Amon Ruadh - Vaskorsó Taverna
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Amon Ruadh (új)
Tharg birtokok (új)
Vaskorsó TavernaNincs "kisebb" helyszín
Ezen a helyszínen lehetőséged van vásárolni! Kattints ide, hogy vásárolhass!


<< Előző oldal - Mostani oldal: 203 (4041. - 4060. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>

4060. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2019-04-02 13:31:35
 ÚJ
>Paraszt Grotg avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 111
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Vakmerő

//Egy korsó, két korsó, vaskorsó//
//Bent aztán bent és később is bent//

* Grotg besétál, és egyből helyet is keres magának. Egyre éhesebb, és ezért egyre jobb lenne, ha mielőbb kapna valami ételt. Épp emiatt nem is követi a Kancellárt, aki a rendelést leadva elindul kifelé, és Dorát se, pedig szomorú, hogy ennyire leköti a figyelmüket egy kis erőszak. Barbár és felesleges, amiben csak a hasonlóan barbár emberek lelik örömüket, és a Kancellárt nem ilyennek ismerte meg. Ahogy egy nőnek sem kellene örömét lelnie a másik szenvedésében. De nem szól egy szót sem, mert nem az ítélkezős fajta, inkább türelmetlenül nézi a csapost, aki már pénzt is kapott, és közben örül neki, hogy legalább egy férfi van ezen a kietlen tájon, akit nem köt le az ilyen fajta látnivaló. Barátságosan mosolyog Troddra, és a lábával türelmetlenül toporog az asztal alatt. *


4059. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2019-04-01 22:48:05
 ÚJ
>Estanellaria Dwirinthalen avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 215
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Megfontolt

//Egy korsó, két korsó, vaskorsó//
//Kint//

*Meglepve látja, hogy nemsokára Habrertus is csatlakozik hozzá a fogadó előtt. Remélte, kicsit tovább marad majd Dora mellett, de hát ezért már igazán nem tud mit tenni, ő mindent megpróbált, hogy összeboronálja a különc párost. Annál is inkább, mert ő is talált magának egy furcsa szerzetet. Bár a harc végeztével meglepi Umon viselkedése, kicsit se mondhatni, hogy ellenére lenne*
- Sajnáltam volna, ha te lettél volna az! *somolyog magában, hiszen vesztesekkel nem kezd, ha az előbb Umon maradt volna alul, közel sem érdekelné ennyire, így viszont lelkesedése továbbra is töretlen* Remélem is, hogy visszajössz! Nem szép dolog így itt hagyni egy hölgyet! *jegyzi meg tettetett durcássággal, ahogy a férfi a magához szorítja* De megtalálhatsz itt vagy Amonon, a kancellárián. *válaszol a kérdésre, majd kissé közelebb hajol* Vagy az ágyadban... *búgja Umon fülébe, majd ő maga is kissé hátrébb húzódik, ahogy a férfi ellép tőle, hiszen a lényeget már így is megbeszélték. Egyik kezét azért továbbra is a férfi mellkasán tartja, így próbálva őt távol tartani a kancellártól, akinek így is épp elég baja lehet a szemmel láthatóan elég dühös Pyctával*
- Nyugalom, fiúk! *intézi mindhármukhoz szavait* Nem történt semmi olyasmi, amiért halálbüntetés járna. Mindenki él, és ha nem is virul jelen pillanatban, de nemsokára biztosan fog, Dora és a drága kancellár segítségének hála, akik mindketten igazán kitűnő szakemberek a gyógyítás terén, nemde? *villant egy csábos mosolyt Habrertusra, hogy igyekezzen lecsillapítani a kedélyeket* Biztos vagyok benne, a Vashegy csak örülhet, ha ilyen pompás harcosokat tudhat a szövetségesei közt, így a baráti viszony fenntartása érdekében talán szemet hunyhatnánk a történtek felett... *bár ismét mindenkinek beszél, miután elmondta, amit el akart, továbbra is Habrertus tekintetét keresi. ~Nem láttad, mit csináltak? Tényleg egy ork és óriás miatt akarsz összetűzésbe keveredni velük?~ húzza fel kissé egyik szemöldökét, hiszen ennél rafináltabb fickónak ismerte meg őt, bár lehet, rigorózus szabálykövetése alkalmanként útját állja fondorlatosságának. Igazán sajnálná, ha tényleg ez lenne a helyzet, így minden erejével igyekszik a kívánt végkifejlet felé terelni a dolgokat. Ha eddig nem sikerült volna rendezni a nézeteltérést, akkor tovább folytatja békéltetői munkásságát, remélve, hogy végül sikerül meggyőznie a kancellárt, felesleges bármiféle megtorló intézkedés foganatosítása, és szabadon hagyja távozni Umont és Pyctát*
- Várni fogok rád! *húzza félmosolyra a száját, azonban nem akarja túlfeszíteni a húrt, nehogy a kancellár esetleg meggondolja magát, és mégis marasztalja a távozókat. ~Nem mintha sikerülne neki!~ gondolja magában nevetve. Épp kapóra jön neki Dora, hiszen ha a lány nem kezdene azonnal munkához látni, meglehet, még hosszasan bámulna a két férfi után, pedig idejét se tudja, mikor csinált utoljára ilyesmit. Így viszont csak kicsit megrázza magát, hogy kitisztítsa a fejét és a szokásos gúnyos mosollyal az arcán fordul Dora felé*
- Remek! *szólal meg tényleg elismerően, hogy legalább valakinek volt annyi esze, hogy hozzon egy kis töményet. A felé dobott rongyokat határozott mozdulattal kapja el, és a továbbiakban is hasonlóakkal dolgozik Dora utasításainak megfelelően*
- Csinálom én... *pillant szemforgatva a lányra. El se hiszi, hogy kettejük közül ő a józanabb, bár szó, ami szó, annak ellenére, hogy már egy ideje a kocsmában van, még nem ivott semmit. Miután magában megbékélt ezzel a sajnálatos ténnyel, egy gyors pillantást vet a kancellárra* Ha csak nem szeretnéd te csinálni? *kérdezi inkább csak udvariasságból, bár szinte biztos a nemleges válaszban. Dorára is szán egy pillantást. ~Biztos nem akarod te csinálni?~ igyekszik üzenni a tekintetével, de ha itt is csak ráhárítják a feladatot, akkor kénytelen-kelletlen munkához lát*
- Na mondjad, mit csináljak? *kérdezi kurtán, egyértelműen Dorának szánva a szavait, hiszen ha nem is ő varr, azért reméli, tényleg rendelkezik olyan alapos ismerettel az emberi testről, mint korábban állította, és tud egy-két hasznos tanácsot adni. ~Sokkal jössz nekem ezért, Dorawyna, nagyon sokkal!~ sóhajt fel magában.*


4058. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2019-04-01 20:41:57
 ÚJ
>Dorawyna Olaphine avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 384
OOC üzenetek: 107

Játékstílus: Vakmerő

//Egy korsó, két korsó, vaskorsó//
//Bent, aztán kint//

*Úgy tűnik, lassan már addig se jutnak el, hogy tisztességgel megrendeljék az ételt, és ismerve a körülményeket innen még órákba fog telni, mire meg is kapják. A lány amúgy nem éhes, inkább vágyna egy kis magányra, meg egy nagy adag négyszemközti beszélgetésre a kancellárral. Csak most kezd rájönni, mennyire hiányolja azt az időszakot, amikor együtt, egy helyiségben dolgoztak, csönd volt és nyugalom, csak ők ketten marták egymást néha, olyan miért ne alapon. Szép idők voltak. Tulajdonképpen erre vágyik a legjobban, hogy nyugalma legyen, és eddig a kancellárnak sikerült ezt megvalósítani. Tulajdonképpen egyedül. Ez dicséretes.
Persze nem tud elmenni amellett sem, hogy milyen heves érzelmek ragadták magával az imént, nyilván többről van szó, mint kellemes munkakapcsolatról. De ennyi ember mellett kellemetlen lenne ezt megbeszélni, kettesben tudni Habrertust pedig, úgy tűnik, még várat magára, mert odakint kiáltás harsan. Dora egyből moccanna, hogy kimenjen, még Umon hangja is elég meggyőző. A sörre vonatkozó kiáltásról csak annyira érzi magát érintettnek, hogy ezek szerint a csata befejeződött, és ezek szerint – bár eléggé várhatóan – Umon és Pycta nyerte meg azt. Az ajtó felé tesz egy tétova lépést, csak az állítja meg, hogy ő maga is óva intette Umontól Relaelt.*
~ Biztosan nem veszélyes ez? ~ *Töpreng el óvatosan. Pyctában bízna, de Umonban nem tud. Eltöprengve néz körül, hogy fegyvertelenül kilépjen-e az ajtón, mikor Esti megelőzi, majd a rendelés után a Kancellár is odalép hozzá, jócskán zavarba hozva a kalapos lányt.*
- Rendben. *Böki ki csodálkozva, és még ő maga is meglepődik, hogy milyen hamar beleegyezett valaki kérésébe. Talán éppen a „kérlek” szó fogta meg ennyire. Most először érzi, hogy Habrertusnak is jól felfogott érdeke, hogy Dorát ne belezzék ki, és hogy a sarkára áll. A kedvéért.
Dorának meg az az érdeke, hogy mindenkinél mindent jobban csináljon, ezért toporog kicsit, de csak addig várakozik, amíg a kinti vitát meg nem hallja. Kíváncsiságában ő maga is az ajtóhoz somfordál, kilép rajta, és onnan kukucskál, mint valami rossz gyerek, akit szobafogságra ítéltek. Szeretne eleget tenni a férfi kérésének, de nem tud. A szíve szakad meg, hogy Pycta csak úgy távozik, elhagyja a várost, mint legutóbb, de ezúttal Habrertusnak kell igazat adnia. Umon viselkedése szokatlan, kezelhetetlen, és nem érdemel szánalmat ezért. Umon még éppen láthatja, hogy pillantása a tréfája ellenére komoly, szinte sértett marad.
Ezután jön csak rá, hogy mi a feladatuk. Esti aztán várhatja, hogy töményet kapjanak – Dora úgy dönt, egészségügyi okokból erővel elveszi. Belép a kocsmába, felkapja az első tömény szeszt, amit talál, elvisz egy rakás tiszta rongyot a vérnek, majd rohan is velük kifelé.*
- Orvosi célokra kell! *Kiabál vissza, ha esetleg még valakinek kedve lenne megállítani az önkiszolgálásban. Közben láthatóan a szőke fickónak is ilyen céljai vannak, csak ő nem inni akar a korsóból. Már nem bánja a dolgot, ő is torkig van Umon játékaival. Levágja a leütött ork és óriás mellé az üveget, akik már nem árthatnak neki, ezért valószínűleg nem lehet velük nagy gond. Érzésteleníteni nem kell. A rongyokat Habrertusnak és Estinek dobja.*
- Ezt szorítsátok erősen a lábára, hogy ne vérezzen. Kitisztítjuk a sebet alkohollal, aztán várni fogunk… Varrni. Varrni fogunk. *Mondja rövid vizsgálat után, és reménykedik benne, hogy ez valóban segíthet. Úgy érzi magát, mintha neki kéne takarítania Umon és Pycta lakása mögött a pottyantóst, és ez rosszul esik. Fogával kihúzza a dugót a tömény üvegéből, de türtőzteti magát, és nem iszik bele. Miközben erőt gyűjt, megkötözi az ork kisebb sebeit, ide nem kell majd annyi öltés. Először azt hiszi, hogy betörte a fejét, de úgy tűnik, a baj jóval kisebb, csak az orra tört el. A lány két marokra fogja, és érezve a rosszul álló csontokat a ronggyal nagyot teker rajta, érdekes látvány lehet a többiek számára. Így sem egyszerű a művelet, a lány többször veselkedik neki, mire egyszer, egy nagy roppanás kíséretével helyreáll a dolog.*
- Na? Ki fog varrni? *Érdeklődik mosolyogva, és az égnek emeli a táskájából előbányászott cérnát és tűt, mintegy bizonyítékként felmutatva, hogy egyrészt az italtól remeg a keze, másrészt a cérnát most még befűzni se tudja.* Ha én csinálom… Hajaj.


4057. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2019-04-01 19:31:38
 ÚJ
>Umon Palasan avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 659
OOC üzenetek: 249

Játékstílus: Vakmerő

//Egy korsó, két korsó, vaskorsó//
//Kint//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
//Pycta, Esti, Habrertus, Dora, Intath//

*Pyctát felsegíti, szerencsére az elf elfogadja a felkínált jobbot, s egyelőre úgy látszik nem is kívánja felelősségre vonni. Persze nem gondolná, hogy hosszabb elbeszélgetés nélkül megúszná, de meglehetősen nagy önérzete még most sem engedi, hogy saját magát hibáztassa. Miközben az elf is összeszedi magát, az érkező Estanellariára vigyorog.*
- Óóóó... cica, bár azt mondhatnám, hogy én. *Biggyeszti le színpadiasan szája szélét, majd megrázza a fejét.* De sajnos nem, így kénytelen vagy megmondani, hogy hol talállak meg, ha erre járok! *Lép egy árnyalatnyit közelebb megkerülve az óriás testés, s szemét le sem véve a lányról.*
- Mert visszajövök, van még kettőnknek egy befejezetlen ügye! *Jelenti ki határozottan, s, ha a lány engedi, magához is húzza egy pillanatra.*
- Amúgy az óriás. Megvágtam a lábát. Aztán leütöttem. Az orkot is, bár elf barátom, már ellátta a baját. *Szinte észre sem veszi a magából kikelve ordítozó Habrertust. Szegény. Nem az ő hibája, de Umon számára Estannelarria sokkal, de sokkal érdekesebb. Csak úgy, a mélységi mellől, foghegyről válaszol felcsattanva.*
- Már rég elraktuk, mit pattogsz?! *Engedi el hirtelen a lányt, vagy lép el mellőle közvetlenül Habrertus elé és Pycta mellé, szemeit a kecskeszakállas szemeibe fúrva.*
- Tán félsz, hogy ordibálsz? *Suttogja félhangosan, őrülten villámló tekintettel. Nem szereti a kéretlen beavatkozókat, s tekintve, hogy fogalma sincs ki ez az ember, nem is foglalkozik különösebben a hallottakkal. Egy árnyalatnyit közelebb lép.*
- A barátomnak igaza van, kit akarsz te büntetni és miért?! Tán itt voltál és láttad, mint kezdődik?!!! *Fokozatosan emelkedik a hangja, s mellkasa is lassan indul, mégis ő próbálja Pycta kezére tenni sajátját.*
- Gyere barátom! Ha jól emlékszem a Pegazusba tartottunk! *Persze dehogy oda, viszont ugye ezt nem kell senkinek sem tudni, azonban Pyctára azért nyomatékul rápillant, aztán lassan indul el.*
- Viszlát Dora! Még találkozunk! *Ha a lány kint van már halkabban, ha bent, hát hangosabban kiáltva vigyorodik el, végig a kancellárt nézve, persze, hogy nem kerülte el figyelmét az öreg szottyadt golyó vágyódása. Nem is átall egy fricskát odanyújtani. Persze Esti sem marad el, s ha teheti, gáláns mozdulattal csókol kezet a sötételfnek, s ha megtudja végre hol keresse majd, hát mindjárt ígéretet is tesz.*
- Egyik éjjel felkereslek! Csak tégy gyertyát az ablakba szépségem! *Duruzsolja a lány szemébe fúrt tekintettel.*
- A viszontlátásra, kedves hölgyeim! Uram! Csáó! Hehehe! *Neveti el magát.* Irány a Pega! *Mondja, majd elindul, amerre Pycta vezeti. A fogadóból kifelé tántorgó korsós férfit, kit imént leütött, látja ugyan, s szintén kap a köszönésből is.*
- Köszi! Már nem kell a sör, sajna mennem kell cimbora! *Legyint neki, aztán kedvesen még integet is.* Idd meg nyugodtan az enyémet is! Vagy add ennek az úrnak itt! Ráfér! *Aztán tényleg fordul Pycta után.*

A hozzászólást Anomália (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2019.04.01 23:03:32, a következő indokkal:
Kérésre javítva.



4056. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2019-04-01 04:53:54
 ÚJ
>Pycta del Ventus avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1186
OOC üzenetek: 23

Játékstílus: Vakmerő

//Egy korsó, két korsó, vaskorsó//
//Kint//

*Amikor a kard előkerül, az ork mégis gyakorol némi józanságot, amely az életét menti meg. Kezeivel védi a vágást, ami bár siker, az erődmélyi elf nem tudja, milyen sérüléseket is okozhatott. Már azon van, hogy befejezze, amit elkezdett, azaz levágja a nyüszíteni kezdő zöldbőrűt, amikor Umon érkezik és egy lendületes csapással az ájulásba taszítja ellenfelét.
Az átkozott szerzetes segítségével legördíti magáról az eszméletlen súlyos testet és feltápászkodik a földről, amikor a korábban megjelent kecskeszakálló kiáltását hallja, már akkor is a Vashegy törvényeiről papolt neki, most újra azokkal fenyegetőzik. A páncélos csuhás már így is rossz kedvében van, egy békésnek induló piacolásból csaknem öldöklő harc kerekedett és azok az említett törvények nem sokat segítettek volna rajta, ha az az ork átharapja a torkát.*
- Mit büntetnek halállal a Vashegy törvényei? *Kérdi haragosan, ahogy megindul a tőrét markoló kancellár felé. Lombzöld tekintete dühtől sötét, jobbjában a véres wegtoreni acél sokkal fenyegetőbb, mint a kecskeszakállú tőre.*
- Azt, ha valakinek a társát kell védenie, mert egy ork és egy óriás rátámad? Azt, ha valakinek az életét kell védenie, mert nincs, aki elejét venné ennek az őrületnek? *Int a zöldbőrű és az óriás eszméletlen testei felé, s ha nem akadályozzák meg benne, akkor közvetlen a kancellár elé áll. A férfinél magasabb, a páncéltól még az alakja is termetesebbnek hat, tekintete szikrákat szór, nem sokszor látni ilyen dühösnek.
Biztosan nem fog gyógyítót kérni, inkább távozna innen mielőbb. Elég volt a Vashegyből, jó időre elég volt belőle, s már Aenae sem köti ide. Ideje volna tovább állni.*
- Menjünk innen. *Mondja halkan. Bár még a kancellárra néz, szavai Umonnak szólnak, s ha nem állítják meg, akkor el is fordul, hogy elinduljon. Még van egy rövidke dolga, de minél hamarabb maga mögött szeretné hagyni ezt a földet és népeit.*


4055. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2019-04-01 00:36:24
 ÚJ
>Relael Ellerin lae'Natar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 461
OOC üzenetek: 184

Játékstílus: Vakmerő

//Egy korsó, két korsó, vaskorsó//
//Elmenőben//

*Segít amiben kell, és amiben tud, így amikor kéri az elf orvos, akkor felülteti. Ezután figyelemmel kíséri, hogy megissza a zöld italt. Úgy tűnik ez segít rajta, mert Intath mosolya is egyértelműen arról árulkodik, hogy jobban lesz tőle, ahogy harci kedve is hirtelen feltámad. Utóbbinak nem örül Relael, mert már unja az itt létet, és nem ismeri az orvost, ezért úgy sejti, hogy amaz nem kifejezetten jeleskedik a harcokban. Főleg nem fél kézzel. Egy pillanatra elgondolkodik azon, hogy énekeljen neki. Van kifejezetten egy praktikája arra, hogy elterelje a figyelmét, aztán elveti az ötletet. Ismeri a férfi büszkeséget, az vezette ki a három másikat is az udvarra, azt is jól tudja, hogy nem tudná lebeszélni vagy megakadályozni. Felsóhajt.*
- Ne ölesd meg magad!
*Ez nem kérés, hanem egyenesen utasítás. Hagyja, hogy Intath távozzon és őt követve Relael is elhagyja a Vaskorsót, de nem azért, hogy támogassa az orvost öngyilkos akciójában, hanem azért, hogy lova felé vegye az irányt és eltűnjön. Ezt meg is teszi abban az esetben, ha senki nem akadályozza meg benne. Elege lett ebből a társaságból, de talán majd legközelebb nagyobb türelemmel lesz velük. Már ha egyeseknek lesz egyáltalán legközelebb. A károkra vet egy utolsó pillantást, és enyhe sajnálatot érez a földön elterült óriás iránt, talán mert Zaxdort már a szívébe zárta, és ez kihatott arra, hogy miként ítéli meg ezt a fajt, vagy talán mert valami szerethetőt látott meg a zavaros beszédű mamlaszban ahogy egyesével számolta az aranyakat.*


4054. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2019-04-01 00:14:27
 ÚJ
>Mogror Wunharal avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

//Egy korsó, két korsó, vaskorsó//
//Kint//

*Hiába kapálózik vadul, a vérgőztől és a vérveszteségtől már nem is nagyon látja ellenfelét. Csekélyke szellemisége is elhagyja, most már csak ösztönből cselekszik, akár egy állat. Káprázik a szeme, érzi, hogy a szíve vadul dübögve pumpálja a vért. Lassulnak a mozdulatok, egészen addig, míg nem jön a bumm. Elfeketedik a világ, ő pedig egy nyögés kíséretében arccal puffan a földnek és nem is mozdul többé.*

A hozzászólás írója (Mogror Wunharal) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.04.01 00:15:42


4053. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2019-03-31 23:50:17
 ÚJ
>Intath Aldeis avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 906
OOC üzenetek: 171

Játékstílus: Megfontolt

//Egy korsó, két korsó, vaskorsó//
//Bent//

*Int sajgó fejjel örül a lány itt létének. A válasz hallatán elégedetten bólogat, de zavaros a feje még. Azt, érzi, hogy valamit alá tettek ami egy okos dolognak tűnt. Egy újabb dolog amiért hálás a zöld szeműnek.*
-Egy kicsit még nem, de mindjárt.
*Nem először ütötték ki és megvannak az ismeretei a hasonló helyzetekből. Keze el is kezd a zsebe irányában kutakodni. Az érkezőkkel nem törődik még ő sem. A kérdésre bólint.*
-Igen. Egy kicsit felülni.
*Ha a másik segít és kellő pozícióban elő is vesz egy kis zöld folyadékkal teli fiolát, a dugót foggal kihúzza és le is dönti. Állítólag jó dolog ha értesz a sérülések ellátásához csak általában nincs rá szükség, hogy egy ilyen kis olcsó lötty képes helyettesíteni az akár több éves orvosi tapasztalatot, sőt sokkal jobb munkát végezni. A doki is érzi ahogy a tompa fájdalom egy pillanat alatt eltűnik a fejéből. A tarkóján lévő dudor is eltűnt ahogy a mozgatások hatására keletkező horzsolások is. A mosolya is őszintébbé válik és már magától is fel tud ülni. A kiabálás viszont nem tetszik neki. Egyszer még vet egy hálás mosolyt a lányra és ha az engedi egy kézcsókot is lehet a kis kacsóra.*
-Köszönöm Relael. Most pedig jön a visszavágó.
*Jelenti ki és ha nem akadályozzák akkor feláll egy korsót a kezébe vesz ha még nem takarították el őket a pultról és megindul kifelé. Vészhelyzet van. A büszkeségén esett csorba amit most azonnal helyre kell hozni.*

Megivott egy varázsitalt, ami azonnal begyógyítja az első, második és harmadik fokozatú sebesüléseket.

4052. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2019-03-31 21:11:20
 ÚJ
>Lewonor Ante avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kitiltott felhasználó
IC üzenetek: 205
OOC üzenetek: 33

Játékstílus: Vakmerő

//Egy korsó, két korsó, vaskorsó//
//Kint//

* Sikeres ütései csak tovább fokozzák gyilkolási vágyát. Fogait azonban rossz helyre mélyeszti, ez pedig pedig egyiküknek sem tesz kedvére (habár ezzel még mindig jobban jár ellenfele, mintha az orrát harapni le az ork). Az igazi probléma azonban nem az elf alkarvédője, hanem a kardja. Bár Ante nem sok figyelmet fordít a védelemre, valami életösztön még benne is megtalálható, így mikor meglátja a fegyvert, abbahagyja a püfölést és jobb híján kezeivel állítja a nyaka felé irányuló támadást. Ez sem mondható kellemesnek, de egy fokkal jobb, mintha megszabadították volna fejétől. Felnyüszít és próbál eltávolodni a fájdalom forrásától, ez viszont nem megy könnyen, hiszen teljes súlyával a másikon fekszik. Szinte már pozitívan éri, mikor hátulról fejbe kólintják, így ájultan rogy össze. A kiabálásból nem hall már semmit, de legalább a fájdalmat sem érzi. A többiekre van bízva élete. *


4051. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2019-03-31 20:21:20
 ÚJ
>Habrertus Vachaoz Ruuhrijehr avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 754
OOC üzenetek: 21

Játékstílus: Vakmerő

//Egy korsó, két korsó, vaskorsó//
//Kint, és bent, és kint//

*Hubi úriember. Ennél fogva távol áll tőle, hogy nyilvánosan engedjen meg magának olyan érzelemkitöréseket, mint amilyen például egy hirtelen csók. Hogy ez így van, abban szerepe lehet annak is, hogy tapintatos ember is. Így Dorát sem hozná esetleg kínos helyzetbe. Pedig talán érdemes lenne kihasználni a helyzetet, azt, hogy a lány végre nem a fajtársa felé meresztget nagy szemeket, hanem helyesen cselekszik. Tulajdonképpen pironkodva kér bocsánatot. Hubi azonban nagyvonalú ember is... jó, ez nem teljesen igaz. Tulajdonképpen lelke mélyén pitiáner alak, de jól begyakorolt képmutatással magára tudja ölteni a nagyvonalúság maszkját. Így is tesz, amikor a bocsánatkérésre csak bólint egyet mosolyogva, mintegy jelezve, hogy túl vannak a dolgon, akár el is lehet felejteni. A többiek számára pedig talán észrevehetetlen, apró cirógatásra végül őszintén, jólesően mosolyodik el. Úgy látszik, hogy vénségére elmegy az esze.*
- Semmi baj. *néz a pásztorra még mindig mosolyogva, amikor Trodd némileg rosszallóan veszi Grotg tiszteletlen közbeszólását. Más körülmények között ő maga is biztosan kifejezné nemtetszését az óriás hozzáállása fölött, de most valamiért könnyedén elsiklik felette.* Óriás barátunk éhes. Márpedig egy ekkora testnek bizony jár az élelem.
*Elindul Dorával a bejárat felé, és háta mögött még hallja ahogy Esti a többieket is noszogatni kezdi. Ez az a pillanat amikor őszintén sajnálja, hogy a mélységiek és az elfek talán örök idők óta rühellik egymást. Ha nem így lenne, távlati terveit is könnyebb lenne megvalósítani. Az ajtónál aztán bevárja a társaságot. Még épp jókor hozzá, hogy a verekedők felől érkező kiáltás őt is elérje. Feléjük néz, és sóhajt egy nagyot. Az már biztos, hogy azok a nyavalyások tudnak időzíteni. Esti meg is indul feléjük, Hubi pedig már odabent legyint egyet Dora szavaira.*
- Legalább annyi józan eszük volt, hogy saját jól felfogott érdekükben ne idebent folytassák a csetepatét.
*A pult mögött felfedez egy kehesnek tűnő, ám sunyi képű alakot. Bizonyára a Vaskorsóhoz tartozik, még ha nem is látta eddig.*
- Üdv neked! *áll meg a pultnál, és félig visszafordulva int a többieknek, hogy foglaljanak helyet.*
- Vacsorázni szeretnénk, ám még, sajnos, akad egy kis dolgom. Arra kérlek, hogy gondoskodj a barátaimról, amíg visszatérek. Tartsd őket jól borral, kecskeraguval, bárcás csirkével. *kis hezitálás után hozzáteszi* És egy sárkánykirályt is kérünk.
*Azt jól tudja, hogy az utóbbi fogás akár két embernek is sok lenne, de egy óriásnak biztosan elegendő vacsora lehet. Erszényéből elővarázsol 90 aranyat, és a csillogó érméket Kampó Hyrx [KKK] elé tolja a pulton. *
- Ennyi bizonyára elég lesz. Ha nem, szólj amikor visszatértem.
*Ha a fiatalember jelezte, hogy kész kiszolgálni őket, visszamegy a többiekhez, pontosabban először Dora mellett áll meg.*
- Muszáj egy kis időre magadra hagyjalak, nem tűrhetem azt a rendbontást ami odakint van. Te maradj itt bent, nem venném a lelkemre ha valami bajod történne abban a felfordulásban. Kérlek! *teszi még hozzá, aztán elmosolyodik* Ha lecsillapodtak a kedélyek, és szükség lenne gyógyító tudományodra, üzenni fogok érted.
*És persze nem árt megnyugtatni a vacsora miatt látványosan aggódó Grtogot is.*
- Intézkedtem a vacsora felől, nemsokára meg kell érkezzen. Bort is rendeltem, fogyasszátok egészséggel! Most pedig bocsássatok meg... *néz el az ajtó felé kissé gondterhelten* Azonnal itt vagyok.
*Kint pedig azt látja, hogy a harc a végéhez közeledik, sebesültek is vannak, esetleg súlyosak is. Nagy levegőt vesz, megindul feléjük, és bal kezével, mintegy bátorságot gyűjtve ráfog tőre markolatára. Persze nagy gondban lenne ha használnia is kéne.*
- ELÉG EBBŐL! *kiáltja el magát haragosan, amivel jól tudja palástolni félelmét* A Vashegy törvényei halállal rendelik büntetni az ilyesmit. Mindannyian meg akartok halni?
*Arra itt és most nem tér ki, hogy ez csak részben igaz. A gyilkosság büntetése valóban lehet halál, de akár élethosszig tartó rabság is a Gödörben. Nézőpont kérdése, hogy melyik a rosszabb. És azt sem részletezi, hogy e törvények bizonyos esetben sokkal megengedőbbek. Egy ork megöléséért csupán némi fájdalomdíjat kéne fizetni.*
- Eltenni a fegyvereket! Most! *áll meg Esti mellett, mert annyira azért nem akar rendet tenni, hogy saját testével válassza szét a feleket. Ha verekedőknek megjön a jobbik eszük, feltesz egy kérdést.*
- Szükség van gyógyítóra?


4050. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2019-03-31 19:10:03
 ÚJ
>Relael Ellerin lae'Natar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 461
OOC üzenetek: 184

Játékstílus: Vakmerő

//Egy korsó, két korsó, vaskorsó//
//Bent//

*Intath végre ébredezni kezd és ez egy leheletnyit megnyugtatja. Türelme már végtelen, ezért nem sürgeti a férfit az ébredezésben, biztos benne, hogy időre van szüksége, hogy kitisztuljon előtte a kép.*
- Intath.
*Mondja ki ő is a férfi nevét, aki hálásnak tűnik azért, hogy valaki vigyáz rá. Mondjuk lehet is, mert Relael ez nem tette volna meg akárkiért.*
- Öm... én jól vagyok. Te jól vagy?
*Közben úgy tűnik, hogy Dorawyna is megérkezik újra a fogadóba, de azon túl, hogy felé kapja fejét nem szentel neki több figyelmet, mert most az orvossal van elfoglalva.*
- Segítsek felülni? Mire van szükséged? Hozzak vizet?
*Mivel köze sincs a gyógyításhoz, azon túl, hogy betegeskedő anyjához gyakran járt orvos, akit távolról figyelt, ezért feltehetően a kissé kába doki még ilyen állapotban is többet fog tudni nála. A feladatok elvégzésével viszont nincs komoly gondja, ezért ha instrukciókat kap, akkor feltehetően meg fogja tudni csinálni. Bár szíve szerint már menne haza, de abban nem biztos, hogy az új srácra vagy Latliera rábízhatja a fogadót. Talán beszélnie kéne a lánnyal arról, hogy inkább adja át teendőit valaki másnak, például aki meg is tudja védeni magát a részeges és erőszakos alakoktól, mert Relaelnek nincs kedve örökösen miatta aggódni.*


4049. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2019-03-31 12:32:56
 ÚJ
>Estanellaria Dwirinthalen avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 215
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Megfontolt

//Egy korsó, két korsó, vaskorsó//
//Kint//

*Örömmel látja, hogy a kancellár nemcsak a kellemes helyzetekben bizonyul igazi férfinak, hanem az olyan nehéz esetekben is, mint egy síró, vagy épp majdnem síró nő megnyugtatása. Magában mosolyogva nézi a kibontakozó jelenetet, bár kicsit sajnálja, hogy ennél nem jutnak tovább. ~Mindegy, kezdetnek ez is elég!~ somolyog magában, ahogy a kocsma felé távozó Dorát és Habrertust nézi. Kicsit se bánná, ha lenne köztük valami komolyabb, bár ha őszinte akar lenni, nem sok esélyt ad nekik. ~De legyen ez a jövő zenéje... ~ hagyja egyelőre ennyiben a témát, miközben egyik kezét Trodd vállára helyezi, a másikkal pedig az óriás karját lapogatja meg, ahol eléri.*
- Jöjjenek, uraim, a finom vacsora már nem várat sokáig magára! *igyekszik jóindulatúan a bejárat felé terelni őket, tisztes távolságot tartva Doráéktól, hogy ha esetleg szeretnének négyszemközt megbeszélni valamit, akkor legyen rá pár pillanatuk. Nemsokára azonban már ő is lépne be az épületbe, mikor kiáltás harsan a háta mögött, mely megállásra készteti. Igaz, nem neki szól, de fogalma sincs, mennyire lehet elrángatni most a lányt Habrertus közeléből, így végül ő maga fordul vissza, ám előbb még bekiált a fogadóba.*
- Valami erőset is, de gyorsan! *pillant a pult felé, akárkit is talál ott. Dora mellett sikerült ellesnie ezt-azt, a kocsmai bunyók pedig amúgy sem ismeretlenek a számára, így határozott léptekkel indul meg a verekedők felé.*
- Na mi történt? Ki sérült meg a legsúlyosabban? *kérdezi tisztes távolból, míg az utolsó ütéseknek is vége nem szakad, csak akkor lépve közelebb, mikor már végleg lecsillapodtak a kedélyek, magában remélve, hogy hamar megérkezik a kért pálinka. Nem nagy kedve van ápolónőt játszani, de megteszi, ha muszáj, ehhez pedig elengedhetetlen, hogy alaposan felmérje a terepet. ~Sokkal jössz nekem ezért, Dorawyna, nagyon sokkal!~ morog magában, míg a sebesülteket nézi.*


4048. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2019-03-31 09:30:32
 ÚJ
>Umon Palasan avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 659
OOC üzenetek: 249

Játékstílus: Vakmerő

//Egy korsó, két korsó, vaskorsó//
//Kint//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
//Mog, Lewonor, Dorawyna//

*A perdület közben érzi, a vágás sikerrel jár, halk és anyagtépéshez hasonló hang hallatszik, amint elnyílik a bőr. A bődülést már féltérdre ereszkedve, néhány pillanattal később, Mog felé fordított tekintettel laposan hallgatja végig. Arca hirtelen válik semlegessé és kissé félrebiccentett fejjel pattan fel, majd, ha van rá lehetősége, kezében fogott szablyát hirtelen mozdulattal fordítja meg, s a pengére markol, nem foglalkozva azzal, hogy az esetleg megvágja tenyerét. Félkörben iramodik meg, majd egy hatalmasat lendítve, lehetőség szerint hátulról, mint egy bunkóval üti fejbe, hogy végre kidőljön. Az óriás szerzett sérülései, lehet, hogy nem elegendőek egy ájulásra, viszont Pycta viaskodásának is szemtanúja, ezért az óriással nem akar többet időzni, ha mégis felkel, hát nem lesz más választása, és leszúrja, ha sikerül. Ez viszont az ork életét is vélhetően mindenféleképpen megpecsételi.*

*Halad tovább és, ha még időben érkezik, az ork fejére is csapást mér hátulról, elviekben akkorát, hogy koponyaalap ne törjön, ellenben kidőljön, mint egy zsák, ha tombolása még mindig tart, hát megtöri azt. Hogy időben odaér-e, vagy sem, nem tudni, ellenben akár az ork hulláját, akár az ájult testét, de szablyáját eltéve hirtelen mozdulattal rántja le az elfről, s karját nyújtva segíti fel, majd elbődül:*
- DORAAA! SEBESÜLTEK!!! Vagy olyasmi. *Fűzi hozzá, miközben vérző tenyerét lerázza.* HOZZ KÉT SÖRT IS! *Bár úgy gondolhatnák egyesek, hogy Umon jókedvű, ez koránt sincs így. Azt is lehetne gondolni, hogy szívesen öl, egyik része mindenféleképpen, de a másik, amelyik tudja, hogy ennek a konfliktusnak jórészt józan ítélőképességének pillanatnyi hiánya volt az oka... az nem.*
- Bassza meg. *Néz maga elé, az óriásra és az orkra, majd az eldobott tőrét és a butykosát megkeresve, laza mozdulattal húzza meg, majd ismét felszerelkezik, s két lélegzetvétel után már ismét egyfajta távolba révedő, semleges tekintettel álldogál.*


4047. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2019-03-31 08:01:41
 ÚJ
>Trodd Molound avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 646
OOC üzenetek: 5

Játékstílus: Megfontolt

//Egy korsó, két korsó, vaskorsó//
//Kint, aztán bent//

*Trodd egy nagyon türelmes alak. Ő is enne már szívesen, de attól még kivárja a jelenetet amit az elegáns kalapos kisasszony rendez feltűnően ittas állapotban. Talán ha benne is lenne kicsit több mint egy korty bor akkor jobban átérezné a helyzetet, de így csak áll egykedvűen és vár. Grotg megjegyzésére azért odaszól.*
-Ejnye!
*Bizony síró nőt és szerelmeseket nem szabad bántani. Végül azért csak elindulnak befelé és ha a kancellár is megy akkor követi a társaságot. Fokosát kézközelben tartva hisz nem akar a verekedésbe belekeveredni.*

*Ha bejutnak és nem állítja meg őket senki vagy nem akadnak meg valamiért akkor nem nagyon néz szét bent. Azt, megállapítja, hogy van kiszolgáló személyzet és a többieket követve helyet is foglal. Hogy a nők csatlakoztak-e hozzájuk az Trodd-ot hidegen hagyja. Csak egykedvűen néz ki a fejéből.*


4046. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2019-03-31 03:27:56
 ÚJ
>Dorawyna Olaphine avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 384
OOC üzenetek: 107

Játékstílus: Vakmerő

//Egy korsó, két korsó, vaskorsó//
//Kint, aztán bent//

*Fogalma sincs, mit művel, és nyilvánvaló, hogy ez most valami mélypontféle Dora számára, aki éppen az érzései óceánján hánykolódik – és úgy érzi, hihet Esti szavainak, hogy az óceán nem sós vízből, hanem már töményből áll, amennyit az utóbbi időben a lány megivott. Nyilván ez az oka, hogy kedves érzéseket táplál Esti iránt, hogy bűntudatot érez Rellel szemben… Egyértelmű, hogy semmi érzelem vagy egyéb nem húzódhat mögötte, Dora nem olyan, á! De hogy még a kancellárral is így viselkedik, arra ő sem számított. Ha azt mondják neki józanul, hogy érintse meg Habrertus lelkét, akkor rengeteg ármány és hazugság árán, őszintétlenül aligha sikerült volna olyan jól, mint most. A majdnem sírással záruló kifakadása után legszívesebben elsüllyedne, amikor a kancellár keze megfogja az övét, és felnézve láthatja a férfi meglepettségét. El tudja magáról képzelni, hogy pont ugyanilyen zavart képet vág ő maga is. Nem húzza el a kezét, sőt, jó jön most ez a kedves gesztus. Kicsit mondhatni, megnyugtatja a nagy csetepaté közepette, sőt még azt is eléri, amit a jó kancellár úgy áhított, hogy Dora elfelejtse Pycta miatti aggodalmát, hiába gyepálják egymást a verekedők közvetlenül mellettük.*
- Ez… Ez nagyon kedves tőled, köszönöm. *Mondja őszinte csodálkozással.* És bocsánat a felindultságért, csak ez az egész… *Teszi hozzá kicsit halkabban. Szeretné még fogni egy kicsit a kancellár kezét, de az kicsit furcsa lenne, ezért amikor ő szeretné, elengedi. És egy pillanatra az is átfut a fején, hogy itt helyben megcsókolja, de racionális okokból elveti.*
~ Részeg vagy, te barom. ~ *Mondja magának, hogy pontosabbak legyünk. Ezen nem segít az sem, hogy a férfi átkarolja vállát, de a lány ennek örömére csak őszintén elmosolyodik.*
- Menjünk. *Mondja. Azért annyit megenged magának, hogy ha induláskor Habrertus elengedi a vállát, akkor megsimogatja a férfi karját. Ez még belefér az etikettbe.*

//Bent//

*Dora úgy indul előre, mintha az övé lenne az egész fogadó, csak egy apró pillantást vet a verekedőkre, hogy megállapítsa, már vér is folyik, márpedig az sosem jó. Ezután nem sokkal azonban arra eszmél, hogy Rel rendet rakott odabent, így a felvázolt pusztítás fele sem látszik.*
- Esküszöm, hogy ennél nagyobb volt a balhé. *Bizonygatja, alapvetően a kancellárhoz fordulva, mert a többiek inkább a hasukkal vannak elfoglalva, meg persze Esti Umonnal. Csak ekkor veszi észre, hogy a földön fekvő elf már nagyon közlékeny. Int neki a kalapjával.*
- Üdv újra itt. *Tekintetével megkeresi Relét, és valami olyat sugalmaz, hogy „mondtam, hogy jobban lesz”. Aztán érti, ha érti. Ő maga már nem is próbál megküzdeni a közös vacsoráért, éppen eleget várakozott a Korsóban korábban, ezért csak csöndben a többiekkel tart. Közben Habrertust nézi, minden gúny vagy egyéb nélkül halványan mosolyogva. Idejét se tudja, mikor mondott neki férfi ilyet.*
~ Talán soha. ~


4045. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2019-03-31 00:53:02
 ÚJ
>Mogror Wunharal avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

//Egy korsó, két korsó, vaskorsó//
//Kint//

*Mély, hatalmas nyomokat hagy maga mögött, ahogy a hármas felé dübörög teljes erejéből, de a felé tartó kések bizony megállásra kényszerítik. Lábát kitámasztva csúszik, hogy a pajzsot felemelje hárítsa a késeket, de mire odaér, hogy leeressze a pajzsot, éles fájdalmat érez lábaiban.*
-AARGH!
*Rogy térdre, érzi, ahogy a vér patakokban csorog végig bokáján.*
-EZÉ' EMBE' MEGHAL!
*Üvölti, vadul vagdosva a tőrrel a férfi irányába, még ha az pengetávolságon kívül tartózkodik is épp.*
-MEGHAL!
*Visszhangozza, majd szusszanva támaszkodik rá pajzsára térdelő helyzetben. Az orvosláshoz nem sokat konyít, de annyit érez, hogy képtelen lenne lábra állni.
Mivel az ork is vert helyzetben van, a csata kimenetele eldőlni látszik. Nem mintha ez a tény különösen befolyásolná őt, de az állapota annál inkább. Így marad hát, megvárva, mire jut az ork az elfel, tán még van remény a revansra.*



4044. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2019-03-31 00:34:47
 ÚJ
>Pycta del Ventus avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1186
OOC üzenetek: 23

Játékstílus: Vakmerő

//Egy korsó, két korsó, vaskorsó//
//Kint//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//

*A kellemetlen találkozás után a könyök (nem ököl), az ork pofáján landol, arasszal arrébb, mint ahova tervezte, így valószínűleg az orrát törte el, legalábbis az azonnal meginduló vérpatakból erre következtethet bárki.
Az erdőmélyi elf a földre kerül a zöldbőrűvel együtt, a súlya kényelmetlenül préselődik a testének, de a páncél mellvértje felveszi a terhelés nagy részét. Az ork megőrülni látszik, záporozó ütéseit igyekszik hárítani, több a földet éri a feje mellett, egy-kettő viszont eltalálja. A szájában sós íz terjed szét, bizonyosan felrepesztette az ajkát és a homloka bal oldalán is vékony vércsík jelenik meg, talán a bőre repedhetett fel a koponyáján. Szerencse, hogy az ellenfelén úrrá lett az őrület, ha észnél volna, talán még a javára is fordíthatná a helyzetét, de így nem okozhat komolyabb sérülést.
Arra bizonyosan jó a lovagi vért alkarvédője, hogy a harapásra tátott szájba belenyomja a balt, ezzel próbálva levédeni a harcoshoz nem méltó támadást. Az alsó agyar vagy bármi ugyan csúnya zúzódást fog hagyni maga után, de a legendásan jó fájdalomtűrésbe ez is beleférhet még.
~ ELÉG! ~
Gondolja magában az erdőmélyi elf. Békével jött ide, hogy ügyeit intézze a Vashegy jelenlegi vezetőivel, hogy átvegye a páncélt, amelyet elkészíttetett magának, hogy vásároljon az övéinek és elvigye nekik, hogy otthont teremthessenek és erre egy vérgőzös orkkal kell élet-halál harcot vívnia. Ő csak haza akar menni és békében élni, de úgy látszik, ez a világ mást kíván tőle. Legyen hát.
Jobbjában még mindig ott a wegtoreni penge, ő nem kótyavetyélte el fegyverét úgy, mint az ork. Eljött az ideje, hogy használja.
Fordít egyet a kurta fegyveren és kitűnő fegyverforgatását kihasználva vezetné a pengét végig a zöldbőrű álla alatt, hogy átvágja a nyakat, a torkot és ha úgy esik, választhassa el a fejet a törzstől. Az ork, ha minden igaz, az alkarját harapja, ezzel tudja tartani a fejet, hogy a vágása pontosabb és hatékonyabb legyen, így vetve véget a harcnak és az őrjöngésnek.*


4043. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2019-03-31 00:29:03
 ÚJ
>Intath Aldeis avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 906
OOC üzenetek: 171

Játékstílus: Megfontolt

//Egy korsó, két korsó, vaskorsó//
//Bent//
//A hozzászólás +16-os jelenetet tartalmaz//

*Int nem álmodik. A lányok mozgathatják kényükre kedvükre. Dorawyna címéhez méltóan olyan biztos helyzetbe helyezi amiből komolyabb baja már nem eshet. Ha látná ahogy a másik ellátja biztos kiérdemelt volna valami hálás gesztust. Például egy kézcsókot, de távozott. Az elf erre se kelt fel ahogy se a kinti sem a benti zajokra. Időre van szüksége. Úgy tűnik komolyabb baja nem esett mert pár perc múlva megrándul az arca és a tompa fájdalom ráncokat húz a homlokára. Elsőként nem is érti hol van. Csonka kezét a homlokára teszi és fájdalmasan felnyög.*
-Juj! Faszom!
*Csak ez után nyitja ki a szemét és kezdi felfogni mi is történt. Egy kicsit szédül és fáj a feje. A fogadó üres és mellette Relael térdel. Ez meglepi ami az ábrázatán is látszik. Mintha nem számított volna rá. Majd valami hálás mosolyszerűséget erőltet magára és kezével a lány felé nyúl. Közben mint valami pap szinte vallásos áhítattal leheli a zöld szemű nevét.*
-Relael!
*Persze annyira nem komoly a dolog vagyis konkrétan istennőként nem tekint rá, de baromi jól esik, hogy vele van. Majd akár hozzáért akár nem gyorsan stílust is vált és végignéz a lányon.*
-Te jól vagy?


4042. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2019-03-30 22:47:44
 ÚJ
>Paraszt Grotg avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 111
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Vakmerő

//Egy korsó, két korsó, vaskorsó//
//Kint//

* Grotg gyomra hangosan korog, amikor a Kancellár az ételről beszél, és indulna is, de úgy tűnik, hoyg ez nem ilyen egyszerű. A férfi nem mozdul, inkább az egyik nővel beszélget, aki valamiért elsírja magát. Ezek után a Kancellár ismét feléjük fordul, mire Grotg bólint, és feltartja a mutatóujját. *
- Már megígérte egyszer odafent, és az előbb, és most ismét. Kancellár uram, lesz is valami belőle, vagy megrekedünk az ígérgetés szintjén? * Kissé barátságtalan lehet a hangnem, amit az óriás megüt, de a háborgó tenger haragját idéző hangok, amik a gyomrából jönnek, amik a kreolbőrű férfi számára azt idézik, amikor a világítótoronynál hallgatja, ahogy az óriási hullámok a szikláknak és a sziklafalnak csapódnak biztosítják, hogy okkal váltott ilyen modorra. Persze őt az se zavarja, ha nem kap enni, csak akkor ne tartsák fel, mert sok idő, mire innen hazasétál, hogy élelmet vehessen magához. *


4041. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2019-03-30 22:40:44
 ÚJ
>Habrertus Vachaoz Ruuhrijehr avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 754
OOC üzenetek: 21

Játékstílus: Vakmerő

//Egy korsó, két korsó, vaskorsó//
//Kint//

*Van annak némi pikantériája, ha az ember úgy akar drámát rendezni, hogy a közvetlen környezetükben néhányan épp egymás torkát igyekeznek átharapni. A jó kancellárt ez természetesen alig zavarja, hiszen a büszkeségét sértették meg, kétszeresen is, tehát jogosnak érzi duzzogását. Nem arról van szó persze, hogy ne lehetne megbékíteni, egy férfiembernél mindig találhat erre módot egy nő, bár az biztos, hogy ezúttal nem lesz könnyű. Noha rendszerint úgy van, hogy ilyen esetekben is a férfinak kéne elnézést kérnie, a női logika szerint, de Hubi úgy érzi, hogy inkább szakasszák rá az eget az istenek, akkor sem vetemedik ilyesmire. Ez sziklaszilárd meggyőződése. Ami kitart egészen sokáig. Nagyjából a következő utáni pillanatig. Mert amikor Dora kissé felháborodva ecseteli az itt történteket, még hűvös pillantással fogadja a magyarázatot. Hiszen mi bajuk eshetett volna? Az egy dolog, hogy néhány léhűtő elagyabugyálja egymást, de ugyan ki vetemedne olyasmire, hogy a Vashegy fennhatósága alatt álló területen kezet merne emelni a thargokhoz tartozókra? E véleményének hangot is kíván adni, de eljön a következő pillanat, amikor elszántsága és sértett gőgje meginog. Dora ugyanis beveti azt az ősi fegyvert, ami ellen a férfiak természetüknél fogva védtelenek. Zavart pislogással fogadja, hogy az elf a sírással küzd, és legalább ekkora zavarral a tőle szokatlan közelséget. Nagyot dobban a szíve, és hirtelen úgy érzi, hogy vigasztalnia kéne ezt a védtelen teremtést, megölelnie, vagy legalább néhány bátorító szót motyognia. És bocsánatot kérnie.*
- Én... öhm... *kezdi roppant határozottan, és ha az ölelés és a bocsánatkérés el is marad, tekintettel a népes társaságra, a lány kezét csak megfogja, ha az nem rántja el* Én csak nem gondoltam, hogy ilyesmi történt itt.
*Biccent fejével a huzakodók felé, akik közül néhányan már véget vetnének a mókának. Egyébként igen helyesen.*
- Szó sincs róla, hogy adott helyzetben ne tennék meg mindent ami tőlem telik, csak hogy biztonságban tudhassalak. Ennél fontosabb vagy nekem.
*Aztán észbe kap. Hiszen csak az történik, amiről elhatározta, hogy nem történhet meg. Ekkor pedig legszívesebben felképelné saját magát, de ama női mágia hatása alól nem tudja kivonni magát. Még akkor sem, ha Esti éppen azon van, hogy megtörje. És aki ismerheti eléggé a kancellárt hozzá, hogy tudja, mivel lehet hatni rá. A kendőzetlen elismerés ugyanis olyan Hubinak, mintha hájjal kenegetnék.*
- Nos, igen. *mosolyog álszerényen, és ha Dora még nem ment arrébb, csak átöleli a vállát, és egy kicsit közelebb is húzza magához* Szerény képességeinkhez mérten igyekeztünk. De talán ne ilyen méltatlan körülmények és jelenetek mellett folytassuk ezt a beszélgetést. Barátaimnak *vet egy pillantást Troddra és az óriásra* vacsorát ígértem, és biztosan nem lesz ellenükre ha együtt költjük el az estebédet.


1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4853-4872