Amon Ruadh - Vaskorsó Taverna
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 15 (281. - 300. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
300. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-07-03 19:21:05
Üzenet elküldve: 2020-07-03 19:21:05
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Deguszta Waldran//
- Minden bizonnyal tudunk majd rá keríteni alkalmat.
*Idejéből kitelik, bár mostanság igyekszik minél inkább elfoglalni magát a birtok ügyeivel. Jól el tudja terelni a figyelmét, így hátha nem zuhan vissza abba az öntudatlan állapotba, amiben hónapokkal ezelőtt tengődött a szobájába bezárva.*
- Kecskeképű?... Ahá, Habrertusról beszélsz. Hogy is mondjam, neki mindig is szívügye volt a Vashegy igazgatása. Gondolom, ezzel még nagyobb tér jutott neki.
*Hogy vannak-e kételyei a jó kancellár jóságát s makulátlanságát illetően? Talán. Sunyi egy arca van neki. Nem vitatja, igen művelt ember, s érti és tudja is, mit csinál - de ennél jobban nem lát bele a kancellár fejébe. Nem volna az jó, hisz félő, miket találna ott.*
- Ezt nem vitatom, hehe. *Enged meg magának egy hasonló halk kacajt.* Hm, nem hinném, hogy Habrertus örülne a kétkezi munkának. Jómagam sem az a fajta vagyok.
*Egy építkezés alatt többet haladnának vele hátra, mint előre. Iszik pár kortyot az italból, mielőtt folytatná a vernyogást.*
- Nos, ahogy gondolod. Mindenesetre a birtokon szívesen látlak. Vannak szabad szobáink, főleg most, hogy Briwal távol van. Ha terveim szerint alakul a birtokunk sorsa, még több is lesz.
*Waldran megjegyzésén elmosolyodik. Nem jön zavarba. Hogyha valóban a felesége lesz, ahhoz hozzátartozhat az ilyesmi, mint a közös ágy, habár nem feltétlenül. Egyelőre az a fontos neki, hogy valakire számíthat, aki valamelyest biztonságot tud nyújtani számára.*
- Ezt észben tartom. Ugyan, egyáltalán nem tartok attól, hogy netalán elrabolnak. *Hazudik a lator önmagának is.* Attól viszont tartok, hogy bajba keverem a birtokon élőket, mint ahogy arra már akadt példa. Fontos a családom, és hogy megőrizzem azt, ami maradt belőle - mind a hírnevünket, mind a családtagjaimat. Nekem ez az egyetlen feladatom ebben az életben.
*Jó huzatja van, hisz a sör néhány korty után elfogy beszélgetés közben. Nem kíván többet inni, noha vannak még dolgok, amiket szeretne tisztázni a férfivel.*
- Mondd Waldran, ugye nem akarsz családot? Értem ezt a vér szerinti utódokra. Tudod, atyám egyik utolsó kívánsága volt még éltében, hogy egy napon láthassa az unokáit. Én ennek a kívánságnak sokáig eleget akartam tenni, de nem is oly rég ráeszméltem két dologra. Az egyik, hogy atyám halott, tehát sohasem fogja látni az unokáit. A másik, hogy nem csak általam lehetnek unokái, hanem Tizio és Briwal által is. S lássuk be, logikusabb ez a gondolat, hisz ők a családom férfitagjai. Az ő vonalukon kell, hogy tovább létezzünk, én pusztán egy kellemetlen melléktermék vagyok. Ugye érted, mit mondok?
*Legalábbis reméli, hogy a férfi agya nem mondta fel a szolgálatot valahol félúton, míg mindezt elmondta.*
- Nem kívánok gyermeket szülni, egyelőre nem. Nem vagyok képes rá, mint ahogy már egyszer bebizonyítottam, úgyhogy mielőtt végleg elköteleznénk magunkat frigyünk mellett, ezt tudnod kell rólam. Ha emiatt esetleg kihátrálnál, én megértem.
*Elég botrányos kijelentés lehet ez egyesek fülének, de rá más feladatok várnak. Még ha Aldo forog a sírjában, akkor is.*
//Deguszta Waldran//
- Minden bizonnyal tudunk majd rá keríteni alkalmat.
*Idejéből kitelik, bár mostanság igyekszik minél inkább elfoglalni magát a birtok ügyeivel. Jól el tudja terelni a figyelmét, így hátha nem zuhan vissza abba az öntudatlan állapotba, amiben hónapokkal ezelőtt tengődött a szobájába bezárva.*
- Kecskeképű?... Ahá, Habrertusról beszélsz. Hogy is mondjam, neki mindig is szívügye volt a Vashegy igazgatása. Gondolom, ezzel még nagyobb tér jutott neki.
*Hogy vannak-e kételyei a jó kancellár jóságát s makulátlanságát illetően? Talán. Sunyi egy arca van neki. Nem vitatja, igen művelt ember, s érti és tudja is, mit csinál - de ennél jobban nem lát bele a kancellár fejébe. Nem volna az jó, hisz félő, miket találna ott.*
- Ezt nem vitatom, hehe. *Enged meg magának egy hasonló halk kacajt.* Hm, nem hinném, hogy Habrertus örülne a kétkezi munkának. Jómagam sem az a fajta vagyok.
*Egy építkezés alatt többet haladnának vele hátra, mint előre. Iszik pár kortyot az italból, mielőtt folytatná a vernyogást.*
- Nos, ahogy gondolod. Mindenesetre a birtokon szívesen látlak. Vannak szabad szobáink, főleg most, hogy Briwal távol van. Ha terveim szerint alakul a birtokunk sorsa, még több is lesz.
*Waldran megjegyzésén elmosolyodik. Nem jön zavarba. Hogyha valóban a felesége lesz, ahhoz hozzátartozhat az ilyesmi, mint a közös ágy, habár nem feltétlenül. Egyelőre az a fontos neki, hogy valakire számíthat, aki valamelyest biztonságot tud nyújtani számára.*
- Ezt észben tartom. Ugyan, egyáltalán nem tartok attól, hogy netalán elrabolnak. *Hazudik a lator önmagának is.* Attól viszont tartok, hogy bajba keverem a birtokon élőket, mint ahogy arra már akadt példa. Fontos a családom, és hogy megőrizzem azt, ami maradt belőle - mind a hírnevünket, mind a családtagjaimat. Nekem ez az egyetlen feladatom ebben az életben.
*Jó huzatja van, hisz a sör néhány korty után elfogy beszélgetés közben. Nem kíván többet inni, noha vannak még dolgok, amiket szeretne tisztázni a férfivel.*
- Mondd Waldran, ugye nem akarsz családot? Értem ezt a vér szerinti utódokra. Tudod, atyám egyik utolsó kívánsága volt még éltében, hogy egy napon láthassa az unokáit. Én ennek a kívánságnak sokáig eleget akartam tenni, de nem is oly rég ráeszméltem két dologra. Az egyik, hogy atyám halott, tehát sohasem fogja látni az unokáit. A másik, hogy nem csak általam lehetnek unokái, hanem Tizio és Briwal által is. S lássuk be, logikusabb ez a gondolat, hisz ők a családom férfitagjai. Az ő vonalukon kell, hogy tovább létezzünk, én pusztán egy kellemetlen melléktermék vagyok. Ugye érted, mit mondok?
*Legalábbis reméli, hogy a férfi agya nem mondta fel a szolgálatot valahol félúton, míg mindezt elmondta.*
- Nem kívánok gyermeket szülni, egyelőre nem. Nem vagyok képes rá, mint ahogy már egyszer bebizonyítottam, úgyhogy mielőtt végleg elköteleznénk magunkat frigyünk mellett, ezt tudnod kell rólam. Ha emiatt esetleg kihátrálnál, én megértem.
*Elég botrányos kijelentés lehet ez egyesek fülének, de rá más feladatok várnak. Még ha Aldo forog a sírjában, akkor is.*
299. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-07-03 18:02:39
Üzenet elküldve: 2020-07-03 18:02:39
ÚJ
![>Waldran Thargodar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11356_1544563224_ember_ferfi.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 596
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 596
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Deguszta Waldran//
- Én is. * Bólint Waldran, egy foghíjas vigyor keretében. * Meg aztán, ha már jobban vagy, szívesen megismerném jobban a jegyesemet. * Teszi még hozzá egy kacsintás keretében, hiszen nem az a titkolózós, tapintatos fajta, akinek ne lenne a száján az, ami a szívén. *
- Nem hiszem, hogy örül neki. Nem beszéltem vele azóta, hogy átadtam neki a felelősséget. De szerintem a Kecskeképű repdes az örömtől, hogy a távollétében egyedül teheti a fontosat. Egyébként mostanában főleg iszom, és kondiban tartom magam, ezen kívül nem sok dolgom van, és nincs is sok dologhoz kedvem. Persze ha tudtam volna, hogy várod, hogy meglátogassalak, akkor lett volna mivel elfoglaljam magam. Hehehe. * Nevet halkan, és nagyot bólint, amikor a nő az építésekről, és hasonlókról beszél. *
- Azt hallottam, hogy van pár remek ember, akik értenek ehhez. Még a kecskeképű is kivette a részét, amikor a kovácsműhelyt építették át. Ha megkéred Aenaet, biztos, hogy beosztja hozzád egy kis kőmíves munkára. Akármilyen a személyisége, el kell ismerni, hogy a számokhoz és a tervekhez ért, szóval biztos, hogy segítségedre lenne. Többre, mint én, én nem nagyon értek ezekhez. Tudok fát aprítani, meg téglát pakolni, hordani a zsákokat, de kitalálni, hogy mi hogy legyen, az nem az én asztalom. * Csóválja meg a fejét, hiszen az ilyen eszes dolgokhoz sose konyított sokat. *
- Persze ha úgy érzed, hogy nem vagy biztonságban, akkor az erődben mindig van számodra egy ágy. Vagy az én ágyam is, akár. Onnan biztos, hogy senki nem lop ki. Vagy nagyon félsz az elrablóktól?
//Deguszta Waldran//
- Én is. * Bólint Waldran, egy foghíjas vigyor keretében. * Meg aztán, ha már jobban vagy, szívesen megismerném jobban a jegyesemet. * Teszi még hozzá egy kacsintás keretében, hiszen nem az a titkolózós, tapintatos fajta, akinek ne lenne a száján az, ami a szívén. *
- Nem hiszem, hogy örül neki. Nem beszéltem vele azóta, hogy átadtam neki a felelősséget. De szerintem a Kecskeképű repdes az örömtől, hogy a távollétében egyedül teheti a fontosat. Egyébként mostanában főleg iszom, és kondiban tartom magam, ezen kívül nem sok dolgom van, és nincs is sok dologhoz kedvem. Persze ha tudtam volna, hogy várod, hogy meglátogassalak, akkor lett volna mivel elfoglaljam magam. Hehehe. * Nevet halkan, és nagyot bólint, amikor a nő az építésekről, és hasonlókról beszél. *
- Azt hallottam, hogy van pár remek ember, akik értenek ehhez. Még a kecskeképű is kivette a részét, amikor a kovácsműhelyt építették át. Ha megkéred Aenaet, biztos, hogy beosztja hozzád egy kis kőmíves munkára. Akármilyen a személyisége, el kell ismerni, hogy a számokhoz és a tervekhez ért, szóval biztos, hogy segítségedre lenne. Többre, mint én, én nem nagyon értek ezekhez. Tudok fát aprítani, meg téglát pakolni, hordani a zsákokat, de kitalálni, hogy mi hogy legyen, az nem az én asztalom. * Csóválja meg a fejét, hiszen az ilyen eszes dolgokhoz sose konyított sokat. *
- Persze ha úgy érzed, hogy nem vagy biztonságban, akkor az erődben mindig van számodra egy ágy. Vagy az én ágyam is, akár. Onnan biztos, hogy senki nem lop ki. Vagy nagyon félsz az elrablóktól?
298. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-07-03 12:13:02
Üzenet elküldve: 2020-07-03 12:13:02
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 709
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 709
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
//Nyílt//
//Második szál//
//Gyöngyöző homlokok, munkás kezek//
*Trodd bólint, hogy valóban könnyebb nekik a saját földjeikkel. Főleg ha egyszer nekiállnak valamit termeszteni is. Vagyis Trodd. Akkor már komolyabb dolgokba is belekezdhet. Vehet több birkát, új magokat, akár ha úgy alakul talán valami jó igavonót. Bár ez egyelőre csak ábránd. A pásztor számára ezek már nagy dolgok. Főleg abba belegondolva, hogy mikor ellátogatott ide akkor nem volt mása csak egy kis sarlója az oldalán. Hát megváltoztak a dolgok. Learon szavaira a sörébe kortyol.*
-Nem is tudom van-e aki használja.
*Pedig kéne. Jó télen nem volt könnyű bemelegíteni, de attól még remek kis kunyhó. Trodd remekül eléldegélt benne. A vezetőséggel kapcsolatban is csak tömören szólal meg a pásztor.*
-A démonokról se mondanak semmit. Egyszer járt a vezér lánya nálam. Azt, mondta majd szerez valami sámánt.
*Mert nagy szükség lenne rá. Egyszer Trodd a saját szemével látott valami istentelen teremtményt a kapuk előtt amit azóta se tud hova tenni. Szereti a nyugodt életét és nem örülne neki ha tönkre tennék. Ott egyedül meg elfoglalja magát munkával, de csak sokat van ideje járni az eszének. Learon szavaira végül megissza a korsójából az utolsó kortyokat is, feláll majd magához hívja Mándlit és bólint.*
-Mehetünk.
//Második szál//
//Gyöngyöző homlokok, munkás kezek//
*Trodd bólint, hogy valóban könnyebb nekik a saját földjeikkel. Főleg ha egyszer nekiállnak valamit termeszteni is. Vagyis Trodd. Akkor már komolyabb dolgokba is belekezdhet. Vehet több birkát, új magokat, akár ha úgy alakul talán valami jó igavonót. Bár ez egyelőre csak ábránd. A pásztor számára ezek már nagy dolgok. Főleg abba belegondolva, hogy mikor ellátogatott ide akkor nem volt mása csak egy kis sarlója az oldalán. Hát megváltoztak a dolgok. Learon szavaira a sörébe kortyol.*
-Nem is tudom van-e aki használja.
*Pedig kéne. Jó télen nem volt könnyű bemelegíteni, de attól még remek kis kunyhó. Trodd remekül eléldegélt benne. A vezetőséggel kapcsolatban is csak tömören szólal meg a pásztor.*
-A démonokról se mondanak semmit. Egyszer járt a vezér lánya nálam. Azt, mondta majd szerez valami sámánt.
*Mert nagy szükség lenne rá. Egyszer Trodd a saját szemével látott valami istentelen teremtményt a kapuk előtt amit azóta se tud hova tenni. Szereti a nyugodt életét és nem örülne neki ha tönkre tennék. Ott egyedül meg elfoglalja magát munkával, de csak sokat van ideje járni az eszének. Learon szavaira végül megissza a korsójából az utolsó kortyokat is, feláll majd magához hívja Mándlit és bólint.*
-Mehetünk.
297. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-07-02 22:07:08
Üzenet elküldve: 2020-07-02 22:07:08
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 215
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 215
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Túlórázás//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
- Hogy nem fázom-e? *mereng el a kérdésen, ujjai közt forgatva a szivart. Az igazság túlságosan egyszerű és illúzióromboló lenne, így úgy dönt, azt megtartja inkább magának* De, rettenetesen. Szinte vacogok, tiszta libabőr vagyok mindenhol. Úgy érzem, megfagy a levegő a mellkasomban, meghűl a vér az ereimben... *duruzsolja lágy, érzéki hangon* Olyan régóta fázom már. Azok a hosszú, magányos, sötét éjszakák, ahol senki nem hallja a sikolyod... *folytatja, miközben lassan lehúzza másik csizmáját is, kihúzva a benne rejtegetett tőrt, mely oly tökéletesen simul a tenyerébe* Annyira hiányzik, hogy valaki felmelegítsen. Hogy finoman végigsimítson a karomon, a derekamon, a combomon. Hogy érezzem a lüktető energiát, ami a másikból árad. Hogy valami betöltse ezt a kínzó űrt... *suttogja tovább* Szinte elemészt a vágy! *áll fel a helyéről immár mezítláb, csak hogy pár lépéssel átszelje a közte és a földön fekvő férfi közt lévő távolságot*
- Na és veled mi a helyzet? Nincsen meleged? *kérdezi megállva Fint feje mellett, onnan nézve le rá. ~Tudod, ebből a szögből még annyira sem vagy vonzó, mint egyébként!~ méregeti kissé félrebillentett fejjel csaposát*
- Ugyan, ne légy ilyen végleges, biztos vagyok benne, van még benned élet... *jegyzi meg nemtörődöm hangnemben, miközben egyik lábfejével előbb óvatosan a férfi combján simít végig, csak hogy aztán az érzékenyebb területek felé vegye az irányt, ha nem akadályozzák meg benne* Hidd el, a szemem vagy a szám nem ölt még meg senkit... bár igaz, ami igaz, a lábaim közt már vesztette életét valaki *réved el egy pillanatra a múlt kellemes emlékei között, csak hogy aztán sarkon fordulva, látványos csípőringatás közepette visszalibbenjen korábbi székébe*
- Meglehet, hogy meg akarsz dögleni, de nem miattam, hanem az unalom miatt. Tudod, mi hiányzik neked? Az izgalom, a harc heve, hogy egy hajszálon múljon az életed. Hogy érezd, bármelyik pillanat lehet az utolsó, és aztán mosolyogva a halál képébe nevethess, hogy legyőzted őt, még mindig élsz. Hiányzik a veszély és a kockázat. Ismerd be, csaposnak lenni jó kikapcsolódás egy rövid időre, de neked ennél több kell. És bármilyen hízelgő a gondolat, hosszú távon se ez a munka, se én nem foglak tudni kielégíteni, bármily szomorú is ezt beismerni. *sóhajt színpadiasan, pillanatnyi hatásszünetet hagyva egy esetleges tiltakozás miatt*
- De talán addig még jól érezhetjük magunkat... *jegyzi meg, viszonozva a cinkos pillantást* És talán találhatunk neked kevésbé unalmas feladatokat is. *fűzi hozzá, kíváncsian várva, vajon mennyire találtak be előbbi szavai.*
//Túlórázás//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
- Hogy nem fázom-e? *mereng el a kérdésen, ujjai közt forgatva a szivart. Az igazság túlságosan egyszerű és illúzióromboló lenne, így úgy dönt, azt megtartja inkább magának* De, rettenetesen. Szinte vacogok, tiszta libabőr vagyok mindenhol. Úgy érzem, megfagy a levegő a mellkasomban, meghűl a vér az ereimben... *duruzsolja lágy, érzéki hangon* Olyan régóta fázom már. Azok a hosszú, magányos, sötét éjszakák, ahol senki nem hallja a sikolyod... *folytatja, miközben lassan lehúzza másik csizmáját is, kihúzva a benne rejtegetett tőrt, mely oly tökéletesen simul a tenyerébe* Annyira hiányzik, hogy valaki felmelegítsen. Hogy finoman végigsimítson a karomon, a derekamon, a combomon. Hogy érezzem a lüktető energiát, ami a másikból árad. Hogy valami betöltse ezt a kínzó űrt... *suttogja tovább* Szinte elemészt a vágy! *áll fel a helyéről immár mezítláb, csak hogy pár lépéssel átszelje a közte és a földön fekvő férfi közt lévő távolságot*
- Na és veled mi a helyzet? Nincsen meleged? *kérdezi megállva Fint feje mellett, onnan nézve le rá. ~Tudod, ebből a szögből még annyira sem vagy vonzó, mint egyébként!~ méregeti kissé félrebillentett fejjel csaposát*
- Ugyan, ne légy ilyen végleges, biztos vagyok benne, van még benned élet... *jegyzi meg nemtörődöm hangnemben, miközben egyik lábfejével előbb óvatosan a férfi combján simít végig, csak hogy aztán az érzékenyebb területek felé vegye az irányt, ha nem akadályozzák meg benne* Hidd el, a szemem vagy a szám nem ölt még meg senkit... bár igaz, ami igaz, a lábaim közt már vesztette életét valaki *réved el egy pillanatra a múlt kellemes emlékei között, csak hogy aztán sarkon fordulva, látványos csípőringatás közepette visszalibbenjen korábbi székébe*
- Meglehet, hogy meg akarsz dögleni, de nem miattam, hanem az unalom miatt. Tudod, mi hiányzik neked? Az izgalom, a harc heve, hogy egy hajszálon múljon az életed. Hogy érezd, bármelyik pillanat lehet az utolsó, és aztán mosolyogva a halál képébe nevethess, hogy legyőzted őt, még mindig élsz. Hiányzik a veszély és a kockázat. Ismerd be, csaposnak lenni jó kikapcsolódás egy rövid időre, de neked ennél több kell. És bármilyen hízelgő a gondolat, hosszú távon se ez a munka, se én nem foglak tudni kielégíteni, bármily szomorú is ezt beismerni. *sóhajt színpadiasan, pillanatnyi hatásszünetet hagyva egy esetleges tiltakozás miatt*
- De talán addig még jól érezhetjük magunkat... *jegyzi meg, viszonozva a cinkos pillantást* És talán találhatunk neked kevésbé unalmas feladatokat is. *fűzi hozzá, kíváncsian várva, vajon mennyire találtak be előbbi szavai.*
296. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-07-01 23:28:19
Üzenet elküldve: 2020-07-01 23:28:19
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
//Nyílt//
//Második szál//
//Gyöngyöző homlokok, munkás kezek//
*Learon minden állatok barátja, rögtön a szívébe zárja a Mándli nevű kis apróságot. Tetszik neki a kiskutya és látja rajta, hogy már most milyen jól nevelt és jó képzést kapott. A Sajt-mester tudta, hogy Trodd egy nyelvet beszél az állatokkal és abban sem kételkedett, hogy engedelmes jószágot fog kinevelni, hiszen amilyen nagy türelme van, senki nem foghat ki rajta.*
-Szép haladás, bár azért meg kell hagyni, hogy amilyen jó nagy és szép földeket kaptunk, telik már állatra belőle. *A pásztormágusnak is szépen megnőtt az állománya, főleg mióta munkásaira rá tudja bízni őket bármikor. Nem szívesen engedi ki kezei közül szeretett kecskéit és birkáit, de Fortasék bebizonyították, hogy olyan jól bánnak velük, mint saját édes gyermekeikkel.*
-Ez bizony jó ötlet. Úgy megnőtt a Vashegy, hogy tán már nem is emlékeznek rá a fejesek, hogy van ott egy halászkunyhó! *Csóválja meg a fejét.*
-Kagan még odafigyelt ezekre a dolgokra, de én már nem bízom ám a mostani vezetőségben! Semmit nem is mondanak már ezek! *Pedig Learon még emlékszik azokra a napokra, amikor összegyűltek a tűz körül és minden fontos információt a Szellemjáró vagy a Vezér mondott el. Azok a szép idők már lejártak és jóformán a régi tagok nincsenek is tisztes számba véve.*
-Akkor induljunk? *Kérdezi barátját, utalva ezzel arra, hogy még szeretne-e valamit inni, vagy most menjenek rögtön.*
//Második szál//
//Gyöngyöző homlokok, munkás kezek//
*Learon minden állatok barátja, rögtön a szívébe zárja a Mándli nevű kis apróságot. Tetszik neki a kiskutya és látja rajta, hogy már most milyen jól nevelt és jó képzést kapott. A Sajt-mester tudta, hogy Trodd egy nyelvet beszél az állatokkal és abban sem kételkedett, hogy engedelmes jószágot fog kinevelni, hiszen amilyen nagy türelme van, senki nem foghat ki rajta.*
-Szép haladás, bár azért meg kell hagyni, hogy amilyen jó nagy és szép földeket kaptunk, telik már állatra belőle. *A pásztormágusnak is szépen megnőtt az állománya, főleg mióta munkásaira rá tudja bízni őket bármikor. Nem szívesen engedi ki kezei közül szeretett kecskéit és birkáit, de Fortasék bebizonyították, hogy olyan jól bánnak velük, mint saját édes gyermekeikkel.*
-Ez bizony jó ötlet. Úgy megnőtt a Vashegy, hogy tán már nem is emlékeznek rá a fejesek, hogy van ott egy halászkunyhó! *Csóválja meg a fejét.*
-Kagan még odafigyelt ezekre a dolgokra, de én már nem bízom ám a mostani vezetőségben! Semmit nem is mondanak már ezek! *Pedig Learon még emlékszik azokra a napokra, amikor összegyűltek a tűz körül és minden fontos információt a Szellemjáró vagy a Vezér mondott el. Azok a szép idők már lejártak és jóformán a régi tagok nincsenek is tisztes számba véve.*
-Akkor induljunk? *Kérdezi barátját, utalva ezzel arra, hogy még szeretne-e valamit inni, vagy most menjenek rögtön.*
295. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-06-30 11:15:41
Üzenet elküldve: 2020-06-30 11:15:41
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Deguszta Waldran//
- Örülnék neki.
*Ő azért csak magára erőltet egy vérszegény mosolyt. Nem bánná, ha nem csak Tizióval szívnák egymást vérét, noha igaz, hogy jelentősen jobb lett a helyzet, mióta Nava is velük él.*
- Ezek szerint nem minden Thargodarnak fűlik a foga a Vashegy vezetéséhez. Aenae mit gondol erről, hogy most övé minden felelősség?
*Hogy jobb élete lenne egy vezér feleségeként? Ki tudja. Nem élt eleget vezér mellett, hogy kitapasztalja, évekbe nyúlóan mennyire jó élet volna az. Sőt most, hogy piaci értéke a béka feneke alatt csücsül, igazán nem számít neki, hogy vezér-e az illető, avagy nem.*
- És mit csinálsz most? Segítesz Aenae-nek? Vagy abszolút nem is akarsz már a Vashegy ügyeivel foglalkozni? Mert akkor segíthetsz a birtokkal.
*Elvigyorodik. Még össze sem házasodtak, de már beosztaná dolgozni magukhoz, még ha nem is volna olyan nagy munka, amit kínál.*
- Szeretnék majd megbízni embereket a főépület kibővítésére, meg felújítására. Aenae régebben kitakarította, most Nava és én tartjuk rendben, amennyire tudjuk. Szerintem időszerű, hogy ezt megszervezzük. Nava jobban konyít a házimunkához, mint én, de nem ártana pár embert felvenni még, hogy besegítsenek nekünk. Ó, és van egy szappanfőző műhelyem is, meg ugye ott vannak a gyapjastevék, a föld, a gyümölcsös... Szóval van mit csinálni. Persze nem várom el, hogy mindent a saját kezünkkel csináljunk, pusztán a szervezésre gondoltam. Az azért mégsem akkora munka, mintha az egész környéket neked kellene igazgatnod, nemde?
*Rebesgeti meg a szempilláit, mint egy gyapjasteve.*
- És nem ártana, ha volna még ott valaki, ha esetleg megint felkeresnének a kedves "barátaim", és megpróbálnának elhurcolni családostól.
//Deguszta Waldran//
- Örülnék neki.
*Ő azért csak magára erőltet egy vérszegény mosolyt. Nem bánná, ha nem csak Tizióval szívnák egymást vérét, noha igaz, hogy jelentősen jobb lett a helyzet, mióta Nava is velük él.*
- Ezek szerint nem minden Thargodarnak fűlik a foga a Vashegy vezetéséhez. Aenae mit gondol erről, hogy most övé minden felelősség?
*Hogy jobb élete lenne egy vezér feleségeként? Ki tudja. Nem élt eleget vezér mellett, hogy kitapasztalja, évekbe nyúlóan mennyire jó élet volna az. Sőt most, hogy piaci értéke a béka feneke alatt csücsül, igazán nem számít neki, hogy vezér-e az illető, avagy nem.*
- És mit csinálsz most? Segítesz Aenae-nek? Vagy abszolút nem is akarsz már a Vashegy ügyeivel foglalkozni? Mert akkor segíthetsz a birtokkal.
*Elvigyorodik. Még össze sem házasodtak, de már beosztaná dolgozni magukhoz, még ha nem is volna olyan nagy munka, amit kínál.*
- Szeretnék majd megbízni embereket a főépület kibővítésére, meg felújítására. Aenae régebben kitakarította, most Nava és én tartjuk rendben, amennyire tudjuk. Szerintem időszerű, hogy ezt megszervezzük. Nava jobban konyít a házimunkához, mint én, de nem ártana pár embert felvenni még, hogy besegítsenek nekünk. Ó, és van egy szappanfőző műhelyem is, meg ugye ott vannak a gyapjastevék, a föld, a gyümölcsös... Szóval van mit csinálni. Persze nem várom el, hogy mindent a saját kezünkkel csináljunk, pusztán a szervezésre gondoltam. Az azért mégsem akkora munka, mintha az egész környéket neked kellene igazgatnod, nemde?
*Rebesgeti meg a szempilláit, mint egy gyapjasteve.*
- És nem ártana, ha volna még ott valaki, ha esetleg megint felkeresnének a kedves "barátaim", és megpróbálnának elhurcolni családostól.
294. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-06-30 10:44:29
Üzenet elküldve: 2020-06-30 10:44:29
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 596
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 596
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Deguszta Waldran//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
- Ilyen kevés italtól még nem fogok hányni. * Biztosítja a férfi, aki bele se gondol, hogy a büfögése miatt kérhetik ilyesmire. * Örülök neki, hogy már jobban vagy. És ha így gondolod, akkor a jövőben többször keresem majd a társaságodat. * Biztosítja Waldran a jegyesét, de foghíjas vigyor most nem társul a megjegyzéshez. *
- Rendben, akkor még mindig áll az eljegyzés. * Bólint elégedetten, és hátradől a székben. * Szerintem egyenlően szar helyzetben vagyunk mind a ketten, egyébként. De engem ez nem nagyon érdekel. Örülök neki, hogy nincs már rajtam a felelősség, és nem rohangálnak hozzám minden apró-cseprő hülyeséggel. Na nem mintha halaszthatatlan dolgaim lennének, vagy olyan fontos elfoglaltságaim, csak egyszerűbb így az élet. Tudom, hogy önző dolog volt tőlem lemondani az egészről, ami miatt esz is a fene. Talán neked is jobb életed lett volna egy vezér mellett. * Sóhajt nagyot, miközben azon gondolkodik, hogy rendel egy újabb sört, mert az ilyen témához bizony csúszik az ital. *
//Deguszta Waldran//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
- Ilyen kevés italtól még nem fogok hányni. * Biztosítja a férfi, aki bele se gondol, hogy a büfögése miatt kérhetik ilyesmire. * Örülök neki, hogy már jobban vagy. És ha így gondolod, akkor a jövőben többször keresem majd a társaságodat. * Biztosítja Waldran a jegyesét, de foghíjas vigyor most nem társul a megjegyzéshez. *
- Rendben, akkor még mindig áll az eljegyzés. * Bólint elégedetten, és hátradől a székben. * Szerintem egyenlően szar helyzetben vagyunk mind a ketten, egyébként. De engem ez nem nagyon érdekel. Örülök neki, hogy nincs már rajtam a felelősség, és nem rohangálnak hozzám minden apró-cseprő hülyeséggel. Na nem mintha halaszthatatlan dolgaim lennének, vagy olyan fontos elfoglaltságaim, csak egyszerűbb így az élet. Tudom, hogy önző dolog volt tőlem lemondani az egészről, ami miatt esz is a fene. Talán neked is jobb életed lett volna egy vezér mellett. * Sóhajt nagyot, miközben azon gondolkodik, hogy rendel egy újabb sört, mert az ilyen témához bizony csúszik az ital. *
293. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-06-30 09:12:54
Üzenet elküldve: 2020-06-30 09:12:54
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Deguszta Waldran//
*Nem is válaszol Waldran felcsattanására, mert nem igazán tud mit. Morog magának egy sort, és elveszi a felé tolt sörös korsót. Ő sem iszik lassan, de Waldran jócskán túltesz rajta, és még büfög is egy isteneset.*
- Azért ne hányjál ide, kérlek. Igen, történtek velem sajnálatos dolgok, de kivel nem történnek? Már jól vagyok. Nem, engem nem fojtasz meg a jelenléteddel, maximum a fivéreimet.
*Annál is inkább nem, mivel Kagan óta nem akadt egy férfi sem az életében, akiről hasonlóképp gondolkozna. Félreértés ne essék, nagyon jól megvan ő egyedül is, ha rá van kényszerülve az egyedüllétre - de mégis jó, ha ott van a tudat, hogy van mellette valaki. Még ha valaki más végakaratából is.*
- Dehogy fogok visszahátrálni! Megfogadtam neked valamit, és én ahhoz tartani fogom magam. Igen, ez amolyan Aquista dolog... ~...kellene, hogy legyen.~ De ugyan, úgy teszünk, mintha az én családom olyan tehetős és befolyásos volna, mint amikor Artheniorban éltünk. Nem, Waldran, az igazság az, hogy csak azért nem pusztultunk ki, mert Kagan ágyába bújtam. Az egyetlen dolog, amivel valami presztízsem maradhatott volna, ha életben marad a gyermekünk, de ez nem így lett, ugye. Igazából te, mint Thargodar, jobb helyzetben vagy, mint én Aquista.
*A sört nem húzza le egyszerre, annyira jó huzatja nincsen, mint a férfinek. Figyeli az alkoholizáló oposszumot.*
- De ne hidd, hogy csak ezért nem mondok le a házasságról.
//Deguszta Waldran//
*Nem is válaszol Waldran felcsattanására, mert nem igazán tud mit. Morog magának egy sort, és elveszi a felé tolt sörös korsót. Ő sem iszik lassan, de Waldran jócskán túltesz rajta, és még büfög is egy isteneset.*
- Azért ne hányjál ide, kérlek. Igen, történtek velem sajnálatos dolgok, de kivel nem történnek? Már jól vagyok. Nem, engem nem fojtasz meg a jelenléteddel, maximum a fivéreimet.
*Annál is inkább nem, mivel Kagan óta nem akadt egy férfi sem az életében, akiről hasonlóképp gondolkozna. Félreértés ne essék, nagyon jól megvan ő egyedül is, ha rá van kényszerülve az egyedüllétre - de mégis jó, ha ott van a tudat, hogy van mellette valaki. Még ha valaki más végakaratából is.*
- Dehogy fogok visszahátrálni! Megfogadtam neked valamit, és én ahhoz tartani fogom magam. Igen, ez amolyan Aquista dolog... ~...kellene, hogy legyen.~ De ugyan, úgy teszünk, mintha az én családom olyan tehetős és befolyásos volna, mint amikor Artheniorban éltünk. Nem, Waldran, az igazság az, hogy csak azért nem pusztultunk ki, mert Kagan ágyába bújtam. Az egyetlen dolog, amivel valami presztízsem maradhatott volna, ha életben marad a gyermekünk, de ez nem így lett, ugye. Igazából te, mint Thargodar, jobb helyzetben vagy, mint én Aquista.
*A sört nem húzza le egyszerre, annyira jó huzatja nincsen, mint a férfinek. Figyeli az alkoholizáló oposszumot.*
- De ne hidd, hogy csak ezért nem mondok le a házasságról.
292. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-06-29 22:45:54
Üzenet elküldve: 2020-06-29 22:45:54
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 596
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 596
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Deguszta Waldran//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
- Én eltűntem? Az erődben voltam, ahol a Vashegy ügyeivel foglalkoztam, és igazgattam a birodalmat. Egyszer mozdultam ki, amikor az unokahúgom megkért, hogy kísérjem el a városba. Egyetlen egy éjszaka. Szóval ne mondd, hogy nehéz volt megtalálni! * Csattan fel Waldran, és már épp az asztalra csapna a kezével, de két súlyos söröskorsó érkezése megállítja ebben. Egy mordulással löki az egyiket Ephemia felé, a másikat pedig a saját szájához emeli. Két-három nagyobb korty, amit több kisebb követ, majd végül ha már így belelendült, akkor az egészet leönti a torkán, aminek az eredménye egy hangos, és mélyről jövő böfögés, amit az üres korsó asztalon csattanása sem képes elnyomni. Megtörli a száját, és halkabban folytatja. *
- Időt akartam hagyni neked a gyászra, feldolgozni a leánykérést, és az egészet, ami mostanában veled történik. Úgy gondoltam, hogy azt se tudod hány lábad van, és szükséged van arra, hogy végiggondold a dolgokat. Gondoltam ha mindezzel megvagy, akkor majd megkeresel. Nem akartam, hogy úgy érezd, megfojtalak a jelenlétemmel, hogy túlságosan nyomom magam. * Mondja Waldran, miközben Lószar leugrik a válláról, és a korsó felé igyekszik, ahol hátsó lábaira állva ágaskodik fel, és kezdi lenyalogatni a habot, amit Waldran meghagyott. *
- Azt hittem, hogy vissza akarsz hátrálni az egészből, amit amúgy megtehetsz, ha szeretnél. Végül is, nem vagy Kagan, se címem, se birtokom, se vagyonom. Csak annyit tudok nyújtani, amit itt látsz magad előtt. Ne érezd úgy, hogy bele vagy kényszerítve valamibe, amit nem akarsz. Sose tennék ilyet. Csak ne bujkálj előlem, hanem mondd el, hogy mi aggaszt, mi bánt. Megfogadtam, hogy Kagan halála után gondoskodni fogok rólatok, de ez nem csak akkor áll, ha a férjed leszek. * Teszi még hozzá, és figyeli, ahogy Lószar fejest ugrik a korsóba, hogy az alján maradt sört fel tudja lefetyelni. *
//Deguszta Waldran//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
- Én eltűntem? Az erődben voltam, ahol a Vashegy ügyeivel foglalkoztam, és igazgattam a birodalmat. Egyszer mozdultam ki, amikor az unokahúgom megkért, hogy kísérjem el a városba. Egyetlen egy éjszaka. Szóval ne mondd, hogy nehéz volt megtalálni! * Csattan fel Waldran, és már épp az asztalra csapna a kezével, de két súlyos söröskorsó érkezése megállítja ebben. Egy mordulással löki az egyiket Ephemia felé, a másikat pedig a saját szájához emeli. Két-három nagyobb korty, amit több kisebb követ, majd végül ha már így belelendült, akkor az egészet leönti a torkán, aminek az eredménye egy hangos, és mélyről jövő böfögés, amit az üres korsó asztalon csattanása sem képes elnyomni. Megtörli a száját, és halkabban folytatja. *
- Időt akartam hagyni neked a gyászra, feldolgozni a leánykérést, és az egészet, ami mostanában veled történik. Úgy gondoltam, hogy azt se tudod hány lábad van, és szükséged van arra, hogy végiggondold a dolgokat. Gondoltam ha mindezzel megvagy, akkor majd megkeresel. Nem akartam, hogy úgy érezd, megfojtalak a jelenlétemmel, hogy túlságosan nyomom magam. * Mondja Waldran, miközben Lószar leugrik a válláról, és a korsó felé igyekszik, ahol hátsó lábaira állva ágaskodik fel, és kezdi lenyalogatni a habot, amit Waldran meghagyott. *
- Azt hittem, hogy vissza akarsz hátrálni az egészből, amit amúgy megtehetsz, ha szeretnél. Végül is, nem vagy Kagan, se címem, se birtokom, se vagyonom. Csak annyit tudok nyújtani, amit itt látsz magad előtt. Ne érezd úgy, hogy bele vagy kényszerítve valamibe, amit nem akarsz. Sose tennék ilyet. Csak ne bujkálj előlem, hanem mondd el, hogy mi aggaszt, mi bánt. Megfogadtam, hogy Kagan halála után gondoskodni fogok rólatok, de ez nem csak akkor áll, ha a férjed leszek. * Teszi még hozzá, és figyeli, ahogy Lószar fejest ugrik a korsóba, hogy az alján maradt sört fel tudja lefetyelni. *
291. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-06-29 19:53:46
Üzenet elküldve: 2020-06-29 19:53:46
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Deguszta Waldran//
- Én eltűntem!? A birtokon voltam, te tűntél el, te! Engem könnyebb volt megtalálni, te biztosan többet kóricáltál. Cöh.
*Eszi tovább mérgesen a ragut, akárcsak egy felbőszült anyavadkan, míg az szépen lassan el nem fogy, s vele együtt a gőgje is.*
- Nem kell más. Bár szeretem az erősebbet is, nem engedek a kísértésnek, úgy döntöttem.
*Waldran következő szavain, melyek szerint nem volt vele éppen túl sokat, se köpni, se nyelni nem tud egy értelmeset. Nem mintha eddig tudott volna nagyon.*
- De... De... Hmpf. Én számítottam rá, hogy meglátogatsz. Azt hittem, hogy hirtelen világgá mentél, és hogy meggondoltad magad és mégsem veszel nőül... Na jó, én sem kerestelek, de csak azért, mert nem voltam jól.
*A forrásvizet is benyalja a korsóból, mielőtt megérkezne a sör az asztalukra. Itt nincs mese, ki lett minden fizetve, mindent meg kell enni és inni.*
- Nem vagy vezér már? Akkor igaz, amit rebesgettek. De egyébként ne hidd, hogy csak veled nem foglalkoztam, Aenae-vel sem találkoztam már egy jó ideje. De arra kérlek, hogy nézd el nekem, mert nem minden nap lesz az ember férjéből szobor, meg nem minden nap, hát... ~Temetünk halott gyermeket?~ Mindegy. Jól vagyok, Waldran. Tizio meg a bátyám, nem az öcsém, habár mindannyian tudjuk, hogy én vagyok a családfő, hiába fiatalabb létem s női mivoltom.
*S ha kihozzák a sört számukra, úgy birtokába is veszi az egyik korsót.*
- Egyébként jártam mostanában Artheniorban, kedves régi ismerőseimmel együtt. Kiderítettem, hogy Joran nagybátyám a városban tevékenykedik, s olybá tűnik, magasról tesz ránk. Mi több, azt is kiderítettem, hogy sok haton keresztül megfigyeltek minket a birtokon. A családom valahogy nagyon útban van Aenae... Nevelőapjának? Mondhatom ezt rá? Undorító egy ember. A sógornőmmel együtt megpróbált elraboltatni, csak nem jött össze neki, mert töketlenek az emberei. Hallatlan, nem?
*Húzza meg a sört olyan sebbel-lobbal, mint egy szomjas "szopós bornyu", ahogy a falusiak mondani szokták.*
//Deguszta Waldran//
- Én eltűntem!? A birtokon voltam, te tűntél el, te! Engem könnyebb volt megtalálni, te biztosan többet kóricáltál. Cöh.
*Eszi tovább mérgesen a ragut, akárcsak egy felbőszült anyavadkan, míg az szépen lassan el nem fogy, s vele együtt a gőgje is.*
- Nem kell más. Bár szeretem az erősebbet is, nem engedek a kísértésnek, úgy döntöttem.
*Waldran következő szavain, melyek szerint nem volt vele éppen túl sokat, se köpni, se nyelni nem tud egy értelmeset. Nem mintha eddig tudott volna nagyon.*
- De... De... Hmpf. Én számítottam rá, hogy meglátogatsz. Azt hittem, hogy hirtelen világgá mentél, és hogy meggondoltad magad és mégsem veszel nőül... Na jó, én sem kerestelek, de csak azért, mert nem voltam jól.
*A forrásvizet is benyalja a korsóból, mielőtt megérkezne a sör az asztalukra. Itt nincs mese, ki lett minden fizetve, mindent meg kell enni és inni.*
- Nem vagy vezér már? Akkor igaz, amit rebesgettek. De egyébként ne hidd, hogy csak veled nem foglalkoztam, Aenae-vel sem találkoztam már egy jó ideje. De arra kérlek, hogy nézd el nekem, mert nem minden nap lesz az ember férjéből szobor, meg nem minden nap, hát... ~Temetünk halott gyermeket?~ Mindegy. Jól vagyok, Waldran. Tizio meg a bátyám, nem az öcsém, habár mindannyian tudjuk, hogy én vagyok a családfő, hiába fiatalabb létem s női mivoltom.
*S ha kihozzák a sört számukra, úgy birtokába is veszi az egyik korsót.*
- Egyébként jártam mostanában Artheniorban, kedves régi ismerőseimmel együtt. Kiderítettem, hogy Joran nagybátyám a városban tevékenykedik, s olybá tűnik, magasról tesz ránk. Mi több, azt is kiderítettem, hogy sok haton keresztül megfigyeltek minket a birtokon. A családom valahogy nagyon útban van Aenae... Nevelőapjának? Mondhatom ezt rá? Undorító egy ember. A sógornőmmel együtt megpróbált elraboltatni, csak nem jött össze neki, mert töketlenek az emberei. Hallatlan, nem?
*Húzza meg a sört olyan sebbel-lobbal, mint egy szomjas "szopós bornyu", ahogy a falusiak mondani szokták.*
290. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-06-29 19:20:09
Üzenet elküldve: 2020-06-29 19:20:09
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 596
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 596
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Deguszta Waldran//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* A kérdésre felszalad Waldran szemöldöke, Lószar pedig, érezve a veszélyt, gyorsan gazdája vállára menekül. *
- Hogy én hol voltam? Hát te hol voltál? Úgy eltűntél, mint fing a szélben, mint szar a folyóban. * Kérdez vissza inkább, hangjában neheztelés, és számonkérés csendül. A kérdésre biccent, és ahogy helyet foglal, a söntés felé int. *
- 2 korsó Tharg házi sört! * Adja le a rendelését, és ki is számol 18 aranyat az asztalra. *
Meg amit te kérsz, nem tudom, hogy mit iszol. * Pillant jegyese felé, bár kétli, hogy a d'Aquistákat néhány állat ki tudná zabálni a vagyonukból, de nem akadt fel soha az anyagiakon. *
- Hát igen, feltűnt, hogy többet vagy velük, mint bárki mással. Mondjuk velem. * Jegyzi meg ismét, nem sértődötten, csak neheztelően. * Azt se tudtam, hogy élsz-e vagy halsz. Bár gondolom, ha halnál, arról az öcséd azért beszámolna. Egyébként nincs velem semmi, azon kívül, hogy leadtam a vezér szerepét. Az unokahúgom parancsol már egyedül. Én pedig igyekszem kiélvezni ezt a lehetőséget, hogy végre nem kell csinálnom semmit.
//Deguszta Waldran//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* A kérdésre felszalad Waldran szemöldöke, Lószar pedig, érezve a veszélyt, gyorsan gazdája vállára menekül. *
- Hogy én hol voltam? Hát te hol voltál? Úgy eltűntél, mint fing a szélben, mint szar a folyóban. * Kérdez vissza inkább, hangjában neheztelés, és számonkérés csendül. A kérdésre biccent, és ahogy helyet foglal, a söntés felé int. *
- 2 korsó Tharg házi sört! * Adja le a rendelését, és ki is számol 18 aranyat az asztalra. *
Meg amit te kérsz, nem tudom, hogy mit iszol. * Pillant jegyese felé, bár kétli, hogy a d'Aquistákat néhány állat ki tudná zabálni a vagyonukból, de nem akadt fel soha az anyagiakon. *- Hát igen, feltűnt, hogy többet vagy velük, mint bárki mással. Mondjuk velem. * Jegyzi meg ismét, nem sértődötten, csak neheztelően. * Azt se tudtam, hogy élsz-e vagy halsz. Bár gondolom, ha halnál, arról az öcséd azért beszámolna. Egyébként nincs velem semmi, azon kívül, hogy leadtam a vezér szerepét. Az unokahúgom parancsol már egyedül. Én pedig igyekszem kiélvezni ezt a lehetőséget, hogy végre nem kell csinálnom semmit.
289. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-06-29 18:46:20
Üzenet elküldve: 2020-06-29 18:46:20
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Deguszta Waldran//
*Az elébe táruló kecskeraguról nagyon elhiszi egy darabig, hogy pár percen belül elfogyasztja. Hát nem úgy van az, merthogy belép jegyese a fogadó ajtaján, csak úgy. Amint megpillantja, leteszi a kanalat a tál mellé, szép nőies mozdulatokkal, aztán felkönyököl az asztalra.*
- Te hol a fészkes fenében voltál? *Kérdi csak úgy, minden sallang nélkül, aztán megrázza a fejét.* Szervusz. Ülj csak le.
*Nézi a férfit, miközben agyal, hogy mit is mondjon neki, ami a lehető legkevésbé sértő, kínos, vagy netalán kóros hisztériát, esetleg kialakulófélben lévő alkoholizmust sugall részéről.*
- Meghívsz egy italra? Az a bolond ott kizabál a vagyonomból. *Int fejével az ablakból bámuló Pharajo felé.* A pereputtyával együtt. Nemrég születtek kicsi gyapjastevéink egyébként. Aranyosak. Többet vagyok köztük, mint emberek, meg elfek, meg a többi között.
*Újra nekilát étkezni, mielőtt folytatná.*
- És veled? Veled mi van, semmi?
//Deguszta Waldran//
*Az elébe táruló kecskeraguról nagyon elhiszi egy darabig, hogy pár percen belül elfogyasztja. Hát nem úgy van az, merthogy belép jegyese a fogadó ajtaján, csak úgy. Amint megpillantja, leteszi a kanalat a tál mellé, szép nőies mozdulatokkal, aztán felkönyököl az asztalra.*
- Te hol a fészkes fenében voltál? *Kérdi csak úgy, minden sallang nélkül, aztán megrázza a fejét.* Szervusz. Ülj csak le.
*Nézi a férfit, miközben agyal, hogy mit is mondjon neki, ami a lehető legkevésbé sértő, kínos, vagy netalán kóros hisztériát, esetleg kialakulófélben lévő alkoholizmust sugall részéről.*
- Meghívsz egy italra? Az a bolond ott kizabál a vagyonomból. *Int fejével az ablakból bámuló Pharajo felé.* A pereputtyával együtt. Nemrég születtek kicsi gyapjastevéink egyébként. Aranyosak. Többet vagyok köztük, mint emberek, meg elfek, meg a többi között.
*Újra nekilát étkezni, mielőtt folytatná.*
- És veled? Veled mi van, semmi?
288. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-06-29 18:03:46
Üzenet elküldve: 2020-06-29 18:03:46
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 596
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 596
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Deguszta Waldran//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* Waldran besétál a Vaskorsóba, felkészülve arra, hogy egyedül eliszogat az egyik sarokban. Lószar már reflexszerűen ugrik le a válláról, és kezdi el bejárni a terepet, amit már-már második otthonának érez. Ezzel Waldran is így van, mostanság több időt tölt itt, mint bárhol. Na nem mintha ezzel komoly lelki problémái lennének. Itt van alkohol, Waldrannak van pénze, a kettő pedig jó kombináció.
Indulna is a pult felé rendelni, de megakad a szeme valakin, akivel már régóta nem találkozott. Kicsit leporolja a ruháját, amitől nem lesz se tisztább, se kevésbé büdösebb, de legalább ennyit megtehet, amikor megközelíti Ephemiát. *
- Szia! * Köszön neki, és a nővel szemben lévő szék támlájára támaszkodik. Van benne annyi jó érzés, hogy nem ül csak oda, amíg nem kínálják hellyel. De azért jelzi a jelenlétével, hogy lenne miről beszéljenek. Lószar közben csendesen figyeli őket a pultról, láthatóan megzavarta az, hogy Waldran nem követte őt egyből. *
A hozzászólás írója (Waldran Thargodar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.06.29 19:14:07
//Deguszta Waldran//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* Waldran besétál a Vaskorsóba, felkészülve arra, hogy egyedül eliszogat az egyik sarokban. Lószar már reflexszerűen ugrik le a válláról, és kezdi el bejárni a terepet, amit már-már második otthonának érez. Ezzel Waldran is így van, mostanság több időt tölt itt, mint bárhol. Na nem mintha ezzel komoly lelki problémái lennének. Itt van alkohol, Waldrannak van pénze, a kettő pedig jó kombináció.
Indulna is a pult felé rendelni, de megakad a szeme valakin, akivel már régóta nem találkozott. Kicsit leporolja a ruháját, amitől nem lesz se tisztább, se kevésbé büdösebb, de legalább ennyit megtehet, amikor megközelíti Ephemiát. *
- Szia! * Köszön neki, és a nővel szemben lévő szék támlájára támaszkodik. Van benne annyi jó érzés, hogy nem ül csak oda, amíg nem kínálják hellyel. De azért jelzi a jelenlétével, hogy lenne miről beszéljenek. Lószar közben csendesen figyeli őket a pultról, láthatóan megzavarta az, hogy Waldran nem követte őt egyből. *
A hozzászólás írója (Waldran Thargodar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.06.29 19:14:07
287. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-06-29 00:48:54
Üzenet elküldve: 2020-06-29 00:48:54
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 87
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 87
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Fint – Távozás//
//Ősök útja//
*A pimasz kígyós egyre jobban felkelti Fint érdeklődését, és egyre sűrűbben kell magát emlékeztetnie arra, hogy kígyós – mielőtt olyasmire vetemedne, amire amúgy éppen kiterjedhet a munkaköre, de Esti azt mondta, feltétlenül számoljon fel érte pénzt. Úgy tűnik, a Vaskorsó nem ezen a további szolgáltatáson fog meggazdagodni, mert a lány már távozni is készül, de még utoljára megpróbál egy paprikásat beszólni.*
- Ne aggódjon, már van olyan nő, akinek a kezétől szívesen bevégezném. *Jegyzi meg fennhangon, és a nem túl barátságos gondolat egészen Estiig vezeti vissza. Az a kormos úgyis megöli egyszer, ha nem, azzal, hogy nincs itt, vagy nem vele van. De mindegy is, Fint legurítja a lánynak szánt, érintetlen felest, majd a megmaradt asztaltársasága felé indul, hogy elvigye a már kiivott poharakat, egyben lehetőséget adjon arra, hogy rendeljenek, ha még óhajtanak valamit. Úgy látszik, oda még elkél a pia.*
A hozzászólás írója (Komor Fintarret) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.06.29 00:49:22
//Ősök útja//
*A pimasz kígyós egyre jobban felkelti Fint érdeklődését, és egyre sűrűbben kell magát emlékeztetnie arra, hogy kígyós – mielőtt olyasmire vetemedne, amire amúgy éppen kiterjedhet a munkaköre, de Esti azt mondta, feltétlenül számoljon fel érte pénzt. Úgy tűnik, a Vaskorsó nem ezen a további szolgáltatáson fog meggazdagodni, mert a lány már távozni is készül, de még utoljára megpróbál egy paprikásat beszólni.*
- Ne aggódjon, már van olyan nő, akinek a kezétől szívesen bevégezném. *Jegyzi meg fennhangon, és a nem túl barátságos gondolat egészen Estiig vezeti vissza. Az a kormos úgyis megöli egyszer, ha nem, azzal, hogy nincs itt, vagy nem vele van. De mindegy is, Fint legurítja a lánynak szánt, érintetlen felest, majd a megmaradt asztaltársasága felé indul, hogy elvigye a már kiivott poharakat, egyben lehetőséget adjon arra, hogy rendeljenek, ha még óhajtanak valamit. Úgy látszik, oda még elkél a pia.*
A hozzászólás írója (Komor Fintarret) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.06.29 00:49:22
286. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-06-28 17:57:21
Üzenet elküldve: 2020-06-28 17:57:21
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Waldran//
*Csendesen kérődzik, igen jámbor fajta. Nemigen jár be mostanság kérődzni Thargarodra, pontosabban annak konyhájára, hisz neki már régen nincs ott semmi keresnivalója. Előnyben részesíti mostanság a birtokot és a Vaskorsót, mint törzshelyet. Az imént 16 aranyért a fogadóstól [Mesélő (Nyíl)] rendelt kecskeragut és egy korsó forrásvizet fogyasztja épp elfelé, amikor is a Korsó egyik ablakában megjelenik egyik legkedvesebb laposhátú gyapjastevéjének, Pharajónak a pofája. Biztosan nagyon türelmetlen már. Valamelyest megérti, hisz egész nap piacoztak meg úton voltak. Igen, ennyire beszűkült az élettere: birtok, piac, birtok, piac. Aztán megint birtok, néha egy-egy Vaskorsó, és megint piac. Plusz egy-két emberrablás, amelynek esetei többségében ő a szenvedő fél, de az általában havonta egyszer adódik csak, szóval kibírható.
Elfogyasztja hát az étel javát, aztán hátradől a vizet kortyolgatva. Rosszul esik neki, hogy nem alkohol, de direkt nem rendelt most se bort, se sört, se hasonlót. Mostanság sokat iszik, és furcsa mód kívánja is, amikor már egy ideje nem ment le a torkán ital. Nem teheti meg, hogy így elengedje magát, hisz ő Aquista, vagy mi a szösz. Felkuncog a gondolatra, és halkan böfög is egyet, miközben Pharajót nézi az ablakon keresztül. ~Jaj, ne vágjál már ilyen arcot. Majd ha megettem a pörköltöt...~ Üzeni a tekintetével az állatnak, majd kérődzik tovább csendességben, nyugalomban.*
//Waldran//
*Csendesen kérődzik, igen jámbor fajta. Nemigen jár be mostanság kérődzni Thargarodra, pontosabban annak konyhájára, hisz neki már régen nincs ott semmi keresnivalója. Előnyben részesíti mostanság a birtokot és a Vaskorsót, mint törzshelyet. Az imént 16 aranyért a fogadóstól [Mesélő (Nyíl)] rendelt
kecskeragut és egy korsó forrásvizet fogyasztja épp elfelé, amikor is a Korsó egyik ablakában megjelenik egyik legkedvesebb laposhátú gyapjastevéjének, Pharajónak a pofája. Biztosan nagyon türelmetlen már. Valamelyest megérti, hisz egész nap piacoztak meg úton voltak. Igen, ennyire beszűkült az élettere: birtok, piac, birtok, piac. Aztán megint birtok, néha egy-egy Vaskorsó, és megint piac. Plusz egy-két emberrablás, amelynek esetei többségében ő a szenvedő fél, de az általában havonta egyszer adódik csak, szóval kibírható.Elfogyasztja hát az étel javát, aztán hátradől a vizet kortyolgatva. Rosszul esik neki, hogy nem alkohol, de direkt nem rendelt most se bort, se sört, se hasonlót. Mostanság sokat iszik, és furcsa mód kívánja is, amikor már egy ideje nem ment le a torkán ital. Nem teheti meg, hogy így elengedje magát, hisz ő Aquista, vagy mi a szösz. Felkuncog a gondolatra, és halkan böfög is egyet, miközben Pharajót nézi az ablakon keresztül. ~Jaj, ne vágjál már ilyen arcot. Majd ha megettem a pörköltöt...~ Üzeni a tekintetével az állatnak, majd kérődzik tovább csendességben, nyugalomban.*
285. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-06-26 07:43:13
Üzenet elküldve: 2020-06-26 07:43:13
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Fint – Távozás//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Kétségtelen, hogy a váratlan nyitottság ledöbbenti, meg nem fordul a fejében, hogy ezért bárkivel is megagyaltassa a pultost, hiszen a férfiak általában úgyis egymás pártját fogják az ilyesmiben. Bár szívesen megvagdosná, ha tehetné, ez a vágy viszont már nem újkeletű, valahol a tegnapi dolgok körül gyökerezik.*
-A lányok, a lányok… öreg, az már nem most lehetett. *Jegyzi meg még gúnyosan, miközben visszahúzódik a saját barlangjába az állatkáival együtt. Elégedettséggel tölti el, hogy a férfi kígyója is visszamászik a helyére, tán a tőle való viszolygás okán, talán más miatt, de ez már nem is érdekli annyira. A csúszómászók egymáshoz való dörzsölgetésének felvetésére nem reagál szóban, csak felszökik az egyik szemöldöke a homloka közepére, ekkor dönt úgy, hogy végleg távozik.*
-Sajnos nem férnél el a táskámban, így lemondok egy újabb kígyó szerzéséről. Megtarthatod. Ha egyszer majd értelmes halált szeretnél öreg, keress meg. *Még megtorpan, mikor a pultos a tegnap esti társaság felől érdeklődik és féloldalra fordított fejjel csak annyit vet oda:*
- Szerintem gyanút fogott mert nem jött utánam. Biztos tele lett a gatyája. *Int egyet a kezével hátrafelé, majd szépan lassan kisétál az ajtón, hogy elhagyja a helyet. Egyelőre úgy dönt, hogy visszatér a kikötőbe, hogy annak a hirtelen fellobbanásnak, meg jelenetnek, amit rendezett volt-e értelme egyáltalán. ~De, ha nem lesz cafatokban az a ribanc, akkor magam szabdalom fel. ~ Megindul visszafelé az úton, pont ugyan arra, amerről jött, hiszen tegnap esti asztaltársasága szépen felvilágosította, hogy pont az ellenkező irányba volt szerencséje meglódulni.*
-Ez is biztos miattatok van, vonzzátok a szerencsétlenséget. *Simít végig a csuklya külső felén, mire az egyik sikamlós testű becsúszik a nyakához és lepihen.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Kétségtelen, hogy a váratlan nyitottság ledöbbenti, meg nem fordul a fejében, hogy ezért bárkivel is megagyaltassa a pultost, hiszen a férfiak általában úgyis egymás pártját fogják az ilyesmiben. Bár szívesen megvagdosná, ha tehetné, ez a vágy viszont már nem újkeletű, valahol a tegnapi dolgok körül gyökerezik.*
-A lányok, a lányok… öreg, az már nem most lehetett. *Jegyzi meg még gúnyosan, miközben visszahúzódik a saját barlangjába az állatkáival együtt. Elégedettséggel tölti el, hogy a férfi kígyója is visszamászik a helyére, tán a tőle való viszolygás okán, talán más miatt, de ez már nem is érdekli annyira. A csúszómászók egymáshoz való dörzsölgetésének felvetésére nem reagál szóban, csak felszökik az egyik szemöldöke a homloka közepére, ekkor dönt úgy, hogy végleg távozik.*
-Sajnos nem férnél el a táskámban, így lemondok egy újabb kígyó szerzéséről. Megtarthatod. Ha egyszer majd értelmes halált szeretnél öreg, keress meg. *Még megtorpan, mikor a pultos a tegnap esti társaság felől érdeklődik és féloldalra fordított fejjel csak annyit vet oda:*
- Szerintem gyanút fogott mert nem jött utánam. Biztos tele lett a gatyája. *Int egyet a kezével hátrafelé, majd szépan lassan kisétál az ajtón, hogy elhagyja a helyet. Egyelőre úgy dönt, hogy visszatér a kikötőbe, hogy annak a hirtelen fellobbanásnak, meg jelenetnek, amit rendezett volt-e értelme egyáltalán. ~De, ha nem lesz cafatokban az a ribanc, akkor magam szabdalom fel. ~ Megindul visszafelé az úton, pont ugyan arra, amerről jött, hiszen tegnap esti asztaltársasága szépen felvilágosította, hogy pont az ellenkező irányba volt szerencséje meglódulni.*
-Ez is biztos miattatok van, vonzzátok a szerencsétlenséget. *Simít végig a csuklya külső felén, mire az egyik sikamlós testű becsúszik a nyakához és lepihen.*
284. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-06-25 21:10:44
Üzenet elküldve: 2020-06-25 21:10:44
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 68
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 68
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Ősök útja//
*Csak ne adják az istenek, hogy Rennának bárkire is céloznia kelljen az összegyűlt asztaltársaságból. Bajtársakat elárulni és megölni... Az nála rettentő nagy bűn, s a Szellemek sem bocsátanák meg. Persze ha őt árulják el, vagy csapják be, netán kiderül, hogy ez a kaland nem ígér semmi zsákmányt, csupán felesleges vérontást és harcot, akkor bizony nem lenne rest átküldeni nyilát akárki szívén, aki ily rútul rászedi. De egyelőre ígéretesnek és csábítónak tűnik a portya, a barbár lány elégedetten és széles mosollyal biccent Yagnar felé. Nem kell tőle tartania senkinek, hacsak nem adnak rá alapos okot, hogy elpáholjon valakit.
A tetovált fickó kíváncsian és kissé szemérmetlenül mustráló tekintetét elkapja, s kacér vigyorral jelzi tetszését, s mutatja egyben végtelen határozottságát és önbizalmát. Neki aztán az sem baj, ha pőrére kell vetkőzni az út közepén, hogy megállítsa azt a szekeret. Sosem volt az a szégyellős fajta.
A további beszélgetésekbe nem szól bele, csak figyel, s igyekszik mélyen magába vésni az összes elhangzó, akár lényegtelennek is tűnő információt. Közben néha akaratlanul is sötét ajkait harapdálja, mintha izgulna, vagy nyugtalanság zaklatná. Valóban, mindkét érzés ott kavarog benne, gyermeki izgalom a harc, kaland, és mesés kincsek után, de mindez bizalmatlansággal és óvatosságra való intéssel viaskodik, hiszen józan esze azért emlékezteti, hogy mégis csak egy csapat idegenhez akar hozzácsapódni.
A maszkos leány szavaira akaratlanul is felemeli a fejét, s keresi az álarc mögé bújt sötét tekintetet. Alig észrevehetően még fél szemöldökét is felhúzza. A többiek bizonyára azt hihetik, látva Renna érdeklődő reakcióját, hogy a különc szerzet szavai megfogták, netán megérintették. Pedig erről most szó sincs, egyszerűen csak nem teljesen érti az elhangzó mondatokat. Annyi koppan neki, hogy a nő hasonlatokban beszél, de értelmezni a rébuszokat sem képessége, sem pedig kedve nincs. Nem haragszik ezért senkire, elvégre mindenki úgy beszél, ahogy akar. Ő csupán az egyszerűség híve, minden téren, a puszta szülötte, akit vadászat és harc edzett, nem pedig könyvtárak, vagy templomok. Szókincse épp ezért nem mondható gazdagnak, de elégedett a maga tudásával.
Mikor Yagnar távozik körükből, kissé értetlenül néz utána, de hamar visszafordul a cifra csapat felé, s ha más eddig nem ragadta magához a szót, hát kezdeményez.*
- Nos, ha már együtt vágunk bele ebbe az egészbe, ismerkedhetnénk. Egymással is, meg a piákkal is.
*Csak ne adják az istenek, hogy Rennának bárkire is céloznia kelljen az összegyűlt asztaltársaságból. Bajtársakat elárulni és megölni... Az nála rettentő nagy bűn, s a Szellemek sem bocsátanák meg. Persze ha őt árulják el, vagy csapják be, netán kiderül, hogy ez a kaland nem ígér semmi zsákmányt, csupán felesleges vérontást és harcot, akkor bizony nem lenne rest átküldeni nyilát akárki szívén, aki ily rútul rászedi. De egyelőre ígéretesnek és csábítónak tűnik a portya, a barbár lány elégedetten és széles mosollyal biccent Yagnar felé. Nem kell tőle tartania senkinek, hacsak nem adnak rá alapos okot, hogy elpáholjon valakit.
A tetovált fickó kíváncsian és kissé szemérmetlenül mustráló tekintetét elkapja, s kacér vigyorral jelzi tetszését, s mutatja egyben végtelen határozottságát és önbizalmát. Neki aztán az sem baj, ha pőrére kell vetkőzni az út közepén, hogy megállítsa azt a szekeret. Sosem volt az a szégyellős fajta.
A további beszélgetésekbe nem szól bele, csak figyel, s igyekszik mélyen magába vésni az összes elhangzó, akár lényegtelennek is tűnő információt. Közben néha akaratlanul is sötét ajkait harapdálja, mintha izgulna, vagy nyugtalanság zaklatná. Valóban, mindkét érzés ott kavarog benne, gyermeki izgalom a harc, kaland, és mesés kincsek után, de mindez bizalmatlansággal és óvatosságra való intéssel viaskodik, hiszen józan esze azért emlékezteti, hogy mégis csak egy csapat idegenhez akar hozzácsapódni.
A maszkos leány szavaira akaratlanul is felemeli a fejét, s keresi az álarc mögé bújt sötét tekintetet. Alig észrevehetően még fél szemöldökét is felhúzza. A többiek bizonyára azt hihetik, látva Renna érdeklődő reakcióját, hogy a különc szerzet szavai megfogták, netán megérintették. Pedig erről most szó sincs, egyszerűen csak nem teljesen érti az elhangzó mondatokat. Annyi koppan neki, hogy a nő hasonlatokban beszél, de értelmezni a rébuszokat sem képessége, sem pedig kedve nincs. Nem haragszik ezért senkire, elvégre mindenki úgy beszél, ahogy akar. Ő csupán az egyszerűség híve, minden téren, a puszta szülötte, akit vadászat és harc edzett, nem pedig könyvtárak, vagy templomok. Szókincse épp ezért nem mondható gazdagnak, de elégedett a maga tudásával.
Mikor Yagnar távozik körükből, kissé értetlenül néz utána, de hamar visszafordul a cifra csapat felé, s ha más eddig nem ragadta magához a szót, hát kezdeményez.*
- Nos, ha már együtt vágunk bele ebbe az egészbe, ismerkedhetnénk. Egymással is, meg a piákkal is.
283. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-06-25 18:27:09
Üzenet elküldve: 2020-06-25 18:27:09
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 87
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 87
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Fint – Távozás//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Fint minden bizonnyal nem lenne ennyire merész egy kígyós nővel szemben, ha nem lenne közöttük egy egész pult. Túlságosan is tart a kígyóktól ahhoz, hogy Asztéyriaa feltétlenül az esete legyen. Amikor azonban becsmérlő szavak érik, büszkén kapja elő, amiért az előbb kutakodott, mert hát ugye sok mindent el lehet mondani, de azt nem, hogy nem kelthet az ilyesmi érdeklődést. A hölgyek nem szokták megvetni, és még cserben sem hagyta őt soha. A szemtelen akciójával egyértelműen lehengerli a lányt is, vagy legalább is megdöbbenti, neki édes mindegy. Az is győzelem, hogy nem szalad el, vagy nem hívja rá a többi ürgét, hogy megverjék. Úgyis Fint adja nekik a piát, neki előbb hinnének, nem egy ilyen mocorgó kapucnisnak, de nincs kedve, se energiája kimagyarázni magát.*
- A lányok sosem panaszkodtak. *Vallja be töredelmesen, de aztán lelohad az arcáról a mosoly, mikor meglátja az ocsmány csúszómászókat. Nem kapkodva, de elteszi, még a végén megfázik itt. Kezét a combjához csapkodja, mintha ettől már tiszta is volna.*
- Nem szoktam mások kígyójához dugkodni. *Vallja be szerényen, miután a kígyók is eltűntek a látóteréből. Ez persze azon a tényen nem változtat, hogy ott vannak, ami változatlanul feszélyezi egy kissé. Tölt magának egy pálinkát, és egy pohárkával a lánynak is odarak.*
- Magával viszi? *Álmélkodik.* Viheti, velem együtt. Én nem haragszom meg. Amúgy meg… az a jóember hogy viszonyult a mocsárlakó szörnyekhez? *Érdeklődik ezután, kisujjával arra az asztalra bökve, ahol legutóbb még az a hozzá igen hasonló ficsúr fűzte a nőt, Fint szerint elég szerencsétlenül. De hát Fintnek más elképzelései vannak a romantikáról, ahogy azt Asztéyriaa is megtapaszalhatta. Megfogja a poharat, megemeli a lány tiszteletére, és legurítja.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Fint minden bizonnyal nem lenne ennyire merész egy kígyós nővel szemben, ha nem lenne közöttük egy egész pult. Túlságosan is tart a kígyóktól ahhoz, hogy Asztéyriaa feltétlenül az esete legyen. Amikor azonban becsmérlő szavak érik, büszkén kapja elő, amiért az előbb kutakodott, mert hát ugye sok mindent el lehet mondani, de azt nem, hogy nem kelthet az ilyesmi érdeklődést. A hölgyek nem szokták megvetni, és még cserben sem hagyta őt soha. A szemtelen akciójával egyértelműen lehengerli a lányt is, vagy legalább is megdöbbenti, neki édes mindegy. Az is győzelem, hogy nem szalad el, vagy nem hívja rá a többi ürgét, hogy megverjék. Úgyis Fint adja nekik a piát, neki előbb hinnének, nem egy ilyen mocorgó kapucnisnak, de nincs kedve, se energiája kimagyarázni magát.*
- A lányok sosem panaszkodtak. *Vallja be töredelmesen, de aztán lelohad az arcáról a mosoly, mikor meglátja az ocsmány csúszómászókat. Nem kapkodva, de elteszi, még a végén megfázik itt. Kezét a combjához csapkodja, mintha ettől már tiszta is volna.*
- Nem szoktam mások kígyójához dugkodni. *Vallja be szerényen, miután a kígyók is eltűntek a látóteréből. Ez persze azon a tényen nem változtat, hogy ott vannak, ami változatlanul feszélyezi egy kissé. Tölt magának egy pálinkát, és egy pohárkával a lánynak is odarak.*
- Magával viszi? *Álmélkodik.* Viheti, velem együtt. Én nem haragszom meg. Amúgy meg… az a jóember hogy viszonyult a mocsárlakó szörnyekhez? *Érdeklődik ezután, kisujjával arra az asztalra bökve, ahol legutóbb még az a hozzá igen hasonló ficsúr fűzte a nőt, Fint szerint elég szerencsétlenül. De hát Fintnek más elképzelései vannak a romantikáról, ahogy azt Asztéyriaa is megtapaszalhatta. Megfogja a poharat, megemeli a lány tiszteletére, és legurítja.*
282. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-06-25 14:04:43
Üzenet elküldve: 2020-06-25 14:04:43
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Fint – Távozás//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Sajnos a teljes elégedettség érzése elkerüli, de a meglepetés is felettébb kedvére van, már ez is boldogabbá teszi a napját és ha jól indul egy nap, az megfizethetetlen. Mikor érzékeli a kézmozdulatot, amely az ellenőrzést szolgálja elvigyorodik és lekezelő hangon megjegyzi:*
-Vén fasz, azt hiszed az érdekel még valakit? *Fordítja oldalra a fejét egy csodálkozó pillantás erejéig, majd felnevet, csak egy rövid kacaj, ami kiszökik. Majd nem lepi meg kevésbé a folytatás, mint az imént a férfit a megjegyzése. Talán csak a váratlan fordulat miatt, de bizony nem fordítja el a fejét, talán csak érdekli mi sül ki belőle. Mikor azonban minden egyértelműen láthatóvá válik kendőzetlenül egy fél percig csak habozva mered a másikra, majd eszébe ötlik valami. Közelebb hajol a pult fölé be, előtte körbenéz, hogy meggyőződjön arról, mindenki éppen a saját dolgával van elfoglalva, majd a csuklyát hátrébb tolja, hogy a kíváncsi kígyófejek kikandikálhassanak alóla. Nem agresszívek, valóban csak érdeklődve emelkednek el a nő vállától és ágaskodnak a másik irányába.*
-Adjunk rá csókot? *Emelgeti meg a szemöldökét kihívóan, bár ennél tovább még mióta ez a szerencsétlenség történ vele, nem jutott egyetlen férfihoz sem, talán pont ez az, amiből merít a határtalan magabiztosság. Hiszen bolond lenne, aki erre igent merne mondani. Talán még ő sem tudja mi sülne ki végül. Így mikor látja, hogy a férfi válaszolna a felajánlásra, visszaegyenesedik és ismét csuklya alá rejti a vendégeit.*
-Én a helyedben nem mutogatnám mindenkinek, a végén még valakinek megtetszik és magával viszi. *Veti oda gúnyolódva.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Sajnos a teljes elégedettség érzése elkerüli, de a meglepetés is felettébb kedvére van, már ez is boldogabbá teszi a napját és ha jól indul egy nap, az megfizethetetlen. Mikor érzékeli a kézmozdulatot, amely az ellenőrzést szolgálja elvigyorodik és lekezelő hangon megjegyzi:*
-Vén fasz, azt hiszed az érdekel még valakit? *Fordítja oldalra a fejét egy csodálkozó pillantás erejéig, majd felnevet, csak egy rövid kacaj, ami kiszökik. Majd nem lepi meg kevésbé a folytatás, mint az imént a férfit a megjegyzése. Talán csak a váratlan fordulat miatt, de bizony nem fordítja el a fejét, talán csak érdekli mi sül ki belőle. Mikor azonban minden egyértelműen láthatóvá válik kendőzetlenül egy fél percig csak habozva mered a másikra, majd eszébe ötlik valami. Közelebb hajol a pult fölé be, előtte körbenéz, hogy meggyőződjön arról, mindenki éppen a saját dolgával van elfoglalva, majd a csuklyát hátrébb tolja, hogy a kíváncsi kígyófejek kikandikálhassanak alóla. Nem agresszívek, valóban csak érdeklődve emelkednek el a nő vállától és ágaskodnak a másik irányába.*
-Adjunk rá csókot? *Emelgeti meg a szemöldökét kihívóan, bár ennél tovább még mióta ez a szerencsétlenség történ vele, nem jutott egyetlen férfihoz sem, talán pont ez az, amiből merít a határtalan magabiztosság. Hiszen bolond lenne, aki erre igent merne mondani. Talán még ő sem tudja mi sülne ki végül. Így mikor látja, hogy a férfi válaszolna a felajánlásra, visszaegyenesedik és ismét csuklya alá rejti a vendégeit.*
-Én a helyedben nem mutogatnám mindenkinek, a végén még valakinek megtetszik és magával viszi. *Veti oda gúnyolódva.*
281. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-06-25 13:39:22
Üzenet elküldve: 2020-06-25 13:39:22
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 87
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 87
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Fint – Távozás//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Fint senkit sem hibáztat azért, hogy nem kell átélniük a középkorú, meggyötört veteránok testi-lelki fájdalmait. Nem, ő nem gyárt előítéleteket – pontosan ugyanannyira utálja az egészséges fiatalokat, mint mindenki mást. Asztéyriaa rendíthetetlen lelkesedése is csak erre ébreszti rá, miközben rezzenéstelen arccal bámulja, és próbálja követni az elnagyolt mozdulatait. A „barátok” szóra pedig felszalad a szemöldöke. Valami gyanús neki ebben a nagy barátságosságban, és hamarosan ki is derül, micsoda.
Azt nem lehet mondani, hogy Fint a nadrágjával kapcsolatban automatikusan lepillant, de az arcán kétségkívül átfut a meglepettség, nem tartja kizártnak, hogy a gombjai már nem olyanok, mint régen, vagy talán el is felejtette elrejteni titkos fegyverét, miközben a pult mögött… ücsörgött. Vagy inkább ácsorgott? Azért odakap, a biztonság kedvéért. Most, hogy így rászedték, gúnyos, ijesztő vigyor terül el az arcán, hogy még utoljára visszaadja a csínyt.*
- Nos, ha már olyan jóban vagyunk… *Kezdi, és kihasználva, hogy ebből a szögből legfeljebb a pultnál álló Asztéyriaa láthat le egészen odáig, felegyenesedik, és pár fürge mozdulattal megoldja a nadrágját. Ha a lány még ennyitől nem fordul el, láthatja, hogy a fickónak bizony nincs mit szégyellnie.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Fint senkit sem hibáztat azért, hogy nem kell átélniük a középkorú, meggyötört veteránok testi-lelki fájdalmait. Nem, ő nem gyárt előítéleteket – pontosan ugyanannyira utálja az egészséges fiatalokat, mint mindenki mást. Asztéyriaa rendíthetetlen lelkesedése is csak erre ébreszti rá, miközben rezzenéstelen arccal bámulja, és próbálja követni az elnagyolt mozdulatait. A „barátok” szóra pedig felszalad a szemöldöke. Valami gyanús neki ebben a nagy barátságosságban, és hamarosan ki is derül, micsoda.
Azt nem lehet mondani, hogy Fint a nadrágjával kapcsolatban automatikusan lepillant, de az arcán kétségkívül átfut a meglepettség, nem tartja kizártnak, hogy a gombjai már nem olyanok, mint régen, vagy talán el is felejtette elrejteni titkos fegyverét, miközben a pult mögött… ücsörgött. Vagy inkább ácsorgott? Azért odakap, a biztonság kedvéért. Most, hogy így rászedték, gúnyos, ijesztő vigyor terül el az arcán, hogy még utoljára visszaadja a csínyt.*
- Nos, ha már olyan jóban vagyunk… *Kezdi, és kihasználva, hogy ebből a szögből legfeljebb a pultnál álló Asztéyriaa láthat le egészen odáig, felegyenesedik, és pár fürge mozdulattal megoldja a nadrágját. Ha a lány még ennyitől nem fordul el, láthatja, hogy a fickónak bizony nincs mit szégyellnie.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 851-870