Amon Ruadh - Vaskorsó Taverna
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 18 (341. - 360. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
360. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-10-27 15:36:58
Üzenet elküldve: 2020-10-27 15:36:58
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Hal a tortán//
*Úgy tűnik, Aenae és a kancellár kedélyesen elbeszélgetnek, ami meglepné, ha nem tudná, hogy Habrertus milyen jó színész. Ha a lányon múlna, biztosan kínosnak ható csendben ülnének.
Az asztalhoz érve biztosítják, hogy nem késett sokat, így nem is aggódik tovább, persze azért még látszólag sopánkodik a késés miatt. Neki sincs ínyére ez a színlelés, de azok után, amilyen látszólag ártatlan megjegyzéseket elejtett Habrertus, jobbnak látja nem kísérteni a sorsot.
A helyfoglalásnál elgondolkodik. A négy fős asztalnál két szabad hely van, egy Aenaevel szemben, egy pedig mellette a kancellárral szemközt. Egy hivatalos vacsorán a fontos vendégek általában a méltóságok mellett kapnak helyet, kiemelve ezzel is a személyük iránti tiszteletet és megbecsülést. Ám a kancellár korábbi viselkedése ad okot némi aggodalomra, de azt is tudja, hogy Aenae sem nézné jó szemmel, ha nem mellé ülne. Félő, összerugdosná a bokáját az asztal alatt. Viszont, ha Habrertus mellé ül le, akkor is meggyanúsíthatja túlzott távolságtartással. Magában egy bosszús sóhajjal rendezi le az ügyet, amíg a lány a közelében van, addig nincs oka tartani bármitől is és nem is kíván sokáig maradni a Vashegyen. Tökéletesen megérti már Aenaet, olyan, mintha pórázt viselne, ami megfojtja. Képzeletben megrántja a vállát, majd helyet foglal a férfivel szemközt, a lány mellett.
Egy unottnak tetsző férfi érkezik, aki a rendelésük felől érdeklődik. Az igric értő szemmel néz végig és nem csak a külsőjén, a gesztusain is. Megállapítja, hogy a Kalmár személyzete mérföldekkel lelkesebb, ami enyhe büszkeséggel tölti el. Az itallapot átfutva, hisz ribizlibort a ficsúrok és a nemeskisasszonyok isznak, sajnos nem talál semmi kedvérevalót. Megakad a pillantása a tejen és a "Kagan Ökle" névre keresztelt italon, de nem is szeretné kideríteni, milyen összetevőket rejthet a tétel. Viszont nem szeretné húzni az időt, így rövid gondolkodás után kiböki.*
- Egy korsóval kérnék a thargok söréből. *Mosolyodik el és teszi félre a lapot.
Aenae ribizlibort rendel és Habrertus is, de nem is számított másra tőle.
A kis kulináris ajánlat alatt elgondolkodik, hogy mikor hallotta ezt a Learon nevet, de csak nem jut eszébe a dolog. Viszont valamiért úgy érzi, nem kellemes emlék társul az említett kecskepásztorhoz.*
- Meggondolom, köszönöm. *Válaszolja, de biztos benne, hogy nem fog kérni belőle. A Vaskorsó ételkínálata is elég szegényes, nyoma sincs benne semmi eleganciának, csupa egyszerű, parasztias étel. Az igric már előre látja, hogy nehezen fog tudni választani. De ez legyen a korai jövő problémája.*
- A szállás kitűnő, kancellár. Köszönöm a kitüntető figyelmet. *Mosolyog a férfire nyugodtan. Az egész helytől és a körülményektől viszket a háta, mintha valami ólomsúllyal telepedne a mellkasára. De persze a viselkedésén ebből alig lehet kiolvasni valamit, türelmes nyugalommal helyezkedik el kényelmesen az etikett adta szabályok keretein belül.*
- Nagyasszony, örömmel látom, hogy jobban van. Remélem a hazai levegő és a pihenés segített kicsit feledni a történteket. *Hajtja meg fejét kissé a lány felé.*
- Az ajándéknak szánt hintót Habrertus kancellár szerényen visszautasította, ezért bátorkodtam azzal a javaslattal élni, hogy a jármű legyen a Vashegy tulajdona köszönetem és a további jó viszony megőrzésének zálogaként. *Néz az említett személyre egy pillantás erejéig.*
- Öröm látni, hogy ilyen megbízható és szerény ember kezében van a kancellári pozíció, ön igazán szerencsés, úrnőm. *Most Habrertus felé hajtja meg kissé fejét, érdemei elismeréseként.*
*Úgy tűnik, Aenae és a kancellár kedélyesen elbeszélgetnek, ami meglepné, ha nem tudná, hogy Habrertus milyen jó színész. Ha a lányon múlna, biztosan kínosnak ható csendben ülnének.
Az asztalhoz érve biztosítják, hogy nem késett sokat, így nem is aggódik tovább, persze azért még látszólag sopánkodik a késés miatt. Neki sincs ínyére ez a színlelés, de azok után, amilyen látszólag ártatlan megjegyzéseket elejtett Habrertus, jobbnak látja nem kísérteni a sorsot.
A helyfoglalásnál elgondolkodik. A négy fős asztalnál két szabad hely van, egy Aenaevel szemben, egy pedig mellette a kancellárral szemközt. Egy hivatalos vacsorán a fontos vendégek általában a méltóságok mellett kapnak helyet, kiemelve ezzel is a személyük iránti tiszteletet és megbecsülést. Ám a kancellár korábbi viselkedése ad okot némi aggodalomra, de azt is tudja, hogy Aenae sem nézné jó szemmel, ha nem mellé ülne. Félő, összerugdosná a bokáját az asztal alatt. Viszont, ha Habrertus mellé ül le, akkor is meggyanúsíthatja túlzott távolságtartással. Magában egy bosszús sóhajjal rendezi le az ügyet, amíg a lány a közelében van, addig nincs oka tartani bármitől is és nem is kíván sokáig maradni a Vashegyen. Tökéletesen megérti már Aenaet, olyan, mintha pórázt viselne, ami megfojtja. Képzeletben megrántja a vállát, majd helyet foglal a férfivel szemközt, a lány mellett.
Egy unottnak tetsző férfi érkezik, aki a rendelésük felől érdeklődik. Az igric értő szemmel néz végig és nem csak a külsőjén, a gesztusain is. Megállapítja, hogy a Kalmár személyzete mérföldekkel lelkesebb, ami enyhe büszkeséggel tölti el. Az itallapot átfutva, hisz ribizlibort a ficsúrok és a nemeskisasszonyok isznak, sajnos nem talál semmi kedvérevalót. Megakad a pillantása a tejen és a "Kagan Ökle" névre keresztelt italon, de nem is szeretné kideríteni, milyen összetevőket rejthet a tétel. Viszont nem szeretné húzni az időt, így rövid gondolkodás után kiböki.*
- Egy korsóval kérnék a thargok söréből. *Mosolyodik el és teszi félre a lapot.
Aenae ribizlibort rendel és Habrertus is, de nem is számított másra tőle.
A kis kulináris ajánlat alatt elgondolkodik, hogy mikor hallotta ezt a Learon nevet, de csak nem jut eszébe a dolog. Viszont valamiért úgy érzi, nem kellemes emlék társul az említett kecskepásztorhoz.*
- Meggondolom, köszönöm. *Válaszolja, de biztos benne, hogy nem fog kérni belőle. A Vaskorsó ételkínálata is elég szegényes, nyoma sincs benne semmi eleganciának, csupa egyszerű, parasztias étel. Az igric már előre látja, hogy nehezen fog tudni választani. De ez legyen a korai jövő problémája.*
- A szállás kitűnő, kancellár. Köszönöm a kitüntető figyelmet. *Mosolyog a férfire nyugodtan. Az egész helytől és a körülményektől viszket a háta, mintha valami ólomsúllyal telepedne a mellkasára. De persze a viselkedésén ebből alig lehet kiolvasni valamit, türelmes nyugalommal helyezkedik el kényelmesen az etikett adta szabályok keretein belül.*
- Nagyasszony, örömmel látom, hogy jobban van. Remélem a hazai levegő és a pihenés segített kicsit feledni a történteket. *Hajtja meg fejét kissé a lány felé.*
- Az ajándéknak szánt hintót Habrertus kancellár szerényen visszautasította, ezért bátorkodtam azzal a javaslattal élni, hogy a jármű legyen a Vashegy tulajdona köszönetem és a további jó viszony megőrzésének zálogaként. *Néz az említett személyre egy pillantás erejéig.*
- Öröm látni, hogy ilyen megbízható és szerény ember kezében van a kancellári pozíció, ön igazán szerencsés, úrnőm. *Most Habrertus felé hajtja meg kissé fejét, érdemei elismeréseként.*
359. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-10-26 17:21:37
Üzenet elküldve: 2020-10-26 17:21:37
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Hal a tortán//
*Mintha nem nehezedne elég teher Hubi öregedő vállaira, úgy fest, hogy egy újabbat kell felvennie amennyiben esetleg ajánlásokat kell tennie a Vaskorsó személyzeti politikáját illetően. Talán már az sem szerencsés, hogy egy ilyen citromba harapott képű alak szolgálja ki a vendégeket, de a mégis tarthatatlan, hogy vele szemben is modortalan. Persze most semmi kedve jelenetet rendezni, így elegánsan túllendül a modortalanságon és ha már így alakult, bemutatót tart udvariasságból. Mert a jó kancellár megbántódna ha ismerné Aenae gondolatait. Távol áll tőle, hogy efféle olcsó tréfákkal szórakoztassa a fogadó közönségét, ráadásul Kagan leánya sérelmére. Miután Aenae helyet foglalt, visszaül helyére ami történetesen a Vashegy úrnőjétől jobbra található.*
- Ennek igazán örülök. *bólint egyet arra, hogy a nagyasszonynak nincsenek panaszai, aztán egy boldog mosoly terül el az arcán* Mint ahogy elismerésed is mondhatatlanul jólesik. Megvallom, hogy bár a tharg kultúrát, szokásokat csodálatra méltónak találom, legalábbis városi szemmel észlelt nyersességét minden igyekezetem ellenére sem tudtam még teljesen megszokni. És míg a thargok nagy általánosságban elutasítják azt, ami saját értékrendjüktől különbözik, külön megtisztelő, hogy te értékeled ezt. Á, megérkezett vendégünk is.
*Itt az ajtón épp belépett báró felé biccent és amikor Cha'yss az asztalukhoz ér, ismét felkel ültéből. Bár Aenae ezt nem teszi, nem is lenne illendő ha megtenné, részéről ez elvárható. Hubi pedig úriember.*
- Ahogy a nagyasszony mondja, szó sem volt várakozásról. Magunk is alig most érkeztünk.
*Előzékeny mosollyal és kézmozdulattal kínálja hellyel a bárót, aki választhat. A négyszemélyes asztalnál vagy Aenae balján foglal helyet, vagy vele szemben. Mikor kényelembe helyezték maguk és Fint is oda somfordál az asztalukhoz, meghallgatja a hevenyészett ajánlatot és miután Aenae választott, rábólint a döntésre.*
- Egy ribizlibor nagyon jó lesz nekem is, köszönöm.
*Ha Cha'yss is választott italt és a vendéglős elindult, hogy kiszolgálja őket, Hubi kicsit felveszi a házigazda szerepét.*
- Ha megengedtek egy javaslatot, ízleljétek meg a kecskeragut, a Vaskorsó konyhájának egyik messze földön híres remeke. Learon mester kecskéi közül a legszebbeket válogatja ki a szakács és a galuskához kizárólag frissen köpült vajat használ.
*Ez jól hangzik és itt Hubi nem tér ki arra, hogy egyes rossz nyelvek szerint mit művel Learon a kecskéivel, a takarmányozáson és almozáson kívül.*
- Remélhetem, hogy megfelelőnek találtad szállásod, báró uram? *mosolyog Hubi Cha'yss-ra, ha már Aenae erre nem felelt meg. Pontosabban a válasz elmaradása is annak tekinthető. Ezért most nem kerülőutakon akar információhoz jutni, egyszerűen csak illemtudóan érdeklődik. És amíg semmiségekről csevegnek, van ideje kis pohárköszöntőt kigondolni arra az időre, ha italaik megérkeznek.*
A hozzászólás írója (Habrertus Vachaoz Ruuhrijehr) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.10.26 17:23:06
*Mintha nem nehezedne elég teher Hubi öregedő vállaira, úgy fest, hogy egy újabbat kell felvennie amennyiben esetleg ajánlásokat kell tennie a Vaskorsó személyzeti politikáját illetően. Talán már az sem szerencsés, hogy egy ilyen citromba harapott képű alak szolgálja ki a vendégeket, de a mégis tarthatatlan, hogy vele szemben is modortalan. Persze most semmi kedve jelenetet rendezni, így elegánsan túllendül a modortalanságon és ha már így alakult, bemutatót tart udvariasságból. Mert a jó kancellár megbántódna ha ismerné Aenae gondolatait. Távol áll tőle, hogy efféle olcsó tréfákkal szórakoztassa a fogadó közönségét, ráadásul Kagan leánya sérelmére. Miután Aenae helyet foglalt, visszaül helyére ami történetesen a Vashegy úrnőjétől jobbra található.*
- Ennek igazán örülök. *bólint egyet arra, hogy a nagyasszonynak nincsenek panaszai, aztán egy boldog mosoly terül el az arcán* Mint ahogy elismerésed is mondhatatlanul jólesik. Megvallom, hogy bár a tharg kultúrát, szokásokat csodálatra méltónak találom, legalábbis városi szemmel észlelt nyersességét minden igyekezetem ellenére sem tudtam még teljesen megszokni. És míg a thargok nagy általánosságban elutasítják azt, ami saját értékrendjüktől különbözik, külön megtisztelő, hogy te értékeled ezt. Á, megérkezett vendégünk is.
*Itt az ajtón épp belépett báró felé biccent és amikor Cha'yss az asztalukhoz ér, ismét felkel ültéből. Bár Aenae ezt nem teszi, nem is lenne illendő ha megtenné, részéről ez elvárható. Hubi pedig úriember.*
- Ahogy a nagyasszony mondja, szó sem volt várakozásról. Magunk is alig most érkeztünk.
*Előzékeny mosollyal és kézmozdulattal kínálja hellyel a bárót, aki választhat. A négyszemélyes asztalnál vagy Aenae balján foglal helyet, vagy vele szemben. Mikor kényelembe helyezték maguk és Fint is oda somfordál az asztalukhoz, meghallgatja a hevenyészett ajánlatot és miután Aenae választott, rábólint a döntésre.*
- Egy ribizlibor nagyon jó lesz nekem is, köszönöm.
*Ha Cha'yss is választott italt és a vendéglős elindult, hogy kiszolgálja őket, Hubi kicsit felveszi a házigazda szerepét.*
- Ha megengedtek egy javaslatot, ízleljétek meg a kecskeragut, a Vaskorsó konyhájának egyik messze földön híres remeke. Learon mester kecskéi közül a legszebbeket válogatja ki a szakács és a galuskához kizárólag frissen köpült vajat használ.
*Ez jól hangzik és itt Hubi nem tér ki arra, hogy egyes rossz nyelvek szerint mit művel Learon a kecskéivel, a takarmányozáson és almozáson kívül.*
- Remélhetem, hogy megfelelőnek találtad szállásod, báró uram? *mosolyog Hubi Cha'yss-ra, ha már Aenae erre nem felelt meg. Pontosabban a válasz elmaradása is annak tekinthető. Ezért most nem kerülőutakon akar információhoz jutni, egyszerűen csak illemtudóan érdeklődik. És amíg semmiségekről csevegnek, van ideje kis pohárköszöntőt kigondolni arra az időre, ha italaik megérkeznek.*
A hozzászólás írója (Habrertus Vachaoz Ruuhrijehr) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.10.26 17:23:06
358. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-10-26 13:35:15
Üzenet elküldve: 2020-10-26 13:35:15
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Hal a tortán//
*Szerencsére mit sem tud arról, hogy a kancellár és Cha'yss között miféle beszélgetés zajlott le, de talán jobb is, hogy nem tudja, mert úgy kiakadna, mint a sezlonyrugó. Így saját hülyeségén akadhat ki, hogy mégsem az alvást választotta az evéssel szemben, hisz nem is szeret enni. Az elmúlt napokban ugyan normális mennyiségeket evett, de ez általában nem jellemző rá, most sem érzi magát igazán éhesnek.
Belépés előtt mosolyt erőltet az arcára, közben arra gondol, hogy talán kicsit megismerheti ebben a nagyjából kötetlen környezetben a kancellárt, bebizonyítva ezzel, hogy csupán ő gondol Habrertusról mindenféle gonoszságot, mert felült a rosszindulatú pletykáknak.
A Taverna személyzetét biccentéssel üdvözli, ha valaki lesegíti a pelerint a válláról, akkor megköszöni, ha nem, akkor magától használja a fogast - mert nem esik le az aranygyűrű az ujjáról. Mosollyal fogadj, hogy a kancellár alásegíti a széket.*
- Köszönöm.
*Ellenáll a késztetésnek, hogy az asztal szélébe kapaszkodjon attól való félelmében, hogy Habrertus udvariasságnak álcázott gazsággal egyszerűen kirántja alóla a széket. Apró pici bizalom, de megérte, hiszen a férfi nem vetemedett ilyen aljasságra. Gondolkodik közben valami udvariasságon, hogy mit is mondhatna Habrertus szavaira arról, hogy mennyire megtisztelve érzi magát. Mosolyog, biccent, talán kicsit vörösebb is lesz az amúgy is kipirult arca.*
- Köszönöm, tökéletes volt minden. Szerencsére figyelmeztetés nélkül is tudják a dolgukat.
*A férfira néz válasz közben, de lelki szemei előtt egy fura formájú pohárba töltött, émelyítően édes, szirupos ital jelenik meg, amit kacskaringós szalmaszállal szolgálnak fel és amitől kicsit ellazulhatna. Vajon lehet egy szalmaszálat úgy kacskaringósítani, hogy utána még fel lehessen szívni vele az émelyítően édes, szirupos italt?*
- Tudod örülök, hogy valaki városi is van a Vashegyen.
*Persze ott van Effy is, de éppen azon van, hogy valami kedvességet mondjon. Arról fogalma sincsen, hogy Cha'yss igényeinek megfelel-e a szobája, de mivel nem is gondolja, hogy Habrertus neki szánná a szavait, így nem is reagál. Különben meg pont megérkezik az említett, így a kancellár egyből neki is szegezheti a kérdést. Mármint azután, hogy tisztázták:*
- Nem történt semmi, mi magunk is most érkeztünk.
*Illetve ő valóban egy pillanattal ezelőtt, remélhetőleg Habrertus sem várakozott túl sokat.*
- Foglalj helyet, kérlek.
*Nagyon unja és nagyon a terhére van ez a színi előadás, amiben kétségbeesetten igyekeznek úgy csinálni, mintha idegenek lennének egymás számára. Eljátszik a gondolattal, hogy az abrosz rejtekén simán simogathatná lábával a másikét, de inkább csak maga alá húzza a lábait, mert félő, hogy inkább bokán rúgná.
A hozzájuk lépő alkalmazott megzavarja a bokán rúgás vizionálásban, ránéz Fintre. Első gondolatát, hogy "mindig olyan a képed, mint aki citromba harapott?", nem mondja ki.*
- A ribizlibor jól hangzik, köszönöm.
*Válaszolja végül anélkül, hogy megjegyzést tenne Fint ábrázatára, vagy hogy elkezdené ecsetelni, hogy milyen émelyítő, szirupos italra vágyik. Meg kacskaringós szalmaszálra.*
*Szerencsére mit sem tud arról, hogy a kancellár és Cha'yss között miféle beszélgetés zajlott le, de talán jobb is, hogy nem tudja, mert úgy kiakadna, mint a sezlonyrugó. Így saját hülyeségén akadhat ki, hogy mégsem az alvást választotta az evéssel szemben, hisz nem is szeret enni. Az elmúlt napokban ugyan normális mennyiségeket evett, de ez általában nem jellemző rá, most sem érzi magát igazán éhesnek.
Belépés előtt mosolyt erőltet az arcára, közben arra gondol, hogy talán kicsit megismerheti ebben a nagyjából kötetlen környezetben a kancellárt, bebizonyítva ezzel, hogy csupán ő gondol Habrertusról mindenféle gonoszságot, mert felült a rosszindulatú pletykáknak.
A Taverna személyzetét biccentéssel üdvözli, ha valaki lesegíti a pelerint a válláról, akkor megköszöni, ha nem, akkor magától használja a fogast - mert nem esik le az aranygyűrű az ujjáról. Mosollyal fogadj, hogy a kancellár alásegíti a széket.*
- Köszönöm.
*Ellenáll a késztetésnek, hogy az asztal szélébe kapaszkodjon attól való félelmében, hogy Habrertus udvariasságnak álcázott gazsággal egyszerűen kirántja alóla a széket. Apró pici bizalom, de megérte, hiszen a férfi nem vetemedett ilyen aljasságra. Gondolkodik közben valami udvariasságon, hogy mit is mondhatna Habrertus szavaira arról, hogy mennyire megtisztelve érzi magát. Mosolyog, biccent, talán kicsit vörösebb is lesz az amúgy is kipirult arca.*
- Köszönöm, tökéletes volt minden. Szerencsére figyelmeztetés nélkül is tudják a dolgukat.
*A férfira néz válasz közben, de lelki szemei előtt egy fura formájú pohárba töltött, émelyítően édes, szirupos ital jelenik meg, amit kacskaringós szalmaszállal szolgálnak fel és amitől kicsit ellazulhatna. Vajon lehet egy szalmaszálat úgy kacskaringósítani, hogy utána még fel lehessen szívni vele az émelyítően édes, szirupos italt?*
- Tudod örülök, hogy valaki városi is van a Vashegyen.
*Persze ott van Effy is, de éppen azon van, hogy valami kedvességet mondjon. Arról fogalma sincsen, hogy Cha'yss igényeinek megfelel-e a szobája, de mivel nem is gondolja, hogy Habrertus neki szánná a szavait, így nem is reagál. Különben meg pont megérkezik az említett, így a kancellár egyből neki is szegezheti a kérdést. Mármint azután, hogy tisztázták:*
- Nem történt semmi, mi magunk is most érkeztünk.
*Illetve ő valóban egy pillanattal ezelőtt, remélhetőleg Habrertus sem várakozott túl sokat.*
- Foglalj helyet, kérlek.
*Nagyon unja és nagyon a terhére van ez a színi előadás, amiben kétségbeesetten igyekeznek úgy csinálni, mintha idegenek lennének egymás számára. Eljátszik a gondolattal, hogy az abrosz rejtekén simán simogathatná lábával a másikét, de inkább csak maga alá húzza a lábait, mert félő, hogy inkább bokán rúgná.
A hozzájuk lépő alkalmazott megzavarja a bokán rúgás vizionálásban, ránéz Fintre. Első gondolatát, hogy "mindig olyan a képed, mint aki citromba harapott?", nem mondja ki.*
- A ribizlibor jól hangzik, köszönöm.
*Válaszolja végül anélkül, hogy megjegyzést tenne Fint ábrázatára, vagy hogy elkezdené ecsetelni, hogy milyen émelyítő, szirupos italra vágyik. Meg kacskaringós szalmaszálra.*
357. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-10-26 13:23:53
Üzenet elküldve: 2020-10-26 13:23:53
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 87
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 87
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Hal a tortán//
*Szóval Fint a pultnál tesz-vesz, keserves unalmában kifejezetten rendet rakva, amikor hirtelen az előző bölcsessége elevenedik meg a szemei előtt. Ami késik, tényleg jön: a kancellár maga toppan be az ajtón, és a képe még mindig áhítozik arra, hogy Fint belepróbálja munkától kemény öklét. Azonban a pultos józanabb ennél, hála a válogatott próbálkozásainak, hogy felöntse, illetve kiadja magából a benne lévő alkoholt. Azt nem lehet mondani, hogy arcán nem látszik némi elgyötörtség, de sosem a szépségéért szerették, ezért a megállapításért most sem hibáztatna senkit. Sőt, az előbbi alkoholszagát sem érezni, a mosdásnak hála. Vizslató pillantásával azonban úgy követi Habrertus minden mozdulatát, mintha a Vaskorsó alfahímjeként bármilyen eltört pohár után hajlandó lenne a torkának ugrani. Üdvözlésképpen biccent, és csöndben, fenyegetőn hallgat, miközben verekedésre készen leteszi a kezében tartott rongyot.*
- Jó. *Feleli végül nem túl közlékenyen. Azt nem mondaná, hogy tudja, kik ezek az alakok, akiket a jóember emleget, de nemesek, szóval valószínűleg hírnevet és pénzt is bezsebelhet. Itt minden finom, azon nem múlik, csak győzze az uraságok és úrihölgyek salátához szokott gyomra a nagy mennyiséget, amit annak idején tharg harcosgyomorra szabtak.
Amint a kancellár körülnéz a helyiségben, egyébiránt megbizonyosodhat róla, hogy Fint a saját portáján tényleg úr. A székek a helyükön, az asztalok tiszták, mint a patyolat, és a pultnál minden pohár és edény gyönyörűen csillog. A levegőben még egy kis enyhe fűszeres illatot, talán pörköltet lehet szimatolni, de ez is csak éppen arra elegendő, hogy szavak helyett is meggyőzze a látogatókat róla, valóban finom itt az ennivaló.*
~ Félsz, hogy beleköpök a levesedbe, mi, surmó? ~ *Villan a tekintete, mikor a kecskeszakállas hátat fordít neki.
Lám, kisvártatva a nagyasszony is belép – aki szigorúan nem Esti nagySasszony, és még csak nem is nagy, azt pedig, hogy asszony-e, döntse el az, aki alányúl. Őt követően a harmadik alak is belép, valami jóvágású fickó, a báró, ha minden igaz, aki nem tűnik nagyon… bárósnak. Fint teszi a dolgát a maga rendes, ám mégis örömtelen módján, és ha megtalálták a helyüket, mindegyikükhöz kihelyezi az evőeszközt, és egy-egy, Esti portájáról elővadászott étlapot ad át, közben pedig rövid tőmondatokban nekilát a lényegnek élces hangján, egyszerű modorában.*
- Üdvözlöm Önöket a Vaskorsóban. Amíg válogatnak, valami italt? A ribizliborunk mindig jól csúszik egy tisztességes vacsora előtt. *Amíg a választ várja, Fintnek kelletlenül el kell ismernie, hogy ha a kancellár nem szól, ő maga sem erőlködne ennyire a vendégekkel. Éppen túlteljesíti önmagát. Persze ehhez az is kell, hogy ne borogassák a bútorokat, ne akarjanak tyúkot vágni a szoba közepén… Mióta, ó, mióta fohászkodott normális vendégekért? Ha ennyi pultosmunka után még lennének érzései, talán egy könnycseppet is elmorzsolna. Ám marad a szokásos, komor és kiégett Fint-ábrázat.*
A hozzászólás írója (Komor Fintarret) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.10.26 13:25:14
*Szóval Fint a pultnál tesz-vesz, keserves unalmában kifejezetten rendet rakva, amikor hirtelen az előző bölcsessége elevenedik meg a szemei előtt. Ami késik, tényleg jön: a kancellár maga toppan be az ajtón, és a képe még mindig áhítozik arra, hogy Fint belepróbálja munkától kemény öklét. Azonban a pultos józanabb ennél, hála a válogatott próbálkozásainak, hogy felöntse, illetve kiadja magából a benne lévő alkoholt. Azt nem lehet mondani, hogy arcán nem látszik némi elgyötörtség, de sosem a szépségéért szerették, ezért a megállapításért most sem hibáztatna senkit. Sőt, az előbbi alkoholszagát sem érezni, a mosdásnak hála. Vizslató pillantásával azonban úgy követi Habrertus minden mozdulatát, mintha a Vaskorsó alfahímjeként bármilyen eltört pohár után hajlandó lenne a torkának ugrani. Üdvözlésképpen biccent, és csöndben, fenyegetőn hallgat, miközben verekedésre készen leteszi a kezében tartott rongyot.*
- Jó. *Feleli végül nem túl közlékenyen. Azt nem mondaná, hogy tudja, kik ezek az alakok, akiket a jóember emleget, de nemesek, szóval valószínűleg hírnevet és pénzt is bezsebelhet. Itt minden finom, azon nem múlik, csak győzze az uraságok és úrihölgyek salátához szokott gyomra a nagy mennyiséget, amit annak idején tharg harcosgyomorra szabtak.
Amint a kancellár körülnéz a helyiségben, egyébiránt megbizonyosodhat róla, hogy Fint a saját portáján tényleg úr. A székek a helyükön, az asztalok tiszták, mint a patyolat, és a pultnál minden pohár és edény gyönyörűen csillog. A levegőben még egy kis enyhe fűszeres illatot, talán pörköltet lehet szimatolni, de ez is csak éppen arra elegendő, hogy szavak helyett is meggyőzze a látogatókat róla, valóban finom itt az ennivaló.*
~ Félsz, hogy beleköpök a levesedbe, mi, surmó? ~ *Villan a tekintete, mikor a kecskeszakállas hátat fordít neki.
Lám, kisvártatva a nagyasszony is belép – aki szigorúan nem Esti nagySasszony, és még csak nem is nagy, azt pedig, hogy asszony-e, döntse el az, aki alányúl. Őt követően a harmadik alak is belép, valami jóvágású fickó, a báró, ha minden igaz, aki nem tűnik nagyon… bárósnak. Fint teszi a dolgát a maga rendes, ám mégis örömtelen módján, és ha megtalálták a helyüket, mindegyikükhöz kihelyezi az evőeszközt, és egy-egy, Esti portájáról elővadászott étlapot ad át, közben pedig rövid tőmondatokban nekilát a lényegnek élces hangján, egyszerű modorában.*
- Üdvözlöm Önöket a Vaskorsóban. Amíg válogatnak, valami italt? A ribizliborunk mindig jól csúszik egy tisztességes vacsora előtt. *Amíg a választ várja, Fintnek kelletlenül el kell ismernie, hogy ha a kancellár nem szól, ő maga sem erőlködne ennyire a vendégekkel. Éppen túlteljesíti önmagát. Persze ehhez az is kell, hogy ne borogassák a bútorokat, ne akarjanak tyúkot vágni a szoba közepén… Mióta, ó, mióta fohászkodott normális vendégekért? Ha ennyi pultosmunka után még lennének érzései, talán egy könnycseppet is elmorzsolna. Ám marad a szokásos, komor és kiégett Fint-ábrázat.*
A hozzászólás írója (Komor Fintarret) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.10.26 13:25:14
356. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-10-26 12:18:20
Üzenet elküldve: 2020-10-26 12:18:20
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Hal a tortán//
*Esze ágában sem volt akárcsak megközelíteni Aeane lakosztályát, azok után, hogy Habrertus milyen "tanácsot" adott neki. Alapvető dolog, hogy nem hozza magát olyan helyzetbe, amiből rosszul jöhet ki és ha hallgat a kancellárra, akkor biztos benne, hogy csúnya meglepetésben lett volna része.
Ennek megfelelően az erőd azon részét jól elkerülte. Megkérte az egyik szolgálót, hogy vezesse a saját szobájához, ahol, ha lehetősége volt rá, forró fürdőt vett és mindent alaposan átgondolt.
A kancellár furfangos fickó és tart tőle, hogy sokkal többet képzel bele a tharg lány és közte lévő kapcsolatba, mint azt éreztetni kívánta. Persze, ettől még van köztük testi kapcsolat, de ezt természetesen nem fogja az orrára kötni. Sem most, sem máskor. És már abban sem biztos, hogy csak testi kapcsolat van közöttük, ahogy azt eleinte tervezte, hogy céljaihoz könnyebben jusson el.
Nem kívánna utolsóként érkezni, így időben elindul. Még a végén Habrertus ezen is fogást akarna találni. Nem hozott magával másik, az alkalomhoz jobban illő ruhát, így azzal kell beérnie, amije van. Az eleganciát kevésbé támogató, inkább praktikus darabok. Persze ebben sem tűnik slamposnak, de a tharg úrnő és kancellárjával eltöltött vacsorához más választana. Ám a vacsorát a Vaskorsóban tartják, így mégsem annyira protokolláris az esemény, hogy aggódnia kelljen miatta.
A puha szarvasbőr kesztyűket felhúzza és végül fejébe veszi széles karimájú kalapját. A wegtoreni stílusban szabott ruhák és a vívómellény tökéletesen áll rajta, mint mindig, csizmája makulátlan, mosolya töretlen, ahogy az erődből indulva a Tavernához érkezik.
Nem kedveli ezt a helyet. Meronnant itt ölték meg és a gyilkost azóta sem sikerült megtalálnia. Pár pillanatig csak nézi a fogadót, majd rendezve vonásait nyit be az épületbe.
Belépve beteszi az ajtót maga mögött és leveszi kalapját, miközben szétnéz. Nem a Kalmár, de megteszi. Amint észrevette a már bent lévő Aenaet és Habrertust, azonnal elindul feléjük, hogy elérve az asztalukat, mélyen meghajoljon a két tharg méltóság előtt.*
- Kagaenae nagyasszony, kérem, bocsássa meg késedelmem. Attól tartok, a szolgálók elmulasztottak értesíteni a vacsora kezdésének pontos időpontjáról. *Lopva a kancellár felé pillant, majd kiegyenesedik.*
- Remélem, nem várakoztattam meg önöket túlságosan. *Teszi még hozzá, majd lehúzza kesztyűit és megvárja, míg a lány vagy a kancellár hellyel kínálja. Így legalább megtudja, hogy hova szántak neki helyet. Amint megkapta az engedélyt, úgy lekanyarintja válláról a fekete, sötét liliomokkal hímzett vállú köpenyt és leül.*
*Esze ágában sem volt akárcsak megközelíteni Aeane lakosztályát, azok után, hogy Habrertus milyen "tanácsot" adott neki. Alapvető dolog, hogy nem hozza magát olyan helyzetbe, amiből rosszul jöhet ki és ha hallgat a kancellárra, akkor biztos benne, hogy csúnya meglepetésben lett volna része.
Ennek megfelelően az erőd azon részét jól elkerülte. Megkérte az egyik szolgálót, hogy vezesse a saját szobájához, ahol, ha lehetősége volt rá, forró fürdőt vett és mindent alaposan átgondolt.
A kancellár furfangos fickó és tart tőle, hogy sokkal többet képzel bele a tharg lány és közte lévő kapcsolatba, mint azt éreztetni kívánta. Persze, ettől még van köztük testi kapcsolat, de ezt természetesen nem fogja az orrára kötni. Sem most, sem máskor. És már abban sem biztos, hogy csak testi kapcsolat van közöttük, ahogy azt eleinte tervezte, hogy céljaihoz könnyebben jusson el.
Nem kívánna utolsóként érkezni, így időben elindul. Még a végén Habrertus ezen is fogást akarna találni. Nem hozott magával másik, az alkalomhoz jobban illő ruhát, így azzal kell beérnie, amije van. Az eleganciát kevésbé támogató, inkább praktikus darabok. Persze ebben sem tűnik slamposnak, de a tharg úrnő és kancellárjával eltöltött vacsorához más választana. Ám a vacsorát a Vaskorsóban tartják, így mégsem annyira protokolláris az esemény, hogy aggódnia kelljen miatta.
A puha szarvasbőr kesztyűket felhúzza és végül fejébe veszi széles karimájú kalapját. A wegtoreni stílusban szabott ruhák és a vívómellény tökéletesen áll rajta, mint mindig, csizmája makulátlan, mosolya töretlen, ahogy az erődből indulva a Tavernához érkezik.
Nem kedveli ezt a helyet. Meronnant itt ölték meg és a gyilkost azóta sem sikerült megtalálnia. Pár pillanatig csak nézi a fogadót, majd rendezve vonásait nyit be az épületbe.
Belépve beteszi az ajtót maga mögött és leveszi kalapját, miközben szétnéz. Nem a Kalmár, de megteszi. Amint észrevette a már bent lévő Aenaet és Habrertust, azonnal elindul feléjük, hogy elérve az asztalukat, mélyen meghajoljon a két tharg méltóság előtt.*
- Kagaenae nagyasszony, kérem, bocsássa meg késedelmem. Attól tartok, a szolgálók elmulasztottak értesíteni a vacsora kezdésének pontos időpontjáról. *Lopva a kancellár felé pillant, majd kiegyenesedik.*
- Remélem, nem várakoztattam meg önöket túlságosan. *Teszi még hozzá, majd lehúzza kesztyűit és megvárja, míg a lány vagy a kancellár hellyel kínálja. Így legalább megtudja, hogy hova szántak neki helyet. Amint megkapta az engedélyt, úgy lekanyarintja válláról a fekete, sötét liliomokkal hímzett vállú köpenyt és leül.*
355. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-10-25 21:36:19
Üzenet elküldve: 2020-10-25 21:36:19
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Hal a tortán//
//Meg Fint//
*Sajnos legszebb kaftánját elorozták tőle a kikötőben, de természetesen nem hétköznapi öltözékében jelenik meg. Meg is tisztálkodott, szakálla rendezett, bár azt soha nem látni másként. Míg rendbe szedte magát és a Vaskorsóig ért, volt ideje gondolkodni. Érdekes kis játszmában volt része a báróval és bár csak a miheztartás végett volt kis fenyegető él utolsó mondataiban, szinte biztosra veszi, hogy nem tudott ráijeszteni Cha'yss-ra. Különösebben nem is állt szándékában, csupán azt akarta jelezni, hogy nem ma jött le a falvédőről és a wegtoreni jól teszi, ha óvatosan cselekszik, nem hagyja magát elszédíteni a lehetőségektől. Most pedig mintha még mindig mosolyogna egy kicsit. Az jár a fejében, hogy a báró, saját szavai szerint, nem lát esélyt maga számára Aenae-nél. Holott Hubi biztosra veszi, hogy villás nyelvét szép szavak formálásán kívül másképp is hasznosíthatja, hasznosítja, az úrnő legnagyobb örömére. Ez a mosoly aztán elhalványul amikor megpillantja a kocsmárost, akitől nem a legjobb barátságban váltak el legutóbb. Ez egyébként jellemző Hubira, az emberek valahogy nem érteni, hanem félreérteni szokták. Ki tudja, hogy miért?*
- Üdvözöllek! *köszönti a jó kancellár a fogadóst, az előzményektől függetlenül egészen nyájasan* Nálad költöm el az estebédet Kagaenae nagyasszony és Cha'yss Cano Caldorcor báró társaságában. *körülnéz* Amint látom, még nem érkeztek meg. Jobb is így. Bár tudom, hogy a Vaskorsó konyhája és pincéje kiváló, mégis kérjelek kell rá, hogy mindenből csak a legjobbat tálaljátok fel asztalunkra.
*Széles mosoly terül el az arcán.*
- De lehetséges, hogy mégis felesleges volt megemlítenem ezt. Biztos vagyok benne, hogy nem követtek el hibát.
*Ezután helyet foglal egy asztalnál, bár még nem rendel semmit. Illetlenségnek tartaná, ha iszogatna míg Aenae meg nem érkezett. Akire nem is kell olyan sokat várnia. Hubi megállapítja, hogy a fruskának jót tett a kis pihenő és az, hogy rendbe hozhatta magát a mozgalmas út után. Persze még így is látszik rajta, hogy az nem volt eseményektől mentes, de Hubi nem olyan tapintatlan, hogy ilyesmit felemlegessen. Feláll az asztaltól ahogy Aenae odaér és meghajtja magát.*
- Nagyasszony! Ritkán van alkalmam ilyen kellemes társaságban fogyasztani vacsorám, megtisztelve érzem magam. Parancsolj helyet foglalni!
*Ebben is segédkezik, kihúzza, majd segít Aenae alá tolni a széket. Feltéve, hogy a lány engedi ezt. Ellenkező esetben sem változik az udvarias mosoly az arcán, legfeljebb ismét megjegyzi magában, hogy még nem lenne késő számára illemet tanulni. Ha mondjuk egy rémes modorú virágáruslány lenne, akkor ezt a feladatot Hubi is vállalhatná, de így...*
- Meghagytam, hogy ínycsiklandó falatokat és kitűnő italokat kapjunk vacsorára, csupán választanunk kell. Talán ha a báró úr őméltósága is megérkezik. Bizonyos vagyok benne, hogy nem kell sokat várunk rá.
*Hubinak uralkodnia kell magán, hogy az utolsó mondatba ne csempésszen valami epés felhangot, sikerrel jár. Aztán kicsit sajnálkozó arcot vág.*
- Remélem, hogy e rövid idő alatt is sikerült valamicskét pihenned és e megtisztelő invitálás nem okoz számodra nagy fáradtságot. Ez rendkívül szomorítana.
*Ismét elmosolyodik, szinte szabadkozón, mint akinek csak most jut eszébe egy nagy horderejű kérdés.*
- Amikor kényelmed felől intézkedtem, sajnos elmulasztottam figyelmeztetni a szolgálókat, hogy részedre fürdősóról is gondoskodjanak fürdőd mellé. Bízom benne, hogy erről nem feledkeztek meg intelmem nélkül.
*A választ természetesen megvárja és csak utána folytatja, félig mintha magéhoz intézve a kérdést. Elvégre elképzelhető, hogy Aenae erről mit sem tud.*
- Szintén nagy megnyugvással töltene el ha tudnám, hogy a báró úr tiszteletre méltó igényeit is sikerült kielégíteni szállása kényelmével.
*Ugyan Cha'yss azt mondta neki, hogy nem keresi fel a lányt, de ki tudja, hogy mit tett valójában? És ha esetleg nem úgy tett volna ahogy neki mondta, ennek az ártatlannak tetsző megjegyzés segítségével esetleg megbizonyosodhat róla.*
A hozzászólás írója (Habrertus Vachaoz Ruuhrijehr) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.10.25 21:40:40
//Meg Fint//
*Sajnos legszebb kaftánját elorozták tőle a kikötőben, de természetesen nem hétköznapi öltözékében jelenik meg. Meg is tisztálkodott, szakálla rendezett, bár azt soha nem látni másként. Míg rendbe szedte magát és a Vaskorsóig ért, volt ideje gondolkodni. Érdekes kis játszmában volt része a báróval és bár csak a miheztartás végett volt kis fenyegető él utolsó mondataiban, szinte biztosra veszi, hogy nem tudott ráijeszteni Cha'yss-ra. Különösebben nem is állt szándékában, csupán azt akarta jelezni, hogy nem ma jött le a falvédőről és a wegtoreni jól teszi, ha óvatosan cselekszik, nem hagyja magát elszédíteni a lehetőségektől. Most pedig mintha még mindig mosolyogna egy kicsit. Az jár a fejében, hogy a báró, saját szavai szerint, nem lát esélyt maga számára Aenae-nél. Holott Hubi biztosra veszi, hogy villás nyelvét szép szavak formálásán kívül másképp is hasznosíthatja, hasznosítja, az úrnő legnagyobb örömére. Ez a mosoly aztán elhalványul amikor megpillantja a kocsmárost, akitől nem a legjobb barátságban váltak el legutóbb. Ez egyébként jellemző Hubira, az emberek valahogy nem érteni, hanem félreérteni szokták. Ki tudja, hogy miért?*
- Üdvözöllek! *köszönti a jó kancellár a fogadóst, az előzményektől függetlenül egészen nyájasan* Nálad költöm el az estebédet Kagaenae nagyasszony és Cha'yss Cano Caldorcor báró társaságában. *körülnéz* Amint látom, még nem érkeztek meg. Jobb is így. Bár tudom, hogy a Vaskorsó konyhája és pincéje kiváló, mégis kérjelek kell rá, hogy mindenből csak a legjobbat tálaljátok fel asztalunkra.
*Széles mosoly terül el az arcán.*
- De lehetséges, hogy mégis felesleges volt megemlítenem ezt. Biztos vagyok benne, hogy nem követtek el hibát.
*Ezután helyet foglal egy asztalnál, bár még nem rendel semmit. Illetlenségnek tartaná, ha iszogatna míg Aenae meg nem érkezett. Akire nem is kell olyan sokat várnia. Hubi megállapítja, hogy a fruskának jót tett a kis pihenő és az, hogy rendbe hozhatta magát a mozgalmas út után. Persze még így is látszik rajta, hogy az nem volt eseményektől mentes, de Hubi nem olyan tapintatlan, hogy ilyesmit felemlegessen. Feláll az asztaltól ahogy Aenae odaér és meghajtja magát.*
- Nagyasszony! Ritkán van alkalmam ilyen kellemes társaságban fogyasztani vacsorám, megtisztelve érzem magam. Parancsolj helyet foglalni!
*Ebben is segédkezik, kihúzza, majd segít Aenae alá tolni a széket. Feltéve, hogy a lány engedi ezt. Ellenkező esetben sem változik az udvarias mosoly az arcán, legfeljebb ismét megjegyzi magában, hogy még nem lenne késő számára illemet tanulni. Ha mondjuk egy rémes modorú virágáruslány lenne, akkor ezt a feladatot Hubi is vállalhatná, de így...*
- Meghagytam, hogy ínycsiklandó falatokat és kitűnő italokat kapjunk vacsorára, csupán választanunk kell. Talán ha a báró úr őméltósága is megérkezik. Bizonyos vagyok benne, hogy nem kell sokat várunk rá.
*Hubinak uralkodnia kell magán, hogy az utolsó mondatba ne csempésszen valami epés felhangot, sikerrel jár. Aztán kicsit sajnálkozó arcot vág.*
- Remélem, hogy e rövid idő alatt is sikerült valamicskét pihenned és e megtisztelő invitálás nem okoz számodra nagy fáradtságot. Ez rendkívül szomorítana.
*Ismét elmosolyodik, szinte szabadkozón, mint akinek csak most jut eszébe egy nagy horderejű kérdés.*
- Amikor kényelmed felől intézkedtem, sajnos elmulasztottam figyelmeztetni a szolgálókat, hogy részedre fürdősóról is gondoskodjanak fürdőd mellé. Bízom benne, hogy erről nem feledkeztek meg intelmem nélkül.
*A választ természetesen megvárja és csak utána folytatja, félig mintha magéhoz intézve a kérdést. Elvégre elképzelhető, hogy Aenae erről mit sem tud.*
- Szintén nagy megnyugvással töltene el ha tudnám, hogy a báró úr tiszteletre méltó igényeit is sikerült kielégíteni szállása kényelmével.
*Ugyan Cha'yss azt mondta neki, hogy nem keresi fel a lányt, de ki tudja, hogy mit tett valójában? És ha esetleg nem úgy tett volna ahogy neki mondta, ennek az ártatlannak tetsző megjegyzés segítségével esetleg megbizonyosodhat róla.*
A hozzászólás írója (Habrertus Vachaoz Ruuhrijehr) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.10.25 21:40:40
354. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-10-25 16:50:28
Üzenet elküldve: 2020-10-25 16:50:28
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Hal a tortán//
*Maga sem hitte volna, hogy ilyen rövid idő alatt nagyjából vállalható állapotúra tudja hozni magát. Az összkép tulajdonképpen egészen rendben van, leszámítva talán a szája sarkában a pofon okozta duzzanatot.
Összességében olyan, mint máskor, bár az ütleg nyoma némiképpen ront az összképen. Frizurája csinos, laza konty, a hímzett selyemtunika rásimul sovány alakjára, a földig érő szoknyának tűnő bőszárú nadrág optikailag nyújtja termetét, a magasított sarkú bokacsizmák pedig fizikailag is hozzáadnak pár centit a magasságához. Pelerinje egyszerű, majdnem a térdéig ér, bal vállán méretes, festett, funkciónélküli gombok díszítik, kezei eltűnnek az anyag redői között. Noha neki magának az a fixaideája, hogy slampos - pláne Cha'yss mellett, vagy hozzá képest -, de ruháit jó ízléssel válogatja. Visszafogott, csinos.
És továbbra is dühös. Elsősorban magára és azért, mert maga sem tudja, hogy mi a fene miatt is gondolta azt, hogy egy vacsora a kancellárral olyan jó ötlet. Mikor aludhatna is. Ó tényleg, mennyire jó is lenne az alvás!
Gyalogosan érkezik, mert egy kis sétára volt szüksége, hogy kiszellőztesse a fejét, üzenetet hagyott a másik kettőnek, hogy majd a Tavernában találkozhatnak.
Megállapítása szerint a vashegyi levegő sokkal kellemesebb, mint az artheniori. Bár lehet, hogy ha Artheniorban lenne, akkor azt állapítaná meg, hogy az ottani levegő a jobb. Most éppen dühös mindenre, mindenkire, beleértve saját magát is, de még azt a kavicsot is, amibe belerúg séta közben. Meg az ösvényt is, ami úgy vitte el a Taverna mellett, hogy észre sem vette. Dühítő, hogy vissza kellett kanyarodnia. Viszont így, hogy kimelegedett kicsit egész arca rózsás, nem csupán a szája sarkában a pofon nyoma. És az sem látszik rajta, hogy elpirul amiatt, hogy illetlen módon megvárakoztatta akár egyik, akár másik, akár mindkét vendégét egyszerre.*
A hozzászólás írója (Kagaenae Thargodar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.10.25 16:52:30
*Maga sem hitte volna, hogy ilyen rövid idő alatt nagyjából vállalható állapotúra tudja hozni magát. Az összkép tulajdonképpen egészen rendben van, leszámítva talán a szája sarkában a pofon okozta duzzanatot.
Összességében olyan, mint máskor, bár az ütleg nyoma némiképpen ront az összképen. Frizurája csinos, laza konty, a hímzett selyemtunika rásimul sovány alakjára, a földig érő szoknyának tűnő bőszárú nadrág optikailag nyújtja termetét, a magasított sarkú bokacsizmák pedig fizikailag is hozzáadnak pár centit a magasságához. Pelerinje egyszerű, majdnem a térdéig ér, bal vállán méretes, festett, funkciónélküli gombok díszítik, kezei eltűnnek az anyag redői között. Noha neki magának az a fixaideája, hogy slampos - pláne Cha'yss mellett, vagy hozzá képest -, de ruháit jó ízléssel válogatja. Visszafogott, csinos.
És továbbra is dühös. Elsősorban magára és azért, mert maga sem tudja, hogy mi a fene miatt is gondolta azt, hogy egy vacsora a kancellárral olyan jó ötlet. Mikor aludhatna is. Ó tényleg, mennyire jó is lenne az alvás!
Gyalogosan érkezik, mert egy kis sétára volt szüksége, hogy kiszellőztesse a fejét, üzenetet hagyott a másik kettőnek, hogy majd a Tavernában találkozhatnak.
Megállapítása szerint a vashegyi levegő sokkal kellemesebb, mint az artheniori. Bár lehet, hogy ha Artheniorban lenne, akkor azt állapítaná meg, hogy az ottani levegő a jobb. Most éppen dühös mindenre, mindenkire, beleértve saját magát is, de még azt a kavicsot is, amibe belerúg séta közben. Meg az ösvényt is, ami úgy vitte el a Taverna mellett, hogy észre sem vette. Dühítő, hogy vissza kellett kanyarodnia. Viszont így, hogy kimelegedett kicsit egész arca rózsás, nem csupán a szája sarkában a pofon nyoma. És az sem látszik rajta, hogy elpirul amiatt, hogy illetlen módon megvárakoztatta akár egyik, akár másik, akár mindkét vendégét egyszerre.*
A hozzászólás írója (Kagaenae Thargodar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.10.25 16:52:30
353. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-10-22 14:04:25
Üzenet elküldve: 2020-10-22 14:04:25
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 87
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 87
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Mindig csak a munka//
*Fint szája szélén egy halvány mosolyféle jelenik meg, és valami ocsmány, gurgulázó röhögést hallat.*
- A thargságot kihagyom, de a többivel lehet, hogy szavadon foglak.
*Rh'onhannak fogalma sincs, kecskés ötlete mennyire ihletően hatna Fintre. A fogadós nem volt teljesen szomjas az előző „beszélgetésükön” a kancellárral, de arra még mostanáig is tisztán emlékszik, hogy mennyire szívesen beverte volna a pénzes öreg képét. De ahogy mondani szokták, ami késik, az jön.
Miután Fint visszaér a fogadóhoz, úgy dönt, hozzálát az igazi munkához. A Taverna nem állhat magában túl sokáig, még az is lehet, hogy véletlenül bejön egy vendég – habár ő személy szerint már jó ideje nem látott olyat. Meg hát, ha égve hagyja a tűzhelyet, leég az egész kóceráj. Ami nem baj, csak neki kell kifizetni. És jó kérdés, miből.
A zárral ügyesen kinyitja az ajtót, és máris nekiáll tenni-venni. Az asztaloknál eligazítja a székeket, szépen begyújtja a kandallót, és ügyel rá, hogy egy apró kosz se maradjon a pulton. Bármennyire is tűnik igénytelennek és bárdolatlannak a fickó, a munkája kifogástalan. És hogy azért a belépő tőle magától se rettenjen meg, odahúz egy széket a pulthoz, és szemrevételezi a képét egy üvegpohár tükröződésében. Meg is kéne borotválkoznia, ez tény, de a legkevesebb. Nem gondolja, hogy jó ómen késsel hadonászni a belépők felé, még ha nem is ez lenne ma az első eset – ha a tyúkos nénét ér számolni.
Szóval Fint megpihen, és türelmesen vár. Nincs nagyon mire. Az első véletlenül betévedő vendég nagyon jól jár majd, annyira unatkozik, hogy biztosan elhalmozza minden jóval. Lenne is mivel: az ételek finomak, és az italválaszték is remek a Vaskorsóban.*
*Fint szája szélén egy halvány mosolyféle jelenik meg, és valami ocsmány, gurgulázó röhögést hallat.*
- A thargságot kihagyom, de a többivel lehet, hogy szavadon foglak.
*Rh'onhannak fogalma sincs, kecskés ötlete mennyire ihletően hatna Fintre. A fogadós nem volt teljesen szomjas az előző „beszélgetésükön” a kancellárral, de arra még mostanáig is tisztán emlékszik, hogy mennyire szívesen beverte volna a pénzes öreg képét. De ahogy mondani szokták, ami késik, az jön.
Miután Fint visszaér a fogadóhoz, úgy dönt, hozzálát az igazi munkához. A Taverna nem állhat magában túl sokáig, még az is lehet, hogy véletlenül bejön egy vendég – habár ő személy szerint már jó ideje nem látott olyat. Meg hát, ha égve hagyja a tűzhelyet, leég az egész kóceráj. Ami nem baj, csak neki kell kifizetni. És jó kérdés, miből.
A zárral ügyesen kinyitja az ajtót, és máris nekiáll tenni-venni. Az asztaloknál eligazítja a székeket, szépen begyújtja a kandallót, és ügyel rá, hogy egy apró kosz se maradjon a pulton. Bármennyire is tűnik igénytelennek és bárdolatlannak a fickó, a munkája kifogástalan. És hogy azért a belépő tőle magától se rettenjen meg, odahúz egy széket a pulthoz, és szemrevételezi a képét egy üvegpohár tükröződésében. Meg is kéne borotválkoznia, ez tény, de a legkevesebb. Nem gondolja, hogy jó ómen késsel hadonászni a belépők felé, még ha nem is ez lenne ma az első eset – ha a tyúkos nénét ér számolni.
Szóval Fint megpihen, és türelmesen vár. Nincs nagyon mire. Az első véletlenül betévedő vendég nagyon jól jár majd, annyira unatkozik, hogy biztosan elhalmozza minden jóval. Lenne is mivel: az ételek finomak, és az italválaszték is remek a Vaskorsóban.*
352. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-10-21 20:47:24
Üzenet elküldve: 2020-10-21 20:47:24
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 87
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 87
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Mindig csak a munka//
*Fint visszakapja a szablyát, és fel is akasztja az övére, majd egy biccentés az őr felé, és már indul is vissza a tavernához. Ambivalens érzéseket táplál a hely iránt, amely egyértelműen nem égett még le, de egyértelműen sok dolga lesz még benne. És addig minden remek volt, amíg Esti is ott volt vele – sőt, éppen a sötételf lány miatt volt hajlandó munkába állni a zsoldos –, ám most már nincs motivációja hozzá. Legszívesebben meginná a pult összes piáját, és álmodozna a nőkről, régiekről, újakról, elképzeltekről…
Odabent nem történt semmi számottevő, amíg távol volt. Minden megvan, még a pénz is. Ennek örömére elégedetten hátramegy, és megmossa az arcát egy adag kútvízzel. Ennyi elég, hogy máris új embernek érezze magát a hűvös időben, bár öreg tagjai nem szerették, hogy kint a földön fetrengett. Nem is áll neki rendet tenni, inkább leroskad az egyik székre, és begyújtja a tűzhelyet.
Nem biztos benne, hogy enni akar, de amikor felcsap a jó kis csülökpörkölt illata, azért úgy dönt, bevállal egy keveset. És hogy félmunkát ne végezzen, a maradékot egy edénybe teszi. Egy zsákba egy üveg fehérbort csap, meg pár szelet jó kenyeret. Bezár maga után, aztán a kis edény fülét fogva, vállán a szatyorral indul vissza a kapuhoz, ügyelve, nehogy kilötykölje a holmit.*
*Fint visszakapja a szablyát, és fel is akasztja az övére, majd egy biccentés az őr felé, és már indul is vissza a tavernához. Ambivalens érzéseket táplál a hely iránt, amely egyértelműen nem égett még le, de egyértelműen sok dolga lesz még benne. És addig minden remek volt, amíg Esti is ott volt vele – sőt, éppen a sötételf lány miatt volt hajlandó munkába állni a zsoldos –, ám most már nincs motivációja hozzá. Legszívesebben meginná a pult összes piáját, és álmodozna a nőkről, régiekről, újakról, elképzeltekről…
Odabent nem történt semmi számottevő, amíg távol volt. Minden megvan, még a pénz is. Ennek örömére elégedetten hátramegy, és megmossa az arcát egy adag kútvízzel. Ennyi elég, hogy máris új embernek érezze magát a hűvös időben, bár öreg tagjai nem szerették, hogy kint a földön fetrengett. Nem is áll neki rendet tenni, inkább leroskad az egyik székre, és begyújtja a tűzhelyet.
Nem biztos benne, hogy enni akar, de amikor felcsap a jó kis csülökpörkölt illata, azért úgy dönt, bevállal egy keveset. És hogy félmunkát ne végezzen, a maradékot egy edénybe teszi. Egy zsákba egy üveg fehérbort csap, meg pár szelet jó kenyeret. Bezár maga után, aztán a kis edény fülét fogva, vállán a szatyorral indul vissza a kapuhoz, ügyelve, nehogy kilötykölje a holmit.*
351. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-10-18 21:17:46
Üzenet elküldve: 2020-10-18 21:17:46
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 129
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 129
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Ügyintézés//
*Figyelmesen hallgat minden információt, amit Tizio elárul a szappanról. Bár állítása szerint a húga tudna részletesebb tájékoztatást adni, ahhoz képest a férfi is egészen jól összefoglalta a lényeget. Nagyon meg is örül a szappannak, hát még, mikor kiderül, hogy jóval olcsóbb, mint a gyapjú. Kis gondolkodásba merül. Nagyon szeretne gyapjúból készült ruhaneműket árulni, csak sajnos elég drága az anyag hozzá. Ez még csak most probléma, amikor még nincs bevétel, s bizony marad is egy darabig az az állapot, hogy nagy mennyiséget nem tud kifizetni. Ha bejön az üzlet, és elegendő bevétel lesz, akkor könnyebben be tud majd fektetni, de addig ez anyagilag eléggé megterhelő lenne. Így kénytelen kelletlen le kell mondania időlegesen a gyapjúról. Fájó szívvel teszi, de nem tud egyéb megoldást. Minthogy a szappan több, mint 100 arannyal olcsóbb, így sokkal inkább tud nagy mennyiséget vásárolni belőle, mint a gyapjúból. Azért persze a gyapjús ötletet sem veti el, mindössze felírja magának, hogy emlékezzen később. A szappannal kapcsolatos információkat is jegyzeteli amúgy.*
- Nos, akkor inkább a szappanukat árulnám első körben.* Osztja meg végső döntését Tizioval.*
- A gyapjút későbbre halasztom. Kell-e valamiféle szerződést aláírnom a szappan árusításával kapcsolatban?
//Ügyintézés//
*Figyelmesen hallgat minden információt, amit Tizio elárul a szappanról. Bár állítása szerint a húga tudna részletesebb tájékoztatást adni, ahhoz képest a férfi is egészen jól összefoglalta a lényeget. Nagyon meg is örül a szappannak, hát még, mikor kiderül, hogy jóval olcsóbb, mint a gyapjú. Kis gondolkodásba merül. Nagyon szeretne gyapjúból készült ruhaneműket árulni, csak sajnos elég drága az anyag hozzá. Ez még csak most probléma, amikor még nincs bevétel, s bizony marad is egy darabig az az állapot, hogy nagy mennyiséget nem tud kifizetni. Ha bejön az üzlet, és elegendő bevétel lesz, akkor könnyebben be tud majd fektetni, de addig ez anyagilag eléggé megterhelő lenne. Így kénytelen kelletlen le kell mondania időlegesen a gyapjúról. Fájó szívvel teszi, de nem tud egyéb megoldást. Minthogy a szappan több, mint 100 arannyal olcsóbb, így sokkal inkább tud nagy mennyiséget vásárolni belőle, mint a gyapjúból. Azért persze a gyapjús ötletet sem veti el, mindössze felírja magának, hogy emlékezzen később. A szappannal kapcsolatos információkat is jegyzeteli amúgy.*
- Nos, akkor inkább a szappanukat árulnám első körben.* Osztja meg végső döntését Tizioval.*
- A gyapjút későbbre halasztom. Kell-e valamiféle szerződést aláírnom a szappan árusításával kapcsolatban?
350. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-09-22 12:49:30
Üzenet elküldve: 2020-09-22 12:49:30
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 463
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 463
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Ügyintézés//
*Tizio tisztában van vele, hogy a nő nem ugyanazt értette a részletfizetés alatt, mint amit ő. ~Nem képzelted, hogy egy bizonytalan likviditású idegennek bármit átadnék azelőtt, hogy pénzt látok tőle?~*
- A szappanról a húgom tud bővebb felvilágosítást adni. A gyapjastevék tejéből készíti, a felhasználható illatanyagoknak gondolom, hogy csak a fantázia és a megrendelő igénye szab határt. Negyven arany darabja. Nagyjából ekkorák. *Kezeivel mutatja a szappanok hozzávetőleges méretét. ~És akkor most kicsit reklámoznom is kéne a terméket?~* Csinált borotválkozáshoz valót és minden elfogultság nélkül állíthatom, hogy a legjobb borotvaszappan, amit valaha használtam. *Tizio simára borotvált arca arról árulkodik, hogy valóban igazat állít. ~Jó, talán az illata lehetne kicsit szolidabb.~ Tizio ízlésének talán kicsit fűszeres, de Nava még nem panaszkodott és az a legfontosabb, hogy a lánynak ne legyen oka a panaszra, bár akkor sem mondaná meg, ha lenne.* - Ephemia mindent rajtunk próbál ki. ~És mi nem tiltakozunk, mert nem akarunk hisztit meg sértődést.~ Ő maga is egészen kivirágzott. ~Vagy legalábbis kevésbé ágrólszakadt azóta, meg le is foglalja a felesleges energiáit.~
//Ügyintézés//
*Tizio tisztában van vele, hogy a nő nem ugyanazt értette a részletfizetés alatt, mint amit ő. ~Nem képzelted, hogy egy bizonytalan likviditású idegennek bármit átadnék azelőtt, hogy pénzt látok tőle?~*
- A szappanról a húgom tud bővebb felvilágosítást adni. A gyapjastevék tejéből készíti, a felhasználható illatanyagoknak gondolom, hogy csak a fantázia és a megrendelő igénye szab határt. Negyven arany darabja. Nagyjából ekkorák. *Kezeivel mutatja a szappanok hozzávetőleges méretét. ~És akkor most kicsit reklámoznom is kéne a terméket?~* Csinált borotválkozáshoz valót és minden elfogultság nélkül állíthatom, hogy a legjobb borotvaszappan, amit valaha használtam. *Tizio simára borotvált arca arról árulkodik, hogy valóban igazat állít. ~Jó, talán az illata lehetne kicsit szolidabb.~ Tizio ízlésének talán kicsit fűszeres, de Nava még nem panaszkodott és az a legfontosabb, hogy a lánynak ne legyen oka a panaszra, bár akkor sem mondaná meg, ha lenne.* - Ephemia mindent rajtunk próbál ki. ~És mi nem tiltakozunk, mert nem akarunk hisztit meg sértődést.~ Ő maga is egészen kivirágzott. ~Vagy legalábbis kevésbé ágrólszakadt azóta, meg le is foglalja a felesleges energiáit.~
349. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-09-14 11:17:33
Üzenet elküldve: 2020-09-14 11:17:33
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 129
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 129
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Ügyintézés//
*Az üzlettel kapcsolatos kérdések, úgy tűnik, tisztázásra kerülnek. Annál jobb, mert azért van még egy-két dolog, amiről szeretne beszélni. Feltűnik neki, hogy a d'Aquista gyakorta szívja fel a szelencéből előkerülő port - amúgy nehéz is lenne nem észrevenni. Egyébként neki teljesen mindegy, mit csinál a férfi. Ameddig megegyezésre tudnak jutni, addig nincs gond. A részletfizetés válaszára reménykedés tölti el, ám rögvest le is lombozza kissé kedvét a folytatás. Nem egészen erre gondolt, de úgy tűnik, hogy kizárólagosan annyi gyapjút fog kapni, amennyit kifizet. Végül is ez érthető, bár ő inkább arra gondolt volna, hogy nagy mennyiségben vásárol gyapjút, amit apránként fizet ki. Hogy egyszerre ne legyen nagyon megterhelő a végösszeg kifizetése. ~Viszont a gyapjú elhozatalához mindenképpen kéne egy málhás állat és egy szekér is hozzá, hogy arra lehessen pakolni. Szerintem ezzel nem bízok meg senkit, személyesen veszem át az árut. Csak addig keresnem kéne valakit, aki tud nekem segíteni az irányítás megtanulásában. Na, ez a kisebbik gond.~ Egyébként tényleg az az érzése támad, hogy Tizio gúnyolódik vele, de nem teszi szóvá. Ki tudja, lehet az is, hogy csak téved. Elgondolkozik egy pillanatra, hogy van-e még valami, amit meg kell tárgyalnia a gyapjút illetően. Arra jut, hogy most nincs semmi, így rá is tér a szappan kérdésére.*
- Említettem azt is önnek, hogy árulnánk a szappanjaikat. Ez milyen módon volna lehetséges? Mennyiért tudnék szappant vásárolni önöktől? Mindenre kíváncsi vagyok. Amit csak fontosnak tart, mondjon el.
*Nem árt, ha készenlétben tartja jegyzetfüzetét és tollát, könnyen előfordulhat, hogy fel kell írnia magának a dolgokat.*
//Ügyintézés//
*Az üzlettel kapcsolatos kérdések, úgy tűnik, tisztázásra kerülnek. Annál jobb, mert azért van még egy-két dolog, amiről szeretne beszélni. Feltűnik neki, hogy a d'Aquista gyakorta szívja fel a szelencéből előkerülő port - amúgy nehéz is lenne nem észrevenni. Egyébként neki teljesen mindegy, mit csinál a férfi. Ameddig megegyezésre tudnak jutni, addig nincs gond. A részletfizetés válaszára reménykedés tölti el, ám rögvest le is lombozza kissé kedvét a folytatás. Nem egészen erre gondolt, de úgy tűnik, hogy kizárólagosan annyi gyapjút fog kapni, amennyit kifizet. Végül is ez érthető, bár ő inkább arra gondolt volna, hogy nagy mennyiségben vásárol gyapjút, amit apránként fizet ki. Hogy egyszerre ne legyen nagyon megterhelő a végösszeg kifizetése. ~Viszont a gyapjú elhozatalához mindenképpen kéne egy málhás állat és egy szekér is hozzá, hogy arra lehessen pakolni. Szerintem ezzel nem bízok meg senkit, személyesen veszem át az árut. Csak addig keresnem kéne valakit, aki tud nekem segíteni az irányítás megtanulásában. Na, ez a kisebbik gond.~ Egyébként tényleg az az érzése támad, hogy Tizio gúnyolódik vele, de nem teszi szóvá. Ki tudja, lehet az is, hogy csak téved. Elgondolkozik egy pillanatra, hogy van-e még valami, amit meg kell tárgyalnia a gyapjút illetően. Arra jut, hogy most nincs semmi, így rá is tér a szappan kérdésére.*
- Említettem azt is önnek, hogy árulnánk a szappanjaikat. Ez milyen módon volna lehetséges? Mennyiért tudnék szappant vásárolni önöktől? Mindenre kíváncsi vagyok. Amit csak fontosnak tart, mondjon el.
*Nem árt, ha készenlétben tartja jegyzetfüzetét és tollát, könnyen előfordulhat, hogy fel kell írnia magának a dolgokat.*
348. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-09-08 14:18:05
Üzenet elküldve: 2020-09-08 14:18:05
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 463
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 463
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Ügyintézés//
- Értem. *Válaszolja a férfi a nő valamennyi, üzletét illető magyarázatára. ~Agyrém. Össze kéne kötni Ephemiával. Az lenne csak az őrült nők ketrece!~ Végül is neki nem kell értenie, amíg a nő fizet, de abban teljesen biztos, hogy üzleti kapcsolatukat csak a gyapjú eladására fogja korlátozni. ~Zavaros pénzügyek, nem lennék a könyvelője.~ Erre szippantania kell még egyet, annyira rutinosan végzi ezt, hogy már tüsszenteni sem kell, évek óta nem tekeri meg az orrát, csupán elégedettséggel tölti el, hogy beszippanthatta az adagját.*
- Azt gondolom, hogy lehetőség van a részletfizetésre. Amennyit kifizet, annyi árut át is adunk. *Tizio nem gúnyolódik, vagy ha így lenne is nehezen kelthetné azt a benyomást, mert egy dolog látszik rajta, mégpedig az, hogy nem látszik rajta semmi.*
//Ügyintézés//
- Értem. *Válaszolja a férfi a nő valamennyi, üzletét illető magyarázatára. ~Agyrém. Össze kéne kötni Ephemiával. Az lenne csak az őrült nők ketrece!~ Végül is neki nem kell értenie, amíg a nő fizet, de abban teljesen biztos, hogy üzleti kapcsolatukat csak a gyapjú eladására fogja korlátozni. ~Zavaros pénzügyek, nem lennék a könyvelője.~ Erre szippantania kell még egyet, annyira rutinosan végzi ezt, hogy már tüsszenteni sem kell, évek óta nem tekeri meg az orrát, csupán elégedettséggel tölti el, hogy beszippanthatta az adagját.*
- Azt gondolom, hogy lehetőség van a részletfizetésre. Amennyit kifizet, annyi árut át is adunk. *Tizio nem gúnyolódik, vagy ha így lenne is nehezen kelthetné azt a benyomást, mert egy dolog látszik rajta, mégpedig az, hogy nem látszik rajta semmi.*
347. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-09-07 12:01:53
Üzenet elküldve: 2020-09-07 12:01:53
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Traccsolás//
- Még talán nem! De majd akkor, ha a nyakán ragadok!
*Felemeli a mutatóujját, mintha ez komoly fenyegetés lenne, hogy bárki nyakán ragad. Mondjuk szerinte az, de hát Cha'yss igazán nagyfiú már és ki tudja nyitni a száját, ha ellenére van valami, eleddig nem nyitogatta.*
- Majd közös síremlékünk lesz. Kerítek is valami kőfaragót, hogy márványba véssen minket valami hősi pózban. Biztos van itt valami kőmíves mester, nem?
*Aenaenek hirtelen valahogy nagyon jó hangulata kerekedik. Effytől jellemzően az van. Hiába, a gyerekkori emlékek.*
- Elhamarkodott döntés, hidd el. Nagyon szeretem Waldrant, ő volt a vashegyen az egyetlen, aki igazán jó volt hozzám, de hidd el, hogy csak egymás agyára mennétek. Kedves gesztus volt tőle, hogy felajánlotta, te meg vacakul voltál, hogy elfogadtad. Mondd meg neki, hogy tévedtél. Szerintem ő is örülni fog, ha nem kell egy terhet a nyakába vegyen. Mármint nem vagy teher, nehogy félre érts, csak Waldran nem igazán bírja a kötöttségeket.
*Hiszen a Vashegyet is simán átpasszolta Aeanenek. Ez volt a feltétele annak, hogy elvigyék a gyereket Pyctának.*
- És-és? Milyen kis kíváncsi vagy.
*De azért susog tovább, fülig vörösödve az arcpirító részletek miatt. De annyira jól esik elmondani valakinek, hogy milyen csodálatos élményekben van része. Nem hagy ki semmit.*
- Artheniorban, igen. Meg fogom tőle kérdezni. Ha az ügyei engedik, akkor biztos megpróbál majd elszabadulni. Remélem. Jó lenne. És kifaggatom a jóképű barátokról is.
//Traccsolás//
- Még talán nem! De majd akkor, ha a nyakán ragadok!
*Felemeli a mutatóujját, mintha ez komoly fenyegetés lenne, hogy bárki nyakán ragad. Mondjuk szerinte az, de hát Cha'yss igazán nagyfiú már és ki tudja nyitni a száját, ha ellenére van valami, eleddig nem nyitogatta.*
- Majd közös síremlékünk lesz. Kerítek is valami kőfaragót, hogy márványba véssen minket valami hősi pózban. Biztos van itt valami kőmíves mester, nem?
*Aenaenek hirtelen valahogy nagyon jó hangulata kerekedik. Effytől jellemzően az van. Hiába, a gyerekkori emlékek.*
- Elhamarkodott döntés, hidd el. Nagyon szeretem Waldrant, ő volt a vashegyen az egyetlen, aki igazán jó volt hozzám, de hidd el, hogy csak egymás agyára mennétek. Kedves gesztus volt tőle, hogy felajánlotta, te meg vacakul voltál, hogy elfogadtad. Mondd meg neki, hogy tévedtél. Szerintem ő is örülni fog, ha nem kell egy terhet a nyakába vegyen. Mármint nem vagy teher, nehogy félre érts, csak Waldran nem igazán bírja a kötöttségeket.
*Hiszen a Vashegyet is simán átpasszolta Aeanenek. Ez volt a feltétele annak, hogy elvigyék a gyereket Pyctának.*
- És-és? Milyen kis kíváncsi vagy.
*De azért susog tovább, fülig vörösödve az arcpirító részletek miatt. De annyira jól esik elmondani valakinek, hogy milyen csodálatos élményekben van része. Nem hagy ki semmit.*
- Artheniorban, igen. Meg fogom tőle kérdezni. Ha az ügyei engedik, akkor biztos megpróbál majd elszabadulni. Remélem. Jó lenne. És kifaggatom a jóképű barátokról is.
346. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-08-30 16:49:59
Üzenet elküldve: 2020-08-30 16:49:59
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 215
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 215
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Túlórázás//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
- Jobb szeretem, ha akad valaki, aki lehúzza. De manapság egyre kevesebb az úriember. *sóhajt fel színpadiasan, mintha csak élete tragédiáját tárná Fint elé. ~Bizony, nehéz az élet, ha még a csizmáját is magának kell lehúznia egy hölgynek~ ismeri el magában, ahogy a földön heverő férfi felé sétál*
- A közhiedelemmel ellentétben nem olyan könnyű bekerülni oda. *somolyog magában, miközben a kézzel, vagy jelen esetben lábbal fogható jelét fürkészi annak, mennyire is kívánja őt a másik. ~Szánalmas~ vélekedik magában* És nem is annyira kellemes. Mármint a halál része. *fűzi hozzá az utolsó mondatot csak a félreértések elkerülése végett, hiszen biztos benne, hogy bármi más, amit a lábai közt tapasztalna a férfi, sokkal élvezetesebb, mint amiben eddig része volt. A tapogatás ellen semmi kifogása, ugyanakkor belőle közel se vált ki olyan heves érzelmeket Fint érintése, mint fordítva. Egy enyhe bizsergés, ennyi csak, ami elfogja, és az is hamar elszáll, csak a szokott fásult unalmat hagyva maga után*
- Ebbe itt? *emeli meg kissé gonoszkás mosollyal a kezében tartott tőrt* Nem, sose tennék olyat. *rázza meg a fejét nem sok jót ígérő pillantással körítve, majd ahogy megunja a mókát, visszaindul a székébe, hogy onnan figyelje tovább, mihez kezd most kedvenc csaposa. Fintre pedig nem mondhatni, hogy tétlenkedne, amilyen gyorsan csak telik tőle, ismét a lábai előtt hever. Ahogy újra magán érzi a férfi ujjait, ezúttal már az előzőnél valamivel több vágy támad benne, hogy akár legyen is valami a dologból, így nincs is kifogása az érintések ellen, mégis nehezen tudja komolyan venni az előtte térdeplő férfit, egészen addig, míg ezúttal már a torkán nem érzi az ujjait. ~Nocsak~ szaladnak fel gondolatban a szemöldökei, arcán azonban nyoma sincs meglepettségnek, ijedtségnek vagy félelemnek, ugyanolyan gunyoros mosollyal fürkészi Fintet, mint eddig, és az után is így tesz, hogy szabadul az ujjak szorításából*
- Az első rész talán igaz. *ismeri el, hogy talán mégis van esélye a férfinak, hogy a lábai közé kerüljön, ha annyira szeretné* De a másodikat erősen kétlem. *adja meg a kegyelemdöfést Fintnek, persze csak képletesen, biztosra véve, hogy ezzel sikerül majd kissé lehűtenie a férfi lelkesedését*
- Bízom benne, hogy azért, mert még jut egy kis vér az agyadba is, mely segítségével gyakorolhatod a gondolkodás művészetét. *válaszolja meg a kérdést, kissé beljebb nyomva tőrének hegyét a férfi hasába, hogy érezhesse, mi vár rá, hiszen ő se tétlenkedett addig, míg Fint a fojtogatásával volt elfoglalva. A kezében tartott tőrrel a férfi gyomrát célozta be, egyelőre csak fenyegető, de kárt nem okozó mélységben, de ha Fint felemelkedik, hogy megpróbáljon fölébe kerekedni, akkor igencsak kellemetlen helyen fog találkozni egymással az érzékeny szövet és a hideg fém*
- De ne mondhassák, hogy udvariatlan vagyok. Halljuk, mi a te válaszod? Le merném fogadni, hogy van olyan. *húzódik féloldalas mosolyra a szája, hisz biztosra veszi, Fint már ég a vágytól, hogy elmondhassa, miért nem teszi itt és most a magáévá. ~Vagy épp végre mutat is valamit a nagy szájhős~ nevet fel gondolatban, pislogás nélkül állva a férfi pillantását, míg a válaszra vár.*
//Túlórázás//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
- Jobb szeretem, ha akad valaki, aki lehúzza. De manapság egyre kevesebb az úriember. *sóhajt fel színpadiasan, mintha csak élete tragédiáját tárná Fint elé. ~Bizony, nehéz az élet, ha még a csizmáját is magának kell lehúznia egy hölgynek~ ismeri el magában, ahogy a földön heverő férfi felé sétál*
- A közhiedelemmel ellentétben nem olyan könnyű bekerülni oda. *somolyog magában, miközben a kézzel, vagy jelen esetben lábbal fogható jelét fürkészi annak, mennyire is kívánja őt a másik. ~Szánalmas~ vélekedik magában* És nem is annyira kellemes. Mármint a halál része. *fűzi hozzá az utolsó mondatot csak a félreértések elkerülése végett, hiszen biztos benne, hogy bármi más, amit a lábai közt tapasztalna a férfi, sokkal élvezetesebb, mint amiben eddig része volt. A tapogatás ellen semmi kifogása, ugyanakkor belőle közel se vált ki olyan heves érzelmeket Fint érintése, mint fordítva. Egy enyhe bizsergés, ennyi csak, ami elfogja, és az is hamar elszáll, csak a szokott fásult unalmat hagyva maga után*
- Ebbe itt? *emeli meg kissé gonoszkás mosollyal a kezében tartott tőrt* Nem, sose tennék olyat. *rázza meg a fejét nem sok jót ígérő pillantással körítve, majd ahogy megunja a mókát, visszaindul a székébe, hogy onnan figyelje tovább, mihez kezd most kedvenc csaposa. Fintre pedig nem mondhatni, hogy tétlenkedne, amilyen gyorsan csak telik tőle, ismét a lábai előtt hever. Ahogy újra magán érzi a férfi ujjait, ezúttal már az előzőnél valamivel több vágy támad benne, hogy akár legyen is valami a dologból, így nincs is kifogása az érintések ellen, mégis nehezen tudja komolyan venni az előtte térdeplő férfit, egészen addig, míg ezúttal már a torkán nem érzi az ujjait. ~Nocsak~ szaladnak fel gondolatban a szemöldökei, arcán azonban nyoma sincs meglepettségnek, ijedtségnek vagy félelemnek, ugyanolyan gunyoros mosollyal fürkészi Fintet, mint eddig, és az után is így tesz, hogy szabadul az ujjak szorításából*
- Az első rész talán igaz. *ismeri el, hogy talán mégis van esélye a férfinak, hogy a lábai közé kerüljön, ha annyira szeretné* De a másodikat erősen kétlem. *adja meg a kegyelemdöfést Fintnek, persze csak képletesen, biztosra véve, hogy ezzel sikerül majd kissé lehűtenie a férfi lelkesedését*
- Bízom benne, hogy azért, mert még jut egy kis vér az agyadba is, mely segítségével gyakorolhatod a gondolkodás művészetét. *válaszolja meg a kérdést, kissé beljebb nyomva tőrének hegyét a férfi hasába, hogy érezhesse, mi vár rá, hiszen ő se tétlenkedett addig, míg Fint a fojtogatásával volt elfoglalva. A kezében tartott tőrrel a férfi gyomrát célozta be, egyelőre csak fenyegető, de kárt nem okozó mélységben, de ha Fint felemelkedik, hogy megpróbáljon fölébe kerekedni, akkor igencsak kellemetlen helyen fog találkozni egymással az érzékeny szövet és a hideg fém*
- De ne mondhassák, hogy udvariatlan vagyok. Halljuk, mi a te válaszod? Le merném fogadni, hogy van olyan. *húzódik féloldalas mosolyra a szája, hisz biztosra veszi, Fint már ég a vágytól, hogy elmondhassa, miért nem teszi itt és most a magáévá. ~Vagy épp végre mutat is valamit a nagy szájhős~ nevet fel gondolatban, pislogás nélkül állva a férfi pillantását, míg a válaszra vár.*
345. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-08-29 22:27:50
Üzenet elküldve: 2020-08-29 22:27:50
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 129
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 129
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Ügyintézés//
*Czer a tárgyalás alatt nem egészen arra számított, hogy megválaszolásra váró kérdések tömkelegét kapja. Márpedig újfent ez történik, s már-már kezd az az érzése lenni, hogy Tizio kötekszik vagy csak az időt húzza. Ettől függetlenül változatlan türelemmel felel:*
- Nézze, nem azt mondom, hogy minden, ami a piacokon kapható, silány minőségű. Találni nagyon jó dolgokat is. Az üzletnek ezért nem is az a célja, hogy kiszorítsa a piacokat és az egyéb árusokat. Az üzletben egyedi kinézetű áruk lesznek kaphatóak, olyanok, amelyek a piacokon nincsenek. Én legalábbis még nem láttam például olyan agyagtálat, amelyiknek az oldala csigavonalakból áll.
*Tovább egyébként nem is sorolja, milyen elképzelései vannak, mert úgy érzi, gúnyolódik vele a d'Aquista, még ha színtelen hangon is beszél. De más kérdésekre választ ad:*
- Azzal, hogy viszonylag alacsony árakkal dolgoznánk, mindössze az a célunk, hogy bárki, széles körben hozzájuthasson ezekhez a termékekhez. Ha túlságosan magas áron árulnánk a termékeket, csak egy bizonyos réteg, a gazdagabbak engedhetnék meg maguknak a nálunk való vásárlást. Így viszont még több ember hozzájuthat a termékeinkhez.
*Reméli, hogy ezzel kielégítette a férfi kíváncsiságát, de ha nem, hát akkor folytatni kénytelen a válaszadást. Ez alkalommal fény derül, hogy mit is rejt az a szelence, amiről ő azt gondolta, hogy valamiféle köze van a tárgyaláshoz. És ezúttal rátérnek a gyapjú árára. Elég borsos, az biztos, de ez nem keseríti el, csak értőn bólint. Úgy számol magában, hogy 10 kilogramm esetén 1500 arany környékén lehet az ára. Ebbe már a minőség is bele van kalkulálva, tehát ez azt jelenti, hogy akár ennél drágább is lehet valamivel ilyen mennyiség.*
- Olyanra volna-e lehetőség, hogy részletekben fizetek, ha eleinte nem tudom egyszerre átadni a teljes összeget?* Érdeklődik kissé elgondolkodva. Nyilván majd a második nyírás termékével fog élni, hiszen akkor lesz rá szüksége. Tavasszal már nem kellenek a gyapjú ruhák. A biztonság kedvéért egyébként előveszi jegyzetfüzetét, és felírja magának a gyapjú árát.*
//Ügyintézés//
*Czer a tárgyalás alatt nem egészen arra számított, hogy megválaszolásra váró kérdések tömkelegét kapja. Márpedig újfent ez történik, s már-már kezd az az érzése lenni, hogy Tizio kötekszik vagy csak az időt húzza. Ettől függetlenül változatlan türelemmel felel:*
- Nézze, nem azt mondom, hogy minden, ami a piacokon kapható, silány minőségű. Találni nagyon jó dolgokat is. Az üzletnek ezért nem is az a célja, hogy kiszorítsa a piacokat és az egyéb árusokat. Az üzletben egyedi kinézetű áruk lesznek kaphatóak, olyanok, amelyek a piacokon nincsenek. Én legalábbis még nem láttam például olyan agyagtálat, amelyiknek az oldala csigavonalakból áll.
*Tovább egyébként nem is sorolja, milyen elképzelései vannak, mert úgy érzi, gúnyolódik vele a d'Aquista, még ha színtelen hangon is beszél. De más kérdésekre választ ad:*
- Azzal, hogy viszonylag alacsony árakkal dolgoznánk, mindössze az a célunk, hogy bárki, széles körben hozzájuthasson ezekhez a termékekhez. Ha túlságosan magas áron árulnánk a termékeket, csak egy bizonyos réteg, a gazdagabbak engedhetnék meg maguknak a nálunk való vásárlást. Így viszont még több ember hozzájuthat a termékeinkhez.
*Reméli, hogy ezzel kielégítette a férfi kíváncsiságát, de ha nem, hát akkor folytatni kénytelen a válaszadást. Ez alkalommal fény derül, hogy mit is rejt az a szelence, amiről ő azt gondolta, hogy valamiféle köze van a tárgyaláshoz. És ezúttal rátérnek a gyapjú árára. Elég borsos, az biztos, de ez nem keseríti el, csak értőn bólint. Úgy számol magában, hogy 10 kilogramm esetén 1500 arany környékén lehet az ára. Ebbe már a minőség is bele van kalkulálva, tehát ez azt jelenti, hogy akár ennél drágább is lehet valamivel ilyen mennyiség.*
- Olyanra volna-e lehetőség, hogy részletekben fizetek, ha eleinte nem tudom egyszerre átadni a teljes összeget?* Érdeklődik kissé elgondolkodva. Nyilván majd a második nyírás termékével fog élni, hiszen akkor lesz rá szüksége. Tavasszal már nem kellenek a gyapjú ruhák. A biztonság kedvéért egyébként előveszi jegyzetfüzetét, és felírja magának a gyapjú árát.*
344. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-08-29 10:04:05
Üzenet elküldve: 2020-08-29 10:04:05
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Traccsolás//
- Nos, szerintem nagy az esély rá, hogy az a férfi nem így gondol rád.
*Úgy észleli, Aenae nem sokat javult önbizalom terén, pedig szerinte bárkit könnyedén az ujja köré tud csavarni. ~Egy nap talán elhiszed magadról.~*
- Rám mindig. Ha ennyi szerencsétlenség között kitartottunk egymás mellett, én teljesen őszintén úgy gondolom, a sírig ki fogunk.
*Jelentsen ez bármit; akár azt is, hogy egy gonosz istenhez fohászkodó férj mindkettejüket megnyúzza egy oltáron. ~Majd fogjuk egymás kezét közben.~*
- Nem tudom, hogy igazán akarom-e, és hogy nem elhamarkodottan döntöttem akkoriban. Most különösen nehéz, mert megígértem neki, hogy hozzámegyek. Nem volna hozzám méltó, ha megszegném a szavam.
*Nehéz dolog utólag helyrehozni az ilyen döntéseket. Meglátja, hogyan alakul a helyzete.*
- És? És?
*Nosztalgikus érzés tölti el valamilyen oknál fogva, amint barátosnéját faggatja a férfi felől. Van, ami egy évtized alatt sem változik. Aztán amikor megsúgja neki, mi történt az istállóban és más helyeken kettejük között, akkor felröhög zavarában. Elvörösödne, ha olyan volna, de ő persze nem olyan.*
- Azta, te aztán tudsz élni! *Böki meg Aenae vállát.* Nézzenek oda, mik ki nem derülnek? Én tisztára unalmas életet élek hozzád képest. És hol van most ez a fickó? Artheniorban? Egyszer hozd el hozzánk a birtokra! Majd ügyelek, hogy a fivéreim ne legyenek otthon. Ó, és elhozhatja valami jóképű barátját is, ha van neki... *Sunyi pofát vág, aztán legyint.* Khm, csak viccelek. Na jó, nem, tényleg elhozhatja.
//Traccsolás//
- Nos, szerintem nagy az esély rá, hogy az a férfi nem így gondol rád.
*Úgy észleli, Aenae nem sokat javult önbizalom terén, pedig szerinte bárkit könnyedén az ujja köré tud csavarni. ~Egy nap talán elhiszed magadról.~*
- Rám mindig. Ha ennyi szerencsétlenség között kitartottunk egymás mellett, én teljesen őszintén úgy gondolom, a sírig ki fogunk.
*Jelentsen ez bármit; akár azt is, hogy egy gonosz istenhez fohászkodó férj mindkettejüket megnyúzza egy oltáron. ~Majd fogjuk egymás kezét közben.~*
- Nem tudom, hogy igazán akarom-e, és hogy nem elhamarkodottan döntöttem akkoriban. Most különösen nehéz, mert megígértem neki, hogy hozzámegyek. Nem volna hozzám méltó, ha megszegném a szavam.
*Nehéz dolog utólag helyrehozni az ilyen döntéseket. Meglátja, hogyan alakul a helyzete.*
- És? És?
*Nosztalgikus érzés tölti el valamilyen oknál fogva, amint barátosnéját faggatja a férfi felől. Van, ami egy évtized alatt sem változik. Aztán amikor megsúgja neki, mi történt az istállóban és más helyeken kettejük között, akkor felröhög zavarában. Elvörösödne, ha olyan volna, de ő persze nem olyan.*
- Azta, te aztán tudsz élni! *Böki meg Aenae vállát.* Nézzenek oda, mik ki nem derülnek? Én tisztára unalmas életet élek hozzád képest. És hol van most ez a fickó? Artheniorban? Egyszer hozd el hozzánk a birtokra! Majd ügyelek, hogy a fivéreim ne legyenek otthon. Ó, és elhozhatja valami jóképű barátját is, ha van neki... *Sunyi pofát vág, aztán legyint.* Khm, csak viccelek. Na jó, nem, tényleg elhozhatja.
343. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-08-28 13:56:29
Üzenet elküldve: 2020-08-28 13:56:29
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Traccsolás//
*Szomorú dolgokról nem szívesen beszél. Kaganról még kevésbé szívesen, de Effyt természetesen egész éjjel hallgatná, hiszen ez a barátok dolga. Szerencsére sokkal kellemesebb vizekre eveznek. Cha'yss határozottan kellemes víz, szívesen evez rajta.*
- Gondolod, hogy szerencsés? Szerintem inkább szerencsétlen, hogy pont velem hozta össze a balsorsa.
*Halkan felnevet, hiszen róla tudvalevő, hogy egy rakás szerencsétlenség és hát még most sem érti - valószínűleg sosem fogja megérteni -, hogy egy Cha'yss kaliberű férfi miért néz rá egyáltalán egy hozzá hasonló nőre?*
- Köszönöm Effy. Olyan jó, hogy rád mindig számíthatok.
*Nagyot sóhajt. Persze tisztában van attól, hogy Effy nem tudja megvédeni Nirstől, de valahogy úgy kalkulál, hogy ha nincs egyedül, akkor Nirs sem ragadtatja el magát. Aztán persze meglehet, hogy minden aggodalma felesleges és Nirs tényleg nem emelne kezet rá.*
- Biztos vagyok benne, hogy talpig úriember. Már ami a látszatot illeti. Nyilván nem egy Qeron, de azért jobb egy fokkal, mint Waldran. Félre ne érts, nagyon szeretem Waldrant, mindig nagyon jó volt hozzám, de nem való hozzád. Még kötelességből sem. Mármint persze ha te akarod ezt az egészet, akkor vedd úgy, hogy nem szóltam semmit. De ne hamarkodj el semmit, mert azzal csak a baj van.
*Nirsszel ugye nagyon elhamarkodta. Okosabbnak kellett volna lennie, előrelátóbbnak. Csomó problémától megkímélte volna magát.*
- Hát kicsit régebben. Pont itt a Vashegyen. Üzleti ügyben jött. Aztán képzeld el... Mmmm... Letaglózó. Mármint a szó jó értelmében. Mintha valami láthatatlan kötéllel húzna magához. És akkor ott voltunk az istállóban és...
*Közelebb hajol Effy füléhez, hogy suttogva beszámoljon arról, hogy mit is műveltek az istállóban. Meg egyéb helyeken. Mindehhez kuncog. És nyilván vörösödik a feje. Effy kérdéseinek a felét meg meg sem válaszolja, olyannyira elmerül a Cha'ysszal kapcsolatos mindenféle egyéb és Effy számára érdektelen részletekben.*
//Traccsolás//
*Szomorú dolgokról nem szívesen beszél. Kaganról még kevésbé szívesen, de Effyt természetesen egész éjjel hallgatná, hiszen ez a barátok dolga. Szerencsére sokkal kellemesebb vizekre eveznek. Cha'yss határozottan kellemes víz, szívesen evez rajta.*
- Gondolod, hogy szerencsés? Szerintem inkább szerencsétlen, hogy pont velem hozta össze a balsorsa.
*Halkan felnevet, hiszen róla tudvalevő, hogy egy rakás szerencsétlenség és hát még most sem érti - valószínűleg sosem fogja megérteni -, hogy egy Cha'yss kaliberű férfi miért néz rá egyáltalán egy hozzá hasonló nőre?*
- Köszönöm Effy. Olyan jó, hogy rád mindig számíthatok.
*Nagyot sóhajt. Persze tisztában van attól, hogy Effy nem tudja megvédeni Nirstől, de valahogy úgy kalkulál, hogy ha nincs egyedül, akkor Nirs sem ragadtatja el magát. Aztán persze meglehet, hogy minden aggodalma felesleges és Nirs tényleg nem emelne kezet rá.*
- Biztos vagyok benne, hogy talpig úriember. Már ami a látszatot illeti. Nyilván nem egy Qeron, de azért jobb egy fokkal, mint Waldran. Félre ne érts, nagyon szeretem Waldrant, mindig nagyon jó volt hozzám, de nem való hozzád. Még kötelességből sem. Mármint persze ha te akarod ezt az egészet, akkor vedd úgy, hogy nem szóltam semmit. De ne hamarkodj el semmit, mert azzal csak a baj van.
*Nirsszel ugye nagyon elhamarkodta. Okosabbnak kellett volna lennie, előrelátóbbnak. Csomó problémától megkímélte volna magát.*
- Hát kicsit régebben. Pont itt a Vashegyen. Üzleti ügyben jött. Aztán képzeld el... Mmmm... Letaglózó. Mármint a szó jó értelmében. Mintha valami láthatatlan kötéllel húzna magához. És akkor ott voltunk az istállóban és...
*Közelebb hajol Effy füléhez, hogy suttogva beszámoljon arról, hogy mit is műveltek az istállóban. Meg egyéb helyeken. Mindehhez kuncog. És nyilván vörösödik a feje. Effy kérdéseinek a felét meg meg sem válaszolja, olyannyira elmerül a Cha'ysszal kapcsolatos mindenféle egyéb és Effy számára érdektelen részletekben.*
342. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-08-28 09:44:40
Üzenet elküldve: 2020-08-28 09:44:40
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Traccsolás//
*Sandán tekint barátnőjére, amikor az tiltakozni kezd.*
- Hát jó. *A helyzet azonban hamarost megváltozik, hisz Aenae színt vall.* Ú! És ki a szerencsés illető?
*Tessék, máris kotnyeleskedik. Egy kicsit újra úgy érzi magát, mint amikor még városi kamaszlánykák voltak. Úgy tűnik, a helyzet csak körülményeiben változott meg, hisz ugyanolyan jól el tudnak pletykálni, mint akkor régen.*
- Hogy... Hogy én?
*Meglepi a felkérés, hisz ő első körben valaki olyanra gondolt, aki meg tudná védeni Aenae-t, ha Nirs esetleg bántani akarná. Végül megszorítja barátnője kezét. Nos, ha a Sa'Tereth-hívő volt kedvese a leány életére törne, Ephemia ott lesz. Maximum ketten fognak fűbe harapni, de legalább azt is együtt teszik, mint két igaz barátnő.*
- Rendben, elmegyek veled, hogyha így könnyebb lesz neked.
*~A gonosz kecske is megnyalja a sót.~ Örülne, ha nem az ő sója kerülne megnyalásra.*
- Legalább úriembernek tűnik. Biztosan azért tetszik annyira a testvéreimnek. Na de visszatérve arra a valakidre... Hogyan találkoztatok, és mikor? És hol él, mit csinál? Mindent tudni akarok.
*Már ha persze Aenae nem válaszolta meg e dolgokat hamarább. S íme, tessék, megint a felszínre tört a csitri énje. Ez van, ha ők ketten összekerülnek.*
//Traccsolás//
*Sandán tekint barátnőjére, amikor az tiltakozni kezd.*
- Hát jó. *A helyzet azonban hamarost megváltozik, hisz Aenae színt vall.* Ú! És ki a szerencsés illető?
*Tessék, máris kotnyeleskedik. Egy kicsit újra úgy érzi magát, mint amikor még városi kamaszlánykák voltak. Úgy tűnik, a helyzet csak körülményeiben változott meg, hisz ugyanolyan jól el tudnak pletykálni, mint akkor régen.*
- Hogy... Hogy én?
*Meglepi a felkérés, hisz ő első körben valaki olyanra gondolt, aki meg tudná védeni Aenae-t, ha Nirs esetleg bántani akarná. Végül megszorítja barátnője kezét. Nos, ha a Sa'Tereth-hívő volt kedvese a leány életére törne, Ephemia ott lesz. Maximum ketten fognak fűbe harapni, de legalább azt is együtt teszik, mint két igaz barátnő.*
- Rendben, elmegyek veled, hogyha így könnyebb lesz neked.
*~A gonosz kecske is megnyalja a sót.~ Örülne, ha nem az ő sója kerülne megnyalásra.*
- Legalább úriembernek tűnik. Biztosan azért tetszik annyira a testvéreimnek. Na de visszatérve arra a valakidre... Hogyan találkoztatok, és mikor? És hol él, mit csinál? Mindent tudni akarok.
*Már ha persze Aenae nem válaszolta meg e dolgokat hamarább. S íme, tessék, megint a felszínre tört a csitri énje. Ez van, ha ők ketten összekerülnek.*
341. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-08-28 00:36:17
Üzenet elküldve: 2020-08-28 00:36:17
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 279
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 279
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Ősök útja//
*Halkan felhorkan a fiatal leány szavaira. Egy ideig kedvtelve nézegeti, majd Rorkir felé biccent fejével.*
-Mi a folyón túlra megyünk, ott várnak ránk. Aki akar, csatlakozhat! *Emeli fel hangját, a többit már a fogadó népéhez címezve. Ő nem vár senkire. Szavát adta a tengerinek, s nem oly fajta, ki ne tartaná meg, amit ígért. Még egyszer Sharen'na felé pillant, miközben ajkai halovány mosolyba rándulnak a szakáll alatt.*
-Lesz részed elég tűzben ma éjjel, leány.
*Vállára támasztja a fokost, majd öles léptekkel az ajtó felé indul.* -Elég időt vesztegettünk beszédre. Mire felkél a nap, itt leszünk megint. Ha felkél.
*Felrántja az ajtót, majd kilép rajta. Az ég alját már csak nyaldossák a nap utolsó sugarai, narancsszínre festve a horizontot. Langyos, déli szellő simogatja az ember bőrét, mintha csak csillapítani próbálná a túlfűtött vért. Őt azonban már aligha fogja vissza bármi. Kemény kézzel markolja a fegyver nyelét, ahogy elindul a folyó irányába. Nincs más hátra, mint lángra lobbantani az éjt.*
*Halkan felhorkan a fiatal leány szavaira. Egy ideig kedvtelve nézegeti, majd Rorkir felé biccent fejével.*
-Mi a folyón túlra megyünk, ott várnak ránk. Aki akar, csatlakozhat! *Emeli fel hangját, a többit már a fogadó népéhez címezve. Ő nem vár senkire. Szavát adta a tengerinek, s nem oly fajta, ki ne tartaná meg, amit ígért. Még egyszer Sharen'na felé pillant, miközben ajkai halovány mosolyba rándulnak a szakáll alatt.*
-Lesz részed elég tűzben ma éjjel, leány.
*Vállára támasztja a fokost, majd öles léptekkel az ajtó felé indul.* -Elég időt vesztegettünk beszédre. Mire felkél a nap, itt leszünk megint. Ha felkél.
*Felrántja az ajtót, majd kilép rajta. Az ég alját már csak nyaldossák a nap utolsó sugarai, narancsszínre festve a horizontot. Langyos, déli szellő simogatja az ember bőrét, mintha csak csillapítani próbálná a túlfűtött vért. Őt azonban már aligha fogja vissza bármi. Kemény kézzel markolja a fegyver nyelét, ahogy elindul a folyó irányába. Nincs más hátra, mint lángra lobbantani az éjt.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 851-870