Amon Ruadh - Vaskorsó Taverna
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 224 (4461. - 4480. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
4480. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-04-22 07:49:45
Üzenet elküldve: 2020-04-22 07:49:45
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 168
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 168
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Nolliro//
*Úgy tűnik Nolliro kezdi közelebb engedni magához. Már vacsora meghívást is kapott. A zenére tett ajánlatának elfogadása is örömét növeli, még talán magabiztosságát is. A napjáról csak annyit tud meg, hogy sokat utazott.*
-Meg tudom érteni. Azok az unalmas hosszú utazások engem is gyakran lefárasztanak.
*Ért egyet a nővel. Valamikor még társaság mellett is fárasztó.*
-Egyen nyugodtan. Míg ön eszik, addig én bemelegítek egy kicsit és játszom egyet.
*Nagyot kortyolna borából, de már csak egy kis korty maradt benne. Így rendel magának egy pohár Forralt vörösbort, amiért át is agyja a 7 aranyat.
Amíg Nolliro belekezd a vacsorájába, ő addig bemelegít, hogy szórakoztassa az elf hölgyet. Kicsit hangol is hangszerén, ha egyes húrok nem a megfelelő hangon szólalnának meg. Elsőnek néhány akkordot szólaltat meg, majd egy kis skálázás. Közben gondolkodóba esik. Nolliro elf, akik közül nem mindenki kedveli a félvéreket. Az is felötlik fejében, hogy lehet ki akarja deríteni, hogy milyen zenész, mert nem bízik benne. Végül ezt elveti, hiszen mindenki így csinálná. Viszont azért le szeretné nyűgözni a nőt, hogy lássa, a félvérek is tudnak valamit. Bár ezt a gondolatot gyorsan kiveri fejéből. Nem a félvérek sorsa dől ma el. Csak játszik egy elf nőnek, aki ha nem is neveti ki, az csak illemből teszi. Ha nagyon ügyetlenül játszana, akkor nem is ajánlotta volna fel. Természetesen nem tudja, mi Nolliro kedvenc ritmusa. Nem tudja, hogy a szerelmes, bár ezt valószínűleg utálja, táncra való, pötgősebb vagy szomorúbb hangvételű zenéket szeretni. Így marad a saját kedvenc dallam stílusánál. A húrokat aránylag gyorsan pengeti, kisebb szünetek között. A pengetések gyorsaságával és a szünetekkel játszadozik. Van mikor könnyen követhető gyorsasággal pengeti a húrokat nagyon rövid, lig észre vehető szünetekkel. Utána fokozatosan gyorsít a pengetésen, egyre kevesebb szünetet hagyva. Így kialakul egy táncra alkalmas ritmus, amit Nolliro lenyűgözése céljából játszik.*
//Nolliro//
*Úgy tűnik Nolliro kezdi közelebb engedni magához. Már vacsora meghívást is kapott. A zenére tett ajánlatának elfogadása is örömét növeli, még talán magabiztosságát is. A napjáról csak annyit tud meg, hogy sokat utazott.*
-Meg tudom érteni. Azok az unalmas hosszú utazások engem is gyakran lefárasztanak.
*Ért egyet a nővel. Valamikor még társaság mellett is fárasztó.*
-Egyen nyugodtan. Míg ön eszik, addig én bemelegítek egy kicsit és játszom egyet.
*Nagyot kortyolna borából, de már csak egy kis korty maradt benne. Így rendel magának egy pohár Forralt vörösbort, amiért át is agyja a 7 aranyat.
Amíg Nolliro belekezd a vacsorájába, ő addig bemelegít, hogy szórakoztassa az elf hölgyet. Kicsit hangol is hangszerén, ha egyes húrok nem a megfelelő hangon szólalnának meg. Elsőnek néhány akkordot szólaltat meg, majd egy kis skálázás. Közben gondolkodóba esik. Nolliro elf, akik közül nem mindenki kedveli a félvéreket. Az is felötlik fejében, hogy lehet ki akarja deríteni, hogy milyen zenész, mert nem bízik benne. Végül ezt elveti, hiszen mindenki így csinálná. Viszont azért le szeretné nyűgözni a nőt, hogy lássa, a félvérek is tudnak valamit. Bár ezt a gondolatot gyorsan kiveri fejéből. Nem a félvérek sorsa dől ma el. Csak játszik egy elf nőnek, aki ha nem is neveti ki, az csak illemből teszi. Ha nagyon ügyetlenül játszana, akkor nem is ajánlotta volna fel. Természetesen nem tudja, mi Nolliro kedvenc ritmusa. Nem tudja, hogy a szerelmes, bár ezt valószínűleg utálja, táncra való, pötgősebb vagy szomorúbb hangvételű zenéket szeretni. Így marad a saját kedvenc dallam stílusánál. A húrokat aránylag gyorsan pengeti, kisebb szünetek között. A pengetések gyorsaságával és a szünetekkel játszadozik. Van mikor könnyen követhető gyorsasággal pengeti a húrokat nagyon rövid, lig észre vehető szünetekkel. Utána fokozatosan gyorsít a pengetésen, egyre kevesebb szünetet hagyva. Így kialakul egy táncra alkalmas ritmus, amit Nolliro lenyűgözése céljából játszik.*
4479. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-04-22 02:24:08
Üzenet elküldve: 2020-04-22 02:24:08
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 21
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 21
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Fintarret és Asztéyriaa//
*A barbárok láthatóan felkészültek, és udvariasak, így nem kell sokat várnia ahhoz, hogy valaki asztalához lépjen, és rendelése felől érdeklődjön. Mélységes bánatára ez a valaki egy férfi, aki bosszantóan hasonlít is rá, vagy ő hasonlít Fintarretre, valójában mindegy. Megint hüment egyet mielőtt hozzáteszi.*
- Egy csinos női felszolgálóval jobban mehetne az üzlet.
*Biztos benne, hogy nem árult el nagy titkot, sokkal inkább csak azt, hogy másra számított, mint amit valójában kapott. De ez nem viseli meg mélységesen, mert egy ruhán keresztül formásnak tűnő hölgyike éppen asztala mellett libben el, őt nézve és szobakulcsát feltűnően mutogatva. Zaejn szemöldökei feljebb emelkednek, és szája szegletében megjelenik jellegzetes mosolya.
~ Máris oda van értem a kicsike? ~
Természetesen ez a gondolat végtelenül elégedetté teszi, főleg mert valójában el is hisz, hogy mindez az ő sármjának szól. Nem is kívánja visszafogni magát - nem törődve azzal, hogy Fintarret éppen rá vár - és odaszól a lánynak.*
- Szép hölgyem! Nem lenne esetleg kedve csatlakozni hozzám, és elfogyasztani velem egy finom édes bort? Nem szeretném ha csak úgy pocsékba menne.
*Rögvest az asztalra helyez 22 aranyat a megrendelt Ribizliborokért. Elég magabiztos ahhoz, hogy ne várjon visszautasítást, és ne fájjon a feje előre, hogy rögtön két pohárral rendelt. Amellett pedig azt sem venné a lelkére, ha az ismeretlen hölgyet a plusz ital megrendelésével tudná asztalához kényszeríteni.*
- Igazán megtisztelne vele.
*Mondja, és egyik kezét szívére helyezi, és egy meghajláshoz hasonlatos gesztust mutat be, ami inkább egy mélyebb biccentés, tekintve azt, hogy még mindig a helyén ül és csak ennyire futja hirtelen.*
A hozzászólás írója (Zaejn Draek Rhozzar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.04.22 02:26:39
*A barbárok láthatóan felkészültek, és udvariasak, így nem kell sokat várnia ahhoz, hogy valaki asztalához lépjen, és rendelése felől érdeklődjön. Mélységes bánatára ez a valaki egy férfi, aki bosszantóan hasonlít is rá, vagy ő hasonlít Fintarretre, valójában mindegy. Megint hüment egyet mielőtt hozzáteszi.*
- Egy csinos női felszolgálóval jobban mehetne az üzlet.
*Biztos benne, hogy nem árult el nagy titkot, sokkal inkább csak azt, hogy másra számított, mint amit valójában kapott. De ez nem viseli meg mélységesen, mert egy ruhán keresztül formásnak tűnő hölgyike éppen asztala mellett libben el, őt nézve és szobakulcsát feltűnően mutogatva. Zaejn szemöldökei feljebb emelkednek, és szája szegletében megjelenik jellegzetes mosolya.
~ Máris oda van értem a kicsike? ~
Természetesen ez a gondolat végtelenül elégedetté teszi, főleg mert valójában el is hisz, hogy mindez az ő sármjának szól. Nem is kívánja visszafogni magát - nem törődve azzal, hogy Fintarret éppen rá vár - és odaszól a lánynak.*
- Szép hölgyem! Nem lenne esetleg kedve csatlakozni hozzám, és elfogyasztani velem egy finom édes bort? Nem szeretném ha csak úgy pocsékba menne.
*Rögvest az asztalra helyez 22 aranyat a megrendelt Ribizliborokért.
Elég magabiztos ahhoz, hogy ne várjon visszautasítást, és ne fájjon a feje előre, hogy rögtön két pohárral rendelt. Amellett pedig azt sem venné a lelkére, ha az ismeretlen hölgyet a plusz ital megrendelésével tudná asztalához kényszeríteni.*- Igazán megtisztelne vele.
*Mondja, és egyik kezét szívére helyezi, és egy meghajláshoz hasonlatos gesztust mutat be, ami inkább egy mélyebb biccentés, tekintve azt, hogy még mindig a helyén ül és csak ennyire futja hirtelen.*
A hozzászólás írója (Zaejn Draek Rhozzar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.04.22 02:26:39
4478. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-04-21 19:12:59
Üzenet elküldve: 2020-04-21 19:12:59
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 31
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 31
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Arlintror//
*Nem sok kedve van elmesélni a napját, de nem azért, mert bármi titkos vagy túl érdekes dolog történt volna vele. Körbejárta a környéket, igyekezett valakit megtalálni – sikertelenül -, de ezáltal legalább gyakorolta a nyomolvasást. Korábban tervezett otthonához érni, de későn vette észre, hogy túl messzire elcsatangolt, s végül ezen a környéken érte az este. Ehhez azonban a fél-elfnek semmi köze. Főleg, mert pont annak a típusnak tűnik ennyi beszélgetés után, aki még több kérdést tenne fel.*
- Utazás. *Feleli egész röviden, nem érzi, hogy bármi mást hozzá kéne fűznie. Ahogy kiejti száján a szót, gyomra fájdalmasan kordul egyet, mintegy alátámasztva ezzel a hosszú nap mítoszát.* Nem volt időm és alkalmam enni. Ha gondolja, csatlakozhat a vacsora idejére, de aztán el kell köszönnöm. Kiveszek egy szobát éjszakára, és minden vágyam lefeküdni.
*Ezzel egyúttal meg is invitálta a fél-elfet asztalához. Így is, úgy is enni fog, a másik meg biztosan nem tágít még egy ideig, így elkerüli a kínos jelenetet. Nem akarná olyan helyzetbe hozni magát, hogy megrendeli az ételt, a másik meg nem tudva mit kezdjen magával, végignézze ahogy eszik. Nol mindig is utálta, ha evés közben tétlenül ülnek vele szemben.
A pultnál már korábban megleste a kínálatot, s ha valaki felveszi rendelését, Kecskeragu t kér, és ki is fizeti érte a 12 aranyat. Mindez nyilván csak akkor történik meg, miután Arlintror is eldönti, kíván-e enni valamit, és ha igen, mit. *
- Igazából... Nem is esne rosszul egy kis muzsika. Halljuk, amíg várunk!
*Kaján vigyorral dől hátra székén miután kortyol még egyet teájából. Jobb szemöldökét felhúzva, már-már kihívóan tekint a bárdra, szinte jelezve, hogy ha az gyengén játszik, kíméletlenül szóvá fogja tenni. Nem árul zsákbamacskát. Továbbra sem túl beszédes, de már beletörődött, hogy nem töltheti estéjét békében, egyedül. Mint minden – szerinte -valamire való elf, ő is rühelli a félvéreket. Ez azonban egy egész jó alkalomnak tűnik arra, hogy lefekvés előtt nevessen egy jóízűt, így is levezetve feszültségét ezen a túlontúl nyálasnak ítélt idegenen.*
//Arlintror//
*Nem sok kedve van elmesélni a napját, de nem azért, mert bármi titkos vagy túl érdekes dolog történt volna vele. Körbejárta a környéket, igyekezett valakit megtalálni – sikertelenül -, de ezáltal legalább gyakorolta a nyomolvasást. Korábban tervezett otthonához érni, de későn vette észre, hogy túl messzire elcsatangolt, s végül ezen a környéken érte az este. Ehhez azonban a fél-elfnek semmi köze. Főleg, mert pont annak a típusnak tűnik ennyi beszélgetés után, aki még több kérdést tenne fel.*
- Utazás. *Feleli egész röviden, nem érzi, hogy bármi mást hozzá kéne fűznie. Ahogy kiejti száján a szót, gyomra fájdalmasan kordul egyet, mintegy alátámasztva ezzel a hosszú nap mítoszát.* Nem volt időm és alkalmam enni. Ha gondolja, csatlakozhat a vacsora idejére, de aztán el kell köszönnöm. Kiveszek egy szobát éjszakára, és minden vágyam lefeküdni.
*Ezzel egyúttal meg is invitálta a fél-elfet asztalához. Így is, úgy is enni fog, a másik meg biztosan nem tágít még egy ideig, így elkerüli a kínos jelenetet. Nem akarná olyan helyzetbe hozni magát, hogy megrendeli az ételt, a másik meg nem tudva mit kezdjen magával, végignézze ahogy eszik. Nol mindig is utálta, ha evés közben tétlenül ülnek vele szemben.
A pultnál már korábban megleste a kínálatot, s ha valaki felveszi rendelését, Kecskeragu t kér, és ki is fizeti érte a 12 aranyat.
Mindez nyilván csak akkor történik meg, miután Arlintror is eldönti, kíván-e enni valamit, és ha igen, mit. *- Igazából... Nem is esne rosszul egy kis muzsika. Halljuk, amíg várunk!
*Kaján vigyorral dől hátra székén miután kortyol még egyet teájából. Jobb szemöldökét felhúzva, már-már kihívóan tekint a bárdra, szinte jelezve, hogy ha az gyengén játszik, kíméletlenül szóvá fogja tenni. Nem árul zsákbamacskát. Továbbra sem túl beszédes, de már beletörődött, hogy nem töltheti estéjét békében, egyedül. Mint minden – szerinte -valamire való elf, ő is rühelli a félvéreket. Ez azonban egy egész jó alkalomnak tűnik arra, hogy lefekvés előtt nevessen egy jóízűt, így is levezetve feszültségét ezen a túlontúl nyálasnak ítélt idegenen.*
4477. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-04-21 10:55:29
Üzenet elküldve: 2020-04-21 10:55:29
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 168
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 168
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Nolliro//
*Úgy tűnik Nolliro kezd megenyhülni irányába. Legalább a virágos bókot úgy ahogy elfogadta. Már ez is haladásnak számít. Az meg hogy más virágot mond, mint amit ő, az magabiztos, erős nőt mutat. Nem csak egy kis irulós-pirulós nő, bár ez már az elején bebizonyosodott. Szerencsére a nő még nevet is kijelentésén, bár kissé rideg nevetés, de nevetés. Az italt is elfogadja, ami szintén egy jó pont.*
-Nagyon szívesen.
*Mondja a köszönésre.*
-Kimerítő nap? Utazás vagy talán küzdelmekkel teli nap?
*Pillant Nolliro íjára. Ő maga is tudja, hogy milyen egy fárasztó nap. Előfordult már vele még jóval fiatalabb korában, hogy egyik előadás után a másikat adta, majd egy kis csábítás, férjek előlli menekülés, aztán csak sikerül találni magának egy lányt, akinél az éjszakát töltötte. Bár ilyen szerencse nem mindig volt. A hajszál híján való megmenekülés gyakran magányos estékkel járt vagy pedig szórakozó helyeken való kis szórakozással. Természetesen az utóbbi esett meg vele gyakrabban. Azóta persze bölcsebb lett. Már figyel, hogy melyik nő mellett van férfi. A túlhajtást sem engedi meg. Akkor és ott muzsikál amikor akar.*
-Egy kis zene sok mindenre gyógyír tud lenni.
*Néz a hangszerére, de még nem játszik rajta, kivárja míg Nolliro is beszél.*
//Nolliro//
*Úgy tűnik Nolliro kezd megenyhülni irányába. Legalább a virágos bókot úgy ahogy elfogadta. Már ez is haladásnak számít. Az meg hogy más virágot mond, mint amit ő, az magabiztos, erős nőt mutat. Nem csak egy kis irulós-pirulós nő, bár ez már az elején bebizonyosodott. Szerencsére a nő még nevet is kijelentésén, bár kissé rideg nevetés, de nevetés. Az italt is elfogadja, ami szintén egy jó pont.*
-Nagyon szívesen.
*Mondja a köszönésre.*
-Kimerítő nap? Utazás vagy talán küzdelmekkel teli nap?
*Pillant Nolliro íjára. Ő maga is tudja, hogy milyen egy fárasztó nap. Előfordult már vele még jóval fiatalabb korában, hogy egyik előadás után a másikat adta, majd egy kis csábítás, férjek előlli menekülés, aztán csak sikerül találni magának egy lányt, akinél az éjszakát töltötte. Bár ilyen szerencse nem mindig volt. A hajszál híján való megmenekülés gyakran magányos estékkel járt vagy pedig szórakozó helyeken való kis szórakozással. Természetesen az utóbbi esett meg vele gyakrabban. Azóta persze bölcsebb lett. Már figyel, hogy melyik nő mellett van férfi. A túlhajtást sem engedi meg. Akkor és ott muzsikál amikor akar.*
-Egy kis zene sok mindenre gyógyír tud lenni.
*Néz a hangszerére, de még nem játszik rajta, kivárja míg Nolliro is beszél.*
4476. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-04-21 08:28:53
Üzenet elküldve: 2020-04-21 08:28:53
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Fintarret//
//Érintve Zaejn//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Azaz egy számára is kiderült már, hogy a férfi nem szívbajos. Első pillantásra ugyan meglepődött, de ez kicsit sem ment a magabiztos fellépés rovására. Ez némiképp magyarázható azzal, hogy nyakban kígyót látott már, és itt azért sejti, hogy ha felfedné teljes egészében a fejét, újabb megdöbbent szempárok fürkésznék. De ma este itt szeretne aludni és nem akarja, hogy kidobják az erdőbe, így ezt a lehetőséget el is veti. Mert egy-egy embernek még csak felfedi magát, négyszemközt, csak hogy fürdőzzön a rémületben, de több ember már veszélyes.*
-Ebben van valami, de ő is tudja, hol kapja a kosztot, nem igaz? *Utal egy köztük furcsa mód fennálló kapcsolatra, de minden bizonnyal azok az állatok kapva kapnának az alkalmon, ha egyszer éreznék, hogy a szorítás enyhül a végükön és szétszélednének, éhen veszés ide vagy oda. A patkányos dolgon felkacag, váratlanul éri és felettébb találónak hat.*
-Patkány… az mindenfelé van. *Jegyzi meg gúnyosan, és érződik a szavaiból, itt talán nem a konkrét állatra gondol csupán.*
-Az mindenhol túlél. Esetleg a fogadó szeretné, ha a kicsikém rágcsáló ritkítást végezne a kamrában? *Kérdez rá, bár a helyzetéből adódóan nem gondolja komolyan a felvetést, viszont ezt a másik egyelőre nem is sejtheti.*
-Csak nem azt akarja sugallni, hogy én nem vagyok tisztességes? Már a feltételezés is sértő…*Kérdez rá, bár a hangjában nem érződik semmiféle felháborodás, csupán tárgyilagos a hangnem. Majd feláll, és a szobakulcsot kéri, aminek a férfi igen parádésan eleget is tesz, így felszalad a szemöldöke.*
-Na mi fenek! Ez ilyen helyi szokás? Vagy csak a saját kígyója rakoncátlankodik odalent? El se tudom képzelni, milyen lehet, mikor a dorongja harapdálja az ember combját. *Jegyzi meg gúnyosan, miután elveszi a kulcsot. Ekkor Zaejn már a kiválasztott asztalnál lebzsel, el is halad mellette, meg is nézi magának, miközben az hanyagul az asztalra dobja az étlapot. ~Nem ismerős. ~ Mert fene tudja, ki jött utána a kikötőből, hogy aztán a vérét vegye. ~Ismerőst biztos nem is küldenének, az túl egyértelmű lenne. ~ Morfondírozik magában, miközben fél szemmel megnézi, kicsit lengeti a kulcsot is, hogy a másik lássa, épp a szobák felé megy.*
A hozzászólás írója (Asztéyriaa Llhuyniel) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.04.21 08:29:47
//Érintve Zaejn//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Azaz egy számára is kiderült már, hogy a férfi nem szívbajos. Első pillantásra ugyan meglepődött, de ez kicsit sem ment a magabiztos fellépés rovására. Ez némiképp magyarázható azzal, hogy nyakban kígyót látott már, és itt azért sejti, hogy ha felfedné teljes egészében a fejét, újabb megdöbbent szempárok fürkésznék. De ma este itt szeretne aludni és nem akarja, hogy kidobják az erdőbe, így ezt a lehetőséget el is veti. Mert egy-egy embernek még csak felfedi magát, négyszemközt, csak hogy fürdőzzön a rémületben, de több ember már veszélyes.*
-Ebben van valami, de ő is tudja, hol kapja a kosztot, nem igaz? *Utal egy köztük furcsa mód fennálló kapcsolatra, de minden bizonnyal azok az állatok kapva kapnának az alkalmon, ha egyszer éreznék, hogy a szorítás enyhül a végükön és szétszélednének, éhen veszés ide vagy oda. A patkányos dolgon felkacag, váratlanul éri és felettébb találónak hat.*
-Patkány… az mindenfelé van. *Jegyzi meg gúnyosan, és érződik a szavaiból, itt talán nem a konkrét állatra gondol csupán.*
-Az mindenhol túlél. Esetleg a fogadó szeretné, ha a kicsikém rágcsáló ritkítást végezne a kamrában? *Kérdez rá, bár a helyzetéből adódóan nem gondolja komolyan a felvetést, viszont ezt a másik egyelőre nem is sejtheti.*
-Csak nem azt akarja sugallni, hogy én nem vagyok tisztességes? Már a feltételezés is sértő…*Kérdez rá, bár a hangjában nem érződik semmiféle felháborodás, csupán tárgyilagos a hangnem. Majd feláll, és a szobakulcsot kéri, aminek a férfi igen parádésan eleget is tesz, így felszalad a szemöldöke.*
-Na mi fenek! Ez ilyen helyi szokás? Vagy csak a saját kígyója rakoncátlankodik odalent? El se tudom képzelni, milyen lehet, mikor a dorongja harapdálja az ember combját. *Jegyzi meg gúnyosan, miután elveszi a kulcsot. Ekkor Zaejn már a kiválasztott asztalnál lebzsel, el is halad mellette, meg is nézi magának, miközben az hanyagul az asztalra dobja az étlapot. ~Nem ismerős. ~ Mert fene tudja, ki jött utána a kikötőből, hogy aztán a vérét vegye. ~Ismerőst biztos nem is küldenének, az túl egyértelmű lenne. ~ Morfondírozik magában, miközben fél szemmel megnézi, kicsit lengeti a kulcsot is, hogy a másik lássa, épp a szobák felé megy.*
A hozzászólás írója (Asztéyriaa Llhuyniel) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.04.21 08:29:47
4475. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-04-21 01:03:57
Üzenet elküldve: 2020-04-21 01:03:57
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 87
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 87
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Asztéyriaa//
*Amilyen veszélyes szerzetnek tűnik ez a fura, felvágott nyelvű nőszemély, Fint akkor sem bizonytalanodik el, mikor pillantása megtalálja az övét. Nézze csak meg magának bátran, legalább láthatja, milyen egy igazi férfi. Persze munka közben továbbra is abban a meggyőződésben él, hogy a nő a nyakában hordja a barátait, ez tűnik a legracionálisabbnak a számára, ő pedig egy egyszerű ember.*
- Ha lába nincs is, attól még mehetnékje lehet. *Von vállat.*
- Ez még mindig nem magyarázat arra, mit keresel itt velük. Errefelé nincs patkány. *Jelenti ki nagy merészen. Igazából egy napja van itt, ha van patkány, lehet, hogy még nem tűnt fel neki. De hát vitatkozzon a fene.* Ez egy tisztességes csehó.
*Persze ezek után saját nem létező meggyőzőerejének könyveli el, hogy Asztéyriaa még egy szobát is kivenne. Olyan parádésan nyújtja át a kulcsot, hogy még meg is hajol hozzá, ironikusan felhívva a vendég figyelmét, hogy kérése nem kedves.*
- Hölgyem, a szoba az öné. Szívesen, máskor is. *Persze azt nem bánja, ha nincs itt. Az ilyesmiért általában nem potyognak Fintarret könnyei. Ennek ellenére azért megejt egy álmodozó pillantást az ajtó felé, ahol Estit látta távozni, és ahol belátható időn belül nem fogja látni belépni újra. Most jól jönne egy idióta, aki feldobja a hangulatát. Szuggerálja az ajtót, hátha belép megint valami tejivó óriás, tyúkos néne… Bármi, ami felvidítja vagy összetöri, néhány percre.*
//Nyílt//
//Zaejn//
*Gyakorlatilag ebben a minutumban toppan be egy magas fickó, akit Fint meglepően közel érez magához. A marcona pofa, az őszes haj. Hát ezt is megélte, szó szerint emberére talált, főleg, mikor látja, hogy a férfi is legalább annyira beszédes, mint jómaga. Vár egy ideig, ha már válogat az illető, majd odalép hozzá.*
- Üdv. Mit adhatok? *Kérdezi velősen. Azokkal ilyen, akik nem köszönnek. Mert csak.*
A hozzászólás írója (Komor Fintarret) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.04.21 01:05:00
*Amilyen veszélyes szerzetnek tűnik ez a fura, felvágott nyelvű nőszemély, Fint akkor sem bizonytalanodik el, mikor pillantása megtalálja az övét. Nézze csak meg magának bátran, legalább láthatja, milyen egy igazi férfi. Persze munka közben továbbra is abban a meggyőződésben él, hogy a nő a nyakában hordja a barátait, ez tűnik a legracionálisabbnak a számára, ő pedig egy egyszerű ember.*
- Ha lába nincs is, attól még mehetnékje lehet. *Von vállat.*
- Ez még mindig nem magyarázat arra, mit keresel itt velük. Errefelé nincs patkány. *Jelenti ki nagy merészen. Igazából egy napja van itt, ha van patkány, lehet, hogy még nem tűnt fel neki. De hát vitatkozzon a fene.* Ez egy tisztességes csehó.
*Persze ezek után saját nem létező meggyőzőerejének könyveli el, hogy Asztéyriaa még egy szobát is kivenne. Olyan parádésan nyújtja át a kulcsot, hogy még meg is hajol hozzá, ironikusan felhívva a vendég figyelmét, hogy kérése nem kedves.*
- Hölgyem, a szoba az öné. Szívesen, máskor is. *Persze azt nem bánja, ha nincs itt. Az ilyesmiért általában nem potyognak Fintarret könnyei. Ennek ellenére azért megejt egy álmodozó pillantást az ajtó felé, ahol Estit látta távozni, és ahol belátható időn belül nem fogja látni belépni újra. Most jól jönne egy idióta, aki feldobja a hangulatát. Szuggerálja az ajtót, hátha belép megint valami tejivó óriás, tyúkos néne… Bármi, ami felvidítja vagy összetöri, néhány percre.*
//Nyílt//
//Zaejn//
*Gyakorlatilag ebben a minutumban toppan be egy magas fickó, akit Fint meglepően közel érez magához. A marcona pofa, az őszes haj. Hát ezt is megélte, szó szerint emberére talált, főleg, mikor látja, hogy a férfi is legalább annyira beszédes, mint jómaga. Vár egy ideig, ha már válogat az illető, majd odalép hozzá.*
- Üdv. Mit adhatok? *Kérdezi velősen. Azokkal ilyen, akik nem köszönnek. Mert csak.*
A hozzászólás írója (Komor Fintarret) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.04.21 01:05:00
4474. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-04-21 00:50:09
Üzenet elküldve: 2020-04-21 00:50:09
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 21
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 21
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Nyílt//
*Könnyedén belöki a Vaskorsó ajtaját, és határozott léptekkel meg is indul egy szabad asztal felé. Tekintete közben minduntalan a jelenlévőket, és magát az ivót fürkészi, és már számtalan tervet készít arról, hogy kiből milyen hasznot fog húzni. Ha más nem, akkor legalább egy kellemes időtöltés reményében a legérdekesebbet szemeli ki magának.
Lehuppan székébe, egyik lábát térdére helyezi sípcsontjánál megtámasztva, miközben kezébe veszi az ét és itallapot, hogy jól szemügyre vehesse mit kínálnak itt a barbárok földjén.*
- Hüm.
*Állapítja meg nagy bölcsen, és az asztallapra dobja a kínálatot, hogy tovább bámulhassa a népeket teljesen szemérmetlenül. Leginkább egy hölgy társaságára vágyik, nem titkolt szándék miatt, de azért sem panaszkodna, ha véletlenül székdobálásba torkolna a kellemes látkép.*
*Könnyedén belöki a Vaskorsó ajtaját, és határozott léptekkel meg is indul egy szabad asztal felé. Tekintete közben minduntalan a jelenlévőket, és magát az ivót fürkészi, és már számtalan tervet készít arról, hogy kiből milyen hasznot fog húzni. Ha más nem, akkor legalább egy kellemes időtöltés reményében a legérdekesebbet szemeli ki magának.
Lehuppan székébe, egyik lábát térdére helyezi sípcsontjánál megtámasztva, miközben kezébe veszi az ét és itallapot, hogy jól szemügyre vehesse mit kínálnak itt a barbárok földjén.*
- Hüm.
*Állapítja meg nagy bölcsen, és az asztallapra dobja a kínálatot, hogy tovább bámulhassa a népeket teljesen szemérmetlenül. Leginkább egy hölgy társaságára vágyik, nem titkolt szándék miatt, de azért sem panaszkodna, ha véletlenül székdobálásba torkolna a kellemes látkép.*
4473. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-04-20 21:37:05
Üzenet elküldve: 2020-04-20 21:37:05
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 31
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 31
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Arlintror//
*A nyers beszéd nem vált be, olybá tűnik, hogy lehetetlen kizökkenteni a bárdot kedveskedő hangulatából.*
~ Már virágokhoz is hasonlít! Szent ég, ha tudná...~
*Szemei villannak, s egy kissé előredőlve, metsző hangon válaszol.*
- Ha már választani kell, inkább pengevirág lennék.
*Utal a tőrszerű szúrós növényre, mellyel valószínűleg Arlintror sem találkozna szívesen. Már ha épeszűnek lehet nevezni a férfit. Erről Nolt egyelőre nem sikerült meggyőznie. Fura neki ez a tempó, mikor valaki teljesen váratlanul idegenekre kezdi szórni nyálasabbnál nyálasabb bókjait. Mindig is magányos farkas volt, és ha társaságra is vágyott, sokkal jobban élvezett szűkszavú, maguknak való elfek körében mozogni. Ez meg még ráadásul félvér is.*
~ Cöh... Mintha nem tudnám megvenni magamnak. ~
*Arl utolsó, udvarias mondatát valamiért igazán viccesnek találja, ridegen és kurtán felnevet. Nem is áll szándékában ráborítani az italt, hisz éppen elfogyóban van az előző. Jobban nevelték annál, hogy teljes mértékben fogyasztható ételt vagy italt borogasson csak úgy, heccből. Még akkor sem vetemedik ilyen tiszteletlenségre a természet adta teafűvel és a Vaskorsó Taverna dolgozóival szemben, mikor akarata ellenére itatják. Lehúzza az előző tea utolsó kortyát, és félretolja a bögrét, majd maga elég húzza az új, ajándékba kapottat.*
- Köszönöm.
*Az illem úgy diktálja, hogy megköszönje, így ezt is teszi. Ahhoz ugyan továbbra sem fűlik a foga, hogy megossza asztalát a másikkal, így nem invitálja. Viszont a gesztustól egy kissé megenyhül, de csak annyira, hogy odadobja nevét.*
- Nolliro vagyok. Hosszú napom volt, nemigen vágyom társaságra.
//Arlintror//
*A nyers beszéd nem vált be, olybá tűnik, hogy lehetetlen kizökkenteni a bárdot kedveskedő hangulatából.*
~ Már virágokhoz is hasonlít! Szent ég, ha tudná...~
*Szemei villannak, s egy kissé előredőlve, metsző hangon válaszol.*
- Ha már választani kell, inkább pengevirág lennék.
*Utal a tőrszerű szúrós növényre, mellyel valószínűleg Arlintror sem találkozna szívesen. Már ha épeszűnek lehet nevezni a férfit. Erről Nolt egyelőre nem sikerült meggyőznie. Fura neki ez a tempó, mikor valaki teljesen váratlanul idegenekre kezdi szórni nyálasabbnál nyálasabb bókjait. Mindig is magányos farkas volt, és ha társaságra is vágyott, sokkal jobban élvezett szűkszavú, maguknak való elfek körében mozogni. Ez meg még ráadásul félvér is.*
~ Cöh... Mintha nem tudnám megvenni magamnak. ~
*Arl utolsó, udvarias mondatát valamiért igazán viccesnek találja, ridegen és kurtán felnevet. Nem is áll szándékában ráborítani az italt, hisz éppen elfogyóban van az előző. Jobban nevelték annál, hogy teljes mértékben fogyasztható ételt vagy italt borogasson csak úgy, heccből. Még akkor sem vetemedik ilyen tiszteletlenségre a természet adta teafűvel és a Vaskorsó Taverna dolgozóival szemben, mikor akarata ellenére itatják. Lehúzza az előző tea utolsó kortyát, és félretolja a bögrét, majd maga elég húzza az új, ajándékba kapottat.*
- Köszönöm.
*Az illem úgy diktálja, hogy megköszönje, így ezt is teszi. Ahhoz ugyan továbbra sem fűlik a foga, hogy megossza asztalát a másikkal, így nem invitálja. Viszont a gesztustól egy kissé megenyhül, de csak annyira, hogy odadobja nevét.*
- Nolliro vagyok. Hosszú napom volt, nemigen vágyom társaságra.
4472. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-04-20 11:20:07
Üzenet elküldve: 2020-04-20 11:20:07
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 168
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 168
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Nolliro//
*A nő nem kezdi a legkedvesebben a beszédet, de végül is igaza van. Ő egy ismeretlen személy a nő számára, így nem lehet biztos a szándékában amiért mellé ült. A nő gondolhatja azt, hogy egy tolvaj, aki csak a megfelelő pillanatra vár, hogy meglopja. A tegeződésre adott válasz is igen durva, de még ezt is megérti. Van aki inkább tegeződik és van aki inkább nem. Ez így természetes.*
-Távolról egy szép virágnak látszott, de most látom, hogy egy gyönyörű rózsa. Azt gondoltam, hogy jól fog jönni egy kis társaság mindkettőnknek.
*Kezdi a mondandóját egy bókkal, ami szerinte szintén túlzás.
~Nála ez nem jön be. Valami lágyabbal, de nagyon nem nyájassal kell vele beszélni.~
Állapítja meg gyorsan. Gondolja rendel neki egy italt, bár lehet, hogy az rajta fog kikötni. Int a kiszolgálónak, hogy rendelne. Amint a nő leteszi a poharát az asztalra láthatja, hogy tea van benne, úgyhogy rendel egy pohár Forralt teat a nőnek és kifizeti az 5 aranyat.*
-Tudom, hogy már van itala, de ez az öné.
*Mondja, mikor a kiszolgáló kihozza az italt.*
-Csak azt kérem, ha nem tart rá igényt, akkor ne rám öntse.
*Mondja nyugodtan és udvarias hangnemben.*
//Nolliro//
*A nő nem kezdi a legkedvesebben a beszédet, de végül is igaza van. Ő egy ismeretlen személy a nő számára, így nem lehet biztos a szándékában amiért mellé ült. A nő gondolhatja azt, hogy egy tolvaj, aki csak a megfelelő pillanatra vár, hogy meglopja. A tegeződésre adott válasz is igen durva, de még ezt is megérti. Van aki inkább tegeződik és van aki inkább nem. Ez így természetes.*
-Távolról egy szép virágnak látszott, de most látom, hogy egy gyönyörű rózsa. Azt gondoltam, hogy jól fog jönni egy kis társaság mindkettőnknek.
*Kezdi a mondandóját egy bókkal, ami szerinte szintén túlzás.
~Nála ez nem jön be. Valami lágyabbal, de nagyon nem nyájassal kell vele beszélni.~
Állapítja meg gyorsan. Gondolja rendel neki egy italt, bár lehet, hogy az rajta fog kikötni. Int a kiszolgálónak, hogy rendelne. Amint a nő leteszi a poharát az asztalra láthatja, hogy tea van benne, úgyhogy rendel egy pohár Forralt teat a nőnek és kifizeti az 5 aranyat.
*-Tudom, hogy már van itala, de ez az öné.
*Mondja, mikor a kiszolgáló kihozza az italt.*
-Csak azt kérem, ha nem tart rá igényt, akkor ne rám öntse.
*Mondja nyugodtan és udvarias hangnemben.*
4471. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-04-19 23:01:12
Üzenet elküldve: 2020-04-19 23:01:12
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Bólogat az ifjúnak egyetértőn, keserű szájhúzással.*
- A-a-azt is. Meg a tekercseket sem adják ki ingyen. A Má-má-mágustoronyban borsosan megkérik az árát. - *Bizony, még akkor sem olcsó a tanulás, ha valaki egyedül vetné magát bele és próbálná értelmezni a tekercsekre írtakat.
Fölfigyel az előkerülő pipára, majd pedig elégedetten elmosolyodik Zakar szavait hallva.*
- Köszönöm. I-i-igazán figyelmes! Jó munkát végeztek a nevelői. - *Hangjából őszinte elismerés cseng, dicsérendő az ifjú jó modorát.
Talán lehetne engedékeny, de az a helyzet, hogy kimondottan ellenére van a pipafüst. Ugyan nincs tudomása róla, hogy született volna már egyöntetű vélemény arról, hogy a dohány és a különféle pipafüvek füstölése jótékony-e avagy káros - márpedig a káros dolgokat ő igyekszik kerülni -, ő inkább azért csak távol tartja magát a füsttől, ha teheti. Büdös is, köhögtet is, nem érti, miért vannak érte odáig egyesek...*
- Me-me-megy azért az másképp is. Én sem vagyok vagyonos, a-a-aztán vénségemre mégis mágusinas vagyok. - *Mosolyog a szakállát simogatva, majd iszik egy kortyot a teájából.*
- Ha talál egy mestert magának, ta-ta-talán olcsóbban megússza, mint a Toronyban. Synmira is egy le-le-lehetőség. - *Mond azért valami bátorítót is, mielőtt még az ifjú addig várna, míg olyan hajlott korú lesz mint ő, csak hogy biztosan legyen elég pénze a tanulásra. Kár volna azért, a fiatal elme még fogékonyabb, ezt sajnos magán is tapasztalja.*
- Na-na-nagyon egyszerű... A lázadás miatt megszűnt az áll-áll-állásom és az otthonom is. - *Kezdi egy egyszerű felütéssel, nem megy bele részletekbe, mert ez még neki sem kellemes.*
- Egy ideje már itt húztam meg magamat, a Pegazusban... - *Int az emelet felé, ahol feltételezhetően a szálláshelyek vannak itt is, noha ez nem a Pegazus, csak szegény öreg fejében kicsit összekavarodtak a dolgok és azt hiszi hirtelen, hogy ott vannak.*
- Aztán ol-ol-olvastam, hogy Synmirán az Ezü-ezüstszilánk Szövetség intézőt keres... ahhoz meg én éppenséggel értek... U-u-utánajártam, mi ez a Szövetség és hol van és kiderült, hogy mágiával fo-fo-foglalkoznak. Engem meg már egy ideje érdekel a mágia. Először ugyan nem tetszett az ötlet, ho-hogy a városon kívül éljek és do-do-dolgozzak. Hallani ugye mindenfélét... - *Hunyorog fél szemével az elfre, visszautalva a már korábban kitárgyalt témára, hogy biztonságos-e Amon környéke.*
- De ne-ne-ne-nem sok kötött már a városhoz, szomorú is, ahogy most kinéz. U-u-u-úgyhogy elmentem sze-sze-szerencsét próbálni. És meg is leltem. - *Zárja az egyszerű történetet egy mosollyal.*
- Azt mondta, mu-mu-munkaügyben jött? - *Tér vissza egy korábban elejtett megjegyzésre, amit még a törpének válaszolt az elf. Finoman próbál rá utalni, hogy érdekelné a téma, hogy mifélében, de úgy tapasztalta, ifjú asztaltársasága nem nagyon szeret magáról beszélni, inkább az ő meséit hallgatja, bár azt kétségtelenül türelmesen. Azért mégiscsak szívesen ismerné meg ő is valamelyest a vele szemben ülőt.*
*Bólogat az ifjúnak egyetértőn, keserű szájhúzással.*
- A-a-azt is. Meg a tekercseket sem adják ki ingyen. A Má-má-mágustoronyban borsosan megkérik az árát. - *Bizony, még akkor sem olcsó a tanulás, ha valaki egyedül vetné magát bele és próbálná értelmezni a tekercsekre írtakat.
Fölfigyel az előkerülő pipára, majd pedig elégedetten elmosolyodik Zakar szavait hallva.*
- Köszönöm. I-i-igazán figyelmes! Jó munkát végeztek a nevelői. - *Hangjából őszinte elismerés cseng, dicsérendő az ifjú jó modorát.
Talán lehetne engedékeny, de az a helyzet, hogy kimondottan ellenére van a pipafüst. Ugyan nincs tudomása róla, hogy született volna már egyöntetű vélemény arról, hogy a dohány és a különféle pipafüvek füstölése jótékony-e avagy káros - márpedig a káros dolgokat ő igyekszik kerülni -, ő inkább azért csak távol tartja magát a füsttől, ha teheti. Büdös is, köhögtet is, nem érti, miért vannak érte odáig egyesek...*
- Me-me-megy azért az másképp is. Én sem vagyok vagyonos, a-a-aztán vénségemre mégis mágusinas vagyok. - *Mosolyog a szakállát simogatva, majd iszik egy kortyot a teájából.*
- Ha talál egy mestert magának, ta-ta-talán olcsóbban megússza, mint a Toronyban. Synmira is egy le-le-lehetőség. - *Mond azért valami bátorítót is, mielőtt még az ifjú addig várna, míg olyan hajlott korú lesz mint ő, csak hogy biztosan legyen elég pénze a tanulásra. Kár volna azért, a fiatal elme még fogékonyabb, ezt sajnos magán is tapasztalja.*
- Na-na-nagyon egyszerű... A lázadás miatt megszűnt az áll-áll-állásom és az otthonom is. - *Kezdi egy egyszerű felütéssel, nem megy bele részletekbe, mert ez még neki sem kellemes.*
- Egy ideje már itt húztam meg magamat, a Pegazusban... - *Int az emelet felé, ahol feltételezhetően a szálláshelyek vannak itt is, noha ez nem a Pegazus, csak szegény öreg fejében kicsit összekavarodtak a dolgok és azt hiszi hirtelen, hogy ott vannak.*
- Aztán ol-ol-olvastam, hogy Synmirán az Ezü-ezüstszilánk Szövetség intézőt keres... ahhoz meg én éppenséggel értek... U-u-utánajártam, mi ez a Szövetség és hol van és kiderült, hogy mágiával fo-fo-foglalkoznak. Engem meg már egy ideje érdekel a mágia. Először ugyan nem tetszett az ötlet, ho-hogy a városon kívül éljek és do-do-dolgozzak. Hallani ugye mindenfélét... - *Hunyorog fél szemével az elfre, visszautalva a már korábban kitárgyalt témára, hogy biztonságos-e Amon környéke.*
- De ne-ne-ne-nem sok kötött már a városhoz, szomorú is, ahogy most kinéz. U-u-u-úgyhogy elmentem sze-sze-szerencsét próbálni. És meg is leltem. - *Zárja az egyszerű történetet egy mosollyal.*
- Azt mondta, mu-mu-munkaügyben jött? - *Tér vissza egy korábban elejtett megjegyzésre, amit még a törpének válaszolt az elf. Finoman próbál rá utalni, hogy érdekelné a téma, hogy mifélében, de úgy tapasztalta, ifjú asztaltársasága nem nagyon szeret magáról beszélni, inkább az ő meséit hallgatja, bár azt kétségtelenül türelmesen. Azért mégiscsak szívesen ismerné meg ő is valamelyest a vele szemben ülőt.*
4470. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-04-19 21:24:41
Üzenet elküldve: 2020-04-19 21:24:41
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 35
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 35
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Therrad//
*Láthatóan sürgős dolga akadt Moraknak. Zakar némán vállat von. Egyik legkedveltebb témája forog szóban, így érdeklődve várja a választ. A választ, ami bár kézenfekvő, mégis meglepetésként éri, így kimondva hirtelen. És valóban, a pénz! Jó nagyot bólint rá.*
- Aaaaz, igen! *Kevés igazabb dolgot hallott az elmúlt napokban.* - Nehéz tudomány. Jól megtanítani sokáig tart, a munkaórákat pedig ki kell fizetni. Hmm... sajnos hobbinak ez elég drága. *Beszéd közben a gyertyák lángjaira tekint. Ekkor egy önkéntelen mozdulattal előveszi pipáját és erre csak akkor eszmél rá, amikor már a kezében van. Meglepett tekintettel mered a tárgyra egy pillanatig, majd azonnal vissza is teszi.*
- Ilyen ez a függőség! Bocsásson meg, természetesen nem gyújtok rá az asztalánál. *Amíg ezt kimondja, belül is elfogadja, hogy dohányfüst helyett önuralommal fog telítődni.*
- Valóban érdekel a mágia. Biztos vagyok benne, hogy egyszer lesz rá lehetőségem, de igyekeznem kell megvagyonosodni, másképp nem megy. *Megtollasodni sosem volt egyszerű. Zakar szereti vagyonosnak gondolni saját családját, csak utána mosolyogva hozzá teszi, hogy a vagyon negatív előjelű.*
- Ha van hozzá kedve, elmondja, hogyan került Synmirára?
//Therrad//
*Láthatóan sürgős dolga akadt Moraknak. Zakar némán vállat von. Egyik legkedveltebb témája forog szóban, így érdeklődve várja a választ. A választ, ami bár kézenfekvő, mégis meglepetésként éri, így kimondva hirtelen. És valóban, a pénz! Jó nagyot bólint rá.*
- Aaaaz, igen! *Kevés igazabb dolgot hallott az elmúlt napokban.* - Nehéz tudomány. Jól megtanítani sokáig tart, a munkaórákat pedig ki kell fizetni. Hmm... sajnos hobbinak ez elég drága. *Beszéd közben a gyertyák lángjaira tekint. Ekkor egy önkéntelen mozdulattal előveszi pipáját és erre csak akkor eszmél rá, amikor már a kezében van. Meglepett tekintettel mered a tárgyra egy pillanatig, majd azonnal vissza is teszi.*
- Ilyen ez a függőség! Bocsásson meg, természetesen nem gyújtok rá az asztalánál. *Amíg ezt kimondja, belül is elfogadja, hogy dohányfüst helyett önuralommal fog telítődni.*
- Valóban érdekel a mágia. Biztos vagyok benne, hogy egyszer lesz rá lehetőségem, de igyekeznem kell megvagyonosodni, másképp nem megy. *Megtollasodni sosem volt egyszerű. Zakar szereti vagyonosnak gondolni saját családját, csak utána mosolyogva hozzá teszi, hogy a vagyon negatív előjelű.*
- Ha van hozzá kedve, elmondja, hogyan került Synmirára?
4469. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-04-19 16:54:45
Üzenet elküldve: 2020-04-19 16:54:45
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 31
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 31
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Arlintror//
*Gondolataiból a mellette lévő asztalnál lévő szék lábának nyikorgása rángatják ki. Mire odafordítja a fejét, a férfi már beszél is hozzá.*
~ Na, tessék... Egy perc nyugtom se lehet!? Nyamvadt félvér... ~
*Az a figura az, akit ismerősnek vélt egy pillanatra, és ezt az érzést továbbra sem rázta le magáról. Valahol már látta, de ez nem jelenti azt, hogy erre fényt is akar deríteni. Vagy, hogy egyáltalán meg akarja ismerni a másikat. Női szemmel ugyan nem rossz, egész jó erőben van, és fel is van fegyverkezve. Ezek mind jó pontok Nol szemében. Objektíven nézve jóvágású, de a nyájas hangnemtől az elf nő mindig is falra mászott. Kicsit durvábban válaszol, mint az illendő lenne, de emiatt egy fél csepp bűntudatot sem érez.*
- Nem kérdeztem.
*Feleli a másik nevére reagálva, az övére vonatkozó kérdést pedig egészen egyszerűen figyelmen kívül hagyja.*
~ Bárd...? Akkor biztos valami zenés bohóckodás közben láttam valahol. ~
*Számára untig elég, hogy ebben a formában fény is derült a rejtélyre, de úgy tűnik, a férfi nem tágít, és még egyszer közli Nollal nevét. Felvonja szemöldökét, és bögréjét eleresztve hátradől a széken. Megvonja vállát, majd keresztbe fonja maga előtt karjait.*
- Tegeződjön a bánat! Mit akar tőlem?
*Kérdezi nyersen. Egyedül akart lenni, erre az élet a nyakába varr egy ilyen lantos jött-mentet.*
//Arlintror//
*Gondolataiból a mellette lévő asztalnál lévő szék lábának nyikorgása rángatják ki. Mire odafordítja a fejét, a férfi már beszél is hozzá.*
~ Na, tessék... Egy perc nyugtom se lehet!? Nyamvadt félvér... ~
*Az a figura az, akit ismerősnek vélt egy pillanatra, és ezt az érzést továbbra sem rázta le magáról. Valahol már látta, de ez nem jelenti azt, hogy erre fényt is akar deríteni. Vagy, hogy egyáltalán meg akarja ismerni a másikat. Női szemmel ugyan nem rossz, egész jó erőben van, és fel is van fegyverkezve. Ezek mind jó pontok Nol szemében. Objektíven nézve jóvágású, de a nyájas hangnemtől az elf nő mindig is falra mászott. Kicsit durvábban válaszol, mint az illendő lenne, de emiatt egy fél csepp bűntudatot sem érez.*
- Nem kérdeztem.
*Feleli a másik nevére reagálva, az övére vonatkozó kérdést pedig egészen egyszerűen figyelmen kívül hagyja.*
~ Bárd...? Akkor biztos valami zenés bohóckodás közben láttam valahol. ~
*Számára untig elég, hogy ebben a formában fény is derült a rejtélyre, de úgy tűnik, a férfi nem tágít, és még egyszer közli Nollal nevét. Felvonja szemöldökét, és bögréjét eleresztve hátradől a széken. Megvonja vállát, majd keresztbe fonja maga előtt karjait.*
- Tegeződjön a bánat! Mit akar tőlem?
*Kérdezi nyersen. Egyedül akart lenni, erre az élet a nyakába varr egy ilyen lantos jött-mentet.*
4468. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-04-17 22:01:21
Üzenet elküldve: 2020-04-17 22:01:21
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 215
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 215
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Túlórázás//
- Hát persze. *bólint Fint szavaira, magában kuncogva a férfi bemutatóján, hiszen biztos benne, a hasa mellett nem épp a szíve a másik testrésze, amit nagyon megviselne bárminek, vagy éppen bárkinek is a hiánya*
- Kádak? *vonja fel azonban kérdőn az egyik szemöldökét, látszólag a férfinek ezúttal sikerült teljesen meglepnie őt, és kicsit felcsigáznia az érdeklődését* Nos, ha már ilyen nagy szakértője vagy a témának, mesélj! Hogyan lehetne javítani az itteniek... illatán? Építsünk egy külön fürdőházat? Esetleg csak egy hatalmas dézsát a kertbe? *kérdezősködik tovább, látszólag sokkal nagyobb lelkesedéssel, mint amennyire ténylegesen érdeklődik a téma. Ő a maga részéről sokkal inkább úgy tartja, nagyobb igény lenne itt bármire kapható nőkre és férfiakra, de jó munkaadóként nem akarja elvenni az alkalmazottai kedvét, hagyja, hadd bontsa ki a férfi az ötletét, talán a végén még valami használható is kisül belőle*
- Minek is állsz te elébe? Mindenkinek, aki hemperegni jön ide? Tartok tőle, annyi lelkes jelentkezővel még te se bírnál... *élcelődik azért kicsit Fint kárára, miközben a bort kóstolgatja*
- Jobb beszállítók kellenének, borzasztó ez a lőre! *jegyzi meg fintorogva, inkább csak magának, mintsem a csaposnak, gondolatban feljegyezve magának, hogy alkalomadtán gondoskodjon minőségibb utánpótlásról a készleteket illetően. Nem sokáig merenghet ezen, a férfi rossz tréfája hamar előhozza régi beidegződéseit*
- Valóban, mitől? *pillant felsőbbségteljes mosollyal a férfira, szabad kezét az ujjait szorító kézre téve. Megtévesztő a mozdulat, hiszen közel sem az a célja, hogy meghitt közelségbe kerüljenek, pusztán csak Fint szorításától igyekszik megszabadulni. ~Mindentől~ olvasható ki szeméből a válasz, hiszen ha az életéről van szó, zsoldosokban bízna meg a legkevésbé, akik pénzért bármikor, bárkit elárulnak. ~Csak magára számíthat az ember~ gondolja magában, Fintet szemlélve, vajon belebolondult-e már annyira, hogy az életét áldozza érte, ha úgy hozza a sors. ~Ostoba!~ gondolja magában lekicsinylőn, mint mindenkiről, aki a vágyai rabja*
- Nocsak, igazán jól informáltak lehettek ott a hegyeken túl. *horkan fel az érdeklődés legcsekélyebb jele nélkül. Ha tényleg Pirtianesből jött a férfi, akkor korábban is hallania, sőt, mit több, félnie is kellett volna a Dwirinthalen nevet. ~Nem nyomulnál ennyire, ha tényleg odavalósi lennél~ igazítja helyre gondolatban csaposát*
- Úgy érted, én is kegyetlen lennék? *pillant összehúzott szemöldökkel Fintre, miközben egyik lábát is felhúzza, látszólag pusztán a kényelmesebb pozíció miatt, ujjai pedig a csizmája peremén játszadoznak, míg a férfi válaszára vár.*
//Túlórázás//
- Hát persze. *bólint Fint szavaira, magában kuncogva a férfi bemutatóján, hiszen biztos benne, a hasa mellett nem épp a szíve a másik testrésze, amit nagyon megviselne bárminek, vagy éppen bárkinek is a hiánya*
- Kádak? *vonja fel azonban kérdőn az egyik szemöldökét, látszólag a férfinek ezúttal sikerült teljesen meglepnie őt, és kicsit felcsigáznia az érdeklődését* Nos, ha már ilyen nagy szakértője vagy a témának, mesélj! Hogyan lehetne javítani az itteniek... illatán? Építsünk egy külön fürdőházat? Esetleg csak egy hatalmas dézsát a kertbe? *kérdezősködik tovább, látszólag sokkal nagyobb lelkesedéssel, mint amennyire ténylegesen érdeklődik a téma. Ő a maga részéről sokkal inkább úgy tartja, nagyobb igény lenne itt bármire kapható nőkre és férfiakra, de jó munkaadóként nem akarja elvenni az alkalmazottai kedvét, hagyja, hadd bontsa ki a férfi az ötletét, talán a végén még valami használható is kisül belőle*
- Minek is állsz te elébe? Mindenkinek, aki hemperegni jön ide? Tartok tőle, annyi lelkes jelentkezővel még te se bírnál... *élcelődik azért kicsit Fint kárára, miközben a bort kóstolgatja*
- Jobb beszállítók kellenének, borzasztó ez a lőre! *jegyzi meg fintorogva, inkább csak magának, mintsem a csaposnak, gondolatban feljegyezve magának, hogy alkalomadtán gondoskodjon minőségibb utánpótlásról a készleteket illetően. Nem sokáig merenghet ezen, a férfi rossz tréfája hamar előhozza régi beidegződéseit*
- Valóban, mitől? *pillant felsőbbségteljes mosollyal a férfira, szabad kezét az ujjait szorító kézre téve. Megtévesztő a mozdulat, hiszen közel sem az a célja, hogy meghitt közelségbe kerüljenek, pusztán csak Fint szorításától igyekszik megszabadulni. ~Mindentől~ olvasható ki szeméből a válasz, hiszen ha az életéről van szó, zsoldosokban bízna meg a legkevésbé, akik pénzért bármikor, bárkit elárulnak. ~Csak magára számíthat az ember~ gondolja magában, Fintet szemlélve, vajon belebolondult-e már annyira, hogy az életét áldozza érte, ha úgy hozza a sors. ~Ostoba!~ gondolja magában lekicsinylőn, mint mindenkiről, aki a vágyai rabja*
- Nocsak, igazán jól informáltak lehettek ott a hegyeken túl. *horkan fel az érdeklődés legcsekélyebb jele nélkül. Ha tényleg Pirtianesből jött a férfi, akkor korábban is hallania, sőt, mit több, félnie is kellett volna a Dwirinthalen nevet. ~Nem nyomulnál ennyire, ha tényleg odavalósi lennél~ igazítja helyre gondolatban csaposát*
- Úgy érted, én is kegyetlen lennék? *pillant összehúzott szemöldökkel Fintre, miközben egyik lábát is felhúzza, látszólag pusztán a kényelmesebb pozíció miatt, ujjai pedig a csizmája peremén játszadoznak, míg a férfi válaszára vár.*
4467. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-04-17 15:02:21
Üzenet elküldve: 2020-04-17 15:02:21
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 168
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 168
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Nolliro//
*Italozgatása közben fél szemmel nézi az ajtót, hogy ki tér be. Ez egy rossz szokása, nem tudja, hogy pontosan mikor alakult ki ez a rossz szokás, de ha már így van, akkor már nem nagyon tud rajta változtatni. Így vesz észre egy elf nőt, aki körülbelül akkora magasságú mint ő maga. Nem ismerős számára a nő, bár túlságosan sokat nem ismer. Az elfen számára feltűnő az a hosszú íja.
~Ezek szerint harcos lehet.~
Azt nagyjából tudja, hogy az elfek szeretnek íjjal játszani és nem is rosszak benne, egyes állítások szerint. Fél szemmel figyeli, ahogy a nő helyet foglal. Az arca elég kifejezéstelen, érzelem mentes, vagy csak jól leplezi azokat. Férfi szemmel még csinosnak is mondható. Teste is elég erősnek látszik.
~Egy kis társaság jól esne.~
Túlságosan sokat nem vár. Holmijait felkapva a nő melletti asztalhoz telepszik.*
-Jó napot, vagy lassan már jó estét hölgyem.
*Köszönti, udvarias hangnemben a nőt.*
-A nevem Arl, és kegyednek mi a becses neve?
*Maga is érzi, hogy kicsit nyájasra vette a figurát, úgyhogy gyorsan válaszol is normálisan.*
-Elnézést a túl nyájas megszólalásért. Ez amolyan bárd szokás.
*Kérd elnézést.*
-A nevem Arl. Ha gondolja tegeződhetünk.
//Nolliro//
*Italozgatása közben fél szemmel nézi az ajtót, hogy ki tér be. Ez egy rossz szokása, nem tudja, hogy pontosan mikor alakult ki ez a rossz szokás, de ha már így van, akkor már nem nagyon tud rajta változtatni. Így vesz észre egy elf nőt, aki körülbelül akkora magasságú mint ő maga. Nem ismerős számára a nő, bár túlságosan sokat nem ismer. Az elfen számára feltűnő az a hosszú íja.
~Ezek szerint harcos lehet.~
Azt nagyjából tudja, hogy az elfek szeretnek íjjal játszani és nem is rosszak benne, egyes állítások szerint. Fél szemmel figyeli, ahogy a nő helyet foglal. Az arca elég kifejezéstelen, érzelem mentes, vagy csak jól leplezi azokat. Férfi szemmel még csinosnak is mondható. Teste is elég erősnek látszik.
~Egy kis társaság jól esne.~
Túlságosan sokat nem vár. Holmijait felkapva a nő melletti asztalhoz telepszik.*
-Jó napot, vagy lassan már jó estét hölgyem.
*Köszönti, udvarias hangnemben a nőt.*
-A nevem Arl, és kegyednek mi a becses neve?
*Maga is érzi, hogy kicsit nyájasra vette a figurát, úgyhogy gyorsan válaszol is normálisan.*
-Elnézést a túl nyájas megszólalásért. Ez amolyan bárd szokás.
*Kérd elnézést.*
-A nevem Arl. Ha gondolja tegeződhetünk.
4466. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-04-17 08:07:04
Üzenet elküldve: 2020-04-17 08:07:04
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Fintarret//
*Meg se fordul a fejében, hogy a pult mögé behajoljon és elcsenjen ezt- azt, ahogy a férfi az asztalhoz sétál, hogy a mosogatnivalót elpakolja árgus szemekkel követi. Ha pedig Fint őt figyeli, ő meg azon tartja a szemét, akkor furcsa módon egymást szemlélik. Mert ő inkább azt szereti, ha ugráltathat valakit, csupán ezért említette meg a mosatlant, így a pulttól ki is fordul, hogy az egészen páholyból nézhesse. Mikor a másik visszatér és elmagyarázza a megjegyzés mibenlétét, csak egy lesajnáló pillantás a jutalma első körben.*
-Sétálni, a kígyókat? *Volt már alkalom, hogy a helyzetén mások jót derültek, bár azok az alakok kisebbségben voltak. Viszont rádöbben, hogy a csuklya takarja a fejét, így a teljes összképet nem láthatja a pultos, így jogosan feltételezi, hogy a nyakában ücsörögnek a sziszegők.*
-Már nagyon unatkoztak otthon, minden patkányt megfogtak, tudod, ők sem szereti a bezártságot. *Kezdi el magyarázni, egy szempillája, annyi se rebben, miközben mindezeket taglalja. Bár a hanglejtésből lehet sejteni, hogy nem teljesen természetes a közlés. Aztán felmerül a kérdés is, hogy amúgy egy vendég minek ücsörögne a pultnál, ha nem a lebilincselő személyisége vagy társasága az, ami odavonzza.*
-Na látod, ez egy meglehetősen jó kérdés. *Áll fel a pulttól. Aztán lecsap 15 aranyat a pultra egy Szoba reményében.*
-Csak add azt a kulcsot, aztán már itt se vagyok. *Nyújtja a kezét a férfi iránya, kicsit megmocorogtatva az ujjait közben. Ha látja, hogy a másik fogta a dolgot, úgy első dolga kibújni a cipőiből, majd azokat a kezébe venni, csak aztán elindulni a szoba irányába.*
*Meg se fordul a fejében, hogy a pult mögé behajoljon és elcsenjen ezt- azt, ahogy a férfi az asztalhoz sétál, hogy a mosogatnivalót elpakolja árgus szemekkel követi. Ha pedig Fint őt figyeli, ő meg azon tartja a szemét, akkor furcsa módon egymást szemlélik. Mert ő inkább azt szereti, ha ugráltathat valakit, csupán ezért említette meg a mosatlant, így a pulttól ki is fordul, hogy az egészen páholyból nézhesse. Mikor a másik visszatér és elmagyarázza a megjegyzés mibenlétét, csak egy lesajnáló pillantás a jutalma első körben.*
-Sétálni, a kígyókat? *Volt már alkalom, hogy a helyzetén mások jót derültek, bár azok az alakok kisebbségben voltak. Viszont rádöbben, hogy a csuklya takarja a fejét, így a teljes összképet nem láthatja a pultos, így jogosan feltételezi, hogy a nyakában ücsörögnek a sziszegők.*
-Már nagyon unatkoztak otthon, minden patkányt megfogtak, tudod, ők sem szereti a bezártságot. *Kezdi el magyarázni, egy szempillája, annyi se rebben, miközben mindezeket taglalja. Bár a hanglejtésből lehet sejteni, hogy nem teljesen természetes a közlés. Aztán felmerül a kérdés is, hogy amúgy egy vendég minek ücsörögne a pultnál, ha nem a lebilincselő személyisége vagy társasága az, ami odavonzza.*
-Na látod, ez egy meglehetősen jó kérdés. *Áll fel a pulttól. Aztán lecsap 15 aranyat a pultra egy Szoba reményében.
*-Csak add azt a kulcsot, aztán már itt se vagyok. *Nyújtja a kezét a férfi iránya, kicsit megmocorogtatva az ujjait közben. Ha látja, hogy a másik fogta a dolgot, úgy első dolga kibújni a cipőiből, majd azokat a kezébe venni, csak aztán elindulni a szoba irányába.*
4465. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-04-16 21:22:52
Üzenet elküldve: 2020-04-16 21:22:52
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 31
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 31
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Arlintror//
*Kora este van mikor Nolliro megérkezik a méretes fogadóba. Fekete csizmájában fellépdel a három lépcsőfokon, majd benyomja a bejáratként odahelyezett nehéz ajtót. Körülpillant az asztalok és székek sokasága között, majd szintén fekete, könnyű kabátjának csuklyáját hátravetve egy lépéssel még beljebb kerül. Miközben macskaszerű szemeit végigjáratja a helyiségen, egy pillanatra mintha egy ismerős arcot vélne felfedezni. A körszakállas, fekete hajú férfit valahol látta már. Ez teljesen biztos. De fogalma sincs, hogy hol, így pillanatnyi megtorpanásából feleszmélve, folytatja is útját egy üres asztalhoz a fal mellett. Úgy rémlik neki, a felszolgálók kijönnek az asztalokhoz. Letámasztja a nála lévő hosszú íjat az egyik székhez, s leveti zekéjét. Ezek után zavartalanul helyet is foglal az asztalnál úgy, hogy háta a fal felé legyen, s így belássa az egész teret. Nincs túl hideg, mégis átfázott odakint, meleg italra vágyik. Odabiccent a felszolgálószemélyzetnek, majd amennyiben megérkezik valaki, hogy felvegye rendelését, kér egy bögre Forralt teat, s elő is kotorja érte az 5 aranyat..*
~ Egészen kellemes hely ez... ~
*Alapvetően nem szeret keveredni az utca népével, de ez a hely legalább nincs dugig tömve, mint a legtöbb Artheniorban. Tetszik neki a csend, melyet leginkább a pattogó tűz hangja zavar csak meg, s némi kedélyes beszélgetés innen-onnan. Még az is lehet, hogy meghúzza magát itt ma estére. Hátradől a széken, és az időközben bizonyára megérkezett tea köré fonja hosszú ujjait. Forró, de bírja legalább egy pár pillanatig. Miután az elviselhetetlen szintig melegszik tenyere, lefejti azt a bögréről, és előrehulló ébenfekete tincseit füle mögé tűri. Szoborszerű arcvonásait semleges kifejezésbe rendezve nézelődik, s szemléli hol az asztallapot, hol a környezetét.*
//Arlintror//
*Kora este van mikor Nolliro megérkezik a méretes fogadóba. Fekete csizmájában fellépdel a három lépcsőfokon, majd benyomja a bejáratként odahelyezett nehéz ajtót. Körülpillant az asztalok és székek sokasága között, majd szintén fekete, könnyű kabátjának csuklyáját hátravetve egy lépéssel még beljebb kerül. Miközben macskaszerű szemeit végigjáratja a helyiségen, egy pillanatra mintha egy ismerős arcot vélne felfedezni. A körszakállas, fekete hajú férfit valahol látta már. Ez teljesen biztos. De fogalma sincs, hogy hol, így pillanatnyi megtorpanásából feleszmélve, folytatja is útját egy üres asztalhoz a fal mellett. Úgy rémlik neki, a felszolgálók kijönnek az asztalokhoz. Letámasztja a nála lévő hosszú íjat az egyik székhez, s leveti zekéjét. Ezek után zavartalanul helyet is foglal az asztalnál úgy, hogy háta a fal felé legyen, s így belássa az egész teret. Nincs túl hideg, mégis átfázott odakint, meleg italra vágyik. Odabiccent a felszolgálószemélyzetnek, majd amennyiben megérkezik valaki, hogy felvegye rendelését, kér egy bögre Forralt teat, s elő is kotorja érte az 5 aranyat.
.*~ Egészen kellemes hely ez... ~
*Alapvetően nem szeret keveredni az utca népével, de ez a hely legalább nincs dugig tömve, mint a legtöbb Artheniorban. Tetszik neki a csend, melyet leginkább a pattogó tűz hangja zavar csak meg, s némi kedélyes beszélgetés innen-onnan. Még az is lehet, hogy meghúzza magát itt ma estére. Hátradől a széken, és az időközben bizonyára megérkezett tea köré fonja hosszú ujjait. Forró, de bírja legalább egy pár pillanatig. Miután az elviselhetetlen szintig melegszik tenyere, lefejti azt a bögréről, és előrehulló ébenfekete tincseit füle mögé tűri. Szoborszerű arcvonásait semleges kifejezésbe rendezve nézelődik, s szemléli hol az asztallapot, hol a környezetét.*
4464. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-04-16 19:39:22
Üzenet elküldve: 2020-04-16 19:39:22
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 168
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 168
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Nolliro//
*~Milyen ritkán járok én erre felé~
Végül is ez nem meglepő. Sokkal otthonosabban érzi magát Arthenior környékén, bár erre felé még sok felfedezni való van számára. Az utazása már tart egy ideje, így nem ártana neki egy pihenő. A fogadóba betérvén a pulthoz megy és az ital kínálatot vizsgálja. Végül egy pohár Forralt vörösbort rendel és ki is fizeti a 7 aranyat. keres magának egy üres asztalt és letelepszik oda inni a forralt borát. Nagyon szereti a borokat, bár ínyencnek nem mondható. Nyithatna egy borászatot, de abban túl sok a munka számára. Inkább megvásárolja és dicséri más munkáját.*
//Nolliro//
*~Milyen ritkán járok én erre felé~
Végül is ez nem meglepő. Sokkal otthonosabban érzi magát Arthenior környékén, bár erre felé még sok felfedezni való van számára. Az utazása már tart egy ideje, így nem ártana neki egy pihenő. A fogadóba betérvén a pulthoz megy és az ital kínálatot vizsgálja. Végül egy pohár Forralt vörösbort rendel és ki is fizeti a 7 aranyat.
keres magának egy üres asztalt és letelepszik oda inni a forralt borát. Nagyon szereti a borokat, bár ínyencnek nem mondható. Nyithatna egy borászatot, de abban túl sok a munka számára. Inkább megvásárolja és dicséri más munkáját.*
4463. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-04-16 10:50:07
Üzenet elküldve: 2020-04-16 10:50:07
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 87
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 87
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Túlórázás//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*A nagysasszonynak ma is fel van vágva a nyelve, de hát Fint nem is számított másra. Legalább elüti a nő- és ételhiány gondolatának szomorú élét. Igaz, a férfi már azóta él együtt ezekkel a szörnyű igényekkel, és azóta szembesült azok hiányával, hogy nem fogja a könnyeit potyogtatni, ha visszagondol az ínséges időszakokra.*
- Az egyik itt fáj. *Tenyerét a hasára teszi.* A másik pedig… *Megemeli a másik kezét, elidőzik a levegőben, mintha gondolkodna, melyik részét kell ilyenkor markolászni, majd bal mellkasára szorítja, ott, ahol a szíve dobog, és felsóhajt.* Itt.
- Szerintem elsősorban kádakra lenne igény, nagysasszony. Ezek nem azt csinálni jönnek ide, hanem _fürdeni_. *Mondja olyan fennhéjazó hanghordozással, hogy mást is elgondolkodtathat, Fint maga milyen rendszerességgel űzi ezt a szokást, ha űzi egyáltalán. Pedig ránézésre és szagra sem koszos.* Majd ha mindenki hemperegni jön, akkor állok elébe.
*Így gondolkodik Fint, azt már nem áll szándékában kifejteni, hogy fiúk meg minek, mikor ott van ő. Bár Esti kegyei a fő célt jelentik, ha egy szép, fiatal lány ledobja előtte a göncöt, nem valószínű, hogy hezitálna. Viszont úgy látja, megfogta a nőt, és még meg is ijesztette.*
- Estanellaria, mitől kéne annak tartania, akinek egy zsoldos a csaposa? *Mosolyodik el majdnem, de a célja most nem a gúny, hanem a megnyugtatás. Még kezét is a lányéra teszi, ha tudja. Estit csak akkor fenekelné el, ha a lány kéri. Ilyen nagylelkű ez a Fint.*
- Egyre megy. *Hagyja rá a lányra, és nem fűz hozzá kommentárt, pedig ő maga is tudja, hogy először mást mondott a származását illetően. De mivel egyre megy, ez mindegy is. A lány se bök ki semmit az érkezéséről, ezért Fintnek gondolkodnia kell. Úgy helyezkedik, hogy a sötételf szemébe nézhessen.*
- Van egy sejtésem, mi hozott ide. A hírek a hegyeken túl is hírek. *Ha ez valami részvétnyilvánítás akart lenni, a férfi nem jó benne. De átható pillantása azt sugallja, tudja, mi történt Artheniorban.* Mindenesetre jól áll neked a város. Az itteniek kegyetlen fajták. *Tekintete végigsiklik Esti lábán, és elidőzik a csizmáján. Műveltség ide vagy oda, a férfi nagyon jól tudja, hogy a nemes leányok ott rejtegetik a fegyverüket. Tudja, mert vetkőztetett már olyat, nem is egyszer.*
//Túlórázás//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*A nagysasszonynak ma is fel van vágva a nyelve, de hát Fint nem is számított másra. Legalább elüti a nő- és ételhiány gondolatának szomorú élét. Igaz, a férfi már azóta él együtt ezekkel a szörnyű igényekkel, és azóta szembesült azok hiányával, hogy nem fogja a könnyeit potyogtatni, ha visszagondol az ínséges időszakokra.*
- Az egyik itt fáj. *Tenyerét a hasára teszi.* A másik pedig… *Megemeli a másik kezét, elidőzik a levegőben, mintha gondolkodna, melyik részét kell ilyenkor markolászni, majd bal mellkasára szorítja, ott, ahol a szíve dobog, és felsóhajt.* Itt.
- Szerintem elsősorban kádakra lenne igény, nagysasszony. Ezek nem azt csinálni jönnek ide, hanem _fürdeni_. *Mondja olyan fennhéjazó hanghordozással, hogy mást is elgondolkodtathat, Fint maga milyen rendszerességgel űzi ezt a szokást, ha űzi egyáltalán. Pedig ránézésre és szagra sem koszos.* Majd ha mindenki hemperegni jön, akkor állok elébe.
*Így gondolkodik Fint, azt már nem áll szándékában kifejteni, hogy fiúk meg minek, mikor ott van ő. Bár Esti kegyei a fő célt jelentik, ha egy szép, fiatal lány ledobja előtte a göncöt, nem valószínű, hogy hezitálna. Viszont úgy látja, megfogta a nőt, és még meg is ijesztette.*
- Estanellaria, mitől kéne annak tartania, akinek egy zsoldos a csaposa? *Mosolyodik el majdnem, de a célja most nem a gúny, hanem a megnyugtatás. Még kezét is a lányéra teszi, ha tudja. Estit csak akkor fenekelné el, ha a lány kéri. Ilyen nagylelkű ez a Fint.*
- Egyre megy. *Hagyja rá a lányra, és nem fűz hozzá kommentárt, pedig ő maga is tudja, hogy először mást mondott a származását illetően. De mivel egyre megy, ez mindegy is. A lány se bök ki semmit az érkezéséről, ezért Fintnek gondolkodnia kell. Úgy helyezkedik, hogy a sötételf szemébe nézhessen.*
- Van egy sejtésem, mi hozott ide. A hírek a hegyeken túl is hírek. *Ha ez valami részvétnyilvánítás akart lenni, a férfi nem jó benne. De átható pillantása azt sugallja, tudja, mi történt Artheniorban.* Mindenesetre jól áll neked a város. Az itteniek kegyetlen fajták. *Tekintete végigsiklik Esti lábán, és elidőzik a csizmáján. Műveltség ide vagy oda, a férfi nagyon jól tudja, hogy a nemes leányok ott rejtegetik a fegyverüket. Tudja, mert vetkőztetett már olyat, nem is egyszer.*
4462. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-04-16 10:24:11
Üzenet elküldve: 2020-04-16 10:24:11
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 87
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 87
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Asztéyriaa//
*Fint int a távozóknak. Épp az edényeket pakolja, amikor a nőszemély, aki feltehetően nem szereti a kormosokat (Finttel ellentétben, aki szívesen szemléli az adottságaikat, főleg a nagysasszonyét), felhívja a figyelmet az asztalán hagyott mosogatnivalóra. Persze a felszolgálónak így is van mit mosogatni, úgyhogy odamegy, és be is pakolja a többi közé. Amíg eltávolodik az asztaltól, és a lány épp nem láthatja, minden mozdulatát figyeli: a pult az ő felségterülete, nem szereti, ha valaki arra nyúlka-piszkál. Azt nem lehet mondani, hogy Fint összetöri magát a nagy munkában, de a Korsóban egyértelműen rend uralkodik, még ha fegyelem nem is mindig – ezt vendége is láthatja.*
- Abban nincs logika, hogy elvitted a kígyóidat sétálni. *Von vállat.* ~ Ha esetleg nem akarod odaadni nekik a kancellárt ebédre. Azt megköszönném. ~ *Mélázik tovább csendes magányában egy szebb, jobb világról.* Egyébként nem különösen érdekel. Csak van olyan vendég, aki igényli, hogy beszélgessek vele. *Vallja be az őszintét.* Különben minek ülnél a pulthoz?
- Nemrég jöttem a városba. Én is népesebbnek hittem. Talán régen az volt. Amit itt látsz, az már tömeg. *Nem bocsát meg a lánynak, nem az a fajta, de ezt az információt magában raktározza el, nem köti az orrára. Nem is haragtartó, egyszerűen csak közömbös, méla utálatot érez. Semmi különös.*
A hozzászólás írója (Komor Fintarret) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.04.16 10:25:59
*Fint int a távozóknak. Épp az edényeket pakolja, amikor a nőszemély, aki feltehetően nem szereti a kormosokat (Finttel ellentétben, aki szívesen szemléli az adottságaikat, főleg a nagysasszonyét), felhívja a figyelmet az asztalán hagyott mosogatnivalóra. Persze a felszolgálónak így is van mit mosogatni, úgyhogy odamegy, és be is pakolja a többi közé. Amíg eltávolodik az asztaltól, és a lány épp nem láthatja, minden mozdulatát figyeli: a pult az ő felségterülete, nem szereti, ha valaki arra nyúlka-piszkál. Azt nem lehet mondani, hogy Fint összetöri magát a nagy munkában, de a Korsóban egyértelműen rend uralkodik, még ha fegyelem nem is mindig – ezt vendége is láthatja.*
- Abban nincs logika, hogy elvitted a kígyóidat sétálni. *Von vállat.* ~ Ha esetleg nem akarod odaadni nekik a kancellárt ebédre. Azt megköszönném. ~ *Mélázik tovább csendes magányában egy szebb, jobb világról.* Egyébként nem különösen érdekel. Csak van olyan vendég, aki igényli, hogy beszélgessek vele. *Vallja be az őszintét.* Különben minek ülnél a pulthoz?
- Nemrég jöttem a városba. Én is népesebbnek hittem. Talán régen az volt. Amit itt látsz, az már tömeg. *Nem bocsát meg a lánynak, nem az a fajta, de ezt az információt magában raktározza el, nem köti az orrára. Nem is haragtartó, egyszerűen csak közömbös, méla utálatot érez. Semmi különös.*
A hozzászólás írója (Komor Fintarret) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.04.16 10:25:59
4461. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-04-15 12:56:30
Üzenet elküldve: 2020-04-15 12:56:30
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Épp csak befejezi a mondókáját és Morak már láthatóan készül, hogy harsány választ adjon, mikor egyszer csak összezárja a száját és mintha elgondolkodna. Aztán hirtelen föláll és bejelenti, hogy sürgősen távoznia kell és meg is teszi azt, olyan lendülettel, amilyennel jött...*
- Hát ez gyo-gyo-gyors volt. - *Jegyzi meg Therrad a törpe mögött csukódó ajtót nézve. Aztán visszafordul az elf felé. Ismét kettesben maradtak az asztalnál, ami így szokatlanul csendes és nyugodt lett.
Majd az ifjú újra fölveszi a beszélgetés fonalát és ezzel visszatér az élet a társalgásba.*
- Óh, i-i-igen. - *Bólogat, bár azt nem tudja, hogy Zakar az elf hölgy társasága miatt gondolja szerencsésnek, inkább hiszi, hogy úgy egészében a synmirai állása és tanoncsága az irigylésre méltó.*
- Jó munka, szé-szé-szép környezet, tanulhatom, amit szeretnék... ni-ni-ni-nincs okom panaszra. - *Mosolyog és arcán látszik az az elégedettség, ami a jó kedélyű öregekre jellemző, akik igazán képesek értékelni az apróságokat is, hát még azt, ha minden rendben van az életükben.*
- Ö-ö-örülök, hogy eljöttem a városból és je-je-jelentkeztem az állásra. - *Kortyolgat a teájába.
Az elf kérdésére aztán felkuncog, mert szerinte frappáns válasz jutott eszébe.*
- Pénz! - *Ad meg egy harmadik szükséges kelléket a mágiatanuláshoz felelet gyanánt.*
- Ha-ha-ha az nincs, akkor a szorgalom és te-te-tehetség sem ér sokat. - *Bár az előbb tréfált, most szomorkásan húzza száját a bajsza alatt.*
- E-e-egyébként nehéz kérdés. - *Simogatja meg a szakállát elgondolkodva.*
- A-a-a-azt mondanám, a szo-szorgalom. Kellő kit-kit... kitartással szinte bárki megtanulhat varázsolni. Legfeljebb élete végéig fog küzdeni, hogy elsajátítsa az első varázsla-va-va-va-varázslatát. Ha van tehetség, ez gyorsabban megy. - *Zárja szavait, majd érdeklődve néz az elf arcára.*
- Csa-csa-csak nem ön is érdeklődik a mágia iránt?
*Épp csak befejezi a mondókáját és Morak már láthatóan készül, hogy harsány választ adjon, mikor egyszer csak összezárja a száját és mintha elgondolkodna. Aztán hirtelen föláll és bejelenti, hogy sürgősen távoznia kell és meg is teszi azt, olyan lendülettel, amilyennel jött...*
- Hát ez gyo-gyo-gyors volt. - *Jegyzi meg Therrad a törpe mögött csukódó ajtót nézve. Aztán visszafordul az elf felé. Ismét kettesben maradtak az asztalnál, ami így szokatlanul csendes és nyugodt lett.
Majd az ifjú újra fölveszi a beszélgetés fonalát és ezzel visszatér az élet a társalgásba.*
- Óh, i-i-igen. - *Bólogat, bár azt nem tudja, hogy Zakar az elf hölgy társasága miatt gondolja szerencsésnek, inkább hiszi, hogy úgy egészében a synmirai állása és tanoncsága az irigylésre méltó.*
- Jó munka, szé-szé-szép környezet, tanulhatom, amit szeretnék... ni-ni-ni-nincs okom panaszra. - *Mosolyog és arcán látszik az az elégedettség, ami a jó kedélyű öregekre jellemző, akik igazán képesek értékelni az apróságokat is, hát még azt, ha minden rendben van az életükben.*
- Ö-ö-örülök, hogy eljöttem a városból és je-je-jelentkeztem az állásra. - *Kortyolgat a teájába.
Az elf kérdésére aztán felkuncog, mert szerinte frappáns válasz jutott eszébe.*
- Pénz! - *Ad meg egy harmadik szükséges kelléket a mágiatanuláshoz felelet gyanánt.*
- Ha-ha-ha az nincs, akkor a szorgalom és te-te-tehetség sem ér sokat. - *Bár az előbb tréfált, most szomorkásan húzza száját a bajsza alatt.*
- E-e-egyébként nehéz kérdés. - *Simogatja meg a szakállát elgondolkodva.*
- A-a-a-azt mondanám, a szo-szorgalom. Kellő kit-kit... kitartással szinte bárki megtanulhat varázsolni. Legfeljebb élete végéig fog küzdeni, hogy elsajátítsa az első varázsla-va-va-va-varázslatát. Ha van tehetség, ez gyorsabban megy. - *Zárja szavait, majd érdeklődve néz az elf arcára.*
- Csa-csa-csak nem ön is érdeklődik a mágia iránt?
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5032-5051