Amon Ruadh - Vaskorsó Taverna
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 235 (4681. - 4700. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
4700. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-11-24 18:41:47
Üzenet elküldve: 2020-11-24 18:41:47
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Hal a tortán//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
- Kitűnően saccolsz, barátom. Nem gondoltál még rá, hogy ezen képességed szerencsejátékok terén kamatoztasd?
*Bár Fint csak pár évvel becsülte alá Hubi korát, a hiú kancellárnak ez is elég, hogy kellemesen melengesse a lelkét és valahogy ebben a pillanatban ne találja annyira ellenszenvesnek a fogadóst. Ő maga is igyekszik biztosítani Fintet arról, hogy nincs oka aggódni a kinézete miatt, de persze sokkal jobban megy neki, ha bókokat kell bezsebelnie, még ha nem is feltétlen szánták azokat bóknak. Ezzel együtt egész kellemesen elfecserésznek. Most már Hubi is lelkesen pöfékel és az idill talán tovább is tartana, de amikor Fint célzást tesz rá, hogy a báró esetleg Dorával is kikezdett vagy kikezdhetett, olyasmi történik amit ritkán láthat aki a Vashegyen jár. Mondhatni történelmi pillanat ez. A derék kancellár gyakorlatilag lefagy az előtte felvillanó képtől. Helyszín a kancellária, annak is kancellári lakosztálya. A szemvillanás alatt lepergő álomképben Hubi bizonytalanul lép közelebb a baldachinos ágyhoz, melynek mélyéről félreérthetetlen hangok szűrődnek ki. Jeges félelem markolja meg a szívét, de kinyújtja karját és remegve húzza félre a függönyt. Ott pedig elsőnek Cha'yss pucér hátsóját látja, alatta pedig Dorát, aki szintén anyaszült meztelen, de természetesen kalapot visel. Ez nem tartja vissza a bárót attól, hogy a hajába lihegjen, majd felkönyökölve hátrafordítsa félig a a fejét, hogy Hubira mosolyoghasson: "Üdvözöllek kancellárom, hogy ityeg?"
Reccs! Ezt már nem a wegtoreni szépfiú mondja Hubi víziójában, hanem a pipaszár a kezében. Ettől a kancellár magához tér, és igen bánatosan pislog a tenyerére. Kedvenc pipája volt. Az ajtó felé sandít: erről is az a kurafi tehet.*
- Bocsáss meg, kissé elkalandoztam. Számos ügy igényli figyelmem a Kancellárián és bizony még kellemesen eltöltött percekben is nehéz megfeledkezni róluk.
*Itt már visszanyeri önmagát és szemrebbenés nékül koholja a fentieket.*
- Nem hinném, hogy ez a veszély fenyeget. *folytatja némi gőggel* Dorában teljes mértékben megbízom. Kizártnak tartom, hogy egy ilyen...
*Akárhogy is, ez nem a kancellár estéje. Az imént majdnem eltétetett láb alól, még ha erről Hubinak nincs is tudomása, most pedig olyan naivan szólja el magát, hogy arra egy elsőéves is akkora elégtelent kapta a Pritianes-i Intrikaügyi Akadémián, hogy kilógna az osztálykönyvből. Mert könnyen lehet, hogy a kocsmáros csak találgatott, amikor Dorát említette. Elvégre olyan nagydobra nem verték a kapcsolatuk. Tulajdonképpen külső szemlélő nyugodtan gondolhatta azt szakmai természetűnek. Erre belesétál ebbe a csapdába.*
- Tehát bár a báró úr megnyerő külsejű férfiú, mégsem tartom vetélytársamnak. Semmilyen téren.
*Ismét az ajtó felé pislant. Ha már ennyit beszélnek a wegtoreni kékvérűről, most már az jut eszébe, hogy neki egészen máshol kéne már lennie. Elvégre az a kis cafat olyan szemeket meresztett végig a báróra, hogy az is szép teljesítmény volt tőle, hogy nem a söntésen teperte maga fölé. Amin egyébként már bizonyára dolgozik, és ez Hubit módfelett érdekelné. Tudományos kíváncsisága okán, persze.*
- Ha már szóba kerültek a hivatali ügyek... *mozdul, hogy feltápászkodjon és véget vetve a vacsorának, siethessen Eeyr mögé* Sajnos a restanciám nem engedi meg, hogy további késedelmet szenvedjenek. Bizonyára megérted.
A hozzászólás írója (Habrertus Vachaoz Ruuhrijehr) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.11.24 18:45:03
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
- Kitűnően saccolsz, barátom. Nem gondoltál még rá, hogy ezen képességed szerencsejátékok terén kamatoztasd?
*Bár Fint csak pár évvel becsülte alá Hubi korát, a hiú kancellárnak ez is elég, hogy kellemesen melengesse a lelkét és valahogy ebben a pillanatban ne találja annyira ellenszenvesnek a fogadóst. Ő maga is igyekszik biztosítani Fintet arról, hogy nincs oka aggódni a kinézete miatt, de persze sokkal jobban megy neki, ha bókokat kell bezsebelnie, még ha nem is feltétlen szánták azokat bóknak. Ezzel együtt egész kellemesen elfecserésznek. Most már Hubi is lelkesen pöfékel és az idill talán tovább is tartana, de amikor Fint célzást tesz rá, hogy a báró esetleg Dorával is kikezdett vagy kikezdhetett, olyasmi történik amit ritkán láthat aki a Vashegyen jár. Mondhatni történelmi pillanat ez. A derék kancellár gyakorlatilag lefagy az előtte felvillanó képtől. Helyszín a kancellária, annak is kancellári lakosztálya. A szemvillanás alatt lepergő álomképben Hubi bizonytalanul lép közelebb a baldachinos ágyhoz, melynek mélyéről félreérthetetlen hangok szűrődnek ki. Jeges félelem markolja meg a szívét, de kinyújtja karját és remegve húzza félre a függönyt. Ott pedig elsőnek Cha'yss pucér hátsóját látja, alatta pedig Dorát, aki szintén anyaszült meztelen, de természetesen kalapot visel. Ez nem tartja vissza a bárót attól, hogy a hajába lihegjen, majd felkönyökölve hátrafordítsa félig a a fejét, hogy Hubira mosolyoghasson: "Üdvözöllek kancellárom, hogy ityeg?"
Reccs! Ezt már nem a wegtoreni szépfiú mondja Hubi víziójában, hanem a pipaszár a kezében. Ettől a kancellár magához tér, és igen bánatosan pislog a tenyerére. Kedvenc pipája volt. Az ajtó felé sandít: erről is az a kurafi tehet.*
- Bocsáss meg, kissé elkalandoztam. Számos ügy igényli figyelmem a Kancellárián és bizony még kellemesen eltöltött percekben is nehéz megfeledkezni róluk.
*Itt már visszanyeri önmagát és szemrebbenés nékül koholja a fentieket.*
- Nem hinném, hogy ez a veszély fenyeget. *folytatja némi gőggel* Dorában teljes mértékben megbízom. Kizártnak tartom, hogy egy ilyen...
*Akárhogy is, ez nem a kancellár estéje. Az imént majdnem eltétetett láb alól, még ha erről Hubinak nincs is tudomása, most pedig olyan naivan szólja el magát, hogy arra egy elsőéves is akkora elégtelent kapta a Pritianes-i Intrikaügyi Akadémián, hogy kilógna az osztálykönyvből. Mert könnyen lehet, hogy a kocsmáros csak találgatott, amikor Dorát említette. Elvégre olyan nagydobra nem verték a kapcsolatuk. Tulajdonképpen külső szemlélő nyugodtan gondolhatta azt szakmai természetűnek. Erre belesétál ebbe a csapdába.*
- Tehát bár a báró úr megnyerő külsejű férfiú, mégsem tartom vetélytársamnak. Semmilyen téren.
*Ismét az ajtó felé pislant. Ha már ennyit beszélnek a wegtoreni kékvérűről, most már az jut eszébe, hogy neki egészen máshol kéne már lennie. Elvégre az a kis cafat olyan szemeket meresztett végig a báróra, hogy az is szép teljesítmény volt tőle, hogy nem a söntésen teperte maga fölé. Amin egyébként már bizonyára dolgozik, és ez Hubit módfelett érdekelné. Tudományos kíváncsisága okán, persze.*
- Ha már szóba kerültek a hivatali ügyek... *mozdul, hogy feltápászkodjon és véget vetve a vacsorának, siethessen Eeyr mögé* Sajnos a restanciám nem engedi meg, hogy további késedelmet szenvedjenek. Bizonyára megérted.
A hozzászólás írója (Habrertus Vachaoz Ruuhrijehr) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.11.24 18:45:03
4699. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-11-23 19:09:47
Üzenet elküldve: 2020-11-23 19:09:47
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 87
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 87
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Hal a tortán//
*Fint annyit érzékel ebből a beszélgetésből, hogy a kancellárnak valami fura szokásai vannak, most is úgy bókol neki, mint a nőknek szokás. Igyekszik elvenni a dolog kellemetlen élét, és eltekinteni az ártatlan próbálkozástól, hogy a kedvére tegyenek.*
- Hány éves? Ötven? Én sem vagyok mai gyerek ám. Őszülök is, mint a rohadalom. *Megerősítésért beletúr a hajába. A szájából kipöffenő füstfelleg színe körülbelül megegyezik a tincseivel. Ugyanakkor azt is eldönti, hogy a pipás dologért elviseli a kancellárt. Ha másban nem, legalább a jó nők és a jó dohány kérdésében egyetértenek, ezek pedig fontos helyet töltenek be Fint kőszívében.*
- Tizenévesen zsoldosnak álltam, szerintem az a fickó akkor még egy kósza kufirc se volt. *Kezdi szabadszájúan, állával az ajtó felé bökve.* De nem, innen se ismerős a képe. Miért, ekkora nőcsábász? Vagy van valami közös ügyük? Esetleg valamelyik másik nőcskéjét lopta el? Mondjuk azt a kalaposat? Ha igen, én tartanék ezektől a wegtoreni ficsúroktól. Tüzes jószágok. *Mondja egyébként eléggé közömbösen, szinte gúnyosan és tréfálkozva, nem igazán mutat a dolog iránt érdeklődést. Ha könnyedén borsot törhet a kancellár orra alá, szívesen megteszi, de az, hogy ármánykodjon, ötleteljen, nem az ő világa. Hazudni sincs sok kedve, észben tartani a sok sületlenséget fárasztó. Esti esetét leszámítva. Az ő viszonyukat már annyiszor elképzelte, hogy szinte valóságnak tűnik.*
*Fint annyit érzékel ebből a beszélgetésből, hogy a kancellárnak valami fura szokásai vannak, most is úgy bókol neki, mint a nőknek szokás. Igyekszik elvenni a dolog kellemetlen élét, és eltekinteni az ártatlan próbálkozástól, hogy a kedvére tegyenek.*
- Hány éves? Ötven? Én sem vagyok mai gyerek ám. Őszülök is, mint a rohadalom. *Megerősítésért beletúr a hajába. A szájából kipöffenő füstfelleg színe körülbelül megegyezik a tincseivel. Ugyanakkor azt is eldönti, hogy a pipás dologért elviseli a kancellárt. Ha másban nem, legalább a jó nők és a jó dohány kérdésében egyetértenek, ezek pedig fontos helyet töltenek be Fint kőszívében.*
- Tizenévesen zsoldosnak álltam, szerintem az a fickó akkor még egy kósza kufirc se volt. *Kezdi szabadszájúan, állával az ajtó felé bökve.* De nem, innen se ismerős a képe. Miért, ekkora nőcsábász? Vagy van valami közös ügyük? Esetleg valamelyik másik nőcskéjét lopta el? Mondjuk azt a kalaposat? Ha igen, én tartanék ezektől a wegtoreni ficsúroktól. Tüzes jószágok. *Mondja egyébként eléggé közömbösen, szinte gúnyosan és tréfálkozva, nem igazán mutat a dolog iránt érdeklődést. Ha könnyedén borsot törhet a kancellár orra alá, szívesen megteszi, de az, hogy ármánykodjon, ötleteljen, nem az ő világa. Hazudni sincs sok kedve, észben tartani a sok sületlenséget fárasztó. Esti esetét leszámítva. Az ő viszonyukat már annyiszor elképzelte, hogy szinte valóságnak tűnik.*
4698. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-11-23 17:44:16
Üzenet elküldve: 2020-11-23 17:44:16
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Hal a tortán//
*Mivel Hubi valamiért biztos benne, hogy nem most fog egy életre szóló barátságot kötni, nem is figyel minden idegszálával Fintre. Épp csak annyira, hogy ha a mogorva fickó mégis kupán óhajtaná csapni, megpróbáljon kitérni az ütés elől. Ha jobban figyelne, talán feltűnne neki, hogy a másik mintha bosszantani akarná. Viszont Hubi amúgy sem az az ember, aki felveszi a kesztyűt. Pontosabban csak olyan körökben megy bele kis szópárbajokba, ahol ezt nem érzi méltóságán alulinak. Most nem ez a helyzet.*
- Ez is egy módszer. *bólogat a Fint által felvázoltakra* És egy olyan jóképű férfiú esetében, mint te magad vagy, bizonyára célravezető is. Én azonban, nagy fájdalmamra, már nem is vagyok fiatal és olyan sem, akinek a puszta látására elolvadnak a szebbik nem képviselői.
*Ha Hubi tudná, hogy milyen titkokról maradt le, hálát adna az isteneknek ezért. Van pár dolog a világon amit Hubi mindenképp meg akar ismerni, de történetesen az, hogy Fint mit lóbál a pult alatt, az nem tartozik ezek közé.*
- Attól tartok, hogy más körökben forgunk, barátom. *mosolyog most egész barátságosan. Ez szólhat a teának is, amire helyeslően bólogat, de az is lehet, hogy tényleg nem akarja magát felpofoztatni Finttel.*
- Így mindkettőnknek olyan hangot kell megütni...
*Egy pillanatra elakad, mert nem biztos benne, hogy a megütni kifejezés használata szerencsés volt annak tekintetében, hogy Fint nem is olyan régen még erőszakosan viselkedett.*
- Ami az adott környezetben megfelelő.
*És most már abban is biztos, hogy a kocsmáros gyorsabban beilleszkedett ebbe a környezetbe, mint ő. Fint gyakorlatilag úgy viselkedik, mint egy született tharg, és ahogy Hubi sohasem fog.*
- Ellenkezőleg. Ha nem bánod, magam is rápipálnék.
*Elő is húzza pipáját, szöszmötölni kezd vele. És ha már itt van, akár kérdezősködhet is egy kicsit. A fogadósok általában mindent tudnak, ami a környékükön történik.*
- Említetted, hogy wegtoreni vagy, mint a nagytiszteletű báró. Esetleg találkoztál már vele korábban is? Volt már a Vaskorsó vendége korábban is?
*Mivel Hubi valamiért biztos benne, hogy nem most fog egy életre szóló barátságot kötni, nem is figyel minden idegszálával Fintre. Épp csak annyira, hogy ha a mogorva fickó mégis kupán óhajtaná csapni, megpróbáljon kitérni az ütés elől. Ha jobban figyelne, talán feltűnne neki, hogy a másik mintha bosszantani akarná. Viszont Hubi amúgy sem az az ember, aki felveszi a kesztyűt. Pontosabban csak olyan körökben megy bele kis szópárbajokba, ahol ezt nem érzi méltóságán alulinak. Most nem ez a helyzet.*
- Ez is egy módszer. *bólogat a Fint által felvázoltakra* És egy olyan jóképű férfiú esetében, mint te magad vagy, bizonyára célravezető is. Én azonban, nagy fájdalmamra, már nem is vagyok fiatal és olyan sem, akinek a puszta látására elolvadnak a szebbik nem képviselői.
*Ha Hubi tudná, hogy milyen titkokról maradt le, hálát adna az isteneknek ezért. Van pár dolog a világon amit Hubi mindenképp meg akar ismerni, de történetesen az, hogy Fint mit lóbál a pult alatt, az nem tartozik ezek közé.*
- Attól tartok, hogy más körökben forgunk, barátom. *mosolyog most egész barátságosan. Ez szólhat a teának is, amire helyeslően bólogat, de az is lehet, hogy tényleg nem akarja magát felpofoztatni Finttel.*
- Így mindkettőnknek olyan hangot kell megütni...
*Egy pillanatra elakad, mert nem biztos benne, hogy a megütni kifejezés használata szerencsés volt annak tekintetében, hogy Fint nem is olyan régen még erőszakosan viselkedett.*
- Ami az adott környezetben megfelelő.
*És most már abban is biztos, hogy a kocsmáros gyorsabban beilleszkedett ebbe a környezetbe, mint ő. Fint gyakorlatilag úgy viselkedik, mint egy született tharg, és ahogy Hubi sohasem fog.*
- Ellenkezőleg. Ha nem bánod, magam is rápipálnék.
*Elő is húzza pipáját, szöszmötölni kezd vele. És ha már itt van, akár kérdezősködhet is egy kicsit. A fogadósok általában mindent tudnak, ami a környékükön történik.*
- Említetted, hogy wegtoreni vagy, mint a nagytiszteletű báró. Esetleg találkoztál már vele korábban is? Volt már a Vaskorsó vendége korábban is?
4697. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-11-22 01:47:55
Üzenet elküldve: 2020-11-22 01:47:55
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 87
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 87
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Hal a tortán//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Fint csöndben hallgat, és minden további nélkül el tudja hinni Habrertusról, hogy a városból jött, amin ő csak egyszer haladt át életében. Ott aztán mindenféle alak megfordult, a kinyalt uraságoktól kezdve a szájtáti utcagyerekekig. Ahhoz persze kétség sem fér a beszámolóból, hogy a kancellár nemesi családból származik, és nemesekkel is barátkozik. Annál több ok, hogy Fint ne kedvelje.
Amit pedig ezután fejteget, attól a férfinak felszalad a szemöldöke. Sajnos a tények továbbra is tények: bármennyire szeretné elhitetni a kancellárral, hogy Estit az ügyes csaposi munkája mellett mással is boldoggá tette, a helyzet az, hogy, röviden, nagyszájú vendége kufircolt már a sötételffel, ő viszont még nem. Ez pedig felettébb bosszantó. Eldönti, hogy hergeli egy kicsit.*
- Én a nemtörődöm modorban, a finom erőszakban és legfőképpen a farkamban hiszek. *Tájékoztatja a másikat.* Kis rávezetés, és a lányok rájönnek, hogy kell nekik.
*Rövid beszámolója után hagy egy kis időt az esetleges kérdéseknek, de mégis, azt nem fejti ki, hogy ha kell, meg is mutatja a nőknek a pult alatt egy pillantás erejéig, mint annak a kígyósnak legutóbb. Nem, nincsenek olyan jó viszonyban Habrertussal, hogy elárulja neki a titkát. Még a végén hasznot húzna belőle a fickó.*
- Amiket maga felsorolt, azok az én barátaim között otthon csak egy jó veréshez elegendőek. Nem mondom, hogy helyesen. De… ja. *Szögezi le, mintegy mellékesen az utolsó pár falatja felett. Közben a forrni feltett víz surrogni kezd, és Fint hátra indul, hogy egy kancsó forró teát koppintson az asztalra, csészével.*
- Ma már mindketten ittunk eleget. *Magyarázza, és zsebéből a nemrég csavart szivarkáját kapja elő, ha úgy látja, társa is végzett.* Zavarja? *Kérdezi. Ha Habrertus nem ódzkodik ellene, rágyújt – ha igen, akkor valami tényleg nem stimmel az ürgével.*
A hozzászólás írója (Komor Fintarret) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.11.22 01:49:16
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Fint csöndben hallgat, és minden további nélkül el tudja hinni Habrertusról, hogy a városból jött, amin ő csak egyszer haladt át életében. Ott aztán mindenféle alak megfordult, a kinyalt uraságoktól kezdve a szájtáti utcagyerekekig. Ahhoz persze kétség sem fér a beszámolóból, hogy a kancellár nemesi családból származik, és nemesekkel is barátkozik. Annál több ok, hogy Fint ne kedvelje.
Amit pedig ezután fejteget, attól a férfinak felszalad a szemöldöke. Sajnos a tények továbbra is tények: bármennyire szeretné elhitetni a kancellárral, hogy Estit az ügyes csaposi munkája mellett mással is boldoggá tette, a helyzet az, hogy, röviden, nagyszájú vendége kufircolt már a sötételffel, ő viszont még nem. Ez pedig felettébb bosszantó. Eldönti, hogy hergeli egy kicsit.*
- Én a nemtörődöm modorban, a finom erőszakban és legfőképpen a farkamban hiszek. *Tájékoztatja a másikat.* Kis rávezetés, és a lányok rájönnek, hogy kell nekik.
*Rövid beszámolója után hagy egy kis időt az esetleges kérdéseknek, de mégis, azt nem fejti ki, hogy ha kell, meg is mutatja a nőknek a pult alatt egy pillantás erejéig, mint annak a kígyósnak legutóbb. Nem, nincsenek olyan jó viszonyban Habrertussal, hogy elárulja neki a titkát. Még a végén hasznot húzna belőle a fickó.*
- Amiket maga felsorolt, azok az én barátaim között otthon csak egy jó veréshez elegendőek. Nem mondom, hogy helyesen. De… ja. *Szögezi le, mintegy mellékesen az utolsó pár falatja felett. Közben a forrni feltett víz surrogni kezd, és Fint hátra indul, hogy egy kancsó forró teát koppintson az asztalra, csészével.*
- Ma már mindketten ittunk eleget. *Magyarázza, és zsebéből a nemrég csavart szivarkáját kapja elő, ha úgy látja, társa is végzett.* Zavarja? *Kérdezi. Ha Habrertus nem ódzkodik ellene, rágyújt – ha igen, akkor valami tényleg nem stimmel az ürgével.*
A hozzászólás írója (Komor Fintarret) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.11.22 01:49:16
4696. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-11-19 19:18:23
Üzenet elküldve: 2020-11-19 19:18:23
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Hal a tortán//
*Hubinak is van egy elmélete, miszerint Wegtorenből még semmi jó nem származott. Ezt csak alátámasztja kékvérű vendégük és most már a Vaskorsóért felelős fickó is. Természetesen nem kezdi ezt fejtegetni, csak udvariasan bólint egyet.*
- Korántsem. *mosolyodik el könnyedén, mintha azt akarná jelezni, hogy mindketten tudják: Fint kérdése csak illedelmes gesztus volt, a válasszal tisztában vannak* Artheniorból származom, a Vashegyre egy régi kedves barátom, Achim Eshaakar meghívására érkeztem. Ő volt az elődöm a kancellári székben. Sajnos mire eleget tudtam tenni invitálásának, már megtért őseihez.
*Valódi sajnálkozás cseng ki a kancellár hangjából, bár azt talán nehéz eldönteni, hogy valóban barátját gyászolja-e vagy csak a történtek feletti elégedettségét palástolja így. Hiszen ha Achim nem issza halálra magát, ma legfeljebb a kancellár segédje lehetne Achim mellett. Mint Dora ő mellette. Hubi könnyen megborzong arra a gondolatra, hogy neki is mindenben úgy kéne Achim kedvére tenni, mint ahogy az elf leányzó teszi. Ami pedig Fint stílusát illeti, a finom intés ellenére sem próbál változtatni rajta. Hubi pedig úgy dönt, hogy még mindig jobb az óvatosság és különben is: nem fényes bálteremben vannak a társaság krémjével, hanem egy kevésbé előkelő fogadóban, kétes figurák társaságában.*
- Ami azt illeti... *folytatja két falat között* Úgy tapasztaltam, hogy a... khm... bigék többségét vonzza a pénz és a hatalom. És nekem mindkettőből kijutott.
*Egy pillanatra megáll kezében a villa, mert megmagyarázhatatlan okból vágyat érez rá, hogy egy fényes, acéllal burkolt szobában babákkal játsszon, de gyorsan elhessegeti a fura gondolatot.*
- Persze nem csak ez az egy mód létezik, bár kétségtelen, hogy ha csak a testi örömökre koncentrálunk, akkor ez a legegyszerűbb és leginkább célravezető. A fentiek hiányában sokat segíthet a megnyerő modor, a műveltség szellemesség, illemtudás, figyelmesség...
*Tesz egy kézmozdulatot, jelezve, hogy és így tovább, és így tovább.*
- De biztos vagyok benne, hogy magad is hasonló módszerekkel hódítasz a szebbik nem körében.
*Hubinak is van egy elmélete, miszerint Wegtorenből még semmi jó nem származott. Ezt csak alátámasztja kékvérű vendégük és most már a Vaskorsóért felelős fickó is. Természetesen nem kezdi ezt fejtegetni, csak udvariasan bólint egyet.*
- Korántsem. *mosolyodik el könnyedén, mintha azt akarná jelezni, hogy mindketten tudják: Fint kérdése csak illedelmes gesztus volt, a válasszal tisztában vannak* Artheniorból származom, a Vashegyre egy régi kedves barátom, Achim Eshaakar meghívására érkeztem. Ő volt az elődöm a kancellári székben. Sajnos mire eleget tudtam tenni invitálásának, már megtért őseihez.
*Valódi sajnálkozás cseng ki a kancellár hangjából, bár azt talán nehéz eldönteni, hogy valóban barátját gyászolja-e vagy csak a történtek feletti elégedettségét palástolja így. Hiszen ha Achim nem issza halálra magát, ma legfeljebb a kancellár segédje lehetne Achim mellett. Mint Dora ő mellette. Hubi könnyen megborzong arra a gondolatra, hogy neki is mindenben úgy kéne Achim kedvére tenni, mint ahogy az elf leányzó teszi. Ami pedig Fint stílusát illeti, a finom intés ellenére sem próbál változtatni rajta. Hubi pedig úgy dönt, hogy még mindig jobb az óvatosság és különben is: nem fényes bálteremben vannak a társaság krémjével, hanem egy kevésbé előkelő fogadóban, kétes figurák társaságában.*
- Ami azt illeti... *folytatja két falat között* Úgy tapasztaltam, hogy a... khm... bigék többségét vonzza a pénz és a hatalom. És nekem mindkettőből kijutott.
*Egy pillanatra megáll kezében a villa, mert megmagyarázhatatlan okból vágyat érez rá, hogy egy fényes, acéllal burkolt szobában babákkal játsszon, de gyorsan elhessegeti a fura gondolatot.*
- Persze nem csak ez az egy mód létezik, bár kétségtelen, hogy ha csak a testi örömökre koncentrálunk, akkor ez a legegyszerűbb és leginkább célravezető. A fentiek hiányában sokat segíthet a megnyerő modor, a műveltség szellemesség, illemtudás, figyelmesség...
*Tesz egy kézmozdulatot, jelezve, hogy és így tovább, és így tovább.*
- De biztos vagyok benne, hogy magad is hasonló módszerekkel hódítasz a szebbik nem körében.
4695. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-11-18 20:40:41
Üzenet elküldve: 2020-11-18 20:40:41
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 87
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 87
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Hal a tortán//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Amint Habrertus keze a késre vándorol, Fint tekintete természetes zsoldosösztöneitől hajtva követi a mozdulatait. Nem fél tőle, hogy a kis evőeszközzel ártani tudna neki, csak a megszokás… Persze ezt az étel minőségével kapcsolatos kíváncsiságnak is be lehet tudni. Ha pedig a vendég nekilát, ő sem akarja, hogy azt higgyék, valami mérget etetne vele, udvariasságból belekóstol a sajátjába (amit örökölt), bár, tény, nem olyan rég eszegetett már valamicskét. Figyelmét az se kerüli el, hogy a kancellár kis megjegyzésére összerezzen, és vissza kell fognia magát, hogy ne röhögjön fel.*
~ Szóval tényleg kufircoltak. ~ *Véli, különben biztosan nem lenne a fickónak ennyire szívügye a dolog. De nincs semmi új a nap alatt. Fint elmélete is ez volt.*
- Wegtorenből jöttem. *Mondja röviden és velősen, és hasonlóan elharapja a mondandóját, mint Habrertus az imént, hiszen semmi kedve erről beszélgetni.* Megszoktam az erős italt, de azért van ízlésem. Miért, tán maga tharg? *Kíváncsiskodik. Valahogy az itteni embereket mindig is nagydarabnak és sunyinak képzelte el. A kancellár szerinte sunyi ugyan, de távolról sem nagydarab, ez megzavarja kissé. És valami mentegetőzésbe is kezd a fruskával kapcsolatban.*
- Errefelé ritkán látni nőket. Aztán gondoltam, a nagysasszony a csinosabbja. A kor meg… *Késével a tányért kocogtatja.* Legyünk őszinték, nem számít. A fajta se. Egy szép nő szép, és kész. *Magában felidézi álmai nőjét, Estit, és be kell vallania, hogy a maga sötételf módján igen egyedi szépség. Pedig a találkozásukig abban a hitben élt, hogy az egy rusnya népség.*
- Eddig valahányszor láttam magát, körülzsongták a csinos bigék. Mi a titka? *Teszi fel a bizalmaskodó kérdést kis humorral vegyítve, és feláll a székről, hogy a pulthoz lépve valami teának valót forraljon. Ha ez sikerült, vissza is telepszik, hogy folytassa az étkezést. Teljesen figyelmen kívül hagyja a figyelmeztetést a modorával kapcsolatban. Ha egyszer az úrnőcske egész jó nő, akkor egész jó.*
A hozzászólás írója (Komor Fintarret) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.11.18 20:41:31
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Amint Habrertus keze a késre vándorol, Fint tekintete természetes zsoldosösztöneitől hajtva követi a mozdulatait. Nem fél tőle, hogy a kis evőeszközzel ártani tudna neki, csak a megszokás… Persze ezt az étel minőségével kapcsolatos kíváncsiságnak is be lehet tudni. Ha pedig a vendég nekilát, ő sem akarja, hogy azt higgyék, valami mérget etetne vele, udvariasságból belekóstol a sajátjába (amit örökölt), bár, tény, nem olyan rég eszegetett már valamicskét. Figyelmét az se kerüli el, hogy a kancellár kis megjegyzésére összerezzen, és vissza kell fognia magát, hogy ne röhögjön fel.*
~ Szóval tényleg kufircoltak. ~ *Véli, különben biztosan nem lenne a fickónak ennyire szívügye a dolog. De nincs semmi új a nap alatt. Fint elmélete is ez volt.*
- Wegtorenből jöttem. *Mondja röviden és velősen, és hasonlóan elharapja a mondandóját, mint Habrertus az imént, hiszen semmi kedve erről beszélgetni.* Megszoktam az erős italt, de azért van ízlésem. Miért, tán maga tharg? *Kíváncsiskodik. Valahogy az itteni embereket mindig is nagydarabnak és sunyinak képzelte el. A kancellár szerinte sunyi ugyan, de távolról sem nagydarab, ez megzavarja kissé. És valami mentegetőzésbe is kezd a fruskával kapcsolatban.*
- Errefelé ritkán látni nőket. Aztán gondoltam, a nagysasszony a csinosabbja. A kor meg… *Késével a tányért kocogtatja.* Legyünk őszinték, nem számít. A fajta se. Egy szép nő szép, és kész. *Magában felidézi álmai nőjét, Estit, és be kell vallania, hogy a maga sötételf módján igen egyedi szépség. Pedig a találkozásukig abban a hitben élt, hogy az egy rusnya népség.*
- Eddig valahányszor láttam magát, körülzsongták a csinos bigék. Mi a titka? *Teszi fel a bizalmaskodó kérdést kis humorral vegyítve, és feláll a székről, hogy a pulthoz lépve valami teának valót forraljon. Ha ez sikerült, vissza is telepszik, hogy folytassa az étkezést. Teljesen figyelmen kívül hagyja a figyelmeztetést a modorával kapcsolatban. Ha egyszer az úrnőcske egész jó nő, akkor egész jó.*
A hozzászólás írója (Komor Fintarret) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.11.18 20:41:31
4694. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-11-18 19:03:58
Üzenet elküldve: 2020-11-18 19:03:58
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Hal a tortán//
*Megenged magának egy halvány mosolyt, hiszen az első csörtét, úgy hiszi, megnyerte. Fint a jelek szerint nem gondolta volna, hogy elfogadja a nem különösebben szívélyes invitálást. Hubi viszont hisz a meglepetés erejében, legalábbis most ezzel hízeleg magának. Hiszen a jó modor és persze a kibillent lelkivilága okán maradt. Felemeli a villát, belekotor a raguba, egy mosolyt villant Fint felé, mintegy megköszönve a vacsorát, aztán az evőeszköz bántón csikordul meg a tányér alján. Az az odavetett mondat megütötte. Nem arról van szó, hogy féltékeny lenne a sötételfre, nem. Felőle aztán megoszthatja a nyoszolyáját mással is, amíg tőle nem tagad meg ezt-azt. De hogy egy ilyen fickóval kelljen közösködnie! Neki, a kancellárnak... ez azért mégis sok egy kicsit. Erről alkalmasint szót kell váltania a mélységivel.*
- Ezt örömmel hallom. *szólal meg végül, de most nem tűnik őszintének a mosolya. De ha Fint ennyivel lezárta Esti kérdését, ő sem fogja erőltetni. Örül neki, ha nem kell kínos beszélgetésekbe bonyolódnia. Igaz, egy kis gonosz hang odabent azt susogja, hogy ha már Fint ilyen elégedett, akkor neki is kéne élménybeszámolót tartania. Valamelyest részletesebbet, kitérve a mélységi kívánatos hátsójára és az abban rejlő lehetőségekre. De sejti, hogy ez fizikai inzultusokhoz vezetne, így ettől, legalábbis egyelőre, tartózkodik.*
- A tahrg nem kifinomult ízlésükről híresek. *bólint egyet a becsületsértéssel felérő italra mondottakra* De ha nekik megfelel is, nekünk még nem kell azt innunk. Mert ha jól sejtem, te magad sem vagy született tharg.
*Megízleli a ragut és bár az ízvilága szokatlan neki, elismerően bólint. Hamarosan rádöbben, hogy nem is kell tettetnie. Éhes, és annyira nem rossz, hogy ne falatozzon belőle jóízűen. De Fint ért hozzá, hogy folyamatosan kizökkentse a jó kancellárt. Az újabb, határozottan bizalmaskodó megjegyzésre rosszallón pillant fel, leteszi a villát.*
- Szomorítana, ha nem lenne jó a viszony a nagyasszony és köztem. Mi több, ez a Vashegy kárára válna. Ilyeténformán kapcsolatunk szigorúan hivatalos.
*Kicsit megcsóválja a fejét és ebben a pillanatban kellemetlenül érzi magát. Nem a téma zaklatta fel, sokkal inkább az, hogy egészen máshol kéne lennie. Egy festmény mögött, például. Mert a hivatalos viszony miért zárná ki, hogy a derék kancellár bizonyos privát örömet is találjon benne? Sőt, ha jobban belegondol, a fogadósnak igaza van. Modortalan, dacos, alapvetően kiálhatatlan fruska Kagan leánya, de az is megvan, hogy igen formás. Miért is ne lehetne, hogy a vén kecske megnyalja a sót? Persze ez rendszerint csak a kecskének jó, a sónak közömbös, de Hubit ez zavarná legkevésbé. Sajnálatos, hogy az életet reálisan szemlélő kancellár erre igen csekély esélyt lát.*
- És mint azt bizonyára magad is észrevetted, barátom, a nagyasszony a lányom... vagy akár a lányom lánya is lehetne. Miféle ember lennék, ha fel óhajtanám hajtani a szoknyáját?
*Nagyon hamisan somolyog a kancellár, hiszen pontosan tudja, hogy Fint miket gondol róla. Meg úgy általában a vashegyiek. Természetesen csak azért, mert félreismerik vagy nem is ismerik.*
- De talán az sem szerencsés, ha ilyen hangon emlékezel meg a Vashegy úrnőjéről a háta megett. A szóbeszéd gyors szárnyakon jár és a meggondolatlan mondatok könnyen olyan fülekbe juthatnak, melyek gazdái nem lennének tőlük elragadtatva.
*Egy nagyvonalú mozdulattal tárja szét karjait és ismét az evőeszköz után nyúl.*
- No persze, én nem hallottam semmit. Kiváló ez a ragu, szavamra!
A hozzászólás írója (Habrertus Vachaoz Ruuhrijehr) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.11.18 19:05:48
*Megenged magának egy halvány mosolyt, hiszen az első csörtét, úgy hiszi, megnyerte. Fint a jelek szerint nem gondolta volna, hogy elfogadja a nem különösebben szívélyes invitálást. Hubi viszont hisz a meglepetés erejében, legalábbis most ezzel hízeleg magának. Hiszen a jó modor és persze a kibillent lelkivilága okán maradt. Felemeli a villát, belekotor a raguba, egy mosolyt villant Fint felé, mintegy megköszönve a vacsorát, aztán az evőeszköz bántón csikordul meg a tányér alján. Az az odavetett mondat megütötte. Nem arról van szó, hogy féltékeny lenne a sötételfre, nem. Felőle aztán megoszthatja a nyoszolyáját mással is, amíg tőle nem tagad meg ezt-azt. De hogy egy ilyen fickóval kelljen közösködnie! Neki, a kancellárnak... ez azért mégis sok egy kicsit. Erről alkalmasint szót kell váltania a mélységivel.*
- Ezt örömmel hallom. *szólal meg végül, de most nem tűnik őszintének a mosolya. De ha Fint ennyivel lezárta Esti kérdését, ő sem fogja erőltetni. Örül neki, ha nem kell kínos beszélgetésekbe bonyolódnia. Igaz, egy kis gonosz hang odabent azt susogja, hogy ha már Fint ilyen elégedett, akkor neki is kéne élménybeszámolót tartania. Valamelyest részletesebbet, kitérve a mélységi kívánatos hátsójára és az abban rejlő lehetőségekre. De sejti, hogy ez fizikai inzultusokhoz vezetne, így ettől, legalábbis egyelőre, tartózkodik.*
- A tahrg nem kifinomult ízlésükről híresek. *bólint egyet a becsületsértéssel felérő italra mondottakra* De ha nekik megfelel is, nekünk még nem kell azt innunk. Mert ha jól sejtem, te magad sem vagy született tharg.
*Megízleli a ragut és bár az ízvilága szokatlan neki, elismerően bólint. Hamarosan rádöbben, hogy nem is kell tettetnie. Éhes, és annyira nem rossz, hogy ne falatozzon belőle jóízűen. De Fint ért hozzá, hogy folyamatosan kizökkentse a jó kancellárt. Az újabb, határozottan bizalmaskodó megjegyzésre rosszallón pillant fel, leteszi a villát.*
- Szomorítana, ha nem lenne jó a viszony a nagyasszony és köztem. Mi több, ez a Vashegy kárára válna. Ilyeténformán kapcsolatunk szigorúan hivatalos.
*Kicsit megcsóválja a fejét és ebben a pillanatban kellemetlenül érzi magát. Nem a téma zaklatta fel, sokkal inkább az, hogy egészen máshol kéne lennie. Egy festmény mögött, például. Mert a hivatalos viszony miért zárná ki, hogy a derék kancellár bizonyos privát örömet is találjon benne? Sőt, ha jobban belegondol, a fogadósnak igaza van. Modortalan, dacos, alapvetően kiálhatatlan fruska Kagan leánya, de az is megvan, hogy igen formás. Miért is ne lehetne, hogy a vén kecske megnyalja a sót? Persze ez rendszerint csak a kecskének jó, a sónak közömbös, de Hubit ez zavarná legkevésbé. Sajnálatos, hogy az életet reálisan szemlélő kancellár erre igen csekély esélyt lát.*
- És mint azt bizonyára magad is észrevetted, barátom, a nagyasszony a lányom... vagy akár a lányom lánya is lehetne. Miféle ember lennék, ha fel óhajtanám hajtani a szoknyáját?
*Nagyon hamisan somolyog a kancellár, hiszen pontosan tudja, hogy Fint miket gondol róla. Meg úgy általában a vashegyiek. Természetesen csak azért, mert félreismerik vagy nem is ismerik.*
- De talán az sem szerencsés, ha ilyen hangon emlékezel meg a Vashegy úrnőjéről a háta megett. A szóbeszéd gyors szárnyakon jár és a meggondolatlan mondatok könnyen olyan fülekbe juthatnak, melyek gazdái nem lennének tőlük elragadtatva.
*Egy nagyvonalú mozdulattal tárja szét karjait és ismét az evőeszköz után nyúl.*
- No persze, én nem hallottam semmit. Kiváló ez a ragu, szavamra!
A hozzászólás írója (Habrertus Vachaoz Ruuhrijehr) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.11.18 19:05:48
4693. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-11-17 23:52:45
Üzenet elküldve: 2020-11-17 23:52:45
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 87
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 87
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Hal a tortán//
*Azt túlzás lenne állítani, hogy Fint kedves, hiszen mosolyra továbbra sem húzódik a szája. Viszont ahhoz nem fér kétség, hogy egy új oldalát mutatja meg a drágalátos kancellárnak, egy józan és alapvetően kellemes oldalt. Egy darabig méregeti a kancellárt, de őszintén, nem igazán tekinti ellenfélnek. Túl okosnak tűnik a kecske, biztosan tudja, hogy Fint jobban feltalálja magát a konyha fegyverként használható eszközei között. Legnagyobb meglepetésére azonban itt marad, sőt, helyet foglal.*
- Nahát. *Bukik ki belőle a csodálat a jelenet láttán. Kíváncsian foglal helyet a kancellár túloldalán, éppen ott, ahol Kagaenae finom étele gőzölög. Fint lepillant rá, de egyelőre nem nyúl hozzá, hanem élénken figyel, és minden további nélkül végighallgatja a férfi bő lére eresztett mondandóját. Eltöpreng, hogy tudja ez a fickó csűrni-csavarni a nyakatekert mondatait, és hogy a nemes urak és kisasszonyok ezt valami könyvekből tanulják-e. És bár Fintet nem nevelték erre, jobb híján semmire sem, azért átlát a szitán. Arra jut, hogy Habrertus vonzónak nevezte Estit, és hogy valószínűleg ennyivel nem rendezik el ezt az ügyet. Arra viszont kíváncsi, hogyan fogja róla az uraság lebeszélni. Hátradől tehát, és a kérdésre, miszerint Esti hasonlóképpen érez-e, odavágja:*
- Még sosem panaszkodott.
*Aztán, mintegy nagyzolási mániától fűtve tölt magának Kagaenae poharába Kagan ökléből, és egy apró szisszenés kíséretével húzóra megissza.*
~ Ennyit a lángokról, amik megégetnek. ~
- A pálinka jobb. Ezzel fel lehetne mosni a követ. *Közli reszelős hangon. Megvizsgálja az üveget, és könnyedén eltolja magától. Ő sem fog belőle többet inni, az egyszer biztos. Viszont szája szélén nevetés bujkál a kis jelenetére.*
- Magával biztos jobban megvan a nagysasszony. Gazdag is, úgy beszél, úgy viselkedik, mint ő. Mint a nemesek. Na, tudja. *Lehalkítja a hangját.* Azok ketten viszont jól magukra hagyták, kancellár. Tetszik magának a kicsike? Mert akkor szerintem gond van. *Figyelmezteti óvatosan Habrertust, állával az ajtó felé bökve. A báró és a kisasszony nagyon egy húron pendültek a kecskeúr távollétében meg a haldoklása közepette, ez evidens. Fint inkább a kancellár smúzolásával nem tud mit kezdeni, nyilván, mert nem mozog ilyen körökben. Udvariaskodását valami látens, viszonzatlan rajongásnak tudja csak értelmezni.*
A hozzászólás írója (Komor Fintarret) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.11.17 23:55:56
*Azt túlzás lenne állítani, hogy Fint kedves, hiszen mosolyra továbbra sem húzódik a szája. Viszont ahhoz nem fér kétség, hogy egy új oldalát mutatja meg a drágalátos kancellárnak, egy józan és alapvetően kellemes oldalt. Egy darabig méregeti a kancellárt, de őszintén, nem igazán tekinti ellenfélnek. Túl okosnak tűnik a kecske, biztosan tudja, hogy Fint jobban feltalálja magát a konyha fegyverként használható eszközei között. Legnagyobb meglepetésére azonban itt marad, sőt, helyet foglal.*
- Nahát. *Bukik ki belőle a csodálat a jelenet láttán. Kíváncsian foglal helyet a kancellár túloldalán, éppen ott, ahol Kagaenae finom étele gőzölög. Fint lepillant rá, de egyelőre nem nyúl hozzá, hanem élénken figyel, és minden további nélkül végighallgatja a férfi bő lére eresztett mondandóját. Eltöpreng, hogy tudja ez a fickó csűrni-csavarni a nyakatekert mondatait, és hogy a nemes urak és kisasszonyok ezt valami könyvekből tanulják-e. És bár Fintet nem nevelték erre, jobb híján semmire sem, azért átlát a szitán. Arra jut, hogy Habrertus vonzónak nevezte Estit, és hogy valószínűleg ennyivel nem rendezik el ezt az ügyet. Arra viszont kíváncsi, hogyan fogja róla az uraság lebeszélni. Hátradől tehát, és a kérdésre, miszerint Esti hasonlóképpen érez-e, odavágja:*
- Még sosem panaszkodott.
*Aztán, mintegy nagyzolási mániától fűtve tölt magának Kagaenae poharába Kagan ökléből, és egy apró szisszenés kíséretével húzóra megissza.*
~ Ennyit a lángokról, amik megégetnek. ~
- A pálinka jobb. Ezzel fel lehetne mosni a követ. *Közli reszelős hangon. Megvizsgálja az üveget, és könnyedén eltolja magától. Ő sem fog belőle többet inni, az egyszer biztos. Viszont szája szélén nevetés bujkál a kis jelenetére.*
- Magával biztos jobban megvan a nagysasszony. Gazdag is, úgy beszél, úgy viselkedik, mint ő. Mint a nemesek. Na, tudja. *Lehalkítja a hangját.* Azok ketten viszont jól magukra hagyták, kancellár. Tetszik magának a kicsike? Mert akkor szerintem gond van. *Figyelmezteti óvatosan Habrertust, állával az ajtó felé bökve. A báró és a kisasszony nagyon egy húron pendültek a kecskeúr távollétében meg a haldoklása közepette, ez evidens. Fint inkább a kancellár smúzolásával nem tud mit kezdeni, nyilván, mert nem mozog ilyen körökben. Udvariaskodását valami látens, viszonzatlan rajongásnak tudja csak értelmezni.*
A hozzászólás írója (Komor Fintarret) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.11.17 23:55:56
4692. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-11-17 17:50:13
Üzenet elküldve: 2020-11-17 17:50:13
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Hal a tortán//
*Most már egészen biztos benne, hogy összeesküvés áldozata lett, még ha nem is arra szövetkeztek a galádok, hogy eltegyék láb alól. Mert mi van? A báró mindenképp ragaszkodni látszik hozzá, hogy saját kezűleg dugja ágyba Hubit, amihez az érintett nem ragaszkodna feltétlenül. Akárhogy is, a jó kancellár érzi, hogy szerény személye zavar és azt is tudni véli, hogy miért. Hogy gyanúja erősödjön, felcsatlakozik a hirtelen békülékenyebb hangot, és nem őt megütő kocsmáros, amire Hubi bizonytalanul pislog. Nem bízik az ilyen váratlan hangulatváltozásokban, könnyen lehet, hogy ez csak álca. De nem, azt azért mégsem hiszi, hogy bántódása esne. Viszont ha már Fint ilyen nyájas, modortalanság lenne visszautasítani, márpedig Hubi úriember, akármi is történjék. Ezt érezheti Aenae is, aki legott felhívja Cha'yss figyelmét Kagan trónszékére, Hubi pedig sápadni kezd a bosszúságtól. Ha jól olvas a sorok között, a kis cemende ott tervezi maga fölé teperni a wegtorenit, mindenféle kancellári figyelemtől mentesen. Természetesen ez utóbbi bosszantó. Ám ezzel egy időben megérlelődik az elhatározás, hogy a Hrallh-ban is bizonyos belsőépítészeti módosításokat eszközöljön amint ideje engedi. Erre viszont még várnia kell. Egyelőre kifejezi köszönetét az iránta való aggodalomért a párocskának és azok távozta után bizonyos óvatossággal méri végig a fogadóst.*
- Biztos vagyok benne, hogy kiváló a sült, így kár lenne a kutyáknak lökni.
*Kicsit nehézkesen leül az asztalhoz és ha Fint elé tálalta a vacsorát, int, hogy a másik is foglaljon helyet. Aztán csak leveszi a zekéjét, mert az csúnyán átázott és a jó kancellár kezd kicsit fázni.*
- Azt hiszem az a leghelyesebb, ha tiszta vizet öntünk a pohárba. *kezdi egy behízelgő mosollyal* Nem árt leszögezni, hogy azt a hangot amit megengedtél magadnak, nem szoktam eltűrni.
*Bármennyire is igyekezett kedves lenni, Fint korábbi sértései és az, hogy Aenae-ék kijátszották még mindig bosszantja és ő maga is észreveszi, hogy ez inkább fenyegetőre sikeredett. Továbbra is mosolyogva legyint egyet.*
- De figyelembe veszem, hogy felöntöttél a garatra és kész vagyok szemet hunyni felette. Annál is inkább, mert ha jól sejtem, más is áll a háttérben. Tudnod kell, hogy bár a kancellár *mintegy önkéntelenül is saját fontosságát hangsúlyozza, hogy tudat alatt egyes szám harmadik személyben beszél magáról* általában mindent tud ami a Vashegyen történik, arról nem volt tudomásom, hogy milyen érzéseket táplálsz Estanellaria iránt. Ez természetesen nem meglepő abból a szempontból, hogy valóban vonzó személyiség és választásod kifinomult ízlésed dicséri.
*Ez persze csak egy kis terelés, üres elismerés, de az egyszerű népek kedvelik az ilyesmit. Hubi szerint legalábbis.*
- Ugyanakkor a lángoló érzelmek könnyen megégethetik a gyanútlan epekedőt, ezért ne vedd bizalmaskodásnak ha megkérdezem: ő is hasonlóképpen érez?
*Igenlő válasz esetén az lenne a helyénvaló, hogy Hubi biztosítsa Fintet felőle, hogy ő a maga részéről csupán a Dwirinthalen-hát fejét csodálja a mélységiben és nem furakodna közéjük. Ha ez történik, így is tesz. Más kérdés, hogy egy pillanatig nem fogja komolyan gondolni.*
*Most már egészen biztos benne, hogy összeesküvés áldozata lett, még ha nem is arra szövetkeztek a galádok, hogy eltegyék láb alól. Mert mi van? A báró mindenképp ragaszkodni látszik hozzá, hogy saját kezűleg dugja ágyba Hubit, amihez az érintett nem ragaszkodna feltétlenül. Akárhogy is, a jó kancellár érzi, hogy szerény személye zavar és azt is tudni véli, hogy miért. Hogy gyanúja erősödjön, felcsatlakozik a hirtelen békülékenyebb hangot, és nem őt megütő kocsmáros, amire Hubi bizonytalanul pislog. Nem bízik az ilyen váratlan hangulatváltozásokban, könnyen lehet, hogy ez csak álca. De nem, azt azért mégsem hiszi, hogy bántódása esne. Viszont ha már Fint ilyen nyájas, modortalanság lenne visszautasítani, márpedig Hubi úriember, akármi is történjék. Ezt érezheti Aenae is, aki legott felhívja Cha'yss figyelmét Kagan trónszékére, Hubi pedig sápadni kezd a bosszúságtól. Ha jól olvas a sorok között, a kis cemende ott tervezi maga fölé teperni a wegtorenit, mindenféle kancellári figyelemtől mentesen. Természetesen ez utóbbi bosszantó. Ám ezzel egy időben megérlelődik az elhatározás, hogy a Hrallh-ban is bizonyos belsőépítészeti módosításokat eszközöljön amint ideje engedi. Erre viszont még várnia kell. Egyelőre kifejezi köszönetét az iránta való aggodalomért a párocskának és azok távozta után bizonyos óvatossággal méri végig a fogadóst.*
- Biztos vagyok benne, hogy kiváló a sült, így kár lenne a kutyáknak lökni.
*Kicsit nehézkesen leül az asztalhoz és ha Fint elé tálalta a vacsorát, int, hogy a másik is foglaljon helyet. Aztán csak leveszi a zekéjét, mert az csúnyán átázott és a jó kancellár kezd kicsit fázni.*
- Azt hiszem az a leghelyesebb, ha tiszta vizet öntünk a pohárba. *kezdi egy behízelgő mosollyal* Nem árt leszögezni, hogy azt a hangot amit megengedtél magadnak, nem szoktam eltűrni.
*Bármennyire is igyekezett kedves lenni, Fint korábbi sértései és az, hogy Aenae-ék kijátszották még mindig bosszantja és ő maga is észreveszi, hogy ez inkább fenyegetőre sikeredett. Továbbra is mosolyogva legyint egyet.*
- De figyelembe veszem, hogy felöntöttél a garatra és kész vagyok szemet hunyni felette. Annál is inkább, mert ha jól sejtem, más is áll a háttérben. Tudnod kell, hogy bár a kancellár *mintegy önkéntelenül is saját fontosságát hangsúlyozza, hogy tudat alatt egyes szám harmadik személyben beszél magáról* általában mindent tud ami a Vashegyen történik, arról nem volt tudomásom, hogy milyen érzéseket táplálsz Estanellaria iránt. Ez természetesen nem meglepő abból a szempontból, hogy valóban vonzó személyiség és választásod kifinomult ízlésed dicséri.
*Ez persze csak egy kis terelés, üres elismerés, de az egyszerű népek kedvelik az ilyesmit. Hubi szerint legalábbis.*
- Ugyanakkor a lángoló érzelmek könnyen megégethetik a gyanútlan epekedőt, ezért ne vedd bizalmaskodásnak ha megkérdezem: ő is hasonlóképpen érez?
*Igenlő válasz esetén az lenne a helyénvaló, hogy Hubi biztosítsa Fintet felőle, hogy ő a maga részéről csupán a Dwirinthalen-hát fejét csodálja a mélységiben és nem furakodna közéjük. Ha ez történik, így is tesz. Más kérdés, hogy egy pillanatig nem fogja komolyan gondolni.*
4691. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-11-17 13:15:53
Üzenet elküldve: 2020-11-17 13:15:53
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 87
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 87
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Hal a tortán//
*Fint megfigyelő csupán, de azért a szája szélén mosolyféle bujkál, miközben nekiáll feltakarítani a korsó maradványait az asztal alól. Már éppen nyúlna a cserepekért, amikor a vállán lévő rongyot keresve rájön, hogy elhagyta valahol. Erre a víztől csöpögő Habrertus a lábához pottyantja. Fel is kapja hát, és máris beleszedi az éles üvegdarabokat.*
- Köszönöm. *Pillant fel huncutul. A pocsolyákhoz a felmosóra is szüksége van, de azt hátul hagyta. Előbb a kis adag üveggel foglalatoskodik. Eközben azt veszi észre, hogy a kancellár sértetten pislog felé az „öreg róka” miatt, és úgy tesz, mintha nem is rá vonatkozna a megjegyzés.*
- Nagy mókamester maga, kancellár. *Szólal meg feltápászkodva, és mutatóujjával tréfásan megfenyegeti a férfit.* Ezt kedvelem magában. *Kicsit elhúzza a választ, mintha az, hogy kiborítsa a szemetet, meg megtalálja a felmosót, jóval fontosabb lenne előző ügyeinél.* Nézze, az előbb tök részeg voltam, és mondtam dolgokat. Most már az se. Szóval maradjon még nyugodtan, ha úgy kényelmesebb, és szárítkozzon meg, mielőtt megfázik.
*Azért bocsánatot nem kér, de fejével a kandalló felé biccent, és bárhogy is dönt Habrertus, ő maga megpróbálja felitatni a sört és vizet az asztal alól.*
- Szerintem kvittek vagyunk. Bármi is történik magával, úgyis én leszek a hibás. *Megejt egy csúnya, reszelős röhögésfélét. Az ott hagyott ételre bámulva tart egy kis hatásszünetet.* Biztos nem kéri? *A választól függ, mit kezd a tányér tartalmával, de fejében kezd körvonalazódni egy hosszútávú tervféle a hulladékgazdálkodásra.*
A hozzászólás írója (Komor Fintarret) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.11.17 13:16:08
*Fint megfigyelő csupán, de azért a szája szélén mosolyféle bujkál, miközben nekiáll feltakarítani a korsó maradványait az asztal alól. Már éppen nyúlna a cserepekért, amikor a vállán lévő rongyot keresve rájön, hogy elhagyta valahol. Erre a víztől csöpögő Habrertus a lábához pottyantja. Fel is kapja hát, és máris beleszedi az éles üvegdarabokat.*
- Köszönöm. *Pillant fel huncutul. A pocsolyákhoz a felmosóra is szüksége van, de azt hátul hagyta. Előbb a kis adag üveggel foglalatoskodik. Eközben azt veszi észre, hogy a kancellár sértetten pislog felé az „öreg róka” miatt, és úgy tesz, mintha nem is rá vonatkozna a megjegyzés.*
- Nagy mókamester maga, kancellár. *Szólal meg feltápászkodva, és mutatóujjával tréfásan megfenyegeti a férfit.* Ezt kedvelem magában. *Kicsit elhúzza a választ, mintha az, hogy kiborítsa a szemetet, meg megtalálja a felmosót, jóval fontosabb lenne előző ügyeinél.* Nézze, az előbb tök részeg voltam, és mondtam dolgokat. Most már az se. Szóval maradjon még nyugodtan, ha úgy kényelmesebb, és szárítkozzon meg, mielőtt megfázik.
*Azért bocsánatot nem kér, de fejével a kandalló felé biccent, és bárhogy is dönt Habrertus, ő maga megpróbálja felitatni a sört és vizet az asztal alól.*
- Szerintem kvittek vagyunk. Bármi is történik magával, úgyis én leszek a hibás. *Megejt egy csúnya, reszelős röhögésfélét. Az ott hagyott ételre bámulva tart egy kis hatásszünetet.* Biztos nem kéri? *A választól függ, mit kezd a tányér tartalmával, de fejében kezd körvonalazódni egy hosszútávú tervféle a hulladékgazdálkodásra.*
A hozzászólás írója (Komor Fintarret) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.11.17 13:16:08
4690. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-11-17 12:23:11
Üzenet elküldve: 2020-11-17 12:23:11
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Hal a tortán//
*Bár egyetért Cha'ysszal abban, hogy jó lenne lerázni a kancellárt, de mégsem akar erőszakos lenni, pláne nem feltűnően egyetérteni. Az este folyamán túl sokszor egyezett látványosan a véleményük. Meg hát kicsit jobb ötletnek találja a magáét, hogy a hasonló hobbival és nőügyekkel rendelkező Fint gondjaira bízzák. Neki eszébe sem jut, hogy a kancellár mindenféle konspirációs teóriát futtat le magában. A hobbijával kapcsolatban azt tudja, hogy minden, amit tesz, az a másik fél beleegyezésével történik, szóval miért gyanakodna arra, hogy kedveli a kémlelőnyílásokat? A festmény meg valószínűleg fel sem tűnt neki, vagy ha igen, akkor sem tulajdonított neki különösebb jelentőséget, maximum megállapította magában, hogy rendkívül ronda darab.*
- Köszönöm, nagyon kedves vagy.
*Válaszolja hálásan a kocsmárosnak, aki tényleg nagyon kedvesen kerít neki egy pokrócot. Nyilván nem a legszebb, legtisztább darabot, de arra megfelel, hogy melegen tartsa.*
- Ugyan kancellár, nincs mit elnéznem, bárkivel megesik, hogy Kagan ökle kiüsse. Az öklök ilyenek, nem?
*Flegmán megrántja a vállát, végül is neki sokkal jobb, hogy nem kellett piszkálnia egy olyan ételt, amit amúgy sem evett volna meg és, hogy nem kellett túl sok időt tölteni olyan társaságban, amit különösebben nem kedvel.*
- Remélem is, hogy jó kezekben lesz.
*Válaszolja mosolyogva Fintnek. Nagyon szeretne nevetni és nagyon komoly viadalt vív arcizmaival, hogy ne tegye ezt meg.*
- Aztán vigyázz rá, mert nincs belőle több.
*Érzi ő is, hogy van valami feszültség a két férfi között, a mondás pedig úgy tartja, hogy szerelemben és háborúban mindent lehet, márpedig itt kérdéses nőügyek vannak, Fintnek remélhetőleg elég ennyi ahhoz, hogy ne ragadtassa el magát túlságosan. Habrertusról nem feltételezne semmi durvaságot, elképzelni sem tudja róla, hogy valaha is tettlegességre vetemedjen.*
- Báró úr, ne felejtsd el megnézni a tróntermet. Kagan trónja igazán...
*Félrenézve keresi a megfelelő szót.*
- Impozáns.
*Az ő lakosztálya meg onnan igazán könnyen elérhető. Ezek után már gyorsan távozik, egyfelől szabadulna a vizes gönctől, másfelől meg magára húzna valami neglizsét, hogy abban várja Cha'ysst. Kagan trónján. Nem, nyilván nem fog ilyet tenni, nem is szeret Kagan trónján ücsörögni, neglizsét meg sosem húzna, az nem az Aenae-féle lányoknak való.*
A hozzászólás írója (Kagaenae Thargodar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.11.17 12:24:25
*Bár egyetért Cha'ysszal abban, hogy jó lenne lerázni a kancellárt, de mégsem akar erőszakos lenni, pláne nem feltűnően egyetérteni. Az este folyamán túl sokszor egyezett látványosan a véleményük. Meg hát kicsit jobb ötletnek találja a magáét, hogy a hasonló hobbival és nőügyekkel rendelkező Fint gondjaira bízzák. Neki eszébe sem jut, hogy a kancellár mindenféle konspirációs teóriát futtat le magában. A hobbijával kapcsolatban azt tudja, hogy minden, amit tesz, az a másik fél beleegyezésével történik, szóval miért gyanakodna arra, hogy kedveli a kémlelőnyílásokat? A festmény meg valószínűleg fel sem tűnt neki, vagy ha igen, akkor sem tulajdonított neki különösebb jelentőséget, maximum megállapította magában, hogy rendkívül ronda darab.*
- Köszönöm, nagyon kedves vagy.
*Válaszolja hálásan a kocsmárosnak, aki tényleg nagyon kedvesen kerít neki egy pokrócot. Nyilván nem a legszebb, legtisztább darabot, de arra megfelel, hogy melegen tartsa.*
- Ugyan kancellár, nincs mit elnéznem, bárkivel megesik, hogy Kagan ökle kiüsse. Az öklök ilyenek, nem?
*Flegmán megrántja a vállát, végül is neki sokkal jobb, hogy nem kellett piszkálnia egy olyan ételt, amit amúgy sem evett volna meg és, hogy nem kellett túl sok időt tölteni olyan társaságban, amit különösebben nem kedvel.*
- Remélem is, hogy jó kezekben lesz.
*Válaszolja mosolyogva Fintnek. Nagyon szeretne nevetni és nagyon komoly viadalt vív arcizmaival, hogy ne tegye ezt meg.*
- Aztán vigyázz rá, mert nincs belőle több.
*Érzi ő is, hogy van valami feszültség a két férfi között, a mondás pedig úgy tartja, hogy szerelemben és háborúban mindent lehet, márpedig itt kérdéses nőügyek vannak, Fintnek remélhetőleg elég ennyi ahhoz, hogy ne ragadtassa el magát túlságosan. Habrertusról nem feltételezne semmi durvaságot, elképzelni sem tudja róla, hogy valaha is tettlegességre vetemedjen.*
- Báró úr, ne felejtsd el megnézni a tróntermet. Kagan trónja igazán...
*Félrenézve keresi a megfelelő szót.*
- Impozáns.
*Az ő lakosztálya meg onnan igazán könnyen elérhető. Ezek után már gyorsan távozik, egyfelől szabadulna a vizes gönctől, másfelől meg magára húzna valami neglizsét, hogy abban várja Cha'ysst. Kagan trónján. Nem, nyilván nem fog ilyet tenni, nem is szeret Kagan trónján ücsörögni, neglizsét meg sosem húzna, az nem az Aenae-féle lányoknak való.*
A hozzászólás írója (Kagaenae Thargodar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.11.17 12:24:25
4689. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-11-17 09:27:06
Üzenet elküldve: 2020-11-17 09:27:06
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Hal a tortán//
*Míg azon van, hogy életet verjen, szó szerint és átvitt értelemben is, a jó kancellárba, sajnos lemarad Aenae beharapott ajkáról és minden bizonnyal a szemében fellobbanó, szenvedélyes lángoktól irányába. Neki nem jelentene komolyabb gondot Habrertus elintézése, még módot is találna rá, hogy a körülöttük lévők még csak észre se vegyék, hogy nem segít, de ellenkezőleg, árt a férfinek. Wegtorenben az ilyesmi bevett szokás a politikai vagy társadalmi ellenfelek félreállításának. Nem túl elegáns, de hatékony módja.
Talán az ütéseknek, talán a víznek hála - bár ezt annyira nem érzi hatásosnak -, de a kancellárba visszatér az élet és eltekintve a nyaka felé tartó kezektől, a helyzet rendeződni látszik.
Azt javasolja, hogy Habrertus kerüljön az ispotályba megfigyelésre, de sajnos Aenae nem támogatja ebben a felvetésben. Eltekint attól, hogy lesújtó pillantást küldjön felé, amiért nem vett részt az együttműködésben, így sajnos az áttetszővé váló felsőruha látványáról is lemarad. Inkább a férfinek segít visszaülni a székre. A lány úgy rendelkezik, hogy az unott képű pultos kísérje Habrertust a szobájába a vacsorát pedig, hála Sa'Terethnek, berekeszti. Egy lépéssel közelebb az együttléthez.
Ha a fogadós nem kerítene pokrócot Aenaenek, akkor a saját köpenyét ajánlaná fel, de félig a mozdulatban megakad, amikor a férfi a lány vállára segíti az anyagot. Aenae pár aranyat szót a pultos markába, amitől az mintha felélénkülne. Bár, az is lehet, hogy csak Habrertus feltételezett agóniája van ilyen hatással rá. Válasza megerősíti abban az igricet, hogy valami ellentét valóban van közte és a kancellár között. Aztán a lány a távozás mezejére lép, amire a báró kihúzza magát, hogy az etikett szerint megtisztelje a Vashegy úrnőjét. Arcán meglepettség látszik, mintha sajnálná az elmaradt vacsora és a vele járó kellemes beszélgetés lehetőségét. Majd figyelmét újra a kancellár felé fordítja.
Ha tehetné, jól körberöhögné Habrertust, ahogy ázott csirke (vagy kecske?) módjára ül előreesett vállakkal a felállított székén és láthatóan nehezen tér magához. De a báró ennél sokkal körültekintőbb férfi.
Habrertus persze elhárítja azt, hogy az ispotályba kerüljön, ami némileg bosszantja az igricet. Ha Aenae segít neki, egész éjjelre messze maguktól tudhatnák a kancellárt. De így is jó. Azaz így sem rossz. Persze mentegetőzik az elrontott vacsora miatt és még távozása előtt biztosítja Aenaet a pótlásról, de a báró reméli, azon már nem kell részt vennie.*
- Nem, ragaszkodom hozzá, hogy legyen kíséreted a lakosztályodig. Nem venném a szívemre, ha bármi történne veled. *Mondja aggódó hangon a kíséret elutasítására.*
- Ha más nem, magam kísérlek, csak mutasd az utat. *Szelíd erőszakkal tukmálja magát Habrertusra és ha tetszik neki, ha nem, készen áll rá, hogy a szobájáig kísérje a kancellárt, ha az készen áll az indulásra.*
- Uram, hamarosan visszatérek, hogy egyek valamit, remélem, becses fogadód még rendelkezésemre áll majd. Ígérem, gyors leszek. Busásan meghálálom. *Fordul sárga pillantása még a fogadós felé, mielőtt maguk is elhagynák a Tavernát.*
*Míg azon van, hogy életet verjen, szó szerint és átvitt értelemben is, a jó kancellárba, sajnos lemarad Aenae beharapott ajkáról és minden bizonnyal a szemében fellobbanó, szenvedélyes lángoktól irányába. Neki nem jelentene komolyabb gondot Habrertus elintézése, még módot is találna rá, hogy a körülöttük lévők még csak észre se vegyék, hogy nem segít, de ellenkezőleg, árt a férfinek. Wegtorenben az ilyesmi bevett szokás a politikai vagy társadalmi ellenfelek félreállításának. Nem túl elegáns, de hatékony módja.
Talán az ütéseknek, talán a víznek hála - bár ezt annyira nem érzi hatásosnak -, de a kancellárba visszatér az élet és eltekintve a nyaka felé tartó kezektől, a helyzet rendeződni látszik.
Azt javasolja, hogy Habrertus kerüljön az ispotályba megfigyelésre, de sajnos Aenae nem támogatja ebben a felvetésben. Eltekint attól, hogy lesújtó pillantást küldjön felé, amiért nem vett részt az együttműködésben, így sajnos az áttetszővé váló felsőruha látványáról is lemarad. Inkább a férfinek segít visszaülni a székre. A lány úgy rendelkezik, hogy az unott képű pultos kísérje Habrertust a szobájába a vacsorát pedig, hála Sa'Terethnek, berekeszti. Egy lépéssel közelebb az együttléthez.
Ha a fogadós nem kerítene pokrócot Aenaenek, akkor a saját köpenyét ajánlaná fel, de félig a mozdulatban megakad, amikor a férfi a lány vállára segíti az anyagot. Aenae pár aranyat szót a pultos markába, amitől az mintha felélénkülne. Bár, az is lehet, hogy csak Habrertus feltételezett agóniája van ilyen hatással rá. Válasza megerősíti abban az igricet, hogy valami ellentét valóban van közte és a kancellár között. Aztán a lány a távozás mezejére lép, amire a báró kihúzza magát, hogy az etikett szerint megtisztelje a Vashegy úrnőjét. Arcán meglepettség látszik, mintha sajnálná az elmaradt vacsora és a vele járó kellemes beszélgetés lehetőségét. Majd figyelmét újra a kancellár felé fordítja.
Ha tehetné, jól körberöhögné Habrertust, ahogy ázott csirke (vagy kecske?) módjára ül előreesett vállakkal a felállított székén és láthatóan nehezen tér magához. De a báró ennél sokkal körültekintőbb férfi.
Habrertus persze elhárítja azt, hogy az ispotályba kerüljön, ami némileg bosszantja az igricet. Ha Aenae segít neki, egész éjjelre messze maguktól tudhatnák a kancellárt. De így is jó. Azaz így sem rossz. Persze mentegetőzik az elrontott vacsora miatt és még távozása előtt biztosítja Aenaet a pótlásról, de a báró reméli, azon már nem kell részt vennie.*
- Nem, ragaszkodom hozzá, hogy legyen kíséreted a lakosztályodig. Nem venném a szívemre, ha bármi történne veled. *Mondja aggódó hangon a kíséret elutasítására.*
- Ha más nem, magam kísérlek, csak mutasd az utat. *Szelíd erőszakkal tukmálja magát Habrertusra és ha tetszik neki, ha nem, készen áll rá, hogy a szobájáig kísérje a kancellárt, ha az készen áll az indulásra.*
- Uram, hamarosan visszatérek, hogy egyek valamit, remélem, becses fogadód még rendelkezésemre áll majd. Ígérem, gyors leszek. Busásan meghálálom. *Fordul sárga pillantása még a fogadós felé, mielőtt maguk is elhagynák a Tavernát.*
4688. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-11-16 19:04:38
Üzenet elküldve: 2020-11-16 19:04:38
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Hal a tortán//
*Ezekben a percekben a jó kancellárban egyre inkább határozottabb lesz az érzés, hogy itt valami különösen aljas és fondorlatos összeesküvés áldozata. A feltehetően házasságtörő párocska esetleg valami módon megneszelte, hogy az az egyébként ritka giccses Eeyr festmény nem véletlen került Aenae szobájába és úgy akarják távol tartani Hubit egyik kedvenc foglalatosságától és a kémlelőnyílásoktól, hogy megmérgezik. Ha pedig ez nem sikerülne, úgy egy olyan ember karjaiba lökik, aki holmi bagatell okból kifolyólag amúgy is képes lenne megfojtani egy kanál vízben. Vagy mindez a véletlenek csodálatos egybevágása, de a kancellár nem nagyon hisz a véletlenekben. Most, ahogy minden értelemben eláztatva ül a fogadó padlóján, pláne nem. Szó se róla, egy kicsit be is van rezelve a lehetséges végkimeneteleket mérlegelve, de igyekszik tartani magát.*
- Aggodalmad meghat, báró uram, de biztosíthatlak, hogy nem szorulok gyógyítói segítségre. Alighanem úgy van ahogy mondod: az erős ital árthatott meg.
*Igyekszik kedves maradni, de Cha'yss tekintetét most nem keresi. Egyrészt még az elszenvedett sokk hatása alatt áll, másrészt nagyon szívesen elfelejtené, hogy amikor kinyitotta a szemét azt kellett látnia, hogy a wegtoreni után kapkod sóvár mozdulatokkal. Kissé nehézkesen feltápászkodik, és itt jól jönnek a segítő kezek, majd két ujjal emeli le válláról a kétes tisztaságú rongyot és egy kecses mozdulattal ejti Fint csizmájára.*
- Magam is elnézésed kérem, nagyasszony, kimondhatatlanul bánt, hogy ha akaratomon kívül is, de elrontottam e szép estét. Ragaszkodnom kell hozzá, hogy mihamarabb kárpótolhassalak egy másik vacsorával.
*A faragatlan kocsmáros nem is kicsit kétértelmű szavait már nem is tudja hova tenni. Nem nagyon hiszi, hogy Fint ártani merne neki, de nem szeretné empirikus eszközökkel megerősíteni vagy cáfolni elméletét.*
- Valóban köszönöm az aggodalmatok, meghat, de máris jobban vagyok. Magam is eltalálok a Kancelláriára, így nem zavarom majd derék fogadósunk *vet egy sötét pillantást Fintre* hogy megbeszélhesse dolgait azzal a vén rókával.
*Mert az magától értetődik, hogy nem róla beszélt ilyen tiszteletlenül. Legalábbis Aenae meg a báró előtt adni kell a látszatra. Mert az egészen bizonyos, hogy Hubi ezt nem fogja elfelejteni. A megjegyzést sem, az alig burkolt fenyegetést sem. Most viszont ő is a távozás mellett döntene a párocska nyomában, hacsak a semmirekellő fogadósok szégyene nem talál ki valami mást.*
*Ezekben a percekben a jó kancellárban egyre inkább határozottabb lesz az érzés, hogy itt valami különösen aljas és fondorlatos összeesküvés áldozata. A feltehetően házasságtörő párocska esetleg valami módon megneszelte, hogy az az egyébként ritka giccses Eeyr festmény nem véletlen került Aenae szobájába és úgy akarják távol tartani Hubit egyik kedvenc foglalatosságától és a kémlelőnyílásoktól, hogy megmérgezik. Ha pedig ez nem sikerülne, úgy egy olyan ember karjaiba lökik, aki holmi bagatell okból kifolyólag amúgy is képes lenne megfojtani egy kanál vízben. Vagy mindez a véletlenek csodálatos egybevágása, de a kancellár nem nagyon hisz a véletlenekben. Most, ahogy minden értelemben eláztatva ül a fogadó padlóján, pláne nem. Szó se róla, egy kicsit be is van rezelve a lehetséges végkimeneteleket mérlegelve, de igyekszik tartani magát.*
- Aggodalmad meghat, báró uram, de biztosíthatlak, hogy nem szorulok gyógyítói segítségre. Alighanem úgy van ahogy mondod: az erős ital árthatott meg.
*Igyekszik kedves maradni, de Cha'yss tekintetét most nem keresi. Egyrészt még az elszenvedett sokk hatása alatt áll, másrészt nagyon szívesen elfelejtené, hogy amikor kinyitotta a szemét azt kellett látnia, hogy a wegtoreni után kapkod sóvár mozdulatokkal. Kissé nehézkesen feltápászkodik, és itt jól jönnek a segítő kezek, majd két ujjal emeli le válláról a kétes tisztaságú rongyot és egy kecses mozdulattal ejti Fint csizmájára.*
- Magam is elnézésed kérem, nagyasszony, kimondhatatlanul bánt, hogy ha akaratomon kívül is, de elrontottam e szép estét. Ragaszkodnom kell hozzá, hogy mihamarabb kárpótolhassalak egy másik vacsorával.
*A faragatlan kocsmáros nem is kicsit kétértelmű szavait már nem is tudja hova tenni. Nem nagyon hiszi, hogy Fint ártani merne neki, de nem szeretné empirikus eszközökkel megerősíteni vagy cáfolni elméletét.*
- Valóban köszönöm az aggodalmatok, meghat, de máris jobban vagyok. Magam is eltalálok a Kancelláriára, így nem zavarom majd derék fogadósunk *vet egy sötét pillantást Fintre* hogy megbeszélhesse dolgait azzal a vén rókával.
*Mert az magától értetődik, hogy nem róla beszélt ilyen tiszteletlenül. Legalábbis Aenae meg a báró előtt adni kell a látszatra. Mert az egészen bizonyos, hogy Hubi ezt nem fogja elfelejteni. A megjegyzést sem, az alig burkolt fenyegetést sem. Most viszont ő is a távozás mellett döntene a párocska nyomában, hacsak a semmirekellő fogadósok szégyene nem talál ki valami mást.*
4687. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-11-16 12:17:36
Üzenet elküldve: 2020-11-16 12:17:36
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 87
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 87
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Hal a tortán//
*Fint nem az az idegeskedő fajta. Bár kocsmárosi pályáját nem túl régóta építgeti, azért nem egy csehóban fordult már meg a Hegyen túl, és volt, hogy neki kellett életre pofozni – vagy ami még rosszabb, életre lehelni – kiütött társait. Ők ugyan nem a kancellár korosztálya voltak, de emiatt sem bosszankodik sokat: annyira utálja Habrertust, hogy úgy érzi, a procedúrán, bármi is lesz a kimenetele, nem veszíthet. Megy hát a víz, megy az mindenhova, még a báró úr kisasszony is kap egy keveset. A marcona zsoldos a szokásos unott érdeklődésével járatja végig a lányon a pillantását, mintegy elraktározva az információt, hogy talán a kishölgy is jobb, mint a semmi. Ettől még nem az esete.*
- Elnézést a kellemetlenségért. *Mondja meglepően udvariasan, és csak úgy mellékesen a kancellár ölébe dobja a jobb híján vállán tárolt törölgető rongyot. Fontosabbnak tartja, hogy hátulról egy vastag pokrócfélét hozzon Kagaenae számára, amit, ha a lány engedi, a vállára is terít, hogy melegen tartsa. Mozdulatai egyáltalán nem zavarba ejtőek, inkább csak határozottak, ahogy egy harcos kézé általában.* Így ni.
*A kisasszony bőségesen megjutalmazza a finom falatokért, amikbe bele sem evett. Hát igen, jó dolog gazdagnak lenni. Mintha Fint is vidámabb lenne a pénztől, szeme izgatottan csillog, és lelkesebben válaszol.*
- Ó, megbeszélünk mi mindent ezzel az öreg rókával. *Villan a tekintete a kancellárra. Dohányfüstös, reszelős hangja semmi jót nem ígér.* Miatta egy percig se aggódjanak. Majd megiszom előle a maradék Kagan öklét, a biztonság kedvéért. *Hogy fokozza a helyzet abszurditását, még szegény kancellár vállát is megszorítja barátságosságot színlelve.*
*Fint nem az az idegeskedő fajta. Bár kocsmárosi pályáját nem túl régóta építgeti, azért nem egy csehóban fordult már meg a Hegyen túl, és volt, hogy neki kellett életre pofozni – vagy ami még rosszabb, életre lehelni – kiütött társait. Ők ugyan nem a kancellár korosztálya voltak, de emiatt sem bosszankodik sokat: annyira utálja Habrertust, hogy úgy érzi, a procedúrán, bármi is lesz a kimenetele, nem veszíthet. Megy hát a víz, megy az mindenhova, még a báró úr kisasszony is kap egy keveset. A marcona zsoldos a szokásos unott érdeklődésével járatja végig a lányon a pillantását, mintegy elraktározva az információt, hogy talán a kishölgy is jobb, mint a semmi. Ettől még nem az esete.*
- Elnézést a kellemetlenségért. *Mondja meglepően udvariasan, és csak úgy mellékesen a kancellár ölébe dobja a jobb híján vállán tárolt törölgető rongyot. Fontosabbnak tartja, hogy hátulról egy vastag pokrócfélét hozzon Kagaenae számára, amit, ha a lány engedi, a vállára is terít, hogy melegen tartsa. Mozdulatai egyáltalán nem zavarba ejtőek, inkább csak határozottak, ahogy egy harcos kézé általában.* Így ni.
*A kisasszony bőségesen megjutalmazza a finom falatokért, amikbe bele sem evett. Hát igen, jó dolog gazdagnak lenni. Mintha Fint is vidámabb lenne a pénztől, szeme izgatottan csillog, és lelkesebben válaszol.*
- Ó, megbeszélünk mi mindent ezzel az öreg rókával. *Villan a tekintete a kancellárra. Dohányfüstös, reszelős hangja semmi jót nem ígér.* Miatta egy percig se aggódjanak. Majd megiszom előle a maradék Kagan öklét, a biztonság kedvéért. *Hogy fokozza a helyzet abszurditását, még szegény kancellár vállát is megszorítja barátságosságot színlelve.*
4686. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-11-15 16:33:28
Üzenet elküldve: 2020-11-15 16:33:28
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Hal a tortán//
*Cha'yss tiszteletben tartja a lány kérését, így a drága kancellárnak nem Kagan ökle volt az utolsó itala. Aenae számára egyébként egyfelől nagyon imponáló, hogy Cha'yss még gyilkolna is, ha kéri. Más részről viszont nagyon ijesztő. Ami még ennél is ijesztőbb, hogy Aenaenek valójában ez nagyon tetszik. Alsóajkát beharapva méregeti Cha'ysst, szívesen leteperné és szinte fizikai fájdalmat okoz az, hogy nyilvános helyen vannak és mégsem teheti ezt meg. Valahogy egyre sürgősebb neki, hogy véget érjen ez a vacsorának nevezett rémálom.
Nem derül ki, hogy a kancellárnak elég-e a "baráti" hátba veregetés ahhoz, hogy magához térjen, mert a kocsmáros részéről érkezik egy adag víz is, Aenae meg sajnos nem elég fürge ahhoz, hogy rá ne jusson belőle. Végzetesen ugyan nem ázik el, de elég kellemetlen, ahogyan a nedves anyag a bőréhez ér.*
- A manóba!
*Ráadásul az a nagyon kellemetlen érzése támad, hogy a könnyű, világos selyem ettől áttetszővé vált. Ijedten azért nem, de csak maga elé kapja a fél karját, a másikkal segít Cha'yssnak felvakarni Habrertust a padlóról, vagyis kicsit igazít a széken, hogy könnyebb legyen odaültetni. A kis közjátékon egyébként nagyon jót mosolyog, a saját kis humorosságán éppúgy, mint azon, hogy a kocsmárosnak és Habrertusnak közös nőügyei lennének. Habrertusról azt is nehezen képzeli, hogy nőügyei vannak, de a közös nőügy aztán már végképp furcsa. Főleg mert nem tud elvonatkoztatni a kancellár fura hóbortjától, amihez különleges kenőcsöt kért tőle. De végül is nincsen köze a furcsa hobbikhoz, a Finttel közös hobbihoz sem. Az információt azért elraktározza, talán egyszer még jól jöhet.*
- Azt hiszem, hogy a báró úrnak igaza van. Mindazonáltal magad is gyógyító volnál, azt gondolom, hogy meg tudod ítélni, hogy szükség van-e felügyeletre.
*Aenae a maga részéről nem akar túl erőszakos lenni ebben az ügyben (se).*
- Megkérnélek, hogy kísérd a kancellárt az ispotályba, vagy a szállására, ha úgy kívánja. Megbeszélhetitek, amit meg kell beszélnetek.
*Nem tudja palástolni a vidorságát.*
- Azt hiszem, hogy majd máskor kóstolom meg a kecskeragut, de biztos vannak éhes szájak, akik megeszik a vacsorám.
*Hadiárvák és hasonlók, végül is hozzá sem nyúlt, az étel teljesen érintetlen. Fizetni viszont fizet. Lerakja az asztalra a vacsora árát, így Komor Fintarret és vele együtt a Taverna 150 arannyal lesz gazdagabb.
Karját csak arra az időre vette el maga elől, míg leszámolta a pénzt, érzi, hogy fülig vörösödik, immáron két karjával takargatja magát.*
- Nekem muszáj levenni a nedves ruhát, ebben az évszakban könnyű meghűlni, vagy tüdőgyulladást kapni.
*Fél kézzel ügyeskedi magára a pelerinjét, igyekszik minél hamarabb a távozás mezejére lépni, hacsak nem tartóztatják, akkor már megy is.*
*Cha'yss tiszteletben tartja a lány kérését, így a drága kancellárnak nem Kagan ökle volt az utolsó itala. Aenae számára egyébként egyfelől nagyon imponáló, hogy Cha'yss még gyilkolna is, ha kéri. Más részről viszont nagyon ijesztő. Ami még ennél is ijesztőbb, hogy Aenaenek valójában ez nagyon tetszik. Alsóajkát beharapva méregeti Cha'ysst, szívesen leteperné és szinte fizikai fájdalmat okoz az, hogy nyilvános helyen vannak és mégsem teheti ezt meg. Valahogy egyre sürgősebb neki, hogy véget érjen ez a vacsorának nevezett rémálom.
Nem derül ki, hogy a kancellárnak elég-e a "baráti" hátba veregetés ahhoz, hogy magához térjen, mert a kocsmáros részéről érkezik egy adag víz is, Aenae meg sajnos nem elég fürge ahhoz, hogy rá ne jusson belőle. Végzetesen ugyan nem ázik el, de elég kellemetlen, ahogyan a nedves anyag a bőréhez ér.*
- A manóba!
*Ráadásul az a nagyon kellemetlen érzése támad, hogy a könnyű, világos selyem ettől áttetszővé vált. Ijedten azért nem, de csak maga elé kapja a fél karját, a másikkal segít Cha'yssnak felvakarni Habrertust a padlóról, vagyis kicsit igazít a széken, hogy könnyebb legyen odaültetni. A kis közjátékon egyébként nagyon jót mosolyog, a saját kis humorosságán éppúgy, mint azon, hogy a kocsmárosnak és Habrertusnak közös nőügyei lennének. Habrertusról azt is nehezen képzeli, hogy nőügyei vannak, de a közös nőügy aztán már végképp furcsa. Főleg mert nem tud elvonatkoztatni a kancellár fura hóbortjától, amihez különleges kenőcsöt kért tőle. De végül is nincsen köze a furcsa hobbikhoz, a Finttel közös hobbihoz sem. Az információt azért elraktározza, talán egyszer még jól jöhet.*
- Azt hiszem, hogy a báró úrnak igaza van. Mindazonáltal magad is gyógyító volnál, azt gondolom, hogy meg tudod ítélni, hogy szükség van-e felügyeletre.
*Aenae a maga részéről nem akar túl erőszakos lenni ebben az ügyben (se).*
- Megkérnélek, hogy kísérd a kancellárt az ispotályba, vagy a szállására, ha úgy kívánja. Megbeszélhetitek, amit meg kell beszélnetek.
*Nem tudja palástolni a vidorságát.*
- Azt hiszem, hogy majd máskor kóstolom meg a kecskeragut, de biztos vannak éhes szájak, akik megeszik a vacsorám.
*Hadiárvák és hasonlók, végül is hozzá sem nyúlt, az étel teljesen érintetlen. Fizetni viszont fizet. Lerakja az asztalra a vacsora árát, így Komor Fintarret és vele együtt a Taverna 150 arannyal lesz gazdagabb.
Karját csak arra az időre vette el maga elől, míg leszámolta a pénzt, érzi, hogy fülig vörösödik, immáron két karjával takargatja magát.*- Nekem muszáj levenni a nedves ruhát, ebben az évszakban könnyű meghűlni, vagy tüdőgyulladást kapni.
*Fél kézzel ügyeskedi magára a pelerinjét, igyekszik minél hamarabb a távozás mezejére lépni, hacsak nem tartóztatják, akkor már megy is.*
4685. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-11-14 14:40:51
Üzenet elküldve: 2020-11-14 14:40:51
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Hal a tortán//
*Az élet kompromisszumokból áll, mint ahogyan a mostani szituáció is. Az igric kénytelen részt vállalni ebben az ostoba vacsorából és valahogy elintézni, hogy a kancellár ne legyen láb alatt, mielőtt összebújhat Aenaevel. Persze, egyáltalán nem gondolta, hogy ez ilyen "könnyedén" sikerül majd.
Amikor Habrertus kidől és kirúgja maga alól a széket, hogy a férfihez induljon, bizalmasan még a lány felé szól. Kész rá, hogy mindkettőjük problémájának egyszerre véget vessen azzal, hogy elintézi a kancellárt, de Aenae nem él a lehetőséggel. A válasz akkor éri el, amikor már Habrertus mellett térdel, de annak megfelelően inkább amellett ténykedik, hogy a férfi visszanyerje eszméletét. Pedig milyen egyszerű volna most átsegíteni a Kárpiton Túlra.
Ám engedelmeskedik Aenae kérésének és nem intézi el a kancellárt, hanem oldalára fordítja és pár ütéssel igyekszik szabaddá tenni a légutat. Annak ellenére is, hogy Aenae óvatosságra inti. A lány is mellé térdel, apró tréfájára vékony mosoly rajzolódik ki a szakálla mögött, de igyekszik komoly maradni. Sajnos nem látja a lány pillantását, így a csókra való hajlamát sem, de talán jobb is így. Hogy jönne ki ha Habrertus halódó teste felett váltanak csókot?
Végül a pultos is megérkezik, a hangja egyáltalán nem olyan aggódó, mint az jelen helyzetben elvárható lenne, de az igric egyelőre csak az információt raktározza el, de valószínűleg gyógyító se nagyon fog érkezni. Az érkező víz meglepi, de azonnal reagál és igyekszik távol kerülni a loccsanó folyadéktól. A terv nem sikerül maradéktalanul, a nadrágja és a csizmája is vizes lesz, de csak egy bosszús morranás hagyja el a száját. A "nőügyekre" vonatkozó kérdés teljesen elvonja a figyelmét, értetlenül pillant a pultosra, majd a felülő kancellárra, aki úgy tűnik, éledezni kezd.*
- Kancellár? *Kap a nyaka felé igyekvő karok után. Mintha a férfi valami álomban volna, de ha sikerült lefognia a kezeket, akkor megpróbál kommunikálni az észhez térő kancellárral.*
- Félrenyelhettél, elvesztetted az eszméleted, elájultál. *Tájékoztatja a történtekről a férfit és ha Habrertus engedi, akkor felsegíti és visszaülteti a székre.*
- Úrnőm, azt hallottam a Vashegy ispotálya a legjobb a környéken. Jobb volna elvinni oda a kancellárt és erre az éjszakára ott tartani, nehogy újra megessen ez e baj. *Pillant Aenae felé és megállja, hogy ne kacsintson vagy mosolyodjon el, de a lány láthatja a sárga szemekben, hogy ezzel a húzással egyszerre vethetnek véget a vacsorának és intézhetik el, hogy legyen egy Habrertus-mentes éjszakájuk.*
*Az élet kompromisszumokból áll, mint ahogyan a mostani szituáció is. Az igric kénytelen részt vállalni ebben az ostoba vacsorából és valahogy elintézni, hogy a kancellár ne legyen láb alatt, mielőtt összebújhat Aenaevel. Persze, egyáltalán nem gondolta, hogy ez ilyen "könnyedén" sikerül majd.
Amikor Habrertus kidől és kirúgja maga alól a széket, hogy a férfihez induljon, bizalmasan még a lány felé szól. Kész rá, hogy mindkettőjük problémájának egyszerre véget vessen azzal, hogy elintézi a kancellárt, de Aenae nem él a lehetőséggel. A válasz akkor éri el, amikor már Habrertus mellett térdel, de annak megfelelően inkább amellett ténykedik, hogy a férfi visszanyerje eszméletét. Pedig milyen egyszerű volna most átsegíteni a Kárpiton Túlra.
Ám engedelmeskedik Aenae kérésének és nem intézi el a kancellárt, hanem oldalára fordítja és pár ütéssel igyekszik szabaddá tenni a légutat. Annak ellenére is, hogy Aenae óvatosságra inti. A lány is mellé térdel, apró tréfájára vékony mosoly rajzolódik ki a szakálla mögött, de igyekszik komoly maradni. Sajnos nem látja a lány pillantását, így a csókra való hajlamát sem, de talán jobb is így. Hogy jönne ki ha Habrertus halódó teste felett váltanak csókot?
Végül a pultos is megérkezik, a hangja egyáltalán nem olyan aggódó, mint az jelen helyzetben elvárható lenne, de az igric egyelőre csak az információt raktározza el, de valószínűleg gyógyító se nagyon fog érkezni. Az érkező víz meglepi, de azonnal reagál és igyekszik távol kerülni a loccsanó folyadéktól. A terv nem sikerül maradéktalanul, a nadrágja és a csizmája is vizes lesz, de csak egy bosszús morranás hagyja el a száját. A "nőügyekre" vonatkozó kérdés teljesen elvonja a figyelmét, értetlenül pillant a pultosra, majd a felülő kancellárra, aki úgy tűnik, éledezni kezd.*
- Kancellár? *Kap a nyaka felé igyekvő karok után. Mintha a férfi valami álomban volna, de ha sikerült lefognia a kezeket, akkor megpróbál kommunikálni az észhez térő kancellárral.*
- Félrenyelhettél, elvesztetted az eszméleted, elájultál. *Tájékoztatja a történtekről a férfit és ha Habrertus engedi, akkor felsegíti és visszaülteti a székre.*
- Úrnőm, azt hallottam a Vashegy ispotálya a legjobb a környéken. Jobb volna elvinni oda a kancellárt és erre az éjszakára ott tartani, nehogy újra megessen ez e baj. *Pillant Aenae felé és megállja, hogy ne kacsintson vagy mosolyodjon el, de a lány láthatja a sárga szemekben, hogy ezzel a húzással egyszerre vethetnek véget a vacsorának és intézhetik el, hogy legyen egy Habrertus-mentes éjszakájuk.*
4684. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-11-13 16:18:26
Üzenet elküldve: 2020-11-13 16:18:26
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 355
OOC üzenetek: 40
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 355
OOC üzenetek: 40
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Bredoc//
-Gondolom nézőpont kérdése.
*Válaszol. Bizony nem könnyű dolog túlélni a Pusztán. Nyugatra érkezése óta többször is elgondolkozott már azon Frandr, hogy kik lehettek a keleti falva ősapái, és milyen okból telepedtek le egy ilyen veszélyes helyen. Nyáron forró, télen hideg, és tele van két- és négylábú ragadozókkal, helyismeret nélkül pedig szomjanhalni sem nehéz. Nem éppen egy földi paradicsom, az biztos.
Bredoc bölcsen beszél, és Frandr el is mosolyodik.*
-Van egy mondás ott, ahonnan jövök. "Ne bízz abban, aki nem ismeri az otthon melegét."
*Nem társít kontextust a kijelentéséhez, hanem inkább a fogadós szavait hallva belép a Tavernába. Hamarosan le is telepednek egy asztalnál, és a sörük is kiérkezik, az ételre viszont még kicsit várni kell.*
-Egészség.
*Hangzik basszusán, ahogy megemeli a sörét, majd belekortyol, bár ez talán nem a megfelelő kifejezés, ugyanis mire visszahelyezi az asztalra, a méretes korsóból hiányzik a sör egyharmada. Szakálla jelenleg természetes barna színét mutatja, és ebben vegyül el a sörhab, amit egyelőre nem töröl le.
Csöndben hallgatja Bredoc beszámolóját. Régebbről is ismeri a hasonló helyzeteket, és most sem nagyon különbözik Vashegyi szituáció attól, amit Bredoc mond. Viszont mikor az a ranglétrán elfoglalt helyét árulja el, arra felemeli a szemöldökét.*
-Mekkora a Városőrség?
*Tesz fel egy utolsó kérdést, mielőtt rá terelődne a szó. Mert azt tudja, hogy Arthenior katonasága létszámhiányban szenved, de egy ekkora városnál mégis nehéz vizualizálni, hogy ez mit jelenthet.*
-Tharg harcos vagyok. Valami olyasmi, mint egy városőr. Békefenntartás, kapuőrzés, meg néha elküldenek, hogy rendezzünk le valamit.
*Felnéz, és látja, hogy a kocsmáros közeledik két tál sárkánypörkölttel. Miután Bredoc és Frandr elé került a két étellel teli edény, a csapos egy pár másodpercig még vár, hogy felvegyen minden esetleges újabb rendelést, majd visszasétál a pulthoz.
Frandr a maga részéről biccent a kocsmárosnak, majd azonnal hozzálát a pörkölthöz. Szokás szerint meglehetősen erős, így gyakran nyúl a korsója után, miközben eszik.
Ha Bredoc nem szólal meg, akkor csöndes folyamat ez, legalábbis addig, amíg Frandr söre ki nem ürül. Magához inti a fogadóst, hogy 9 aranyért cserébe újratöltesse a korsóját Tharg házi sörrel. Ezután Bredochoz fordul.*
-És ki harcolt ki ellen?
*Rövid szünet után egyértelműsít.*
-Mármint északon.
*Ekkorra vissza is tért a csapos egy teli korsóval, így Frandr folytatja az előtte levő tál étel pusztítását, miközben Bredocot hallgatja, ha az válaszol.*
//Bredoc//
-Gondolom nézőpont kérdése.
*Válaszol. Bizony nem könnyű dolog túlélni a Pusztán. Nyugatra érkezése óta többször is elgondolkozott már azon Frandr, hogy kik lehettek a keleti falva ősapái, és milyen okból telepedtek le egy ilyen veszélyes helyen. Nyáron forró, télen hideg, és tele van két- és négylábú ragadozókkal, helyismeret nélkül pedig szomjanhalni sem nehéz. Nem éppen egy földi paradicsom, az biztos.
Bredoc bölcsen beszél, és Frandr el is mosolyodik.*
-Van egy mondás ott, ahonnan jövök. "Ne bízz abban, aki nem ismeri az otthon melegét."
*Nem társít kontextust a kijelentéséhez, hanem inkább a fogadós szavait hallva belép a Tavernába. Hamarosan le is telepednek egy asztalnál, és a sörük is kiérkezik, az ételre viszont még kicsit várni kell.*
-Egészség.
*Hangzik basszusán, ahogy megemeli a sörét, majd belekortyol, bár ez talán nem a megfelelő kifejezés, ugyanis mire visszahelyezi az asztalra, a méretes korsóból hiányzik a sör egyharmada. Szakálla jelenleg természetes barna színét mutatja, és ebben vegyül el a sörhab, amit egyelőre nem töröl le.
Csöndben hallgatja Bredoc beszámolóját. Régebbről is ismeri a hasonló helyzeteket, és most sem nagyon különbözik Vashegyi szituáció attól, amit Bredoc mond. Viszont mikor az a ranglétrán elfoglalt helyét árulja el, arra felemeli a szemöldökét.*
-Mekkora a Városőrség?
*Tesz fel egy utolsó kérdést, mielőtt rá terelődne a szó. Mert azt tudja, hogy Arthenior katonasága létszámhiányban szenved, de egy ekkora városnál mégis nehéz vizualizálni, hogy ez mit jelenthet.*
-Tharg harcos vagyok. Valami olyasmi, mint egy városőr. Békefenntartás, kapuőrzés, meg néha elküldenek, hogy rendezzünk le valamit.
*Felnéz, és látja, hogy a kocsmáros közeledik két tál sárkánypörkölttel. Miután Bredoc és Frandr elé került a két étellel teli edény, a csapos egy pár másodpercig még vár, hogy felvegyen minden esetleges újabb rendelést, majd visszasétál a pulthoz.
Frandr a maga részéről biccent a kocsmárosnak, majd azonnal hozzálát a pörkölthöz. Szokás szerint meglehetősen erős, így gyakran nyúl a korsója után, miközben eszik.
Ha Bredoc nem szólal meg, akkor csöndes folyamat ez, legalábbis addig, amíg Frandr söre ki nem ürül. Magához inti a fogadóst, hogy 9 aranyért cserébe újratöltesse a korsóját Tharg házi sörrel.
Ezután Bredochoz fordul.*-És ki harcolt ki ellen?
*Rövid szünet után egyértelműsít.*
-Mármint északon.
*Ekkorra vissza is tért a csapos egy teli korsóval, így Frandr folytatja az előtte levő tál étel pusztítását, miközben Bredocot hallgatja, ha az válaszol.*
4683. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-11-13 14:56:51
Üzenet elküldve: 2020-11-13 14:56:51
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 504
OOC üzenetek: 148
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 504
OOC üzenetek: 148
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Frandr//
-Ott még nem volt szerencsém járni. Vagy szerencsétlenségem, hehe.
*Kurtán mosolyog az orra alatt, bár ahogy hallotta ott mindig meleg van, azt meg kifejezetten nem szereti. Olyan akár egy farkas, vagy egy bundás kutya, jobb szereti a hideget és a szelet. Valahogy a levegő is frissebb olyankor.*
-De persze legyen bármilyen zord és kietlen egy táj, mindig lesznek emberek, kik úgy hívják: otthon.
*Bölcs szavak hagyják el a száját, s azt ugyan látja, hogy Frandr kicsit mintha megtorpanna az ajtóban, ez talán a legkevésbé furcsa dolog vele kapcsolatban a haja után Bredoc számára, így szó nélkül hagyja, s elkönyveli, hogy nyilvánvalóan vannak titkai. ~Kinek nincsenek?~*
-Ha azt mondod, hallgatok rád.
*Kiszámol11 aranyat az asztalra a Sárkánypörköltért, és bicccent fejével, jelezve, hogy egyelőre ennyit szeretne. Az érkező söröknek roppantul örül, eléggé kiszáradt már a torka a korábbi evés után, és az út sem volt az a megszokott séta egyik saroktól a másikig. Ahogy az asztalhoz ér magához is kapja az egyik kupát, s a levegőbe emeli újdonsült cimborájára.*
-Egészség!
*Majd jó pár nagyot kortyol belőle, mielőtt letörölné szakálláról az esetleges habot, és elégedetten sóhajtana egy nagyot.*
-Egy városőr élete? Hmmm.
*El kell gondolkodnia egy pillanatra, hogy hogy is fogalmazza meg, vagy mit is merjen mondani.*
-Mostanában elég unalmas, de megint csak szerencsére, vagy szerencsétlenségre. "Ha nincs hír, az jó hír" szokták mondani, mert nem történik semmi baj, de a kard a hüvelyében csak rozsdásodni fog, ha nem használja senki. Aztán esz az idő foga magától is, nemhogy még a tétlenség is tegye a magáét.
*Horkan fel, mert némileg bosszantja ez a dolog.*
-A második ember vagyok a ranglétrán, azt hiszem. Közvetlenül a parancsnok alatt szolgálok. ~Nem mintha lett volna bárki, aki elvállalta volna.~ És te, te mivel foglalkozol? Zsoldos vagy netán?
//Frandr//
-Ott még nem volt szerencsém járni. Vagy szerencsétlenségem, hehe.
*Kurtán mosolyog az orra alatt, bár ahogy hallotta ott mindig meleg van, azt meg kifejezetten nem szereti. Olyan akár egy farkas, vagy egy bundás kutya, jobb szereti a hideget és a szelet. Valahogy a levegő is frissebb olyankor.*
-De persze legyen bármilyen zord és kietlen egy táj, mindig lesznek emberek, kik úgy hívják: otthon.
*Bölcs szavak hagyják el a száját, s azt ugyan látja, hogy Frandr kicsit mintha megtorpanna az ajtóban, ez talán a legkevésbé furcsa dolog vele kapcsolatban a haja után Bredoc számára, így szó nélkül hagyja, s elkönyveli, hogy nyilvánvalóan vannak titkai. ~Kinek nincsenek?~*
-Ha azt mondod, hallgatok rád.
*Kiszámol11 aranyat az asztalra a Sárkánypörköltért, és
bicccent fejével, jelezve, hogy egyelőre ennyit szeretne. Az érkező söröknek roppantul örül, eléggé kiszáradt már a torka a korábbi evés után, és az út sem volt az a megszokott séta egyik saroktól a másikig. Ahogy az asztalhoz ér magához is kapja az egyik kupát, s a levegőbe emeli újdonsült cimborájára.*-Egészség!
*Majd jó pár nagyot kortyol belőle, mielőtt letörölné szakálláról az esetleges habot, és elégedetten sóhajtana egy nagyot.*
-Egy városőr élete? Hmmm.
*El kell gondolkodnia egy pillanatra, hogy hogy is fogalmazza meg, vagy mit is merjen mondani.*
-Mostanában elég unalmas, de megint csak szerencsére, vagy szerencsétlenségre. "Ha nincs hír, az jó hír" szokták mondani, mert nem történik semmi baj, de a kard a hüvelyében csak rozsdásodni fog, ha nem használja senki. Aztán esz az idő foga magától is, nemhogy még a tétlenség is tegye a magáét.
*Horkan fel, mert némileg bosszantja ez a dolog.*
-A második ember vagyok a ranglétrán, azt hiszem. Közvetlenül a parancsnok alatt szolgálok. ~Nem mintha lett volna bárki, aki elvállalta volna.~ És te, te mivel foglalkozol? Zsoldos vagy netán?
4682. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-11-10 18:13:03
Üzenet elküldve: 2020-11-10 18:13:03
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Hal a tortán//
*A jó kancellár mit sem tud az alélt teste körüli felhajtásról. Semmit nem érzékel a Vaskorsóban történtekből, tulajdonképpen egészen máshol van. Pár pillanatig nem is érti, hogy mit keres Pirtianes-ben, hiszen utolsó emléke még az, hogy a báró addig erőltette a tósztot, míg ő is megemelte a poharát. De az álmok már csak olyanok, legyenek kellemes alvás szülöttei vagy delíriumban fogantak, hogy az álmodó nem törődik a logikai bukfencekkel. Már csak azért sem, mert ezekben a pillanatokban Sotou Yurlaith, egy helyi előkelőség kastélyában időzik, a lányok budoárjában. Mint az közismert, eme elöljárónak ifjú és igen szemrevaló ikerlányai vannak. A lányok pedig most, és ez érthető, azon vitatkoznak, hogy melyikük háljon Hubival. A jó kancellár a kompromisszumok híve és szerényen megjegyzi, hogy egyiküket sem sértené meg azzal, hogy megtagadja tőle magát. Az ikrek azonban ragaszkodnak a döntéshez, Hubi pedig kényelmesen dől hátra a kevereten amikor az a döntés születik, hogy pucéran megverekszenek az elsőségért. Hogy a dolog izgalmasabb legyen, mindezt vizesen tervezik. Ezért a mosdótálhoz lépnek, hogy annak tartalmát magukra borítsák, ám a következő pillanatban valami kaján vigyorral merednek Hubira és mielőtt a kancellár bármit tehetne, nyakon is öntik a meleg vízzel*
- Chehirri... *nyöszörög Hubi és két kezét az alacsonyabb lány nyaka köré fonná, hogy magához húzza és megcsókolja. A probléma csak annyi, hogy a jó kancellár valójában a Vaskorsó padlóján fekszik és akivel intimebb közelségbe óhajt kerülni, az az épp föléje hajoló báró. A következő pillanatban két nagy csapást kap a hátára és miután álmában ilyesmiről nem volt szó, nehézkesen kinyitja a szemét.*
- Mi?... *pislog értetlenül, hol Cha'yss-ra, hol Aenae-re, hol a megérkező kocsmárosra* Mi... történt?
*Közben Fint valami nőkről beszél, amit a nehezen eszmélő Hubi nem tud hova tenni. Félig még az álom hatása alatt van, úgy felel.*
- Nem bánom, Nolnais a tied lehet. Úgyis azt pletykálják, hogy férfifaló. Szó szerint.
*A jó kancellár mit sem tud az alélt teste körüli felhajtásról. Semmit nem érzékel a Vaskorsóban történtekből, tulajdonképpen egészen máshol van. Pár pillanatig nem is érti, hogy mit keres Pirtianes-ben, hiszen utolsó emléke még az, hogy a báró addig erőltette a tósztot, míg ő is megemelte a poharát. De az álmok már csak olyanok, legyenek kellemes alvás szülöttei vagy delíriumban fogantak, hogy az álmodó nem törődik a logikai bukfencekkel. Már csak azért sem, mert ezekben a pillanatokban Sotou Yurlaith, egy helyi előkelőség kastélyában időzik, a lányok budoárjában. Mint az közismert, eme elöljárónak ifjú és igen szemrevaló ikerlányai vannak. A lányok pedig most, és ez érthető, azon vitatkoznak, hogy melyikük háljon Hubival. A jó kancellár a kompromisszumok híve és szerényen megjegyzi, hogy egyiküket sem sértené meg azzal, hogy megtagadja tőle magát. Az ikrek azonban ragaszkodnak a döntéshez, Hubi pedig kényelmesen dől hátra a kevereten amikor az a döntés születik, hogy pucéran megverekszenek az elsőségért. Hogy a dolog izgalmasabb legyen, mindezt vizesen tervezik. Ezért a mosdótálhoz lépnek, hogy annak tartalmát magukra borítsák, ám a következő pillanatban valami kaján vigyorral merednek Hubira és mielőtt a kancellár bármit tehetne, nyakon is öntik a meleg vízzel*
- Chehirri... *nyöszörög Hubi és két kezét az alacsonyabb lány nyaka köré fonná, hogy magához húzza és megcsókolja. A probléma csak annyi, hogy a jó kancellár valójában a Vaskorsó padlóján fekszik és akivel intimebb közelségbe óhajt kerülni, az az épp föléje hajoló báró. A következő pillanatban két nagy csapást kap a hátára és miután álmában ilyesmiről nem volt szó, nehézkesen kinyitja a szemét.*
- Mi?... *pislog értetlenül, hol Cha'yss-ra, hol Aenae-re, hol a megérkező kocsmárosra* Mi... történt?
*Közben Fint valami nőkről beszél, amit a nehezen eszmélő Hubi nem tud hova tenni. Félig még az álom hatása alatt van, úgy felel.*
- Nem bánom, Nolnais a tied lehet. Úgyis azt pletykálják, hogy férfifaló. Szó szerint.
4681. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-11-10 14:33:09
Üzenet elküldve: 2020-11-10 14:33:09
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 87
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 87
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Hal a tortán//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Fint éppen a nemrég sodort szivarját ízlelgeti, és azon töpreng, hol gyújthatná meg, hogy a vendégeket ne zavarja vele, de be tudjon jönni, ha rendelnének még. A legjobb megoldásnak még mindig a hátsó kert felé vezető ajtó tűnik, de nincs nagyon kedve kimenni a hidegbe. Már épp mocorogni kezd, hogy rászánja magát, amikor jól látja, hogy Habrertus nem jár jól az italával, és hogy ő és a báró söre a földön csattannak.
Fint nem mondaná, hogy nem ijed meg egy kissé, még ha látott is már egyet s mást. Megszeppent pillantásával a többieket vizsgálja, de minthogy látja, nem szúrták le vagy tették el egyéb mód láb alól a fickót, reméli, hogy ő sem lesz semmi merénylet áldozata. A gyógyítót viszont várhatják. Fint hallotta, hogy Esti valami olyasféle, meg a kancellár is az (haszna ugyan nincs ennek), és úgy tudja, az a kalapos elf liba is ügyködött valamit a járvány idején. Minthogy azonban egyik sincs itt, Fintnek sincs kiért futnia.
Kisietve a pult mögül csak egy pillantást vet az öregre, és elégedetten konstatálja, hogy az oldalára fordították. Valószínűleg félrenyelhetett, hacsak nem most unták el az istenek a létezését és a bosszantó modorát.*
- Kancellár! *Kiált a helyzethez képest elég kedélyesen, és ha az eddigi próbálkozásokra nem ébredt fel, Habrertus nyakába loccsant egy adag vizet, megpróbálva nem megküldeni Kagaenae-t is.* Ébredjen fel, még nem beszéltük meg a nőügyeinket. *Ha bármi jelét látná, hogy a férfi ébredezik, ülő helyzetbe tornássza és Cha'yssnál jóval kevésbé kíméletesen próbálja belőle kipüfölni, ami benne van. Ha nem tüdőre ment, ennyitől Habrertus úgyis kiokádja, és le van a gond.*
A hozzászólás írója (Komor Fintarret) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.11.10 14:34:26
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Fint éppen a nemrég sodort szivarját ízlelgeti, és azon töpreng, hol gyújthatná meg, hogy a vendégeket ne zavarja vele, de be tudjon jönni, ha rendelnének még. A legjobb megoldásnak még mindig a hátsó kert felé vezető ajtó tűnik, de nincs nagyon kedve kimenni a hidegbe. Már épp mocorogni kezd, hogy rászánja magát, amikor jól látja, hogy Habrertus nem jár jól az italával, és hogy ő és a báró söre a földön csattannak.
Fint nem mondaná, hogy nem ijed meg egy kissé, még ha látott is már egyet s mást. Megszeppent pillantásával a többieket vizsgálja, de minthogy látja, nem szúrták le vagy tették el egyéb mód láb alól a fickót, reméli, hogy ő sem lesz semmi merénylet áldozata. A gyógyítót viszont várhatják. Fint hallotta, hogy Esti valami olyasféle, meg a kancellár is az (haszna ugyan nincs ennek), és úgy tudja, az a kalapos elf liba is ügyködött valamit a járvány idején. Minthogy azonban egyik sincs itt, Fintnek sincs kiért futnia.
Kisietve a pult mögül csak egy pillantást vet az öregre, és elégedetten konstatálja, hogy az oldalára fordították. Valószínűleg félrenyelhetett, hacsak nem most unták el az istenek a létezését és a bosszantó modorát.*
- Kancellár! *Kiált a helyzethez képest elég kedélyesen, és ha az eddigi próbálkozásokra nem ébredt fel, Habrertus nyakába loccsant egy adag vizet, megpróbálva nem megküldeni Kagaenae-t is.* Ébredjen fel, még nem beszéltük meg a nőügyeinket. *Ha bármi jelét látná, hogy a férfi ébredezik, ülő helyzetbe tornássza és Cha'yssnál jóval kevésbé kíméletesen próbálja belőle kipüfölni, ami benne van. Ha nem tüdőre ment, ennyitől Habrertus úgyis kiokádja, és le van a gond.*
A hozzászólás írója (Komor Fintarret) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.11.10 14:34:26
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5032-5051