Amon Ruadh - Vaskorsó Taverna
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Amon Ruadh (új)
Tharg birtokok (új)
Vaskorsó TavernaNincs "kisebb" helyszín
Ezen a helyszínen lehetőséged van vásárolni! Kattints ide, hogy vásárolhass!


<< Előző oldal - Mostani oldal: 200 (3981. - 4000. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>

4000. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2019-03-20 01:19:38
 ÚJ
>Intath Aldeis avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 914
OOC üzenetek: 172

Játékstílus: Megfontolt

//Kocsmárost keresve//
//Egy korsó, két korsó, vaskorsó//
//A hozzászólás 16+ jelentet tartalmaz!//

*A helyzet elég kaotikusnak számít. Az egyik fickó úgy megbámulja a zöld szeműt, hogy arról is megfeledkezik, hogy nekiment annak a böhöm óriásnak aki ettől elkezd tombolni. Ami, miatt persze csak a pulton túl, de a zöld szemű rájuk rivall nem túl nőiesen.*
~Ejnye! Nem szabad így beszélni mert közrefognak és csúnya dolgokat tesznek veled te lány.~
*Ő maga egyébként élvezné a műsort és akár pipára is gyújtana, de csak akkor tervez ilyesmit ha biztos benne, hogy ő ebből kimarad. Vagyis Relael is. Mert ha a lányra támadnak akkor, azt ő se hagyná. A kis megjegyzésére a kalapos kisasszonytól is kapott reakciót ami hallatán megértés tükröződik a vonásain. Ő, azt nem is gondolta volna, hogy egy ilyen csinos elegáns kisasszony ilyen alakokkal közösködne. A mélységi megszólalására pedig annak a képébe nevet. Látszólag a fenyegető vigyor meg az egyebek nem nagyon hatották őt meg. Sőt a városi ficsúr kinézethez egyáltalán nem passzoló módon pimasz és hagyja figyelmen kívül a tomboló óriást.*
-Ejnye...
*Csak eddig jut mikor egy kedves kis csilingelő hangocska félbeszakítja a pult mögül amitől az egy szem kezét a szája elé kell tartania mert nem akar túl hangosan röhögni.*
-Ejnye lányok. Egymásnak ne essetek már.
*Vigyorog vidáman és azért végignéz a két nőn. Meg kell állapítania, hogy nem lenne csúnya látvány ahogy egymáson hemperegnek és esetleg némi ruha is szakadna. Haragtól vöröslő csini pofikák. Erre persze nem lát túl sok esélyt. Nem is pontosan érti, hogy Relael mit akar. Miatta mondta volna? Bár jelenlegi szemtelenül vigyorgó pofája nem árulja el, de ez a gondolat elmondhatatlanul jól esik neki. Nem vette magára a sértést, de az hogy kiáll érte a lány nagyon jó érzés. Gondolni se mert volna ilyesmire.*


3999. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2019-03-20 00:33:34
 ÚJ
>Relael Ellerin lae'Natar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 467
OOC üzenetek: 186

Játékstílus: Vakmerő

//Kocsmárost keresve//
//Egy korsó, két korsó, vaskorsó//
//A hozzászólás 16+ jelentet tartalmaz!//

*Felettébb örül a szép elf tudósnak és úgy tűnik ez az öröm viszonzásra talál. A rendelést biccentve tudomásul veszi és neki is lát, hogy eleget tegyen. Mivel csak alkohol öntögetésről van szó, ezért ezt ő sem tudja elrontani, mint mondjuk a sütögetést, ezért a feladat relatíve gyorsan és sikeresen abszolválva lesz.*
- Megértem Dora és én is örülök, hogy nem esett bajod.
*Mosolyogva tolja át a pulton az italokat és közben azon töpreng, hogy a furcsa ember férfi vajon mit talál olyan érdekesnek rajta. Persze nem hibáztatja érte, mert menet közben futólag látta még a mélységi szuka mellett, akikhez viszonyítva Relael ténylegesen egy ritka kincsnek tekinthető. Az ő mentalitása szerint biztosan.*
- Remélem azért majd egyszer lesz alkalmunk beszélgetni.
*Teszi még hozzá és a jelenetet is szemléli, meg az éppen érkező csapost, akin már meg sem lepődik. Mostanság a pult mögött meglepően sokan forgolódnak, és mivel amit ő elkezdett azt be is fejezte, így nincs a továbbiakban szükség rá. Az ork még ugyan megszólítja, és ezért nem távozik rögtön.*
- Mit ennél? Mondjad neki.
*Bök kezével az új fiú felé, és vet egy pillantást a konyha irányába, ahol feltehetően már az elkészült étel várakozik, de aztán ki tudja Latlieval miben állapodtak meg végül. Az viszont biztos, hogy jobban jár az ork, ha nem Relael készíti el az étkét, mert bár asszonynak nevezte, de a főzéshez semmit sem ért. Olvasni tud, hímezni és hárfán játszani is, de főzni nem tanították meg nemesként.
Ezzel ő igazából le is tudta kötelességét. Megcselekedte azt, amit meg kellett. Az éppen kibontakozó harc miatt elkomorodik arca, és düh jelei rajzolódnak ki szép vonásain. Kezével erélyesen a pultra csap és hangját megemelve igyekszik hatni a férfiakra, bár úgy sejti nem fog sok sikerrel járni.*
- Mindketten idióta faszfejek vagytok. Meg ne öljétek itt egymást, vagy ha igen, akkor húzzatok ki a picsába!
*Még csak az kéne, hogy szegény Latliet itt sokkolják egymás agyonverésével, meg azzal, hogy szegény lány a vért kelljen majd sikálja a padlóról. Nem is lenne ezzel semmi baj, egyelőre marad a helyén, ott nagyobb biztonságban érzi magát, és megfeszített állkapoccsal figyel. Már ez önmagában felfokozott állapotba hozza, de még hallja a mélységi közbeszúrt megjegyzését is, ami mellett jelenleg nem is tud elmenni. Már önmagában elég az, hogy egy légtérben tartózkodnak, hogy még a nő meg is szólal ez túlmegy minden határon. Mostanság egyébként is érzékenyebb az egyébként sem túlságosan szívlelt kormosokat illetően, ugyanis szent meggyőződése, hogy Syoud hobbijába olyan sötét mélységekig merült, hogy ki sem talált onnan. Márpedig az nem túl üdítő gondolat, hogy szívének oly kedves szociopatája is elhagyta, mint egykor a másik beteg állat akibe beleszeretett.
Ennek is köszönhető, hogy metsző pillantását Estanellariára emeli, miközben ajkai egy édesnek tűnő, valójában vérszomjas mosolyra húzódnak.*
- Mit mondtál te kormos kurva?!
*Kérdezi bájos, dallamos hangján és felkészül arra, hogy a pulton keresztül megmarkolja a nő haját és esetleg berángassa mögé. Persze ez lenne a cél, de a kivitelezés már bajosabb lenne és még az sem kizárt, hogy idő közben lecsillapítja valaki. Vagy nem.*


3998. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2019-03-19 22:11:02
 ÚJ
>Estanellaria Dwirinthalen avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 215
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Megfontolt

//Kocsmárost keresve//
//Egy korsó, két korsó, vaskorsó//

- Az enyém az öröm! Nem mindennap találkozni ilyen bámulatos férfival! *jegyzi meg, ahogy véget ér a csók* És ki mondta, hogy meg kéne őrizned? *emeli fel kissé egyik szemöldökét, száját féloldalas mosolyra húzva. ~Végre egy igazi férfi!~ gondolja magában elismerően, miközben hasonlóan alapos pillantásokkal méri végig Umont, mint amivel a másik stíröli őt. Élvezi a pillanatot, talán túlzottan is, ezért is veszi a kelleténél jobban a szívére, mikor Dora bepofátlankodik a jelenetbe, hogy tökéletesen taccsra vágja a hangulatot. ~Hát ez nem igaz! Ennek semmi sem elég? Menjen, bájologjon a kancellárral, eddig arra ácsingózott!~ gondolja magában dühösen, ám vigyáz rá, hogy arcán ne látszódjanak érzelmei*
- Tisztában vagyok vele. Azt nem értem, te miért nem vagy ott. Azt hittem, el se lehet majd zavarni téged Habrertus közeléből... ha ezt tudom, inkább az építkezésre mentem volna! *válaszol Doranak* Én csak egy kis piát akartam, hogy elfeledjem a gondjaim, és egy férfit, hogy éjjel felmelegítse az ágyam! *pillant a megjegyzésnél Umonra, miközben ajkán továbbra is fensőbbségteljes mosoly játszik. Az újonnan érkezett pultos fiúra is veszteget egy hasonló pillantást. Haragja egyetlen kézzelfogható jele a szőke ficsúrnak tett válasz*
- Tudod, mikor jön a csattanó? Amikor megjelenik egy nyomorék is a helyszínen! *villant fenyegető mosolyt a férfira. Bár a megjegyzést közel sem találja sértőnek, sőt, más körülmények között talán ő maga kanyarított volna viccet a helyzetből, Dora kis magánakciója, hogy magára vonja a figyelmet, még mindig túlzottan bosszantja ahhoz, hogy mások érzelmei miatt aggódjon, a férfi magabiztos röhögése pedig határozottan irritálja. A körülötte kibontakozó csetepaté ellenben cseppet sem izgatja, egészen addig, míg úgy nem tűnik, Umont teljesen elkábítja az újonnan érkezett elf és már nem képes ellenfelére koncentrálni. Gyors pillantást vetve a lányra, nem igazán érti a csodálat okát, az azonban mindenesetre világos számára, ha valaki nem csinál valamit, de nagyon gyorsan, itt bizony vér fog folyni és csont fog törni. Egyelőre azonban úgy dönt, még nem érkezett el az ő ideje, így csak tisztes távolságból figyeli az események alakulását. ~Gyerünk, szépfiú, kapd össze magad!~ drukkol magában Umonnak, érdeklődve figyelve, vajon mi sül ki a jelenetből.*


3997. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2019-03-19 18:44:41
 ÚJ
>Mogror Wunharal avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

//Kocsmárost keresve//
//Egy korsó, két korsó, vaskorsó//

*Őt magát éppen most nem érdeklik az újonnan és újra feltűnő egyedek, sem az általa egyre inkább emberibbnek tűnő ork, mivelhogy az újdonsült beszélgetőtársa az asztalon átnyúlva kapja el a grabancát. Sokat nem is tud rágódni a dolgon, a meglepetéstől és a felháborodástól elkerekedett szemekkel mered a fickóra.*
-MIAFAAA'!
*Veti latba ordítva minden diplomáciai kézségét, vele együtt pedig jókora öklét is, mi suhogva indul útjára az épp elforduló fickó feje felé, bárhol érje is azt. Ha lenne helye, na meg eszébe jutott volna időben, hát a kalapácsával tenné ugyanezt. Amilyen lassan őröl tudatának malma, olyan hamar tud romba dőlni, hogy helyét átvegye a vörös köd. Hirtelen gondolattól vezérelve ugrik fel székét felborítva Umonostul vagy anélkül, húzza le hátáról a jókora kalapácsot némán és lendíti körbe maga körül derékmagasságban ahogy esik, úgy puffan. Hogy az asztaltársaságát ez hogyan érinti, az jelenleg a legkevésbé foglalkoztatja.*

A hozzászólás írója (Mogror Wunharal) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.03.19 18:46:38


3996. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2019-03-18 23:39:46
 ÚJ
>Lewonor Ante avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 205
OOC üzenetek: 33

Játékstílus: Vakmerő

//Kocsmárost keresve//
//Egy korsó, két korsó, vaskorsó//

* Az események gyorsan pörögnek körülötte. A gyengevérű férfi az újonnan érkező sötételffel kezd ki, már amikor nem az orkot bámulja gyilkos szemeivel. Az óriás szavaival mit sem törődve nézeget a pult felé. Végül várakozását félig-meddig siker is koronázza. Jobban örülne ugyan egy zöldbőrű, hájas kocsmárosnénak, de ez vézna kis elf is megteszi, amíg kiszolgálják. Más kérdés, hogy amaz Dorával kezd el csevegni, amit orkunk meglehetősen nagy érdeklődéssel fogad – épp csak majd' elalszik közben. Viszont mikor az ogrepálinkára kerül a sor, érzi, hogy közeledik az ő ideje, így a beszélgetés végeztével az asztalra csap és a Rel nevű hölgyhöz szól. *
– He, tö asszony! Mekór gyün mar o kajóm?! * Akárhogy számolja is, már két lehetséges verekedésről lemondott annak érdekében, hogy ne menjen kárba az sok hús, amit ígértek neki. Hite egyelőre kitart az ételben, de az is eszébe jut, hogy a másik kocsmárosnő talán csak a bolondját járatta vele.
Most, hogy a létfontosságú dolgokat letisztázta (mármint a maga részéről megkezdte), hátralép és jót röhög az Umon-Hegyhó pároson. Sajnálja, hogy olyan éhes és legyengült, hogy még egy asztalt is alig tudni elhajítani. Azt azonban megfogadja, hogy ha végre kajához jut, akkor utána nem türtőzteti magát. Megmutatja annak a Hegyhónak, hogy kivel van dolga, aztán bebizonyítja annak a gyengevérűnek, hogy ő is nyírt már ki sokakat. Utána pedig elbeszélget azzal az orkokkal háló kocsmárosnővel, hogy mi is az ábra. Tervei eddig a három lépésig terjednek, ennél tovább felesleges gondolnia, mert ezalatt vagy kiütik, vagy a Gödörbe dobják (megint). A lényeg, hogy a köztes időben jól szórakozzon. Ehhez azonban elengedtethetetlen a táplálkozás, vagy legalább az ivás. Egyelőre egyiket sem viszi túlzásba, azonban ez a közeljövőben változni fog. Remélhetőleg. *
– No?! * Néz vissza az elf-asszonyra. Nem indul tehát az óriás megsegítésére, marad boldogítani Relt, esetleg az újonnan érkező férfit, aki szintén valami kocsmárosfélének tűnik, csak a rondábbik fajtából. *


3995. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2019-03-18 11:48:55
 ÚJ
 avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

//Kocsmárost keresve//
//Egy korsó, két korsó, vaskorsó//

* Kivágódik a vaskorsó ajtaja, és egy simulékony mosolyú férfi lép be rajta. A hideg szél, ami érkezik vele együtt, végigfúj mindenkin, egyeseknek kegyetlenül cirógatva végig a tarkóján, és nyakának hátsó felén. Az ajtó persze hamar visszacsukódik, és a férfi egyből a pulthoz sétál. *
- Ide irányítottak. * Jegyzi meg, egy laza intéssel mutat valahova a Vashegy felé. * Úgyhogy mostantól itt dolgozom.
* Ahogy ezt kijelenti, elő is kap egy rongyot ki tudja honnan, de elég tisztának tűnik, és rutinos mozdulatokkal kezdi törölgetni a pultot. *
- Ha valaki rendelne, nálam megteheti. * Néz végig a társaságon, nem nagyon érdekli semmi, csak hogy a munkáját elvégezhesse. Ahogy a pultot két-három mozdulattal letörölte, egy szál papírba sodort dohányt pöccent a szájába, és gyújtja meg. *


3994. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2019-03-17 23:15:17
 ÚJ
>Umon Palasan avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 659
OOC üzenetek: 249

Játékstílus: Vakmerő

//Kocsmárost keresve//
//Egy korsó, két korsó, vaskorsó//
//A hozzászólás 16+ jelentet tartalmaz!//

*Csak egy apró és pillanatnyi szemrezdülés. Egy kis nyelvhegy, mely végigszalad alsó ajkán. E mellé hideg és halvány mosollyal fűszerezett tekintet, ami az orkon pihen. Valami olyasmit súghat, hogy nem ő lenne az első és vélhetően nem is az utolsó. Apró biccentés, mellyel nyugtázza a látottakat. Talán megköszöni a döntést, talán csak helyeseli, nem lehet tudni, de neki elég, a mormogást meg nem hallja. A tekintet akkor is ott marad, mikor puha ajkak érintik ajkát, ekkor szemei a sötételfre vándorolnak, s már a csók közben indul lágyan mosolyra a száj, mely az ajkak elszakadása után vigyorban végződik.*
- Mély hódolatom Estanellária, mindig öröm, mikor ilyen csodás hölgyekkel találkozom. *Szalad végig a tekintete a nő testén.* Melletted ki őrizné meg a hidegvérét, szivi? *Kuncog fel, majd ismét végigméri a nőt, immár hátulról, s elismerően füttyent fel. Abban már nem is reménykedik, hogy most meg kezek érintik meg, s kissé még ziháló mellkasa megmerevedik egy pillanatra, majd Dorára függeszti zavarosan őrült tekintetét, füle immár az óriás felé fókuszál.*
- Iszunk. *Szalad fültől fülig a vigyor, majd kezét óvatosan a csuklóra téve húzza el magától és Dora mellett hirtelen indul meg az óriás felé, hogy egy rövid szökkenést követően két kézzel kapja el a grabancát, ha tudja. Ez vélhetően gyorsaságának köszönhetően sikerülhet is, nem beszélve erejéről és jártasságáról.*
- Mi a faszt mondtál, cimbora?! *A következő pillanat már a fejelés lenne. Pont a szegycsontba. Lenne. Ha egy hang nem késztetné a fordulásra. Maga a hang nem ismerős, legbelül valójában nem is érti mi készteti fordulásra. A felmért érkező alak, ki láthatóan kocsmatulajnak adja ki magát viszont már elég arra, hogy bekapjon egy ütést. Umon ebben a pillanatban fagy le, s ha az óriás grabancát még sikerült elkapnia, görcsösen szorul rá keze, de ettől többet nem tesz. Szemei előtt átsétáló lány egyszerű közvetlen légiessége és könnyedsége nem úgy hat rá, mint Dora, vagy Estanellária. Az említett nők nem rosszabbak, a fagyás nem is ennek köszönhető, Umon mindegyiküket gyönyörűnek találja, azonban a lány... ő valamiért mást jelent.*
- Rel... *Suttogja Dora után némán ajka a szavakat, miközben szemét nem tudja levenni a lányról. ~ Az arca... ~ Gyanúsan ismerős, de nem tudja hová tenni, mindez azonban valamiért elég ahhoz, hogy a megkezdett akció megszakadjon, kitéve őt egy ork és egy óriás kénye kedvének. Azt mondani sem kell, hogy a viccet, bár meghallgatná, de nem hallja, mert képtelen másra koncentrálni.*

A hozzászólás írója (Umon Palasan) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.03.17 23:21:14


3993. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2019-03-17 21:29:09
 ÚJ
>Dorawyna Olaphine avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 384
OOC üzenetek: 107

Játékstílus: Vakmerő

//Kocsmárost keresve//
//Egy korsó, két korsó, vaskorsó//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//

*Esti érkezése megzavarja Dorát, de annál is inkább a tény, hogy Umon a fenekére csap. Egyrészt az elf lány tudja, hogy Esti nem fogja díjazni a gesztust, túl határozott hozzá, hogy csak úgy elengedje a dolgot. És valóban, szemében mintha elképedés csillanna. Másrészt Esti már megint beriszálja a sötét fenekét, és mindenki azt bámulja. Dora nem örült az előbb a hirtelen jött kínos hírnévnek ennyi férfi közt… Na de az a csók…*
~ Már megint Esti? MINDIG Esti? ~ *Érzi, hogy mérgébe belepirul a füle, még jó, hogy a hajától alig látszik. De most arra kell koncentrálnia, ami a feladata, vagyis hogy épen megússza ezt a találkozást, és még finom női méltóságán se essen csorba. Figyelmét a megváltozott Umonra fordítja, ha már a férfi annyira megköveteli feltűnő viselkedésével. Eredetileg biztosan nem csapkodott női fenekeket, így bármi is ment az agyára, érdemes lenne megvizsgálni. A stigmáival együtt. Mellkasa elég izmos hozzá, hogy még Dora fantáziáját is megmozgassa egy kissé, így a felboncolásával kapcsolatos terveibe valami enyhe erotika is bekapcsolódik.*
~ Hopsz. ~ *Egy kicsit hosszabb ideig nézi a mellkast, mint kéne, aztán nagyot pislog, és végre újra Umonra pillant, még rá is mosolyog egy kissé. Közben pedig visszatornássza a pucér kancellárt az emlékezetébe, de hát ugye a különbségek.* ~ Ajaj. ~ *És ezután jön az igazi baj, mikor Umon arca elkomorul, és gyilkos pillantást vet az orkra Dora mögött.* ~ Ajajajaj. ~ *Éppen szólni szeretne, de egy rakat óriásnyál csapódik az arcába, ezért inkább köhög egyet, és befogja. A kezében lévő kalapra néz szomorúan, mert ha rajta lett volna, talán nem kerül a szemébe is belőle. Most felcsapja a fejére, a bajt elkerülendő.*
- Ugyan már, urak, erre aztán tényleg semmi szükség. Megijednék, ha csetepaté lenne. *Mosolyodik el már-már bájosan, mindhárom alakra felpillantva. Az ork karja kérésre is lekerül a válláról, ő pedig, mielőtt újabb agresszió történne, kedvesen megérinti Umon vonzó mellkasát. A gesztus önmagában is finom és nőies, nincs abban semmi, de Dora azért a maga kedvteléséből is megtapogatja. Izé – tudományosan.* Iszunk egy jót, és lelesz a gond.
*Az itallal kapcsolatban egyébként osztja az ork véleményét, fogalma sincs, hol késik a dolog. Ő maga nem szokott türelmetlen lenni, olyasvalakivel végképp nem, aki bele is köphet az italába, ha neki úgy tetszik – de most saját érdeke fűződne ahhoz, hogy kikeveredjen innen. Az óriás aggasztja a legjobban, de néhány mondatban közöl… valamit, mire Dora bólint. Remélhetőleg nem a halálos ítéletét írta alá. Még mindig piros füleibe közben a mélységi suttog, ezért fontoskodva kihúzza magát (meg lassan lehúzza a kezét Umon mellkasáról).*
- Kösz, észrevettük! *Jegyzi meg a rajongói táborát és a valamiért megmutatott ajtót illetően. Aztán hangosabban, hivatalnok módjára folytatja.* A kancellár úr az építkezésen van, mint te is tudod. Gondoltam, viszek a társaságnak egy kis innivalót, de egyelőre itt vagyok. És te mi járatban erre?
*Közben csak reménykedik, hogy körülötte nem törik ki a balhé. Egy ismerős alakra és hangra lesz figyelmes, mogorva ábrázata széles vigyorba fordul.*
- Rel! *Ebben a mondatban van valami megkönnyebbülést sejtető is, és nem csak azért, mert Rel bemehet a pult mögé az italért, hanem mert úgy tűnik, ezen a szép világon már csak rá számíthat, hogy a problémát nem elmélyíti, hanem esetleg megoldja.* Meghívnám ezt a kiváló társaságot *gesztikulál kezével és fintorog szájával* egy ogrepálinkára, ahogy ígértem. Emellett kellene egy palack forrásvíz és egy palack bor a vasudvari építészeinknek, mielőtt szomjan halnak a napon. *Hangjában nincs dorgálás, inkább ártatlan, mímelt aggodalom.* Már meg akartalak látogatni, de a pestis miatt erre nem volt lehetőség. Meg nem is lett volna célszerű. Örülök, hogy neked nem esett bajod. *Mosolyog rá, ezúttal őszintén, mert tényleg így gondolja. Lenne miről beszélgetniük a legutóbbi találkozásuk óta, az egyszer biztos. Eközben egy csinos elf fickó is felbukkan, nem túl csinos nyelvhasználattal, de Dorának igazat kell neki adnia, elvből, meg azért is, mert nő, a férfiak tetszenek neki, és van szeme.*
- Mit mondhatnék? Így történt. Bár nem együtt, külön.
~ És az elf mindjárt távozik ~ *Gondolja reménykedve, Rel áldott kezeire pillantva, amik talán elé teszik, amit kért.*

A hozzászólás írója (Dorawyna Olaphine) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.03.17 21:31:48


3992. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2019-03-17 20:49:23
 ÚJ
>Intath Aldeis avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 914
OOC üzenetek: 172

Játékstílus: Megfontolt

//Relael Ellerin lae'Natar//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//

*Mikor a lány befejezi a dúdolást ad egy puszit az elf orrára amitől a doki elmosolyodik majd kibújik az ölelésből és elmegy megmosakodni. Int néz utána és heverészik még egy kicsit. Olyan jó meleg az ágy ott ahol a lány feküdt az előbb.*
~Jaj ennek rossz vége lesz baszod.~
*Mikor a lány visszatér akkor bólint neki.*
-Rendben, de majd még lenne pár orvosi tanácsom ha lesz időd.
*Bizony hasznos dolog ha bejössz egy egy jóképű, formás fenekű orvosnak. A "Nyugodtan pihenj, ha szeretnél." mondat kimondottan tetszik az elfnek. Jóleső melegséggel tölti el. Mégis miután a lány távozik hamar olyan üressé válik a szoba. Egy darabig még heverészik majd feltápászkodik és rendbe teszi magát. Meg kell hagyni a jól elhajította a szobakulcsot a zöld szemű, alig találja meg. Mikor megvan akkor bezárja az ajtót maga után és ő is lemegy.*

//Egy korsó, két korsó, vaskorsó//

*Mikor leér a szokásos mosolya van az arcán és ahogy látja érdekes társaság gyűlt össze. Egy kalapos elf csajt közrefogott egy ork és egy óriás meg valami fickó. Meg is állapítja magában a doki, hogy kapós a csaj. A pulthoz érve leteszi a szobakulcsot és vidáman megszólal.*
-Egy ember, egy elf, egy ork, egy óriás és egy mélységi bemennek a kocsmába. Mint egy kibaszott vicc.
*Röhög fel.*


3991. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2019-03-17 00:16:30
 ÚJ
>Relael Ellerin lae'Natar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 467
OOC üzenetek: 186

Játékstílus: Vakmerő

//Intath Aldeis//

*Kellőképpen kiromantikázta magát, ezért lassan abbahagyja az énekelgetést és megtöri a kedves kis idilljüket. Még nyom egy puszit az elf orrának hegyére, majd lassan eltávolodik tőle és kimászik az ágyból. Magára veszi felsőjét és gondosan megigazgatja azt, majd kissé összekócolódott hajával is próbál valamit kezdeni. Törekszik tehát korábbi formájának visszanyerésére, ehhez el is kell vonuljon kicsit, hogy megmosakodjon, mert nemesi mivoltából fakadóan továbbra sem szereti rendetlennek és koszosnak érezni magát. Mikor visszaér, tekintetével Intathot keresi.*
- Megyek segítek Latlienak. Úgy hallom van munka.
*Erre a korábbi kiabálás engedte következtetni.*
- Nyugodtan pihenj, ha szeretnél.
*Hiszen legutóbb sem tűnt túl vidámnak az orvos, ezért Relael azt sejti, hogy nem annyira szereti a fogadó környezetét és társaságát. De neki viszont mennie kell és ki is fordul a szobából, majd lesiet a lépcsőkön.*

//Kocsmárost keresve//
//Egy korsó, két korsó, vaskorsó//

*Futólag felméri, hogy kik érkeztek és kik azok, akik továbbra is jelen vannak. Úgy látja munka az akad bőven és egy halk sóhaj után széles mosollyal arcán indul meg a pult mögé, mindezt fürge és ruganyos léptekkel téve meg. Kellőképpen kipihente magát, így mondhatni tele van energiával, közben az ork és óriás felé pillant, mosolya még inkább kiszélesedik rájuk nézve. Bár egyik népséget sem kedveli, de jobban tart tőlük annál, hogy magukra akarja haragítani őket.*
- Na, szépen sorba mondjátok mi kéne.
*Szólítja meg a fogadó népét és tekintetét éppen arra emeli, aki a legrámenősebb, hogy hangosan jelezze igényét vagy helyet fúrjon magának. Idő közben megpillant egy kedves, ismerős arcot, gyönyörű barackszínű ajkakkal.*
- Ááá, Dora! De jó ismét látni téged. Hogy vagy mostanság?
*Kitörő lelkesedéssel fogadja fajtársát, akivel olyan kellemesen eltöltötték idejüket a Fürdőházban még akkoriban, mikor ő is nemes volt Artheniorban. Bárki is furakodott előre, Dorawyna jelenléte miatt Relael figyelme is másra terelődik, hacsak éppen nem az elf leány volt az, aki elsőként jelentkezett.*
- Mit adhatok neked?

A hozzászólás írója (Relael Ellerin lae'Natar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.03.17 00:20:11


3990. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2019-03-16 22:07:50
 ÚJ
>Estanellaria Dwirinthalen avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 215
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Megfontolt

//Kocsmárost keresve//
//Egy korsó, két korsó, vaskorsó//

*Ajkain halvány mosollyal figyeli, milyen könnyedén szereli le Dora az őt taperoló orkot. ~Nem is rossz!~ ismeri el magában, csak hogy nem sokkal később megállapíthassa, a lány modora bezzeg ugyanolyan pocsék maradt, mint eddig. Hiába a látszólagos kedvesség, tökéletesen tisztában van vele, mi bújik meg a mosoly mögött*
- Már alig várom! *válaszol hasonlóképpen, bár hangsúlya teljesen mást sejtet. ~Kétlem, hogy egyikőjüknek is lenne olyan...~ gondolja magában. Amúgy se ez érdekli, hanem sokkal inkább az, mit is keres itt Dora. Mielőtt azonban bármi hasznosat is megtudhatna, a társaság egyetlen valamirevaló férfi tagja olyan üdvözlésben részesíti, ami, bár nem lepi meg teljesen, de kissé váratlanul éri. Dora talán láthatja is a pillanatnyi elképedést az arcán, ám hamar újra magára erőlteti a tökéletes műmosolyt, ami elrejti érzelmeit, így fordul vissza a férfi felé*
- Milyen modortalan vagyok! *kér elnézést, miközben tekintetében nem sok jót sejtető fény villan* Ez megteszi üdvözlésképp? *szélesedik el mosolya, majd közelebb hajol a férfihoz, azzal a szándékkal, hogy megcsókolja, persze csak ha nem ütközik heves ellenállásba*
- Umon, ugye? *kérdez vissza, hogy jól értette-e a nevét* Estanellaria vagyok! *mutatkozik be illendően a társaság egyetlen olyan tagjának, akit méltónak tart erre a megtiszteltetésre. Az ork meg az óriás nem nagyon érdekli, hiszen bár nem mondhatni, hogy előítéletes lenne, eme két faj végtelen ostobasága végtelenül fárasztja, és úgy tűnik, ezen sztereotípia alól a fent említett fajok jelenlévő képviselői sem kivételek. Az ork szavait még úgy-ahogy érti, bár a felőle áradó bűz elől legszívesebben hátrálna jó pár lépést, az óriás mondandóját viszont alig sikerül dekódolnia. Annyi mindenesetre így is világos a számára, Dora miatt áll a balhé a fogadóban.*
- Csak nyugalom, fiúk! Mindenki őrizze meg a hidegvérét! Akinek pedig nem megy, annak arra van az ajtó! *bök fejével az említett irányba, remélve, hogy mindenki érti a célzást. ~Ha verekedni akartok, legyetek úriemberek, és intézzétek el odakint!~ sóhajt fel magában, erősen kételkedve abban, hogy mindenki felfogta az üzenet lényegét.*
- Igazán lenyűgöző a rajongói táborod! *suttogja Dora fülébe, ahogy a közelebb lép hozzá* Apropó hódolók hada, Habrertust hol hagytad? *kérdez rá arra, ami a legjobban érdekli, miközben unott arccal várja, hogy a harcias kedvű férfiak eldöntsék, vajon lesz-e verekedés, vagy sem. ~Á, ebből nem lesz semmi!~ csóválja meg kissé a fejét, mikor az indulatok csillapodni látszanak. ~Már csak az ital hiányzik a békés teadélutánhoz!~ mereng magában, tekintetével a pultost keresve, mikor kapnak már végre valami lőrét.*


3989. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2019-03-16 20:30:39
 ÚJ
>Mogror Wunharal avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

//Kocsmárost keresve//
//Egy korsó, két korsó, vaskorsó//

*Mereszti a szemét az emberre, majd a sötételf nőstényre, majd az asztalra. Hamar elveszíti a fonalat, most sincs ez másképp. Túl sok a beszéd körülötte, ennyi felé aligha tudna figyelni. Annyi azonban bizonyos, hogy az asztal másik felén ücsörgő ork bizony meg lett fenyegetve.
Dora előtt előrehajolva dülleszti szemét az orkra, várva, mi sül ki a dologból.*
-Ppppffff!
*Engedi ki a levegőt száján, kisebb mennyiségű nyálat engedve a légtérbe, majd felhorkan.*
-O'k besza' embe'.
*Csóválja meg a fejét. Látott ő már orkot, de az az asztalon átugorva vetette volna magát az emberre hasonló fenyegetést követően.*
-Hé! Ubon!
*Emeli fel fenyegetően húsos mutatóujját, egyenesen Umon felé rázva.*
-Kuss.
*Ver nagyot az asztalra öklével. Na nem az orkot óhajtja megvédeni, csupán dominanciáját igyekszik kifejezni az újdonsült asztaltársaságának.*
-Mog'o asztala.
*Jelenti ki, mert így is gondolja. Az ital még mindig nem érkezett meg, talán rövidesen neki lehet kezdeni a kocsma módszeres szétrámolásának.*
-Hé, fafej!
*Hajol előre az ork felé és biccentget felé sűrűn, jelezvén, hogy ha nekikezd a bunyónak, hát lesz benne társa. Viszket a tenyere, neki mindegy, hogy ork, ember, sötételf, netán kalapos elf.*
-Mog'o anyja o'dasok széttépni.
*Tartja fenn addig is a hallgatóság figyelmét egy régi anekdotával. Bőszen bólogat, alátámasztva a történet igazságtartalmát.*




3988. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2019-03-16 17:27:48
 ÚJ
>Lewonor Ante avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 205
OOC üzenetek: 33

Játékstílus: Vakmerő

//Kocsmárost keresve//
//Egy korsó, két korsó, vaskorsó//

* Valódi ivótársaság kezd kialakulni: egy ork, egy óriás, egy elf, egy ember és egy sötételf. Más kérdés, hogy az italnak még nyoma sincs, ez pedig arra sarkallja a társaság tagjait, hogy egymást szórakoztassák. Ante egyébként egész könnyen meggyőzhető arról, hogy levegye lapát kezét a hölgy válláról. Olyannyira, hogy Umon felháborodására már nem is lenne szükség – ám ahogy azt az emberektől megszokhattuk, ők mindig túl komolyan vesznek mindent. Elég csak a Kalaposra és társára gondolni, akik azért hívták a városőröket, mert a Lewonorok barátkozni akartak néhány tündérrel. Ork ösztönei azt súgják, hogy mutassa meg a férfinak, hogy ki a főnök. Aztán eszébe jut a fent említett incidens, aAhol egy csapat óriás-városőr állította le őket. Ekkor Hegy-Hó-ra pillant és a további balhét (legalábbis ideiglenesen) elkerülve marad veszteg. *
– O férög ragná mög o szömöd. * Morogja maga elé, de ennél többre nem kerül sor – vagy nem az ő részéről. Inkább a pulton túlra tekint, ahol Latlie nem sieti el a dolgot. Nem csak az ogrepálinka nem érkezett még meg, hanem a kajája sem. *
– He, Csöcsös! Hol von mar oz önnivolóm?! Oz ork öszö mögáll. * Közben a kis, kék fiolára tekint, ami még mindig keze ügyében van. Szép kis üvegcse, de úgy látszik, most nem igen veszi hasznát, úgyhogy elteszi és féloldalasan rákönyököl a pultra, hogy szeme előtt legyen Dora és azt is lássa, ha Umon valami meggondolatlanra készül. *


3987. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2019-03-16 14:20:38
 ÚJ
>Intath Aldeis avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 914
OOC üzenetek: 172

Játékstílus: Megfontolt

//Relael Ellerin lae'Natar//

*Néha rátör a másikra a rossz hangulat. Ilyenkor legtöbbször magába zárja vagy ivással eltereli a gondolatait. Nem szokta másoknak mutatni és pont ezért még nem is nagyon próbálták felvidítani. A másik kedvessége jól esik neki. A csók is. Mikor a lány hozzábújik akkor az elf keze annak a hátára csúszik. Mikor a másik dúdolni kezd egy kedves dallamot akkor az doki ezen kicsit csodálkozik. Ilyen helyzetben nem nagyon volt még. Volt, hogy énekeltek neki nők, de így még nem. Megfogalmazódik benne, hogy a lány olyan mint egy anya és ettől valahogy fura érzése lesz. Ő is lehunyja a szemét és csak a hangra figyel. Az érintések eloszlatják a kis önkéntelen védekezését is ez iránt a kedvesség iránt. Szép lassan nyugszik meg és veszi át a dal hangulatát.*
~Ez veszélyes.~


3986. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2019-03-16 04:19:10
 ÚJ
>Relael Ellerin lae'Natar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 467
OOC üzenetek: 186

Játékstílus: Vakmerő

//Intath Aldeis//

*Érdekesnek találja, hogy Intath ok nélkül szomorú lenne, amit talán furcsállna is, ha nem tudná ő maga is milyen ez pontosan. Persze oka mindig van, legfeljebb ők nem tudják, de ezt nem feszegeti. Megint a férfi hajával játszik, ezúttal arcából kisöpörve a hosszú tincseket. Gondolkodik, hogy mivel vidíthatná fel. Egyáltalán fel kellene? Úgy érzi az előbbi durva viselkedése után kötelessége, de kissé ügyetlen, ha arról van szó, hogy a férfiaknak más módon is a kedvében járjon.
Kezdetként gyengéden megcsókolja a férfit, sokkal inkább kevesen, mint vágykeltően. Semmi kedve továbbra sem a testiségekhez és bár egyszer már magára erőltette, de a mai nap folyamán nem szeretné többször, így erre kényesen ügyel. Gyengéd, úgy, ahogy egy feleségtől várnák el és ez egy merőben más szerep, mint amikhez hozzászokott. Homlokát a férfi homlokának támasztja, szemhéjait lezárja és halkan dúdolni kezd egy kedves dallamot. Hangja lágy, nem túl magas tónusú, és mivel elég ideje volt, ezért gyakorlott is a tisztaság megőrzésében. Különösen odafigyel most, hiszen ez a dallam nagyon fontos a szívének, ezért nem rontaná el hamissággal. Ezzel tölt el hosszú perceket, közben néha megsimogatja a férfi arcát, nyakát, vagy éppen karjával átöleli. Nem szól semmit, mert nem tudja mit kéne mondjon, vagy csak nem akar a kellemes csendbe feleslegesen szavakat erőltetni. Ezt most jónak érzi így, kicsit összebújva, halkan dalolászva.*


3985. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2019-03-16 03:06:06
 ÚJ
>Intath Aldeis avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 914
OOC üzenetek: 172

Játékstílus: Megfontolt

//Relael Ellerin lae'Natar//

*Míg beszél addig a lány a hajával játszik. Ennek nem fontol különösebb figyelmet mert jobban leköti a téma amiről szó van. Pedig más esetben örülne, hogy a lánynak tetszik a haja amivel szinte annyit foglalkozik, hogy egy nő is megirigyelné. A kapott reakciók nem elutasítóak. Hogy ez jó-e, azt nem tudja. Kicsit hülyének is érzi magát mert mintha túlgondolta volna a dolgokat. A kis vallomása meg a hangulatát is elszúrja kicsit. Öleli a lányt és annak a hajába hajol. Érezni akarja, hogy ott van mellette. A hajának az illatát és a vékonyka alkatát. Erre most úgy érzi szüksége van. Mikor a lány felé fordul és felteszi a kérdését akkor megrázza a fejét.*
-Igen egy kicsit, de ok nélkül. Csak úgy rám tört, de ez jó.
*Erőltet magára egy halvány mosolyt és kezdi el a lány vállát simogatni. Tetszik neki az a törékeny kecses test és a zöld szemek is amikben, azt látja mintha tényleg érdekelné a másikat. Ez kellemes érzés.*


3984. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2019-03-16 02:02:43
 ÚJ
>Relael Ellerin lae'Natar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 467
OOC üzenetek: 186

Játékstílus: Vakmerő

//Intath Aldeis//

*Relael kétkedik azt illetően, hogy Intath mennyire jó színész, de ez nem a férfi személye ellen szól, mert éppen ugyanúgy nem hitt Samonyrban és annak képességeiben. De nem ismerik egymást, közel sem annyira, ezért ennek a kétségeinek nem ad hangot, csak elfogadja. Idő közben elkezdi Intath haját piszkálgatni, ez kellőképpen le is köti figyelmét és meg is nyugtatja, hogy az aranyló, puha tincsek ujjait simítják.*
- Ez kedves tőled drága Intath.
*Suttogja és a férfira mosolyog. Valósak az érzései irányában, ezt már sikerült megállapítania, de Relael azt is tudja, hogy el fognak ezek múlni. Idővel minden tönkremegy és ezért elengedhetetlen, hogy rugalmas maradjon, mert folyamatosan új körülményekhez kell ragaszkodnia, különösen azoknak, akik ilyen hosszú ideig élnek. Mégsem teljesen képes rá. Mégis visszavárja még most is Syoudot, akivel annyira jó volt lealjasodni. Egyelőre még mindig azért a féregért dobog a szíve a leghevesebben.*
- Így már értem.
*Bólint, de világoszöld szemeit nem szakítja el az aranyszálakról.*
- Igen, az jó volt.
*Bár már annyira nem biztos benne, hogy tényleg azt szeretné. Tényleg jól érezte magát akkor és egészen új élmény volt a számára, abban viszont nem biztos, hogy hosszútávon megfelel neki. Persze ezt csak akkor tudhatják meg, ha fényt derítenek rá.
Aztán eljön a pihenés ideje és ez kellemes. Szép lassan lecsillapodik ő is, érzelmei is, csupán nagyokat szuszog egyenletesen és mindezt sokáig. Elengedi magát és valahol félálomban lebeg, csak ritkán kinyitva szemét, hogy a homályos szobát szemlélhesse meg, amit most különösen nyugodtnak érzékel. Talán egy kicsit menedéknek a lenti hangoskodással szemben. Majdnem el is alszik, de mire ez megtörténne már kipihentnek érzi magát. Nem tudja mennyi idő telt el, de még lustálkodik kicsit, csak forgolódásba és nyújtózkodásba kezd bele. Az orvossal szembe fordul és kíváncsi tekintetével annak arcát kezdi el fürkészni.*
- Szomorú vagy?


3983. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2019-03-16 00:10:40
 ÚJ
>Umon Palasan avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 659
OOC üzenetek: 249

Játékstílus: Vakmerő

//Kocsmárost keresve//
//Egy korsó, két korsó, vaskorsó//

*Nem különösebben hatja meg, hogy az ork nem köszönti, kitüntetett figyelme sokkal inkább fordul Dora felé, aki a maga légies bájával egyébként is kitűnik itt mindenki közül. Na nem mintha Umon eddig ebbe az irányba haladt volna, de hát változnak ugye az idők, meg a stigmák is.*
- Umon vagyok, cimbora. *Mondja lassabban és tagoltabban az óriásnak, majd szélesen rávigyorog. Nem egy túl észkombájn, de nem zavartatja magát ettől. A lényeg, hogy nem mindjárt a lábszárcsontját akarja leszopogatni. Egyébként is hozzászóltak, ezért arra figyel. Azaz figyelne, ha egy mélységi nőstény nem túrná magát át rajta gyakorlatilag úgy, hogy észre sem veszi. Legszívesebben máris a seggére csapna, csak úgy a miheztartás végett aztán mégsem teszi. Nem érzi helyénvalónak jelenleg a seggcsapkodást. Aztán meg... végül is miért ne?!
- Üdv, szivi! *Lendül a keze, s mikor a mélységi mellett sétál el, ha sikerül, egy öblöset csap a fenekére, csak úgy csattan.* Nekem már nem is köszönsz?! *Kapja mellkasához a kezét azonnal, majd heherészik egyet, s immár nincs akadálya, hogy válaszoljon.*
- Ó, ezek? *Biztonság kedvéért mellkasán is széthúzza a kabátot, ahonnan előtűnik legendásan izmos felsőteste.* Hosszú történet, szót sem érdemel. *Legyint vigyorogva, ami csak szélesedik a titkos jelenlétet illető kérdésre, de arra nem válaszol. Sokkal inkább érdekli, ahogyan az ork karja a lányra nehezedik. Arca egy pillanat alatt változik át, mikor a segítségét kérik. Vigyora eltűnik, s szemei sötétbe fordulnak, arca sokkal inkább tűnik gonosznak egyben hidegnek és semlegesnek.*
- Vedd le a karod, ork, vagy eltöröm! *Sziszegi fogai között, s lábai önkéntelenül veszik fel az alapállást, majd öklei is megemelkednek kissé, ha visszakézből indulna meg az ököl, akkor azonnal tudjon reagálni.* Csak egyszer szólok és csak azért, mert hölgyek vannak a közelben. *Ez amúgy nem igaz, mert pont nem érdekli, de így sokkal látványosabb és Pyctának is megígérte, hogy nem balhézik. Nagyon.
- Csak egy pillanat, Dora. *Emeli kifejezéstelen tekintetét a lányra, majd vissza az orkra.*

A hozzászólás írója (Umon Palasan) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.03.16 00:21:09


3982. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2019-03-15 01:27:54
 ÚJ
>Intath Aldeis avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 914
OOC üzenetek: 172

Játékstílus: Megfontolt

//Relael Ellerin lae'Natar//

*A kapott kérdésen elgondolkozik. Nehéz megfogalmazni. Mikos sikerül érzelemmentes maszkjában válaszol.*
-Helyzettől függ. Épp amit úgy érzek kellhet. A komisz idegen aki odaül a durcás fiatal lány asztalához és ráveszi egy ivóversenyre majd szobára viszi, az elegáns elf úr, aki olyan kedves és figyelmes. Minden titkot el lehet neki árulni mert meghallgat és az érintése olyan gyengéd. Még az se gond ha az ártatlan leányzó legféltettebb kincsét venné el mert érzi, hogy ő különleges és tiszta szívű alak. Akaratos tengerész, könyörgő szerencsétlen... Épp, ami kellhet. Akár jól is hangozhat ahogy leírom őket, de csak ennyiből állnak amit elmondtam. Csak szerepek és ami a legrosszabb. Nem is léteznek igazán. Szellemek. Anyagtalanok és eltűnnek. Még akkor is mikor veled vannak hiába hiszed, hogy igaziak, ez nem így van. Az egész csak egy nagy átverés. Még saját magam is át szoktam verni. Veled őszinte vagyok. Nem játszom szerepet. Nem tudom, hogy miért, de te nem arra kellesz mint a nők általában. Veled valami valódi dologra gondoltam.
*Már ha kell az a valódi dolog. A következő kérdést ő nem tartja komolynak. Annyira nőnek tartja a lányt, hogy ilyesmikkel tisztában legyen.*
-Valaki mellett lenni könnyű. Nem csak érzelemmentes testiség lehet hanem akár valami haverság szerűség is. De a haverjaid nem ismernek igazán. Ha valakivel vagy akkor meg nem csak akkor haver mikor haver. Megkapod a nyomorát is és az összes többi szart ami hozzá jár. Ott a vízben velem voltál és nem csak mellettem. Az kell neked?
*Kérdez végül rá. Kell a lánynak a lelkizés meg az egyéb cuccok amik egy olyan sivár, szánalmas alakkal járnak mint Int vagy csak haver akar lenni akivel dugnak és jól kijönnek. Akivel ihatnak, betéphetnek és akinek elbőgheti búját-baját. Int nem nagyon szokott megnyílni. Sőt! Szinte csak részegen. Ha a lány nem akarja akkor nem kell elviselnie. Az elf elég nyomorult figura, hogy elfogadja akár, azt is, hogy nem akarnak az ő bajaival szenvedni. Csak legyen ott mellette és kész. De úgy tűnik az őszinteség akkor is megfelel ha időnként zavarja majd a lányt. Erre a doki csak bólint és ad egy puszit a homlokára. Amolyan természetes velejárója a dolgoknak, hogy néha zavarják a másikat. Számára az is, hogy a szinte mindent eltűrjön, de ezek szerint a lány is inkább, azt teszi vele. Pedig kapna lehetőséget, hogy az elf olyan legyen amilyennek akarja. Lehet, hogy megbánja még a zöld szemű ezt a döntését. Ki tudja? Érkezik is az első adag lelki nyomor. Bizony a doki másnak nem nagyon beszélne erről. Ha kicsit több esze lenne akkor talán felmerülne benne a gondolat, hogy nem annak kéne aki nemrég fejtette ki, hogy tönkre akarja tenni. De őszintén szólva ez most nem is érdekli. A köhögés ellenére érzi, hogy finomabb választ kapott mint amit a lány valójában gondolt. Ezen még felkuncog, de miután, azt befejezi a vonásai megváltoznak. Valami mélyről jövő fájdalom és bánat veszi át a helyét. Hirtelen nagyon elromlott a kedve. Feltört benne az önutálat. Mikor a takaró körbeöleli és a lány hozzábújik szorosan magához húzza őt. Erre most szüksége van neki is.*


3981. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2019-03-14 21:51:20
 ÚJ
>Dorawyna Olaphine avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 384
OOC üzenetek: 107

Játékstílus: Vakmerő

//Kocsmárost keresve//
//Egy korsó, két korsó, vaskorsó//

*Dora éppen arra vár, hogy megkapja a kért italokat, és legurítva szigorúan baráti pálinkáját elsiessen a helyszínről. Hogy mégis minden felborul, az talán a belépő alaknak köszönhető, aki szó szerint kivágja az ajtót, aztán mint valami részeg kalóz, bolondosan csatlakozik a társasághoz.*
~ Lehet, hogy neki már nem kéne inni. ~ *Gondolja a lány a szeme sarkából, tudniillik inkább a másik kettő felé szeretne nézni a biztonság kedvéért, hátha megint elszabadulnak az indulatok. A harsány hang csak egy kissé ismerős neki, nem annyira, hogy szemügyre vegye, de a saját nevére azért csak felkapja a fejét.*
~ Szóval ezért! ~ *Döbbenten fordul szembe Umonnal, éppen hogy csak el nem ugrik előle. Egészen biztos benne, hogy mikor legutóbb találkoztak, nem ilyen volt, és nem csak azért, mert eltűntek testéről a furcsa stigmák, amik miatt a lány kíváncsi lett volna rá belülről. Mármint… meg akarta ismerni közelebbről. A jelleme is más, akkor éppen csöndes és visszafogott, mondhatni, alázatos volt, akár egy szerzetes szokott. Most pedig kiabál és csúnyán beszél. Dora már csak tudós megfontolásból is elemzően néz rá, szemében keresve a választ.*
- Umon! *Udvarias, kíváncsi mosoly terül szét az arcán, kissé fűszerezve a kacér ténnyel, hogy a fickónak láthatóan tetszett a tudós nem mindennapi érdeklődése.* Nehezen, de megismerem. Hát csak meglátogattad a várost te is? *Végül pedig kibukik belőle a kérdés.* Hova lettek a…? *Kezével saját arcára mutat, mintegy jelezve a kunkorodó, mozgó jeleket, amik annak idején Umont borították. Mert hát a maguktól működő stigmáknál már csak az érdekesebb, ha egyszer csak nincsenek már.*
- Mitől van valaki inkognitóban, ha előzőleg kimondta a nevét? *Kérdezi félrebiccentett fejjel, kissé csalafintán mosolyogva. Persze nem szabad megfeledkezni Dora két másik újdonsült barátjáról sem, akiknek láthatóan imponált a pálinkás közeledése. Először az ork tiszteli meg büdös leheletével, majd még a karját is a lány vállára teszi. Dora csak azért nem dobja ki a taccsot, mert hozzászokott a hullaszaghoz, de még ez sem menti fel az orkot, bármit is evett. Köhög, és úgy dönt, menekülőre fogja.*
- Megbocsáss, jó uram, de kényelmetlen így ülni… *Mondja, és megpróbálja még udvariasan eltolni a kart, de ha nem sikerül, Umonra pislog aggodalmasan, hátha besegít. Az óriás már más tészta, valami hóról beszél csökkent szókincsével, a lány pedig kalapjával int felé üdvözlete jeléül. Vagy mondta is a nevét (és Hegyhónak vagy minek hívják), vagy nem, de úgy tűnik, valami bemutatkozást vár. Bár Dora neve már nem titok, ezért kicsit zavartan, mert egy óriási óriásfejjel szembenézni azért a maga nemében elég rémisztő, közli.*
- Dora vagyok, a kancellár úr írnoka. Nagyon örvendek. *Nagyon kimért próbál lenni, magában még kezet is nyújtana, de kellenek neki az ujjai, ugye munkaeszköz. Inkább játszik tovább a kalappal.*
- A pálinka mindjárt jön, ha minden igaz. *Mondja mintegy magának bólogatva a kínos helyzetre, és villámló tekintetet vet a pultos felé. Minél hamarabb kapja meg az italt, annál előbb szabadul, úgy tűnik. Hirtelen ismerős női hangtól cikázik végig az undor a hátán.*
~ Jaj, de jó, egy részeg, egy ork, egy óriás, meg egy sötételf! ~ *Borzong meg magában. Hátrafordul, ha tud.*
- Esti! Gyere, csatlakozz hozzánk egy italra, ezek a kiváló harcosok biztosan sokat tudnának mesélni a kalandjaikról. *Mondata végén olyan grimaszos álmosolyt ereszt meg, mintha éppen fogfájástól szenvedne.*

A hozzászólás írója (Dorawyna Olaphine) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.03.14 21:55:12


1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4874-4893