Amon Ruadh - Vaskorsó Taverna
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 213 (4241. - 4260. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
4260. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2019-11-24 19:17:40
Üzenet elküldve: 2019-11-24 19:17:40
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 377
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 377
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Csip-csip, csóka//
*Kezd egy kicsit zavarba jönni az enyóka és a mélységi feleselgetésétől. A sötételf szavai alapján túl sok jót nem várhat a másiktól, viszont az is igaz, hogy egyiküket sem ismeri. Esti szemlátomást a Vaskorsóhoz tartozik és ez mellette szól, de aztán emlékeztetnie kell magát arra, hogy az itteni thargoktól sem kapott túl sok jót. Inkább csak megtűrik errefelé, Aenae-re való tekintettel.*
- Nem nagyon hiszek az ilyen babonaságokban. *próbál a biztonság kedvéért barátságosan mosolyogni a sötételfre, bár maga is hallott már különös történeteket ártó szándékú öregasszonyokról* De ha úgy alakulna, megköszönöm a segítséget.
*Mivel az anyókának elég sarkos véleménye van mélységiekről és ezt nem is rejti véka alá, el is lép a pulttól úgy, hogy Idha nénének hátrálnia kelljen ha nem akarja, hogy Nirs átgázoljon rajta. Semmi kedve egy civódás közepébe csöppenni.*
- Nem mi... nem én kerestem a bajt.
*Muszáj kijavítania magát, hiszen Hanlorennek egyáltalán nem volt ellenére az az összezördülés. Fegyelmezi magát a háta lapogatására is, holott egyáltalán nincs kedvére az ilyen bizalmaskodás. Kicsit bizalmatlanul is pislog a nénikére, mert a javasasszony címzés pont azt a gyanút erősíti, amit Esti ültetett el benne. Viszont sok hezitálásra nincs lehetősége, hiszen dolguk lenne és használhatatlan karja is egyre jobban zavarja.*
- Az én nevem Nirs Thargodrym.
*Nem számít nagy meglepetésre a bemutatkozás után. Ha jól értette Idha nem idevalósi, így talán azzal sincs tisztában, hogy mi a különbség a Thargodar és a Thargodrym között. Azután megvonja a vállát.*
- Gondolom találhatunk itt szabad szobát, de ha nagyon zavar a hely, nincs messze Amon Ruadh.
*Nincs sok kedve ismét visszamenni a Vashegyre. Nem is távolság miatt, hiszen az nem jelentős, csak... nem is tudná megmagyarázni. Talán Hanloren hatása, azon szavaké amiket a fülébe duruzsolt. Eddig szerette volna, ha a Vashegy válik új otthonává, de most már mintha kevésbé vágyna erre. De persze ha Idha néni Amon mellett döntene, nem fog ellenkezni.*
- De azért... *húzza el egy kicsit a szót, miután az anyóka úgy nyilatkozik, hogy ilyesféle problémával még nem volt dolga* Értesz a sérülések orvoslásához is, ugye?
*Kezd egy kicsit zavarba jönni az enyóka és a mélységi feleselgetésétől. A sötételf szavai alapján túl sok jót nem várhat a másiktól, viszont az is igaz, hogy egyiküket sem ismeri. Esti szemlátomást a Vaskorsóhoz tartozik és ez mellette szól, de aztán emlékeztetnie kell magát arra, hogy az itteni thargoktól sem kapott túl sok jót. Inkább csak megtűrik errefelé, Aenae-re való tekintettel.*
- Nem nagyon hiszek az ilyen babonaságokban. *próbál a biztonság kedvéért barátságosan mosolyogni a sötételfre, bár maga is hallott már különös történeteket ártó szándékú öregasszonyokról* De ha úgy alakulna, megköszönöm a segítséget.
*Mivel az anyókának elég sarkos véleménye van mélységiekről és ezt nem is rejti véka alá, el is lép a pulttól úgy, hogy Idha nénének hátrálnia kelljen ha nem akarja, hogy Nirs átgázoljon rajta. Semmi kedve egy civódás közepébe csöppenni.*
- Nem mi... nem én kerestem a bajt.
*Muszáj kijavítania magát, hiszen Hanlorennek egyáltalán nem volt ellenére az az összezördülés. Fegyelmezi magát a háta lapogatására is, holott egyáltalán nincs kedvére az ilyen bizalmaskodás. Kicsit bizalmatlanul is pislog a nénikére, mert a javasasszony címzés pont azt a gyanút erősíti, amit Esti ültetett el benne. Viszont sok hezitálásra nincs lehetősége, hiszen dolguk lenne és használhatatlan karja is egyre jobban zavarja.*
- Az én nevem Nirs Thargodrym.
*Nem számít nagy meglepetésre a bemutatkozás után. Ha jól értette Idha nem idevalósi, így talán azzal sincs tisztában, hogy mi a különbség a Thargodar és a Thargodrym között. Azután megvonja a vállát.*
- Gondolom találhatunk itt szabad szobát, de ha nagyon zavar a hely, nincs messze Amon Ruadh.
*Nincs sok kedve ismét visszamenni a Vashegyre. Nem is távolság miatt, hiszen az nem jelentős, csak... nem is tudná megmagyarázni. Talán Hanloren hatása, azon szavaké amiket a fülébe duruzsolt. Eddig szerette volna, ha a Vashegy válik új otthonává, de most már mintha kevésbé vágyna erre. De persze ha Idha néni Amon mellett döntene, nem fog ellenkezni.*
- De azért... *húzza el egy kicsit a szót, miután az anyóka úgy nyilatkozik, hogy ilyesféle problémával még nem volt dolga* Értesz a sérülések orvoslásához is, ugye?
4259. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2019-11-24 17:28:05
Üzenet elküldve: 2019-11-24 17:28:05
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Mindenki//
*Nyugodalmasan eszi a kásáját, közben az események folynak körülötte. Xavy aludni tér, Enna felmond, majd elvonul, a csirkés asszony a madár nyakát szegi amivel bejött, csatlakozik még két idegen és a törpék is inni kezdenek. Hirtelen túl sok lesz neki ez a sok inger, nem is akar rájuk reagálni, így úgy dönt, hogy szeretne kivenni ő is egy szobát. Amikor végzett az evéssel, felveszi tányérját és a pulthoz sétál vele, majd lerakja az asztalra. Megvárja amíg Esti rá figyel és megköszörülve a torkát beszélni kezd.*
-Amennyiben van lehetőség egy szobát szeretnék.
*Azért, hogy bizonyítsa tényleg komolyan beszél, lerak 15 aranyat az asztalra, amely a Szoba ára.
Amennyiben megkapja a szoba kulcsát megköszöni azt és otthagyva mindenkit, felvonul az emeletre, hogy aludjon egy jót.*
*Nyugodalmasan eszi a kásáját, közben az események folynak körülötte. Xavy aludni tér, Enna felmond, majd elvonul, a csirkés asszony a madár nyakát szegi amivel bejött, csatlakozik még két idegen és a törpék is inni kezdenek. Hirtelen túl sok lesz neki ez a sok inger, nem is akar rájuk reagálni, így úgy dönt, hogy szeretne kivenni ő is egy szobát. Amikor végzett az evéssel, felveszi tányérját és a pulthoz sétál vele, majd lerakja az asztalra. Megvárja amíg Esti rá figyel és megköszörülve a torkát beszélni kezd.*
-Amennyiben van lehetőség egy szobát szeretnék.
*Azért, hogy bizonyítsa tényleg komolyan beszél, lerak 15 aranyat az asztalra, amely a Szoba ára.
Amennyiben megkapja a szoba kulcsát megköszöni azt és otthagyva mindenkit, felvonul az emeletre, hogy aludjon egy jót.*
4258. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2019-11-23 23:07:58
Üzenet elküldve: 2019-11-23 23:07:58
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 747
OOC üzenetek: 261
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 747
OOC üzenetek: 261
Játékstílus: Vakmerő
//Az otthon melege//
*Relael alaposan felöltözik, ebben szerencsére kedves segítője is akad. Mivel fázós típus, ezért semmit sem bíz a véletlenre, és mire újból magára operálja ruháit, jól ki is fárad benne.*
- Hüm, veszünk akkor neked. Addig pedig... kicsit nagy, de megteszi.
*Ezúttal ő segíti fel a prémkabátot Fäenrora, amit egyébként eredetileg Alyonak vett, és még mindig neki szánja, de ideiglenesen megteszi. Majd kimossák, vagy pontosabban kimosatja.*
- Szólj majd akkor rám, hogy menjünk el a piacra. És emlékeztess, hogy vegyünk papírt, meg tintát is.
*Mondja, miközben gyalog nekivágnak a nem túl hosszú útnak. Eszébe jut a havas időszak, amikor a kisebb baráti társasággal tették meg ugyanazt az utat, és felmászhatott Zaxdor hátára. Furcsa mód elkezd neki hiányozni, mint a szép Ysanee, mind az őt állandóan vegzáló Zaxdor, és a nemeslelkű Nirs.*
- Az egy kellemes este volt.
*Suttogja orra alatt meg-megfeszülő arcizmokkal.*
- Jaj, gyűlölöm a hideget.
*Panaszkodik, és még jobban összehúzza magán saját kabátját, miközben lassan megérkeznek a Vaskorsó elé.*
- Nem való ez nekem. A forró vérem a tavaszi, nyári időt szereti.
*Sajnos a forró vére nem elég ahhoz, hogy ilyen időben kellőképpen melegen tartsa, ezért is fázott meg olyan csúnyán akkor, amikor Zaxdor megfürdette őt a hóban. Kinyitja maguk előtt az ajtót, és rögtön azt nézi, hogy melyik az asztal, ami a legközelebb van a tűzhöz, vagy a fogadó legmelegebb pontjához, és oda sétálva helyet foglal ott.*
- Na, mihez van kedved?
*Kérdezi, miközben kicsit dideregve dörzsöli össze kihűlt kézfejeit.*
*Relael alaposan felöltözik, ebben szerencsére kedves segítője is akad. Mivel fázós típus, ezért semmit sem bíz a véletlenre, és mire újból magára operálja ruháit, jól ki is fárad benne.*
- Hüm, veszünk akkor neked. Addig pedig... kicsit nagy, de megteszi.
*Ezúttal ő segíti fel a prémkabátot Fäenrora, amit egyébként eredetileg Alyonak vett, és még mindig neki szánja, de ideiglenesen megteszi. Majd kimossák, vagy pontosabban kimosatja.*
- Szólj majd akkor rám, hogy menjünk el a piacra. És emlékeztess, hogy vegyünk papírt, meg tintát is.
*Mondja, miközben gyalog nekivágnak a nem túl hosszú útnak. Eszébe jut a havas időszak, amikor a kisebb baráti társasággal tették meg ugyanazt az utat, és felmászhatott Zaxdor hátára. Furcsa mód elkezd neki hiányozni, mint a szép Ysanee, mind az őt állandóan vegzáló Zaxdor, és a nemeslelkű Nirs.*
- Az egy kellemes este volt.
*Suttogja orra alatt meg-megfeszülő arcizmokkal.*
- Jaj, gyűlölöm a hideget.
*Panaszkodik, és még jobban összehúzza magán saját kabátját, miközben lassan megérkeznek a Vaskorsó elé.*
- Nem való ez nekem. A forró vérem a tavaszi, nyári időt szereti.
*Sajnos a forró vére nem elég ahhoz, hogy ilyen időben kellőképpen melegen tartsa, ezért is fázott meg olyan csúnyán akkor, amikor Zaxdor megfürdette őt a hóban. Kinyitja maguk előtt az ajtót, és rögtön azt nézi, hogy melyik az asztal, ami a legközelebb van a tűzhöz, vagy a fogadó legmelegebb pontjához, és oda sétálva helyet foglal ott.*
- Na, mihez van kedved?
*Kérdezi, miközben kicsit dideregve dörzsöli össze kihűlt kézfejeit.*
4257. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2019-11-23 22:16:01
Üzenet elküldve: 2019-11-23 22:16:01
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Csip-csip, csóka//
*Estanellaria minden további kommunikációra való törekvése hiábavaló. Fréridha néni még azon sem háborodik fel, hogy tolvajlással vádolják, hiszen Idha néni tökéletesen ignorálja a mélységi szavait. Elvégre ő egy mélységi, miért is kellene törődjön vele.*
- Ejnye, ejnye.
*Csóválja lemondóan fejét.*
- Bár a te korodban normális, és mondhatni elvárt a hetvenkedés. A fijam is, és a férjem is harc közben halt meg, mint büszke férfiak.
*Teszi hozzá, arcán szomorú, egyben elégedett mosollyal.*
- Sőt, a kedves kis onokám ura is. Ez amolyan férfi dolog, ugyebár.
*Mondja miközben bátorítóan megpaskolgatja Nirs hátát, ügyelve arra, hogy véletlenül se a vállát.
Hallja, ahogy a mélységi továbbra is szeretné befeketíteni Nirs előtt, mire továbbra sem reagál komolyabban, csak szemeit forgatja, de ezt is csak az ifjú Thargodrym láthatja.*
- No, ilyennel még nem volt dolgom.
*Dörzsölgeti meg ráncos arcát.*
- De szívesen ránézek fijacskám, csak nem itt. Van hely ahova mehetünk, ami nem egy mocskos fogadó, mocskos kormos képűekkel? Ez a hely nem egen alkalmas vizsgálatra.
*Bár Idha néni részéről gond nélkül megkérné Nirst, hogy vegye le a felsőjét, nem zavarná őt a figyelő tekintetek, ellenben az állandóan motyogó mélységi igen, aki olyan számára, mint lefekvéskor egy zümmögő szúnyog. Szívesen küldené hasonló sorsa, mint a csirkét.*
- Fréridha vagyok, drága gyermek, de szólítsál bátran Idhának. Fénykoromban javasasszony voltam népem körében, azóta sok minden történt.
*Int egyet kézfejével, jelezvén, hogy szóra sem érdemes, és nem kívánja ezzel untatni a helyes fiatal férfit.*
- És mi a te neved, bátor gyermek? Azt látom, hogy keménykötésű, tisztaszívű kölyök vagy.
*Újra megveregeti Nirs hátát, elismerő szavai nyomatékosítása gyanánt. Persze joggal kérhetnék számon, hogy mégis miért jutott ilyen messzemenő következtetésekre, viszont ez talán most annyira nem is számít, hiszen Idha néni csak igyekszik kedves lenni, és segíteni.*
*Estanellaria minden további kommunikációra való törekvése hiábavaló. Fréridha néni még azon sem háborodik fel, hogy tolvajlással vádolják, hiszen Idha néni tökéletesen ignorálja a mélységi szavait. Elvégre ő egy mélységi, miért is kellene törődjön vele.*
- Ejnye, ejnye.
*Csóválja lemondóan fejét.*
- Bár a te korodban normális, és mondhatni elvárt a hetvenkedés. A fijam is, és a férjem is harc közben halt meg, mint büszke férfiak.
*Teszi hozzá, arcán szomorú, egyben elégedett mosollyal.*
- Sőt, a kedves kis onokám ura is. Ez amolyan férfi dolog, ugyebár.
*Mondja miközben bátorítóan megpaskolgatja Nirs hátát, ügyelve arra, hogy véletlenül se a vállát.
Hallja, ahogy a mélységi továbbra is szeretné befeketíteni Nirs előtt, mire továbbra sem reagál komolyabban, csak szemeit forgatja, de ezt is csak az ifjú Thargodrym láthatja.*
- No, ilyennel még nem volt dolgom.
*Dörzsölgeti meg ráncos arcát.*
- De szívesen ránézek fijacskám, csak nem itt. Van hely ahova mehetünk, ami nem egy mocskos fogadó, mocskos kormos képűekkel? Ez a hely nem egen alkalmas vizsgálatra.
*Bár Idha néni részéről gond nélkül megkérné Nirst, hogy vegye le a felsőjét, nem zavarná őt a figyelő tekintetek, ellenben az állandóan motyogó mélységi igen, aki olyan számára, mint lefekvéskor egy zümmögő szúnyog. Szívesen küldené hasonló sorsa, mint a csirkét.*
- Fréridha vagyok, drága gyermek, de szólítsál bátran Idhának. Fénykoromban javasasszony voltam népem körében, azóta sok minden történt.
*Int egyet kézfejével, jelezvén, hogy szóra sem érdemes, és nem kívánja ezzel untatni a helyes fiatal férfit.*
- És mi a te neved, bátor gyermek? Azt látom, hogy keménykötésű, tisztaszívű kölyök vagy.
*Újra megveregeti Nirs hátát, elismerő szavai nyomatékosítása gyanánt. Persze joggal kérhetnék számon, hogy mégis miért jutott ilyen messzemenő következtetésekre, viszont ez talán most annyira nem is számít, hiszen Idha néni csak igyekszik kedves lenni, és segíteni.*
4256. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2019-11-21 00:34:50
Üzenet elküldve: 2019-11-21 00:34:50
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 25
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 25
Játékstílus: Megfontolt
//Távozás//
//Érintőlegesen aki esetleg látja/hallja Ennát távozni éjjel//
//16+ tartalom!//
*Borzasztóan érzi magát. Már egy hete csak a várost rója, de egy lélekkel sem találkozik. Próbál nyomok után kutatni, hogy mi történhetett, mitől ilyen kihalt minden, de nem sikerül rájönnie. A házakba lépbe mindig ugyanaz a látvány fogadja: por és szanaszét hagyott kacatok. Lábas, benne kétes, sűrű péppel, összegyűrt ágyak, széthagyott játékok, molyette ruhák szúrágta szekrényekben, félbehagyott levelek… Mind porlepte és régi. Mintha megállt volna az idő egy adott pillanatban, az emberek pedig porszemekre cserélődtek volna. Vagy mintha valami történt volna, ami miatt egy városnyi ember hirtelen csapot-papot otthagyva elmenekült volna, anélkül, hogy akár egy falat ételt vitt volna magával az útra. Ő pedig csak rója és rója az utcákat, egyesével átvizsgálva a házakat és tartalmukat. Közben próbál emlékezni. Fogalma sincs, hogyan jutott ide. Arra sem emlékszik, hol kezdte a végtelen körmenetet. Napok óta nem evett, mégsem éhes. ~ Miért vagyok itt? ~ A lábai feketék az egész napos koszban taposástól, mégsem fáradtak. ~ Mit csinálok? ~ Hirtelen elé bukkan egy szakadt, régi rongybaba, ami arccal lefelé fekszik a porban. Felemeli. ~ Ki vagyok én? ~ Pontosan ennél a gondolatnál a baba feje megfordul és egyenesen rámered.
Enna sikítva ébred az ágyában, homlokáról patakokban folyik az izzadtság. Hevesen kapkodja a levegőt, próbál rájönni, hol van, de nem tudja. Körülötte teljes sötétség. Vagyis majdnem. A hold épphogy szolgáltat némi fényt. A derengő holdvilág a padlóra vetül, a szoba falai pedig összeszűkülni látszanak. A levegő fojtogató, nem érzi magát biztonságban, és úgy érzi, nincs elég mozgástere. A pánik és a félhomály ellenére valahogy sikerül megtalálnia íját, amit rögtön felkap, így egy villanásnyi nyugalom fut át rajta. De valami ismeretlen reccsenést hall, így a nyugalom elillan, és azonnal az ajtó irányába kezd futni. Görcsösen rángatja a kilincset. Zárva! Káromkodva, remegő kézzel forgatja a kulcsot, míg végül nem enged a zár. Hangos nyikorgás és csattanás kíséretében kivágja az ajtót, dübörögve lefut a lépcsőn a fogadótérbe. Baljában az íjat, jobbjában a kezében maradt kulcsot szorongatja. Amint meglátja a pultot, kapcsol, hogy a kulcs oda tartozik. Akár van a pultban valaki, akár épp nincs, benyúl a pult mögé, és odavágja a kulcsot valahova, ahol vendég szeme nem éri, majd kiviharzik a Vaskorsóból. Ha látja is valaki távozni, vagy próbálja maradásra bírni, ő nem foglalkozik vele. A fogadó ajtaját már igyekszik kevésbé csapkodni maga után, mivel már kiér a szabad ég alá, ahol nem fojtogatják holmi holdvilágos falak. Meg nem állva veszi vissza íját a megszokott helyére. A fogadót hamar maga mögött hagyva vág neki az éjszakának. Léptei sprintelésből egyre lassabb futássá, majd végül sétatempóvá szelídülnek, ahogy az éj nyugtatóan körülöleli.*
A hozzászólás írója (Ennalinae Traelehnn) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.11.21 00:43:21
//Érintőlegesen aki esetleg látja/hallja Ennát távozni éjjel//
//16+ tartalom!//
*Borzasztóan érzi magát. Már egy hete csak a várost rója, de egy lélekkel sem találkozik. Próbál nyomok után kutatni, hogy mi történhetett, mitől ilyen kihalt minden, de nem sikerül rájönnie. A házakba lépbe mindig ugyanaz a látvány fogadja: por és szanaszét hagyott kacatok. Lábas, benne kétes, sűrű péppel, összegyűrt ágyak, széthagyott játékok, molyette ruhák szúrágta szekrényekben, félbehagyott levelek… Mind porlepte és régi. Mintha megállt volna az idő egy adott pillanatban, az emberek pedig porszemekre cserélődtek volna. Vagy mintha valami történt volna, ami miatt egy városnyi ember hirtelen csapot-papot otthagyva elmenekült volna, anélkül, hogy akár egy falat ételt vitt volna magával az útra. Ő pedig csak rója és rója az utcákat, egyesével átvizsgálva a házakat és tartalmukat. Közben próbál emlékezni. Fogalma sincs, hogyan jutott ide. Arra sem emlékszik, hol kezdte a végtelen körmenetet. Napok óta nem evett, mégsem éhes. ~ Miért vagyok itt? ~ A lábai feketék az egész napos koszban taposástól, mégsem fáradtak. ~ Mit csinálok? ~ Hirtelen elé bukkan egy szakadt, régi rongybaba, ami arccal lefelé fekszik a porban. Felemeli. ~ Ki vagyok én? ~ Pontosan ennél a gondolatnál a baba feje megfordul és egyenesen rámered.
Enna sikítva ébred az ágyában, homlokáról patakokban folyik az izzadtság. Hevesen kapkodja a levegőt, próbál rájönni, hol van, de nem tudja. Körülötte teljes sötétség. Vagyis majdnem. A hold épphogy szolgáltat némi fényt. A derengő holdvilág a padlóra vetül, a szoba falai pedig összeszűkülni látszanak. A levegő fojtogató, nem érzi magát biztonságban, és úgy érzi, nincs elég mozgástere. A pánik és a félhomály ellenére valahogy sikerül megtalálnia íját, amit rögtön felkap, így egy villanásnyi nyugalom fut át rajta. De valami ismeretlen reccsenést hall, így a nyugalom elillan, és azonnal az ajtó irányába kezd futni. Görcsösen rángatja a kilincset. Zárva! Káromkodva, remegő kézzel forgatja a kulcsot, míg végül nem enged a zár. Hangos nyikorgás és csattanás kíséretében kivágja az ajtót, dübörögve lefut a lépcsőn a fogadótérbe. Baljában az íjat, jobbjában a kezében maradt kulcsot szorongatja. Amint meglátja a pultot, kapcsol, hogy a kulcs oda tartozik. Akár van a pultban valaki, akár épp nincs, benyúl a pult mögé, és odavágja a kulcsot valahova, ahol vendég szeme nem éri, majd kiviharzik a Vaskorsóból. Ha látja is valaki távozni, vagy próbálja maradásra bírni, ő nem foglalkozik vele. A fogadó ajtaját már igyekszik kevésbé csapkodni maga után, mivel már kiér a szabad ég alá, ahol nem fojtogatják holmi holdvilágos falak. Meg nem állva veszi vissza íját a megszokott helyére. A fogadót hamar maga mögött hagyva vág neki az éjszakának. Léptei sprintelésből egyre lassabb futássá, majd végül sétatempóvá szelídülnek, ahogy az éj nyugtatóan körülöleli.*
A hozzászólás írója (Ennalinae Traelehnn) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.11.21 00:43:21
4255. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2019-11-18 20:22:39
Üzenet elküldve: 2019-11-18 20:22:39
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 215
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 215
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Mindenki//
*Hirtelen nagy mozgolódás támad a kocsmában, míg ő a sört csapolja és szolgálja fel a törpéknek, a maga részéről azonban csak kifejezetten örül, ha kicsit kevesebben vannak, hiszen a vén csoroszlya épp eléggé idegesíti, nem kellenek ide még kényeskedő kisasszonyok, bár Xavy távozását azért tényleg bánja kissé*
- Megpróbálunk! *kacsint a lányra, mielőtt távozna, ám pillantása hamar visszavándorol a vénasszonyra, attól tartva, az öreglány a puszta kezével tépi majd le szegény állat fejét. Merengéséből Enna felmondása zökkenti csak ki*
- Nem lep meg. Tartsd csak meg a kulcsot. *tolja azt vissza a lány felé, miközben negédesen mosolyog rá. Annak eldöntését, hogy rendes szoba gyanánt is olyat ad neki, mint amit a személyzetnek, vagy hogy a személyzetnek is olyan szobát ad, mint vendégeinek, a lányra bízza. Ő megpróbált mindent, hogy kedves legyen, de van, akin nem lehet segíteni. Ahogy pedig a kellemetlen tehertől megszabadult, máris újabb vendégeik érkeznek*
- A kulcs. *jelenti be nemes egyszerűséggel, a lány felé nyújtva az említett tárgyat, figyelmét azonban sokkal inkább a vele érkező, az itteni viszonyokhoz képest egész jóképű fiú vonja magára*
- Két sör rendel. *biccent a kérésre, miközben hozzálát a csapoláshoz* Remélem, nem kell magyarázni őket. *kacsint a fiúra, mikor az az étlapot kezdi nézegetni* De ha szeretnéd, megmutathatom neked, mi a kancellár igazi kedvence! *búgja, ahogy elé teszi a kért söröket. ~Nem is lenne rossz, ha pár évvel idősebb lenne... ~ gondolja magában, ahogy alaposabban szemügyre veszi vendégét. Nem foglalkozhat azonban túl sokáig vele, hisz az öreglány csak folytatja azt a borzasztóan irritáló viselkedést, amit eddig is csinált*
- Menjen, főzze a levesét máshol! Különben is, honnan tudjuk, hogy tényleg vette a tyúkot? *veti oda foghegyről, hogy nehogy a néni azt higgye, bárki bedől ennek a bohózatnak. Ha tényleg a piacon vette, ott kérésre le is vágták volna neki, efelől semmi kétsége nincs. ~Lophatta is, azért akar most ennyire szabadulni tőle... ~méregeti gyanakodva a nénét. Nem mintha különösebben zavarná, ha törvénytelen úton került volna új gazdájához a tyúk, az már annál inkább, hogy az öreglány elvárja, mindenki úgy ugráljon, ahogy ő fütyül. ~Ilyet itt csak nekem szabad!~ somolyog magában, míg az öregasszony sértésnek szánt, elcsépelt közhelyeit hallgatja. Már fel se veszi az ilyesmit, ennél valami eredetibb kell, ha tényleg becsmérelni akarja*
- Rendel vagy távozik. *válaszol kimérten a kérdésre. Vagy vendégként van itt az öreglány és akként is viselkedik, vagy elmegy innen, de nagyon gyorsan. ~Szükség esetén kis segítséggel... De legalább ízlése az van, máris lecsapott a másik friss húsra! ~nevetne fel legszívesebben, ahogy máris a szépfiúra fáj a néni foga a csirke után*
- Csak vigyázz, nehogy te is úgy járj, mint ő! *bök fejével az immár élettelen tetem felé, közelebb hajolva a fiúhoz* Az is meglehet, hogy varangyos békává változtat. Ha mégse válik be a kuruzslása, talán tudunk más megoldást is találni a bajodra... *suttogja, fél szemmel továbbra is a furcsa párost fürkészve, nehogy tényleg vérontásra kerüljön a sor, miközben azért a többi vendéget, valamint egyetlen megmaradt alkalmazottját is igyekszik szemmel tartani, megvannak-e, a gyógyítást illető társalgásba azonban nem szól bele többet, hacsak nem rendel valaki.*
*Hirtelen nagy mozgolódás támad a kocsmában, míg ő a sört csapolja és szolgálja fel a törpéknek, a maga részéről azonban csak kifejezetten örül, ha kicsit kevesebben vannak, hiszen a vén csoroszlya épp eléggé idegesíti, nem kellenek ide még kényeskedő kisasszonyok, bár Xavy távozását azért tényleg bánja kissé*
- Megpróbálunk! *kacsint a lányra, mielőtt távozna, ám pillantása hamar visszavándorol a vénasszonyra, attól tartva, az öreglány a puszta kezével tépi majd le szegény állat fejét. Merengéséből Enna felmondása zökkenti csak ki*
- Nem lep meg. Tartsd csak meg a kulcsot. *tolja azt vissza a lány felé, miközben negédesen mosolyog rá. Annak eldöntését, hogy rendes szoba gyanánt is olyat ad neki, mint amit a személyzetnek, vagy hogy a személyzetnek is olyan szobát ad, mint vendégeinek, a lányra bízza. Ő megpróbált mindent, hogy kedves legyen, de van, akin nem lehet segíteni. Ahogy pedig a kellemetlen tehertől megszabadult, máris újabb vendégeik érkeznek*
- A kulcs. *jelenti be nemes egyszerűséggel, a lány felé nyújtva az említett tárgyat, figyelmét azonban sokkal inkább a vele érkező, az itteni viszonyokhoz képest egész jóképű fiú vonja magára*
- Két sör rendel. *biccent a kérésre, miközben hozzálát a csapoláshoz* Remélem, nem kell magyarázni őket. *kacsint a fiúra, mikor az az étlapot kezdi nézegetni* De ha szeretnéd, megmutathatom neked, mi a kancellár igazi kedvence! *búgja, ahogy elé teszi a kért söröket. ~Nem is lenne rossz, ha pár évvel idősebb lenne... ~ gondolja magában, ahogy alaposabban szemügyre veszi vendégét. Nem foglalkozhat azonban túl sokáig vele, hisz az öreglány csak folytatja azt a borzasztóan irritáló viselkedést, amit eddig is csinált*
- Menjen, főzze a levesét máshol! Különben is, honnan tudjuk, hogy tényleg vette a tyúkot? *veti oda foghegyről, hogy nehogy a néni azt higgye, bárki bedől ennek a bohózatnak. Ha tényleg a piacon vette, ott kérésre le is vágták volna neki, efelől semmi kétsége nincs. ~Lophatta is, azért akar most ennyire szabadulni tőle... ~méregeti gyanakodva a nénét. Nem mintha különösebben zavarná, ha törvénytelen úton került volna új gazdájához a tyúk, az már annál inkább, hogy az öreglány elvárja, mindenki úgy ugráljon, ahogy ő fütyül. ~Ilyet itt csak nekem szabad!~ somolyog magában, míg az öregasszony sértésnek szánt, elcsépelt közhelyeit hallgatja. Már fel se veszi az ilyesmit, ennél valami eredetibb kell, ha tényleg becsmérelni akarja*
- Rendel vagy távozik. *válaszol kimérten a kérdésre. Vagy vendégként van itt az öreglány és akként is viselkedik, vagy elmegy innen, de nagyon gyorsan. ~Szükség esetén kis segítséggel... De legalább ízlése az van, máris lecsapott a másik friss húsra! ~nevetne fel legszívesebben, ahogy máris a szépfiúra fáj a néni foga a csirke után*
- Csak vigyázz, nehogy te is úgy járj, mint ő! *bök fejével az immár élettelen tetem felé, közelebb hajolva a fiúhoz* Az is meglehet, hogy varangyos békává változtat. Ha mégse válik be a kuruzslása, talán tudunk más megoldást is találni a bajodra... *suttogja, fél szemmel továbbra is a furcsa párost fürkészve, nehogy tényleg vérontásra kerüljön a sor, miközben azért a többi vendéget, valamint egyetlen megmaradt alkalmazottját is igyekszik szemmel tartani, megvannak-e, a gyógyítást illető társalgásba azonban nem szól bele többet, hacsak nem rendel valaki.*
4254. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2019-11-18 18:52:38
Üzenet elküldve: 2019-11-18 18:52:38
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 377
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 377
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Csip-csip, csóka//
*Noha az elfnek az ellenkezőjét mondta, nem nagyon bízott benne, hogy itt találhatnak valakit aki tud segíteni. Most pedig, amikor az anyóka elindul felé, már azt kívánja, hogy bár ne találtak volna senkit. Mert a néne első pillantásra nem az a szerzet, akit bárki jó érzésű ember kedves nagymamának el tudna képzelni. Nirst főleg a kusza rajzolatok zavarják, no meg az, hogy kora ellenére milyen fürgén mozog. De az is lehet, hogy a közismert tharg paranoia ütött ki a fiún. És a néni első szavaira kicsit meg is rándul az arca. Ezek szerint idevalósi lehet ha ismeri a tharg vérből valók egyik jellegzetességét, meg aztán erről rögtön eszébe is jut Aenae és egyre nehezebben viseli a lány hiányát.*
- Ha csak az lenne!
*Igyekszik mosolyt erőltetni az arcára és hasonlóan jó kedélyűen válaszolni.*
- Egy jókora csapás egy buzogánnyal. *érinti meg bal kezével jobb vállát* Azóta nem tudom mozgatni.
*Persze most mégis megpróbálkozik vele, de jobb karja nem reagál. Akár a próbálkozás, akár csak az állapota miatt, újra végigfut jobb oldalán a fájdalom, időlegesen háttérbe szorítva a folyamatos zsibbadt érzést.*
- Ha van rá valami gyógymódod, hálás lennék érte.
*Mert azt már tudja, hogy az ilyesféle tudást nem mérik ingyen és nem is várná el. Kicsit őszintébb lesz a mosoly az arcán, hiszen már azért is hálás lehet, hogy valaki segíteni próbál. Úgyhogy a következő mondat már egészen barátságosra sikeredik.*
- Hogy szólíthatlak?
*Noha az elfnek az ellenkezőjét mondta, nem nagyon bízott benne, hogy itt találhatnak valakit aki tud segíteni. Most pedig, amikor az anyóka elindul felé, már azt kívánja, hogy bár ne találtak volna senkit. Mert a néne első pillantásra nem az a szerzet, akit bárki jó érzésű ember kedves nagymamának el tudna képzelni. Nirst főleg a kusza rajzolatok zavarják, no meg az, hogy kora ellenére milyen fürgén mozog. De az is lehet, hogy a közismert tharg paranoia ütött ki a fiún. És a néni első szavaira kicsit meg is rándul az arca. Ezek szerint idevalósi lehet ha ismeri a tharg vérből valók egyik jellegzetességét, meg aztán erről rögtön eszébe is jut Aenae és egyre nehezebben viseli a lány hiányát.*
- Ha csak az lenne!
*Igyekszik mosolyt erőltetni az arcára és hasonlóan jó kedélyűen válaszolni.*
- Egy jókora csapás egy buzogánnyal. *érinti meg bal kezével jobb vállát* Azóta nem tudom mozgatni.
*Persze most mégis megpróbálkozik vele, de jobb karja nem reagál. Akár a próbálkozás, akár csak az állapota miatt, újra végigfut jobb oldalán a fájdalom, időlegesen háttérbe szorítva a folyamatos zsibbadt érzést.*
- Ha van rá valami gyógymódod, hálás lennék érte.
*Mert azt már tudja, hogy az ilyesféle tudást nem mérik ingyen és nem is várná el. Kicsit őszintébb lesz a mosoly az arcán, hiszen már azért is hálás lehet, hogy valaki segíteni próbál. Úgyhogy a következő mondat már egészen barátságosra sikeredik.*
- Hogy szólíthatlak?
4253. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2019-11-17 20:37:58
Üzenet elküldve: 2019-11-17 20:37:58
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Csip-csip, csóka//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Idha néni nem érti az ellenséges fogadtatást, hiszen ő csak egy szívességet szeretett volna kérni, és csak a tyúknak, és nem másoknak a vérét venni. Láthatóan értetlenül fordul körbe, hogy most tényleg a barbárok között jár e vagy sem. Mert ha igen, akkor bizony számára felfoghatatlan ez a kényes, városi hozzáállás.*
- Ne aggódjék, nem sokáig vergődik már.
*Próbálja megnyugtatni Fintarretet.*
- Finom leves leszen majd belőle.
*Magyarázza, és homlokát ráncolja, amiért el akarják zavarni a piacra.*
- Szerinted honnan vettem é a tyúkot? De kést seho' nem láttam. Egyébként is, mit ugráltatod szegény öregasszonyt, te pimasz vadja!
*Rosszallóan ingatja a fejét, amiért ilyen barátságtalanul fogadja őt saját népe. Legalábbis Idha néni szerint a saját népe, mert nem tudja, hogy igen kis számban akadnak a környéken barbárok.
Meglepettsége tovább fokozódik, amikor egy másik a kezében fejjel lefelé vergődő tyúkot szeretné megsimogatni.*
- Tőlem simogassad, talán attól finomabb lesz majd a húsa.
*Mert a rémült állatok húsa nem is olyan finom, aztán Idha néni logikájával a szeretettel bántaké talán igen. Nem tudja, ezen sosem gondolkodott igazán.*
- A Szellemekre! Hát miféle semmirevaló népek élnek itt, akik a kéményseprőket is beengedik?!
*Háborodik fel mélységesen az újabb durva elutasítás miatt, amit még kevésbé ért, és főleg azért, mert az ő körében a mélységiek nem túl kedveltek.*
- Biztos rossz helyen vagyok. A barbárok meg sem tűrnék ezt.
*Csóválja fejét, majd hogy a békesség megmaradjon - mert hát mindenek előtt számára ez a legfontosabb - megragadja a tyúkot annak nyakánál fogva, és erős, bütykös kezével határozottan megszorítja, és magabiztosan kitekeri azt. Az állat ezután már nem csapkod szárnyaival elégedetlenül, mert életnek szikrája sem marad benne. Persze Esti szavaival mit sem törődik, hiszen neki egy mélységi nem parancsolgathat, annak is örüljön, hogy nem vágta kupán azért, mert hozzá mert szólni.*
- No, így már nem piszkít sehova. Nyugodtság van?
*Ekkor szólal meg fennhangon egy valamivel szimpatikusabbnak tűnő ifjú férfi. Idha néni kicsit hunyorogva méregeti, mert már a szeme sem a régi, de egyből feltűnik neki Nirs sárga tekintete.*
- Végre egy topázszemű! A szellemek áldjanak meg téged, fiacskám.
*Fürge léptekkel pattan oda Nirs elé, és kezdi el kíváncsian méregetni.*
- No, mi bajod édes fijam? Rossz a gyomrod, megy a hasad? Sört amúgy nem kérek, az is elég, hogy ezek a furcsa népek nyugtot hagynak nekem.
*Olyan szomorú arccal ingatja fejét, mintha a történetnek ő lenne az áldozata, és gaz mélységiek, meg udvariatlan fiatalemberek törtek volna az életére.*
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Idha néni nem érti az ellenséges fogadtatást, hiszen ő csak egy szívességet szeretett volna kérni, és csak a tyúknak, és nem másoknak a vérét venni. Láthatóan értetlenül fordul körbe, hogy most tényleg a barbárok között jár e vagy sem. Mert ha igen, akkor bizony számára felfoghatatlan ez a kényes, városi hozzáállás.*
- Ne aggódjék, nem sokáig vergődik már.
*Próbálja megnyugtatni Fintarretet.*
- Finom leves leszen majd belőle.
*Magyarázza, és homlokát ráncolja, amiért el akarják zavarni a piacra.*
- Szerinted honnan vettem é a tyúkot? De kést seho' nem láttam. Egyébként is, mit ugráltatod szegény öregasszonyt, te pimasz vadja!
*Rosszallóan ingatja a fejét, amiért ilyen barátságtalanul fogadja őt saját népe. Legalábbis Idha néni szerint a saját népe, mert nem tudja, hogy igen kis számban akadnak a környéken barbárok.
Meglepettsége tovább fokozódik, amikor egy másik a kezében fejjel lefelé vergődő tyúkot szeretné megsimogatni.*
- Tőlem simogassad, talán attól finomabb lesz majd a húsa.
*Mert a rémült állatok húsa nem is olyan finom, aztán Idha néni logikájával a szeretettel bántaké talán igen. Nem tudja, ezen sosem gondolkodott igazán.*
- A Szellemekre! Hát miféle semmirevaló népek élnek itt, akik a kéményseprőket is beengedik?!
*Háborodik fel mélységesen az újabb durva elutasítás miatt, amit még kevésbé ért, és főleg azért, mert az ő körében a mélységiek nem túl kedveltek.*
- Biztos rossz helyen vagyok. A barbárok meg sem tűrnék ezt.
*Csóválja fejét, majd hogy a békesség megmaradjon - mert hát mindenek előtt számára ez a legfontosabb - megragadja a tyúkot annak nyakánál fogva, és erős, bütykös kezével határozottan megszorítja, és magabiztosan kitekeri azt. Az állat ezután már nem csapkod szárnyaival elégedetlenül, mert életnek szikrája sem marad benne. Persze Esti szavaival mit sem törődik, hiszen neki egy mélységi nem parancsolgathat, annak is örüljön, hogy nem vágta kupán azért, mert hozzá mert szólni.*
- No, így már nem piszkít sehova. Nyugodtság van?
*Ekkor szólal meg fennhangon egy valamivel szimpatikusabbnak tűnő ifjú férfi. Idha néni kicsit hunyorogva méregeti, mert már a szeme sem a régi, de egyből feltűnik neki Nirs sárga tekintete.*
- Végre egy topázszemű! A szellemek áldjanak meg téged, fiacskám.
*Fürge léptekkel pattan oda Nirs elé, és kezdi el kíváncsian méregetni.*
- No, mi bajod édes fijam? Rossz a gyomrod, megy a hasad? Sört amúgy nem kérek, az is elég, hogy ezek a furcsa népek nyugtot hagynak nekem.
*Olyan szomorú arccal ingatja fejét, mintha a történetnek ő lenne az áldozata, és gaz mélységiek, meg udvariatlan fiatalemberek törtek volna az életére.*
4252. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2019-11-17 18:42:20
Üzenet elküldve: 2019-11-17 18:42:20
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 377
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 377
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//A mély gyomrában//
//Nyílt//
*Éppen azon hezitál, hogy milyen harapnivalót kérjen a lánynak, de erre nem kerül végül sor, mert Hanloren egészen egyedi módon próbálja motiválnia a fiút. Amit Nirs természetesen nem ért, hiszen egy pillanatig sem gondolná, hogy játszadozna. Az ő nézőpontjából pont azért került ilyen nyomorúságos helyzetbe, mert segíteni próbált a Vérkertben. Pár pillanatig el sem akarja hinni azt amit hall, mintha Hanloren őt vádolná a lassúsággal. Ráadásul szándékosan. És ami már tényleg mindennek a teteje, mintha burkolt fenyegetés is kiérezhető lenne a mondandójából. El is önti a pulykaméreg, az ilyesféle zsarolást nem szívleli. Vesz egy nagy levegőt, de utána csak nyel egyet, és amikor megszólal, csak szája szélének remegése árulhatja el indulatait.*
- Tégy ahogy jónak látod. *megvonja a vállát, szándéka szerint közömbösen* De ne feledd: neked nagyobb szükséged van rám, mint fordítva.
*Hogy ez valóban így van-e, megint csak nézőpont kérdése. Mindenesetre Nirs így érzi. Nézi, ahogy az elf eltűnik a lépcsőn, majd visszafordul a pulthoz és kicsit bambán mered a két korsó sörre. Hirtelen ötlettől vezérelve fordul meg, végignéz a fogadón, aztán kicsit kiereszti a hangját.*
- Van itt gyógyító? Beszédem lenne vele. És vendégem egy sörre.
//Nyílt//
*Éppen azon hezitál, hogy milyen harapnivalót kérjen a lánynak, de erre nem kerül végül sor, mert Hanloren egészen egyedi módon próbálja motiválnia a fiút. Amit Nirs természetesen nem ért, hiszen egy pillanatig sem gondolná, hogy játszadozna. Az ő nézőpontjából pont azért került ilyen nyomorúságos helyzetbe, mert segíteni próbált a Vérkertben. Pár pillanatig el sem akarja hinni azt amit hall, mintha Hanloren őt vádolná a lassúsággal. Ráadásul szándékosan. És ami már tényleg mindennek a teteje, mintha burkolt fenyegetés is kiérezhető lenne a mondandójából. El is önti a pulykaméreg, az ilyesféle zsarolást nem szívleli. Vesz egy nagy levegőt, de utána csak nyel egyet, és amikor megszólal, csak szája szélének remegése árulhatja el indulatait.*
- Tégy ahogy jónak látod. *megvonja a vállát, szándéka szerint közömbösen* De ne feledd: neked nagyobb szükséged van rám, mint fordítva.
*Hogy ez valóban így van-e, megint csak nézőpont kérdése. Mindenesetre Nirs így érzi. Nézi, ahogy az elf eltűnik a lépcsőn, majd visszafordul a pulthoz és kicsit bambán mered a két korsó sörre. Hirtelen ötlettől vezérelve fordul meg, végignéz a fogadón, aztán kicsit kiereszti a hangját.*
- Van itt gyógyító? Beszédem lenne vele. És vendégem egy sörre.
4251. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2019-11-15 01:55:16
Üzenet elküldve: 2019-11-15 01:55:16
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 402
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 402
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//A mély gyomrában//
*Fáradtan sóhajt fel, majd tincseit hegyes füle mögé tűrve kászálódik fel a rozoga karosszékből. A férfihez lép, kezét a erőtlen karjának vállára helyezi, majd Nirs füléhez hajolva suttogóra fogja.*
-Elég a játszadozásból. Rövid úton a második fogadó, a karod pedig még mindig béna. Alszom néhány órát, de ha nem állsz aztán útra kész, itt hagylak a... Népeddel.
*Finoman felvont szemöldökkel lép hátra, s lepillantva konstatálja a két korsó sört a férfi kezében.*
-Ne vesztegesd hát az időt.
*Hunyorog Nirsre még, majd sarkon fordulva a lépcső felé indul. Amit mond, komolyan is gondolja. Még mindig nem végezte el feladatát, a fény fája pedig napról-napra erősebb lehet. Roppant frusztráló érzés egy helyben toporogni, ő pedig már jó ideje ezt teszi... A vashegyi kitérő pedig nem hozott számára mást eddig, csak még több vesztegelést.
Fáradtan nyitja ki a szoba ajtaját, de a kilincsen ragad a keze. Rettenve mered a szobácska ablaka felé, melyen át hét ágra tűz a nap, megtöltve a helyiséget vakító fénnyel.*
-Takarodj vissza a mélybe, ahonnét előmásztál, Sa'Tereth korcsa.
*Elfogja az émelygés, ahogy a fehérségbe burkolódzó alak tenyerét a homlokára helyezi. Felpillant, de amit lát, attól csak még inkább elborzad. Saját maga áll vele szemben, hófehér ruhában, virágkoszorúval homlokában.
Összegörnyed a földön, a hányinger kerülgeti. Olyan erőtlen, olyan... Gyenge. Mire ismét felpillant, a bűvöletnek vége, ő pedig behajtva maga mögött az ajtót az ágyhoz kúszik.*
-Csak... Alvásra van szükségem.
*Motyogja, azzal végignyúlva a baldachinos ágyon azon nyomban mély álomba szenderül.*
*Fáradtan sóhajt fel, majd tincseit hegyes füle mögé tűrve kászálódik fel a rozoga karosszékből. A férfihez lép, kezét a erőtlen karjának vállára helyezi, majd Nirs füléhez hajolva suttogóra fogja.*
-Elég a játszadozásból. Rövid úton a második fogadó, a karod pedig még mindig béna. Alszom néhány órát, de ha nem állsz aztán útra kész, itt hagylak a... Népeddel.
*Finoman felvont szemöldökkel lép hátra, s lepillantva konstatálja a két korsó sört a férfi kezében.*
-Ne vesztegesd hát az időt.
*Hunyorog Nirsre még, majd sarkon fordulva a lépcső felé indul. Amit mond, komolyan is gondolja. Még mindig nem végezte el feladatát, a fény fája pedig napról-napra erősebb lehet. Roppant frusztráló érzés egy helyben toporogni, ő pedig már jó ideje ezt teszi... A vashegyi kitérő pedig nem hozott számára mást eddig, csak még több vesztegelést.
Fáradtan nyitja ki a szoba ajtaját, de a kilincsen ragad a keze. Rettenve mered a szobácska ablaka felé, melyen át hét ágra tűz a nap, megtöltve a helyiséget vakító fénnyel.*
-Takarodj vissza a mélybe, ahonnét előmásztál, Sa'Tereth korcsa.
*Elfogja az émelygés, ahogy a fehérségbe burkolódzó alak tenyerét a homlokára helyezi. Felpillant, de amit lát, attól csak még inkább elborzad. Saját maga áll vele szemben, hófehér ruhában, virágkoszorúval homlokában.
Összegörnyed a földön, a hányinger kerülgeti. Olyan erőtlen, olyan... Gyenge. Mire ismét felpillant, a bűvöletnek vége, ő pedig behajtva maga mögött az ajtót az ágyhoz kúszik.*
-Csak... Alvásra van szükségem.
*Motyogja, azzal végignyúlva a baldachinos ágyon azon nyomban mély álomba szenderül.*
4250. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2019-11-13 22:33:33
Üzenet elküldve: 2019-11-13 22:33:33
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 377
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 377
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//A mély gyomrában//
*Komolyan kell erőlködnie, hogy el ne nevesse magát amikor Hanloren újabb felvonást mutat be a "Megközelíthetetlen, rideg elf" című drámából. Úgy gondolja, hogy lassan kezdi kiismerni a lányt és arra jut, hogy ha Hanlorennek valóban ilyen is a habitusa, alaposan rá is játszik. Talán úgy gondolja, hogy a sötét istenség híveihez az efféle stílus illik. Vagy csak ezzel is igyekszik bizonyítani hite megingathatatlanságát, tekintettel korábbi nagy tévedésére mikor is más istenhez fohászkodott. Akárhogy is, Nirs nem gondolja, hogy az egyetlen igaz isten híve kizárólag összeszorított ajkakkal, ádázul villogó tekintettel, humor vagy jókedv híján létezhetnek. De ezt a véleményét még ráér megosztani az elffel.*
- Persze, hogy nem. *bólint egyet, mintha a másik szundikálása is Hanloren szavait erősítené* Ide pedig azért jöttünk, mert én fáradt vagyok.
*Megnyomja az én szócskát egy kis mosollyal és szinte várja, hogy ezzel valami gúnyos reakciót provokáljon ki.*
- Meg ezzel is kezdeni kellene valamit, nem igaz? *baljával megemeli jobb karját* Egy fogadóban sokféle népek megfordulnak, talán szerencsénk lesz.
*Valamivel később, míg a lóval bajlódik nem túl meleg szavakkal emlékezik meg magában Hanloren felmenőiről. Akinek eszébe juthatott volna, hogy Nirsnek fél kézzel ez problémát okozhat. Viszont inkább leharapná a nyelvét, hogy segítséget kérjen tőle, úgyhogy minden marad a régiben.*
- Talán nem. *löki be az ajtót és már odabent fordul szembe az elffel* Talán sietnünk kellene. Hiszen az eddig is sok sikert hozott.
*Kötekedésnek is lehet venni a szavait, de valahogy kivételesen ártatlan képpel és mosollyal mondja. Ezután csak az orra alatt somolyog ahogy Hanloren egy szobát kér a nyakigláb csapostól. Valószínűleg azért, mert nem fáradt.*
- Néhányukat. *vonja meg bal vállát a következő kérdésre, közben fejével a pult mögött szorgoskodó férfi fel int. Ő is végignéz a vendégseregleten, néhányuk fel bök az állával. Legtöbbjét persze csak látásból ismeri, de biztos benne, hogy Hanloren nem is neveket vár tőle. A csipkelődő megjegyzés is ezt erősíti. Hiszen Hanlorenre sok mindent lehet mondani, de azt aligha, hogy ostoba lenne. Valószínűleg pontosan tudja mostanra, hogy az itteni thargok közül kevés kedveli a Thargodrym fiút és Nirs is csak hellyel-közzel érzi magát közéjük tartozónak. Nem húzza fel ezen az orrát, inkább az elf játéka részének tekinti és kicsit még kuncog is.*
- Élvezed, igaz?
*Azt azért nem tudja megállni, hogy vissza ne kérdezzen a gúnyolódásra és amikor a pult felé fordul, használhatatlan jobb karját alaposan bele is üti. Fájdalmas grimaszba rándul az arca, nem tud visszafojtani egy kis nyögést. Igyekszik gyorsan úrrá lenni a fájdalmán és most már Fintarethez beszél.*
- Két korsó Tharg házi sört kérek. *miközben előkotor 18 aranyat, kis csodálkozással böngészi a választékot* Kancellár kedvence... Hadfőkárszeg büszkesége.
*Bizonytalanul néz fel, mert elképzelni sem tudja, hogy mi az a hadfőkárszeg aki vagy ami büszke valamire, abban pedig nem biztos, hogy valóban tudni akarja, mi is a kecskeszakállú kedvence.*
A hozzászólás írója (Nirs Thargodrym) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.11.13 22:34:24
*Komolyan kell erőlködnie, hogy el ne nevesse magát amikor Hanloren újabb felvonást mutat be a "Megközelíthetetlen, rideg elf" című drámából. Úgy gondolja, hogy lassan kezdi kiismerni a lányt és arra jut, hogy ha Hanlorennek valóban ilyen is a habitusa, alaposan rá is játszik. Talán úgy gondolja, hogy a sötét istenség híveihez az efféle stílus illik. Vagy csak ezzel is igyekszik bizonyítani hite megingathatatlanságát, tekintettel korábbi nagy tévedésére mikor is más istenhez fohászkodott. Akárhogy is, Nirs nem gondolja, hogy az egyetlen igaz isten híve kizárólag összeszorított ajkakkal, ádázul villogó tekintettel, humor vagy jókedv híján létezhetnek. De ezt a véleményét még ráér megosztani az elffel.*
- Persze, hogy nem. *bólint egyet, mintha a másik szundikálása is Hanloren szavait erősítené* Ide pedig azért jöttünk, mert én fáradt vagyok.
*Megnyomja az én szócskát egy kis mosollyal és szinte várja, hogy ezzel valami gúnyos reakciót provokáljon ki.*
- Meg ezzel is kezdeni kellene valamit, nem igaz? *baljával megemeli jobb karját* Egy fogadóban sokféle népek megfordulnak, talán szerencsénk lesz.
*Valamivel később, míg a lóval bajlódik nem túl meleg szavakkal emlékezik meg magában Hanloren felmenőiről. Akinek eszébe juthatott volna, hogy Nirsnek fél kézzel ez problémát okozhat. Viszont inkább leharapná a nyelvét, hogy segítséget kérjen tőle, úgyhogy minden marad a régiben.*
- Talán nem. *löki be az ajtót és már odabent fordul szembe az elffel* Talán sietnünk kellene. Hiszen az eddig is sok sikert hozott.
*Kötekedésnek is lehet venni a szavait, de valahogy kivételesen ártatlan képpel és mosollyal mondja. Ezután csak az orra alatt somolyog ahogy Hanloren egy szobát kér a nyakigláb csapostól. Valószínűleg azért, mert nem fáradt.*
- Néhányukat. *vonja meg bal vállát a következő kérdésre, közben fejével a pult mögött szorgoskodó férfi fel int. Ő is végignéz a vendégseregleten, néhányuk fel bök az állával. Legtöbbjét persze csak látásból ismeri, de biztos benne, hogy Hanloren nem is neveket vár tőle. A csipkelődő megjegyzés is ezt erősíti. Hiszen Hanlorenre sok mindent lehet mondani, de azt aligha, hogy ostoba lenne. Valószínűleg pontosan tudja mostanra, hogy az itteni thargok közül kevés kedveli a Thargodrym fiút és Nirs is csak hellyel-közzel érzi magát közéjük tartozónak. Nem húzza fel ezen az orrát, inkább az elf játéka részének tekinti és kicsit még kuncog is.*
- Élvezed, igaz?
*Azt azért nem tudja megállni, hogy vissza ne kérdezzen a gúnyolódásra és amikor a pult felé fordul, használhatatlan jobb karját alaposan bele is üti. Fájdalmas grimaszba rándul az arca, nem tud visszafojtani egy kis nyögést. Igyekszik gyorsan úrrá lenni a fájdalmán és most már Fintarethez beszél.*
- Két korsó Tharg házi sört kérek. *miközben előkotor 18 aranyat, kis csodálkozással böngészi a választékot*
Kancellár kedvence... Hadfőkárszeg büszkesége.*Bizonytalanul néz fel, mert elképzelni sem tudja, hogy mi az a hadfőkárszeg aki vagy ami büszke valamire, abban pedig nem biztos, hogy valóban tudni akarja, mi is a kecskeszakállú kedvence.*
A hozzászólás írója (Nirs Thargodrym) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.11.13 22:34:24
4249. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2019-11-13 22:04:58
Üzenet elküldve: 2019-11-13 22:04:58
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 25
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 25
Játékstílus: Megfontolt
//Mindenki//
//El a szobába//
*Armen hezitálása, majd finoman közölt tulajdonképpeni visszautasítása nem éri teljesen váratlanul, mégis sikerül kedvét szegnie. Valahol megérti a lány álláspontját, de attól még az ő élete nem lesz boldogabb. Csalódik, hogy az eltervezett közös "szökés" és vándorút nem fog megvalósulni. Ráadásul újabb vendégek jönnek. Ennyi vendég mellet most már biztosan neki is be kellene állnia segíteni, ehhez pedig nem sok kedve van. Fancsali képet vág, így ezeket az érzelmeket le sem tagadhatja. Azért viszonylag összeszedetten válik el Armentől, igyekezve nem a mélységin levezetni saját rosszkedvét.*
- Rendben, persze, értelek. A társaság még lehet, hogy jót is tesz azok után, amin keresztülmentél. Én most elvonulok, ha már nem találkoznánk esetleg – amit sajnálnék –, akkor örültem a találkozásnak.
*Majd feláll az asztaltól, és gyors léptekkel Estihez megy, nem sok válaszlehetőséget biztosítva eddigi beszédpartnerének.*
- Ténsasszony, tisztelettel jelentem, felmondanék. Itt a szobakulcsom. *Szól a ház úrnőjéhez, és leteszi a pultra a kulcsot, amit Finttől kapott.* Szeretnék kivenni helyette közembereknek való szobát. *A 15 aranyat a Szoba áráért szintén a pultra helyezi.
Szokatlanul szótlanná válik, nem valószínű, hogy reagálna bármire is, amit most mondanak neki. Amint megkapja a kulcsot egykedvűen felvonul a szobájába.
A szobába érve elsőként magára zárja az ajtót, majd levágódik az ágyra. Puhább, mint a föld, amin eddig aludt, ami örömteli, de ugyanakkor az érzés idegen is, ami kevésbé pozitív. Kezeit a tarkójára téve fekszik és a plafont bámulja, miközben agyában a kerekek csak úgy zakatolnak. Próbál magában mindent átpörgetni, ami azóta történt vele, mióta felébredt abban a bizonyos árokban. Az első pár kába naptól eltekintve egészen jól emlékszik mindenre. Megpróbál régebbi emlékekre gondolni. Ez is megy, bár sokkal kevésbé. Az események sorrendje követhetetlenebb, az emlékek kuszák és homályosak. Ezután azt próbálja felidézni, hogyan is kerülhetett az árokba – eredménytelenül. Tehetetlenségében saját hajába markol, idegesen felül az ágyon.*
- Nem megy, nem megy.
*Mantrázza félhangosan maga elé, közben még frusztráltan dülöngél is hozzá. Idegesen hanyatt vágja magát az ágyon és dühösen mered a plafonra. Vívódását csak fokozza a tény, hogy itt van hozzá egészen közel, alig néhány helyiségnyire valaki, aki emlékeinek kulcsa lehet. Azaz csak lehetne, de mégsem az. A tudat, hogy ilyen közel jár a megoldáshoz, de mégsem éri el, szinte megőrjíti.
Végül, több órányi forgolódás és tépelődés után - bár nem tervezte - álomba szenderül.*
//El a szobába//
*Armen hezitálása, majd finoman közölt tulajdonképpeni visszautasítása nem éri teljesen váratlanul, mégis sikerül kedvét szegnie. Valahol megérti a lány álláspontját, de attól még az ő élete nem lesz boldogabb. Csalódik, hogy az eltervezett közös "szökés" és vándorút nem fog megvalósulni. Ráadásul újabb vendégek jönnek. Ennyi vendég mellet most már biztosan neki is be kellene állnia segíteni, ehhez pedig nem sok kedve van. Fancsali képet vág, így ezeket az érzelmeket le sem tagadhatja. Azért viszonylag összeszedetten válik el Armentől, igyekezve nem a mélységin levezetni saját rosszkedvét.*
- Rendben, persze, értelek. A társaság még lehet, hogy jót is tesz azok után, amin keresztülmentél. Én most elvonulok, ha már nem találkoznánk esetleg – amit sajnálnék –, akkor örültem a találkozásnak.
*Majd feláll az asztaltól, és gyors léptekkel Estihez megy, nem sok válaszlehetőséget biztosítva eddigi beszédpartnerének.*
- Ténsasszony, tisztelettel jelentem, felmondanék. Itt a szobakulcsom. *Szól a ház úrnőjéhez, és leteszi a pultra a kulcsot, amit Finttől kapott.* Szeretnék kivenni helyette közembereknek való szobát. *A 15 aranyat a Szoba áráért szintén a pultra helyezi.
Szokatlanul szótlanná válik, nem valószínű, hogy reagálna bármire is, amit most mondanak neki. Amint megkapja a kulcsot egykedvűen felvonul a szobájába.
A szobába érve elsőként magára zárja az ajtót, majd levágódik az ágyra. Puhább, mint a föld, amin eddig aludt, ami örömteli, de ugyanakkor az érzés idegen is, ami kevésbé pozitív. Kezeit a tarkójára téve fekszik és a plafont bámulja, miközben agyában a kerekek csak úgy zakatolnak. Próbál magában mindent átpörgetni, ami azóta történt vele, mióta felébredt abban a bizonyos árokban. Az első pár kába naptól eltekintve egészen jól emlékszik mindenre. Megpróbál régebbi emlékekre gondolni. Ez is megy, bár sokkal kevésbé. Az események sorrendje követhetetlenebb, az emlékek kuszák és homályosak. Ezután azt próbálja felidézni, hogyan is kerülhetett az árokba – eredménytelenül. Tehetetlenségében saját hajába markol, idegesen felül az ágyon.*
- Nem megy, nem megy.
*Mantrázza félhangosan maga elé, közben még frusztráltan dülöngél is hozzá. Idegesen hanyatt vágja magát az ágyon és dühösen mered a plafonra. Vívódását csak fokozza a tény, hogy itt van hozzá egészen közel, alig néhány helyiségnyire valaki, aki emlékeinek kulcsa lehet. Azaz csak lehetne, de mégsem az. A tudat, hogy ilyen közel jár a megoldáshoz, de mégsem éri el, szinte megőrjíti.
Végül, több órányi forgolódás és tépelődés után - bár nem tervezte - álomba szenderül.*
4248. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2019-11-13 21:15:33
Üzenet elküldve: 2019-11-13 21:15:33
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 402
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 402
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//A mély gyomrában//
*Laposakat pislog, hunyorogva bámulva bele a verőfénybe, miközben ébredezik. Egy pillanatra meg kell kapaszkodnia az előtte ülőben, de hamar visszanyeri egyensúlyát, csak eztán tudatosulnak benne a felé irányzott szavak.*
-Nem vagyok fáradt.
*Feleli ridegen, persze tudja, hogy ezt Nirs sem fogja elhinni. A fogadó előttük puha ágyat és kellemes álmot ígér, ami most... Igazán ráfér.*
-Minek jöttünk ide? A Vérkertbe kellene mennünk, hogy Urunknak segédkezzünk.
*Szavai ellenére lekászálódik a lóról, majd miután Nirs elhelyezte a hátast, az ajtó felé veszi az irányt.*
-Nem szabadna időznünk.
*Fordul még a férfi felé, mielőtt belépne az ajtón. Csak egy pillantással méri végig a vendégsereget, mielőtt a söntéshez lépne. Sötételfek, elfek, törpék, emberek, mindenki képviselteti magát, s nem is csoda, hisz az egyetlen fogadó a Vasföldektől egészen a Kikötőig.*
-Egy szobát szeretnék.
*Ledobja fejéről a csuklyát, majd zöldjeit kihívóan a szemben állóra emeli, álljon bárki is épp ott. A pultra szórja a 15 aranyat a Szobaért, majd az alighanem a mögötte belépő Nirs felé fordul. *
-Ismersz itt valakit?
*Körbepillant másodjára is, tekintete éppen csak elidőzik egy-egy arcon.*
-A thargjaid.
*Mosolyodik el, bár ahhoz túlságosan is kimerült, hogy élcelődni kezdjen. Helyette leroskad a legközelebbi székbe, hogy jobb lábát átvetve balján finoman felvont szemöldökkel Nirset kezdje merően bámulni. Látványos ásítás némi nyújtózkodás kíséretében, majd hátradőlve folytatja eddigi tevékenységét.*
*Laposakat pislog, hunyorogva bámulva bele a verőfénybe, miközben ébredezik. Egy pillanatra meg kell kapaszkodnia az előtte ülőben, de hamar visszanyeri egyensúlyát, csak eztán tudatosulnak benne a felé irányzott szavak.*
-Nem vagyok fáradt.
*Feleli ridegen, persze tudja, hogy ezt Nirs sem fogja elhinni. A fogadó előttük puha ágyat és kellemes álmot ígér, ami most... Igazán ráfér.*
-Minek jöttünk ide? A Vérkertbe kellene mennünk, hogy Urunknak segédkezzünk.
*Szavai ellenére lekászálódik a lóról, majd miután Nirs elhelyezte a hátast, az ajtó felé veszi az irányt.*
-Nem szabadna időznünk.
*Fordul még a férfi felé, mielőtt belépne az ajtón. Csak egy pillantással méri végig a vendégsereget, mielőtt a söntéshez lépne. Sötételfek, elfek, törpék, emberek, mindenki képviselteti magát, s nem is csoda, hisz az egyetlen fogadó a Vasföldektől egészen a Kikötőig.*
-Egy szobát szeretnék.
*Ledobja fejéről a csuklyát, majd zöldjeit kihívóan a szemben állóra emeli, álljon bárki is épp ott. A pultra szórja a 15 aranyat a Szobaért, majd az alighanem a mögötte belépő Nirs felé fordul.
*-Ismersz itt valakit?
*Körbepillant másodjára is, tekintete éppen csak elidőzik egy-egy arcon.*
-A thargjaid.
*Mosolyodik el, bár ahhoz túlságosan is kimerült, hogy élcelődni kezdjen. Helyette leroskad a legközelebbi székbe, hogy jobb lábát átvetve balján finoman felvont szemöldökkel Nirset kezdje merően bámulni. Látványos ásítás némi nyújtózkodás kíséretében, majd hátradőlve folytatja eddigi tevékenységét.*
4247. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2019-11-13 20:22:11
Üzenet elküldve: 2019-11-13 20:22:11
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Megfontolt
//Mindenki//
//Távozás a szobába//
*Szinte fancsali képet vág, mikor Fint visszaér, hogy intézkedjen és megpróbálja eltávolítani a színről az öreganyót tyúkostul. ~Pedig éppen kezdett izgalmas lenni. ~ Aztán a kölök egészen felháborodva szól az irányába.*
-Hogy gyerekeknek? Hogy nem vagyok nagyobb?! *Látszik, hogy a feje egyre vörösebb, bár főleg a méretére tett megjegyzés pukkasztja.*
-Én már a patkányfarok kocsonyát kevergettem, mikor te még csak a gólya gondolatában, a káposzta magjában sem voltál vakarcs! *Huppan le a földre, és ahogy látja a férfi végzett is az áradás megszüntetésével a szobájában, így talán már birtokba veheti ismét.*
-Attól a vacaktól pont olyan ráncos is leszel, mint az a bácsi. *Húzza le a szemhéját és ölt nyelvet a kölök felé, majd megindul a zoknijában tipegve a szobák irányába.*
-Ne hangoskodjatok nagyon! *Integet még hátra, főleg a mélységi nőnek a pultnál, aki talán az egész társaságból a legérdekesebb számára, szívesen elfogadna tőle egy kisujjat vagy valamit emlékbe, de talán jobb lesz inkább ezzel a kéréssel holnapig várni, úgy véli. Aztán berobog a szobába és becsukja az ajtót maga mögött, hogy ágyneműkből bunkert építve kényelmesen pihenjen.*
//Távozás a szobába//
*Szinte fancsali képet vág, mikor Fint visszaér, hogy intézkedjen és megpróbálja eltávolítani a színről az öreganyót tyúkostul. ~Pedig éppen kezdett izgalmas lenni. ~ Aztán a kölök egészen felháborodva szól az irányába.*
-Hogy gyerekeknek? Hogy nem vagyok nagyobb?! *Látszik, hogy a feje egyre vörösebb, bár főleg a méretére tett megjegyzés pukkasztja.*
-Én már a patkányfarok kocsonyát kevergettem, mikor te még csak a gólya gondolatában, a káposzta magjában sem voltál vakarcs! *Huppan le a földre, és ahogy látja a férfi végzett is az áradás megszüntetésével a szobájában, így talán már birtokba veheti ismét.*
-Attól a vacaktól pont olyan ráncos is leszel, mint az a bácsi. *Húzza le a szemhéját és ölt nyelvet a kölök felé, majd megindul a zoknijában tipegve a szobák irányába.*
-Ne hangoskodjatok nagyon! *Integet még hátra, főleg a mélységi nőnek a pultnál, aki talán az egész társaságból a legérdekesebb számára, szívesen elfogadna tőle egy kisujjat vagy valamit emlékbe, de talán jobb lesz inkább ezzel a kéréssel holnapig várni, úgy véli. Aztán berobog a szobába és becsukja az ajtót maga mögött, hogy ágyneműkből bunkert építve kényelmesen pihenjen.*
4246. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2019-11-13 20:00:52
Üzenet elküldve: 2019-11-13 20:00:52
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Mindenki//
//Különösképpen Enna//
*Esti bemutatkozására csupán bólint, mivel észre veszi a nő hangulat változását. Nem tudja, hogy mi lelte a mélységit, ő csupán illedelmes próbált lenni a Vaskorsó dicsérésével. Nem mintha nem látott volna nagyobb pompát, sőt eddig ahhoz is volt szokva, de megtanították neki, hogy vendégként csak szépet, vagy semmit. Hagyja is elmenni az elfet szótlanul, amikor pedig kész a kásája, felpattanva érte masírozik. Elveszi a tálat a púltról, majd lerak 7 aranyat a Édes zabkása árát, annak a helyére. Visszatér a fattyúhoz kezében a tállal, közben pedig két törpe és Fint is megérkezik. Nem sokat foglalkozik velük csupán oda biccent nekik. Az utánuk betoppanó csirkés asszony pedig határozottan megmosolyogtatja, amit próbál is leplezni, kisebb nagyobb sikerrel. Megijed egy picit ugyan, hogy vérfürdő lesz és szegény pipi itt leli halálát, de látszólag Fint és Esti hamar leszerelik. Éppen elkezdené kanalazni magában a megérdemelt ételt, de meglepetésként éri, hogy Enna elkezd hozzá beszélni, így abba kell hagynia étkezését, mivel válaszolni szeretne.*
-Nem is tudom.
*Keresi a megfelelő szavakat. Akik elrabolták, már nem jöhetnek utána erről gondoskodott, azonban a többiek ezt nem tudják. Más nem igazán jöhetne utána, a testvére pedig vélhetően örvend annak, hogy eltűnt és nem keresteti. Megfordul a fejében az is, hogy a lány lehet át akarja őt verni most pedig amilyen fáradt nem tudna és nem is szeretne kockázatot vállalni. Magának pedig be kell vallania, hogy Estivel, mint fajtárssal jobban szimpatizál. Nem szeretné Ennát megbántani, de az elfek, fél-elfek és sötételfek nem állnak éppen szoros barátságban. Egyelőre örül, hogy fedél van a feje felett, az érdekes figurák, pedig akik megfordulnak a kocsmában még szórakoztatják is. Be kell vallania, hogy az eddigi élete unalmas volt, nyugalmas, színtelen, de szeretne már egy kis izgalmat.*
-Jelenleg nem szeretnék elmenni. Nagyon szimpatikus vagy és rendes, de valljuk be, hogy nem ismerlek, te sem engem. Ha te mennél, akkor nyugodtan, de én még maradnék pihennem kell, aludnom. Estivel és a többiekkel is szeretnék még beszélni.
*Reméli, hogy nem sérti meg Ennát, de nem szeretné félre vezetni sem.*
//Különösképpen Enna//
*Esti bemutatkozására csupán bólint, mivel észre veszi a nő hangulat változását. Nem tudja, hogy mi lelte a mélységit, ő csupán illedelmes próbált lenni a Vaskorsó dicsérésével. Nem mintha nem látott volna nagyobb pompát, sőt eddig ahhoz is volt szokva, de megtanították neki, hogy vendégként csak szépet, vagy semmit. Hagyja is elmenni az elfet szótlanul, amikor pedig kész a kásája, felpattanva érte masírozik. Elveszi a tálat a púltról, majd lerak 7 aranyat a Édes zabkása árát, annak a helyére.
Visszatér a fattyúhoz kezében a tállal, közben pedig két törpe és Fint is megérkezik. Nem sokat foglalkozik velük csupán oda biccent nekik. Az utánuk betoppanó csirkés asszony pedig határozottan megmosolyogtatja, amit próbál is leplezni, kisebb nagyobb sikerrel. Megijed egy picit ugyan, hogy vérfürdő lesz és szegény pipi itt leli halálát, de látszólag Fint és Esti hamar leszerelik. Éppen elkezdené kanalazni magában a megérdemelt ételt, de meglepetésként éri, hogy Enna elkezd hozzá beszélni, így abba kell hagynia étkezését, mivel válaszolni szeretne.*-Nem is tudom.
*Keresi a megfelelő szavakat. Akik elrabolták, már nem jöhetnek utána erről gondoskodott, azonban a többiek ezt nem tudják. Más nem igazán jöhetne utána, a testvére pedig vélhetően örvend annak, hogy eltűnt és nem keresteti. Megfordul a fejében az is, hogy a lány lehet át akarja őt verni most pedig amilyen fáradt nem tudna és nem is szeretne kockázatot vállalni. Magának pedig be kell vallania, hogy Estivel, mint fajtárssal jobban szimpatizál. Nem szeretné Ennát megbántani, de az elfek, fél-elfek és sötételfek nem állnak éppen szoros barátságban. Egyelőre örül, hogy fedél van a feje felett, az érdekes figurák, pedig akik megfordulnak a kocsmában még szórakoztatják is. Be kell vallania, hogy az eddigi élete unalmas volt, nyugalmas, színtelen, de szeretne már egy kis izgalmat.*
-Jelenleg nem szeretnék elmenni. Nagyon szimpatikus vagy és rendes, de valljuk be, hogy nem ismerlek, te sem engem. Ha te mennél, akkor nyugodtan, de én még maradnék pihennem kell, aludnom. Estivel és a többiekkel is szeretnék még beszélni.
*Reméli, hogy nem sérti meg Ennát, de nem szeretné félre vezetni sem.*
4245. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2019-11-12 21:41:22
Üzenet elküldve: 2019-11-12 21:41:22
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 215
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 215
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Mindenki//
- Ne aggódj, lesz épp elég játszópajtásuk! *csap rá kissé az erszényére, ahova a lány aranyait süllyesztette, hogy hallatszódjon, bizony igazat beszél, lapul ott még pénz bőséggel. ~Ez már csak a nemesi családok velejárója, ha valamiből nem szenvedünk hiányt, az a pénz. És az arra ácsingózók~ gondolja magában, míg az italokat tölti*
- Bizony jó. *ismeri el ő maga is elégedetten, ahogy újra meg tud szólalni a pálinka lehúzása után, bár figyelmét hamar új takarítónője vonja magára, aki nemhogy takarítani nem takarít, de még az ételt se szolgálja fel, ahogy azt kellene. Ezt a feladatot azonban nem fogja senki elvégezni helyette, sőt, ha Fint mozdulna, akkor csak alig észrevehetően megrázza a fejét, vagy Enna viszi oda, vagy Armen jön érte, neki mindegy, de a Korsóban rend lesz, amíg ő itt van. A jelenlétére pedig úgy tűnik, szükség is van, hisz pár pillanat alatt igencsak megugrik a helyiségben lévők létszáma. A két törpe megjelenése valahogy megkönnyebbüléssel tölti el, őszintén hálás, hogy nem két újabb hölgyemény érkezett a kocsmába, hanem két férfiember, akik közül az egyik ráadásul igencsak hallgatag alkat. Ennával ellentétben Fint felvételét egyáltalán nem bánta meg, hiszen jóképű csaposa már veszi is fel a rendelést, vagyis csak venné, ha nem érkezne meg a nap legkülöncebb vendége*
- Eltévesztette az ajtót, néne, ez itt nem mészárszék, hanem fogadó! Választ valamit azok közül, amit árulunk, vagy kívül tágasabb! *egyértelműsíti még Fint szavait, ha az öregasszonynak tényleg olyan lassú lenne a felfogása, mint azt ránézésre gondolja róla*
- Már készül is, fiúk! *jegyzi meg közben a rendelést hallva, bár fél szemét továbbra is a vénasszonyon tartja, és ha sikerül elkapnia Fint pillantását, neki is jelzi, szabad kezet kap az szipirtyó eltávolítására, ha bajt csinálna. ~Mindegy hogyan, csak tüntesd el, mielőtt lefejezné azt a csirkét!~ igyekszik üzenni a pillantásával, magában azért jót mulatva azon, hogy az egyik törpe bácsinak titulálta kedvenc csaposát.*
A hozzászólás írója (Estanellaria Dwirinthalen) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.11.12 21:44:03
- Ne aggódj, lesz épp elég játszópajtásuk! *csap rá kissé az erszényére, ahova a lány aranyait süllyesztette, hogy hallatszódjon, bizony igazat beszél, lapul ott még pénz bőséggel. ~Ez már csak a nemesi családok velejárója, ha valamiből nem szenvedünk hiányt, az a pénz. És az arra ácsingózók~ gondolja magában, míg az italokat tölti*
- Bizony jó. *ismeri el ő maga is elégedetten, ahogy újra meg tud szólalni a pálinka lehúzása után, bár figyelmét hamar új takarítónője vonja magára, aki nemhogy takarítani nem takarít, de még az ételt se szolgálja fel, ahogy azt kellene. Ezt a feladatot azonban nem fogja senki elvégezni helyette, sőt, ha Fint mozdulna, akkor csak alig észrevehetően megrázza a fejét, vagy Enna viszi oda, vagy Armen jön érte, neki mindegy, de a Korsóban rend lesz, amíg ő itt van. A jelenlétére pedig úgy tűnik, szükség is van, hisz pár pillanat alatt igencsak megugrik a helyiségben lévők létszáma. A két törpe megjelenése valahogy megkönnyebbüléssel tölti el, őszintén hálás, hogy nem két újabb hölgyemény érkezett a kocsmába, hanem két férfiember, akik közül az egyik ráadásul igencsak hallgatag alkat. Ennával ellentétben Fint felvételét egyáltalán nem bánta meg, hiszen jóképű csaposa már veszi is fel a rendelést, vagyis csak venné, ha nem érkezne meg a nap legkülöncebb vendége*
- Eltévesztette az ajtót, néne, ez itt nem mészárszék, hanem fogadó! Választ valamit azok közül, amit árulunk, vagy kívül tágasabb! *egyértelműsíti még Fint szavait, ha az öregasszonynak tényleg olyan lassú lenne a felfogása, mint azt ránézésre gondolja róla*
- Már készül is, fiúk! *jegyzi meg közben a rendelést hallva, bár fél szemét továbbra is a vénasszonyon tartja, és ha sikerül elkapnia Fint pillantását, neki is jelzi, szabad kezet kap az szipirtyó eltávolítására, ha bajt csinálna. ~Mindegy hogyan, csak tüntesd el, mielőtt lefejezné azt a csirkét!~ igyekszik üzenni a pillantásával, magában azért jót mulatva azon, hogy az egyik törpe bácsinak titulálta kedvenc csaposát.*
A hozzászólás írója (Estanellaria Dwirinthalen) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.11.12 21:44:03
4244. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2019-11-11 21:21:17
Üzenet elküldve: 2019-11-11 21:21:17
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Kicsit mindenki//
*Egy apró figura lép oda hozzájuk először, aki hamar elkezdi ecsetelni, hogy igyon Reorik tejet, majd az jól kiüti. Bár fiatal, úgy érzi, hogy gúnyolódnak vele, s azt nagyon nem tűri. Riwanden csak kíváncsian szemléli az eseményeket, szerenté látni, hogy mit tesz most a fiú, egy ilyen helyzetben.*
-Ne csúfolódj. Te se vagy nagyobb, mint én! A tej gyerekeknek való! Nekem az kell, amit az a bácsi mondott!
*Néz kérdőn közben a törpére, és a csaposra egyaránt. Riwanden rázza a fejét, de azért mosolyog, s a pultosra nézve bólint, ujjával kettőt mutatva. Mintha csak azt mutatná, hogy 2Kagan ökle lesz, és leteszi a 34 aranyat a pultra. Azonban a fiú hamar másfelé kezd el figyelni, ahogy egy néni, mezítláb, vergődő csirkéket hoz be a kocsmába.*
-ÚÚÚÚÚ nézd mester! Tyúkok! Olyan rég láttam már őket. Piiipipipipipi. Szabad? Meg lehet őket simogatni?
*Kérdi a nénitől, s látszik rajta, hogy egyáltalán nem fél tőlük, vagy ilyesmi. Ha esetleg engedélyt kap rá, úgy megsimogatja a fejüket.*
-Jajj de kis szépek vagyok. Finom leves lesz belőletek!
*Szinte már nyaldossa a száját, mikor hallja a rossz hírt, hogy itt nem lehet állatot behozni.*
~Na majd Kagan ökle helyre rak, fiam. Ne aggódj!~
-Remélem most nem versz át, és nem akarsz valami vizezett bort adni, mester! Bírom én ám az italt. Már férfi vagyok én is!
*Egy apró figura lép oda hozzájuk először, aki hamar elkezdi ecsetelni, hogy igyon Reorik tejet, majd az jól kiüti. Bár fiatal, úgy érzi, hogy gúnyolódnak vele, s azt nagyon nem tűri. Riwanden csak kíváncsian szemléli az eseményeket, szerenté látni, hogy mit tesz most a fiú, egy ilyen helyzetben.*
-Ne csúfolódj. Te se vagy nagyobb, mint én! A tej gyerekeknek való! Nekem az kell, amit az a bácsi mondott!
*Néz kérdőn közben a törpére, és a csaposra egyaránt. Riwanden rázza a fejét, de azért mosolyog, s a pultosra nézve bólint, ujjával kettőt mutatva. Mintha csak azt mutatná, hogy 2Kagan ökle lesz, és leteszi a 34 aranyat a pultra.
Azonban a fiú hamar másfelé kezd el figyelni, ahogy egy néni, mezítláb, vergődő csirkéket hoz be a kocsmába.*-ÚÚÚÚÚ nézd mester! Tyúkok! Olyan rég láttam már őket. Piiipipipipipi. Szabad? Meg lehet őket simogatni?
*Kérdi a nénitől, s látszik rajta, hogy egyáltalán nem fél tőlük, vagy ilyesmi. Ha esetleg engedélyt kap rá, úgy megsimogatja a fejüket.*
-Jajj de kis szépek vagyok. Finom leves lesz belőletek!
*Szinte már nyaldossa a száját, mikor hallja a rossz hírt, hogy itt nem lehet állatot behozni.*
~Na majd Kagan ökle helyre rak, fiam. Ne aggódj!~
-Remélem most nem versz át, és nem akarsz valami vizezett bort adni, mester! Bírom én ám az italt. Már férfi vagyok én is!
4243. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2019-11-10 22:34:08
Üzenet elküldve: 2019-11-10 22:34:08
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 25
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 25
Játékstílus: Megfontolt
//Mindenki//
//Különösképpen Armen//
*Lélegzetvisszafojtva várja Armen válaszát, majd miután az megérkezik, egy pillanatig csendben van. Aztán kínjában nevetni kezd. Hát nem igazán ilyen válaszra számított, de végül is ez is információ.
Örömmel veszi, hogy Esti tulajdonképpen minden feladatot átvesz tőle. Kapva kap az alkalmon, és munka helyett inkább valóban letelepszik a kígyós mélységi mellé. Közben elcsípi Esti bemutatkozását is, de mivel nem személy szerint neki történik, továbbra is jogosultnak érzi magát arra, hogy a ház úrnőjét rangjához méltóan szólíthassa. Nevezetesen: ténsasszonynak.
Fint is megérkezik, a belépő vendégek kiszolgálását magára vállalva. Enna úgy érzi, ez aztán az arany élet: minden munkát elvégeznek helyette, és még fizetik is érte. Vagyis nem aranyban, nade azért mégis kap valamicskét.
A belépő törpöket még köszönti egy „Jó napot!” kiáltással, de mikor a csirkés vénasszony lép be a tavernába, inkább csak sápadtan hallgat. Ebben a pillanatban dönti el: a vendéglátás bizony nem neki való feladat. Nincs az a pénz, hogy ő ilyen emberi formába bújt jelenségeket szolgáljon ki, közben pedig „kedves vendég”nek szólítsa őket.
Igen, ez a megoldás, neki tulajdonképpen nem a munkával van problémája, csak a fogadósi munkával. Nem ez az ő helye. El is dönti, hogy ő bizony innen akár még ma elmegy. Sőt, ha már ő elmegy, megszerzi magának ezt a szökevény sötételfet is.*
- Figyelj. *Kezd halkan beszélni Armenhez, ügyelve, hogy mások ne hallhassák nagyon, amit épp mondani készül.* Nézz csak körül, ezek mind ~… hülyék…~ hagynák, hogy téged megint elhurcoljanak. Szerintem itt nem vagy biztonságban. De itt vagyok én, szerintem ez a sors, hogy mi egymásba futottunk. Pontosabban megint egymásba futottunk. Szóval ez szerintem egy jel, nekünk együtt kéne tovább állnunk innen. Én megvédenélek, láthatod, van egy íjam, tudok lőni, nem is olyan rosszul. Együtt nagyobb biztonságban lennénk, és talán rájöhetnénk, kik tették ezt velünk.
*Hadarja mondanivalóját, mely kissé összevissza, ám legalább őszinte – enyhe rájátszással.*
//Különösképpen Armen//
*Lélegzetvisszafojtva várja Armen válaszát, majd miután az megérkezik, egy pillanatig csendben van. Aztán kínjában nevetni kezd. Hát nem igazán ilyen válaszra számított, de végül is ez is információ.
Örömmel veszi, hogy Esti tulajdonképpen minden feladatot átvesz tőle. Kapva kap az alkalmon, és munka helyett inkább valóban letelepszik a kígyós mélységi mellé. Közben elcsípi Esti bemutatkozását is, de mivel nem személy szerint neki történik, továbbra is jogosultnak érzi magát arra, hogy a ház úrnőjét rangjához méltóan szólíthassa. Nevezetesen: ténsasszonynak.
Fint is megérkezik, a belépő vendégek kiszolgálását magára vállalva. Enna úgy érzi, ez aztán az arany élet: minden munkát elvégeznek helyette, és még fizetik is érte. Vagyis nem aranyban, nade azért mégis kap valamicskét.
A belépő törpöket még köszönti egy „Jó napot!” kiáltással, de mikor a csirkés vénasszony lép be a tavernába, inkább csak sápadtan hallgat. Ebben a pillanatban dönti el: a vendéglátás bizony nem neki való feladat. Nincs az a pénz, hogy ő ilyen emberi formába bújt jelenségeket szolgáljon ki, közben pedig „kedves vendég”nek szólítsa őket.
Igen, ez a megoldás, neki tulajdonképpen nem a munkával van problémája, csak a fogadósi munkával. Nem ez az ő helye. El is dönti, hogy ő bizony innen akár még ma elmegy. Sőt, ha már ő elmegy, megszerzi magának ezt a szökevény sötételfet is.*
- Figyelj. *Kezd halkan beszélni Armenhez, ügyelve, hogy mások ne hallhassák nagyon, amit épp mondani készül.* Nézz csak körül, ezek mind ~… hülyék…~ hagynák, hogy téged megint elhurcoljanak. Szerintem itt nem vagy biztonságban. De itt vagyok én, szerintem ez a sors, hogy mi egymásba futottunk. Pontosabban megint egymásba futottunk. Szóval ez szerintem egy jel, nekünk együtt kéne tovább állnunk innen. Én megvédenélek, láthatod, van egy íjam, tudok lőni, nem is olyan rosszul. Együtt nagyobb biztonságban lennénk, és talán rájöhetnénk, kik tették ezt velünk.
*Hadarja mondanivalóját, mely kissé összevissza, ám legalább őszinte – enyhe rájátszással.*
4242. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2019-11-10 15:22:32
Üzenet elküldve: 2019-11-10 15:22:32
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 87
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 87
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Törpék//
*Be kell vallani, hogy Fint nem valami ügyes a felmosóval, ezért tart olyan sok ideig a víz felitatgatása. A keze inkább a kardhoz, nem pedig ilyen eszközökhöz szokott, de ez nem jelenti azt, hogy ne tudná megcsinálni. A pultossághoz ettől függetlenül több érzéke van. Megfogja a dézsát, és kiviszi, hogy elsuvickolja, meg a maradék vizet is kilocsolja hátul, amíg a többiek nem figyelnek. Éppen akkor érkezik vissza Esti mellé, kezét törölgetve a kis mosakodás után, mikor a két alacsony vendég betoppan.*
- Jó napot nektek is, törpe uraim! *Int nekik jókedvűen, mert látja benne a potenciált, hogy ők nem mennek majd annyira az agyára, mint a fehérnép. Valamitől női szalon lettek, mióta belépett, és – habár fáj beismerni – minden bizonnyal nem Fint jóképűsége ennek az oka.*
- Ha valami erősre vágynak, akkor az ogrepálinkát javasolnám. *Kapcsolódik be a páros beszélgetésébe.* Ha pedig ma már nem akarnak veszélyes harci- vagy munkaeszközöket a kezükbe fogni, Kagan öklét. De a boraink is finomak. *Vázolja a lehetőségeket.*
//Fréri néni//
*Már majdnem örül a nem szokatlan társaságnak, amikor az ajtó kinyílik, és egy apró, tetovált öregasszony lép be, majd válik meg cipőitől. És van nála egy élő tyúk. Ez semmi jót nem ígér, hacsak nem Xavynak, de Fint nem is gondolkodik, ujjával egyből, ellentmondást nem tűrően, fenyegetőn mutat rá.*
- Asszonyom, nem, tyúkot ide nem hozunk! *Szólja le gyorsan, majd megkerüli a pultot, arra se ügyelve, kit lök meg közben, az ajtóhoz siet, hogy elállja az utat.* Vegyen kést a piacon, egy köpésnyire van. *Mutat az adott irányba, aztán, hogy ne alázza nyilvánosan a nénit, közelebb érve kulturált hangon folytatja.* Ez egy olyan hely, ahol emberek esznek, és nem mellesleg én takarítok, tyúkpottyantást nem szeretnék. Vagy fogyaszt, tyúk nélkül, vagy tessék kifáradni.
- Mindjárt jövök! *Szól hátra közben az italválasztással magukra hagyott törpéknek. Nem tudja, hol rontotta el az életét.*
A hozzászólás írója (Komor Fintarret) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.11.10 15:23:27
*Be kell vallani, hogy Fint nem valami ügyes a felmosóval, ezért tart olyan sok ideig a víz felitatgatása. A keze inkább a kardhoz, nem pedig ilyen eszközökhöz szokott, de ez nem jelenti azt, hogy ne tudná megcsinálni. A pultossághoz ettől függetlenül több érzéke van. Megfogja a dézsát, és kiviszi, hogy elsuvickolja, meg a maradék vizet is kilocsolja hátul, amíg a többiek nem figyelnek. Éppen akkor érkezik vissza Esti mellé, kezét törölgetve a kis mosakodás után, mikor a két alacsony vendég betoppan.*
- Jó napot nektek is, törpe uraim! *Int nekik jókedvűen, mert látja benne a potenciált, hogy ők nem mennek majd annyira az agyára, mint a fehérnép. Valamitől női szalon lettek, mióta belépett, és – habár fáj beismerni – minden bizonnyal nem Fint jóképűsége ennek az oka.*
- Ha valami erősre vágynak, akkor az ogrepálinkát javasolnám. *Kapcsolódik be a páros beszélgetésébe.* Ha pedig ma már nem akarnak veszélyes harci- vagy munkaeszközöket a kezükbe fogni, Kagan öklét. De a boraink is finomak. *Vázolja a lehetőségeket.*
//Fréri néni//
*Már majdnem örül a nem szokatlan társaságnak, amikor az ajtó kinyílik, és egy apró, tetovált öregasszony lép be, majd válik meg cipőitől. És van nála egy élő tyúk. Ez semmi jót nem ígér, hacsak nem Xavynak, de Fint nem is gondolkodik, ujjával egyből, ellentmondást nem tűrően, fenyegetőn mutat rá.*
- Asszonyom, nem, tyúkot ide nem hozunk! *Szólja le gyorsan, majd megkerüli a pultot, arra se ügyelve, kit lök meg közben, az ajtóhoz siet, hogy elállja az utat.* Vegyen kést a piacon, egy köpésnyire van. *Mutat az adott irányba, aztán, hogy ne alázza nyilvánosan a nénit, közelebb érve kulturált hangon folytatja.* Ez egy olyan hely, ahol emberek esznek, és nem mellesleg én takarítok, tyúkpottyantást nem szeretnék. Vagy fogyaszt, tyúk nélkül, vagy tessék kifáradni.
- Mindjárt jövök! *Szól hátra közben az italválasztással magukra hagyott törpéknek. Nem tudja, hol rontotta el az életét.*
A hozzászólás írója (Komor Fintarret) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.11.10 15:23:27
4241. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2019-11-08 21:06:28
Üzenet elküldve: 2019-11-08 21:06:28
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Megfontolt
//Mindenki//
*Ahogy türelmetlenül kopog az aranyakkal, mind a négy érmével a pulton a fél-elf is odajön hozzá, de vajmi kevés hasznát veszi, hiszen nem áll rendelkezésre az előismeret. Azaz nem tudja merre is található vagy esetleg nem ismeri fel a tejet. Talán jobban is jár vele, hogy a mélységi érkezik, hogy megmentse a helyzetet, a végén még valami furcsa dolog jött volna ki az orra elé „tej” címen. Ha pedig csupán egy szemernyi kétsége is lenne afelől, hogy a szervírozott ital eltér a tejtől, akár színre, állagra vagy szagra, máris előkóstolást kérne a frissen felvett alkalmazottól. De legalábbis fenékig az biztos.*
-Csak egy kérésem lenne, ne legyenek nagyon egyedül, mert depressziós hajlamuk van. *Paskolja meg még utoljára és vesz érzelgős búcsút a pultra tett aranyaitól.*
-Köfi. *Nyúl a felé küldött dolog felé, majd kicsit ügyetlenkedik, de végül sikerül maga elé vennie a nagy pohár tejet és, mint ahogy azt a férfiak szokták, megpróbálja egy szuszra kiinni. Persze sikertelenül, mert az utolsó egyharmad előtt vészesen kifogy az akarás, így lecsapj a pultra, nagyokat levegőzve. A kis mutatvány hozadékaként a szája felett fehér bajuszka jelenik meg, mely büszkén ül és tartja magát a bőrén, hirdetve a tej zsírtartalmának valós mivoltát. Mikor a mélységi a poharához koccolja a sajátját viszonozza nagy koncentráció közepette, mert azért mégis egy nagyobb pohárral kell egy kisebbet seggbeverni.*
-Ejj! Jóféle. *Jegyzi meg egy elégedett felhörrenéssel, mintha csak valami pálinkát hajtott volna fel az imént fenékig. Aztán érkezik a törpe egy fiú kíséretében. Ilyet is ritkán lát, így miközben visszaadja az üres poharat jól megbámulja őket.*
-Mi a csuda. Babszem Jankó és Borzaska? *Fordítja viccelődve a fejét oldalra, pont olyanok azok ketten, mintha egy mesekönyvből bukkantak volna elő.*
-Öcsi, ha erőset akarsz inni, ajánlom ezt. *Mutat még a tejtől piszkos pohárra.* - Kesernyés, pont ahogy szeretem, ki fog ütni egész estére, bizám! *Üt az oldalára, és nem tűnik úgy, mintha tréfálkozna, közben a tejbajsza még mindig ott virít az ajka felett.*
-El kéne tegyem magam holnapra mielőtt lever a lábamról. *Kászálódik lassan le a székről és fog talajt a zoknijaival. Ekkor érkezik az öreglány, egyik kezében egy még elég eleven csirkével.*
-No fene, helyi műsor is lesz? Itt fogja levágni a nyakát? De megnézném, ahogy még rángatózik utána! Talán játszhatnánk, ki kapja el hamarabbat! *Fordul vissza a pult felé, mert a műsort, ha lesz, azt még megvárja. Közben fel sem tűnik neki, hogy a vén főszer meg felszívódott.*
*Ahogy türelmetlenül kopog az aranyakkal, mind a négy érmével a pulton a fél-elf is odajön hozzá, de vajmi kevés hasznát veszi, hiszen nem áll rendelkezésre az előismeret. Azaz nem tudja merre is található vagy esetleg nem ismeri fel a tejet. Talán jobban is jár vele, hogy a mélységi érkezik, hogy megmentse a helyzetet, a végén még valami furcsa dolog jött volna ki az orra elé „tej” címen. Ha pedig csupán egy szemernyi kétsége is lenne afelől, hogy a szervírozott ital eltér a tejtől, akár színre, állagra vagy szagra, máris előkóstolást kérne a frissen felvett alkalmazottól. De legalábbis fenékig az biztos.*
-Csak egy kérésem lenne, ne legyenek nagyon egyedül, mert depressziós hajlamuk van. *Paskolja meg még utoljára és vesz érzelgős búcsút a pultra tett aranyaitól.*
-Köfi. *Nyúl a felé küldött dolog felé, majd kicsit ügyetlenkedik, de végül sikerül maga elé vennie a nagy pohár tejet és, mint ahogy azt a férfiak szokták, megpróbálja egy szuszra kiinni. Persze sikertelenül, mert az utolsó egyharmad előtt vészesen kifogy az akarás, így lecsapj a pultra, nagyokat levegőzve. A kis mutatvány hozadékaként a szája felett fehér bajuszka jelenik meg, mely büszkén ül és tartja magát a bőrén, hirdetve a tej zsírtartalmának valós mivoltát. Mikor a mélységi a poharához koccolja a sajátját viszonozza nagy koncentráció közepette, mert azért mégis egy nagyobb pohárral kell egy kisebbet seggbeverni.*
-Ejj! Jóféle. *Jegyzi meg egy elégedett felhörrenéssel, mintha csak valami pálinkát hajtott volna fel az imént fenékig. Aztán érkezik a törpe egy fiú kíséretében. Ilyet is ritkán lát, így miközben visszaadja az üres poharat jól megbámulja őket.*
-Mi a csuda. Babszem Jankó és Borzaska? *Fordítja viccelődve a fejét oldalra, pont olyanok azok ketten, mintha egy mesekönyvből bukkantak volna elő.*
-Öcsi, ha erőset akarsz inni, ajánlom ezt. *Mutat még a tejtől piszkos pohárra.* - Kesernyés, pont ahogy szeretem, ki fog ütni egész estére, bizám! *Üt az oldalára, és nem tűnik úgy, mintha tréfálkozna, közben a tejbajsza még mindig ott virít az ajka felett.*
-El kéne tegyem magam holnapra mielőtt lever a lábamról. *Kászálódik lassan le a székről és fog talajt a zoknijaival. Ekkor érkezik az öreglány, egyik kezében egy még elég eleven csirkével.*
-No fene, helyi műsor is lesz? Itt fogja levágni a nyakát? De megnézném, ahogy még rángatózik utána! Talán játszhatnánk, ki kapja el hamarabbat! *Fordul vissza a pult felé, mert a műsort, ha lesz, azt még megvárja. Közben fel sem tűnik neki, hogy a vén főszer meg felszívódott.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5032-5051