden perverz örömét kiélheti abban, ahogyan a lány a boldogságtól rázkódik rajta. Mintha csak egy ki nem mondott párviadalban, mely a másik kényeztetéséről szól, most ő kényszerítette volna földre a másikat, ám második diadala után, mikor szerencsére szabad kezeivel édesen végigcirógatja partnere testét, már tudja, hogy nemsokára ő is bevégeztetik.*
~Gyönyörű, de, de még túl fiatal vagyok az apasághoz.~
*Győzi le sajnálattal magában az ösztönt, ami azt mondja, hogy ne is foglalkozzon a tényekkel.*
-Nanaia, kezdesz... túlságosan is jó lenni.
*Pihegi igen férfiasan, és óvatosan igyekszik jelezni a lánynak, hogy talán szerencsésebb lenne, ha az utolsó pár lépés erejéig száron vezetné lovát.*

948. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-09-25 12:18:24
 ÚJ
>Vaszív Utorkh [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 109
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

//A Vaserdő mélyén éjszaka//

*Alig indul el újabb útjára a kulacs, amikor az éjszakába forduló alkony újabb alakot fial rögtönzött táborhelyük helyszínére. Talán a rossz táborválasztás az oka, esetleg a tűz fénye vonzza az erdőben kóborlókat, mint mécsvilág a lepkét. Az orkfajzat egy pillantást vet csak az apró alakra, majd onnan mögé, rögtön utána a környező erdőt veszi szemügyre, remélve, ha valakik ólálkodnak az árnyak közt, s csak figyelmüket elterelni küldték közéjük a tündért, észreveheti őket. De nem lát senkit, így a savószín szemek visszatérnek a tündéhez, onnan az orkra, majd végül az óriásra. Az ork nőstény mondatára mosolyra húzza vaskos ajkait, amitől az egyik agyara kivillan. Hogy ne kelljen osztozkodnia, szájába tömi az utolsó falatot is.
A tündérke is helyet kap a tűz mellett, az ork bizalmatlan pillantásokkal méregeti, ha az is letelepedik mellettük. Sose szerette a fajtájukat. Nagyláb kijelentésére, miszerint rendes népek a törpék, csak a homlokát ráncolja, nem tudja eldönteni, hogy az óriás tényleg ennyire hülye vagy csak tréfálkozik. Annyiban is hagyná ezt a Vérkert, meg Satrat témáját, de az óriás folytatja, úgyhogy felveszi a korábbi beszélgetés elejtett fonalát.*
- Oszt' ki is valójában az a Satrat? És milyen munkát kínál? *Kérdi morogva, ha visszakerül a kulacs, megtartja magának, a tündér nem kap a kulacs alján lötyögő szeszből.*

947. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-09-25 12:05:40
 ÚJ
>Pycta del Ventus avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1277
OOC üzenetek: 24

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//

*Ha másban nem is, időben valóban kedvezőbbek egy elf kilátásai, viszont felfogásban másképpen vélekednek, ami kiegyenlíti az esélyeket. Az emberek gyorsabban tanulnak, másféle eszközökkel jutnak el ugyanahhoz a célhoz, mint a hosszúéletűek. Ha egy ember meg akarja érteni egy fa életét, akkor a magot felvágja, hogy lássa, mit rejt a belseje, aztán kiás egy cserjét, megnéz egy másik növendékfát, végül kivág egy felnőtt fát, hogy megvizsgálhassa az évgyűrűket a kéreg alatt. Ezzel szemben egy elf elültei a magot, figyeli, hogyan sarjad élet az aprócska élet-kezdeményből, végignézi, ahogy a cserje kibújik a földből, lejegyzi, ahogy az első világoszöld levelek az ég felé nyújtóznak. Aztán megvárja, míg a fa megerősödik, végigkíséri amint életerős lombkoronát növeszt, végül a kifejlett fa árnyékában jegyzi le tapasztalatait. Ugyanahhoz a célhoz jutnak, de más úton.
Néma örömmel veszi, ahogy a vörös lány eleget tesz kérésének, s a képzeletbeli harc kezdetét veszi. A lombzöld szemek is lezárulnak, s az elmében megelevenedő képek lefestik az óriás és Gniwmiy összecsapását.*
- Valóban te vagy a gyorsabb, az otromba ujjak a levegőbe marnak éppen ott, ahogy te korábban álltál. Két lépés és máris ütőtávon belül, viszont veszélyes közelségben az óriáshoz. Az ütésed érzékeny ponton éri ellenfeled, ahogy vártad, előre is dől, öklöd sziklakemény orrnyeregbe csattan, hogy a csuklód is belesajdul, mintha egy acélsisakba öklöztél volna.
*Ha a lány fantáziája engedi, maga előtt láthatja a fájdalomtól vicsorító óriást, csukójában érezheti az ütés emlékét.*
- Ám egy valamivel nem számoltál, lehet, hogy az óriás lomha, de elég időt hagytál neki, hogy elkaszáljon maga előtt baljával. Nem a husáng talál el, hanem az alkarja, de az ereje elég, hogy félresodorjon, mint őszi falevelet a szél. A sziklafalnak lök, tüdődből egy pillanatra kiszalad az összes levegő. Van pár pillanatod, hogy összeszedd magad az ütés után, de addigra az óriás az orrütés sikerességét jelző könnyes szemmel fordul utánad. Elbődül. Széles terpeszben lódul előre, hogy a sziklafalnak préseljen több mázsányi súlyával.

946. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-09-25 09:46:04
 ÚJ
>Bölény Grindwullf [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 246
OOC üzenetek: 19

Játékstílus: Vakmerő

//A Vaserdő mélyén éjszaka//
//A hozzászólás 16+ elemeket tartalmaz.//

*A továbbiakban nem nevezhető alkonyatnak az időjárási jelenség. Rájuk borul az éj sötét leple. Valahol a távolban felvonyít egy farkas, majd felbőg egy szarvas bika. Az éjszaka hangjai veszik át a főszerepet. Nagyot húz a körbe járó piából, és tovább is passzolja.*
-Úgy va'.*Morran a hím ork felé, miután hallotta a nőstény Vérkertről szóló magyarázatát.*
-Gyühető te is elveszettke, Satrat neked is ad munkát egyet se féjjé.*Ezzel ezt a kérdést lezártnak is tekinti. Már épp kezdene ő is nekilátni a sült malac ráeső részének, mikor újabb jövevénnyel gazdagodnak.*
-Há hánya' vagyunk mán' ebbe a kurva erdőbe?*Bődül fel, meglepettségének hangot adva, miközben végig méri a jövevényt.*
-Ugye nam vagyo' Város, áhh. *Legyint* Hagyd a picsába üjjé le.*Mondja, s a mihez tartás végett ő is kap egy darab húst. Méretének megfelelően aprót természetesen.*
-Rendes népek a törpök.*Morran, mikor végig nézi a tökmagot akit azonnal ezen faj tagjaihoz sorol magassága alapján. Kiköpött Bögre, csak nincs szakálla.*
-Várjá, kitalálo. Nincs melód, kéne zseton, azt gyünné velem a Vérketbe te is, mi?*Néz sandán az albínóra, majd hangosan felröhög.*

A hozzászólás írója (Bölény Grindwullf) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.09.25 09:47:47

945. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-09-25 07:22:54
 ÚJ
>Nanaia Gauri avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 214
OOC üzenetek: 62

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//A hozzászólás 16+ elemeket tartalmaz.//

*Finoman falja tovább Taitos ajkait, s keze szorgosan munkálkodik dél felé. Érzi a vágy egyre inkább feszítő merevségének ébredezését, ez pedig csak táplálja az ő mohóságát is. Egyébként sem egy türelmes teremtés, de fokozódó izgalma még inkább hevességre készteti. Nem kell sokáig kérlelni, olyan hévvel ugrik fel Taitos nyakába, hogy minden bizonnyal hanyatt is dől majd, elvégre a lábánál gyűrűző nadrág biztosan akadályozza a mozgásban, így nehéz lenne megtámasztania magát ahhoz, hogy ne dőljön el. Hősnőnk pillanatnyi ijedtségében fel is sikkant és borul utána, de vízbe érkezve nem üthetik meg nagyon magukat. Így a folytatás már egy jól eső kacaj. Nincs is nagyobb öröm, mint saját szerencsétlenségükön mulatni.*
- Azt hiszem, ennél nincs lejjebb!
*Jegyzi meg kacagva, majd óvatosan a nyeregbe pattan, lassan engedve át magát újra az élvezetnek. Teste szinte önkéntelenül is finom hullámzásba kezd, s egyre gyorsabban üget beteljesülésük felé. Mindeközben Taitos fölé hajol, hogy sóhajait csókjába fojthassa, de néha elszakítja tőle ajkát, hogy csillogó borostyánjaival a szürkéket fürkészhesse, s egy mosolyt villanthasson alkalmi hátasára. Hosszú percekig ismétlődnek ezek, néhol egy puha simítással kiegészülve, máskor óvatos harapással. Sóhajai egyre szaporábbak, s hangosabbá válnak ahogy közeleg a cél felé. Legalább kétszer is eléri, tempójából és hangjából ítélve.*

944. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-09-24 23:12:28
 ÚJ
>Villámkardú Zaras avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 165

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Vadászat//

- Érdekes... érdekes, hogy te mégis. Ha mindenetek megvan, mire vágysz?
* Kérdi meg nem szakítva a szem-kontaktust. Valóban érdekes kérdés, mire vágyhat az, akinek mindene megvan? Vagy tán mégsem szolgálhat mindennel az a takaros kis hely?
Az, hogy Lyz nem ellenkezik, csak megerősíti Zarast abban, hogy bizony jó az, amit csinál, így hát miért ne csinálná? Esetleg jobban is picit? Na, pontosan ezért válik egyértelművé számára, hogy valami olyasmit mondott, ami nem tetszett a másiknak, esetleg félreértett ezt-azt, vagy csupán Zaras fogalmazott rosszul, de megmukkanni sincs ideje, és a lány szavai őt is leöntik azzal a bizonyos fagyos vízzel.
Ha Lyz tudná, hogy nem is túlzott egyáltalán, hiszen ezzel tökéletesen leírta Zaras családját. Ezzel nem is lenne probléma, de ahogy mondta, az az, ami egyértelműsíti, hogy nem puszta ténymegállapításként gondolta szavait. S mielőtt észbekaphatna, a lábak is kiszakadnak markából. Nagyon gyorsan taktikát vált, és átgondolja, mit is mondott, mit érthetett félre a másik (mert biztos, hogy nem ő mondott olyasmit, csak hát a női logika és társai, ugye...), és úgy próbál javítani a helyzeten. *
- Elkerülhetetlen, hogy a színeink ne...
~ Mocskolódjanak? ~
- ... olvadjanak bele a világba. Mi marad akkor a Zygendar-ház szürkéjéből?
* Ezek nyilván olyan dolgok, amiket az egyszerű ember nem érthet meg, talán fel sem fog, de a nemes házak felett mindig is sötét kaszásként lebeg.
Magyarázata közben egészen elkomorodik, a tűzbe mered. Hogy ez valódi hangulatváltozás, vagy csupán színészkedés... esetleg mindkettő, az talán sosem derül ki. *
- Az én világomban senkit nem érdekel, mi a neved, milyen gyors és erős és ügyes vagy, vagy hogy min mentél keresztül, mit tettél le az asztalra, mit értél el. Csupán az a fontos, hogy honnan jöttél, ki az atyád. Csak a ház és annak becsülete számít.
* Folytatja, de mielőtt a végére érne felkel, és a már felöltözött Lyz elé lép, hogy szó szerint szemtől szembe kérdezhessen tőle. *
- Mondd, szerinted kik lesznek az unokáim, és azoknak az unokái? Hogy fognak rájuk nézni az emberek? Mire lehetnek majd büszkék, ha még a nevükre sem?
* Az igazat megvallva csak röviden meg akarta magyarázni, mire is gondolt - persze úgy, hogy a másik esetleg még meggondolja magát, és... visszapakolja lábait, de annyira beleélte magát, hogy már őszinte gondolatait osztja meg a szőke elffel, aki a témát minden bizonnyal egy újabb hideg zuhanyként éli meg. De most valahogy ez nem tudja foglalkoztatni a férfit. Míg beszél, gyengén megfogja Lyz jobb karját a könyöke felett picivel. Tényleg éppen hogy csak hozzáér, hogy a másikat maradásra biztassa vele, hogy ne forduljon el most. Még saját, hidegtől libabőrös testével sem foglalkozik, amíg a valami ki nem zökkenti ebből a már-már letargikus állapotból. *


943. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-09-24 22:54:25
 ÚJ
>Gniwmiy Iumnus [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 115
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//

*A másik nem igazán nézi meg a könyvet, csupán csak egy pillantást vet rá. A lány teljesen biztos benne, hogy a férfi ezeket már régen megtanulta. Elvégre el, lehet, hogy akár háromszor idősebb Gniwmiy-nél.
Mivel egy belső hang azt mondja neki, hogy a férfi nem akar semmi rosszat, és csak valószínűleg társaságot, beszélgetőpartnert keresett magának, így bízik benne eléggé ahhoz, hogy lehunyja a szemét. A kezét a táskáján tartja, de azon kívül nem tesz semmi olyasmit, amiből az elf azt szűrhetné le, hogy tart egy esetleg támadástól.*
- Hmmm... Amint észrevenném a szándékát, azonnal támadnék. Valószínűleg én lennék a gyorsabb, fürgébb, ezért talán még sikerülhetne is azelőtt, hogy engem érne ütés. Rögtön az ágyékát céloznám, ha pedig a fájdalomtól ordítva előredől, akkor azt kihasználva az orrát ütném, vagy a szemét próbálnám kiszúrni. Ha lenne nálam fegyver, akkor biztosan meg is szúrnám, vagy vágnám.

942. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-09-24 22:43:34
 ÚJ
>Taitos, a Zöldfülű avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//A hozzászólás 16+ elemeket tartalmaz.//

*Nem igazán tudnak belemerülni a dolgokba.*
~Mi járhat a fejében?~
*Meglepődve nyitja száját, hogy utánajárjon, szíve hölgye miért nem érzi jól magát karmai között.*
-Miért?
*Teszi fel az egyszerű kérdést, és kissé csalódottan, mert ugye terve kudarcba fulladt, de engedi a libabőrös amazont, hadd forduljon kedvére. A lelki lejtmenet után aztán persze újból elillannak a fellegek feje felől, mikor heves nyelvcsatájuk közepette megkapja a választ.*
-Jó!
*Sűríti az "én is"-t egy szóba, de persze már most tudja, hogy nem fog farkasszemet nézni a lánnyal, inkább csak oda-oda pillant, tekintetük egy kicsit összegabalyodik, majd pár üres pillanatra elvándorol, ez így a legjobb. A cicamancsok érintésére Taitos légzése is jólesően meg-megakad, sőt, egy-két enyhén kéjenc vigyor is feltűnik szája szélén, már amikor nem csókolja le onnan partnere. Szokták mondani, hogy a munka meghozza gyümölcsét, na most Nanaia esetében ez a gyümölcs egy igazán jól méretezett banánféleség. Zöldfülűnk nem az a türelmetlen típus, sőt, kifejezetten szereti egymás kényeztetésének ezt a módját is, de ha már az a bizonyos gyümölcsös állapot ilyen szilárdan létrejött, talán két percig ha vissza tudja fogni magát. Nadrágja menthetetlenül a folyóban landol, beletúr a mostanra már biztosan rendezetlen fürtökre, majd két kezével felsegítve, igyekszik most már tényleg felugratni magára a lányt. Persze lehet valaki az egyik legügyesebb az emberek között, ha nem gyakorolta a csípővel célzást, akkor bizony úgy járhat, mint Taitos, akinek a "nyeregbe dobós" ötlete most igen felsülőben van.*
-Segíts!
*Kéri kis fintorral a lányt, aki nyilván észrevette a bakit, vagyis remélhetőleg.*
~Amíg nem kérdezi, hogy "ez már az?" addig nincs baj.~
*Tesz magának egy megjegyzést Taitos még mielőtt eljönne az a pillanat, amit már elég sokat kerülgettek ma. Jólesően sóhajt, majd karjainak bilincsébe zárja a folyó tündérét, mintha ettől még jobban eggyé válnának. Pár pillanatig csak a szemét nézi, és ha meggyőződött róla, hogy nyoma sincs benne a tiszta vágyon túl kellemetlen érzésnek, akkor bizony nem rest most már tényleg a ló, vagy így állva inkább a gwuff szerepét játszani, aki nem mellesleg igen kátyús úton haladhat. A szerelem tüzes ölelésében átadja magát a pillanatnak, tekintete a borostyánba olvad, hiszen ő szerette volna ezt, és talán még szívük is egyszerre igyekszik kiugrani helyéről. Taitos pedig nem rest most is óvatosan puhatolózni. Ismét kísérletezve, hol itt, hol ott kicsit máshogy mozdul, hátha megtalálja, cicája gyengepontját, vagy legalább kedvencét, hogy aztán kaján mosollyal újra és újra visszatérhessen oda, és gyönyörben úszó arcát csodálhassa.*

941. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-09-24 22:19:38
 ÚJ
>Al'erÄany Halsg'ana KeËn avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 10
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//A Vaserdő mélyén alkonyatkor//

- Kösz!
*Mutat az óriás felé az étellel, amit kapott, majd nagy beleharap, és nagy bőszen kezd el csámcsogni.*
- Haver vagy! Segítek a bandádnak!
*Mondja két nagy falat előtt, teli szájjal, csámcsogva. Úgy tűnhet, mint a nőt az étellel le is lehetett volna fizetni, pedig ez nem így van. Közrejátszott abban a pénz is. Meg hogy ez a nagy láb egy óriás. Az óriás mindképpen hasznos. Nagy a tenyere, és a fejedre tud lépni. Mi ez, ha nem tökéletes barát?
Közben elveszi a piát a fajtárstól, megköszöni, meghúzza, majd tovább adja. Legszívesebben meginná ő mind, de hát abból semmi jó sem sülne ki. Még a végén elzavarnák! Nem, olyan bizony nem történhet.*
- Én se ismerek semmilyen Satratot, de a Vérkertről már hallottam. Tündéreké volt, vagy mi. Nem voltam még ott.
*Mikor meghallja a magas, vékony hangocskát, éppen a húsba harap bele, így a szájából cafatok lógnak, mikor oldalra fordítja a fejét.*
~Eh. Na! Kellett nekem tündérekről beszélni!~
- Kaját nem kapsz!
*Jelenti ki teli szájjal, majd lenyeli a falatot.*

1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3606-3625