//Neara, Morgim, Jaz, Alyo//
*Eredetileg is úgy tervezte, hogy csak kísérőnek ajánlkozik Neara mellé, hiszen őrségben lenne a helye. De ott éppen besegít Daranel, így ki lehet használni az alkalmat, hogy az ember elugorjon a Vaskorsóba némi harapnivalóért. Az pedig csak külön jutalom, hogy addig is kellemes társaságban lehet. Ez utóbbi persze dőreség lenne túlzásba vinni, mert ugyan a Szellemjáró épp házon kívül van és ha nincs otthon Lea, akkor cincognak a Laorok, de túl a lebukástól való félelmétől, valóban szerelmes, és ilyenkor legfeljebb némi széptevésre futja tőle, épp csak hogy ki ne jöjjön a formából. Semmi többre.*
- Bizony. *bólint rá a fekete hajú örömteli sóhajára* Nagyon kellemes hely ez, egyesek szerint túl jó is ahhoz, hogy a Vashegyen legyen. Ők azóta már itt pihennek a kertek alatt, négy láb mélyen.
*Túl széles a vigyor a képén ahhoz, hogy komolyan lehessen venni.*
- Én is örülök a találkozásnak, ebben egészen biztos vagyok.
*A pultnak támaszkodik, míg az apró termetű fogadós nekiáll összeállítani a rendelését. Valószínűleg kicsit várnia kell, szemmel láthatóan nagy a forgalom, a gnóm szinte ki sem látszik a munkából. De nini, úgy látszik segítsége akadt! Egy nyüzüge ifjú settenkedik be a pult mögé és elsőre úgy néz ki, mintha keresne valamit. Épp most érkezett az emeletről, lehet, hogy küldte valaki. Edényeket vesz magához, minden jel szerint ő is a személyzet új tagjai közé tartozik, hiszen nagy magabiztossággal ténykedik. De mi a fenéért cirógatja a kasszát? Ellöki magát a pulttól és épp szólna, amikor visszaérkezik Mogrim, és ekkor derül ki, hogy nemcsak a pénzes ládika iránti érdeklődése gyanús, hanem egész jelenléte is. Nem szól egy szót sem, csak megkerüli a pultot és megáll Jaz háta mögött, hogy a félvér sarkon fordulva ne tudjon kereket oldani. Eközben még egy orcátlan alak csatlakozik a társasághoz, a különbség csak annyi, hogy ő nem akarja kifosztani a fogadót. A barátságtalan pillantásokat nem tudja mire vélni. Jó, volt ugyan egy kis összeszólalkozás, de amiatt ennyire neheztelni, hogy végül elfogadta volna a kis barátja párbajra invitálását, igazán túlzás. Jó, néhány kellemetlen megjegyzést is tett rá, de ezen duzzogni jellemző női szeszély. Hiszen bárki épeszű beláthatja, hogy igaza volt, a városőr valóban úgy viselkedett, mint egy hisztis örömlány. Ettől függetlenül most nem baj, hogy itt van, még akár a segítségére is lehet.*
- Nincs semmi baj, fogadós uram! *pillant át Jaz válla felett Mogrimra* A fiatalurat én bíztam meg, hogy merje szárazra és takarítsa ki az erőd latrináját. Sajnos színültig van. De úgy látszik eltévedt.
*Itt már Jazt méregeti egy farkasvigyorral.*
- Ejnye, de hiszen ez nem Thargarod, hanem a Vaskorsó és az ott nem a budi, hanem a kassza. Az erőd arra van. És hogy még egyszer nehogy eltévedj nekem ebben a kusza városban, elkísérlek odáig. És ha már ott vagyok, megvárom míg elvégzed a munkát. Nem, ne is hálálkodj, én már csak ilyen jótét lélek vagyok. Indulhatunk?
*Félig félreáll az útból, de ha Jaz esetleg felkötné a nyúlcipőt, jó eséllyel elé tudja lökni a lábát, hogy orra bukhasson. Ha pedig felérnek az erődhöz, tényleg kilapátoltatja vele a latrinát. Gödörbe lökni ráér utána is.*
A hozzászólás írója (Laor Vylnis) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.01.06 08:35:50