Amon Ruadh - Vaskorsó Taverna
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 11 (201. - 220. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
220. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-05-09 09:28:40
Üzenet elküldve: 2020-05-09 09:28:40
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 422
OOC üzenetek: 49
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 422
OOC üzenetek: 49
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Ukrom//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Frandr látja, ahogy a másikra hat az alkohol. Bár beszélgetőtársa még nem talajrészeg, már most eldöntötte, hogy ha amaz az asztal alá akarja inni magát, akkor azt nem az ő pénzén fogja megtenni.
Mindenesetre az ital beszélteti a másikat, így Frandr megtudhat... hát, valójában nem túl sok mindent. Bár a másik azt mondja, hogy máshol rosszabb a helyzet, Frandr nem feltétlenül tudja, hogy ezt egész Lanawinra érti-e az ork, vagy csak Arthenior vonzáskörének többi részére.
Ahogy a másik megemlíti érkezésének valódi célját, Frandr felhúzza a szemöldökét.*
-Ha pajtásokat keresel... vagy valójában bárkit, aki megtűri az orkokat, akkor ajánlom, hogy máshol keresd.
*Amon Ruadh nem a legbarátságosabb hely egy ork számára, és Frandr még azok közé tartozik, akik legtöbbször gondolkodnak, mielőtt cselekednek. Ha az ivó épp forgalmasabb lenne, Ukrom már rég bánná, hogy a környékre jött.*
-És? Mire kellenek neked... pajtások?
*A másik válaszát hallva annak eddigi otthonáról Frandr bólint, hogy megérti. Mindenkinek megvan a maga múltja, amit joga van megtartani magának... még egy orknak is.
Ezután Ukrom egy kérdést tesz fel, Frandr meg felsóhajt.*
-Tudod... valójában fogalmam sincs. Mint mondtam, nemrég jöttem én is ide. De abból, amit nekem mondtak... A thargok tényleg erősek voltak. Megengedhették maguknak, hogy leszarják, mint mondanak Artheniorban, vagy épp beleszóljanak a dolgokba.
*Majd elmosolyodik.*
-Sőt, elvileg még packáztak az istenekkel is. Erősebbek voltak, mint most a város, az biztos.
//Ukrom//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Frandr látja, ahogy a másikra hat az alkohol. Bár beszélgetőtársa még nem talajrészeg, már most eldöntötte, hogy ha amaz az asztal alá akarja inni magát, akkor azt nem az ő pénzén fogja megtenni.
Mindenesetre az ital beszélteti a másikat, így Frandr megtudhat... hát, valójában nem túl sok mindent. Bár a másik azt mondja, hogy máshol rosszabb a helyzet, Frandr nem feltétlenül tudja, hogy ezt egész Lanawinra érti-e az ork, vagy csak Arthenior vonzáskörének többi részére.
Ahogy a másik megemlíti érkezésének valódi célját, Frandr felhúzza a szemöldökét.*
-Ha pajtásokat keresel... vagy valójában bárkit, aki megtűri az orkokat, akkor ajánlom, hogy máshol keresd.
*Amon Ruadh nem a legbarátságosabb hely egy ork számára, és Frandr még azok közé tartozik, akik legtöbbször gondolkodnak, mielőtt cselekednek. Ha az ivó épp forgalmasabb lenne, Ukrom már rég bánná, hogy a környékre jött.*
-És? Mire kellenek neked... pajtások?
*A másik válaszát hallva annak eddigi otthonáról Frandr bólint, hogy megérti. Mindenkinek megvan a maga múltja, amit joga van megtartani magának... még egy orknak is.
Ezután Ukrom egy kérdést tesz fel, Frandr meg felsóhajt.*
-Tudod... valójában fogalmam sincs. Mint mondtam, nemrég jöttem én is ide. De abból, amit nekem mondtak... A thargok tényleg erősek voltak. Megengedhették maguknak, hogy leszarják, mint mondanak Artheniorban, vagy épp beleszóljanak a dolgokba.
*Majd elmosolyodik.*
-Sőt, elvileg még packáztak az istenekkel is. Erősebbek voltak, mint most a város, az biztos.
219. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-05-08 21:18:05
Üzenet elküldve: 2020-05-08 21:18:05
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 503
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 503
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Frandr//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Az ork pont úgy bólint a tharg válaszaira, mintha előre látta volna azokat. Meg kell hagyni, a sör is belesegít a lendülethez.*
- Hát persze, persze hogy tűrnek. Ezen a helyen kívül még nagyobb a káosz, tudod. De hogy mi is? Azt....azt már...nem tudom. Elfe'ejtettem - *Böki ki lassan, kényesen ízelgetve saját szavait. Aztán körülnéz szemével, és kicsit előrehajol* - Máshol sincs jobb helyzet. Azé' is vagyok itt. Körülnézni, tudod. Hátha találok pajtásokat. De nem azokat a kibaszott banditákat, dögöljenek meg! - *Emeli föl hangját minden figyelmeztetés nélkül. De még józan annyira, hogy fölismerje tettét. Egy hajtással kiissza maradék sörét, és ázott kutyaként rázza meg magát. Bűnösen fölemeli egyik kézfejét.* - Bo'ánat. Tudom, miér' néztél olyan dühösen, tudom én. De hidd el, én nem vagyok olyan, mint ők. - *Majd Gruad kérdését hallva elgondolkodik. Na nem a válasz miatt, hanem azért, hogy hogyan fejezze ki a legkevésbé gyanút keltően.*
- Nem akarok beszélni róla. Nem azért, mert titkos, hanem mer' nem akarok. Kissé szar, tudod. Fáj. Azt még elmondom, hogy nyugatról, de ennél többet nem kapsz. - *Miután első számú tevékenysége, az ivás ital híján abbamarad, egyik kezével homlokát kezdi el masszírozni, miközben a másikat az asztalon nyugtatja, mostan már ijesztően nyugodt arckifejezéssel, ami egyáltalán nem jellemző az orkra.*
- ...Mi volt az aranykor?
//Frandr//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Az ork pont úgy bólint a tharg válaszaira, mintha előre látta volna azokat. Meg kell hagyni, a sör is belesegít a lendülethez.*
- Hát persze, persze hogy tűrnek. Ezen a helyen kívül még nagyobb a káosz, tudod. De hogy mi is? Azt....azt már...nem tudom. Elfe'ejtettem - *Böki ki lassan, kényesen ízelgetve saját szavait. Aztán körülnéz szemével, és kicsit előrehajol* - Máshol sincs jobb helyzet. Azé' is vagyok itt. Körülnézni, tudod. Hátha találok pajtásokat. De nem azokat a kibaszott banditákat, dögöljenek meg! - *Emeli föl hangját minden figyelmeztetés nélkül. De még józan annyira, hogy fölismerje tettét. Egy hajtással kiissza maradék sörét, és ázott kutyaként rázza meg magát. Bűnösen fölemeli egyik kézfejét.* - Bo'ánat. Tudom, miér' néztél olyan dühösen, tudom én. De hidd el, én nem vagyok olyan, mint ők. - *Majd Gruad kérdését hallva elgondolkodik. Na nem a válasz miatt, hanem azért, hogy hogyan fejezze ki a legkevésbé gyanút keltően.*
- Nem akarok beszélni róla. Nem azért, mert titkos, hanem mer' nem akarok. Kissé szar, tudod. Fáj. Azt még elmondom, hogy nyugatról, de ennél többet nem kapsz. - *Miután első számú tevékenysége, az ivás ital híján abbamarad, egyik kezével homlokát kezdi el masszírozni, miközben a másikat az asztalon nyugtatja, mostan már ijesztően nyugodt arckifejezéssel, ami egyáltalán nem jellemző az orkra.*
- ...Mi volt az aranykor?
218. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-05-08 20:40:03
Üzenet elküldve: 2020-05-08 20:40:03
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 422
OOC üzenetek: 49
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 422
OOC üzenetek: 49
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Ukrom//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Hát igen, az alapján, amit Frandr hallott, Arthenior környéke nincs jó állapotban Lanawin egészéhez képest. Ám azért addig nem menne el, hogy mindennaposnak hívja az ilyen eseményeket.
Ezután rajta a sor, hogy csendben kortyolgatva hallgassa a másik mondanivalóját. Mikor amaz az Artheniorban tapasztalt fogadtatásáról kezd el beszélni, Frandr elmosolyodik. Valahogy nehezen tudja elhinni, hogy a vele szemben ülő fegyveres ork behemót lelki békéjét nagyban felborította volna pár szaros kölyök szórakozása.*
-Mindenhol újjáépítés folyik.
*Bár folyton benne van, hogy a vele szemben ülő egy ork, és egy békés beszélgetés az ehhez társított érzelmeket nem fogja eltörölni, be kell vallja magának, hogy pont úgy beszélget Ukrommal, mint egy bármely másik fajból származó valakivel.
A másikon se látszik már a felkészült feszültség, ami még pár perccel ezelőtt mindkettejük viselkedését meghatározta.
Mielőtt válaszolna a másik kérdésére, ismét csak iszik a söréből. Jól bírja az italt, bár ha jelen lenne valaki, aki ismerné, akkor észrevenné, hogy kezd bőbeszédűbbé és nyíltabbá válni a szokásosnál.*
-Aki itt maradt, az tűr. Más kérdés, hogy meddig.
*Felsóhajt, beleiszik a sörébe, majd folytatja.*
-Főleg a régieknek fogy a türelmük. Akik még itt voltak a thargok "aranykorában". De ők se tesznek semmit, és nekünk meg nincs, ami hiányozzon. Elbaszott egy helyzet ez...
És téged honnan fújtak ide a szelek?
//Ukrom//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Hát igen, az alapján, amit Frandr hallott, Arthenior környéke nincs jó állapotban Lanawin egészéhez képest. Ám azért addig nem menne el, hogy mindennaposnak hívja az ilyen eseményeket.
Ezután rajta a sor, hogy csendben kortyolgatva hallgassa a másik mondanivalóját. Mikor amaz az Artheniorban tapasztalt fogadtatásáról kezd el beszélni, Frandr elmosolyodik. Valahogy nehezen tudja elhinni, hogy a vele szemben ülő fegyveres ork behemót lelki békéjét nagyban felborította volna pár szaros kölyök szórakozása.*
-Mindenhol újjáépítés folyik.
*Bár folyton benne van, hogy a vele szemben ülő egy ork, és egy békés beszélgetés az ehhez társított érzelmeket nem fogja eltörölni, be kell vallja magának, hogy pont úgy beszélget Ukrommal, mint egy bármely másik fajból származó valakivel.
A másikon se látszik már a felkészült feszültség, ami még pár perccel ezelőtt mindkettejük viselkedését meghatározta.
Mielőtt válaszolna a másik kérdésére, ismét csak iszik a söréből. Jól bírja az italt, bár ha jelen lenne valaki, aki ismerné, akkor észrevenné, hogy kezd bőbeszédűbbé és nyíltabbá válni a szokásosnál.*
-Aki itt maradt, az tűr. Más kérdés, hogy meddig.
*Felsóhajt, beleiszik a sörébe, majd folytatja.*
-Főleg a régieknek fogy a türelmük. Akik még itt voltak a thargok "aranykorában". De ők se tesznek semmit, és nekünk meg nincs, ami hiányozzon. Elbaszott egy helyzet ez...
És téged honnan fújtak ide a szelek?
217. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-05-08 16:26:08
Üzenet elküldve: 2020-05-08 16:26:08
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 503
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 503
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Frandr//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Csendben hallgatja Gruad mondanivalóját, időnként beleszippantva korsójába. Arca egyre komorabbá válik ivótársa szavai hallatán. 'Lázadás'. 'Pestis'. 'Átok'. Elégtelenül elhúzza száját. Valóban ez lenne az a békés föld, amiért oly sok mérföldet kaparva utazott? És most komolyan? Szoborrá változtattak egy vezetőt? Ha ez mindennapi esemény lenne, akkor csoda, hogy az ork kihúzta a városok közti utat is.*
- Csak hetekkel ezelőtt érkeztem ide, még előtte sem hallottam eleget erről a helyről. - *Megvakarja a nyakát, miközben másik keze ujjával az ablak felé bök. Ezalatt az egész provinciát érti.* - Azt hallottam, hogy Artheniorban megtűrik az orkokat. Erre meg egy csapat kis kölyök megpróbált dobálni kaviccsal. Keleti vendégszeretet? - *Horkan fel, tamáskodó tekintetet vetve a páncélosra.* - Ahhoz képest, hogy ilyen katasztrofálisnak írod le az akkori helyzetet, jól feltakarítottatok. Még nem próbált megölni semmi. - *Az ellenszeres mondatra pedig csak ennyit felel.* - Jó húzás. - *Hangjában lévő kedvetlenség miatt nem lehet kitalálni, hogy a thargok ötletét dicséri ezzel, vagy azt, hogy nem ingyen osztották meg ezt az arthenioriakkal.
Mikor amaz feláll láthatólag még egy általa támogatott körre, még egy lehetősége van jobban szemügyre venni a haját. Valami valóban nem stimmel vele, de még mindig nem tudja kivenni, hogy mi.
Most már minden óvatosságot elkerülve kortyol nagyokat az italból, sehonnan jött energiával figyelve Gruad összes szavára. Amiatt is lehet, mert végül is információszerzés céljából lépett a város falai közé, és amiatt is, mert valóban érdekli őt a téma. Esetleg az alkohol teszi őt nyíltabbá.*
- Tehát patthelyzet. Az emberek ezt hogyan viselik? Egyáltalán mennyit vesznek ebből észre? Bár meg kell hogy mondjam, Artheniorhoz képest tökösebbnek néztek ki. Ott egy lépést sem bírok megtenni dráma nélkül. - *Morogja elégedetlenkedő hangnemmel. Egyre gyakrabban merül a korsó aljára, és ez kezd meglátszani mozdulataiból is: hosszabbak, pontatlanabbak lesznek.*
A hozzászólás írója (Savanyú Ukrom) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.05.08 16:26:53
//Frandr//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Csendben hallgatja Gruad mondanivalóját, időnként beleszippantva korsójába. Arca egyre komorabbá válik ivótársa szavai hallatán. 'Lázadás'. 'Pestis'. 'Átok'. Elégtelenül elhúzza száját. Valóban ez lenne az a békés föld, amiért oly sok mérföldet kaparva utazott? És most komolyan? Szoborrá változtattak egy vezetőt? Ha ez mindennapi esemény lenne, akkor csoda, hogy az ork kihúzta a városok közti utat is.*
- Csak hetekkel ezelőtt érkeztem ide, még előtte sem hallottam eleget erről a helyről. - *Megvakarja a nyakát, miközben másik keze ujjával az ablak felé bök. Ezalatt az egész provinciát érti.* - Azt hallottam, hogy Artheniorban megtűrik az orkokat. Erre meg egy csapat kis kölyök megpróbált dobálni kaviccsal. Keleti vendégszeretet? - *Horkan fel, tamáskodó tekintetet vetve a páncélosra.* - Ahhoz képest, hogy ilyen katasztrofálisnak írod le az akkori helyzetet, jól feltakarítottatok. Még nem próbált megölni semmi. - *Az ellenszeres mondatra pedig csak ennyit felel.* - Jó húzás. - *Hangjában lévő kedvetlenség miatt nem lehet kitalálni, hogy a thargok ötletét dicséri ezzel, vagy azt, hogy nem ingyen osztották meg ezt az arthenioriakkal.
Mikor amaz feláll láthatólag még egy általa támogatott körre, még egy lehetősége van jobban szemügyre venni a haját. Valami valóban nem stimmel vele, de még mindig nem tudja kivenni, hogy mi.
Most már minden óvatosságot elkerülve kortyol nagyokat az italból, sehonnan jött energiával figyelve Gruad összes szavára. Amiatt is lehet, mert végül is információszerzés céljából lépett a város falai közé, és amiatt is, mert valóban érdekli őt a téma. Esetleg az alkohol teszi őt nyíltabbá.*
- Tehát patthelyzet. Az emberek ezt hogyan viselik? Egyáltalán mennyit vesznek ebből észre? Bár meg kell hogy mondjam, Artheniorhoz képest tökösebbnek néztek ki. Ott egy lépést sem bírok megtenni dráma nélkül. - *Morogja elégedetlenkedő hangnemmel. Egyre gyakrabban merül a korsó aljára, és ez kezd meglátszani mozdulataiból is: hosszabbak, pontatlanabbak lesznek.*
A hozzászólás írója (Savanyú Ukrom) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.05.08 16:26:53
216. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-05-08 14:56:23
Üzenet elküldve: 2020-05-08 14:56:23
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 422
OOC üzenetek: 49
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 422
OOC üzenetek: 49
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Ukrom//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Bár mikor megszólal, még mindig fel van készülve, hogy a másik hirtelen nekiugrik, hamarosan ő is relaxál. Ahogy lecsillapodnak a kedélyek, ha a másik odafigyel, feltűnhet, hogy mintha az előbb még pár árnyalattal sötétebb lett volna Frandr haja, ám a fény játékának lehet ezt nézni.
Biccent, mikor a másik bemutatkozik, majd elgondolkozik a kérdés hallatán. Kis szünet után válaszol.*
-Abból, amit hallottam, még közel egy évtizede északról jöttek be. Addig valami nomádok lehettek.
*Érezhető ellenszenvvel ejti ki a "nomádok" szót, és ezt az ork is könnyen észreveheti.*
-Bár még akkoriban nem voltam itt, úgy tűnik, a lázadás is megviselte őket.
*Itt eszébe jut valami.*
-Egyébként gondolom eddig te sem Arthenior környékén éltél. Az alapján, amik mostanában történtek, úgy képzelem, nehéz lehet nem hallani a thargokról.
*Kis szünetet tart, ha a másik válaszolni akarna, majd folytatja.*
-Szóval azt hiszem, elmentek segíteni a városnak a lázadásnál, ám többen is otthagyták a foguk. Nem sokra rá pedig jött a pestis. Ekkoriban csatlakoztam én is.
*Iszik pár kortyot az előtte levő korsóból. Ama ivóedény kezd egy híres életfilozófiai vitát ábrázolni, hiszen ahogy a férfi kortyolgat, úgy a természet törvényeinek engedelmeskedve fogy a nedű.
Optimisták úgy gondolnák, hogy még hátra van annyi az italból, mint amennyit eddig leküldtek, ám Frandr kénytelen észrevenni, hogy, amilyen gyorsan szárad a torka, hamarosan szükségszerűvé válik majd újratöltetni a korsót.*
-Körülbelül akkor, amikor megérkeztem a Vashegyre, valami átok miatt borostyánszoborrá változott a vezetőjük, Kagan, vagy ki. Képzelheted, hogy csak ez kellett még az artheniori menekültek, meg a pestis mellé.
*Keserűen elmosolyodik, ő is emlékszik még, hogy mekkora volt a káosz.*
-Aztán a kancellárunk meg pár segítője valahogy kitalálták, hogy mi az ellenszere a pestisnek. Eladtuk a szert Artheniornak.
*Ekkor áll fel Frandr, hogy italt hozzon magának, meg az orknak is. Az úgy tűnik, jól fogadja az italt.
Újabb kérdést tesz fel.*
-Két utódott hagyott maga után Kagan, az egyik a lánya, egy városi fruska, a másik meg Kagan testvére, aki úgy tűnik, leszarja a trónt. Még a pestis idején letelepedett itt jó pár menekült, de már egy jó ideje nem csatlakozott senki a valódi thargokhoz.
*A korsóban van, így hezitálás nélkül mond még valami mást is.*
-Na meg a Kancellár, aki most a legközelebb van ahhoz, amit vezetőnek lehet hívni, egy tintanyaló. Ahhoz ért, hogy hogy bassza el az időt a "segítőivel" -egy kormos nőstény meg egy embernő-, de nincs elég gerince, hogy érdemben csináljon bármit is.
//Ukrom//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Bár mikor megszólal, még mindig fel van készülve, hogy a másik hirtelen nekiugrik, hamarosan ő is relaxál. Ahogy lecsillapodnak a kedélyek, ha a másik odafigyel, feltűnhet, hogy mintha az előbb még pár árnyalattal sötétebb lett volna Frandr haja, ám a fény játékának lehet ezt nézni.
Biccent, mikor a másik bemutatkozik, majd elgondolkozik a kérdés hallatán. Kis szünet után válaszol.*
-Abból, amit hallottam, még közel egy évtizede északról jöttek be. Addig valami nomádok lehettek.
*Érezhető ellenszenvvel ejti ki a "nomádok" szót, és ezt az ork is könnyen észreveheti.*
-Bár még akkoriban nem voltam itt, úgy tűnik, a lázadás is megviselte őket.
*Itt eszébe jut valami.*
-Egyébként gondolom eddig te sem Arthenior környékén éltél. Az alapján, amik mostanában történtek, úgy képzelem, nehéz lehet nem hallani a thargokról.
*Kis szünetet tart, ha a másik válaszolni akarna, majd folytatja.*
-Szóval azt hiszem, elmentek segíteni a városnak a lázadásnál, ám többen is otthagyták a foguk. Nem sokra rá pedig jött a pestis. Ekkoriban csatlakoztam én is.
*Iszik pár kortyot az előtte levő korsóból. Ama ivóedény kezd egy híres életfilozófiai vitát ábrázolni, hiszen ahogy a férfi kortyolgat, úgy a természet törvényeinek engedelmeskedve fogy a nedű.
Optimisták úgy gondolnák, hogy még hátra van annyi az italból, mint amennyit eddig leküldtek, ám Frandr kénytelen észrevenni, hogy, amilyen gyorsan szárad a torka, hamarosan szükségszerűvé válik majd újratöltetni a korsót.*
-Körülbelül akkor, amikor megérkeztem a Vashegyre, valami átok miatt borostyánszoborrá változott a vezetőjük, Kagan, vagy ki. Képzelheted, hogy csak ez kellett még az artheniori menekültek, meg a pestis mellé.
*Keserűen elmosolyodik, ő is emlékszik még, hogy mekkora volt a káosz.*
-Aztán a kancellárunk meg pár segítője valahogy kitalálták, hogy mi az ellenszere a pestisnek. Eladtuk a szert Artheniornak.
*Ekkor áll fel Frandr, hogy italt hozzon magának, meg az orknak is. Az úgy tűnik, jól fogadja az italt.
Újabb kérdést tesz fel.*
-Két utódott hagyott maga után Kagan, az egyik a lánya, egy városi fruska, a másik meg Kagan testvére, aki úgy tűnik, leszarja a trónt. Még a pestis idején letelepedett itt jó pár menekült, de már egy jó ideje nem csatlakozott senki a valódi thargokhoz.
*A korsóban van, így hezitálás nélkül mond még valami mást is.*
-Na meg a Kancellár, aki most a legközelebb van ahhoz, amit vezetőnek lehet hívni, egy tintanyaló. Ahhoz ért, hogy hogy bassza el az időt a "segítőivel" -egy kormos nőstény meg egy embernő-, de nincs elég gerince, hogy érdemben csináljon bármit is.
215. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-05-06 18:49:55
Üzenet elküldve: 2020-05-06 18:49:55
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 503
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 503
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Frandr//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Mindenre felkészülten feszül össze, mikor páncélos ivótársa hirtelen megszólal. Kevésbé szeretné az első estén kavarni a szart egy lakossal, mint ahogy előző kirohanásából hallatszott ki. Már magában kezdte volna átkozni békessége teljes hiányát, és kigondolni, hogy mennyire lenne gyanús, ha most hirtelen az üres pohárhoz nyúlna. Ugyanis egy másik dimenzióban már asztaltársa arcát kezdené átalakítani vele.
Tekintetét leveszi a férfiról, majdhogynem szégyenkezve attól, hogy nem ő szándékozik békésen újraközelíteni. Egy pár másodperc múlva fáradtan felel.*
- Ukrom. - *Mást még nem tesz hozzá, feltételezi, hogy Gruad nevezetű társa ki tudja találni, hogy saját nevét mondja. Egy gondolkodásnyi idő után viszont tovább beszél.* - A thargokról még nem hallottam sokat. Van amit tudnom kéne? - *Kérdésében most semmi gúny, de még csak érzelem sem volt. Arca visszatér a megszokott szobor ábrázatához, miközben megújuló étvággyal befalja maradék ételét. Lazít testtartásán, amit csontjai elégedetten csörögve támogatnak. Ha ezen szavak után sem próbálja hozzá vágni legalább a behemót fapajzsot amit magánál hord, akkor már vajmi keveset kell tőle tartania. Egyelőre.
Nem veszi észre, mikor amaz egy időre megint elhagyja az asztalt, de szeme elkerekedik, mikor felnézve megpillantja Gruadot két, láthatólag nem hitvány fajtájú sörrel a kezében. Szó nélkül fogadja el az italt (talán az előző adag már segített ebben), és egy lassú bólintással adja vissza a tharg jókívánságát.*
~ Te rohadt sügér, ennél drágábbat nem találtál? ~ *Jelzi tekintete, de meglágyult arcvonásai elárulják, hogy lekötelezi az ajándék.
A kortyokat most nem sietteti. Már egy pálinkával előrébb van a kelleténél, ő maga pedig nem szokott túl nagy adagokhoz. Már amúgy is többet mondott a kelleténél.
- Elég csöndes az egész környék. - *Egy kis szünet után hozzáteszi.* - Mármint Artheniorhoz képest. Akkor is, ha este van. Falakon kívül és belül. Rossz időben vagyok, vagy jó munkát végeztek? - Ismét ráveti tekintetét a thargra, de ezúttal szeme inkább enyhe kíváncsiságot tükrözött, mint haragot vagy gúnyt.*
A hozzászólás írója (Savanyú Ukrom) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.05.06 18:51:58
//Frandr//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Mindenre felkészülten feszül össze, mikor páncélos ivótársa hirtelen megszólal. Kevésbé szeretné az első estén kavarni a szart egy lakossal, mint ahogy előző kirohanásából hallatszott ki. Már magában kezdte volna átkozni békessége teljes hiányát, és kigondolni, hogy mennyire lenne gyanús, ha most hirtelen az üres pohárhoz nyúlna. Ugyanis egy másik dimenzióban már asztaltársa arcát kezdené átalakítani vele.
Tekintetét leveszi a férfiról, majdhogynem szégyenkezve attól, hogy nem ő szándékozik békésen újraközelíteni. Egy pár másodperc múlva fáradtan felel.*
- Ukrom. - *Mást még nem tesz hozzá, feltételezi, hogy Gruad nevezetű társa ki tudja találni, hogy saját nevét mondja. Egy gondolkodásnyi idő után viszont tovább beszél.* - A thargokról még nem hallottam sokat. Van amit tudnom kéne? - *Kérdésében most semmi gúny, de még csak érzelem sem volt. Arca visszatér a megszokott szobor ábrázatához, miközben megújuló étvággyal befalja maradék ételét. Lazít testtartásán, amit csontjai elégedetten csörögve támogatnak. Ha ezen szavak után sem próbálja hozzá vágni legalább a behemót fapajzsot amit magánál hord, akkor már vajmi keveset kell tőle tartania. Egyelőre.
Nem veszi észre, mikor amaz egy időre megint elhagyja az asztalt, de szeme elkerekedik, mikor felnézve megpillantja Gruadot két, láthatólag nem hitvány fajtájú sörrel a kezében. Szó nélkül fogadja el az italt (talán az előző adag már segített ebben), és egy lassú bólintással adja vissza a tharg jókívánságát.*
~ Te rohadt sügér, ennél drágábbat nem találtál? ~ *Jelzi tekintete, de meglágyult arcvonásai elárulják, hogy lekötelezi az ajándék.
A kortyokat most nem sietteti. Már egy pálinkával előrébb van a kelleténél, ő maga pedig nem szokott túl nagy adagokhoz. Már amúgy is többet mondott a kelleténél.
- Elég csöndes az egész környék. - *Egy kis szünet után hozzáteszi.* - Mármint Artheniorhoz képest. Akkor is, ha este van. Falakon kívül és belül. Rossz időben vagyok, vagy jó munkát végeztek? - Ismét ráveti tekintetét a thargra, de ezúttal szeme inkább enyhe kíváncsiságot tükrözött, mint haragot vagy gúnyt.*
A hozzászólás írója (Savanyú Ukrom) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.05.06 18:51:58
214. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-05-06 17:50:28
Üzenet elküldve: 2020-05-06 17:50:28
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 422
OOC üzenetek: 49
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 422
OOC üzenetek: 49
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Frandr//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Az orkon látszik, hogy egyre kevésbé megy neki a nyugalmat színlelés. Frandr általában eléggé racionálisan gondolkodó ember, vagy legalábbis nem keresi a bajt, ám vannak kivételek. Így szinte várja, hogy a másiknál elszakadjon a cérna. Ezen az ellenszenvén nem segít az sem, ahogy a másik visszabeszél, és abban is okot talál magának a gyanakvásra, ahogy a másikat már elejétől kezdve feszélyezte a jelenléte.
A tejjel majdnem sikerül elérnie azt a bizonyos határt, ezt bárki láthatná, ha az orkra néz.*
~Hajrá... üss meg, egyedül vagyunk.~
*És valóban, bár mikor az ork érkezett, még a taverna másik sarkában volt egy háromtagú társaság, akik halkan beszélgettek a vacsorájuk fölött, úgy tűnik, már végeztek az evéssel, és távoztak.
A története, majd az azt követő találgatás viszont olyan reakciót vált ki az orkból, amire nem számít. Számított arra, hogy az ork ökle megindul az álla felé, vagy arra, hogy az arcába köp.
De a másik kirohanása meglepi. Ez arcára nem ül ki, sztoikusan hallgatja végig az orkot. Az első pár mondatára összeszorul az ökle. Tenyérbemászónak találja a stílusát, figyelmen kívül hagyva, hogy a saját szavai és cselekedetei sokkal sértőbbek voltak.
Ám mikor az kitalálja, hogy mivel akarta folytatni mondatát, az elgondolkoztatja. Már nem annyira biztos abban, hogy ráillik a vele szemben ülő férfira a kép, amit az orkokról alkotott.
Már épp kezdene valamennyire megenyhülni, mikor az arcába mászik beszélgetőtársa. Bár eddig arra számított, hogy az orknál fog elpattanni valami, most neki kell erőlködnie, hogy ne üsse arcon.*
~Ha az egész kibaszott hordájuk a fosztogatás köré épül, az nem vesztenivaló kérdése.~
*Mikor aztán a másik elé köp az asztalra, látszik, hogy megrándul, hogy szinte pillanatokra van attól, hogy a másik arcába borítsa az asztalt.
Nem is tudja, mi akadályozza meg ebben. Talán az, hogy nem akarja hagyni, hogy provokálják. Talán az, hogy pár másodperccel ezelőttig még pont ő akarta a másikból kiprovokálni pontosan ugyanezt a reakciót.
Viszont mikor a másik hátradől, ő is ugyanezt teszi. Kis szünet után újra megszólal, ám most csendesen, nem azon a kihívó módon, ahogy eddig tette.*
-Most már legalább nem kell találgatnom. Egyébként tharg harcos vagyok. Frandr'd Gruad.
~Civilizált, normális orkok. Ha a mágusokat, lebegő tornyokat, démonokat, isteneket, meg a többit el tudtam fogadni, miért pont ezen lepődök meg ennyire?~
*Gondolkozik el magában, miközben a pulthoz lép, ahol megvárja, amíg a csapos mér neki 2 Tharg házi sört, ami 18 aranyba fáj neki, ám nem nagyon bánja.
*
-Akkor hát igyunk erre a csodálatos ismeretségre.
*Mosolyodik el, miközben visszaül az orkhoz. Bár korántsem szimpatikus neki a másik, nem látja méltónak a korábbi megszólalásait, és ezt jelezni kívánja.*
//Frandr//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Az orkon látszik, hogy egyre kevésbé megy neki a nyugalmat színlelés. Frandr általában eléggé racionálisan gondolkodó ember, vagy legalábbis nem keresi a bajt, ám vannak kivételek. Így szinte várja, hogy a másiknál elszakadjon a cérna. Ezen az ellenszenvén nem segít az sem, ahogy a másik visszabeszél, és abban is okot talál magának a gyanakvásra, ahogy a másikat már elejétől kezdve feszélyezte a jelenléte.
A tejjel majdnem sikerül elérnie azt a bizonyos határt, ezt bárki láthatná, ha az orkra néz.*
~Hajrá... üss meg, egyedül vagyunk.~
*És valóban, bár mikor az ork érkezett, még a taverna másik sarkában volt egy háromtagú társaság, akik halkan beszélgettek a vacsorájuk fölött, úgy tűnik, már végeztek az evéssel, és távoztak.
A története, majd az azt követő találgatás viszont olyan reakciót vált ki az orkból, amire nem számít. Számított arra, hogy az ork ökle megindul az álla felé, vagy arra, hogy az arcába köp.
De a másik kirohanása meglepi. Ez arcára nem ül ki, sztoikusan hallgatja végig az orkot. Az első pár mondatára összeszorul az ökle. Tenyérbemászónak találja a stílusát, figyelmen kívül hagyva, hogy a saját szavai és cselekedetei sokkal sértőbbek voltak.
Ám mikor az kitalálja, hogy mivel akarta folytatni mondatát, az elgondolkoztatja. Már nem annyira biztos abban, hogy ráillik a vele szemben ülő férfira a kép, amit az orkokról alkotott.
Már épp kezdene valamennyire megenyhülni, mikor az arcába mászik beszélgetőtársa. Bár eddig arra számított, hogy az orknál fog elpattanni valami, most neki kell erőlködnie, hogy ne üsse arcon.*
~Ha az egész kibaszott hordájuk a fosztogatás köré épül, az nem vesztenivaló kérdése.~
*Mikor aztán a másik elé köp az asztalra, látszik, hogy megrándul, hogy szinte pillanatokra van attól, hogy a másik arcába borítsa az asztalt.
Nem is tudja, mi akadályozza meg ebben. Talán az, hogy nem akarja hagyni, hogy provokálják. Talán az, hogy pár másodperccel ezelőttig még pont ő akarta a másikból kiprovokálni pontosan ugyanezt a reakciót.
Viszont mikor a másik hátradől, ő is ugyanezt teszi. Kis szünet után újra megszólal, ám most csendesen, nem azon a kihívó módon, ahogy eddig tette.*
-Most már legalább nem kell találgatnom. Egyébként tharg harcos vagyok. Frandr'd Gruad.
~Civilizált, normális orkok. Ha a mágusokat, lebegő tornyokat, démonokat, isteneket, meg a többit el tudtam fogadni, miért pont ezen lepődök meg ennyire?~
*Gondolkozik el magában, miközben a pulthoz lép, ahol megvárja, amíg a csapos mér neki 2 Tharg házi sört, ami 18 aranyba fáj neki, ám nem nagyon bánja.
*-Akkor hát igyunk erre a csodálatos ismeretségre.
*Mosolyodik el, miközben visszaül az orkhoz. Bár korántsem szimpatikus neki a másik, nem látja méltónak a korábbi megszólalásait, és ezt jelezni kívánja.*
213. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-05-06 16:13:05
Üzenet elküldve: 2020-05-06 16:13:05
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 503
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 503
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Frandr//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*A páncélos válaszaira alábbhagy az asztal kopogtatásával, ehelyett tisztának csöppet sem mondható körmeit kezdi tanulmányozni. Ezek szerint tévedett, valóban egy helybélivel van dolga. De akkor minek a gúnyos hangnem? Igen, egy fegyverzett orkkal beszél most, aki kifejezetten morcos amiatt, hogy nem hagyják csöndben emészteni. De ezt hamar elrendezheti azzal, hogy az épület három másik sarka egyikébe vonul vissza a megjegyzéseivel együtt, nem kockáztatva meg azt, hogy amúgy sem szépséges orcája egy kézművészeti beavatkozáson essen át. Erre meg tovább kell ütnie a vasat.
Amikor fölállt, hogy a pulthoz menjen, Ukrom furcsállva vonja föl szemöldökét. De mikor kedves kiszolgálója egy pohárka tejjel kínálja meg, azzal sikeresen kezdi kihozni sodrából. Pupillája összeszűkül, és a nyaki erek is kezdenek megjelenni tarkójánál, ahogy orrlyukait vészesen kitágítva szívja be a megnyugtatásra szánt levegőt. Sikertelenül.
A kis történetet hallgatva viszont majdhogy sértődést tettetve horkan fel. Apatikus nyugodalmat tettetve várja meg, hogy újdonsült ivópajtása befejezhesse egész mondanivalóját, hogy azután felelhessen.*
- Banditák fel akartak égetni falvakat? Nőket akartak megerőszakolni? Azta! Milyen botrányos! Majdnem úgy hangzik, mintha banditákként viselkednének! El tudod hinni? Banditák banditákként viselkednek? - *Széles vigyorral az arcán gesztikulál ivópajtásának, majdnem ledöntve a tejet az indulattól.* - És mit fogsz még mondani? Hogy nem lettek kifizetve? Hogy egyfajtájú volt a stáb? Túlnyomóan voltak a zöldbőrűek? Várjál, közlök én veled olyasmit, amitől garantáltan leesik az állad. - *Hajol vészesen közel hozzá.* - A fű zöld! Alszunk, ha fáradtak vagyunk! Az emberek nem kedvesek! - *Csak úgy arád belőle a megengedett malíciaár.* - Szomorú hírem van számodra, nagyszájú barátom: azon személyeket se én, se pedig egy magánhadsereg nem tudta volna lenyugtatni! Szerinted e földkerekség bármelyik lakosa tömény unalom céljából adja zsiványnak a fejét? Egy ilyen féregnek már nincs vesztenivalója! Ki lettek már használva, mint egy ájult paraszt a mező kellős közepén! Csak nem gondoltad, hogy egy kis nógatással vissza lehet téríteni őket egy kispolgár útjára? Még meg is köszöntem volna, amit tettél velük, csak sajnos még nem tudod megkülönböztetni a zsoldost a betyártól! - *Gyűlölettel köp egy jó nagyot a harcos elé, vastagon adva megerősítést szavainak.* - Amúgy eltaláltad. Zsoldos vagyok. Inkább karavánokkal dolgozom. Most pedig bökd ki, miből telik annyira, hogy engem zaklass? - *Hajol vissza székébe, felkapva italát a mozdulat közben, és egy hajtással ki is issza azt. Torka nem szokott ilyen megerőltetéshez, és szüksége volt a hidratálásra.*
//Frandr//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*A páncélos válaszaira alábbhagy az asztal kopogtatásával, ehelyett tisztának csöppet sem mondható körmeit kezdi tanulmányozni. Ezek szerint tévedett, valóban egy helybélivel van dolga. De akkor minek a gúnyos hangnem? Igen, egy fegyverzett orkkal beszél most, aki kifejezetten morcos amiatt, hogy nem hagyják csöndben emészteni. De ezt hamar elrendezheti azzal, hogy az épület három másik sarka egyikébe vonul vissza a megjegyzéseivel együtt, nem kockáztatva meg azt, hogy amúgy sem szépséges orcája egy kézművészeti beavatkozáson essen át. Erre meg tovább kell ütnie a vasat.
Amikor fölállt, hogy a pulthoz menjen, Ukrom furcsállva vonja föl szemöldökét. De mikor kedves kiszolgálója egy pohárka tejjel kínálja meg, azzal sikeresen kezdi kihozni sodrából. Pupillája összeszűkül, és a nyaki erek is kezdenek megjelenni tarkójánál, ahogy orrlyukait vészesen kitágítva szívja be a megnyugtatásra szánt levegőt. Sikertelenül.
A kis történetet hallgatva viszont majdhogy sértődést tettetve horkan fel. Apatikus nyugodalmat tettetve várja meg, hogy újdonsült ivópajtása befejezhesse egész mondanivalóját, hogy azután felelhessen.*
- Banditák fel akartak égetni falvakat? Nőket akartak megerőszakolni? Azta! Milyen botrányos! Majdnem úgy hangzik, mintha banditákként viselkednének! El tudod hinni? Banditák banditákként viselkednek? - *Széles vigyorral az arcán gesztikulál ivópajtásának, majdnem ledöntve a tejet az indulattól.* - És mit fogsz még mondani? Hogy nem lettek kifizetve? Hogy egyfajtájú volt a stáb? Túlnyomóan voltak a zöldbőrűek? Várjál, közlök én veled olyasmit, amitől garantáltan leesik az állad. - *Hajol vészesen közel hozzá.* - A fű zöld! Alszunk, ha fáradtak vagyunk! Az emberek nem kedvesek! - *Csak úgy arád belőle a megengedett malíciaár.* - Szomorú hírem van számodra, nagyszájú barátom: azon személyeket se én, se pedig egy magánhadsereg nem tudta volna lenyugtatni! Szerinted e földkerekség bármelyik lakosa tömény unalom céljából adja zsiványnak a fejét? Egy ilyen féregnek már nincs vesztenivalója! Ki lettek már használva, mint egy ájult paraszt a mező kellős közepén! Csak nem gondoltad, hogy egy kis nógatással vissza lehet téríteni őket egy kispolgár útjára? Még meg is köszöntem volna, amit tettél velük, csak sajnos még nem tudod megkülönböztetni a zsoldost a betyártól! - *Gyűlölettel köp egy jó nagyot a harcos elé, vastagon adva megerősítést szavainak.* - Amúgy eltaláltad. Zsoldos vagyok. Inkább karavánokkal dolgozom. Most pedig bökd ki, miből telik annyira, hogy engem zaklass? - *Hajol vissza székébe, felkapva italát a mozdulat közben, és egy hajtással ki is issza azt. Torka nem szokott ilyen megerőltetéshez, és szüksége volt a hidratálásra.*
212. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-05-06 15:10:51
Üzenet elküldve: 2020-05-06 15:10:51
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 422
OOC üzenetek: 49
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 422
OOC üzenetek: 49
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Ukrom, Frandr//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Frandr-nek hírneve, vagy különösebb oka a túlzott óvatosságra ugyan nincs, ám a Vaskorsóban időnként azért törnek ki verekedések, hiszen ez mégsem a Pegazus, és az ilyenek feloszlatására hasznos lehet, ha itt van a helyi törvény egyik képviselője is teljes szolgálati felszerelésben.*
-Nem, olyanokra nem járok, és errefelé ritkák azok.
*Végigméri a másikat, majd elmosolyodik, ahogy elképzeli az orkot báli ruhában, ahogy egy erősen kisminkelt nőstényorkkal koptatja a táncparkettet, hátán az elmaradhatatlan pallossal.*
-Remélem, azért a mi kis tavernánk sem okoz csalódást eféle úri vendégnek.
*Teszi hozzá, továbbra is mosolyogva. A másik előtt levő üres pohár sem kerüli el a figyelmét, és nem is hagyja szó nélkül.*
-De ilyen kifinomult látogatóhoz nem is illik a pálinka. Még a végén nem viselkedne rangjához illően, ha túl erősnek bizonyul az ital.
*Mosolyog továbbra is, majd, a pulthoz sétál, átszámol a pultosnak 4 aranyat, és mielőtt az ork észbe kaphatna, már egy pohár Friss tehéntej van előtte az asztalon.
A másik ezután leírja, hogy mit szokott csinálni.*
-Ó, még pár éve találkoztam én is foglalkozásodbeliekkel, még amikor a keleti pusztán éltem. Képzeld, valaki biztos felbérelte őket is, mert nagyon ügyesen eljátszották, hogy fel akarják égetni a falvunkat, megerőszakolni az asszonyainkat... biztos tudod a többit. De sajnos túlságosan komolyan vettük ezt a színjátékot. Ha ott lettél volna, biztos elsimíthattad volna ezt a kis félreértést.
*Hangjából csöpög a maró gúny. Aztán a másik találóskérdéssel áll elő.*
-Ó, ó, nagyon szeretem az ilyesfajta játékokat.
*Lelkesedést mímel, legalábbis hanglejtésével mindenképp, ám arckifejezéséről ekkorra már lerí, hogy mit gondol a másikról.*
-Nézzük csak... hogy is keresheti meg a kenyerét egy ork, amihez a pallosának is köze van... Talán zsoldos? Ha jól hallom, Arthenior városőreinek meggyűlt a baja nemrég egy kompániával, bár lassan terjed a szó az úton, sok ideje van átformálódni.
*Kis szünetet tart, ám nem vár eleget, hogy a másik megerősíthesse, vagy tagadhassa az állítást.*
-Bár lehet, hogy csak városról városra vándorol, elvállalva az elé kerülő munkákat. Erre is volt már példa, és mindenhol fordulnak meg munkaadók, akik fizetnek, ha nem kérdez sokat a becsületes munkás.
*Itt már szünetet sem tart, rögtön vezeti át a következő tippre a gondolatmenetét.*
-Vagy, bár ilyen rosszindulatú feltételezésbe még belegondolnom is fáj... lehet, hogy egy útonállóval van dolgom, aki épp a kikötőbe igyekszik eladni, amit szerzett.
*Elfogyott a három tippje.*
-Eltaláltam? Vagy talán egyik sem igaz?
*Hátradől a székében, időt hagyva a másiknak a válaszadásra.*
//Ukrom, Frandr//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Frandr-nek hírneve, vagy különösebb oka a túlzott óvatosságra ugyan nincs, ám a Vaskorsóban időnként azért törnek ki verekedések, hiszen ez mégsem a Pegazus, és az ilyenek feloszlatására hasznos lehet, ha itt van a helyi törvény egyik képviselője is teljes szolgálati felszerelésben.*
-Nem, olyanokra nem járok, és errefelé ritkák azok.
*Végigméri a másikat, majd elmosolyodik, ahogy elképzeli az orkot báli ruhában, ahogy egy erősen kisminkelt nőstényorkkal koptatja a táncparkettet, hátán az elmaradhatatlan pallossal.*
-Remélem, azért a mi kis tavernánk sem okoz csalódást eféle úri vendégnek.
*Teszi hozzá, továbbra is mosolyogva. A másik előtt levő üres pohár sem kerüli el a figyelmét, és nem is hagyja szó nélkül.*
-De ilyen kifinomult látogatóhoz nem is illik a pálinka. Még a végén nem viselkedne rangjához illően, ha túl erősnek bizonyul az ital.
*Mosolyog továbbra is, majd, a pulthoz sétál, átszámol a pultosnak 4 aranyat, és mielőtt az ork észbe kaphatna, már egy pohár Friss tehéntej van előtte az asztalon.
A másik ezután leírja, hogy mit szokott csinálni.*
-Ó, még pár éve találkoztam én is foglalkozásodbeliekkel, még amikor a keleti pusztán éltem. Képzeld, valaki biztos felbérelte őket is, mert nagyon ügyesen eljátszották, hogy fel akarják égetni a falvunkat, megerőszakolni az asszonyainkat... biztos tudod a többit. De sajnos túlságosan komolyan vettük ezt a színjátékot. Ha ott lettél volna, biztos elsimíthattad volna ezt a kis félreértést.
*Hangjából csöpög a maró gúny. Aztán a másik találóskérdéssel áll elő.*
-Ó, ó, nagyon szeretem az ilyesfajta játékokat.
*Lelkesedést mímel, legalábbis hanglejtésével mindenképp, ám arckifejezéséről ekkorra már lerí, hogy mit gondol a másikról.*
-Nézzük csak... hogy is keresheti meg a kenyerét egy ork, amihez a pallosának is köze van... Talán zsoldos? Ha jól hallom, Arthenior városőreinek meggyűlt a baja nemrég egy kompániával, bár lassan terjed a szó az úton, sok ideje van átformálódni.
*Kis szünetet tart, ám nem vár eleget, hogy a másik megerősíthesse, vagy tagadhassa az állítást.*
-Bár lehet, hogy csak városról városra vándorol, elvállalva az elé kerülő munkákat. Erre is volt már példa, és mindenhol fordulnak meg munkaadók, akik fizetnek, ha nem kérdez sokat a becsületes munkás.
*Itt már szünetet sem tart, rögtön vezeti át a következő tippre a gondolatmenetét.*
-Vagy, bár ilyen rosszindulatú feltételezésbe még belegondolnom is fáj... lehet, hogy egy útonállóval van dolgom, aki épp a kikötőbe igyekszik eladni, amit szerzett.
*Elfogyott a három tippje.*
-Eltaláltam? Vagy talán egyik sem igaz?
*Hátradől a székében, időt hagyva a másiknak a válaszadásra.*
211. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-05-06 13:24:25
Üzenet elküldve: 2020-05-06 13:24:25
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 503
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 503
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Frandr//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Az egyértelmű válaszra, és az azt követő megjegyzésre csak száját húzza el. Nem mintha nem lenne kicsi igazság a szavaiban, de csak nem kéne aggódnia egy kettejükhöz hasonlóan acélos alaknak attól, hogy egy nyilvános helyen bármerről megbökhetik, méghozzá különösebb ok nélkül. Hacsak éppenséggel nincs hírneve a környéken...*
- Feltételezem, hogy nem úri estélyek vendégei miatt jutottál erre az álláspontra. - *Jön ki a szarkazmus a szájából. Látja Ukrom, hogy különösebb gerjesztés nélkül egyikük sem fog offenzív mozdulatot tenni, de azt nem állja meg, hogy passzív-agresszívan sértegessék őt. Legalább valahogy vissza kell adnia azt. Mivel már elfogyott itala, gyomra pedig most feszes a maradék étel bevételéhez, így csak ujjával koppintgatja az asztalt, le nem véve tekintetét a pasasról. A foglalkozását firtató kérdésre pedig szemeit forgatja. Azt hiszi, hogy csak türelmét próbálja tesztelni, és nem állja ki, hogy valami csípőset ne válaszoljon.*
- Az erdei banditát szoktam eljátszani családanyák kérésére, hogy a kölkeik ne kóboroljanak. *Horkant egyet, sikerként elkönyvelve első mondatát.* - Munka miatt. Hogy milyen munka, arra hármat találhatsz. És ha nyersz, jutalomként a te elfoglaltságodat is elmondhatod. - *Egy pillanattal később ismét felnyársaló tekintetet szegez a fegyveres idegenre. Egy porcikája sem kívánja társaságát, azt már egész idáig próbálja megértetni vele. Nem is érti, miért érzi magát nyugtalannak miatta, hiszen még csak nem is néz ki olyan vészjóslóan. Igaz, a fülek hiánya megkérdőjelezhető békességét illetően, de eddig nem mutatta jelét annak, hogy bajt jött volna keverni. Még.*
//Frandr//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Az egyértelmű válaszra, és az azt követő megjegyzésre csak száját húzza el. Nem mintha nem lenne kicsi igazság a szavaiban, de csak nem kéne aggódnia egy kettejükhöz hasonlóan acélos alaknak attól, hogy egy nyilvános helyen bármerről megbökhetik, méghozzá különösebb ok nélkül. Hacsak éppenséggel nincs hírneve a környéken...*
- Feltételezem, hogy nem úri estélyek vendégei miatt jutottál erre az álláspontra. - *Jön ki a szarkazmus a szájából. Látja Ukrom, hogy különösebb gerjesztés nélkül egyikük sem fog offenzív mozdulatot tenni, de azt nem állja meg, hogy passzív-agresszívan sértegessék őt. Legalább valahogy vissza kell adnia azt. Mivel már elfogyott itala, gyomra pedig most feszes a maradék étel bevételéhez, így csak ujjával koppintgatja az asztalt, le nem véve tekintetét a pasasról. A foglalkozását firtató kérdésre pedig szemeit forgatja. Azt hiszi, hogy csak türelmét próbálja tesztelni, és nem állja ki, hogy valami csípőset ne válaszoljon.*
- Az erdei banditát szoktam eljátszani családanyák kérésére, hogy a kölkeik ne kóboroljanak. *Horkant egyet, sikerként elkönyvelve első mondatát.* - Munka miatt. Hogy milyen munka, arra hármat találhatsz. És ha nyersz, jutalomként a te elfoglaltságodat is elmondhatod. - *Egy pillanattal később ismét felnyársaló tekintetet szegez a fegyveres idegenre. Egy porcikája sem kívánja társaságát, azt már egész idáig próbálja megértetni vele. Nem is érti, miért érzi magát nyugtalannak miatta, hiszen még csak nem is néz ki olyan vészjóslóan. Igaz, a fülek hiánya megkérdőjelezhető békességét illetően, de eddig nem mutatta jelét annak, hogy bajt jött volna keverni. Még.*
210. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-05-05 23:12:13
Üzenet elküldve: 2020-05-05 23:12:13
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 422
OOC üzenetek: 49
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 422
OOC üzenetek: 49
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Ukrom, Frandr//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Frandr nem az az ember, aki csak úgy véletlenszerűen megrágalmaz másokat, viszont az alapvető óvatosságon azért szokása túlmenni egy-két lépéssel. Főleg, ha van oka gyanakodni, és számára bőven elég ok, hogy egy jól felfegyverzett ork betért a Vaskorsóba, ráadásul úgy, hogy szinte üres a hely.
A másik válaszára csak annyival reagál, hogy felhúzza az egyik szemöldökét. Még meg is eshet, hogy a másik minden ok nélkül erre tévedt. A tharg kovácsok, maga az erőd, a piac, és nem utolsósorban maga a taverna is mind olyan helyek, amik akár vonzhatnak is látogatókat.
Ezen kívül Amon Ruadh közvetlenül Arthenior és a Kikötő között helyezkedik el, emiatt a Korsó népszerű hely az utazóknak a lepihenésre.
A másik megérzése, ami már bizonyosságba csap át, becsapja őt, hiszen bizony Amon Ruadh egyik lakosával hozta össze a sors. Ez egyben választ adhat a kimondott kérdésre is.*
-Páncélnak hívják. Harcosok szokták viselni.
*Vonja fel a szemöldökét, hiszen öltözetén egyébként semmi felesleges dísz nincs.*
-És néha tűnnek fel olyan alakok a Korsóban,
*Itt apró, szuggesztív szünetet tart, amit Ukrom úgy értelmezhet, ahogy akar*
-akik miatt úgy érzem, szükség lehet rá.
*Na meg övé az éjszakai őrség a kapuban, bár addig még van pár órája.
A másik tekintete eléggé érdekes. Nem tükröz szimpátiát, amin legkevésbé sem lepődik meg Frandr, ám mintha viszolyogna is tőle. Viszont nem rágódik ezen pár másodpercnél tovább.*
-És te? A lándzsát még értem, hasznos, ha vadászni akar az ember, de a pallos nem a leggyakoribb önvédelmi fegyver.
*Kérdez vissza.*
//Ukrom, Frandr//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Frandr nem az az ember, aki csak úgy véletlenszerűen megrágalmaz másokat, viszont az alapvető óvatosságon azért szokása túlmenni egy-két lépéssel. Főleg, ha van oka gyanakodni, és számára bőven elég ok, hogy egy jól felfegyverzett ork betért a Vaskorsóba, ráadásul úgy, hogy szinte üres a hely.
A másik válaszára csak annyival reagál, hogy felhúzza az egyik szemöldökét. Még meg is eshet, hogy a másik minden ok nélkül erre tévedt. A tharg kovácsok, maga az erőd, a piac, és nem utolsósorban maga a taverna is mind olyan helyek, amik akár vonzhatnak is látogatókat.
Ezen kívül Amon Ruadh közvetlenül Arthenior és a Kikötő között helyezkedik el, emiatt a Korsó népszerű hely az utazóknak a lepihenésre.
A másik megérzése, ami már bizonyosságba csap át, becsapja őt, hiszen bizony Amon Ruadh egyik lakosával hozta össze a sors. Ez egyben választ adhat a kimondott kérdésre is.*
-Páncélnak hívják. Harcosok szokták viselni.
*Vonja fel a szemöldökét, hiszen öltözetén egyébként semmi felesleges dísz nincs.*
-És néha tűnnek fel olyan alakok a Korsóban,
*Itt apró, szuggesztív szünetet tart, amit Ukrom úgy értelmezhet, ahogy akar*
-akik miatt úgy érzem, szükség lehet rá.
*Na meg övé az éjszakai őrség a kapuban, bár addig még van pár órája.
A másik tekintete eléggé érdekes. Nem tükröz szimpátiát, amin legkevésbé sem lepődik meg Frandr, ám mintha viszolyogna is tőle. Viszont nem rágódik ezen pár másodpercnél tovább.*
-És te? A lándzsát még értem, hasznos, ha vadászni akar az ember, de a pallos nem a leggyakoribb önvédelmi fegyver.
*Kérdez vissza.*
209. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-05-05 21:48:44
Üzenet elküldve: 2020-05-05 21:48:44
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 503
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 503
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Ukrom//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Rágalmazó megjegyzésekre számítva ül le helyére, fejében már készítve a csípőseknél csípősebb retorziókat. És csodának csodájára egy mindennapos kérdéssel állnak neki elő. Megkönnyebbülve sóhajtana, ha nem venné észre, hogy a hibájára felfigyelő személy nem tervez mozdulni a közeléből. Valamint az az arckifejezés. Ebből nem lesz nyugodt este.*
- Kellemes a környék. Gondoltam, kiélvezem. - *Morogja kikényszerítve. Hogy mi járatban lenne? Hát virágot szedegetni, és a nemesek fenekét szagolgatni! Természetesen vajmi csekély információt, és némi aranyat tervezett volna szerezni abból, hogy óvatosan körülnéz a falak között. De ha még a hozzá hasonló átutazóban lévők (mert hogy nem e város lakosával van dolga, abban teljesen biztos) is elkezdik kikérdezni, akkor akár rögtön vissza is fordulhat.*
- Minek a csicsás ruha? - *Utal a páncélra.* - Az ágyi bolha nem öl meg, bár tud zavarni. - *Vonja föl szemöldökét. E kérdésre valóban tudni kívánja a választ. Még ő sem olyan paranoiás, hogy egész nap kilónyi fémben rohangáljon.*
~ Sőt, akár megmagyarázhatnád, hogy miért nézel ki úgy, mintha fából próbáltak volna kifaragni, és félúton föladták. ~ *Indikálja tekintete, miközben gyorsan kiissza maradék italát. Szomorúan tekint bele a korsó aljára, és nagy koppanással le is teszi azt. 13 arany fölöslegesen elherdálva.*
//Ukrom//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Rágalmazó megjegyzésekre számítva ül le helyére, fejében már készítve a csípőseknél csípősebb retorziókat. És csodának csodájára egy mindennapos kérdéssel állnak neki elő. Megkönnyebbülve sóhajtana, ha nem venné észre, hogy a hibájára felfigyelő személy nem tervez mozdulni a közeléből. Valamint az az arckifejezés. Ebből nem lesz nyugodt este.*
- Kellemes a környék. Gondoltam, kiélvezem. - *Morogja kikényszerítve. Hogy mi járatban lenne? Hát virágot szedegetni, és a nemesek fenekét szagolgatni! Természetesen vajmi csekély információt, és némi aranyat tervezett volna szerezni abból, hogy óvatosan körülnéz a falak között. De ha még a hozzá hasonló átutazóban lévők (mert hogy nem e város lakosával van dolga, abban teljesen biztos) is elkezdik kikérdezni, akkor akár rögtön vissza is fordulhat.*
- Minek a csicsás ruha? - *Utal a páncélra.* - Az ágyi bolha nem öl meg, bár tud zavarni. - *Vonja föl szemöldökét. E kérdésre valóban tudni kívánja a választ. Még ő sem olyan paranoiás, hogy egész nap kilónyi fémben rohangáljon.*
~ Sőt, akár megmagyarázhatnád, hogy miért nézel ki úgy, mintha fából próbáltak volna kifaragni, és félúton föladták. ~ *Indikálja tekintete, miközben gyorsan kiissza maradék italát. Szomorúan tekint bele a korsó aljára, és nagy koppanással le is teszi azt. 13 arany fölöslegesen elherdálva.*
208. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-05-05 21:15:22
Üzenet elküldve: 2020-05-05 21:15:22
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 422
OOC üzenetek: 49
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 422
OOC üzenetek: 49
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Ukrom//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*A másik úgy iszik, mintha komolyan le akarna részegedni. Legalábbis Frandr erre utal, mikor látja, hogy dönti le a másik a pálinkát. Ez korántsem nyugtatja meg, hiszen nem úgy képzeli, hogy egy részeg ork nagyon beszámítható jelenség lenne.
Ahogy aztán a másik elkezdi falni ételét, már más gondolata támad.*
~Ez siet valahová?~
*Mindenesetre nem az ő dolga, amíg az ork betartja a helyi szabályokat. Kicsivel később, mikor felhívja annak figyelmét hibájára, úgy tűnik, ez meg is fog történni. Nem keresi a bajt, szépen fizet, bár abban az egy helyeslő szócskában is annyi feszültséget lehet érzékelni, hogy Frandr nem teljesen biztos a másik béketűrő képességében.
Mire a másik visszatér, Frandr már kényelembe helyezte magát, csendben iszogatja a sörét, miközben a másikat méri végig.*
~Pallos, dárda. Pajzs nincs nála, ahogy páncél sem.~
*Valahogy úgy érzi, hogy a vele szemben ülő férfi nem csak önvédelemre hordoz magával ilyen komoly szakértelmet igénylő fegyvereket.*
~Zsoldos? Vagy útonálló?~
*Mindenesetre gyanítja, hogy ha valakinél ilyen fegyverek vannak, annak oka is van.
Azt is érdekesnek találja, hogy az orkot ennyire feszélyezi a jelenléte. Semmiképp sem ad okot a bizalomra a dolog.*
-És mi járatban itt a thargok földjén?
*Teljesen kellemes, kedélyes hangon teszi fel a kérdést, viszont arckifejezése mást tükröz. Ukrom sok módon értelmezheti a nézését, ám Frandr csak biztosítani akarja, hogy az ork viselkedjen, legalábbis amíg itt van.*
//Ukrom//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*A másik úgy iszik, mintha komolyan le akarna részegedni. Legalábbis Frandr erre utal, mikor látja, hogy dönti le a másik a pálinkát. Ez korántsem nyugtatja meg, hiszen nem úgy képzeli, hogy egy részeg ork nagyon beszámítható jelenség lenne.
Ahogy aztán a másik elkezdi falni ételét, már más gondolata támad.*
~Ez siet valahová?~
*Mindenesetre nem az ő dolga, amíg az ork betartja a helyi szabályokat. Kicsivel később, mikor felhívja annak figyelmét hibájára, úgy tűnik, ez meg is fog történni. Nem keresi a bajt, szépen fizet, bár abban az egy helyeslő szócskában is annyi feszültséget lehet érzékelni, hogy Frandr nem teljesen biztos a másik béketűrő képességében.
Mire a másik visszatér, Frandr már kényelembe helyezte magát, csendben iszogatja a sörét, miközben a másikat méri végig.*
~Pallos, dárda. Pajzs nincs nála, ahogy páncél sem.~
*Valahogy úgy érzi, hogy a vele szemben ülő férfi nem csak önvédelemre hordoz magával ilyen komoly szakértelmet igénylő fegyvereket.*
~Zsoldos? Vagy útonálló?~
*Mindenesetre gyanítja, hogy ha valakinél ilyen fegyverek vannak, annak oka is van.
Azt is érdekesnek találja, hogy az orkot ennyire feszélyezi a jelenléte. Semmiképp sem ad okot a bizalomra a dolog.*
-És mi járatban itt a thargok földjén?
*Teljesen kellemes, kedélyes hangon teszi fel a kérdést, viszont arckifejezése mást tükröz. Ukrom sok módon értelmezheti a nézését, ám Frandr csak biztosítani akarja, hogy az ork viselkedjen, legalábbis amíg itt van.*
207. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-05-05 20:36:21
Üzenet elküldve: 2020-05-05 20:36:21
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 503
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 503
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Ukrom//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Háborítatlan paranoiája továbbra sem hagyja cserben. Ahelyett, hogy lassan kortyolgatva ki tudná élvezni a kincseket érő ital ízét, most csak pár hajtásra kis híján ki is issza azt. Kezdő hiba, mert pillanatok múltán az alkohol olyan erősen csapja meg, mintha egy magafajtája kólintotta volna fejbe egy utcakővel. megmentőjét keresi az előtte ülő pörköltben, nagy harapásokban el is kezdi leküldeni, remélve, hogy a darabok felszárítják a benne pezsgő folyadékot.
Csakhogy elköveti ezzel azt a hibát, hogy leveszi a szemét a fogadó egyetlen másik vendégéről. Erre a hibára akkor jön rá, amikor két falat és egy nyelés közepette mozgást vél hallani, és mire fölnéz, az ember-alak már mellette mutogat a táljára. Egy darabig eltart, mire felfogja a pasas szavait, és alapjából is sötét ábrázatára még sötétebb árnyék lendül.*
~ A rohadt életbe. ~ *Na nem amiatt jut eszébe ezen mondat, mert igaza van a modortalan idegennek. Holt lenne ő már, ha bűncselekményre adta volna is egyszer a fejét, főleg egy ilyesfajta helyen. Inkább az alak teljes külseje az, ami ordította a veszélyt a fülébe. Utálatos ábrázat, a fülek teljes hiánya (más esetben ezt szóvá is tenné), a veszélyes fölszerelés amitől látszik, hogy nem holmi pimasz polgárról van szó. És a haj. Valami nincs rendben vele, bár még nem tudja kivenni, hogy mi.
Szemöldökét összehúzza, ahogy farkasszemet néz a férfival. Nagy levegőt vesz, ahogy próbálja lenyugtatni magát. Még nem tett semmi fenyegető mozdulatot, úgyhogy neki sincs oka bármi hasonlóra.*
- Igaz. - *Köpi ki ingerülten. Félig megevett vacsoráját otthagyva áll föl, és magasságát kiélvezve most lefelé nézve tanulmányozza az emberkét. Egy pillanat múlva már el is halad mellette, hogy rendezze a pulton a számlát.
Kifizeti a 13 aranyat érő italt ami az Ogrepálinka lenne, , és megfizeti a 13 aranyat érő Boros csülökpörköltöt is. .
Mindenre felkészülten ül vissza helyéhez. A feszültség még tapintható.*
A hozzászólás írója (Savanyú Ukrom) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.05.05 20:39:47
//Ukrom//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Háborítatlan paranoiája továbbra sem hagyja cserben. Ahelyett, hogy lassan kortyolgatva ki tudná élvezni a kincseket érő ital ízét, most csak pár hajtásra kis híján ki is issza azt. Kezdő hiba, mert pillanatok múltán az alkohol olyan erősen csapja meg, mintha egy magafajtája kólintotta volna fejbe egy utcakővel. megmentőjét keresi az előtte ülő pörköltben, nagy harapásokban el is kezdi leküldeni, remélve, hogy a darabok felszárítják a benne pezsgő folyadékot.
Csakhogy elköveti ezzel azt a hibát, hogy leveszi a szemét a fogadó egyetlen másik vendégéről. Erre a hibára akkor jön rá, amikor két falat és egy nyelés közepette mozgást vél hallani, és mire fölnéz, az ember-alak már mellette mutogat a táljára. Egy darabig eltart, mire felfogja a pasas szavait, és alapjából is sötét ábrázatára még sötétebb árnyék lendül.*
~ A rohadt életbe. ~ *Na nem amiatt jut eszébe ezen mondat, mert igaza van a modortalan idegennek. Holt lenne ő már, ha bűncselekményre adta volna is egyszer a fejét, főleg egy ilyesfajta helyen. Inkább az alak teljes külseje az, ami ordította a veszélyt a fülébe. Utálatos ábrázat, a fülek teljes hiánya (más esetben ezt szóvá is tenné), a veszélyes fölszerelés amitől látszik, hogy nem holmi pimasz polgárról van szó. És a haj. Valami nincs rendben vele, bár még nem tudja kivenni, hogy mi.
Szemöldökét összehúzza, ahogy farkasszemet néz a férfival. Nagy levegőt vesz, ahogy próbálja lenyugtatni magát. Még nem tett semmi fenyegető mozdulatot, úgyhogy neki sincs oka bármi hasonlóra.*
- Igaz. - *Köpi ki ingerülten. Félig megevett vacsoráját otthagyva áll föl, és magasságát kiélvezve most lefelé nézve tanulmányozza az emberkét. Egy pillanat múlva már el is halad mellette, hogy rendezze a pulton a számlát.
Kifizeti a 13 aranyat érő italt ami az Ogrepálinka lenne,
, és megfizeti a 13 aranyat érő Boros csülökpörköltöt is. .Mindenre felkészülten ül vissza helyéhez. A feszültség még tapintható.*
A hozzászólás írója (Savanyú Ukrom) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.05.05 20:39:47
206. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-05-05 19:06:16
Üzenet elküldve: 2020-05-05 19:06:16
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 422
OOC üzenetek: 49
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 422
OOC üzenetek: 49
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Ukrom//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Bár lehet, hogy ennek Frandr keleti gyökerei az okai, ő teljesen meg van elégedve a tharg fogadóval. Bizonyára meg is lepődne, hogy az újonnan érkező magasabbra teszi a lécet, ám mivel nem gondolatolvasó, így csak az alapján formálhat gondolatokat, amit lát.*
~Persze, hogy egy kibaszott ork...~
*Kívülről nem sok változás látszik rajta, bár haja egy fél árnyalattal sötétebb lesz, és teljes teste megfeszül, készenléti állapotba kerül. Ahogy végigméri, úgy látja, fegyver is van az orknál, viszont páncéltalannak tűnik.
Ahogy a szürkebőrű rendel, majd leül egy asztalhoz, Frandr megenyhül.*
~Talán mégsem azért van itt, hogy a bajt keresse.~
*Ám gyors pillantást vetve Ukrom felé látja, hogy az őt bámulja. Frandr pár másodpercre felveszi a szemkontaktust, a másik szemébe fúrja a tekintetét, majd visszatér az ételéhez. Mikor végzett, a pulthoz sétál. Kifizeti neki a 13 aranyat, amivel a Boros csülökpörköltért tartozott, majd a Tharg házi söréért is fizet, ami szintén elfogyott. Rövid gondolkozás után rendel még egyet, és így 18 aranyat fizet.
Az orkra nézve elgondolkozik, majd a sörével együtt a másik asztalához telepszik át.*
-Feltételezem, fizetni is tervezel.
*Bök a másik tálja felé, hiszen amennyire látta, a másik nem vette elő az erszényét a rendelés közben. És a másik fajához tartozóktól már sokkal rosszabb dolgokat is látott, mint hogy egyikük fizetés nélkül távozzon egy tavernából.
Hangjából nagyon nehezen lehet csak kihallani az ellenségeskedést, ám ha a másik figyel, megtalálhatja azt. És a pusztai harcosnak jó oka is van ellenségeskedni, hiszen személyes tapasztalata is van velük, és azt is tudja, hogy a nyugati világban sem szép emlékeket fűznek ehhez a fajhoz.*
//Ukrom//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Bár lehet, hogy ennek Frandr keleti gyökerei az okai, ő teljesen meg van elégedve a tharg fogadóval. Bizonyára meg is lepődne, hogy az újonnan érkező magasabbra teszi a lécet, ám mivel nem gondolatolvasó, így csak az alapján formálhat gondolatokat, amit lát.*
~Persze, hogy egy kibaszott ork...~
*Kívülről nem sok változás látszik rajta, bár haja egy fél árnyalattal sötétebb lesz, és teljes teste megfeszül, készenléti állapotba kerül. Ahogy végigméri, úgy látja, fegyver is van az orknál, viszont páncéltalannak tűnik.
Ahogy a szürkebőrű rendel, majd leül egy asztalhoz, Frandr megenyhül.*
~Talán mégsem azért van itt, hogy a bajt keresse.~
*Ám gyors pillantást vetve Ukrom felé látja, hogy az őt bámulja. Frandr pár másodpercre felveszi a szemkontaktust, a másik szemébe fúrja a tekintetét, majd visszatér az ételéhez. Mikor végzett, a pulthoz sétál. Kifizeti neki a 13 aranyat, amivel a Boros csülökpörköltért tartozott, majd
a Tharg házi söréért is fizet, ami szintén elfogyott. Rövid gondolkozás után rendel még egyet, és így 18 aranyat fizet. Az orkra nézve elgondolkozik, majd a sörével együtt a másik asztalához telepszik át.*
-Feltételezem, fizetni is tervezel.
*Bök a másik tálja felé, hiszen amennyire látta, a másik nem vette elő az erszényét a rendelés közben. És a másik fajához tartozóktól már sokkal rosszabb dolgokat is látott, mint hogy egyikük fizetés nélkül távozzon egy tavernából.
Hangjából nagyon nehezen lehet csak kihallani az ellenségeskedést, ám ha a másik figyel, megtalálhatja azt. És a pusztai harcosnak jó oka is van ellenségeskedni, hiszen személyes tapasztalata is van velük, és azt is tudja, hogy a nyugati világban sem szép emlékeket fűznek ehhez a fajhoz.*
205. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-05-05 17:47:15
Üzenet elküldve: 2020-05-05 17:47:15
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 503
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 503
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Gruad//
*Már a fogadó növénytakaró fedte fala is kétkedésre késztette azt illetően, hogy valóban itt pihenjen e meg. Változó tapasztalatai vannak az efféle helyeket illetően, és a minőséget általában az épület külső részének ápoltsága, valamint az alkoholfajták változatossága határozza meg. Márpedig rossz első benyomást kelt most a fogadó.
Az ajtón belépve rögtön szemébe szúródik a pult, és más berendezést nem is tanulmányozva meg is közelíti azt. Mindössze rendelés után kezdi el körülményesebben tanulmányozni a helyiséget. A karosszék hízelgő, de nem ül rá. A lélekszám gyakorlatilag üres, kivéve egy enyhén szólva is gyanúsnak tűnő alakot, aki már első kinézetre is ellenszenvesnek néz ki számára. gyorsan le is veszi róla tekintetét.
Miután a pultnál megvárja ételét, a szerény mennyiségű csülökpörköltet, jó öreg ogre pálinkával leöblítve, gyorsan helyet keres magának. Végül a fogadóhelyiség sarkában, a vállas idegentől legtávolabb ül le, nagy koppanással le is téve italát, követi vacsorája. Időközben elkezdi méregetni a másikat, összefúrt szemhéjakkal. Nem érzi magát nyugodtan, ez látszik testbeszédjén is.*
//Gruad//
*Már a fogadó növénytakaró fedte fala is kétkedésre késztette azt illetően, hogy valóban itt pihenjen e meg. Változó tapasztalatai vannak az efféle helyeket illetően, és a minőséget általában az épület külső részének ápoltsága, valamint az alkoholfajták változatossága határozza meg. Márpedig rossz első benyomást kelt most a fogadó.
Az ajtón belépve rögtön szemébe szúródik a pult, és más berendezést nem is tanulmányozva meg is közelíti azt. Mindössze rendelés után kezdi el körülményesebben tanulmányozni a helyiséget. A karosszék hízelgő, de nem ül rá. A lélekszám gyakorlatilag üres, kivéve egy enyhén szólva is gyanúsnak tűnő alakot, aki már első kinézetre is ellenszenvesnek néz ki számára. gyorsan le is veszi róla tekintetét.
Miután a pultnál megvárja ételét, a szerény mennyiségű csülökpörköltet, jó öreg ogre pálinkával leöblítve, gyorsan helyet keres magának. Végül a fogadóhelyiség sarkában, a vállas idegentől legtávolabb ül le, nagy koppanással le is téve italát, követi vacsorája. Időközben elkezdi méregetni a másikat, összefúrt szemhéjakkal. Nem érzi magát nyugodtan, ez látszik testbeszédjén is.*
204. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-05-05 17:20:27
Üzenet elküldve: 2020-05-05 17:20:27
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 422
OOC üzenetek: 49
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 422
OOC üzenetek: 49
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Frandr estéi többségét a Korsóban szokta tölteni, és ez alól a mostani sem kivétel. Bár általában ez nem feltétlenül csendes iszogatást jelent, most szokatlan módon kevesen vannak a tavernában.
Ezt is tudja értékelni, hiszen így nyugalomban élvezheti ki a hely kínálatát. Egy üres asztalnál ül, előtte egy tál pörkölt és egy korsónyi sör. Jóízűen falatozik, időnként az ajtó felé pillantva, hogy érkezik-e bárki, aki nem tartozik a kocsma szokásos törzsvendégei közé.
Az utazók szinte mindig elő tudnak állni valami érdekes hírrel, bár ahhoz is tapasztalat kell, hogy ezekből a történetekből kihámozza az ember az igazságot. Ám egyelőre csukva marad az ajtó, így Frandr teljes figyelmét a vacsorájának szentelheti.*
*Frandr estéi többségét a Korsóban szokta tölteni, és ez alól a mostani sem kivétel. Bár általában ez nem feltétlenül csendes iszogatást jelent, most szokatlan módon kevesen vannak a tavernában.
Ezt is tudja értékelni, hiszen így nyugalomban élvezheti ki a hely kínálatát. Egy üres asztalnál ül, előtte egy tál pörkölt és egy korsónyi sör. Jóízűen falatozik, időnként az ajtó felé pillantva, hogy érkezik-e bárki, aki nem tartozik a kocsma szokásos törzsvendégei közé.
Az utazók szinte mindig elő tudnak állni valami érdekes hírrel, bár ahhoz is tapasztalat kell, hogy ezekből a történetekből kihámozza az ember az igazságot. Ám egyelőre csukva marad az ajtó, így Frandr teljes figyelmét a vacsorájának szentelheti.*
203. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-05-03 18:56:53
Üzenet elküldve: 2020-05-03 18:56:53
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 215
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 215
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Túlórázás//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
- Még ennél is? *horkant fel halkan a választ hallva, hisz saját megítélése szerint még így is sokkal több időt tölt a kocsmában, mint az ajánlatos lenne, de persze ezt nem fogja az alkalmazottja orrára kötni* De még megfontolom a javaslatod. Ki nem hagynám, hogy a jó... khm, munkádban gyönyörködjek. *teszi hozzá somolyogva, inkább a férfi más kvalitásaira gondolva, mintsem a sörcsapoló képességére*
- Milyen kár! *jegyzi meg tettetett szomorúsággal, ahogy Fint munkája kerül szóba. ~Ezek szerint mégse bolondult még teljesen belém~ vonja le magában a tanulságot, hogy bár a férfi gatyájába már sikerült beférkőznie, a szívében még mindig nem foglal el elég fontos helyet ahhoz, hogy tényleg megbízhasson benne*
- Ha már ilyen szépen kérded, elárulom, hogy igen. *felel komolyan a kérdésre, bár annak eldöntését, hogy tényleg igazat mond-e, Fintre bízza. További magyarázat helyett inkább hozzálát, hogy egészen másfajta vágyait élje ki, és úgy látszik, ez a férfinak sincs ellenére. Az egész persze nem tart sokáig, bizonyos tekintetben magát a játszadozást még sokkal jobban is élvezi, mint a végcélt, így nem szándéka elkapkodni semmit se. Az, hogy a férfi részéről semmi érdemleges reakciót nem tapasztal, csak tovább fokozza érdeklődését*
- A remény hal meg utoljára. *feleli kitérően Fint válaszára, magában azonban egyetért vele, ha bármi is gátat szab nekik, az semmiképp se az erkölcs, tulajdonképpen ez az egyik dolog, ami annyira megfogta a férfiban*
- Ó, te csak szeretnéd, hogy lebukjak! *jegyzi meg sokatmondó mosollyal, míg kicsit helyezkedik a székben, immár szembefordulva a földön ülő férfival, széles terpeszben hagyva lábait, hogy a szoknya csak a legszükségesebbeket takarja, szinte teljesen szabadon hagyva egyik lábát. A szivart közben érdeklődve forgatja az ujjai közt, néha közelebb emelve orrához, hogy be tudja szívni az illatát, mint egy függő, aki igyekszik kiélvezni minden apró cseppjét az oly vágyott anyagnak, mégis tartja magát az elhatározásához, nem emeli ajkaihoz a szivart és nem szív bele egyszer sem, csak Fintet szemléli, ahogy egyre inkább hatása alá keríti a szer*
- Mit gondolsz? Miben hazudtam neked? *jegyzi meg pillanatnyi szünet után, arra számítva, az ördögvigyor hatása alatt talán a férfi őszintébb lesz, és olyasmit is megoszt vele, amit normál esetben nem tenne*
- Nocsak! Még ennél is vidámabb? Nehéz elképzelni... *jegyzi meg ironikusan, bujkáló mosollyal* Mondd csak, tulajdonképpen kik mondták ezt neked? Kikkel szoktál te együtt szívni? *érdeklődik kíváncsian, kissé előrébb dőlve ültében Fint felé, míg óvatosan a földre pöccinti a hamut a szivarról, hogy aztán a cipőjével lassan eldörzsölje azt a padlón. Nem kerüli el a figyelmét, hogy a férfi már jó ideje a lábát bámulja, és bár az ördögvigyor számlájára írja a dolgot, felettébb mulattatja az események ilyetén alakulása*
- Masszázs? Nem mondom, rám férne az ilyesmi... Nos, mint korábban mondtad, most épp itt vagyok, nézhetsz is, meg is mutathatod, hogy mit tudsz! *ajánlja fel a férfinak, felé nyújtva az egyik lábát, hogy lehúzhassa a csizmáját és bizonyíthasson, nem csak a szavak nagy mestere, de a tetteké is.*
//Túlórázás//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
- Még ennél is? *horkant fel halkan a választ hallva, hisz saját megítélése szerint még így is sokkal több időt tölt a kocsmában, mint az ajánlatos lenne, de persze ezt nem fogja az alkalmazottja orrára kötni* De még megfontolom a javaslatod. Ki nem hagynám, hogy a jó... khm, munkádban gyönyörködjek. *teszi hozzá somolyogva, inkább a férfi más kvalitásaira gondolva, mintsem a sörcsapoló képességére*
- Milyen kár! *jegyzi meg tettetett szomorúsággal, ahogy Fint munkája kerül szóba. ~Ezek szerint mégse bolondult még teljesen belém~ vonja le magában a tanulságot, hogy bár a férfi gatyájába már sikerült beférkőznie, a szívében még mindig nem foglal el elég fontos helyet ahhoz, hogy tényleg megbízhasson benne*
- Ha már ilyen szépen kérded, elárulom, hogy igen. *felel komolyan a kérdésre, bár annak eldöntését, hogy tényleg igazat mond-e, Fintre bízza. További magyarázat helyett inkább hozzálát, hogy egészen másfajta vágyait élje ki, és úgy látszik, ez a férfinak sincs ellenére. Az egész persze nem tart sokáig, bizonyos tekintetben magát a játszadozást még sokkal jobban is élvezi, mint a végcélt, így nem szándéka elkapkodni semmit se. Az, hogy a férfi részéről semmi érdemleges reakciót nem tapasztal, csak tovább fokozza érdeklődését*
- A remény hal meg utoljára. *feleli kitérően Fint válaszára, magában azonban egyetért vele, ha bármi is gátat szab nekik, az semmiképp se az erkölcs, tulajdonképpen ez az egyik dolog, ami annyira megfogta a férfiban*
- Ó, te csak szeretnéd, hogy lebukjak! *jegyzi meg sokatmondó mosollyal, míg kicsit helyezkedik a székben, immár szembefordulva a földön ülő férfival, széles terpeszben hagyva lábait, hogy a szoknya csak a legszükségesebbeket takarja, szinte teljesen szabadon hagyva egyik lábát. A szivart közben érdeklődve forgatja az ujjai közt, néha közelebb emelve orrához, hogy be tudja szívni az illatát, mint egy függő, aki igyekszik kiélvezni minden apró cseppjét az oly vágyott anyagnak, mégis tartja magát az elhatározásához, nem emeli ajkaihoz a szivart és nem szív bele egyszer sem, csak Fintet szemléli, ahogy egyre inkább hatása alá keríti a szer*
- Mit gondolsz? Miben hazudtam neked? *jegyzi meg pillanatnyi szünet után, arra számítva, az ördögvigyor hatása alatt talán a férfi őszintébb lesz, és olyasmit is megoszt vele, amit normál esetben nem tenne*
- Nocsak! Még ennél is vidámabb? Nehéz elképzelni... *jegyzi meg ironikusan, bujkáló mosollyal* Mondd csak, tulajdonképpen kik mondták ezt neked? Kikkel szoktál te együtt szívni? *érdeklődik kíváncsian, kissé előrébb dőlve ültében Fint felé, míg óvatosan a földre pöccinti a hamut a szivarról, hogy aztán a cipőjével lassan eldörzsölje azt a padlón. Nem kerüli el a figyelmét, hogy a férfi már jó ideje a lábát bámulja, és bár az ördögvigyor számlájára írja a dolgot, felettébb mulattatja az események ilyetén alakulása*
- Masszázs? Nem mondom, rám férne az ilyesmi... Nos, mint korábban mondtad, most épp itt vagyok, nézhetsz is, meg is mutathatod, hogy mit tudsz! *ajánlja fel a férfinak, felé nyújtva az egyik lábát, hogy lehúzhassa a csizmáját és bizonyíthasson, nem csak a szavak nagy mestere, de a tetteké is.*
202. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-04-28 23:35:42
Üzenet elküldve: 2020-04-28 23:35:42
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 87
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 87
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Túlórázás//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Fintben egy filozófus veszett el, olyannyira, hogy most is azon filozofál, milyen könnyen el lehet jutni ahhoz a ruha alatti világhoz. Csak le kell tépni a göncöket, és kész! A nők meg mindezt úgy adják elő, mintha valami sejtelmes, már-már megvalósíthatatlan dolog lenne, és köztük is Esti a legrosszabb. Nem azért, mert jobban rejtegetné, hanem mert folyamatosan incselkedik, ezzel pedig egyenesen a gyengepontján támadja a marcona férfit – nem véletlen, hogy a szavaira csak egy „hah” a válasz, meg persze, amit a lány nem láthat, talán csak sejthet: a zsoldos gondolatai abba a bizonyos fürdőbe vándorolnak. Persze attól még kíváncsian figyel.*
- Mondjuk… Járhatnál erre egy kissé többet, nagysasszony. Lenne mit nézni. A vendégeknek is. Na meg én is megmutathatnám, milyen jól dolgozom. *Állapítja meg a Vaskorsó fejlesztésével kapcsolatban, mert hát azért a legtöbbet ebből ő maga profitálhatna. Hangját gúny övezi, ő maga is tudja, hogy bókjait nem lehet komolyan venni, nem is annak szánja őket. A zsoldoskodással kapcsolatos kérdésre mintha megváltozna az arca, komolyabb és eltökéltebb lesz, amiért „szakmájáról” kérdezik. Megfontolja a választ, mégis rövidre zárja.*
- Ingyen nem. *Hogy aztán mit tekint fizetségnek, azt pillantása is elárulja. A szép lábak egyenesen megbabonázzák.* Te védtél már meg bárkit valaha, nagysasszony? A kis bicskáddal?
~ Az én kardomtól sem kell félned, kislány. ~ *Jut eszébe, és már hangot is adna a dolognak, vagy éppen azon töpreng, hogy megfosztja a lányt lábbelijétől egy masszázs erejéig, ám minden terve kudarcba fullad egy nagyobb jóért. Pimaszul felel a csókra, mert sem meglepettség, sem kicsattanó öröm nem látszik az arcán, legfeljebb ha csöndes elégedettség ül ki rá, ahogy Estit méregeti. Mintha minden pont úgy alakulna, ahogy Fint szeretné.*
- Ugyan már, ne légy ünneprontó. Egyikünknek sincsenek erkölcsi korlátai.
*Persze nem fogad el nemleges választ az ördögvigyort illetően, ha teheti, akár erővel is elmarja a sötételf kezéből a poharat, majd odaadva neki rögtön meg is gyújtja mindkettejük szivarját. Vele szemben, törökülésben helyezkedik el a padlón, és a szivart a szája közé szorítva nagyot nyújtózkodik.*
- Na, erre kíváncsi leszek. Még a végén lebuksz, hogy hazudtál, és azt fogod képzelni, valami madár vagy. *Jegyzi meg közben, nehezen ejtve a hangokat a teli szája miatt, és egy adag füstöt pöffent maga elé. Egyelőre nem történik semmi különös, a szervezetét nem érte utol a bódító szer, ezért csak a lábakat nézegeti újfent. Nem is tudta magáról, hogy rajong értük. Vagy talán csak a sötételf lábakra igaz ez? Milyen érdekes.* Azt mondják, én vidám leszek tőle. *Von vállat, ujja között a sodort bagóval játszadozva, mintha ránézésre szeretné felmérni, jóféle-e.*
- Masszázst is vállalok ám. De csak a nagysasszonynak, más nem kap belőle. Ilyen ez az üzlet. *Közli hirtelen, lemaradva, mintha nem is ő találta volna ki a mondatot. De azok a lábak…*
A hozzászólás írója (Komor Fintarret) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.04.28 23:36:16
//Túlórázás//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Fintben egy filozófus veszett el, olyannyira, hogy most is azon filozofál, milyen könnyen el lehet jutni ahhoz a ruha alatti világhoz. Csak le kell tépni a göncöket, és kész! A nők meg mindezt úgy adják elő, mintha valami sejtelmes, már-már megvalósíthatatlan dolog lenne, és köztük is Esti a legrosszabb. Nem azért, mert jobban rejtegetné, hanem mert folyamatosan incselkedik, ezzel pedig egyenesen a gyengepontján támadja a marcona férfit – nem véletlen, hogy a szavaira csak egy „hah” a válasz, meg persze, amit a lány nem láthat, talán csak sejthet: a zsoldos gondolatai abba a bizonyos fürdőbe vándorolnak. Persze attól még kíváncsian figyel.*
- Mondjuk… Járhatnál erre egy kissé többet, nagysasszony. Lenne mit nézni. A vendégeknek is. Na meg én is megmutathatnám, milyen jól dolgozom. *Állapítja meg a Vaskorsó fejlesztésével kapcsolatban, mert hát azért a legtöbbet ebből ő maga profitálhatna. Hangját gúny övezi, ő maga is tudja, hogy bókjait nem lehet komolyan venni, nem is annak szánja őket. A zsoldoskodással kapcsolatos kérdésre mintha megváltozna az arca, komolyabb és eltökéltebb lesz, amiért „szakmájáról” kérdezik. Megfontolja a választ, mégis rövidre zárja.*
- Ingyen nem. *Hogy aztán mit tekint fizetségnek, azt pillantása is elárulja. A szép lábak egyenesen megbabonázzák.* Te védtél már meg bárkit valaha, nagysasszony? A kis bicskáddal?
~ Az én kardomtól sem kell félned, kislány. ~ *Jut eszébe, és már hangot is adna a dolognak, vagy éppen azon töpreng, hogy megfosztja a lányt lábbelijétől egy masszázs erejéig, ám minden terve kudarcba fullad egy nagyobb jóért. Pimaszul felel a csókra, mert sem meglepettség, sem kicsattanó öröm nem látszik az arcán, legfeljebb ha csöndes elégedettség ül ki rá, ahogy Estit méregeti. Mintha minden pont úgy alakulna, ahogy Fint szeretné.*
- Ugyan már, ne légy ünneprontó. Egyikünknek sincsenek erkölcsi korlátai.
*Persze nem fogad el nemleges választ az ördögvigyort illetően, ha teheti, akár erővel is elmarja a sötételf kezéből a poharat, majd odaadva neki rögtön meg is gyújtja mindkettejük szivarját. Vele szemben, törökülésben helyezkedik el a padlón, és a szivart a szája közé szorítva nagyot nyújtózkodik.*
- Na, erre kíváncsi leszek. Még a végén lebuksz, hogy hazudtál, és azt fogod képzelni, valami madár vagy. *Jegyzi meg közben, nehezen ejtve a hangokat a teli szája miatt, és egy adag füstöt pöffent maga elé. Egyelőre nem történik semmi különös, a szervezetét nem érte utol a bódító szer, ezért csak a lábakat nézegeti újfent. Nem is tudta magáról, hogy rajong értük. Vagy talán csak a sötételf lábakra igaz ez? Milyen érdekes.* Azt mondják, én vidám leszek tőle. *Von vállat, ujja között a sodort bagóval játszadozva, mintha ránézésre szeretné felmérni, jóféle-e.*
- Masszázst is vállalok ám. De csak a nagysasszonynak, más nem kap belőle. Ilyen ez az üzlet. *Közli hirtelen, lemaradva, mintha nem is ő találta volna ki a mondatot. De azok a lábak…*
A hozzászólás írója (Komor Fintarret) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.04.28 23:36:16
201. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-04-27 06:04:29
Üzenet elküldve: 2020-04-27 06:04:29
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Fintarret, Zaejn//
-Állatvilágára? Hát többen is vannak? *Ki is bukik egy kuncogás a feltételezés elhangzása után, nem is igazán vár rá választ, csak úgy odaszúrta a dolgot. Majd csak vállat von.*
-Ha… mindig ezek a feltételek… ha fiatalabb lenne, talán még otthon is hagytam volna, de ezt már nem tudjuk meg, nem igaz? *Kétségtelen, hogy a szurkálódás a vérében van, de ezen nincsen mit csodálkozni. A következő megjegyzéssel együtt arra is fény derült, hogy a férfi nem csak felszolgáló, hanem a konyha kisegítő munkákat is végzi. Erre nem is reagál mással csak egy elégedetten szétterülő mosollyal az arcán. ~Egy ilyen vén kecske, már csak erre jó, na meg a vágóhídra.~ Majd távozóra is fogja, közben szemmel tartva a gyanús férfit, az egyik közeli asztalnál. Bár azt tervezte, hogy a folyosón bevárja, hátha követi, ám, az odaszól neki és meginvitálja egy pohár alkoholra, amit rögvest ki is rendel. ~Érdekes módja ez a dolognak, előtte megpróbál leitatni? ~ Ő is ismeri a mondást, minthogy tartsd az ellenségeidet a közeledben, de ez fel sem merült benne. Egy pillanatig habozik, majd úgy dönt, hogy él a lehetőséggel.*
-Köszönöm, milyen figyelmes, egy igazi úriember. *Ejti ki az utolsó szót, gyanúsan hangsúlyosan, szinte minden szándékosság nélkül. Helyet is foglal, majd lassan érkezik a két pohár rendelt ribizlibor is, amelyet a vénség tesz eléjük. ~A végén még megmérgeznek ezek ketten. ~ Nyúl azon nyomban a pohárért, de nem azért, amit elé tettek le, hanem pont az ellenkezőért, hogy maga elé húzza.*
-Mi szél hozta erre a félreeső helyre? *Kérdi a férfit, közben az asztaltól távozó felszolgálót méregeti gyanúsan, majd a pohár bort, maga előtt, hátha még meglát benne valamit, pont az alján szállingózni.*
-Hm… igazán jófajta, szép a színe… *Dicséri az italt, hogy az ne keltsen gyanút, bár amilyen gyorsan lecsapott a borra, az már eleve meghökkentő.*
-Állatvilágára? Hát többen is vannak? *Ki is bukik egy kuncogás a feltételezés elhangzása után, nem is igazán vár rá választ, csak úgy odaszúrta a dolgot. Majd csak vállat von.*
-Ha… mindig ezek a feltételek… ha fiatalabb lenne, talán még otthon is hagytam volna, de ezt már nem tudjuk meg, nem igaz? *Kétségtelen, hogy a szurkálódás a vérében van, de ezen nincsen mit csodálkozni. A következő megjegyzéssel együtt arra is fény derült, hogy a férfi nem csak felszolgáló, hanem a konyha kisegítő munkákat is végzi. Erre nem is reagál mással csak egy elégedetten szétterülő mosollyal az arcán. ~Egy ilyen vén kecske, már csak erre jó, na meg a vágóhídra.~ Majd távozóra is fogja, közben szemmel tartva a gyanús férfit, az egyik közeli asztalnál. Bár azt tervezte, hogy a folyosón bevárja, hátha követi, ám, az odaszól neki és meginvitálja egy pohár alkoholra, amit rögvest ki is rendel. ~Érdekes módja ez a dolognak, előtte megpróbál leitatni? ~ Ő is ismeri a mondást, minthogy tartsd az ellenségeidet a közeledben, de ez fel sem merült benne. Egy pillanatig habozik, majd úgy dönt, hogy él a lehetőséggel.*
-Köszönöm, milyen figyelmes, egy igazi úriember. *Ejti ki az utolsó szót, gyanúsan hangsúlyosan, szinte minden szándékosság nélkül. Helyet is foglal, majd lassan érkezik a két pohár rendelt ribizlibor is, amelyet a vénség tesz eléjük. ~A végén még megmérgeznek ezek ketten. ~ Nyúl azon nyomban a pohárért, de nem azért, amit elé tettek le, hanem pont az ellenkezőért, hogy maga elé húzza.*
-Mi szél hozta erre a félreeső helyre? *Kérdi a férfit, közben az asztaltól távozó felszolgálót méregeti gyanúsan, majd a pohár bort, maga előtt, hátha még meglát benne valamit, pont az alján szállingózni.*
-Hm… igazán jófajta, szép a színe… *Dicséri az italt, hogy az ne keltsen gyanút, bár amilyen gyorsan lecsapott a borra, az már eleve meghökkentő.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 855-874