Amon Ruadh - Vaskorsó Taverna
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 30 (581. - 600. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
600. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2021-11-25 21:46:06
Üzenet elküldve: 2021-11-25 21:46:06
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 445
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 445
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Még mindig utálok fejlécet kitalálni, miért nem lehet valami fejlécgenerátort berakni ide, de komolyan//
*Jól láthatóan a mélységi kedve épp nem a legjobb, de ki is hibáztatná most ezért. Ysanee sem csattan ki jelenleg az örömtől, lehangoló és dühítő volt végig nézni, ahogy az a vén mágus beszélt vele. Mintha nem lenne épp ugyanolyan érző lény. Már az emléktől is ökölbe rándul a keze. Relael meg... bele se mer gondolni, miket beszélt és tett volna, ha nem zavarják meg és nem küldi el végül őket. Akaratlanul is eszébe jut az a bizonyos gyereksírás. Vajon az övé? Nehezére esik elképzelni a gőgös hosszúfülűt anyaként.
Ezen elmélkedések azonban teljesen lényegtelenek már. Maguk mögött hagyták a kellemetlen társasággal töltött feszült pillanatokat, nem szeretné, ha kesergéssel töltenék az este további részét. Kínozza az önvád a korábban történtek miatt, elvégre javarészt az ő hibája, Cale legfeljebb csak abban vétkes, hogy nem kérte meg a tolvajt korábban, hogy távozzanak. Őszintén nem várt ennyi önzetlenséget éppen tőle.*
-Ki sem kellett volna kelni az ágyból a Pegazusban.
*Sóhajt fel beismerően mielőtt a férfihoz lépne és karcsú ujjaival a markáns állra fogva finoman maga felé fordítaná a kellemes arcot.*
-Ne érdekeljen, hogy az ilyen senkik mit gondolnak rólad. *Valójában fogalma sincs, hogy egyáltalán meghatották-e igazán a sértések és nem csak a folytonosan erőltetett udvariaskodás szegte igazán kedvét. Nem is számít igazán. Ellopva a maradék távolságot is közöttük simít végig a széles mellkason.*
-Mivel engesztelhetnélek ki?
*kérdi lágyan a szürke szemekbe pillantva, elvégre így a tisztességes. Ugyan ezzel a jelzővel nem ismerik egymást túl jól, de valamivel szeretné meghálálni, amiért a bárd eleget tett a korábbi kérésének és jó kis kormoskaként viselkedett.*
A hozzászólás írója (Ysanee Farnelis) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2021.11.25 21:55:13
*Jól láthatóan a mélységi kedve épp nem a legjobb, de ki is hibáztatná most ezért. Ysanee sem csattan ki jelenleg az örömtől, lehangoló és dühítő volt végig nézni, ahogy az a vén mágus beszélt vele. Mintha nem lenne épp ugyanolyan érző lény. Már az emléktől is ökölbe rándul a keze. Relael meg... bele se mer gondolni, miket beszélt és tett volna, ha nem zavarják meg és nem küldi el végül őket. Akaratlanul is eszébe jut az a bizonyos gyereksírás. Vajon az övé? Nehezére esik elképzelni a gőgös hosszúfülűt anyaként.
Ezen elmélkedések azonban teljesen lényegtelenek már. Maguk mögött hagyták a kellemetlen társasággal töltött feszült pillanatokat, nem szeretné, ha kesergéssel töltenék az este további részét. Kínozza az önvád a korábban történtek miatt, elvégre javarészt az ő hibája, Cale legfeljebb csak abban vétkes, hogy nem kérte meg a tolvajt korábban, hogy távozzanak. Őszintén nem várt ennyi önzetlenséget éppen tőle.*
-Ki sem kellett volna kelni az ágyból a Pegazusban.
*Sóhajt fel beismerően mielőtt a férfihoz lépne és karcsú ujjaival a markáns állra fogva finoman maga felé fordítaná a kellemes arcot.*
-Ne érdekeljen, hogy az ilyen senkik mit gondolnak rólad. *Valójában fogalma sincs, hogy egyáltalán meghatották-e igazán a sértések és nem csak a folytonosan erőltetett udvariaskodás szegte igazán kedvét. Nem is számít igazán. Ellopva a maradék távolságot is közöttük simít végig a széles mellkason.*
-Mivel engesztelhetnélek ki?
*kérdi lágyan a szürke szemekbe pillantva, elvégre így a tisztességes. Ugyan ezzel a jelzővel nem ismerik egymást túl jól, de valamivel szeretné meghálálni, amiért a bárd eleget tett a korábbi kérésének és jó kis kormoskaként viselkedett.*
A hozzászólás írója (Ysanee Farnelis) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2021.11.25 21:55:13
599. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2021-11-24 21:49:06
Üzenet elküldve: 2021-11-24 21:49:06
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 541
OOC üzenetek: 159
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 541
OOC üzenetek: 159
Játékstílus: Vakmerő
//Még mindig utálok fejlécet kitalálni, miért nem lehet valami fejlécgenerátort berakni ide, de komolyan//
* A férfi megvonja a vállát a lány bocsánat kérését hallva. Ha minden alkalommal, amikor fajtája miatt lenézték, belerúgtak, vagy csak simán megbélyegezték magába szállna, akkor talán ki se jönne a szobájából, vagy már rég elvágta volna önön torkát. *
- Én is. * Feleli szimplán, mert valóban így van, sajnálja, hogy Ysaneenek végig kellett néznie, hogy általában hogyan fogadják a bárdot, ráadásul mindezt saját barátnőjétől kellett elviselje, akinek annyira be akarta mutatni.
Odabent a mélységi szívesen menne a pulthoz, bár sejti, hogy ezen a helyen az italozása se lenne gondtalan, hamar belekötne valaki, de ez sem érdekli. De a tolvaj szavaira ismét csak vállvonogatással felel. Úgy érzi, hogy most az alkohol sem esne olyan jól, szóval nem köti az ebet a karóhoz, hogy márpedig ő inni fog. Inkább szépen előre megy, mint valaki, akit úgy menekítenek ki, egy üldözött, megvetett korcs. *
- Nem haragszom. Tudom, hogy nem tudtad, hogy ez lesz. * Feleli halkan, érzelemmentes hangon. Nem néz a másikra, inkább a szoba egyik sarkát vizsgálja, mintha valami nagyon érdekeset látna ott. * Bár én szóltam előre.
* A férfi megvonja a vállát a lány bocsánat kérését hallva. Ha minden alkalommal, amikor fajtája miatt lenézték, belerúgtak, vagy csak simán megbélyegezték magába szállna, akkor talán ki se jönne a szobájából, vagy már rég elvágta volna önön torkát. *
- Én is. * Feleli szimplán, mert valóban így van, sajnálja, hogy Ysaneenek végig kellett néznie, hogy általában hogyan fogadják a bárdot, ráadásul mindezt saját barátnőjétől kellett elviselje, akinek annyira be akarta mutatni.
Odabent a mélységi szívesen menne a pulthoz, bár sejti, hogy ezen a helyen az italozása se lenne gondtalan, hamar belekötne valaki, de ez sem érdekli. De a tolvaj szavaira ismét csak vállvonogatással felel. Úgy érzi, hogy most az alkohol sem esne olyan jól, szóval nem köti az ebet a karóhoz, hogy márpedig ő inni fog. Inkább szépen előre megy, mint valaki, akit úgy menekítenek ki, egy üldözött, megvetett korcs. *
- Nem haragszom. Tudom, hogy nem tudtad, hogy ez lesz. * Feleli halkan, érzelemmentes hangon. Nem néz a másikra, inkább a szoba egyik sarkát vizsgálja, mintha valami nagyon érdekeset látna ott. * Bár én szóltam előre.
598. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2021-11-22 21:48:59
Üzenet elküldve: 2021-11-22 21:48:59
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 445
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 445
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Még mindig utálok fejlécet kitalálni, miért nem lehet valami fejlécgenerátort berakni ide, de komolyan//
*Egyáltalán nem bánja, hogy indulás előtt Cale is odaszúr vendéglátójuknak. Sőt, Relael vélhető sejtéseit beigazolva az utolsó pillanatban megfogja a mélységi kezét, úgy távoznak a Senkik földjéről. Ezek után aztán egyáltalán nem érdekli, ki mit gondol*
-Sajnálom.
*Szól halkan útközben, de többet nem beszél, amíg el nem érik a nem túl régen látott Vaskorsót. Nem szívesen marad itt sem, de ha nem akarnak a szabad ég alatt éjszakázni ilyen hidegben, akkor jelenleg sajnos nem nagyon van más választásuk.
Kivesz egy Szobat maguknak 14 aranyért,
amint belépnek, egy perccel sem szeretne tovább a fogadótérben maradni.*
-Ha kérsz valamit, később lejövünk.
*Pillant a bárdra, ha pedig most szeszre fájna a foga, Ysa határozottan zárja ki a további ivás lehetőségét. Egyből meg is indul hát az emeletre, sietve meg is állapítja, hogy talán még nem is járt idefent sohasem. Na egy pillanatig sem érzi úgy, hogy bármiből kimaradt volna. Száműzve mindenféle úriemberséget most előre engedi a fiút, hogy aztán kulcsra zárja szobájuk ajtaját. Nem tudná magabiztosan kijelenteni most, hogy biztonságban érzi magát.
Nagy, megkönnyebbült sóhaj szakad fel belőle ettől függetlenül a zár kattanása után, aztán amint megfordul, lassú léptekkel közelít Cale felé.*
-Ne haragudj, kérlek!
*Pillant a szürke íriszekbe bűnbánóan, és kivételesen ez most nem valamiféle színészkedés, ahogy azt az ember megszokhatta tőle. Hangján érezhető, hogy komolyan gondolja.*
*Egyáltalán nem bánja, hogy indulás előtt Cale is odaszúr vendéglátójuknak. Sőt, Relael vélhető sejtéseit beigazolva az utolsó pillanatban megfogja a mélységi kezét, úgy távoznak a Senkik földjéről. Ezek után aztán egyáltalán nem érdekli, ki mit gondol*
-Sajnálom.
*Szól halkan útközben, de többet nem beszél, amíg el nem érik a nem túl régen látott Vaskorsót. Nem szívesen marad itt sem, de ha nem akarnak a szabad ég alatt éjszakázni ilyen hidegben, akkor jelenleg sajnos nem nagyon van más választásuk.
Kivesz egy Szobat maguknak 14 aranyért,
amint belépnek, egy perccel sem szeretne tovább a fogadótérben maradni.*-Ha kérsz valamit, később lejövünk.
*Pillant a bárdra, ha pedig most szeszre fájna a foga, Ysa határozottan zárja ki a további ivás lehetőségét. Egyből meg is indul hát az emeletre, sietve meg is állapítja, hogy talán még nem is járt idefent sohasem. Na egy pillanatig sem érzi úgy, hogy bármiből kimaradt volna. Száműzve mindenféle úriemberséget most előre engedi a fiút, hogy aztán kulcsra zárja szobájuk ajtaját. Nem tudná magabiztosan kijelenteni most, hogy biztonságban érzi magát.
Nagy, megkönnyebbült sóhaj szakad fel belőle ettől függetlenül a zár kattanása után, aztán amint megfordul, lassú léptekkel közelít Cale felé.*
-Ne haragudj, kérlek!
*Pillant a szürke íriszekbe bűnbánóan, és kivételesen ez most nem valamiféle színészkedés, ahogy azt az ember megszokhatta tőle. Hangján érezhető, hogy komolyan gondolja.*
597. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2021-11-02 12:25:10
Üzenet elküldve: 2021-11-02 12:25:10
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//...A Vaskoresz sokkal jobb...//
//A hozzászólás +16-os jeleneteket tartalmaz//
*Kérte Cha'ysst többször is, hogy vetkőzés közben táncoljon, de amaz mindig tiltakozott, azt mondta, hogy szerinte nevetséges. Ez az a pillanat, mikor Aenae be kell, hogy lássa, valóban az. Ez a folyamatos zizegés is kezd az agyára menni, pedig úgy gondolta magáról, hogy türelmes.*
- Nem emlékszem, hogy megrendeltem volna a műsort.
*Dohog, inkább csak magának, közben pedig azon gondolkodik, hogy talán a tőrével felszúrhatná Darennt az asztalra. Mintha egy lepkét szúrna fel gombostűvel. A gondolatra egy kifejezetten gonosz mosoly jelenik meg az arcán. Nyilvánvaló ugyanis, hogy mely lenne Darennek az a pontja, mint átdöfné a tőrt. Akkor aztán lenne ajvékolás, de a ficergés talán abbamaradna.*
- Igazából tőlem azt dugsz meg, akit akarsz, de aztán, mikor a kezedbe adják a tökeidet, ne gyere majd hozzám sírni, hisz én szóltam előre.
*Vonja meg végül a vállát, mert neki aztán tényleg mindegy.*
- Ha kevesebben mozogsz, akkor már régen készen lennék.
*Mondja nyájas mosollyal az arcán, egy pillanatra felnézve csak a műalkotásból. Szerencsére több dologra is tud figyelni, így aztán rajzolás közben elmereng azon, hogy mikor először látta Darennt, akkor mennyivel másabb volt. Mennyivel lovagosabb, vagy lovagiasabb, vagy legalábbis annak tűnt. Az is lehet, hogy akkor is pont ilyen furcsa volt, csak ő maga volt egy rémült kislány, hogy ilyenek nem tűntek neki fel? Végtére is teljesen mindegy.*
- Kész van, kész.
*Ő maga is legalább olyan türelmetlen, mint a lovag, öngerjesztő folyamat, hiszen Darenn zsizseg, ami megnehezíti az alkotást, de közben már szeretne végezni, biztos ez is indikálja a zsizsgést, menne már dugni.*
- Ha megadsz egy címet, akkor szívesen küldök másolatot.
*Mutatja mosollyal a képet a lovagnak, de úgy, hogy a rajz annak kartávolságán kívül maradjon. A rajz élethű, jól sikerült darab, Aenae a tervei szerint később kiegészíti azzal, ahogy elképzelte az asztalhoz tűzött Darennet.*
//...A Vaskoresz sokkal jobb...//
//A hozzászólás +16-os jeleneteket tartalmaz//
*Kérte Cha'ysst többször is, hogy vetkőzés közben táncoljon, de amaz mindig tiltakozott, azt mondta, hogy szerinte nevetséges. Ez az a pillanat, mikor Aenae be kell, hogy lássa, valóban az. Ez a folyamatos zizegés is kezd az agyára menni, pedig úgy gondolta magáról, hogy türelmes.*
- Nem emlékszem, hogy megrendeltem volna a műsort.
*Dohog, inkább csak magának, közben pedig azon gondolkodik, hogy talán a tőrével felszúrhatná Darennt az asztalra. Mintha egy lepkét szúrna fel gombostűvel. A gondolatra egy kifejezetten gonosz mosoly jelenik meg az arcán. Nyilvánvaló ugyanis, hogy mely lenne Darennek az a pontja, mint átdöfné a tőrt. Akkor aztán lenne ajvékolás, de a ficergés talán abbamaradna.*
- Igazából tőlem azt dugsz meg, akit akarsz, de aztán, mikor a kezedbe adják a tökeidet, ne gyere majd hozzám sírni, hisz én szóltam előre.
*Vonja meg végül a vállát, mert neki aztán tényleg mindegy.*
- Ha kevesebben mozogsz, akkor már régen készen lennék.
*Mondja nyájas mosollyal az arcán, egy pillanatra felnézve csak a műalkotásból. Szerencsére több dologra is tud figyelni, így aztán rajzolás közben elmereng azon, hogy mikor először látta Darennt, akkor mennyivel másabb volt. Mennyivel lovagosabb, vagy lovagiasabb, vagy legalábbis annak tűnt. Az is lehet, hogy akkor is pont ilyen furcsa volt, csak ő maga volt egy rémült kislány, hogy ilyenek nem tűntek neki fel? Végtére is teljesen mindegy.*
- Kész van, kész.
*Ő maga is legalább olyan türelmetlen, mint a lovag, öngerjesztő folyamat, hiszen Darenn zsizseg, ami megnehezíti az alkotást, de közben már szeretne végezni, biztos ez is indikálja a zsizsgést, menne már dugni.*
- Ha megadsz egy címet, akkor szívesen küldök másolatot.
*Mutatja mosollyal a képet a lovagnak, de úgy, hogy a rajz annak kartávolságán kívül maradjon. A rajz élethű, jól sikerült darab, Aenae a tervei szerint később kiegészíti azzal, ahogy elképzelte az asztalhoz tűzött Darennet.*
596. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2021-10-25 21:59:46
Üzenet elküldve: 2021-10-25 21:59:46
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 449
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 449
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Félresiklott kiruccanás//
*Rorkir fejét teljesen elönti a vér, s úgy veti magát bele az utolsó rohamba, mert valójában érzi. Persze ki tudja, hogy mi történt volna, ha nem ez? Talán magától kidől, talán bír még egy kört, csak a szellemek a tudói a jövőnek, s a férfi meg sem próbálná megjósolni élete fonalát. Mindenesetre ütése éppen csak átcsúszik a Behemót védelmén, s betalál mindkét csapás, amivel el is nyeri a győzelmet, na meg a feltett aranyakat. Persze ez nem egy élet-halál harc, máshogy is veszi az ilyesmit egy becsületes harcos. A másik pedig igencsak méltó ellenfele volt, talán ha máshogy állnak a csillagok, ő fogott volna padlót. Azonban nem megy utána a másiknak, nagyot sóhajt, mielőtt diadalittasan viszonozza a korrábit.*
-Wáááááá!
*Emeli fel kezeit, majd egy pillanatra körbenéz a lelkes nézőkön, mielőtt, ha erejéből telik, még a korábbi ellenfeléhez lép, s kezét nyújtja neki, hogy segítsen neki talpra állni.*
-Nem vagy semmi, komám. Majdnem megfogtál.
*Vigyorog véres arccal, persze csak ha a másik eszméleténél van, és elfogadja a kezet. Végül is, akárhogy alakul, kér két Tharg házi sört, az egyik kezével a pulton odébb tolja az egyik korsót, a másikkal pedig 20-at tesz le maga elé. .*
-Egészségünkre!
*Azzal pedig, ha külön meg nem zavarják, akkor le is húzza a sört. Kell neki, mert érzi, ahogy megy ki belőle az erő, és a fájdalom és a fáradtság egyszerre üt be, többszörösen, mintha csak kapott volna plusz még vagy két pofont attól a bengától. A sör talán elviszi talpon, amíg a piacra ér, hogy keressen valamit, amivel összefoltozza az arcát. Szebb már ugyan nem lesz tőle, de legalább a vérzést elállítja. S ő, mint aki jól végezte dolgát, kisétál a Vaskorsóból. ~Vajon mi lett Kagaenae-vel?~*
*Rorkir fejét teljesen elönti a vér, s úgy veti magát bele az utolsó rohamba, mert valójában érzi. Persze ki tudja, hogy mi történt volna, ha nem ez? Talán magától kidől, talán bír még egy kört, csak a szellemek a tudói a jövőnek, s a férfi meg sem próbálná megjósolni élete fonalát. Mindenesetre ütése éppen csak átcsúszik a Behemót védelmén, s betalál mindkét csapás, amivel el is nyeri a győzelmet, na meg a feltett aranyakat. Persze ez nem egy élet-halál harc, máshogy is veszi az ilyesmit egy becsületes harcos. A másik pedig igencsak méltó ellenfele volt, talán ha máshogy állnak a csillagok, ő fogott volna padlót. Azonban nem megy utána a másiknak, nagyot sóhajt, mielőtt diadalittasan viszonozza a korrábit.*
-Wáááááá!
*Emeli fel kezeit, majd egy pillanatra körbenéz a lelkes nézőkön, mielőtt, ha erejéből telik, még a korábbi ellenfeléhez lép, s kezét nyújtja neki, hogy segítsen neki talpra állni.*
-Nem vagy semmi, komám. Majdnem megfogtál.
*Vigyorog véres arccal, persze csak ha a másik eszméleténél van, és elfogadja a kezet. Végül is, akárhogy alakul, kér két Tharg házi sört, az egyik kezével a pulton odébb tolja az egyik korsót, a másikkal pedig 20-at tesz le maga elé.
.*-Egészségünkre!
*Azzal pedig, ha külön meg nem zavarják, akkor le is húzza a sört. Kell neki, mert érzi, ahogy megy ki belőle az erő, és a fájdalom és a fáradtság egyszerre üt be, többszörösen, mintha csak kapott volna plusz még vagy két pofont attól a bengától. A sör talán elviszi talpon, amíg a piacra ér, hogy keressen valamit, amivel összefoltozza az arcát. Szebb már ugyan nem lesz tőle, de legalább a vérzést elállítja. S ő, mint aki jól végezte dolgát, kisétál a Vaskorsóból. ~Vajon mi lett Kagaenae-vel?~*
595. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2021-10-25 21:08:49
Üzenet elküldve: 2021-10-25 21:08:49
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Félresiklott kiruccanás//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
- Biztos.
*Tekintetében ott van a folytatás is "és erről nem nyitok vitát", de szerencsére Cha'yss nem is nagyon akar vitatkozni.*
- Na, takarodj már!
*A nyomaték kedvéért még a késes után rúg, mármint csak a levegőbe, megszabadulni akar tőle, nem pedig tovább húzni azt, hogy elhúzzon. Csak mikor már hallótávolságon kívül van, akkor fejti ki Cha'yssnak, hogy mit is gondol.*
- Persze, mindenkit koncoljunk fel, aki fegyvert ránt a másikra?
*Topáz pillantása végigszalad a férfin, akinek a kezében pont van egy kard és akárkit megsebesíthetett volna a harc hevében. Féloldalasan elmosolyodik, lepillant a felkarjára, ujját bedugja a vérmocskos blúz lyukán. Ami azt illeti, Rorkir nagyobb kárt tett benn a barátságos párviadaluk alkalmával.*
- Semmi bajom, látod? Egy pillanatig meg akartam ölni. Mikor megszúrt. Furcsán ijesztő volt.
*Ezt nem is Cha'yssnak mondja, csak magának, közben pedig elnéz abba az irányba, amerre a fickó eltakarodott.*
- Igazad van. Majd Habrertus renováltatja és előkeríti a bűnösöket, ha nagyon szétverik.
*Már a sárga kanca mellett áll és lába is kengyelben van, mikor Cha'yss újfent meglepi. Ami azt illeti, az elmúlt napokban csak meglepi, előbb a hirtelen felbukkanása, majd a lánykérés, aztán azzal, hogy mennyire megsértődött azon, hogy Aenae nem örült eléggé a lánykérésnek, majd beállt egy kocsmai verekedésbe, most pedig ez. A lány arca komoly, szemöldökeit is összevonja, pillantása ismét végigszalad Cha'ysson, mikor már mindketten a nyeregben ülnek.*
- Hát... Nem hittem, hogy hiszel az ilyesmiben.
*Igazság szerint abban sem biztos, hogy ő maga hisz benne. Nehezen tud különbséget tenni, hogy vajon csak egy álom szereplői, vagy az ördögvigyor miatt jelennek meg, netán valódiak. Minden eshetőségben szeret hinni.*
- Úgy tartják, hogy az őseink segítenek minket. A helyes úton tartanak, vagy visszaterelnek, ha letértünk róla.
*Elgondolkodva nézi továbbra is a férfit, akiről a Tavernába belépve megállapította, hogy sápadt, persze a véraláfutásokkal tarkított arcon nehéz lenne ezt újfent megállapítani.*
- Úgy gondolod, megszállt egy?
*Megmagyarázna sok mindent, ha így lenne. Például az előző napi trónos esetet, az furcsa volt.*
- Mesélj róla, kérlek.
*Régebben megmosolyogta volna a férfi aggodalmát, de most már több okból sem teszi, egyrészt mert nem akarja, hogy Cha'yss újra megsértődjön rá, mikor látszólag már kiengesztelődött az előző miatt, másrészt meg egy kicsit maga is hisz a szellemekben. Ezért aztán arca komoly, hangja pedig érdeklődő.*
A hozzászólás írója (Kagaenae Thargodar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2021.10.25 21:10:15
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
- Biztos.
*Tekintetében ott van a folytatás is "és erről nem nyitok vitát", de szerencsére Cha'yss nem is nagyon akar vitatkozni.*
- Na, takarodj már!
*A nyomaték kedvéért még a késes után rúg, mármint csak a levegőbe, megszabadulni akar tőle, nem pedig tovább húzni azt, hogy elhúzzon. Csak mikor már hallótávolságon kívül van, akkor fejti ki Cha'yssnak, hogy mit is gondol.*
- Persze, mindenkit koncoljunk fel, aki fegyvert ránt a másikra?
*Topáz pillantása végigszalad a férfin, akinek a kezében pont van egy kard és akárkit megsebesíthetett volna a harc hevében. Féloldalasan elmosolyodik, lepillant a felkarjára, ujját bedugja a vérmocskos blúz lyukán. Ami azt illeti, Rorkir nagyobb kárt tett benn a barátságos párviadaluk alkalmával.*
- Semmi bajom, látod? Egy pillanatig meg akartam ölni. Mikor megszúrt. Furcsán ijesztő volt.
*Ezt nem is Cha'yssnak mondja, csak magának, közben pedig elnéz abba az irányba, amerre a fickó eltakarodott.*
- Igazad van. Majd Habrertus renováltatja és előkeríti a bűnösöket, ha nagyon szétverik.
*Már a sárga kanca mellett áll és lába is kengyelben van, mikor Cha'yss újfent meglepi. Ami azt illeti, az elmúlt napokban csak meglepi, előbb a hirtelen felbukkanása, majd a lánykérés, aztán azzal, hogy mennyire megsértődött azon, hogy Aenae nem örült eléggé a lánykérésnek, majd beállt egy kocsmai verekedésbe, most pedig ez. A lány arca komoly, szemöldökeit is összevonja, pillantása ismét végigszalad Cha'ysson, mikor már mindketten a nyeregben ülnek.*
- Hát... Nem hittem, hogy hiszel az ilyesmiben.
*Igazság szerint abban sem biztos, hogy ő maga hisz benne. Nehezen tud különbséget tenni, hogy vajon csak egy álom szereplői, vagy az ördögvigyor miatt jelennek meg, netán valódiak. Minden eshetőségben szeret hinni.*
- Úgy tartják, hogy az őseink segítenek minket. A helyes úton tartanak, vagy visszaterelnek, ha letértünk róla.
*Elgondolkodva nézi továbbra is a férfit, akiről a Tavernába belépve megállapította, hogy sápadt, persze a véraláfutásokkal tarkított arcon nehéz lenne ezt újfent megállapítani.*
- Úgy gondolod, megszállt egy?
*Megmagyarázna sok mindent, ha így lenne. Például az előző napi trónos esetet, az furcsa volt.*
- Mesélj róla, kérlek.
*Régebben megmosolyogta volna a férfi aggodalmát, de most már több okból sem teszi, egyrészt mert nem akarja, hogy Cha'yss újra megsértődjön rá, mikor látszólag már kiengesztelődött az előző miatt, másrészt meg egy kicsit maga is hisz a szellemekben. Ezért aztán arca komoly, hangja pedig érdeklődő.*
A hozzászólás írója (Kagaenae Thargodar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2021.10.25 21:10:15
594. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2021-10-25 19:55:58
Üzenet elküldve: 2021-10-25 19:55:58
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 341
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 341
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Szelíd
//Félresiklott kiruccanás//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* A tharg úrnő kegyes hangulatában van most, mivel megkegyelmez annak a szemtelen féregnek, aki rátámad és még meg is sebesítette. Most ott könyörög az életéért ez a kis féreg. Kicsit még az is meglepődik, hogy kegyelemben részesítik, na meg még egy zöldet is adományoznak neki. Hitetlenkedve kis bambulás után lehúzza azt az italt.*
- Köszönöm, köszönöm! Kérem bocsájtson meg, amiért nem ismertem fel.* Hajbókol úrnője előtt a mocsok, majd aztán gyorsan kereket is old, mielőtt meggondolná magát a nagyságos asszony.*
// Rokir //
* A sérülései nem maradnak megtorolatlanok teljesen, miközben átjárja őt egy érzés, ami szinte kitörni készül belőle. A vérgőz elborítja agyát, mire fel már nem érzi a fájdalmat, fáradságot vagy a többi egyéb kellemetlen zavaró tényezőt. Vérszomját is bele viszi a harcba, amit most ő kezd meg előbb. Lecsap egyenesen a másik arcába, amit az hárít, vagy mégse? Hihetetlen, de végül csak becsúszik az a csapás. Szó szerint csak egy hajszál híján. Lesújt hát újra, mire újfent telibe találja a másikat. Ez a két erős támadás már ennek a nagy állatnak is sok egymás után, így végül elvágódik a padlón véres fejjel. A tömeg őrjöng, ahogy látják a nagy finálét. Szép harc volt, ahol mindenki adott is meg kapott is jó rendesen. Sok arany cserélt gazdást most. Köztük Rokir is megkapja a saját részét. Pontosan kerek 200 arany tallérral lett Vérgőzös Rorkir gazdagabb. Most még ugyan nem érez fájdalmat, de amint a véres köd felszáll agyáról meg fogja érezni ezt a verekedést. Addig pedig fürödhet a dicsőségben.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* A tharg úrnő kegyes hangulatában van most, mivel megkegyelmez annak a szemtelen féregnek, aki rátámad és még meg is sebesítette. Most ott könyörög az életéért ez a kis féreg. Kicsit még az is meglepődik, hogy kegyelemben részesítik, na meg még egy zöldet is adományoznak neki. Hitetlenkedve kis bambulás után lehúzza azt az italt.*
- Köszönöm, köszönöm! Kérem bocsájtson meg, amiért nem ismertem fel.* Hajbókol úrnője előtt a mocsok, majd aztán gyorsan kereket is old, mielőtt meggondolná magát a nagyságos asszony.*
// Rokir //
* A sérülései nem maradnak megtorolatlanok teljesen, miközben átjárja őt egy érzés, ami szinte kitörni készül belőle. A vérgőz elborítja agyát, mire fel már nem érzi a fájdalmat, fáradságot vagy a többi egyéb kellemetlen zavaró tényezőt. Vérszomját is bele viszi a harcba, amit most ő kezd meg előbb. Lecsap egyenesen a másik arcába, amit az hárít, vagy mégse? Hihetetlen, de végül csak becsúszik az a csapás. Szó szerint csak egy hajszál híján. Lesújt hát újra, mire újfent telibe találja a másikat. Ez a két erős támadás már ennek a nagy állatnak is sok egymás után, így végül elvágódik a padlón véres fejjel. A tömeg őrjöng, ahogy látják a nagy finálét. Szép harc volt, ahol mindenki adott is meg kapott is jó rendesen. Sok arany cserélt gazdást most. Köztük Rokir is megkapja a saját részét. Pontosan kerek 200 arany tallérral lett Vérgőzös Rorkir gazdagabb
. Most még ugyan nem érez fájdalmat, de amint a véres köd felszáll agyáról meg fogja érezni ezt a verekedést. Addig pedig fürödhet a dicsőségben.*
593. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2021-10-25 16:01:55
Üzenet elküldve: 2021-10-25 16:01:55
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Félresiklott kiruccanás//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Az igricnek is ambivalens érzései vannak. Szívesen megmártaná a kardját az Aenaet megtámadó és megsebesítő fickóban. De a lány már elintézte a dolgot, férfiatlan és lealacsonyító lenne egy földön heverő, kegyelemért könyörgő embert megölnie. Pedig valamiért mégis megvan rá a késztetése. Ami önmagában is aggodalomra adna okot. A wegtoreni sosem volt az az indokolatlanul gyilkolászó. Most már biztos benne, hogy valami nincs rendben vele és a dolgok azóta kezdődtek, hogy megérkezett thargfölre.
A csókot nem utasítja el Aenae, ám akad még dolga, mielőtt az ágyába cibálhatná. Vagy az istállóba, ahol először estek egymásnak.*
- Biztos? *Kérdi kétkedő hangon, amikor a lány közli vele, hogy elengedi a késest. És nem csak elengedi, de még valami gyógyító löttyöt - legalábbis úgy gondolja, hogy azt - ad neki némi fenyegetéssel megtoldva.
Ha a fickó kereket old, bármilyen nehezen is, utánanézve szól Aenaehez.*
- Felénk nem jó ómen az ilyeneket elengedni. Ezek nem a kegyelmet fogják látni, hanem a lehetőséget, hogy elégtételt vegyenek. *Legalábbis Wegtorenben biztosan felhúzták volna az első oszlopra, hogy példát statuáljanak vele. Nem lehet sebezhetőenek látszani. Mert ha vér van, gyülekezni kezdenek a keselyűk.
Ám a döntés Aenae-é és neki nincs joga beleszólni, de nem is fog. Közben a lány már újra a benti fennforgásról kérdezi.*
- Nem neked kell rendet tenni, a tiéd a kocsma, de nem te üzemelteted. Ha szükséges, majd ítéletet mondasz a vétkesek felett. *Vonja meg a vállát oda sem nézve. Az a nagydarab fickó úgy tűnt, tud vigyázni magára és az igricnek nincs kedve még kettőt kapni az arcára.*
- Menjünk. *Tolja a mesterkardot a hüvelyébe a fegyverövén. Idegennek érzi most azzal állni a taverna előtt.
Neki egyértelmű, hogy a haza, az Varangyvár és nem az erőd. Különben sem akarna az erődbe menni. Újra visszagondol az érzésre, amely azt sugallta, hogy öljön. A gondolattol kirázza a hideg, még a válla is beleremeg.*
- Figyelj csak... *Kezd bele, ahogy Aenaevel a lovaikért mennek, kizárva a bent folyó balhé hangjait.*
- Amit mondtál nekem, az ősökről a trón mellett. *Folytatja, ahogy fellendül a nyeregbe és egy adag alvadt vért köp a porba.*
- Amióta itt vagyok, az az érzésem... *Nem tudja befejezni, mert nincs semmi, ami kézzel fogható, megfogalmazható, amivel ki tudná fejezni az érzéseit.*
- Azok a szellemeknek nem szokásuk megszállni senkit, igaz? *Kérdi bizonytalanul. De ha visszagondol a kancellárián történtekre vagy a trónnál érzett "ráncigálásra" és most a gyilkos indulatra, akkor megalapozottnak érzi aggodalmait.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Az igricnek is ambivalens érzései vannak. Szívesen megmártaná a kardját az Aenaet megtámadó és megsebesítő fickóban. De a lány már elintézte a dolgot, férfiatlan és lealacsonyító lenne egy földön heverő, kegyelemért könyörgő embert megölnie. Pedig valamiért mégis megvan rá a késztetése. Ami önmagában is aggodalomra adna okot. A wegtoreni sosem volt az az indokolatlanul gyilkolászó. Most már biztos benne, hogy valami nincs rendben vele és a dolgok azóta kezdődtek, hogy megérkezett thargfölre.
A csókot nem utasítja el Aenae, ám akad még dolga, mielőtt az ágyába cibálhatná. Vagy az istállóba, ahol először estek egymásnak.*
- Biztos? *Kérdi kétkedő hangon, amikor a lány közli vele, hogy elengedi a késest. És nem csak elengedi, de még valami gyógyító löttyöt - legalábbis úgy gondolja, hogy azt - ad neki némi fenyegetéssel megtoldva.
Ha a fickó kereket old, bármilyen nehezen is, utánanézve szól Aenaehez.*
- Felénk nem jó ómen az ilyeneket elengedni. Ezek nem a kegyelmet fogják látni, hanem a lehetőséget, hogy elégtételt vegyenek. *Legalábbis Wegtorenben biztosan felhúzták volna az első oszlopra, hogy példát statuáljanak vele. Nem lehet sebezhetőenek látszani. Mert ha vér van, gyülekezni kezdenek a keselyűk.
Ám a döntés Aenae-é és neki nincs joga beleszólni, de nem is fog. Közben a lány már újra a benti fennforgásról kérdezi.*
- Nem neked kell rendet tenni, a tiéd a kocsma, de nem te üzemelteted. Ha szükséges, majd ítéletet mondasz a vétkesek felett. *Vonja meg a vállát oda sem nézve. Az a nagydarab fickó úgy tűnt, tud vigyázni magára és az igricnek nincs kedve még kettőt kapni az arcára.*
- Menjünk. *Tolja a mesterkardot a hüvelyébe a fegyverövén. Idegennek érzi most azzal állni a taverna előtt.
Neki egyértelmű, hogy a haza, az Varangyvár és nem az erőd. Különben sem akarna az erődbe menni. Újra visszagondol az érzésre, amely azt sugallta, hogy öljön. A gondolattol kirázza a hideg, még a válla is beleremeg.*
- Figyelj csak... *Kezd bele, ahogy Aenaevel a lovaikért mennek, kizárva a bent folyó balhé hangjait.*
- Amit mondtál nekem, az ősökről a trón mellett. *Folytatja, ahogy fellendül a nyeregbe és egy adag alvadt vért köp a porba.*
- Amióta itt vagyok, az az érzésem... *Nem tudja befejezni, mert nincs semmi, ami kézzel fogható, megfogalmazható, amivel ki tudná fejezni az érzéseit.*
- Azok a szellemeknek nem szokásuk megszállni senkit, igaz? *Kérdi bizonytalanul. De ha visszagondol a kancellárián történtekre vagy a trónnál érzett "ráncigálásra" és most a gyilkos indulatra, akkor megalapozottnak érzi aggodalmait.*
592. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2021-10-25 00:04:50
Üzenet elküldve: 2021-10-25 00:04:50
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 272
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 272
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Félresiklott kiruccanás//
*Az a kard arra való, hogy lesújtsanak vele. Ezzel a gondolattal újabb párhuzamot vél felfedezni önmaga és az amúgy kiváló acél között, mi most lakja is egyben. Az ő dolga is ez. Bosszút állni őseiért és persze saját magáért. Megcselekedni, amit megkövetel Őseik Szelleme, és megtenni, amit másnak nincs mersze.
Ha valaki Thargföldön kezet emel az úrnőre, az bizony az életével fizet. Legalábbis az ő olvasatában mindenképp. Nem kegyetlen ember ő, még csak nem is gonosz. De nem holmi tolvajláson érték az alakot, hogy kezét vegyék... És a fickó még csak nem is a kezét használta.
Ez az alak most hírét viheti, hogy büntetlenül mártotta meg tőrét az úrnőben. A leány vajszíve még is futni hagyja a részeg bolondot. Nem kérdés, ő maga az életét venné az ipsének. Talán fellógatná Amon Ruadh kapujába is, csak a miheztartás végett.*
~Végezz vele. Vagy ez legközelebb is megtörténik.~
*Sajnos ez jelenleg a legkevésbé rajta múlik. Bosszú, na meg vérszomjas kard képében aligha tehet többet annál, hogy kivárja sorát.*
*Az a kard arra való, hogy lesújtsanak vele. Ezzel a gondolattal újabb párhuzamot vél felfedezni önmaga és az amúgy kiváló acél között, mi most lakja is egyben. Az ő dolga is ez. Bosszút állni őseiért és persze saját magáért. Megcselekedni, amit megkövetel Őseik Szelleme, és megtenni, amit másnak nincs mersze.
Ha valaki Thargföldön kezet emel az úrnőre, az bizony az életével fizet. Legalábbis az ő olvasatában mindenképp. Nem kegyetlen ember ő, még csak nem is gonosz. De nem holmi tolvajláson érték az alakot, hogy kezét vegyék... És a fickó még csak nem is a kezét használta.
Ez az alak most hírét viheti, hogy büntetlenül mártotta meg tőrét az úrnőben. A leány vajszíve még is futni hagyja a részeg bolondot. Nem kérdés, ő maga az életét venné az ipsének. Talán fellógatná Amon Ruadh kapujába is, csak a miheztartás végett.*
~Végezz vele. Vagy ez legközelebb is megtörténik.~
*Sajnos ez jelenleg a legkevésbé rajta múlik. Bosszú, na meg vérszomjas kard képében aligha tehet többet annál, hogy kivárja sorát.*
591. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2021-10-24 22:04:38
Üzenet elküldve: 2021-10-24 22:04:38
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 541
OOC üzenetek: 159
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 541
OOC üzenetek: 159
Játékstílus: Vakmerő
//Jobb később mint soha//
* Cale feszült figyelemmel követi az elf arckifejezésében beállt változást, mint egy kígyóbűvölő, aki az állatot szemléli, tisztában van azzal, hogy bármikor villámgyorsan élheti utol a végzet. Persze nem gondolja, hogy a nő hirtelen felé kapna, nyakát nyújtva, és mérget fecskendezve harapná meg, ellenben egy hirtelen hangosabb kiáltás, és utána következő vádaskodás pont annyira pecsételheti meg a mélységi sorsát ilyen ellenséges közegben. Viszont erre látszólag nem kerül sor, és ha igazán őszinte akar lenni önmagával a bárd, akkor a kíváncsiságát is felpiszkálja a nő jellemében bekövetkező változás, és mikor visszaölti magára a korábban olyan ügyesen feltett álarcot, a zenész is így tesz, sőt, még egy fél lépést hátrál is, így jelezve, hogy egyelőre visszavonult, és nem tervez semmi támadó jellegűt. Bár ezt Relael akár a behódoltság jelének is veheti, ez nem igazán érdekli a férfit. *
- Az attól függ, hogy mi a tét. * Mosolyog a férfi, könnyed, barátságos hangon, ezúttal már olyan hangerővel, hogy a többiek is hallhassák. *
- Minél több aranyról van szó, valahogy annál jobb leszek a játékban. Az istenek a tudói, hogy mi lehet az oka. ~ Na persze nem csak ők. ~ Ha a többiek is benne vannak, én nagyon szívesen ütném el vele az időt. A társalgás is kellemesebb, ha közben gazdát cserél némi arany.
* Na persze nem lenne ugyan akkora elégtétel elnyerni a mágus pénzét, mint ellopni a becses gyűrűjét, de kezdetnek ez is megteszi. Reméli, hogy sikerül kifossza vagyonából, és reggelre egy szál nadrágban sétál haza a sokszor emlegetett birtokára. Már ha azt nem nyeri el tőle. Ha pedig ehhez csalnia kell, hát kinek ártott még egy kis ügyeskedés. Persze azokat leszámítva, akik ügyetlenül csinálták. A válla fölött ő is hátra pillant, jó ideje először Ysanee tekintetét keresve, az ellenérzés nyomait kutatva, amik arra sarkallnák, hogy maradjanak, és ne tartsanak a társasággal. Szíve szerint hátra maradna, a tolvajlány mellé zárkózva fel, és belekarolva, de úgy érzi, hogy túlzottan terhes lenne a társasága a szépséges lány számára. Korábban is olyan csúnyán nézett rá, amikor kettejükről beszélt. Persze ez rosszul esik a férfinak, de nem adja jelét. Ennyire még Eeyr átka alatt sem kell őszinte legyen. Másrészről fárasztja már a pásztor társasága, a folyton folyvást ekéző szavak, amiket kap, és az azokat elfedő bókolás, amit a mélységi tanúsított az elmúlt időszakban. Jobban esik neki a csend, és egyelőre nem is keresi senki társaságát, megvan magának. Addig se kell fárassza magát. *
* Cale feszült figyelemmel követi az elf arckifejezésében beállt változást, mint egy kígyóbűvölő, aki az állatot szemléli, tisztában van azzal, hogy bármikor villámgyorsan élheti utol a végzet. Persze nem gondolja, hogy a nő hirtelen felé kapna, nyakát nyújtva, és mérget fecskendezve harapná meg, ellenben egy hirtelen hangosabb kiáltás, és utána következő vádaskodás pont annyira pecsételheti meg a mélységi sorsát ilyen ellenséges közegben. Viszont erre látszólag nem kerül sor, és ha igazán őszinte akar lenni önmagával a bárd, akkor a kíváncsiságát is felpiszkálja a nő jellemében bekövetkező változás, és mikor visszaölti magára a korábban olyan ügyesen feltett álarcot, a zenész is így tesz, sőt, még egy fél lépést hátrál is, így jelezve, hogy egyelőre visszavonult, és nem tervez semmi támadó jellegűt. Bár ezt Relael akár a behódoltság jelének is veheti, ez nem igazán érdekli a férfit. *
- Az attól függ, hogy mi a tét. * Mosolyog a férfi, könnyed, barátságos hangon, ezúttal már olyan hangerővel, hogy a többiek is hallhassák. *
- Minél több aranyról van szó, valahogy annál jobb leszek a játékban. Az istenek a tudói, hogy mi lehet az oka. ~ Na persze nem csak ők. ~ Ha a többiek is benne vannak, én nagyon szívesen ütném el vele az időt. A társalgás is kellemesebb, ha közben gazdát cserél némi arany.
* Na persze nem lenne ugyan akkora elégtétel elnyerni a mágus pénzét, mint ellopni a becses gyűrűjét, de kezdetnek ez is megteszi. Reméli, hogy sikerül kifossza vagyonából, és reggelre egy szál nadrágban sétál haza a sokszor emlegetett birtokára. Már ha azt nem nyeri el tőle. Ha pedig ehhez csalnia kell, hát kinek ártott még egy kis ügyeskedés. Persze azokat leszámítva, akik ügyetlenül csinálták. A válla fölött ő is hátra pillant, jó ideje először Ysanee tekintetét keresve, az ellenérzés nyomait kutatva, amik arra sarkallnák, hogy maradjanak, és ne tartsanak a társasággal. Szíve szerint hátra maradna, a tolvajlány mellé zárkózva fel, és belekarolva, de úgy érzi, hogy túlzottan terhes lenne a társasága a szépséges lány számára. Korábban is olyan csúnyán nézett rá, amikor kettejükről beszélt. Persze ez rosszul esik a férfinak, de nem adja jelét. Ennyire még Eeyr átka alatt sem kell őszinte legyen. Másrészről fárasztja már a pásztor társasága, a folyton folyvást ekéző szavak, amiket kap, és az azokat elfedő bókolás, amit a mélységi tanúsított az elmúlt időszakban. Jobban esik neki a csend, és egyelőre nem is keresi senki társaságát, megvan magának. Addig se kell fárassza magát. *
590. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2021-10-24 04:40:01
Üzenet elküldve: 2021-10-24 04:40:01
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
//Jobb később mint soha//
-Sosem késő nyájat szerezni, kedvesem! *Bólogat nagy komolyan, ámde hatalmas vigyorral az arcán.*
-Segítek magának választani állatokat és ha szeretné, elmehetünk legeltetni is együtt! *Kacsint egy a lány felé, persze csak úgy a maga módján, nem komolyan vehetően.*
-Én is örvendek Hathúros Strat! *Válaszol ő maga is, megismételve a másik nevét, hiszen ha már együtt lesznek egy jó vendéglátás erejéig, érdemes megjegyezni a férfi nevét.* ~Hathúros. Talán valami zenész frma lenne? Bár, ha a tülökre gondolok, egyértelmű.~ *Meg is feledkezik egy időre a mélységiről, és csak egyetlen futó pillantást vet arra, hogy megnézze, nem csinál-e semmi ostobaságot, de mikor csak annyit lát, hogy Relaellel beszélget, meg is nyugszik és figyelmét Ysara és a tündérfiúra koncentrálja. Abból nem lehet baj és érdemesebb társaság is, legyen akármilyen megnyerő is a kormos.*
-Maihhin tülök, azt mondja? *Kérdez vissza úgy, mint előbb amaz.*
-És ez mire jó azon kívül, hogy egy kocsma közepén fújdogálja az emberfia? *Próbál kissé humoros hangot megütni, mert úgy tapasztalta, hogy az aprónépek, legyen az gnóm vagy tündér, mind szereti a vicces és a jókedvet.*
-Pásztor vagyok aki közben elismert varázslómester. Ötvözöm a két tudományt. *Adja meg a választ a szakmájára.*
-Kockázni? Én nem tudok, de szívesen és hamar tanulok bármilyen játékot! ~Csak pénzt ne kelljen feltenni. Ugyanúgy nem állja meg az ember, mint az alkoholt és hamar a padlón találja magát.~ *Ezt azonban hangosan nem mondja ki, hiszen tudja jól ő maga is, hogy tétek nélkül nincs értelme játszani és akármennyire nem szeretné, nem akarja rögtön elvetni a lehetőséget, hogy esetleg nyerjen pár aranyat a társaság tagjaitól.*
-Hogy szerezte ezt a tülköt Strat úr? Tán nem maga vadászta le ezt a hatalmas állatot egyedül? *Vág színészien meglepődött képet. Mindezt azért, hogy kicsit beszéltesse az új alakot, hiszen ha többet megtud róla, annál jobb! Akkor ő maga is beszélhet később a saját érdemeiről.*
-Sosem késő nyájat szerezni, kedvesem! *Bólogat nagy komolyan, ámde hatalmas vigyorral az arcán.*
-Segítek magának választani állatokat és ha szeretné, elmehetünk legeltetni is együtt! *Kacsint egy a lány felé, persze csak úgy a maga módján, nem komolyan vehetően.*
-Én is örvendek Hathúros Strat! *Válaszol ő maga is, megismételve a másik nevét, hiszen ha már együtt lesznek egy jó vendéglátás erejéig, érdemes megjegyezni a férfi nevét.* ~Hathúros. Talán valami zenész frma lenne? Bár, ha a tülökre gondolok, egyértelmű.~ *Meg is feledkezik egy időre a mélységiről, és csak egyetlen futó pillantást vet arra, hogy megnézze, nem csinál-e semmi ostobaságot, de mikor csak annyit lát, hogy Relaellel beszélget, meg is nyugszik és figyelmét Ysara és a tündérfiúra koncentrálja. Abból nem lehet baj és érdemesebb társaság is, legyen akármilyen megnyerő is a kormos.*
-Maihhin tülök, azt mondja? *Kérdez vissza úgy, mint előbb amaz.*
-És ez mire jó azon kívül, hogy egy kocsma közepén fújdogálja az emberfia? *Próbál kissé humoros hangot megütni, mert úgy tapasztalta, hogy az aprónépek, legyen az gnóm vagy tündér, mind szereti a vicces és a jókedvet.*
-Pásztor vagyok aki közben elismert varázslómester. Ötvözöm a két tudományt. *Adja meg a választ a szakmájára.*
-Kockázni? Én nem tudok, de szívesen és hamar tanulok bármilyen játékot! ~Csak pénzt ne kelljen feltenni. Ugyanúgy nem állja meg az ember, mint az alkoholt és hamar a padlón találja magát.~ *Ezt azonban hangosan nem mondja ki, hiszen tudja jól ő maga is, hogy tétek nélkül nincs értelme játszani és akármennyire nem szeretné, nem akarja rögtön elvetni a lehetőséget, hogy esetleg nyerjen pár aranyat a társaság tagjaitól.*
-Hogy szerezte ezt a tülköt Strat úr? Tán nem maga vadászta le ezt a hatalmas állatot egyedül? *Vág színészien meglepődött képet. Mindezt azért, hogy kicsit beszéltesse az új alakot, hiszen ha többet megtud róla, annál jobb! Akkor ő maga is beszélhet később a saját érdemeiről.*
589. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2021-10-22 19:25:51
Üzenet elküldve: 2021-10-22 19:25:51
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Félresiklott kiruccanás//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Amivalens érzései vannak, egyfelől elégedett, hiszen megvédte magát és móresre tanította a fickót, másfelől viszont lehet, hogy eltörte pár bordáját és ki tudja, hogy még milyen belső sérüléseket okozott neki? Az ilyesmi nem kenyere és már a harag sem hajtja, már nem kívánja a vérét és ijesztő, hogy az imént még kívánta.
Sokáig elmerengene a dolgon, ha nem érkezne meg Cha'yss is, egy pillanattal később pedig ajkaik egymásra tapadnak. Egész nap tudna így maradni, csupán két picit zavaró körülmény van, az egyik az, hogy Cha'yss csókja sörízű, ami Aenaet valahogy - indokolatlanul - zavarja, illetve a másik a kegyelemért nyöszörgő késes fickó.*
- Elengedem.
*Leguggol a földön fekvő mellé, térdein támaszkodva néz a szerencsétlenre. Kicsit túr az övére fűzött szütyőben, majd 1 Világoszöld varázsitalt dob a fickó (Mesélő (Hydra)) elé.*
- Ha még egyszer balhét csinálsz a kocsmámban, vagy a földem bármelyik eldugott zugában, akkor nem úszod meg ennyivel. Takarodj!
*Hangjában van valami, amiből a fickó úgy érezheti, hogy ha lennének hiénái, akkor azokat most utána küldené. Hiénák mindenesetre nincsenek, csak Cha'yss, de Cha'ysst egészen biztosan nem fogja utána zavarni. A késessel nem törődik, akármilyen hangos nyöszörgések között is takarodik el, mert figyelme immáron Cha'yssé. Meg valahol a periférián Rorkiré, aki valószínűleg még mindig verekszik odabent, bár az is lehet, hogy már kedélyesen poharazgatnak.*
- Szerinted mennyire lenne baj, ha nem mennénk vissza rendet tenni?
*Kérdezi állával a Taverna felé mutatva, ahonnét sajnos nem a békés poharazgatás zajai szűrődnek ki. Elhúzza a száját, fegyvertelen keze Cha'yss fegyvertelen kezéért nyúl.*
- Hanem inkább hazamennénk?
*Kérdezi kissé tétován, hiszen ránézne a bent folyó balhéra, de a fene egy meg, hát Cha'ysshoz indult, most hagyja magát eltántorítani egy olyan verekedés, amibe véletlenül keveredett és ami már így is sokkal több kárt okozott, úgy a blúzában, mint Cha'yss mindig tökéletes fizimiskájában.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Amivalens érzései vannak, egyfelől elégedett, hiszen megvédte magát és móresre tanította a fickót, másfelől viszont lehet, hogy eltörte pár bordáját és ki tudja, hogy még milyen belső sérüléseket okozott neki? Az ilyesmi nem kenyere és már a harag sem hajtja, már nem kívánja a vérét és ijesztő, hogy az imént még kívánta.
Sokáig elmerengene a dolgon, ha nem érkezne meg Cha'yss is, egy pillanattal később pedig ajkaik egymásra tapadnak. Egész nap tudna így maradni, csupán két picit zavaró körülmény van, az egyik az, hogy Cha'yss csókja sörízű, ami Aenaet valahogy - indokolatlanul - zavarja, illetve a másik a kegyelemért nyöszörgő késes fickó.*
- Elengedem.
*Leguggol a földön fekvő mellé, térdein támaszkodva néz a szerencsétlenre. Kicsit túr az övére fűzött szütyőben, majd 1 Világoszöld varázsitalt dob a fickó (Mesélő (Hydra)) elé.
*- Ha még egyszer balhét csinálsz a kocsmámban, vagy a földem bármelyik eldugott zugában, akkor nem úszod meg ennyivel. Takarodj!
*Hangjában van valami, amiből a fickó úgy érezheti, hogy ha lennének hiénái, akkor azokat most utána küldené. Hiénák mindenesetre nincsenek, csak Cha'yss, de Cha'ysst egészen biztosan nem fogja utána zavarni. A késessel nem törődik, akármilyen hangos nyöszörgések között is takarodik el, mert figyelme immáron Cha'yssé. Meg valahol a periférián Rorkiré, aki valószínűleg még mindig verekszik odabent, bár az is lehet, hogy már kedélyesen poharazgatnak.*
- Szerinted mennyire lenne baj, ha nem mennénk vissza rendet tenni?
*Kérdezi állával a Taverna felé mutatva, ahonnét sajnos nem a békés poharazgatás zajai szűrődnek ki. Elhúzza a száját, fegyvertelen keze Cha'yss fegyvertelen kezéért nyúl.*
- Hanem inkább hazamennénk?
*Kérdezi kissé tétován, hiszen ránézne a bent folyó balhéra, de a fene egy meg, hát Cha'ysshoz indult, most hagyja magát eltántorítani egy olyan verekedés, amibe véletlenül keveredett és ami már így is sokkal több kárt okozott, úgy a blúzában, mint Cha'yss mindig tökéletes fizimiskájában.*
588. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2021-10-22 18:31:33
Üzenet elküldve: 2021-10-22 18:31:33
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 449
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 449
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Félresiklott kiruccanás//
//Aktív képességhasználat//
*Rorkir úgy látszik emberére akadt, ami igencsak felemelő érzés a korábbi dolgait tekintve. Örül neki, de nem bolond, nem vonja el figyelmét semmilyen kétes gondolat. Teljesen csak a harcra koncentrál, talán ezért nem érzi annyira a fájdalmat. Hogy holnap mi lesz? Nos az legyen a holnapi barbár problémája. Mert most itt bizony komolyabb dolgokról van szó. Jól gondolta, hogy jönni fog a folytatás, talán hasznára lehetett, hogy eleve várta az ütést, és nem érinti felkészületlenül. A Vérgőzös klánra jellemző hév benne is igencsak erősen él, egyre csak erősödik benne a vérszomj. Az arcán szétterülő vér, a felgyülemlett feszültség, a kárörvendés és a Behemót arcába csapódó ököl is csak szítja ezt a tüzet. Végül még ő is kap egyet a mellkasába, amit meg is érez, de nem vitális pontot talál, szerencsére. Ettől függetlenül tudja, hogy hamar rövidre kell zárnia ezt, vagy nem lesz jó vége.
A kitörni vágyó démont pedig nincs ereje kordában tartani már, úgyhogy szabad utat enged neki. Látja a lehetőséget, hogy talán ha hajszálnyival is, de ő mozdulhat elsőként, úgyhogy nem vesztegeti az értékes pillanatokat, azonnal támadásba lendül, egyenesen a véres arcot célozza, és úgy érzi, hogy amint betalál, folytatni is fogja az ütések sorozatát, amíg csak a teste bírja. Amíg csak az a mamlasz össze nem roskad. Érzi, hogy kezd elszabadulni, és leginkább a harag hajtja előre. Magában úgy latolgatja, hogy pár ütést már bevitt ellenfelének, a lába sem az igazi már, biztosan ő is fáradt lehet mostanra. *
A hozzászólás írója (Vérgőzös Rorkir) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2021.10.22 18:34:41
//Aktív képességhasználat//
*Rorkir úgy látszik emberére akadt, ami igencsak felemelő érzés a korábbi dolgait tekintve. Örül neki, de nem bolond, nem vonja el figyelmét semmilyen kétes gondolat. Teljesen csak a harcra koncentrál, talán ezért nem érzi annyira a fájdalmat. Hogy holnap mi lesz? Nos az legyen a holnapi barbár problémája. Mert most itt bizony komolyabb dolgokról van szó. Jól gondolta, hogy jönni fog a folytatás, talán hasznára lehetett, hogy eleve várta az ütést, és nem érinti felkészületlenül. A Vérgőzös klánra jellemző hév benne is igencsak erősen él, egyre csak erősödik benne a vérszomj. Az arcán szétterülő vér, a felgyülemlett feszültség, a kárörvendés és a Behemót arcába csapódó ököl is csak szítja ezt a tüzet. Végül még ő is kap egyet a mellkasába, amit meg is érez, de nem vitális pontot talál, szerencsére. Ettől függetlenül tudja, hogy hamar rövidre kell zárnia ezt, vagy nem lesz jó vége.
A kitörni vágyó démont pedig nincs ereje kordában tartani már, úgyhogy szabad utat enged neki. Látja a lehetőséget, hogy talán ha hajszálnyival is, de ő mozdulhat elsőként, úgyhogy nem vesztegeti az értékes pillanatokat, azonnal támadásba lendül, egyenesen a véres arcot célozza, és úgy érzi, hogy amint betalál, folytatni is fogja az ütések sorozatát, amíg csak a teste bírja. Amíg csak az a mamlasz össze nem roskad. Érzi, hogy kezd elszabadulni, és leginkább a harag hajtja előre. Magában úgy latolgatja, hogy pár ütést már bevitt ellenfelének, a lába sem az igazi már, biztosan ő is fáradt lehet mostanra. *
A hozzászólás írója (Vérgőzös Rorkir) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2021.10.22 18:34:41
587. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2021-10-22 17:36:51
Üzenet elküldve: 2021-10-22 17:36:51
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 341
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 341
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Szelíd
//Félresiklott kiruccanás//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* A nagy futásnak vége. A férfi a földön az úrnő pedig teljes mértékben lefegyverzi azzal, amikor elrúgja a kését biztonságos távolságba. Mondjuk nem is kíván nagyon pattogni az a féreg. A bordákat ért sérül után örül, ha levegőt tud venni. Kezeit a sérüléshez tapasztja, miközben nyögdécselve szenved. Az első értelmes szavak akkor hagyják el a száját, amikor a szó igazán rá terelődik.*
- Kegyelem, kegyelem.* Nyögi elhalló hangon. Még ezt is nehezére esik kimondania. Fájdalmas pillantásaival, hol a bárót, hol az űrnőt vizslatja.*
// Rokir //
* A kezdeti szurkálódás mondhatni eléggé csúnya véget ér azzal, amikor a Behemót bele száll az arcába. Vérző és egyben fájdalmas sérülést hagyva maga után. Viszont Rokir edzet harcos, aki ismeri már jól a fájdalmat. Le is küzdi ezt, egy nagy adag adrenalin segítségével. Ettől függetlenül később ez még fog fájni, de az már legyen az akkori probléma. Behemótunk pedig nem elégszik meg ennyivel. Folytatná a vérontást. Újfent rátámad a harcosra egy pusztító jobb egyenessel, amit gyomorra irányít. Az az ütés be is talál újfent, ami nem túlságosan jó érzés. Ösztönösen begörnyed a barbár az ütés után.*
- Hahaha. Na mi he?* A tömeg őrjöng, de még nincs vége, mert Rokirt sem éppen puha fából faragták, ezt az is bizonyítja, hogy még talpon van. Vissza is támadna, amit egy belépéssel kezd meg. Sikeresen meg is történik ez, így már csak a rúgást kell jól kiviteleznie. Betalál, amire fájdalmas üvöltés a válasz, na meg, hogy megroggyan az a nagy állat. Így aztán lesújthat rá a harcos, hogy a másik arcában landoljon az ökle, mivel a nagydarab pont ekkor pillant fel. Most szépített a barbár, de ennyi még nem volt elég a teljes kiütéshez. Most már csak arra van ideje a barbárnak, hogy védekezzen, még ha előnyösebb helyzetben is volt. Felemelkedik a melák, aki kicsit biceg és az arca mostanra neki is véres. Fentről indít meg egy csapást, amibe elég sok erőt bele visz. Egyetlen igazán nagy szerencséje van most Rokirnak, ami pedig nem más, mint hogy ez a pusztító erejű csapás nem fontos részét találja el. Mellkast ér és ott is a húsosabb részt, de még így is megdobja rendesen az ütés ereje. Jelen állás szerint viszont neki áll rosszabbul a szénája. Most viszont végre neki van lehetősége kezdeményezni, amit vétek volna kihagyni.*
// Elfogytak a szegmensek, új kör kezdőik, Behemót: - 10 TÉ, - 10 módosító gyorsaságpróbákra, //
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* A nagy futásnak vége. A férfi a földön az úrnő pedig teljes mértékben lefegyverzi azzal, amikor elrúgja a kését biztonságos távolságba. Mondjuk nem is kíván nagyon pattogni az a féreg. A bordákat ért sérül után örül, ha levegőt tud venni. Kezeit a sérüléshez tapasztja, miközben nyögdécselve szenved. Az első értelmes szavak akkor hagyják el a száját, amikor a szó igazán rá terelődik.*
- Kegyelem, kegyelem.* Nyögi elhalló hangon. Még ezt is nehezére esik kimondania. Fájdalmas pillantásaival, hol a bárót, hol az űrnőt vizslatja.*
// Rokir //
* A kezdeti szurkálódás mondhatni eléggé csúnya véget ér azzal, amikor a Behemót bele száll az arcába. Vérző és egyben fájdalmas sérülést hagyva maga után. Viszont Rokir edzet harcos, aki ismeri már jól a fájdalmat. Le is küzdi ezt, egy nagy adag adrenalin segítségével. Ettől függetlenül később ez még fog fájni, de az már legyen az akkori probléma. Behemótunk pedig nem elégszik meg ennyivel. Folytatná a vérontást. Újfent rátámad a harcosra egy pusztító jobb egyenessel, amit gyomorra irányít. Az az ütés be is talál újfent, ami nem túlságosan jó érzés. Ösztönösen begörnyed a barbár az ütés után.*
- Hahaha. Na mi he?* A tömeg őrjöng, de még nincs vége, mert Rokirt sem éppen puha fából faragták, ezt az is bizonyítja, hogy még talpon van. Vissza is támadna, amit egy belépéssel kezd meg. Sikeresen meg is történik ez, így már csak a rúgást kell jól kiviteleznie. Betalál, amire fájdalmas üvöltés a válasz, na meg, hogy megroggyan az a nagy állat. Így aztán lesújthat rá a harcos, hogy a másik arcában landoljon az ökle, mivel a nagydarab pont ekkor pillant fel. Most szépített a barbár, de ennyi még nem volt elég a teljes kiütéshez. Most már csak arra van ideje a barbárnak, hogy védekezzen, még ha előnyösebb helyzetben is volt. Felemelkedik a melák, aki kicsit biceg és az arca mostanra neki is véres. Fentről indít meg egy csapást, amibe elég sok erőt bele visz. Egyetlen igazán nagy szerencséje van most Rokirnak, ami pedig nem más, mint hogy ez a pusztító erejű csapás nem fontos részét találja el. Mellkast ér és ott is a húsosabb részt, de még így is megdobja rendesen az ütés ereje. Jelen állás szerint viszont neki áll rosszabbul a szénája. Most viszont végre neki van lehetősége kezdeményezni, amit vétek volna kihagyni.*
// Elfogytak a szegmensek, új kör kezdőik, Behemót: - 10 TÉ, - 10 módosító gyorsaságpróbákra, //
586. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2021-10-22 10:08:10
Üzenet elküldve: 2021-10-22 10:08:10
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 515
OOC üzenetek: 152
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 515
OOC üzenetek: 152
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//...A Vaskoresz sokkal jobb...//
//A hozzászólás +16-os jeleneteket tartalmaz//
*Ha a lány mesterkéltséget vél felfedezni a mozdulataiban az pusztán attól lehet, mert Perchipfell mocskosul élvezi hogy ő van kicsit a középpontban. Minden rámeredő szempár egy kisebb vállveregetéssel ér fel. Izgalmában lehet a Tharg úrnőnek javítgatni is kell majd a rajzot. Aztán rászólnak, hogy ugyan ne riszálja a seggét mert az nem áll jól a papíron.*
-Része a műsornak.
*Mondja nemes egyszerűséggel, aztán a rajzművész még egyéb vágyait is segítene végrehajtani, de azt tanácsolja a kikötőben keresgéljen. Ott talál hivatásosakat.*
~Hivatásos meghalni akarókat?~
*Kérdezi a kard magában értetlenül, mire a lovag finoman kijavítja.*
~Nem. Örömlányokat te barom.~
*Amit egy egyszerű szemforgatással reagál le. Mivel a kard szelleme még nem tudja úgy maszkírozni ilyen élénk gondolkozás közben az arcát, mint a lovag, így csak szerencséje, hogy a beszélgetés kontextusába illik a dolog.*
-Jaj kérlek, ne nézz hülyének.
*Mondja rögtön utána Perchipfell.*
-Tudom hogy nem szeretik ha megdugjuk a nőiket.
*Mondja miközben próbál egyébként egy helyben maradni. Kevésbé sikerül, de az igyekezet ott van, bár valaminek ugye nem tud parancsolni. Az most éppen formát vált.*
-Ezért dugnám meg őket. Abban nincs semmi kivetnivaló.
*De arcán látja, hogy talán elvetette az ötletet. Eztán inkább visszaadja a kis testét majd Soreylnek. És hogy egy kicsit szórakozzon is rajta, talán még itt a lány előtt kell felvennie, az akkor már bizonyosan vöröslő pofáját. Egyébként nem ficereg. Továbbiakban nem beszél. Már pucér, már rajzolják. Már semmi érdekes nincs a dologban. Talán kicsit unatkozik is. Ha eltelt egy kisebb idő, meg is kérdezi.*
-Kész?
//...A Vaskoresz sokkal jobb...//
//A hozzászólás +16-os jeleneteket tartalmaz//
*Ha a lány mesterkéltséget vél felfedezni a mozdulataiban az pusztán attól lehet, mert Perchipfell mocskosul élvezi hogy ő van kicsit a középpontban. Minden rámeredő szempár egy kisebb vállveregetéssel ér fel. Izgalmában lehet a Tharg úrnőnek javítgatni is kell majd a rajzot. Aztán rászólnak, hogy ugyan ne riszálja a seggét mert az nem áll jól a papíron.*
-Része a műsornak.
*Mondja nemes egyszerűséggel, aztán a rajzművész még egyéb vágyait is segítene végrehajtani, de azt tanácsolja a kikötőben keresgéljen. Ott talál hivatásosakat.*
~Hivatásos meghalni akarókat?~
*Kérdezi a kard magában értetlenül, mire a lovag finoman kijavítja.*
~Nem. Örömlányokat te barom.~
*Amit egy egyszerű szemforgatással reagál le. Mivel a kard szelleme még nem tudja úgy maszkírozni ilyen élénk gondolkozás közben az arcát, mint a lovag, így csak szerencséje, hogy a beszélgetés kontextusába illik a dolog.*
-Jaj kérlek, ne nézz hülyének.
*Mondja rögtön utána Perchipfell.*
-Tudom hogy nem szeretik ha megdugjuk a nőiket.
*Mondja miközben próbál egyébként egy helyben maradni. Kevésbé sikerül, de az igyekezet ott van, bár valaminek ugye nem tud parancsolni. Az most éppen formát vált.*
-Ezért dugnám meg őket. Abban nincs semmi kivetnivaló.
*De arcán látja, hogy talán elvetette az ötletet. Eztán inkább visszaadja a kis testét majd Soreylnek. És hogy egy kicsit szórakozzon is rajta, talán még itt a lány előtt kell felvennie, az akkor már bizonyosan vöröslő pofáját. Egyébként nem ficereg. Továbbiakban nem beszél. Már pucér, már rajzolják. Már semmi érdekes nincs a dologban. Talán kicsit unatkozik is. Ha eltelt egy kisebb idő, meg is kérdezi.*
-Kész?
585. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2021-10-21 19:59:43
Üzenet elküldve: 2021-10-21 19:59:43
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 445
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 445
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Jobb később mint soha//
*Kész szerencse, hogy nem olyan rég felhajtotta a maradék italát. Ha még most is vígan iszogatná, ezen igencsak meglepő vizekre evező csevegés közben, Learon szavait hallva most minden bizonnyal félrenyelne. Aztán meg alig jutna szóhoz két köhécselés között. Micsoda égbekiáltó közhely lenne, magában azért könyörögne az összes régi és új istenhez, hogy inkább itt helyben fulladjon is meg.*
-Végül is, sohasem lehet tudni.
*Száműzi nevetgéléssel ezt az igencsak kényes témát, őszintén reménykedve abban, hogy ez az este folyamán többé nem kerül elő. Vígnak látszó tekintete most jelek után kutat a mágus arcán. Ilyen könnyen rájött volna? De nem tűnik olyan fickónak, aki olyan egyszerűen elrejtené az efféle sejtelmeit.*
~Nem, még csak nem is feltételezi~ *nyugtatja magát, de ezen megállapítása már sokkal kevésbé lenne igaz Relael esetében. Most nincs ugyan alkalma felé vetni egy pillantást, de enélkül is tökéletesen tudja, hogy őt nem sikerült átejtenie.
A pásztor sajátos viccelődésére ismét kedélyesen kuncog.*
-Na ha ezt előbb tudom, Learon úr, már rég beszereztem volna egy kisebb nyájat.
*Ahogy a szőke tündér közelebb lép, és a tharg varázsló bemutatkozik, ő is udvariasan kezet nyújt. A tőle telhető legbájosabb mosolyt igyekszik most arcára varázsolni, ebben a feszült helyzetben rettentően fontos, hogy a lehető legtöbb emberben keltsen szimpátiát.*
-Ysanee Farnelis. *ráz kezet gyengéden, ha elfogadják, ahogy azt egy hölgytől illik, aztán rápillant az emlegetett tülökre* -Igazán érdekes hangszer, még sohasem láttam ilyet.
*Ha bármit hallott volna az elf és a mélységi beszélgetéséből, akár csak egy foszlányt, vagy esetleg csak elkapott volna egy árulkodó pillantást, gondolkodás nélkül maradna a tavernában. Sőt, a bárdnak elég lenne csak kérnie ezen a ponton, elvégre semmilyen biztosíték nincs arra, hogy a továbbiakban nem hangzanak majd el gúnyos megjegyzések a mágus, netán a tündér részéről, -elvégre nem lehet tudni, hogy nem-e veti meg ő is a sötételfeket- illetve csak az istenek a megmondhatói Relael miképpen fog viselkedni. Hallgatag, hideg, de furcsán nyugodt a történtek után, a tolvajnak pedig emiatt van egy meglehetősen kellemetlen előérzete.
Éppen ezért, nem is tehet mást, mint Calere pillant, sietve keresi a tekintetét. Nem szükségesek szavak, apró biccentéssel kérdezi meg, a többiekkel tartsanak-e. Hogy követi-e a hosszúfülűt az ajtón, az bizony csak ezen áll.*
*Kész szerencse, hogy nem olyan rég felhajtotta a maradék italát. Ha még most is vígan iszogatná, ezen igencsak meglepő vizekre evező csevegés közben, Learon szavait hallva most minden bizonnyal félrenyelne. Aztán meg alig jutna szóhoz két köhécselés között. Micsoda égbekiáltó közhely lenne, magában azért könyörögne az összes régi és új istenhez, hogy inkább itt helyben fulladjon is meg.*
-Végül is, sohasem lehet tudni.
*Száműzi nevetgéléssel ezt az igencsak kényes témát, őszintén reménykedve abban, hogy ez az este folyamán többé nem kerül elő. Vígnak látszó tekintete most jelek után kutat a mágus arcán. Ilyen könnyen rájött volna? De nem tűnik olyan fickónak, aki olyan egyszerűen elrejtené az efféle sejtelmeit.*
~Nem, még csak nem is feltételezi~ *nyugtatja magát, de ezen megállapítása már sokkal kevésbé lenne igaz Relael esetében. Most nincs ugyan alkalma felé vetni egy pillantást, de enélkül is tökéletesen tudja, hogy őt nem sikerült átejtenie.
A pásztor sajátos viccelődésére ismét kedélyesen kuncog.*
-Na ha ezt előbb tudom, Learon úr, már rég beszereztem volna egy kisebb nyájat.
*Ahogy a szőke tündér közelebb lép, és a tharg varázsló bemutatkozik, ő is udvariasan kezet nyújt. A tőle telhető legbájosabb mosolyt igyekszik most arcára varázsolni, ebben a feszült helyzetben rettentően fontos, hogy a lehető legtöbb emberben keltsen szimpátiát.*
-Ysanee Farnelis. *ráz kezet gyengéden, ha elfogadják, ahogy azt egy hölgytől illik, aztán rápillant az emlegetett tülökre* -Igazán érdekes hangszer, még sohasem láttam ilyet.
*Ha bármit hallott volna az elf és a mélységi beszélgetéséből, akár csak egy foszlányt, vagy esetleg csak elkapott volna egy árulkodó pillantást, gondolkodás nélkül maradna a tavernában. Sőt, a bárdnak elég lenne csak kérnie ezen a ponton, elvégre semmilyen biztosíték nincs arra, hogy a továbbiakban nem hangzanak majd el gúnyos megjegyzések a mágus, netán a tündér részéről, -elvégre nem lehet tudni, hogy nem-e veti meg ő is a sötételfeket- illetve csak az istenek a megmondhatói Relael miképpen fog viselkedni. Hallgatag, hideg, de furcsán nyugodt a történtek után, a tolvajnak pedig emiatt van egy meglehetősen kellemetlen előérzete.
Éppen ezért, nem is tehet mást, mint Calere pillant, sietve keresi a tekintetét. Nem szükségesek szavak, apró biccentéssel kérdezi meg, a többiekkel tartsanak-e. Hogy követi-e a hosszúfülűt az ajtón, az bizony csak ezen áll.*
584. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2021-10-21 19:09:11
Üzenet elküldve: 2021-10-21 19:09:11
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Félresiklott kiruccanás//
*Talán végig tudja nézni, ahogy az Aenaet megsebző fickó meg akar lépni az akciója után, ám a lány nem hagyja és még rá is támadna. Nem is kell több az igricnek, hogy nekiveselkedjen és igyekezzen segíteni a tharg úrnőt, aki most cseppet sem viselkedik úrnősen. Ami amúgy egészen tetszik neki.
Aenae valamit csinál megsebzett karjával futás közben, de a wegtoreni nem tudja kivenni. Ám az bizonyos, hogy a menekülő kinyitva az ajtót lendületet veszít és a lány beéri a fokossal. Ugyan már erre odakint kerül sor, de a már nyitott ajtón az igric könnyedén Aenae után követi őket kifelé. A lendülete talán elegendő lesz, hogy hátrányát legyűrje, hisz a mozgását semmi sem törte meg.
A Vaskorsó előtt pedig Aenae be is éri üldözöttjét és egy jól irányzott mozdulattal, mintha tanulta volna, derékon is vágja a fokossal. Van valami elismerésre méltó a támadásban, most teljesen más énjét mutatja a lány.
A fájdalomtűrése nem a legjobb, a feje még zúg kicsit a korábban bekapott ütésektől. De világéletében igyekezett kerülni, hogy ilyen maflásokat kapjon. Ám most mégis beszerzett belőle kettőt. A zúzódások után keletkezett véraláfutást pedig még nem látja.
Amikor látja, hogy az üldözés véget ért és a késes nem valószínű, hogy támadni fog újra, lelassít, hogy megálljon Aenae mellett. Ahogy odaér, látja, hogy nincs seb vagy sokkal kisebb, mint amilyenre a vérfolt után számított. Látja, ahogy a lány odébbrúgja a kést, de nem néz utána.*
- Igen, észrevettem. *Válaszol előbb oda sem nézve a lányra, de amikor már ránéz, már mosolyog. De még mielőtt Aenae közölhetné vele, hogy borogatás kellene az arcára, egész egyszerűen, ha teheti, magához húzza szabad kezével és mohón, szenvedélyesen megcsókolja. A csók eltart pár szívdobbanásnyi ideig, de aztán elvállnak ajkaik.*
- Majd teszünk rá. *Mondja a borogatás dolgára.
Ha közben a késes mozgolódna, bár a bordáját ért csapás után kétséges, hogy némi kínlódásnál többre jutna tőle, akkor tesz róla, hogy ne lóghasson meg.*
- Mi legyen vele? *Kérdi a késesre pillantva sárga szemeivel, jobbjában megvillan a mesterkard. Valamiért kedve volna átdöfni vele, de nem érzi helyénvalónak a gondolatot.*
*Talán végig tudja nézni, ahogy az Aenaet megsebző fickó meg akar lépni az akciója után, ám a lány nem hagyja és még rá is támadna. Nem is kell több az igricnek, hogy nekiveselkedjen és igyekezzen segíteni a tharg úrnőt, aki most cseppet sem viselkedik úrnősen. Ami amúgy egészen tetszik neki.
Aenae valamit csinál megsebzett karjával futás közben, de a wegtoreni nem tudja kivenni. Ám az bizonyos, hogy a menekülő kinyitva az ajtót lendületet veszít és a lány beéri a fokossal. Ugyan már erre odakint kerül sor, de a már nyitott ajtón az igric könnyedén Aenae után követi őket kifelé. A lendülete talán elegendő lesz, hogy hátrányát legyűrje, hisz a mozgását semmi sem törte meg.
A Vaskorsó előtt pedig Aenae be is éri üldözöttjét és egy jól irányzott mozdulattal, mintha tanulta volna, derékon is vágja a fokossal. Van valami elismerésre méltó a támadásban, most teljesen más énjét mutatja a lány.
A fájdalomtűrése nem a legjobb, a feje még zúg kicsit a korábban bekapott ütésektől. De világéletében igyekezett kerülni, hogy ilyen maflásokat kapjon. Ám most mégis beszerzett belőle kettőt. A zúzódások után keletkezett véraláfutást pedig még nem látja.
Amikor látja, hogy az üldözés véget ért és a késes nem valószínű, hogy támadni fog újra, lelassít, hogy megálljon Aenae mellett. Ahogy odaér, látja, hogy nincs seb vagy sokkal kisebb, mint amilyenre a vérfolt után számított. Látja, ahogy a lány odébbrúgja a kést, de nem néz utána.*
- Igen, észrevettem. *Válaszol előbb oda sem nézve a lányra, de amikor már ránéz, már mosolyog. De még mielőtt Aenae közölhetné vele, hogy borogatás kellene az arcára, egész egyszerűen, ha teheti, magához húzza szabad kezével és mohón, szenvedélyesen megcsókolja. A csók eltart pár szívdobbanásnyi ideig, de aztán elvállnak ajkaik.*
- Majd teszünk rá. *Mondja a borogatás dolgára.
Ha közben a késes mozgolódna, bár a bordáját ért csapás után kétséges, hogy némi kínlódásnál többre jutna tőle, akkor tesz róla, hogy ne lóghasson meg.*
- Mi legyen vele? *Kérdi a késesre pillantva sárga szemeivel, jobbjában megvillan a mesterkard. Valamiért kedve volna átdöfni vele, de nem érzi helyénvalónak a gondolatot.*
583. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2021-10-21 16:59:14
Üzenet elküldve: 2021-10-21 16:59:14
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 918
OOC üzenetek: 287
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 918
OOC üzenetek: 287
Játékstílus: Vakmerő
//Jobb később mint soha//
*Relael ha más nem is, de hallgatólagosan részt vesz a társalgásban, ami éppen az italozás barátságteremtő erejét vitatja. A pásztor már majdnem fel is kelti az elf lány figyelmét, akinek első gondolata, hogy talán valami fontos titkot tudhat majd magáénak, amit beépítheti kis fegyvertárába, végül sajnos csalódnia kell. Gondolataiban zúgolódás támad, amelyek jellemzően Learon lekicsinylése körül rekednek meg.
Cale váratlanul tesz felé egy lépést, mire Relael eddig többnyire laza testtartása hirtelen megváltozik. Nem lép távolabb, de tartásán kivehető, hogy feszültebbé, éberebbé válik. Mosolya bár töretlen, mintha már arcához nőtt volna, jellegében viszont változó. Visszafogottabbá válik, és bájos, megnyerő mivolta helyett felsőbbrendűségről árulkodik. Tekintete, az viszont jócskán megváltozik, bár ennek leginkább Salwar lehet csupán a tanúja, akivel farkasszemet néznek egymással. Pupillái összébb húzódnak, és világos íriszei közepén egészen borzongató látványt nyújtanak, mint egy macska esetében aki éppen áldozatára készül lecsapni. Salwar valami olyan ritka, őszinte pillanatnak lehet tanúja, amit Relael eddig talán senkinek nem engedett láttatni. Pillantása egyszerre rejt magában ridegséget, tébolyszerű káoszt. Ez a leheletnyi szünet más okból is kulcsfontosságú a számára, hiszen ekkor érzi leginkább azt, hogy tükörbe pillant. Vajon ha felemeli a kezét a másik is megteszi ugyanezt?
De megtörik ez a pillanat, mosolya ismételten udvariassá és bájossá lényegül vissza, annak ellenére is, hogy fojtott hangon mikkel fenyegeti tharg társát. Relaelben természetesen munkálkodik az ellenszenv Salwarral szemben, és közelebb érzi magához Learont – már csak azért mert ő is tharg -, mégis izgatottság jelenik meg rajta olyan események esetleges kialakulásának reményében, amik váratlanok és izgalmasak.
Végül továbbra is a pártatlan szerep mellett marad, és nem akar állást foglalni Learon megvédésében sem, ahogy abban sem, hogy Salwart a továbbiakban nem fogja szóbéli atrocitás érni.*
- Nos, az ajánlat él, ki-ki maga döntsön afelől, hogy élne e vele. Szabad szoba is akad arra az esetre, ha hosszúra nyúlna az este.
*Feleli elsősorban a mélységinek, de időközben a társaság új tagjára is pillant, aki a pásztorral társalog éppen. Döntsön Salwar és Ysanee bárhogy, ő végül kitárja maga előtt a Vaskorsó ajtaját, hogy megejtsék nála az italozást.*
- Kockázni ki tud innen? Elüthetjük azzal is az időt majd italozás közben.
*Mondja válla fölött hátrapillantgatva, miközben könnyed és láthatóan izgatott léptekkel halad tova.*
*Relael ha más nem is, de hallgatólagosan részt vesz a társalgásban, ami éppen az italozás barátságteremtő erejét vitatja. A pásztor már majdnem fel is kelti az elf lány figyelmét, akinek első gondolata, hogy talán valami fontos titkot tudhat majd magáénak, amit beépítheti kis fegyvertárába, végül sajnos csalódnia kell. Gondolataiban zúgolódás támad, amelyek jellemzően Learon lekicsinylése körül rekednek meg.
Cale váratlanul tesz felé egy lépést, mire Relael eddig többnyire laza testtartása hirtelen megváltozik. Nem lép távolabb, de tartásán kivehető, hogy feszültebbé, éberebbé válik. Mosolya bár töretlen, mintha már arcához nőtt volna, jellegében viszont változó. Visszafogottabbá válik, és bájos, megnyerő mivolta helyett felsőbbrendűségről árulkodik. Tekintete, az viszont jócskán megváltozik, bár ennek leginkább Salwar lehet csupán a tanúja, akivel farkasszemet néznek egymással. Pupillái összébb húzódnak, és világos íriszei közepén egészen borzongató látványt nyújtanak, mint egy macska esetében aki éppen áldozatára készül lecsapni. Salwar valami olyan ritka, őszinte pillanatnak lehet tanúja, amit Relael eddig talán senkinek nem engedett láttatni. Pillantása egyszerre rejt magában ridegséget, tébolyszerű káoszt. Ez a leheletnyi szünet más okból is kulcsfontosságú a számára, hiszen ekkor érzi leginkább azt, hogy tükörbe pillant. Vajon ha felemeli a kezét a másik is megteszi ugyanezt?
De megtörik ez a pillanat, mosolya ismételten udvariassá és bájossá lényegül vissza, annak ellenére is, hogy fojtott hangon mikkel fenyegeti tharg társát. Relaelben természetesen munkálkodik az ellenszenv Salwarral szemben, és közelebb érzi magához Learont – már csak azért mert ő is tharg -, mégis izgatottság jelenik meg rajta olyan események esetleges kialakulásának reményében, amik váratlanok és izgalmasak.
Végül továbbra is a pártatlan szerep mellett marad, és nem akar állást foglalni Learon megvédésében sem, ahogy abban sem, hogy Salwart a továbbiakban nem fogja szóbéli atrocitás érni.*
- Nos, az ajánlat él, ki-ki maga döntsön afelől, hogy élne e vele. Szabad szoba is akad arra az esetre, ha hosszúra nyúlna az este.
*Feleli elsősorban a mélységinek, de időközben a társaság új tagjára is pillant, aki a pásztorral társalog éppen. Döntsön Salwar és Ysanee bárhogy, ő végül kitárja maga előtt a Vaskorsó ajtaját, hogy megejtsék nála az italozást.*
- Kockázni ki tud innen? Elüthetjük azzal is az időt majd italozás közben.
*Mondja válla fölött hátrapillantgatva, miközben könnyed és láthatóan izgatott léptekkel halad tova.*
582. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2021-10-20 16:30:17
Üzenet elküldve: 2021-10-20 16:30:17
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 449
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 449
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Félresiklott kiruccanás//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz! //
*A másik is belemegy a játékba, sőt talán a nézők is, hisz eleve játékosok, meg aztán egy jó kis bunyót szinte mindenki szeret. Főleg ha csak nézni kell, és nem a behemót, vagy Rorkir elé állni egy az egyben. Mindenesetre a harc elkezdődik, puhatolóznak egy kicsit, s hamar már az ütésváltásnál tartanak. Öklök csattannak, s Rorkir ismét hasonló helyen, és hasonló eredménytelenséggel talál célba. Ez már igazán kezdi bosszantani a barbárt, de ez semmi ahhoz képest, mikor a hatalmas fej az arcával találkozik. Szerencsére sosem volt egy szép legény, így ettől sem lesz csúnyább, viszont fáj mint a kurva élet. Talán csak az adrenalin tompíthatja némileg, de persze attól még érzi. A meleg vér érzése pedig valamit igencsak átkapcsol benne. Leszáll az a tipikus lila köd, és ábrázata a vérző fejével, vicsorral az arcán inkább hasonlít valami vadállatra, mint egy emberre. Nem is reagál semmit, nem próbál beszélni, minden erejét arra fordítja, hogy kivédje az érkező támadást, felkészülten várja azt, mert bárki ember fia tudhatja, hogy bizony jönni fog az a támadás most, hogy fölényt érez a behemót. Akár csak a cápa, ha vérszagot érez. Ha sikerül kivédenie, vagy talpon maradnia, akkor könyörtelen válaszcsapásra indul. Taktikát vált, így egy rövid belépés után kívülről arra a lábára rúg, amelyiken a testsúlyát tartja ellenfele, s ezután sem nyugszik. Ha teheti, a már remélhetőleg megroggyant férfira igyekszik lesújtani könyökével, lehetőleg a fejére, vagy koponyájára, ahogy sikerül, már ha sikerül.*
A hozzászólás írója (Vérgőzös Rorkir) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2021.10.20 17:49:38
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz! //
*A másik is belemegy a játékba, sőt talán a nézők is, hisz eleve játékosok, meg aztán egy jó kis bunyót szinte mindenki szeret. Főleg ha csak nézni kell, és nem a behemót, vagy Rorkir elé állni egy az egyben. Mindenesetre a harc elkezdődik, puhatolóznak egy kicsit, s hamar már az ütésváltásnál tartanak. Öklök csattannak, s Rorkir ismét hasonló helyen, és hasonló eredménytelenséggel talál célba. Ez már igazán kezdi bosszantani a barbárt, de ez semmi ahhoz képest, mikor a hatalmas fej az arcával találkozik. Szerencsére sosem volt egy szép legény, így ettől sem lesz csúnyább, viszont fáj mint a kurva élet. Talán csak az adrenalin tompíthatja némileg, de persze attól még érzi. A meleg vér érzése pedig valamit igencsak átkapcsol benne. Leszáll az a tipikus lila köd, és ábrázata a vérző fejével, vicsorral az arcán inkább hasonlít valami vadállatra, mint egy emberre. Nem is reagál semmit, nem próbál beszélni, minden erejét arra fordítja, hogy kivédje az érkező támadást, felkészülten várja azt, mert bárki ember fia tudhatja, hogy bizony jönni fog az a támadás most, hogy fölényt érez a behemót. Akár csak a cápa, ha vérszagot érez. Ha sikerül kivédenie, vagy talpon maradnia, akkor könyörtelen válaszcsapásra indul. Taktikát vált, így egy rövid belépés után kívülről arra a lábára rúg, amelyiken a testsúlyát tartja ellenfele, s ezután sem nyugszik. Ha teheti, a már remélhetőleg megroggyant férfira igyekszik lesújtani könyökével, lehetőleg a fejére, vagy koponyájára, ahogy sikerül, már ha sikerül.*
A hozzászólás írója (Vérgőzös Rorkir) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2021.10.20 17:49:38
581. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2021-10-20 15:51:46
Üzenet elküldve: 2021-10-20 15:51:46
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 341
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 341
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Szelíd
//Félresiklott kiruccanás//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
// Rokir //
* A küzdőtér készen áll, ahogy az ellenfél is. Rokir jól átlátja a dolgot, mert valóban fogadást is intéztek volna, de hogy ő maga is rakott be egy összeget, így megadta a kezdő löketett.*
- Tetszik a mentalitásod!* Ő is belök egy kis erszényt oda a kupacba.*
- Táncoljunk!* Azzal előre is lép, hogy megkezdjék. Az első csapások, csak csipkelődések, de most már minden komolyan megy. A kezdeményezés most Behemóté, Rokir támadása, majd csak azután érkezhet. Ez az alak nem kombinálja túl, mert egy a már megszokott jobb egyenessel indít, de Rokir könnyedén kitér előle. Aztán ő támad, amit egy csellel indít. Hát hajszál híján, de sikerül a csele. A látszat támadásra reagál az ellenfél, így védtelenné válik az igazi támadás ellen. Ettől függetlenül még így is éppen csak betalál a támadása. Megint mellkast ér a találat, amitől hátra tántorodik a férfi, de nem olyan vészes sérülés. Viszont nem lankad, mert gyors cselekvésre szánja el magát a nagydarab. Testalkatát meghazudtolva lép hirtelen közvetlen közel Rokirhoz. Nem szórakozik azzal, hogy ökleivel csapjon oda. Most a nagy fejét használja, ami elől nincs menekvés. Erős csattanást érezhet a barbár, ahogy arcát összetöri a másik feje. Hátra is tántorodik, közben érzi, hogy meleg vére szétfolyik az arcán.*
- Whááááá!* Üvölt diadalittasan a nagydarab. A sérülés ellenére azért képes folytatni a harcot a barbár is, de ez azért fájni fog még egy darabig.*
// Behemót 0 szegmens, Rokir 4 szegmens, súlyos sérülés - 10 TÉ a körben, -5 a következőben, //
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
// Rokir //
* A küzdőtér készen áll, ahogy az ellenfél is. Rokir jól átlátja a dolgot, mert valóban fogadást is intéztek volna, de hogy ő maga is rakott be egy összeget, így megadta a kezdő löketett.*
- Tetszik a mentalitásod!* Ő is belök egy kis erszényt oda a kupacba.*
- Táncoljunk!* Azzal előre is lép, hogy megkezdjék. Az első csapások, csak csipkelődések, de most már minden komolyan megy. A kezdeményezés most Behemóté, Rokir támadása, majd csak azután érkezhet. Ez az alak nem kombinálja túl, mert egy a már megszokott jobb egyenessel indít, de Rokir könnyedén kitér előle. Aztán ő támad, amit egy csellel indít. Hát hajszál híján, de sikerül a csele. A látszat támadásra reagál az ellenfél, így védtelenné válik az igazi támadás ellen. Ettől függetlenül még így is éppen csak betalál a támadása. Megint mellkast ér a találat, amitől hátra tántorodik a férfi, de nem olyan vészes sérülés. Viszont nem lankad, mert gyors cselekvésre szánja el magát a nagydarab. Testalkatát meghazudtolva lép hirtelen közvetlen közel Rokirhoz. Nem szórakozik azzal, hogy ökleivel csapjon oda. Most a nagy fejét használja, ami elől nincs menekvés. Erős csattanást érezhet a barbár, ahogy arcát összetöri a másik feje. Hátra is tántorodik, közben érzi, hogy meleg vére szétfolyik az arcán.*
- Whááááá!* Üvölt diadalittasan a nagydarab. A sérülés ellenére azért képes folytatni a harcot a barbár is, de ez azért fájni fog még egy darabig.*
// Behemót 0 szegmens, Rokir 4 szegmens, súlyos sérülés - 10 TÉ a körben, -5 a következőben, //
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 850-869