// Második szál //
// Syoud Th'amer //
// A hozzászólás +16-os jelenetet tartalmaz! //
- Én sem értem.
*Hitetlenkedve rázza fejét, még ennyi színjátékra is telik energiájából. A tiltakozásra számított, de csak édesen mosolyog rá, mintha pontosan tudná, hogy Syoud hazudik neki. Kezd elpilledni, talán le is fáradni, erre pedig rátesz a kellemes masszázs. Megrázza fejét és megdörzsöli szemeit, hogy új erőre kapjon.*
- Úgy. Vagy csak lehet igazad volt és még igazi férfival nem volt dolgom.
*Megvonja vállát. Ezt sem szívesen mondja ki, szóval inkább nemtörődömség álcája mögé rejtőzik és elbámul egy másik asztalra. Egy este kétszer is igazat adott a férfinak, ez már több, mint amit sokan egész életükben kapnak tőle.*
- Én? Dehogy terelek! Aljas rágalom.
*Háborodik fel, mert tetten érték. Jó, meglehet nem is direkt igyekezett kicselezni a dolgot, de ez is a fránya alkohol hibája, meg a férfié.*
- Na jó, akkor pontosítsd a kérdést. A kikhez tartozol kérdés alatt mit értesz?
*Mert igazából ő nem is akkora bűnös, hiszen annyira sokféleképpen értelmezhető ez a mondat, hogy joggal beszélhetett másról. Bizony bizony, Relael mint mindig, most is csak áldozat. Kicsit ráncolja homlokát amikor a férfi megmozdítja lábát, egyből azt sejtve, hogy esetleg átlépett egy határt és feldühítette, de gyorsan fény derül, hogy nem erről van szó.*
- Látom vicces kedvedben vagy.
*Nem mosolyog, ezúttal nagyon komolyan néz, csak egy rövid ideig jelenik meg valami elismerés arcán. Lábát nem is mozdítja az előbbi helyről, igyekezve javítani hibáját, amit pár kérdéssel ezelőtt követett el.*
- Nem tetszik a kérdésed, akkor legyen; merek.
*Megvonja vállát, ami már egyértelműen utal arra, hogy átesett a holtponton és elővigyázatossága már elpárolgott. Vagy helyesebben feloldódott valamiben, meg úgy egyébként a helyzetben. Egészen kellemesen érzi magát, ami igencsak régen történt vele, nem csoda, hogy élvezi minden pillanatát.
A feladata meglepően jó, érzi benne a kihívást és a kreativitást.*
- Szóval úgy, hogy úgy tűnjön igazi legyen?
*Hümmög párat, aztán csak ravaszkásan elmosolyodik. Nem igazán habozik, eleget tesz a kérésnek. Feláll, egyik lábát átvetve a férfin és az ölébe ül, egyenesen vele szemben. Most jön a kedvenc része, az amikor foglalkozhat másokkal. Jelleméből fakadóan sokan hihetik róla, hogy nem vesz észre önnön szépségén kívül mást, holott szeme igen érzékeny erre.
Mutatóujjával végigsimít Syoud állának vonalán, majd keskeny ajkain is. Közelebb hajol hozzá, tűnődve vizsgálgatva arcának apró részleteit, majd még inkább közelít és ajka puha érintésével, illetve leheletének forró lágyságával simogatja egészen a fültől, a járomcsonton keresztül, a kijelölt célpontig. Ott megáll egy kicsit, egy vagy talán két másodpercig, az ajkakról tekintetét a szempárra emeli. Aztán lezárja szemhéjait, szája pedig gyengéden érinti az elfét. Először lágyan, olyan odaadó gondoskodással, ahogy az előbb játszott vele, aztán kézfeje elindul a nyakán és megállapodik tarkóján. Csókja hevesebbé válik, követelőzőbbé, pont úgy, mintha régen látott kedvesét üdvözölné éppen. Ujjaival Syoud nyakszirtjét masszírozza. Hitelességért nem kell sokat törnie magát, a szenvedélye őszinte, csak egy kis plusz érzelmi töltetet tesz bele, hogy ne érhesse szó a ház elejét. Időérzéke teljesen elvész, ki tudja mennyi ideig csókolta partnerét, amikor végül úgy dönt, hogy elszakad tőle. Hátrébb dől, és közönyösnek tűnő, vagy legalábbis próbáló arccal néz rá. Igazából izzik a bőre, szemei pedig csillognak az izgalomtól.*
- Megfelel?
A hozzászólás írója (Relael Ellerin lae'Natar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.07.12 10:09:58