Amon Ruadh - Vaskorsó Taverna
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 4 (61. - 80. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
80. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2015-10-29 09:11:58
Üzenet elküldve: 2015-10-29 09:11:58
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
//Reggel//
*Lassan befejezi reggelijét, a nő szavaira csak úgy szőrmentén biccent, mert való igaz: bár az égiek mindenki útját megírták meg előre, erről a földön járók keveset vagy semmit sem tudnak, így számukra, és Kagan számára is a jövő rejtelem.*
- Áh, Azil. *pillant fel, és igencsak fel az óriásra. A kérdésre elmosolyodik.*
- Egen. Egyrészt te magad, mert én csak az irányokat adtam meg, ténylegesen neked kell a földedet kihasítani a vadonból. Másrészt beszélj Svir Giával Kalácsfalván, na meg persze Kver Telarionnal itt - ő a várnagy, és a Birtokok feltérképezése is az ő feladata. *közben feltápászkodik, odaint a pultnál lévőknek, és elindul kifelé. El kell kezdeni a napot, éppen itt az ideje.*
- ThargArodban leszek. *búcsúzik még, majd elindul felfelé a szerpentinen.*
*Lassan befejezi reggelijét, a nő szavaira csak úgy szőrmentén biccent, mert való igaz: bár az égiek mindenki útját megírták meg előre, erről a földön járók keveset vagy semmit sem tudnak, így számukra, és Kagan számára is a jövő rejtelem.*
- Áh, Azil. *pillant fel, és igencsak fel az óriásra. A kérdésre elmosolyodik.*
- Egen. Egyrészt te magad, mert én csak az irányokat adtam meg, ténylegesen neked kell a földedet kihasítani a vadonból. Másrészt beszélj Svir Giával Kalácsfalván, na meg persze Kver Telarionnal itt - ő a várnagy, és a Birtokok feltérképezése is az ő feladata. *közben feltápászkodik, odaint a pultnál lévőknek, és elindul kifelé. El kell kezdeni a napot, éppen itt az ideje.*
- ThargArodban leszek. *búcsúzik még, majd elindul felfelé a szerpentinen.*
79. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2015-10-28 19:15:43
Üzenet elküldve: 2015-10-28 19:15:43
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 311
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 311
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Megfontolt
// Napváltás //
// Kagan //
* Azil, miután elköltötte a vacsoráját, hamar visszatér műhelyébe, hogy legyen ideje kipihennie magát. Így a kora reggeli napfény már a fogadó előtt találja, ahogy nagyot nyújtózva lép be a Vaskorsóba. *
- Jó reggelt mindenkinek!
* Köszönti a bentieket, majd óvatosan a vezér mellé lép. Mint mindig, most is kivárja, hogy észrevegyék, csak utána kezd el beszélni. *
- Vezérem. Csupán azért merlek zavarni, hogy szóljak. A mai nappal befejezem a fogadót, a törzs javára, majd engedelmeddel megnézném a földemet, mert úgy hiszem ott is lesz dolgom éppen elég.
* Fejti ki csendesen, várva a választ, ám ekkor még valami az eszébe jut. *
- Mondd uram, hogy találom meg a nekem kiszabott parcellát? Akad Kalácsfalván, aki tud segíteni ebben?
* Fűzi még hozzá. Szemei közben szúrós szemmel méregetik az illesztéseket, a gerendák állását. *
~ Végül is nem olyan rossz, mint amilyennek elképzeltem. ~
* Gondolja magában, hisz nagyon gyorsan húzták fel a fogadót a jelenlegi állapotába. *
// Kagan //
* Azil, miután elköltötte a vacsoráját, hamar visszatér műhelyébe, hogy legyen ideje kipihennie magát. Így a kora reggeli napfény már a fogadó előtt találja, ahogy nagyot nyújtózva lép be a Vaskorsóba. *
- Jó reggelt mindenkinek!
* Köszönti a bentieket, majd óvatosan a vezér mellé lép. Mint mindig, most is kivárja, hogy észrevegyék, csak utána kezd el beszélni. *
- Vezérem. Csupán azért merlek zavarni, hogy szóljak. A mai nappal befejezem a fogadót, a törzs javára, majd engedelmeddel megnézném a földemet, mert úgy hiszem ott is lesz dolgom éppen elég.
* Fejti ki csendesen, várva a választ, ám ekkor még valami az eszébe jut. *
- Mondd uram, hogy találom meg a nekem kiszabott parcellát? Akad Kalácsfalván, aki tud segíteni ebben?
* Fűzi még hozzá. Szemei közben szúrós szemmel méregetik az illesztéseket, a gerendák állását. *
~ Végül is nem olyan rossz, mint amilyennek elképzeltem. ~
* Gondolja magában, hisz nagyon gyorsan húzták fel a fogadót a jelenlegi állapotába. *
78. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2015-10-28 17:24:52
Üzenet elküldve: 2015-10-28 17:24:52
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 628
OOC üzenetek: 77
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 628
OOC üzenetek: 77
Játékstílus: Vakmerő
//Reggel//
*Aludni térnek hát és lassan elcsendesül a fogadónépe is - aki szükségelte már megkapta a fonott bojtos, nehéz kulcsokat, melyek a felső emeleti vendégszobák ajtajait nyitják. A reggel a szokásosan cudar kedvében leli. Kibámulva az ablakon hűvös, de makulátlanul tiszta késő őszi ég kéklik, és a hűvös fényű, fémes színű nap már nagyban felfele tart az égre. Ha megmosakodott és felöltözött, a szokásos keretek között indítja a reggelt - már ha ezt lehet szokásosnak mondani, hiszen jó fél év kimaradásban volt fogadóügyileg. Kevéske örömöt okoz neki, hogy egyesek oylan korán kelnek, hogy még a bögréje alját se látja, de már reggeliznének, de azért bőségesen ellátja ennivalóval a Hadurat meg az elf nőstényt.*
- Szóljatok, ha kellek. De inkább ne. - *Dörmögi enerváltan, majd a konyharészbe vonszolja magát. A melegedő tűz közelében ül le, és bögréjét fel-felemelgeti orcájához, lehajtva egy újabb kortyot a lórúgásszerű hatású kesernyés, fekete italból. Idővel tekintete megelevenedik, homloka elsimul. Összeszedegeti terveit a mai napra - merthogy olyanból is van pár neki.*
*Aludni térnek hát és lassan elcsendesül a fogadónépe is - aki szükségelte már megkapta a fonott bojtos, nehéz kulcsokat, melyek a felső emeleti vendégszobák ajtajait nyitják. A reggel a szokásosan cudar kedvében leli. Kibámulva az ablakon hűvös, de makulátlanul tiszta késő őszi ég kéklik, és a hűvös fényű, fémes színű nap már nagyban felfele tart az égre. Ha megmosakodott és felöltözött, a szokásos keretek között indítja a reggelt - már ha ezt lehet szokásosnak mondani, hiszen jó fél év kimaradásban volt fogadóügyileg. Kevéske örömöt okoz neki, hogy egyesek oylan korán kelnek, hogy még a bögréje alját se látja, de már reggeliznének, de azért bőségesen ellátja ennivalóval a Hadurat meg az elf nőstényt.*
- Szóljatok, ha kellek. De inkább ne. - *Dörmögi enerváltan, majd a konyharészbe vonszolja magát. A melegedő tűz közelében ül le, és bögréjét fel-felemelgeti orcájához, lehajtva egy újabb kortyot a lórúgásszerű hatású kesernyés, fekete italból. Idővel tekintete megelevenedik, homloka elsimul. Összeszedegeti terveit a mai napra - merthogy olyanból is van pár neki.*
77. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2015-10-28 01:19:23
Üzenet elküldve: 2015-10-28 01:19:23
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 848
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 848
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Lassacskán NAPVÁLTÁS//
*Nehéz megállnia, hogy ne bukjon ki belőle az öblös kacagás, ahogy elnézi ennek a kettőnek a képét, mikor a már-már cégérszerűen dekoltált nőstényke kedve inkább a marcona fogdmeg felé hajlik, legalábbis ilyesminek sejti a fickót, aki ennyire szemmel tartja a félszemű köreit.
Grimaszos vigyorát pedig egyszerűen kénytelen sörhab és megemelt korsó mögé rejteni, amikor egyszerre titulálják csórónak s próbálják rálőcsölni a tűzifa aprítást. Mindezt Khan félreérthetetlen szóvirágai után, ami, úgy tűnik, mégis olyan virágnyelv, ami túl cizellált egy valószínűleg inkább tényszerűbb kérésekhez szokott ledérnek.
Kis híja van, hogy könnye csorduljon a bohózaton. Így csak int elnézően. Az ég mentse meg tőle, hogy ennek újból nekifussanak. Azt már nem bírná elviselni komoly képpel. Amúgy sem híve a pénzen vett szenvedélynek, főképp ha csupán a hideg miatt horgad fel az ötlet.
A derültség hamar elillan a mélységi képéről. Irigyli ezt a szukafattyát azért, amije van. Míg ő lassan elveszít minden kapaszkodót, ez a rókaképű szép komótosan révbe ér majd öreg napjaira. Kharassi viszont a csillagtalan égbolt alatt fog hánykolódni a végtelen vízen. Ha atyja távozik az árnyékvilágból, a család szentségére rátelepszik majd fivére mételyes jelleme. Nem csoda, hogy a vér égisze alatt immár nem nagyon akaródzik elköteleznie magát egy kétes szövetség kedvéért. Abból is csak
Chaszmyr húzna hasznot, ha ugyan hozhat bármi hasznot az egész.
Most nagy kedve lenne beverni Khan képét. Már csak a boldogság okán is, ami csak úgy süt róla, akárhányszor a tűzrőlpattant nősténykére néz. Minden alkalmat megragadnak egy-egy érintésre, simításra, s bizonyára oly békés mosollyal alszanak majd el egymás karjában, mint a kisdedek.
Az egyetlen ok, amiért mégsem teszi, az a szavak igazsága, amiket Khan az újabb szómenésben halmoz egymásra. Nem tud rá mit felelni. Talán nincs is mit. Csak koccintásra emeli az italát, s biccent a félszemű felé. De midőn a nagy, komoly igazságok megülnék a hangulatot az élcelődés kárára, Rilai zárórát hirdet.*
- Ejj már, asszony *méltatlankodik Kharassi, majdhogynem mintha saját élete párjával évődne.* - Még alig kortyoltunk valamit ezzel a munkában megfáradt kóklerrel. Csak még egy-egy kupicával ÉS korsóval, aztán ígérem, átengedem *kacsint értő vigyorral.
Mi tagadás, a vacsora is életmentő. Főleg, mert az a taknyos törpe az üres gyomornak bizony nekiáll a csákányával. De Kharasshi szavának áll, s nem feszíti túl a vendégjog határait. Időben jó éjt kíván a turbékolóknak s elteszi magát másnapra.*
*Nehéz megállnia, hogy ne bukjon ki belőle az öblös kacagás, ahogy elnézi ennek a kettőnek a képét, mikor a már-már cégérszerűen dekoltált nőstényke kedve inkább a marcona fogdmeg felé hajlik, legalábbis ilyesminek sejti a fickót, aki ennyire szemmel tartja a félszemű köreit.
Grimaszos vigyorát pedig egyszerűen kénytelen sörhab és megemelt korsó mögé rejteni, amikor egyszerre titulálják csórónak s próbálják rálőcsölni a tűzifa aprítást. Mindezt Khan félreérthetetlen szóvirágai után, ami, úgy tűnik, mégis olyan virágnyelv, ami túl cizellált egy valószínűleg inkább tényszerűbb kérésekhez szokott ledérnek.
Kis híja van, hogy könnye csorduljon a bohózaton. Így csak int elnézően. Az ég mentse meg tőle, hogy ennek újból nekifussanak. Azt már nem bírná elviselni komoly képpel. Amúgy sem híve a pénzen vett szenvedélynek, főképp ha csupán a hideg miatt horgad fel az ötlet.
A derültség hamar elillan a mélységi képéről. Irigyli ezt a szukafattyát azért, amije van. Míg ő lassan elveszít minden kapaszkodót, ez a rókaképű szép komótosan révbe ér majd öreg napjaira. Kharassi viszont a csillagtalan égbolt alatt fog hánykolódni a végtelen vízen. Ha atyja távozik az árnyékvilágból, a család szentségére rátelepszik majd fivére mételyes jelleme. Nem csoda, hogy a vér égisze alatt immár nem nagyon akaródzik elköteleznie magát egy kétes szövetség kedvéért. Abból is csak
Chaszmyr húzna hasznot, ha ugyan hozhat bármi hasznot az egész.
Most nagy kedve lenne beverni Khan képét. Már csak a boldogság okán is, ami csak úgy süt róla, akárhányszor a tűzrőlpattant nősténykére néz. Minden alkalmat megragadnak egy-egy érintésre, simításra, s bizonyára oly békés mosollyal alszanak majd el egymás karjában, mint a kisdedek.
Az egyetlen ok, amiért mégsem teszi, az a szavak igazsága, amiket Khan az újabb szómenésben halmoz egymásra. Nem tud rá mit felelni. Talán nincs is mit. Csak koccintásra emeli az italát, s biccent a félszemű felé. De midőn a nagy, komoly igazságok megülnék a hangulatot az élcelődés kárára, Rilai zárórát hirdet.*
- Ejj már, asszony *méltatlankodik Kharassi, majdhogynem mintha saját élete párjával évődne.* - Még alig kortyoltunk valamit ezzel a munkában megfáradt kóklerrel. Csak még egy-egy kupicával ÉS korsóval, aztán ígérem, átengedem *kacsint értő vigyorral.
Mi tagadás, a vacsora is életmentő. Főleg, mert az a taknyos törpe az üres gyomornak bizony nekiáll a csákányával. De Kharasshi szavának áll, s nem feszíti túl a vendégjog határait. Időben jó éjt kíván a turbékolóknak s elteszi magát másnapra.*
76. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2015-10-28 00:44:27
Üzenet elküldve: 2015-10-28 00:44:27
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 31
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 31
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Reggel//
*Úgy tűnik, hogy szinte mindenre magától kell majd rájönnie a medvebaglyokkal kapcsolatban, hiszen Kagan szavai világosak. Nincs, aki bemutassa. Talán el tud csípni információmorzsákat ahogy múlik az idő, talán már senki sem beszél róluk vagy csak vele nem fognak, hiszen itteni druidaként majd ő sem él sokáig.
Csendesen csipeget a gyümölcstálból, amíg a vezér utasításait hallgatja. Elég gyorsan sikerült megegyezniük a szolgáltatásért járó dolgok ügyében, ráadásul úgy, hogy mindketten elégedettek. Igaz, az elf nem tudja még, hogy mire vállalkozott, csak azt, hogy akarja azt a valamit. Amíg írhatja a kis jegyzeteit és foglalkozhat a medgolyokkal, nem lehet olyan nagy probléma.
Bólint, mikor azt a feladatot kapja, hogy jelentkezzen a várnagynál, és biccent még egyet elmosolyodva, amikor az illető szemöldökéről van szó.*
-Ki fogom szúrni. *Mondja villantva egy vigyort, miután lenyelte a falatot.
Az őröket nem molesztálja hát, ha már felhívták rá a figyelmét, és igyekszik másnak sem a terhére lenni. Kis odafigyeléssel úgyis megkapja a válaszait maguktól a medgolyoktól.
Mikor az utolsó szem szőlőt is bedobta szájába és összeroppantotta fogaival, elmosolyodik. A feladatait megértette, ami pedig a szolgálatfelvétel feltételeit illeti, megmosolyogja.*
-Ne légy benne oly biztos, hogy túléllek, Hadúr. Ki tudja, milyen átok sújtja a druidáidat?
*Szavai után kacsint egyet, mert igazából nem hiszi, hogy ilyesmiről lehet szó. Csak kellemetlen véletlenek sorozata lehet, hogy folyton kihullanak a népek a medgolyok mellől, legalábbis Irielynn ebben reménykedik.
Nincs több kérdése így feláll helyéről, röviden meghajol a vezér előtt és kecses lépteivel kivonul a fogadóból, hogy megkeresse Kver Telariont.*
*Úgy tűnik, hogy szinte mindenre magától kell majd rájönnie a medvebaglyokkal kapcsolatban, hiszen Kagan szavai világosak. Nincs, aki bemutassa. Talán el tud csípni információmorzsákat ahogy múlik az idő, talán már senki sem beszél róluk vagy csak vele nem fognak, hiszen itteni druidaként majd ő sem él sokáig.
Csendesen csipeget a gyümölcstálból, amíg a vezér utasításait hallgatja. Elég gyorsan sikerült megegyezniük a szolgáltatásért járó dolgok ügyében, ráadásul úgy, hogy mindketten elégedettek. Igaz, az elf nem tudja még, hogy mire vállalkozott, csak azt, hogy akarja azt a valamit. Amíg írhatja a kis jegyzeteit és foglalkozhat a medgolyokkal, nem lehet olyan nagy probléma.
Bólint, mikor azt a feladatot kapja, hogy jelentkezzen a várnagynál, és biccent még egyet elmosolyodva, amikor az illető szemöldökéről van szó.*
-Ki fogom szúrni. *Mondja villantva egy vigyort, miután lenyelte a falatot.
Az őröket nem molesztálja hát, ha már felhívták rá a figyelmét, és igyekszik másnak sem a terhére lenni. Kis odafigyeléssel úgyis megkapja a válaszait maguktól a medgolyoktól.
Mikor az utolsó szem szőlőt is bedobta szájába és összeroppantotta fogaival, elmosolyodik. A feladatait megértette, ami pedig a szolgálatfelvétel feltételeit illeti, megmosolyogja.*
-Ne légy benne oly biztos, hogy túléllek, Hadúr. Ki tudja, milyen átok sújtja a druidáidat?
*Szavai után kacsint egyet, mert igazából nem hiszi, hogy ilyesmiről lehet szó. Csak kellemetlen véletlenek sorozata lehet, hogy folyton kihullanak a népek a medgolyok mellől, legalábbis Irielynn ebben reménykedik.
Nincs több kérdése így feláll helyéről, röviden meghajol a vezér előtt és kecses lépteivel kivonul a fogadóból, hogy megkeresse Kver Telariont.*
75. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2015-10-27 23:44:32
Üzenet elküldve: 2015-10-27 23:44:32
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
//Reggel//
*A szemöldökrándulásra Kagan egy villanásnyi mosollyal válaszol.*
- Remek. Ugyanis nem is lenne, aki bemutassa. *mert hogy druidájuk nincs, a sártúrói pedig mind Kalácsfalvára mentek. Kagan törzse viszont nem túlzottan jól képzett az állattartásban, leszámítva a legeltető-nomadizáló műveleteket, de azokat jellemzően nem nagytestű húsevőkkel végzik.*
- Jól hangzik. Menj és keresd meg... Kver Telariont. Ő a várnagy Amon Ruadhon, és ilyen nagy szemöldöke van, ni... *mutatja, hogy mekkora.*
- Meg fogod ismerni. Az őrségnek jelezd, hogy én küldtelek, Kverhez. Ne kóricálj el, és ne idegeld az őröket azzal, hogy a medgolyokról faggatod őket. Ha megtalálod, jelentkezz le, aztán az első feladatod az lesz, hogy... hmmm. *hát ez az.*
- Hogy megkeresed a medgolyokat. Ugyanis nem tudom, most épp merre vannak - talán a bolond Karánál. Szolgálatodért cserébe kosztot, kvártélyt kapsz, de fel kell esküdnöd a Vashegy urára... *bök saját mellkasára.*
- Egy elfnek gondolom nem olyan nehéz "holtomig" tartó szolgálatot vállalni, hiszen mi az a pár évtized, he? *kajánkodik a végén, majd biccent a nőnek, hogy részéről végeztek. Ha nincs több kérdés, mehet a dolgára.*
*A szemöldökrándulásra Kagan egy villanásnyi mosollyal válaszol.*
- Remek. Ugyanis nem is lenne, aki bemutassa. *mert hogy druidájuk nincs, a sártúrói pedig mind Kalácsfalvára mentek. Kagan törzse viszont nem túlzottan jól képzett az állattartásban, leszámítva a legeltető-nomadizáló műveleteket, de azokat jellemzően nem nagytestű húsevőkkel végzik.*
- Jól hangzik. Menj és keresd meg... Kver Telariont. Ő a várnagy Amon Ruadhon, és ilyen nagy szemöldöke van, ni... *mutatja, hogy mekkora.*
- Meg fogod ismerni. Az őrségnek jelezd, hogy én küldtelek, Kverhez. Ne kóricálj el, és ne idegeld az őröket azzal, hogy a medgolyokról faggatod őket. Ha megtalálod, jelentkezz le, aztán az első feladatod az lesz, hogy... hmmm. *hát ez az.*
- Hogy megkeresed a medgolyokat. Ugyanis nem tudom, most épp merre vannak - talán a bolond Karánál. Szolgálatodért cserébe kosztot, kvártélyt kapsz, de fel kell esküdnöd a Vashegy urára... *bök saját mellkasára.*
- Egy elfnek gondolom nem olyan nehéz "holtomig" tartó szolgálatot vállalni, hiszen mi az a pár évtized, he? *kajánkodik a végén, majd biccent a nőnek, hogy részéről végeztek. Ha nincs több kérdés, mehet a dolgára.*
74. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2015-10-27 23:24:34
Üzenet elküldve: 2015-10-27 23:24:34
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 31
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 31
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Reggel//
*Megrándul egyik szemöldöke a harmadik tojás hallatán, és míg Kagan megbámulja, elgondolkozik rajta, hogy mennyi mindent nem tudnak a lényekről. Bőven lesz mit feljegyezni róluk.
Abban tökéletesen egyetért a vezérrel, hogy ha eddig nem kelt ki, akkor már nem is fog, hiszen a két, látott medgoly nem tűnt éppen háromhetes fiókának.
A hosszú útra nem gondol vissza inkább, hanem a fontosabb kérdésre reagál.*
-Szerencsére nem kell bemutatni egyiket sem. *Mondja a medvére és a wargra utalva.* -És nem szándékozom leharaptatni a kezem.
*Baljával jobb csuklójához nyúl, és finoman megszorítja, hiszen úgy szereti a kezét, ahogy van. A helyén.*
-Először felmérném, mennyire értelmesek, mozgékonyak, milyen a testfelépítésük, esetleg hogyan boldogulnak fogságban születésük ellenére az erdőben. Gondozom és tanítom őket, ahogy neked tetszik, cserébe pedig feljegyzéseket készítenék róluk, amiket eljuttathatok majd a céhnek. Ez megfelelő ajánlat?
*Megrándul egyik szemöldöke a harmadik tojás hallatán, és míg Kagan megbámulja, elgondolkozik rajta, hogy mennyi mindent nem tudnak a lényekről. Bőven lesz mit feljegyezni róluk.
Abban tökéletesen egyetért a vezérrel, hogy ha eddig nem kelt ki, akkor már nem is fog, hiszen a két, látott medgoly nem tűnt éppen háromhetes fiókának.
A hosszú útra nem gondol vissza inkább, hanem a fontosabb kérdésre reagál.*
-Szerencsére nem kell bemutatni egyiket sem. *Mondja a medvére és a wargra utalva.* -És nem szándékozom leharaptatni a kezem.
*Baljával jobb csuklójához nyúl, és finoman megszorítja, hiszen úgy szereti a kezét, ahogy van. A helyén.*
-Először felmérném, mennyire értelmesek, mozgékonyak, milyen a testfelépítésük, esetleg hogyan boldogulnak fogságban születésük ellenére az erdőben. Gondozom és tanítom őket, ahogy neked tetszik, cserébe pedig feljegyzéseket készítenék róluk, amiket eljuttathatok majd a céhnek. Ez megfelelő ajánlat?
73. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2015-10-27 23:02:44
Üzenet elküldve: 2015-10-27 23:02:44
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
//Reggel//
*Morog valamit feleletképpen, majd elcsámcsog egy szívósabb falaton.*
- Igen. Eredetileg három tojást szereztünk, de csak kettő van a birtokunkban. Ha a harmadik nem kelt még ki... akkor már nem is fog. *sóhajt fel, majd fogait nyalogatva hátradől és alaposan megstíröli a nőstényt. Mosolygós, alacsony elf, valószínűleg abból a dugó-vérvonalból, mint Syoud.*
- Wegtoren? Hmmm. Az messze van, szó se róla. *nem sok laposabb közhelye van, de igazából fogalma nincs, mi lehet most arra. Vagy tizenöt éve járt a környékén utoljára.*
- Talán érdekel, Irejlynn Shátel. *húzza el a száját, mert az őrség kikotyogta egyik vakfoltjukat. Képtelenek rendes druidát találni - ha pedig mégis fognak egyet, akkor az záros időn belül eltűnik, meghal, vagy más módon szublimál.*
- Hallgatlak, nőstény, de előre szólok: a Vashegy, akárcsak a medve vagy a warg, nem játék, én pedig nem vagyok vicces kedvemben. Mondd hát, mit akarsz, és hogyan szolgálnál?
*Morog valamit feleletképpen, majd elcsámcsog egy szívósabb falaton.*
- Igen. Eredetileg három tojást szereztünk, de csak kettő van a birtokunkban. Ha a harmadik nem kelt még ki... akkor már nem is fog. *sóhajt fel, majd fogait nyalogatva hátradől és alaposan megstíröli a nőstényt. Mosolygós, alacsony elf, valószínűleg abból a dugó-vérvonalból, mint Syoud.*
- Wegtoren? Hmmm. Az messze van, szó se róla. *nem sok laposabb közhelye van, de igazából fogalma nincs, mi lehet most arra. Vagy tizenöt éve járt a környékén utoljára.*
- Talán érdekel, Irejlynn Shátel. *húzza el a száját, mert az őrség kikotyogta egyik vakfoltjukat. Képtelenek rendes druidát találni - ha pedig mégis fognak egyet, akkor az záros időn belül eltűnik, meghal, vagy más módon szublimál.*
- Hallgatlak, nőstény, de előre szólok: a Vashegy, akárcsak a medve vagy a warg, nem játék, én pedig nem vagyok vicces kedvemben. Mondd hát, mit akarsz, és hogyan szolgálnál?
72. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2015-10-27 22:49:31
Üzenet elküldve: 2015-10-27 22:49:31
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 31
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 31
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Reggel//
*Óvatosságra inti a Hadúr rosszkedve, nem szeretné élete további részét a Thargok fura börtönében tölteni, halottként pedig még kevésbé. Eleget hallott már ahhoz, hogy ne járjon feleslegesen a szája.*
-Ilielynn Ch'tael. *Feleli meg a kérdést, majd ujjai közé csippent egy bogyót.*
-Igen, érdekelnek azok a medvebaglyok. Nem igazán hittem, hogy tényleg van belőlük itt, főleg nem kettő, de tegnap volt szerencsém látni őket.
*Nagyot nyel, mikor a vezér oly zord pillantást vet rá, de állja a tekintetét és a következő kérdést is úgy feleli meg, hogy hangja színtelen maradjon, semleges és nyugodt.*
-Wegtorenből jöttem ide, mikor hallottam a... szörnyeitekről. Csak felületes leírásaink vannak róluk, de szeretném jobban megvizsgálni, tanulmányozni őket. Persze, felnyitásról szó sincs, csupán élő állapotukban érdekelnek.
*Tart egy pillanatnyi szünetet, amíg szájába teszi a gyümölcsöt, szétharapja és lenyeli, majd így, hogy a bogyó leve megnedvesítette kiszáradó száját, könnyedebben folytatja mondandóját.*
-Az őrség, Syoud említette, hogy híján vagy a druidáknak, mert eltűnnek... vagy meghalnak. Ennek ellenére szeretnék dolgozni a lényekkel, amennyiben érdekel a dolog, Hadúr.
*Óvatosságra inti a Hadúr rosszkedve, nem szeretné élete további részét a Thargok fura börtönében tölteni, halottként pedig még kevésbé. Eleget hallott már ahhoz, hogy ne járjon feleslegesen a szája.*
-Ilielynn Ch'tael. *Feleli meg a kérdést, majd ujjai közé csippent egy bogyót.*
-Igen, érdekelnek azok a medvebaglyok. Nem igazán hittem, hogy tényleg van belőlük itt, főleg nem kettő, de tegnap volt szerencsém látni őket.
*Nagyot nyel, mikor a vezér oly zord pillantást vet rá, de állja a tekintetét és a következő kérdést is úgy feleli meg, hogy hangja színtelen maradjon, semleges és nyugodt.*
-Wegtorenből jöttem ide, mikor hallottam a... szörnyeitekről. Csak felületes leírásaink vannak róluk, de szeretném jobban megvizsgálni, tanulmányozni őket. Persze, felnyitásról szó sincs, csupán élő állapotukban érdekelnek.
*Tart egy pillanatnyi szünetet, amíg szájába teszi a gyümölcsöt, szétharapja és lenyeli, majd így, hogy a bogyó leve megnedvesítette kiszáradó száját, könnyedebben folytatja mondandóját.*
-Az őrség, Syoud említette, hogy híján vagy a druidáknak, mert eltűnnek... vagy meghalnak. Ennek ellenére szeretnék dolgozni a lényekkel, amennyiben érdekel a dolog, Hadúr.
71. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2015-10-27 22:29:43
Üzenet elküldve: 2015-10-27 22:29:43
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
//Reggel//
*Lapos pillantást vet Irielynnre, majd visszatér a reggelijéhez. Csak két-három falat után válaszol.*
- Van, aki inkább a kellemkedést nem viseli jól. *no, nem rejti túlzottan véka alá rossz kedvét, amin a Krepálesz sem segít sokat. Pedig az almából készül, vagyis hát... jobbára almából.*
- Huhh! *húzza le a nedűt és egyből felgyullad tőle a szervezete - a hegyvidéki lepárlók egyik remekműve szűretlen állapotában képes szó szerint lyukat égetni a macskakőbe.*
- No, te leány... mi is a neved? *hiába, elfelejtette, amúgy is nehezen birkózik meg a sötételf és magas-elf nevekkel. Akkor inkább a törpék és az óriások, vagy a tündérek, ha választhat.*
- Az őrség mondta, hogy beszélni akarsz velem... a szörnyeinkről. *a topázsárga pillantást komor figyelmeztetéssel méri fel az elfet; Kagan meglehetősen utálja, ha rabolják az idejét, és mostanában mindenféle druidát ebbe a csoportba sorol; eddig nyolc alkalommal hagyták cserben az elmúlt két évben, és ettől nagyon zabos.*
- Mi célból, ha kérdezhetem? Egyáltalán, hogy kerülsz a Vashegyre, nőstény?
*Lapos pillantást vet Irielynnre, majd visszatér a reggelijéhez. Csak két-három falat után válaszol.*
- Van, aki inkább a kellemkedést nem viseli jól. *no, nem rejti túlzottan véka alá rossz kedvét, amin a Krepálesz sem segít sokat. Pedig az almából készül, vagyis hát... jobbára almából.*
- Huhh! *húzza le a nedűt és egyből felgyullad tőle a szervezete - a hegyvidéki lepárlók egyik remekműve szűretlen állapotában képes szó szerint lyukat égetni a macskakőbe.*
- No, te leány... mi is a neved? *hiába, elfelejtette, amúgy is nehezen birkózik meg a sötételf és magas-elf nevekkel. Akkor inkább a törpék és az óriások, vagy a tündérek, ha választhat.*
- Az őrség mondta, hogy beszélni akarsz velem... a szörnyeinkről. *a topázsárga pillantást komor figyelmeztetéssel méri fel az elfet; Kagan meglehetősen utálja, ha rabolják az idejét, és mostanában mindenféle druidát ebbe a csoportba sorol; eddig nyolc alkalommal hagyták cserben az elmúlt két évben, és ettől nagyon zabos.*
- Mi célból, ha kérdezhetem? Egyáltalán, hogy kerülsz a Vashegyre, nőstény?
70. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2015-10-27 22:17:31
Üzenet elküldve: 2015-10-27 22:17:31
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 31
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 31
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Reggel//
*Még este elrendezi Rilaival az anyagiakat, rámutatva arra a kupac aranyra, amit a pulton hagyott. Tisztában van vele, hogy fedezi a szoba árát és a fogyasztását, csupán borravalót nem hagyott, holott a nő ajánlott neki elfoglaltságot érkezésekor jó fogadóshoz híven.
Elég jól alszik a fenti szobák egyikében, de a nap első arcát érintő sugarára felébred. Megmossa arcát, öltözködik, kisimítja ruhájának ráncait, fésülködik, majd beágyaz. Csak ezután indul meg puha talpú csizmájában lefelé, hogy a pultnál várakozzon a vezérre.
Túl sokáig időzött talán, mert mire leküzdi magát a földszintre, Kagan a reggelijét fogyasztja.*
-Jó reggelt! *Köszön a koránkelőknek, majd a Hadúrhoz tipeg.* -Itt vagyok.
*Letáborozik az emberhím mellett, majd rendel magának egy Gyümölcstálat, kicsengetve érte a 7 aranytallért.
*
-Remélem nem vársz rám túl hosszú ideje. Nem mindenkinek erénye a türelmesség.
*Még este elrendezi Rilaival az anyagiakat, rámutatva arra a kupac aranyra, amit a pulton hagyott. Tisztában van vele, hogy fedezi a szoba árát és a fogyasztását, csupán borravalót nem hagyott, holott a nő ajánlott neki elfoglaltságot érkezésekor jó fogadóshoz híven.
Elég jól alszik a fenti szobák egyikében, de a nap első arcát érintő sugarára felébred. Megmossa arcát, öltözködik, kisimítja ruhájának ráncait, fésülködik, majd beágyaz. Csak ezután indul meg puha talpú csizmájában lefelé, hogy a pultnál várakozzon a vezérre.
Túl sokáig időzött talán, mert mire leküzdi magát a földszintre, Kagan a reggelijét fogyasztja.*
-Jó reggelt! *Köszön a koránkelőknek, majd a Hadúrhoz tipeg.* -Itt vagyok.
*Letáborozik az emberhím mellett, majd rendel magának egy Gyümölcstálat, kicsengetve érte a 7 aranytallért.
*-Remélem nem vársz rám túl hosszú ideje. Nem mindenkinek erénye a türelmesség.
69. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2015-10-27 21:55:18
Üzenet elküldve: 2015-10-27 21:55:18
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
*Köszönhetően többek között Mae "elrendezésének", Kagan háta olyan, mint a Vashegy platója - kemény, széles és rendkívül ellenálló.*
- Ügyesen, kislány... *dörmögi, miközben hasra fekszik. A fiatal embernőstény rutinosan helyezkedik el a hátán, és a vezér fejében megfordul az ötlet, hogy ő maga is megfordul, és valami egész másban leli majd örömét. Mivel azonban már a kezdő mozdulatok kellően ellazítják, ma éjjelre letesz arról, hogy viszonzásként belülről masszírozza meg Tanilt. Elnyúl, próbál ellazulni, és ő sem mond semmit, szinte már el is alszik - csak évtizedes, beépített paranoiája tartja ébren, és emiatt nem tud teljesen ellazulni sem.*
*Bő órán át hagyja magát kényeztetni, aztán érezni kezdi, hogy vagy a lány ereje, vagy lelkesedése kezd alábbhagyni.*
- Ez... tényleg elég jó volt. *mormolja elégedetten, majd lassan feltápászkodik és elégedetten kinyújtózik.*
- Úgy gondolom, Tanil, hogy meg fogod találni a helyed nálunk! *nem tudja, hogy Rilai éppen epegörcsöt kap a jelenségtől, de hát a lány sosem jelezte, hogy mondjuk ő szeretné megmasszírozni a vezért - pedig azért a pár ezer aranyért igazán megtehetett volna ennél többet is.*
- Most menj... *paskol masszőze fenekére, aztán ha a lány magára hagyja, ő maga is aludni tér; van mit kipihennie*
//Reggel//
*Meglehetősen frissen ébren, annak ellenére, hogy nem szokta meg az ágyban való henyélést; thargarodi szálláshelyén is jobbára vastag medvebőrökön heverészik. Ha tudja, megmossa a képét, öblöget is egy kicsit, majd összekapva magát lesétál a taverna kocsmarészébe.*
- Reggelt... *int a lentieknek, aztán elgondolkodik, mit is reggelizzen. Elsőnek egy Bögre forralt bor rendel, 5 aranyért, majd azt egy Krepálesz-szel fojtja le, melyért további 5 aranyat fizet. Végül az egészet egy Hagymás rántotta zárja, további 3 aranyért. *
- Na! *nyammog elégedetten, majd vércsetekintettel néz körbe a fogadóban. Pillantása a tegnapi elf nőstényt kutatja.*
- Merre van az a leány?!
- Ügyesen, kislány... *dörmögi, miközben hasra fekszik. A fiatal embernőstény rutinosan helyezkedik el a hátán, és a vezér fejében megfordul az ötlet, hogy ő maga is megfordul, és valami egész másban leli majd örömét. Mivel azonban már a kezdő mozdulatok kellően ellazítják, ma éjjelre letesz arról, hogy viszonzásként belülről masszírozza meg Tanilt. Elnyúl, próbál ellazulni, és ő sem mond semmit, szinte már el is alszik - csak évtizedes, beépített paranoiája tartja ébren, és emiatt nem tud teljesen ellazulni sem.*
*Bő órán át hagyja magát kényeztetni, aztán érezni kezdi, hogy vagy a lány ereje, vagy lelkesedése kezd alábbhagyni.*
- Ez... tényleg elég jó volt. *mormolja elégedetten, majd lassan feltápászkodik és elégedetten kinyújtózik.*
- Úgy gondolom, Tanil, hogy meg fogod találni a helyed nálunk! *nem tudja, hogy Rilai éppen epegörcsöt kap a jelenségtől, de hát a lány sosem jelezte, hogy mondjuk ő szeretné megmasszírozni a vezért - pedig azért a pár ezer aranyért igazán megtehetett volna ennél többet is.*
- Most menj... *paskol masszőze fenekére, aztán ha a lány magára hagyja, ő maga is aludni tér; van mit kipihennie*
//Reggel//
*Meglehetősen frissen ébren, annak ellenére, hogy nem szokta meg az ágyban való henyélést; thargarodi szálláshelyén is jobbára vastag medvebőrökön heverészik. Ha tudja, megmossa a képét, öblöget is egy kicsit, majd összekapva magát lesétál a taverna kocsmarészébe.*
- Reggelt... *int a lentieknek, aztán elgondolkodik, mit is reggelizzen. Elsőnek egy Bögre forralt bor rendel, 5 aranyért, majd
azt egy Krepálesz-szel fojtja le, melyért további 5 aranyat fizet. Végül az egészet egy Hagymás rántotta zárja, további 3 aranyért. *- Na! *nyammog elégedetten, majd vércsetekintettel néz körbe a fogadóban. Pillantása a tegnapi elf nőstényt kutatja.*
- Merre van az a leány?!
68. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2015-10-27 13:48:06
Üzenet elküldve: 2015-10-27 13:48:06
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 614
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 614
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Vakmerő
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Megalkuvást nem ismerő formátuma ez kettejük egymással szemben tanúsított viselkedésének: még dicsérő szó sem hangozhat el a gúny éle vagy felhangja nélkül, de ezt így is találja helyénvalónak. Más felállást elképzelni sem tudna, ha definiálniuk kellene ezt a kétes állapotú viszonyt.*
- Kíváncsi természet vagyok, ha tippelnem kéne, anyám tehető felelős érte. - *Lódít ezzel megint, hisz a családját övező ismeretei nem kevésbé sokrétűbbek annál, mint amit a kozmológia terén szerzett eddig.* - Halkabban már, tudod, errefelé presztízsem van már és nem akarnék belőle veszíteni.
*Hezitálás és fenntartások nélkül sepri be az alig perce kiszórt aranydukátokat. Amikor pénzről van szó, a félszemű nem szívbajos vagy válogatós. Van néhány olyan meló már a háta mögött, amit morális elveket követő soha nem vállalt volna el, ő azonban fiatalon már fiatalon sajátjának tekintette, amit egy strázsamester mondott rá: „vagy aki vagy fiam, mert kell egy ilyen is”.
Tanil bevonása az eseményekbe vérszegényre sikeredik, azok alapján, amit korábban látott-hallott az ízlésesen dekoltált nőtől, fogékonyabb válaszra számított. Magyarázatul talán az szolgál erre, hogy nem sokkal ezután elvonul Kagannal. Kharasshi megállapítására kelletlenül meg kell rázni a fejét, a távozóban lévő gömbölyű formák után intve.*
- Van még mit tanulnom e téren, de a piaci rés kellően széles, hogy ne kelljen itt délen a konkurenciától tartani. Holnap újrapróbálhatnánk esetleg. - *A taverna szívét felölelő mozdulat és a nyomában ügető kérdés nem teljesen váratlan, némileg mégis illetődötten talál Khanra. Lehunyt szemmel, laposan vigyorodik el.*
- Inzultusnak is vehetném a feltételezést, de tudom, hogy ez a természetedből fakad. - *Színt vált aztán a hangja.* - De nem. A fogadó és benne az a lány ott - *bök mutatóujjal Rilaira* az én kikötőm, ahol kiköthetek, ha megfáradtam. Még van néhány évem a szakmában és nem óhajtom átadni a helyem, egyelőre. A Vaskorsó az ő álma volt és én segítettem életre kelteni. Most van hova visszatérnem, de nem cseréltem az életemet egy kereskedőére. - *Korsójában a sör a végét járja már, amikor Rilai zárórát hirdet.*
- Nem rossz élet ez, Kharasshi, de nem nekünk való. Ha azt kérdeznéd, hogy szeretném-e élni, azt mondanám: igen. Hogy tudnám-e? Nem. Ahhoz már túl sok szarságot láttam odakint és ’szem nem tudnék megválni tőlük. - *Mielőtt visszavonulót fújnának a zárás végett, ad még némi rágnivalót a sötételfnek.*
- Volna helyem neked a sorainkban, ha nem viszketnél odalent túlságosan a korai továbbállás miatt. - *Ezt azonban majd a holnappal beszélik meg, most, a Vaskorsó elkészülte után először lehet része abban, ami fantáziáiban már annyiszor megjelent: abban a bizonyos közös szobában, egy közös ágyban pihenésre térni.*
- Szavad nem lehet a jó magaviseletünkre. - *Sandán vigyorogva vonja ölelésébe a szeretett nőt.*
*Megalkuvást nem ismerő formátuma ez kettejük egymással szemben tanúsított viselkedésének: még dicsérő szó sem hangozhat el a gúny éle vagy felhangja nélkül, de ezt így is találja helyénvalónak. Más felállást elképzelni sem tudna, ha definiálniuk kellene ezt a kétes állapotú viszonyt.*
- Kíváncsi természet vagyok, ha tippelnem kéne, anyám tehető felelős érte. - *Lódít ezzel megint, hisz a családját övező ismeretei nem kevésbé sokrétűbbek annál, mint amit a kozmológia terén szerzett eddig.* - Halkabban már, tudod, errefelé presztízsem van már és nem akarnék belőle veszíteni.
*Hezitálás és fenntartások nélkül sepri be az alig perce kiszórt aranydukátokat. Amikor pénzről van szó, a félszemű nem szívbajos vagy válogatós. Van néhány olyan meló már a háta mögött, amit morális elveket követő soha nem vállalt volna el, ő azonban fiatalon már fiatalon sajátjának tekintette, amit egy strázsamester mondott rá: „vagy aki vagy fiam, mert kell egy ilyen is”.
Tanil bevonása az eseményekbe vérszegényre sikeredik, azok alapján, amit korábban látott-hallott az ízlésesen dekoltált nőtől, fogékonyabb válaszra számított. Magyarázatul talán az szolgál erre, hogy nem sokkal ezután elvonul Kagannal. Kharasshi megállapítására kelletlenül meg kell rázni a fejét, a távozóban lévő gömbölyű formák után intve.*
- Van még mit tanulnom e téren, de a piaci rés kellően széles, hogy ne kelljen itt délen a konkurenciától tartani. Holnap újrapróbálhatnánk esetleg. - *A taverna szívét felölelő mozdulat és a nyomában ügető kérdés nem teljesen váratlan, némileg mégis illetődötten talál Khanra. Lehunyt szemmel, laposan vigyorodik el.*
- Inzultusnak is vehetném a feltételezést, de tudom, hogy ez a természetedből fakad. - *Színt vált aztán a hangja.* - De nem. A fogadó és benne az a lány ott - *bök mutatóujjal Rilaira* az én kikötőm, ahol kiköthetek, ha megfáradtam. Még van néhány évem a szakmában és nem óhajtom átadni a helyem, egyelőre. A Vaskorsó az ő álma volt és én segítettem életre kelteni. Most van hova visszatérnem, de nem cseréltem az életemet egy kereskedőére. - *Korsójában a sör a végét járja már, amikor Rilai zárórát hirdet.*
- Nem rossz élet ez, Kharasshi, de nem nekünk való. Ha azt kérdeznéd, hogy szeretném-e élni, azt mondanám: igen. Hogy tudnám-e? Nem. Ahhoz már túl sok szarságot láttam odakint és ’szem nem tudnék megválni tőlük. - *Mielőtt visszavonulót fújnának a zárás végett, ad még némi rágnivalót a sötételfnek.*
- Volna helyem neked a sorainkban, ha nem viszketnél odalent túlságosan a korai továbbállás miatt. - *Ezt azonban majd a holnappal beszélik meg, most, a Vaskorsó elkészülte után először lehet része abban, ami fantáziáiban már annyiszor megjelent: abban a bizonyos közös szobában, egy közös ágyban pihenésre térni.*
- Szavad nem lehet a jó magaviseletünkre. - *Sandán vigyorogva vonja ölelésébe a szeretett nőt.*
67. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2015-10-27 12:20:48
Üzenet elküldve: 2015-10-27 12:20:48
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 276
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 276
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Megfontolt
//Fogadóban//
//Törpék//
- Annyira északon még nem jártam, de el tudom képzelni, hogy a magas bércek között a kövek miatt veszélyes lehet. Én sem kockáztatnám Nagyonmagas lábait *jegyzi meg apró bólintás keretében.
Igen, Hrothgaar veszteségéről beszélgetnek, még akkor is, ha bújtatva, és arról, hogy Mae nem hibáztatja őt azért, mert visszafordult.*
~Biztosan a családja is megérti. Elküldték neki a hírt, de a temetéssel nem hiszem, hogy meg tudták volna várni. Amit tervez, egy megemlékezés, az teljesen megfelelő lesz, ha Hrothi csak kicsit is hasonlít az apjára, úgy azt hiszem, az idősebb Skyllagrimmson is egyetértene a dolgokkal.~
*Mae beszél, fele a kérdésekre, de főként azért ő, mert úgy látja a férfiak kissé esetlenebbek a helyzet kezelésében, bár Quikh gesztusa is nagyon jól jön ki.*
~Ez van, a törpét mindenki vidám népségnek tartja, aki csak sörözik, meg mulat, meg ha morgolódik is azt is csak szokásból teszi, aztán meg ha bánat ér minket, csak lesnek. Igen, vidámnak meg jó harcosnak tartanak minket, de sokszor csak a felszínt látják a magasak.~
- Akkor megoldjuk, Hrothi. Az édesapád szerette a csípősbabos húst? És a baracklekváros édesmorzsát?
*Két olyan az ő falujukban tradicionális ételre kérdez, amit a férfiak általában szeretnek, és amelyek receptjét pontosan megtanulta az édesanyjától. Maereh úgy gondolja, alkalmasak lennének, és be is tudna hozzájuk szerezni mindent, a kérdés már csak az, hogy mit felel Hrothgaar.
De Mae reménykedik, főleg, mikor a Thán gyengéden átfogja a vállát, még akkor is, ha az epizód nem tart sokáig. Arra már rájött a lány, hogy a vörös vezérnek nem éppen erőssége az érzelmek kimutatása, de ez persze nem jelenti azt, hogy nem is érez semmit.*
~Inkább bizonyos szempontból szégyellős.~ *Mae legalábbis erre tippel magában.
Meg arra, hogy a férfi esetleg a korsó fenekére kívánna nézni, és mivel ő már mindent elmondott ma estére, amit szeretett volna, inkább indul.
Nem kicsit lepi meg, hogy Hrothi is elköszön, és csatlakozik hozzá, de ez a meglepetés kellemes.
Elköszön még Quikhtől és Mirakhtól, biztosítja őket arról, hogy másnap délelőtt, vagy amint sikerül beszerezniük várja az alapanyagokat.
Azt természetesnek veszi, hogy étel jut majd az ünnepségen minden törpének, de úgy érzi, a meghívás nem az ő dolga, hanem Hrothgaaré lesz. De idő még van rá bőven.
Lassan ballag visszafelé az erődbe, a Thánra pillant, majd komolyan bólint.*
- Hát hogyne lenne meg a szobád. vagy úgy gondoltad, hogy reggel, miután megtaláltam a leveledet azonnal kiadtam valami jöttmentnek bérbe? Vagy hogy én foglaltam el? nem-nem *csóválja a fejét*, a szobád készen várt.
*Aztán nagy levegőt vesz, majd gyengéden elmosolyodik.*
- Örülök, hogy visszajöttél, és annak még jobban, hogy ilyen hamar.
*Aztán mintegy terelve a szót felveti:*
- Ha érdekelnek a Tharg-medálok tervei, akkor holnap megmutatom majd, hogy eddig mire jutottam. A fémeken is gondolkodunk, a fiúk remélem tudnak mintákkal szolgálni. De mára már elég sok minden történt.
//Törpék//
- Annyira északon még nem jártam, de el tudom képzelni, hogy a magas bércek között a kövek miatt veszélyes lehet. Én sem kockáztatnám Nagyonmagas lábait *jegyzi meg apró bólintás keretében.
Igen, Hrothgaar veszteségéről beszélgetnek, még akkor is, ha bújtatva, és arról, hogy Mae nem hibáztatja őt azért, mert visszafordult.*
~Biztosan a családja is megérti. Elküldték neki a hírt, de a temetéssel nem hiszem, hogy meg tudták volna várni. Amit tervez, egy megemlékezés, az teljesen megfelelő lesz, ha Hrothi csak kicsit is hasonlít az apjára, úgy azt hiszem, az idősebb Skyllagrimmson is egyetértene a dolgokkal.~
*Mae beszél, fele a kérdésekre, de főként azért ő, mert úgy látja a férfiak kissé esetlenebbek a helyzet kezelésében, bár Quikh gesztusa is nagyon jól jön ki.*
~Ez van, a törpét mindenki vidám népségnek tartja, aki csak sörözik, meg mulat, meg ha morgolódik is azt is csak szokásból teszi, aztán meg ha bánat ér minket, csak lesnek. Igen, vidámnak meg jó harcosnak tartanak minket, de sokszor csak a felszínt látják a magasak.~
- Akkor megoldjuk, Hrothi. Az édesapád szerette a csípősbabos húst? És a baracklekváros édesmorzsát?
*Két olyan az ő falujukban tradicionális ételre kérdez, amit a férfiak általában szeretnek, és amelyek receptjét pontosan megtanulta az édesanyjától. Maereh úgy gondolja, alkalmasak lennének, és be is tudna hozzájuk szerezni mindent, a kérdés már csak az, hogy mit felel Hrothgaar.
De Mae reménykedik, főleg, mikor a Thán gyengéden átfogja a vállát, még akkor is, ha az epizód nem tart sokáig. Arra már rájött a lány, hogy a vörös vezérnek nem éppen erőssége az érzelmek kimutatása, de ez persze nem jelenti azt, hogy nem is érez semmit.*
~Inkább bizonyos szempontból szégyellős.~ *Mae legalábbis erre tippel magában.
Meg arra, hogy a férfi esetleg a korsó fenekére kívánna nézni, és mivel ő már mindent elmondott ma estére, amit szeretett volna, inkább indul.
Nem kicsit lepi meg, hogy Hrothi is elköszön, és csatlakozik hozzá, de ez a meglepetés kellemes.
Elköszön még Quikhtől és Mirakhtól, biztosítja őket arról, hogy másnap délelőtt, vagy amint sikerül beszerezniük várja az alapanyagokat.
Azt természetesnek veszi, hogy étel jut majd az ünnepségen minden törpének, de úgy érzi, a meghívás nem az ő dolga, hanem Hrothgaaré lesz. De idő még van rá bőven.
Lassan ballag visszafelé az erődbe, a Thánra pillant, majd komolyan bólint.*
- Hát hogyne lenne meg a szobád. vagy úgy gondoltad, hogy reggel, miután megtaláltam a leveledet azonnal kiadtam valami jöttmentnek bérbe? Vagy hogy én foglaltam el? nem-nem *csóválja a fejét*, a szobád készen várt.
*Aztán nagy levegőt vesz, majd gyengéden elmosolyodik.*
- Örülök, hogy visszajöttél, és annak még jobban, hogy ilyen hamar.
*Aztán mintegy terelve a szót felveti:*
- Ha érdekelnek a Tharg-medálok tervei, akkor holnap megmutatom majd, hogy eddig mire jutottam. A fémeken is gondolkodunk, a fiúk remélem tudnak mintákkal szolgálni. De mára már elég sok minden történt.
66. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2015-10-27 11:58:48
Üzenet elküldve: 2015-10-27 11:58:48
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 628
OOC üzenetek: 77
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 628
OOC üzenetek: 77
Játékstílus: Vakmerő
//Lassacskán NAPVÁLTÁS//
*Meglehetősen felhúzza magát rajta, hogy Tanil végül is Kagannal megy szobára. Mivel a ménkű nagy embernek szemtől szemben sosem merne nemet mondani, ezért csak akkor fortyog halkan magában, amikor azok már felhaladtak a keskeny falépcsőn, melyről a vendégszobák illetve a személyzet szállása nyílik. Főleg azon pukkadozik, hogy Kharassi egyébként még az is lehet, hogy hajlandó lett volna arannyal fizetni a leány bájolgásáért, erre a Hadúr önkényesen kisajátítja a leányzót, nulla aranypengőért! Mi ez, az első éjszaka joga tán? Micsoda barbár, szűkült felfogású dolog ez! Ja hát igen, ezt mondjuk lehiggadva kénytelen beismerni: ez pont olyan közösség ahol ennek helye van. Nyitott volna kocsmát Artheniorban, a Gazdagnegyedben, az ottani jó kis halvérű nemesek bizonyára nem molesztálnák a szalmazsák természetű kézilányait. Nem is beszélve arról, hogy ha az a semmirekellő Awynnia végre idetolná a képét, mindjárt egyszerűsödne a helyzet. Ám őt hiába kereste a nap folyamán is. Pech.*
- Jó éjszakát, törpe urak-hölgyek! - *Köszön el sóhajtva a távozó mélynövésű szakasztól. Holnapra nem hívta őket, mert úgy gondolja, ami rendezkedés-tetvészkedés még van a fogadóban, azt bőségesen meg tudják oldani ők is. Az oroszlánrészét úgy is ma végezték el. Egy sajnálkozó fejcsóválással odaadja a szobakulcsot az elf nőnek is, Irelynn Ch'taelnek.*
- A szobaárat és a fogyasztást, ha kényelmesebb, holnap is rendezhetjük. Kösz, hogy kérdi.- *Biccent morózusan a távozóban lévő könnyűléptű után. Aztán Khan és Kharassi asztala felé kerül. Két-két ujjal támaszkodva az asztalra dől.*
- Záróra! - *Somolyog lesandítva a békésen italozgató kettősre.*
*Meglehetősen felhúzza magát rajta, hogy Tanil végül is Kagannal megy szobára. Mivel a ménkű nagy embernek szemtől szemben sosem merne nemet mondani, ezért csak akkor fortyog halkan magában, amikor azok már felhaladtak a keskeny falépcsőn, melyről a vendégszobák illetve a személyzet szállása nyílik. Főleg azon pukkadozik, hogy Kharassi egyébként még az is lehet, hogy hajlandó lett volna arannyal fizetni a leány bájolgásáért, erre a Hadúr önkényesen kisajátítja a leányzót, nulla aranypengőért! Mi ez, az első éjszaka joga tán? Micsoda barbár, szűkült felfogású dolog ez! Ja hát igen, ezt mondjuk lehiggadva kénytelen beismerni: ez pont olyan közösség ahol ennek helye van. Nyitott volna kocsmát Artheniorban, a Gazdagnegyedben, az ottani jó kis halvérű nemesek bizonyára nem molesztálnák a szalmazsák természetű kézilányait. Nem is beszélve arról, hogy ha az a semmirekellő Awynnia végre idetolná a képét, mindjárt egyszerűsödne a helyzet. Ám őt hiába kereste a nap folyamán is. Pech.*
- Jó éjszakát, törpe urak-hölgyek! - *Köszön el sóhajtva a távozó mélynövésű szakasztól. Holnapra nem hívta őket, mert úgy gondolja, ami rendezkedés-tetvészkedés még van a fogadóban, azt bőségesen meg tudják oldani ők is. Az oroszlánrészét úgy is ma végezték el. Egy sajnálkozó fejcsóválással odaadja a szobakulcsot az elf nőnek is, Irelynn Ch'taelnek.*
- A szobaárat és a fogyasztást, ha kényelmesebb, holnap is rendezhetjük. Kösz, hogy kérdi.- *Biccent morózusan a távozóban lévő könnyűléptű után. Aztán Khan és Kharassi asztala felé kerül. Két-két ujjal támaszkodva az asztalra dől.*
- Záróra! - *Somolyog lesandítva a békésen italozgató kettősre.*
65. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2015-10-27 10:14:44
Üzenet elküldve: 2015-10-27 10:14:44
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 138
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 138
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Fogadóban//
//Törpék//
*Megbeszélték ügyes-bajos dolgaikat, így Quikh-nek sincsen kedve tovább maradni. Mindent letudtak, vagyis majdnem mindent. *
-Jó éjszakát nektek!
*Köszön el Mae-tól és Hrothi-tól, majd Mirakh-hoz fordul. *
-Holnapra össze tudnád nekem szedni a nyersanyagokat? Ezüst, réz és alumínium. Tudom, mondtad, hogy kevés van, de ezek mindenképp kellenek. Reggel felkereslek. Akkor hát, jó éjt!
*Köszön el tőle is, és kilép a fogadóból, hogy megtérjen aludni. *
//Törpék//
*Megbeszélték ügyes-bajos dolgaikat, így Quikh-nek sincsen kedve tovább maradni. Mindent letudtak, vagyis majdnem mindent. *
-Jó éjszakát nektek!
*Köszön el Mae-tól és Hrothi-tól, majd Mirakh-hoz fordul. *
-Holnapra össze tudnád nekem szedni a nyersanyagokat? Ezüst, réz és alumínium. Tudom, mondtad, hogy kevés van, de ezek mindenképp kellenek. Reggel felkereslek. Akkor hát, jó éjt!
*Köszön el tőle is, és kilép a fogadóból, hogy megtérjen aludni. *
64. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2015-10-27 07:36:24
Üzenet elküldve: 2015-10-27 07:36:24
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 31
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 31
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//A nap vége//
*Lekésett hát a vezérről, így maga elé húzza a kikért sört. A hajnali találkozó ellen nincs kifogása, neki bőven megfelel, ha majd reggeli közben zavarhatja a nagydarab férfiembert. Ügye amúgy sem sürgős, hiszem már biztos a medvebaglyok létezésében és még gondozójuk is van.
Felvonja egyik szemöldökét, mikor Kagan mágikus üzenetet kap, hiszen kívülről csak annyit lehet érzékelni, hogy egy pillanatra elvesztette a Hadúr figyelmét.*
-Holnap. *Ismétli meg a szót, majd biccent búcsúzásként. Nézi egy ideig, miként távozik a Vashegy ura az emeletre az elfnél alig alacsonyabb fekete hajú embernővel.
Ez után hallgatja még a törpegyászt, megemelvén rajta maradt söröskorsóját a nagyszakállú kisszerzetek felé, majd beleiszik. Egyszer.
Súlyos koppanással teszi vissza a pultra a szinte tele lévő korsót, majd megköszöni azért és feláll helyéről. Magához veszi összegöngyölt köpönyegét és az emeleti szobák egyikébe megy. Ott lemossa magáról az út porát, majd pihenni tér, hogy a hajnal első sugaraival kelhessen.*
*Lekésett hát a vezérről, így maga elé húzza a kikért sört. A hajnali találkozó ellen nincs kifogása, neki bőven megfelel, ha majd reggeli közben zavarhatja a nagydarab férfiembert. Ügye amúgy sem sürgős, hiszem már biztos a medvebaglyok létezésében és még gondozójuk is van.
Felvonja egyik szemöldökét, mikor Kagan mágikus üzenetet kap, hiszen kívülről csak annyit lehet érzékelni, hogy egy pillanatra elvesztette a Hadúr figyelmét.*
-Holnap. *Ismétli meg a szót, majd biccent búcsúzásként. Nézi egy ideig, miként távozik a Vashegy ura az emeletre az elfnél alig alacsonyabb fekete hajú embernővel.
Ez után hallgatja még a törpegyászt, megemelvén rajta maradt söröskorsóját a nagyszakállú kisszerzetek felé, majd beleiszik. Egyszer.
Súlyos koppanással teszi vissza a pultra a szinte tele lévő korsót, majd megköszöni azért és feláll helyéről. Magához veszi összegöngyölt köpönyegét és az emeleti szobák egyikébe megy. Ott lemossa magáról az út porát, majd pihenni tér, hogy a hajnal első sugaraival kelhessen.*
63. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2015-10-27 00:06:34
Üzenet elküldve: 2015-10-27 00:06:34
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 856
OOC üzenetek: 175
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 856
OOC üzenetek: 175
Játékstílus: Vakmerő
//Fogadóban//
//Törpék//
*Földijei között ül a Thán és gondolatai a jelen és egy távoli múlt között ingáznak ide-oda. Kicsit mindkettőben ott van, kicsit egyikben sincs teljesen jelen.*
- Megvan az az út több idő is, én azt mondom neked. Főleg, ha felérsz a hegyek közé. Onnan aztán már nem lehet lóháton haladni...
*Válaszol az ötvös leány szavaira. Lelépésének okát a többiek a maguk amolyan törpés módján reagálják le, talán egyedül a leány, Mae kivétel ez alól, aki egy kósza, finom mozdulatot tesz Hrothgaar felé. A busa fejű törpe a lányra emeli tekintetét, és épp szólna, amikor Kviki megérkezik egy krigli serrel és azt felé nyújtja.*
- Kösz, öreg. *biccent köszönete jeléül földijének és megemeli felé a korsót, hogy koccintsanak* Ez igen jólesik most.
*Egy nagyobb korty után kriglije koppan a pulton és Hrothgaar tovább hallgatja a lányt, mivel ő veszi magához a szószóló szerepét. A Mae részéről érkezett hirtelen felajánlás őszintén meglepi, egy pillanatig nem is nagyon tudja lereagálni.*
~ Egek, milyen törődő teremtés. ~
*Fut át elméjén és szívében hálát érez. Végül pedig csak kibukik belőle az a köszönet.*
- Igen... igen, azt megköszönném neked ~kedves~ Mae.
*Oda sem figyel, csak már azt veszi észre, hogy jobb keze a lány vállán pihen. Maga is meglepődik reakcióján, kissé zavartnak érzi magát, de ez most nem ül ki arcára. Leginkább nem is a lányból áradó gyengéd törődés lepi meg, hanem a saját érzése: a hála. Rég érzett már hasonlót, és most különösen jólesik ez neki. Arcára mosoly ül ki, de csupán egy pillanatra, elvégre ő még mindig a Thánuk és nem csupán a puszipatásuk; az élet nem állhat itt meg, Hrothgaar leveszi kezét Mae válláról, és újra korsója után nyúl. Egy korty, kettő, és a kupa úra megpihen, szája szélébe pedig visszakerül a pipa. A szegfűszeggel kevert dohány illata körbelengi a társaságot.*
- Lahut lelépett, a törpe lelépett, medálok kellenek... a munka nem állhat le...
*Dörmögi és megvakargatja állát, míg agya újra felpörög.*
- Ma már nem tehetünk túl sok mindent, de holnap új nap virrad, belevetjük magunkat a munkába.
*Alig hogy ezt kimondta, a leány felkel helyéről és indulni készül. Hrothgaar egy pillanatra megfagy.*
~ Máris megy? De minek? ~
*Ő is moccan, megemelkedik helyéről és torkát köszörülve folytatja.*
- Aaazt hiszem, én is KÖHÖMM, én is megyek. Hosszú nap áll mögöttem. Holnap reggel találkozunk. Jóccakát nektek.
*Azzal Mae felé fordul és kérdőn néz a lányra.*
- Izé... az én kis kuckóm megvan még a műhely mögött?
*Érdeklődik, mert ez eddig fel sem merült benne. Mégis hol fog aludni, ha nem épült fel a kovácslak? Ha a lány elindul, akkor Hrothgaar mellette ballag ki a fogadóból.*
//Törpék//
*Földijei között ül a Thán és gondolatai a jelen és egy távoli múlt között ingáznak ide-oda. Kicsit mindkettőben ott van, kicsit egyikben sincs teljesen jelen.*
- Megvan az az út több idő is, én azt mondom neked. Főleg, ha felérsz a hegyek közé. Onnan aztán már nem lehet lóháton haladni...
*Válaszol az ötvös leány szavaira. Lelépésének okát a többiek a maguk amolyan törpés módján reagálják le, talán egyedül a leány, Mae kivétel ez alól, aki egy kósza, finom mozdulatot tesz Hrothgaar felé. A busa fejű törpe a lányra emeli tekintetét, és épp szólna, amikor Kviki megérkezik egy krigli serrel és azt felé nyújtja.*
- Kösz, öreg. *biccent köszönete jeléül földijének és megemeli felé a korsót, hogy koccintsanak* Ez igen jólesik most.
*Egy nagyobb korty után kriglije koppan a pulton és Hrothgaar tovább hallgatja a lányt, mivel ő veszi magához a szószóló szerepét. A Mae részéről érkezett hirtelen felajánlás őszintén meglepi, egy pillanatig nem is nagyon tudja lereagálni.*
~ Egek, milyen törődő teremtés. ~
*Fut át elméjén és szívében hálát érez. Végül pedig csak kibukik belőle az a köszönet.*
- Igen... igen, azt megköszönném neked ~kedves~ Mae.
*Oda sem figyel, csak már azt veszi észre, hogy jobb keze a lány vállán pihen. Maga is meglepődik reakcióján, kissé zavartnak érzi magát, de ez most nem ül ki arcára. Leginkább nem is a lányból áradó gyengéd törődés lepi meg, hanem a saját érzése: a hála. Rég érzett már hasonlót, és most különösen jólesik ez neki. Arcára mosoly ül ki, de csupán egy pillanatra, elvégre ő még mindig a Thánuk és nem csupán a puszipatásuk; az élet nem állhat itt meg, Hrothgaar leveszi kezét Mae válláról, és újra korsója után nyúl. Egy korty, kettő, és a kupa úra megpihen, szája szélébe pedig visszakerül a pipa. A szegfűszeggel kevert dohány illata körbelengi a társaságot.*
- Lahut lelépett, a törpe lelépett, medálok kellenek... a munka nem állhat le...
*Dörmögi és megvakargatja állát, míg agya újra felpörög.*
- Ma már nem tehetünk túl sok mindent, de holnap új nap virrad, belevetjük magunkat a munkába.
*Alig hogy ezt kimondta, a leány felkel helyéről és indulni készül. Hrothgaar egy pillanatra megfagy.*
~ Máris megy? De minek? ~
*Ő is moccan, megemelkedik helyéről és torkát köszörülve folytatja.*
- Aaazt hiszem, én is KÖHÖMM, én is megyek. Hosszú nap áll mögöttem. Holnap reggel találkozunk. Jóccakát nektek.
*Azzal Mae felé fordul és kérdőn néz a lányra.*
- Izé... az én kis kuckóm megvan még a műhely mögött?
*Érdeklődik, mert ez eddig fel sem merült benne. Mégis hol fog aludni, ha nem épült fel a kovácslak? Ha a lány elindul, akkor Hrothgaar mellette ballag ki a fogadóból.*
62. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2015-10-26 21:08:46
Üzenet elküldve: 2015-10-26 21:08:46
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 107
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 107
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
//Kagan//
* Na most erre mit feleljen? Derűsen megvonja a vállait és elindul a vezér után és kevéske de érdekes holmijaival belakott szobájába vezeti. Mondjuk még csak néhány dolgot pakolt ki és mivel úgy gondolta, hogy neki az eddigi szőrmékből álló ágy megfelelő, nincs is másmilyen benne. Majd jobban szét és összepakol, berendezkedik, ha kicsit több ideje lesz rá. Hagyja magát átmotozni, a szobáját is úgy vizslathatja a vezér, ahogy csak akarja. Mágikus tárgyak nincsenek benne, varázsfőzetek sem, csak gyógyfélék. Meg a vésetekkel díszített koponyák, de azok el vannak még dugva. Azok sem veszélyesek. Kagan nekivetkőzik, ő előveszi az egyik tégelyt. Ebben Vöröslő Krulz olaj van elkeverve, néhány növény, amik az izmokat lazítják és egy kevéske fűszer, hogy kellemes legyen az illata.
Kagan fölött áll meg, s bár jobb lábát átveti fölötte, csak fölé térdel a csípője magasságában, hogy a vállait is jobban elérje ennek a szép nagyra nőtt embernek. A kenőcsös tégelyt maga mellé teszi, elérhető közelségbe és haját felfogja copfba és szalaggal köti meg. Vesz a kenőcsből egy-egy kis adagot a kezére és azt elosztja a nyakán, mindkét vállán és a lapockákon és a háton, egészen addig a vonalig, ahol ő térdel. A kenőcs enyhe melegség érzetet kelt és ahogy apró simításokkal dolgozza el, úgy érzi majd Kagan, hogy átmelegszenek az izmai. A puhatolózó simítások nyomán érzi meg azokat a pontokat, ahol görcsösek az izmok.
A nyakától kezdve sorra veszi az izmokat és csontokat, egyedül a gerinc az, amihez nem nyúl, ahhoz ugyanis nem igazán szabad. Ahogy a nyaktól elér a hát legalsó vonaláig, úgy kezdi elölről az egész műveletet és minden körnél kicsivel fokozza a nyomást. A kenőcsnek köszönhetően az izmok átforrósodtak és ujjai könnyebben érik el az izmok mélységeit, a görcsök "magját". Szakavatott mozdulatokkal oldja fel azokat egymás után, szép sorban. Legalább tízszer szerencsés végig menni egy ilyen vonalon, főleg egy ekkora háton, ahhoz, hogy kellően jó eredményt érjen el. Közben persze némi egészséges pír kerül az arcára és némi verítékcsepp, ahogy az ő keze is átmelegszik a masszírozás során. Végtére is, nem épp laza munka az ilyen. Beszélni meg csak akkor fog, ha Kagan kérdezi. Magát nem terheli vele, csak ha a vezért érdekelné valami, akkor, de csak akkor. *
* Na most erre mit feleljen? Derűsen megvonja a vállait és elindul a vezér után és kevéske de érdekes holmijaival belakott szobájába vezeti. Mondjuk még csak néhány dolgot pakolt ki és mivel úgy gondolta, hogy neki az eddigi szőrmékből álló ágy megfelelő, nincs is másmilyen benne. Majd jobban szét és összepakol, berendezkedik, ha kicsit több ideje lesz rá. Hagyja magát átmotozni, a szobáját is úgy vizslathatja a vezér, ahogy csak akarja. Mágikus tárgyak nincsenek benne, varázsfőzetek sem, csak gyógyfélék. Meg a vésetekkel díszített koponyák, de azok el vannak még dugva. Azok sem veszélyesek. Kagan nekivetkőzik, ő előveszi az egyik tégelyt. Ebben Vöröslő Krulz olaj van elkeverve, néhány növény, amik az izmokat lazítják és egy kevéske fűszer, hogy kellemes legyen az illata.
Kagan fölött áll meg, s bár jobb lábát átveti fölötte, csak fölé térdel a csípője magasságában, hogy a vállait is jobban elérje ennek a szép nagyra nőtt embernek. A kenőcsös tégelyt maga mellé teszi, elérhető közelségbe és haját felfogja copfba és szalaggal köti meg. Vesz a kenőcsből egy-egy kis adagot a kezére és azt elosztja a nyakán, mindkét vállán és a lapockákon és a háton, egészen addig a vonalig, ahol ő térdel. A kenőcs enyhe melegség érzetet kelt és ahogy apró simításokkal dolgozza el, úgy érzi majd Kagan, hogy átmelegszenek az izmai. A puhatolózó simítások nyomán érzi meg azokat a pontokat, ahol görcsösek az izmok.
A nyakától kezdve sorra veszi az izmokat és csontokat, egyedül a gerinc az, amihez nem nyúl, ahhoz ugyanis nem igazán szabad. Ahogy a nyaktól elér a hát legalsó vonaláig, úgy kezdi elölről az egész műveletet és minden körnél kicsivel fokozza a nyomást. A kenőcsnek köszönhetően az izmok átforrósodtak és ujjai könnyebben érik el az izmok mélységeit, a görcsök "magját". Szakavatott mozdulatokkal oldja fel azokat egymás után, szép sorban. Legalább tízszer szerencsés végig menni egy ilyen vonalon, főleg egy ekkora háton, ahhoz, hogy kellően jó eredményt érjen el. Közben persze némi egészséges pír kerül az arcára és némi verítékcsepp, ahogy az ő keze is átmelegszik a masszírozás során. Végtére is, nem épp laza munka az ilyen. Beszélni meg csak akkor fog, ha Kagan kérdezi. Magát nem terheli vele, csak ha a vezért érdekelné valami, akkor, de csak akkor. *
61. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2015-10-26 21:03:21
Üzenet elküldve: 2015-10-26 21:03:21
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 276
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 276
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Megfontolt
//Fogadóban//
//Törpék//
– Igen Quikh, ez a kettő jól hangzik, meg legyen egy alumínium ötvözet is. Az három akkor, és meglátom, melyikkel boldogulok legkönnyebben, ha ilyen apró méretekről van szó. Bár presze a tiszta rész lenne a legegyszerűbb, de az könnyen hamisítható is.
*Mae komolyan eltöpreng magában, de igazából csak addig, míg az események fordulatot nem vesznek a Thán visszatértével. Onnantól kezdve inkább Hrothgaarra figyel, de a jelen körülmények között ez nem róható fel neki.*
– Taakeslottet *dünnyögi*, az jó hat hatnyi járás egy törpének, lovon is négy hét, fent van északon, ha jól tudom, északabbra a mi falunknál.
*Mae halkan sóhajt, aztán egy hirtelen ötlettől vezérelve Hrothi felé mozdul, nem, nem öleli meg mindenki előtt, nem hozná ezzel zavarba, még akkor sem, ha szíve szerint ezt tenné most, hogy hallotta a híreket, a legszívesebben. De azért a kezét megsimogatja, könnyedén, röviden, de reméli a másik ennyiből is rájön, hogy ő vele érez.*
– Így igaz, Wylnurana látja majd, és a tieid mind tudni fogják *mondja halkan.
Nem meri kérni, vagy felajánlani, hogy ott lenne ő is, hiszen ő csak Hrothit ismeri, az apjáról nem is hallott még csak történeteket sem eddig.*
~De készítek majd egy hagyományos törpe estebédet, búcsúzásoknál szokásosan. Teszek majd ki tányért a távozottnak és Wylnuranának is. Igen, talán ebbe Hrothi is beleegyezik majd. ~
*Összeszedi a bátorságot, és rá is kérdez.*
– Arra gondoltam, estére elkészítem a búcsúztató étkezést, a szokás szerint *szól halkan a Thánhoz.* A kovácslakban, ha te is egyetértesz.
*Bővebben nem megy bele most a részletekbe, és nem is vár azonnali választ, ha a vörös előbb még megfontolná a dolgot. Inkább hagyja, hogy a férfi elterelje a témát.*
– Kagan adott egy feladatot. Medálok készítése a Tharg jelekkel, éppen ezt tárgyaltuk a fiúkkal, az ötvözetek meg a próbadarabok kérdését.
*Aprót von a vállán.*
– Lahut ma reggel indult el, lévén elkészültünk a nagyobb építkezésekkel. Szeretne még vándorolni, de talán majd visszatér. Az új törpe eltűnt. *Mae megvonja a vállát. Neki valahogy sose tetszett igazán a fickó, volt valami furaféle érzése a közelében.
Hrothi bocsánatkérésére elmosolyodik.*
– Ezen ne izgasd magad, nincs semmi baj, Hrothi. Kagant is elrendeztem, ahogy.
~Legalábbis vissza mertem felelni neki. De igazam volt. Ami történt nem arról szól, Hrothgaar mennyire hűséges hozzá.~
*Amíg beszélnek Quikh rendel két sört, Mae számára nem kétséges, ő így fejezi ki az együttérzését a Thán felé.
A lány viszont nem az a fajta, aki csak úgy döntené magába a söröket. Reménykedik persze, hogy annyit a vörös sem fog legurítani, hogy bajba kerüljön, és a ház mögött az eresz alatt kelljen éjszakáznia. Reménykedik, még akkor is, ha ez most igen különleges helyzet.
És éppen ezért nem tesz megjegyzést, csak feláll, bocsánatkérően mosolyog.*
- Én azt hiszem, lassan indulok is vissza a kovácslakba, talán még rajzolok ma este pár vázlatot a medálokhoz. Akkor… *Tétován pillant a fiúkra.*
//Törpék//
– Igen Quikh, ez a kettő jól hangzik, meg legyen egy alumínium ötvözet is. Az három akkor, és meglátom, melyikkel boldogulok legkönnyebben, ha ilyen apró méretekről van szó. Bár presze a tiszta rész lenne a legegyszerűbb, de az könnyen hamisítható is.
*Mae komolyan eltöpreng magában, de igazából csak addig, míg az események fordulatot nem vesznek a Thán visszatértével. Onnantól kezdve inkább Hrothgaarra figyel, de a jelen körülmények között ez nem róható fel neki.*
– Taakeslottet *dünnyögi*, az jó hat hatnyi járás egy törpének, lovon is négy hét, fent van északon, ha jól tudom, északabbra a mi falunknál.
*Mae halkan sóhajt, aztán egy hirtelen ötlettől vezérelve Hrothi felé mozdul, nem, nem öleli meg mindenki előtt, nem hozná ezzel zavarba, még akkor sem, ha szíve szerint ezt tenné most, hogy hallotta a híreket, a legszívesebben. De azért a kezét megsimogatja, könnyedén, röviden, de reméli a másik ennyiből is rájön, hogy ő vele érez.*
– Így igaz, Wylnurana látja majd, és a tieid mind tudni fogják *mondja halkan.
Nem meri kérni, vagy felajánlani, hogy ott lenne ő is, hiszen ő csak Hrothit ismeri, az apjáról nem is hallott még csak történeteket sem eddig.*
~De készítek majd egy hagyományos törpe estebédet, búcsúzásoknál szokásosan. Teszek majd ki tányért a távozottnak és Wylnuranának is. Igen, talán ebbe Hrothi is beleegyezik majd. ~
*Összeszedi a bátorságot, és rá is kérdez.*
– Arra gondoltam, estére elkészítem a búcsúztató étkezést, a szokás szerint *szól halkan a Thánhoz.* A kovácslakban, ha te is egyetértesz.
*Bővebben nem megy bele most a részletekbe, és nem is vár azonnali választ, ha a vörös előbb még megfontolná a dolgot. Inkább hagyja, hogy a férfi elterelje a témát.*
– Kagan adott egy feladatot. Medálok készítése a Tharg jelekkel, éppen ezt tárgyaltuk a fiúkkal, az ötvözetek meg a próbadarabok kérdését.
*Aprót von a vállán.*
– Lahut ma reggel indult el, lévén elkészültünk a nagyobb építkezésekkel. Szeretne még vándorolni, de talán majd visszatér. Az új törpe eltűnt. *Mae megvonja a vállát. Neki valahogy sose tetszett igazán a fickó, volt valami furaféle érzése a közelében.
Hrothi bocsánatkérésére elmosolyodik.*
– Ezen ne izgasd magad, nincs semmi baj, Hrothi. Kagant is elrendeztem, ahogy.
~Legalábbis vissza mertem felelni neki. De igazam volt. Ami történt nem arról szól, Hrothgaar mennyire hűséges hozzá.~
*Amíg beszélnek Quikh rendel két sört, Mae számára nem kétséges, ő így fejezi ki az együttérzését a Thán felé.
A lány viszont nem az a fajta, aki csak úgy döntené magába a söröket. Reménykedik persze, hogy annyit a vörös sem fog legurítani, hogy bajba kerüljön, és a ház mögött az eresz alatt kelljen éjszakáznia. Reménykedik, még akkor is, ha ez most igen különleges helyzet.
És éppen ezért nem tesz megjegyzést, csak feláll, bocsánatkérően mosolyog.*
- Én azt hiszem, lassan indulok is vissza a kovácslakba, talán még rajzolok ma este pár vázlatot a medálokhoz. Akkor… *Tétován pillant a fiúkra.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5032-5051