Amon Ruadh - Vaskorsó Taverna
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 13 (241. - 260. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
260. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-05-29 15:44:45
Üzenet elküldve: 2020-05-29 15:44:45
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Ősök útja//
* Ellavear figyelemmel követi a maszkos asszony mozdulatait, amikor az csatlakozik társaságukhoz. Yagnar szavai mosolyt csalnak arcára. Kijutott már neki elégszer a megbánásból, hogy ne tartson tőle. Mesterévé vált a hívatlan gondolatok elnémításának. A hollóhajú némán felemeli kupáját és iszik egy kortyot a thargok vérszomjas isteneire. Ebben a pillanatban tárul ki ismét a fogadó ajtaja. A tengerről idesodródott fickókat is hasonló gyanakvással mustrálja végig, ahogy azt Ugghash'had-dal tette. Őket kevésbé találja félelmetesnek. Okkal vetődtek erre a vidékre, így kíváncsian várja mit felelnek Yagnar ajánlatára.*
- Megszomjaztak az istenek.* feleli Renna kérdésére, majd a tharg vezér felé biccent jelezve a leánynak, hogy tőle várjon bővebb feleletet. Ellában ha merülnek is fel kérdések egyelőre megtartja őket magának.*
A hozzászólás írója (Ellavear Treblinda) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.05.29 15:45:49
* Ellavear figyelemmel követi a maszkos asszony mozdulatait, amikor az csatlakozik társaságukhoz. Yagnar szavai mosolyt csalnak arcára. Kijutott már neki elégszer a megbánásból, hogy ne tartson tőle. Mesterévé vált a hívatlan gondolatok elnémításának. A hollóhajú némán felemeli kupáját és iszik egy kortyot a thargok vérszomjas isteneire. Ebben a pillanatban tárul ki ismét a fogadó ajtaja. A tengerről idesodródott fickókat is hasonló gyanakvással mustrálja végig, ahogy azt Ugghash'had-dal tette. Őket kevésbé találja félelmetesnek. Okkal vetődtek erre a vidékre, így kíváncsian várja mit felelnek Yagnar ajánlatára.*
- Megszomjaztak az istenek.* feleli Renna kérdésére, majd a tharg vezér felé biccent jelezve a leánynak, hogy tőle várjon bővebb feleletet. Ellában ha merülnek is fel kérdések egyelőre megtartja őket magának.*
A hozzászólás írója (Ellavear Treblinda) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.05.29 15:45:49
259. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-05-29 00:52:49
Üzenet elküldve: 2020-05-29 00:52:49
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 709
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 709
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
//Nyílt//
//Második szál//
//Gyöngyöző homlokok, munkás kezek//
*A kiskutya nem rendelkezik gazdája nyugalmával. Hogy jól ki lett tanítva, azt a hozzáértő láthatja rajta hisz nem kódorog el. Sőt, látva, hogy Trodd leült az asztal alá fekszik, de a kis csillogó gombszemei nagyon figyelnek mindent. Bizony ez számára egy nagyon izgalmas dolog itt még nem járt és sok az idegen. Sőt! Még egy másik kutyát is lát. Na ez már főleg nagy dolog. Föl is kel és néz a gazdájára. A hangos köszöntésre óvatosabb lesz és közelebb húzódik Trodd lábához, aki csak felnéz a söréből rég látott szomszédjára. A köszöntésre nyugodtan válaszol.*
-Adj' isten! Ne hangoskodjék szomszéd! Másokat még zavarunk.
*Miközben beszél egy intésével megnyugtatja Mándlit, aki jól nevelten leül, de nagyon izgatottan kapkodja a kis buksiját, hogy itt mi történik. Hogy nincs baj az biztos hisz a gazdi jelzett, de akkor ez az idegen egy barát? Lehet majd barátkozni? Mi lesz itt te jó ég? Közben Trodd egy szerzetest is megszégyenítő egykedvűséggel válaszol a másik megállapítására.*
-A piacon vettem. Kellet már.
*A másik is tudhatja mekkora segítség egy pásztornak ha van kutyája. Ezzel Trodd is tisztában van hisz ismeri Learont és még annak idején együtt őrizték a nyájat is. A kapott kérdésre bólint.*
-Persze. Még nincsenek abban a korban.
*Vagyis Mándli még kölyök. A másik véletlenül se érezheti veszélyesnek. Ilyenkor még könnyen barátkoznak a kutyák, ami meg is szokott maradni. Később már gyakrabban elő szokott fordulni, hogy egymásnak mennek a kutyák főleg ha két hímről van szó. A saját kutyáját Trodd nem félti majd attól. Ha kell kineveli belőle bár nem egy rossz dolog az míg hallgat a parancsra.*
//Második szál//
//Gyöngyöző homlokok, munkás kezek//
*A kiskutya nem rendelkezik gazdája nyugalmával. Hogy jól ki lett tanítva, azt a hozzáértő láthatja rajta hisz nem kódorog el. Sőt, látva, hogy Trodd leült az asztal alá fekszik, de a kis csillogó gombszemei nagyon figyelnek mindent. Bizony ez számára egy nagyon izgalmas dolog itt még nem járt és sok az idegen. Sőt! Még egy másik kutyát is lát. Na ez már főleg nagy dolog. Föl is kel és néz a gazdájára. A hangos köszöntésre óvatosabb lesz és közelebb húzódik Trodd lábához, aki csak felnéz a söréből rég látott szomszédjára. A köszöntésre nyugodtan válaszol.*
-Adj' isten! Ne hangoskodjék szomszéd! Másokat még zavarunk.
*Miközben beszél egy intésével megnyugtatja Mándlit, aki jól nevelten leül, de nagyon izgatottan kapkodja a kis buksiját, hogy itt mi történik. Hogy nincs baj az biztos hisz a gazdi jelzett, de akkor ez az idegen egy barát? Lehet majd barátkozni? Mi lesz itt te jó ég? Közben Trodd egy szerzetest is megszégyenítő egykedvűséggel válaszol a másik megállapítására.*
-A piacon vettem. Kellet már.
*A másik is tudhatja mekkora segítség egy pásztornak ha van kutyája. Ezzel Trodd is tisztában van hisz ismeri Learont és még annak idején együtt őrizték a nyájat is. A kapott kérdésre bólint.*
-Persze. Még nincsenek abban a korban.
*Vagyis Mándli még kölyök. A másik véletlenül se érezheti veszélyesnek. Ilyenkor még könnyen barátkoznak a kutyák, ami meg is szokott maradni. Később már gyakrabban elő szokott fordulni, hogy egymásnak mennek a kutyák főleg ha két hímről van szó. A saját kutyáját Trodd nem félti majd attól. Ha kell kineveli belőle bár nem egy rossz dolog az míg hallgat a parancsra.*
258. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-05-26 21:21:32
Üzenet elküldve: 2020-05-26 21:21:32
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 68
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 68
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Ősök útja//
*Olybá tűnik, sokkal érdekesebb társaságba csöppent, mint elsőre gondolta volna. Bár nem hallott mindent, csak néhány szót sikerül elkapnia az elég fontosnak tűnő beszélgetésből, de azok pont elégnek bizonyulnak arra, hogy felpiszkálják a barbár leány érdeklődését. Azért a fizetség gondolata sem hagyja hidegen, de mégis valami sokkal mélyebb érinti meg fantáziáját, ahogy a furcsa ígéreteket, szavakat hallja. Mikor pedig betoppan még két érdekes alak, már a lelke mélyén érzi, hogy bizony nem véletlenül került ide. Mielőtt azonban bekapcsolódna bármibe, csak egy mogorva "köszönöm"-öt morog, s bizalmatlanul hordozza végig hideg tengerként csillogó szemeit a vegyes népségen. A Yagnar nevű férfi még némiképp szimpatikus is neki, látszik, hogy van vér a pucájában. A többiekkel sincs különösebb problémája, bár amikor a maszkos nőhöz érkezik, azért grimaszba torzul arca. Nem undorból, félelemből, vagy gúnyból, csak szimpla csodálkozás és meglepettség ül ki rá, őszintén, mint mindig. Sosem próbálta leplezni pillanatnyi érzelmeit, ő olyan "ami a szívén, az a száján" típus.*
- Hát ti aztán furcsa egy banda vagytok.
*Kacag fel jóízűen, majd ismét egy nagy kortyra emeli korsóját.*
- Én Sharen'na vagyok, Röviden Renna, s csak betévedtem ide egy jót inni és melegedni. De tudjátok, én nem hiszek a véletlenekben.
*Valóban, most úgy érzi, mintha maga a Puszta Szelleme vezette volna ide, hogy rátaláljon erre a társaságra, pont a megfelelő időben és helyen. Talán egy küldetésre vezeti a Védelmező, egy célt mutat, oly sok idő óta az elsőt. Talán vége az unalmas és ugyanolyan napoknak, heteknek, amit vadászattal, meg néha egy jó ivással töltött. Talán végre harcolhat, és még pénzt is kap érte. Igazán kecsegtető lehetőség.*
- Valaki elmondhatná kicsit pontosabban, mi folyik itt.
*Vigyorog körbe, megkeresve pár pillanatra minden jelenlévő tekintetét.*
*Olybá tűnik, sokkal érdekesebb társaságba csöppent, mint elsőre gondolta volna. Bár nem hallott mindent, csak néhány szót sikerül elkapnia az elég fontosnak tűnő beszélgetésből, de azok pont elégnek bizonyulnak arra, hogy felpiszkálják a barbár leány érdeklődését. Azért a fizetség gondolata sem hagyja hidegen, de mégis valami sokkal mélyebb érinti meg fantáziáját, ahogy a furcsa ígéreteket, szavakat hallja. Mikor pedig betoppan még két érdekes alak, már a lelke mélyén érzi, hogy bizony nem véletlenül került ide. Mielőtt azonban bekapcsolódna bármibe, csak egy mogorva "köszönöm"-öt morog, s bizalmatlanul hordozza végig hideg tengerként csillogó szemeit a vegyes népségen. A Yagnar nevű férfi még némiképp szimpatikus is neki, látszik, hogy van vér a pucájában. A többiekkel sincs különösebb problémája, bár amikor a maszkos nőhöz érkezik, azért grimaszba torzul arca. Nem undorból, félelemből, vagy gúnyból, csak szimpla csodálkozás és meglepettség ül ki rá, őszintén, mint mindig. Sosem próbálta leplezni pillanatnyi érzelmeit, ő olyan "ami a szívén, az a száján" típus.*
- Hát ti aztán furcsa egy banda vagytok.
*Kacag fel jóízűen, majd ismét egy nagy kortyra emeli korsóját.*
- Én Sharen'na vagyok, Röviden Renna, s csak betévedtem ide egy jót inni és melegedni. De tudjátok, én nem hiszek a véletlenekben.
*Valóban, most úgy érzi, mintha maga a Puszta Szelleme vezette volna ide, hogy rátaláljon erre a társaságra, pont a megfelelő időben és helyen. Talán egy küldetésre vezeti a Védelmező, egy célt mutat, oly sok idő óta az elsőt. Talán vége az unalmas és ugyanolyan napoknak, heteknek, amit vadászattal, meg néha egy jó ivással töltött. Talán végre harcolhat, és még pénzt is kap érte. Igazán kecsegtető lehetőség.*
- Valaki elmondhatná kicsit pontosabban, mi folyik itt.
*Vigyorog körbe, megkeresve pár pillanatra minden jelenlévő tekintetét.*
257. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-05-26 20:11:02
Üzenet elküldve: 2020-05-26 20:11:02
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 87
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 87
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Ősök útja//
//csak két sörre//
*Bárki is pillant éppen Fintre, egy napja tartó pultosélete legszebb pillanatában osztozhat. A férfit végre valaki úrnak hívja, vagyis pont olyan kegyben részesíti, mint amit – Fint szerint – odaadó munkájáért megérdemel. Éppen ideje volt.
És mivel ez egyfajta elégtétel is egyben, a komor fickónak eszében sincs árengedményt vagy bármi egyebet biztosítani. Eleve ez lenne a norma, csak az egyszerű népek nem tartják magukat hozzá. ~ A szájuk nagy, bezzeg. ~ Nem gondolta volna, hogy éppen egy barbár harcosféle értékeli. De azért a becsületére legyen mondva, most feltűnő gyorsasággal csapja le a két korsót a frissen érkezők elé, és besöpri a pénzt.*
- Egészségükre! *Teszi hozzá, aztán rögtön vissza is tér a teendőihez. Hallgatózni eszében sincs, felőle aztán bármit tervezhetnek ott a kandallónál, annyi, hogy mivel sok fegyverük van, és a küllemük sem a legbarátságosabb, időnként odapillant, nincs-e valami belviszály, ami a bútorokat és edényeket fenyegeti.*
//csak két sörre//
*Bárki is pillant éppen Fintre, egy napja tartó pultosélete legszebb pillanatában osztozhat. A férfit végre valaki úrnak hívja, vagyis pont olyan kegyben részesíti, mint amit – Fint szerint – odaadó munkájáért megérdemel. Éppen ideje volt.
És mivel ez egyfajta elégtétel is egyben, a komor fickónak eszében sincs árengedményt vagy bármi egyebet biztosítani. Eleve ez lenne a norma, csak az egyszerű népek nem tartják magukat hozzá. ~ A szájuk nagy, bezzeg. ~ Nem gondolta volna, hogy éppen egy barbár harcosféle értékeli. De azért a becsületére legyen mondva, most feltűnő gyorsasággal csapja le a két korsót a frissen érkezők elé, és besöpri a pénzt.*
- Egészségükre! *Teszi hozzá, aztán rögtön vissza is tér a teendőihez. Hallgatózni eszében sincs, felőle aztán bármit tervezhetnek ott a kandallónál, annyi, hogy mivel sok fegyverük van, és a küllemük sem a legbarátságosabb, időnként odapillant, nincs-e valami belviszály, ami a bútorokat és edényeket fenyegeti.*
256. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-05-26 00:49:58
Üzenet elküldve: 2020-05-26 00:49:58
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
//Nyílt//
//Második szál//
//Gyöngyöző homlokok, munkás kezek//
*Learon egy kis pihenő után, amit a házában töltött, és egy jó reggeli után amit Fortasékkal költött el, most a Taverna felé indul. Egyedül akart sétálni egyet, de meghagyta Norennek, hogy hozza utána a szekeret a félig teli hordóval, mert arra gondolt, hogy ezt a szabadnapját majd azzal tölti, hogy beugrik pár barátjához, szomszédjához inni egy kupa bort. Ritkán van alkalma kikapcsolódni mostanában, és ez talán egy jó alkalom lesz.* ~Hol másutt kéne, keressem a jó tharg parasztokat, ha nem a kocsmában? Nem igaz?~ *Gondolkodik így vidáman, magában, miközben kutyájával, Naykával együtt belép a helyre. Egyből meglátja, mielőtt körül sem néz, hogy az eb kicsit máshogy viselkedik, mint szokott. Alapvető komolysága most kissé felengedett és farkát is kölyökkutya módjára csóválja. Ahogy a pásztormágus odanéz ahova a kutya, meglátja, hogy bizony egy másik bundás jószág is van itten és legnagyobb örömére a gazdája a Sajt-mester egyik jó ismerőse, ha nem a legjobb!*
-Trodd! *Kiált fel meglepődöttségében, pedig igazából mikor elindult otthonról, számított a szótan pásztorra, csak egymagában, nem pedig így szőrös cimborával.*
-Örülök, hogy látlak! Hát te meg megkutyásodtál? *Emlékszik, hogy volt róla szó, hogy akar egy pásztortársat a szótlan férfi, de hogy ilyen hamar meg is történt a dolog, arra nem számított volna.*
-Megengeded, hogy Nayka, odamenjen megszaglászni? *Mert Learon jól nevelt állata bizony nem mozdult el a lábától, csak farkát csóválja nagy bőszen és már liheg is. Szemmel láthatóan nem tudja visszafogni izgatottságát és bizony a pásztormágus sem lép közelebb addig, amíg meg nem tudja, hogy barátja kutyája nem hamis-e, mert látszik rajta, hogy még fiatal, lehet, hogy tanítás alatt van még.*
//Második szál//
//Gyöngyöző homlokok, munkás kezek//
*Learon egy kis pihenő után, amit a házában töltött, és egy jó reggeli után amit Fortasékkal költött el, most a Taverna felé indul. Egyedül akart sétálni egyet, de meghagyta Norennek, hogy hozza utána a szekeret a félig teli hordóval, mert arra gondolt, hogy ezt a szabadnapját majd azzal tölti, hogy beugrik pár barátjához, szomszédjához inni egy kupa bort. Ritkán van alkalma kikapcsolódni mostanában, és ez talán egy jó alkalom lesz.* ~Hol másutt kéne, keressem a jó tharg parasztokat, ha nem a kocsmában? Nem igaz?~ *Gondolkodik így vidáman, magában, miközben kutyájával, Naykával együtt belép a helyre. Egyből meglátja, mielőtt körül sem néz, hogy az eb kicsit máshogy viselkedik, mint szokott. Alapvető komolysága most kissé felengedett és farkát is kölyökkutya módjára csóválja. Ahogy a pásztormágus odanéz ahova a kutya, meglátja, hogy bizony egy másik bundás jószág is van itten és legnagyobb örömére a gazdája a Sajt-mester egyik jó ismerőse, ha nem a legjobb!*
-Trodd! *Kiált fel meglepődöttségében, pedig igazából mikor elindult otthonról, számított a szótan pásztorra, csak egymagában, nem pedig így szőrös cimborával.*
-Örülök, hogy látlak! Hát te meg megkutyásodtál? *Emlékszik, hogy volt róla szó, hogy akar egy pásztortársat a szótlan férfi, de hogy ilyen hamar meg is történt a dolog, arra nem számított volna.*
-Megengeded, hogy Nayka, odamenjen megszaglászni? *Mert Learon jól nevelt állata bizony nem mozdult el a lábától, csak farkát csóválja nagy bőszen és már liheg is. Szemmel láthatóan nem tudja visszafogni izgatottságát és bizony a pásztormágus sem lép közelebb addig, amíg meg nem tudja, hogy barátja kutyája nem hamis-e, mert látszik rajta, hogy még fiatal, lehet, hogy tanítás alatt van még.*
255. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-05-25 22:54:25
Üzenet elküldve: 2020-05-25 22:54:25
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 709
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 709
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
//Nyílt//
//Második szál//
//Gyöngyöző homlokok, munkás kezek//
*Az általában csendes pásztort most a megszokottnál talán egy kicsit nagyobb hang követi. Járása ugyan olyan ráérőd mint eddig, hanyagul vállán pihenő fokosa, most is, azt üzeni amit általában Trodd amúgy is szokott azoknak akikkel találkozik. "Adj' isten." Vagyis minden jót. Ha valamiben segíthetek csak szólj. Tekintete is ezt üzenheti. Viszont belépve a körülötte vidáman szaladgáló és mindent megszaglászó kutyája inkább egy "Heló világ? Te ki vagy? Én Mándli vagyok. Leszünk barátok?" filozófiát sugall. Viszont gazdájától túlzottan messzire nem megy. Trodd pedig békésen a pulthoz sétál.*
-Adj' isten! Egy sört kérnék.
*Ezzel le is teszi a 9 aranyat a pultra és várja, hogy ki legyen neki töltve a korsó .
Ha megkapja akkor leül vele az egyik asztalhoz, hogy békésen megigya.*
//Második szál//
//Gyöngyöző homlokok, munkás kezek//
*Az általában csendes pásztort most a megszokottnál talán egy kicsit nagyobb hang követi. Járása ugyan olyan ráérőd mint eddig, hanyagul vállán pihenő fokosa, most is, azt üzeni amit általában Trodd amúgy is szokott azoknak akikkel találkozik. "Adj' isten." Vagyis minden jót. Ha valamiben segíthetek csak szólj. Tekintete is ezt üzenheti. Viszont belépve a körülötte vidáman szaladgáló és mindent megszaglászó kutyája inkább egy "Heló világ? Te ki vagy? Én Mándli vagyok. Leszünk barátok?" filozófiát sugall. Viszont gazdájától túlzottan messzire nem megy. Trodd pedig békésen a pulthoz sétál.*
-Adj' isten! Egy sört kérnék.
*Ezzel le is teszi a 9 aranyat a pultra és várja, hogy ki legyen neki töltve a korsó .
Ha megkapja akkor leül vele az egyik asztalhoz, hogy békésen megigya.*
254. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-05-25 22:10:12
Üzenet elküldve: 2020-05-25 22:10:12
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 280
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 280
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Ősök útja//
*Nincs titkolnivalója a betévedők előtt. Épp ezért bárkinek hagyja, hogy leüljön a kandalló közelébe, ha úgy tartja kedve. Sharen'nának is csak bólint, mikor kérdez, s csak szótlan fürkészi egy darabig a fiatal, ám vad tekintetet, mielőtt Garevern szavai vonnák magukra figyelmét. Tetszik neki az újdonsült társaság. Helyén van az eszük és olybá tűnik, nem félnek a piszkos munkától sem. Egyikük sem adta jelét, hogy ódzkodna a feladattól vagy épp a thargoktól, ez pedig mindenképp szívet melengető tény.*
-Amint lehet! Csupán begyűjtjük az illetményt. Ami minket, na meg a thargokat illeti. Ez a föld az övék és jobb, ha a szomszédok is az agyukba vésik. A farkast is széttépik társai, ha olykor nem mutatja meg, mily éles is a foga.
*Az Ugghash'had nevű emberleány is közelebb húzódik, ő pedig úgy veszi, a hallottak kedvére vannak. Még pertut is iszik a bemutatkozás után, ez pedig mindenképp jó jel. Bármennyire is tűnik sokszínűnek ez a banda, elnézve őket semmiképp sem mondható, hogy ne lennének éppenséggel ijesztőek. Meghagyja a maszkosnak a hallgatást, s bármennyire is furdalja az oldalát, hogy vajon mit rejt a maszk, nem kérdez rá, egyelőre.*
-Ezt örömmel hallom, Ellavear. Ígérem, nem fogod megbánni. *Emeli a leány irányába a korsót, majd lehúzza a maradék tartalmát is. Csuklójával törli meg sűrű szakállát, majd körbehordozza borostyánsárga szemeit az arcokon.*
-Nincs bennem kétség, az ősök szelleme vezetett ide Titeket. Nagy dolgok várnak ránk és a jutalom sem marad el. A vér, mi talán a kezetekhez tapad majd, az isteneknek jele, s nem pedig a lelketek terhe.
*Felpillant az újabb betoppanókra, miközben az üres korsó nagyot koppan az aprócska asztalon.*
-A folyó hozott, vagy a lábatok? *Pillant fel ültéből a tengeri fickókra.* -Vezért... Melyiket? *Enged meg magának egy joviális göcögést, miközben alaposan végigméri a két férfit. Ami azt illeti, pont ilyen fickókat keres.*
-Nem kell megmásznotok a Vashegyet, ha munkát kerestek. Azt tudok én. Sört a vendégeknek, korcsmáros uram! *A söntés irányába pillant, és ha kiszolgálják a két férfit, hát 18 aranyat nyújt a felszolgálónak a két Tharg házi sörért. *
-Méghozzá testhez állót. A fizetséget pedig azok állják majd, kiket meglátogatunk. Szavait egy kicsit Sharen'nnához is intézi, hisz ő az egyedüli a társaságból, aki nem tudja még, mi végből is gyűltek itt össze.
*Feláll ültéből, majd szembefordul a két marcona alakkal, csak a miheztartás végett.*
-Két szablya is több a semminél. Én Yagnar Rhagodar vagyok, és ha a thargokat keresitek, hát megtaláltatok.
*Nincs titkolnivalója a betévedők előtt. Épp ezért bárkinek hagyja, hogy leüljön a kandalló közelébe, ha úgy tartja kedve. Sharen'nának is csak bólint, mikor kérdez, s csak szótlan fürkészi egy darabig a fiatal, ám vad tekintetet, mielőtt Garevern szavai vonnák magukra figyelmét. Tetszik neki az újdonsült társaság. Helyén van az eszük és olybá tűnik, nem félnek a piszkos munkától sem. Egyikük sem adta jelét, hogy ódzkodna a feladattól vagy épp a thargoktól, ez pedig mindenképp szívet melengető tény.*
-Amint lehet! Csupán begyűjtjük az illetményt. Ami minket, na meg a thargokat illeti. Ez a föld az övék és jobb, ha a szomszédok is az agyukba vésik. A farkast is széttépik társai, ha olykor nem mutatja meg, mily éles is a foga.
*Az Ugghash'had nevű emberleány is közelebb húzódik, ő pedig úgy veszi, a hallottak kedvére vannak. Még pertut is iszik a bemutatkozás után, ez pedig mindenképp jó jel. Bármennyire is tűnik sokszínűnek ez a banda, elnézve őket semmiképp sem mondható, hogy ne lennének éppenséggel ijesztőek. Meghagyja a maszkosnak a hallgatást, s bármennyire is furdalja az oldalát, hogy vajon mit rejt a maszk, nem kérdez rá, egyelőre.*
-Ezt örömmel hallom, Ellavear. Ígérem, nem fogod megbánni. *Emeli a leány irányába a korsót, majd lehúzza a maradék tartalmát is. Csuklójával törli meg sűrű szakállát, majd körbehordozza borostyánsárga szemeit az arcokon.*
-Nincs bennem kétség, az ősök szelleme vezetett ide Titeket. Nagy dolgok várnak ránk és a jutalom sem marad el. A vér, mi talán a kezetekhez tapad majd, az isteneknek jele, s nem pedig a lelketek terhe.
*Felpillant az újabb betoppanókra, miközben az üres korsó nagyot koppan az aprócska asztalon.*
-A folyó hozott, vagy a lábatok? *Pillant fel ültéből a tengeri fickókra.* -Vezért... Melyiket? *Enged meg magának egy joviális göcögést, miközben alaposan végigméri a két férfit. Ami azt illeti, pont ilyen fickókat keres.*
-Nem kell megmásznotok a Vashegyet, ha munkát kerestek. Azt tudok én. Sört a vendégeknek, korcsmáros uram! *A söntés irányába pillant, és ha kiszolgálják a két férfit, hát 18 aranyat nyújt a felszolgálónak a két Tharg házi sörért.
*-Méghozzá testhez állót. A fizetséget pedig azok állják majd, kiket meglátogatunk. Szavait egy kicsit Sharen'nnához is intézi, hisz ő az egyedüli a társaságból, aki nem tudja még, mi végből is gyűltek itt össze.
*Feláll ültéből, majd szembefordul a két marcona alakkal, csak a miheztartás végett.*
-Két szablya is több a semminél. Én Yagnar Rhagodar vagyok, és ha a thargokat keresitek, hát megtaláltatok.
253. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-05-25 11:54:33
Üzenet elküldve: 2020-05-25 11:54:33
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 217
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 217
Játékstílus: Szelíd
//Ősök útja//
*A korsó ajtaján két izmos, kitetovált karú, kopott szakállú férfi lép be. Szemüket összehúzzák, vállukon hajók, polipok, kardok és szívek elevenednek meg, ahogy belépnek a sarokba. Éppen jókor érkeznek, hogy Yagnar asztala mellett elhaladva belehallgassanak a beszélgetésbe, így nem is a csaposhoz intézik a szavaikat, hanem annak az asztalnak társaságát vegzálják.*
-Na oszt jó szelet meg miegymást!
*Néz a csapatra az egyik, a másik meg csak karba tett kézzel áll mellettük.*
-Hol találom a tharg vezírt?
*Erős tengeri tájszólással beszél, csoda, hogy egy ilyen helyen látni a sós víztől mérföldekre.*
-Ha jól hallottam erős tharg fiakról volt szó, mi magunk az apjukkal szeretnénk beszélni egy lehetséges... munkáról. Höhö.
*Fejezi be, aztán széles vigyorra húzódik szája és társára nézve mindketten elnevetik magukat. Fegyverzetük gyér, nem harcolni jöttek, egy-egy vékony görbített penge van oldalukon. Az ujjatlan felsőt egy hasonló, rövid, megtépett nadrág egészíti ki alsó felükön, csizmájuk is olyan, mint amit már párszor megúsztattak. Ránézésre a legveszélyesebb egy-egy öklük és sárga, itt-ott fém berakásos fogsoruk illata lehet.*
-Meg kérnénk ide egy kupa italt is, olyan messze van ez a hegy, a torkom is kiszáradt!
*Morran fel végre a másik is.*
*A korsó ajtaján két izmos, kitetovált karú, kopott szakállú férfi lép be. Szemüket összehúzzák, vállukon hajók, polipok, kardok és szívek elevenednek meg, ahogy belépnek a sarokba. Éppen jókor érkeznek, hogy Yagnar asztala mellett elhaladva belehallgassanak a beszélgetésbe, így nem is a csaposhoz intézik a szavaikat, hanem annak az asztalnak társaságát vegzálják.*
-Na oszt jó szelet meg miegymást!
*Néz a csapatra az egyik, a másik meg csak karba tett kézzel áll mellettük.*
-Hol találom a tharg vezírt?
*Erős tengeri tájszólással beszél, csoda, hogy egy ilyen helyen látni a sós víztől mérföldekre.*
-Ha jól hallottam erős tharg fiakról volt szó, mi magunk az apjukkal szeretnénk beszélni egy lehetséges... munkáról. Höhö.
*Fejezi be, aztán széles vigyorra húzódik szája és társára nézve mindketten elnevetik magukat. Fegyverzetük gyér, nem harcolni jöttek, egy-egy vékony görbített penge van oldalukon. Az ujjatlan felsőt egy hasonló, rövid, megtépett nadrág egészíti ki alsó felükön, csizmájuk is olyan, mint amit már párszor megúsztattak. Ránézésre a legveszélyesebb egy-egy öklük és sárga, itt-ott fém berakásos fogsoruk illata lehet.*
-Meg kérnénk ide egy kupa italt is, olyan messze van ez a hegy, a torkom is kiszáradt!
*Morran fel végre a másik is.*
252. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-05-24 20:31:56
Üzenet elküldve: 2020-05-24 20:31:56
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 87
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 87
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//A kígyós meg a kígyós//
//Mindenki//
- Nem akarom kiábrándítani a kisasszonyt, de az anyámból lettem. *Hogy ezt a kígyós meg maszkabálból szalasztott némberek is elmondhatják-e magukról, azt nem Fint feladata megítélni. Mindenki nézzen magába. Ő csak a sert méri, de abból sokat kell, mert kivételesen vannak vendégei. Persze igyekszik, hogy minél hamarabb megkapja mindenki, amit kér. Igazuk van egyébként, jó ital a tharg sör, Fint egyedül azért nem azt kortyolgatta a nap során, mert a pálinkára amúgy kevésbé lenne pénze. Még az utolsó tolvajoknak… Mármint pultosoknak is adniuk kell magukra. Az újonnan érkezett lányt is kiszolgálja, mindegy neki, hogy mennyire udvariasan kéri, aztán pedig elrakja a pénzt. Közben szomorúan veszi észre, hogy a szivarja eddig élt, se tovább, ezért unalmában készít magának egy pörköltet, szerez egy szelet kenyeret, és nagy magányában falatozni kezd a pult mögött. Ha valaki érkezik, persze rögtön pattan, és teszi a dolgát.*
//Mindenki//
- Nem akarom kiábrándítani a kisasszonyt, de az anyámból lettem. *Hogy ezt a kígyós meg maszkabálból szalasztott némberek is elmondhatják-e magukról, azt nem Fint feladata megítélni. Mindenki nézzen magába. Ő csak a sert méri, de abból sokat kell, mert kivételesen vannak vendégei. Persze igyekszik, hogy minél hamarabb megkapja mindenki, amit kér. Igazuk van egyébként, jó ital a tharg sör, Fint egyedül azért nem azt kortyolgatta a nap során, mert a pálinkára amúgy kevésbé lenne pénze. Még az utolsó tolvajoknak… Mármint pultosoknak is adniuk kell magukra. Az újonnan érkezett lányt is kiszolgálja, mindegy neki, hogy mennyire udvariasan kéri, aztán pedig elrakja a pénzt. Közben szomorúan veszi észre, hogy a szivarja eddig élt, se tovább, ezért unalmában készít magának egy pörköltet, szerez egy szelet kenyeret, és nagy magányában falatozni kezd a pult mögött. Ha valaki érkezik, persze rögtön pattan, és teszi a dolgát.*
251. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-05-24 20:06:33
Üzenet elküldve: 2020-05-24 20:06:33
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 5
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 5
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Ősök útja//
*A szakállas, fekete hajú férfi alaposan, szokatlan derűvel nézi meg magának a maszkos nőszemélyt, és még köszönti is. Bár a reakcióra igazán nem lehet következtetni, a bátorító gesztust az érkező jó néven veszi, lassan bólint, de más izma egyelőre nem mozdul. Pillantása a fekete hajú emberasszonyra siklik, aki gyanakvóan méregeti egy kis ideig. Yagnarnak egyébként igaza van, a söréből még mindig nem ivott egy kortyot sem, ott pihen mellette az asztalon, mint valamilyen kiállítás egyszerű kis ereklyéje egy félkész viaszbábu mellett.
A tervről szóló beszélgetés folytatódik, mintha mi se történt volna – milyen bátor ötlet –, ő pedig elmélázik a harcos céljain, indíttatásain. Hiszen ki tudná jobban a Tűz Leányánál, hogy olyan dolog a harag, mint a lángok? Itt-ott felcsap, és ki tudja, mibe harap éppen, előbb vagy utóbb úgyis mindent felemészt. Melege pedig magához vonja a fázó lelkeket, egytől egyig. Elég végignézni az érkezőkön, a társaság egyre csak bővül, s némelyiket olyan izgalomba hozza a harc gondolata, hogy a rejtélyes maszkról sem vesznek tudomást. Nos, ha eddig nem is tették, sajnos most már kénytelenek lesznek. Hogy Yagnar örömére-e, azt nem tudni, de a Tűzleány felemelkedik a székéről, egyszerű fabotját mellettük a falnak támasztja, és kezével odahúzva a széket helyet foglal az asztaltársaságnál. Érintetlen söre most az övék mellett koppan. Bárki is beszél éppen, amint egy kis csönd köszönt be, akár kéretlenül is közbeszól. Hangja fátyolos, halk, és mivel eltakarja a száját, csak a szavak tompaságából lehet arra következtetni, hogy épp ő beszél.*
- Emberasszony vagyok. Ugghash'had a nevem.
*Kesztyűs kezével megragadja a maszkot, de nem veszi le, csupán megemeli az alját egy kissé, hogy kortyolhasson egyet a serből. Ahogy ezzel megvolt, leteszi a korsót, mint aki jól végezte dolgát, és mereven ül tovább.*
*A szakállas, fekete hajú férfi alaposan, szokatlan derűvel nézi meg magának a maszkos nőszemélyt, és még köszönti is. Bár a reakcióra igazán nem lehet következtetni, a bátorító gesztust az érkező jó néven veszi, lassan bólint, de más izma egyelőre nem mozdul. Pillantása a fekete hajú emberasszonyra siklik, aki gyanakvóan méregeti egy kis ideig. Yagnarnak egyébként igaza van, a söréből még mindig nem ivott egy kortyot sem, ott pihen mellette az asztalon, mint valamilyen kiállítás egyszerű kis ereklyéje egy félkész viaszbábu mellett.
A tervről szóló beszélgetés folytatódik, mintha mi se történt volna – milyen bátor ötlet –, ő pedig elmélázik a harcos céljain, indíttatásain. Hiszen ki tudná jobban a Tűz Leányánál, hogy olyan dolog a harag, mint a lángok? Itt-ott felcsap, és ki tudja, mibe harap éppen, előbb vagy utóbb úgyis mindent felemészt. Melege pedig magához vonja a fázó lelkeket, egytől egyig. Elég végignézni az érkezőkön, a társaság egyre csak bővül, s némelyiket olyan izgalomba hozza a harc gondolata, hogy a rejtélyes maszkról sem vesznek tudomást. Nos, ha eddig nem is tették, sajnos most már kénytelenek lesznek. Hogy Yagnar örömére-e, azt nem tudni, de a Tűzleány felemelkedik a székéről, egyszerű fabotját mellettük a falnak támasztja, és kezével odahúzva a széket helyet foglal az asztaltársaságnál. Érintetlen söre most az övék mellett koppan. Bárki is beszél éppen, amint egy kis csönd köszönt be, akár kéretlenül is közbeszól. Hangja fátyolos, halk, és mivel eltakarja a száját, csak a szavak tompaságából lehet arra következtetni, hogy épp ő beszél.*
- Emberasszony vagyok. Ugghash'had a nevem.
*Kesztyűs kezével megragadja a maszkot, de nem veszi le, csupán megemeli az alját egy kissé, hogy kortyolhasson egyet a serből. Ahogy ezzel megvolt, leteszi a korsót, mint aki jól végezte dolgát, és mereven ül tovább.*
250. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-05-24 15:47:25
Üzenet elküldve: 2020-05-24 15:47:25
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//A kígyós meg a kígyós//
*Fint nevetésére szinte meg is rándul az egyik szemöldöke, de ura a jelzéseinek, míg meg nem hallja a csipkelődő megjegyzést.*
-Hála az égnek! Porból lettél és hamuvá leszel, remélem nincs víz a közelben… *Morogja hátra, látszik, hogy idegesíti a férfi hozzáállása. A friss levegő viszont, ami a kitárt ajtón tör be, hogy a helyét átvegye a füstös kocsmaszagnak, egészen magához téríti. Az énekelgetésre csak megrándul néha a szája széle, de próbál tudomást se venni az egészről, inkább teljes valójával asztaltársasága felé fordul. Meg is kapja Zaejntől, hogy a gondolatait szinte látni is véli, ebből ő inkább arra következtet, hogy teljesen kiült az arcára, hogy a pultos legszívesebben belefojtaná az előtte lévő pohár borba.*
-Elnézést, csak elszoktam az ilyen szemtelen és csipkelődő megjegyzésektől. *Hesseget néhányat a kezével, mintha simán le tudná csak rázni az idegesítő füstölgőt.*
-Most tényleg azt szeretné, ha hosszasan elemeznénk, hogy egy óriásasszonyon bizony vagy négy tündérférfi is elférne, esetlegesen, törpéből talán három meg gnómból is, elfből talán csak kettő, de még nem láttam soha. Viszont, hogy ki tudjuk próbálni, szükségünk lenne mindenesetre egy óriásnőre. *Majd úgy tűnik, elgondolkodik, ekkor már a csuklya is megnyugszik körülötte, vélhetően a nagy idegesség felszívódott, esetleg elnapolódott.*
-Viszont egy tündér nőn, talán egyetlen ork sem fér el, így mindenféle eshetőség előfordulhat. *Fejti ki, látszik rajta, talán jobban is érdekli a téma, mint amennyire foglalkoznia kéne vele, de gondolat elterelőnek mindenképpen hasznosnak bizonyul. Eztán jutnak el odáig, hogy a csehóban lévő két férfi egyáltalán nem különbözik egymástól. Mind a kettő disznó, csak más állruhában.*
-Tetszetősre? *Kérdez vissza, mintha kétségeket próbálna ébreszteni a másikban, bár úgy véli, mivel nemesi ficsúrral ül szemben, esélytelen a dolog.*
-Az, alig bírom visszafogni magam… *Mondja egyértelműen motiváltság vesztettek, szinte egy hangon, majd belekortyol az italába. Mikor viszont megint azt hallja, hogy északra kell menni, vissza is köpi.*
-Ne szórakozzon már velem, onnan jövök! *Vág ingerült képet, bár immár ez már csak saját magának szól.*
-Ezek szerint rossz irányba indultam el… *Csapja a pohár alját az asztalra, mire a csuklyája megint hullámzik egyet. Mikor kicsit megnyugszik, néhány nagy lélegzetvételt követően, egy igazán hétköznapi és egyszerű választ kap a kérdésére. ~Jól érezni magát. ~ Hiszen, ez mindig az adott egyéntől függ, így nem igazán árult el többet magától, mint amennyi szükséges. ~Nagyon agyafúrt. ~ *
-Mit szólna hozzá, ha elsétálnánk a szobámig, közben megbeszélhetnénk a részleteket. *Mert nem szeretne a férfitől semmit, de amilyen szerencsétlen biztos megint eltévedne a városba menet, azt meg már a lábai nem bírnák ki. Ha valóban nem az életére tör, ami amint kettesben lesznek, nyilván ki is derül, akkor talán némi arany fejében biztosan kötélnek áll.*
*Fint nevetésére szinte meg is rándul az egyik szemöldöke, de ura a jelzéseinek, míg meg nem hallja a csipkelődő megjegyzést.*
-Hála az égnek! Porból lettél és hamuvá leszel, remélem nincs víz a közelben… *Morogja hátra, látszik, hogy idegesíti a férfi hozzáállása. A friss levegő viszont, ami a kitárt ajtón tör be, hogy a helyét átvegye a füstös kocsmaszagnak, egészen magához téríti. Az énekelgetésre csak megrándul néha a szája széle, de próbál tudomást se venni az egészről, inkább teljes valójával asztaltársasága felé fordul. Meg is kapja Zaejntől, hogy a gondolatait szinte látni is véli, ebből ő inkább arra következtet, hogy teljesen kiült az arcára, hogy a pultos legszívesebben belefojtaná az előtte lévő pohár borba.*
-Elnézést, csak elszoktam az ilyen szemtelen és csipkelődő megjegyzésektől. *Hesseget néhányat a kezével, mintha simán le tudná csak rázni az idegesítő füstölgőt.*
-Most tényleg azt szeretné, ha hosszasan elemeznénk, hogy egy óriásasszonyon bizony vagy négy tündérférfi is elférne, esetlegesen, törpéből talán három meg gnómból is, elfből talán csak kettő, de még nem láttam soha. Viszont, hogy ki tudjuk próbálni, szükségünk lenne mindenesetre egy óriásnőre. *Majd úgy tűnik, elgondolkodik, ekkor már a csuklya is megnyugszik körülötte, vélhetően a nagy idegesség felszívódott, esetleg elnapolódott.*
-Viszont egy tündér nőn, talán egyetlen ork sem fér el, így mindenféle eshetőség előfordulhat. *Fejti ki, látszik rajta, talán jobban is érdekli a téma, mint amennyire foglalkoznia kéne vele, de gondolat elterelőnek mindenképpen hasznosnak bizonyul. Eztán jutnak el odáig, hogy a csehóban lévő két férfi egyáltalán nem különbözik egymástól. Mind a kettő disznó, csak más állruhában.*
-Tetszetősre? *Kérdez vissza, mintha kétségeket próbálna ébreszteni a másikban, bár úgy véli, mivel nemesi ficsúrral ül szemben, esélytelen a dolog.*
-Az, alig bírom visszafogni magam… *Mondja egyértelműen motiváltság vesztettek, szinte egy hangon, majd belekortyol az italába. Mikor viszont megint azt hallja, hogy északra kell menni, vissza is köpi.*
-Ne szórakozzon már velem, onnan jövök! *Vág ingerült képet, bár immár ez már csak saját magának szól.*
-Ezek szerint rossz irányba indultam el… *Csapja a pohár alját az asztalra, mire a csuklyája megint hullámzik egyet. Mikor kicsit megnyugszik, néhány nagy lélegzetvételt követően, egy igazán hétköznapi és egyszerű választ kap a kérdésére. ~Jól érezni magát. ~ Hiszen, ez mindig az adott egyéntől függ, így nem igazán árult el többet magától, mint amennyi szükséges. ~Nagyon agyafúrt. ~ *
-Mit szólna hozzá, ha elsétálnánk a szobámig, közben megbeszélhetnénk a részleteket. *Mert nem szeretne a férfitől semmit, de amilyen szerencsétlen biztos megint eltévedne a városba menet, azt meg már a lábai nem bírnák ki. Ha valóban nem az életére tör, ami amint kettesben lesznek, nyilván ki is derül, akkor talán némi arany fejében biztosan kötélnek áll.*
249. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-05-23 12:50:24
Üzenet elküldve: 2020-05-23 12:50:24
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Ősök útja//
* A férfi válasza és annak módja nem hazudtolja meg a róla eddig kialakult képet.*
- Hah!* hallat Ellavear nevetésszerű horkantást, miközben döntése egyre inkább megszilárdul. Yagnar érezhetően nem aggódik a tagok toborzása miatt, így a nő sem látja okát további akadékoskodásnak.*
- ...és asszonyokkal.* egészíti ki a barbár szavait, miközben társaságuk akad.
A sötét üstökű aprót biccent üdvözlésként, mikor nevét megemlítik. Szóra is nyitná száját, hiszen ez az egyik lételeme, de Yagnar elébe vág a dolognak. Nem vesztegeti az időt, magáénak tudva ezzel Ellavear elismerő pillantását. Ekkor újabb vendég tér be a fogadóba. A füstös szempár összeszűkül, miközben bizalmatlan méricskéli a maszkos alakot. Látványától kellemetlen érzés fogja el, mintha a bőre mélyén viszketne, ahol lehetetlen megvakarni. Nem szívesen futna vele össze Arthenior egy keskeny utcájában napnyugta után. Szemét csak akkor veszi le róla, amikor Yagnar ismét magához ragadja a szót. Ellavear már döntött, de szereti megadni a módját a dolgoknak. Felemeli kupáját és kiissza teljes tartalmát.*
- Engem megnyertél az ügyednek Yagnar Rhagodar.* mondja a tharg nedűtől csillogó ajkakkal.* Csatlakozom hozzád.* koppan hangosan az üres korsó az asztallapon. Ekkor beállít a barbár leány, mint egy végszóra. Ella hangosan felnevet, közben közelebb inti.*
- Gyere csak, ülj le közénk!* magához veszi a második korsót, s szórakozottan figyeli a események további alakulását.*
* A férfi válasza és annak módja nem hazudtolja meg a róla eddig kialakult képet.*
- Hah!* hallat Ellavear nevetésszerű horkantást, miközben döntése egyre inkább megszilárdul. Yagnar érezhetően nem aggódik a tagok toborzása miatt, így a nő sem látja okát további akadékoskodásnak.*
- ...és asszonyokkal.* egészíti ki a barbár szavait, miközben társaságuk akad.
A sötét üstökű aprót biccent üdvözlésként, mikor nevét megemlítik. Szóra is nyitná száját, hiszen ez az egyik lételeme, de Yagnar elébe vág a dolognak. Nem vesztegeti az időt, magáénak tudva ezzel Ellavear elismerő pillantását. Ekkor újabb vendég tér be a fogadóba. A füstös szempár összeszűkül, miközben bizalmatlan méricskéli a maszkos alakot. Látványától kellemetlen érzés fogja el, mintha a bőre mélyén viszketne, ahol lehetetlen megvakarni. Nem szívesen futna vele össze Arthenior egy keskeny utcájában napnyugta után. Szemét csak akkor veszi le róla, amikor Yagnar ismét magához ragadja a szót. Ellavear már döntött, de szereti megadni a módját a dolgoknak. Felemeli kupáját és kiissza teljes tartalmát.*
- Engem megnyertél az ügyednek Yagnar Rhagodar.* mondja a tharg nedűtől csillogó ajkakkal.* Csatlakozom hozzád.* koppan hangosan az üres korsó az asztallapon. Ekkor beállít a barbár leány, mint egy végszóra. Ella hangosan felnevet, közben közelebb inti.*
- Gyere csak, ülj le közénk!* magához veszi a második korsót, s szórakozottan figyeli a események további alakulását.*
248. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-05-23 10:52:44
Üzenet elküldve: 2020-05-23 10:52:44
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 2
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Ősök útja//
*Nem utasítják vissza társaságát. Sőt Yagnar részéről még igazán kedélyes fogadtatásban is részesül. Jól esik a vándornak, mikor szívesen látják a tűz mellett némi sör társaságában. Főleg egy hosszú út után. Így hát helyet is foglal, elégedett mosollyal az arcán.*
-Yagnar Rhagodar, és Ellavear.
*Ismétli a neveket, a könnyebb memorizálás céljából. Kortyol egyet söréből. Első ránézésre, de másodikra is amolyan vándorló zsoldosnak tűnt neki a marcona férfi. Most viszont úgy köszönti őt, mintha legalábbis itt élne. Az már eszébe sem jut, hogy nem mindenki hontalan mint ő, csak azért mert hosszabb útra indul. Az ember fia általában visszatér otthonába. Persze, ha van hova.*
-Biza jól sejted.
*Mondja, egy újabb elégedett mosollyal. Hamar kilyukadtak a lényegnél. Pedig éppen csak egy fél perce ült le, de máris egy munka ajánlat elé tekint. Meglehetősen elkényeztetve érzi magát. De élvezi.*
-Céllal? Munkát egyszerű adni az embernek. Na de célt? Te aztán magabiztos vagy! Kíváncsivá tettél.
*Régen kecsegtették célokkal. Bár keresni akkor sem kereste. Legalább is nem idegenek ajánlataiban. Mindig szívesen várja mi is az ami mások szerint célt adhat neki. Eddig mindig mellé lőttek. Azonban még mielőtt megtudhatná ezt, egy érdekes alak foglal helyet közel hozzájuk. Gaerevern is köszönti a jövevényt, majd Yagnar felé fordul, és ő is nagyot kortyol a söréből. Miután végig hallgatta a férfi terveit, egyetlen kérdést szeretne csak feltenni.*
-Mikor indulunk?
*Elereszt egy rövid kacajt. Tetszik neki ez a lendület. Pár perc után már fosztogatásra invitálják. Ha valamiféle istenség foglalkozik Garevernnel, akkor most kifejezetten kényezteti őt.
A mai nap tempója ez után sem ül le. Egy harmadik vendég is Yagnar, és Ellavear társaságához kíván csatlakozni. Arrébb húzódik, hogy ő is elférjen.*
-Én felőlem akad még.
*Nem utasítják vissza társaságát. Sőt Yagnar részéről még igazán kedélyes fogadtatásban is részesül. Jól esik a vándornak, mikor szívesen látják a tűz mellett némi sör társaságában. Főleg egy hosszú út után. Így hát helyet is foglal, elégedett mosollyal az arcán.*
-Yagnar Rhagodar, és Ellavear.
*Ismétli a neveket, a könnyebb memorizálás céljából. Kortyol egyet söréből. Első ránézésre, de másodikra is amolyan vándorló zsoldosnak tűnt neki a marcona férfi. Most viszont úgy köszönti őt, mintha legalábbis itt élne. Az már eszébe sem jut, hogy nem mindenki hontalan mint ő, csak azért mert hosszabb útra indul. Az ember fia általában visszatér otthonába. Persze, ha van hova.*
-Biza jól sejted.
*Mondja, egy újabb elégedett mosollyal. Hamar kilyukadtak a lényegnél. Pedig éppen csak egy fél perce ült le, de máris egy munka ajánlat elé tekint. Meglehetősen elkényeztetve érzi magát. De élvezi.*
-Céllal? Munkát egyszerű adni az embernek. Na de célt? Te aztán magabiztos vagy! Kíváncsivá tettél.
*Régen kecsegtették célokkal. Bár keresni akkor sem kereste. Legalább is nem idegenek ajánlataiban. Mindig szívesen várja mi is az ami mások szerint célt adhat neki. Eddig mindig mellé lőttek. Azonban még mielőtt megtudhatná ezt, egy érdekes alak foglal helyet közel hozzájuk. Gaerevern is köszönti a jövevényt, majd Yagnar felé fordul, és ő is nagyot kortyol a söréből. Miután végig hallgatta a férfi terveit, egyetlen kérdést szeretne csak feltenni.*
-Mikor indulunk?
*Elereszt egy rövid kacajt. Tetszik neki ez a lendület. Pár perc után már fosztogatásra invitálják. Ha valamiféle istenség foglalkozik Garevernnel, akkor most kifejezetten kényezteti őt.
A mai nap tempója ez után sem ül le. Egy harmadik vendég is Yagnar, és Ellavear társaságához kíván csatlakozni. Arrébb húzódik, hogy ő is elférjen.*
-Én felőlem akad még.
247. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-05-23 00:30:05
Üzenet elküldve: 2020-05-23 00:30:05
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 68
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 68
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Ősök útja//
*Kicsapódik az ajtó, s berobog rajta az út porától koszos, tagjaiban kissé elfáradt jelenség. Oldalán batyu, hátán íj és tegez, s a többi vendéggel mit sem foglalkozva halad a pult felé, hogy kikérje az oly nagyon megérdemelt és szomjazott sört. Hallotta pletykákból, hogy itt ez az ital különösen jó zamatú, ízletes. A világért sem hagyna ki egy ilyen alkalmat, hogy megkóstolja, még ha nincs is kivel igyon. Nem mintha eddig zavarta volna a magányos alkoholizmus, elég ritkán akadt párja a nőnek, bárhová tért. Ha nagy ritkán mégis megtisztelte valaki a társaságával, vagy hamar visszavonulót fújt, mélyen csalódva a külsőre talán megkapó, belsőre nyers és modortalan lányban, vagy annyira ínyére volt ez a természetes vadság, hogy hamar szobán végezték. De ez alig-alig fordult elő, talán azért, mert forgalmas helyekre ritkán téved Renna. Csak ha vágyik a kényelmes ágyra, vagy meleg, igényesen elkészített ételre.
A pulthoz lép, s kicsit sem nőiesen vagy elegánsan csapja le bőr erszényét, Tharg házi sörért kurjantva. Hanyag mozdulattal csörgeti elő a 9 aranyat. S amint megkapja a korsót, hálásan biccent a csapos felé, aztán hely után néz. A kinti hűvös után igazán csábítóan hat a ropogó kandalló, még akkor is, ha éppen bőven akadnak körülötte furcsa alakok. Így ő is arra veszi az irányt, s cseppet sem zavartatva magát robban be a valószínűleg éppen kellemesen elbeszélgető társaságba.*
- Akad még itt hely?
*Kérdi fennhangon, szemét le nem véve a tűzről, ezzel is némán jelezve, hogy ő bizony közel akar ülni a meleghez, még ha ezzel kényelmetlen helyzetbe is hozza többieket. Ha befogadják, hát levágja magát egy fenéknyi üres helyre, s nagyot és hangosat kortyol a sörből.*
*Kicsapódik az ajtó, s berobog rajta az út porától koszos, tagjaiban kissé elfáradt jelenség. Oldalán batyu, hátán íj és tegez, s a többi vendéggel mit sem foglalkozva halad a pult felé, hogy kikérje az oly nagyon megérdemelt és szomjazott sört. Hallotta pletykákból, hogy itt ez az ital különösen jó zamatú, ízletes. A világért sem hagyna ki egy ilyen alkalmat, hogy megkóstolja, még ha nincs is kivel igyon. Nem mintha eddig zavarta volna a magányos alkoholizmus, elég ritkán akadt párja a nőnek, bárhová tért. Ha nagy ritkán mégis megtisztelte valaki a társaságával, vagy hamar visszavonulót fújt, mélyen csalódva a külsőre talán megkapó, belsőre nyers és modortalan lányban, vagy annyira ínyére volt ez a természetes vadság, hogy hamar szobán végezték. De ez alig-alig fordult elő, talán azért, mert forgalmas helyekre ritkán téved Renna. Csak ha vágyik a kényelmes ágyra, vagy meleg, igényesen elkészített ételre.
A pulthoz lép, s kicsit sem nőiesen vagy elegánsan csapja le bőr erszényét, Tharg házi sörért kurjantva. Hanyag mozdulattal csörgeti elő a 9 aranyat.
S amint megkapja a korsót, hálásan biccent a csapos felé, aztán hely után néz. A kinti hűvös után igazán csábítóan hat a ropogó kandalló, még akkor is, ha éppen bőven akadnak körülötte furcsa alakok. Így ő is arra veszi az irányt, s cseppet sem zavartatva magát robban be a valószínűleg éppen kellemesen elbeszélgető társaságba.*- Akad még itt hely?
*Kérdi fennhangon, szemét le nem véve a tűzről, ezzel is némán jelezve, hogy ő bizony közel akar ülni a meleghez, még ha ezzel kényelmetlen helyzetbe is hozza többieket. Ha befogadják, hát levágja magát egy fenéknyi üres helyre, s nagyot és hangosat kortyol a sörből.*
246. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-05-22 01:30:08
Üzenet elküldve: 2020-05-22 01:30:08
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 280
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 280
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Ősök útja//
-Egy sem! *Válaszolja nemes egyszerűséggel a feltett kérdésre, szemmel láthatóan nem taglózza le túlságosan a tény. A válasszal sem marad sokáig adós, még egy halovány mosoly is megjelenik bajsza alatt.*
-Kardot nem oly nehéz lelni. A thargok faluja alighanem tele vannak nagyravágyó legényekkel... *Be sem fejezi a mondatot, mikor meglepő merészséggel egy fél-elf csatlakozik társaságukhoz. Átveszi a felé nyújtott korsót és jelentőségteljesen Ellavearra pillant, amolyan "én megmondtam" arckifejezéssel.*
-Ugyan, kérlek. Ahonnét én jövök, a vándornak mindig akad hely a tűz mellett, ha arra veti a sors.
*Elgondolkodva fürkészi az újonnan érkezett férfiút, miközben lassan a kapott sörbe kortyol.*
-Yagnar a nevem, Yagnar Rhagodar. Ő pedig itt
Ellavear. Mondd, fiam... *Hajol közelebb, bizalmasabbra fogva a hangvételt.* -Miért vagy itt? Bolond lennék, ha nem sejteném, hogy egy magadfajta vándor biza' munkát keres. Vagy tán célt. Én mindkettővel szolgálhatok.
*Még mielőtt azonban a tárgyra térne, egy fogadóba lépő, sajátos megjelenésű leányzó hívja fel magára a figyelmét. Hátrafordulva veti át karját a karosszék támláján, úgy követi tekintetével a különös jelenést. Maszkot visel. Bizonyos helyeken és körökben ez aligha támaszt bizalmat, ő viszont nagy kedvvel legelteti szemét az ismeretlenen. Mindhárom betoppanót körbelengi valami misztérium, alighanem mindnyájuknak meg is van a maga története. S még is, itt kötöttek ki, a Vaskorsóban. Több ez, mint véletlen.*
-Egy szék még elkél, de szívesen látunk. Fról!
*Emeli a korsót köszöntésképp, majd elvigyorodik és nagyot húz belőle.*
-Légy ember, elf, vagy bárki istenfia... Thargföldön jársz, innod kell a sörükből. *Persze mindegyikőjük kezében ott figyel az említett ital, az övében ezúttal Garevern jóvoltából.
A maszkos leányzó elég közel van hozzájuk, hogy hallja szavait, őt pedig a legkevésbé sem zavarja a jelenléte. Folytatja a mondandóját, ha közelebb lép, ha nem.*
-Ahol abbahagytam. Ezek a parasztok... Jó ideje művelik a földjeiket háborítatlan és gazdátlan. Én pedig őseim útját követem.Karddal aratunk, s vérrel öntözünk. Hozunk néhány thargfit Kalácsfalváról, aztán uzsgyi neki. Bármit is lelünk, a részetek a Tiétek. Én állom a szavam. Mit szóltok?!
*Csap az asztalra, majd hátradőlve a karosszékben körbejáratja a tekintetét az egybegyűlteken. Kötve hiszi, hogy bármelyikük is megijedne a kilátásoktól, de sosem lehet tudni.*
-Egy sem! *Válaszolja nemes egyszerűséggel a feltett kérdésre, szemmel láthatóan nem taglózza le túlságosan a tény. A válasszal sem marad sokáig adós, még egy halovány mosoly is megjelenik bajsza alatt.*
-Kardot nem oly nehéz lelni. A thargok faluja alighanem tele vannak nagyravágyó legényekkel... *Be sem fejezi a mondatot, mikor meglepő merészséggel egy fél-elf csatlakozik társaságukhoz. Átveszi a felé nyújtott korsót és jelentőségteljesen Ellavearra pillant, amolyan "én megmondtam" arckifejezéssel.*
-Ugyan, kérlek. Ahonnét én jövök, a vándornak mindig akad hely a tűz mellett, ha arra veti a sors.
*Elgondolkodva fürkészi az újonnan érkezett férfiút, miközben lassan a kapott sörbe kortyol.*
-Yagnar a nevem, Yagnar Rhagodar. Ő pedig itt
Ellavear. Mondd, fiam... *Hajol közelebb, bizalmasabbra fogva a hangvételt.* -Miért vagy itt? Bolond lennék, ha nem sejteném, hogy egy magadfajta vándor biza' munkát keres. Vagy tán célt. Én mindkettővel szolgálhatok.
*Még mielőtt azonban a tárgyra térne, egy fogadóba lépő, sajátos megjelenésű leányzó hívja fel magára a figyelmét. Hátrafordulva veti át karját a karosszék támláján, úgy követi tekintetével a különös jelenést. Maszkot visel. Bizonyos helyeken és körökben ez aligha támaszt bizalmat, ő viszont nagy kedvvel legelteti szemét az ismeretlenen. Mindhárom betoppanót körbelengi valami misztérium, alighanem mindnyájuknak meg is van a maga története. S még is, itt kötöttek ki, a Vaskorsóban. Több ez, mint véletlen.*
-Egy szék még elkél, de szívesen látunk. Fról!
*Emeli a korsót köszöntésképp, majd elvigyorodik és nagyot húz belőle.*
-Légy ember, elf, vagy bárki istenfia... Thargföldön jársz, innod kell a sörükből. *Persze mindegyikőjük kezében ott figyel az említett ital, az övében ezúttal Garevern jóvoltából.
A maszkos leányzó elég közel van hozzájuk, hogy hallja szavait, őt pedig a legkevésbé sem zavarja a jelenléte. Folytatja a mondandóját, ha közelebb lép, ha nem.*
-Ahol abbahagytam. Ezek a parasztok... Jó ideje művelik a földjeiket háborítatlan és gazdátlan. Én pedig őseim útját követem.Karddal aratunk, s vérrel öntözünk. Hozunk néhány thargfit Kalácsfalváról, aztán uzsgyi neki. Bármit is lelünk, a részetek a Tiétek. Én állom a szavam. Mit szóltok?!
*Csap az asztalra, majd hátradőlve a karosszékben körbejáratja a tekintetét az egybegyűlteken. Kötve hiszi, hogy bármelyikük is megijedne a kilátásoktól, de sosem lehet tudni.*
245. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-05-21 13:58:28
Üzenet elküldve: 2020-05-21 13:58:28
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 87
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 87
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Mindenki//
*Fint úgy látja, végre megint megugrik a forgalom, ezért egy ládával kitámasztja a hátsó ajtót, és dalolászás helyett ajkai között a szivar füstölgő csonkjával játszadozva egyenként nekiállja kimérni a kért söröket, és besöpörni értük az aranyat. Ugyan furábbnál furább alakokat lát, de mind kivétel nélkül szívós harcosfélének tűnik, és mindig is kellemesebben érezte magát ebben a közegben. Az egyikük, egy suhanc szobát is kivesz, persze átadja neki a kulcsot a pénzért. A víz kérdésére nincs elragadtatva, ez a fürdés-dolgot macerának tartja, de a kérést ettől függetlenül teljesíti. Kilép a nyitott ajtón egy vödörrel, megtölti a kútnál, és úgy, ahogy van, a fickó kezébe nyomja a fülét. Vigye, ahova akarja.*
- Ha már nem kell, tedd ki a folyosóra. Majd lehozom és kiöntöm hátul. *Ajánlja fel. Az ő szíve se kőből van. Ezután csak messziről lesi a kígyósok ügyködéseit, hallgatja a csevegőket. Kezdi magát egyre magányosabbnak érezni, mintha csak most, ekkora társaság mellett kezdené elérni a felismerés, hogy Esti nem gondolja meg magát, valószínűleg nem fog berontani az ajtón, hogy a kirándulása helyett a férfi karjaiba vesse magát. A füst mellett egy nagy sóhaj is elhagyja a száját.*
A hozzászólás írója (Komor Fintarret) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.05.21 13:59:14
*Fint úgy látja, végre megint megugrik a forgalom, ezért egy ládával kitámasztja a hátsó ajtót, és dalolászás helyett ajkai között a szivar füstölgő csonkjával játszadozva egyenként nekiállja kimérni a kért söröket, és besöpörni értük az aranyat. Ugyan furábbnál furább alakokat lát, de mind kivétel nélkül szívós harcosfélének tűnik, és mindig is kellemesebben érezte magát ebben a közegben. Az egyikük, egy suhanc szobát is kivesz, persze átadja neki a kulcsot a pénzért. A víz kérdésére nincs elragadtatva, ez a fürdés-dolgot macerának tartja, de a kérést ettől függetlenül teljesíti. Kilép a nyitott ajtón egy vödörrel, megtölti a kútnál, és úgy, ahogy van, a fickó kezébe nyomja a fülét. Vigye, ahova akarja.*
- Ha már nem kell, tedd ki a folyosóra. Majd lehozom és kiöntöm hátul. *Ajánlja fel. Az ő szíve se kőből van. Ezután csak messziről lesi a kígyósok ügyködéseit, hallgatja a csevegőket. Kezdi magát egyre magányosabbnak érezni, mintha csak most, ekkora társaság mellett kezdené elérni a felismerés, hogy Esti nem gondolja meg magát, valószínűleg nem fog berontani az ajtón, hogy a kirándulása helyett a férfi karjaiba vesse magát. A füst mellett egy nagy sóhaj is elhagyja a száját.*
A hozzászólás írója (Komor Fintarret) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.05.21 13:59:14
244. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-05-21 13:25:07
Üzenet elküldve: 2020-05-21 13:25:07
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 5
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 5
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Ősök útja//
*Az ajtó megnyikordul, és a megnövekvő huzat néhány száraz falevelet sodor be a helyiségbe, azonban nem ez az egyetlen látnivaló. A kinti fény igen magas nőalakot fog körbe, lenge, finom szövetekből álló ruháját felkapja a szellő, mintha csak valami báli öltözék volna, de viseltes csizmája és túrára használt, egyszerű botja nem túl kecsesen dobban a padlón, rögtön elűzve a bájos varázst. Becsukja maga után az ajtót, és a megváltozott fényviszonyokban tekintetét végigjáratja a vendégeken. Ettől függetlenül nehéz lenne megmondani, pontosan kit keres, arca nem árul el semmit, mivel hófehér maszk fedi vonásait, de az biztos, hogy a kandalló felé fordulva állapodik meg. Mereven nézi a fel-felcsapó lángokat, hallgatja a roppanásaikat, és mintha úgy tépné le magát a látványról, lassan a pult felé indul, és fojtott hangon rendel egy Tharg házi sört, 10 aranyért.
Miután megkapta az italt, ismét a kandalló köti le, ám ezúttal tesz is felé néhány határozott lépést, és helyet foglal a közvetlen közelében, letámasztva a botot és letéve a korsót. Ezzel együtt jár az, hogy bár a hely pang az ürességtől, és bőven lenne üres hely, amelyből válogathat, a nő szándékosan úgy helyezkedik, hogy alig egy lépés válassza el a beszélgető Yagnaréktól. Kísérteties ábrázatán a lángok fénye táncot lejt, ahogy fejét a tűz, egyben a csoport felé fordítja. A maszk sajnos nem árulkodik róla, pontosan hová is néz, a szemét se látni, hiszen a kis rések a félhomályban árnyékba borulnak. Nem szól, nem mozdul, csupán mereven ül, mint egy bábu.*
*Az ajtó megnyikordul, és a megnövekvő huzat néhány száraz falevelet sodor be a helyiségbe, azonban nem ez az egyetlen látnivaló. A kinti fény igen magas nőalakot fog körbe, lenge, finom szövetekből álló ruháját felkapja a szellő, mintha csak valami báli öltözék volna, de viseltes csizmája és túrára használt, egyszerű botja nem túl kecsesen dobban a padlón, rögtön elűzve a bájos varázst. Becsukja maga után az ajtót, és a megváltozott fényviszonyokban tekintetét végigjáratja a vendégeken. Ettől függetlenül nehéz lenne megmondani, pontosan kit keres, arca nem árul el semmit, mivel hófehér maszk fedi vonásait, de az biztos, hogy a kandalló felé fordulva állapodik meg. Mereven nézi a fel-felcsapó lángokat, hallgatja a roppanásaikat, és mintha úgy tépné le magát a látványról, lassan a pult felé indul, és fojtott hangon rendel egy Tharg házi sört, 10 aranyért.
Miután megkapta az italt, ismét a kandalló köti le, ám ezúttal tesz is felé néhány határozott lépést, és helyet foglal a közvetlen közelében, letámasztva a botot és letéve a korsót. Ezzel együtt jár az, hogy bár a hely pang az ürességtől, és bőven lenne üres hely, amelyből válogathat, a nő szándékosan úgy helyezkedik, hogy alig egy lépés válassza el a beszélgető Yagnaréktól. Kísérteties ábrázatán a lángok fénye táncot lejt, ahogy fejét a tűz, egyben a csoport felé fordítja. A maszk sajnos nem árulkodik róla, pontosan hová is néz, a szemét se látni, hiszen a kis rések a félhomályban árnyékba borulnak. Nem szól, nem mozdul, csupán mereven ül, mint egy bábu.*
243. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-05-21 08:40:51
Üzenet elküldve: 2020-05-21 08:40:51
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Ősök útja//
* Újdonsült ismerőse kivívja magának Ella figyelmét. ~Csak semmi előjáték. Egyből a közepébe.~ Sötét szembogarai beleakaszkodnak a férfi eleven pillantásába, mely visszatükrözi a kandallóban lobogó tűz pulzálását. A nő homlokát ráncolja, neki ugyan nem jelentenek sokat a Vashegy uracskái. A vakond sem törődik a ménessel, mely a feje felett vágtat keresztül a pusztán. Viszont Yagnar Rhagodar felkelti az érdeklődést. Mindig is úgy gondolta, hogy az embernek élveznie kell azt, amit csinál.*
- Nagyon törekvő vagy barátom.*ad hangot elismerésének. A férfit valamiféle isteni elhivatottság is vezérli, de Ellavear ebben sem osztozik. Ennek ellenére eljátszadozik a gondolattal. A férfi kedvérevaló szerzet, olyannak látszik, aki érti a dolgát és bírja az egyenes beszédet. Hogy érdemes-e a követésre? Azt csak az idő döntheti el.*
* Ellavear szeme összeszűkül. Ez a döntés sorsfordító lehet.*
- Mennyi kard áll a szolgálatodban ehhez az ambiciózus tervhez?* kíváncsi mégis mire számíthat. Mielőtt még azonban elkötelezhetné magát az ügy mellett, társaságuk akad. A nő sötét szemöldöke megemelkedik a csinos pofika láttán. Igyekszik nem nehezményezni, hogy egyedül a vele szemben ülő férfi kap italt. Eddigi tapasztalatai alapján nem ehhez szokott. Visszafogottan ugyan, de viszonozza a biccentést, majd egy vállrándítással adja a félvér tudtára, hogy nem szándékozik kifogást emelni jelenléte ellen.*
A hozzászólás írója (Ellavear Treblinda) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.05.21 08:42:11
* Újdonsült ismerőse kivívja magának Ella figyelmét. ~Csak semmi előjáték. Egyből a közepébe.~ Sötét szembogarai beleakaszkodnak a férfi eleven pillantásába, mely visszatükrözi a kandallóban lobogó tűz pulzálását. A nő homlokát ráncolja, neki ugyan nem jelentenek sokat a Vashegy uracskái. A vakond sem törődik a ménessel, mely a feje felett vágtat keresztül a pusztán. Viszont Yagnar Rhagodar felkelti az érdeklődést. Mindig is úgy gondolta, hogy az embernek élveznie kell azt, amit csinál.*
- Nagyon törekvő vagy barátom.*ad hangot elismerésének. A férfit valamiféle isteni elhivatottság is vezérli, de Ellavear ebben sem osztozik. Ennek ellenére eljátszadozik a gondolattal. A férfi kedvérevaló szerzet, olyannak látszik, aki érti a dolgát és bírja az egyenes beszédet. Hogy érdemes-e a követésre? Azt csak az idő döntheti el.*
* Ellavear szeme összeszűkül. Ez a döntés sorsfordító lehet.*
- Mennyi kard áll a szolgálatodban ehhez az ambiciózus tervhez?* kíváncsi mégis mire számíthat. Mielőtt még azonban elkötelezhetné magát az ügy mellett, társaságuk akad. A nő sötét szemöldöke megemelkedik a csinos pofika láttán. Igyekszik nem nehezményezni, hogy egyedül a vele szemben ülő férfi kap italt. Eddigi tapasztalatai alapján nem ehhez szokott. Visszafogottan ugyan, de viszonozza a biccentést, majd egy vállrándítással adja a félvér tudtára, hogy nem szándékozik kifogást emelni jelenléte ellen.*
A hozzászólás írója (Ellavear Treblinda) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.05.21 08:42:11
242. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-05-21 00:00:48
Üzenet elküldve: 2020-05-21 00:00:48
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 21
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 21
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//A kígyós meg a kígyós//
*Fintarret röhögésére ráemeli tekintetét a férfire, de nem időzik rajta sokáig. Nem mutat komoly érdeklődést, és arca is kifejezéstelen marad, így nem lehet eldönteni, hogy valójában zavarja e őt a helyzet, vagy sem. Valójában cseppet sem veszi fel a provokációt, sőt, még egészen jót mulat a kis előadáson, ami egy röpke félmosolyt csal az arcára.
Zaejn figyelmes lesz arra, hogy a különleges lánynak szokatlanul mozgékony a feje, ami tagadhatatlanul megdöbbenti, felkelti érdeklődését, és egy picit meg is ijeszti.*
- Engedje meg, hogy megjegyezzem, hogy elég élénk gondolatai lehetnek, szinte látni vélem őket.
*Jut a rendkívül elmés következtetésre, miközben megállja, hogy túlzott kíváncsiságával megrohamozza a lányt. Éppen csak a kezére nem ül, hogy lerántsa a másikról csuklyáját.*
~ Természetesen az faragatlanság lenne. Talán ezért is tetszik az ötlet. ~
- Talán igen, talán nem.
*Vonja meg hanyagul a vállait.*
- De miből ered ez a gondolat? Érdekelne.
*Reméli válaszként azt kapja, hogy helyes arcának nem sok nő tud ellenállni. Ha asztaltársa nem is így gondolja, de Zaejn igen. A heves reakció pontosan az, amit egyébként várt, és amit teli fogsoros vigyorral honorál.*
- Kár lenne azért, ha már ilyen tetszetősre formálták az istenek.
*Jegyzi meg a szégyen apró szikráját sem mutatva.*
- Hát mondom, hogy az főút mentén kell tovább haladni északnak.
*Ismétli meg önmagát, amit cseppet sem szeret, de amit ennél is kevésbé szívlel az az, amikor játékot elrontják azzal, hogy a szándékairól kérdezik.*
- Az őszinte válasz, hogy szándékomban áll jól érezni magam, jelentsen ez az adott pillanatban bármit is.
*Konkrét tervei persze nincsenek az egyértelműeken túl. Az a pár apróság pedig elég képlékeny ahhoz, hogy változás esetén ne vegyen nagyon a szívére.*
*Fintarret röhögésére ráemeli tekintetét a férfire, de nem időzik rajta sokáig. Nem mutat komoly érdeklődést, és arca is kifejezéstelen marad, így nem lehet eldönteni, hogy valójában zavarja e őt a helyzet, vagy sem. Valójában cseppet sem veszi fel a provokációt, sőt, még egészen jót mulat a kis előadáson, ami egy röpke félmosolyt csal az arcára.
Zaejn figyelmes lesz arra, hogy a különleges lánynak szokatlanul mozgékony a feje, ami tagadhatatlanul megdöbbenti, felkelti érdeklődését, és egy picit meg is ijeszti.*
- Engedje meg, hogy megjegyezzem, hogy elég élénk gondolatai lehetnek, szinte látni vélem őket.
*Jut a rendkívül elmés következtetésre, miközben megállja, hogy túlzott kíváncsiságával megrohamozza a lányt. Éppen csak a kezére nem ül, hogy lerántsa a másikról csuklyáját.*
~ Természetesen az faragatlanság lenne. Talán ezért is tetszik az ötlet. ~
- Talán igen, talán nem.
*Vonja meg hanyagul a vállait.*
- De miből ered ez a gondolat? Érdekelne.
*Reméli válaszként azt kapja, hogy helyes arcának nem sok nő tud ellenállni. Ha asztaltársa nem is így gondolja, de Zaejn igen. A heves reakció pontosan az, amit egyébként várt, és amit teli fogsoros vigyorral honorál.*
- Kár lenne azért, ha már ilyen tetszetősre formálták az istenek.
*Jegyzi meg a szégyen apró szikráját sem mutatva.*
- Hát mondom, hogy az főút mentén kell tovább haladni északnak.
*Ismétli meg önmagát, amit cseppet sem szeret, de amit ennél is kevésbé szívlel az az, amikor játékot elrontják azzal, hogy a szándékairól kérdezik.*
- Az őszinte válasz, hogy szándékomban áll jól érezni magam, jelentsen ez az adott pillanatban bármit is.
*Konkrét tervei persze nincsenek az egyértelműeken túl. Az a pár apróság pedig elég képlékeny ahhoz, hogy változás esetén ne vegyen nagyon a szívére.*
241. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-05-20 19:41:23
Üzenet elküldve: 2020-05-20 19:41:23
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 2
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Ősök útja//
*Fáradt léptek zajától kísérve lép be az ajtón, amit lassú mozdulattal csuk be maga után. Lábai is ezt a tempót veszik fel, miközben a pult felé viszik gazdájukat. Ráérnek ők. Hova kapkodjanak? A terv szerint úgy is gyökeret vernek ebben a fogadóban, legalább is pár napig. Amennyiben viselőjük talál magának érdemleges munkát, akár egy hétig vagy kettőig is megússzák a vándorlással járó fáradalmakat. Hosszabb pihenőre nem számíthatnak. Olyanra példa még nem akadt. Talán már nem is fog. Azonban ilyen nagyszabású álmok teljesülésére nem is számítanak, beérik ők azzal is, ha a főnök ledörzsöli róluk az úti port, és megpihenhetnek pár perce egy kényelmes székre támaszkodva, kengyel helyett.
Garevern ért lábainak panaszaiból, és jutalmat is kínál a hű munkájukért. Így hát a pulthoz érve illedelmesen köszönti is a csapost. Eztán megfogalmazza neki a kérését. Ami egy Szoba, egy éjszakára. A fizetséget sem felejti el. 15 aranyat hagy a pulton. Megtudakolja merre találja a hálókat, és vizet is kér hogy lemoshassa magát. Miután végre belép a szobába leteszi táskáját. Kipakolnia nem szükséges.
Nem sok minden maradt abban a táskában, ami nem használódott el teljesen. Csak egy tűzszerszám, egy vas edény, és némi szárított hús akad benne. Továbbá egy kisebb, éppen egy ember befogadására alkalmas sátornak a vasai, és a hozzájuk való vászon. Miután a víz végre megérkezik, neki is lát a mosdásnak. Amint ezzel végzett a köpenyét kivéve mindet ruházatát, és fegyvereit is vissza aggatja magára.
A földszintre visszaérve újra megszólítja a csapost. Ezúttal egy kupa Tharg házi sört kér, és azonnal adja is az érte járó 10 aranyat. Mialatt kitöltésre kerül az itala, körbe pásztázza tekintetével a helyet. Nincs nagy tömeg, ezt már mikor belépett elkönyvelte. Egy férfit, és egy nőt szúr ki elsőként. A nő igencsak feltűnő jelenség. Legalább is Garevern számára. A másik pedig egyértelműen harcosnak tűnik. Zsoldos, vagy esetleg helyi őr. Talán ők tudhatnak a közelben olyan helyről ahol, egy maga fajta kóbor felajánlhatja szolgálatait. Ekkor látja, hogy a férfi lehúzta kupája tartalmát. Kér hát még egy korsóval a Tharg házi sörből. Ezért is lecsengeti a 10 aranyat. Majd elindul a páros felé. Leporolja rég megkopott modorát, és a napszaknak megfelelő köszönés után, a férfi felé nyújtja az egyik sört.*
-Úgy látom elfér nálad még egy kupával!
*Ha elfogadja a sört akkor kezet is nyújt.*
-Garevern Breevol
*És a hölgy felé és intéz egy gyors főhajtást. Nem olyan nőnek tűnik ő mint akinek kezet kellene csókolni. Még az is lehet, hogy sértésnek venné.*
-Nem bánják, ha csatlakozok?
*Amennyiben engedélyt kap rá, oda húz egy széket, és helyet foglal.*
A hozzászólás írója (Garevern Breevol) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.05.20 19:42:06
*Fáradt léptek zajától kísérve lép be az ajtón, amit lassú mozdulattal csuk be maga után. Lábai is ezt a tempót veszik fel, miközben a pult felé viszik gazdájukat. Ráérnek ők. Hova kapkodjanak? A terv szerint úgy is gyökeret vernek ebben a fogadóban, legalább is pár napig. Amennyiben viselőjük talál magának érdemleges munkát, akár egy hétig vagy kettőig is megússzák a vándorlással járó fáradalmakat. Hosszabb pihenőre nem számíthatnak. Olyanra példa még nem akadt. Talán már nem is fog. Azonban ilyen nagyszabású álmok teljesülésére nem is számítanak, beérik ők azzal is, ha a főnök ledörzsöli róluk az úti port, és megpihenhetnek pár perce egy kényelmes székre támaszkodva, kengyel helyett.
Garevern ért lábainak panaszaiból, és jutalmat is kínál a hű munkájukért. Így hát a pulthoz érve illedelmesen köszönti is a csapost. Eztán megfogalmazza neki a kérését. Ami egy Szoba, egy éjszakára. A fizetséget sem felejti el. 15 aranyat hagy a pulton.
Megtudakolja merre találja a hálókat, és vizet is kér hogy lemoshassa magát. Miután végre belép a szobába leteszi táskáját. Kipakolnia nem szükséges. Nem sok minden maradt abban a táskában, ami nem használódott el teljesen. Csak egy tűzszerszám, egy vas edény, és némi szárított hús akad benne. Továbbá egy kisebb, éppen egy ember befogadására alkalmas sátornak a vasai, és a hozzájuk való vászon. Miután a víz végre megérkezik, neki is lát a mosdásnak. Amint ezzel végzett a köpenyét kivéve mindet ruházatát, és fegyvereit is vissza aggatja magára.
A földszintre visszaérve újra megszólítja a csapost. Ezúttal egy kupa Tharg házi sört kér, és azonnal adja is az érte járó 10 aranyat.
Mialatt kitöltésre kerül az itala, körbe pásztázza tekintetével a helyet. Nincs nagy tömeg, ezt már mikor belépett elkönyvelte. Egy férfit, és egy nőt szúr ki elsőként. A nő igencsak feltűnő jelenség. Legalább is Garevern számára. A másik pedig egyértelműen harcosnak tűnik. Zsoldos, vagy esetleg helyi őr. Talán ők tudhatnak a közelben olyan helyről ahol, egy maga fajta kóbor felajánlhatja szolgálatait. Ekkor látja, hogy a férfi lehúzta kupája tartalmát. Kér hát még egy korsóval a Tharg házi sörből. Ezért is lecsengeti a 10 aranyat. Majd elindul a páros felé. Leporolja rég megkopott modorát, és a napszaknak megfelelő köszönés után, a férfi felé nyújtja az egyik sört.*-Úgy látom elfér nálad még egy kupával!
*Ha elfogadja a sört akkor kezet is nyújt.*
-Garevern Breevol
*És a hölgy felé és intéz egy gyors főhajtást. Nem olyan nőnek tűnik ő mint akinek kezet kellene csókolni. Még az is lehet, hogy sértésnek venné.*
-Nem bánják, ha csatlakozok?
*Amennyiben engedélyt kap rá, oda húz egy széket, és helyet foglal.*
A hozzászólás írója (Garevern Breevol) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.05.20 19:42:06
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 851-870