Amon Ruadh - Vaskorsó Taverna
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 28 (541. - 560. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
560. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2016-01-30 17:38:58
Üzenet elküldve: 2016-01-30 17:38:58
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 547
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 547
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Kis pihenés//
-Bolond böszéd! Eddég is túléltem nélküle! *Fonja össze maga előtt karjait konokul. Ábrázata akár a durcás gyereké.
A kovácsnál tud készíttetni Gardur páncélt és bökőt is, bár így hogy a törpék nincsenek elérhető közelségben, egy kicsit várnia kall még vele valószínűleg.*
-Undorító.
*Borzong bele. Utálja az ilyen bonyolult, kézzel meg nem fogható dolgokat.*
-Eccör mindönkinek meg köll megvívnia az utolsó csatát.
*Szusszantja tehetetlenül. Nem lehet ezzel mit kezdeni, jobb elfogadni, mint annyi minden mást az életben, amit a természet törvényei írtak meg nekik, földi halandóknak.
Mancsát a fickó vállára teszi és komolyan a szemébe néz.*
-Kívánom neköd, hogy előtte találd mög a nyugalmad.
*A nyugalmat, melyet az új élet hozhat el számára: az asszony, a gyermek.*
//Kis pihenés//
-Bolond böszéd! Eddég is túléltem nélküle! *Fonja össze maga előtt karjait konokul. Ábrázata akár a durcás gyereké.
A kovácsnál tud készíttetni Gardur páncélt és bökőt is, bár így hogy a törpék nincsenek elérhető közelségben, egy kicsit várnia kall még vele valószínűleg.*
-Undorító.
*Borzong bele. Utálja az ilyen bonyolult, kézzel meg nem fogható dolgokat.*
-Eccör mindönkinek meg köll megvívnia az utolsó csatát.
*Szusszantja tehetetlenül. Nem lehet ezzel mit kezdeni, jobb elfogadni, mint annyi minden mást az életben, amit a természet törvényei írtak meg nekik, földi halandóknak.
Mancsát a fickó vállára teszi és komolyan a szemébe néz.*
-Kívánom neköd, hogy előtte találd mög a nyugalmad.
*A nyugalmat, melyet az új élet hozhat el számára: az asszony, a gyermek.*
559. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2016-01-30 17:14:56
Üzenet elküldve: 2016-01-30 17:14:56
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 184
OOC üzenetek: 61
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 184
OOC üzenetek: 61
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Kis pihenés//
* vadászat ideje alatt ostobaság lenne mozgást nehezítő páncélt viselni. Viszont a vadak is okozhatnak kellemetlen meglepetéseket. Őzek, vaddisznók támadhatnak vadászra, és akkor nem árt ha az illető gyorsan tud futni vagy fára mászni. Viszont a harc nem olyan mint az erdő növényzetébe bujkálni. Itt nincs bokor ami elrejtene, fatörzs ami védelmet nyújtana. Ott pajzs és legtöbb esetben szemtől szembeni összecsapás.
Gardur mosolyra húzza ajkait s halkabban felel.*
- Majd megtudod.
* Neki is szüksége lesz egy jobb páncélra. Sajátja ide édes kevésnek mutatkozik. fegyvere szellemek ellen semmit sem ér. Mintha fújkálná őket.*
- Nekem is szükségem lesz jobb páncélra és bökőre.
* Vallja be őszintén. Megsimítja kicsit sajgó combját, emlékezve a holtak harcias képességére.*
- Ebben a harcban úgy tűnik csupa mágiával és az mozgatta teremtményekkel kell szembe szállni. De, hogy az elkövetkezendőkben mi vár majd ránk, nem tudom. Meglátjuk. Lehet legközelebb már nem ülök itt, nem beszélek hozzád. Lehet nem fogok felkelni a földről. Vagy visszatérek. Nem tudni.
* Vonja meg vállait.*
//Kis pihenés//
* vadászat ideje alatt ostobaság lenne mozgást nehezítő páncélt viselni. Viszont a vadak is okozhatnak kellemetlen meglepetéseket. Őzek, vaddisznók támadhatnak vadászra, és akkor nem árt ha az illető gyorsan tud futni vagy fára mászni. Viszont a harc nem olyan mint az erdő növényzetébe bujkálni. Itt nincs bokor ami elrejtene, fatörzs ami védelmet nyújtana. Ott pajzs és legtöbb esetben szemtől szembeni összecsapás.
Gardur mosolyra húzza ajkait s halkabban felel.*
- Majd megtudod.
* Neki is szüksége lesz egy jobb páncélra. Sajátja ide édes kevésnek mutatkozik. fegyvere szellemek ellen semmit sem ér. Mintha fújkálná őket.*
- Nekem is szükségem lesz jobb páncélra és bökőre.
* Vallja be őszintén. Megsimítja kicsit sajgó combját, emlékezve a holtak harcias képességére.*
- Ebben a harcban úgy tűnik csupa mágiával és az mozgatta teremtményekkel kell szembe szállni. De, hogy az elkövetkezendőkben mi vár majd ránk, nem tudom. Meglátjuk. Lehet legközelebb már nem ülök itt, nem beszélek hozzád. Lehet nem fogok felkelni a földről. Vagy visszatérek. Nem tudni.
* Vonja meg vállait.*
558. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2016-01-30 16:54:06
Üzenet elküldve: 2016-01-30 16:54:06
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 547
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 547
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Kis pihenés//
-Grr... *fintorog savanyú képet vágva.*
-Möghóttak oszt' kóricálnak?! *Nem hangzik valami túl jól, nem is nagyon szereti ezeket a természetellenes dolgokat. Szellemek meg varázsgyárosok, nem neki való dolgok. A történet hallatán azonban összeszedi magát és felkaparja fejét is az asztalról. Annyira beleéli magát a mesébe, hogy még izmai is megfeszülnek valahányszor csapást imitálva gesztikulál az elbeszélő.*
-Möh?!
*Hamarabb fogott a kezébe íjat, mint kanalat. Talán ez utóbbi soha nem volt kezébe, így annyira nem is nehéz megbolondítani a statisztikát, de az azért még sem fér a fejébe, hogy Kagan miért nem küld jól bevált harcosai közül egyet sem a harcokba.*
-Minek az?!
*Egyébként van neki valahol elásva egy pöpec csont páncélja, még a Waldrantól kapott zsákmányból csinálta. De nem járhatja a Vadász teljes nehéz páncélzatban az erdőt!*
//Kis pihenés//
-Grr... *fintorog savanyú képet vágva.*
-Möghóttak oszt' kóricálnak?! *Nem hangzik valami túl jól, nem is nagyon szereti ezeket a természetellenes dolgokat. Szellemek meg varázsgyárosok, nem neki való dolgok. A történet hallatán azonban összeszedi magát és felkaparja fejét is az asztalról. Annyira beleéli magát a mesébe, hogy még izmai is megfeszülnek valahányszor csapást imitálva gesztikulál az elbeszélő.*
-Möh?!
*Hamarabb fogott a kezébe íjat, mint kanalat. Talán ez utóbbi soha nem volt kezébe, így annyira nem is nehéz megbolondítani a statisztikát, de az azért még sem fér a fejébe, hogy Kagan miért nem küld jól bevált harcosai közül egyet sem a harcokba.*
-Minek az?!
*Egyébként van neki valahol elásva egy pöpec csont páncélja, még a Waldrantól kapott zsákmányból csinálta. De nem járhatja a Vadász teljes nehéz páncélzatban az erdőt!*
557. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2016-01-30 16:26:41
Üzenet elküldve: 2016-01-30 16:26:41
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 184
OOC üzenetek: 61
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 184
OOC üzenetek: 61
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Kis pihenés//
* Na igen. Jogos. Neki kellene valami újdonsággal elő hozakodnia, s nem szegény Akheelt nyaggatnia evvel. Nem Ő volt ott, nem Ő szemezett a járó hullákkal.*
- Holtak. Ezekkel harcoltunk. Izgő-mozgó csontok, fájdalom és félelem nélkül. Rengetegen jöttek felénk. Kezeikben rozsdás szerszám, fegyver és amit meg tudtak kaparintani. Szellemek is elő bukkantak a semmiből, kiszívva az életet áldozataikból. Egyiket Gabrien kapta el és pusztulásra ítélte. Az első sorban nem sokat láttam. De akadtak tüzet köpő hatalmas macskaszerű lények. Egyik rávetődött parancsnokomra s birokra keltek. Gabrien végül felül kerekedve leszorította a lény pofáját a földre, amiben tüzes halál buddogott. Majd püföltük, hogy kimúljon.
* Meséli mutogatva egyes részeknél. Nem egy jó előadó, de test közelből nagyon jól emlékszik az eseményekre.*
- Megértem a miértet.
* Utal a lány harctól való eltiltására.*
- Ismeretlen ellenség ellen menni veszélyes. Nekem nem volt szerencsém. A lábamat láttad miképpen sebesült meg. Ha nincs szerencse, már régen elvérezve hevernék a földön vagy élőholtként sajátjaimat irtottam volna. Van páncélod?
* Kérdezi végül.*
//Kis pihenés//
* Na igen. Jogos. Neki kellene valami újdonsággal elő hozakodnia, s nem szegény Akheelt nyaggatnia evvel. Nem Ő volt ott, nem Ő szemezett a járó hullákkal.*
- Holtak. Ezekkel harcoltunk. Izgő-mozgó csontok, fájdalom és félelem nélkül. Rengetegen jöttek felénk. Kezeikben rozsdás szerszám, fegyver és amit meg tudtak kaparintani. Szellemek is elő bukkantak a semmiből, kiszívva az életet áldozataikból. Egyiket Gabrien kapta el és pusztulásra ítélte. Az első sorban nem sokat láttam. De akadtak tüzet köpő hatalmas macskaszerű lények. Egyik rávetődött parancsnokomra s birokra keltek. Gabrien végül felül kerekedve leszorította a lény pofáját a földre, amiben tüzes halál buddogott. Majd püföltük, hogy kimúljon.
* Meséli mutogatva egyes részeknél. Nem egy jó előadó, de test közelből nagyon jól emlékszik az eseményekre.*
- Megértem a miértet.
* Utal a lány harctól való eltiltására.*
- Ismeretlen ellenség ellen menni veszélyes. Nekem nem volt szerencsém. A lábamat láttad miképpen sebesült meg. Ha nincs szerencse, már régen elvérezve hevernék a földön vagy élőholtként sajátjaimat irtottam volna. Van páncélod?
* Kérdezi végül.*
556. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2016-01-30 16:21:07
Üzenet elküldve: 2016-01-30 16:21:07
ÚJ
![>Arctalan Ianmorn [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10338_1455268501_ember_ferfi.jpg)
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
*Megkapva első feladatát, nekilát hogy, kivitelezze azt. Gardur mellé lép, és karját, a másik hóna alatt átdugva, óvatosan megemeli.*
~Tényleg, nem könnyű munka. Még szerencse, hogy a sebesült, még nem hagyta el magát teljesen. Fáradt, de legalább együtt működő.~
* Felcipeli sebesült társát a lépcsősoron, és az egyik nyitott kis hálószobácska, még apróbb ágya szélére ülteti.*
~Remélem innentől megoldja már.~
* Időközben talál egy másik nyitott szobát. Belépve látja, hogy egy ideje nem hált itt senki. Reméli, szabad még a helyiség. Visszatér a tavernába, és keresni kezdi szemeivel, valamelyik fogadós leányzót. Rilit egyből kiszúrja, s hozzá lép.*
- Rilai, a fenn lévő két szobát szeretném kivenni, sebesült társam, és jómagam részére. A számlát távozáskor természetesen kiegyenlítem!
* A másik fél válaszát, meg sem hallgatva, felfut a lépcsősoron. Visszatér a szobájába, kibújik a vértjeiből, hű pallosát mellén elfektetve tartva, álomra hajtja a fejét, és lassan elszenderedik. Már csak egy gondolat nyugtalanítja háborgó lelkét.*
~Ki tudja mi vár rám holnap?~
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2016.01.31 10:31:47, a következő indokkal:
Múlt helyett jelen idő.
~Tényleg, nem könnyű munka. Még szerencse, hogy a sebesült, még nem hagyta el magát teljesen. Fáradt, de legalább együtt működő.~
* Felcipeli sebesült társát a lépcsősoron, és az egyik nyitott kis hálószobácska, még apróbb ágya szélére ülteti.*
~Remélem innentől megoldja már.~
* Időközben talál egy másik nyitott szobát. Belépve látja, hogy egy ideje nem hált itt senki. Reméli, szabad még a helyiség. Visszatér a tavernába, és keresni kezdi szemeivel, valamelyik fogadós leányzót. Rilit egyből kiszúrja, s hozzá lép.*
- Rilai, a fenn lévő két szobát szeretném kivenni, sebesült társam, és jómagam részére. A számlát távozáskor természetesen kiegyenlítem!
* A másik fél válaszát, meg sem hallgatva, felfut a lépcsősoron. Visszatér a szobájába, kibújik a vértjeiből, hű pallosát mellén elfektetve tartva, álomra hajtja a fejét, és lassan elszenderedik. Már csak egy gondolat nyugtalanítja háborgó lelkét.*
~Ki tudja mi vár rám holnap?~
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2016.01.31 10:31:47, a következő indokkal:
Múlt helyett jelen idő.
555. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2016-01-30 16:14:10
Üzenet elküldve: 2016-01-30 16:14:10
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 547
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 547
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Kis pihenés//
*Ha túlbonyolítja a dolgot a fickó, akkor Akheel nem valószínű, hogy megérti miről is próbál neki magyarázni, így valóban az egyszerűbb verzió lenne a legnagyszerűbb. Ha egyszerűen nem lehet elmondani, máshogy nem is érdemes.*
-Mmm... *Szusszant nagyot szomorúan. Átérzi a veszteség fájdalmát. Nem olyan érzelgős típus, de igen intenzív érzelmei világa. A kosarat arrébb tolva jobb kezét kinyújtja és ráfekszik az asztalon.
Itt elég sok asszony van, biztos talál magának valót a harcos. Ha szerencséje van még olyat is aki hajlandó, vagy inkább képes neki szülni.*
-Háború mindég volt, mög lesz is.
*Nyúlik el a másik oldalra és a kenyér morzsáiból apró galacsint kezd el gyűrögetni két ujja között.*
-Minél többet mögélsz, annál jobb! De inkább neköd kéne róla mesélni, mer' te láttad mi van. Éngöm mindég kihagynak a mókából.
//Kis pihenés//
*Ha túlbonyolítja a dolgot a fickó, akkor Akheel nem valószínű, hogy megérti miről is próbál neki magyarázni, így valóban az egyszerűbb verzió lenne a legnagyszerűbb. Ha egyszerűen nem lehet elmondani, máshogy nem is érdemes.*
-Mmm... *Szusszant nagyot szomorúan. Átérzi a veszteség fájdalmát. Nem olyan érzelgős típus, de igen intenzív érzelmei világa. A kosarat arrébb tolva jobb kezét kinyújtja és ráfekszik az asztalon.
Itt elég sok asszony van, biztos talál magának valót a harcos. Ha szerencséje van még olyat is aki hajlandó, vagy inkább képes neki szülni.*
-Háború mindég volt, mög lesz is.
*Nyúlik el a másik oldalra és a kenyér morzsáiból apró galacsint kezd el gyűrögetni két ujja között.*
-Minél többet mögélsz, annál jobb! De inkább neköd kéne róla mesélni, mer' te láttad mi van. Éngöm mindég kihagynak a mókából.
554. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2016-01-30 15:47:27
Üzenet elküldve: 2016-01-30 15:47:27
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 184
OOC üzenetek: 61
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 184
OOC üzenetek: 61
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Kis pihenés//
*Ez a kérdés egy olyan pontra tapint, amit meg kell tanulnia elmondani egyszerűen. Nem fog már bele rokkanni. Azon túllendült pár hete. De így is intim terepen járkál a lány s erről nem biztos, hogy tudomása lenne. Gardur újabb falatot küld le torkán, s így ad némi időt magának, hogy összefoglalja. Hogy magyarázza el? Akheel egyszerű nő, akinek fölöslege s lenne túlbonyolítottan előadnia a drámai vonzatokat. Minek? Itt, ezen a tájon nem dívik a komplikálás. A tényt kell közölnie és kész. A lányt biztos nem érdekli mikor mit tett, vagy miért tette.*
- Az élet elmarta azt amiért otthon maradhattam volna. Nincs semmi amiért vissza mennék. Se kuckó, se egy asszony ölelése. Még gyerek se. Ami volt elment, elkoptatta a rossz indulat és önzés.
* Feleli szűk szavakkal lefestve az esetleges lényeget. *
- Most újra szeretném kezdeni hogy legyen egy otthonnak nevezett valamim, és egy asszony meg pár pulya.
* Az árnyakat el kell hessegetnie, hogy tiszta fejjel nézhessen szembe jelenével és gondoljon jövőjére.*
- Na de... te mit gondolsz a mostani felbolydult helyzetről? A háborús vészről?
* Érdeklődik.*
//Kis pihenés//
*Ez a kérdés egy olyan pontra tapint, amit meg kell tanulnia elmondani egyszerűen. Nem fog már bele rokkanni. Azon túllendült pár hete. De így is intim terepen járkál a lány s erről nem biztos, hogy tudomása lenne. Gardur újabb falatot küld le torkán, s így ad némi időt magának, hogy összefoglalja. Hogy magyarázza el? Akheel egyszerű nő, akinek fölöslege s lenne túlbonyolítottan előadnia a drámai vonzatokat. Minek? Itt, ezen a tájon nem dívik a komplikálás. A tényt kell közölnie és kész. A lányt biztos nem érdekli mikor mit tett, vagy miért tette.*
- Az élet elmarta azt amiért otthon maradhattam volna. Nincs semmi amiért vissza mennék. Se kuckó, se egy asszony ölelése. Még gyerek se. Ami volt elment, elkoptatta a rossz indulat és önzés.
* Feleli szűk szavakkal lefestve az esetleges lényeget. *
- Most újra szeretném kezdeni hogy legyen egy otthonnak nevezett valamim, és egy asszony meg pár pulya.
* Az árnyakat el kell hessegetnie, hogy tiszta fejjel nézhessen szembe jelenével és gondoljon jövőjére.*
- Na de... te mit gondolsz a mostani felbolydult helyzetről? A háborús vészről?
* Érdeklődik.*
553. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2016-01-30 00:59:06
Üzenet elküldve: 2016-01-30 00:59:06
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 461
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 461
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Az újonc és kapcsolt részek - Sa'argathot ébredése idején//
*Gardurt ellátják, kap ingyen szeszt és jó szavakat is bőven. A kolosszus biztos benne, hogy már jó kezekben van, Lea, Rilai és Tanil hármasa erre a biztosíték. Akheel se veszti el a kendőjét, amit a napszeműtől kapott, így nincs harag, senki se sérül meg, sem lélekben, sem testben. A kendő a csizmaszárban landol, a Vörös örülhet neki, meg annak is, hogy beállhat a lovagok közé harcolni a hórösényű csapatába.
A második körsó sör is elfogy, mire végeznek Gardurral, aki a fáradtságtól és a pálinkától, nomeg az ellátás során fellépő fájdalomtól kicsit kábán mered a külvilágba. A Szellemjáró kérdésére a kolosszus csak féloldalasan elmosolyodik, bal szemöldöke feljebb szalad, ahogy válaszol.*
- Mielőtt ágyba' dugnánk, szerintem vigyük fel Gardur komát és fektessük le aludni.
*Vigyorog, mint a tejbetök. Természetes, hogy Lea nem erre gondolt, de nem hagyhatta ki ez a kézenfekvő poént. Tudjuk, alacsonyan lógó gyümölcs mindig kukacos, de egye fene, egyszer belefért egy ilyen olcsó tréfa is.
Rilai igazat mond Gardurnak, a kolosszus fehér borostával keretezett arcán, konrétan a bal oldalon, négy ujjnyi csíkban tényleg nem nő arcszőrzet, durva hegek azok, melyeket egy különösen makacs macskaember okozott sok idővel ez előtt. Elcsúfítania nem, inkább markánsabbá téve ezzel a kolosszus megjelenését.
Közben Ianmorn rövid gondolkodás után elfogadja a hósörényű által felkínált lehetőséget és csatlakozik a lovagok maroknyi csapatához. Első ránézésre furcsa a fikcó, de Khannal való találkozása is rendhagyó volt, miért volna ez másképp Arctalan esetében. Néha gaz közt bukkan az ember virágra. Hiba lenne talán virágként gondolni a félszeműre, vagy akár Ianmornra, de a költői hasonlat a lényeg.*
- Rendben, de ha visszaélsz a bizalmammal, magam öllek meg.
*Bár a naparany tekintet mosolyog, látszik rajta, hogy nem tréfál ezúttal. Minden különösebb bűntudat nélkül végezne a fickóval, ha az megfutamodna vagy csalódást okozna.*
- Kérlek, segítsd fel az egyik szobába sebesült bajtársunkat, aztán pedig térj pihenni, mert holnap lehet, hogy délre megyünk, a felderítők után. Szükség lesz az erődre és a pengédre.
*Adja ki első parancsát Arctalannak, majd maga is felkel ültéből. Kicsit meginog, megkapaszkodik az asztal sarkában.*
- Rili, ugye nekem is van egy szabad szobád?
*Néz a fogadóslányra kérlelő szemekkel, nincs most kedve felcihelődni az erődbe. Evett, ivott, jól élt, most pedig pihenni akar. Levenni ezt a rohadt páncélt és lerúgni a csizmáját végre, aztán pedig aludni, mint egy csecsszopó és reggelig nem törődni élőholtakkal és mindenféle Argathokkal.*
*Gardurt ellátják, kap ingyen szeszt és jó szavakat is bőven. A kolosszus biztos benne, hogy már jó kezekben van, Lea, Rilai és Tanil hármasa erre a biztosíték. Akheel se veszti el a kendőjét, amit a napszeműtől kapott, így nincs harag, senki se sérül meg, sem lélekben, sem testben. A kendő a csizmaszárban landol, a Vörös örülhet neki, meg annak is, hogy beállhat a lovagok közé harcolni a hórösényű csapatába.
A második körsó sör is elfogy, mire végeznek Gardurral, aki a fáradtságtól és a pálinkától, nomeg az ellátás során fellépő fájdalomtól kicsit kábán mered a külvilágba. A Szellemjáró kérdésére a kolosszus csak féloldalasan elmosolyodik, bal szemöldöke feljebb szalad, ahogy válaszol.*
- Mielőtt ágyba' dugnánk, szerintem vigyük fel Gardur komát és fektessük le aludni.
*Vigyorog, mint a tejbetök. Természetes, hogy Lea nem erre gondolt, de nem hagyhatta ki ez a kézenfekvő poént. Tudjuk, alacsonyan lógó gyümölcs mindig kukacos, de egye fene, egyszer belefért egy ilyen olcsó tréfa is.
Rilai igazat mond Gardurnak, a kolosszus fehér borostával keretezett arcán, konrétan a bal oldalon, négy ujjnyi csíkban tényleg nem nő arcszőrzet, durva hegek azok, melyeket egy különösen makacs macskaember okozott sok idővel ez előtt. Elcsúfítania nem, inkább markánsabbá téve ezzel a kolosszus megjelenését.
Közben Ianmorn rövid gondolkodás után elfogadja a hósörényű által felkínált lehetőséget és csatlakozik a lovagok maroknyi csapatához. Első ránézésre furcsa a fikcó, de Khannal való találkozása is rendhagyó volt, miért volna ez másképp Arctalan esetében. Néha gaz közt bukkan az ember virágra. Hiba lenne talán virágként gondolni a félszeműre, vagy akár Ianmornra, de a költői hasonlat a lényeg.*
- Rendben, de ha visszaélsz a bizalmammal, magam öllek meg.
*Bár a naparany tekintet mosolyog, látszik rajta, hogy nem tréfál ezúttal. Minden különösebb bűntudat nélkül végezne a fickóval, ha az megfutamodna vagy csalódást okozna.*
- Kérlek, segítsd fel az egyik szobába sebesült bajtársunkat, aztán pedig térj pihenni, mert holnap lehet, hogy délre megyünk, a felderítők után. Szükség lesz az erődre és a pengédre.
*Adja ki első parancsát Arctalannak, majd maga is felkel ültéből. Kicsit meginog, megkapaszkodik az asztal sarkában.*
- Rili, ugye nekem is van egy szabad szobád?
*Néz a fogadóslányra kérlelő szemekkel, nincs most kedve felcihelődni az erődbe. Evett, ivott, jól élt, most pedig pihenni akar. Levenni ezt a rohadt páncélt és lerúgni a csizmáját végre, aztán pedig aludni, mint egy csecsszopó és reggelig nem törődni élőholtakkal és mindenféle Argathokkal.*
552. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2016-01-29 22:57:21
Üzenet elküldve: 2016-01-29 22:57:21
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 547
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 547
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Kis pihenés//
*Ha másokat is kérdezett volna, akkor egyértelműen eldönthetné, hogy Gardur jövetelének oka egybevág-e az itt lézengőkével, de így sajnos ennyivel is szegényebb az ő tudása. Valahogy soha nem érzett arra ingerenciát, hogy lrdeklődjön, vélhetőleg a szakállsimitől lett valamivel nyitottabb a fickó irányába. Kétségkívül nagyon bizalmas dolog ez, mondhatni intim.*
-Osztán... mi vót a baj az élettöddel amié' újra köllött közdeni?
*Ő nem nagyon szeret gyökeret ereszteni, inkább a társasághoz ragaszkodik, s nem a helyhez. Ameddig van kivel megosztani a finom falatokat, addig neki sok gondja nem lehet. Mindegy hogy a világ melyik pontján, a szabad ég alatt, vagy meleg sátorban, csak legyen mellette valaki, sőt lehetőleg minél többen legyenek körülötte! De most nem ez az érdekes, hanem Gardur.*
//Kis pihenés//
*Ha másokat is kérdezett volna, akkor egyértelműen eldönthetné, hogy Gardur jövetelének oka egybevág-e az itt lézengőkével, de így sajnos ennyivel is szegényebb az ő tudása. Valahogy soha nem érzett arra ingerenciát, hogy lrdeklődjön, vélhetőleg a szakállsimitől lett valamivel nyitottabb a fickó irányába. Kétségkívül nagyon bizalmas dolog ez, mondhatni intim.*
-Osztán... mi vót a baj az élettöddel amié' újra köllött közdeni?
*Ő nem nagyon szeret gyökeret ereszteni, inkább a társasághoz ragaszkodik, s nem a helyhez. Ameddig van kivel megosztani a finom falatokat, addig neki sok gondja nem lehet. Mindegy hogy a világ melyik pontján, a szabad ég alatt, vagy meleg sátorban, csak legyen mellette valaki, sőt lehetőleg minél többen legyenek körülötte! De most nem ez az érdekes, hanem Gardur.*
551. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2016-01-29 20:08:58
Üzenet elküldve: 2016-01-29 20:08:58
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 184
OOC üzenetek: 61
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 184
OOC üzenetek: 61
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Kis pihenés//
* Minek jött ide? Ez egyszerűen szuper kérdés. Elsőre nem tudna rá válaszolni, főleg nem meggondolatlan módon. Ez a kérdés nagyon összetett és komplikált. Igazából azért jött erre a vidékre, vagyis a kikötőbe, hogy új világot láthasson és újra felépítse szétzilált életét.*
- Hm.
* Simítja meg szakállát elgondolkodva. *
- Azért jöttem ide, hogy újra kezdjem az egész életemet. Kellett a levegőváltozás, az ismeretlen megismerése. Ide toborzás végett jöttem. Khan, Moranshe párosa éppen toborzást tartott, mikor a kikötőbe érkeztem. Csatlakoztam hozzájuk és most itt vagyok. Némileg az árral sodródok, de úgy érzem kezdek megállni saját lábamon s picit tudok dacolni is.
* Magyarázza lassan formálva szavait.*
//Kis pihenés//
* Minek jött ide? Ez egyszerűen szuper kérdés. Elsőre nem tudna rá válaszolni, főleg nem meggondolatlan módon. Ez a kérdés nagyon összetett és komplikált. Igazából azért jött erre a vidékre, vagyis a kikötőbe, hogy új világot láthasson és újra felépítse szétzilált életét.*
- Hm.
* Simítja meg szakállát elgondolkodva. *
- Azért jöttem ide, hogy újra kezdjem az egész életemet. Kellett a levegőváltozás, az ismeretlen megismerése. Ide toborzás végett jöttem. Khan, Moranshe párosa éppen toborzást tartott, mikor a kikötőbe érkeztem. Csatlakoztam hozzájuk és most itt vagyok. Némileg az árral sodródok, de úgy érzem kezdek megállni saját lábamon s picit tudok dacolni is.
* Magyarázza lassan formálva szavait.*
550. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2016-01-29 14:46:19
Üzenet elküldve: 2016-01-29 14:46:19
ÚJ
![>Leandana Thargodar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10216_ember_no.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
//Az újonc és kapcsolt részek - Sa'argathot ébredése idején//
*Általánosan kijelenthető, hogy Gardur rosszul néz ki, sőt minden bizonnyal rosszul is van. Egy pálinka vajmi kevés érzéstelenítés gyanánt, viszont az, hogy valaki felrohan az erődbe meg visszajön némi fájdalomcsillapítóval, pont annyi ideig tartana, mint maga a művelet. Ami egyébként csak Gardurnak tűnhet hosszúnak, mert azért Leában ott van az évek tapasztalata, meg aztán a rutin, így gyorsan, de biztos kézzel dolgozik és igyekszik felesleges fájdalomnak nem kitenni a delikvenst. Gardur végül gazdagabb lesz egy nagyon szépen stoppolt combbal, meg némi bódultsággal. Dacára annak, hogy Rili csacsog hozzá mégis legyőzi a fájdalom, vagy legalábbis egyelőre úgy látszik, hogy legyőzi. Lea is látja a problémát, akárcsak Rili. Bólint.*
- Gabe, ágyba kéne dugni.
*hogy miért szól közbe a kolosszus és Ian megbeszélésbe? Mert egyrészt úgy tűnik, hogy befejezték, másrészt pedig egyértelmű, hogy sem Rilinek, sem neki nincsen elég fizikai ereje ahhoz, hogy feltámogassa a sebesültet az emeletre - még úgy sem, ha ketten csinálják -, Gabe viszont valószínűleg simán a hóna alá tud nyúlni és minden gond nélkül odébb tudja tenni. Remélhetőleg Gabe nem itta még magát olyan részegre, hogy csak haulozni tudjon fürdés közben, és oda is ketten ültessék be. Mivel még tök összeszedetten beszél, ezért Lea valószínűsíti, hogy még közelebb van a józanhoz, mint a haulhoz, és talán a kedve is karitatív. Meg hát Lea, a maga részéről szélesen mosolyogva-kérlelve néz rá, ha Rili is ugyanezt teszi, akkor lehet, hogy ketten együtt el tudják bájolni a kolosszust, és talán Ianmorn is megkaphatja az első feladatát.
Tanil meg amúgy is beígért Gardurnak egy masszázst, amit most el kell halasszanak. Pár órára mindenképpen.*
- Tanil, azért majd kíméld, de biztos vagyok benne, hogy egy kis masszírozás jót fog neki tenni, ha ismét teljesen tudatánál lesz.
*mármint persze nem úgy, hogy Tanil féktelenül pörögjön a rúdon - mármint Gardurén -, de nyilván ezt kitalálja magától is, és a gyógyításnak egy kímélőbb válfaját választja - hogy Gardurnak ne kelljen túl sokat ficeregnie.
A takonyvirágot még megfogja, ezt magukkal viszik a szerencsétlen ágya mellé, és mikor átkötik a sebét újrakenik. Pár nap alatt be fog hegedni, de értelemszerűen a teéjes gyógyulástól hetekre van, szóval kímélnie kell magát egy darabig.*
*Általánosan kijelenthető, hogy Gardur rosszul néz ki, sőt minden bizonnyal rosszul is van. Egy pálinka vajmi kevés érzéstelenítés gyanánt, viszont az, hogy valaki felrohan az erődbe meg visszajön némi fájdalomcsillapítóval, pont annyi ideig tartana, mint maga a művelet. Ami egyébként csak Gardurnak tűnhet hosszúnak, mert azért Leában ott van az évek tapasztalata, meg aztán a rutin, így gyorsan, de biztos kézzel dolgozik és igyekszik felesleges fájdalomnak nem kitenni a delikvenst. Gardur végül gazdagabb lesz egy nagyon szépen stoppolt combbal, meg némi bódultsággal. Dacára annak, hogy Rili csacsog hozzá mégis legyőzi a fájdalom, vagy legalábbis egyelőre úgy látszik, hogy legyőzi. Lea is látja a problémát, akárcsak Rili. Bólint.*
- Gabe, ágyba kéne dugni.
*hogy miért szól közbe a kolosszus és Ian megbeszélésbe? Mert egyrészt úgy tűnik, hogy befejezték, másrészt pedig egyértelmű, hogy sem Rilinek, sem neki nincsen elég fizikai ereje ahhoz, hogy feltámogassa a sebesültet az emeletre - még úgy sem, ha ketten csinálják -, Gabe viszont valószínűleg simán a hóna alá tud nyúlni és minden gond nélkül odébb tudja tenni. Remélhetőleg Gabe nem itta még magát olyan részegre, hogy csak haulozni tudjon fürdés közben, és oda is ketten ültessék be. Mivel még tök összeszedetten beszél, ezért Lea valószínűsíti, hogy még közelebb van a józanhoz, mint a haulhoz, és talán a kedve is karitatív. Meg hát Lea, a maga részéről szélesen mosolyogva-kérlelve néz rá, ha Rili is ugyanezt teszi, akkor lehet, hogy ketten együtt el tudják bájolni a kolosszust, és talán Ianmorn is megkaphatja az első feladatát.
Tanil meg amúgy is beígért Gardurnak egy masszázst, amit most el kell halasszanak. Pár órára mindenképpen.*
- Tanil, azért majd kíméld, de biztos vagyok benne, hogy egy kis masszírozás jót fog neki tenni, ha ismét teljesen tudatánál lesz.
*mármint persze nem úgy, hogy Tanil féktelenül pörögjön a rúdon - mármint Gardurén -, de nyilván ezt kitalálja magától is, és a gyógyításnak egy kímélőbb válfaját választja - hogy Gardurnak ne kelljen túl sokat ficeregnie.
A takonyvirágot még megfogja, ezt magukkal viszik a szerencsétlen ágya mellé, és mikor átkötik a sebét újrakenik. Pár nap alatt be fog hegedni, de értelemszerűen a teéjes gyógyulástól hetekre van, szóval kímélnie kell magát egy darabig.*
549. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2016-01-29 14:10:15
Üzenet elküldve: 2016-01-29 14:10:15
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 628
OOC üzenetek: 77
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 628
OOC üzenetek: 77
Játékstílus: Vakmerő
//Az újonc és kapcsolt részek - Sa'argathot ébredése idején//
*Az utóbbi három percben tehát mintha benyomta valaki az újratervező gombot, ha tudnák mi az a gomb, meg az újratervező, ugyanis Rili azon irányú ténykedése, hogy eltüzelje Akheel gonddal dédelgetett fikás zsebkendőjét, csúfos kudarcba fullad, ha a Vörös még idejekorán beletömködi saját csizmaszárába azt. Mivel az utána kapó kisgazdasszony feltehetőleg már röptében kap egy vicsort, vagy egy mérsékelten barátságos, ám annál határozottabb mellbevágást, ha azon irányú kísérletet tesz, hogy bármit is előbányásszon a színizom vadászlány csizmájából annak akarata ellenére, így eláll szándékától, és csupán egy lemondó fintorral konstatálja, hogy legalább az étel és az ital közvetlen közeléből elvitték a taknyos rongyot. Így remélhetőleg nem kerül sor arra a rengeteg rémes dologra, fogkiverésre, hajtépésre, ide-oda passzírozásra, amit ő indukált volna ezen megbocsáthatatlan kilengésével, és senki sem érzi magát átverve, becsapva, meglopva, vagy a maroknyi fogadós egyéb módon sem okozott maradandó lelki sérülést, s Akheel meg Gabrien zsebkendője mostantól az öröklétig osztoznak jóban-rosszban, békében-boldogságban, s minden más kalandban is, ami csak vár rájuk útjukon.*
- A nevét én sem tudom, de azt mondják, igen sokoldalú a kis csúfság - *Magyarázza Leának, miközben az sebet fertőtlenít, töröl, varr meg ilyenek. Ő a maga részéről inkább Gardur arcát figyeli az esemény közben, segélykérően nézve Gabrienre, hátha annyira megszállta az önkéntes adakozás jótékony szelleme, hogy a keszkenője után a fakanalát is továbbajándékozza a szegény sérültnek. Mivel látja, hogy amaz mind szaporábban veszi a levegőt, néha még a szemei is fel-felakadnak a procedúra alatt, jobb híján szóval tartja, hogy addig is a fizikai fájdalomtól figyelmének egy részét inkább az ő szövegelése vonja el.*
- Például nagyon jó a keléses bőrre is, meg a ráncokra, olyan lesz tőle a bőröd, mint a bébipopsi. Egyet se félj, összefércelünk, és szebb leszel, mint új korodban. Számolod az öltéseket? Számoljam neked én? A kilenc szerencsés szám! - *Beszéd közben ő is letör egy levelet, a belsejéből kinyert opálos, kocsonyaszerűen rezgő szmötyit kenegeti egyik ujjáról a másikra.*
- Mindjárt meg is van. Így legalább lesz egy igazi, csatában szerzett hősi heged. Nézd csak meg azt ott - *Bök fejével a hóhajú kolosszus felé, akinek idejét valószínűleg már inkább Ianmorn köti le, és nem sebesült lovagja nyüglődése. Bizalmasan közelebb hajol.* - A saját két szememmel láttam, hogy embermagas, ujjnyi körmű leopárdszörnyek lekapják a fél arcát, aztán mégis milyen csinos még mindig, mármint, ahhoz képest, nem? A tied meg se fog látszani!
*Aggódva a Szellemjáróra néz, mivel attól tart, Gardur mérsékelten üveges tekintete arra enged következtetni, hogy tudata időnként másfele is csámborog a fülledt fogadótéren kívül.*
- Ne vigyük fel az egyik szobába inkább? - *Hogy konkrétan kit ért a királyi többes alatt, az rejtély és misztérium, ugyanis első blikkre sem ő, sem Lea nem fogja a hátára kapni röhögve a magas, keménykötésű, izmos fickót.*
*Az utóbbi három percben tehát mintha benyomta valaki az újratervező gombot, ha tudnák mi az a gomb, meg az újratervező, ugyanis Rili azon irányú ténykedése, hogy eltüzelje Akheel gonddal dédelgetett fikás zsebkendőjét, csúfos kudarcba fullad, ha a Vörös még idejekorán beletömködi saját csizmaszárába azt. Mivel az utána kapó kisgazdasszony feltehetőleg már röptében kap egy vicsort, vagy egy mérsékelten barátságos, ám annál határozottabb mellbevágást, ha azon irányú kísérletet tesz, hogy bármit is előbányásszon a színizom vadászlány csizmájából annak akarata ellenére, így eláll szándékától, és csupán egy lemondó fintorral konstatálja, hogy legalább az étel és az ital közvetlen közeléből elvitték a taknyos rongyot. Így remélhetőleg nem kerül sor arra a rengeteg rémes dologra, fogkiverésre, hajtépésre, ide-oda passzírozásra, amit ő indukált volna ezen megbocsáthatatlan kilengésével, és senki sem érzi magát átverve, becsapva, meglopva, vagy a maroknyi fogadós egyéb módon sem okozott maradandó lelki sérülést, s Akheel meg Gabrien zsebkendője mostantól az öröklétig osztoznak jóban-rosszban, békében-boldogságban, s minden más kalandban is, ami csak vár rájuk útjukon.*
- A nevét én sem tudom, de azt mondják, igen sokoldalú a kis csúfság - *Magyarázza Leának, miközben az sebet fertőtlenít, töröl, varr meg ilyenek. Ő a maga részéről inkább Gardur arcát figyeli az esemény közben, segélykérően nézve Gabrienre, hátha annyira megszállta az önkéntes adakozás jótékony szelleme, hogy a keszkenője után a fakanalát is továbbajándékozza a szegény sérültnek. Mivel látja, hogy amaz mind szaporábban veszi a levegőt, néha még a szemei is fel-felakadnak a procedúra alatt, jobb híján szóval tartja, hogy addig is a fizikai fájdalomtól figyelmének egy részét inkább az ő szövegelése vonja el.*
- Például nagyon jó a keléses bőrre is, meg a ráncokra, olyan lesz tőle a bőröd, mint a bébipopsi. Egyet se félj, összefércelünk, és szebb leszel, mint új korodban. Számolod az öltéseket? Számoljam neked én? A kilenc szerencsés szám! - *Beszéd közben ő is letör egy levelet, a belsejéből kinyert opálos, kocsonyaszerűen rezgő szmötyit kenegeti egyik ujjáról a másikra.*
- Mindjárt meg is van. Így legalább lesz egy igazi, csatában szerzett hősi heged. Nézd csak meg azt ott - *Bök fejével a hóhajú kolosszus felé, akinek idejét valószínűleg már inkább Ianmorn köti le, és nem sebesült lovagja nyüglődése. Bizalmasan közelebb hajol.* - A saját két szememmel láttam, hogy embermagas, ujjnyi körmű leopárdszörnyek lekapják a fél arcát, aztán mégis milyen csinos még mindig, mármint, ahhoz képest, nem? A tied meg se fog látszani!
*Aggódva a Szellemjáróra néz, mivel attól tart, Gardur mérsékelten üveges tekintete arra enged következtetni, hogy tudata időnként másfele is csámborog a fülledt fogadótéren kívül.*
- Ne vigyük fel az egyik szobába inkább? - *Hogy konkrétan kit ért a királyi többes alatt, az rejtély és misztérium, ugyanis első blikkre sem ő, sem Lea nem fogja a hátára kapni röhögve a magas, keménykötésű, izmos fickót.*
548. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2016-01-29 13:17:33
Üzenet elküldve: 2016-01-29 13:17:33
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
*Ianmornt elégedettség fogja el. Végre tartozhat valakikhez. Olyanok közé, akik hozzá hasonlóan, értelmesen szeretik kitölteni az életüket.*
~ Persze ha a hadakozás, és az életek elvétele annak számít.~
* Nem rég tett hűségesküje jut eszébe. A Szellemjáróhoz kötötte magát, egy életre. Most pedig meghasonulni látszik sorsával.*
~ Két urat szolgálni, teljes szívvel több mint lehetetlen. Viszont, ha nem képzem magam, megvédeni sem tudom őt. Riliről nem is beszélve. Különben sem kérdés, kihez kell hűségesnek lennem. Hűségeskü felülírva, de a Szellemjárót mindig is védeni fogom, kivéve, ha nem igényli azt. Márpedig nem fogja, ahogy ismerem!~
- Várom a parancsait uram!
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2016.01.31 10:28:00, a következő indokkal:
Múlt helyett jelen idő.
~ Persze ha a hadakozás, és az életek elvétele annak számít.~
* Nem rég tett hűségesküje jut eszébe. A Szellemjáróhoz kötötte magát, egy életre. Most pedig meghasonulni látszik sorsával.*
~ Két urat szolgálni, teljes szívvel több mint lehetetlen. Viszont, ha nem képzem magam, megvédeni sem tudom őt. Riliről nem is beszélve. Különben sem kérdés, kihez kell hűségesnek lennem. Hűségeskü felülírva, de a Szellemjárót mindig is védeni fogom, kivéve, ha nem igényli azt. Márpedig nem fogja, ahogy ismerem!~
- Várom a parancsait uram!
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2016.01.31 10:28:00, a következő indokkal:
Múlt helyett jelen idő.
547. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2016-01-29 08:55:15
Üzenet elküldve: 2016-01-29 08:55:15
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 184
OOC üzenetek: 61
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 184
OOC üzenetek: 61
Játékstílus: Vakmerő
//Az újonc és kapcsolt részek - Sa'argathot ébredése idején//
* Nos, nekikezdenek ennek a fájdalmakkal teli procedúrának. Körbe sandít, valami fog közé valót kutatva. Hát ha még Gabrien előtt van pörköltes fa kanala, akkor elveszi s fogai közé csippenti. Ha meg nincs ott, akkor kérő tekintettel fordul a pult mögött serénykedő hölgy felé. Leandana tömény italt nyújt neki, amit elfogad s egy korty erejéig meghúzza. A szesz végig égeti torkát, s némi bárgyú tekintettel viseli el a nyelet útján támadó fájdalmat. Vissza adja az üveget.
Ha kap, óv intézkedéssel fogsora közé veszi. nem szeretné saját nyelvét elharapni. Számít arra, hogy iszonyatos fájdalommal jár majd a kezelés, hiszen sebről van szó, ami még vért szivárogtat a külvilág felé és mélynek is mondható. Ujjaival megragadja széke ülőkéjének peremét, hogy véletlenül se másnak lábát vagy kezét szorítsa meg. Orcája szakálla és bajsza körül vöröses színre lobban. Nem szokása pálinkázni. Sör, bor és tej. Ezek nála a favoritok. Meg szeret józan lenni.
Kezelés kezdetétől bódult fejjel, halk sziszegéssel, igyekszik uralkodni magán. Szégyenbe nem akar maradni senki előtt. Hogy nézzen bárkire, ha nyavalyog? Igaz össze- össze rándul, állkapcsa erősen szorítja a fa alkalmatosságot, de állja a sarat.
Mikor végeznek, s sebét szépen lecsepegtetik valami trutyival, kínzott arccal mered gyógyítójára s annak segédjére. Szemei fáradtan csillognak, s kezd feje is kitisztulni az alkohol hatása alól. Némileg zihál, de hevesen ereszkedő és emelkedő mellkasát láncinge kicsit takarja, de észre vehető. Ekkor történik az a cudarság, hogy Akheel elkapja a csomagot eldobandó hölgyeményt. Eme megmozdulás halovány sejlik tudata felé. Tompa agya egyedül most valami ágyat kíván, a mire elfekhet. Nem szól, maga elé mered. Az biztos, hogy oda kell figyelnie jó pár hétig mikor mit tesz s hogy mozdul.*
* Nos, nekikezdenek ennek a fájdalmakkal teli procedúrának. Körbe sandít, valami fog közé valót kutatva. Hát ha még Gabrien előtt van pörköltes fa kanala, akkor elveszi s fogai közé csippenti. Ha meg nincs ott, akkor kérő tekintettel fordul a pult mögött serénykedő hölgy felé. Leandana tömény italt nyújt neki, amit elfogad s egy korty erejéig meghúzza. A szesz végig égeti torkát, s némi bárgyú tekintettel viseli el a nyelet útján támadó fájdalmat. Vissza adja az üveget.
Ha kap, óv intézkedéssel fogsora közé veszi. nem szeretné saját nyelvét elharapni. Számít arra, hogy iszonyatos fájdalommal jár majd a kezelés, hiszen sebről van szó, ami még vért szivárogtat a külvilág felé és mélynek is mondható. Ujjaival megragadja széke ülőkéjének peremét, hogy véletlenül se másnak lábát vagy kezét szorítsa meg. Orcája szakálla és bajsza körül vöröses színre lobban. Nem szokása pálinkázni. Sör, bor és tej. Ezek nála a favoritok. Meg szeret józan lenni.
Kezelés kezdetétől bódult fejjel, halk sziszegéssel, igyekszik uralkodni magán. Szégyenbe nem akar maradni senki előtt. Hogy nézzen bárkire, ha nyavalyog? Igaz össze- össze rándul, állkapcsa erősen szorítja a fa alkalmatosságot, de állja a sarat.
Mikor végeznek, s sebét szépen lecsepegtetik valami trutyival, kínzott arccal mered gyógyítójára s annak segédjére. Szemei fáradtan csillognak, s kezd feje is kitisztulni az alkohol hatása alól. Némileg zihál, de hevesen ereszkedő és emelkedő mellkasát láncinge kicsit takarja, de észre vehető. Ekkor történik az a cudarság, hogy Akheel elkapja a csomagot eldobandó hölgyeményt. Eme megmozdulás halovány sejlik tudata felé. Tompa agya egyedül most valami ágyat kíván, a mire elfekhet. Nem szól, maga elé mered. Az biztos, hogy oda kell figyelnie jó pár hétig mikor mit tesz s hogy mozdul.*
546. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2016-01-29 01:45:26
Üzenet elküldve: 2016-01-29 01:45:26
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Meera//
*Hát persze, magyarázhatja a hölgy, de minek? Ennyi erővel a hasonlóan jelentős horgony szerepét is ecsetelhetné, de Waia nincs otthon az ilyen világi dolgokban. Rakodni mit hová, hordani micsodát ide-oda, ez neki egy és ugyanaz. Bármennyire is szeretné tettetni, nem tudja lekötni a téma. Átérzi a dolog jelentőségét, ha ennek a rakodárnak ekkora birtoka lett belőle, de... Nem.*
- Éértem... *jegyzi meg* Tehát pakol. Ügyesen. Hiába, valakinek azt is meg kell csinálni, nemde? Ládák meg... meg ilyenek. Talán már a kikötő is az övé? Elvégre ott is sok... a láda. Mert... attól kikötő... ugye?
*Talán lebukik, hogy soha életében nem látott még kikötőt, csak szóbeszédekből ismeri a helyet, és ő bizony hisz abban, hogy létezik jó kikötő. Nem kell feltétlen víznek lennie ott. A víz mindent elront, amint egy pohárnyinál több kerül egy helyre. Na jó, egy kulacsnyi még belefér jobb napokon. De víz, ameddig a szem ellát, hát nem... az túl sok. A démon kérdése viszont sokkal jobban leköti a figyelmét.*
- Vagy úgy... ha így van, akkor nem maradhat életben. Senki nem okozhat gyötrelmes kínokat az ártatlanoknak, amíg én élek. Sem a rekettyésben, sem a latrinában, bár... meg kell hagyni, elég fura ízlése van a démonnak. Vagy csak simán fosik a bogyóktól...
*Ez sem utolsó szempont, hiszen Waia tapasztalta már a hatást, amire a nő korábban utalni szándékozott. Azt már megtanulta, hogy nem szabad minden vackot megenni, amit talál, de megkülönböztetni még nemigen tudja az ilyeneket, szóval ezzel a tudással vajmi keveset ér.*
- És azt mondod, tejjel lehet előcsalogatni... rendben, utána fogok járni.
*A hivatását célzó kérdés, nos... koránt sem ilyen egyszerű a helyzet, habár egy pillanatra nem tudja, hogy belevágjon-e a magyarázatba. Habár a nő rendes volt, elmondott mindent a démonról, ő miért ne lehetne bőbeszédű?*
- Nos, ez kicsit összetettebb. Egy szerzetesrend tagja vagyok, akik pedig a jót szolgálják. A legkurtábban úgy tudnám elmondani, hogy a rendnek három vezetője van, ezeket Sárkány uraknak nevezik. Ahhoz, hogy valaki ilyenné váljon, először el kell jönnie, meg kell ismernie a világot, és a benne lévő rosszat. Ugyanis a renden belül ilyesmivel nem találkozunk. Én például megismertem már Medve segítségével egy furcsa démont valami palackban. Wegtoreni kéknyelű, ha jól emlékszem... Kellemetlen íze volt az üveg tartalmának, és megszédültem tőle. Nem voltam teljesen ura a testemnek. De Medve szerint ez legyőzhető. Lehet uralkodni ezen a démonon is. És persze olyasmiről nincs szó, hogy elpusztítsam a démonokat, de hát hogy nézhetném tétlenül az ártatlanok szenvedését? A gonoszt nem lehet megérteni, csak elpusztítani. Éppen így én sem kegyelmezek neki. Egy démon már így is elragadott mellőlem egy szegény védtelen kislányt. Ami pedig sok, az sok!
*Hát persze, magyarázhatja a hölgy, de minek? Ennyi erővel a hasonlóan jelentős horgony szerepét is ecsetelhetné, de Waia nincs otthon az ilyen világi dolgokban. Rakodni mit hová, hordani micsodát ide-oda, ez neki egy és ugyanaz. Bármennyire is szeretné tettetni, nem tudja lekötni a téma. Átérzi a dolog jelentőségét, ha ennek a rakodárnak ekkora birtoka lett belőle, de... Nem.*
- Éértem... *jegyzi meg* Tehát pakol. Ügyesen. Hiába, valakinek azt is meg kell csinálni, nemde? Ládák meg... meg ilyenek. Talán már a kikötő is az övé? Elvégre ott is sok... a láda. Mert... attól kikötő... ugye?
*Talán lebukik, hogy soha életében nem látott még kikötőt, csak szóbeszédekből ismeri a helyet, és ő bizony hisz abban, hogy létezik jó kikötő. Nem kell feltétlen víznek lennie ott. A víz mindent elront, amint egy pohárnyinál több kerül egy helyre. Na jó, egy kulacsnyi még belefér jobb napokon. De víz, ameddig a szem ellát, hát nem... az túl sok. A démon kérdése viszont sokkal jobban leköti a figyelmét.*
- Vagy úgy... ha így van, akkor nem maradhat életben. Senki nem okozhat gyötrelmes kínokat az ártatlanoknak, amíg én élek. Sem a rekettyésben, sem a latrinában, bár... meg kell hagyni, elég fura ízlése van a démonnak. Vagy csak simán fosik a bogyóktól...
*Ez sem utolsó szempont, hiszen Waia tapasztalta már a hatást, amire a nő korábban utalni szándékozott. Azt már megtanulta, hogy nem szabad minden vackot megenni, amit talál, de megkülönböztetni még nemigen tudja az ilyeneket, szóval ezzel a tudással vajmi keveset ér.*
- És azt mondod, tejjel lehet előcsalogatni... rendben, utána fogok járni.
*A hivatását célzó kérdés, nos... koránt sem ilyen egyszerű a helyzet, habár egy pillanatra nem tudja, hogy belevágjon-e a magyarázatba. Habár a nő rendes volt, elmondott mindent a démonról, ő miért ne lehetne bőbeszédű?*
- Nos, ez kicsit összetettebb. Egy szerzetesrend tagja vagyok, akik pedig a jót szolgálják. A legkurtábban úgy tudnám elmondani, hogy a rendnek három vezetője van, ezeket Sárkány uraknak nevezik. Ahhoz, hogy valaki ilyenné váljon, először el kell jönnie, meg kell ismernie a világot, és a benne lévő rosszat. Ugyanis a renden belül ilyesmivel nem találkozunk. Én például megismertem már Medve segítségével egy furcsa démont valami palackban. Wegtoreni kéknyelű, ha jól emlékszem... Kellemetlen íze volt az üveg tartalmának, és megszédültem tőle. Nem voltam teljesen ura a testemnek. De Medve szerint ez legyőzhető. Lehet uralkodni ezen a démonon is. És persze olyasmiről nincs szó, hogy elpusztítsam a démonokat, de hát hogy nézhetném tétlenül az ártatlanok szenvedését? A gonoszt nem lehet megérteni, csak elpusztítani. Éppen így én sem kegyelmezek neki. Egy démon már így is elragadott mellőlem egy szegény védtelen kislányt. Ami pedig sok, az sok!
545. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2016-01-28 23:45:15
Üzenet elküldve: 2016-01-28 23:45:15
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 547
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 547
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
//Az újonc és kapcsolt részek - Sa'argathot ébredése idején//
*Ezt azt azért elcsíp az Arctalan beszámolójából, félig meddig rá is figyel, de nem érdekli annyira hogy hozzászóljon.
Még a közegészségügy is olyasmi lett volna amivel meg tudták volna győzni a fürdésről, de a szépség, kellem és ehhez hasonló lányos dolgok nem kifejezetten jöttek be nála. Szerencsére Gabrien nem ugrasztja rögvest egy dézsa vízért, ő harcos! Megérti, hogy akadnak ennél sokkal fontosabb dolgok!*
-Aaahahahhrg!
*Neveti, illetve inkább hörgi diadalmasan, hiszen célt ért! Gabrien elviszi végre harcolni! Az őrszolgálat hallatán azonban még a hideg is kirázza. Megrázza magát egész testével intve nemet feleletként.
Valószínűleg Janemita is elment, bár erről sajnos nincsenek pontosabb információi.
A kiabáló Rilait csak értetlenül nézi a rongyával, de ha a zsepit akarja két ujja közé csippenteni akkor bizony azt Akheel csizmájából kell kirángatnia, mert a lány már eltette azt oda mire akcióba lendült a macskaszemű. Amúgy se érti miért üvöltözik, nem tette ő le sehova, fogta a kezébe és Gabe felé nyújtotta, aztán a csizmájába gyűrte. Na de hát ha onnan még is csak szeretné az elégetés határozott szándékával kicsippenteni a kendőt és ezt biztosan sikerre is viszi, akkor igencsak kellemetlen meglepetésben lehet része.
Ha megszerzi a kendőt, akkor szó szerint kezében a döntés. Mivel Leandana valami mosást emlegetett mielőtt Gardurt alaposan kezelésbe nem vette, így nem merül fel benne, hogy a tisztító tűzre merészelné vetni legújabb szerzeményét (hova tovább... ajándékát(!)) bárki is. Ha a kendő Rilainál, akkor szemei rajta.
Ha tényleg tűzbe veti, nos akkor kénytelen lesz -a szemet szemért, fogat fogért elv sajátos értelmezése alapján- a kettő közül valamelyiket kiverni a tornádóként tomboló leányzó arcából, de Gabrien nyugodtan viccelődhet még, hiszen Akheel is sokkot kap. Erősen próbálja uralni indulatait, tartva tőle hogy a dicső lovagból előtörnek olyan nemes hajlamok, mint a nők és gyengék védelmezése, de minél tovább nyeli a békát, annál kevésbé tudja megemészteni a történteket.
Gardurhoz bizonyára már nem jut el a fogadó tulajdonosa, mert Akheel léptében ragadja meg erősen. Ott ahol éri, mindegy neki. HA és amennyiben nem illan el kezei közül a másik, akkor igyekszik a hozzá legközelebb álló berendezéshez passzírozni, hogy a szusz is kiszaladjon belőle!*
-Az enyém volt!
*Morog oda a lánynak, alkarját mellkasára szorítva nyomja neki a falnak, gerendának, pultnak, bárminek ami épp a legközelebb esett hozzá. Teljes testével feszül neki, mintha ténylegesen a berendezés túlsó felére szeretné juttatni a pimasz asszonyszerzetet.
Átverve, becsapva és meglopva érzi magát, hiába volt maga a megsemmisült dolog nevetséges apróság. Akheelnak csak ilyen értéktelen vackai vannak, ezekhez ragaszkodik, ezek az ő sérthetetlen tulajdonát képzik.*
*Ezt azt azért elcsíp az Arctalan beszámolójából, félig meddig rá is figyel, de nem érdekli annyira hogy hozzászóljon.
Még a közegészségügy is olyasmi lett volna amivel meg tudták volna győzni a fürdésről, de a szépség, kellem és ehhez hasonló lányos dolgok nem kifejezetten jöttek be nála. Szerencsére Gabrien nem ugrasztja rögvest egy dézsa vízért, ő harcos! Megérti, hogy akadnak ennél sokkal fontosabb dolgok!*
-Aaahahahhrg!
*Neveti, illetve inkább hörgi diadalmasan, hiszen célt ért! Gabrien elviszi végre harcolni! Az őrszolgálat hallatán azonban még a hideg is kirázza. Megrázza magát egész testével intve nemet feleletként.
Valószínűleg Janemita is elment, bár erről sajnos nincsenek pontosabb információi.
A kiabáló Rilait csak értetlenül nézi a rongyával, de ha a zsepit akarja két ujja közé csippenteni akkor bizony azt Akheel csizmájából kell kirángatnia, mert a lány már eltette azt oda mire akcióba lendült a macskaszemű. Amúgy se érti miért üvöltözik, nem tette ő le sehova, fogta a kezébe és Gabe felé nyújtotta, aztán a csizmájába gyűrte. Na de hát ha onnan még is csak szeretné az elégetés határozott szándékával kicsippenteni a kendőt és ezt biztosan sikerre is viszi, akkor igencsak kellemetlen meglepetésben lehet része.
Ha megszerzi a kendőt, akkor szó szerint kezében a döntés. Mivel Leandana valami mosást emlegetett mielőtt Gardurt alaposan kezelésbe nem vette, így nem merül fel benne, hogy a tisztító tűzre merészelné vetni legújabb szerzeményét (hova tovább... ajándékát(!)) bárki is. Ha a kendő Rilainál, akkor szemei rajta.
Ha tényleg tűzbe veti, nos akkor kénytelen lesz -a szemet szemért, fogat fogért elv sajátos értelmezése alapján- a kettő közül valamelyiket kiverni a tornádóként tomboló leányzó arcából, de Gabrien nyugodtan viccelődhet még, hiszen Akheel is sokkot kap. Erősen próbálja uralni indulatait, tartva tőle hogy a dicső lovagból előtörnek olyan nemes hajlamok, mint a nők és gyengék védelmezése, de minél tovább nyeli a békát, annál kevésbé tudja megemészteni a történteket.
Gardurhoz bizonyára már nem jut el a fogadó tulajdonosa, mert Akheel léptében ragadja meg erősen. Ott ahol éri, mindegy neki. HA és amennyiben nem illan el kezei közül a másik, akkor igyekszik a hozzá legközelebb álló berendezéshez passzírozni, hogy a szusz is kiszaladjon belőle!*
-Az enyém volt!
*Morog oda a lánynak, alkarját mellkasára szorítva nyomja neki a falnak, gerendának, pultnak, bárminek ami épp a legközelebb esett hozzá. Teljes testével feszül neki, mintha ténylegesen a berendezés túlsó felére szeretné juttatni a pimasz asszonyszerzetet.
Átverve, becsapva és meglopva érzi magát, hiába volt maga a megsemmisült dolog nevetséges apróság. Akheelnak csak ilyen értéktelen vackai vannak, ezekhez ragaszkodik, ezek az ő sérthetetlen tulajdonát képzik.*
544. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2016-01-28 23:12:18
Üzenet elküldve: 2016-01-28 23:12:18
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 461
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 461
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Az újonc és kapcsolt részek - Sa'argathot ébredése idején//
*Gardurt kezelésbe veszi Lea, a közös edzés lehetőségét pedig kitárgyalták, így a szakállas lovag minden tekintetben megnyugodhat. Most már csak ki kell pihennie magát, meg kell gyógyulnia és már készen is áll, hogy tovább harcoljanak az Arctalan Hatalommal. Kényelmesen hátradőlve székében, kezében a félig kiürült korsóval figyeli a szakszerű ellátást. Annak örül, hogy most nem őt kell ellátni, bár ez valószínűleg nem vigasztalja szegény Gardurt.
Akheel irányába bejött a számítása, a vad amazon alig várja, hogy harcolhasson, egy olyan ütőkártyát adva ezzel a kolosszus kezébe, amivel kordában tarthatja. Persze nem fogja ezt pofátlanul kihasználni, hogy fürdésre, vagy hasonló, Akheel számára kellemetlen dolgokra vegye rá a lányt. Vannak ennél most sokkal fontosabb dolgok is.*
- Nyugi, te lány, ha legközelebb harcolni megyünk, velünk jössz és az irányításom alatt harcolsz majd. Feltéve, hogy nem osztottak rád semmiféle más feladatot, mint az erőd őrzése és őrszolgálat.
*Tisztában van vele, hogy mennyire unalmas lehet őrködni, míg mások hadba vonulnak, de a parancs az parancs. Egyik tiszt sem teheti meg, hogy felülírja egy tiszttársa parancsát.*
- Szóval a felderítők elmentek, akkor Janey is velük lehet.
*Mormolja halkan, kissé elkalandozva.
Gondolataiból Rili hangja zökkenti ki, kicsit ki is löttyen a sörből a páncéljára, ahogy megriad. Elképedve, megkövülten nézi végig, ahogy a csaplárlány elveszi a szürke, kissé viseletes - értsd, taknyos - kendőt Akheeltől és a kandalló tüzébe veti.*
- Apai nagyanyám ajándéka volt, lovaggá avatásom alkalmából...
*Hebegi fehérre vált arccal, kerek szemekkel nézve fel Rilaira, majd amikor már biztos benne, hogy a lány elhitte színészi díjakat érő alakítását, szélesen elmosolyodik.*
- Tréfáltam.
*Vigyorog, majd kiissza sörét. A varázsló említésére azonban az asztalhoz vágja a korsóját, hogy annak vasalt alja jókorát csattan a fán.*
- Oh, semmi, igazán. A kikötői csata elején még segítettek minket, majd amikor belemelegedtünk a csetepatéba, egyszerűen felszívódtak. Amikor a legnagyobb szükségem lett volna rájuk. Jó pár katona maradt volna életben, ha azok a rohadt mágusok végzik a dolgukat.
*Komolyan nem érti, hova tűntek a varázslók, semmi információja nincs az eltűnésük történetéről.
A Szellemjáró megerősíti Akheel elmondását, miszerint a felderítők Kagan vezetésével a Grombarhoz mentek, és Janemita is velük van. Lea utánanéz a Hírnök szájából elhangzott névnek, így ezzel ezt a terhet is leveszi a kolosszus válláról.
Most már csak az marad, hogy figyelje, ahogy Gardur sebét kezelésbe veszik. Kifejezéstelen fapofával kukkolja meg a sebet. Biztos benne, hogy Gardur férfiasan fogja viselni az ellátást és a vele járó fájdalmakat. Bár annak nem örül, hogy varrni kell, mert ha másnap esetleg útra kell kelniük, a friss varrat nem fogja bírni a lovaglást és az esetleges harcot.
Végül úgy dönt, hogy későbbre halasztja ezt a problémát is. Most pillanatnyi békéje van.
A rossz idő és a szerpentin csak múló kellemetlenség azokhoz a borzalmakhoz képest, amelyek a fickóra várnak, ha csatlakozik a kolosszus lovagjaihoz. Az élőholtak és túlvilági bestiák elveszik az életét, hogy holtában az Arctalan Hatalmat szolgálja és erejét gyarapítsa.
A hósörényű új érdeklődéssel néz végig Ianmornon, majd végül aprót biccent a fejével az előadott történetre. Neki teljesen mindegy, hogy kit ki nevelt, vagy hogy honnan jött, ha megbízható és jól forgatja a fegyvert. Persze a bizalom még nem megelőlegezett, Arctalannak bizony ki kell vívnia magának még, de arra is lesz lehetősége.*
- Bolond vagy, ha eszed veszted, hogy kimaradsz egy háborúból...
*Villan meg a naparany tekintet, hogy egy pillanattal később ragadozómosoly jelenjen meg a hóhajú képén.*
- De nekem épp ilyen őrültek kellenek.
*Tenyerével az asztalra csap.*
- Rendben, sorainkba fogadlak, mostantól nekem engedelmeskedsz és követed minden utasításomat. Thargarod lovagja leszel, akinek ura Kagan Thargodar. Életeddel és véreddel neki tartozol. Az okulásból pedig lesz alkalmad kivenni a részed, vagy okulsz, vagy meghalsz.
*Gardurt kezelésbe veszi Lea, a közös edzés lehetőségét pedig kitárgyalták, így a szakállas lovag minden tekintetben megnyugodhat. Most már csak ki kell pihennie magát, meg kell gyógyulnia és már készen is áll, hogy tovább harcoljanak az Arctalan Hatalommal. Kényelmesen hátradőlve székében, kezében a félig kiürült korsóval figyeli a szakszerű ellátást. Annak örül, hogy most nem őt kell ellátni, bár ez valószínűleg nem vigasztalja szegény Gardurt.
Akheel irányába bejött a számítása, a vad amazon alig várja, hogy harcolhasson, egy olyan ütőkártyát adva ezzel a kolosszus kezébe, amivel kordában tarthatja. Persze nem fogja ezt pofátlanul kihasználni, hogy fürdésre, vagy hasonló, Akheel számára kellemetlen dolgokra vegye rá a lányt. Vannak ennél most sokkal fontosabb dolgok is.*
- Nyugi, te lány, ha legközelebb harcolni megyünk, velünk jössz és az irányításom alatt harcolsz majd. Feltéve, hogy nem osztottak rád semmiféle más feladatot, mint az erőd őrzése és őrszolgálat.
*Tisztában van vele, hogy mennyire unalmas lehet őrködni, míg mások hadba vonulnak, de a parancs az parancs. Egyik tiszt sem teheti meg, hogy felülírja egy tiszttársa parancsát.*
- Szóval a felderítők elmentek, akkor Janey is velük lehet.
*Mormolja halkan, kissé elkalandozva.
Gondolataiból Rili hangja zökkenti ki, kicsit ki is löttyen a sörből a páncéljára, ahogy megriad. Elképedve, megkövülten nézi végig, ahogy a csaplárlány elveszi a szürke, kissé viseletes - értsd, taknyos - kendőt Akheeltől és a kandalló tüzébe veti.*
- Apai nagyanyám ajándéka volt, lovaggá avatásom alkalmából...
*Hebegi fehérre vált arccal, kerek szemekkel nézve fel Rilaira, majd amikor már biztos benne, hogy a lány elhitte színészi díjakat érő alakítását, szélesen elmosolyodik.*
- Tréfáltam.
*Vigyorog, majd kiissza sörét. A varázsló említésére azonban az asztalhoz vágja a korsóját, hogy annak vasalt alja jókorát csattan a fán.*
- Oh, semmi, igazán. A kikötői csata elején még segítettek minket, majd amikor belemelegedtünk a csetepatéba, egyszerűen felszívódtak. Amikor a legnagyobb szükségem lett volna rájuk. Jó pár katona maradt volna életben, ha azok a rohadt mágusok végzik a dolgukat.
*Komolyan nem érti, hova tűntek a varázslók, semmi információja nincs az eltűnésük történetéről.
A Szellemjáró megerősíti Akheel elmondását, miszerint a felderítők Kagan vezetésével a Grombarhoz mentek, és Janemita is velük van. Lea utánanéz a Hírnök szájából elhangzott névnek, így ezzel ezt a terhet is leveszi a kolosszus válláról.
Most már csak az marad, hogy figyelje, ahogy Gardur sebét kezelésbe veszik. Kifejezéstelen fapofával kukkolja meg a sebet. Biztos benne, hogy Gardur férfiasan fogja viselni az ellátást és a vele járó fájdalmakat. Bár annak nem örül, hogy varrni kell, mert ha másnap esetleg útra kell kelniük, a friss varrat nem fogja bírni a lovaglást és az esetleges harcot.
Végül úgy dönt, hogy későbbre halasztja ezt a problémát is. Most pillanatnyi békéje van.
A rossz idő és a szerpentin csak múló kellemetlenség azokhoz a borzalmakhoz képest, amelyek a fickóra várnak, ha csatlakozik a kolosszus lovagjaihoz. Az élőholtak és túlvilági bestiák elveszik az életét, hogy holtában az Arctalan Hatalmat szolgálja és erejét gyarapítsa.
A hósörényű új érdeklődéssel néz végig Ianmornon, majd végül aprót biccent a fejével az előadott történetre. Neki teljesen mindegy, hogy kit ki nevelt, vagy hogy honnan jött, ha megbízható és jól forgatja a fegyvert. Persze a bizalom még nem megelőlegezett, Arctalannak bizony ki kell vívnia magának még, de arra is lesz lehetősége.*
- Bolond vagy, ha eszed veszted, hogy kimaradsz egy háborúból...
*Villan meg a naparany tekintet, hogy egy pillanattal később ragadozómosoly jelenjen meg a hóhajú képén.*
- De nekem épp ilyen őrültek kellenek.
*Tenyerével az asztalra csap.*
- Rendben, sorainkba fogadlak, mostantól nekem engedelmeskedsz és követed minden utasításomat. Thargarod lovagja leszel, akinek ura Kagan Thargodar. Életeddel és véreddel neki tartozol. Az okulásból pedig lesz alkalmad kivenni a részed, vagy okulsz, vagy meghalsz.
543. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2016-01-28 18:59:57
Üzenet elküldve: 2016-01-28 18:59:57
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
//Az újonc és csatolt részek//
- Tulajdonképpen, csavargóként kerestem a helyem a világban. ~Miután negyedik nemesi családom sem volt elégedett velem.~ Nem igazán illő, egy lovagi neveltetést kapott fiataltól, de hát így hozta a sors. Amikor elértem Kalácsfalva határát, ott tudtam meg, hogy harcosokat keresnek a Vashegyen. Sem a zord időjárás, sem a szerpentin, semmi nem állíthatott meg, hogy ide jöjjek. Tudom, rengeteget kell még tanulnom. De azért jöttem, hogy hasznos legyek. Végre, valahára.
* A kolosszusra nézve folytatja.*
- A nevem azért arctalan, mert gyermeki éveimben, mindenbe beleütöttem az orromat. Sokszor olyankor is mikor nem kellett volna.
*Felpillant a Szellemjáróra*
-Persze itt már kiokosítottak, hogy akkor miért nem orcátlan. De ha egyszer ezt adják, nem tehet a gyermek ellene semmit. Pláne ha árvaházban nevezik el. De itt most nem a múlté a szó.
* Próbál meggyőzően beszélni magáról, hogy lássák van benne lehetőség.*
- Eddigi "pártfogóim", háborúról beszélnek, és a kétségben amiben vergődöm, hogy ki kell maradjak belőle, majd' eszemet veszi. Úgy viselkedem, és beszélek, ahogy eddig sosem.
* Tekintetét végighordozza a nők társaságán, és bocsánatkérően, előre biccenti fejét.*
- Tehát, ha feladatot van számomra, illetve vállalod további okításomat, úgy kérlek szólj!
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2016.01.28 19:29:05, a következő indokkal:
Múlt helyett jelen idő.
- Tulajdonképpen, csavargóként kerestem a helyem a világban. ~Miután negyedik nemesi családom sem volt elégedett velem.~ Nem igazán illő, egy lovagi neveltetést kapott fiataltól, de hát így hozta a sors. Amikor elértem Kalácsfalva határát, ott tudtam meg, hogy harcosokat keresnek a Vashegyen. Sem a zord időjárás, sem a szerpentin, semmi nem állíthatott meg, hogy ide jöjjek. Tudom, rengeteget kell még tanulnom. De azért jöttem, hogy hasznos legyek. Végre, valahára.
* A kolosszusra nézve folytatja.*
- A nevem azért arctalan, mert gyermeki éveimben, mindenbe beleütöttem az orromat. Sokszor olyankor is mikor nem kellett volna.
*Felpillant a Szellemjáróra*
-Persze itt már kiokosítottak, hogy akkor miért nem orcátlan. De ha egyszer ezt adják, nem tehet a gyermek ellene semmit. Pláne ha árvaházban nevezik el. De itt most nem a múlté a szó.
* Próbál meggyőzően beszélni magáról, hogy lássák van benne lehetőség.*
- Eddigi "pártfogóim", háborúról beszélnek, és a kétségben amiben vergődöm, hogy ki kell maradjak belőle, majd' eszemet veszi. Úgy viselkedem, és beszélek, ahogy eddig sosem.
* Tekintetét végighordozza a nők társaságán, és bocsánatkérően, előre biccenti fejét.*
- Tehát, ha feladatot van számomra, illetve vállalod további okításomat, úgy kérlek szólj!
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2016.01.28 19:29:05, a következő indokkal:
Múlt helyett jelen idő.
542. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2016-01-28 17:36:17
Üzenet elküldve: 2016-01-28 17:36:17
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 699
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 699
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
*Trodd a saját nyugodt módján érkezik meg a tavernába és néz szét. Változott azóta, hogy utoljára járt itt. Viszont egyik kovácsot sem látja itt sem. Végül vállat ránt és a pulthoz lépdel.*
-Jó napot. Nem tudja merre találom a kovácsot?
*Ha a válasz nemleges akkor a szokásos közömbös arcával vállat von.*
-Akkor enni kérek valamit.
*Ha választék van akkor meg is lepődik. Múltkor még csak az volt amit Chiari főzött vagy főztek együtt. Most meg már taverna is van. Változik a hely és elég gyorsan. Trodd nincs ilyesmihez hozzászokva.*
-Jó napot. Nem tudja merre találom a kovácsot?
*Ha a válasz nemleges akkor a szokásos közömbös arcával vállat von.*
-Akkor enni kérek valamit.
*Ha választék van akkor meg is lepődik. Múltkor még csak az volt amit Chiari főzött vagy főztek együtt. Most meg már taverna is van. Változik a hely és elég gyorsan. Trodd nincs ilyesmihez hozzászokva.*
541. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2016-01-28 15:38:49
Üzenet elküldve: 2016-01-28 15:38:49
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
//Az újonc és kapcsolt részek - Sa'argathot ébredése idején//
*Akheel kajával, vagy egy kis zsuzsuval többnyire lekenyerezhető, most azonban hajthatatlan a fürdést illetően. Valószínűleg akkor hibáztak, mikor előbb enni adtak neki - meg zsuzsut - és nem kötelezték fürdésre. Most már azt kell sikerként értékelniük, hogy Gabrien legalább az orrfújásra ráveszi. Egyebekben nem különösebben hatja meg a leányzó villogó, gyilkos tekintete, így aztán nem csinál menten maga alá, és nem is szalad el ijedtében. Nem is törődik vele túl sokat, csak mosolyogva megrázza kicsit a fejét, meg sóhajt hozzá egyet.*
- Ha nem mosod ki néha akkor összekarist...
*a mondatot már nincs ideje befejezni, mert Rili gyorsan tűzbe veti a biológiai szennyezőanyagot. Lea meg inkább figyel Gabere. Akheelt úgysem hatja meg, hogy a kendőbe száradt takony majd felsebzi a fitos nóziját, meg amúgy is okafogyott már a dolog.
A férfi szavait követően újra megrázza a fejét, de ezúttal egészen máshogy, mint Akheelnál, az előbb inkább némi rosszallást akart kifejezni, most viszont azt, hogy nem hallott még erről a fickóról(?), akit Gabe emleget.*
- Utána nézek és megkérdem a parasztokat, hogy ők mit tudnak.
*lehet, hogy valami mendemondában felbukkan a neve.*
- Kagan délnek vonult, gondolom, hogy az asszonyod is vele van.
*igazság szerint nem tudja, hogy ki mindenki is van Kagannal, vagy ki nincsen, ugyanis ő éppen nem volt a hegyen, mikor azok elvonultak. Gabe beleveti magát az Ianmorn dolgába, így Lea már ebbe nem nagyon folyik bele.
Közben Tanil és Gardur megbeszélik a bizniszt, Lea azon agyal ezalatt, hogy ő vajon egy tízes skálán mennyire vágyna egy masszázsra, mikor éppen a vére szivárog egy középranda sebből. Megkapja azt is, amit kért, illetve hát Gardur is szabaddá teszi a lábát.*
- Láttam már rosszabbat.
*Talán kicsit megnyugtatásnak szánja, mert haloványan el is mosolyodik. Mivel Gardurnak tökéletesen megfelel itt is az elsősegély, ezért nem kell odébbcihelődni kötszerestől.*
- Köszönöm.
*mondja Tanilnak, mikor átveszi tőle a cuccokat. Az üvegcsének kifeszíti a dugóját, beleszagol, majd a dugót hanyagul visszadugva odébb pöccinti. Nincs rá szükség. Annál is inkább, mert Rili hozza a növénykét, amitől Lea arca szemmel láthatóan felderül.*
- Nem tudom az igazi nevét, a Szellemjáró takonyvirágnak hívta.
*A Szellemjáró alatt nyilván nem magát érti, hanem az elődjét, a Thargodrymek Szellemjáróját, aki az ő tanítója, nevelője volt születése óta.*
- A pálinkát le kell húzzad. Most. A vendégem vagy rá. Ha úgy érzed, hogy kérsz még egyet, vagy ha egy fakanál kell, hogy ráharapj, akkor azonnal szólj.
*mosolyog Lea Gardurra, aki valószínűleg sejtheti, hogy ez nem választható opció, hanem sokkal inkább parancs. Mert fájni fog az, ami most következik. Mindenek előtt Lea kezet mos, aztán pedig hozzálát, hogy kitisztítsa a sebet. Nem egy kellemes művelet, nyilván Gardur sem tapsikol örömében. Függően attól, hogy Gardur miatt hányszor kell megállniuk hamarosan végez. Végül úgy dönt, hogy varrni is kell. Az egész műveletet azzal fejezi be, hogy a Rili-féle növény egyik levelét letöri és az abból kinyomott takonyszerű anyaggal bekeni az akkurátusan megstoppolt sebet, majd lazán bekötözi.*
- Szerintem átnevezhetjük a takonyvirágot, hm?
*már a kezéről törölgeti a szmötyit, úgy néz Rilire, és elvigyorodik.*
- Én a fikAkheel-re gondoltam, hm?
*Akheel kajával, vagy egy kis zsuzsuval többnyire lekenyerezhető, most azonban hajthatatlan a fürdést illetően. Valószínűleg akkor hibáztak, mikor előbb enni adtak neki - meg zsuzsut - és nem kötelezték fürdésre. Most már azt kell sikerként értékelniük, hogy Gabrien legalább az orrfújásra ráveszi. Egyebekben nem különösebben hatja meg a leányzó villogó, gyilkos tekintete, így aztán nem csinál menten maga alá, és nem is szalad el ijedtében. Nem is törődik vele túl sokat, csak mosolyogva megrázza kicsit a fejét, meg sóhajt hozzá egyet.*
- Ha nem mosod ki néha akkor összekarist...
*a mondatot már nincs ideje befejezni, mert Rili gyorsan tűzbe veti a biológiai szennyezőanyagot. Lea meg inkább figyel Gabere. Akheelt úgysem hatja meg, hogy a kendőbe száradt takony majd felsebzi a fitos nóziját, meg amúgy is okafogyott már a dolog.
A férfi szavait követően újra megrázza a fejét, de ezúttal egészen máshogy, mint Akheelnál, az előbb inkább némi rosszallást akart kifejezni, most viszont azt, hogy nem hallott még erről a fickóról(?), akit Gabe emleget.*
- Utána nézek és megkérdem a parasztokat, hogy ők mit tudnak.
*lehet, hogy valami mendemondában felbukkan a neve.*
- Kagan délnek vonult, gondolom, hogy az asszonyod is vele van.
*igazság szerint nem tudja, hogy ki mindenki is van Kagannal, vagy ki nincsen, ugyanis ő éppen nem volt a hegyen, mikor azok elvonultak. Gabe beleveti magát az Ianmorn dolgába, így Lea már ebbe nem nagyon folyik bele.
Közben Tanil és Gardur megbeszélik a bizniszt, Lea azon agyal ezalatt, hogy ő vajon egy tízes skálán mennyire vágyna egy masszázsra, mikor éppen a vére szivárog egy középranda sebből. Megkapja azt is, amit kért, illetve hát Gardur is szabaddá teszi a lábát.*
- Láttam már rosszabbat.
*Talán kicsit megnyugtatásnak szánja, mert haloványan el is mosolyodik. Mivel Gardurnak tökéletesen megfelel itt is az elsősegély, ezért nem kell odébbcihelődni kötszerestől.*
- Köszönöm.
*mondja Tanilnak, mikor átveszi tőle a cuccokat. Az üvegcsének kifeszíti a dugóját, beleszagol, majd a dugót hanyagul visszadugva odébb pöccinti. Nincs rá szükség. Annál is inkább, mert Rili hozza a növénykét, amitől Lea arca szemmel láthatóan felderül.*
- Nem tudom az igazi nevét, a Szellemjáró takonyvirágnak hívta.
*A Szellemjáró alatt nyilván nem magát érti, hanem az elődjét, a Thargodrymek Szellemjáróját, aki az ő tanítója, nevelője volt születése óta.*
- A pálinkát le kell húzzad. Most. A vendégem vagy rá. Ha úgy érzed, hogy kérsz még egyet, vagy ha egy fakanál kell, hogy ráharapj, akkor azonnal szólj.
*mosolyog Lea Gardurra, aki valószínűleg sejtheti, hogy ez nem választható opció, hanem sokkal inkább parancs. Mert fájni fog az, ami most következik. Mindenek előtt Lea kezet mos, aztán pedig hozzálát, hogy kitisztítsa a sebet. Nem egy kellemes művelet, nyilván Gardur sem tapsikol örömében. Függően attól, hogy Gardur miatt hányszor kell megállniuk hamarosan végez. Végül úgy dönt, hogy varrni is kell. Az egész műveletet azzal fejezi be, hogy a Rili-féle növény egyik levelét letöri és az abból kinyomott takonyszerű anyaggal bekeni az akkurátusan megstoppolt sebet, majd lazán bekötözi.*
- Szerintem átnevezhetjük a takonyvirágot, hm?
*már a kezéről törölgeti a szmötyit, úgy néz Rilire, és elvigyorodik.*
- Én a fikAkheel-re gondoltam, hm?
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5032-5051