Amon Ruadh - Vaskorsó Taverna
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Amon Ruadh (új)
Tharg birtokok (új)
Vaskorsó TavernaNincs "kisebb" helyszín
Ezen a helyszínen lehetőséged van vásárolni! Kattints ide, hogy vásárolhass!


<< Előző oldal - Mostani oldal: 215 (4281. - 4300. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>

4300. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-01-03 22:03:39
 ÚJ
>Morak Asthún avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 49
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Vakmerő

// Az otthon melege //
//Relael, Morak, Nirs, Fäenro//
//Estanellaria//

- Én? Igen iszok! Vizet. Esetleg teát. Szeszes italokat sosem!
* Utasítja el Morak, Nirs szívélyesnek tűnő invitálását, hogy igyanak meg egy korsóval. *
- A test szentély, nem szennyezem be semmi ilyesmivel.
* Folytatja, majd hátra tekint, a pult felé *
- Inni nem iszok, de ahogy elnézem enni sem eszünk ma. Úgy látom itt mindenki előbbre való nálunk. Ez nem vaskorsó, hanem vaskoporsó, ha ez így megy tovább itt halok éhen.
* Mondja, miközben szemöldökét ráncolva a felszolgálólányt nézi, aki ahelyett, hogy hozzájuk jött volna leállt szórakozni valami pojácával, aki az imént lépett be. Amúgy sem szimpatikusak neki az ilyen vasaltképűek, hát még most, hogy miatta még egy darabig éhen is marad. Ezután ismét az asztaltársaság felé fordul, majd Fäenro köszöntését illendőképpen fogadja: *
- Viszont önnek is fiatal ember.
* Észreveszi, hogy az asztalon kopog az ujjaival. Látja, hogy feszült. De az eszébe sem jut, hogy ezt ő okozza. Azt hiszi, hogy már ő is kezdi elveszíteni a türelmét a kiszolgálás lassúsága miatt. *
- Látom már ön is éhes. Már bizonyára régóta várnak az ételre. Bizony az ön korában sokat kell enni, hogy felnőve legalább akkora legyen mint én!
* Mondja teljes komolysággal a fiatalembernek. Ezek után az elf hölgyhöz fordul. *
- Azt szégyellem, hogy törpe ilyenre vetemedik. Nem jól van ez így! Lopni? Hol vannak már azok a korok, amikor a törpének a legtöbbet a verejtékes munka jelentette és az, ha az életét adhatta otthonáért!
* Mondja Morak ismét kissé indulattól fűtve. *
- Rendben van, elfogadom!
* Nem tartja méltatlannak az ajánlatot, pláne, hogy az elf egy órája még nem is ismerte. És persze a munka is könnyűnek tűnik. „ Eseménytelen kísérgetésért” nem is vár többet. Majd ismét Nirshez fordul:*
- Persze, ha önnek úgy is megfelel, hogy én teát iszok, ön pedig sört... Nos, akkor szívesen iszok együtt önnel! Aztán közben elmesélheti a vallási élményeit.
* Utal kissé humorizálva a helyzetet Nirs karjára. *

A hozzászólás írója (Morak Asthún) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.01.03 22:06:50


4299. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-01-03 00:47:27
 ÚJ
>Relael Ellerin lae'Natar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 461
OOC üzenetek: 184

Játékstílus: Vakmerő

//Az otthon melege//
//Relael, Morak, Nirs, Fäenro//
//Szemezgetés szintjén Madvaarick//
//Mindenki figyelmébe ajánlva a repülő malacok miatt//

*Nem sejtette volna, hogy a tárnák említése ennyire hatással lesz Morakra. Persze elképzelése volt róla, hiszen törpe, de a szenvedélyes beszéd mégis meglepi. Valójában kicsit érdeklődését is felkelti, és tetszik neki amit hall, főleg mert úgy véli, hogy ez igen sokat elárul Morak jelleméről. A tudás pedig igen értékes kincs.*
- Valóban nem tudom elképzelni.
*Ismeri be, és némi tiszteletet erőltet magára. Lenyeli megjegyzését a szebbnél szebb ékszerekről is, amit a meggyalázott föld ad. Relaelt mindezt nem érdekli, nem erdei elf, ellenben nemes igen, meg persze hiú is, ezért amíg arany nyaklánc lóghat a nyakában, addig nem érdekli ha az egész hegység magába omlik a nevezetes féreglyukak miatt.*
- De tetszik a szenvedélyed. Anélkül nincs is értelme semminek.
*Relael is sok szenvedélyt őriz magában igen sok dolog iránt, csak ezek a heves lángok viszik előre, azok viszont nagyon.*
- Szégyelled magad helyette?
*Kérdez vissza mosolyogva, úgy, ahogy a felnőttek tekintenek a gyermekek naivitására.*
- Milyen becsületes. Ez bájos, majdhogynem meghat. Ugyanakkor elismerendő is. Kedvelem a lojális személyeket.
*Persze csak akkor, ha hozzá, vagy az általa dicsért eszmékhez lojálisak, ellenkező esetben ez is, mint sok minden bosszantja őt.*
- Akadna, igen. Fizetem a fogyasztásodat, és hatonként 100 aranyat kapnál mellé, meg persze szobát a Vaskorsóban.
*Haza nem szeretné vinni, nem csak azért, mert Alyonál sem akarja túlfeszíteni a húrt, hanem azért sem, mert nem bízik meg még a törpében. Egy próbát mindenesetre megér.*
- Úgy vélem ez jó ár eseménytelen kísérgetésekért. Idővel nyilván nőhet, annak függvényében, hogy mennyire vagyok elégedett veled, és a munkáddal.
*Nirs továbbra is üde színfolt, akármikor lássa meg. Valamiért mindig jó kedve lesz a közelében, feltehetően azért, mert végtelenül jó embernek tartja, és a társasága őt is jobbá teszi. Ölelése kurta, és kellőképpen távolságtartó is. Örömteliségét viszont megzavarja, hogy magán érzi valaki pillantását. Tekintetét a fogadóban körbehordozva észreveszi a látványosan bámuló mélységi férfit, akire kihívóan pillant vissza. Viszonozza annak ellenszenvét egy röpke pillanatig, majd helyet foglalva vissza is merül asztaltársaságába, és ügyet sem vet rá a továbbiakban.*
- Úgy valahogy. Meg meg is loptak. Utóbbiban szerencsére sikerült igazságot tenni.
~ Sajnos a keze, és a feje is megmaradt a tolvajnak. ~
*Nyilvánvalóan mosolyog, úgy, mint akkor felettébb örül annak, hogy békés úton sikerült megegyezni.*
- Hogy mi történt?
*Kérdez vissza döbbenten, arcán őszintének tűnő sajnálattal. Így már érti a takarót is, ami fokozza a benne feltámadó együttérzést.*
- Ez borzalmas!
*Fejét ingatja, pár pillanatra elcsendesedik, majd felvillanyozott tekintettel kezd el kotorászni holmijai között.*
- Dermesztő ez a sok szörnyűség a világban, de talán akad nálam valami, ami segíthet rajtad. Nem tudom, de egy próbát igazán megérhet.
*Ezzel át is nyújtja Nirs Thargodrym számára az 1 db Világoszöld varázsitalt. Közben úgy látja rendelésük nem sokat haladt előre, de ha már kotorászni kezdett, akkor 13 aranyat tesz az asztalra a Szoba áráért, ahol Morak pihenhet. Folytatja ezt 9 arannyal a Négy tojásos hagymás rántottaért, majd 16 arany a Vajas pirítósokért, 20 arany A Sziklakirály kincsei tálért szintén Moraknak, 4 arany a Friss tehéntejért az árva fiúcskának, ezután 5 arany a Forralt teaért magának, előkotor még 12 aranyat az Édes zabkásakért maguknak, még 7 arany a legfontosabbért, a Forralt vörösborért. Végezetül még 30 arany Komor Fintarretnek az étlapon nem szereplő pluszokért, meg persze az odaadó munkáért. Ezután türelmesen vár ő is, meg halomnyi aranya, és reméli nem halnak éhen közben.
Éppen csak kifújja magát, amikor nagyjából ekkortájt érkezhet meg a díszes csapat, nyitva ki az ajtót, amin egy sebesen repülő malac érkezik meg. Relael döbbenten húzódik lejjebb székében, miközben a malac egy kört tesz a fogadóban, asztalára ejt egy kisebb csomagot, majd úgy távozik, ahogy érkezett.*
- Mik nem történnek még meg ma?
*Sóhajtja, és a neki szánt csomagocskáért nyúl. Ragyogó szemekkel szemléli meg közelebbről a fülbevalókat, amik rögvest szívébe lopják magukat.*
- Ahh, mennyire imádnivaló!
*Lelkendezik, miközben meg is feledkezik a többiekről, persze csak erre a rövid időre.*
- Ó, bocsánat.
*Koppint fejére, amint visszazökken a fülbevalók iránti áhítatból.*
- Ő itt Fäenro, egy bűbájos, és okos fiúcska. Fäenro, ő itt Nirs Thargodrym, Kagaenae kedvese.
*Hagyja, hogy megtörténjen a bemutatkozás, közben bátorítóan kezét a gyermek hátára teszi, főleg mert érzékeli rajta az idegességet. Relael felfogja az aggodalmat, de úgy sejti csak az idegenek okozzák, és nem az, hogy féltené őt.*
- Fäenro kedves, annyira megkérhetlek, hogy kérsz papírt és tintát attól a kedves úrtól ott? Nagyon hálás lennék érte.
*Bök kezével Fintaret irányába, aki jócskán ellátott munkával, és aki úgy tűnik nem társalog senkivel, ezért őt nem zavarja meg, nem úgy mint adott esetben Estit, aki a kancellárral társalog.*


4298. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-01-03 00:05:11
 ÚJ
>Fäenro Knirin avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Vakmerő

//Az otthon melege//
//Relael, Morak, Nirs//

*Súlyos percek telnek el, amiket mintha átugrott volna ez a gyermek. Finom illatok szöktek a levegőbe, hogy bemutassák a konyha világát, mely láthatatlan a vendégek számára. Fäenro elbóbiskolt. Teljesen átadta magát az illatok élvezetének, holott korábban erősen elhatározta, hogy Relael segítségére lesz mindenben.
Ehhez képest észre sem veszi, hogy egy idegen foglal mellettük helyet, amíg Rel nem vonja kérdőre a törpét. Úgy hallatszik, Morak tiszteletlen Rellel és Fäenroban gyűlni kezd a fékezhetetlen feszültség. Arca vörösödik, kitörni készül, mint egy vulkán. Azonban Rel nyit Morak felé. Szerencse, hogy Fäenro, mielőtt még csúnyát mondana a törpének, felfogja, hogy ezzel a húzással Rel üzletének tenne keresztbe, ami éppen csak most születik. Ilyen nem tenne. Tudattalanul kopogtat az asztalon, így vezetve le az iménti feszültséget. Ez sem éppen illendő egy ilyen helyen. Az itt dolgozók könnyen vehetik türelmetlenségnek, míg az asztalnál ülők beszélgetését zavarhatja. Később még egy férfi csatlakozik hozzájuk. Mivel korábban Moraknak sem köszönt, most egyszerre pótolja ezt és üdvözli Nirst.*
- Szép jó estét! *szól és tovább kopog, mert nem érzékeli, mit csinál a saját keze. Veszélyezi a két férfi jelenléte, mert erősebbek, idősebbek és tapasztaltabbak nála, viszont Rel mellett csak ő áll. Legalábbis még. ~ És ha nem megbízhatóak? ~ aggódik, egyelőre csak magában.*



4297. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-01-02 22:49:46
 ÚJ
>Estanellaria Dwirinthalen avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 215
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Megfontolt

//Hubi, Dora, Rick//
//Érintőlegesen Nirs, Fint//

- Úgy legyen. *nyugtázza mind a néni visszatértét, mind hozzáértését. Ő a maga részéről egyikben sem bízna túlságosan, de igazán nem akarja Nirs reményeit lelombozni. ~Remélem, nem előre fizettél neki a segítségéért, mert akkor biztos, hogy nem fogod viszontlátni!~ gondolja magában, míg takaró után kutat*
- Szerencsére a kormosok nem ilyen érzékenyek... *kacsint a fiúra, mielőtt visszatérne a pult mögé, hiszen ő a maga részéről egyáltalán nem bánná, ha a fogadójában fess, fiatal férfiak flangálnának félmeztelenül, de nem tudja nem észrevenni Nirs zavarát hiányos öltözetét illetően, amit a lehetőségekhez képest igyekszik orvosolni*
- Nahát, ismered őt? *húzza el kissé a száját, mikor Relael integetni kezd a fiúnak, aki ezzel máris sokkal kevésbé lesz szimpatikus a szemében, hisz ha a kis liba ismerőse, akkor még annyi esze sincs, mint amennyi látszik. Ezt követően nem is szentel sok figyelmet se neki, se az egész társaságnak, csak Fintnek jelzi, ha már visszatért, hogy az ő jutalma a tűz körül gyülekező bagázs, míg ő tartja a frontot a pultnál*
- Ha sok vizet zavarna, nyugodtan dobd ki! *suttogja a férfinak, miközben a törpére tekint, aki becses vendégeit háborgatni merte, de persze csak a Vaskorsó jó híre miatt szánná rá magát ilyen lépésre, a maga részéről kifejezetten örül neki, hogy az új vendég helyette is bosszantja Relaelt. ~Bár úgy látom, a mókának már vége... ~ teszi hozzá magában csalódottan, ahogy a kezdeti, felháborodott szóváltás lassan békés beszélgetésbe megy át. Neki pedig nem marad más, csak a néma sötételf a pultnál, na meg persze a nemsokára érkező, váratlan látogató*
- Micsoda öröm és megtiszteltetés itt látni egy ilyen nagybecsű vendéget! *villant csábos mosolyt a belépő kancellárra, egy lépést téve a pult felé, hogy a lehetőségekhez mérten a legközelebb legyen hozzá*
- Ugyan, ugyan. Nem olyan rossz ez, egy fogadóban sok mindent lát és hall az ember... A részeg semmirekellőkkel meg van más, aki foglalkozzon! *jegyzi meg, mintegy mellékesen, beszéd közben futó pillantást vetve Fintre. Tagadhatatlan, a sok pletyka és esetlegesen elcsípett információmorzsa fontos szempont volt, mikor a kocsmában maradás mellett döntött, meg persze az is, hogy így függetlensége is megmaradt, nem kell pusztán csak a vén kecskére támaszkodnia amoni tartózkodása során. ~És itt sokkal könnyebb beleköpni mások levesébe... persze csak képletesen~ somolyog magában, hisz bár tetszik neki az elképzelés, odáig sosem süllyedne, hogy ezt ténylegesen is megvalósítsa, inkább másféle módon igyekszik szabotálni a számára nem szimpatikus vendégek életét, már ha egyáltalán érdeklik annyira, hogy foglalkozzunk velük. A pultnál ácsingózó hím egyelőre csak az érdektelen kategóriába tartozik, de ahogy a kancellárral keveredik szóváltásba, azt már ő sem tudja szótlanul hallgatni*
- Ez egy kocsma. Még szép, hogy hangos. *torkolja le az elégedetlenkedőt, hisz amúgy is nehezen szívleli, hogy az ő fogadójában más meri kritizálni a vendégeit rajta kívül* Ha csendre és nyugalomra vágysz, ajánlom az imént kivett szobánkat. Tudod, ott is megengedett az evés és az ivás... *teszi még hozzá gúnyosan, hisz semmi kedve egész este a fancsali képét és az ostoba megjegyzéseit hallgatni. ~Pláne, ha semmi alapja. Hol éltél te eddig, valami kolostorban, hogy ez hangos neked? ~vizslatja felhúzott szemöldökkel a férfit, míg próbál magyarázatot találni a történtekre. Nincs azonban sok ideje ezen törni a fejét, hiszen hamarosan Dora is feltűnik az ajtóban*
- Nocsak, téged is látni errefelé? *pillant kérdő a jövevényre, csak hogy aztán rövid szünet után folytassa* Mi történt? Tán csak nem kísértetet láttál? *mered egy pillanatra óvatosan a lányra, aki olyan fehérnek tűnik, mint a fal. ~Csak nem visszatértek a holtak? Vagy csak a lelkiismereted nem hagy nyugodni?~ próbál rájönni a titok nyitjára, ám hamar elmúlik érdeklődése, és inkább tréfára veszi a dolgot*
- Ejnye, drága Habrertus, hát mit tettél szegénnyel, míg nem találkoztunk? Remélem, nem hajszoltad agyon őt! Néha a legjobb írnokoknak is kell egy kis pihenő... *teszi hozzá tréfásan, mintha csak a kancellár hibája lenne a lány jelenlegi, elgyötört kinézete. ~Bár nem hiszem, hogy a munka viselte volna meg ennyire!~ teszi hozzá magában kajánul, mielőtt a kínálatot illető kérdésre is válaszolna*
- Nos, bár talán a helyzetből többet is ki lehetne hozni... az étlapról a Kancellár kedvencét javasolnám. Igazán különleges csemege, a legfinomabb nyúlpecsenye, szigorúan pestismentes nyulakból! *ismerteti a kínálatuk egyik legkülönlegesebb darabját, miközben Dora kérésének megfelelően pálinkát tölt, nem is egy, de rögtön három pohárba, hogy egyet-egyet az új érkezőknek adjon, egyet pedig megtartson magának*
- Igyunk erre a váratlan találkozásra. Kivételes alkalom, hogy a Vashegy legfontosabb személyei is tiszteletüket teszik errefelé! *erőlteti arcára a szokásos, udvarias mosolyt, koccintásra emelve poharát, miközben látványosan nem vesz tudomást a sötételfről, aki igencsak leszerepelt a szemében korábbi megjegyzéseivel.*


4296. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-01-02 19:57:21
 ÚJ
>Dorawyna Olaphine avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 384
OOC üzenetek: 107

Játékstílus: Vakmerő

//Mindenki//
//Dora visít//
//Malacbombázás//

*Minden a lehető legnagyobb rendben megy, de igazán. Odafelé a kancellár és lelkes írnoka még pár szót beszélgetnek a diplomácia kérdéséről, amiről a lány szívesen hallgatja, hiszen a férfi jóval többet tapasztalt a kérdésben. Az pedig, hogy Estihez közel engedni Habrertust milyen veszélyes, Dora számára, révén nem buta, soha nem volt titok, mégis valahol mélyen valami félelmetes erő kezd eluralkodni rajta a sötételf iránt, ami már-már, szomorú hír, de szeretetnek is nevezhető. Hogy a kancellár ebből mit lát, az egy dolog, a másik, hogy nem kell sokáig kéretni, és Dora szerint a vicceiből is az sántít, hogy a férfi érez valamit, még ha nem is szívesen mutatná. Ez kissé kiábrándító, de azt mondhatnánk, várható, ez is normális. Ami ezután jön, azonban nem az. Ugyanis amikor Habrertus úriemberként a fogadóban a lányt megelőzve belép, és szóba elegyedik Estivel, Dora egy pillanatra másra lesz figyelmes.
Először nagyokat pislog, hátha hallucinál. Aztán arra jut, hogy a valóság félelmetesebb, mint hitte.
Egy dagadt, szárnyas malacot lát, amely fantasztikus sebességgel repül, egyenesen felé.
Persze logikus volna, hogy a lány pánikszerűen beugorjon a fogadó ajtaján, kivédve a támadást, de szkeptikus lelkét annyira letaglózza a látvány, hogy lába földbe gyökerezik, és csak egy rémült kiáltásra futja az erejéből, mielőtt… A malac irányt változtat, és odapottyant neki egy kis csomagot. Az elf csak áll, áll a kis zacskóval a kezében, és megvizsgálja a két medált, amit kapott. Aztán az izgalmaktól még mindig traumatizálva, falfehéren lép be a helyiségbe. Tekintete megállapodik Estin, Relen, Nirsen, meg persze Habrertust is megtalálja, és felzárkózik mellé – a kis csomagot mintegy bizonyítékként szorongatja, hogy nem őrült meg.*
- Üdv... *Mondja még mindig elkerekedett szemekkel, mint aki szellemet látott, csak azért, hogy mondjon valamit. Komolyan gondolkodik rajta, hogy elmondja a kancellárnak, amit látott, de nem biztos, hogy a férfi hinne neki. Ha pedig ő sem, mástól tényleg nem várhatja. Persze a kis incidens miatt a sötételf férfi szavairól teljesen lemarad.* Én valami erőset kérek.
*Szeretné meghívni Estit is a vásárba, de addig ki nem lép az ajtón, amíg össze nem gyűjti a bátorságát. Nincs az a kincs.*


4295. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-01-02 19:41:12
 ÚJ
>Nirs Thargodrym avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 377
OOC üzenetek: 5

Játékstílus: Vakmerő

//Az otthon melege//
//Relael, Morak, Nirs//

*Fölöttébb érdekesnek találja, hogy míg az egész Vashegyen tulajdonképpen csak megtűrték, addig a Vaskorsó olyannak látszik, mintha nem is ide tartozna. Itt mindenki örömmel üdvözli. Furcsa. Így aztán nem is tiltakozik amikor Rel megöleli. Félszegen ő is átkarolja az elfet, persze csak ballal, aztán amikor ismét szétválnak, többé-kevésbé lopva végig is méri a másikat. A domborodó pocakot akár mérték nélkül fogyasztott habos sütemények számlájára is lehetne írni, de Nirs úgy veszi észre, hogy emlékeihez képest Rel keblekben is gyarapodott, bár az ő esetében ez szinte a lehetetlennel határos. Tehát Nirs arra gondolhat, hogy gyermekáldásnak néz elébe, de most erre nem kérdez rá. Annál is inkább, mert következik egy kicsit kellemetlen közjáték, melynek keretében a törpe megajándékozza pár barátságtalan pillantással. Ezt Nirs nem veszi fel, megszokta az ilyesmit. Meg aztán igaza is lehet a törpének, elvégre ő csapódott oda az asztalukhoz.*
- Engem igazán nem zavarsz. Remélem én sem téged.
*Persze ez inkább csak egy udvariassági frázis, kellően színtelen a hangja hozzá, hogy világos lehessen: kevéssé érdekelné, ha a törpének gondja lenne a jelenlétével.*
- És ő lenne az? *pillant a törpére miután lezökkent egy székre, aztán vissza Relre* Mi történt Artheniorban? Valaki kezet mert emelni rád?
*Igyekszik nagyon szigorú hangon kérdezni, mintha gondolatban máris ízekre szaggatná a bitangot aki bántotta ez elfet. Pedig ezzel csak kikívánkozó kuncogását leplezi. Valahogy nehezen tudná elképzelni a légiesen kecses elf testőreként a határozottan zömök törpét.*
- Ez? *kérdez vissza a takaróra és reflexszerűen meg is igazítja magán az említett textíliát* Mostanában az ilyesmi lehet nekem a legkényelmesebb ruha.
*Keserűen elhúzza a száját és az ajtó felé néz, mintha azt várná, hogy az anyó mikor tér vissza, minden gyógyító rekvizítumaival. Tulajdonképpen így is van.*
- Gyógyítót keresni jöttünk be ide, a jobb karom... lebénult. Volt egy kis nézeteltérésünk a Vérkertben három... vallási fanatikussal. Tulajdonképpen még egész olcsón megúsztam, nem igaz?
*Próbál mosolyogni, aránylag jól is sikerül. Még úgy is, hogy amióta megpillantotta Relt, egy kérdést szeretne feltenni, de nem akar ajtóstól rontani a házba. A sörön is csak egy kicsit gondolkodik. Elvégre amíg a néne visszatér, ihat egy-két kortyot. Sokkal többet úgysem bírna.*
- Köszönöm. De csak ha a törpe uraság is iszik.
*Kicsit félrehajtja a fejét, úgy néz Morakra. Csak hogy érezze, mennyire nem zavaró a jelenléte.*


4294. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-01-01 23:18:21
 ÚJ
>Morak Asthún avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 49
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Vakmerő

//Mindenki, meg otthon melege//

* ~ Na ez most nem jött össze! ~ Gondolja magában a törpe és már majdnem távozik az asztaltól, amikor is az elf békülékenyebb hangot üt meg.
Na ez meglepte, erre már nem számított. Amikor pedig a tárnákat hozza fel a hölgy, szinte lázba jön. Már, már arról is megfeledkezik, hogy miért is van itt. Kihúzza magát és csillogó szemmel így szól: *
- Tárnák? Tárnákat mondott? A tárna szó nem tudja leírni azokat a helyeket! Tárnákat az emberek, orkok, vagy mindenféle hitvány népek használnak arra, hogy kiszipojozzák a föld mélyének gazdagságát. A tárnák nem mások, mint férgek fúrta lyukak, amelyekkel sebet ejtenek a földanya testén. Nem, a törpék nem vájnak tárnákat! Itt fenn el sem tudja képzelni azt a szépséget és rendet ami ott van!
* Mondja Morak, szinte gejzírként a felszínre törő büszkeséggel. Arca pedig szinte ragyog, amikor hátrahagyott otthonáról mesél.
De hirtelen eszébe ötlik, hogy nem jó az, amikor ő sokat beszél. Így hát rögtön a nyelvébe harap, nehogy többet mondjon a kelleténél és gyorsan vissza is tér ahhoz, amiért jött. *
- Hát igen, nehéz idők járnak. Amikor egy törpe arra vetemedik, hogy lopjon… Nos, hát. Én szégyellem magam helyette. Szóval disznók etetésén túl mégis lenne itt valami munka!?
* Morak eddig észre sem vette, hogy a hölgy állapotos. Lehet azért, mert ül. Így már mindjárt kicsit más szemmel nézi őt. *
- Megértem önt. Az ilyen helyzetben mindig jól jön egy megbízható…
* De mielőtt befejezhetné a mondatot észreveszi, hogy az elf hölgy már nem őt nézi. Ekkor egy ember lép oda. Az elf hölgy pedig társalogni kezd a most érkezettel. ~ Na ez is a legjobbkor jött! ~ Morgolódik magában a törpe. *
- Hát az jól esne! De a világért sem zavarnék (közben a férfire pillant, nem túl vidám tekintettel), ha gondolja, majd megbeszéljük a dolgot máskor! Persze, ha nem zavarok, szívesen maradok!



4293. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-01-01 21:26:59
 ÚJ
>Madvaarick Moraedrow avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 109
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Vakmerő

//Úttalan utakon//
//Említés szintjén Esti, Morak, Rel, Nirs//
//Részben Fint//
//Hubi//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//

*Madvaarick megkapja az étket, s az italt is, szobája feltehetően várja őt a hosszas megpróbáltatásai után. Bólint egyet Fintnek, a megfáradt, szürke arcról leolvasható, hogy ezt köszönetnek szánja. Nyugodtan falatozgat csirkéjéből, közben pedig csuklyája mögül a nőstény mélységire villantja tekintetét. Gondolja, hogy észrevette, de eléggé felkapaszkodottnak látszik, bár ez több, mint elrugaszkodott. Rick nem a legjobb formájában van, ilyenkor pedig paranoiája krónikusan képes eluralkodni rajta, egyszerűen képtelen rá, hogy ne lásson bele minden létezőbe valami belső arroganciát, lekezelésre való hajlamot. Egyelőre nem szól a nőstényhez, inkább lassacskán hátrafordul, s a betoppanókat szemléli meg. Először egy magas törpe, esetleg alacsony ember az, aki feltehetően egy elf asztalához ül le. Egyik fajtáját sem kedveli, az emberrel kiegészülve pedig kifejezetten irritálónak hat a társaság. Ha pedig az ölelés be is következne, arcán egy fintorral elfordulna tőlük. Természetesen a hosszas meredését észlelhetik az ottaniak, kifejezetten irritáló lehet a citromképű, kiégett vajákos. ~ Szukák. ~ Eléggé fura gondolat, ha figyelembe vesszük, hogy az elfre jut vagy két férfi. Aztán a helyzet egyre rosszabb lesz a megfáradt utazó számára, ugyanis beérkezik egy Rick füleinek ércesnek tűnő orgánummal megáldott férfi is, akinek a viccei, ha egyáltalán nem is nekik vannak szánva, felhergelik, s arra ösztönzik, hogy szóljon oda.*
-Attól még, öregem, hogy már alig hallasz, mások nem szeretnének a te sorsodra jutni. Kérlek, halkabban, fárasztó napjaim voltak. *Nyugodt, de jól hallható hangon ejti meg ezt, ha az első mondatát nem is repítette volna a Korsó ételszagú levegőjébe, talán még egy sötételfhez képest kedvesnek is hathatna.*


4292. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-01-01 21:03:20
 ÚJ
>Relael Ellerin lae'Natar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 461
OOC üzenetek: 184

Játékstílus: Vakmerő

//Az otthon melege//
//Relael, Morak, Nirs//
//Említés szintjén Fint//

~ Éhes? ~
*Akad meg ezen, annak ellenére is, hogy láthatóan morcos. Természetesen foghatná állapotára is, ám a hevesség mindig Relael jellemzője volt.
~ Ezek a törpék mind koldusok? Mondjuk nem lep meg. ~
Elvégre nem lehet mindenki annyira fantasztikus, mint Relael, és annak gyönyörű, ügyes, intelligens fajtája. Ő legalábbis mindenképpen így vélekedik erről. Az éhesség ennek ellenére valamelyest megenyhíti, mert nem szívtelen, csak azokkal szemben, akik ártottak neki, például Grimoryan.*
- Semmi gond, megesik.
*Olykor neki is akadnak botlásai. Ami azt illeti igen gyakran, és igen nagyok, noha nem az illem terén. Az, hogy Morak a hegyekből jött, kíváncsivá teszi őt. Nehezen tudná elképzelni, hogy miként lehetne egy olyan kopár vidéken élni, bár a nemesércek határozottan elviselhetőbbé tennék számára.*
- Feltételezem megvan a tárnáknak is a maguk szépsége.
*Mondja, miközben figyelmesen hallgat, hagyja, hogy a törpe beszéljen.*
- Természetesen értem.
~ Hogyne érteném? ~
- Elég... konkrét volt.
*Ami viszont nem is feltétlenül tetszik számára, ennek végül visszafogottan hangot is ad.*
- Egy ilyen hivatásnál fontos a diszkréció.
*Mondja mindezt olyan céltalanul, hogy Morak ne feltétlenül vegye magára, ha úgy véli ezzel nincsenek gondjai. Ez inkább amolyan általános bölcselkedés.*
- Ami azt illeti pont jól jönne számomra pár erős harcos.
*Megejt egy mosolyt is, hogy bájos arcát ne csúfítsák el kelletlen gesztusai.*
- A közelmúltban sajnálatosan megloptak Arthenior piacán, pont egy törpe követte el ezt.
*Fejét lemondóan ingatja, és szomorkás arckifejezést ölt magára.*
- Azóta aggaszt a saját, és születendő gyermekem épsége. Jó hasznát venném egy testőrnek.
*Mivel úgy látja, hogy Estanellariát megszólították, ezért Finttel törekszik felvenni a szemkontaktust, és inteni neki, hogy legyen szíves az asztalukhoz jönni. Ha nem, úgy az is megfelel neki, hogy akkor rendeljen tovább, amikor kihozza nekik a korábban kért ételeket. Meg természetesen a fizetést sem mulasztja el, de már azt sem tudja mennyivel tartozik.*
- Nirs, de jó látni téged!
*Üdvözli széles mosollyal, szívélyesen a fiatal férfit. Ha engedi, akkor fel is áll, és röviden, barátian megöleli.*
- Jaj, nem, dehogy! Éppen testőrködésről esett szó, mert történt némi sajnálatos incidens Arthenior utcáin.
*Kézfejével legyint is, hogy ugyan ügyet se vessen rá. Egyúttal pedig hellyel is kínálja az ifjú Thargodrymet.*
- Mi ez a takaró rajtad? Meg egyébként is, hogy vagy mostanság?
*Kissé elszomorítja Nirs jelenléte, mert feldereng benne az, amikről Kagaenaevel beszéltek, és az is, hogy Nirs milyen nemeslelkű volt mindig, mind szerelmével, és mind vele.*
- Mit óhajtotok? Egy sör?
*Ekkor Morakra pillant.*
- Esetleg egy kis bőségtál?


4291. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-01-01 20:21:18
 ÚJ
>Habrertus Vachaoz Ruuhrijehr avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 754
OOC üzenetek: 21

Játékstílus: Vakmerő

//Mindenki, meg Esti//

*Míg a Vaskorsóig eljutnak van ideje kifejteni, hogy nem nemesi címek miatt kell tisztelni valakit, ám annak is meg kell adni a tiszteletet. Merthogy ez a diplomácia. Ez is. De abban is biztos, hogy Dora tisztában van ezzel. Tehát eljutnak a Vaskorsóig, bár az elfnek más ötlete is akadt. Ami elnyerte Hubi tetszését, bár itt mindjárt némi gyanakvás is jogos lehet. Noha emlékei szerint ilyesmiről soha nem beszéltek, de Dora biztosan ismeri Hubi gyengéit. Ezek közül pedig, ugyebár, az egyik legnagyobb a nőnemű mélységiek iránti vonzalma. Tehát gyanús, hogy Estit pont Dora akarja meglátogatni, de ez olyan primitív csapda lenne, hogy méltatlannak érzi Dorához. Mindenesetre nem árt majd résen lenni.*
- Jó ötlet volt, hogy ide jöjjünk. *teszi kezét a kilincsre* Mikor elindultunk még nem voltam éhes, most viszont úgy érzem, hogy egy lovat is fel tudnék falni. Bár kötve hiszem, hogy már ilyen fogás is szerepelne az étlapon.
*Egy bocsánatkérő mosoly kíséretében néz Dorára, hiszen ez az élc rémesen gyenge volt. Aztán be is nyit és mivel Hubi úriember, elsőként lép be. Odabent viszont béke és nyugalom honol, nem kell pofonokra számítani. Ahogy pedig egy ilyen helyen lenni szokott, vannak ismeretlen és ismerős arcok is. Az egyik mindjárt a pult mögött.*
- Jók voltak a megérzéseid. *somolyog Dorára és el is indul a pult felé. Ott pedig eltúlzott felháborodással fújja fel a képét.*
- De hát ez botrány! Te? Egy kocsma pultja mögött? Hogy részeg semmirekellőkkel huzakodj? Micsoda méltánytalanság ez!
*Persze végig érezhető, hogy nem gondolja komolyan, de a végén csak elmosolyodik.*
- Ha már így alakult, hozzuk ki a helyzetből a legtöbbet? Mit tudsz ajánlani az étlapról?

A hozzászólás írója (Habrertus Vachaoz Ruuhrijehr) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.01.01 20:21:36


4290. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-01-01 19:58:24
 ÚJ
>Nirs Thargodrym avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 377
OOC üzenetek: 5

Játékstílus: Vakmerő

//Mindenki, meg otthon melege//

*Kicsit idegesen rágcsálja a szája szélét, mert egyre világosabb, hogy másnak is feltűnt a hevenyészve magára kapott ing. Szerencsére a csapos épp csak kis figyelmet szentel ennek. Valószínűleg látott már cifrább dolgokat is pályafutása során. Nirsnek nem kell sokat várnia, hogy kívánságát teljesítse és Fint kérdése után szinte esetlenül kapaszkodik az erszényébe.*
- A szobámba, köszönöm. *Természetesen elárulja azt is, hogy melyik az övé.* A nénike azt mondta, hogy hamarosan visszatér.
*Hogy ez jó vagy rossz, azt egyelőre nem tudja eldönteni. A maga részéről nincs oka kételkedni az anyó tudásában. Megteszi ezt helyette a sötételf.*
- Nem tudom, hogy mire készül. *vonja meg a vállát kicsit tétován* De úgy tűnik, hogy tudja mit miért csinál. Legalábbis remélem.
*Esti már messze nem olyan tapintatos a ruházatát illetően, mint Fint volt. A mélységihez hasonlóan Nirs is elmosolyodik, de ez inkább amolyan kínos gesztus.*
- Hát ha ennyi is elég a helybéli fehérnépeknek, akkor elég szomorú életük lehet...
*Elég nyomorult helyzet ez, legalább valami halvány tréfával megpróbálja elviselhetővé tenni. Viszont őszintén meglepődik amikor a sötételf a vállára teríti a takarót, ami ellen természetesen nem tiltakozik. Valószínűleg csak egy egyszerű gesztus volt, de Nirs szinte meg is hatódik.*
- Köszönöm. *hebegi, de ha azt hitte, hogy a kényes helyzetek ezzel véget értek, akkor nagyon nagyot tévedett. Hiába próbálta meg, most már nem hagyhatja figyelmen kívül az elfet. Elvégre integet is neki. Persze, hogy eszébe jut az a nap amikor olyan lehetőséget szalasztott el, amelytől bármely épeszű férfiember fejét verné a falba. De a szerelem már csak ilyen. Akkor az ember nem lát, nem hall. Bal kezével összehúzza maga előtt a takarót, még egyszer Estire mosolyog, aztán elindul Rel asztala felé. Akiről ismét meg kell állapítania, hogy igen szemrevaló még ha csak egy elf is. Vagy talán pont azért. Mostanra már kezd rájönni, hogy néhány régi meggyőződését felül kell majd vizsgálnia.*
- Üdv! Rég találkoztunk... *mosolyog Relre, azután vet egy kissé bizalmatlan pillantást a társaságában időző mélynövésű emberre. A következő pillanatban arra kell gondolnia, hogy nem ember, hanem égimeszelő törpe ez. Ember nem lehet ennyire szőrös. Mivel pedig a törpe éppen cihelődik, muszáj feltennie a kérdést.*
- Ugye nem zavartam meg semmit?


4289. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-01-01 13:37:08
 ÚJ
>Morak Asthún avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 49
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Vakmerő

//Az otthon melege//

* Morak ismét kiegyenesedik és összeráncolja szemöldökét, mintha meglepte volna a nő reakciója és nem egészen értené, hogy mivel érdemelte ki ezt a hangnemet.
Pedig dehogy nem érti! Hozzászokott ő már ahhoz, hogy leparasztozzák, vagy koldus csavargónak nézzék. De ez cseppet sem zavarja. Sőt! Az ilyen helyzeteket még kifejezetten szereti is. Meghökkenése csupán színjáték. *
~ Az ellenség megtévesztése a győztes háború alapja! ~
* Fut végig az agyán a kiképzése alatt szinte unalomig ismételt mondat.
De azért nem kellene túljátszani a hülyét sem. Nemhogy elrontja a dolgot! Sikerült megtalálnia azt, akit keresett, most már nem szúrhatja el. Mindenáron a bizalmába kell férkőznie, hogy valamilyen munkát kapjon tőle. Így hát a törpe megköszörüli a torkát és így szól: *
- Ó elnézést, ha éhes vagyok kissé figyelmetlenebb leszek. Hát persze, hiszen még be sem mutatkoztam! A nevem Morak Asthún. Új vagyok a környéken, a hegyekből jöttem le nemrég. Bocsássák meg, ha kissé modortalan vagyok!
* Ezután ismét kissé közelebb hajol a nőhöz, hangja elhalkul és így folytatja: *
- Természetesen nem a földet akarom túrni, ha azt akartam volna, maradhattam volna a vadonban is fát vágni, vagy a hegyekben bányásznak. Harcos vagyok, a kezembe fegyver való nem ásó.
A bármit természetesen úgy értettem, hogy az sincs ellenemre, ha nem teljesen törvényes a dolog. Érti ugye?
* Ezek után a törpe ismét visszaegyenesedik, majd derékból hátra fordul és körülnéz, mintha keresne valakit. *
- Különben jöhetne már valaki, hogy rendeljek. Jó, jó, hogy sokan vannak, de azért mégiscsak! Sok mindent kibír a törpe, csak az éhséget nem!
* Ismét visszafordul az asztalnál ülőkhöz, majd folytatja: *
- Persze lehet, hogy rossz helyen kopogtatok. Még egyszer elnézést! Ne haragudjanak, hogy megzavartam önöket!
* Mi közben úgy tesz, mintha szedelődzködne, hogy átüljön egy másik asztalhoz így folytatja: *
- Nem is zavarok tovább! Jó étvágyat!
* Feláll és kínos lassúsággal szedi össze a holmiját elegendő időt hagyva a nőnek, hogy megállítsa ebben... *

A hozzászólás írója (Morak Asthún) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.01.01 13:40:22


4288. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-01-01 12:34:59
 ÚJ
>Relael Ellerin lae'Natar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 461
OOC üzenetek: 184

Játékstílus: Vakmerő

//Az otthon melege//

*Relael kevésszer mondhatja el magáról, hogy megdöbbentette valaki, vagy valami, hála hosszú éveinek tapasztalatainak, és mert ez alatt igen jó emberismerő is lett. Most mégis teljesen megdöbben, mert felháborodása úgy tűnik nem tette elég nyilvánvalóvá, hogy Morak viselkedésében mit kifogásolt.*
- Ennyire együgyű vagy, vagy szimplán modortalan földműves?
*Kérdezi végtelen gúnyos hangnemben, és szúrós pillantásokkal.*
- Illem órát esetleg ne tartsak, kedves idegen?
*Mert még a nevét sem tudja, csak úgy leült az asztalukhoz, neki háttal. Morak ezzel egyelőre csak erősítette a törpék iránti ellenszenvét, és egyelőre szándékaival sincs tisztában. Furcsa módon elsőként Fäenro biztonságáért aggódik, és nem a sajátjáért. Tőre a közelben is van, ha esetleg szükség lenne rá.*
- Mondhatni.
*Felel röviden, és egyelőre gyanakvóan méregeti a névtelen idegent.*
- Bármit? A földeken biztos akadna munka, vagy a disznóólak környékén.
*Körmeit piszkálgatja, de nem azokat bámulja, hanem félrebillentett fejjel a törpét. Ezzel a pillantással alaposabban megméri magának, és igyekszik annak veséjébe látni.*
- Felszerelt vagy, és erősnek is tűnsz.
*Ha valamit, akkor azt elismeri, hogy a törpék szívós népség, és ez elismerendő. Elvileg nem is olyan ostobák, már csak Grimoryan körmönfontságából kiindulva, viszont így első ránézésre ezt Morakról nem mondaná meg.*
- Feltételezem harcban is van némi tapasztalatod, de nem vagy túl megnyerő. Biztos, hogy a munka milyensége nem foglalkoztat?


4287. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2019-12-30 22:03:11
 ÚJ
>Morak Asthún avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 49
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Vakmerő

//Az otthon melege//

- Semmi gond! Jó napot!
* Szól vissza hátra fordítva fejét, kissé zavarodottan a válla felett a törpe. Mert hát háttal ült éppen a hölgynek. Ezért és persze a teli fogadó zaja miatt nem is értette egészen, hogy mit mondtak neki. Meg különben is a felszolgálót figyelte éppen nem- e jön már. Éhesen nem is tud nagyon másra koncentrálni. *
- Persze, láttam én, hogy van itt hely, éhes vagyok nem vak! De azért köszönöm!
* Folytatja, majd oda fordul az asztaltársaságához teljesen. Kissé közelebb hajol, mint ha félne, hogy bárki is meghallaná, vagy bárkit is érdekelne, amit mond. És kissé szégyenkezve anyagi helyzete felett bátortalanul az asztalt bámulva így folytatja: *
- Önök környékbeliek ugye? Nem tudják akadna- e itt valami becsületes munka egy magamfajtának? Kissé megszorultam anyagilag, de tudják, hogy megy ez…
* Majd tekintetét a hölgyre emeli. *
- Szinte bármit elvállalok.
* Mondja törpe büszkeségét elfeledve elhalkuló hangon… *


4286. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2019-12-30 21:21:55
 ÚJ
>Relael Ellerin lae'Natar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 461
OOC üzenetek: 184

Játékstílus: Vakmerő

//Az otthon melege//
//Érintőlegesen Nirs is//

*Relael határozottan örül annak, hogy Estanellaria távozik az asztaluktól, így ketten maradnak az árva fiúcskával. Mivel a mélységi megállja különösebb megjegyzés nélkül, ezért ő is marad egyedül a szúrós, utálatos pillantásoknál, különösen annak hála, hogy kerekedő pocakja minduntalan eszébe jut. Ha magáért nem is, de a gyermekéért visszafogja magát.
Ekkortájt lép be a fogadóba egy törpe is, aki nem különösebben foglalkoztatja, egyszerűen csak tudomásul veszi jelenlétét. Jobban leköti tekintetét Nirs is, akit eddig észre sem vett, lehet azért, mert eddig ruha volt rajta, ezúttal viszont fedetlen mellkassal várakozik a pultnál. Int is neki, ez akár lehet felhívás arra is, hogyha szeretne jöjjön oda, vagy csak egy egyszerű üdvözlés, ez leginkább az ifjú thargon múlik.
Ami igencsak meglepi, hogy a törpe mindenféle üdvözlés, vagy bármiféle megjegyzést mellőzve leül közéjük. Relael kissé felemásan viszonyul ehhez a népséghez, amióta meglopta őt egy, így érthetően elsőként homlokát ráncolva förmed rá az idegenre.*
- Elnézést! Talán egy jó napot, vagy szabad ez a hely, vagy bármi?
*Növekvő paranoiája azt súgja számára, hogy valami rossz van készülőben. Meg persze a sutyorgó hangok is felbátorodnak, és összefüggéstelen masszává változnak, elnyomva Relael saját gondolatait, és megnehezítve a koncentrációt is.*


4285. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2019-12-30 14:15:01
 ÚJ
>Morak Asthún avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 49
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Vakmerő

//Mindenki//

//Az otthon melege//

~ Vaskorsó Taverna. ~ * Olvssa a bejárat feletti táblát a törpe. *
~ Ha a vas szó szerepel benne, akkor csak jó hely lehet. Szertem a vasat. ~
* Dünnögi, miközben fellép a legfelső lépcsőfokra és lenyomja a kilincset.
Zsúfolt egy hely, legalább is így dél tájban. A felszolgáló lány is éppen mással van elfoglalva, így hát körülnéz hová tehetné le magát. A szeme megakad egy helyen. Az éppen jó lenne, a tűzhely is közel, gyorsan felmelegednének átfagyott tagjai. Igaz, hogy ülnek ott egy sötétbarna hajú elf hölgy és egy ember. Az asztalnál viszont van még hely, így hát nem kéreti magát és kérdezés nélkül odaül, mit sem törődve azzal, hogy zavar-e. Ott várja, hogy sorra kerüljön és felvegyék tőle a rendelést... *

A hozzászólás írója (Morak Asthún) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.12.30 14:25:46


4284. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2019-12-28 13:08:32
 ÚJ
>Bogaras Fréridha avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

//Csip-csip, csóka//

- Jó...rossz...
*Csak gondolatban folytatja mondatát, és cseppet sem zavarja az, hogy ezzel szegény Nirst milyen kétségek között hagyja. Láthatóan elmélyülten gondolkodik, miközben motyogva rohangál ide, meg oda. Idha néni annyira el van foglalva a fejében lévő világgal, hogy nem is veszi észre Nirs zavarát, ami talán jobb is így.*
- Rendben. Sietek vissza. Jó fiú vagy.
*Mondja miközben távozik először a folyosóra, ahol a falnak támaszkodva hanyagul magára húzza cipőjét, annak alaposan le is taposva a sarkát. ~ Jóvanazúgy. ~ És már szalad is tova, korát meghazudtoló energiával, nem törődve a sötételffel, vagy úgy senkivel. Fogja szeretett öszvérét is, és hátára kászálódva már siet is a piacra.*


4283. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2019-12-27 20:27:19
 ÚJ
>Estanellaria Dwirinthalen avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 215
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Megfontolt

//Mindenki//

- Hogy is ne lenne bátorságod? *suttogja, inkább csak magának, mint Fintnek, ezúttal már kissé erősebben, ujjbegye helyett körmével rajzolva át újra az iménti formát. ~Az az érzésem, nem ismered sem az igazi bátorságot, sem az igazi félelmet~ gondolja magában szomorúan, de nincs kedve belemenni egy hosszas vitába ezt illetően, így inkább megtartja magának az ilyen irányú gondolatait, és elindul, hogy kiszolgálja a kedves vendégeket. A hosszas felsorolást hallva azonban még az előbbinél is nehezebben tudja megállni, hogy ne tegyen valami rosszmájú megjegyzést, de végül csak sikerül türtőztetnie magát, és csupán egy hitetlenkedő szemöldökfelvonást enged meg magának Relael felé. ~Nem lesz ez sok, drágám? Már így is eléggé kikerekedtél, úgy látom... remélem, csak túl sok volt a flancos báli kajákból és nem csinált fel senki. Ha mégis, őszinte részvétem a gyereknek~ fejti ki magában hosszabban, mit is jelent pontosan a szemöldökfelvonás, de ebből persze semmi nem látszik arcán, míg az asztal mellett várakozik*
- Rendben. *váltja fel az unott arckifejezést egy pillanatra mégis egy negédes mosoly, mikor Relael a rendelése végére ér, majd kimért léptekkel visszaindul a pult felé, miközben sötét tekintettel méregeti Fintet, valamint az új vendéget. Az illető, lévén férfi és még sötételf is, igencsak alacsonyan van az általa tisztelendőnek tartott személyek listáján, ennek megfelelően csak egy kósza pillantásra méltatja a hímet, de szólni nem szól hozzá, és nem is keresi a társaságát, ha szeretne valamit, neki kell kezdeményeznie*
- Lesz még egy rántotta, tej, pirítós, szalonna, tea, forralt bor és két zabkása. *sorolja fel egy szuszra a rendelést Fintnek, hogy majd ő elkészítse, amit a kis liba kért, hisz ő a maga részéről megcselekedte, amit az illem megkövetelt tőle, az biztos, hogy előbb ganézná ki az istállót, mint hogy a szükségesnél egy pillanattal is többet töltsön Relael társaságában. ~Szegény kölyök!~ szánakozik magában a fiúcskán, aki viszont kénytelen tovább hallgatni azt az ostoba némbert. Csendes utálatából Nirs visszatérte rángatja vissza a jelenbe, érdeklődve figyelve a majdhogynem félmeztelen férfit*
- Ennyi telik a nénitől? Mosdatás és bekötözés? *hallgatja nem titkolt megvetéssel Nirs kívánalmait, hiszen ennél még ő maga is többet tudott volna tenni a sérült kar érdekében*
- Na gyere, így jobb lesz. Még a végén megáll a kocsmában lévő fehérnépek szíve a látványtól... *rándul gúnyos mosolyra a szája sarka, miközben egy takarót kerít a férfinak, és ha nem ellenkezik, Nirs köré kanyarítja, hogy a férfinak csak elől kelljen összeszorítania, kicsit jobban takarva magát, mint amire az esetlenül felhúzott ing képes. Közben, míg Fint a vizet és a gyolcsot intézi, csak a fejét csóválja, egyrészt hitetlenül, minek szól bele a mama abba, amihez láthatóan nem ért, másrészt pedig hogy jelezze, ezért igazán nem szükséges fizetnie a férfinak. ~Hm, talán törleszthetnél természetben is... ~veszi szemügyre félrebiccentett fejjel Nirst, míg Fint vissza nem tér, csak hogy aztán őt vizslassa hasonlóképp. Egy sóhajjal veszi azonban tudomásul, hogy mindkettő távozni készül, így, hogy még csak véletlenül se kelljen Relaellel foglalkoznia, inkább a sötételf hímet szemléli a pult túloldaláról. ~Majd Fint kiszolgálja őket, mikor visszatér~ gondolja magában a lánnyal kapcsolatban, ahogy újratölti korábbi poharát, ujjai közt forgatva azt egy darabig, mielőtt legurítaná a tartalmát.*


4282. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2019-12-23 21:59:21
 ÚJ
>Komor Fintarret avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 87
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

//Mindenki//

*Fint már egy ideje arra vágyott, hogy ne rugdosással, hanem valami egyébbel kedveskedjen neki Esti. Úgy tűnik, megkapta, amire vágyott, mert a hátán izgalom fut át, ahogy a nő hozzáér. Egy pillanatra úgy érzi, a szív alak mintha beleégne a bőrébe. Ezek után megszólalni sem olyan könnyű, de egy kis krákogással sikerül.*
- Azt beszélik, a bátorság a szívből jön. *Mondja, és délcegen kihúzza magát.* Hogy is ne lenne szívem?
*Ami ezután jön, az alaposan megnehezíti Fint dolgát a poharakkal. Tudniillik, a vére nem a kezébe áramlik épp. Minden figyelmét a poharakra koncentrálja, hiszen az „előléptetés” előtt elejteni őket bajos volna. Úgy tetszik azonban, a csinos arcú lány jelenléte megzavarja a főnökasszony lelkivilágát, ezért jobb, ha ezzel kapcsolatban majd félrevonulva beszélnek. Egy pohár koppan azonban az asztalon, és megtelik pálinkával. A férfi az üvegbe is beleszagol egy kissé, majd fintorog egyet. Amíg ezzel foglalatoskodik, körülnéz a helyiségben, de minden kellemesen nyugodtnak tűnik. Tudja, hogy ez egy átmeneti állapot, de ha lehet, kiélvezi minden másodpercét.
Az ajtó megnyikordul, és a pultnál megjelenik egy sötételf fickó. Fint konkurenciát lát benne, mivel se nem elf, se nem sötét, és attól tart, így jóval nehezebb lesz elnyernie a nagysasszony fekete szívét, de ez nem változtat a kiszolgálás sebességén: máris intézkedik a meleg ételről és italról, és kisvártatva a pultra, a férfi elé helyezi.*
- Parancsolj. *Mondja. Egy kis gyanakvó pillantás után arra jut, hogy valószínűleg nem Estanellaria volt férjével vagy fivérével akadt össze, így talán nem kell megverekedniük. Bár nem látja a vendégen, hogy nem akar társalogni, neki magának eszében sincs hozzászólni, ezért csak folytatja a munkát.
A tyúkos újdonsült barátjára felpislog. Érdekes látvány, hirtelen el sem tudja képzelni, hogy a néne milyen huncutságokat művelhetett szegény párával, de ráhagyja a dolgot. Fizető vendégre ő ugyan egy rossz szót se.*
- Tudok, hát. *Felel, és tapintatból tudomásul se veszi, hogy a fickó fizetne érte, már sarkon is fordul, és szerez egy tál vizet, a vállán pedig egy tiszta fehér rongy pihen. Meg se áll a pultnál, kilép mögüle, hiszen egyértelmű, hogy a másik teljesen esélytelen arra, hogy két kézzel megfogja a nagy, öblös tálat.* Felcipelem, csak mutasd, hova. *És szavainak eleget is tesz, ha úgy adódik. A kinyalt úriembereknek igazán érdemes kedvezni, kikből származik a bevétel, ha nem azokból?*

A hozzászólás írója (Komor Fintarret) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.12.23 22:01:17


4281. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2019-12-23 00:01:15
 ÚJ
>Relael Ellerin lae'Natar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 461
OOC üzenetek: 184

Játékstílus: Vakmerő

//Az otthon melege//

*Sejtése, miszerint a könyvek gondolata majd felvillanyozza Fäenrot, beigazolódni látszik. Sőt, azt is gondolta, hogy témájában majd az alkímia, vagy ahhoz közel álló lesz, így magában el is dönti Relael, hogy ma kellene egy jót kártyáznia, mert még talán nyerne is.*
- Csak találjunk olyat.
*Úgy sejti ilyen tudás ritka portéka lehet, és inkább esetleg mesekönyveket, vagy receptkönyveket árulnak a piacon, de egy próbát megérhet.*
- Ha mégsem lesz, akkor majd elnézünk egy könyvtárba. Biztos akad itt is.
*Elvégre a thargok közel sem olyan büdös, ostoba barbárok, mint azt híresztelik, és főleg azóta nem, hogy számos menekülő nemest befogadtak ide. Köztük Estanellariát is, aki most úgy tűnik, hogy a felszolgálással próbálkozik meg. Relael mosolyog magában, és reméli, hogy újra betoppan pár szórakoztató óriás, úgy, ahogy akkor is, amikor ő próbált Latlienak segédkezni. De sajnos úgy tűnik, hogy minden rendkívül nyugodt, békés, és ezáltal unalmas, illetve lehangoló.*
- Szeretnénk... *Erőlteti meg, hogy némileg udvariasnak tűnjön, de érzékelhető a levegőben a metsző utálat, amivel egymáshoz viszonyulnak. Relael ennek ellenére mosolyog, ahogy mindig, és távozni bizony nem kíván egyhamar, ezt mindjárt a sötételf tudtára is adja tetemes rendelésével.*
- Rántottát hagymával, tejet, pirítós, szalonnát. Hümm, egy kis teát, meg forraltbort, és két adag zabkását.
*Ekkor pedig Fäenrora pillant, hogy vajon elfelejtett valamit, ez esetben a csendes kisfiú nyugodtan hozzászólhat, és kiegészítheti Relael listáját. Természetesen előre nem fog fizetni, csak akkor, amikor az étel megérkezett asztalukhoz.*


1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4853-4872