Amon Ruadh - Vaskorsó Taverna
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 240 (4781. - 4800. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
4800. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2021-09-03 12:59:27
Üzenet elküldve: 2021-09-03 12:59:27
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
- Mindegy.
*Legyint, úgysem fognak konszenzusra jutni, szóval tulajdonképpen felesleges a szócséplés. De azért megnézné a legtöbb marcona harcost, amit kenyeret süt vagy zoknit stoppol kényszerből, mert nincs más aki megcsinálja, mert mindet megölte.*
- Ja, neked megfelel?
*Flegmán megrántja a vállát, végül is neki valójában mindegy, hogy mekkora szerszámot kanyarít oda. Látszólag nincsen lenyűgözve, de igazából érdektelen számára, csak kicsit bántani akarta a férfit, vagyis a hiúságát.*
- Vannak olyanok, akik szeretik a hatalmuk, az erejük fitogtatni. A jellemükből fakad.
*Újra megrántja a vállát. Yagnar ilyen volt, legalábbis Aeane megítélése szerint. És kétségtelen, hogy voltak Yagnarnak olyan tulajdonságai, amik lenyűgözték Aenaet - például az, hogy milyen elkötelezett hévvel beszélt -, de összességében nyugodtabb hely lett a világ Yagnar nélkül. Nyugodtabb hely lett Terwy Burghre nélkül is, ő rosszabb volt, mint Yagnar, Aenae a mai napig retteg tőle, hiába halott már régóta.*
- Arra nem gondoltál, hogy valakinek a gazdaságban is kell ülnie és valakinek teljesen megfelelő az, hogy idősen haljon meg?
*Alig egy pillanatot hagy a válaszra, máris legyint.*
- Nem kell válaszolnod.
*Nem szól egy szót sem, hagy időt Rorkirnak, hogy megszemlélje a róla készült rajzot. Elmosolyodik.*
- Kéne, de a művészek legtöbbször éheznek. A nálamnál sokkal-sokkal tehetségesebbek is. Nem akarok éhezni.
*Pozíciót váltva a hátát az ágy fejének veti, felhúzott térdein támasztja meg alkarjait, topázsárga pillantása Rorkiron pihen, ahogyan a tagjait ropogtatja.*
- Köszönöm, hogy bevállaltad ezt. Mások nem szívesen vetkőznek. Nem mintha megkérdeztem volna másokat.
*Halkan felnevet arra a lehetőségre, hogy csak úgy találomra odamenne férfiakhoz, hogy megörökítené őket meztelen. Persze Aenae is rendelkezik némi szépérzékkel, szóval a csúnya és öreg fickókat menten ki is zárná a lehetőségek közül. Ki kíváncsi például Habrertus vélhetően ráncos hátsójára?*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
- Mindegy.
*Legyint, úgysem fognak konszenzusra jutni, szóval tulajdonképpen felesleges a szócséplés. De azért megnézné a legtöbb marcona harcost, amit kenyeret süt vagy zoknit stoppol kényszerből, mert nincs más aki megcsinálja, mert mindet megölte.*
- Ja, neked megfelel?
*Flegmán megrántja a vállát, végül is neki valójában mindegy, hogy mekkora szerszámot kanyarít oda. Látszólag nincsen lenyűgözve, de igazából érdektelen számára, csak kicsit bántani akarta a férfit, vagyis a hiúságát.*
- Vannak olyanok, akik szeretik a hatalmuk, az erejük fitogtatni. A jellemükből fakad.
*Újra megrántja a vállát. Yagnar ilyen volt, legalábbis Aeane megítélése szerint. És kétségtelen, hogy voltak Yagnarnak olyan tulajdonságai, amik lenyűgözték Aenaet - például az, hogy milyen elkötelezett hévvel beszélt -, de összességében nyugodtabb hely lett a világ Yagnar nélkül. Nyugodtabb hely lett Terwy Burghre nélkül is, ő rosszabb volt, mint Yagnar, Aenae a mai napig retteg tőle, hiába halott már régóta.*
- Arra nem gondoltál, hogy valakinek a gazdaságban is kell ülnie és valakinek teljesen megfelelő az, hogy idősen haljon meg?
*Alig egy pillanatot hagy a válaszra, máris legyint.*
- Nem kell válaszolnod.
*Nem szól egy szót sem, hagy időt Rorkirnak, hogy megszemlélje a róla készült rajzot. Elmosolyodik.*
- Kéne, de a művészek legtöbbször éheznek. A nálamnál sokkal-sokkal tehetségesebbek is. Nem akarok éhezni.
*Pozíciót váltva a hátát az ágy fejének veti, felhúzott térdein támasztja meg alkarjait, topázsárga pillantása Rorkiron pihen, ahogyan a tagjait ropogtatja.*
- Köszönöm, hogy bevállaltad ezt. Mások nem szívesen vetkőznek. Nem mintha megkérdeztem volna másokat.
*Halkan felnevet arra a lehetőségre, hogy csak úgy találomra odamenne férfiakhoz, hogy megörökítené őket meztelen. Persze Aenae is rendelkezik némi szépérzékkel, szóval a csúnya és öreg fickókat menten ki is zárná a lehetőségek közül. Ki kíváncsi például Habrertus vélhetően ráncos hátsójára?*
4799. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2021-08-29 03:36:59
Üzenet elküldve: 2021-08-29 03:36:59
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 387
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 387
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Rorkir valójában egy roppant egyszerű férfi, talán az úrnő csak sejtheti, hogy mennyire is. Már az is csoda egyébként, hogy még életben van, legalábbis ha őt kérdeznék erről, valószínűleg ezt mondaná.*
-Hogy mi a konkillúzió?
*Persze igyekszik úgy mondani, mint aki tudja, hogy mit jelent ez a furcsa szó, de valójában a további kérdésből nagyjából sejteni véli, hogy miféle vonatkozása lehet.*
-Én csak egy egyszerű barbár vagyok, kedves úrnő. Nem tisztem megmondani senkinek, hogy hogy éljen, vagy haljon. Az mindenkinek a sajátja, én csak a saját szememen keresztül látom a világot, habár biztos akadnak olyanok is, akik a másokéval is képesek. Bárdok, vagy mágusok, ki tudja?
*Mert ő biztosan nem tudja, de el tudja képzelni, hogy valami boszorkány belebújjon valaki más fejébe. A hideg is kirázza a gondolattól.*
-Ha méretarányos, akkor nekem megfelel.
*Szinte fel sem veszi a lapot, vagy talán nem is feltétlen tudja, hogy van bármiféle lap. Egyébként sokan irigykedhetnének Rorkir férfiasságára, de ő maga mindig is azon a véleményen volt, hogy amíg az asszonyok nem panaszkodnak, őt különösebben nem érdekli. Meg aztán ha érdekelné is, mit tudna tenni?*
-De ha tényleg kisebbek, akkor a hatalom még sincs megjátszva, nem?
*Rorkirnak véletlenül egy egész értelmes dolgot sikerül mondania válaszul Kagaenae kijelentésére.*
-Egyébként ez kegyetlen és felesleges dolog, ha engem kérdezel. Másrészt viszont amíg nem kezdesz valakivel, addig nem tudod meg, hogy erősebb-e, vagy sem. Várom már, hogy mikor találkozok hasonlóval, mint aki ezt csinálta.
*Bök a fekete mellkasára.*
-S ha ő sétálna el egy-két sebesüléssel, én pedig holtan rogynék össze, mosolyognék. De ha egy farmon ülve várok, sosem hogy bekopogtatni az ajtón, párnák közt halni meg pedig a hitem ellen áll.
*A rajzra azonban már igazán kíváncsi, így ahogy azt hallja, hogy lassan készen vannak, nagyon megkönnyebbül, és egyszerre feszültté válik, hogy vajon milyen lett? Aztán mikor Kagaenae ismét az ágyra ül, s megmutatja neki a művet, egészen elvigyorodik.*
-Talán ebből kéne élned. Már persze ha elfogynak a pucér férfiak áttérhetsz a pucér nőkre is. ~Vajon elfogynának valaha?~ Ez nagyon szép lett! Köszönöm, hogy megörökítettél. Most már ha meghalok, nem csak néhányak emlékében maradok ezen a világon, ez remek!
*Kifejezetten boldog arcot vág, miközben átmozgatja a már elmacskásodott testét, s hatalmasakat nyújtózik, miközben itt-ott megroppannak az ízületei, főleg a nyakában és a vállában.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Rorkir valójában egy roppant egyszerű férfi, talán az úrnő csak sejtheti, hogy mennyire is. Már az is csoda egyébként, hogy még életben van, legalábbis ha őt kérdeznék erről, valószínűleg ezt mondaná.*
-Hogy mi a konkillúzió?
*Persze igyekszik úgy mondani, mint aki tudja, hogy mit jelent ez a furcsa szó, de valójában a további kérdésből nagyjából sejteni véli, hogy miféle vonatkozása lehet.*
-Én csak egy egyszerű barbár vagyok, kedves úrnő. Nem tisztem megmondani senkinek, hogy hogy éljen, vagy haljon. Az mindenkinek a sajátja, én csak a saját szememen keresztül látom a világot, habár biztos akadnak olyanok is, akik a másokéval is képesek. Bárdok, vagy mágusok, ki tudja?
*Mert ő biztosan nem tudja, de el tudja képzelni, hogy valami boszorkány belebújjon valaki más fejébe. A hideg is kirázza a gondolattól.*
-Ha méretarányos, akkor nekem megfelel.
*Szinte fel sem veszi a lapot, vagy talán nem is feltétlen tudja, hogy van bármiféle lap. Egyébként sokan irigykedhetnének Rorkir férfiasságára, de ő maga mindig is azon a véleményen volt, hogy amíg az asszonyok nem panaszkodnak, őt különösebben nem érdekli. Meg aztán ha érdekelné is, mit tudna tenni?*
-De ha tényleg kisebbek, akkor a hatalom még sincs megjátszva, nem?
*Rorkirnak véletlenül egy egész értelmes dolgot sikerül mondania válaszul Kagaenae kijelentésére.*
-Egyébként ez kegyetlen és felesleges dolog, ha engem kérdezel. Másrészt viszont amíg nem kezdesz valakivel, addig nem tudod meg, hogy erősebb-e, vagy sem. Várom már, hogy mikor találkozok hasonlóval, mint aki ezt csinálta.
*Bök a fekete mellkasára.*
-S ha ő sétálna el egy-két sebesüléssel, én pedig holtan rogynék össze, mosolyognék. De ha egy farmon ülve várok, sosem hogy bekopogtatni az ajtón, párnák közt halni meg pedig a hitem ellen áll.
*A rajzra azonban már igazán kíváncsi, így ahogy azt hallja, hogy lassan készen vannak, nagyon megkönnyebbül, és egyszerre feszültté válik, hogy vajon milyen lett? Aztán mikor Kagaenae ismét az ágyra ül, s megmutatja neki a művet, egészen elvigyorodik.*
-Talán ebből kéne élned. Már persze ha elfogynak a pucér férfiak áttérhetsz a pucér nőkre is. ~Vajon elfogynának valaha?~ Ez nagyon szép lett! Köszönöm, hogy megörökítettél. Most már ha meghalok, nem csak néhányak emlékében maradok ezen a világon, ez remek!
*Kifejezetten boldog arcot vág, miközben átmozgatja a már elmacskásodott testét, s hatalmasakat nyújtózik, miközben itt-ott megroppannak az ízületei, főleg a nyakában és a vállában.*
4798. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2021-08-24 14:04:55
Üzenet elküldve: 2021-08-24 14:04:55
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Rezzenéstelen arccal hallgatja végig, hogy miért is annyira nehéz a harcosok élete, meg a fosztogatás. Már majdnem megjegyzi, hogy mennyire sajnálja mindegyiket, akinek a rossz minőségű kardja beletörik egy vasvillába, vagy egy kaszába, mikor a szerencsétlen paraszt védekezni próbál. Azt mindenesetre megállapítja, hogy Rorkir egy nagyon egyszerű figura, akire sok mindent rá lehet fogni, de ezek között nincs ott például a rosszindulat, vagy a gonoszság. Akibe mondjuk belemártja a különleges kardját, az nyilván vitatkozna erről, és nyilván vannak olyanok is - nem is kevesen -, akik valóban gonoszságból gyilkolnak, de Rorkirt Aenae nem gondolja ilyennek. Csak másnak. Olyannak, teljesen más közegből jött, csak ez a más közeg egy mély árkot, sőt szakadékot, húz közé és az itteniek közé.*
- Akkor mi a konklúzió? Mindenki vonuljon magas falak mögé, ahogyan az uralkodók is?
*Néz fel Rorkirra.*
- Rajzoljak nagyobb szerszámot, vagy ez megfelelő méretű?
*Kérdezi úgy, hogy ez cseppet sem vág témába. Állítólag a férfiaknál ez amolyan központi téma és még méregetik is, hogy kié a nagyobb. Bár valószínűleg csak egymás között, mert ő soha nem beszélgetett eggyel sem ilyen tekintetben. Most talán kicsit oda akar szúrni a férfinak.*
- Tudom, hogy milyen haldokolni azért, mert valaki hatalmasat játszik. Másnál erősebbet, felkészültebbet. Nálunknál kisebbekkel könnyebb kikezdeni.
*Csak beszél róla és mégis belesajdul az egész hasa, de egészen a térdéig, mint mikor a hasában volt az a penge, de egészen a markolatig. Újra benne van az a tehetetlenség érzés, hogy tökéletesen tudta, hogy mit kellene csinálnia, de egyszerűen nem tudta rákényszeríteni az akaratát a testére.*
- Lassan készen vagyunk.
*Újra a férfi mellé ül az ágyra, csípőjével nekidőlve mutatja neki a kész művet, ami meglepően jól sikerült. Vannak elnagyolt részek, mert a haját nyilván nem rajzolgatta meg szálanként, de kézfeje például, vagy az arcvonásai igazán kidolgozottak.*
- Na?
*Kérdi a férfi véleményét.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Rezzenéstelen arccal hallgatja végig, hogy miért is annyira nehéz a harcosok élete, meg a fosztogatás. Már majdnem megjegyzi, hogy mennyire sajnálja mindegyiket, akinek a rossz minőségű kardja beletörik egy vasvillába, vagy egy kaszába, mikor a szerencsétlen paraszt védekezni próbál. Azt mindenesetre megállapítja, hogy Rorkir egy nagyon egyszerű figura, akire sok mindent rá lehet fogni, de ezek között nincs ott például a rosszindulat, vagy a gonoszság. Akibe mondjuk belemártja a különleges kardját, az nyilván vitatkozna erről, és nyilván vannak olyanok is - nem is kevesen -, akik valóban gonoszságból gyilkolnak, de Rorkirt Aenae nem gondolja ilyennek. Csak másnak. Olyannak, teljesen más közegből jött, csak ez a más közeg egy mély árkot, sőt szakadékot, húz közé és az itteniek közé.*
- Akkor mi a konklúzió? Mindenki vonuljon magas falak mögé, ahogyan az uralkodók is?
*Néz fel Rorkirra.*
- Rajzoljak nagyobb szerszámot, vagy ez megfelelő méretű?
*Kérdezi úgy, hogy ez cseppet sem vág témába. Állítólag a férfiaknál ez amolyan központi téma és még méregetik is, hogy kié a nagyobb. Bár valószínűleg csak egymás között, mert ő soha nem beszélgetett eggyel sem ilyen tekintetben. Most talán kicsit oda akar szúrni a férfinak.*
- Tudom, hogy milyen haldokolni azért, mert valaki hatalmasat játszik. Másnál erősebbet, felkészültebbet. Nálunknál kisebbekkel könnyebb kikezdeni.
*Csak beszél róla és mégis belesajdul az egész hasa, de egészen a térdéig, mint mikor a hasában volt az a penge, de egészen a markolatig. Újra benne van az a tehetetlenség érzés, hogy tökéletesen tudta, hogy mit kellene csinálnia, de egyszerűen nem tudta rákényszeríteni az akaratát a testére.*
- Lassan készen vagyunk.
*Újra a férfi mellé ül az ágyra, csípőjével nekidőlve mutatja neki a kész művet, ami meglepően jól sikerült. Vannak elnagyolt részek, mert a haját nyilván nem rajzolgatta meg szálanként, de kézfeje például, vagy az arcvonásai igazán kidolgozottak.*
- Na?
*Kérdi a férfi véleményét.*
4797. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2021-08-19 18:57:44
Üzenet elküldve: 2021-08-19 18:57:44
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 387
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 387
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
-Határozottan férfiasak...
*Ismétli el halkan. Valahol igazából tetszik is neki ez a megfogalmazás, vagy kifejezés. Később majd biztos ezzel fog dobálózni, amikor a kardja helyett a nyelvét kell forgatnia. Ő ugyan nem érzi a szarkazmust, de talán ha jól fejbe kongatnák vele, akkor se tűnne fel neki. Bárdok meg asszonyok hóbortja az.*
-Hát ami azt illeti nem.
*Feleli, s látszik rajta, hogy elgondolkozik, de legfeljebb úgy kezd bele, mintha arról beszélgetnének, hogy hogy kell megsütni egy kovászos kenyeret, amiben mellesleg Rorkirnak igencsak nagy tapasztalata van.*
-Csomót kell edzenie az embernek a testét és az elméjét, megfelelő fegyvereket kell szerezni, páncélokat. Hisz gondolj csak bele, ha csorba pengével vágsz a húsba, azzal felesleges szenvedést okozol, és még el is törhet a fegyver, azt megint megjavíttatni egy csomó arany, vagy mire találsz egy másikat, de ki tudja, hogy az hogy van súlyozva, vagy nincs-e szarul megedzve.
*Kicsit megszalad a nyelve, mire észreveszi magát.*
-Meg aztán sokat gyakorolni, harci taktikákat, mit csinálsz, ha többen vannak? Mit csinálsz, ha íjászokkal találkozol, de nincs nálad pajzs? Ésatöbbi.
*Úgy véli talán a kelleténél jobban is kifejtette válaszát egy olyan kérdésre, melyre talán nem is lett volna szükséges válaszolnia. *
-Megint a tévképzeteiddel jössz, kedves úrnő.
*Közben pedig rosszallóan megrázza a fejét, mintha csak egy tanító öreg mester lenne.*
-Ezek csak tények, amiket te magad mondtál. Az, hogy mint uralkodó miféle veszélyek fenyegetnek, az teljesen más.
*És ezen őszintén elmosolyodik.*
-De hidd el, én kívánom hogy sose éld át azt, amiről beszélek. Nem való az mindenféle városi népeknek. ~Sem senki másnak.~
*Az ágyra eső kendőn kicsit meglepődik, majd szeme önkéntelenül a nő nyakára szegeződik. Szinte biztos benne, hogy meg lehetett rémülve, amikor azt szerezte, még ha nem is feltétlen az látszik rajta.*
-Ááá, vagy úgy.
*S látszik rajta, hogy tudja, hogy miről van szó, pusztán ez a szó neki teljesen ismeretlen volt ezidáig. Meg nem is hallotta mástól, hogy megkérdezhette volna.*
-A vaettr! A szellem, ami a testben lakozik. Mifelénk úgy tartják, a vaettr csak azokat kísérti, kik nem a saját útjukat járják.
*Bár, sejti, hogy talán ezt még hosszasabb lenne kifejtenie a szerény beszédkészségével az egyébként is makacs tharg úrnőnek, így inkább nem is folytatja, ha csak a másik nem kérdez rá külön.*
-Na és hogy áll a mű? Kezdek elzsibbadni.
*Kérdezi kíváncsiskodva közben, mert már tényleg szeretne kicsit mozogni.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
-Határozottan férfiasak...
*Ismétli el halkan. Valahol igazából tetszik is neki ez a megfogalmazás, vagy kifejezés. Később majd biztos ezzel fog dobálózni, amikor a kardja helyett a nyelvét kell forgatnia. Ő ugyan nem érzi a szarkazmust, de talán ha jól fejbe kongatnák vele, akkor se tűnne fel neki. Bárdok meg asszonyok hóbortja az.*
-Hát ami azt illeti nem.
*Feleli, s látszik rajta, hogy elgondolkozik, de legfeljebb úgy kezd bele, mintha arról beszélgetnének, hogy hogy kell megsütni egy kovászos kenyeret, amiben mellesleg Rorkirnak igencsak nagy tapasztalata van.*
-Csomót kell edzenie az embernek a testét és az elméjét, megfelelő fegyvereket kell szerezni, páncélokat. Hisz gondolj csak bele, ha csorba pengével vágsz a húsba, azzal felesleges szenvedést okozol, és még el is törhet a fegyver, azt megint megjavíttatni egy csomó arany, vagy mire találsz egy másikat, de ki tudja, hogy az hogy van súlyozva, vagy nincs-e szarul megedzve.
*Kicsit megszalad a nyelve, mire észreveszi magát.*
-Meg aztán sokat gyakorolni, harci taktikákat, mit csinálsz, ha többen vannak? Mit csinálsz, ha íjászokkal találkozol, de nincs nálad pajzs? Ésatöbbi.
*Úgy véli talán a kelleténél jobban is kifejtette válaszát egy olyan kérdésre, melyre talán nem is lett volna szükséges válaszolnia. *
-Megint a tévképzeteiddel jössz, kedves úrnő.
*Közben pedig rosszallóan megrázza a fejét, mintha csak egy tanító öreg mester lenne.*
-Ezek csak tények, amiket te magad mondtál. Az, hogy mint uralkodó miféle veszélyek fenyegetnek, az teljesen más.
*És ezen őszintén elmosolyodik.*
-De hidd el, én kívánom hogy sose éld át azt, amiről beszélek. Nem való az mindenféle városi népeknek. ~Sem senki másnak.~
*Az ágyra eső kendőn kicsit meglepődik, majd szeme önkéntelenül a nő nyakára szegeződik. Szinte biztos benne, hogy meg lehetett rémülve, amikor azt szerezte, még ha nem is feltétlen az látszik rajta.*
-Ááá, vagy úgy.
*S látszik rajta, hogy tudja, hogy miről van szó, pusztán ez a szó neki teljesen ismeretlen volt ezidáig. Meg nem is hallotta mástól, hogy megkérdezhette volna.*
-A vaettr! A szellem, ami a testben lakozik. Mifelénk úgy tartják, a vaettr csak azokat kísérti, kik nem a saját útjukat járják.
*Bár, sejti, hogy talán ezt még hosszasabb lenne kifejtenie a szerény beszédkészségével az egyébként is makacs tharg úrnőnek, így inkább nem is folytatja, ha csak a másik nem kérdez rá külön.*
-Na és hogy áll a mű? Kezdek elzsibbadni.
*Kérdezi kíváncsiskodva közben, mert már tényleg szeretne kicsit mozogni.*
4796. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2021-08-16 16:13:52
Üzenet elküldve: 2021-08-16 16:13:52
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Aenaenek van egy határozott elképzelése arról, hogy milyenek is a Rorkir-fajta férfiak. Egyszerű a képlet: méretes izmok, hozzá borsónyi agy. Yagnar pont ugyanilyen volt. Kagan valószínűleg az a fajta Rorkir-fajta volt, amilyenből évezredenként maximum néhány születik, az a fajta aki nemcsak izmos, de okos is.*
- Határozottan férfiasak.
*Válaszolja végül, megjegyzése szarkasztikus ugyan, de ezt nem feltétlenül hallani ki belőle, bár lehet, hogy egy hiú férfi nem is akarná kihallani ezt. Illetve Aenae gondolatban megvonja a vállát arra a gondolatra, hogy Rorkir esetleg mégis olvasna a sorok között.*
- Persze, sokkal egyszerűbb elvenni valakitől az élete munkáját, meg az életét, ugye?
*Ezen a ponton már egy félbeszakadt giliszta is felismerné a szarkazmust. Ajkai is gonosz mosolyra húzódnak.*
- Látod, alábecsülsz.
*Nincs ebben semmi meglepő, általában alábecsülik, de könnyű is, hiszen alig nőtt ki a földből, nem egy izomkolosszus, egy városi fruska, ráadásul a konfliktusokat is szereti elkerülni.*
- Soha nem ringatnám magam abba az illúzióba, hogy magas falak és őrök között nem eshet semmi bajom.
*Kellőképpen felkészült pribékék arra is képesek voltak, hogy a városőrség kaszárnyájából rángassák el. Tulajdonképpen csak szerencséje volt, bár az is igaz, hogy nagyon elszántan küzdött az életben maradásért és ez az elszántság valószínűleg kellett a szerencséjének.
Megoldja a nyakába kötött kendőt. Bár a nyakán lévő heg egy részét már láthatta Rorkir odalent, most megnézheti teljes egészében, viszonylag hosszú, bár nem a torkát akarták átvágni, de ahhoz kellőképpen fájdalmas, vagy ijesztő volt, hogy ne tanúsítson további ellenállást. A kendőt gombócba gyűrve az ágyra dobja.*
- Remélem is, hogy megérted.
*Ebben a pillanatban azt kívánja, hogy bár egy kicsit vérszomjasabb fajta lenne, akkor Yagnar után a másik két hülyét is kivégezte, vagy kivégeztette volna, akkor nem kellene, hogy főjön miattuk a feje. Aenae városi neveltetése és jóval szelídebb jelleme az, ami életben tartja még Rorkirt és társnőjét, de az is biztos, hogy ha nem az elvártnak megfelelően viselkednek majd, akkor Aenae jóindulata is elszáll.*
- A lelkiismeret az a belső hang, amelyik azt mondja, hogy te valamit nem akarsz megtenni, mert nem lenne helyes. Ha pedig megtetted, akkor ugyanez a belső hang az, ami kínoz miatta és nem hagy nyugtot.
*Nem tudja elképzelni, hogy Rorkir ne tudná, hogy mi is az, valószínűleg tudja, át is élte már, maximum nem tudja megfogalmazni, hogy mi is volt az.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Aenaenek van egy határozott elképzelése arról, hogy milyenek is a Rorkir-fajta férfiak. Egyszerű a képlet: méretes izmok, hozzá borsónyi agy. Yagnar pont ugyanilyen volt. Kagan valószínűleg az a fajta Rorkir-fajta volt, amilyenből évezredenként maximum néhány születik, az a fajta aki nemcsak izmos, de okos is.*
- Határozottan férfiasak.
*Válaszolja végül, megjegyzése szarkasztikus ugyan, de ezt nem feltétlenül hallani ki belőle, bár lehet, hogy egy hiú férfi nem is akarná kihallani ezt. Illetve Aenae gondolatban megvonja a vállát arra a gondolatra, hogy Rorkir esetleg mégis olvasna a sorok között.*
- Persze, sokkal egyszerűbb elvenni valakitől az élete munkáját, meg az életét, ugye?
*Ezen a ponton már egy félbeszakadt giliszta is felismerné a szarkazmust. Ajkai is gonosz mosolyra húzódnak.*
- Látod, alábecsülsz.
*Nincs ebben semmi meglepő, általában alábecsülik, de könnyű is, hiszen alig nőtt ki a földből, nem egy izomkolosszus, egy városi fruska, ráadásul a konfliktusokat is szereti elkerülni.*
- Soha nem ringatnám magam abba az illúzióba, hogy magas falak és őrök között nem eshet semmi bajom.
*Kellőképpen felkészült pribékék arra is képesek voltak, hogy a városőrség kaszárnyájából rángassák el. Tulajdonképpen csak szerencséje volt, bár az is igaz, hogy nagyon elszántan küzdött az életben maradásért és ez az elszántság valószínűleg kellett a szerencséjének.
Megoldja a nyakába kötött kendőt. Bár a nyakán lévő heg egy részét már láthatta Rorkir odalent, most megnézheti teljes egészében, viszonylag hosszú, bár nem a torkát akarták átvágni, de ahhoz kellőképpen fájdalmas, vagy ijesztő volt, hogy ne tanúsítson további ellenállást. A kendőt gombócba gyűrve az ágyra dobja.*
- Remélem is, hogy megérted.
*Ebben a pillanatban azt kívánja, hogy bár egy kicsit vérszomjasabb fajta lenne, akkor Yagnar után a másik két hülyét is kivégezte, vagy kivégeztette volna, akkor nem kellene, hogy főjön miattuk a feje. Aenae városi neveltetése és jóval szelídebb jelleme az, ami életben tartja még Rorkirt és társnőjét, de az is biztos, hogy ha nem az elvártnak megfelelően viselkednek majd, akkor Aenae jóindulata is elszáll.*
- A lelkiismeret az a belső hang, amelyik azt mondja, hogy te valamit nem akarsz megtenni, mert nem lenne helyes. Ha pedig megtetted, akkor ugyanez a belső hang az, ami kínoz miatta és nem hagy nyugtot.
*Nem tudja elképzelni, hogy Rorkir ne tudná, hogy mi is az, valószínűleg tudja, át is élte már, maximum nem tudja megfogalmazni, hogy mi is volt az.*
4795. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2021-08-14 17:59:04
Üzenet elküldve: 2021-08-14 17:59:04
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 421
OOC üzenetek: 145
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 421
OOC üzenetek: 145
Játékstílus: Vakmerő
//Jobb később mint soha//
//Mindenki//
* Sikerül Learon mögé kerüljön, aki látszólag ezt nem veszi észre, vagy nem fordít rá különösebb figyelmet. Úgy tűnik, hogy még mindig a lányok terelik el a figyelmét, Cale pedig igyekszik megragadni a lehetőséget. Így elég közel érve már látja a gyűrűt, amit kiszemelt magának, és különösebb feltűnés nélkül próbálja meg meglovasítani azt. Igyekszik álcázni a mozdulatot, és biztos mozdulattal emelni el az értékes ékszert. A tömegben nem hiszi, hogy bárki is pont a mágus kezét figyelné, beszéd közben egymás szemébe szoktak nézni az emberek, és amíg nem tesz semmi feltűnőt, amivel magára vonná a figyelmet, addig nem látja okát annak, hogy mások felfigyeljenek rá. Hiszen a tömegben számtalanszor metszett már zsebet, emelt el zsebből tárgyakat, vagy lovasított meg egyéb értékeket. *
//Mindenki//
* Sikerül Learon mögé kerüljön, aki látszólag ezt nem veszi észre, vagy nem fordít rá különösebb figyelmet. Úgy tűnik, hogy még mindig a lányok terelik el a figyelmét, Cale pedig igyekszik megragadni a lehetőséget. Így elég közel érve már látja a gyűrűt, amit kiszemelt magának, és különösebb feltűnés nélkül próbálja meg meglovasítani azt. Igyekszik álcázni a mozdulatot, és biztos mozdulattal emelni el az értékes ékszert. A tömegben nem hiszi, hogy bárki is pont a mágus kezét figyelné, beszéd közben egymás szemébe szoktak nézni az emberek, és amíg nem tesz semmi feltűnőt, amivel magára vonná a figyelmet, addig nem látja okát annak, hogy mások felfigyeljenek rá. Hiszen a tömegben számtalanszor metszett már zsebet, emelt el zsebből tárgyakat, vagy lovasított meg egyéb értékeket. *
4794. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2021-08-14 17:30:27
Üzenet elküldve: 2021-08-14 17:30:27
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1677
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1677
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
//Jobb később mint soha//
//Mindenki//
*Learon azon gondolkodik, miközben hallgatja a lányt, hogy hová is tetette el a hordót otthon Fortasékkal. Nem rémlik neki, hogy ott lenne a házban, a pince meg üres volt, mikor legutóbb nézte.* ~Talán ott van Fortaséknál? Nehogy aztán kiderüljön, hogy a gyerekek megdézsmálták! Miredből kinézném, hogy iszik mikor az apja nem látja!~ *Egyébként mikor beértek, volt egy olyan érzése, hogy bánja már, hogy eljött, de így, hogy most négyszáz arannyal gazdagodott, már nem is akkor nagy ügy, hogy ilyen kellemetlen alakokkal kell együtt lennie. Meg ez a tündér, aki hozzájuk akar csapódni is egy egész szimpatikus alak, aki egész értelmesnek néz ki. A végén még jó nap lesz.* ~Csak ezzel a mélységi patkánnyal ne kéne beszélni! Az a történet megéneklése nem is lenne rossz de, hogy egy ilyen szürke démonfattya énekeljen rólam? Nem keltené rossz híremet?~ *Gondolkodik ekképpen, miközben várja, hogy mi fog történni a jövőben a furcsán színes kompániájukkal.*
//Mindenki//
*Learon azon gondolkodik, miközben hallgatja a lányt, hogy hová is tetette el a hordót otthon Fortasékkal. Nem rémlik neki, hogy ott lenne a házban, a pince meg üres volt, mikor legutóbb nézte.* ~Talán ott van Fortaséknál? Nehogy aztán kiderüljön, hogy a gyerekek megdézsmálták! Miredből kinézném, hogy iszik mikor az apja nem látja!~ *Egyébként mikor beértek, volt egy olyan érzése, hogy bánja már, hogy eljött, de így, hogy most négyszáz arannyal gazdagodott, már nem is akkor nagy ügy, hogy ilyen kellemetlen alakokkal kell együtt lennie. Meg ez a tündér, aki hozzájuk akar csapódni is egy egész szimpatikus alak, aki egész értelmesnek néz ki. A végén még jó nap lesz.* ~Csak ezzel a mélységi patkánnyal ne kéne beszélni! Az a történet megéneklése nem is lenne rossz de, hogy egy ilyen szürke démonfattya énekeljen rólam? Nem keltené rossz híremet?~ *Gondolkodik ekképpen, miközben várja, hogy mi fog történni a jövőben a furcsán színes kompániájukkal.*
4793. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2021-08-14 00:30:31
Üzenet elküldve: 2021-08-14 00:30:31
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 387
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 387
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
-Ne legyél te abban olyan biztos, höh.
*Mondja oda, de persze ez csak amolyan életbölcsesség, amit bármilyen helyzetben nyugodtan lehet puffogtatni, hisz mindig mindennek van ellentéte, vagy egy kivétele. Ezért nem is gondolja túl komolyan a dolgot.*
-Mi az, hogy a magamfajták? A jégbőrösek?
*Jobb híján ezt a jelzőt használja, bár a szavakkal való bánás egyébként sem tartozik az erősségei közé, úgyhogy ezzel is megelégszik. Természetesen sejti, hogy nem éppen erre gondolt az úrnő, de mókásan hangzik. A sziritán fosztogatásról történő értekezésük érdekes fordulatot vesz, legalábbis Rorkir számára. Most látja csak igazán, hogy mennyire mások, és hogy Kagaenae mennyivel inkább egy városi leányka, mintsem igazi Tharg. Persze mit tudhatja ő, hogy milyen egy igazi tharg? Hisz alig ismeri őket, a népüket, a múltjukat, a kultúrájukat. Csak annyira, amennyire Yagnar mesélt neki róla, ami pedig nem volt nagyon sok, meg aztán ki tudja, hogy mennyire volt szavahihető?*
-Én egyszerű ember vagyok, úrnő. Ha éhes vagyok eszem, ha fáradt vagyok alszom, ha kell valami elveszem. Ha ideadják önszántukból jó, ha nem, akkor még jobb.
*Mivel mást nem nagyon tud, finoman a vállát rántja meg, neki ez roppant természetes, de belátja, hogy valószínűleg nem tud hidat építeni arra a szakadékra, ami a kettejük élete, vagy életfelfogása között húzódik. És ha nagyon őszinték akarunk lenni, kedve sincs hozzá, no meg talán nem is az ő tisztje ezt megtenni. Végtére is ő csak egy senki, egy egyszerű harcos.*
-Akik sokáig akarnak élni, azok de. Bár talán a magas falak és őrök mögött te ezt nem érezheted át.
*Nem szánja sértésnek, bár akár úgy is hangozhat. Az eddig hallottak alapján arra tud következtetni, hogy jó sorsa volt a városban, ahol felnőtt, ami megint csak egy biztonságos helynek számít, aztán pedig hirtelen máris egy harcos törzs vezére lett. Nem úgy tűnik Rorkinak, hogy valaha is kellett volna szomszédos törzsek támadásától tartania a pusztán, mint neki. Talán ezért is lehet ennyire más a felfogásuk.*
-Igen, ezt már mondtad. És meg is értem.
*Bár még mindig csak azt tudná válaszolni, hogy neki a Vashegy sem különb mint a kikötő, vagy bármi más, amit itt látott. Mind idegen helyek idegen emberekkel tele. Nincs irántuk sem felelőssége, sem kötelessége. Nem úgy, mint Kagaenaenak.*
-Hát.. ezt mondom én is, hogy nem ismerem, szerinted miért kérdeztem meg? Nem ittál te kicsit sokat?
*Hangosan nevet a dolgon, hisz az ő szemszögéből teljesen értelmetlennek tűnik az egész, hisz eleve azért kérdezte meg, mert nem ismeri a szót, aztán most meg a fejéhez vágják, hogy nem ismeri. ~Ezek a nők aztán...~*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
-Ne legyél te abban olyan biztos, höh.
*Mondja oda, de persze ez csak amolyan életbölcsesség, amit bármilyen helyzetben nyugodtan lehet puffogtatni, hisz mindig mindennek van ellentéte, vagy egy kivétele. Ezért nem is gondolja túl komolyan a dolgot.*
-Mi az, hogy a magamfajták? A jégbőrösek?
*Jobb híján ezt a jelzőt használja, bár a szavakkal való bánás egyébként sem tartozik az erősségei közé, úgyhogy ezzel is megelégszik. Természetesen sejti, hogy nem éppen erre gondolt az úrnő, de mókásan hangzik. A sziritán fosztogatásról történő értekezésük érdekes fordulatot vesz, legalábbis Rorkir számára. Most látja csak igazán, hogy mennyire mások, és hogy Kagaenae mennyivel inkább egy városi leányka, mintsem igazi Tharg. Persze mit tudhatja ő, hogy milyen egy igazi tharg? Hisz alig ismeri őket, a népüket, a múltjukat, a kultúrájukat. Csak annyira, amennyire Yagnar mesélt neki róla, ami pedig nem volt nagyon sok, meg aztán ki tudja, hogy mennyire volt szavahihető?*
-Én egyszerű ember vagyok, úrnő. Ha éhes vagyok eszem, ha fáradt vagyok alszom, ha kell valami elveszem. Ha ideadják önszántukból jó, ha nem, akkor még jobb.
*Mivel mást nem nagyon tud, finoman a vállát rántja meg, neki ez roppant természetes, de belátja, hogy valószínűleg nem tud hidat építeni arra a szakadékra, ami a kettejük élete, vagy életfelfogása között húzódik. És ha nagyon őszinték akarunk lenni, kedve sincs hozzá, no meg talán nem is az ő tisztje ezt megtenni. Végtére is ő csak egy senki, egy egyszerű harcos.*
-Akik sokáig akarnak élni, azok de. Bár talán a magas falak és őrök mögött te ezt nem érezheted át.
*Nem szánja sértésnek, bár akár úgy is hangozhat. Az eddig hallottak alapján arra tud következtetni, hogy jó sorsa volt a városban, ahol felnőtt, ami megint csak egy biztonságos helynek számít, aztán pedig hirtelen máris egy harcos törzs vezére lett. Nem úgy tűnik Rorkinak, hogy valaha is kellett volna szomszédos törzsek támadásától tartania a pusztán, mint neki. Talán ezért is lehet ennyire más a felfogásuk.*
-Igen, ezt már mondtad. És meg is értem.
*Bár még mindig csak azt tudná válaszolni, hogy neki a Vashegy sem különb mint a kikötő, vagy bármi más, amit itt látott. Mind idegen helyek idegen emberekkel tele. Nincs irántuk sem felelőssége, sem kötelessége. Nem úgy, mint Kagaenaenak.*
-Hát.. ezt mondom én is, hogy nem ismerem, szerinted miért kérdeztem meg? Nem ittál te kicsit sokat?
*Hangosan nevet a dolgon, hisz az ő szemszögéből teljesen értelmetlennek tűnik az egész, hisz eleve azért kérdezte meg, mert nem ismeri a szót, aztán most meg a fejéhez vágják, hogy nem ismeri. ~Ezek a nők aztán...~*
4792. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2021-08-12 12:26:00
Üzenet elküldve: 2021-08-12 12:26:00
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 307
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 307
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Álmok útján//
*A hosszú életű igen kedvesen fogadja, sőt viszonozza is a bemutatkozást. Bár hosszabban és pörgősebben, mint ahogy azt a félvér felfogná, egy ilyen fárasztó út után. Azért a Relaelt sikerül megőrizni az elméjében. Még a tegeződésbe is rosszallás nélkül beleegyezik, ami utalhat arra, hogy korban nem állnak túlzottan távol egymástól. A mosoly már csak apró fűszer, mellyel sikerül bearanyozni a találkozást. Tekintve, hogy Aenae bárónő óta egyetlen kedvesnek mondható szerzettel sem találkozott.*
-Amióta egy kevésbé pór származású barátja megtanította rá. *Feleli a mosolyt is viszonozva. Utalva rá, hogy semmi sértőt sem talált a származását illető tippben. Ami mellesleg találóbb nem is lehetne, leszámítva, hogy az árva életében nem túrt földet.*
-Hozzávetőlegesen három-négy éve. Személy szerint. *Teszi még hozzá, csak az érdekesség kedvéért. Bár nem lenyűgözni kívánja a másikat. A meghívására adott válaszát szó nélkül teljesítik. Meg is lepődik rajta. Ennél a résznél szokás kivágni a potyázót. Ám Relael, ennek ellentmondva eleget tesz a kérésnek. Lily csak bal szemöldökét felvonva nézi végig a rendelést. Végül a pulthoz legközelebbi üres asztal felé intve teszi hozzá.*
-Ott fogjuk várni a kiszolgálást. *Azzal magához veszi a hátizsákját és a teája maradékát, majd újdonsült ismerősét is invitálva, a mutatott irányba indul. Csak odaérve hallgatja meg a lány válaszát. Bár még nem foglal helyet, csak a tatyóját teszi a székre, de száját elhúzza a szavakat hallva.*
-A híres felkelés egy újabb áldozata. Gyakoriak erre az artheniori menekültek. Talán egy másik árvához van szerencsém? *Kérdezi semmiféle ellenszenvet sem tükrözve. Ha igaza lenne még együtt is érezne a másikkal. Nehéz lehet elveszíteni egy anyát. Nehezebb mint neki, aki soha nem is ismerte a sajátját. A thargokról kapott gyorstalpalóra csak egy legyintéssel válaszol.*
-Már ez is több, mint amire számítottam. Tudomásom szerint, a hegyet mosdatlan barbárok lakják. Ám tudjuk, hogy látva tapasztaljuk az igazat. Amit mások mondanak, az nem mindig ér sokat. *Szeretné tapasztalni az említett vendégszeretetet, de az útbaigazítások óta nem sok reményt fűz hozzá.*
-Talán segíthetsz nekem. *Sandít a rögtönzött jótevőre. Amennyiben ő itt él egy ideje, tehetett szert némi ismeretségre. Talán az útbaigazításban is jobban jeleskedik, mint akiket eddig vetett a sors az árva útjába.*
-Aenae bárónő. Talán ismered is. Na, ő beszélt nekem arról, hogy egy jóbarátja valami birtokot épít a Varangyvidéknek nevezett helyen. Én pedig munkát keresek, mert valamiből csak meg kell élni. Szóval, az ő ajánlásával szeretnék könnyebben hozzájutni az említett lehetőséghez. *Mélyet sóhajt. Hisz már így is sokat kapott, de még többet kér. Ha nem is kerül semmibe, ez már súrolja a pofátlanság határait.* Arra akarok kilyukadni, hogy segíthetnél eljutni, vagy a bárónőhöz, vagy az említett vidékre. Amennyiben módomban áll. Miután kerestem valamit, nem leszek hálátlan. *Lily nem egy szeretetre méltó jelenség, most mégis a legbarátibb arcát igyekszik mutatni. Ez nem is lehetne nyilvánvalóbb. Hisz el szeretne érni valamit. Nem mellesleg pedig ott van a tény is, hogy a hálája nem feltétlenül nyilvánul meg az anyagiak terén. Sokkal ügyesebb lehet szolgáltatások felmutatásában. Haszon nélkül pedig semmiképpen sem távozik a környékről. Így, vagy úgy, de mindenképp több lesz mikor távozik, annál mint mikor megérkezett. Minimum szomorú tapasztalattal.*
//Álmok útján//
*A hosszú életű igen kedvesen fogadja, sőt viszonozza is a bemutatkozást. Bár hosszabban és pörgősebben, mint ahogy azt a félvér felfogná, egy ilyen fárasztó út után. Azért a Relaelt sikerül megőrizni az elméjében. Még a tegeződésbe is rosszallás nélkül beleegyezik, ami utalhat arra, hogy korban nem állnak túlzottan távol egymástól. A mosoly már csak apró fűszer, mellyel sikerül bearanyozni a találkozást. Tekintve, hogy Aenae bárónő óta egyetlen kedvesnek mondható szerzettel sem találkozott.*
-Amióta egy kevésbé pór származású barátja megtanította rá. *Feleli a mosolyt is viszonozva. Utalva rá, hogy semmi sértőt sem talált a származását illető tippben. Ami mellesleg találóbb nem is lehetne, leszámítva, hogy az árva életében nem túrt földet.*
-Hozzávetőlegesen három-négy éve. Személy szerint. *Teszi még hozzá, csak az érdekesség kedvéért. Bár nem lenyűgözni kívánja a másikat. A meghívására adott válaszát szó nélkül teljesítik. Meg is lepődik rajta. Ennél a résznél szokás kivágni a potyázót. Ám Relael, ennek ellentmondva eleget tesz a kérésnek. Lily csak bal szemöldökét felvonva nézi végig a rendelést. Végül a pulthoz legközelebbi üres asztal felé intve teszi hozzá.*
-Ott fogjuk várni a kiszolgálást. *Azzal magához veszi a hátizsákját és a teája maradékát, majd újdonsült ismerősét is invitálva, a mutatott irányba indul. Csak odaérve hallgatja meg a lány válaszát. Bár még nem foglal helyet, csak a tatyóját teszi a székre, de száját elhúzza a szavakat hallva.*
-A híres felkelés egy újabb áldozata. Gyakoriak erre az artheniori menekültek. Talán egy másik árvához van szerencsém? *Kérdezi semmiféle ellenszenvet sem tükrözve. Ha igaza lenne még együtt is érezne a másikkal. Nehéz lehet elveszíteni egy anyát. Nehezebb mint neki, aki soha nem is ismerte a sajátját. A thargokról kapott gyorstalpalóra csak egy legyintéssel válaszol.*
-Már ez is több, mint amire számítottam. Tudomásom szerint, a hegyet mosdatlan barbárok lakják. Ám tudjuk, hogy látva tapasztaljuk az igazat. Amit mások mondanak, az nem mindig ér sokat. *Szeretné tapasztalni az említett vendégszeretetet, de az útbaigazítások óta nem sok reményt fűz hozzá.*
-Talán segíthetsz nekem. *Sandít a rögtönzött jótevőre. Amennyiben ő itt él egy ideje, tehetett szert némi ismeretségre. Talán az útbaigazításban is jobban jeleskedik, mint akiket eddig vetett a sors az árva útjába.*
-Aenae bárónő. Talán ismered is. Na, ő beszélt nekem arról, hogy egy jóbarátja valami birtokot épít a Varangyvidéknek nevezett helyen. Én pedig munkát keresek, mert valamiből csak meg kell élni. Szóval, az ő ajánlásával szeretnék könnyebben hozzájutni az említett lehetőséghez. *Mélyet sóhajt. Hisz már így is sokat kapott, de még többet kér. Ha nem is kerül semmibe, ez már súrolja a pofátlanság határait.* Arra akarok kilyukadni, hogy segíthetnél eljutni, vagy a bárónőhöz, vagy az említett vidékre. Amennyiben módomban áll. Miután kerestem valamit, nem leszek hálátlan. *Lily nem egy szeretetre méltó jelenség, most mégis a legbarátibb arcát igyekszik mutatni. Ez nem is lehetne nyilvánvalóbb. Hisz el szeretne érni valamit. Nem mellesleg pedig ott van a tény is, hogy a hálája nem feltétlenül nyilvánul meg az anyagiak terén. Sokkal ügyesebb lehet szolgáltatások felmutatásában. Haszon nélkül pedig semmiképpen sem távozik a környékről. Így, vagy úgy, de mindenképp több lesz mikor távozik, annál mint mikor megérkezett. Minimum szomorú tapasztalattal.*
4791. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2021-08-10 19:25:31
Üzenet elküldve: 2021-08-10 19:25:31
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
- Ühüm.
*Válaszolja, minden különösebb meggyőződés nélkül. Mert nehezen hiszi, hogy Rorkir nem szokott volna aggódni. Biztos akad olyan dolog, ami miatt igen. De Aenae nem akar lehatolni a férfi pszichéjének legmélyére, hogy kiderítse mi is az. Amúgy is lényegtelen jelen pillanatban.*
- Ilyen gyűjteményekbe általában senki sem akar belekerülni.
*Például Yagnar sem akarta, hogy összezúzzák a koponyáját. Azt ugyan Aenae nem tudja, hogy egészen pontosan mi is volt a harcos célja a tárgyalóban rendezett nagyjelenettel, de biztosan nem az, hogy két óra múlva már egy halotti máglyán heverjen a teste.*
- Ó, hogy a magadfajták el tudnak pirulni?
*Önmagáról tudja, hogy ő gyakorlatilag bármiért képes elvörösödni. Bár ilyen mértékű alkoholos befolyásoltság esetén simán ráfogná Kagan öklére, hogy amiatt nagy benne a nyomás és amiatt pipacsszínű a feje.*
- Aha. Értem. Szóval valójában csak megmutattátok nekik, hogy mekkora szégyenek, mikor álmukból felriadva nem tudtak mit kezdeni egy számukra idegen helyzettel?
*Aenae a fejét rázza, továbbra sem tartja valami dicsőséges tettnek azt, hogy ezek lerohantak egy alvó és alapvetően teljesen békés falut. Ha egy másik barbártáborra mentek volna rá, akkor igen, ott Aenae is felfedezne valami hősiességet. De ebben a tettben nem volt semmi ilyesmi.*
- Az ösztön bárkiben megvan. De nem mindenki alszik tőrrel a párnája alatt.
*Megrántja a vállát, tulajdonképpen kár a szóért. Rorkir vagy nem érti, vagy nem akarja megérteni. Yagnar sem akarta megérteni.*
- A Vashegy pedig sosem szarna a saját küszöbére. Ha mindenáron fosztogatni akarnék, akkor jóval messzebb mennék.
*Ő személy szerint persze nem akar fosztogatni. Sőt Sziritán kifosztására is csak a vállát rándította volna meg, ha ezek az idióták nem a Vashegy nevében tették volna. Sziritán Arthenior gondja lenne, de így viszont sajnos az ő gondja. Igazából maga sem érti önmagát, hogy miért akarja életben tartani ezt a két - Yagnarral együtt három lett volna - hülyét. Valószínűleg azért, mert azt tanulta, hogy bizonyos szint fölött nem illik lemenni egy bizonyos szint alá. Illetve Yagnar agyoncsapását is elég kompenzációnak gondolta, de ezek a megveszekedett sziritániak csak agyoncsapták az amoni piacot, neki meg le kell nyelnie a békát, ha nem akar háborúzni Artheniorral, márpedig nem akar.*
- Az a baj, hogy nem ismered.
*Felpillant a rajzból Rorkirra, végigpásztázza tekintetével a meztelen férfitestet. Talán egészen apró szerszámot fog rajzolni neki.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
- Ühüm.
*Válaszolja, minden különösebb meggyőződés nélkül. Mert nehezen hiszi, hogy Rorkir nem szokott volna aggódni. Biztos akad olyan dolog, ami miatt igen. De Aenae nem akar lehatolni a férfi pszichéjének legmélyére, hogy kiderítse mi is az. Amúgy is lényegtelen jelen pillanatban.*
- Ilyen gyűjteményekbe általában senki sem akar belekerülni.
*Például Yagnar sem akarta, hogy összezúzzák a koponyáját. Azt ugyan Aenae nem tudja, hogy egészen pontosan mi is volt a harcos célja a tárgyalóban rendezett nagyjelenettel, de biztosan nem az, hogy két óra múlva már egy halotti máglyán heverjen a teste.*
- Ó, hogy a magadfajták el tudnak pirulni?
*Önmagáról tudja, hogy ő gyakorlatilag bármiért képes elvörösödni. Bár ilyen mértékű alkoholos befolyásoltság esetén simán ráfogná Kagan öklére, hogy amiatt nagy benne a nyomás és amiatt pipacsszínű a feje.*
- Aha. Értem. Szóval valójában csak megmutattátok nekik, hogy mekkora szégyenek, mikor álmukból felriadva nem tudtak mit kezdeni egy számukra idegen helyzettel?
*Aenae a fejét rázza, továbbra sem tartja valami dicsőséges tettnek azt, hogy ezek lerohantak egy alvó és alapvetően teljesen békés falut. Ha egy másik barbártáborra mentek volna rá, akkor igen, ott Aenae is felfedezne valami hősiességet. De ebben a tettben nem volt semmi ilyesmi.*
- Az ösztön bárkiben megvan. De nem mindenki alszik tőrrel a párnája alatt.
*Megrántja a vállát, tulajdonképpen kár a szóért. Rorkir vagy nem érti, vagy nem akarja megérteni. Yagnar sem akarta megérteni.*
- A Vashegy pedig sosem szarna a saját küszöbére. Ha mindenáron fosztogatni akarnék, akkor jóval messzebb mennék.
*Ő személy szerint persze nem akar fosztogatni. Sőt Sziritán kifosztására is csak a vállát rándította volna meg, ha ezek az idióták nem a Vashegy nevében tették volna. Sziritán Arthenior gondja lenne, de így viszont sajnos az ő gondja. Igazából maga sem érti önmagát, hogy miért akarja életben tartani ezt a két - Yagnarral együtt három lett volna - hülyét. Valószínűleg azért, mert azt tanulta, hogy bizonyos szint fölött nem illik lemenni egy bizonyos szint alá. Illetve Yagnar agyoncsapását is elég kompenzációnak gondolta, de ezek a megveszekedett sziritániak csak agyoncsapták az amoni piacot, neki meg le kell nyelnie a békát, ha nem akar háborúzni Artheniorral, márpedig nem akar.*
- Az a baj, hogy nem ismered.
*Felpillant a rajzból Rorkirra, végigpásztázza tekintetével a meztelen férfitestet. Talán egészen apró szerszámot fog rajzolni neki.*
4790. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2021-08-08 21:47:27
Üzenet elküldve: 2021-08-08 21:47:27
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 387
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 387
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Rorkir úgy érzi, talán felvágásnak tűnne, ha most azt mondaná, hogy ő, mert ő nem igazán szokott aggódni, aztán némi gondolkodás után mégiscsak kimondja.*
-Én.
*Bár azért mókásan hangzik, hisz már az úrnő is hallhatta aggódni, ha másért nem is a fegyvere miatt.*
-Azt hiszem talán nem ugyanazzal a jelentéssel bír számunkra a szó.
*S úgy gondolja, hogy ennél jobban már ha akarná sem tudná jobban kifejezni azt, amire gondol.*
-Nehéz kérdés. Vajon akarok-e én bármelyikbe is bekerülni? Nem, azt hiszem. A szívem ne törjön csak össze.
*S halkan felnevet, bár inkább csak mosolynak mondható inkább, hisz hamarabb gondolna egy átlagos ember arra, hogy a koponyája maradjon csak a helyén. Ezek az északiak már csak ilyenek.*
-Hát ez igazán megtisztelő, mondhatom. Mindjárt elpirulok, ha így folytatja kedves úrnő.
*Természetesen nem, de úgy hitte, hogy több darab is áll már a sorban, s nem ő az első. Így egészen érdekes, hogy éppen Rorkir az első akit papírra vet, vagy az is lehet, hogy eddig senki más nem vállalta be? Talán túl kicsi a férfiasságuk, vagy szégyenlősek. Legalábbis erre tud gondolni a barbár.*
-Jó kérdés, megölök én bárkit ha úgy hozza a sors.
*Így külön sosem gondolkozott még rajta, hogy : Na ha most ez és ez a helyzet lenne, mit tenne, vagy nem tenne.*
-A céltalan gyilkolást a szellemek sem szeretik, egy beteg, ágyból felkelni nem képes gyermeket agyonverni pedig nem az én tisztem. Amelyik férfit fegyvertelenül, alvás közben meg lehet ölni, az csak magát okolhatja. Nem is értem, hogy miért nincsenek sem őrök, sem falak, még ha csak cölöpből is, vagy bármi. Én a saját házam köré is húztam egy aprócska kerítést, bár inkább csak a vadak miatt, de ez a legalapvetőbb, amit bárki megtehet. Artheniorban még harang sincs, se jelzőtűz, se egy árok, se egy fal, még őröket sem láttam. Őrtornyot meg pláne.
*Persze ő is hasonló stílusban beszél ezekről a dolgokról, mint a nő. Neki ez természetes, a kultúrájához tartozik, ebben nőt fel.*
-Érhetetlen, hogy nincs meg egy férfiban az ösztön, hogy megvédje a saját családját. Szánalmas.
*A másik kérdésre jobban el kell révednie, hogy eszébe jusson, mert ködösek az emlékei a boszorkány miatt.*
-Azt hiszem a boszorkányt a gonosz szellemekkel együtt megöltem. A leánnyal nem tudom mi történt. Azt hiszem az egyik kikötői ölhette meg.
*Ha nem feküdne éppen modellt, még a vállát is megrántaná. *
-Atyám amulettjére, így történt.
*S persze azt, hogy miféle port fújtak az arcába azóta sem tudja, talán egy ügyes alkimista biztosan kiderítené, vagy akár tudhatják is errefelé, hogy miféle gyógynövény származékokat tarthat egy vajákos asszony, neki ezekről fogalma sincs, így csak abból tud következtetni, amit átélt utána.*
-Mi az a lelkiismeret? ~És hogy tud az furdalni?~ Nem ismerem ezt a szót.
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Rorkir úgy érzi, talán felvágásnak tűnne, ha most azt mondaná, hogy ő, mert ő nem igazán szokott aggódni, aztán némi gondolkodás után mégiscsak kimondja.*
-Én.
*Bár azért mókásan hangzik, hisz már az úrnő is hallhatta aggódni, ha másért nem is a fegyvere miatt.*
-Azt hiszem talán nem ugyanazzal a jelentéssel bír számunkra a szó.
*S úgy gondolja, hogy ennél jobban már ha akarná sem tudná jobban kifejezni azt, amire gondol.*
-Nehéz kérdés. Vajon akarok-e én bármelyikbe is bekerülni? Nem, azt hiszem. A szívem ne törjön csak össze.
*S halkan felnevet, bár inkább csak mosolynak mondható inkább, hisz hamarabb gondolna egy átlagos ember arra, hogy a koponyája maradjon csak a helyén. Ezek az északiak már csak ilyenek.*
-Hát ez igazán megtisztelő, mondhatom. Mindjárt elpirulok, ha így folytatja kedves úrnő.
*Természetesen nem, de úgy hitte, hogy több darab is áll már a sorban, s nem ő az első. Így egészen érdekes, hogy éppen Rorkir az első akit papírra vet, vagy az is lehet, hogy eddig senki más nem vállalta be? Talán túl kicsi a férfiasságuk, vagy szégyenlősek. Legalábbis erre tud gondolni a barbár.*
-Jó kérdés, megölök én bárkit ha úgy hozza a sors.
*Így külön sosem gondolkozott még rajta, hogy : Na ha most ez és ez a helyzet lenne, mit tenne, vagy nem tenne.*
-A céltalan gyilkolást a szellemek sem szeretik, egy beteg, ágyból felkelni nem képes gyermeket agyonverni pedig nem az én tisztem. Amelyik férfit fegyvertelenül, alvás közben meg lehet ölni, az csak magát okolhatja. Nem is értem, hogy miért nincsenek sem őrök, sem falak, még ha csak cölöpből is, vagy bármi. Én a saját házam köré is húztam egy aprócska kerítést, bár inkább csak a vadak miatt, de ez a legalapvetőbb, amit bárki megtehet. Artheniorban még harang sincs, se jelzőtűz, se egy árok, se egy fal, még őröket sem láttam. Őrtornyot meg pláne.
*Persze ő is hasonló stílusban beszél ezekről a dolgokról, mint a nő. Neki ez természetes, a kultúrájához tartozik, ebben nőt fel.*
-Érhetetlen, hogy nincs meg egy férfiban az ösztön, hogy megvédje a saját családját. Szánalmas.
*A másik kérdésre jobban el kell révednie, hogy eszébe jusson, mert ködösek az emlékei a boszorkány miatt.*
-Azt hiszem a boszorkányt a gonosz szellemekkel együtt megöltem. A leánnyal nem tudom mi történt. Azt hiszem az egyik kikötői ölhette meg.
*Ha nem feküdne éppen modellt, még a vállát is megrántaná. *
-Atyám amulettjére, így történt.
*S persze azt, hogy miféle port fújtak az arcába azóta sem tudja, talán egy ügyes alkimista biztosan kiderítené, vagy akár tudhatják is errefelé, hogy miféle gyógynövény származékokat tarthat egy vajákos asszony, neki ezekről fogalma sincs, így csak abból tud következtetni, amit átélt utána.*
-Mi az a lelkiismeret? ~És hogy tud az furdalni?~ Nem ismerem ezt a szót.
4789. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2021-08-05 18:28:37
Üzenet elküldve: 2021-08-05 18:28:37
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
- Azért néha szoktam, ki nem?
*Ő aztán végképp sok dolog miatt szokott aggódni, például amiatt, hogy mennyire béna, vagy mennyire csúnya, meg egy sereg hasonló dolgon. Aggasztja a sziritáni mészárlás miatti drágulás is és az emiatti panaszok. Kicsit az is, hogy egyszer úgy esik le a lóról, hogy senki nem talál rá, csak az éhes farkasok és megzabálják úgy, hogy nem halott, csak ájult.*
- Mármint melyik gyűjteményemre gondolsz? Arra, amelyikbe összezúzott koponyák kerülnek be? Vagy arra, amibe összezúzott szívek?
*Hogy Yagnar összezúzott fejéről ilyen kedélyesen tud beszélni az nagyrészt az alkoholnak tudható be.*
- A meztelen férfiakat ábrázoló rajzgyűjteményemnek különben az első darabja vagy.
*Mondhatni, hogy ilyen szempontból a férfinek adta a szüzességét. Szebb ennél, hogy az is őneki. Tiszta romantikus is lehetne. A gondolatra elvigyorodik. Ellenben Rorkir szemforgatására meglehetősen rondán néz a férfira a rajztábla fölött. Az a tipikus gyilkos pillantás, mellyel, ha ölni lehetne, akkor Rorkir a vérébe fagyva feküdne itt. Aenae csak remélni tudja, hogy Rorkir (és társnője) érti azt, hogy ez a szabadulásuk kulcsa. Meg a Vashegy nevének tisztázásáé.*
- Tehát nem gyilkolsz öregeket, betegeket? Minden északi ilyen finnyás?
*Teszi fel a kérdést, miután Rorkir elmondta a meséjét.*
- Érdekes. Főleg azért, mert nem értem. Egészséges, ámbár fegyvertelenül alvó férfiakat és asszonyokat viszont lelkiismeretfurdalás nélkül megölnél? Álmukban?
*Aenae hangjában pusztán érdeklődés van, de mégis úgy adja elő, mintha ez csak egy mellékes kérdés lenne, mintha csak beszélgetnének, miközben ő rajzol.*
- Mi lett velük végül? Az öregasszonnyal és a leánnyal?
*Most egy pillanatra megáll, a rajztábla felső szélén megpihenteti kezeit, pillantása végigszalad Rorkiron a lábfejétől és az arcán pihen meg.*
- Varázspor, meg démonok...
*Mint viszonylag rendszeres használója az ördögvigyornak, rögtön felismeri, hogy Rorkir nem az, mármint ha az alkoholt nem számítjuk. De néha, ha túl sok ördögvigyort szív, akkor megesik, hogy ő is hallucinál ezt-azt. Racionális énje tudja, hogy csak az ördögvigyor tudatmódosító hatása miatt van az egész, ugyanakkor a szentimentális fele meg örül is a szellemeknek, meg kicsit különlegesnek érzi magát miattuk.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
- Azért néha szoktam, ki nem?
*Ő aztán végképp sok dolog miatt szokott aggódni, például amiatt, hogy mennyire béna, vagy mennyire csúnya, meg egy sereg hasonló dolgon. Aggasztja a sziritáni mészárlás miatti drágulás is és az emiatti panaszok. Kicsit az is, hogy egyszer úgy esik le a lóról, hogy senki nem talál rá, csak az éhes farkasok és megzabálják úgy, hogy nem halott, csak ájult.*
- Mármint melyik gyűjteményemre gondolsz? Arra, amelyikbe összezúzott koponyák kerülnek be? Vagy arra, amibe összezúzott szívek?
*Hogy Yagnar összezúzott fejéről ilyen kedélyesen tud beszélni az nagyrészt az alkoholnak tudható be.*
- A meztelen férfiakat ábrázoló rajzgyűjteményemnek különben az első darabja vagy.
*Mondhatni, hogy ilyen szempontból a férfinek adta a szüzességét. Szebb ennél, hogy az is őneki. Tiszta romantikus is lehetne. A gondolatra elvigyorodik. Ellenben Rorkir szemforgatására meglehetősen rondán néz a férfira a rajztábla fölött. Az a tipikus gyilkos pillantás, mellyel, ha ölni lehetne, akkor Rorkir a vérébe fagyva feküdne itt. Aenae csak remélni tudja, hogy Rorkir (és társnője) érti azt, hogy ez a szabadulásuk kulcsa. Meg a Vashegy nevének tisztázásáé.*
- Tehát nem gyilkolsz öregeket, betegeket? Minden északi ilyen finnyás?
*Teszi fel a kérdést, miután Rorkir elmondta a meséjét.*
- Érdekes. Főleg azért, mert nem értem. Egészséges, ámbár fegyvertelenül alvó férfiakat és asszonyokat viszont lelkiismeretfurdalás nélkül megölnél? Álmukban?
*Aenae hangjában pusztán érdeklődés van, de mégis úgy adja elő, mintha ez csak egy mellékes kérdés lenne, mintha csak beszélgetnének, miközben ő rajzol.*
- Mi lett velük végül? Az öregasszonnyal és a leánnyal?
*Most egy pillanatra megáll, a rajztábla felső szélén megpihenteti kezeit, pillantása végigszalad Rorkiron a lábfejétől és az arcán pihen meg.*
- Varázspor, meg démonok...
*Mint viszonylag rendszeres használója az ördögvigyornak, rögtön felismeri, hogy Rorkir nem az, mármint ha az alkoholt nem számítjuk. De néha, ha túl sok ördögvigyort szív, akkor megesik, hogy ő is hallucinál ezt-azt. Racionális énje tudja, hogy csak az ördögvigyor tudatmódosító hatása miatt van az egész, ugyanakkor a szentimentális fele meg örül is a szellemeknek, meg kicsit különlegesnek érzi magát miattuk.*
4788. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2021-08-03 21:39:11
Üzenet elküldve: 2021-08-03 21:39:11
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 387
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 387
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Ha Kagaenae megengedne magának egy szúrós megjegyzést, Rorkir meg sem lepődne, hisz tisztában van vele, hogy elég magas labdát adott. Meg aztán nem véletlenül nevetett ő maga is a dolgon. Jó is az, ha tudja az ember magáról, hogy mi is ő.*
-Pedig szoktak aggódni az asszonyok, ahogy tudom mindenfélén. De persze sosem voltam még asszony, úgyhogy könnyen lehet, hogy csak éppen aggodalmas némberekkel sodort össze a szél.
*Fejti ki kicsit talán bővebben, mint általában tenné. De nincs mit tenni. Természetesen szemét meglegelteti a másikon, hisz nincs abban semmi rossz, vagy szégyellni való, nem is igen titkolja ezt a dolgot.*
-Fekete.
*Mondja ki végül még egyszer a világi igazságot, amivel így már bizonyosan tisztában vannak mindketten. Ő kicsit kényelmetlenül érzi magát, mert tényleg nehezen tudja kifejezni a gondolatait szavakkal, jobb szereti tettivel megvalósítani azt, amit mások szavakkal, vagy ecsettel tesznek.*
-Ez megnyugtató, azt hiszem. Ha csak nem azért maradt meg eddig a fejem, hogy bekerüljek a gyűjteményedbe.
*Bök oda egyik ujjával a rajztáblára, majd visszateszi oda, ahonnan elemelte, s közben pedig öblös morajlást hallat. Persze nem gondolja komolyan, hogy így lenne, de sosem lehet elég biztos az ember. A nők nagyon szeszélyesek tudnak lenni, s azt is el tudja képzelni, hogy az úrnő másnap reggel úgy kel fel, hogy mégis csak a fejét kellene venni Rorkirnak.*
-Áldozat, hát persze.
*Miközben e szavakat mondja, szemét nem is tudná jobban forgatni. Mert bár okosnak nem mondható, egyáltalán nem hülye az élethez, s látja, hogy merre visz ez az út. Majd eszébe jut valami, amit kissé halkabban ki is ad magából.*
-Ami azt illeti tényleg megtámadott egy mágus, boszorkány, vagy nevezd aminek akarod.
*S hallatszik is, hogy a hangvétele teljesen más, mint korábban.*
-Megpróbáltam egy öreg asszonyt, és egy lázas beteg fiatal leányt megmenteni azon az éjszakán. Az első és utolsó ház volt, amibe bementem. Kértem őket, hogy maradjanak csendben, s bújjanak el, akkor nem esik bajuk, ha esetleg más is kinézné magának az a viskót.
*Egész könnyen visszaemlékszik a dologra. Nem szereti az oktalan gyilkolást, persze ha lett volna rendes ember is, aki fegyvert ragad, az mindjárt más szituáció lett volna. De ágyban fekvő beteg gyermekeket nem szívesen belez ki, ha nem muszáj, s a ha esetleg az úrnő nem így gondolta volna róla, hát most talán meglepődhet.*
-De a banya valami varázsport fújt rám, majd rám támadt, gonosz szellemek egész hadával együtt.
A hozzászólás írója (Vérgőzös Rorkir) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2021.08.03 22:03:26
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Ha Kagaenae megengedne magának egy szúrós megjegyzést, Rorkir meg sem lepődne, hisz tisztában van vele, hogy elég magas labdát adott. Meg aztán nem véletlenül nevetett ő maga is a dolgon. Jó is az, ha tudja az ember magáról, hogy mi is ő.*
-Pedig szoktak aggódni az asszonyok, ahogy tudom mindenfélén. De persze sosem voltam még asszony, úgyhogy könnyen lehet, hogy csak éppen aggodalmas némberekkel sodort össze a szél.
*Fejti ki kicsit talán bővebben, mint általában tenné. De nincs mit tenni. Természetesen szemét meglegelteti a másikon, hisz nincs abban semmi rossz, vagy szégyellni való, nem is igen titkolja ezt a dolgot.*
-Fekete.
*Mondja ki végül még egyszer a világi igazságot, amivel így már bizonyosan tisztában vannak mindketten. Ő kicsit kényelmetlenül érzi magát, mert tényleg nehezen tudja kifejezni a gondolatait szavakkal, jobb szereti tettivel megvalósítani azt, amit mások szavakkal, vagy ecsettel tesznek.*
-Ez megnyugtató, azt hiszem. Ha csak nem azért maradt meg eddig a fejem, hogy bekerüljek a gyűjteményedbe.
*Bök oda egyik ujjával a rajztáblára, majd visszateszi oda, ahonnan elemelte, s közben pedig öblös morajlást hallat. Persze nem gondolja komolyan, hogy így lenne, de sosem lehet elég biztos az ember. A nők nagyon szeszélyesek tudnak lenni, s azt is el tudja képzelni, hogy az úrnő másnap reggel úgy kel fel, hogy mégis csak a fejét kellene venni Rorkirnak.*
-Áldozat, hát persze.
*Miközben e szavakat mondja, szemét nem is tudná jobban forgatni. Mert bár okosnak nem mondható, egyáltalán nem hülye az élethez, s látja, hogy merre visz ez az út. Majd eszébe jut valami, amit kissé halkabban ki is ad magából.*
-Ami azt illeti tényleg megtámadott egy mágus, boszorkány, vagy nevezd aminek akarod.
*S hallatszik is, hogy a hangvétele teljesen más, mint korábban.*
-Megpróbáltam egy öreg asszonyt, és egy lázas beteg fiatal leányt megmenteni azon az éjszakán. Az első és utolsó ház volt, amibe bementem. Kértem őket, hogy maradjanak csendben, s bújjanak el, akkor nem esik bajuk, ha esetleg más is kinézné magának az a viskót.
*Egész könnyen visszaemlékszik a dologra. Nem szereti az oktalan gyilkolást, persze ha lett volna rendes ember is, aki fegyvert ragad, az mindjárt más szituáció lett volna. De ágyban fekvő beteg gyermekeket nem szívesen belez ki, ha nem muszáj, s a ha esetleg az úrnő nem így gondolta volna róla, hát most talán meglepődhet.*
-De a banya valami varázsport fújt rám, majd rám támadt, gonosz szellemek egész hadával együtt.
A hozzászólás írója (Vérgőzös Rorkir) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2021.08.03 22:03:26
4787. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2021-08-02 16:32:14
Üzenet elküldve: 2021-08-02 16:32:14
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Más esetben talán megengedne magának egy szarkasztikus megjegyzést arról, hogy a pucér Rorkirra nézve egyértelmű, hogy nem gondolkodós fajta. Mert végül is, akinek ilyen teste van, az nem ér rá gondolkodni. Az ilyesmi persze roppant sztereotip lenne, végül is Kagan is hasonló termettel rendelkezett és nagyon is sokat gondolkodott, túl sokat. Mindenesetre az is biztos, hogy a barbárok között nem mindenki Kagan, sőt a legtöbben nem azok, akik meg nem agyban erősek azok legtöbbször minden másban azok. Meg vannak még azok, akik sem fizikailag, sem agyilag nem erősek, de ilyet a barbárok között ritkán látni.*
- Nem aggódtam. Ha aggódnék, akkor nem lennénk itt.
*Az még nem aggodalom, hogy a nálánál nagyobbaktól és erősebbektől - magyarán majdnem mindenkitől - szeret kartávolságon kívül maradni, csupán elővigyázatosság. Puhatestű és tudja is ezt magáról, elővigyázatossága meglehetősen egészséges.
Visszazuttyan a székbe, lábfejeit az ágyra rakja és bár szoknyája alapvetően majdnem a földig ér, de így mégis megmutatkoznak a bokái. Városi szemmel nézve ez már igen frivol, de nem Artheniorban vannak, Rorkir meg nem artheniori, a barbár népek sokkal szabadosabbak. A rajztáblát combjaira támasztja, újra belemerül az alkotásba, ha fel is néz, akkor is csak az épp lerajzolandó részre.*
- Csak fekete, értem.
*Valamiért anyja jut eszébe, ahogyan arról beszél Aenaenek, hogy Cha'yss férfi és a férfiak nem ismerik a smaragdzöld meg a fűzöld közötti különbséget, mert nekik csak zöld van. Meg a férfak számára a barack egy gyümölcs, nem pedig egy szín.*
- A városi őrök nem veszik a fejedet. Itt én vagyok az, aki fejeket vesz.
*Szürreális kijelentés ez egy ilyen kicsi lánytól, aki ráadásul úgy adja ezt elő, mintha csak valami semmiség lenne. Mindazonáltal Yagnar is erre a sorsra jutott, mondjuk nem levált a feje a nyakáról, hanem kiloccsant az agya, de a lényegen ez nem változtat. Meghalt és Aenae kezétől. A városi őrség amúgy sem siet különösebben, nem is gondolná, hogy különösebben vérmesebbek akarnának lenni.*
- És mi okuk is lenne a fejed venni? Magad is áldozat vagy, a mágusé.
*Felpillant a rajzból. Továbbra sem kívánja, hogy többen meghaljanak, ha így lenne, akkor a Gödörbe dobatta volna Rorkirt és társát, nem pedig valami mesét próbálna lenyomni a torkukon, meg a városőrségén.*
*Más esetben talán megengedne magának egy szarkasztikus megjegyzést arról, hogy a pucér Rorkirra nézve egyértelmű, hogy nem gondolkodós fajta. Mert végül is, akinek ilyen teste van, az nem ér rá gondolkodni. Az ilyesmi persze roppant sztereotip lenne, végül is Kagan is hasonló termettel rendelkezett és nagyon is sokat gondolkodott, túl sokat. Mindenesetre az is biztos, hogy a barbárok között nem mindenki Kagan, sőt a legtöbben nem azok, akik meg nem agyban erősek azok legtöbbször minden másban azok. Meg vannak még azok, akik sem fizikailag, sem agyilag nem erősek, de ilyet a barbárok között ritkán látni.*
- Nem aggódtam. Ha aggódnék, akkor nem lennénk itt.
*Az még nem aggodalom, hogy a nálánál nagyobbaktól és erősebbektől - magyarán majdnem mindenkitől - szeret kartávolságon kívül maradni, csupán elővigyázatosság. Puhatestű és tudja is ezt magáról, elővigyázatossága meglehetősen egészséges.
Visszazuttyan a székbe, lábfejeit az ágyra rakja és bár szoknyája alapvetően majdnem a földig ér, de így mégis megmutatkoznak a bokái. Városi szemmel nézve ez már igen frivol, de nem Artheniorban vannak, Rorkir meg nem artheniori, a barbár népek sokkal szabadosabbak. A rajztáblát combjaira támasztja, újra belemerül az alkotásba, ha fel is néz, akkor is csak az épp lerajzolandó részre.*
- Csak fekete, értem.
*Valamiért anyja jut eszébe, ahogyan arról beszél Aenaenek, hogy Cha'yss férfi és a férfiak nem ismerik a smaragdzöld meg a fűzöld közötti különbséget, mert nekik csak zöld van. Meg a férfak számára a barack egy gyümölcs, nem pedig egy szín.*
- A városi őrök nem veszik a fejedet. Itt én vagyok az, aki fejeket vesz.
*Szürreális kijelentés ez egy ilyen kicsi lánytól, aki ráadásul úgy adja ezt elő, mintha csak valami semmiség lenne. Mindazonáltal Yagnar is erre a sorsra jutott, mondjuk nem levált a feje a nyakáról, hanem kiloccsant az agya, de a lényegen ez nem változtat. Meghalt és Aenae kezétől. A városi őrség amúgy sem siet különösebben, nem is gondolná, hogy különösebben vérmesebbek akarnának lenni.*
- És mi okuk is lenne a fejed venni? Magad is áldozat vagy, a mágusé.
*Felpillant a rajzból. Továbbra sem kívánja, hogy többen meghaljanak, ha így lenne, akkor a Gödörbe dobatta volna Rorkirt és társát, nem pedig valami mesét próbálna lenyomni a torkukon, meg a városőrségén.*
4786. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2021-07-29 21:46:15
Üzenet elküldve: 2021-07-29 21:46:15
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 421
OOC üzenetek: 145
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 421
OOC üzenetek: 145
Játékstílus: Vakmerő
//Jobb később mint soha//
//Ysanee, Learon, Cale, Relael//
* A mélységi számára valóban érződik az elf által tanúsított ellenszenv, de ez olyan nyilvánvaló, hogy talán egy téglafal is érezné. Azt, amikor először a szemébe néz a nő először nem teljesen érti, és még az is átsiklik a gondolatai között, hogy talán felkeltette az érdeklődését, és többet szeretne tőle kapni az éjszaka során - de ezt hamar elveti. A szigorú, átható tekintet sokkal inkább feszélyezi őt, kellemetlen érzés, mintha meztelen lenne a másik előtt. Szerencsére hamar véget ér, és Relael az asztalra pördül, Learon pedig olyat mond, amit Cale először fel sem fog.
//Mindenki//
Relael beszédét hallva tudatosul a sötételfben a mágus sértegetése, ekkor ütnek igazán át a szavak az eddig tudatosan épített mentális védelmén, amivel lerázta magáról a sértegetést, és provokációt. Természetesen ő is feláll a székből, ahogy mindenki, és természetes mozdulatokkal lép ő is közelebb, Learon mögött helyezkedve el, mintha csak jobban szeretné hallani, és látni az elfet. Körbe néz, és úgy tapasztalja, hogy mindenki az invitálással van elfoglalva, és az ingyen ital ígéretével, ez pedig kedvez az eltervezett cselekedetnek. Anélkül próbál meg Learon keze felé nyúlni, hogy bárki észrevenné, és elcsenni tőle a drága gyűrűt, amit olyan büszkén mutogatott korábban. Már akkor megakadt rajta a tekintete, és a becsületét ért sérelmek miatt úgy gondolja, hogy jogosan szerezheti meg a darabot. Persze igyekszik álcázni a mozdulatot, nem ragadja meg a kezet, de tudja nagyon jól, hogy mit keres, hiszen látja a gyűrűt, látta is már elégszer. Learon Ysaneehez fordul, és vele kezd el beszélni, a mélységi pedig reméli, hogy a nő eltereli a férfi figyelmét addig, amíg meglovasítja a tárgyától. *
//Ysanee, Learon, Cale, Relael//
* A mélységi számára valóban érződik az elf által tanúsított ellenszenv, de ez olyan nyilvánvaló, hogy talán egy téglafal is érezné. Azt, amikor először a szemébe néz a nő először nem teljesen érti, és még az is átsiklik a gondolatai között, hogy talán felkeltette az érdeklődését, és többet szeretne tőle kapni az éjszaka során - de ezt hamar elveti. A szigorú, átható tekintet sokkal inkább feszélyezi őt, kellemetlen érzés, mintha meztelen lenne a másik előtt. Szerencsére hamar véget ér, és Relael az asztalra pördül, Learon pedig olyat mond, amit Cale először fel sem fog.
//Mindenki//
Relael beszédét hallva tudatosul a sötételfben a mágus sértegetése, ekkor ütnek igazán át a szavak az eddig tudatosan épített mentális védelmén, amivel lerázta magáról a sértegetést, és provokációt. Természetesen ő is feláll a székből, ahogy mindenki, és természetes mozdulatokkal lép ő is közelebb, Learon mögött helyezkedve el, mintha csak jobban szeretné hallani, és látni az elfet. Körbe néz, és úgy tapasztalja, hogy mindenki az invitálással van elfoglalva, és az ingyen ital ígéretével, ez pedig kedvez az eltervezett cselekedetnek. Anélkül próbál meg Learon keze felé nyúlni, hogy bárki észrevenné, és elcsenni tőle a drága gyűrűt, amit olyan büszkén mutogatott korábban. Már akkor megakadt rajta a tekintete, és a becsületét ért sérelmek miatt úgy gondolja, hogy jogosan szerezheti meg a darabot. Persze igyekszik álcázni a mozdulatot, nem ragadja meg a kezet, de tudja nagyon jól, hogy mit keres, hiszen látja a gyűrűt, látta is már elégszer. Learon Ysaneehez fordul, és vele kezd el beszélni, a mélységi pedig reméli, hogy a nő eltereli a férfi figyelmét addig, amíg meglovasítja a tárgyától. *
4785. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2021-07-29 20:07:49
Üzenet elküldve: 2021-07-29 20:07:49
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1677
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1677
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
//Jobb később mint soha//
//Ysanee, Learon, Cale, Relael//
*A válaszra először felkapja a fejét, aztán lekonyul a szája két széle és egy pillanatra elréved a távolba, majd újra mosolyt ölt magára és válaszol.*
-Nos, az asszonyom a Vashegy legjobb vadásza. Most éppen nincs a környéken, de az egyik legjobb tulajdonsága, hogy nem érdeklik az ilyesmik. Elég neki pár szép pillangó és egy finom ebéd a boldogsághoz. *Azt nem teszi hozzá, hogy Akheel évek óta eltűnt és még a nyomát sem találja, de párszor hallott róla híreket és biztos benne, hogy meg fog jelenni valamikor, ha az élet úgy hozza. Aztán figyelmét újra a mélységire fordítja, aki folytatja életének elmesélését. A mese eléggé szokványos, már-már elcsépelt, ő is találkozott sok ilyesmivel míg a cirkusszal barangoltak mindenfelé. Ahogy hallgatja a férfit, szépen lassan le is gurítja az italt, hiszen lassan elindulnak majd Relael házába vagy a Derin-birtokra, így vétek lenne itt hagyni ezt a jó sört. Aztán ahogy a Pegazusra érnek, véletlenül kicsúszik a száján valami, amit nem is akart és észre sem veszi tulajdonképpen.*
-Pedig ismerem a kocsmárost. Eddig azt hittem jó ember. *Megvonja a vállát és ahogy az utolsó korty is lecsúszik a torkán, már lelkesül is a cím miatt, aminek hangot is ad.*
-Hogyne tetszene! fantasztikus ötlet! Jobban én se találhattam volna ki!
//Mindenki//
*Meglepi ahogy a lány feláll a székre és hirtelen ott is terem mellette, bár láthatatlanul, hogyha le találna esni, vagy megbotlana, elkaphassa Relaelt. A végén meg is tapsolja a nagy felszólalást és aztán egyből ő maga is beszélni kezd, persze nem olyan hangosan, mint a nő.*
-De előbb mindenképpen hozzám, hogy elhozhassuk a bort és ha nem probléma, hoznám Norennt is, a szolgálómat. Remek ember, bár elég egyszerű. Aztán a szekeremen mehetnénk visszafelé. Elférünk rajta mindannyian, még ha a hordó rajta van is. *Annak külön örül, hogy a tündér is csatlakozik hozzájuk, hiszen még mindig jobb, ha többen vannak, mintha kevesebben lennének.* ~Persze ez nem mindenkire igaz!~ *Teszi csak úgy hozzá magában a mélységire gondolva.*
-Kérem Ysanee, nem szeretném megsérteni faragatlanságommal, de meséljen ön is magáról kérem! Mi itt nagyon jól elbeszélgetünk, de az ön szép hangját alig hallom. Szinte sértés egy ilyen kellemes hölgyet szótlanul hagyni! *Mosolyog a lányra.*
-Nagyon jó barátságban vannak Salwar úrral! Mióta és honnan ismerik egymást! *Próbál valami témát adni a hölgynek, hogy ne csak úgy a semmibe kelljen beszélnie, hiszen a nőknek nagy tehetsége van a mellébeszélésben, ezt már régen észrevette a Sajt-mester.*
//Ysanee, Learon, Cale, Relael//
*A válaszra először felkapja a fejét, aztán lekonyul a szája két széle és egy pillanatra elréved a távolba, majd újra mosolyt ölt magára és válaszol.*
-Nos, az asszonyom a Vashegy legjobb vadásza. Most éppen nincs a környéken, de az egyik legjobb tulajdonsága, hogy nem érdeklik az ilyesmik. Elég neki pár szép pillangó és egy finom ebéd a boldogsághoz. *Azt nem teszi hozzá, hogy Akheel évek óta eltűnt és még a nyomát sem találja, de párszor hallott róla híreket és biztos benne, hogy meg fog jelenni valamikor, ha az élet úgy hozza. Aztán figyelmét újra a mélységire fordítja, aki folytatja életének elmesélését. A mese eléggé szokványos, már-már elcsépelt, ő is találkozott sok ilyesmivel míg a cirkusszal barangoltak mindenfelé. Ahogy hallgatja a férfit, szépen lassan le is gurítja az italt, hiszen lassan elindulnak majd Relael házába vagy a Derin-birtokra, így vétek lenne itt hagyni ezt a jó sört. Aztán ahogy a Pegazusra érnek, véletlenül kicsúszik a száján valami, amit nem is akart és észre sem veszi tulajdonképpen.*
-Pedig ismerem a kocsmárost. Eddig azt hittem jó ember. *Megvonja a vállát és ahogy az utolsó korty is lecsúszik a torkán, már lelkesül is a cím miatt, aminek hangot is ad.*
-Hogyne tetszene! fantasztikus ötlet! Jobban én se találhattam volna ki!
//Mindenki//
*Meglepi ahogy a lány feláll a székre és hirtelen ott is terem mellette, bár láthatatlanul, hogyha le találna esni, vagy megbotlana, elkaphassa Relaelt. A végén meg is tapsolja a nagy felszólalást és aztán egyből ő maga is beszélni kezd, persze nem olyan hangosan, mint a nő.*
-De előbb mindenképpen hozzám, hogy elhozhassuk a bort és ha nem probléma, hoznám Norennt is, a szolgálómat. Remek ember, bár elég egyszerű. Aztán a szekeremen mehetnénk visszafelé. Elférünk rajta mindannyian, még ha a hordó rajta van is. *Annak külön örül, hogy a tündér is csatlakozik hozzájuk, hiszen még mindig jobb, ha többen vannak, mintha kevesebben lennének.* ~Persze ez nem mindenkire igaz!~ *Teszi csak úgy hozzá magában a mélységire gondolva.*
-Kérem Ysanee, nem szeretném megsérteni faragatlanságommal, de meséljen ön is magáról kérem! Mi itt nagyon jól elbeszélgetünk, de az ön szép hangját alig hallom. Szinte sértés egy ilyen kellemes hölgyet szótlanul hagyni! *Mosolyog a lányra.*
-Nagyon jó barátságban vannak Salwar úrral! Mióta és honnan ismerik egymást! *Próbál valami témát adni a hölgynek, hogy ne csak úgy a semmibe kelljen beszélnie, hiszen a nőknek nagy tehetsége van a mellébeszélésben, ezt már régen észrevette a Sajt-mester.*
4784. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2021-07-29 19:08:24
Üzenet elküldve: 2021-07-29 19:08:24
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 404
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 404
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Jobb később mint soha//
//Ysanee, Learon, Cale, Relael, Strat//
-A kedves neje igencsak szerencsés lehet.
*Bókol tovább mosolyogva, mert hát azt feltételezi, ilyen idősen bizonyára van neki olyan, még ha eddig nem is említte. Valójában valahol reménykedik benne, hogy agglegény és fájó pontra tapintott most, de ezt az alattomos gondolatot hamis ártatlansággal leplezi. Nem igazán lehetne rajtakapni. Aljasságát kivételesen nem az unalom és a szórakozni vágyás vezérli, egyszerűen nem tetszik neki, ahogy a mélységivel beszél, hiába érzi rajta, hogy igyekszik visszafogni magát. Egy csepp rosszindulatot sem feltételez szavai mögött, ettől még átkozottul bosszantja. Most kezdi csak igazán becsülni Cale jelenleg végtelennek tűnő türelmét, meg is feledkezik egy kis időre arról, hogy nem olyan rég még egészen erős ingert érzett arra, hogy megfojtsa. Azt asztalra könyökölve, állát támasztva hallgatja a két férfi közötti párbeszédet, mely alá hamarosan kürtszó ad aláfestés. Csak röviden pillant a hang irányába, látványosan végig méri a tündért, aztán tekintete máris kúszik vissza asztaltársaira. A bárdon kicsit el is időzik, csaknem egy mosoly is kiül arcára fürkészése közben, de még időben észreveszi magát. Gyorsan inkább el is bújik a ribizlibor mögé.
Végül úgy tűnik eldől, hogy a hosszúéltűhez mennek iszogatni, bár biztos benne, hogy valójában nem látja őket annyira szívesen. Esetleg talán Learont. Mindenesetre nem kötötte ki, hogy ők nem mehetnek, magától pedig esze ágában sincs felajánlani, hogy inkább maradnának, ahhoz túl hosszú utat tettek meg. Egy pillanatra persze azért megfordul a fejében.
Az egész Vaskorsó népéhez szóló invitáció egyébként a legkevésbé sem bosszantja, minél többen vannak, úgy véli, annál kevésbé lesz feszült a hangulat. Meg hát azok az iható italok is bizonyára sokat fognak segíteni.*
-Igazán köszönjük a meghívást Relael!
*Hangjában egészen hitelesen csendül a hála, ahogy a lányra néz, próbálja elkapni jáde pillantásait közben.*
//Ysanee, Learon, Cale, Relael, Strat//
-A kedves neje igencsak szerencsés lehet.
*Bókol tovább mosolyogva, mert hát azt feltételezi, ilyen idősen bizonyára van neki olyan, még ha eddig nem is említte. Valójában valahol reménykedik benne, hogy agglegény és fájó pontra tapintott most, de ezt az alattomos gondolatot hamis ártatlansággal leplezi. Nem igazán lehetne rajtakapni. Aljasságát kivételesen nem az unalom és a szórakozni vágyás vezérli, egyszerűen nem tetszik neki, ahogy a mélységivel beszél, hiába érzi rajta, hogy igyekszik visszafogni magát. Egy csepp rosszindulatot sem feltételez szavai mögött, ettől még átkozottul bosszantja. Most kezdi csak igazán becsülni Cale jelenleg végtelennek tűnő türelmét, meg is feledkezik egy kis időre arról, hogy nem olyan rég még egészen erős ingert érzett arra, hogy megfojtsa. Azt asztalra könyökölve, állát támasztva hallgatja a két férfi közötti párbeszédet, mely alá hamarosan kürtszó ad aláfestés. Csak röviden pillant a hang irányába, látványosan végig méri a tündért, aztán tekintete máris kúszik vissza asztaltársaira. A bárdon kicsit el is időzik, csaknem egy mosoly is kiül arcára fürkészése közben, de még időben észreveszi magát. Gyorsan inkább el is bújik a ribizlibor mögé.
Végül úgy tűnik eldől, hogy a hosszúéltűhez mennek iszogatni, bár biztos benne, hogy valójában nem látja őket annyira szívesen. Esetleg talán Learont. Mindenesetre nem kötötte ki, hogy ők nem mehetnek, magától pedig esze ágában sincs felajánlani, hogy inkább maradnának, ahhoz túl hosszú utat tettek meg. Egy pillanatra persze azért megfordul a fejében.
Az egész Vaskorsó népéhez szóló invitáció egyébként a legkevésbé sem bosszantja, minél többen vannak, úgy véli, annál kevésbé lesz feszült a hangulat. Meg hát azok az iható italok is bizonyára sokat fognak segíteni.*
-Igazán köszönjük a meghívást Relael!
*Hangjában egészen hitelesen csendül a hála, ahogy a lányra néz, próbálja elkapni jáde pillantásait közben.*
4783. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2021-07-29 18:19:25
Üzenet elküldve: 2021-07-29 18:19:25
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 387
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 387
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Ha éppen meglenne a szakálla most jól megvakargatná, ahogy azt szokta volt régebben, bár könnyen lehet, hogy már kezd bozontolni valami a pofáján az erődben, hisz erre figyel oda a legkevésbé manapság. De sajnos ezt nem tudja megtenni, így nem vakar meg semmit, pusztán csak válaszol a tőle telhető legőszintébb hangon.*
-Nem vagyok az a gondolkodós fajta, ha mondhatom.
*Kicsit össze is szorítja az ajkait, mint mikor az ember nagyon nevetne, de nem akar, ezért visszafojtja, de az orrán mégiscsak kijön valami furcsa, árulkodó hang.*
-Ennek igazán örülök.
*Na nem mintha önértékelési gondjai lennének, teljesen tisztában van vele, hogy miféle betyár is ő, na meg a külsejével is. Az összevert arcárol, amin itt-ott egy két furcsa alakzat is fellelhető, az orra sem az igazi, meg aztán a városi nemesleányként nevelkedett Kagaenae talán nem éppen az ilyen férfiak társaságát keresik. Vagy csak pont az övét nem. Van ez így, nem veszi magára a férfi, sajnos vagy éppen szerencsére, ez már csak attól függne, hogy kit kérdezünk a törzs, ahonnan származik különös tisztelettel viseltetnek a nők iránt. Ők az egyetlenek, akik képesek életet hozni a világra, ezért ha nem akarná épp a torkát kiharapni egy, sosem vetemedne rá, hogy erőszakos legyen, vagy komolyan bántson egyet is. Másfajúak kivételével persze. Bár könnyen megtehetné.*
-A határon, mi? Ne aggódj, úrnő.
*Kacsint rá, miközben még egy nagyot nyújtózik, majd visszakényelmesedik a már-már kifeküdt helyére. Rorkir azért élvezi a simogatást, mert hát mégiscsak emberből van, és jól esik neki.*
-Persze, folytathatjuk.
*Biccent is mellé, hisz így biztosabbnak érzi, s alapvetően érezheti rajta Kagaenae, hogy semmi rossz érzés nincs a férfiban, alapvetően ő szereti az egyenességet meg az őszinteséget. A mocsok kígyók nyelvén sosem értett igazán, és a vágy sincs benne, hogy beletanuljon az afféle játszadozásba.*
-Ami azt illeti, kicsit mintha fakult volna azóta. Akkor ébenfekete volt, most már csak... fekete.
*Nos igen, a színskála ismerete sem az erőssége, bár ez a legtöbb férfiról is elmondható talán.*
-De a segítséget szívesen fogadom, ha úgy alakulna a helyzet, hogy a városi őrök nem veszik a fejemet.
*Mert hát akárhogy is nézzük, ő azért ezzel az eshetőséggel is számol, könnyen lehet, hogy gyors "igazságot" akarnak majd szolgáltatni.*
*Ha éppen meglenne a szakálla most jól megvakargatná, ahogy azt szokta volt régebben, bár könnyen lehet, hogy már kezd bozontolni valami a pofáján az erődben, hisz erre figyel oda a legkevésbé manapság. De sajnos ezt nem tudja megtenni, így nem vakar meg semmit, pusztán csak válaszol a tőle telhető legőszintébb hangon.*
-Nem vagyok az a gondolkodós fajta, ha mondhatom.
*Kicsit össze is szorítja az ajkait, mint mikor az ember nagyon nevetne, de nem akar, ezért visszafojtja, de az orrán mégiscsak kijön valami furcsa, árulkodó hang.*
-Ennek igazán örülök.
*Na nem mintha önértékelési gondjai lennének, teljesen tisztában van vele, hogy miféle betyár is ő, na meg a külsejével is. Az összevert arcárol, amin itt-ott egy két furcsa alakzat is fellelhető, az orra sem az igazi, meg aztán a városi nemesleányként nevelkedett Kagaenae talán nem éppen az ilyen férfiak társaságát keresik. Vagy csak pont az övét nem. Van ez így, nem veszi magára a férfi, sajnos vagy éppen szerencsére, ez már csak attól függne, hogy kit kérdezünk a törzs, ahonnan származik különös tisztelettel viseltetnek a nők iránt. Ők az egyetlenek, akik képesek életet hozni a világra, ezért ha nem akarná épp a torkát kiharapni egy, sosem vetemedne rá, hogy erőszakos legyen, vagy komolyan bántson egyet is. Másfajúak kivételével persze. Bár könnyen megtehetné.*
-A határon, mi? Ne aggódj, úrnő.
*Kacsint rá, miközben még egy nagyot nyújtózik, majd visszakényelmesedik a már-már kifeküdt helyére. Rorkir azért élvezi a simogatást, mert hát mégiscsak emberből van, és jól esik neki.*
-Persze, folytathatjuk.
*Biccent is mellé, hisz így biztosabbnak érzi, s alapvetően érezheti rajta Kagaenae, hogy semmi rossz érzés nincs a férfiban, alapvetően ő szereti az egyenességet meg az őszinteséget. A mocsok kígyók nyelvén sosem értett igazán, és a vágy sincs benne, hogy beletanuljon az afféle játszadozásba.*
-Ami azt illeti, kicsit mintha fakult volna azóta. Akkor ébenfekete volt, most már csak... fekete.
*Nos igen, a színskála ismerete sem az erőssége, bár ez a legtöbb férfiról is elmondható talán.*
-De a segítséget szívesen fogadom, ha úgy alakulna a helyzet, hogy a városi őrök nem veszik a fejemet.
*Mert hát akárhogy is nézzük, ő azért ezzel az eshetőséggel is számol, könnyen lehet, hogy gyors "igazságot" akarnak majd szolgáltatni.*
4782. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2021-07-29 18:00:35
Üzenet elküldve: 2021-07-29 18:00:35
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 78
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 78
Játékstílus: Vakmerő
//Jobb később mint soha//
//Mindenki//
~Hát úgy látszik ez a törpe igencsak be lehetett sózva, ha még az italát se várta meg, pedig milyen szomjas volt. Hüm. Ma is tanultam valamit, azt hiszem.~
*Ő azért természetesen ennyire nem siet, sőt. Idejéből kitelik bármi, komolyabb tervei sincsenek, minthogy teletömje a bendőjét némi friss kenyérrel meg valami jóféle borral. Azért persze unatkozni sem szeret, de a fejében mindig jól elszórakoztatja magát, úgyhogy ezzel sok gondja nem akad. Meg aztán ott van kint a hűséges társa is. Aztán nem kell sokáig bámészkodnia, mert olyasvalami történik, amire egyáltalán nem számított, pedig ő aztán az a számítós fajta. ~Mintha csak őt jelentettem volna be. Nahát, nahát, nahát.~ Gondolja magában, miközben fejét kissé oldalra fordítva néz a széken magasló egyébként egészen szép vonásokkal rendelkező elfre. Megvonja vállát, hisz mi a legrosszabb, ami megtörténhet vele, megölik? Majd lassan feláll, egyik kezét a derekára téve, másikat pedig a mellkasára hajol meg finoman.*
-Ha megtisztelhetem önöket szerény személyemmel...
*Feleli oda, s mivel gondolja, hogy az asztaltársaság hozzá tartozik, így természetesen mindegyikükre vet egy-egy pillantást a legszebbjéből, ami akad a tárházában.*
-Az iható ital a kedvenc fajtám!
*Közben pedig bájosan mosolyog, s reméli, hogy el tudja nyerni a hölgy szimpátiáját. Talán jót is tenne egy kis társaság a lelkének, és ki tudja, talán egy mecénást is talál.*
//Mindenki//
~Hát úgy látszik ez a törpe igencsak be lehetett sózva, ha még az italát se várta meg, pedig milyen szomjas volt. Hüm. Ma is tanultam valamit, azt hiszem.~
*Ő azért természetesen ennyire nem siet, sőt. Idejéből kitelik bármi, komolyabb tervei sincsenek, minthogy teletömje a bendőjét némi friss kenyérrel meg valami jóféle borral. Azért persze unatkozni sem szeret, de a fejében mindig jól elszórakoztatja magát, úgyhogy ezzel sok gondja nem akad. Meg aztán ott van kint a hűséges társa is. Aztán nem kell sokáig bámészkodnia, mert olyasvalami történik, amire egyáltalán nem számított, pedig ő aztán az a számítós fajta. ~Mintha csak őt jelentettem volna be. Nahát, nahát, nahát.~ Gondolja magában, miközben fejét kissé oldalra fordítva néz a széken magasló egyébként egészen szép vonásokkal rendelkező elfre. Megvonja vállát, hisz mi a legrosszabb, ami megtörténhet vele, megölik? Majd lassan feláll, egyik kezét a derekára téve, másikat pedig a mellkasára hajol meg finoman.*
-Ha megtisztelhetem önöket szerény személyemmel...
*Feleli oda, s mivel gondolja, hogy az asztaltársaság hozzá tartozik, így természetesen mindegyikükre vet egy-egy pillantást a legszebbjéből, ami akad a tárházában.*
-Az iható ital a kedvenc fajtám!
*Közben pedig bájosan mosolyog, s reméli, hogy el tudja nyerni a hölgy szimpátiáját. Talán jót is tenne egy kis társaság a lelkének, és ki tudja, talán egy mecénást is talál.*
4781. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2021-07-29 08:05:41
Üzenet elküldve: 2021-07-29 08:05:41
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
- Ó.
*Válaszolja teljes megértéssel, ugyanakkor benne van az, amit nevelőnője hangoztatott mindig, miszerint: unatkozni csak a buta emberek szoktak. Persze ezt nem lenne egészséges egy hatalmasra nőtt barbár orra alá dörgölni, még akkor sem ha az fegyvertelen és történetesen pucér. A meztelensége nyilván nem nagyon akadályozza abban, hogy kitörje a nyakát. Aenae egy pillantást vet Rorkir kezére és azon lamentál, hogy vajon átérik-e a férfi ujjai a nyakát. Kis túlzással talán igen.*
- Azt gondolod, hogy nem hallottam ki a hátsó szándékot a szavaidból?
*Néz egy féloldalas mosollyal Rorkirra.*
- Bár megmondom őszintén, hogy tetszik, amit látok.
*Kicsit biccenti a fejét, tekintete végigszalad a másik meztelen testén a feje búbjától a lábujjáig.*
- De nem árulok zsákbamacskát.
*Ujjai a fekete sebhelyre tévednek, bár az érintése gyengéd, de nincs a mozdulatban kacérság, csupán érdeklődés.*
- Lerajzolni akarlak, nem kiélvezni. Bár látom, hogy lenne mit.
*Mosolya most az a szelíd, kedves fajta. Rorkir látszólag tényleg férfi a talpán, viszont Aenae mégsem érzi azt, hogy lehengerelte volna és mindenáron magára kell rántsa. És aztán az is lehet, hogy Rorkirnak is csak a szája nagy, mert valójában hozzá sem akar érni, például az elkobzott fegyverei miatti haragból.*
- És bár kedvelem a játszadozást, de a világért sem mennék túl azon a bizonyos határon. Remélem megérted.
*Több okból sem akarja széttenni a lábait a másiknak, mert bár megfordult a fejében ilyesmi, de tudja, hogy később megbánná. Nem akar a saját lelkiismeretével küzdeni, még akkor sem, ha Cha'ysszal soha, semmit nem ígértek egymásnak komolyan. Másrészt Rorkir státusza sem olyan, hogy helyes lenne az ilyen cselekedet. Harmadrészt Rorkir túlságosan Rorkir, bár Aenae egyáltalán nem tartja kizártnak, hogy baráti viszonyt ápolhassanak a későbbiekben, ha elsimult a sziritáni probléma.
Ujjai még mindig a sebhelyet simogatják - ha Rorkirnak nincsen ez ellenére - érdekesnek találva a hőkülönbséget a heg és az ép bőr között.*
- Folytathatjuk?
*Ha igenlő választ kap, akkor visszaül a székbe, ha nemlegeset akkor is, de akkor kivárja míg a férfi kicsit kinyújtóztatja, megmozgatja magát.*
- Beszélek majd Nestar mesterrel. Nála jobb alkimistát nem ismerek. Bár, ha jól tudom, akkor ő szereti kimetszeni a problémát.
*Az utolsó mondatot már csak úgy elgondolkodva teszi hozzá, nem is Rorkirnak mondja, inkább csak magának. A gondolat megborzongatja.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
- Ó.
*Válaszolja teljes megértéssel, ugyanakkor benne van az, amit nevelőnője hangoztatott mindig, miszerint: unatkozni csak a buta emberek szoktak. Persze ezt nem lenne egészséges egy hatalmasra nőtt barbár orra alá dörgölni, még akkor sem ha az fegyvertelen és történetesen pucér. A meztelensége nyilván nem nagyon akadályozza abban, hogy kitörje a nyakát. Aenae egy pillantást vet Rorkir kezére és azon lamentál, hogy vajon átérik-e a férfi ujjai a nyakát. Kis túlzással talán igen.*
- Azt gondolod, hogy nem hallottam ki a hátsó szándékot a szavaidból?
*Néz egy féloldalas mosollyal Rorkirra.*
- Bár megmondom őszintén, hogy tetszik, amit látok.
*Kicsit biccenti a fejét, tekintete végigszalad a másik meztelen testén a feje búbjától a lábujjáig.*
- De nem árulok zsákbamacskát.
*Ujjai a fekete sebhelyre tévednek, bár az érintése gyengéd, de nincs a mozdulatban kacérság, csupán érdeklődés.*
- Lerajzolni akarlak, nem kiélvezni. Bár látom, hogy lenne mit.
*Mosolya most az a szelíd, kedves fajta. Rorkir látszólag tényleg férfi a talpán, viszont Aenae mégsem érzi azt, hogy lehengerelte volna és mindenáron magára kell rántsa. És aztán az is lehet, hogy Rorkirnak is csak a szája nagy, mert valójában hozzá sem akar érni, például az elkobzott fegyverei miatti haragból.*
- És bár kedvelem a játszadozást, de a világért sem mennék túl azon a bizonyos határon. Remélem megérted.
*Több okból sem akarja széttenni a lábait a másiknak, mert bár megfordult a fejében ilyesmi, de tudja, hogy később megbánná. Nem akar a saját lelkiismeretével küzdeni, még akkor sem, ha Cha'ysszal soha, semmit nem ígértek egymásnak komolyan. Másrészt Rorkir státusza sem olyan, hogy helyes lenne az ilyen cselekedet. Harmadrészt Rorkir túlságosan Rorkir, bár Aenae egyáltalán nem tartja kizártnak, hogy baráti viszonyt ápolhassanak a későbbiekben, ha elsimult a sziritáni probléma.
Ujjai még mindig a sebhelyet simogatják - ha Rorkirnak nincsen ez ellenére - érdekesnek találva a hőkülönbséget a heg és az ép bőr között.*
- Folytathatjuk?
*Ha igenlő választ kap, akkor visszaül a székbe, ha nemlegeset akkor is, de akkor kivárja míg a férfi kicsit kinyújtóztatja, megmozgatja magát.*
- Beszélek majd Nestar mesterrel. Nála jobb alkimistát nem ismerek. Bár, ha jól tudom, akkor ő szereti kimetszeni a problémát.
*Az utolsó mondatot már csak úgy elgondolkodva teszi hozzá, nem is Rorkirnak mondja, inkább csak magának. A gondolat megborzongatja.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5040-5059