Amon Ruadh - Vaskorsó Taverna
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 41 (801. - 820. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
820. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2025-08-13 12:00:55
Üzenet elküldve: 2025-08-13 12:00:55
ÚJ
![>Yzzgthi Orkuglu [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/12104_1638970879_ork_no.jpg)
Rang: Játékos
IC üzenetek: 9
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 9
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Sötét fellegek//
*Sokat már nem tud magáért tenni a nőstény. Még utolsó erejével előre dobja testét, és reméli, hogy elsodorja a nyüzüge elfet, de nem így történik. A vérveszteség, és az, hogy tulajdonképpen semmibe vette a sérüléseit, amiből ugye, most már kettő is van, most megbosszulja magát. A lendület elkezdődik, a pálya íve szépen hajlik, csak a leérkezés hagy némi kívánni valót maga után.
Yzzgthi ájultan terül el az elf nő lábai előtt. Bizonyára a Nagy Farkasisten húzta el oltalmazó tenyerét a nőstény alól. A jótékony sötét még a fájdalmakat is messzire űzi.
Leérkezését megelőzően, még a levegőben, kicsit elválik testétől a vállán átvetett szák anyaga, és a biztonságos zsebben megbújó vadászgörény megérzi a bajt. Segíteni most nem tud, de a földetérés pillanatában kisurran a vászonból, és eltűnik a lábak tengerében. A legelső rést keresi meg, mely a szabadba vezet, és ha kijutott,- és miért is ne jutna ki, remélhetően egy állattal senki nem foglalkozik most, mert mással van elfoglalva, - ahhoz a fához iszkol, amelynek egyik ágán a rétisas pihen. Nyurga nyüsszentésére Örvény kitárja szárnyait és még biztonságosabb helyre röppen. A vadászgörény is eltűnik valami korhadt ág, vagy kósza bokor ágai alatt. Egyelőre mást nem tehetnek.
Bent az ivóban közben tovább halad az idő, és a nőstény mit sem tud arról, hogy fajtársa is épp úgy vesztésre áll, mint ő maga. Elméjét még borítja a jótékony homály, mely talán már lassan kezd feloszlani. Ezt onnan lehet tudni, hogy a fájdalom, és a gyengeség érzése már kezd visszatérni, de eszméletlensége még nem múlik el. *
A hozzászólás írója (Yzzgthi Orkuglu) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2025.08.13 12:02:46
*Sokat már nem tud magáért tenni a nőstény. Még utolsó erejével előre dobja testét, és reméli, hogy elsodorja a nyüzüge elfet, de nem így történik. A vérveszteség, és az, hogy tulajdonképpen semmibe vette a sérüléseit, amiből ugye, most már kettő is van, most megbosszulja magát. A lendület elkezdődik, a pálya íve szépen hajlik, csak a leérkezés hagy némi kívánni valót maga után.
Yzzgthi ájultan terül el az elf nő lábai előtt. Bizonyára a Nagy Farkasisten húzta el oltalmazó tenyerét a nőstény alól. A jótékony sötét még a fájdalmakat is messzire űzi.
Leérkezését megelőzően, még a levegőben, kicsit elválik testétől a vállán átvetett szák anyaga, és a biztonságos zsebben megbújó vadászgörény megérzi a bajt. Segíteni most nem tud, de a földetérés pillanatában kisurran a vászonból, és eltűnik a lábak tengerében. A legelső rést keresi meg, mely a szabadba vezet, és ha kijutott,- és miért is ne jutna ki, remélhetően egy állattal senki nem foglalkozik most, mert mással van elfoglalva, - ahhoz a fához iszkol, amelynek egyik ágán a rétisas pihen. Nyurga nyüsszentésére Örvény kitárja szárnyait és még biztonságosabb helyre röppen. A vadászgörény is eltűnik valami korhadt ág, vagy kósza bokor ágai alatt. Egyelőre mást nem tehetnek.
Bent az ivóban közben tovább halad az idő, és a nőstény mit sem tud arról, hogy fajtársa is épp úgy vesztésre áll, mint ő maga. Elméjét még borítja a jótékony homály, mely talán már lassan kezd feloszlani. Ezt onnan lehet tudni, hogy a fájdalom, és a gyengeség érzése már kezd visszatérni, de eszméletlensége még nem múlik el. *
A hozzászólás írója (Yzzgthi Orkuglu) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2025.08.13 12:02:46
819. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2025-08-13 11:28:02
Üzenet elküldve: 2025-08-13 11:28:02
ÚJ
![>Lewonor Ante [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/2676_ork_ferfi.jpg)
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 221
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 221
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Vakmerő
//Sötét fellegek//
//Aktív: Meggyőzés – Thaleena//
* Már nem annyira mókás ez a harc. Az ork nőstény nem sokat tett hozzá a küzdelemhez, pedig ő kezdte az egészet. Azzal, hogy békésen besétált a tavernába. Most meg eszméletlenül hull a földre. *
– Bah. KÖLJ FÖL, SZUKA! * Ordít rá, talán még bele is rúgna a földön fekvőbe, ha nem féltené jobban saját irháját. Most, hogy egyedül maradt, mindkét penge rászegeződik. Annyi előnye van, hogy egyiküknek sikerült eltörnie a karját vagy legalábbis úgy fest. Először Thaleena ront rá, torkát célozva. A penge épp csak, hogy elvéti az orkot, aki a nagy kitérések közepette majdhogynem elesik. Egy közeli asztalban sikerül kapaszkodót találnia, így nem borul ő is a földre. Még nem. Mérlegeli a helyzetét. Próbál kieszelni valamit, de semmi nem jut eszébe. Sérült, fáradt és éhes is. Utóbbi a legkisebb baja most, de mégis amiatt a legmérgesebb erre a kettőre. Ő csak azért jött ide, hogy kapjon valami maradékot, erre lám, ez fogadta. Amire nem számít, az az, hogy Tharasy hamar felkel a földről, és még törött karral is nekiront. Az asztalt támasztó orknak nincs ideje kitérni, így a másik egy erős vágással szétszabdalja őt. A penge áthatol a kemény páncélon is és súlyos sebet ejt egész mellkasán. *
– Onyád. * Néz mérgesen vagy inkább csalódottan az elfre. Mintha nem erre számított volna. Mintha megegyeztek volna valamiben, és az elf galád módon szerződést bontott volna az utolsó pillanatban. Ante valóban arra számított, hogy a férfi egyetlen ütéstől kifekszik. Általában így szokott lenni, de úgy tűnik, egy különösen szívós ellenféllel van dolga.
Orkunk most már elveszti maradék erejét, meg sem próbál tovább talpon maradni. Feldönt egy széket és ő is eldől. Eszméletét nem veszíti még el, de a vérveszteségtől nehezére esik bármiféle mozgás vagy beszéd. A világ forog vele, de nagy nehezen sikerül néhány értelmes szót kinyögnie. Szavait Thaleena felé intézi. A két lombzabáló közül ő tűnik a gyengébb akaratúnak, már csak azért is, mert nő. Talán megsajnálja Antét és meggyőzi testvérét róla, hogy nem is kéne megölniük. *
– Dörgöl, Kagan jó borát. * Ha az egyiküket sikerül is meggyőznie, még az se garancia arra, hogy a másik ne szúrja át a torkát. Meg hát az se segít a helyzetén, hogy Kagan – mint megtudta – már rég nem a Thargok vezére. De a vér nem válik vízzé. Kagan biztosan sokat mesélt örököseinek legjobb barátjáról, Dörgölről, az orkról; akivel együtt építették fel Thargia falait, akivel olyan jókat beszélgettek az orkok és emberek kapcsolatáról, akivel együtt lakmároztak a Gödör körül (vagy épp a Gödörben). Ante legalábbis nem felejtette el a sok jót, amit a Thargoktól kapott. Meg a rosszat sem. *
//Aktív: Meggyőzés – Thaleena//
* Már nem annyira mókás ez a harc. Az ork nőstény nem sokat tett hozzá a küzdelemhez, pedig ő kezdte az egészet. Azzal, hogy békésen besétált a tavernába. Most meg eszméletlenül hull a földre. *
– Bah. KÖLJ FÖL, SZUKA! * Ordít rá, talán még bele is rúgna a földön fekvőbe, ha nem féltené jobban saját irháját. Most, hogy egyedül maradt, mindkét penge rászegeződik. Annyi előnye van, hogy egyiküknek sikerült eltörnie a karját vagy legalábbis úgy fest. Először Thaleena ront rá, torkát célozva. A penge épp csak, hogy elvéti az orkot, aki a nagy kitérések közepette majdhogynem elesik. Egy közeli asztalban sikerül kapaszkodót találnia, így nem borul ő is a földre. Még nem. Mérlegeli a helyzetét. Próbál kieszelni valamit, de semmi nem jut eszébe. Sérült, fáradt és éhes is. Utóbbi a legkisebb baja most, de mégis amiatt a legmérgesebb erre a kettőre. Ő csak azért jött ide, hogy kapjon valami maradékot, erre lám, ez fogadta. Amire nem számít, az az, hogy Tharasy hamar felkel a földről, és még törött karral is nekiront. Az asztalt támasztó orknak nincs ideje kitérni, így a másik egy erős vágással szétszabdalja őt. A penge áthatol a kemény páncélon is és súlyos sebet ejt egész mellkasán. *
– Onyád. * Néz mérgesen vagy inkább csalódottan az elfre. Mintha nem erre számított volna. Mintha megegyeztek volna valamiben, és az elf galád módon szerződést bontott volna az utolsó pillanatban. Ante valóban arra számított, hogy a férfi egyetlen ütéstől kifekszik. Általában így szokott lenni, de úgy tűnik, egy különösen szívós ellenféllel van dolga.
Orkunk most már elveszti maradék erejét, meg sem próbál tovább talpon maradni. Feldönt egy széket és ő is eldől. Eszméletét nem veszíti még el, de a vérveszteségtől nehezére esik bármiféle mozgás vagy beszéd. A világ forog vele, de nagy nehezen sikerül néhány értelmes szót kinyögnie. Szavait Thaleena felé intézi. A két lombzabáló közül ő tűnik a gyengébb akaratúnak, már csak azért is, mert nő. Talán megsajnálja Antét és meggyőzi testvérét róla, hogy nem is kéne megölniük. *
– Dörgöl, Kagan jó borát. * Ha az egyiküket sikerül is meggyőznie, még az se garancia arra, hogy a másik ne szúrja át a torkát. Meg hát az se segít a helyzetén, hogy Kagan – mint megtudta – már rég nem a Thargok vezére. De a vér nem válik vízzé. Kagan biztosan sokat mesélt örököseinek legjobb barátjáról, Dörgölről, az orkról; akivel együtt építették fel Thargia falait, akivel olyan jókat beszélgettek az orkok és emberek kapcsolatáról, akivel együtt lakmároztak a Gödör körül (vagy épp a Gödörben). Ante legalábbis nem felejtette el a sok jót, amit a Thargoktól kapott. Meg a rosszat sem. *
818. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2025-08-12 23:48:04
Üzenet elküldve: 2025-08-12 23:48:04
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 107
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 107
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Sötét fellegek//
*Az ork nőstény kidőlt, már csak a hegyomlás partnerét kell valahogy legyűrniük. Annak rendje és módja szerint csap le rövidkardjával, sajátos vigyorral ábrázatán. Támadása azonban gyengére sikeredik, s nem csupán azért, mert nincs akkora tapasztalata a pengék forgatása terén, mint húgának. Az ork ökle ugyanis megindul felé. Nincs híján izmoknak ő sem, legalábbis szereti ezt a megállapítást tenni magáról. Megpróbál kitérni, s szabad, bal kezével valamelyest útját állni az ütésnek, ha az mégis találna. Nagy szemeket mereszt az eredményre, tekintettel rá, hogy jó egy lépésnyit repül hátra. Felkiált a fájdalommal vegyes meglepetésében. Karját, ami útját volt hivatott állni az ütésnek, mozdítani sem bírja. Minden bizonnyal eltört. Vicsorogva igyekszik leküzdeni a jajszót. Sosem látott hasonló erőt. Szerencséjük, hogy az ork lomha, mint a tejelő tehén. Bírja még szusszal, de nyilazni egy ideig biztosan nem fog. Rövidkardját megragadva közelít hát ismét, várva az alkalmat, hogy lecsaphasson.*
*Az ork nőstény kidőlt, már csak a hegyomlás partnerét kell valahogy legyűrniük. Annak rendje és módja szerint csap le rövidkardjával, sajátos vigyorral ábrázatán. Támadása azonban gyengére sikeredik, s nem csupán azért, mert nincs akkora tapasztalata a pengék forgatása terén, mint húgának. Az ork ökle ugyanis megindul felé. Nincs híján izmoknak ő sem, legalábbis szereti ezt a megállapítást tenni magáról. Megpróbál kitérni, s szabad, bal kezével valamelyest útját állni az ütésnek, ha az mégis találna. Nagy szemeket mereszt az eredményre, tekintettel rá, hogy jó egy lépésnyit repül hátra. Felkiált a fájdalommal vegyes meglepetésében. Karját, ami útját volt hivatott állni az ütésnek, mozdítani sem bírja. Minden bizonnyal eltört. Vicsorogva igyekszik leküzdeni a jajszót. Sosem látott hasonló erőt. Szerencséjük, hogy az ork lomha, mint a tejelő tehén. Bírja még szusszal, de nyilazni egy ideig biztosan nem fog. Rövidkardját megragadva közelít hát ismét, várva az alkalmat, hogy lecsaphasson.*
817. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2025-08-12 23:16:42
Üzenet elküldve: 2025-08-12 23:16:42
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 67
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 67
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Sötét fellegek//
*Yzzgthi is makacs egy teremtés, mely nem könnyíti meg a dolgukat. Persze Thaleena elégedettlen lenne akkor is, ha egy csapásra a földre vitték volna a fenevadakat, hiszen az unalmas, ugyanakkor izmai viszont kezdenek fájni és fáradni a megerőltetéstől. A nőstény még megkísérli földre vinni őt, s amint újabb lendületet vesz, Thaleena összeszorított fogakkal várja őt. Készen áll arra, hogy ismételten megkíséreljen kitérni előle, ám ehelyett a nőstény teste feladja a küzdelmet, s vélhetően a vérveszteségtől kimerülten puffan el előtte. Megkönnyebbülten sóhajt fel az elf lány.*
- Meg is érdemled te, KOSZOS KORCS!
*Üvölti diadalittasan, s mindezt oly magabiztosággal, mintha egy perccel ezelőtt még nem azt latolgatta volna, hogy talán érdemes volna elszaladniuk.
Gondjaik ezzel ugyan nem érnek véget, elvégre a behemót továbbra is kísérletet óhajt tenni arra, hogy szegény testvére arcát összetörje, melyet Thaleena nyilván nem hagyhat ennyiben, hiszen mindenki tudja már a környéken, hogy Tharasy orrát csak ő verheti be.
Thaleena teleszívja tüdejét levegővel, majd erősen rámarkol kardjára, ujjai teljesen el is fehérednek ettől. Az ork nőstényen aratott diadal valamelyest megrészegíti őt, s egy utolsó löket adrenalint pumpál vérébe. Minden erejét bevetve veselkedik neki Lewonornak, hogy egy suhintással célozza meg annak torkát. Tekintetében korábban nem látott vérszomj csillan meg, valamint gyilkos elszántság, hogy végre a hatalmas hústornyot is a földre vihessék.*
*Yzzgthi is makacs egy teremtés, mely nem könnyíti meg a dolgukat. Persze Thaleena elégedettlen lenne akkor is, ha egy csapásra a földre vitték volna a fenevadakat, hiszen az unalmas, ugyanakkor izmai viszont kezdenek fájni és fáradni a megerőltetéstől. A nőstény még megkísérli földre vinni őt, s amint újabb lendületet vesz, Thaleena összeszorított fogakkal várja őt. Készen áll arra, hogy ismételten megkíséreljen kitérni előle, ám ehelyett a nőstény teste feladja a küzdelmet, s vélhetően a vérveszteségtől kimerülten puffan el előtte. Megkönnyebbülten sóhajt fel az elf lány.*
- Meg is érdemled te, KOSZOS KORCS!
*Üvölti diadalittasan, s mindezt oly magabiztosággal, mintha egy perccel ezelőtt még nem azt latolgatta volna, hogy talán érdemes volna elszaladniuk.
Gondjaik ezzel ugyan nem érnek véget, elvégre a behemót továbbra is kísérletet óhajt tenni arra, hogy szegény testvére arcát összetörje, melyet Thaleena nyilván nem hagyhat ennyiben, hiszen mindenki tudja már a környéken, hogy Tharasy orrát csak ő verheti be.
Thaleena teleszívja tüdejét levegővel, majd erősen rámarkol kardjára, ujjai teljesen el is fehérednek ettől. Az ork nőstényen aratott diadal valamelyest megrészegíti őt, s egy utolsó löket adrenalint pumpál vérébe. Minden erejét bevetve veselkedik neki Lewonornak, hogy egy suhintással célozza meg annak torkát. Tekintetében korábban nem látott vérszomj csillan meg, valamint gyilkos elszántság, hogy végre a hatalmas hústornyot is a földre vihessék.*
816. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2025-08-12 09:21:42
Üzenet elküldve: 2025-08-12 09:21:42
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 17
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 17
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Karheia//
*Vegyes érzések keringenek benne, ilyennek és telejesen másnak képzelte a találkozást a vezérrel. Kivéve persze a sepregetést, azt nem tudja feldolgozni magában, sehogy sem megy, és úgy tűnik Rheia inkább Yagnarnak ad igazat, mint neki. Ezzel ugyan bosszantja a lányt, de eszébe sem jut igazán vitába szállni azzal, akit éppen ölelget, mert bár cserfes és szabadszájú kissé, akit szeret, azt nagyon. Egyelőre egy ilyen személy van csak széles Lanawinon akire ezt tudja elmondani, ezért bármit meg tud neki bocsájtani.*
- Előbb-utóbb csak sikerülni fog! *Mondja vidáman és határozottan, ezzel elhatározva, hogy már csak azért is seggbe rúgja majd az egyik hosszúfülűt. Ő még ugyan ragaszkodna az öleléshez, de nővére indulni szeretne, így vidáman folytatja az útját a Vaskorsó felé. Néhányszor látta már a mostani kinézetét, de nem ment be, a sok rossz élmény miatt. Ott látta utoljára a szüleit, ott ültek utoljára négyesben, mint egy család. Elle testvére azóta sem került elő, és eddig nem is gondolt túl sokat a régi családjára. Most ahogy közelednek, viszont kezd egy kicsit rosszabbul lenni, gombóc gyűlik a torkába, de próbálja visszafogni magát, hogy Rheia ebből ne vegyen semmit észre. Egy lépéssel le is marad, hosszú tincseivel pedig elrejti az arcát a nő elől. Érzi, hogy lábai egyre csak elnehezednek, ahogy a nyikorgó ajtó felé közelednek, de megmakacsolja magát és dacosan előremeredve figyeli nővére vállait, arra koncentrálva, hogy ne maradjon le teljesen. Végül beérnek, de más emlékek támadják meg, mint amire számított.*
- Mi a szar! *Nyögi ki, miközben teljesen elfehéredik, ahogy meglátja a nőstény orkot. A kétségbeesést a düh veszi át, ugyanúgy, ahogy lángra lobbannak Rheia lélektükrei is a látvány hatására. Azonban a parancsnak engdelmeskedik, gyűlölettel nézve végig amíg csak tudja a zöldbőrűt és elindul a mutatott asztal felé. Akaratlanul a tőre markolatára fonódnak az ujjai, és elfehéredve markolja, amíg le nem vágja magát a kért asztalhoz. Érzelmek sokasága kúszik át az arcán és könnyek kezdenek gyűlni a szemeiben. Még élénk benne a Kagan kürtszava előtti idő és úgy tűnik a Rheia által ápolt lelki sebek pedig felszakadni látszanak. Végül hirtelen felpattan és maga elé, vagy magának mondja.*
- Megölöm! *Könnyein alig látva át akar megindulni az ork nőstény felé.*
*Vegyes érzések keringenek benne, ilyennek és telejesen másnak képzelte a találkozást a vezérrel. Kivéve persze a sepregetést, azt nem tudja feldolgozni magában, sehogy sem megy, és úgy tűnik Rheia inkább Yagnarnak ad igazat, mint neki. Ezzel ugyan bosszantja a lányt, de eszébe sem jut igazán vitába szállni azzal, akit éppen ölelget, mert bár cserfes és szabadszájú kissé, akit szeret, azt nagyon. Egyelőre egy ilyen személy van csak széles Lanawinon akire ezt tudja elmondani, ezért bármit meg tud neki bocsájtani.*
- Előbb-utóbb csak sikerülni fog! *Mondja vidáman és határozottan, ezzel elhatározva, hogy már csak azért is seggbe rúgja majd az egyik hosszúfülűt. Ő még ugyan ragaszkodna az öleléshez, de nővére indulni szeretne, így vidáman folytatja az útját a Vaskorsó felé. Néhányszor látta már a mostani kinézetét, de nem ment be, a sok rossz élmény miatt. Ott látta utoljára a szüleit, ott ültek utoljára négyesben, mint egy család. Elle testvére azóta sem került elő, és eddig nem is gondolt túl sokat a régi családjára. Most ahogy közelednek, viszont kezd egy kicsit rosszabbul lenni, gombóc gyűlik a torkába, de próbálja visszafogni magát, hogy Rheia ebből ne vegyen semmit észre. Egy lépéssel le is marad, hosszú tincseivel pedig elrejti az arcát a nő elől. Érzi, hogy lábai egyre csak elnehezednek, ahogy a nyikorgó ajtó felé közelednek, de megmakacsolja magát és dacosan előremeredve figyeli nővére vállait, arra koncentrálva, hogy ne maradjon le teljesen. Végül beérnek, de más emlékek támadják meg, mint amire számított.*
- Mi a szar! *Nyögi ki, miközben teljesen elfehéredik, ahogy meglátja a nőstény orkot. A kétségbeesést a düh veszi át, ugyanúgy, ahogy lángra lobbannak Rheia lélektükrei is a látvány hatására. Azonban a parancsnak engdelmeskedik, gyűlölettel nézve végig amíg csak tudja a zöldbőrűt és elindul a mutatott asztal felé. Akaratlanul a tőre markolatára fonódnak az ujjai, és elfehéredve markolja, amíg le nem vágja magát a kért asztalhoz. Érzelmek sokasága kúszik át az arcán és könnyek kezdenek gyűlni a szemeiben. Még élénk benne a Kagan kürtszava előtti idő és úgy tűnik a Rheia által ápolt lelki sebek pedig felszakadni látszanak. Végül hirtelen felpattan és maga elé, vagy magának mondja.*
- Megölöm! *Könnyein alig látva át akar megindulni az ork nőstény felé.*
815. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2025-08-11 18:08:17
Üzenet elküldve: 2025-08-11 18:08:17
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 602
OOC üzenetek: 86
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 602
OOC üzenetek: 86
Játékstílus: Szelíd
//Sötét fellegek//
*Az a csekély számú paraszt, aki a fogadóban tartózkodott, már rég kirontott az épületből az éktelen csetepaté hatására. A csapos is jobbnak látta, ha a két hegyesfülűre hagyja az orkok dolgát - legalábbis nem avatkozik bele. Ezen kívül csak remélheti, hogy tharg vendégei diadalmaskodnak.
A küzdelem egyre elkeseredettebbé válik, ahogy résztvevői kifulladnak. Az elfek valamivel jobban állnak, mint termetes ellenfeleik. Az orkokon ugyanis akad sérülés épp elég, s ha nem is túl komolyak, elég fájdalmasak hozzá, hogy hátráltassák őket. Olyannyira, hogy Yzzgthi képtelen a további cselekvésre. Ugyan támadásra készen előreveti magát, de nem hegyesfülű ellenfelére érkezik, ahogy eltervezte, hanem a padlóra. Az erős fájdalom ugyanis ledönti talpáról, ő pedig eszméletét veszíti.
Lewonor sem büszkélkedik sokkal kevesebb sérüléssel, mint társa, de a hatalmas ork szívósnak bizonyul és továbbra is képes ellenállni ellenfeleinek. Dagadó izmai belefeszülnek az újabb mozdulatba, ökle pedig ha nem is penge, majdnem annyira veszélyes. A kérdés csupán annyi, mennyit bír még el teste? *
*Az a csekély számú paraszt, aki a fogadóban tartózkodott, már rég kirontott az épületből az éktelen csetepaté hatására. A csapos is jobbnak látta, ha a két hegyesfülűre hagyja az orkok dolgát - legalábbis nem avatkozik bele. Ezen kívül csak remélheti, hogy tharg vendégei diadalmaskodnak.
A küzdelem egyre elkeseredettebbé válik, ahogy résztvevői kifulladnak. Az elfek valamivel jobban állnak, mint termetes ellenfeleik. Az orkokon ugyanis akad sérülés épp elég, s ha nem is túl komolyak, elég fájdalmasak hozzá, hogy hátráltassák őket. Olyannyira, hogy Yzzgthi képtelen a további cselekvésre. Ugyan támadásra készen előreveti magát, de nem hegyesfülű ellenfelére érkezik, ahogy eltervezte, hanem a padlóra. Az erős fájdalom ugyanis ledönti talpáról, ő pedig eszméletét veszíti.
Lewonor sem büszkélkedik sokkal kevesebb sérüléssel, mint társa, de a hatalmas ork szívósnak bizonyul és továbbra is képes ellenállni ellenfeleinek. Dagadó izmai belefeszülnek az újabb mozdulatba, ökle pedig ha nem is penge, majdnem annyira veszélyes. A kérdés csupán annyi, mennyit bír még el teste? *
814. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2025-08-09 09:37:44
Üzenet elküldve: 2025-08-09 09:37:44
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 418
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 418
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
//Nyílt//
*A Taverna ajtaján egy ágrólszakadt katona, amolyan útszéli zsoldos-forma fickó lép be. Rövidkard lóg a bal oldalán, bozótvágó a jobbon, bőrvértet is visel, de mégse úgy tűnik, mint aki harcolni érkezne. Inkább csak magán tartja minden ingóságát, és ennek legékesebb bizonyítéka az alaposan megkapolt hátizsák, amin még ott van felszíjazva egy hegedűtok, meg egy körpajzs is. Nehézkesen leemeli a hátáról a málhát, és úgy indul meg a söntés felé.
Mindjárt azzal kezdi, hogy kifizet 14 aranyat, legyen egy Szoba, ahol éjszaka megalhat
.
Aztán az italok, ételek felől kezd érdeklődni, és végül választása egy korsó jó Tharg házi sörre esik, amiért 9 aranyat,, valamint egy tál Kecskeragu ra esik, amiért pedig 11 aranyat fizet .
Keres magának egy félreeső helyet, ahonnan szemmel tudja tartani a fogadót, amíg az ételre vár, a sörét ugyanis rögtön magához veszi.
Kíváncsi, hogy betérnek-e ide helyiek is néhanapján. Hallott a thargok sajátos tetoválásairól, és mivel ő éppen most szeretné tovább mélyíteni tetováló ismereteit, örömmel megnézne párat. Az meg már csak külön előny lenne, ha valamilyen formás női idomokon csodálhatná meg. Hiszen Mykaelt továbbra is nagyon hajtja a vére egyre több pikáns kaland felé.*
*A Taverna ajtaján egy ágrólszakadt katona, amolyan útszéli zsoldos-forma fickó lép be. Rövidkard lóg a bal oldalán, bozótvágó a jobbon, bőrvértet is visel, de mégse úgy tűnik, mint aki harcolni érkezne. Inkább csak magán tartja minden ingóságát, és ennek legékesebb bizonyítéka az alaposan megkapolt hátizsák, amin még ott van felszíjazva egy hegedűtok, meg egy körpajzs is. Nehézkesen leemeli a hátáról a málhát, és úgy indul meg a söntés felé.
Mindjárt azzal kezdi, hogy kifizet 14 aranyat, legyen egy Szoba, ahol éjszaka megalhat
.Aztán az italok, ételek felől kezd érdeklődni, és végül választása egy korsó jó Tharg házi sörre esik, amiért 9 aranyat,
, valamint egy tál Kecskeragu ra esik, amiért pedig 11 aranyat fizet .Keres magának egy félreeső helyet, ahonnan szemmel tudja tartani a fogadót, amíg az ételre vár, a sörét ugyanis rögtön magához veszi.
Kíváncsi, hogy betérnek-e ide helyiek is néhanapján. Hallott a thargok sajátos tetoválásairól, és mivel ő éppen most szeretné tovább mélyíteni tetováló ismereteit, örömmel megnézne párat. Az meg már csak külön előny lenne, ha valamilyen formás női idomokon csodálhatná meg. Hiszen Mykaelt továbbra is nagyon hajtja a vére egyre több pikáns kaland felé.*
813. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2025-08-08 10:16:09
Üzenet elküldve: 2025-08-08 10:16:09
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 9
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 9
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Sötét fellegek//
*Kezd nagyon elege lenni. A sebe is eléggé lüktet, és igen kellemetlen érzés már a még mindig benne lévő, kifelé kandikáló nyílvessző vég. Használhatatlan bal karja miatt támadása nem is sikerül igazán, jobbára sehogy se. Még odáig sem jut el, hogy a hegyesfülűt testközelbe kerítse, mert az elsiklik előle, mint egy kígyó. *
-Harg!
*Szakad fel torkából a bosszús kiáltás, főleg, hogy itt még nem áll meg az élet. Az elf visszatámad, egyenesen Yzzgthi mellkasát veszi célba, és ezzel egyidőben a másik is feléje fordul, szintén a nőstény mellkasát célozva meg. A két támadás között csak annyi a különbség, hogy egyik szúrni akar, a másik vágni. Hogy kitérjen a szúrás elől, kissé kifordul, ezúttal ép oldalát tolva előre, így Thaleena szúrása elmegy a mellkasa előtt, ám pont belefordul az elf férfi vágásába. Szerencsére ez sem lesz így halálos, hiszen a keskenyebbik felét mutatja feléje. Viszont a kard éle könnyű sebet ejt jobb felkarján. Nem túl mélyet, de vékony csíkban megfesti vére a bőrét. Mivel erős bőrvért van rajta így a mellkasát nem éri sebzés. Ezzel kis időt is veszít, ám torkából, bár mennyire is kellemetlen a seb, most nem tör elő méltatlankodás. Összeszorított fogakkal dobja előre magát a nő irányába, hátha ezúttal végre elsodorhatja lendületével.
Szeme sarkából látja csupán, villanásként érzékeli, hogy fajtársa a másik elfre támad, annak így talán nem lesz több alkalma Yzzgthit megvagdosni. *
A hozzászólás írója (Yzzgthi Orkuglu) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2025.08.08 10:16:34
*Kezd nagyon elege lenni. A sebe is eléggé lüktet, és igen kellemetlen érzés már a még mindig benne lévő, kifelé kandikáló nyílvessző vég. Használhatatlan bal karja miatt támadása nem is sikerül igazán, jobbára sehogy se. Még odáig sem jut el, hogy a hegyesfülűt testközelbe kerítse, mert az elsiklik előle, mint egy kígyó. *
-Harg!
*Szakad fel torkából a bosszús kiáltás, főleg, hogy itt még nem áll meg az élet. Az elf visszatámad, egyenesen Yzzgthi mellkasát veszi célba, és ezzel egyidőben a másik is feléje fordul, szintén a nőstény mellkasát célozva meg. A két támadás között csak annyi a különbség, hogy egyik szúrni akar, a másik vágni. Hogy kitérjen a szúrás elől, kissé kifordul, ezúttal ép oldalát tolva előre, így Thaleena szúrása elmegy a mellkasa előtt, ám pont belefordul az elf férfi vágásába. Szerencsére ez sem lesz így halálos, hiszen a keskenyebbik felét mutatja feléje. Viszont a kard éle könnyű sebet ejt jobb felkarján. Nem túl mélyet, de vékony csíkban megfesti vére a bőrét. Mivel erős bőrvért van rajta így a mellkasát nem éri sebzés. Ezzel kis időt is veszít, ám torkából, bár mennyire is kellemetlen a seb, most nem tör elő méltatlankodás. Összeszorított fogakkal dobja előre magát a nő irányába, hátha ezúttal végre elsodorhatja lendületével.
Szeme sarkából látja csupán, villanásként érzékeli, hogy fajtársa a másik elfre támad, annak így talán nem lesz több alkalma Yzzgthit megvagdosni. *
A hozzászólás írója (Yzzgthi Orkuglu) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2025.08.08 10:16:34
812. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2025-08-06 13:16:59
Üzenet elküldve: 2025-08-06 13:16:59
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 221
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 221
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Vakmerő
//Sötét fellegek//
* Miután újabb sérülést szenved el, ellenfelei hagynak neki egy szusszanásnyi időt. Meglepő, hogy már vagy egy perce küzdenek, de még nem csatlakozott be öt másik Tharg, hogy legyen esélyük az orkok ellen. Ezt akár sértésnek is vehetné, de nem veszi. Örül, hogy egyelőre minden végtagja a helyén van, és a hátából se csináltak tűpárnát az emberek (vagy elfek) nyilai. Látja, hogy a két hosszúfülű ezúttal a nőstényre támad. Ez tökéletes alkalom lenne, hogy bőrét mentve kirohanjon a tavernából, és hagyja hogy fajtársának is legyen egy kis sikerélménye. Amúgy is: ha egyedül kereste a bajt, biztosan egyedül is elbánik ezzel a két pojácával. Más kérdés, hogy Yzzghti nem kereste a bajt, de Ante nem Teysus jobbkeze, hogy igazságot tegyen mindenhol a világban. Mégsem fut el, mert mégiscsak jól esne ezek után legalább jól pofán vágni az egyiket. Meg aztán hova futna? Artheniorba? A szántóföldre? Ha már belekezdett, végig kell csinálnia. Nem mintha látott vagy hallott volna bárkit kiszaladni, segítségért kiáltani. *
– O gyengevérű fojtádot! Múljal mán kü! * Örül, hogy ezúttal nem kell kitérnie az elfek támadása elől, viszont nem lenne jó, ha emiatt társa kimúlna, és innentől egyedül kéne elbánnia a két elffel. Nem változtat a stratégián, ami eddig se vált be, és két szóval leírható: öklével üt. Eszébe jut ugyan, hogy ki kéne csavarni Tharasy kezéből a kardot, de akkor könnyen lehet, hogy íjra váltana. Az íj kis távolságból nem épp hatékony fegyver, viszont amilyen mozgékonyak a hosszú életű barátai, addig jó, amíg csak karddal támadnak. Legalábbis az ork csekély intelligenciájával erre a következtetésre jut.
Nem tesz mást tehát, mint eddig: próbálja öklével felképelni a hímet. *
* Miután újabb sérülést szenved el, ellenfelei hagynak neki egy szusszanásnyi időt. Meglepő, hogy már vagy egy perce küzdenek, de még nem csatlakozott be öt másik Tharg, hogy legyen esélyük az orkok ellen. Ezt akár sértésnek is vehetné, de nem veszi. Örül, hogy egyelőre minden végtagja a helyén van, és a hátából se csináltak tűpárnát az emberek (vagy elfek) nyilai. Látja, hogy a két hosszúfülű ezúttal a nőstényre támad. Ez tökéletes alkalom lenne, hogy bőrét mentve kirohanjon a tavernából, és hagyja hogy fajtársának is legyen egy kis sikerélménye. Amúgy is: ha egyedül kereste a bajt, biztosan egyedül is elbánik ezzel a két pojácával. Más kérdés, hogy Yzzghti nem kereste a bajt, de Ante nem Teysus jobbkeze, hogy igazságot tegyen mindenhol a világban. Mégsem fut el, mert mégiscsak jól esne ezek után legalább jól pofán vágni az egyiket. Meg aztán hova futna? Artheniorba? A szántóföldre? Ha már belekezdett, végig kell csinálnia. Nem mintha látott vagy hallott volna bárkit kiszaladni, segítségért kiáltani. *
– O gyengevérű fojtádot! Múljal mán kü! * Örül, hogy ezúttal nem kell kitérnie az elfek támadása elől, viszont nem lenne jó, ha emiatt társa kimúlna, és innentől egyedül kéne elbánnia a két elffel. Nem változtat a stratégián, ami eddig se vált be, és két szóval leírható: öklével üt. Eszébe jut ugyan, hogy ki kéne csavarni Tharasy kezéből a kardot, de akkor könnyen lehet, hogy íjra váltana. Az íj kis távolságból nem épp hatékony fegyver, viszont amilyen mozgékonyak a hosszú életű barátai, addig jó, amíg csak karddal támadnak. Legalábbis az ork csekély intelligenciájával erre a következtetésre jut.
Nem tesz mást tehát, mint eddig: próbálja öklével felképelni a hímet. *
811. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2025-08-03 17:57:34
Üzenet elküldve: 2025-08-03 17:57:34
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 107
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 107
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Sötét fellegek//
*Thaleena ugyan beszáll a küzdelembe a böhöm ork ellen, de az jól bírja a támadásokat. Szívós egy jószág. Ellenfeleik sebesültek, rajtuk pedig egyelőre egy karc sem látszik. Elmereng rajta, hogyha valahogy távolságot tudna ékelni maga és a bestia közé, úgy egy jól irányzott nyílvessző talán véget vethetne küzdelmüknek. Ám ekkor arra lesz figyelmes, hogy a nőstény húgát veszi célba és megpróbálja megragadni.*
-Vedd le rólad a kezed, te mocskos ork!
*Vigyázva maga mellett a nagyobb darabra ellép, s kardjával a nőstény mellkasa felé suhint. Dühből cselekszik, holtan akarja látni az orkot, aki kezet emelt testvérére.*
A hozzászólás írója (Hegyvidéki Tharasy) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2025.08.03 17:59:07
*Thaleena ugyan beszáll a küzdelembe a böhöm ork ellen, de az jól bírja a támadásokat. Szívós egy jószág. Ellenfeleik sebesültek, rajtuk pedig egyelőre egy karc sem látszik. Elmereng rajta, hogyha valahogy távolságot tudna ékelni maga és a bestia közé, úgy egy jól irányzott nyílvessző talán véget vethetne küzdelmüknek. Ám ekkor arra lesz figyelmes, hogy a nőstény húgát veszi célba és megpróbálja megragadni.*
-Vedd le rólad a kezed, te mocskos ork!
*Vigyázva maga mellett a nagyobb darabra ellép, s kardjával a nőstény mellkasa felé suhint. Dühből cselekszik, holtan akarja látni az orkot, aki kezet emelt testvérére.*
A hozzászólás írója (Hegyvidéki Tharasy) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2025.08.03 17:59:07
810. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2025-08-03 17:39:41
Üzenet elküldve: 2025-08-03 17:39:41
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 67
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 67
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Sötét fellegek//
*Érzi, hogy lassacskán kezd elfáradni, de pihenni nincsen ideje, elvégre a felbőszült Yzzg már felé is ront, ennek okán Tharasy magára marad Lewonorral. Thaleena nem retten meg a termetes nőstény látványától, aki mint egy veszett vadállat kezd el mindennel is próbálkozni. Az ork sérült karjával nem sokra megy, jóformán meg sem suhintja Thaleena karját, így az elf pengéje még mindig kezében marad.
Szerencséjére a másik markoló kéz elől is éppen sikerül kilépnie oldalra, s ez a tudat nem feltétlenül nyugtatja meg őt. Ez a harc nehezebb számukra, mint ami mentális stabilitásához szükséges, s az is felmerül benne, hogy jobb lenne most kereket oldani. Volt már ilyenre példa korábban, ezért is vannak itt most, hogy újabb bajba keverjék magukat.
Menekülés helyett inkább indulatból visszatámad, ismételten szúrni próbál, ezúttal már kíméletlenebbül céloz és az ork nőstény mellkasát próbálja célkeresztbe venni. Thaleenán már egyértelműen látható az, hogy ezt a párharcot minél előbb lezárni óhajtja, fejre viszont nem kísérel meg támadni, mert az túl kicsi felületnek tartja és már nem engedhetnek meg maguknak hibákat.*
*Érzi, hogy lassacskán kezd elfáradni, de pihenni nincsen ideje, elvégre a felbőszült Yzzg már felé is ront, ennek okán Tharasy magára marad Lewonorral. Thaleena nem retten meg a termetes nőstény látványától, aki mint egy veszett vadállat kezd el mindennel is próbálkozni. Az ork sérült karjával nem sokra megy, jóformán meg sem suhintja Thaleena karját, így az elf pengéje még mindig kezében marad.
Szerencséjére a másik markoló kéz elől is éppen sikerül kilépnie oldalra, s ez a tudat nem feltétlenül nyugtatja meg őt. Ez a harc nehezebb számukra, mint ami mentális stabilitásához szükséges, s az is felmerül benne, hogy jobb lenne most kereket oldani. Volt már ilyenre példa korábban, ezért is vannak itt most, hogy újabb bajba keverjék magukat.
Menekülés helyett inkább indulatból visszatámad, ismételten szúrni próbál, ezúttal már kíméletlenebbül céloz és az ork nőstény mellkasát próbálja célkeresztbe venni. Thaleenán már egyértelműen látható az, hogy ezt a párharcot minél előbb lezárni óhajtja, fejre viszont nem kísérel meg támadni, mert az túl kicsi felületnek tartja és már nem engedhetnek meg maguknak hibákat.*
809. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2025-08-03 15:06:04
Üzenet elküldve: 2025-08-03 15:06:04
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 9
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 9
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Sötét fellegek//
*Eszében nincs fajtársát magára hagyni. Ennek több oka is. A hím miatta szállt be a küzdelembe, mely a nőstényt magát is meglepetésként érte. Mármint Tharasy nyílvesszője, mely bár már nem annyira, de még mindig kiáll bal vállcsontja alól. A hegy mélyebbre ment, és az egész roppant kellemetlen, fájdalmas érzés. De hát ork, így a fájdalomtűrése magasabb, mint más lényeké. Egy darabig. És neki is a vérveszteség a hátrány. De ez most még nem játszik be teljesen, még bírja kicsit szusszal.
Mivel hajítóbárdja elhussan az elf nő mellett, bosszúsan konstatálja a fegyver időleges elveszítését. S egyidőben Ante felszólításával, vagy talán egy szívverésnyi idővel még haramabb is, előre veti magát Thaleena felé, hogy teljes súlyával és erejével, elsodorja a hegyesfülű kellemetlenkedő. Ugyan, bal oldala szinte használhatatlan, a karját alig bírja emelni, de annyit igyekszik megtenni, hogy bal kezének ujjai ráfoghassan a nő jobb csuklójára, amelyben a kardját tartja, s ha lehet, kettőjük teste közé szorítja. Mivel lendületet is vett, így súlyához és erejéhez még ez is hozzáadódik, vélhetően elveszítik egyensúlyukat. Az, hogy földet érnek-e, vagy mégis sikerül állva maradni, nem annyira lényeges. Ahogy az elfnőhöz ér, jobb marka igyekszik elkapni Thaleena karcsú nyakát, s rászorít. Ha el is esnek, vélhetően az elf kerül alulra, akkor még testének súlyával is ránehezedik, hogy kiszorítsa a másikból a szuszt. *
*Eszében nincs fajtársát magára hagyni. Ennek több oka is. A hím miatta szállt be a küzdelembe, mely a nőstényt magát is meglepetésként érte. Mármint Tharasy nyílvesszője, mely bár már nem annyira, de még mindig kiáll bal vállcsontja alól. A hegy mélyebbre ment, és az egész roppant kellemetlen, fájdalmas érzés. De hát ork, így a fájdalomtűrése magasabb, mint más lényeké. Egy darabig. És neki is a vérveszteség a hátrány. De ez most még nem játszik be teljesen, még bírja kicsit szusszal.
Mivel hajítóbárdja elhussan az elf nő mellett, bosszúsan konstatálja a fegyver időleges elveszítését. S egyidőben Ante felszólításával, vagy talán egy szívverésnyi idővel még haramabb is, előre veti magát Thaleena felé, hogy teljes súlyával és erejével, elsodorja a hegyesfülű kellemetlenkedő. Ugyan, bal oldala szinte használhatatlan, a karját alig bírja emelni, de annyit igyekszik megtenni, hogy bal kezének ujjai ráfoghassan a nő jobb csuklójára, amelyben a kardját tartja, s ha lehet, kettőjük teste közé szorítja. Mivel lendületet is vett, így súlyához és erejéhez még ez is hozzáadódik, vélhetően elveszítik egyensúlyukat. Az, hogy földet érnek-e, vagy mégis sikerül állva maradni, nem annyira lényeges. Ahogy az elfnőhöz ér, jobb marka igyekszik elkapni Thaleena karcsú nyakát, s rászorít. Ha el is esnek, vélhetően az elf kerül alulra, akkor még testének súlyával is ránehezedik, hogy kiszorítsa a másikból a szuszt. *
808. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2025-08-02 11:16:50
Üzenet elküldve: 2025-08-02 11:16:50
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 221
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 221
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Vakmerő
//Sötét fellegek//
* Fajtársa csak bekapcsolódik a harcba (most már nem csak annak passzív elszenvedőjeként). Így már egy fokkal könnyebb dolguk lesz az elfek ellen. Pechjükre még mindig hátrányból küzdenek, hiszen mindketten hamar megsérültek. Ezen már nem lehet változtatni másképp, minthogy ugyanúgy (vagy még jobban) elbánnak ellenfeleikkel, mint ők velük.
Antéből állati üvöltés tör elő, amikor újabb találatot szenved el – ezúttal Thaleena pengéje okozza a fájdalmat. Ante egyetlen szerencséje, hogy a nő ereje épp csak elég arra, hogy átszúrjon a vastag páncélon; viszont hosszúkardja nem hatol olyan mélyen Ante bordái közé, ahogy azt elképzelte.
~ Szúnyogcsípés! ~ Az ork persze ennek se örül – egy szúnyogcsípésnél azért mégiscsak nagyobb a fájdalom –, és rögtön hátralép egyet. Ennek következtében a nő következő szúrása már csak a levegőt éri. Hasonlóan jár Tharasy is, aki úgy tűnik, a harc gyors lezárását tűzte ki célul – sikertelenül. Fegyvere szintén csak a levegőt suhintja. Ante kitartó, de azért egy szusszanásnyi időt neki is pihennie kell. Menekülni nincs lehetőség, hiszen az elfek rögtön lenyilaznák őket. Meg amúgy is, nem olyan fából faragták őket. Antét biztosan nem. Viszont az is tény, hogyha még egy-két ilyen szúrást vagy vágást bekap, akkor a vérveszteségtől nem fog tudni tovább harcolni. Még szerencse, hogy itt van fajtársa, aki biztosan szívesen áldozná magát érte. *
– Hé, azt foglald le. Én a másikat kiütöm addig. * Vaskos mutatóujjával Thaleena felé mutat, szavait pedig nyilván Yzzgthinek szánja. Viszont ő maga most nem támad; megvárja, míg az ork nő cselekszik. Lehet, hogy neki se kell sok, hogy kifulladjon (meg aztán a vállából kiálló nyíl se fest jól), de ha mindkét elf Antét támadja, fajtársa hamar egyedül maradhat a küzdelemben. Akkor meg már teljesen esélytelen lesz, hogy túlélje. *
* Fajtársa csak bekapcsolódik a harcba (most már nem csak annak passzív elszenvedőjeként). Így már egy fokkal könnyebb dolguk lesz az elfek ellen. Pechjükre még mindig hátrányból küzdenek, hiszen mindketten hamar megsérültek. Ezen már nem lehet változtatni másképp, minthogy ugyanúgy (vagy még jobban) elbánnak ellenfeleikkel, mint ők velük.
Antéből állati üvöltés tör elő, amikor újabb találatot szenved el – ezúttal Thaleena pengéje okozza a fájdalmat. Ante egyetlen szerencséje, hogy a nő ereje épp csak elég arra, hogy átszúrjon a vastag páncélon; viszont hosszúkardja nem hatol olyan mélyen Ante bordái közé, ahogy azt elképzelte.
~ Szúnyogcsípés! ~ Az ork persze ennek se örül – egy szúnyogcsípésnél azért mégiscsak nagyobb a fájdalom –, és rögtön hátralép egyet. Ennek következtében a nő következő szúrása már csak a levegőt éri. Hasonlóan jár Tharasy is, aki úgy tűnik, a harc gyors lezárását tűzte ki célul – sikertelenül. Fegyvere szintén csak a levegőt suhintja. Ante kitartó, de azért egy szusszanásnyi időt neki is pihennie kell. Menekülni nincs lehetőség, hiszen az elfek rögtön lenyilaznák őket. Meg amúgy is, nem olyan fából faragták őket. Antét biztosan nem. Viszont az is tény, hogyha még egy-két ilyen szúrást vagy vágást bekap, akkor a vérveszteségtől nem fog tudni tovább harcolni. Még szerencse, hogy itt van fajtársa, aki biztosan szívesen áldozná magát érte. *
– Hé, azt foglald le. Én a másikat kiütöm addig. * Vaskos mutatóujjával Thaleena felé mutat, szavait pedig nyilván Yzzgthinek szánja. Viszont ő maga most nem támad; megvárja, míg az ork nő cselekszik. Lehet, hogy neki se kell sok, hogy kifulladjon (meg aztán a vállából kiálló nyíl se fest jól), de ha mindkét elf Antét támadja, fajtársa hamar egyedül maradhat a küzdelemben. Akkor meg már teljesen esélytelen lesz, hogy túlélje. *
807. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2025-08-01 14:55:53
Üzenet elküldve: 2025-08-01 14:55:53
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 107
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 107
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Sötét fellegek//
*Az ork vasökle elkerüli ábrázatát, de minden igyekezetére szükség van hozzá, hogy kitérjen előle. Van egy olyan sejtése, hogy egy efféle ütés mellé jó eséllyel eszméletvesztés is párosul. Közben Thaleena segítségére van, így remélhetőleg amíg a hatalmas ork az ő kardja elől próbál kitérni, addig beviheti a megfelelő csapást. Ezúttal az ork nyakát célozza, azzal a feltett szándékkal, hogy elválassza a testétől és végre elhallgasson. Ezúttal nem válaszol a felé intézett bömbölésre. Minden elemében koncentrál.
Nem aggódik különösebben testvéréért, elvégre tudja, hogy tud vigyázni magára. Mindenesetre hálás a túlerőért. A sérült nőstény dolgát elintézik majd, előbb a melák terüljön ki, így vagy úgy.*
*Az ork vasökle elkerüli ábrázatát, de minden igyekezetére szükség van hozzá, hogy kitérjen előle. Van egy olyan sejtése, hogy egy efféle ütés mellé jó eséllyel eszméletvesztés is párosul. Közben Thaleena segítségére van, így remélhetőleg amíg a hatalmas ork az ő kardja elől próbál kitérni, addig beviheti a megfelelő csapást. Ezúttal az ork nyakát célozza, azzal a feltett szándékkal, hogy elválassza a testétől és végre elhallgasson. Ezúttal nem válaszol a felé intézett bömbölésre. Minden elemében koncentrál.
Nem aggódik különösebben testvéréért, elvégre tudja, hogy tud vigyázni magára. Mindenesetre hálás a túlerőért. A sérült nőstény dolgát elintézik majd, előbb a melák terüljön ki, így vagy úgy.*
806. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2025-08-01 14:54:06
Üzenet elküldve: 2025-08-01 14:54:06
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 67
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 67
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Sötét fellegek//
*Az ork hím egyetlen szavát sem érti, ami csak még ijesztőbbé teszi őt számára, hiszen Thaleena szemében valóban olyan a monstrum, mint egy felbőszült bika. Szerencsére fivérét sem kell félteni, aki úgy tűnik a mai napon különösképpen elemében van, s sikeresen kitér a felé érkező támadás elől. Ez valamelyest persze megnyugtatja Thaleenát, mégsem eléggé, hiszen az a bestia továbbra is szeretett testvére életére tör, ezt pedig ő nem hagyhatja annyiban.
Már éppen készülne mozdulni, amikor szeme sarkából felfigyel a nőstényre, aki idő közben feleszmélt a sokkból. Futólag látja, hogy a nyílvessző is kurtábbá vált, de nem töpreng sokat ezen a részleten, hiszen ideje sincs rá.
Gyorsaságának és ügyességének hála nagyon könnyen kitér a hajítóbárd elől, ő maga pedig nem rest célpontot váltani, pontosabban visszatérni az eredetihez. Egy kiáltás is elhagyja torkát, miközben izmait megfeszítve minél fürgébben próbál szúrást bevinni Lewonor bordáinak irányába. Kifejezetten szúrni igyekszik, s nem kaszabol, hogy pengéje nehogy véletlenül testvérét érje.
A sikertől vagy sikertelenségtől függetlenül még egy újabb szúrással megpróbálkozik, ezúttal viszont a termetes hím combjai felé, hátha annak segítségével a földre tudja kényszeríteni, és ezzel ártalmatlanítani őt.*
*Az ork hím egyetlen szavát sem érti, ami csak még ijesztőbbé teszi őt számára, hiszen Thaleena szemében valóban olyan a monstrum, mint egy felbőszült bika. Szerencsére fivérét sem kell félteni, aki úgy tűnik a mai napon különösképpen elemében van, s sikeresen kitér a felé érkező támadás elől. Ez valamelyest persze megnyugtatja Thaleenát, mégsem eléggé, hiszen az a bestia továbbra is szeretett testvére életére tör, ezt pedig ő nem hagyhatja annyiban.
Már éppen készülne mozdulni, amikor szeme sarkából felfigyel a nőstényre, aki idő közben feleszmélt a sokkból. Futólag látja, hogy a nyílvessző is kurtábbá vált, de nem töpreng sokat ezen a részleten, hiszen ideje sincs rá.
Gyorsaságának és ügyességének hála nagyon könnyen kitér a hajítóbárd elől, ő maga pedig nem rest célpontot váltani, pontosabban visszatérni az eredetihez. Egy kiáltás is elhagyja torkát, miközben izmait megfeszítve minél fürgébben próbál szúrást bevinni Lewonor bordáinak irányába. Kifejezetten szúrni igyekszik, s nem kaszabol, hogy pengéje nehogy véletlenül testvérét érje.
A sikertől vagy sikertelenségtől függetlenül még egy újabb szúrással megpróbálkozik, ezúttal viszont a termetes hím combjai felé, hátha annak segítségével a földre tudja kényszeríteni, és ezzel ártalmatlanítani őt.*
805. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2025-08-01 14:10:39
Üzenet elküldve: 2025-08-01 14:10:39
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 9
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 9
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Sötét fellegek//
*Botrányos, hogy az idő mekkora szajha tud lenni. Most bezzeg gyorsan pereg, s homok szemei örvénylő gyorsasággal suhannak tova. Néhány szívverés csupán, és már is elfajulnak a dolgok.
~Oda a vacsora. ~
Állapítja meg magában bánatosan, de mindez is csupán fél szemvillanás, kósza gondolat, mely máris tovaröppen. Szemhunyásnyi idő, melyben azonnal születik a következő döntés: Eszében nincs lelépni, és magára hagyni fajtársát, aki épp az ő megsegítésére sodorja bajba magát. Megerősíti elhatározásában a hím hangja, mely felszólítja, igaz oly feleslegesen, mert mindenképpen visszafizetné a kölcsönt a kis hegyesfülűnek. *
-Bahhh!
*Morran fel, s a következő két szívverésnyi időt arra használja fel, hogy az útban lévő vesszőtől részben megszabaduljon. Rámarkol jobbjával a vessző végére, és letöri a tollas végét, majd határozottan rátol magára a vesszőre. Igaz, ezzel mélyebbre tolja a hegyet, de reméli, hogy így kisebb vég áll ki előre. Úgy is ez lenne, lesz a sorsa a készségnek, hiszen valahogy ki kell venni majd. A seb növelése elkerülhetetlen, most, hogy zsibbadt még az ütés erejétől, kevésbé fájdalmas, mint később lesz. Bal karját így is, úgy is kevéssé tudja használni, s vélhetően elég jó ideig ez így is marad majd. Ha túl éli ezt a harcot.
Túl éli. Mert túl kell, hogy élje. Arra nem fog gondolni, hogy másként is alakulhat.
A vessző után, eltolja magát a pulttól, és előre lép annyit, hogy a hím mellé kerüljön. Így szembe szökő lesz a kettőjük közötti különbség. A nőstény bár nem kicsi fajtája körében sem, de jó fejjel elmarad a méretes hím mellett. Lépés közben akasztja le övéről a hajítóbárdot, mellyel persze, nem csak hajigálni lehet, de kiváló szerszám ütésre is. *
-Há' nyomjuk!
*Toldja meg, s a bárdot ezúttal az elfnő felé dobja, erőt, gyorsaságot beleadva, a szív környékét célozva meg. *
*Botrányos, hogy az idő mekkora szajha tud lenni. Most bezzeg gyorsan pereg, s homok szemei örvénylő gyorsasággal suhannak tova. Néhány szívverés csupán, és már is elfajulnak a dolgok.
~Oda a vacsora. ~
Állapítja meg magában bánatosan, de mindez is csupán fél szemvillanás, kósza gondolat, mely máris tovaröppen. Szemhunyásnyi idő, melyben azonnal születik a következő döntés: Eszében nincs lelépni, és magára hagyni fajtársát, aki épp az ő megsegítésére sodorja bajba magát. Megerősíti elhatározásában a hím hangja, mely felszólítja, igaz oly feleslegesen, mert mindenképpen visszafizetné a kölcsönt a kis hegyesfülűnek. *
-Bahhh!
*Morran fel, s a következő két szívverésnyi időt arra használja fel, hogy az útban lévő vesszőtől részben megszabaduljon. Rámarkol jobbjával a vessző végére, és letöri a tollas végét, majd határozottan rátol magára a vesszőre. Igaz, ezzel mélyebbre tolja a hegyet, de reméli, hogy így kisebb vég áll ki előre. Úgy is ez lenne, lesz a sorsa a készségnek, hiszen valahogy ki kell venni majd. A seb növelése elkerülhetetlen, most, hogy zsibbadt még az ütés erejétől, kevésbé fájdalmas, mint később lesz. Bal karját így is, úgy is kevéssé tudja használni, s vélhetően elég jó ideig ez így is marad majd. Ha túl éli ezt a harcot.
Túl éli. Mert túl kell, hogy élje. Arra nem fog gondolni, hogy másként is alakulhat.
A vessző után, eltolja magát a pulttól, és előre lép annyit, hogy a hím mellé kerüljön. Így szembe szökő lesz a kettőjük közötti különbség. A nőstény bár nem kicsi fajtája körében sem, de jó fejjel elmarad a méretes hím mellett. Lépés közben akasztja le övéről a hajítóbárdot, mellyel persze, nem csak hajigálni lehet, de kiváló szerszám ütésre is. *
-Há' nyomjuk!
*Toldja meg, s a bárdot ezúttal az elfnő felé dobja, erőt, gyorsaságot beleadva, a szív környékét célozva meg. *
804. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2025-07-31 11:15:05
Üzenet elküldve: 2025-07-31 11:15:05
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 221
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 221
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Vakmerő
//Sötét fellegek//
* Az elf kitér ütése elől. Kár. Pedig Ante kíváncsi lett volna, hogy fest fogak nélkül. A háttérben fajtársa kiabál valamit. Reméli, hogy csak fájdalmában kiáltott fel, mert egyébként a "Ne!" felkiáltás még soha egyetlen ork-elf küzdelmet nem állított meg a történelem során. Valószínűtlen, hogy épp ez lesz az. *
– Enkább segíts, szuka! * Nem fordul Yzzgthi felé, nem tudhatja, hogy még mindig a pultnál várja-e a csodát vagy elindult közbeavatkozni. Ehelyett inkább arra koncentrál, hogy kitérjen a felé bökdöső pengék elől. Először a nőstény támad (bár orkunk nincs meggyőződve arról, hogy nem mindkettő az).
Thaleena szúrását könnyedén hárítja; amaz valószínűleg elszámította az ork sebességét, ahogy ikertestvére felé rontott.
Kevésbé van szerencséje a hímmel, aki meglepően gyorsan előkapja rövidkardját és ellentámadásba kezd. Amikor Ante megindult felé, még íj volt a kezében, így nem számított rá, hogy ilyen gyorsan védekeznie kéne. *
– ARGHHH! * Ordít fel, ahogy a borotvaéles penge vágást ejt az oldalán. Vértje némileg felfogja a támadást, így nem fog ennyitől feladni a küzdelmet. Mindenesetre ez se kellemes. A felfokozott izgalmak közepette hirtelen eszébe se jut az elkezdett ork dal következő sora. Ő is csak egy rögtönzött szöveggel folytatja a szájcsatát. *
– Pofa bö, lombzabáló! * A változatosság kedvéért most nem jobbost, hanem balost ad az elfnek. Továbbra is fejre céloz, hiszen Természetesen megint Tharasyt támadja – kettejük közül ő tűnik a veszélyesebb ellenfélnek és a találatot is tőle kapta. A másikat szíve szerint rábízná Yzzgthire, hogy lefoglalja. De persze nincs arra ideje, hogy még parancsokat is osztogasson egy pacifista zöldbőrűnek. Csak támad. *
* Az elf kitér ütése elől. Kár. Pedig Ante kíváncsi lett volna, hogy fest fogak nélkül. A háttérben fajtársa kiabál valamit. Reméli, hogy csak fájdalmában kiáltott fel, mert egyébként a "Ne!" felkiáltás még soha egyetlen ork-elf küzdelmet nem állított meg a történelem során. Valószínűtlen, hogy épp ez lesz az. *
– Enkább segíts, szuka! * Nem fordul Yzzgthi felé, nem tudhatja, hogy még mindig a pultnál várja-e a csodát vagy elindult közbeavatkozni. Ehelyett inkább arra koncentrál, hogy kitérjen a felé bökdöső pengék elől. Először a nőstény támad (bár orkunk nincs meggyőződve arról, hogy nem mindkettő az).
Thaleena szúrását könnyedén hárítja; amaz valószínűleg elszámította az ork sebességét, ahogy ikertestvére felé rontott.
Kevésbé van szerencséje a hímmel, aki meglepően gyorsan előkapja rövidkardját és ellentámadásba kezd. Amikor Ante megindult felé, még íj volt a kezében, így nem számított rá, hogy ilyen gyorsan védekeznie kéne. *
– ARGHHH! * Ordít fel, ahogy a borotvaéles penge vágást ejt az oldalán. Vértje némileg felfogja a támadást, így nem fog ennyitől feladni a küzdelmet. Mindenesetre ez se kellemes. A felfokozott izgalmak közepette hirtelen eszébe se jut az elkezdett ork dal következő sora. Ő is csak egy rögtönzött szöveggel folytatja a szájcsatát. *
– Pofa bö, lombzabáló! * A változatosság kedvéért most nem jobbost, hanem balost ad az elfnek. Továbbra is fejre céloz, hiszen Természetesen megint Tharasyt támadja – kettejük közül ő tűnik a veszélyesebb ellenfélnek és a találatot is tőle kapta. A másikat szíve szerint rábízná Yzzgthire, hogy lefoglalja. De persze nincs arra ideje, hogy még parancsokat is osztogasson egy pacifista zöldbőrűnek. Csak támad. *
803. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2025-07-30 22:22:29
Üzenet elküldve: 2025-07-30 22:22:29
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 107
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 107
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Sötét fellegek//
*Sajátosan elégedett mosoly terül szét arcán, ahogy nyílhegye célt ér. Nincs ideje azonban bájcsevegni húgával, mert egy valóságos dromedár indul meg az irányába. Az első gondolata az, hogy ezek itt összedolgoznak, a böhöm pedig itt bujkált valahol.
Bárhogy is, szerencséje van; sikerül hátrahőkölnie a felé irányzott, iszonyatos erejű ütés elől. Érezni vélte a szelét, s van egy olyan érzése, hogy egy faltörőkossal is szerencsésebb lett volna találkozni, mint ezzel az ökölcsapással. Ennek tudja be a lángnyelvek dolgát is. Egy dolog biztos, minden áron el kell kerülnie.
Itt már nincs lehetősége íjászkodni. Szerencsére kellő gyorsasággal áldották meg az ősök, így hamar előkerül rövidkardja. Ebben a felfokozott állapotban már aligha hallgathatna a betoppanóra, ám talán szerencsés fordulat lehet az ork nőstény számára, hogy méretes fajtársával foglalatoskodnak mindketten. Ha eddig nem is volt esélye rá, most menekülhet.
Fogalma sincs egyébként, újdonsült ellenfele mit beszél, de nem is ad túl sok teret annak, hogy megpróbálja megérteni. Valószínűleg orknyelv.*
-Ezt edd meg, rüszmeteg állat! *Rövidkardjával ellenfele mellkasa felé szúr. Ha módja volna rá, rögtönzött szövegét valami jobban csengőre cserélné, de végső soron megteszi. Meri remélni viszont, hogy nem ezek lesznek az utolsó szavak, amik legördülnek ajkáról, mert azt túlvilágon napestig hallgathatná húgától.*
*Sajátosan elégedett mosoly terül szét arcán, ahogy nyílhegye célt ér. Nincs ideje azonban bájcsevegni húgával, mert egy valóságos dromedár indul meg az irányába. Az első gondolata az, hogy ezek itt összedolgoznak, a böhöm pedig itt bujkált valahol.
Bárhogy is, szerencséje van; sikerül hátrahőkölnie a felé irányzott, iszonyatos erejű ütés elől. Érezni vélte a szelét, s van egy olyan érzése, hogy egy faltörőkossal is szerencsésebb lett volna találkozni, mint ezzel az ökölcsapással. Ennek tudja be a lángnyelvek dolgát is. Egy dolog biztos, minden áron el kell kerülnie.
Itt már nincs lehetősége íjászkodni. Szerencsére kellő gyorsasággal áldották meg az ősök, így hamar előkerül rövidkardja. Ebben a felfokozott állapotban már aligha hallgathatna a betoppanóra, ám talán szerencsés fordulat lehet az ork nőstény számára, hogy méretes fajtársával foglalatoskodnak mindketten. Ha eddig nem is volt esélye rá, most menekülhet.
Fogalma sincs egyébként, újdonsült ellenfele mit beszél, de nem is ad túl sok teret annak, hogy megpróbálja megérteni. Valószínűleg orknyelv.*
-Ezt edd meg, rüszmeteg állat! *Rövidkardjával ellenfele mellkasa felé szúr. Ha módja volna rá, rögtönzött szövegét valami jobban csengőre cserélné, de végső soron megteszi. Meri remélni viszont, hogy nem ezek lesznek az utolsó szavak, amik legördülnek ajkáról, mert azt túlvilágon napestig hallgathatná húgától.*
802. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2025-07-30 21:25:10
Üzenet elküldve: 2025-07-30 21:25:10
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 67
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 67
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Sötét fellegek//
*Arra nem számított, hogy fivére rögvest támadásba lendül, úgy gondolta még kicsit kóstolgatják a bestiát mielőtt annak vérét veszik. Tharasy ennél céltudatosabb, s nem is rest egy nyíllal célkeresztbe venni a nőstényt. Ha egy valamit tud biztosan az az, hogy testvére valóban ügyesen bánik az íjjal, s célzással ezúttal sem hagyja cserben őt.*
- Szép!
*Kurjant fel diadalittasan, ám az események más irányt vesznek. Szinte a semmiből bukkan fel egy másik ork, ezúttal egy jól megtermett hím.*
- Baszdmeg, ezek a földből másznak elő?
*Sziszegi bosszúsan és pengéjéért nyúl. Lewonor nem is haboz, egyenes Tharasy felé ront hatalmas tömegével, ami önmagában is elég riasztó mindenféle egyéb felszerelést leszámítva. Thaleena természetesen nem hagyhatja ezt szó nélkül, és kardját előrántja hüvelyéből. Mivel fivérével nem állnak egymástól távol, ezért támadása javarészt abból áll, hogy pengéjét kitartva igyekszik célozni, illetve közben tesz egy lépést előre, de többnyire az ork lendületét próbálja felhasználni támadásához.
Érzékeny füleit még megüti a nőstény kiáltása, mely igencsak kellemetlen dobhártyája számára, de rá most nem tud fókuszálni, elvégre sokkal jobban leköti figyelmét a törtető mamlasz. Magában megállapítja, hogyha Tharasynak emiatt baja esik, akkor bizonyosan lassan veri majd agyon ezért a nőstényt. Ha a pacifista ork azt hiszi ez elég ahhoz, hogy a küzdelmet félbe szakítsa, akkor sajnos téved. Az elf ikerpár nem tűri a hozzájuk hasonlókat thargföldön.*
*Arra nem számított, hogy fivére rögvest támadásba lendül, úgy gondolta még kicsit kóstolgatják a bestiát mielőtt annak vérét veszik. Tharasy ennél céltudatosabb, s nem is rest egy nyíllal célkeresztbe venni a nőstényt. Ha egy valamit tud biztosan az az, hogy testvére valóban ügyesen bánik az íjjal, s célzással ezúttal sem hagyja cserben őt.*
- Szép!
*Kurjant fel diadalittasan, ám az események más irányt vesznek. Szinte a semmiből bukkan fel egy másik ork, ezúttal egy jól megtermett hím.*
- Baszdmeg, ezek a földből másznak elő?
*Sziszegi bosszúsan és pengéjéért nyúl. Lewonor nem is haboz, egyenes Tharasy felé ront hatalmas tömegével, ami önmagában is elég riasztó mindenféle egyéb felszerelést leszámítva. Thaleena természetesen nem hagyhatja ezt szó nélkül, és kardját előrántja hüvelyéből. Mivel fivérével nem állnak egymástól távol, ezért támadása javarészt abból áll, hogy pengéjét kitartva igyekszik célozni, illetve közben tesz egy lépést előre, de többnyire az ork lendületét próbálja felhasználni támadásához.
Érzékeny füleit még megüti a nőstény kiáltása, mely igencsak kellemetlen dobhártyája számára, de rá most nem tud fókuszálni, elvégre sokkal jobban leköti figyelmét a törtető mamlasz. Magában megállapítja, hogyha Tharasynak emiatt baja esik, akkor bizonyosan lassan veri majd agyon ezért a nőstényt. Ha a pacifista ork azt hiszi ez elég ahhoz, hogy a küzdelmet félbe szakítsa, akkor sajnos téved. Az elf ikerpár nem tűri a hozzájuk hasonlókat thargföldön.*
801. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2025-07-30 09:08:57
Üzenet elküldve: 2025-07-30 09:08:57
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 9
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 9
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Sötét fellegek//
*Kár. Nagyon nagy kár, hogy Örvény kint maradt, és nem jött be vele, a vállán pihenve. A madár élesszemű és gyors. Talán sokkal hamarabb figyelmeztette volna a veszélyre különös érzékeivel, mint tette azt a hegyesfülű, vézna nő.
~Elf.~ Villan benne a felismerés oly rövid idő alatt, amíg a szív még egy egészet sem dobban. A következő dobbanásnyi időben egyszerre több minden is történik. A mögötte érkező embernő és emberlány nem sok vizet zavarnak, védekező állásuk fel sem igazán tűnik Yzzgthinek, hiszen nem rájuk figyel. Sokkal inkább farkasszemet néz a másik hegyesfülű nyílvesszejével, mely a szél sebességével már közeledik is feléje. Arra sincs ideje, hogy leakassza az övén csüngő hajítóbárdot. Ott csüng, hiszen nem harcolni jött. Azonban még egy köszönésre sem jutott ideje.
Nomád bőrvértje sok mindentől megvédheti, de egy ilyen közelről leadott lövés, fémhegyű vesszővel, még számára is rejt veszélyt. Épp csak annyi ideje marad, hogy kiforduljon kissé oldalra, előre tolva balfelét. Így a vállízület alá kapja be a nyílvesszőt, mely kellő mélységben fúródik bele húsába. Fájdalmas, veszélyes seb, de talán nem halálos, ha megfelelően kezelik. *
-Aarrghhh!
*Fájdalom, meglepettség és értetlenség csendül a hangjában, ahogy újra elismétli a kiáltást, miközben az ütés ereje kicsit hátra taszítja, így épp neki a pultnak, melynek közelében tartózkodott már épp. Ekkor csendül fel mögötte fajtársa hangja. Az öblös mély tónus kétséget kizárón biztosítja róla, hogy megtermett hím ork lépett a helyiségbe, aki rögtön felmérve a helyzetet, máris védelmébe veszi.
Nőstényünk még mindig értetlen.
Ide ő enni jött. A sámánasszony, aki otthon tanítgatta, nem beszélt arról, hogy erre felé ennyire ellenségesek az orkokkal. *
-Ne!
*Kiált egyszerre a hím és az elf íjász felé is. Meg kéne állítania a kialakulóban lévő mészárlást, még mielőtt tovább fajul a dolog. Talán az elfnek is lesz annyi esze, hogy kitér a méretes fajtárs útjából, és ha lehet, még talán szót is érthetnek egymással.
Mindez persze, néhány szívverésnyi idő alatt fut végig benne, s eddigre jobbja a kiálló vessző felé kap. Ki kéne tépni, mert fájdalmat okoz, és útban is, van, de erre nincs idő. Csak abban bízik, hogy hangjára mindenki megtorpan egy pillanatra, s a forró fejeknek lesz idejük lehűlni, még mielőtt beáztatják közösen vérükkel ezt a barátságos fogadót. Az övé már így is végig csordul mellkasán a vért bőrén és alatta is, eláztatva a vékony vásznat, mit a bőr alatt visel. Talán másnak furcsa lehet egy békességre törekvő ork, de a nőstény tényleg nem ölni jött. *
*Kár. Nagyon nagy kár, hogy Örvény kint maradt, és nem jött be vele, a vállán pihenve. A madár élesszemű és gyors. Talán sokkal hamarabb figyelmeztette volna a veszélyre különös érzékeivel, mint tette azt a hegyesfülű, vézna nő.
~Elf.~ Villan benne a felismerés oly rövid idő alatt, amíg a szív még egy egészet sem dobban. A következő dobbanásnyi időben egyszerre több minden is történik. A mögötte érkező embernő és emberlány nem sok vizet zavarnak, védekező állásuk fel sem igazán tűnik Yzzgthinek, hiszen nem rájuk figyel. Sokkal inkább farkasszemet néz a másik hegyesfülű nyílvesszejével, mely a szél sebességével már közeledik is feléje. Arra sincs ideje, hogy leakassza az övén csüngő hajítóbárdot. Ott csüng, hiszen nem harcolni jött. Azonban még egy köszönésre sem jutott ideje.
Nomád bőrvértje sok mindentől megvédheti, de egy ilyen közelről leadott lövés, fémhegyű vesszővel, még számára is rejt veszélyt. Épp csak annyi ideje marad, hogy kiforduljon kissé oldalra, előre tolva balfelét. Így a vállízület alá kapja be a nyílvesszőt, mely kellő mélységben fúródik bele húsába. Fájdalmas, veszélyes seb, de talán nem halálos, ha megfelelően kezelik. *
-Aarrghhh!
*Fájdalom, meglepettség és értetlenség csendül a hangjában, ahogy újra elismétli a kiáltást, miközben az ütés ereje kicsit hátra taszítja, így épp neki a pultnak, melynek közelében tartózkodott már épp. Ekkor csendül fel mögötte fajtársa hangja. Az öblös mély tónus kétséget kizárón biztosítja róla, hogy megtermett hím ork lépett a helyiségbe, aki rögtön felmérve a helyzetet, máris védelmébe veszi.
Nőstényünk még mindig értetlen.
Ide ő enni jött. A sámánasszony, aki otthon tanítgatta, nem beszélt arról, hogy erre felé ennyire ellenségesek az orkokkal. *
-Ne!
*Kiált egyszerre a hím és az elf íjász felé is. Meg kéne állítania a kialakulóban lévő mészárlást, még mielőtt tovább fajul a dolog. Talán az elfnek is lesz annyi esze, hogy kitér a méretes fajtárs útjából, és ha lehet, még talán szót is érthetnek egymással.
Mindez persze, néhány szívverésnyi idő alatt fut végig benne, s eddigre jobbja a kiálló vessző felé kap. Ki kéne tépni, mert fájdalmat okoz, és útban is, van, de erre nincs idő. Csak abban bízik, hogy hangjára mindenki megtorpan egy pillanatra, s a forró fejeknek lesz idejük lehűlni, még mielőtt beáztatják közösen vérükkel ezt a barátságos fogadót. Az övé már így is végig csordul mellkasán a vért bőrén és alatta is, eláztatva a vékony vásznat, mit a bőr alatt visel. Talán másnak furcsa lehet egy békességre törekvő ork, de a nőstény tényleg nem ölni jött. *
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 855-874