Amon Ruadh - Vaskorsó Taverna
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 228 (4541. - 4560. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
4560. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-06-18 14:14:51
Üzenet elküldve: 2020-06-18 14:14:51
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 5
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 5
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Ősök útja//
*Ha egy valamiben biztosak lehetnek a többiek a Tűzleánnyal kapcsolatban, az az, hogy nehéz a szavát venni. Bár figyel Yagnar lelkesítő beszédére, olyan ő ténylegesen, mint a szikra, melyet a férfi piszkál, élesztget. Nehézkes munkával szökken tűzbe, de ha egyszer lángra kap, lassan, megfontoltan, tartósan ég. És bizony ez a fellángolás sem az egyszerű, drámai szózatokból születik meg benne, hanem az újra vissza-visszatérő, ismétlődő képből, ahogy, hogy Yagnart idézze, a falvak lángolnak.
Lassan visszatérnek az emlékek. Emlékszik a tűz marására, a ropogásra, és nem tölti el ijedtség, csak belenyugvás az élet kérlelhetetlen pusztításába. Hiszen mi mást lehet tenni, mint elfogadni? Szerinte a vihar, a népek özöne, a járványok, a halál időről-időre végiggördül ezen a világon, és vagy ostobán az útjába állunk, vagy beletörődünk az alakulásába, és vele tartunk, vele, amíg élünk.
Hosszú csend után hangosan szólal meg, kifejezéstelen maszkja ellenére is valami izgalomféle hallatszik hangjában, fals képet kölcsönözve a furcsa, komor sziluettnek.*
- A tűz pusztítva is megtisztítja a világot. A tűz a hamuba is életet lehel. Ahol a harag lángja, én is ott vagyok. *Szól.
Nem kerüli el a figyelmét, hogy az egyik viharfi a lenge ruhás hölgyekről beszél. Mikor rábámul, a lány fejét lassan felé fordítja, hogy szembenézzen az üreges fehér maszk torzságával. Nem szól, nem ítélkezik, s még azt sem tudni, az izmos férfira néz-e egyáltalán, vagy csak arra fordul épp.*
A hozzászólás írója (Tűzleány Ugghash'had) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.06.18 14:15:46
*Ha egy valamiben biztosak lehetnek a többiek a Tűzleánnyal kapcsolatban, az az, hogy nehéz a szavát venni. Bár figyel Yagnar lelkesítő beszédére, olyan ő ténylegesen, mint a szikra, melyet a férfi piszkál, élesztget. Nehézkes munkával szökken tűzbe, de ha egyszer lángra kap, lassan, megfontoltan, tartósan ég. És bizony ez a fellángolás sem az egyszerű, drámai szózatokból születik meg benne, hanem az újra vissza-visszatérő, ismétlődő képből, ahogy, hogy Yagnart idézze, a falvak lángolnak.
Lassan visszatérnek az emlékek. Emlékszik a tűz marására, a ropogásra, és nem tölti el ijedtség, csak belenyugvás az élet kérlelhetetlen pusztításába. Hiszen mi mást lehet tenni, mint elfogadni? Szerinte a vihar, a népek özöne, a járványok, a halál időről-időre végiggördül ezen a világon, és vagy ostobán az útjába állunk, vagy beletörődünk az alakulásába, és vele tartunk, vele, amíg élünk.
Hosszú csend után hangosan szólal meg, kifejezéstelen maszkja ellenére is valami izgalomféle hallatszik hangjában, fals képet kölcsönözve a furcsa, komor sziluettnek.*
- A tűz pusztítva is megtisztítja a világot. A tűz a hamuba is életet lehel. Ahol a harag lángja, én is ott vagyok. *Szól.
Nem kerüli el a figyelmét, hogy az egyik viharfi a lenge ruhás hölgyekről beszél. Mikor rábámul, a lány fejét lassan felé fordítja, hogy szembenézzen az üreges fehér maszk torzságával. Nem szól, nem ítélkezik, s még azt sem tudni, az izmos férfira néz-e egyáltalán, vagy csak arra fordul épp.*
A hozzászólás írója (Tűzleány Ugghash'had) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.06.18 14:15:46
4559. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-06-13 21:06:05
Üzenet elküldve: 2020-06-13 21:06:05
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 697
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 697
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
//Nyílt//
//Második szál//
//Gyöngyöző homlokok, munkás kezek//
*A hangoskodás a kocsmában nem szokta zavarni a pásztort. De ha csak ketten vannak és zene sincs akkor nem kell zsibongani. Jó az öreg Sfetts bácsi is hangosan rikkantgatott, de rá már nem lehetett rászólni. Meg ő amúgy is olyan volt. Azért Trodd reméli, hogy jól van. Nem sokat beszéltek, de megkedvelte az öreget. A kutyák közbe ismerkednek. Mándli óvatosan reagál a másik közeledésére. Azért a nagy kutya először még elég ijesztő tud lenni, de aztán elkezdi viszont szaglászni és megindul az ismerkedés. Ahogy a két gazda között is. Trodd a szokásos egykedvűségével válaszol a kérdésre.*
-Mándli.
*Nem hiszi, hogy túl kéne magyarázni. Kicsi kabát-kicsi kutya. Maga mellé mutat az egyik székre.*
-Ülj csak le!
//Második szál//
//Gyöngyöző homlokok, munkás kezek//
*A hangoskodás a kocsmában nem szokta zavarni a pásztort. De ha csak ketten vannak és zene sincs akkor nem kell zsibongani. Jó az öreg Sfetts bácsi is hangosan rikkantgatott, de rá már nem lehetett rászólni. Meg ő amúgy is olyan volt. Azért Trodd reméli, hogy jól van. Nem sokat beszéltek, de megkedvelte az öreget. A kutyák közbe ismerkednek. Mándli óvatosan reagál a másik közeledésére. Azért a nagy kutya először még elég ijesztő tud lenni, de aztán elkezdi viszont szaglászni és megindul az ismerkedés. Ahogy a két gazda között is. Trodd a szokásos egykedvűségével válaszol a kérdésre.*
-Mándli.
*Nem hiszi, hogy túl kéne magyarázni. Kicsi kabát-kicsi kutya. Maga mellé mutat az egyik székre.*
-Ülj csak le!
4558. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-06-13 04:05:10
Üzenet elküldve: 2020-06-13 04:05:10
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 213
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 213
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Ősök útja//
//A hozzászólás 16+ elemeket tartalmaz//
-Míg nem engem céloz, addig elfogadom. *Biccent somolyogva Sharen'na felé. Bármennyire is komoly a szándék, jó murinak ígérkezik a dolog, már ami a fosztogatást illeti. Tíz, ezekhez a fickókhoz hasonszőrű alakkal megfűszerezve megállíthatatlanok lesznek. *
-A Tiétek lesz a szállítmány. Egyet se félj, pajtás. *Hunyorog a férfire joviálisan.* -Ki csatában esik el, méltó halált hal. Csatlakozik őseihez, családjához a hegyek leghatalmasabbikán, hova élő akkor sem jutna, ha szárnyai nőnének. De ezt csak azt tudja bizonyosan, ki a föld alatt nyugszik, igaz-e?
*Ellevear szavaira csak egyetértően bólint. Bizony, az ajánlattétel megvolt, s nagyon úgy tűnik, hogy a Vihar Fiai sem látnak különösebb kivetnivalót benne.*
-Aztán a csibéid... Remélem van elég vér a pucájukban egy efféle feladathoz. Lángolni fognak a falvak. Látniuk kell északon és délen, a Vashegy nem veszített erejéből, sőt, most kel csak fel álmából. Hol vannak a csibéid?
*Elfogadja a felé nyújtott jobbot, borostyánsárga szemeit belefúrva a másik tekintetébe.*
-Amon Ruadh urai tudni fognak az üzletről. A szavamat adom.
//A hozzászólás 16+ elemeket tartalmaz//
-Míg nem engem céloz, addig elfogadom. *Biccent somolyogva Sharen'na felé. Bármennyire is komoly a szándék, jó murinak ígérkezik a dolog, már ami a fosztogatást illeti. Tíz, ezekhez a fickókhoz hasonszőrű alakkal megfűszerezve megállíthatatlanok lesznek. *
-A Tiétek lesz a szállítmány. Egyet se félj, pajtás. *Hunyorog a férfire joviálisan.* -Ki csatában esik el, méltó halált hal. Csatlakozik őseihez, családjához a hegyek leghatalmasabbikán, hova élő akkor sem jutna, ha szárnyai nőnének. De ezt csak azt tudja bizonyosan, ki a föld alatt nyugszik, igaz-e?
*Ellevear szavaira csak egyetértően bólint. Bizony, az ajánlattétel megvolt, s nagyon úgy tűnik, hogy a Vihar Fiai sem látnak különösebb kivetnivalót benne.*
-Aztán a csibéid... Remélem van elég vér a pucájukban egy efféle feladathoz. Lángolni fognak a falvak. Látniuk kell északon és délen, a Vashegy nem veszített erejéből, sőt, most kel csak fel álmából. Hol vannak a csibéid?
*Elfogadja a felé nyújtott jobbot, borostyánsárga szemeit belefúrva a másik tekintetébe.*
-Amon Ruadh urai tudni fognak az üzletről. A szavamat adom.
4557. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-06-12 22:45:36
Üzenet elküldve: 2020-06-12 22:45:36
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
//Nyílt//
//Második szál//
//Gyöngyöző homlokok, munkás kezek//
*Trodd kutyája jól nevelt egy eb, ezt persze Learon is látja, aki nem keveset foglalkozott a saját kutyájával is, mire az tökéletesen nyugodt lett. Nayka, ahogy a pásztor barátjának kutyája is, gazdája ellentéte, hiszen általában nyugodt szokott lenni, nem úgy mint most, de ki ítélné el, amikor oly régóta most lát először fajtabelit. Beleszokott már, hogy mindig kecskék és birkák veszik körül, szóval egészen tetszik neki ez a kutyabarát.*
-Oh! Bocsánat! *Neveti el magát a Sajt-mester, de már jóval visszafogottabban, mint előbb. Ez egy kocsma, itt egyébként hangoskodhatnának, ha akarnak, de ha Trodd úgy véli, hogy nem kéne, hát ő alkalmazkodik jó barátjához. A pásztormágus ismeri a kutyáját, aki a légynek sem ártana, nem, hogy egy másik ebnek. Egyedül a farkasokkal van baja, meg a vadakkal, hiszen jól megtanulta, hogy azokkal bizony nem szabad kedvesnek lenni. Szerencsére azonban még egyet se látott, amit Learon el nem üldözött volna maga. Mikor Learon megsimogatja a kutya oldalát, és intéssel jelzi neki, hogy nyugodtan menjen oda, az közelebb is ólálkodik, és először csak finoman bepróbálkozik egy kis szaglálódással, de nem akarja megijeszteni a fiatal társát, letámadni pedig főleg nem.*
-Mi a neve a kutyusnak? *Learon is beszédbe elegyedik a barátjával, hiszen pont őt kereste, mikor idejött.*
//Második szál//
//Gyöngyöző homlokok, munkás kezek//
*Trodd kutyája jól nevelt egy eb, ezt persze Learon is látja, aki nem keveset foglalkozott a saját kutyájával is, mire az tökéletesen nyugodt lett. Nayka, ahogy a pásztor barátjának kutyája is, gazdája ellentéte, hiszen általában nyugodt szokott lenni, nem úgy mint most, de ki ítélné el, amikor oly régóta most lát először fajtabelit. Beleszokott már, hogy mindig kecskék és birkák veszik körül, szóval egészen tetszik neki ez a kutyabarát.*
-Oh! Bocsánat! *Neveti el magát a Sajt-mester, de már jóval visszafogottabban, mint előbb. Ez egy kocsma, itt egyébként hangoskodhatnának, ha akarnak, de ha Trodd úgy véli, hogy nem kéne, hát ő alkalmazkodik jó barátjához. A pásztormágus ismeri a kutyáját, aki a légynek sem ártana, nem, hogy egy másik ebnek. Egyedül a farkasokkal van baja, meg a vadakkal, hiszen jól megtanulta, hogy azokkal bizony nem szabad kedvesnek lenni. Szerencsére azonban még egyet se látott, amit Learon el nem üldözött volna maga. Mikor Learon megsimogatja a kutya oldalát, és intéssel jelzi neki, hogy nyugodtan menjen oda, az közelebb is ólálkodik, és először csak finoman bepróbálkozik egy kis szaglálódással, de nem akarja megijeszteni a fiatal társát, letámadni pedig főleg nem.*
-Mi a neve a kutyusnak? *Learon is beszédbe elegyedik a barátjával, hiszen pont őt kereste, mikor idejött.*
4556. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-06-11 09:00:25
Üzenet elküldve: 2020-06-11 09:00:25
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 217
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 217
Játékstílus: Szelíd
//Ősök útja//
//A hozzászólás 16+ elemeket tartalmaz//
*A két haramia befejezi az italt, miközben Yagnar beszél, majd karba tett kézzel hallgatják, elmosódott tetoválásaik csak úgy repednek az izmok felett, mikor az egyik elmorran.*
-Félreértesz cimbora. Nekünk a szállítmány kell, se több, se kevesebb. Aztán olyanra hogy bízzuk, aki talán már az ősök csarnokában, vagy a viharok sírjában lesz, vagy hogy hívják nálatok azt, mikor a seggedbe áll a vasvilla?
*Néz kicsit kérdőn Yagnarra, úgy tűnik tényleg érdekli azt, hogy mi is történik a fosztogatás közben elhunytakkal, ha az illető tharg volt.
Egy pillanatra a másikra néz, aki biccent valamit egy szót mondva.*
-A csibék.
*A másik megvakarja szakállát, aztán Yagnarra néz.*
-De egye patkány...
A csibéket itt hagyjuk nektek. Jó gyerekek, de egy feltételünk van.
A Vihar Fiai külön csapatot alkotnak, amit megfognak, amire ráhugyoznak, amibe a farkukat dugják, az az övék!
*Emeli fel mutatóujját.*
-És senki kedvéért nem ugranak a drahun útjába.
*Zárja szavait, aztán a környéken gyülekező harcias hölgyeményekre néz.*
-Kivéve persze ha lenge ingben szépen mosolyognak rájuk.
*Vigyorog egyenként minden jelenlevő tharg erőket erősíteni, vagy éppen nem erősíteni kívánó hölgy képébe.*
-De! Egy feltételem van. Minden másik tharg vezérnek is add át a hírt ott fent!
*Mutat el a fogadó falának kővár felőli irányába. Láthatólag nincs teljesen tisztában a helyi erőviszonyokkal.*
-Annak a Kagan nevű nagy harcosnak is. Aztán veletek tart mind a tíz csibénk, egy kicsit kapirgálni, heh.
*Göcög a saját szójátékán, aztán feláll a székből és kezet nyújt Yagnar irányába.*
//A hozzászólás 16+ elemeket tartalmaz//
*A két haramia befejezi az italt, miközben Yagnar beszél, majd karba tett kézzel hallgatják, elmosódott tetoválásaik csak úgy repednek az izmok felett, mikor az egyik elmorran.*
-Félreértesz cimbora. Nekünk a szállítmány kell, se több, se kevesebb. Aztán olyanra hogy bízzuk, aki talán már az ősök csarnokában, vagy a viharok sírjában lesz, vagy hogy hívják nálatok azt, mikor a seggedbe áll a vasvilla?
*Néz kicsit kérdőn Yagnarra, úgy tűnik tényleg érdekli azt, hogy mi is történik a fosztogatás közben elhunytakkal, ha az illető tharg volt.
Egy pillanatra a másikra néz, aki biccent valamit egy szót mondva.*
-A csibék.
*A másik megvakarja szakállát, aztán Yagnarra néz.*
-De egye patkány...
A csibéket itt hagyjuk nektek. Jó gyerekek, de egy feltételünk van.
A Vihar Fiai külön csapatot alkotnak, amit megfognak, amire ráhugyoznak, amibe a farkukat dugják, az az övék!
*Emeli fel mutatóujját.*
-És senki kedvéért nem ugranak a drahun útjába.
*Zárja szavait, aztán a környéken gyülekező harcias hölgyeményekre néz.*
-Kivéve persze ha lenge ingben szépen mosolyognak rájuk.
*Vigyorog egyenként minden jelenlevő tharg erőket erősíteni, vagy éppen nem erősíteni kívánó hölgy képébe.*
-De! Egy feltételem van. Minden másik tharg vezérnek is add át a hírt ott fent!
*Mutat el a fogadó falának kővár felőli irányába. Láthatólag nincs teljesen tisztában a helyi erőviszonyokkal.*
-Annak a Kagan nevű nagy harcosnak is. Aztán veletek tart mind a tíz csibénk, egy kicsit kapirgálni, heh.
*Göcög a saját szójátékán, aztán feláll a székből és kezet nyújt Yagnar irányába.*
4555. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-06-09 12:41:35
Üzenet elküldve: 2020-06-09 12:41:35
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Ősök útja//
* Ellavear kétségei kezdenek szertefoszlani, ahogy egyre több alak áll az ügy mellé ily rövid idő alatt. Lehetséges volna, hogy most fordul a szerencséje? Éppen itt, ahol nem is kereste. A nő nem áll ellen, hagyja, hogy az események sodrása magával ragadja. Együtt emeli magasba kupáját a sós vízről érkezetekkel, majd bátorító mosollyal nyugtázza Renna elhatározását.*
- Hallottátok, az ajánlat elhangzott.* nyugtázza Yagnar szavait, ujjai közt egy rakoncátlan fekete tincset tekergetve, mely hajzatához tartozik. Sötét pillantása ezután a maszkos nő irányába vándorol. Kíváncsi Ugghash'had is elkötelezi-e magát az ügy mellett.*
* Ellavear kétségei kezdenek szertefoszlani, ahogy egyre több alak áll az ügy mellé ily rövid idő alatt. Lehetséges volna, hogy most fordul a szerencséje? Éppen itt, ahol nem is kereste. A nő nem áll ellen, hagyja, hogy az események sodrása magával ragadja. Együtt emeli magasba kupáját a sós vízről érkezetekkel, majd bátorító mosollyal nyugtázza Renna elhatározását.*
- Hallottátok, az ajánlat elhangzott.* nyugtázza Yagnar szavait, ujjai közt egy rakoncátlan fekete tincset tekergetve, mely hajzatához tartozik. Sötét pillantása ezután a maszkos nő irányába vándorol. Kíváncsi Ugghash'had is elkötelezi-e magát az ügy mellett.*
4554. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-06-07 10:00:01
Üzenet elküldve: 2020-06-07 10:00:01
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//A kígyós meg a kígyós//
*Minthogy a nagyobb társaság érkeztét ő is látja, még szerencsének is tartja, így a pultosnak nincs ideje velük behatóbban foglalkozni, törődhet a dolgával. Bár az előtte ülő férfi kibontakozó szemérmetlen és pofátlanul magabiztos viselkedése kicsit már kezdi aggasztani, de még mindig ő a legjobb esélye, hogy a közeljövőben a városba betehesse a lábát.*
-Nagyon megértő? Nocsak… Ez felettébb meglepő, kevés az igazán megértő férfi a világon. *Állapítja meg, bár még ő sem hiszi el, amit mond sajnos pedig ezt talán leolvasható még az arcáról is, hogy szinte gúnyolódik a két összeférhetetlen fogalommal. ~Nevetséges! Mindig azzal jönnek, bármi is van, megoldjuk, aztán mikor meglátják a fejem káromkodni meg hátrálni kezdenek. A pofám leszakad komolyan! ~ Dől hátra a székében és erre már neki is innia kell, de lehetőleg fenékig a poharat. Az nem meglepő, hogy megered a nyelve, főleg ha botorságokat kell beszélni, abból sose lehet baj, esetleg bolondnak nézik, de még az is sokkal jobb, mintha tudnák az igazat általában.*
-Igen, milyen kár. *Teszi hozzá, bár a kivitelezés már annyira nem izgatja a fantáziáját.*
-Nem hiszem, hogy ennek a furcsa kísérletnek lenne bármennyi tudományos értéke is, talán egyesek még erkölcstelennek is találnák és elégetnék, ha lejegyezné. *Mutat rá, az ő köreiben, ahol anno mozgott a családjával együtt, bizony ez várt volna egy ilyen kezdeményezésre. Lassan felfogja, hogy az irónia ezen a helyzeten mit sem használ, így talán pontosabban és őszintébben kéne fogalmaznia, főleg ha még akar valamit is a férfitől.*
-Milyen zavarba ejtő helyzetre gondol? Mert az lesz, ne legyen kétsége felőle. *Mert ő bizonyos, hogy elő fog állni, bár egyelőre mind a kettejüknek más szituáció lebeg a szeme előtt a „zavarba ejtő helyzet” fogalmát kiejtve, ezt biztosan tudja. De nem árt képet alkotni a másik elképzeléséről se, hogy tudj,a mit várjon később. Majd fény derül a szerencsétlen helyzetre, ami folytán ő ide került a város helyett, ez pedig nem kicsit bosszantja. Azonban nem kell csalódnia a nemes lovagiasságában, mindjárt lecsap a helyzetre, hogy magát megmentőként állíthassa be.*
-Elfogadom a segítségét. *Ő meg aztán hülye lenne kihagyni a dolgot. Persze megvárja, míg a másik is szépen komótosan elfogyasztja az előtte lévő pohár tartalmát, csak aztán áll fel. Már kezdi feszélyezni a tömeg, mert sosem tudhatja, mikor tűnik fel valakinek a csuklyája furcsa mozgása vagy mikor találkozik rég nem látott ismerőssel.*
-Akkor… *Áll fel és veszi elő a zsebéből a kapott szobakulcsot, hogy leellenőrizze a számát, közben elindul a szobák felé, remélve, hogy a férfi követi a megbeszéltek alapján.*
*Minthogy a nagyobb társaság érkeztét ő is látja, még szerencsének is tartja, így a pultosnak nincs ideje velük behatóbban foglalkozni, törődhet a dolgával. Bár az előtte ülő férfi kibontakozó szemérmetlen és pofátlanul magabiztos viselkedése kicsit már kezdi aggasztani, de még mindig ő a legjobb esélye, hogy a közeljövőben a városba betehesse a lábát.*
-Nagyon megértő? Nocsak… Ez felettébb meglepő, kevés az igazán megértő férfi a világon. *Állapítja meg, bár még ő sem hiszi el, amit mond sajnos pedig ezt talán leolvasható még az arcáról is, hogy szinte gúnyolódik a két összeférhetetlen fogalommal. ~Nevetséges! Mindig azzal jönnek, bármi is van, megoldjuk, aztán mikor meglátják a fejem káromkodni meg hátrálni kezdenek. A pofám leszakad komolyan! ~ Dől hátra a székében és erre már neki is innia kell, de lehetőleg fenékig a poharat. Az nem meglepő, hogy megered a nyelve, főleg ha botorságokat kell beszélni, abból sose lehet baj, esetleg bolondnak nézik, de még az is sokkal jobb, mintha tudnák az igazat általában.*
-Igen, milyen kár. *Teszi hozzá, bár a kivitelezés már annyira nem izgatja a fantáziáját.*
-Nem hiszem, hogy ennek a furcsa kísérletnek lenne bármennyi tudományos értéke is, talán egyesek még erkölcstelennek is találnák és elégetnék, ha lejegyezné. *Mutat rá, az ő köreiben, ahol anno mozgott a családjával együtt, bizony ez várt volna egy ilyen kezdeményezésre. Lassan felfogja, hogy az irónia ezen a helyzeten mit sem használ, így talán pontosabban és őszintébben kéne fogalmaznia, főleg ha még akar valamit is a férfitől.*
-Milyen zavarba ejtő helyzetre gondol? Mert az lesz, ne legyen kétsége felőle. *Mert ő bizonyos, hogy elő fog állni, bár egyelőre mind a kettejüknek más szituáció lebeg a szeme előtt a „zavarba ejtő helyzet” fogalmát kiejtve, ezt biztosan tudja. De nem árt képet alkotni a másik elképzeléséről se, hogy tudj,a mit várjon később. Majd fény derül a szerencsétlen helyzetre, ami folytán ő ide került a város helyett, ez pedig nem kicsit bosszantja. Azonban nem kell csalódnia a nemes lovagiasságában, mindjárt lecsap a helyzetre, hogy magát megmentőként állíthassa be.*
-Elfogadom a segítségét. *Ő meg aztán hülye lenne kihagyni a dolgot. Persze megvárja, míg a másik is szépen komótosan elfogyasztja az előtte lévő pohár tartalmát, csak aztán áll fel. Már kezdi feszélyezni a tömeg, mert sosem tudhatja, mikor tűnik fel valakinek a csuklyája furcsa mozgása vagy mikor találkozik rég nem látott ismerőssel.*
-Akkor… *Áll fel és veszi elő a zsebéből a kapott szobakulcsot, hogy leellenőrizze a számát, közben elindul a szobák felé, remélve, hogy a férfi követi a megbeszéltek alapján.*
4553. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-06-02 16:42:21
Üzenet elküldve: 2020-06-02 16:42:21
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 87
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 87
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Túlórázás//
*Fint hanyatt fekszik, és a padló rohadtul nyomja a hátát. Eddig ez fel se tűnt volna, most viszont úgy érzi, minden érzéke kezd kiélesedni, és ezek az apró, általában nem bosszantó dolgok különösen nagy jelentőséggel bírnak. Például az is, hogy a dereka mennyire megfásult a zsoldosélet során.
Puff. Egy újabb adag hamu pottyan feje mellé a földre, és a füst, mintha nem is az ő szájából származna, bájos kis indákkal kígyózik a mennyezet felé. Fint elképzeli, milyen lehet ez az egész fordítva, ha minden lent lenne, és ő lenne fent, a mennyezeten. Egy kicsit bele is szédül a gondolatba. A bútorok csak úgy kopp, kopp, kopp, potyognának alá a mélybe. Esti cipőjének a koppanása is beleillik ebbe az éber álomba, furcsán, mintha sokkal valóságosabb lenne az elképzelteknél. Szó szerint visszarántja a földre. Elképzeli a lábat, de nem mer ránézni.*
- Nem fázol, Estanellaria? *Kérdezi, és felnevet, mert visszahallja saját gondolatát. Pedig nem akarta feltétlenül kimondani, vagy még nem döntötte el.* Az a szoknya, meg azok a csizmák… Nem fázol?
*Fint most már tudja, hogy vigyáznia kell arra, milyen gondolatokat enged ki a száján, mert a szavak néha csak úgy a világba szaladnak. Pedig az is kikívánkozna, hogy ő fázik a padlón, hogy az üresség belül nagyon hideg, és eléggé borzongatja. Esti kérdése összefolyik a sajátjával. Mit akar? Mit akar? Megnézi magának a szivart az ujjai között, aminek már legalább a fele elégett. Jó gyorsan esett neki, az egyszer biztos. Elnyomja a végét a padlón, és eldobja oldalra, ezzel is mintegy válaszolva a kérdésre, hogy nem ezt akarja.*
- Meg akarok dögleni. *Nyújtózik egy kényelmeset, és a karjait a feje alá teszi.* És te megölsz. A lábaddal, meg a szemeddel, meg a száddal. *Szorosan lehunyja a szemét, nehogy akár egy pillantást is kelljen vetnie a veszélyes méregre, de aztán fél szemmel csak cinkosan odasandít a lányra. A szeme mosolyog.*
//Túlórázás//
*Fint hanyatt fekszik, és a padló rohadtul nyomja a hátát. Eddig ez fel se tűnt volna, most viszont úgy érzi, minden érzéke kezd kiélesedni, és ezek az apró, általában nem bosszantó dolgok különösen nagy jelentőséggel bírnak. Például az is, hogy a dereka mennyire megfásult a zsoldosélet során.
Puff. Egy újabb adag hamu pottyan feje mellé a földre, és a füst, mintha nem is az ő szájából származna, bájos kis indákkal kígyózik a mennyezet felé. Fint elképzeli, milyen lehet ez az egész fordítva, ha minden lent lenne, és ő lenne fent, a mennyezeten. Egy kicsit bele is szédül a gondolatba. A bútorok csak úgy kopp, kopp, kopp, potyognának alá a mélybe. Esti cipőjének a koppanása is beleillik ebbe az éber álomba, furcsán, mintha sokkal valóságosabb lenne az elképzelteknél. Szó szerint visszarántja a földre. Elképzeli a lábat, de nem mer ránézni.*
- Nem fázol, Estanellaria? *Kérdezi, és felnevet, mert visszahallja saját gondolatát. Pedig nem akarta feltétlenül kimondani, vagy még nem döntötte el.* Az a szoknya, meg azok a csizmák… Nem fázol?
*Fint most már tudja, hogy vigyáznia kell arra, milyen gondolatokat enged ki a száján, mert a szavak néha csak úgy a világba szaladnak. Pedig az is kikívánkozna, hogy ő fázik a padlón, hogy az üresség belül nagyon hideg, és eléggé borzongatja. Esti kérdése összefolyik a sajátjával. Mit akar? Mit akar? Megnézi magának a szivart az ujjai között, aminek már legalább a fele elégett. Jó gyorsan esett neki, az egyszer biztos. Elnyomja a végét a padlón, és eldobja oldalra, ezzel is mintegy válaszolva a kérdésre, hogy nem ezt akarja.*
- Meg akarok dögleni. *Nyújtózik egy kényelmeset, és a karjait a feje alá teszi.* És te megölsz. A lábaddal, meg a szemeddel, meg a száddal. *Szorosan lehunyja a szemét, nehogy akár egy pillantást is kelljen vetnie a veszélyes méregre, de aztán fél szemmel csak cinkosan odasandít a lányra. A szeme mosolyog.*
4552. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-06-02 15:58:31
Üzenet elküldve: 2020-06-02 15:58:31
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 68
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 68
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Ősök útja//
*Számára kielégítő válaszokkal látja el a csapat, s nem tudja titkolni tetszését, amely egy széles vigyor kíséretében ül ki arcára. Érti ő a szavakat, nagyon is, tudja, hogy mit jelent, ha az istenek szomjasak. S bár Yagnar az Ősök szelleméről beszél, Renna tudja, hogy valójában a Puszta Szellemére céloz, csak ő éppen ezen a néven ismeri a Védelmezőt. A barbár lánynak már kiskorától kezdve mondogatták, hogy megérintette őt a Szellem, s nagy tettekre hivatott, győztes és bőséges jutalmat ígérő csatákba fogja vezetni törzsét. Jósoltak neki fűt-fát, gazdagságot, hírnevet, de mind ez úgy tűnt, semmivé lett azzal a pillanattal, ahogy megszületett fejében az a végzetes döntés, hogy maga mögött hagyja a népét, s messzire elvándorol a pusztáról. De talán az istenek megtartják ígéretüket, csak egészen másképp, más úton vezetve Rennát.
Figyelmesen hallgatja hát a vezér minden szavát, s az érdekes párbeszédet, amit a két friss jövevénnyel folytat. Nem tagadhatja, a férfi lelkesítő szavai valami egészen furcsa érzelemáradatot indítanak meg benne. Akkor érzett utoljára hasonlót, amikor legutolsó csatájába vágtatott. Amikor megszólal a vadak kürtje, s csatakiáltásuk megrengeti a végtelen síkságot, s felpezsdül az ember vére, olyan földöntúli lelkesedést és vérszomjat érez, amelyet csak a Háború Anyja olthatott belé, ezzel jelezve, hogy áldását és segítségét adja a közelgő harcra.*
- Tudod mit? Engem meggyőztél. Tiéd az íjam.
* Csap az asztalra szinte gyermeki lelkesedéssel, majd ünnepélyesen felhörpinti a maradék sört, elégedetten megnyalva szája szélét. Majd ismét végighordozza érdeklődő tekintetét a cifra társaságon, s enyhén felhúzott szemöldökkel vár a többiek válaszára. Ha már belevágja magát egy ismeretlen kalandba, kíváncsi arra, kik gondolkodnak még hasonlóképpen, s kik lesznek esetleg a jövőbeni bajtársai.*
*Számára kielégítő válaszokkal látja el a csapat, s nem tudja titkolni tetszését, amely egy széles vigyor kíséretében ül ki arcára. Érti ő a szavakat, nagyon is, tudja, hogy mit jelent, ha az istenek szomjasak. S bár Yagnar az Ősök szelleméről beszél, Renna tudja, hogy valójában a Puszta Szellemére céloz, csak ő éppen ezen a néven ismeri a Védelmezőt. A barbár lánynak már kiskorától kezdve mondogatták, hogy megérintette őt a Szellem, s nagy tettekre hivatott, győztes és bőséges jutalmat ígérő csatákba fogja vezetni törzsét. Jósoltak neki fűt-fát, gazdagságot, hírnevet, de mind ez úgy tűnt, semmivé lett azzal a pillanattal, ahogy megszületett fejében az a végzetes döntés, hogy maga mögött hagyja a népét, s messzire elvándorol a pusztáról. De talán az istenek megtartják ígéretüket, csak egészen másképp, más úton vezetve Rennát.
Figyelmesen hallgatja hát a vezér minden szavát, s az érdekes párbeszédet, amit a két friss jövevénnyel folytat. Nem tagadhatja, a férfi lelkesítő szavai valami egészen furcsa érzelemáradatot indítanak meg benne. Akkor érzett utoljára hasonlót, amikor legutolsó csatájába vágtatott. Amikor megszólal a vadak kürtje, s csatakiáltásuk megrengeti a végtelen síkságot, s felpezsdül az ember vére, olyan földöntúli lelkesedést és vérszomjat érez, amelyet csak a Háború Anyja olthatott belé, ezzel jelezve, hogy áldását és segítségét adja a közelgő harcra.*
- Tudod mit? Engem meggyőztél. Tiéd az íjam.
* Csap az asztalra szinte gyermeki lelkesedéssel, majd ünnepélyesen felhörpinti a maradék sört, elégedetten megnyalva szája szélét. Majd ismét végighordozza érdeklődő tekintetét a cifra társaságon, s enyhén felhúzott szemöldökkel vár a többiek válaszára. Ha már belevágja magát egy ismeretlen kalandba, kíváncsi arra, kik gondolkodnak még hasonlóképpen, s kik lesznek esetleg a jövőbeni bajtársai.*
4551. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-06-01 03:50:53
Üzenet elküldve: 2020-06-01 03:50:53
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 213
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 213
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Ősök útja//
-Renna. *Visszhangozza a nevet, szemeit pedig a lányra függeszti. Egy hosszú pillanatig egy árva szót sem szól, de végül ünnepélyesen bólint.* -Üdv néked és jól mondod. *Követve a többiek tekintetét maga is a parázsló tűzbe mered, majd hümmögve végigsimít sűrű szakállán.* -Az Ősök szelleme senkit sem vezet thargföldre véletlen. Még akkor sem, ha ez a Ti szemetekben holmi asszonyi babonának tűnhet csupán.
*Gondolataiba merülve járatja körbe tekintetét az egybegyűlteken. Felesleges lenne bármit is feltételeznie róluk. A hűség és bajtársiasság órája még nem jött el. Rövidesen azonban próbát fog állni, efelől semmi kétsége.*
-A mi isteneink mindig szomjasak. *Fordul meg Ellavear szavaira, szakálla mögött különös somolygással. Szórakozottan paskolja meg a derekán lógó fokos nyelét, végül a két tengerész felé fordul.
Figyelmesen hallgatja a szavaikat, arcáról nehezen lehetne leolvasni, mit is gondol erről az egészről. A mondókájuk végén azonban nagyot bólint, szemmel láthatóan érti, miről is van szó.*
-Néhány hat, azt mondod? Nos, Thargföldön nem gördül át szekér úgy, hogy a Vashegy azt észre ne vegye.
*Lassan sétál a kandalló mellé, majd magához veszi a tűzrakó mellé támasztott piszkavasat. Addig birizgálja vele a parazsat, míg újra lángnyelvek nem csapnak fel belőle, óvatosan nyaldosva az elszenesedett fahasábokat.*
-Mondom, mit ajánlok. Mi itt a barátaimmal, no meg aki csatlakozni kíván... *Pillant jelzésértékűen Rennára és Ugghash'hadra.* -Némi zsákmányra óhajtunk szert tenni maholnap. A zsíros földek övezte falvak Arthenior felé hosszú évek óta háborítatlanok. Nem árt emlékeztetni őket, kik is a szomszédaik. Ahogy atyáink tették. *Apró, furcsa mosoly villan arcán, de hamar a tárgyra tér.*
-Tartsatok velünk és hozzatok magatokkal annyi harcost, amennyi csak bírtok. Minket nem kötnek paktumok, szövetségek, szerződések... Lángba borítjuk az egész vidéket, ha a szükség úgy hozza. A zsákmányon is osztozunk. Cserébe...
*Emeli fel mutatóujját szavai komolyságát alátámasztandó.* -Segítünk elintézni a karaván dolgát. Így mindannyian jól lakunk.
*Széttárja karjait, borostyánszín tekintetét pedig a szószátyárra függeszti.*
-Mit szóltok?! *Szólal meg néhány pillanat múlva emelt hangon. Szavait nem csak a kettősnek intézi, de társaihoz is.*
-Renna. *Visszhangozza a nevet, szemeit pedig a lányra függeszti. Egy hosszú pillanatig egy árva szót sem szól, de végül ünnepélyesen bólint.* -Üdv néked és jól mondod. *Követve a többiek tekintetét maga is a parázsló tűzbe mered, majd hümmögve végigsimít sűrű szakállán.* -Az Ősök szelleme senkit sem vezet thargföldre véletlen. Még akkor sem, ha ez a Ti szemetekben holmi asszonyi babonának tűnhet csupán.
*Gondolataiba merülve járatja körbe tekintetét az egybegyűlteken. Felesleges lenne bármit is feltételeznie róluk. A hűség és bajtársiasság órája még nem jött el. Rövidesen azonban próbát fog állni, efelől semmi kétsége.*
-A mi isteneink mindig szomjasak. *Fordul meg Ellavear szavaira, szakálla mögött különös somolygással. Szórakozottan paskolja meg a derekán lógó fokos nyelét, végül a két tengerész felé fordul.
Figyelmesen hallgatja a szavaikat, arcáról nehezen lehetne leolvasni, mit is gondol erről az egészről. A mondókájuk végén azonban nagyot bólint, szemmel láthatóan érti, miről is van szó.*
-Néhány hat, azt mondod? Nos, Thargföldön nem gördül át szekér úgy, hogy a Vashegy azt észre ne vegye.
*Lassan sétál a kandalló mellé, majd magához veszi a tűzrakó mellé támasztott piszkavasat. Addig birizgálja vele a parazsat, míg újra lángnyelvek nem csapnak fel belőle, óvatosan nyaldosva az elszenesedett fahasábokat.*
-Mondom, mit ajánlok. Mi itt a barátaimmal, no meg aki csatlakozni kíván... *Pillant jelzésértékűen Rennára és Ugghash'hadra.* -Némi zsákmányra óhajtunk szert tenni maholnap. A zsíros földek övezte falvak Arthenior felé hosszú évek óta háborítatlanok. Nem árt emlékeztetni őket, kik is a szomszédaik. Ahogy atyáink tették. *Apró, furcsa mosoly villan arcán, de hamar a tárgyra tér.*
-Tartsatok velünk és hozzatok magatokkal annyi harcost, amennyi csak bírtok. Minket nem kötnek paktumok, szövetségek, szerződések... Lángba borítjuk az egész vidéket, ha a szükség úgy hozza. A zsákmányon is osztozunk. Cserébe...
*Emeli fel mutatóujját szavai komolyságát alátámasztandó.* -Segítünk elintézni a karaván dolgát. Így mindannyian jól lakunk.
*Széttárja karjait, borostyánszín tekintetét pedig a szószátyárra függeszti.*
-Mit szóltok?! *Szólal meg néhány pillanat múlva emelt hangon. Szavait nem csak a kettősnek intézi, de társaihoz is.*
4550. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-06-01 02:05:30
Üzenet elküldve: 2020-06-01 02:05:30
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 21
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 21
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//A kígyós meg a kígyós//
//A hozzászólás 16+ jelentet tartalmaz!//
*Zaejn is felfigyel a hirtelen érkezett vendégseregre, de csak éppen egy pillanatig hordozza végig rajtuk kritikus tekintetét. Egy barbárnak tűnő figura számtalan nővel körülvéve, és másra sem tud gondolni, mint arra, hogy Yagnar szép kis háremet szerzett magának, és mivel a hölgyek célját nem ismeri - és nem is érdekli - ezért alkalma sincs kineveti a csapat fehérnépet, és helyette foglalkozhat a különleges lánnyal.*
- El van nézve.
*Mondja továbbra is gusztustalan önbizalommal, és önelégült mosollyal arcán.*
- Nagyon megértő tudok lenni, szóval bátran ismerkedjen csak a helyzettel.
*Teszi még hozzá, és borának lötykölésébe kezd, miközben a pohárban nézegeti a folyadék felszínén megcsillanó fényeket, és az ital vöröses színének szépségét. Azt viszont örömmel tapasztalja, hogy különleges asztaltársa mintha kezdene felengedni, erre pedig abból következtet, hogy kissé megered annak nyelve az óriás nő témájának fejtegetése közben.*
- Milyen kár, hogy nincs éppen kéznél egy óriás asszony sem, hogy próbát tegyünk ezekkel. Bizonyosan érdekes tapasztalás lenne.
*Teszi hozzá Asztéyriaa hosszas, minden részletre kitérő okfejtése után.*
- Ó, tudtam én. Végig éreztem ezt, de örülök, hogy végső soron sikerül, mert még a végén zavarba ejtő helyzet alakulna ki. Azt pedig nem szeretnénk, ugyebár.
*Persze hogy ki jönne zavarba Zaejn fejében lévő képtől, az már egy másik kérdés, mert annyi bizonyos, hogy ő nem és az is, hogy Aszté próbálkozása a szarvának letörésére sikertelennek bizonyul.*
- Ó, ez milyen sajnálatos. Még szerencse, hogy itt vagyok, hogy megmentsem.
*Töretlenül apró mosoly pihen ajkain, elég sunyin ahhoz, hogy ne legyen túlzottan zavaró, de elég egyértelmű, hogy Aszté sejthesse meghívása milyen irányba vitte el gondolatait. Illetve eddig is többnyire abban az irányban kalandoztak azok.*
- Örömmel.
*Feleli, de egyelőre nem mozdul, hagyja, hogy az első lépést Aszté tegye meg, aki talán még szívesebben ücsörögne, és meginná az utolsó kortyokat is a borból. Ha nem, úgy természetesen követni fogja. Mivel már többnyire tervei megvalósításán jár az esze, ami forrósággal tölti el bizonyos részét, ezért ez segít elhessegetni a kétségeket, amit az újból megmozdult csuklya esetleg keltene benne.*
//A hozzászólás 16+ jelentet tartalmaz!//
*Zaejn is felfigyel a hirtelen érkezett vendégseregre, de csak éppen egy pillanatig hordozza végig rajtuk kritikus tekintetét. Egy barbárnak tűnő figura számtalan nővel körülvéve, és másra sem tud gondolni, mint arra, hogy Yagnar szép kis háremet szerzett magának, és mivel a hölgyek célját nem ismeri - és nem is érdekli - ezért alkalma sincs kineveti a csapat fehérnépet, és helyette foglalkozhat a különleges lánnyal.*
- El van nézve.
*Mondja továbbra is gusztustalan önbizalommal, és önelégült mosollyal arcán.*
- Nagyon megértő tudok lenni, szóval bátran ismerkedjen csak a helyzettel.
*Teszi még hozzá, és borának lötykölésébe kezd, miközben a pohárban nézegeti a folyadék felszínén megcsillanó fényeket, és az ital vöröses színének szépségét. Azt viszont örömmel tapasztalja, hogy különleges asztaltársa mintha kezdene felengedni, erre pedig abból következtet, hogy kissé megered annak nyelve az óriás nő témájának fejtegetése közben.*
- Milyen kár, hogy nincs éppen kéznél egy óriás asszony sem, hogy próbát tegyünk ezekkel. Bizonyosan érdekes tapasztalás lenne.
*Teszi hozzá Asztéyriaa hosszas, minden részletre kitérő okfejtése után.*
- Ó, tudtam én. Végig éreztem ezt, de örülök, hogy végső soron sikerül, mert még a végén zavarba ejtő helyzet alakulna ki. Azt pedig nem szeretnénk, ugyebár.
*Persze hogy ki jönne zavarba Zaejn fejében lévő képtől, az már egy másik kérdés, mert annyi bizonyos, hogy ő nem és az is, hogy Aszté próbálkozása a szarvának letörésére sikertelennek bizonyul.*
- Ó, ez milyen sajnálatos. Még szerencse, hogy itt vagyok, hogy megmentsem.
*Töretlenül apró mosoly pihen ajkain, elég sunyin ahhoz, hogy ne legyen túlzottan zavaró, de elég egyértelmű, hogy Aszté sejthesse meghívása milyen irányba vitte el gondolatait. Illetve eddig is többnyire abban az irányban kalandoztak azok.*
- Örömmel.
*Feleli, de egyelőre nem mozdul, hagyja, hogy az első lépést Aszté tegye meg, aki talán még szívesebben ücsörögne, és meginná az utolsó kortyokat is a borból. Ha nem, úgy természetesen követni fogja. Mivel már többnyire tervei megvalósításán jár az esze, ami forrósággal tölti el bizonyos részét, ezért ez segít elhessegetni a kétségeket, amit az újból megmozdult csuklya esetleg keltene benne.*
4549. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-05-31 16:54:43
Üzenet elküldve: 2020-05-31 16:54:43
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 217
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 217
Játékstílus: Szelíd
//Ősök útja//
*A két "úriember" szeme felcsillan a beszélgetés hallatán, az pedig, hogy italt is kínálnak nekik elég, hogy két széket is odahúzzanak, miközben felelnek a hozzájuk intézett kérdésekre.*
-A karjaink.
*Csapkodja meg tetovált karjait a főnöknek kinéző hangosabb tengerész legény. A több vezér lehetőségének hallatán azonban elbizonytalanodik.*
-Azt amelyik a vár fokáról parancsol a thargoknak. Te volnál az?
*Kérdezi kicsit összehúzva szemeit.*
-De talán mindegy is, a Vihar szakállára! Ha megszomjaztak az istenek, hát... Igyunk értük!
*Kortyol bele az italba, ami eddigre ér oda hozzá. Bizony ez megereszti a nyelvét.*
-Munkánk az van dögivel, azügyben is jöttünk.
*Szólal meg a másik, míg társa iszik.*
-Van egy munka, amit földön kéne elintézni. Amolyan...
*Itt átveszi az előző.*
-A helyzet az, hogy Arthenior lepatkált a Patkányokkal.
*Nyögi és megtörli arcát kézfejével.*
-És egy karaván fog itt elhaladni pár haton belül. Valamiféle szobrot szállítanak.
*Legyint.*
-A lényeg, hogy nem játszanak szép játékot.
*Lehalkítja hangját.*
-Nem hagyják a Fívéreimet... Hogy végezzék a munkájukat. Apánk nagyon dühös.
*Mormogja.*
-Így ha netán... Történne valami a szállítmánnyal, akár két tömböt is adna érte az öreg.
*Lögyböli meg sörének maradékát a korsója alján.*
-Jómagam inkább a világot jelentő deszkákon maradnék.
*Hunyorít Yagnarra a szószátyárabbik.*
-De haljam, talán egy tharg vezér tud érdekesebb és jövedelmezőbb munkát, mint a vihar egy fia?!
*Be nem mutatkoznak. A világban ahonnan jönnek kevés jelentősége van a neveknek, amíg az ember nem lesz kapitány. Addig csak egy szablya, vagy két ügyes kéz a vitorla kötelének, ahogyan maga Yagnar is mondta.*
*A két "úriember" szeme felcsillan a beszélgetés hallatán, az pedig, hogy italt is kínálnak nekik elég, hogy két széket is odahúzzanak, miközben felelnek a hozzájuk intézett kérdésekre.*
-A karjaink.
*Csapkodja meg tetovált karjait a főnöknek kinéző hangosabb tengerész legény. A több vezér lehetőségének hallatán azonban elbizonytalanodik.*
-Azt amelyik a vár fokáról parancsol a thargoknak. Te volnál az?
*Kérdezi kicsit összehúzva szemeit.*
-De talán mindegy is, a Vihar szakállára! Ha megszomjaztak az istenek, hát... Igyunk értük!
*Kortyol bele az italba, ami eddigre ér oda hozzá. Bizony ez megereszti a nyelvét.*
-Munkánk az van dögivel, azügyben is jöttünk.
*Szólal meg a másik, míg társa iszik.*
-Van egy munka, amit földön kéne elintézni. Amolyan...
*Itt átveszi az előző.*
-A helyzet az, hogy Arthenior lepatkált a Patkányokkal.
*Nyögi és megtörli arcát kézfejével.*
-És egy karaván fog itt elhaladni pár haton belül. Valamiféle szobrot szállítanak.
*Legyint.*
-A lényeg, hogy nem játszanak szép játékot.
*Lehalkítja hangját.*
-Nem hagyják a Fívéreimet... Hogy végezzék a munkájukat. Apánk nagyon dühös.
*Mormogja.*
-Így ha netán... Történne valami a szállítmánnyal, akár két tömböt is adna érte az öreg.
*Lögyböli meg sörének maradékát a korsója alján.*
-Jómagam inkább a világot jelentő deszkákon maradnék.
*Hunyorít Yagnarra a szószátyárabbik.*
-De haljam, talán egy tharg vezér tud érdekesebb és jövedelmezőbb munkát, mint a vihar egy fia?!
*Be nem mutatkoznak. A világban ahonnan jönnek kevés jelentősége van a neveknek, amíg az ember nem lesz kapitány. Addig csak egy szablya, vagy két ügyes kéz a vitorla kötelének, ahogyan maga Yagnar is mondta.*
4548. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-05-31 00:48:13
Üzenet elküldve: 2020-05-31 00:48:13
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 5
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 5
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Ősök útja//
*Közben új társaságuk is akad, akik ránézésre tökéletesen alkalmasak arra, hogy beteljesítsék Yagnar tervét, amit nem is rejt véka alá: hogy vért kell ontaniuk. Minden a logika medrében halad, egy tharg harcos erőket fogad fel a célja beteljesítéséhez, mindezt valamilyen ősökkel kapcsolatos köntösbe bugyolálva. A nőnek nem számít az indíttatás, ő a lényegre koncentrál, sokkal jobban érdeklik a miértek. Reméli, hogy Yagnar megválaszolja Renna kérdését, ugyanis ő maga inkább a megfigyelésben jeleskedik, nem kérdezget. Most sem: a maszk sötét rejtekéből titokban inkább sorra veszi az érkezőket. Megfordul a fejében az is, mennyire lehetnek hűségesek egymáshoz a bajban. Mérlegel, de nem ítélkezik, nincs véleménye a helyzetről, amíg nem válik egyértelművé.
Talán az egyetlen dolog, amely megindítja kissé, Renna megjegyzése. A Tűzleány is csak úgy keveredett ide, s a kandalló tüzéből hirtelen egy új szikra pattant, Yagnar lelkesedésében gyökerezve. Azt nem lehetne mondani, hogy véletlen – a tűz természete már csak ilyen, hol itt, hol ott csap fel a világban, lázadások, háborúk, rokonviszályok formájában –, de jelzésértékű attól még lehet. Az emlékek mint megannyi perzselő láng tolulnak a nő elméjébe.*
~ Lehet, hogy a városiaknak igaza volt? Lehet, hogy ami történt, nem véletlen? ~
*Most fény derül rá. Ugghash'had érdeklődve fordul Yagnar felé, és közben a korábban őt fürkésző emberasszony szavain töpreng rezzenéstelenül.*
*Közben új társaságuk is akad, akik ránézésre tökéletesen alkalmasak arra, hogy beteljesítsék Yagnar tervét, amit nem is rejt véka alá: hogy vért kell ontaniuk. Minden a logika medrében halad, egy tharg harcos erőket fogad fel a célja beteljesítéséhez, mindezt valamilyen ősökkel kapcsolatos köntösbe bugyolálva. A nőnek nem számít az indíttatás, ő a lényegre koncentrál, sokkal jobban érdeklik a miértek. Reméli, hogy Yagnar megválaszolja Renna kérdését, ugyanis ő maga inkább a megfigyelésben jeleskedik, nem kérdezget. Most sem: a maszk sötét rejtekéből titokban inkább sorra veszi az érkezőket. Megfordul a fejében az is, mennyire lehetnek hűségesek egymáshoz a bajban. Mérlegel, de nem ítélkezik, nincs véleménye a helyzetről, amíg nem válik egyértelművé.
Talán az egyetlen dolog, amely megindítja kissé, Renna megjegyzése. A Tűzleány is csak úgy keveredett ide, s a kandalló tüzéből hirtelen egy új szikra pattant, Yagnar lelkesedésében gyökerezve. Azt nem lehetne mondani, hogy véletlen – a tűz természete már csak ilyen, hol itt, hol ott csap fel a világban, lázadások, háborúk, rokonviszályok formájában –, de jelzésértékű attól még lehet. Az emlékek mint megannyi perzselő láng tolulnak a nő elméjébe.*
~ Lehet, hogy a városiaknak igaza volt? Lehet, hogy ami történt, nem véletlen? ~
*Most fény derül rá. Ugghash'had érdeklődve fordul Yagnar felé, és közben a korábban őt fürkésző emberasszony szavain töpreng rezzenéstelenül.*
4547. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-05-29 15:44:45
Üzenet elküldve: 2020-05-29 15:44:45
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Ősök útja//
* Ellavear figyelemmel követi a maszkos asszony mozdulatait, amikor az csatlakozik társaságukhoz. Yagnar szavai mosolyt csalnak arcára. Kijutott már neki elégszer a megbánásból, hogy ne tartson tőle. Mesterévé vált a hívatlan gondolatok elnémításának. A hollóhajú némán felemeli kupáját és iszik egy kortyot a thargok vérszomjas isteneire. Ebben a pillanatban tárul ki ismét a fogadó ajtaja. A tengerről idesodródott fickókat is hasonló gyanakvással mustrálja végig, ahogy azt Ugghash'had-dal tette. Őket kevésbé találja félelmetesnek. Okkal vetődtek erre a vidékre, így kíváncsian várja mit felelnek Yagnar ajánlatára.*
- Megszomjaztak az istenek.* feleli Renna kérdésére, majd a tharg vezér felé biccent jelezve a leánynak, hogy tőle várjon bővebb feleletet. Ellában ha merülnek is fel kérdések egyelőre megtartja őket magának.*
A hozzászólás írója (Ellavear Treblinda) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.05.29 15:45:49
* Ellavear figyelemmel követi a maszkos asszony mozdulatait, amikor az csatlakozik társaságukhoz. Yagnar szavai mosolyt csalnak arcára. Kijutott már neki elégszer a megbánásból, hogy ne tartson tőle. Mesterévé vált a hívatlan gondolatok elnémításának. A hollóhajú némán felemeli kupáját és iszik egy kortyot a thargok vérszomjas isteneire. Ebben a pillanatban tárul ki ismét a fogadó ajtaja. A tengerről idesodródott fickókat is hasonló gyanakvással mustrálja végig, ahogy azt Ugghash'had-dal tette. Őket kevésbé találja félelmetesnek. Okkal vetődtek erre a vidékre, így kíváncsian várja mit felelnek Yagnar ajánlatára.*
- Megszomjaztak az istenek.* feleli Renna kérdésére, majd a tharg vezér felé biccent jelezve a leánynak, hogy tőle várjon bővebb feleletet. Ellában ha merülnek is fel kérdések egyelőre megtartja őket magának.*
A hozzászólás írója (Ellavear Treblinda) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.05.29 15:45:49
4546. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-05-29 00:52:49
Üzenet elküldve: 2020-05-29 00:52:49
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 697
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 697
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
//Nyílt//
//Második szál//
//Gyöngyöző homlokok, munkás kezek//
*A kiskutya nem rendelkezik gazdája nyugalmával. Hogy jól ki lett tanítva, azt a hozzáértő láthatja rajta hisz nem kódorog el. Sőt, látva, hogy Trodd leült az asztal alá fekszik, de a kis csillogó gombszemei nagyon figyelnek mindent. Bizony ez számára egy nagyon izgalmas dolog itt még nem járt és sok az idegen. Sőt! Még egy másik kutyát is lát. Na ez már főleg nagy dolog. Föl is kel és néz a gazdájára. A hangos köszöntésre óvatosabb lesz és közelebb húzódik Trodd lábához, aki csak felnéz a söréből rég látott szomszédjára. A köszöntésre nyugodtan válaszol.*
-Adj' isten! Ne hangoskodjék szomszéd! Másokat még zavarunk.
*Miközben beszél egy intésével megnyugtatja Mándlit, aki jól nevelten leül, de nagyon izgatottan kapkodja a kis buksiját, hogy itt mi történik. Hogy nincs baj az biztos hisz a gazdi jelzett, de akkor ez az idegen egy barát? Lehet majd barátkozni? Mi lesz itt te jó ég? Közben Trodd egy szerzetest is megszégyenítő egykedvűséggel válaszol a másik megállapítására.*
-A piacon vettem. Kellet már.
*A másik is tudhatja mekkora segítség egy pásztornak ha van kutyája. Ezzel Trodd is tisztában van hisz ismeri Learont és még annak idején együtt őrizték a nyájat is. A kapott kérdésre bólint.*
-Persze. Még nincsenek abban a korban.
*Vagyis Mándli még kölyök. A másik véletlenül se érezheti veszélyesnek. Ilyenkor még könnyen barátkoznak a kutyák, ami meg is szokott maradni. Később már gyakrabban elő szokott fordulni, hogy egymásnak mennek a kutyák főleg ha két hímről van szó. A saját kutyáját Trodd nem félti majd attól. Ha kell kineveli belőle bár nem egy rossz dolog az míg hallgat a parancsra.*
//Második szál//
//Gyöngyöző homlokok, munkás kezek//
*A kiskutya nem rendelkezik gazdája nyugalmával. Hogy jól ki lett tanítva, azt a hozzáértő láthatja rajta hisz nem kódorog el. Sőt, látva, hogy Trodd leült az asztal alá fekszik, de a kis csillogó gombszemei nagyon figyelnek mindent. Bizony ez számára egy nagyon izgalmas dolog itt még nem járt és sok az idegen. Sőt! Még egy másik kutyát is lát. Na ez már főleg nagy dolog. Föl is kel és néz a gazdájára. A hangos köszöntésre óvatosabb lesz és közelebb húzódik Trodd lábához, aki csak felnéz a söréből rég látott szomszédjára. A köszöntésre nyugodtan válaszol.*
-Adj' isten! Ne hangoskodjék szomszéd! Másokat még zavarunk.
*Miközben beszél egy intésével megnyugtatja Mándlit, aki jól nevelten leül, de nagyon izgatottan kapkodja a kis buksiját, hogy itt mi történik. Hogy nincs baj az biztos hisz a gazdi jelzett, de akkor ez az idegen egy barát? Lehet majd barátkozni? Mi lesz itt te jó ég? Közben Trodd egy szerzetest is megszégyenítő egykedvűséggel válaszol a másik megállapítására.*
-A piacon vettem. Kellet már.
*A másik is tudhatja mekkora segítség egy pásztornak ha van kutyája. Ezzel Trodd is tisztában van hisz ismeri Learont és még annak idején együtt őrizték a nyájat is. A kapott kérdésre bólint.*
-Persze. Még nincsenek abban a korban.
*Vagyis Mándli még kölyök. A másik véletlenül se érezheti veszélyesnek. Ilyenkor még könnyen barátkoznak a kutyák, ami meg is szokott maradni. Később már gyakrabban elő szokott fordulni, hogy egymásnak mennek a kutyák főleg ha két hímről van szó. A saját kutyáját Trodd nem félti majd attól. Ha kell kineveli belőle bár nem egy rossz dolog az míg hallgat a parancsra.*
4545. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-05-26 21:21:32
Üzenet elküldve: 2020-05-26 21:21:32
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 68
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 68
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Ősök útja//
*Olybá tűnik, sokkal érdekesebb társaságba csöppent, mint elsőre gondolta volna. Bár nem hallott mindent, csak néhány szót sikerül elkapnia az elég fontosnak tűnő beszélgetésből, de azok pont elégnek bizonyulnak arra, hogy felpiszkálják a barbár leány érdeklődését. Azért a fizetség gondolata sem hagyja hidegen, de mégis valami sokkal mélyebb érinti meg fantáziáját, ahogy a furcsa ígéreteket, szavakat hallja. Mikor pedig betoppan még két érdekes alak, már a lelke mélyén érzi, hogy bizony nem véletlenül került ide. Mielőtt azonban bekapcsolódna bármibe, csak egy mogorva "köszönöm"-öt morog, s bizalmatlanul hordozza végig hideg tengerként csillogó szemeit a vegyes népségen. A Yagnar nevű férfi még némiképp szimpatikus is neki, látszik, hogy van vér a pucájában. A többiekkel sincs különösebb problémája, bár amikor a maszkos nőhöz érkezik, azért grimaszba torzul arca. Nem undorból, félelemből, vagy gúnyból, csak szimpla csodálkozás és meglepettség ül ki rá, őszintén, mint mindig. Sosem próbálta leplezni pillanatnyi érzelmeit, ő olyan "ami a szívén, az a száján" típus.*
- Hát ti aztán furcsa egy banda vagytok.
*Kacag fel jóízűen, majd ismét egy nagy kortyra emeli korsóját.*
- Én Sharen'na vagyok, Röviden Renna, s csak betévedtem ide egy jót inni és melegedni. De tudjátok, én nem hiszek a véletlenekben.
*Valóban, most úgy érzi, mintha maga a Puszta Szelleme vezette volna ide, hogy rátaláljon erre a társaságra, pont a megfelelő időben és helyen. Talán egy küldetésre vezeti a Védelmező, egy célt mutat, oly sok idő óta az elsőt. Talán vége az unalmas és ugyanolyan napoknak, heteknek, amit vadászattal, meg néha egy jó ivással töltött. Talán végre harcolhat, és még pénzt is kap érte. Igazán kecsegtető lehetőség.*
- Valaki elmondhatná kicsit pontosabban, mi folyik itt.
*Vigyorog körbe, megkeresve pár pillanatra minden jelenlévő tekintetét.*
*Olybá tűnik, sokkal érdekesebb társaságba csöppent, mint elsőre gondolta volna. Bár nem hallott mindent, csak néhány szót sikerül elkapnia az elég fontosnak tűnő beszélgetésből, de azok pont elégnek bizonyulnak arra, hogy felpiszkálják a barbár leány érdeklődését. Azért a fizetség gondolata sem hagyja hidegen, de mégis valami sokkal mélyebb érinti meg fantáziáját, ahogy a furcsa ígéreteket, szavakat hallja. Mikor pedig betoppan még két érdekes alak, már a lelke mélyén érzi, hogy bizony nem véletlenül került ide. Mielőtt azonban bekapcsolódna bármibe, csak egy mogorva "köszönöm"-öt morog, s bizalmatlanul hordozza végig hideg tengerként csillogó szemeit a vegyes népségen. A Yagnar nevű férfi még némiképp szimpatikus is neki, látszik, hogy van vér a pucájában. A többiekkel sincs különösebb problémája, bár amikor a maszkos nőhöz érkezik, azért grimaszba torzul arca. Nem undorból, félelemből, vagy gúnyból, csak szimpla csodálkozás és meglepettség ül ki rá, őszintén, mint mindig. Sosem próbálta leplezni pillanatnyi érzelmeit, ő olyan "ami a szívén, az a száján" típus.*
- Hát ti aztán furcsa egy banda vagytok.
*Kacag fel jóízűen, majd ismét egy nagy kortyra emeli korsóját.*
- Én Sharen'na vagyok, Röviden Renna, s csak betévedtem ide egy jót inni és melegedni. De tudjátok, én nem hiszek a véletlenekben.
*Valóban, most úgy érzi, mintha maga a Puszta Szelleme vezette volna ide, hogy rátaláljon erre a társaságra, pont a megfelelő időben és helyen. Talán egy küldetésre vezeti a Védelmező, egy célt mutat, oly sok idő óta az elsőt. Talán vége az unalmas és ugyanolyan napoknak, heteknek, amit vadászattal, meg néha egy jó ivással töltött. Talán végre harcolhat, és még pénzt is kap érte. Igazán kecsegtető lehetőség.*
- Valaki elmondhatná kicsit pontosabban, mi folyik itt.
*Vigyorog körbe, megkeresve pár pillanatra minden jelenlévő tekintetét.*
4544. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-05-26 20:11:02
Üzenet elküldve: 2020-05-26 20:11:02
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 87
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 87
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Ősök útja//
//csak két sörre//
*Bárki is pillant éppen Fintre, egy napja tartó pultosélete legszebb pillanatában osztozhat. A férfit végre valaki úrnak hívja, vagyis pont olyan kegyben részesíti, mint amit – Fint szerint – odaadó munkájáért megérdemel. Éppen ideje volt.
És mivel ez egyfajta elégtétel is egyben, a komor fickónak eszében sincs árengedményt vagy bármi egyebet biztosítani. Eleve ez lenne a norma, csak az egyszerű népek nem tartják magukat hozzá. ~ A szájuk nagy, bezzeg. ~ Nem gondolta volna, hogy éppen egy barbár harcosféle értékeli. De azért a becsületére legyen mondva, most feltűnő gyorsasággal csapja le a két korsót a frissen érkezők elé, és besöpri a pénzt.*
- Egészségükre! *Teszi hozzá, aztán rögtön vissza is tér a teendőihez. Hallgatózni eszében sincs, felőle aztán bármit tervezhetnek ott a kandallónál, annyi, hogy mivel sok fegyverük van, és a küllemük sem a legbarátságosabb, időnként odapillant, nincs-e valami belviszály, ami a bútorokat és edényeket fenyegeti.*
//csak két sörre//
*Bárki is pillant éppen Fintre, egy napja tartó pultosélete legszebb pillanatában osztozhat. A férfit végre valaki úrnak hívja, vagyis pont olyan kegyben részesíti, mint amit – Fint szerint – odaadó munkájáért megérdemel. Éppen ideje volt.
És mivel ez egyfajta elégtétel is egyben, a komor fickónak eszében sincs árengedményt vagy bármi egyebet biztosítani. Eleve ez lenne a norma, csak az egyszerű népek nem tartják magukat hozzá. ~ A szájuk nagy, bezzeg. ~ Nem gondolta volna, hogy éppen egy barbár harcosféle értékeli. De azért a becsületére legyen mondva, most feltűnő gyorsasággal csapja le a két korsót a frissen érkezők elé, és besöpri a pénzt.*
- Egészségükre! *Teszi hozzá, aztán rögtön vissza is tér a teendőihez. Hallgatózni eszében sincs, felőle aztán bármit tervezhetnek ott a kandallónál, annyi, hogy mivel sok fegyverük van, és a küllemük sem a legbarátságosabb, időnként odapillant, nincs-e valami belviszály, ami a bútorokat és edényeket fenyegeti.*
4543. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-05-26 00:49:58
Üzenet elküldve: 2020-05-26 00:49:58
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
//Nyílt//
//Második szál//
//Gyöngyöző homlokok, munkás kezek//
*Learon egy kis pihenő után, amit a házában töltött, és egy jó reggeli után amit Fortasékkal költött el, most a Taverna felé indul. Egyedül akart sétálni egyet, de meghagyta Norennek, hogy hozza utána a szekeret a félig teli hordóval, mert arra gondolt, hogy ezt a szabadnapját majd azzal tölti, hogy beugrik pár barátjához, szomszédjához inni egy kupa bort. Ritkán van alkalma kikapcsolódni mostanában, és ez talán egy jó alkalom lesz.* ~Hol másutt kéne, keressem a jó tharg parasztokat, ha nem a kocsmában? Nem igaz?~ *Gondolkodik így vidáman, magában, miközben kutyájával, Naykával együtt belép a helyre. Egyből meglátja, mielőtt körül sem néz, hogy az eb kicsit máshogy viselkedik, mint szokott. Alapvető komolysága most kissé felengedett és farkát is kölyökkutya módjára csóválja. Ahogy a pásztormágus odanéz ahova a kutya, meglátja, hogy bizony egy másik bundás jószág is van itten és legnagyobb örömére a gazdája a Sajt-mester egyik jó ismerőse, ha nem a legjobb!*
-Trodd! *Kiált fel meglepődöttségében, pedig igazából mikor elindult otthonról, számított a szótan pásztorra, csak egymagában, nem pedig így szőrös cimborával.*
-Örülök, hogy látlak! Hát te meg megkutyásodtál? *Emlékszik, hogy volt róla szó, hogy akar egy pásztortársat a szótlan férfi, de hogy ilyen hamar meg is történt a dolog, arra nem számított volna.*
-Megengeded, hogy Nayka, odamenjen megszaglászni? *Mert Learon jól nevelt állata bizony nem mozdult el a lábától, csak farkát csóválja nagy bőszen és már liheg is. Szemmel láthatóan nem tudja visszafogni izgatottságát és bizony a pásztormágus sem lép közelebb addig, amíg meg nem tudja, hogy barátja kutyája nem hamis-e, mert látszik rajta, hogy még fiatal, lehet, hogy tanítás alatt van még.*
//Második szál//
//Gyöngyöző homlokok, munkás kezek//
*Learon egy kis pihenő után, amit a házában töltött, és egy jó reggeli után amit Fortasékkal költött el, most a Taverna felé indul. Egyedül akart sétálni egyet, de meghagyta Norennek, hogy hozza utána a szekeret a félig teli hordóval, mert arra gondolt, hogy ezt a szabadnapját majd azzal tölti, hogy beugrik pár barátjához, szomszédjához inni egy kupa bort. Ritkán van alkalma kikapcsolódni mostanában, és ez talán egy jó alkalom lesz.* ~Hol másutt kéne, keressem a jó tharg parasztokat, ha nem a kocsmában? Nem igaz?~ *Gondolkodik így vidáman, magában, miközben kutyájával, Naykával együtt belép a helyre. Egyből meglátja, mielőtt körül sem néz, hogy az eb kicsit máshogy viselkedik, mint szokott. Alapvető komolysága most kissé felengedett és farkát is kölyökkutya módjára csóválja. Ahogy a pásztormágus odanéz ahova a kutya, meglátja, hogy bizony egy másik bundás jószág is van itten és legnagyobb örömére a gazdája a Sajt-mester egyik jó ismerőse, ha nem a legjobb!*
-Trodd! *Kiált fel meglepődöttségében, pedig igazából mikor elindult otthonról, számított a szótan pásztorra, csak egymagában, nem pedig így szőrös cimborával.*
-Örülök, hogy látlak! Hát te meg megkutyásodtál? *Emlékszik, hogy volt róla szó, hogy akar egy pásztortársat a szótlan férfi, de hogy ilyen hamar meg is történt a dolog, arra nem számított volna.*
-Megengeded, hogy Nayka, odamenjen megszaglászni? *Mert Learon jól nevelt állata bizony nem mozdult el a lábától, csak farkát csóválja nagy bőszen és már liheg is. Szemmel láthatóan nem tudja visszafogni izgatottságát és bizony a pásztormágus sem lép közelebb addig, amíg meg nem tudja, hogy barátja kutyája nem hamis-e, mert látszik rajta, hogy még fiatal, lehet, hogy tanítás alatt van még.*
4542. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-05-25 22:54:25
Üzenet elküldve: 2020-05-25 22:54:25
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 697
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 697
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
//Nyílt//
//Második szál//
//Gyöngyöző homlokok, munkás kezek//
*Az általában csendes pásztort most a megszokottnál talán egy kicsit nagyobb hang követi. Járása ugyan olyan ráérőd mint eddig, hanyagul vállán pihenő fokosa, most is, azt üzeni amit általában Trodd amúgy is szokott azoknak akikkel találkozik. "Adj' isten." Vagyis minden jót. Ha valamiben segíthetek csak szólj. Tekintete is ezt üzenheti. Viszont belépve a körülötte vidáman szaladgáló és mindent megszaglászó kutyája inkább egy "Heló világ? Te ki vagy? Én Mándli vagyok. Leszünk barátok?" filozófiát sugall. Viszont gazdájától túlzottan messzire nem megy. Trodd pedig békésen a pulthoz sétál.*
-Adj' isten! Egy sört kérnék.
*Ezzel le is teszi a 9 aranyat a pultra és várja, hogy ki legyen neki töltve a korsó .
Ha megkapja akkor leül vele az egyik asztalhoz, hogy békésen megigya.*
//Második szál//
//Gyöngyöző homlokok, munkás kezek//
*Az általában csendes pásztort most a megszokottnál talán egy kicsit nagyobb hang követi. Járása ugyan olyan ráérőd mint eddig, hanyagul vállán pihenő fokosa, most is, azt üzeni amit általában Trodd amúgy is szokott azoknak akikkel találkozik. "Adj' isten." Vagyis minden jót. Ha valamiben segíthetek csak szólj. Tekintete is ezt üzenheti. Viszont belépve a körülötte vidáman szaladgáló és mindent megszaglászó kutyája inkább egy "Heló világ? Te ki vagy? Én Mándli vagyok. Leszünk barátok?" filozófiát sugall. Viszont gazdájától túlzottan messzire nem megy. Trodd pedig békésen a pulthoz sétál.*
-Adj' isten! Egy sört kérnék.
*Ezzel le is teszi a 9 aranyat a pultra és várja, hogy ki legyen neki töltve a korsó .
Ha megkapja akkor leül vele az egyik asztalhoz, hogy békésen megigya.*
4541. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-05-25 22:10:12
Üzenet elküldve: 2020-05-25 22:10:12
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 213
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 213
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Ősök útja//
*Nincs titkolnivalója a betévedők előtt. Épp ezért bárkinek hagyja, hogy leüljön a kandalló közelébe, ha úgy tartja kedve. Sharen'nának is csak bólint, mikor kérdez, s csak szótlan fürkészi egy darabig a fiatal, ám vad tekintetet, mielőtt Garevern szavai vonnák magukra figyelmét. Tetszik neki az újdonsült társaság. Helyén van az eszük és olybá tűnik, nem félnek a piszkos munkától sem. Egyikük sem adta jelét, hogy ódzkodna a feladattól vagy épp a thargoktól, ez pedig mindenképp szívet melengető tény.*
-Amint lehet! Csupán begyűjtjük az illetményt. Ami minket, na meg a thargokat illeti. Ez a föld az övék és jobb, ha a szomszédok is az agyukba vésik. A farkast is széttépik társai, ha olykor nem mutatja meg, mily éles is a foga.
*Az Ugghash'had nevű emberleány is közelebb húzódik, ő pedig úgy veszi, a hallottak kedvére vannak. Még pertut is iszik a bemutatkozás után, ez pedig mindenképp jó jel. Bármennyire is tűnik sokszínűnek ez a banda, elnézve őket semmiképp sem mondható, hogy ne lennének éppenséggel ijesztőek. Meghagyja a maszkosnak a hallgatást, s bármennyire is furdalja az oldalát, hogy vajon mit rejt a maszk, nem kérdez rá, egyelőre.*
-Ezt örömmel hallom, Ellavear. Ígérem, nem fogod megbánni. *Emeli a leány irányába a korsót, majd lehúzza a maradék tartalmát is. Csuklójával törli meg sűrű szakállát, majd körbehordozza borostyánsárga szemeit az arcokon.*
-Nincs bennem kétség, az ősök szelleme vezetett ide Titeket. Nagy dolgok várnak ránk és a jutalom sem marad el. A vér, mi talán a kezetekhez tapad majd, az isteneknek jele, s nem pedig a lelketek terhe.
*Felpillant az újabb betoppanókra, miközben az üres korsó nagyot koppan az aprócska asztalon.*
-A folyó hozott, vagy a lábatok? *Pillant fel ültéből a tengeri fickókra.* -Vezért... Melyiket? *Enged meg magának egy joviális göcögést, miközben alaposan végigméri a két férfit. Ami azt illeti, pont ilyen fickókat keres.*
-Nem kell megmásznotok a Vashegyet, ha munkát kerestek. Azt tudok én. Sört a vendégeknek, korcsmáros uram! *A söntés irányába pillant, és ha kiszolgálják a két férfit, hát 18 aranyat nyújt a felszolgálónak a két Tharg házi sörért. *
-Méghozzá testhez állót. A fizetséget pedig azok állják majd, kiket meglátogatunk. Szavait egy kicsit Sharen'nnához is intézi, hisz ő az egyedüli a társaságból, aki nem tudja még, mi végből is gyűltek itt össze.
*Feláll ültéből, majd szembefordul a két marcona alakkal, csak a miheztartás végett.*
-Két szablya is több a semminél. Én Yagnar Rhagodar vagyok, és ha a thargokat keresitek, hát megtaláltatok.
*Nincs titkolnivalója a betévedők előtt. Épp ezért bárkinek hagyja, hogy leüljön a kandalló közelébe, ha úgy tartja kedve. Sharen'nának is csak bólint, mikor kérdez, s csak szótlan fürkészi egy darabig a fiatal, ám vad tekintetet, mielőtt Garevern szavai vonnák magukra figyelmét. Tetszik neki az újdonsült társaság. Helyén van az eszük és olybá tűnik, nem félnek a piszkos munkától sem. Egyikük sem adta jelét, hogy ódzkodna a feladattól vagy épp a thargoktól, ez pedig mindenképp szívet melengető tény.*
-Amint lehet! Csupán begyűjtjük az illetményt. Ami minket, na meg a thargokat illeti. Ez a föld az övék és jobb, ha a szomszédok is az agyukba vésik. A farkast is széttépik társai, ha olykor nem mutatja meg, mily éles is a foga.
*Az Ugghash'had nevű emberleány is közelebb húzódik, ő pedig úgy veszi, a hallottak kedvére vannak. Még pertut is iszik a bemutatkozás után, ez pedig mindenképp jó jel. Bármennyire is tűnik sokszínűnek ez a banda, elnézve őket semmiképp sem mondható, hogy ne lennének éppenséggel ijesztőek. Meghagyja a maszkosnak a hallgatást, s bármennyire is furdalja az oldalát, hogy vajon mit rejt a maszk, nem kérdez rá, egyelőre.*
-Ezt örömmel hallom, Ellavear. Ígérem, nem fogod megbánni. *Emeli a leány irányába a korsót, majd lehúzza a maradék tartalmát is. Csuklójával törli meg sűrű szakállát, majd körbehordozza borostyánsárga szemeit az arcokon.*
-Nincs bennem kétség, az ősök szelleme vezetett ide Titeket. Nagy dolgok várnak ránk és a jutalom sem marad el. A vér, mi talán a kezetekhez tapad majd, az isteneknek jele, s nem pedig a lelketek terhe.
*Felpillant az újabb betoppanókra, miközben az üres korsó nagyot koppan az aprócska asztalon.*
-A folyó hozott, vagy a lábatok? *Pillant fel ültéből a tengeri fickókra.* -Vezért... Melyiket? *Enged meg magának egy joviális göcögést, miközben alaposan végigméri a két férfit. Ami azt illeti, pont ilyen fickókat keres.*
-Nem kell megmásznotok a Vashegyet, ha munkát kerestek. Azt tudok én. Sört a vendégeknek, korcsmáros uram! *A söntés irányába pillant, és ha kiszolgálják a két férfit, hát 18 aranyat nyújt a felszolgálónak a két Tharg házi sörért.
*-Méghozzá testhez állót. A fizetséget pedig azok állják majd, kiket meglátogatunk. Szavait egy kicsit Sharen'nnához is intézi, hisz ő az egyedüli a társaságból, aki nem tudja még, mi végből is gyűltek itt össze.
*Feláll ültéből, majd szembefordul a két marcona alakkal, csak a miheztartás végett.*
-Két szablya is több a semminél. Én Yagnar Rhagodar vagyok, és ha a thargokat keresitek, hát megtaláltatok.
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5032-5051