//Távozás//
- Én is ezt mondom, én értem! * Kiált fel, mikor Lorew újra megpróbálja megmagyarázni neki, hogy mi is az a nekromanta. Morwon teljesen jól érti persze, hogy kik azok és azt is tudja, hogy Sa'kárki is olyan volt (csak a neve nem jutott eszébe az előbb). Mindezek ellenére nem érti, hogy miért kéne rossznak lennie annak az akárkinek, aki képes halottakat feltámasztani. Hiszen, ha Morwon képes lenne, akkor fel is támasztaná szegény Kagant, meg az előbb felsorolt lényeket, akik már nem annyira élnek, mint mondjuk ő. Tehát igazából az Ember nem érti, hogy miről beszél az okosabbik. A kocka azonban fordul, mikor Lorew dührohama - vagy nevezzük, ahogyan akarjuk - kiteljesedik, így a Morwon csak értetlenül néz perceken keresztül. Nagyjából úgy érzi magát, mintha egy nővel "veszekedne", pedig olyan nem is nagyon történt még; ráadásul Ember egyelőre úgy néz ki, mint egy férfi, azaz nem úgy, mint egy nő. S bár nem szabad nagyon elhamarkodott döntéseket hozni ebben a rohanó világban, mégis meg lehet kockáztatni, hogy Lorew valóban férfi és nem csak annak álcázza magát.
Ám a beszélgetés így is rendkívül egyoldalú, s ez az egyoldalúság egyértelműen Lorew felé billen. Az óriás meredten néz csak, mint aki nem látott még Embert - s bár ez így is van elvileg, de valahogy mégsem volt felkészülve a látványra. Vagyis... Valójában nem is a látványra nem volt felkészülve, hanem a hallottakra. Ellenben a halottakra még most is nagyon is jól fel van készülve, pedig már hónapok óta nem látott egyet sem... meg igazából azelőtt sem. Egyetlen halottat sem látott még járni, csak úgy... feküdni. Meg néha járni is. Igen, ha úgy vesszük látott már sok halottat járni! Hiszen Kagan is járt régen és most mégis halott. Meg Valian is. Sőt, ő még repült is. Micsoda galád népség. Igen, ez a válasz jó lesz Lorew monológjára is. *
- Micsoda galád népség ez a Zavar! Éljen a Nyilasi-keresés! * Örvendene még sokáig, de sör nélkül rendkívül unalmas az ilyen, ráadásul Lorew hamar folytatja is a dolgokat, amikből kiderül, hogy ő is menni készül. Egyedül pedig már nagyon unalmas lenne a beszélgetés, így aztán a Morwon is felkapja magát és ő is elindul, csupán az ajtón kiérve másik irányba véve az irányt, mint a társa. *
- Na jóéjt!