//Bajban ismerszik... stb, Korsóban, Vérkertészkedés//
*A fogadó vendégseregletének aránylag kevés figyelmet szentel, ami annak is betudható, hogy semmi olyasmi nem történik körülötte, ami hasonló helyen szokatlan lenne: esznek, isznak, beszélgetnek, itt-ott cicázgatnak is. Inkább azon somolyog egy kicsit, hogy a csapos a vidám üdvözlésre Kagantól legalábbis visszafogott reakciót kapott. Kíváncsi, hogy ez mennyire lesz rossz hatással a lelkesedésére. A rendelésen aztán elcsodálkozik kissé. Az odáig rendben van, hogy az étel legyen egyszerű, na de a víz! Természetesen szó sincs arról, hogy minden étkezés alkalmával a sárga földig óhajtana lerészegedni, de mérsékletes életmódnak is vannak határai. Mindenesetre most követi a példát, akár jó az, akár nem.*
- Nekem is valami hasonlót, kedvesem. *vigyorog Yrära* És az sem lenne rossz, ha valami hideg elemózsiát is tudnál csomagolni.
*Hiszen azt még nem tudhatják, hogy mennyi ideig lesznek távol és jutnak-e bármi élelemhez?
Háttal támaszkodik a pultnak és félrenéz amíg a Hadúr az elf leányzót faggatja. Aztán amikor rá kerül a sor, némi gondolkodás után válaszol.*
- Nos... ami az Erődöt illeti, az meghaladja a képességeimet. Ahhoz egy építőmester kell, amolyan magiszter, aki a számok világában is otthon van. Amon Ruadh falai, kapuja portyázó haramiák kisebb csapatait, könnyebb ostromot bármikor visszavernek, ha tharg harcosok védik őket. Persze egy komolyabb támadásnak, ahol ostromgépeket is felvonultatnak, véleményem szerint nem tudnának ellenállni, de valószínűleg nem is erre tervezték őket.
*Észak és Arthenior felé int a teremben.*
- Abból az irányból jelenleg nem várható semmi komolyabb, viszont a Kikötő még problémákat okozhat. Főleg úgy, hogy Arthenior azt kéri tőlünk, hogy ellenőrizzük a déli patkányfészekbe vezető utat. Ezt meg is írták abban a levélben, amit a Szellemjárónak küldtek, magad is elolvashatod. *kicsit megvonja a vállát* Érdekes, hogy az oda tartók jobban aggasztják őket, mint az onnan érkezők. Én úgy látom, hogy akár Amon Ruadh is megszűrheti a forgalmat, de célszerűbb lenne az úton is felállítani néhány posztot. Egyet legalább. A Vaserdő szélén, az út mentén találtam erre egy ideális helyet. Egy kis sziklaszirt, ami az út fölé magasodik, na nem sokkal, alig tíz- tizenegy lábnyival. Viszont az út felől meredeken szakad le, íjászoknak ideális pozíció lehetne a tetején. Ha jelzőtüzet gyújtanak a tetején, az az Erőd tornyából bizonyosan jól látszana.
*Elgondolkodva simít végig az állán, halkan serceg a másnapos borosta.*
- Persze, ha a város cölöpkerítése helyett ugyanolyan magas kőfal állna, ilyesmire alig lenne szükség. Egy ilyen erődített város kellő elrettentő erővel bírna. Más kérdés, hogy vajon van-e ilyesmire jelenleg erőnk és forrásaink?