//Vigadozás//
* Mikor a pásztor mutatja Méisnek a jelet, akkor a nő megborzong tőle. Egyáltalán nem tudja magát elképzelni úgy, hogy egy ilyen jelet viseljen a tenyerén, vagy testrésze más részén. Idegen lenne, mint a kalitka a kígyónak. Egyelőre nem gondolkozik a továbblépésen, hiszen friss a sebe a szülei elvesztését illetően. Pár nap biztosan kell neki a gyászhoz, de utána biztosan nekiáll alakítani a saját életét.*
- Köszönöm a szavakat * Sóhajt fel, mert sosem gondolta volna, hogy a sors ennyire segítőkész emberekhez vezérelte. Az asztaltársaság tagjai, most első ízből ízlelhetik meg a mosolyát. Ragyogó és magával ragadó! Ránéz Rolfra, mikor az gyakorolja a nevét.*
-Igen, Méis. Jól ejti ki * Bátorítja a férfit, mert leginkább egy bizonyos szintig szórakoztató. Nem kerüli el a figyelmét, hogy milyen helyről mesél a földesgazda. Folyó mellett? Az a legjobb, amit egy gazda kívánhat, mert van mivel locsolnia a növényeket.*
- Én az állatokhoz, a lópatkoláshoz, körömtisztításhoz és természetesen tudok főzni. * Adja be a közösbe a tudását, hogy pontosan tudják az itt levők, hogy mihez ért pontosan. Nehogy olyan dologba rángassák bele, ami nem az ínyére való. Észreveszi Alyo tetoválását is, azonban értetlen arcot vág. Miért?*
- Az ilyesmi nem fájdalmas? Ráadásul engem arra emlékeztet, mikor egy tehetősebb gazda a nagy állatállományát megbélyegzi. Én nem tennék ilyet, hiszen a természetnek egyensúlyban kell maradnia. Ha elveszett egy állat nincs gond, de ha több, akkor kideríti az ember az okát.
* Halad tovább a téma, s egyenesen rákérdez, hogy Rolf és Alyo nem-e együtt vannak? Kiderül, hogy bizony külön vannak, aztán jön a probléma. A turbék szót nem ismeri.*
- Már megbocsássatok, de mi az a turbék? * Elpirul, mert kellemetlenül érzi magát, hogy fogalma sincs a szóról. Ráadásul jelen esetben az sem könnyíti meg a helyzetet, hogy Rolfon kívül a másik nő szintén használja a kifejezést.*
- Gwuff? Nos nem sokkal találkoztam életemben. Inkább lovakhoz értek. Azok állnak közelebb hozzám. Ami pedig azt illeti a nagy állatokhoz, nagy terület szükséges. Nem lehet félszívvel csinálni az állatok tartását, hogy majd csak lesz valahogy. * Szívja be a levegőt, aztán egy barátságos befejezést szán a gondolatmenet végére. Finoman ér hozzá Alyo karjához.*
- De nem kell aggódnod, itt vagyunk, s én szívesen segítek bárkinek. S nem mondok ellen az új dolgoknak. Ha esetleg Gwuffotok lenne, akkor is számíthatsz rám. * Veszi el a kezét a másikról, s fonja össze mindkét karját keblei alatt.*
- Ami azt illeti, szeretek tevékenykedni. Nem tudom magam úgy elképzelni magam, hogy csak üldögélek.