Amon Ruadh - Vaskorsó Taverna
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 12 (221. - 240. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
240. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-05-20 18:37:52
Üzenet elküldve: 2020-05-20 18:37:52
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 276
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 276
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Ősök útja//
*Halkan felhorkan a Holló szavaira. Azoknak végtelen igazságtartalmához nem is nagyon tud hirtelen hozzászólni, helyette gondolkodva lögyböli körbe a kezében fogott korsót.*
-Ellavear. *Ismétli a nevet, mintha csak az ismerősnek találná.* -Hangzatos.
*A korsó nagyot koppan az aprócska faasztalon, ő pedig hátradől a karosszékben. Régóta úton van már, idejét sem tudja, mikor helyezte magát legutoljára kényelembe.*
-Nem vagyok én fejedelem, de még csak földesúr sem. Viszont azok odafenn... *Biccent fejével a Vashegy irányába.* -A véreim. Segítek nekik, már amennyi tőlem telik. *Néhány szívdobbanásnyi ideig némán fürkészi a sötét tekintetet, mielőtt újra megszólalna.*
-Őseink szelleme vezetett ide, én pedig teljesítem, amit kíván. A népének vissza kell találnia az Úthoz, mi naggyá tette őket. *Egy biccentéssel toldja meg mondandóját, majd a korsóért nyúlva lehúzza annak maradék tartalmát is. Újfent előredől ültében, még kezeit is a kis asztalra támasztja, s fojtott hangon folytatja.*
-Üres gyomor vagy a sors... Igazán mindegy, mi hozott ide. Kínálok valamit, s jól gondold meg, hogyan felelsz. *Hagy egy lélegzetvételnyi szünetet, de borostyánszín szemeit egy pillanatra sem veszi le a lányról.*
-Végig fogom fosztani a Szántók falvait. Ahogy apáink tették odahaza. Nem érdekelnek a parasztok. Ez az első lépés. Tarts velem és nem bánod meg. Aranyat s mást nyerhetsz, ha a dicsőségre nem is vágysz.
*Visszahanyatlik a székébe, ám szemmel láthatóan a téma alaposan felélénkítette.*
-Yagnar Rhagodar a nevem, Ellavear. Mit felelsz?
*Halkan felhorkan a Holló szavaira. Azoknak végtelen igazságtartalmához nem is nagyon tud hirtelen hozzászólni, helyette gondolkodva lögyböli körbe a kezében fogott korsót.*
-Ellavear. *Ismétli a nevet, mintha csak az ismerősnek találná.* -Hangzatos.
*A korsó nagyot koppan az aprócska faasztalon, ő pedig hátradől a karosszékben. Régóta úton van már, idejét sem tudja, mikor helyezte magát legutoljára kényelembe.*
-Nem vagyok én fejedelem, de még csak földesúr sem. Viszont azok odafenn... *Biccent fejével a Vashegy irányába.* -A véreim. Segítek nekik, már amennyi tőlem telik. *Néhány szívdobbanásnyi ideig némán fürkészi a sötét tekintetet, mielőtt újra megszólalna.*
-Őseink szelleme vezetett ide, én pedig teljesítem, amit kíván. A népének vissza kell találnia az Úthoz, mi naggyá tette őket. *Egy biccentéssel toldja meg mondandóját, majd a korsóért nyúlva lehúzza annak maradék tartalmát is. Újfent előredől ültében, még kezeit is a kis asztalra támasztja, s fojtott hangon folytatja.*
-Üres gyomor vagy a sors... Igazán mindegy, mi hozott ide. Kínálok valamit, s jól gondold meg, hogyan felelsz. *Hagy egy lélegzetvételnyi szünetet, de borostyánszín szemeit egy pillanatra sem veszi le a lányról.*
-Végig fogom fosztani a Szántók falvait. Ahogy apáink tették odahaza. Nem érdekelnek a parasztok. Ez az első lépés. Tarts velem és nem bánod meg. Aranyat s mást nyerhetsz, ha a dicsőségre nem is vágysz.
*Visszahanyatlik a székébe, ám szemmel láthatóan a téma alaposan felélénkítette.*
-Yagnar Rhagodar a nevem, Ellavear. Mit felelsz?
239. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-05-20 09:21:43
Üzenet elküldve: 2020-05-20 09:21:43
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Ősök útja//
*A hollófekete szemöldökök megemelkedése értetlenkedésre utal, de a pillanatnyi zavar nyomai gyorsan eltűnnek a karakteres arcról. Ellavaer is magasabbra emeli kupáját viszonozva a köszöntést, arcára mosoly fintorodik az invitálás egyértelmű jeleinek láttán. Megvárja míg kézhez kapja a második korsó sört is, majd biztos, nyugodt léptekkel masíroz oda a szakállashoz. Az egyik korsót átmenetileg egy közeli asztal lapjára helyezi, szabad kezével megfog egy széket és úgy fordítja, hogy annak támlája éppen szemben legyen a fickóval. Íját kényelmi szempontból a szék lábához támasztja, ő pedig szemből elhelyezkedik az ülőalkalmatosságon.*
- Mi mozgat mindannyiunkat? Üres gyomor, száraz torok és unalom. Persze, a sorsra is foghatjuk, ha úgy jobban tetszik.* szélesedik ki mosolya, mielőtt megválaszolná a kérdés második felét megemeli kupáját és nagyot kortyol belőle. Hideg és erős, épp ahogy remélte. Szeme felragyog a várható katasztrófa gondolatára.*
- Arthenior városából jöttem.* támasztja meg könyökét a szék hátfáján.* Ellavear Treblinda a nevem. No, és Te ki vagy? Valami helyi fejedelemség?* vonja fel kérdőn szemöldökét a karosszéket fixírozva.* Vagy tharg földön már a pásztor legényektől is elvárt a tagbaszakadt alkat és a marcona kinézet?* villan ki incselkedő mosoly a kupa mögül, mielőtt egy újabbat kortyolna.*
*A hollófekete szemöldökök megemelkedése értetlenkedésre utal, de a pillanatnyi zavar nyomai gyorsan eltűnnek a karakteres arcról. Ellavaer is magasabbra emeli kupáját viszonozva a köszöntést, arcára mosoly fintorodik az invitálás egyértelmű jeleinek láttán. Megvárja míg kézhez kapja a második korsó sört is, majd biztos, nyugodt léptekkel masíroz oda a szakállashoz. Az egyik korsót átmenetileg egy közeli asztal lapjára helyezi, szabad kezével megfog egy széket és úgy fordítja, hogy annak támlája éppen szemben legyen a fickóval. Íját kényelmi szempontból a szék lábához támasztja, ő pedig szemből elhelyezkedik az ülőalkalmatosságon.*
- Mi mozgat mindannyiunkat? Üres gyomor, száraz torok és unalom. Persze, a sorsra is foghatjuk, ha úgy jobban tetszik.* szélesedik ki mosolya, mielőtt megválaszolná a kérdés második felét megemeli kupáját és nagyot kortyol belőle. Hideg és erős, épp ahogy remélte. Szeme felragyog a várható katasztrófa gondolatára.*
- Arthenior városából jöttem.* támasztja meg könyökét a szék hátfáján.* Ellavear Treblinda a nevem. No, és Te ki vagy? Valami helyi fejedelemség?* vonja fel kérdőn szemöldökét a karosszéket fixírozva.* Vagy tharg földön már a pásztor legényektől is elvárt a tagbaszakadt alkat és a marcona kinézet?* villan ki incselkedő mosoly a kupa mögül, mielőtt egy újabbat kortyolna.*
238. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-05-18 18:20:34
Üzenet elküldve: 2020-05-18 18:20:34
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 276
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 276
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Ősök útja//
*Az emlékek örvényéből lágy szellőre ocsúdik, mi ugyan táncra kéri a kandallóban lobogó lángokat, de nem tart ki soká. Az ajtó csukódik, ő pedig megfordul a karosszékében, hogy szemügyre vegye az érkezőt. Nem lepi épp vendégek hada a fogadót, így van esélye minden betoppanót alaposan szemügyre venni.
A hollófekete hajú leány a pulthoz indul, ő pedig szemmel kíséri a lépteit. A tekintete a legkevésbé sem a ragadozóké, kik prédájukat lesik, sokkal inkább kíváncsiságtól csillan. A nőnek tagadhatatlanul lappang valami veszély a kisugárzásban, ami kiváltképp felkelti az ő érdeklődősét.*
-Fról. *Szólal meg mély basszusán, majd feláll a székből és a vendég felé fordul, ünnepélyesen felemelt korsóval. Nem érdekli különösebben, hogy amaz érti-e az ősi köszöntést, ám ha még is, az beszédes lehet. Bárhogy is, valószínűleg kitalálja szándékát.
Karjával mutat csak maga mellé, hogy Ella helyet foglalhat mellette, ha úgy tetszik. Elvégre elcsípte a kutató, fekete pillantást, mi végigpergett a vendégseregleten.*
-Mi viszi Thargföldre a vándort, s honnét?
*Kérdi fojtott hangon, még a széken is előredől közben. Kutató, borostyánszín pillantása Ella arcát fürkészi, már ha az eleget tesz az invitációnak. Tekintete megállapodik az íjon, de nem szól semmit, csupán mélyet kortyol a sörből, majd erőteljes mozdulattal törli meg szakállát. Mindeközben szemét egy pillanatra sem veszi le a nőről, ki oly magabiztosan lépett be a fogadóba, mintha csak ez lett volna az úti cél.*
*Az emlékek örvényéből lágy szellőre ocsúdik, mi ugyan táncra kéri a kandallóban lobogó lángokat, de nem tart ki soká. Az ajtó csukódik, ő pedig megfordul a karosszékében, hogy szemügyre vegye az érkezőt. Nem lepi épp vendégek hada a fogadót, így van esélye minden betoppanót alaposan szemügyre venni.
A hollófekete hajú leány a pulthoz indul, ő pedig szemmel kíséri a lépteit. A tekintete a legkevésbé sem a ragadozóké, kik prédájukat lesik, sokkal inkább kíváncsiságtól csillan. A nőnek tagadhatatlanul lappang valami veszély a kisugárzásban, ami kiváltképp felkelti az ő érdeklődősét.*
-Fról. *Szólal meg mély basszusán, majd feláll a székből és a vendég felé fordul, ünnepélyesen felemelt korsóval. Nem érdekli különösebben, hogy amaz érti-e az ősi köszöntést, ám ha még is, az beszédes lehet. Bárhogy is, valószínűleg kitalálja szándékát.
Karjával mutat csak maga mellé, hogy Ella helyet foglalhat mellette, ha úgy tetszik. Elvégre elcsípte a kutató, fekete pillantást, mi végigpergett a vendégseregleten.*
-Mi viszi Thargföldre a vándort, s honnét?
*Kérdi fojtott hangon, még a széken is előredől közben. Kutató, borostyánszín pillantása Ella arcát fürkészi, már ha az eleget tesz az invitációnak. Tekintete megállapodik az íjon, de nem szól semmit, csupán mélyet kortyol a sörből, majd erőteljes mozdulattal törli meg szakállát. Mindeközben szemét egy pillanatra sem veszi le a nőről, ki oly magabiztosan lépett be a fogadóba, mintha csak ez lett volna az úti cél.*
237. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-05-17 23:53:03
Üzenet elküldve: 2020-05-17 23:53:03
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Ősök útja//
* Ellavear borongós hangulatát lépésről lépésre hagyja maga mögött, ahogy csökken a távolság közte és a cseréptetős épület között. Blúzát időközben a derekára kötötte, alsóingét megszárította ugyan a menetszél, de a verejték szagot nem fújta ki belőle nyomtalanul. Sötét lobbonca csapzottan öleli körül kipirult arcát, amikor szomjúságtól elcsigázottan betér a Vaskorsóba.*
- Jó szerencsét!* rikkantja el magát, majd beteszi maga mögött az ajtót. Nem zavarja, hogy ezzel felhívja magára a figyelmet, talán éppen ez is a célja. Felhevült testét megborzongatja a fogadó áporodott levegője. Megrázza magát, mint veréb egy kiadós zivatar után. Egyenesen a pulthoz lépdel.*
- Két korsó sört kérek.* A pulton apró tornyot épít a 18 aranyból. Tharg házi sör vagy sem, csak hideg legyen és erős.
Míg rendelését várja sötét pillantását végig hordozza a felhozatalon. Hiszen csak az ökör iszik magában. Ellavear pedig különösen szereti a jó társaságot.*
A hozzászólás írója (Ellavear Treblinda) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.05.17 23:59:53
* Ellavear borongós hangulatát lépésről lépésre hagyja maga mögött, ahogy csökken a távolság közte és a cseréptetős épület között. Blúzát időközben a derekára kötötte, alsóingét megszárította ugyan a menetszél, de a verejték szagot nem fújta ki belőle nyomtalanul. Sötét lobbonca csapzottan öleli körül kipirult arcát, amikor szomjúságtól elcsigázottan betér a Vaskorsóba.*
- Jó szerencsét!* rikkantja el magát, majd beteszi maga mögött az ajtót. Nem zavarja, hogy ezzel felhívja magára a figyelmet, talán éppen ez is a célja. Felhevült testét megborzongatja a fogadó áporodott levegője. Megrázza magát, mint veréb egy kiadós zivatar után. Egyenesen a pulthoz lépdel.*
- Két korsó sört kérek.* A pulton apró tornyot épít a 18 aranyból. Tharg házi sör vagy sem, csak hideg legyen és erős.
Míg rendelését várja sötét pillantását végig hordozza a felhozatalon. Hiszen csak az ökör iszik magában. Ellavear pedig különösen szereti a jó társaságot.* A hozzászólás írója (Ellavear Treblinda) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.05.17 23:59:53
236. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-05-17 20:37:23
Üzenet elküldve: 2020-05-17 20:37:23
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 215
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 215
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Túlórázás//
*Bár általában igyekszik megfontolni minden lépését, néha megesik, hogy minden különösebb ok nélkül csak azt teszi, amihez kedve szottyan, mint például jelen esetben hogy közelebbi ismeretségbe kerüljön a csaposával. Bár számára nem sokat jelent egy ilyen aprócska csók, sőt az elsődleges indoka főleg csak a kíváncsiság volt, vajon a férfi hogyan reagálna egy ilyen közeledésre, az, hogy szinte semmilyen reakciót reakciót nem tapasztal, csak még kíváncsibbá teszi. Alapvetően nincs ínyére az ilyesmi, most azonban türelmesen vár, míg Fint a szivarját szívja és őt bámulja. Az évek során hozzászokott már, hogy a férfiak szinte mindig megbámulják, akárhol is jár, és kitanulta már, hogyan olvasson a szemekből. Sok mindent látott már bennük, kéjt, szenvedélyt, gyűlöletet, félelmet, utálatot, lenézést és végső soron a soha meg nem szűnő vágyat, hogy megpróbálják uralmuk alá hajtani őt. Úgy véli, az egyszerre fürkésző és vágyakozó tekintetek mögött ez lehet Fint legfontosabb célja is, ezért is képtelen teljesen elengedni magát a jelenlétében. ~Nem mintha bárkiében is képes lennék~ teszi hozzá keserűen gondolatban. Míg látszólag unottan bíbelődik a saját szivarjával, valójában egy vadászkutya éberségével várja, vajon mikor ér végét a szemle, és mikor kezdődik az igazi párviadal, meglepődve tapasztalja azonban, hogy a színjáték csúcspontja elmaradni látszik*
- Helyes meglátás. *bólint rá végül a hazugság kérdésére, hisz már ő maga sincs tisztában vele teljesen, vajon mennyi is volt igaz abból, amit eddig elmondott a férfinak, és mennyi csak a jól felépített álca része, amit nap, mint nap mutat a világnak. Közben, mivel a férfi nem igazán él a felkínált lehetőséggel, így kénytelen ő maga megszabadulni az egyik csizmájától, a másikkal a sarkára lépve, hogy aztán óvatosan kihúzhassa belőle immár mezítelen lábfejét. A másik cipőjét, és benne a tőrét, azonban még magán tartja, hisz szép dolog a bizalom, de még szebb az óvatosság*
- Igazán felemelő társaság lehettek... *jegyzi meg lekicsinylően, már ami a zsoldosokat illeti. Egyébiránt nem igazán erőlteti a társalgást, sőt, jobb szereti a csendet, a fejében lévő gondolatok épp eléggé lefoglalják, nem szükséges még egy újabb hang, ami idegesítse. Csak nézi, ahogy a hamu a földre hullik, apró kis kupacba gyűlve a fogadó padlóján. Úgy véli azonban, ez az egész műsor nem csak arról szól, hogy közösen elszálljanak, így hosszas hallgatás után végül a férfinak szegezi a kérdést*
- Mit akarsz tulajdonképpen? *szólal meg a csapost figyelve, még ha a férfi jelenlegi helyzetéből nem is láthatja őt. Bár vannak sejtései a választ illetően, szeretné Fint szájából hallani, mi az igazság, már ha képes beismerni azt.*
//Túlórázás//
*Bár általában igyekszik megfontolni minden lépését, néha megesik, hogy minden különösebb ok nélkül csak azt teszi, amihez kedve szottyan, mint például jelen esetben hogy közelebbi ismeretségbe kerüljön a csaposával. Bár számára nem sokat jelent egy ilyen aprócska csók, sőt az elsődleges indoka főleg csak a kíváncsiság volt, vajon a férfi hogyan reagálna egy ilyen közeledésre, az, hogy szinte semmilyen reakciót reakciót nem tapasztal, csak még kíváncsibbá teszi. Alapvetően nincs ínyére az ilyesmi, most azonban türelmesen vár, míg Fint a szivarját szívja és őt bámulja. Az évek során hozzászokott már, hogy a férfiak szinte mindig megbámulják, akárhol is jár, és kitanulta már, hogyan olvasson a szemekből. Sok mindent látott már bennük, kéjt, szenvedélyt, gyűlöletet, félelmet, utálatot, lenézést és végső soron a soha meg nem szűnő vágyat, hogy megpróbálják uralmuk alá hajtani őt. Úgy véli, az egyszerre fürkésző és vágyakozó tekintetek mögött ez lehet Fint legfontosabb célja is, ezért is képtelen teljesen elengedni magát a jelenlétében. ~Nem mintha bárkiében is képes lennék~ teszi hozzá keserűen gondolatban. Míg látszólag unottan bíbelődik a saját szivarjával, valójában egy vadászkutya éberségével várja, vajon mikor ér végét a szemle, és mikor kezdődik az igazi párviadal, meglepődve tapasztalja azonban, hogy a színjáték csúcspontja elmaradni látszik*
- Helyes meglátás. *bólint rá végül a hazugság kérdésére, hisz már ő maga sincs tisztában vele teljesen, vajon mennyi is volt igaz abból, amit eddig elmondott a férfinak, és mennyi csak a jól felépített álca része, amit nap, mint nap mutat a világnak. Közben, mivel a férfi nem igazán él a felkínált lehetőséggel, így kénytelen ő maga megszabadulni az egyik csizmájától, a másikkal a sarkára lépve, hogy aztán óvatosan kihúzhassa belőle immár mezítelen lábfejét. A másik cipőjét, és benne a tőrét, azonban még magán tartja, hisz szép dolog a bizalom, de még szebb az óvatosság*
- Igazán felemelő társaság lehettek... *jegyzi meg lekicsinylően, már ami a zsoldosokat illeti. Egyébiránt nem igazán erőlteti a társalgást, sőt, jobb szereti a csendet, a fejében lévő gondolatok épp eléggé lefoglalják, nem szükséges még egy újabb hang, ami idegesítse. Csak nézi, ahogy a hamu a földre hullik, apró kis kupacba gyűlve a fogadó padlóján. Úgy véli azonban, ez az egész műsor nem csak arról szól, hogy közösen elszálljanak, így hosszas hallgatás után végül a férfinak szegezi a kérdést*
- Mit akarsz tulajdonképpen? *szólal meg a csapost figyelve, még ha a férfi jelenlegi helyzetéből nem is láthatja őt. Bár vannak sejtései a választ illetően, szeretné Fint szájából hallani, mi az igazság, már ha képes beismerni azt.*
235. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-05-17 00:30:24
Üzenet elküldve: 2020-05-17 00:30:24
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 87
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 87
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Ősök útja//
*Bár Fint igen jót mulat a szerelmes galambocskáin, azért a munka is fontos. Mikor újabb vendége érkezik, alaposan megnézi magának a marcona fickót. Már ő se ifjú, de irigylésre méltó szakálla van, és fegyvereiből ítélve nem most jött le a falvédőről. A pultos ellöki magát a faltól, és bár a megszólítása nem valami kedves, azért a formaságokat betartja, nehogy szó érje a ház elejét. Már csak az kéne, hogy a nagysasszony megorroljon rá.*
- Üdvözlöm a Vaskorsóban.
*Miután ezt elintézte, nem vár se köszönömöt, se barátságos beszélgetést. A füstölgő szivart újra ajkai közé kapja, hogy két szabad keze maradjon, amivel megfoghatja a csapot, és kiméri a korsóba a sert. Átadja, a pénzt pedig besöpri. Csak tekintetével követi még egy ideig a harcosfélét, ahogy a díszes karosszékben pihen meg, mint valami hadvezér.
A pult tiszta, minden rendben. Fintnek nem maradt más teendője, visszaballag a nyitott hátsó ajtóhoz, és pöfékel tovább, elmélázva.*
*Bár Fint igen jót mulat a szerelmes galambocskáin, azért a munka is fontos. Mikor újabb vendége érkezik, alaposan megnézi magának a marcona fickót. Már ő se ifjú, de irigylésre méltó szakálla van, és fegyvereiből ítélve nem most jött le a falvédőről. A pultos ellöki magát a faltól, és bár a megszólítása nem valami kedves, azért a formaságokat betartja, nehogy szó érje a ház elejét. Már csak az kéne, hogy a nagysasszony megorroljon rá.*
- Üdvözlöm a Vaskorsóban.
*Miután ezt elintézte, nem vár se köszönömöt, se barátságos beszélgetést. A füstölgő szivart újra ajkai közé kapja, hogy két szabad keze maradjon, amivel megfoghatja a csapot, és kiméri a korsóba a sert. Átadja, a pénzt pedig besöpri. Csak tekintetével követi még egy ideig a harcosfélét, ahogy a díszes karosszékben pihen meg, mint valami hadvezér.
A pult tiszta, minden rendben. Fintnek nem maradt más teendője, visszaballag a nyitott hátsó ajtóhoz, és pöfékel tovább, elmélázva.*
234. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-05-15 21:52:45
Üzenet elküldve: 2020-05-15 21:52:45
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 276
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 276
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Ősök Útja//
-Sört. *A söntéshez lép, s a pultra csapja a 9 aranyat, s remélhetőleg hamar kézhez is kapja a frissen csapolt Tharg házi sört. Átvágva a tágas helyiségen azon nyomban célba veszi a kandalló előtt árválkodó, díszesen faragott karosszéket. Lehuppan rá, s balját szórakozottan a lángok irányába tartja, tenyerét melengetve. Lábait lustán kinyújtva nagyot kortyol a habzó sörből, s hamar be kell látnia, miért is nem akart Waldran vele tartani ide.* ~Thargok és a sör.~
*Halkan felhorkan, miközben tekintete szép lassan a tűzbe réved. Nincs más dolga, mint várni. A lángok táncot lejtenek a borostyánszín íriszeken, az árnyak pedig egészen vad ábrázatot kölcsönöznek a székben ülő férfinek. Felsejlik egy fátyolos emlék, mi megállíthatatlan furakszik be kavargó gondolatai medrébe.*
"-Nem ma. Talán holnap, vagy azután. A Vérúr a megmondója. *Parázs csap a magasba, ahogy a csuhás vénasszony a lángok közé szórja a hamuszínű port. Jó néhány alak sejlik fel körötte, a bőrükre festett birkavér meg-megcsillan a tűz fénykörében.*
-Tán rosszul értelmezted a jeleket. Most kell támadnunk. Amíg védtelenek. *Egy szigorú, ám annál higgadtabb hang csendül, s egy hatalmas harcos lép elő a többiek közül. Sárgálló tekintete meg-megvillan, ahogy körbetekint az arcokon. Varkocsba font haja egész a derekáig ér, szakálla pedig oly sűrűnek tűnik, mint amit a kard sem visz át egykönnyen. Az őszhajú asszony fogatlan vigyorral üdvözli a szószólót, majd felé fordul.*
-Miért kéred ki az istenek tanácsát, Dragnar jarl, ha valójában nem is érdekel? *Apró csontok csikordulnak egymásnak a vén látó kezében, ahogy a botra támaszkodva felsóhajt.*
-Nagy árat fizetsz majd az éjnek, Rhagodar.
*Dragnar Rhagodar azonban nem figyel már az öregre, helyette a mellette álló harcos vállára helyezi kezét.*
-Még az efféle vén csoroszlyák sem látják előre a jövőt, Yagnar. *Suttogja fojtott hangon, s arcán vigyor terül szét. Visszafordul a vajákoshoz, ám szavait immáron mindenkihez intézi.* -Elég a szóból. Nem várhatjuk meg, hogy az orkok elébb érjék el a hágót, tudod te is. Varjak éneklik majd az éjt s vérszagra kél a nap! Gyerünk!"
A hozzászólás írója (Yagnar Rhagodar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.05.15 21:54:52
-Sört. *A söntéshez lép, s a pultra csapja a 9 aranyat, s remélhetőleg hamar kézhez is kapja a frissen csapolt Tharg házi sört.
Átvágva a tágas helyiségen azon nyomban célba veszi a kandalló előtt árválkodó, díszesen faragott karosszéket. Lehuppan rá, s balját szórakozottan a lángok irányába tartja, tenyerét melengetve. Lábait lustán kinyújtva nagyot kortyol a habzó sörből, s hamar be kell látnia, miért is nem akart Waldran vele tartani ide.* ~Thargok és a sör.~*Halkan felhorkan, miközben tekintete szép lassan a tűzbe réved. Nincs más dolga, mint várni. A lángok táncot lejtenek a borostyánszín íriszeken, az árnyak pedig egészen vad ábrázatot kölcsönöznek a székben ülő férfinek. Felsejlik egy fátyolos emlék, mi megállíthatatlan furakszik be kavargó gondolatai medrébe.*
"-Nem ma. Talán holnap, vagy azután. A Vérúr a megmondója. *Parázs csap a magasba, ahogy a csuhás vénasszony a lángok közé szórja a hamuszínű port. Jó néhány alak sejlik fel körötte, a bőrükre festett birkavér meg-megcsillan a tűz fénykörében.*
-Tán rosszul értelmezted a jeleket. Most kell támadnunk. Amíg védtelenek. *Egy szigorú, ám annál higgadtabb hang csendül, s egy hatalmas harcos lép elő a többiek közül. Sárgálló tekintete meg-megvillan, ahogy körbetekint az arcokon. Varkocsba font haja egész a derekáig ér, szakálla pedig oly sűrűnek tűnik, mint amit a kard sem visz át egykönnyen. Az őszhajú asszony fogatlan vigyorral üdvözli a szószólót, majd felé fordul.*
-Miért kéred ki az istenek tanácsát, Dragnar jarl, ha valójában nem is érdekel? *Apró csontok csikordulnak egymásnak a vén látó kezében, ahogy a botra támaszkodva felsóhajt.*
-Nagy árat fizetsz majd az éjnek, Rhagodar.
*Dragnar Rhagodar azonban nem figyel már az öregre, helyette a mellette álló harcos vállára helyezi kezét.*
-Még az efféle vén csoroszlyák sem látják előre a jövőt, Yagnar. *Suttogja fojtott hangon, s arcán vigyor terül szét. Visszafordul a vajákoshoz, ám szavait immáron mindenkihez intézi.* -Elég a szóból. Nem várhatjuk meg, hogy az orkok elébb érjék el a hágót, tudod te is. Varjak éneklik majd az éjt s vérszagra kél a nap! Gyerünk!"
A hozzászólás írója (Yagnar Rhagodar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.05.15 21:54:52
233. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-05-14 22:18:32
Üzenet elküldve: 2020-05-14 22:18:32
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 87
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 87
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//A kígyós meg a kígyós//
//A hozzászólás 16+ jelentet tartalmaz!//
*Fint nevével ellentétben felröhög, és nem véletlenül csinálja ritkán, olyan, mint egy ezeréves bagós utolsó fuldoklásai, vagy mint mikor a szél befúj a csukott spalettán. Valami megmagyarázhatatlan okból a füstöt nem tüdőzi le közben, talán csak tehetsége van hozzá, ezután szájába veszi, és megint fúj egy nagyot. Egy könnyed mozdulattal kinyitja maga mögött a hátsó veteményesbe vezető ajtót, ami miatt a helyiséget hűvös, mégis friss levegő csapja meg, így a füst kedvére távozhat. A pultos az ajtó mellé, a falhoz dől, unottan pöfékel a bagóval, de nem hagyná ki ezt a színvonalas beszélgetést.*
- Szerelemre gyúltam, babám! *Dalolgat egy kicsit gúnyos félmosollyal, mintha valami romantikus szerenádra készülne. Az énekhangja nem olyan rossz, bár az is reszelős egy kicsit.* Gyere ki még ma délután, szerelmünket nem látja tán *itt egészen mélyen folytatja* seenkiii…
*A továbbiakban a lánnyal szemez felvont szemöldökkel, hadd higgye csak azt, hogy bármit is érez iránta. Még lehet, hogy meg is fontolná, ha nem volnának a kígyók. De hát ez van, így maradt a cukkolás, mint legszórakoztatóbb elfoglaltság, főleg egy ilyen unalmas napon. Meg persze a szivar, az kifejezetten finom. Kíváncsi, hogy a ficsúr mikor ugrik ki a gatyájából. Ő maga legalább is nem merészkedne ilyen közel.*
A hozzászólás írója (Komor Fintarret) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.05.14 22:19:56
//A hozzászólás 16+ jelentet tartalmaz!//
*Fint nevével ellentétben felröhög, és nem véletlenül csinálja ritkán, olyan, mint egy ezeréves bagós utolsó fuldoklásai, vagy mint mikor a szél befúj a csukott spalettán. Valami megmagyarázhatatlan okból a füstöt nem tüdőzi le közben, talán csak tehetsége van hozzá, ezután szájába veszi, és megint fúj egy nagyot. Egy könnyed mozdulattal kinyitja maga mögött a hátsó veteményesbe vezető ajtót, ami miatt a helyiséget hűvös, mégis friss levegő csapja meg, így a füst kedvére távozhat. A pultos az ajtó mellé, a falhoz dől, unottan pöfékel a bagóval, de nem hagyná ki ezt a színvonalas beszélgetést.*
- Szerelemre gyúltam, babám! *Dalolgat egy kicsit gúnyos félmosollyal, mintha valami romantikus szerenádra készülne. Az énekhangja nem olyan rossz, bár az is reszelős egy kicsit.* Gyere ki még ma délután, szerelmünket nem látja tán *itt egészen mélyen folytatja* seenkiii…
*A továbbiakban a lánnyal szemez felvont szemöldökkel, hadd higgye csak azt, hogy bármit is érez iránta. Még lehet, hogy meg is fontolná, ha nem volnának a kígyók. De hát ez van, így maradt a cukkolás, mint legszórakoztatóbb elfoglaltság, főleg egy ilyen unalmas napon. Meg persze a szivar, az kifejezetten finom. Kíváncsi, hogy a ficsúr mikor ugrik ki a gatyájából. Ő maga legalább is nem merészkedne ilyen közel.*
A hozzászólás írója (Komor Fintarret) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.05.14 22:19:56
232. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-05-14 09:20:18
Üzenet elküldve: 2020-05-14 09:20:18
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//A kígyós meg a kígyós//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Mikor egyik nyugtalan pillanatában hátrafordul, hogy megnézze Fint pontosan ott van-e ahol az imént hagyta, először a szag, majd a látvány is eléri. Szivarozik? Nem igazán tűri a dohányt maga körül, és ilyen távolságból is bármikor megérzi, még ha nem is látja szemmel. ~Gusztustalan szokás, aztán még itt fullaszt is minket! ~ Mikor pedig ő nyugtalan, akkor a csuklyája is az. Enyhe dudorok keletkeznek az oldalán, majd visszasüppednek. Oda is szól a félrfinek.*
-Azt a bolhadudvát! Hát maga meg meggyulladt?! Kiégni, ilyen fiatalon… ~Hogy a hamvadó papír égesse meg a nyelvedet! ~ *Még a szeme is megrándul, de inkább visszafordul a saját pohara felé savanyú képpel.*
-Utálom a szagát, undorító szokás! *Morgolódik kéretlen maga elé. Ekkor dobja be a férfi a furcsa képet, két férfi egy nőn.*
-Érdekes felvetés, gondolom már próbálta és tapasztalatból beszél. De az attól is függ, mekkora a nő meg a két férfi, meg milyen fajú, nem igaz? *Jegyzi meg és fejti tovább a fonalat, mintha csak valóban érdekelné a téma. Ezek után meg megkapja a döntés szabadságát, hogy akár választhat is az említett pozíciók közül. A meglepetéstől felnevet, a szája elé is kapja a kezét.*
-Hogy nem szakad le a pofájáról a bőr. *Szalad ki a száján. Majd egyre inkább fintorog, a szája is összerándul, hogy látja, talán a dolgot még komolyan is gondolta a férfi. ~Nem hiszem, hogy ismerne, akkor nem ajánlgatna ilyesmit vagy talán… talán csak azt várja, hogy kiszolgáltatott állapotba kerüljek. ~ Magának szinte mindent meg tud magyarázni.*
-Vagyonos! Hát úgy állunk! Így már érthető. *Bár azt nem mondja meg, hogy pontosan mit is magyaráz ez, de kicsit megnyugodni látszanak az arcvonásai egészen addig, míg a férfi szájából el nem hangzik, hogy a város bizony nem erre van.*
-Hogy mi?! Hogy merre?! *Hajol kicsit előrébb, láttatva, hogy ez az információ sokkalta jobban érdekli, mint eddig bármi, olyan az arca, mintha Eeyr tarkón vágta volna a dorongjával.*
-Mondhatjuk úgy is. *Mond is valamit, meg nem is, azt végképp nem köti a férfi orrára, hogy miért akar a városba jutni. ~Csodák csodájára pont! ~ Nyújtóztatja meg a nyakát egy kis fejforgatással, valahogy sohasem hitt a puszta véletlenekben.*
-Ha már ilyen fenemód őszinte, mondja már meg, mit akar tőlem? *Sosem szerette, ha neki kerteltek, most meg igazán egyedül is van itt az istenek háta mögött.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Mikor egyik nyugtalan pillanatában hátrafordul, hogy megnézze Fint pontosan ott van-e ahol az imént hagyta, először a szag, majd a látvány is eléri. Szivarozik? Nem igazán tűri a dohányt maga körül, és ilyen távolságból is bármikor megérzi, még ha nem is látja szemmel. ~Gusztustalan szokás, aztán még itt fullaszt is minket! ~ Mikor pedig ő nyugtalan, akkor a csuklyája is az. Enyhe dudorok keletkeznek az oldalán, majd visszasüppednek. Oda is szól a félrfinek.*
-Azt a bolhadudvát! Hát maga meg meggyulladt?! Kiégni, ilyen fiatalon… ~Hogy a hamvadó papír égesse meg a nyelvedet! ~ *Még a szeme is megrándul, de inkább visszafordul a saját pohara felé savanyú képpel.*
-Utálom a szagát, undorító szokás! *Morgolódik kéretlen maga elé. Ekkor dobja be a férfi a furcsa képet, két férfi egy nőn.*
-Érdekes felvetés, gondolom már próbálta és tapasztalatból beszél. De az attól is függ, mekkora a nő meg a két férfi, meg milyen fajú, nem igaz? *Jegyzi meg és fejti tovább a fonalat, mintha csak valóban érdekelné a téma. Ezek után meg megkapja a döntés szabadságát, hogy akár választhat is az említett pozíciók közül. A meglepetéstől felnevet, a szája elé is kapja a kezét.*
-Hogy nem szakad le a pofájáról a bőr. *Szalad ki a száján. Majd egyre inkább fintorog, a szája is összerándul, hogy látja, talán a dolgot még komolyan is gondolta a férfi. ~Nem hiszem, hogy ismerne, akkor nem ajánlgatna ilyesmit vagy talán… talán csak azt várja, hogy kiszolgáltatott állapotba kerüljek. ~ Magának szinte mindent meg tud magyarázni.*
-Vagyonos! Hát úgy állunk! Így már érthető. *Bár azt nem mondja meg, hogy pontosan mit is magyaráz ez, de kicsit megnyugodni látszanak az arcvonásai egészen addig, míg a férfi szájából el nem hangzik, hogy a város bizony nem erre van.*
-Hogy mi?! Hogy merre?! *Hajol kicsit előrébb, láttatva, hogy ez az információ sokkalta jobban érdekli, mint eddig bármi, olyan az arca, mintha Eeyr tarkón vágta volna a dorongjával.*
-Mondhatjuk úgy is. *Mond is valamit, meg nem is, azt végképp nem köti a férfi orrára, hogy miért akar a városba jutni. ~Csodák csodájára pont! ~ Nyújtóztatja meg a nyakát egy kis fejforgatással, valahogy sohasem hitt a puszta véletlenekben.*
-Ha már ilyen fenemód őszinte, mondja már meg, mit akar tőlem? *Sosem szerette, ha neki kerteltek, most meg igazán egyedül is van itt az istenek háta mögött.*
231. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-05-13 22:34:43
Üzenet elküldve: 2020-05-13 22:34:43
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 21
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 21
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//A kígyós meg a kígyós//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Zaejn minden figyelmét a különleges lánynak szenteli, aki egyelőre számára érthetetlen módon viselkedik olyan furcsán, de csak azért, mert még mindig nem sejti, hogy mérgezésre számított hölgy társasága.*
- Ühm, ki kell mondanom? Hát, szokták mondani, hogy két dudás egy csárdában, vagy két férfi egy nőn nem fér meg.
*Megrántja vállait a meglehetősen merész húzására. Fel van készülve rá, hogy felháborodás lesz a válasz, vagy talán pofon is. Utóbbi esetben készen áll arra, hogy megkísérelje elkapni a lány esetleg lendülő kezét.*
- Én nem mondanám meg melyik opció legyen. Amelyik önnek kényelmesebb.
*Folytatja továbbra is végtelen önbizalommal, arcán egy levakarhatatlan elégedett mosollyal. Ha a lány felháborodik az külön örömöt jelentene neki. Igen, most nagyon szeretné látni, ahogy szája idegesen megfeszül.*
- Úgy valahogy. Wegtoreni vagyonos.
*Ez talán még segíthet is a lánynak, hogy feltehetően nem igen hallott róla a kikötőben, hiszen legfeljebb Wegtoren dokkjainál fordult meg, de az ittenieknél még nem. A híre pedig szerencséjére nem terjed ilyen messzire. Reményei szerint még tud is jót szórakozni azelőtt, mielőtt rossz magaviseletével a helyiek szemét is szúrni kezdené.
Zaejn valóban nem figyel a pillanat tört részében, ezért nem is észlel semmi szokatlan a rejtőzködő különleges lány még különlegesebb tulajdonságából.*
- Mármint Arthenior? Nem, az nem egészen itt van. Az irány persze jó, de tovább kell haladni még északnak az út mentén. Minden út oda vezet ugyebár. Talán várja önt valaki ott?
*Reméli igen, hiszen az még több izgalmat rejtene magában.*
- Szívesen elkísérem, ha óhajtja. Minden út veszélyes egy hölgynek egyedül, én pedig csodák csodájára, és kegyed szerencséjére testőrként szolgáltam.
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Zaejn minden figyelmét a különleges lánynak szenteli, aki egyelőre számára érthetetlen módon viselkedik olyan furcsán, de csak azért, mert még mindig nem sejti, hogy mérgezésre számított hölgy társasága.*
- Ühm, ki kell mondanom? Hát, szokták mondani, hogy két dudás egy csárdában, vagy két férfi egy nőn nem fér meg.
*Megrántja vállait a meglehetősen merész húzására. Fel van készülve rá, hogy felháborodás lesz a válasz, vagy talán pofon is. Utóbbi esetben készen áll arra, hogy megkísérelje elkapni a lány esetleg lendülő kezét.*
- Én nem mondanám meg melyik opció legyen. Amelyik önnek kényelmesebb.
*Folytatja továbbra is végtelen önbizalommal, arcán egy levakarhatatlan elégedett mosollyal. Ha a lány felháborodik az külön örömöt jelentene neki. Igen, most nagyon szeretné látni, ahogy szája idegesen megfeszül.*
- Úgy valahogy. Wegtoreni vagyonos.
*Ez talán még segíthet is a lánynak, hogy feltehetően nem igen hallott róla a kikötőben, hiszen legfeljebb Wegtoren dokkjainál fordult meg, de az ittenieknél még nem. A híre pedig szerencséjére nem terjed ilyen messzire. Reményei szerint még tud is jót szórakozni azelőtt, mielőtt rossz magaviseletével a helyiek szemét is szúrni kezdené.
Zaejn valóban nem figyel a pillanat tört részében, ezért nem is észlel semmi szokatlan a rejtőzködő különleges lány még különlegesebb tulajdonságából.*
- Mármint Arthenior? Nem, az nem egészen itt van. Az irány persze jó, de tovább kell haladni még északnak az út mentén. Minden út oda vezet ugyebár. Talán várja önt valaki ott?
*Reméli igen, hiszen az még több izgalmat rejtene magában.*
- Szívesen elkísérem, ha óhajtja. Minden út veszélyes egy hölgynek egyedül, én pedig csodák csodájára, és kegyed szerencséjére testőrként szolgáltam.
230. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-05-11 22:51:12
Üzenet elküldve: 2020-05-11 22:51:12
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 87
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 87
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Túlórázás//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*A csók elcsattan, Fint pedig némi érdeklődés után megtudja, hogy a lánynak bőven akad még titkolni valója. Ahhoz, hogy elképzelje Estit, amint épp megvéd valakit, először el kell képzelnie Estit, amint valakit kedvel. Ezt a sötételf piszkálódó viselkedése mellett elég nehéz elhinni, Fint nem úgy ismerte meg, mint aki együtt akarna szaladgálni a réten a többi bájos hölgyikével. Úgy általában a sötételf nőket nem ilyennek tartja. Van bennük valami borongós, veszedelmes, sőt, egyenesen ördögi. Nagyot szippant a szivarból, és elidőzik rajta a pillantása, legfőképpen a lány szemén állapodik meg, de nem az érzéseit próbálja kiolvasni, csak úgy elcsodálkozik rajta, milyen szokatlan a színe. Esti nem az első sötételf, akit a férfi életében látott, sőt, de csak most kezd ráébredni, hogy ebben a barbár világban olyan furcsának, idegennek hat a látványa, mintha valami kifakult festmény lenne a meleg színű háttér előtt, és mégis annyira félelmetesen eleven és hibátlan.
Persze Fint, ha nyúznák, sem vallaná be Estinek, hogy ilyesmin töpreng, a némi csönd után azonban a látóterét kitölti Esti lába. A férfi megdermed, mintha veszéllyel került volna szembe, még a lélegzetét is visszatartja egy pillanatra. Nagy nehezen próbálja felfogni, hogy ez mennyire egyértelműen csapda. Az agya mélyéről igyekszik előásni a nőkről szerzett rossz tapasztalatait. Megbabonázva nézi a felkínált lábat, és most a füstöt is a szája szélén fújja ki, hogy ne takarja ki a lényeget.*
- Hmm. *Ennyire kommentálja az eseményt, mint egy szakács, ha igazán jót főzött, és közben lassan elengedi megfeszült izmait.* Bármiben hazudhattál. Tudod, hogy úgyis elhiszem neked. *Teszi hozzá mélán. Gondolatai csavarnak egyet, ami a szívás szót illeti, és ezzel együtt valami hullámszerű vágy söpör végig rajta, amit Esti felé nyújtott lábánál tetőz. Teste ismét megfeszül, mintegy nemet parancsolva minden mozdulatnak, amit tiszta szívéből meg akar tenni. A szemét még mindig nem tudja levenni a látványról. Most, hogy a lány rákérdezett, kezd rájönni, hogy mitől volt olyan vidám, valahányszor együtt szivaroztak a barátaival: mindig valami bigével egy ágyban kötött ki.*
- A wegtoreni zsoldosokkal. *Közli velősen a kérdésre, majd kifúj egy nagy adag füstöt, és hanyatt dől a medveprémen, kinyújtóztatva tagjait. Igyekszik erőt kovácsolni abból, hogy ha csak néhány másodpercig is, de nem látja Estit.*
//Túlórázás//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*A csók elcsattan, Fint pedig némi érdeklődés után megtudja, hogy a lánynak bőven akad még titkolni valója. Ahhoz, hogy elképzelje Estit, amint épp megvéd valakit, először el kell képzelnie Estit, amint valakit kedvel. Ezt a sötételf piszkálódó viselkedése mellett elég nehéz elhinni, Fint nem úgy ismerte meg, mint aki együtt akarna szaladgálni a réten a többi bájos hölgyikével. Úgy általában a sötételf nőket nem ilyennek tartja. Van bennük valami borongós, veszedelmes, sőt, egyenesen ördögi. Nagyot szippant a szivarból, és elidőzik rajta a pillantása, legfőképpen a lány szemén állapodik meg, de nem az érzéseit próbálja kiolvasni, csak úgy elcsodálkozik rajta, milyen szokatlan a színe. Esti nem az első sötételf, akit a férfi életében látott, sőt, de csak most kezd ráébredni, hogy ebben a barbár világban olyan furcsának, idegennek hat a látványa, mintha valami kifakult festmény lenne a meleg színű háttér előtt, és mégis annyira félelmetesen eleven és hibátlan.
Persze Fint, ha nyúznák, sem vallaná be Estinek, hogy ilyesmin töpreng, a némi csönd után azonban a látóterét kitölti Esti lába. A férfi megdermed, mintha veszéllyel került volna szembe, még a lélegzetét is visszatartja egy pillanatra. Nagy nehezen próbálja felfogni, hogy ez mennyire egyértelműen csapda. Az agya mélyéről igyekszik előásni a nőkről szerzett rossz tapasztalatait. Megbabonázva nézi a felkínált lábat, és most a füstöt is a szája szélén fújja ki, hogy ne takarja ki a lényeget.*
- Hmm. *Ennyire kommentálja az eseményt, mint egy szakács, ha igazán jót főzött, és közben lassan elengedi megfeszült izmait.* Bármiben hazudhattál. Tudod, hogy úgyis elhiszem neked. *Teszi hozzá mélán. Gondolatai csavarnak egyet, ami a szívás szót illeti, és ezzel együtt valami hullámszerű vágy söpör végig rajta, amit Esti felé nyújtott lábánál tetőz. Teste ismét megfeszül, mintegy nemet parancsolva minden mozdulatnak, amit tiszta szívéből meg akar tenni. A szemét még mindig nem tudja levenni a látványról. Most, hogy a lány rákérdezett, kezd rájönni, hogy mitől volt olyan vidám, valahányszor együtt szivaroztak a barátaival: mindig valami bigével egy ágyban kötött ki.*
- A wegtoreni zsoldosokkal. *Közli velősen a kérdésre, majd kifúj egy nagy adag füstöt, és hanyatt dől a medveprémen, kinyújtóztatva tagjait. Igyekszik erőt kovácsolni abból, hogy ha csak néhány másodpercig is, de nem látja Estit.*
229. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-05-11 21:26:40
Üzenet elküldve: 2020-05-11 21:26:40
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 87
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 87
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//A kígyós meg a kígyós//
//A pultnál//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Fint unottan dől a pultnak, és Asztéyriaa az állatok számával kapcsolatos kérdésére is csak vállat von flegmán.*
- Nem szeretem, ha több a kígyó. Egy kígyó, több nő. Na, azt szeretem.
*Nem mintha ilyesmiben lehetett volna része az elmúlt évtizedben, valamiért ez a szórakozás a fiatal és gazdag fickóknak adatik meg, meg az ő barátaiknak. Fintnek régóta nincsenek már ilyen barátai, ha lennének, nem a pult mögött állna. Mármint Fint.
Zaejn izgalma a felszolgálólányokat illetően a férfit is magával ragadja. Annyira, hogy óriásit ásít. Most már kegyetlenül bánja, hogy pipa nélkül érkezett. Szégyenszemre valami cafat papírból sodor magának egy rögtönzött szivart, arra gyújt rá, és a füstöt a levegőbe pöffenti. Így várja, hogy a kígyós lány leharapja-e a Gazdag Ficsúr fejét, vagy sem. Egyelőre úgy néz ki, a Csóró Fint jobban izgatja, folyton felé pislog szinte megszeppenve, egyik alkalommal a marcona pultos még meg is emelgeti a szemöldökét, jót mulatva az eseten. Egyébként meg csak várja a következő vendégeket, miközben majd' halálra unja magát.*
//A pultnál//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Fint unottan dől a pultnak, és Asztéyriaa az állatok számával kapcsolatos kérdésére is csak vállat von flegmán.*
- Nem szeretem, ha több a kígyó. Egy kígyó, több nő. Na, azt szeretem.
*Nem mintha ilyesmiben lehetett volna része az elmúlt évtizedben, valamiért ez a szórakozás a fiatal és gazdag fickóknak adatik meg, meg az ő barátaiknak. Fintnek régóta nincsenek már ilyen barátai, ha lennének, nem a pult mögött állna. Mármint Fint.
Zaejn izgalma a felszolgálólányokat illetően a férfit is magával ragadja. Annyira, hogy óriásit ásít. Most már kegyetlenül bánja, hogy pipa nélkül érkezett. Szégyenszemre valami cafat papírból sodor magának egy rögtönzött szivart, arra gyújt rá, és a füstöt a levegőbe pöffenti. Így várja, hogy a kígyós lány leharapja-e a Gazdag Ficsúr fejét, vagy sem. Egyelőre úgy néz ki, a Csóró Fint jobban izgatja, folyton felé pislog szinte megszeppenve, egyik alkalommal a marcona pultos még meg is emelgeti a szemöldökét, jót mulatva az eseten. Egyébként meg csak várja a következő vendégeket, miközben majd' halálra unja magát.*
228. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-05-11 17:45:26
Üzenet elküldve: 2020-05-11 17:45:26
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Zaejn, Fint, Asztéy//
*Miután a határozott elképzelés miatt, minthogy esetleg a férfi méreg útján kívánna megszabadulni tőle, már kinézte magának a másik poharat, nyúl is felé. Nem különösebben zavarja ez a másikat, nem lát semmiféle furcsa grimaszt vagy félmosolyt az idegen arcán, így kicsit megnyugszik. A köpet érdekli a legkevésbé.*
-Lehet, mind a kettőbe köpött. *Jegyzi meg még halkan, majd a megszerzett poharat maga elé veszi.*
-De milyen konkurencia? *Néz a háta mögé egy pillanatra, hogy ismét rávesse nyugtalan tekintetét a pultosra. ~Az csak mogorva és alantas, nem árt senkinek. ~ Egyelőre ennyiben is hagyja, kevesebb félsz van benne a nagyszájúval kapcsolatban, mint a vele szemben ülő idegennel. Talán az ismeretlen is rásegít, nem is keveset, de azért van itt, hogy vagy megerősítse a gyanúját, vagy félretegye egy időre. Mikor visszafordul egy igazán behízelgő bók fogadja, szinte már várta, mikor kerül rá sor, pedig a férfi még csak szinte a fél arcát látta, amit a fogadó fényei a csuklya alatt megvilágítanak. Egyelőre nem emeli az arcához az italt, a végén még odakapna az egyik, még izgalmi állapotban leledző kísérője, vár még.*
-Milyen kedves… itt azonnal vágjam hanyatt magam az asztalon, vagy a folyosón is elé? Esetleg csak hajtsam fel a szoknyám, majd elintézi? *Kérdi érdeklődést színlelve, közelebb hajolva, majd visszaereszkedni a székre.*
-Zaejn… ifjabb Rhozzar… talán nemes? *Ízlelgeti a férfi nevét, igazából pedig emlékeiben kutat, hallotta-e már a kikötőben ezt a nevet említeni, de semmi. Mióta a fején trónolnak a gazfickók, mintha az emlékezőképességét is szívnák a bestiák. Majd arra a döntésre jut, talán egy bemutatkozással még nem árt magának, hiszen ha eddig is tudta kicsoda, nem fogja meglepni, ha meg nem akkor mindegy.*
-Asztéyriaa Llhuyniel. *Koccint a felé emelt pohárral, mikor pedig látja, hogy a másik iszik, akkor ő is a szájához emeli, ez az a pillanat, amikor a másik kevésbé figyel ő rá. Nem is volt túl óvatos, az egyik fiatalabb példány megtalálja kapni a pohár szélét, de mindjárt visszavonulót is fúj, amint „beletörik” a bicskája a műveletbe. Ha nem győzhet, akkor inkább rejtőzik.*
-Barbárok? Hát nem erre van a város? *Ütközik meg a dolgon, mert egyedül nem igen járt még a kikötőn kívül, az meg hogy miképpen van összeköttetve a várossal, teljes homályba burkolódzik a szemei előtt. ~A kibaszott életbe! Hát csak rossz irányba fordultam! ~*
*Miután a határozott elképzelés miatt, minthogy esetleg a férfi méreg útján kívánna megszabadulni tőle, már kinézte magának a másik poharat, nyúl is felé. Nem különösebben zavarja ez a másikat, nem lát semmiféle furcsa grimaszt vagy félmosolyt az idegen arcán, így kicsit megnyugszik. A köpet érdekli a legkevésbé.*
-Lehet, mind a kettőbe köpött. *Jegyzi meg még halkan, majd a megszerzett poharat maga elé veszi.*
-De milyen konkurencia? *Néz a háta mögé egy pillanatra, hogy ismét rávesse nyugtalan tekintetét a pultosra. ~Az csak mogorva és alantas, nem árt senkinek. ~ Egyelőre ennyiben is hagyja, kevesebb félsz van benne a nagyszájúval kapcsolatban, mint a vele szemben ülő idegennel. Talán az ismeretlen is rásegít, nem is keveset, de azért van itt, hogy vagy megerősítse a gyanúját, vagy félretegye egy időre. Mikor visszafordul egy igazán behízelgő bók fogadja, szinte már várta, mikor kerül rá sor, pedig a férfi még csak szinte a fél arcát látta, amit a fogadó fényei a csuklya alatt megvilágítanak. Egyelőre nem emeli az arcához az italt, a végén még odakapna az egyik, még izgalmi állapotban leledző kísérője, vár még.*
-Milyen kedves… itt azonnal vágjam hanyatt magam az asztalon, vagy a folyosón is elé? Esetleg csak hajtsam fel a szoknyám, majd elintézi? *Kérdi érdeklődést színlelve, közelebb hajolva, majd visszaereszkedni a székre.*
-Zaejn… ifjabb Rhozzar… talán nemes? *Ízlelgeti a férfi nevét, igazából pedig emlékeiben kutat, hallotta-e már a kikötőben ezt a nevet említeni, de semmi. Mióta a fején trónolnak a gazfickók, mintha az emlékezőképességét is szívnák a bestiák. Majd arra a döntésre jut, talán egy bemutatkozással még nem árt magának, hiszen ha eddig is tudta kicsoda, nem fogja meglepni, ha meg nem akkor mindegy.*
-Asztéyriaa Llhuyniel. *Koccint a felé emelt pohárral, mikor pedig látja, hogy a másik iszik, akkor ő is a szájához emeli, ez az a pillanat, amikor a másik kevésbé figyel ő rá. Nem is volt túl óvatos, az egyik fiatalabb példány megtalálja kapni a pohár szélét, de mindjárt visszavonulót is fúj, amint „beletörik” a bicskája a műveletbe. Ha nem győzhet, akkor inkább rejtőzik.*
-Barbárok? Hát nem erre van a város? *Ütközik meg a dolgon, mert egyedül nem igen járt még a kikötőn kívül, az meg hogy miképpen van összeköttetve a várossal, teljes homályba burkolódzik a szemei előtt. ~A kibaszott életbe! Hát csak rossz irányba fordultam! ~*
227. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-05-11 00:27:20
Üzenet elküldve: 2020-05-11 00:27:20
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 21
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 21
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Asztéyriaa és Fint//
- Milyen kár.
*Feleli szintén kurtán a csinos felszolgálólány jelenlétének hiányát, ezzel együtt rögtön el is engedve azt. Akad helyette szerencsére más potenciális áldozat, aki sokkal érdekesebb is, mint azt Zaejn remélni merte volna. Elégedetten konstatálja, hogy nem utasították el rögtön, ami persze magától értetődő a számára. Ennek ellenére egy örömteli és egyben elégedett mosolyt is megenged kiszemeltje felé, akit reményei szerint sikerül becserkésznie, bár nem feltétlenül úgy, ahogy esetleg a lány várná.
Az persze cseppet sem zavarja, hogy Fintarret szemérmetlenül bámulja őket, sőt, élvezi is, hogy szemtanúja is lesz valaki mérhetetlen csodálatosságának.*
- Nem biztos, hogy bölcs döntés. Lehet a konkurencia miatt az enyémbe köpött bele a személyzet.
*Jegyzi meg csendesen, és minden további nélkül a másik pohárért nyúl, nem zavartatva magát Asztéyriaa apró, intő jelként is szolgáló megmozdulásán. A furcsa szokások mind érdekesek számára.*
- Úgy hallottam a barbárok földjén mindig akad érdekesség, és nem is tévedtem. Egyenesen a legérdekesebb kincsre bukkantam.
*Jegyzi meg szelíd bókjával, amely akár tekinthető csöpögősnek is, valójában pedig nem hazudik, csak direkt hízeleg.*
- Engedje meg, hogy bemutatkozzam. Zaejn a becses nevem, és a Rhozzar család ifjabb sarja vagyok. Kegyedben kit tisztelhetek?
*Közben pohárkáját koccintásra emeli, és ha ez megtörtént, akkor habozás nélkül borába iszik, elégedetten tapasztalva azt, hogy az ital valóban ínycsiklandó.*
- Nem csak a színe van a helyén. Meglepően jó ital ez holmi barbárokhoz képest.
- Milyen kár.
*Feleli szintén kurtán a csinos felszolgálólány jelenlétének hiányát, ezzel együtt rögtön el is engedve azt. Akad helyette szerencsére más potenciális áldozat, aki sokkal érdekesebb is, mint azt Zaejn remélni merte volna. Elégedetten konstatálja, hogy nem utasították el rögtön, ami persze magától értetődő a számára. Ennek ellenére egy örömteli és egyben elégedett mosolyt is megenged kiszemeltje felé, akit reményei szerint sikerül becserkésznie, bár nem feltétlenül úgy, ahogy esetleg a lány várná.
Az persze cseppet sem zavarja, hogy Fintarret szemérmetlenül bámulja őket, sőt, élvezi is, hogy szemtanúja is lesz valaki mérhetetlen csodálatosságának.*
- Nem biztos, hogy bölcs döntés. Lehet a konkurencia miatt az enyémbe köpött bele a személyzet.
*Jegyzi meg csendesen, és minden további nélkül a másik pohárért nyúl, nem zavartatva magát Asztéyriaa apró, intő jelként is szolgáló megmozdulásán. A furcsa szokások mind érdekesek számára.*
- Úgy hallottam a barbárok földjén mindig akad érdekesség, és nem is tévedtem. Egyenesen a legérdekesebb kincsre bukkantam.
*Jegyzi meg szelíd bókjával, amely akár tekinthető csöpögősnek is, valójában pedig nem hazudik, csak direkt hízeleg.*
- Engedje meg, hogy bemutatkozzam. Zaejn a becses nevem, és a Rhozzar család ifjabb sarja vagyok. Kegyedben kit tisztelhetek?
*Közben pohárkáját koccintásra emeli, és ha ez megtörtént, akkor habozás nélkül borába iszik, elégedetten tapasztalva azt, hogy az ital valóban ínycsiklandó.*
- Nem csak a színe van a helyén. Meglepően jó ital ez holmi barbárokhoz képest.
226. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-05-09 20:29:26
Üzenet elküldve: 2020-05-09 20:29:26
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 396
OOC üzenetek: 48
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 396
OOC üzenetek: 48
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Ukrom//
//Zárás//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Sikerül végre olyan javaslattal előhozakodnia, amit az ork is megfontolandónak ítél. Azon kapja magát, hogy reméli, hogy összejön a dolog a másiknak.*
-Nincs mit... és sok szerencsét.
*A fogadó ablakán kipillantva látja, hogy jócskán besötétedett már, ami számára azt jelenti, hogy hamarosan át kell vennie az éjszakai őrséget.
Saját érdekében is fontos, hogy ne baszakodjon sokáig, mert tapasztalatból tudja, hogy Rh'onhan mély alvó, és azt is, hogy egy hatalmas mocsadék. Így elképzelhetőnek tartja, hogy amaz egyszerűen csak bezárja a kaput, majd elalszik a kaputoronyban, ha sokáig várat magára az őrségváltás, ami Frandr számára minimum egy óra próbálkozást jelentene, hogy felébressze az elfet és elérje, hogy az kinyissa a kaput.
A másikon is láthatóak az álmosság jelei, ám még befejezik a beszélgetést. Mikor amaz az élőhalottakat kezdi el emlegetni, Frandr elmosolyodik.*
-Ó, ha megfelelő a küldetés, vannak azok is.
*Ennyiben is hagyja a dolgot. Mikor az ork kezet nyújt, csak egy pillanatig hezitál, majd viszonozza a gesztust.*
-Nekem még olyan nyolc óra őrség van hátra a mai napból. Egyébként meg egészségedre... Vedd a Vashegy ritka vendégszeretetének.
*A megjegyzésre, hogy történhet is valami az orkkal az úton, csak oldalra biccenti a fejét. Bár alkalmuk nem volt letesztelni egymás harci képességeit, abból, amit a másik eddig mondott, nem hiszi, hogy sok félnivalója lenne úton Artheniorba.
Biccent a másiknak, majd felcuccol. Ki a Korsó ajtaján, fel Amon keleti kapujához, és kezdődhet az őrszolgálat.*
//Ukrom//
//Zárás//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Sikerül végre olyan javaslattal előhozakodnia, amit az ork is megfontolandónak ítél. Azon kapja magát, hogy reméli, hogy összejön a dolog a másiknak.*
-Nincs mit... és sok szerencsét.
*A fogadó ablakán kipillantva látja, hogy jócskán besötétedett már, ami számára azt jelenti, hogy hamarosan át kell vennie az éjszakai őrséget.
Saját érdekében is fontos, hogy ne baszakodjon sokáig, mert tapasztalatból tudja, hogy Rh'onhan mély alvó, és azt is, hogy egy hatalmas mocsadék. Így elképzelhetőnek tartja, hogy amaz egyszerűen csak bezárja a kaput, majd elalszik a kaputoronyban, ha sokáig várat magára az őrségváltás, ami Frandr számára minimum egy óra próbálkozást jelentene, hogy felébressze az elfet és elérje, hogy az kinyissa a kaput.
A másikon is láthatóak az álmosság jelei, ám még befejezik a beszélgetést. Mikor amaz az élőhalottakat kezdi el emlegetni, Frandr elmosolyodik.*
-Ó, ha megfelelő a küldetés, vannak azok is.
*Ennyiben is hagyja a dolgot. Mikor az ork kezet nyújt, csak egy pillanatig hezitál, majd viszonozza a gesztust.*
-Nekem még olyan nyolc óra őrség van hátra a mai napból. Egyébként meg egészségedre... Vedd a Vashegy ritka vendégszeretetének.
*A megjegyzésre, hogy történhet is valami az orkkal az úton, csak oldalra biccenti a fejét. Bár alkalmuk nem volt letesztelni egymás harci képességeit, abból, amit a másik eddig mondott, nem hiszi, hogy sok félnivalója lenne úton Artheniorba.
Biccent a másiknak, majd felcuccol. Ki a Korsó ajtaján, fel Amon keleti kapujához, és kezdődhet az őrszolgálat.*
225. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-05-09 20:06:14
Üzenet elküldve: 2020-05-09 20:06:14
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 499
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 499
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Frandr//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Rikkancs. Némán ízlelgeti a szót. Igazat kell adnia a thargnak, valóban nem hangzik igazinak.*
- A kalmárok, mi? Jártam már ott. Érdekes kis társaság. Karavánokhoz meg már van gyakorlatom. Nem is rossz ötlet...- *Dicséri Gruad ajánlását. Más lehetőség és türelem fogytán nem hiszi, hogy még egy napot is fog vesztegetni e döntéssel a kezében. Akkor holnap valóban vissza Artheniorba.* - Köszönöm. - *Morogja halkan. Ivótársa furcsállására pedig csak ennyit felel.* - Hosszú történet. - *Nem mond ezzel hazugságot. Megmaradt értelmezőképességét összegyűjtve kielemzi amaz napi tevékenységét.* - Nem hangzik izgalmasnak, de gondolom jobb mint a pestis. Vagy a zombik. - Föláll, ezúttal remélhetőleg utoljára. Odalépked a tharghoz, nagy nehezen kiegyenesedve, és szemeivel amaz tekintetét keresve.*
- Hát, nekem bezártak ma estére. Köszönöm az italt. A tejet azt nem annyira. Talán még találkozunk. - *Kinyújtja karját egy igazi orkos kézfogásra*. - Artheniorban leszek. Ha nem ölnek meg út közben. - Vigyorodik el, kivillantva hiányzó agyarait.*
//Frandr//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Rikkancs. Némán ízlelgeti a szót. Igazat kell adnia a thargnak, valóban nem hangzik igazinak.*
- A kalmárok, mi? Jártam már ott. Érdekes kis társaság. Karavánokhoz meg már van gyakorlatom. Nem is rossz ötlet...- *Dicséri Gruad ajánlását. Más lehetőség és türelem fogytán nem hiszi, hogy még egy napot is fog vesztegetni e döntéssel a kezében. Akkor holnap valóban vissza Artheniorba.* - Köszönöm. - *Morogja halkan. Ivótársa furcsállására pedig csak ennyit felel.* - Hosszú történet. - *Nem mond ezzel hazugságot. Megmaradt értelmezőképességét összegyűjtve kielemzi amaz napi tevékenységét.* - Nem hangzik izgalmasnak, de gondolom jobb mint a pestis. Vagy a zombik. - Föláll, ezúttal remélhetőleg utoljára. Odalépked a tharghoz, nagy nehezen kiegyenesedve, és szemeivel amaz tekintetét keresve.*
- Hát, nekem bezártak ma estére. Köszönöm az italt. A tejet azt nem annyira. Talán még találkozunk. - *Kinyújtja karját egy igazi orkos kézfogásra*. - Artheniorban leszek. Ha nem ölnek meg út közben. - Vigyorodik el, kivillantva hiányzó agyarait.*
224. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-05-09 13:28:11
Üzenet elküldve: 2020-05-09 13:28:11
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 396
OOC üzenetek: 48
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 396
OOC üzenetek: 48
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Ukrom//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Nem feltétlenül számított rá, hogy a másik magához illőnek fogja érezni, hogy felcsapjon városőrnek, ám ez volt a legjobb ötlete. És valamennyire szimpatizál is a másik helyzetével. Tudja, hogy mennyire meg tudja ölni belülről az embert a tétlenség, a sehova se tartozás.
Ezután még valami eszébe jut, ami talán jobban is illenék az orkhoz, legalábbis az alapján, amilyen munkáról korábban beszélt.*
-Nemrég, olyan pár hete jött egy... kurva életbe, nem jut eszembe a szó...
*Elgondolkozik egy pillanatra, iszik pár korty vizet, mire megtalálja a megfelelő kifejezést.*
-Rikkancs, tényleg... milyen kibaszottul hülye szó...
*Az utolsó részt csak a bajsza alatt mormolja.*
-Szóval jött egy ilyen rikkancs, hogy valami Artheniori kalmártársulat tagokat keres. Többek között őröket is akarnak... karavánkísérő, meg ilyenek.
*Ha ez se válik be, akkor végképp kifogyott az ötletekből. Ekkor kap a másik köhögőrohamot, amit kivár, majd folytatja.*
-Szóval itt mindenki leszarta a dolgot, de neked attól még beválhat.
*Ezután meghallgatja a másik mondanivalóját, hogy mit tervez tenni a közeljövőben.*
-Azt a két kölyköt? Mármint akik megdobáltak, vagy miről beszélsz?
*Itt picit összezavarodik, nem nagyon érti az ork motivációját. Ám ezután felhagy a kérdésekkel. Látja, hogy a másikból kivesz az egész helyzet. A másik kérdésére elhúzza a száját.*
-Többnyire iszunk. Néha elküldenek valami küldetésre, hogy lefoglaljanak, meg gyakorlatozunk, hogy ne rozsdásodjunk be. Őrködésben is részt veszünk. Várjuk, hogy történjen már valami, hogy lássuk, nem csak dísznek vagyunk itt.
//Ukrom//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Nem feltétlenül számított rá, hogy a másik magához illőnek fogja érezni, hogy felcsapjon városőrnek, ám ez volt a legjobb ötlete. És valamennyire szimpatizál is a másik helyzetével. Tudja, hogy mennyire meg tudja ölni belülről az embert a tétlenség, a sehova se tartozás.
Ezután még valami eszébe jut, ami talán jobban is illenék az orkhoz, legalábbis az alapján, amilyen munkáról korábban beszélt.*
-Nemrég, olyan pár hete jött egy... kurva életbe, nem jut eszembe a szó...
*Elgondolkozik egy pillanatra, iszik pár korty vizet, mire megtalálja a megfelelő kifejezést.*
-Rikkancs, tényleg... milyen kibaszottul hülye szó...
*Az utolsó részt csak a bajsza alatt mormolja.*
-Szóval jött egy ilyen rikkancs, hogy valami Artheniori kalmártársulat tagokat keres. Többek között őröket is akarnak... karavánkísérő, meg ilyenek.
*Ha ez se válik be, akkor végképp kifogyott az ötletekből. Ekkor kap a másik köhögőrohamot, amit kivár, majd folytatja.*
-Szóval itt mindenki leszarta a dolgot, de neked attól még beválhat.
*Ezután meghallgatja a másik mondanivalóját, hogy mit tervez tenni a közeljövőben.*
-Azt a két kölyköt? Mármint akik megdobáltak, vagy miről beszélsz?
*Itt picit összezavarodik, nem nagyon érti az ork motivációját. Ám ezután felhagy a kérdésekkel. Látja, hogy a másikból kivesz az egész helyzet. A másik kérdésére elhúzza a száját.*
-Többnyire iszunk. Néha elküldenek valami küldetésre, hogy lefoglaljanak, meg gyakorlatozunk, hogy ne rozsdásodjunk be. Őrködésben is részt veszünk. Várjuk, hogy történjen már valami, hogy lássuk, nem csak dísznek vagyunk itt.
223. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-05-09 12:35:32
Üzenet elküldve: 2020-05-09 12:35:32
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 499
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 499
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Frandr//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Mikor Gruad munkaadási tanácsával látja el, először hálásan tekint rá. Már kicsit nehezen fogja föl szavait ahhoz, hogy reagáljon az utalásra, de végül csak gyűjt annyi fegyelmet ahhoz, hogy letörten megrázza fejét.*
- Nem nekem való. Gondo'om kitaláltad, de nem lenne sok türelmem a többiekkel, akikre figyelnem kéne. Mármint a népre, polgárokra. Valamint amúgy is tele vannak. - *Egy pillanatra elfelejti, hogy már nem korsót, hanem egy kis poharat fog, ezért mikor ivásra emeli azt, kis híján annak egész tartalmát szájába önti. Félrenyel, és lecsapja a poharat, nagyokat köhögve igyekszik nem megfulladni a tartalmától. Kis idő után összeszedi magát annyira, hogy mire ivótársa visszatérjen, láthatóan lemondva a további alkoholtól, köszörűs hangon válaszoljon.*
- Hogyan tovább? Ha nem itt fogom elkezdeni húzni a lóbőrt, akkor föntebbre rendelek szobát. Ha innen kimegyek, akkor a virágágyásban fogok, az pedig senkinek nem kell, nemde? De ha a kérdés hosszútávra szólt, akkor val'szeg vissza Artheniorba. Tenni még egy kört, megkeresni azt a két kölyköt, felhizlalni őket, szerencsét próbálni a piacon és fogadókban. Már így zajlik ez egy pár napja. Talán nem is fog változni... - *Az utolsó mondatokat már csak magának motyogja, de nem annyira halkan, hogy elkerülje Gruad figyelmét. Jelen pillanatban minden agresszivitása és ereje elvesződik, csontjait és életkedvét hiányolva kezd elsüllyedni a székben. Az ezelőtti pár perchez képest most valóban szánalmas látványt nyújt.*
-...És te? Mit csinálnak a thargok szabadidejükben?
A hozzászólás írója (Savanyú Ukrom) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.05.09 14:18:07
//Frandr//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Mikor Gruad munkaadási tanácsával látja el, először hálásan tekint rá. Már kicsit nehezen fogja föl szavait ahhoz, hogy reagáljon az utalásra, de végül csak gyűjt annyi fegyelmet ahhoz, hogy letörten megrázza fejét.*
- Nem nekem való. Gondo'om kitaláltad, de nem lenne sok türelmem a többiekkel, akikre figyelnem kéne. Mármint a népre, polgárokra. Valamint amúgy is tele vannak. - *Egy pillanatra elfelejti, hogy már nem korsót, hanem egy kis poharat fog, ezért mikor ivásra emeli azt, kis híján annak egész tartalmát szájába önti. Félrenyel, és lecsapja a poharat, nagyokat köhögve igyekszik nem megfulladni a tartalmától. Kis idő után összeszedi magát annyira, hogy mire ivótársa visszatérjen, láthatóan lemondva a további alkoholtól, köszörűs hangon válaszoljon.*
- Hogyan tovább? Ha nem itt fogom elkezdeni húzni a lóbőrt, akkor föntebbre rendelek szobát. Ha innen kimegyek, akkor a virágágyásban fogok, az pedig senkinek nem kell, nemde? De ha a kérdés hosszútávra szólt, akkor val'szeg vissza Artheniorba. Tenni még egy kört, megkeresni azt a két kölyköt, felhizlalni őket, szerencsét próbálni a piacon és fogadókban. Már így zajlik ez egy pár napja. Talán nem is fog változni... - *Az utolsó mondatokat már csak magának motyogja, de nem annyira halkan, hogy elkerülje Gruad figyelmét. Jelen pillanatban minden agresszivitása és ereje elvesződik, csontjait és életkedvét hiányolva kezd elsüllyedni a székben. Az ezelőtti pár perchez képest most valóban szánalmas látványt nyújt.*
-...És te? Mit csinálnak a thargok szabadidejükben?
A hozzászólás írója (Savanyú Ukrom) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.05.09 14:18:07
222. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-05-09 11:12:24
Üzenet elküldve: 2020-05-09 11:12:24
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 396
OOC üzenetek: 48
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 396
OOC üzenetek: 48
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Ukrom//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Frandr nem tud tanácsot adni a másiknak. Mikor az rögtön megsértődik a kérdésére, Frandr siet is biztosítani a másikat, hogy most nem rosszat feltételezett.*
-Csak érdekelt.
*Megérti, hogy az ork nem nagyon tud mit kezdeni magával. Azt is érti, hogy miért a thargoknál akart próbálkozni, ám a Vashegy lakói nem kedvelik az orkokat.*
-És a várossal mi bajod? Sosem fogsz olyan munkaadót találni, aki nem álszent, nem a saját hasznát nézi... de az alapján, amit hallottam, a városőrség védi a sajátjait. És ők nem is engedhetik meg maguknak, hogy válogassanak... már megbocsáss.
*Egyértelmű lehet a másik számára, hogy most Frandr a fajára célozgatott, ám ezt minden rossz szándék nélkül tette.
Ukrom látható módon maga is észreveszi, hogy kezd hatni az ital, és erre talál is orvosságot. Frandr nem jegyzi meg, hogy pontosan ugyanezzel az itallal sértegette még a másikat picivel korábban.
Ő is feláll, hogy rendeljen magának egy újabb korsó sört. Ám rögtön meg is szédül, és mikor visszanyeri az egyensúlyát, és eljut a pulthoz, akkor inkább egy pohárnyi Hegyi forrásvíz mellett dönt. Ez olcsóbb is, mint a sör, csak 2 arannyal lesz szegényebb. *
-És akkor hogyan tovább?
*Teszi fel a kérdést, mikor visszaül az asztalhoz, hiszen az orknak innen is muszáj lesz mennie valahova.*
//Ukrom//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Frandr nem tud tanácsot adni a másiknak. Mikor az rögtön megsértődik a kérdésére, Frandr siet is biztosítani a másikat, hogy most nem rosszat feltételezett.*
-Csak érdekelt.
*Megérti, hogy az ork nem nagyon tud mit kezdeni magával. Azt is érti, hogy miért a thargoknál akart próbálkozni, ám a Vashegy lakói nem kedvelik az orkokat.*
-És a várossal mi bajod? Sosem fogsz olyan munkaadót találni, aki nem álszent, nem a saját hasznát nézi... de az alapján, amit hallottam, a városőrség védi a sajátjait. És ők nem is engedhetik meg maguknak, hogy válogassanak... már megbocsáss.
*Egyértelmű lehet a másik számára, hogy most Frandr a fajára célozgatott, ám ezt minden rossz szándék nélkül tette.
Ukrom látható módon maga is észreveszi, hogy kezd hatni az ital, és erre talál is orvosságot. Frandr nem jegyzi meg, hogy pontosan ugyanezzel az itallal sértegette még a másikat picivel korábban.
Ő is feláll, hogy rendeljen magának egy újabb korsó sört. Ám rögtön meg is szédül, és mikor visszanyeri az egyensúlyát, és eljut a pulthoz, akkor inkább egy pohárnyi Hegyi forrásvíz mellett dönt. Ez olcsóbb is, mint a sör, csak 2 arannyal lesz szegényebb.
*-És akkor hogyan tovább?
*Teszi fel a kérdést, mikor visszaül az asztalhoz, hiszen az orknak innen is muszáj lesz mennie valahova.*
221. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-05-09 10:29:19
Üzenet elküldve: 2020-05-09 10:29:19
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 499
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 499
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Frandr//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
- Akkor...itt sem? - *Motyogja magának az ork, szemével már a fal repedéseit nézve* - Nem. Akkor nem. Hát akkor, tovább kell keresnem. Nem mintha sietnem kéne, elvégre van egy emberöltőm. Csak tudja a franc, hova menjek. - *Bánatosan fölsóhajt, miközben ismét a thargra veti most már kissé ködös tekintetét.* - Hogy mié'? Ne játsszuk el ezt megint. Te szeretné' magányosan szétoszlani egy útszéli kocsma kertjében? Vagy egy álszent hatalomnak szolgálni, mindenféle előrejutás nélkül? Na ugye, hogy nem. De neeeem, biztos csak a szart jöttem kavarni. Nem valamit kezdeni magammal, hogy akár büszke is legyek magamra. Nem, falvakat felgyújtani, és nőket erőszakolni. És még kérdezitek, hogy miért vagyunk olyan agresszívak. - *Csuklik egyet, kis híján ledöntve üres korsóját. Odanézve hirtelen eszébe jut, hogy hol van, és mégis mit csinál.*
- Ez így nem lesz jó. Te vagy az első pacák, akivel így beszélek, de ez így akkor sem lesz jó. - *Sietve, és egyensúlyát vesztve föláll, kipréselve magát székéből.* - A végén még részeg leszek. Azt nem hagyhatom. - *Egy briliáns ötletből kifolyólag odasántikál a fogadóshoz, és nagy nehezen rendel 4 aranyért egy pohár Friss tehéntejet.
Büszke arckifejezéssel ül vissza helyére.* - Leviszi az erős italt, tudod - *Magyarázza vigyorogva.*
//Frandr//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
- Akkor...itt sem? - *Motyogja magának az ork, szemével már a fal repedéseit nézve* - Nem. Akkor nem. Hát akkor, tovább kell keresnem. Nem mintha sietnem kéne, elvégre van egy emberöltőm. Csak tudja a franc, hova menjek. - *Bánatosan fölsóhajt, miközben ismét a thargra veti most már kissé ködös tekintetét.* - Hogy mié'? Ne játsszuk el ezt megint. Te szeretné' magányosan szétoszlani egy útszéli kocsma kertjében? Vagy egy álszent hatalomnak szolgálni, mindenféle előrejutás nélkül? Na ugye, hogy nem. De neeeem, biztos csak a szart jöttem kavarni. Nem valamit kezdeni magammal, hogy akár büszke is legyek magamra. Nem, falvakat felgyújtani, és nőket erőszakolni. És még kérdezitek, hogy miért vagyunk olyan agresszívak. - *Csuklik egyet, kis híján ledöntve üres korsóját. Odanézve hirtelen eszébe jut, hogy hol van, és mégis mit csinál.*
- Ez így nem lesz jó. Te vagy az első pacák, akivel így beszélek, de ez így akkor sem lesz jó. - *Sietve, és egyensúlyát vesztve föláll, kipréselve magát székéből.* - A végén még részeg leszek. Azt nem hagyhatom. - *Egy briliáns ötletből kifolyólag odasántikál a fogadóshoz, és nagy nehezen rendel 4 aranyért egy pohár Friss tehéntejet.
Büszke arckifejezéssel ül vissza helyére.* - Leviszi az erős italt, tudod - *Magyarázza vigyorogva.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 851-870