//M+N+M//
* Úgy tűnik, Mofi nem látott még (elég) részeg tündért ahhoz, hogy tudja: attól mert ilyen állapotba kerül, még nem lesz sokkal veszélyesebb. Agresszívabb talán lesz, beszélni is nagy valószínűséggel elfelejt, vagy szókincse lesüllyed egy kerékbetört egzisztenciájú sósvízben áztatott rozsdás fémvért szintjére, illetve esetenként az alá. Ettől azonban a tündérek még mindig kicsik és viccesek maradnak. Kiváltképp akkor, ha még bajt is akarnak okozni, mert ebben az állapotban azt hiszik, hogy képesek rá. Mondjuk, ha Valian volt részeg, tőle tényleg volt miért tartani, ugyanis ő amúgy is jól bánt pár fegyverrel; az esetek többségében azonban csak hétköznapi tündérek ülnek le egy korsó mögé és állnak fel hősnek gondolva magukat. Ebben az esetben pedig aligha fog változni tehetségük mások legyőzésére, hacsak nem negatív irányba.
Persze lehet, hogy mindezek tudtában nem akar még csak rá sem nézni társára Mofeta, hiszen úgy gondolja, hogy őt még egy részeg fajtársa is leverné. Ez mondjuk érthető, elvégre csak egy tündér. S, ha valami nagyobb, mint egy tündér - esetünkben egy másik tündér - attól lehet, hogy ténylegesen van félnivalója a tündérnek. Mármint a kisebbiknek a nagyobbtól. Bár Morwon nem tudhatja, hogy is megy ez a tündérek között, ő csak azt látja, hogy Noti abban a stádiumában van az ivásnak, amikor még fáj a feje, azaz egyelőre valószínűleg arra is emlékezni fog másnap, hogy ivott. Ez pedig rossz. "Ne próbáld, tedd!" - mondta a kis zöld gnóm, Yofa is egykor. Bizonyára arra akart ezzel utalni, hogy aki megiszik egy sört, az már igyon meg kettőt is, mert különben felesleges az egész.
Mofival szemben Noti már jóval bőbeszédűbbé válik. *
- Igen, pontosan. Kérdezd meg Rolkót is, ha gondolod. * Mondjuk Rolkót utoljára akkor látta előkerülni, amikor a többiek élőhalókat kergettek valahol a távolban, Morwonnak meg az a feladat jutott, hogy maradjon a falon, őrizni és figyelni, nehogy besomfordáljanak az élőhalók, mert... Mert. Akkor azzal dicsekedett, hogy egy halom zombit vert széjjel és dobott egy hordóba, ám azóta Morwon kiszámolta, hogy az állítás rendkívül valószínű, hogy hazugság volt, ugyanis azt a hordót azóta se találta sehol - vagy, ha mégis, hát a zombikat benne nem. Mondjuk a másik óriás akkor is csak egy napra tűnt fel, utána ismét elveszett, mint az a híres költő a ködben, az a... Akit úgy hívtak csak, hogy "Szürke szamár".
Az illuminált állapotban tengődő tündér kérdése jogos, hiszen valójában Morwon is csak azokat a neveket tudja megérteni, amiket ő maga használ, ellenben Mofi "gyors" beszédének hála csak egy-két névhez tud hirtelen arcot is kötni. Lea a Szellemjáró, Achim... a valaki, Rilai, meg Rili, a régi fogadós, aki nyugdíjba vonult, vagy elrabolták az erdei mücmücök. Szóval Morwon ezúttal megrázza fejét. *
- Én sem t'om, ki az az Achim. Ő asz'szem valahol itt van a hegyen, de hogy hol... Valami városi félkereskedő lehet. * Jó, ezt sem magától találta ki, csak próbál legalább egy kicsit okos lenni abból, amit épp az imént hallott Mofitól, méghozzá azt, hogy "majdnem kereskedő". Azonban amit Mofi mond, az kicsit furcsa. Tehát Lea szolgálatában áll, de ezáltal Achimében is, ezáltal Riliében is, ezért kereskedő akar lenni, pedig talán még sosem találkozott Rilival, sőt talán még Achimmal sem. Ennek értelmében mivel továbbra is Lea szolgálatában áll, ezért Morwon szolgálatában is áll, ezért harcos is. Sőt, a piát is jól bírja. Sőt, minden igaz rá, ami Morwonra is. No, ez már most elég nevetséges felvetés, hiszen csak rá kell nézni a két személyre és elég szembetűnő a különbség. Morwon magas, Mofi apró. Nagyon apró. Kimondottan apró. Rendkívül apró. Nála apróbbat valószínűleg még nem is látott Morwon. *
- Akkor te harcos is vagy, nem-e? * Böki ki végül a kérdést, ami foglalkoztatja Morwont. Azért hangosan is elmagyarázza gyorsan, hogy miért. *
- Mivel elvileg az én szolgálatomban is állsz. Szóval harcos is vagy, vagy legalábbis harcos-tanuló. Sőt! Hroti szolgálatában is állsz, ezért kovács is vagy. Akkor te is meg tudod csinálni nekem az amulettet, nem? De! Na! * Azzal leveszi magáról az amulettet és Mofi kezébe nyomja, vagy ha ő éppen eszik, ezáltal evőeszköz van a kezében, akkor csak a tányérja mellé rakja. *
- Megcsinálod nekem, ugye? * Kérleli a tündért, majd eszébe ötlik, hogy egy nagyon, azaz nagyon fontos részletet kihagyott az amulettel kapcsolatosan, ezért azonnal felkiált, még mielőtt másra terelődne a téma. *
- Képzeld, ezt amúgy én csináltam, egyedül egy fából, amit ne égettünk el, mert megmaradt! * Húzza ki magát ismét, úgyis lesüllyedt már egy kicsit a székében. *
- Egyedül, én, egyedül én! * Ismétli, hogy kihangsúlyozza a legfontosabb részeket. Annyira büszke magára és olyan érdekes témákat boncolgatnak, hogy meg is feledkezik az ételekről és italokról, csak csillogó szemmel néz ezúttal ismét Mofi felé. *
- Elviszed a piacra, vagy mi? * Értetlenkedik azért egy sort végezetül, de aztán csendben marad egy ideig és feszülten figyel, várva a választ, illetve válaszokat. *