//Reggel - Rossarie//
~Ez a baj a fiatalokkal. A saját dolgaikról órákig tudnának fecsegni, de akkor befogják a fülüket, ha valaki mond valami okosnak hallatszó dolgot.~ *Mindezek ellenére nem inog meg Snorti azon hite, hogy a vele szemben ülő lány nem rossz. Csupán az a helyzet, hogy a törpe egy kissé túlzásba vitte a passzivitást, amíg asztaltársa beszélt, és ezért úgy tűnhetett, hogy nem is figyelt arra, amit mondott. A söre is elfogyott közben, de a korsót majd ráér később megtöltetni. ~Túl bonyolult kép lett volna, hogy nem sikerült megértenie, vagy így akar visszavágni? Na, lássa, kivel van dolga!~*
-A gondolatvezetésemnek az volt a lényege, hogy amilyen világos a haj, olyannyira azon mérték szerint méri a becsületet az illető, ahogyan azt önmaga vagy mások megkívánnák tőle. Elsőre talán ez is bonyolultnak hangzik, de gondolj csak a kisgyerekekre. Mindnek először világos a haja, ahogy kibúvik a kis kobakján, aztán szépen lassan elkezd színesedni; kinek világosabb, kinek sötétebb lesz. Aztán idős korban egyre kevesebb az elvárás, egyre könnyebb a feladat, egyre fehérebb a haj is. Persze ez sem lehet teljesen igaz mindenkire, de rád és rám tökéletesen illik. Tudod követni a gondolatmenetet? *Itt tart egy kis szünetet; részben azért, hogy lehetőséget adjon a lánynak válaszolni, részben azért, hogy maga is levegőhöz jusson. Amint megerősítő választ kap, folytatja.*
-A világos haj, mint az enyém, azt juttatja eszembe, hogy mennyire fontos dolog a becsület, a lelki tisztaság. Ezt meg kell őrizni. A sötét árnyalatú hajról azt gondolom, hogy mennyi küzdőszellem és kitartás kell manapság ezeknek az értékeknek a tovább adásához. Ez a lovagok feladata. ~Hej, az öreg Wurd papa milyen jól végezhette a dolgát. Neki aztán volt bőven fehér haja.~ A te feladatod is ez. Így már érted? Vagy kell valami, ami felfrissít? Mert akkor meghívhatlak egy sörre vagy borra. A sörről biztonsággal állíthatom, hogy jó. *Megkocogtatja egy picit a mutató ujjával a korsót.*