Amon Ruadh - Vaskorsó Taverna
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 186 (3701. - 3720. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
3720. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2019-01-28 17:41:41
Üzenet elküldve: 2019-01-28 17:41:41
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 81
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 81
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//A koreszban, nyugiban//
// Mindenki aki Latra néz vagy szól hozzá vagy ilyesmi//
* A bunyóból sokáig nem érzékel igazán sokat, mert ugyan hangok szűrődtek ki de azt betudta egy egyszerű bunyó hangjainak, amit Shen felügyel, aki az imént megígérte, hogy semmi baj és probléma nem lesz.
Így hát csendben várja, hogy a pár válasszon ételt, amikor pedig leadnak egy igen hosszú rendelést nyomnak neki is lát, hogy mindent kihozzon nekik. Előbb a levesekkel kezdi meg a kenyerekkel, nagy karéjokat hasít, nem fukarkodik semmivel sem. A bőségtálakat is melléjük teszi és végül az italok kerülnek a pultra.
Épp végez a felszolgálással, mikor kivágódik az ajtó és bejön a szőke elf rókázni. Meghökkenve pislog párat és az ajtó nyílásán kitekintve még épp látja, ahogy Pash felemeli a fokost a földön fekvő férfira. Felsikkant, majd kezét szája elé tapasztva gyorsan megfordul, hogy ne legyen szemtanúja semminek.
Mélyeket lélegezve behúz a konyhába, mintha valami halaszthatatlan dolga volna, ám csak azt várja, hogy Shen kimenjen és hallja végre a korsó ajtajának becsukódását. Nem akarja látni a hullát és igazából Pasht sem, akiről utolsó emléke, hogy gyilkos szándékkal felemelt valaki felé egy fokost.
Miután meghallja a csukodó ajtót felkap valami kis morzsát a pultról és mintha csak azért jött volna be odaadja az ébredező oposszumbébinek aki még mindig a gazdit várja aki tegnap itt hagyta pizsipartyra. A kis lény boldogan veszi el és kezdi falni, Lat pedig csak simogatja a parányi, szőrös testet.
Nemsokára visszatér a szőke elf és felmosót kér, amit oda is ad hamar a lány meg hozzá még egy vödör langyos vizet is.
Pash amikor visszatér és bejön a söntés mögé nem állítja meg, bár tilos hivatalosan az ilyesmi de kicsit tart a férfitől így inkább zavartan arrébb is áll, majdnem bemenekül a konyhába.*
- Biztos, hogy jó ötlet ez? - * kérdezi meg az elfet aggódva, ám nem mond neki ellent, fog két poharat és kiméri bele az italokat. *
A hozzászólás írója (Latlie, az Alázatos) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.01.28 18:05:37
// Mindenki aki Latra néz vagy szól hozzá vagy ilyesmi//
* A bunyóból sokáig nem érzékel igazán sokat, mert ugyan hangok szűrődtek ki de azt betudta egy egyszerű bunyó hangjainak, amit Shen felügyel, aki az imént megígérte, hogy semmi baj és probléma nem lesz.
Így hát csendben várja, hogy a pár válasszon ételt, amikor pedig leadnak egy igen hosszú rendelést nyomnak neki is lát, hogy mindent kihozzon nekik. Előbb a levesekkel kezdi meg a kenyerekkel, nagy karéjokat hasít, nem fukarkodik semmivel sem. A bőségtálakat is melléjük teszi és végül az italok kerülnek a pultra.
Épp végez a felszolgálással, mikor kivágódik az ajtó és bejön a szőke elf rókázni. Meghökkenve pislog párat és az ajtó nyílásán kitekintve még épp látja, ahogy Pash felemeli a fokost a földön fekvő férfira. Felsikkant, majd kezét szája elé tapasztva gyorsan megfordul, hogy ne legyen szemtanúja semminek.
Mélyeket lélegezve behúz a konyhába, mintha valami halaszthatatlan dolga volna, ám csak azt várja, hogy Shen kimenjen és hallja végre a korsó ajtajának becsukódását. Nem akarja látni a hullát és igazából Pasht sem, akiről utolsó emléke, hogy gyilkos szándékkal felemelt valaki felé egy fokost.
Miután meghallja a csukodó ajtót felkap valami kis morzsát a pultról és mintha csak azért jött volna be odaadja az ébredező oposszumbébinek aki még mindig a gazdit várja aki tegnap itt hagyta pizsipartyra. A kis lény boldogan veszi el és kezdi falni, Lat pedig csak simogatja a parányi, szőrös testet.
Nemsokára visszatér a szőke elf és felmosót kér, amit oda is ad hamar a lány meg hozzá még egy vödör langyos vizet is.
Pash amikor visszatér és bejön a söntés mögé nem állítja meg, bár tilos hivatalosan az ilyesmi de kicsit tart a férfitől így inkább zavartan arrébb is áll, majdnem bemenekül a konyhába.*
- Biztos, hogy jó ötlet ez? - * kérdezi meg az elfet aggódva, ám nem mond neki ellent, fog két poharat és kiméri bele az italokat. *
A hozzászólás írója (Latlie, az Alázatos) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.01.28 18:05:37
3719. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2019-01-28 16:01:15
Üzenet elküldve: 2019-01-28 16:01:15
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 350
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 350
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Most akkor ez zárva van?//
*Enyhén viszolygó képpel hallgatja végig Pash történetét a kovácsnál történtekről és annak okairól, majd végül a melák halálának értelmetlenségéről.*
- Fú, ez kemény. *mondja megkövülten. Megérinti valamennyire a kölök szavaiból érezhető szomorúság, de ő sem érzékenyül el. Bár a gyomra gyenge, a lelkét megedzették az elmúlt idő eseményei. Sokat veszített és keveset kapott. Újra eszébe jut Lyzi. Azt ígérte neki, majd meglátogatja.
A kapott aranyat elteszi, majd szótlan nézi végig, ahogy Pash eltakarítja a vért. Valójában nem is őt nézi, ahogy dolgozik, hanem valahol máshol jár. Egy füves mezőn, pár fával. Ahol egy pokrócon ülnek és kártyatrükköket mutat Lyznek.
Odatolja Latlie, az Alázatos elé a 30 aranyat és megszólal.
*
- Drága szentem, adj nekem két kupica pálinkát és ígérem, nem rókázok újra a padlóra. *mosolyogni próbál, kevés sikerrel.
Ha megkapja a kért italt, az egyiket azonnal lehúzza, s nagyon örül neki, hogy a gyomra üres, mert egy pillanatra újra tótágast áll minden odabent, erősen kell koncentrálnia, hogy ne jöjjön újra kis rőt barátja.*
- Jól vagyok. *nyögi, majd megissza a második kupicát is, talán addigra Pash is visszatér.*
- Haver, kihívlak egy versenyre! *szól a kölök felé.*
- Az a lényeg, hogy ki tud meginni gyorsabban két korsó sört és egy kupica pálinkát. *emeli fel mutatóujját.*
*Enyhén viszolygó képpel hallgatja végig Pash történetét a kovácsnál történtekről és annak okairól, majd végül a melák halálának értelmetlenségéről.*
- Fú, ez kemény. *mondja megkövülten. Megérinti valamennyire a kölök szavaiból érezhető szomorúság, de ő sem érzékenyül el. Bár a gyomra gyenge, a lelkét megedzették az elmúlt idő eseményei. Sokat veszített és keveset kapott. Újra eszébe jut Lyzi. Azt ígérte neki, majd meglátogatja.
A kapott aranyat elteszi, majd szótlan nézi végig, ahogy Pash eltakarítja a vért. Valójában nem is őt nézi, ahogy dolgozik, hanem valahol máshol jár. Egy füves mezőn, pár fával. Ahol egy pokrócon ülnek és kártyatrükköket mutat Lyznek.
Odatolja Latlie, az Alázatos elé a 30 aranyat és megszólal.
*- Drága szentem, adj nekem két kupica pálinkát és ígérem, nem rókázok újra a padlóra. *mosolyogni próbál, kevés sikerrel.
Ha megkapja a kért italt, az egyiket azonnal lehúzza, s nagyon örül neki, hogy a gyomra üres, mert egy pillanatra újra tótágast áll minden odabent, erősen kell koncentrálnia, hogy ne jöjjön újra kis rőt barátja.*
- Jól vagyok. *nyögi, majd megissza a második kupicát is, talán addigra Pash is visszatér.*
- Haver, kihívlak egy versenyre! *szól a kölök felé.*
- Az a lényeg, hogy ki tud meginni gyorsabban két korsó sört és egy kupica pálinkát. *emeli fel mutatóujját.*
3718. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2019-01-28 15:07:29
Üzenet elküldve: 2019-01-28 15:07:29
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 84
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 84
Játékstílus: Vakmerő
//Most akkor ez zárva van?//
- Valóban. Az életet csak háborúban éri meg elveszíteni, vagy valami fontos dologért. * Visszagondol a kovácsműhelyre. * Pár napja is öltem... Kagan elküldött minket, hogy hozzuk el az artheniori kovácsot. Nem akart jönni, és elfajultak a dolgok... a fiai védték őt, az életük árán is.
* Szomorúan csóválja a fejét, de attól nem kell tartani, hogy elsírná magát. Egész halkan, tisztelettudóan beszél. *
- Sajnáltam őket, de meg kellett tennünk. Katonák vagyunk. Viszont az ő haláluk nem volt hiába való, megmentették azt, akit nagyra tartottak, és maguknál is fontosabbnak. Ez az alak... ő csak szimplán hülye volt. Nem tudom, hogy miért élt... de a semmiért halt meg. * Úgy tűnik, a fiú nem vallja a halottról jót, vagy semmit elvét. Közben vissza is érnek, és Pash végignéz a vérfolton. Nem kevés, de nem is olyan sok. Viszont egyértelmű csík vezet a földön a fogadó háta mögé is. *
- Itt van egy kis arany, addig hívd meg magad valamire, ha végeztél a rókád eltüntetésével. * azzal átnyújt 30 aranyat Shen'eriel Shianon részére. Közben bemegy a söntés mögé, nem zavartatja magát, és felkap egy rongyot, amit be is vizez, hogy visszamenjen az ajtóba, és elkezdje eltakarítani a vért először ami az ivó padlójára jutott. Ha megvan vele, akkor odakint egyszerűbb a dolga, a fokossal fellazít egy kis földet, amit rászór a vérre, és a talpával jól ellapogatja, hogy ne látszódjon. Ugyan ezt csinálja végig, amíg húzták a hullát. A többiről majd a hó fog gondoskodni, ami azóta is esik rendületlenül. *
- Valóban. Az életet csak háborúban éri meg elveszíteni, vagy valami fontos dologért. * Visszagondol a kovácsműhelyre. * Pár napja is öltem... Kagan elküldött minket, hogy hozzuk el az artheniori kovácsot. Nem akart jönni, és elfajultak a dolgok... a fiai védték őt, az életük árán is.
* Szomorúan csóválja a fejét, de attól nem kell tartani, hogy elsírná magát. Egész halkan, tisztelettudóan beszél. *
- Sajnáltam őket, de meg kellett tennünk. Katonák vagyunk. Viszont az ő haláluk nem volt hiába való, megmentették azt, akit nagyra tartottak, és maguknál is fontosabbnak. Ez az alak... ő csak szimplán hülye volt. Nem tudom, hogy miért élt... de a semmiért halt meg. * Úgy tűnik, a fiú nem vallja a halottról jót, vagy semmit elvét. Közben vissza is érnek, és Pash végignéz a vérfolton. Nem kevés, de nem is olyan sok. Viszont egyértelmű csík vezet a földön a fogadó háta mögé is. *
- Itt van egy kis arany, addig hívd meg magad valamire, ha végeztél a rókád eltüntetésével. * azzal átnyújt 30 aranyat Shen'eriel Shianon részére.
Közben bemegy a söntés mögé, nem zavartatja magát, és felkap egy rongyot, amit be is vizez, hogy visszamenjen az ajtóba, és elkezdje eltakarítani a vért először ami az ivó padlójára jutott. Ha megvan vele, akkor odakint egyszerűbb a dolga, a fokossal fellazít egy kis földet, amit rászór a vérre, és a talpával jól ellapogatja, hogy ne látszódjon. Ugyan ezt csinálja végig, amíg húzták a hullát. A többiről majd a hó fog gondoskodni, ami azóta is esik rendületlenül. *
3717. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2019-01-28 14:41:30
Üzenet elküldve: 2019-01-28 14:41:30
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 350
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 350
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Most akkor ez zárva van?//
*Segít, bár nincs ínyére, de így illik. Amint eltűnt a test, Sheni gyomra is megnyugszik. Csak az emlékek maradnak, de azt egy alapos berúgással el lehet intézni. Lyzi biztosan nem lenne büszke rá, de nem tart attól, hogy legközelebbi találkozásukkor ezt felhozná neki.
Szorgosan dolgozik, ahogy tőle kitelik, minél előbb szeretné letudni ezt a kötelező kellemetlenséget, de mielőtt a hapsi a föld alá kerülne, undorodva kiszedi belőle - lehetőleg oda sem nézve - a nyilakat. Azért az mégiscsak kincs.*
- Pedig az élet nagyon jó. Nem éri meg eldobni. *bölcselkedik Pash szavaira a hegyesfülű.*
- Én nem szívesen oltom ki senki életét, de elf vagyok, úgyhogy azt mondják, mi ilyen nyámnyilák vagyunk. *ezt tök természetesen mondja, mert szerinte is így van. Nem nagyon látott még elfet haláltáncot járni, főleg nem élvezettel.*
- Az italt elfogadom, nem baj, ha jó, csak sok legyen. *villant mosolyt a kölökre, majd a zsákmány felé int.*
- De abból nem kell semmi. Bocsi. *húzza el a száját.
Aztán visszaindulnak a fogadóba és Pash a vér feltakarítását említi meg.*
- Nekem meg a rókát. *hümment Shenci.*
- Ha vért kell takarítanom, akkor tuti újra rókázom, úgyhogy az rád marad. *nem viccel. Komolyan gondolja és ez látszik is a képén.
Visszaérve igyekszik jól kikerülni a vértócsát, majd Latlietől vagy valakitől kér egy felmosót és vizet, hogy feltakarítsa a rókakomát a padlóról, hogy aztán fáradtan essen le pult előtti székek egyikére.*
*Segít, bár nincs ínyére, de így illik. Amint eltűnt a test, Sheni gyomra is megnyugszik. Csak az emlékek maradnak, de azt egy alapos berúgással el lehet intézni. Lyzi biztosan nem lenne büszke rá, de nem tart attól, hogy legközelebbi találkozásukkor ezt felhozná neki.
Szorgosan dolgozik, ahogy tőle kitelik, minél előbb szeretné letudni ezt a kötelező kellemetlenséget, de mielőtt a hapsi a föld alá kerülne, undorodva kiszedi belőle - lehetőleg oda sem nézve - a nyilakat. Azért az mégiscsak kincs.*
- Pedig az élet nagyon jó. Nem éri meg eldobni. *bölcselkedik Pash szavaira a hegyesfülű.*
- Én nem szívesen oltom ki senki életét, de elf vagyok, úgyhogy azt mondják, mi ilyen nyámnyilák vagyunk. *ezt tök természetesen mondja, mert szerinte is így van. Nem nagyon látott még elfet haláltáncot járni, főleg nem élvezettel.*
- Az italt elfogadom, nem baj, ha jó, csak sok legyen. *villant mosolyt a kölökre, majd a zsákmány felé int.*
- De abból nem kell semmi. Bocsi. *húzza el a száját.
Aztán visszaindulnak a fogadóba és Pash a vér feltakarítását említi meg.*
- Nekem meg a rókát. *hümment Shenci.*
- Ha vért kell takarítanom, akkor tuti újra rókázom, úgyhogy az rád marad. *nem viccel. Komolyan gondolja és ez látszik is a képén.
Visszaérve igyekszik jól kikerülni a vértócsát, majd Latlietől vagy valakitől kér egy felmosót és vizet, hogy feltakarítsa a rókakomát a padlóról, hogy aztán fáradtan essen le pult előtti székek egyikére.*
3716. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2019-01-28 14:14:13
Üzenet elküldve: 2019-01-28 14:14:13
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 84
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 84
Játékstílus: Vakmerő
//Most akkor ez zárva van?//
* Pash hálásan pillant az elfre. Attól tartott, hogy egyedül kell majd dolgozzon, amit megértett volna. Meron önmaga, és Pashthra miatt halt meg, hiába Aranyhaj okozta a végzetes sebeket, nem ő produkálta a helyzetet. *
- Szerintem őrült volt. Direkt kötekedni jött, és amikor úgy tűnt, hogy megkapja amit akar, az nem volt elég. Hallottam már ilyenről, az agyára ment a harc. Nem fogja fel, hogy az élet értékes, és csak okkal éri meg kiontani. * Pash hangja szomorúan cseng, jobban zavarja ez a halál, mint a kovácsoké. *
- Ha ennek vége, vendégem vagy egy italra. * Mondja Pash, aki már liheg, ahogy az adrenalin kimegy a testéből, úgy fáradni is kezd. A munka végével a halottól elvett zsákmányra pillant. *
- A fele téged illet. Ha kéred. * Ajánlkozik, bár nem fél tőle, hogy a hányingerrel küzdő fickó szívesen venné a holttesttől elvett dolgokat, azért megosztozik vele, ha Aranyhaj így kívánja. A kabátot mondjuk nem szívesen adja, bár Meron nagyobb ember volt sokkal, Pasht is naggyá teszi a páncélja, amire pont fel tudja kanyarítani. Közben meg is indul vissza az ivóba. *
- Fel kéne takarítani a vért.
* Pash hálásan pillant az elfre. Attól tartott, hogy egyedül kell majd dolgozzon, amit megértett volna. Meron önmaga, és Pashthra miatt halt meg, hiába Aranyhaj okozta a végzetes sebeket, nem ő produkálta a helyzetet. *
- Szerintem őrült volt. Direkt kötekedni jött, és amikor úgy tűnt, hogy megkapja amit akar, az nem volt elég. Hallottam már ilyenről, az agyára ment a harc. Nem fogja fel, hogy az élet értékes, és csak okkal éri meg kiontani. * Pash hangja szomorúan cseng, jobban zavarja ez a halál, mint a kovácsoké. *
- Ha ennek vége, vendégem vagy egy italra. * Mondja Pash, aki már liheg, ahogy az adrenalin kimegy a testéből, úgy fáradni is kezd. A munka végével a halottól elvett zsákmányra pillant. *
- A fele téged illet. Ha kéred. * Ajánlkozik, bár nem fél tőle, hogy a hányingerrel küzdő fickó szívesen venné a holttesttől elvett dolgokat, azért megosztozik vele, ha Aranyhaj így kívánja. A kabátot mondjuk nem szívesen adja, bár Meron nagyobb ember volt sokkal, Pasht is naggyá teszi a páncélja, amire pont fel tudja kanyarítani. Közben meg is indul vissza az ivóba. *
- Fel kéne takarítani a vért.
3715. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2019-01-28 12:34:58
Üzenet elküldve: 2019-01-28 12:34:58
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 463
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 463
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Tizio az a fajta férfi, akit rettentően untat az udvarlás, az üresfejű nőkkel való csevej, Navával viszont beszélgetett az eltaposott spangli és a lelkének legmélyebb bugyraiban való vájkálás ellenére is, ráadásul élvezte is a beszélgetést, ahogy a csókokat és a lány testének melegét is. ~Bár ne félvér lennél, akkor míg ígérnék is dolgokat.~ A nyakát övező karok felbátorítják, bár egészen közel van ahhoz, hogy meghátráljon. ~Annyira... Tiszta vagy.~ Kérdőn néz a lány szemébe. ~Biztos akarod?~ Pillanattal később, mikor egy csók nem akadályozza meg ebben, akkor lehúzza magáról az inget és hanyatt dönti a lányt, de nem kerekedik fölé, csak mellé heveredik, egyik karján támaszkodik Nava feje mellett, a másik a lány hasát cirógatja, a hűvös levegő kicsit borzongatja meztelen felsőtestét, de mégsem érzi, hogy fázna, pedig nem az a szőrös testű férfi, mint a helyiek, nem olyan drabális állat, de látszik, hogy szereti a testét karbantartani.*
- Gyönyörű vagy. *Suttogja, teljesen őszintén így gondolja. ~Még gyönyörűbb lennél selyemben és bársonyban.~ Felül, de csak annyi időre, hogy lehúzza lábáról a csizmát, kezén támaszkodva végignéz a lányon és immáron csak arra vágyik, hogy láthassa meztelenül, érezhesse a bőre illatát, ha engedélyt kap a lánytól, akkor nekiáll, hogy kihámozza a ruhájából, kitágult pupillákkal nézi, egy dolgot akar, a lány kedvére tenni, ehhez pedig csókokkal és simogatással akarja elhalmozni Nava testét a feje búbjától egészen a kislábujjáig, féltő gondoskodással fog hozzáérni, össze ne törje, be ne szennyezze.
Tizio az a fajta férfi, aki egy kisebb vagyont hagyott már örömlányoknál, mivel a mások vágya nem érdekli, csak a saját kielégülése, de most nem akar ilyen lenni, nem akar önmaga lenni, persze élvezni akarja a lány testét, össze akar vele fonódni, de csak azután, hogy megadott Navának mindent, amit megadhat neki, erről meg addig kell gondoskodnia, míg van még vér az agyában ahhoz, hogy gondolkodni tudjon, ezért is akarja magán tartani a nadrágot, akkor is ha nagyon hamar szűkössé válik. Mindez azonban csak akkor történik meg, ha Nava még mindig nem futamodik meg, vagy állítja le menet közben Tiziot.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Tizio az a fajta férfi, akit rettentően untat az udvarlás, az üresfejű nőkkel való csevej, Navával viszont beszélgetett az eltaposott spangli és a lelkének legmélyebb bugyraiban való vájkálás ellenére is, ráadásul élvezte is a beszélgetést, ahogy a csókokat és a lány testének melegét is. ~Bár ne félvér lennél, akkor míg ígérnék is dolgokat.~ A nyakát övező karok felbátorítják, bár egészen közel van ahhoz, hogy meghátráljon. ~Annyira... Tiszta vagy.~ Kérdőn néz a lány szemébe. ~Biztos akarod?~ Pillanattal később, mikor egy csók nem akadályozza meg ebben, akkor lehúzza magáról az inget és hanyatt dönti a lányt, de nem kerekedik fölé, csak mellé heveredik, egyik karján támaszkodik Nava feje mellett, a másik a lány hasát cirógatja, a hűvös levegő kicsit borzongatja meztelen felsőtestét, de mégsem érzi, hogy fázna, pedig nem az a szőrös testű férfi, mint a helyiek, nem olyan drabális állat, de látszik, hogy szereti a testét karbantartani.*
- Gyönyörű vagy. *Suttogja, teljesen őszintén így gondolja. ~Még gyönyörűbb lennél selyemben és bársonyban.~ Felül, de csak annyi időre, hogy lehúzza lábáról a csizmát, kezén támaszkodva végignéz a lányon és immáron csak arra vágyik, hogy láthassa meztelenül, érezhesse a bőre illatát, ha engedélyt kap a lánytól, akkor nekiáll, hogy kihámozza a ruhájából, kitágult pupillákkal nézi, egy dolgot akar, a lány kedvére tenni, ehhez pedig csókokkal és simogatással akarja elhalmozni Nava testét a feje búbjától egészen a kislábujjáig, féltő gondoskodással fog hozzáérni, össze ne törje, be ne szennyezze.
Tizio az a fajta férfi, aki egy kisebb vagyont hagyott már örömlányoknál, mivel a mások vágya nem érdekli, csak a saját kielégülése, de most nem akar ilyen lenni, nem akar önmaga lenni, persze élvezni akarja a lány testét, össze akar vele fonódni, de csak azután, hogy megadott Navának mindent, amit megadhat neki, erről meg addig kell gondoskodnia, míg van még vér az agyában ahhoz, hogy gondolkodni tudjon, ezért is akarja magán tartani a nadrágot, akkor is ha nagyon hamar szűkössé válik. Mindez azonban csak akkor történik meg, ha Nava még mindig nem futamodik meg, vagy állítja le menet közben Tiziot.*
3714. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2019-01-28 12:33:03
Üzenet elküldve: 2019-01-28 12:33:03
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 350
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 350
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Most akkor ez zárva van?//
*Shenci nagyon bátran elfordulva várja meg, míg Pash befejez mindent, fájdalmas vigyorral néz Latliere, amíg a kölök kifosztja a szerencsétlen halottat. Ő nem volna képes ilyesmire, nem csak megölni ilyen hidegvérrel - harcban lenyilazni, az más tészta, de így, védekezés képtelenül -, de arra sem, hogy utána kifossza. Máskor is tartották már pipogyának emiatt, nem lenne meglepetés, ha Pash is a szemére vetné.
Kezét a szájára szorítva, enyhén öklendezve nézi végig az egykori Meronnan testének elhúzását a fogadó mögé. Követi is a kölköt és segít neki az ásásban, ő viszont megpróbál szerezni egy ásót, azért ebben az időben nem könnyű feladatot vállaltak.*
- Komolyan nem értem a fickót, nyomtatok volna egy jó bunyót, aztán iszik mindenki valamit a nagy izgalomra. Miért kellett megtámadnia? Főleg engem? *néz fel Pashra gyöngyöző homlokkal. Bár hideg van, ez a munka megizzasztja.*
- Ha ennek vége, komolyan be kell rúgnom. *folytatja az ásást mély meggyőződéssel a hangjában, majd ha befejezték, rövid imát mormol az erdei kísértethez, hogy a férfi lelke nyugodjon békében és faként vagy valami más békés lényként szülessen újjá.*
*Shenci nagyon bátran elfordulva várja meg, míg Pash befejez mindent, fájdalmas vigyorral néz Latliere, amíg a kölök kifosztja a szerencsétlen halottat. Ő nem volna képes ilyesmire, nem csak megölni ilyen hidegvérrel - harcban lenyilazni, az más tészta, de így, védekezés képtelenül -, de arra sem, hogy utána kifossza. Máskor is tartották már pipogyának emiatt, nem lenne meglepetés, ha Pash is a szemére vetné.
Kezét a szájára szorítva, enyhén öklendezve nézi végig az egykori Meronnan testének elhúzását a fogadó mögé. Követi is a kölköt és segít neki az ásásban, ő viszont megpróbál szerezni egy ásót, azért ebben az időben nem könnyű feladatot vállaltak.*
- Komolyan nem értem a fickót, nyomtatok volna egy jó bunyót, aztán iszik mindenki valamit a nagy izgalomra. Miért kellett megtámadnia? Főleg engem? *néz fel Pashra gyöngyöző homlokkal. Bár hideg van, ez a munka megizzasztja.*
- Ha ennek vége, komolyan be kell rúgnom. *folytatja az ásást mély meggyőződéssel a hangjában, majd ha befejezték, rövid imát mormol az erdei kísértethez, hogy a férfi lelke nyugodjon békében és faként vagy valami más békés lényként szülessen újjá.*
3713. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2019-01-28 12:00:36
Üzenet elküldve: 2019-01-28 12:00:36
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 84
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 84
Játékstílus: Vakmerő
//Most akkor ez zárva van?//
* Pasht nem zavarja az elf a dologban, és az se, hogy társának nincs gyomra a dologhoz. Az első ütés ugyan nem adja meg a befejezést amire Pash vágyott, de a második már igen. Ahogy ezzel megvan, ujjaival lecsukja a halott szemeit. *
- Igazad van. Önvédelem volt. * Visszhangozza a szavakat, aztán elveszi a pallost és a fokost, a pajzsot is, mert Meronon csak útban vannak. Ezzel végezve megfogja a férfit a lábainál fogva, és húzni kezdi, be a fogadó mögé. A föld fagyos, de a fokossal fel tudja lazítani, mintha egy rövid nyelű kapa lenne. A hóesés sem zavarja, egy rendes sírt akar ásni, de felszerelése nem révén ez nem könnyű. Viszont ennyivel tartozik. Ahogy megvan a sír, még megfosztja Meront minden földi ingóságától, amire semmi szüksége nem lesz a túlvilágon. Persze a ruhát azért rajta hagyja, csak a láncinget és a meleg bundát veszi el, ahogy az egyik gyűrű is Meron kézen maradhat, a többit leszedegeti. Az aranykarikát nem szakítja ki a füléből, az már hullagyalázás lenne. *
* Pasht nem zavarja az elf a dologban, és az se, hogy társának nincs gyomra a dologhoz. Az első ütés ugyan nem adja meg a befejezést amire Pash vágyott, de a második már igen. Ahogy ezzel megvan, ujjaival lecsukja a halott szemeit. *
- Igazad van. Önvédelem volt. * Visszhangozza a szavakat, aztán elveszi a pallost és a fokost, a pajzsot is, mert Meronon csak útban vannak. Ezzel végezve megfogja a férfit a lábainál fogva, és húzni kezdi, be a fogadó mögé. A föld fagyos, de a fokossal fel tudja lazítani, mintha egy rövid nyelű kapa lenne. A hóesés sem zavarja, egy rendes sírt akar ásni, de felszerelése nem révén ez nem könnyű. Viszont ennyivel tartozik. Ahogy megvan a sír, még megfosztja Meront minden földi ingóságától, amire semmi szüksége nem lesz a túlvilágon. Persze a ruhát azért rajta hagyja, csak a láncinget és a meleg bundát veszi el, ahogy az egyik gyűrű is Meron kézen maradhat, a többit leszedegeti. Az aranykarikát nem szakítja ki a füléből, az már hullagyalázás lenne. *
3712. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2019-01-28 11:33:16
Üzenet elküldve: 2019-01-28 11:33:16
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 932
OOC üzenetek: 97
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 932
OOC üzenetek: 97
Játékstílus: Szelíd
//Most akkor ez zárva van?//
//Zárás//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Meron lélekben erős, de a sorozatban kapott nyílvesszők által keltett fájdalom, a találati pont egy nálánál nagyobb embert is legyűrne. Nem panaszkodhat rá senki, mert a körülményekhez képest két alkalommal is sikerrel támad vissza, azonban a Pash ütésétől történő elhajlással szinte egy időben bekapott lövések, eldöntik a csatát. Az első a bal lábába fúródik, így támasztó láb hiányában, tekintettel arra, hogy jobbjából immár két nyílvessző is meredezik, megrogy egy pillanatra. Az elf gyors, képességei, faji és jártasságbeli különbségei etéren megmutatkoznak, a második vesszőt is útjára bocsájtja, mely Meronnan hátának oldalsó részén, a bordák között állapodik meg. A sérülés súlyos, vélhetően belső szervet is ér, melynek következtében a férfinek támadásra már nincs lehetősége, tompítás nélkül dől a földre.
Pash és Shen másképp is dönthetne, Meronnan ellátása még talán megoldható volna, bár gyorsan kell cselekedni, a férfi azonban még estében sem tagadja meg önmagát, mely Pashnak mára már túl sok volt a jóból. A fokost elveheti és csapást mérhet a fejre. A védekezésképtelen és mozdulatlan áldozatot sisak védi, ami az első ütéstől jócskán behorpad, szinte rágyógyul a fejre. Pash meg kívánja szabadítani a szenvedéstől, jóformán ekkor már csak a törzs sípoló emelkedése és süllyedése látszik, Meronnan immár vegetál, csak másodpercei vannak hátra. Ha Pash úgy akarja, hát üt még egyet, de ha nem, a közvetlen közelről mért egyetlen, súlyos csapás egyébként is halálba küldi ellenfelét, csak néhány másodperccel, talán perccel később.
Meronnan, a halála előtti pillanatban még tartozását lerója, kérdés ez bátorság, vagy balgaság volt részéről.
Meronnan meghalt. Holtteste átkutatható, hagyatéka elvehető. Mentségére legyen szólva, utolsó pillanataiban is ugyanaz az ember volt, mint életében, nagyhangú, elszánt és lélekben megtörhetetlen.*
//Zárás//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Meron lélekben erős, de a sorozatban kapott nyílvesszők által keltett fájdalom, a találati pont egy nálánál nagyobb embert is legyűrne. Nem panaszkodhat rá senki, mert a körülményekhez képest két alkalommal is sikerrel támad vissza, azonban a Pash ütésétől történő elhajlással szinte egy időben bekapott lövések, eldöntik a csatát. Az első a bal lábába fúródik, így támasztó láb hiányában, tekintettel arra, hogy jobbjából immár két nyílvessző is meredezik, megrogy egy pillanatra. Az elf gyors, képességei, faji és jártasságbeli különbségei etéren megmutatkoznak, a második vesszőt is útjára bocsájtja, mely Meronnan hátának oldalsó részén, a bordák között állapodik meg. A sérülés súlyos, vélhetően belső szervet is ér, melynek következtében a férfinek támadásra már nincs lehetősége, tompítás nélkül dől a földre.
Pash és Shen másképp is dönthetne, Meronnan ellátása még talán megoldható volna, bár gyorsan kell cselekedni, a férfi azonban még estében sem tagadja meg önmagát, mely Pashnak mára már túl sok volt a jóból. A fokost elveheti és csapást mérhet a fejre. A védekezésképtelen és mozdulatlan áldozatot sisak védi, ami az első ütéstől jócskán behorpad, szinte rágyógyul a fejre. Pash meg kívánja szabadítani a szenvedéstől, jóformán ekkor már csak a törzs sípoló emelkedése és süllyedése látszik, Meronnan immár vegetál, csak másodpercei vannak hátra. Ha Pash úgy akarja, hát üt még egyet, de ha nem, a közvetlen közelről mért egyetlen, súlyos csapás egyébként is halálba küldi ellenfelét, csak néhány másodperccel, talán perccel később.
Meronnan, a halála előtti pillanatban még tartozását lerója, kérdés ez bátorság, vagy balgaság volt részéről.
Meronnan meghalt. Holtteste átkutatható, hagyatéka elvehető. Mentségére legyen szólva, utolsó pillanataiban is ugyanaz az ember volt, mint életében, nagyhangú, elszánt és lélekben megtörhetetlen.*
3711. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2019-01-28 10:52:47
Üzenet elküldve: 2019-01-28 10:52:47
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 350
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 350
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Most akkor ez zárva van?//
//A hozzászólás +16 jelenetet tartalmaz!//
*Nem tudja, mi történt volna, ha nem lövi le a melákot. Lehet, hogy fegyverrel a kezében végez az őszhajú kölökkel, lehet, hogy birkóztak volna még egy ideig, de Sheni az adrenalintól fűtve útjára engedi azt a két vesszőt egymás után.
Az első a fickó bal combjába fúródik hátulról, a másik viszont a hátába, valahol a bordák között és az elégnek bizonyul, hogy végre leálljon.*
- Baszdmeg! *tör ki belőle a káromkodás, amint a fickó a földre kerül.*
- A fasznak kellett ugrálnod! *csapja mellé a kéretlen kijelentést. El kell fordulnia az egyre növekvő vértócsától, a sok nyílvessző megtette a hatását. Az arany csörgésére fordul oda csak.
Látja, ahogy Pash felveszi a fegyvert, elkerekedett szemekkel hallgatja, hogy mit kellene majd tennie, majd megkövülten nézi, ahogy a kölök belevágja a fegyvert a földön vérző melákba. Felemelt ujjal kér egy kis időt, amíg elfordul és az egyik szélső asztal mellett szépen kirókázza magát. Nem sokat, csak egy kis epét és a reggel elfogyasztott pálinkát.*
- Baszdmeg. *köhög egy kicsit és eltelik egy-két pillanatba, míg összeszedi magát.*
- Feltakarítom! *néz Latlie felé.*
- Nem azt *mutat a melák testére.*, hanem azt. *mutat a rókakomára.
Le kell ülnie kicsit, lehetőleg úgy, hogy ne lássa a halottat.*
- Miért kellene, hogy felkísérjelek? Csak megvédted magad és gyakorlatilag én öltem meg. *kérdi az őszhajú kölöktől, de csak kezével int a megboldogult melák felé.*
//A hozzászólás +16 jelenetet tartalmaz!//
*Nem tudja, mi történt volna, ha nem lövi le a melákot. Lehet, hogy fegyverrel a kezében végez az őszhajú kölökkel, lehet, hogy birkóztak volna még egy ideig, de Sheni az adrenalintól fűtve útjára engedi azt a két vesszőt egymás után.
Az első a fickó bal combjába fúródik hátulról, a másik viszont a hátába, valahol a bordák között és az elégnek bizonyul, hogy végre leálljon.*
- Baszdmeg! *tör ki belőle a káromkodás, amint a fickó a földre kerül.*
- A fasznak kellett ugrálnod! *csapja mellé a kéretlen kijelentést. El kell fordulnia az egyre növekvő vértócsától, a sok nyílvessző megtette a hatását. Az arany csörgésére fordul oda csak.
Látja, ahogy Pash felveszi a fegyvert, elkerekedett szemekkel hallgatja, hogy mit kellene majd tennie, majd megkövülten nézi, ahogy a kölök belevágja a fegyvert a földön vérző melákba. Felemelt ujjal kér egy kis időt, amíg elfordul és az egyik szélső asztal mellett szépen kirókázza magát. Nem sokat, csak egy kis epét és a reggel elfogyasztott pálinkát.*
- Baszdmeg. *köhög egy kicsit és eltelik egy-két pillanatba, míg összeszedi magát.*
- Feltakarítom! *néz Latlie felé.*
- Nem azt *mutat a melák testére.*, hanem azt. *mutat a rókakomára.
Le kell ülnie kicsit, lehetőleg úgy, hogy ne lássa a halottat.*
- Miért kellene, hogy felkísérjelek? Csak megvédted magad és gyakorlatilag én öltem meg. *kérdi az őszhajú kölöktől, de csak kezével int a megboldogult melák felé.*
3710. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2019-01-28 00:12:00
Üzenet elküldve: 2019-01-28 00:12:00
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 386
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 386
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
- Ezért igazán hálás vagyok! *mosolyodik el, bár már nem is tudja biztosan, mire válaszol, annyira összezavarodik a csókok közepette. Csak egy állandó pontot lát jelenleg ebben a zavaros világban, a ragyogóan kék szempárt, ami őt nézi, és nem csak nézi őt, de látja is, ez pedig pillanatnyilag minden mást feledtet vele. Hiába csukja be a szemét hamarosan, és hiába érzi meg Tizio érintést a nyakán, a kék szemek akkor is kísértik és csábítják egyszerre*
- Ne mondjad! Nem akarom hallani! *leheli a szavakat halkan, mikor lélegzetvételhez jut két csók között, a nyomaték kedvéért pedig megrázza a fejét kissé. ~Tudom, hogy nem gondolnád komolyan! Ne hazudj, ne ámíts! Csak olyat mondj, ami igaz!~ gondolja magában, kissé megrázkódva a drága ruhák és ékszerek hallatán, annyira távol áll tőle, hogy valamikor is ilyesmiket hordjon. ~Úgysem lennék rá méltó sose. Hozzád se vagyok méltó~ fut át agyán a gondolat, miközben Tizio ajkait érzi a nyakán. ~De nem érdekel!~ gondolja hirtelen, megszabadulva minden aggályától, ahogy a férfi szorosan magához öleli. ~Hulljon le minden álarc, tegyük félre az úriember és a szegény lány szerepét, hadd ismerjelek meg igazából, ha csak egy kis időre is!~ gondolja magában, ahogy a csókok közepette egyik kezével Tizio hajába túr, hamarosan azonban meglepett sikoly hagyja el ajkait, és mindkét kezével erősen kapaszkodik a férfi nyakába*
- Á! Ne! Nem bírsz el! Le fogsz ejteni, inkább tegyél le! *kiált fel hirtelen, hiszen, bár nem mondhatni, hogy túlzottan nagydarab lenne és ránézésre Tizio is elég jó erőben van, mégis kételkedik benne, hogy sokáig képes lenne cipelni őt, akárhova tervez is menni. Hamarosan felhagy azonban a tiltakozással, bár továbbra is erősen fogódzkodik, és élénken figyeli a férfit, hogy ha esetleg mégse bírná el, akkor idejében a saját lábára állhasson. Úgy tűnik azonban, erre nincsen szükség, sőt, még egy-két kósza csókra is van idejük. Amikor azonban megérkeznek úti céljukhoz, és Tizio még akkor is a karjaiban tartja, mikor átlépik a fogadó küszöbét, már kezdi kissé zavarban érezni magát és szívesen leszállna, mielőtt valaki még rosszat gondolna róluk a fogadóban. A férfi viszont minden jel szerint továbbra sem akarja elengedni, így Tizio vállába rejti az arcát, ami zavarának hála hirtelen sokkal vörösebb lesz, mint korábban volt. A borogatás ötletére is, bár igazán hálás érte, csak egy bólintással tud válaszolni*
- Örülök, hogy tartod a szavad! *jegyzi meg mosolyogva, bár ezt inkább érezheti, mint láthatja a férfi, ugyanis még mindig minden erejével kapaszkodva simul hozzá, mintha a védelmező karok ölelésében semmi baja sem eshetne. Ezért is érzi hirtelen védtelennek magát, mikor Tizio leülteti az ágyra. Hiába kívánta még pár pillanattal ezelőtt ő maga is, hogy vége legyen az utazásnak, most, hogy teljesült a kívánsága, furcsán üresnek érzi magát. Torkában dobogó szívvel pillant a férfira, vajon mi következik ezután. Megbabonázza minden egyes mozdulat, árgus szemekkel figyeli, ahogy lekerül Tizioról a kabát, és a férfi letérdel elé. Fogalma sincs, mit kéne tennie, vagy mit vár tőle Tizio, szerencsére azonban a férfi átveszi a kezdeményezést, így nincs sok ideje ilyesmin töprengeni. Halk nyögés hagyja el az ajkát, ahogy Tizio keze végigsimít a combján, majd a szíve is kihagy egy ütemet, mikor a férfi a melléhez ér, csak hogy aztán a szokásos sebesség többszörösével folytassa tovább éltető tevékenységét. Rég volt része ilyesmiben, így továbbra is ott motoszkál a fejében a félelem, hogy valamit rosszul csinál, próbálja azonban félretenni ezeket az aggályokat, és csak sodródni az eseményekkel, átadva magát az érzékek és Tizio csábításának. A tapogatódzó kezek felébresztenek benne valamit, ami már régóta szunnyadt. Készségesen hajol oda egy csókért, kezeivel újra csak átfonva Tizio nyakát, és bár a szorítás közel sem olyan erős, mint korábban, az oka most is ugyanaz, mégpedig hogy a férfi vigyázzon rá és ne engedje el. Továbbra is a félelem és a bizonytalanság különös keveréke járja át, ám a feltámadó vágy lassan kezd háttérbe szorítani minden mást gondolatot a fejében.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
- Ezért igazán hálás vagyok! *mosolyodik el, bár már nem is tudja biztosan, mire válaszol, annyira összezavarodik a csókok közepette. Csak egy állandó pontot lát jelenleg ebben a zavaros világban, a ragyogóan kék szempárt, ami őt nézi, és nem csak nézi őt, de látja is, ez pedig pillanatnyilag minden mást feledtet vele. Hiába csukja be a szemét hamarosan, és hiába érzi meg Tizio érintést a nyakán, a kék szemek akkor is kísértik és csábítják egyszerre*
- Ne mondjad! Nem akarom hallani! *leheli a szavakat halkan, mikor lélegzetvételhez jut két csók között, a nyomaték kedvéért pedig megrázza a fejét kissé. ~Tudom, hogy nem gondolnád komolyan! Ne hazudj, ne ámíts! Csak olyat mondj, ami igaz!~ gondolja magában, kissé megrázkódva a drága ruhák és ékszerek hallatán, annyira távol áll tőle, hogy valamikor is ilyesmiket hordjon. ~Úgysem lennék rá méltó sose. Hozzád se vagyok méltó~ fut át agyán a gondolat, miközben Tizio ajkait érzi a nyakán. ~De nem érdekel!~ gondolja hirtelen, megszabadulva minden aggályától, ahogy a férfi szorosan magához öleli. ~Hulljon le minden álarc, tegyük félre az úriember és a szegény lány szerepét, hadd ismerjelek meg igazából, ha csak egy kis időre is!~ gondolja magában, ahogy a csókok közepette egyik kezével Tizio hajába túr, hamarosan azonban meglepett sikoly hagyja el ajkait, és mindkét kezével erősen kapaszkodik a férfi nyakába*
- Á! Ne! Nem bírsz el! Le fogsz ejteni, inkább tegyél le! *kiált fel hirtelen, hiszen, bár nem mondhatni, hogy túlzottan nagydarab lenne és ránézésre Tizio is elég jó erőben van, mégis kételkedik benne, hogy sokáig képes lenne cipelni őt, akárhova tervez is menni. Hamarosan felhagy azonban a tiltakozással, bár továbbra is erősen fogódzkodik, és élénken figyeli a férfit, hogy ha esetleg mégse bírná el, akkor idejében a saját lábára állhasson. Úgy tűnik azonban, erre nincsen szükség, sőt, még egy-két kósza csókra is van idejük. Amikor azonban megérkeznek úti céljukhoz, és Tizio még akkor is a karjaiban tartja, mikor átlépik a fogadó küszöbét, már kezdi kissé zavarban érezni magát és szívesen leszállna, mielőtt valaki még rosszat gondolna róluk a fogadóban. A férfi viszont minden jel szerint továbbra sem akarja elengedni, így Tizio vállába rejti az arcát, ami zavarának hála hirtelen sokkal vörösebb lesz, mint korábban volt. A borogatás ötletére is, bár igazán hálás érte, csak egy bólintással tud válaszolni*
- Örülök, hogy tartod a szavad! *jegyzi meg mosolyogva, bár ezt inkább érezheti, mint láthatja a férfi, ugyanis még mindig minden erejével kapaszkodva simul hozzá, mintha a védelmező karok ölelésében semmi baja sem eshetne. Ezért is érzi hirtelen védtelennek magát, mikor Tizio leülteti az ágyra. Hiába kívánta még pár pillanattal ezelőtt ő maga is, hogy vége legyen az utazásnak, most, hogy teljesült a kívánsága, furcsán üresnek érzi magát. Torkában dobogó szívvel pillant a férfira, vajon mi következik ezután. Megbabonázza minden egyes mozdulat, árgus szemekkel figyeli, ahogy lekerül Tizioról a kabát, és a férfi letérdel elé. Fogalma sincs, mit kéne tennie, vagy mit vár tőle Tizio, szerencsére azonban a férfi átveszi a kezdeményezést, így nincs sok ideje ilyesmin töprengeni. Halk nyögés hagyja el az ajkát, ahogy Tizio keze végigsimít a combján, majd a szíve is kihagy egy ütemet, mikor a férfi a melléhez ér, csak hogy aztán a szokásos sebesség többszörösével folytassa tovább éltető tevékenységét. Rég volt része ilyesmiben, így továbbra is ott motoszkál a fejében a félelem, hogy valamit rosszul csinál, próbálja azonban félretenni ezeket az aggályokat, és csak sodródni az eseményekkel, átadva magát az érzékek és Tizio csábításának. A tapogatódzó kezek felébresztenek benne valamit, ami már régóta szunnyadt. Készségesen hajol oda egy csókért, kezeivel újra csak átfonva Tizio nyakát, és bár a szorítás közel sem olyan erős, mint korábban, az oka most is ugyanaz, mégpedig hogy a férfi vigyázzon rá és ne engedje el. Továbbra is a félelem és a bizonytalanság különös keveréke járja át, ám a feltámadó vágy lassan kezd háttérbe szorítani minden mást gondolatot a fejében.*
3709. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2019-01-27 21:54:36
Üzenet elküldve: 2019-01-27 21:54:36
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 84
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 84
Játékstílus: Vakmerő
//Most akkor ez zárva van?//
* Ahogy a férfi felemeli a fegyverét, hogy lecsapjon vele, Pash már felkészül a halálra. Nincs kivel megbéküljön, de nem is sajnálja, hogy ilyen kevés jutott neki a létből, de szerencsére ha egy védőszellem nem is, Aranyhaj ilyen dolog helyett is a védelmére kel. A tulok a földre kerül, és még haldoklás közben is képes arra, hogy igyekezzen megszégyeníteni a fiút. Pash lehajol, hogy felvegye a fokost, és az elfre vigyorog. *
- Azt hiszem ezért majd a Gödörbe kell kísérj. * Közli, és ezek után, ha nem lép közbe senki, akkor megpróbálja azt, amit nem olyan rég még Meron akart, azaz a másik koponyájába állítani a fokost - csak Pash nem az elfre támad, hanem az előtte fekvőre. Úgy érzi, bármekkora szemét is volt, ennyi jár neki, hogy megkímélje a szenvedéstől, és a lassú haláltól. A fiú pedig nem rest megadni neki a gyors, és kíméletes halált. Ha sikerrel jár, akkor még megszabadítja minden ingóságától is, már ha ebben sem akadályozzák, mielőtt Shen ítéletére bízná magát - maradhat, és befejezheti a valószínűleg kihűlt vacsoráját, vagy pedig felvezeti a Gödörbe, hogy a vezetők mondjanak a fiú felett ítéletet. *
* Ahogy a férfi felemeli a fegyverét, hogy lecsapjon vele, Pash már felkészül a halálra. Nincs kivel megbéküljön, de nem is sajnálja, hogy ilyen kevés jutott neki a létből, de szerencsére ha egy védőszellem nem is, Aranyhaj ilyen dolog helyett is a védelmére kel. A tulok a földre kerül, és még haldoklás közben is képes arra, hogy igyekezzen megszégyeníteni a fiút. Pash lehajol, hogy felvegye a fokost, és az elfre vigyorog. *
- Azt hiszem ezért majd a Gödörbe kell kísérj. * Közli, és ezek után, ha nem lép közbe senki, akkor megpróbálja azt, amit nem olyan rég még Meron akart, azaz a másik koponyájába állítani a fokost - csak Pash nem az elfre támad, hanem az előtte fekvőre. Úgy érzi, bármekkora szemét is volt, ennyi jár neki, hogy megkímélje a szenvedéstől, és a lassú haláltól. A fiú pedig nem rest megadni neki a gyors, és kíméletes halált. Ha sikerrel jár, akkor még megszabadítja minden ingóságától is, már ha ebben sem akadályozzák, mielőtt Shen ítéletére bízná magát - maradhat, és befejezheti a valószínűleg kihűlt vacsoráját, vagy pedig felvezeti a Gödörbe, hogy a vezetők mondjanak a fiú felett ítéletet. *
3708. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2019-01-27 21:28:33
Üzenet elküldve: 2019-01-27 21:28:33
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 264
OOC üzenetek: 38
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 264
OOC üzenetek: 38
Játékstílus: Vakmerő
//Most akkor ez zárva van?//
//A hozzászólás +16 jelenetet tartalmaz!//
*Széles, sötét vigyor kíséretében kerüli el a fiú ütését, hogy magasba emelve fegyverét lecsaphasson a fegyvertelen kölyökre. Ám ez ezúttal elmarad, hangos ordítás kíséretében.*
-TE KURVA!
*Fordulna meg, de ekkor erős ütést érez valahol a bordái között. Szabad kezét odakapja, majd ideges bajuszrángás közepette konstatálja, hogy vér szivárog onnan.*
-Na tessék...
*Morogja, majd eldől, mint egy zsák. A fegyvert maga mellé dobja, kezeit pedig erősen a sebre tapasztja.*
-Hogy a sötét isten verje meg ezt az egészet.
*Szívja a fogát, valószínűleg rövid úton itt vérzik el majd a földön. Eszébe jut, mit tartott atyja a túlvilágról, ha pedig ez igaz, úgy aligha jut oda majd, ahova kell.*
-Nyertél kölyök.
*Köhögi rekedten felröhögve, majd előkotorja a 10 aranyat és odahajítja Pashthra Shungo'rolnak. .*
//A hozzászólás +16 jelenetet tartalmaz!//
*Széles, sötét vigyor kíséretében kerüli el a fiú ütését, hogy magasba emelve fegyverét lecsaphasson a fegyvertelen kölyökre. Ám ez ezúttal elmarad, hangos ordítás kíséretében.*
-TE KURVA!
*Fordulna meg, de ekkor erős ütést érez valahol a bordái között. Szabad kezét odakapja, majd ideges bajuszrángás közepette konstatálja, hogy vér szivárog onnan.*
-Na tessék...
*Morogja, majd eldől, mint egy zsák. A fegyvert maga mellé dobja, kezeit pedig erősen a sebre tapasztja.*
-Hogy a sötét isten verje meg ezt az egészet.
*Szívja a fogát, valószínűleg rövid úton itt vérzik el majd a földön. Eszébe jut, mit tartott atyja a túlvilágról, ha pedig ez igaz, úgy aligha jut oda majd, ahova kell.*
-Nyertél kölyök.
*Köhögi rekedten felröhögve, majd előkotorja a 10 aranyat és odahajítja Pashthra Shungo'rolnak.
.*
3707. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2019-01-27 19:46:56
Üzenet elküldve: 2019-01-27 19:46:56
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 350
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 350
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Most akkor ez zárva van?//
*Az újabb lövés is talál, ami több, mint remek. Még pár ilyen lövés és a fickónak meszeltek. Ő nem akarja megölni, de ha még sokáig ugrál, több nyíl lesz benne, mint ami optimális lenne. Ugyebár a nulla az optimális.
Shenci ellép hátra, a bordájáról sugárzó fájdalom az egész mellkasára kisugárzik, nehezebben húzza is fel az íjat, de az szerencsés, hogy a melák nem vele, hanem az őszhajú kölökkel kezd el foglalkozni. Egy-egy ütésváltás, de az ifjú tharg bírja a sarat, így pedig a hegyesfülű nem tehet mást, minthogy lő.
A fájdalom és az amiatt fellépő zavar miatt nem teketóriázik, hanem nyilat illeszt és lő, az erdei kísértet majd eldönti, hol találja el ezt a fajankót a lövés.
Most, hogy van ideje és nem kell kitérnie egy támadás elől sem, most bizony már sortüzet ad le közös ellenfelükre, remélve, hogy mindkettő eltalálja, bár ebben a helyzetben csoda volna, ha nem sikerülnének a lövések.*
*Az újabb lövés is talál, ami több, mint remek. Még pár ilyen lövés és a fickónak meszeltek. Ő nem akarja megölni, de ha még sokáig ugrál, több nyíl lesz benne, mint ami optimális lenne. Ugyebár a nulla az optimális.
Shenci ellép hátra, a bordájáról sugárzó fájdalom az egész mellkasára kisugárzik, nehezebben húzza is fel az íjat, de az szerencsés, hogy a melák nem vele, hanem az őszhajú kölökkel kezd el foglalkozni. Egy-egy ütésváltás, de az ifjú tharg bírja a sarat, így pedig a hegyesfülű nem tehet mást, minthogy lő.
A fájdalom és az amiatt fellépő zavar miatt nem teketóriázik, hanem nyilat illeszt és lő, az erdei kísértet majd eldönti, hol találja el ezt a fajankót a lövés.
Most, hogy van ideje és nem kell kitérnie egy támadás elől sem, most bizony már sortüzet ad le közös ellenfelükre, remélve, hogy mindkettő eltalálja, bár ebben a helyzetben csoda volna, ha nem sikerülnének a lövések.*
3706. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2019-01-27 18:08:13
Üzenet elküldve: 2019-01-27 18:08:13
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 84
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 84
Játékstílus: Vakmerő
//Most akkor ez zárva van?//
* Úgy tűnik, hogy a férfi vele kezd foglalkozni az íjász helyett, ezt egy Pash felé indított támadás jelzi. Szerencse, hogy a vállát találja el, és hiába fáj, nem tűnik túl vészesnek sem. A kovácsnál sokkal rosszabb volt, amikor az oldalába állt a nyílvessző. Mivel a tulok végre kitünteti a figyelmével, ezért a fiú elengedi a pallos markolatát, és egy ütést indít a férfi fejére. Nem akarja feleslegesen bonyolítani a mozdulatot, csak legyen benne erő, és találja el Meront. Amúgy is Aranyhaj az, akinek a támadásában bízik, Pash csak a figyelmet akarja magán tartani. De azért menőnek érezné magát, ha kiütné a fickót egy ütéssel, bár nem hiszi, hogy erre képes lenne. *
* Úgy tűnik, hogy a férfi vele kezd foglalkozni az íjász helyett, ezt egy Pash felé indított támadás jelzi. Szerencse, hogy a vállát találja el, és hiába fáj, nem tűnik túl vészesnek sem. A kovácsnál sokkal rosszabb volt, amikor az oldalába állt a nyílvessző. Mivel a tulok végre kitünteti a figyelmével, ezért a fiú elengedi a pallos markolatát, és egy ütést indít a férfi fejére. Nem akarja feleslegesen bonyolítani a mozdulatot, csak legyen benne erő, és találja el Meront. Amúgy is Aranyhaj az, akinek a támadásában bízik, Pash csak a figyelmet akarja magán tartani. De azért menőnek érezné magát, ha kiütné a fickót egy ütéssel, bár nem hiszi, hogy erre képes lenne. *
3705. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2019-01-27 15:26:25
Üzenet elküldve: 2019-01-27 15:26:25
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 472
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 472
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Csatahajó//
//A koreszban, nyugiban//
*A pajzán pillantásoktól már közel sincs annyira zavarban, mint eleinte és valamivel magabiztosabban megy bele az ehhez hasonlatos játékokhoz. Egy visszafogott huncut mosollyal viszonozza a férfi pillantását.*
- Akár még az is lehet.
*A kedves csiklandozáson persze jókat kacarászik és örömmel fogadja nyakán az apró csókokat. Bizony jó, biztonságos helyen vannak ott, vigyázni is fog rájuk, de mint minden jónak ennek is vége szakad egyszer.*
*Karheia nem foglalkozik a lassan kibontakozó helyzettel, mert nem azért vannak itt, hogy idegenek problémáiba üssék bele az orrukat, nem mellesleg pedig hosszú rabsággal töltött évei során komolyabb durvaságokhoz is hozzászokott sajnos, így ez sem lepi vagy rendíti meg túlzottan. Persze sajnálja, hogy szépen nem képesek dűlőre jutni, de jobban sajnálja a kedves aggódó pultos lányt.
Nagyokat hümmög miközben hallgatja Latlie szavait, és majdnem mindegyik tetszik neki a „Sűrű barna” nevezetű ételen kívül, amiről nem túl kellemes ízvilág jut eszébe és bár nem túlzottan igényes, azért mégis csak ódzkodik ettől. Egyébként nehezen is dönt, ha ételekről van szó, ez most sincs másképp, még milyen szerencse, hogy itt van vele egy határozott és tapasztalt férfi. Karheia kék szemei lassan megtelnek élettel újra, na meg persze csodálattal is, ahogy hallgatja Nozarin kínálatát.*
- Hogy ez mennyire jól hangzik és milyen jó dolgom van nekem!
*Közelebb is hajol, hogy adjon egy csókot szeretett férfijának. Borzasztóan elégedett, leszámítva a dulakodást, ami közben a taverna előtt és annak ajtajában zajlik. Vet is egy aggódó pillantást arrafelé.*
- Evés után megyünk majd? Nincs kedvem ehhez.
*Ad hangot elégedetlenségének és kicsit jobban megvizsgálgatja Latliet, aki olyan bájos teremtés, hogy nem is érti mit keres itt egy ilyen helyen. Meg, hogy hogyan képes boldogulni egymaga, főleg vonzó leányzóként.*
- Persze csak ha szeretnél. Tudod, ez most a te napod.
*Emlékezteti korábbi kijelentésére, amihez tartani is fogja magát. Figyelme ismét elterelődik az ilyen elszomorító gondolatokról Nozarinra és újra őszintén örömteli mosollyal tud nézni a bárdra, akit kezd úgy szeretni, hogy az már fáj neki. Úgy fél, hogy hamarosan megint valami rossz fog történni.*
//A koreszban, nyugiban//
*A pajzán pillantásoktól már közel sincs annyira zavarban, mint eleinte és valamivel magabiztosabban megy bele az ehhez hasonlatos játékokhoz. Egy visszafogott huncut mosollyal viszonozza a férfi pillantását.*
- Akár még az is lehet.
*A kedves csiklandozáson persze jókat kacarászik és örömmel fogadja nyakán az apró csókokat. Bizony jó, biztonságos helyen vannak ott, vigyázni is fog rájuk, de mint minden jónak ennek is vége szakad egyszer.*
*Karheia nem foglalkozik a lassan kibontakozó helyzettel, mert nem azért vannak itt, hogy idegenek problémáiba üssék bele az orrukat, nem mellesleg pedig hosszú rabsággal töltött évei során komolyabb durvaságokhoz is hozzászokott sajnos, így ez sem lepi vagy rendíti meg túlzottan. Persze sajnálja, hogy szépen nem képesek dűlőre jutni, de jobban sajnálja a kedves aggódó pultos lányt.
Nagyokat hümmög miközben hallgatja Latlie szavait, és majdnem mindegyik tetszik neki a „Sűrű barna” nevezetű ételen kívül, amiről nem túl kellemes ízvilág jut eszébe és bár nem túlzottan igényes, azért mégis csak ódzkodik ettől. Egyébként nehezen is dönt, ha ételekről van szó, ez most sincs másképp, még milyen szerencse, hogy itt van vele egy határozott és tapasztalt férfi. Karheia kék szemei lassan megtelnek élettel újra, na meg persze csodálattal is, ahogy hallgatja Nozarin kínálatát.*
- Hogy ez mennyire jól hangzik és milyen jó dolgom van nekem!
*Közelebb is hajol, hogy adjon egy csókot szeretett férfijának. Borzasztóan elégedett, leszámítva a dulakodást, ami közben a taverna előtt és annak ajtajában zajlik. Vet is egy aggódó pillantást arrafelé.*
- Evés után megyünk majd? Nincs kedvem ehhez.
*Ad hangot elégedetlenségének és kicsit jobban megvizsgálgatja Latliet, aki olyan bájos teremtés, hogy nem is érti mit keres itt egy ilyen helyen. Meg, hogy hogyan képes boldogulni egymaga, főleg vonzó leányzóként.*
- Persze csak ha szeretnél. Tudod, ez most a te napod.
*Emlékezteti korábbi kijelentésére, amihez tartani is fogja magát. Figyelme ismét elterelődik az ilyen elszomorító gondolatokról Nozarinra és újra őszintén örömteli mosollyal tud nézni a bárdra, akit kezd úgy szeretni, hogy az már fáj neki. Úgy fél, hogy hamarosan megint valami rossz fog történni.*
3704. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2019-01-27 13:42:24
Üzenet elküldve: 2019-01-27 13:42:24
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 117
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 117
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Napváltás//
//Csatahajó//
//Főleg Latlie és Karheia//
*Nozarint elég nehéz szégyenbe hozni, amikor éppen nem vastag takonycsíkokat húznak a hátán, de örömmel karolja át Karheiát és andalognak egy kicsit, mielőtt betérnének a Vaskorsóba.*
-Igazán? És milyen is az az 'igazán' megköszönés? Kell hozzá szobát bérelni?
*Szórakozik kicsit és ha, a nő feltekint, megláthatja, hogy pajzán pillantások célpontja lett.*
-Én is már nagyon éhes vagyok. Eszem is.
*Megpuszilgatja Karheia nyakát, az egyetlen csiklandós dolog, amit ennek ellenére is még engednek neki. Addig úgy se engedik kifele, amíg Karheia el nem húzza magát tőle. Lehet Nozarin szíve megszakad ettől, lehet nem, nem tudni előre. Bárhogy is legyen, valahogy a fogadóba érnek, de előtte az ajánlatra egy aprót morog, elégedetten. Úgy tűnik Karheia nagyon is siet, mert nem hagyja a férfinek, hogy nyissa az ajtót és egyéb udvariassági teendők. Amíg Karheia hallgatja a választ, Nozarin félig fülelmes, a másikkal aranyakat számol le.*
~Leves kenyérrel? Na, az kéne még.~
*Még, ha értékeli a kedves felszolgáló ajánlatát, de ettől már csak pár lépés az, hogy kenyéren és vízen éljenek, így, mint tapasztaltabb idejáró vendég, elterelgeti Karheiát egy pénztárcát kevésbé kímélő megoldás felé.*
-Mi lenne akkor, ha csak egy-egy kisebb edényben kérnénk a finom levesből, mellé kenyérrel, csak megkóstolni, utána egy két fős bőségtál, mindennel megrakva, egy-egy pohár édes forralt vörösbor és, amilyen teát még szeretnél, hogy legyen mivel leöblögetni.
*A két bőségtálra átrak harminc aranyat egyik kezéből a másikba, a két borra tizennégyet, az egy teára még hatot és a két sűrű barna kenyérrel még tizenkét arany. Ezen felül még nyolc arany, ami ilyen borravalóféle, meg azért volt pár különkérése, így kijár Latlienek, ha el tudja intézni. Így összesen 70 aranyat tesz le Latlie, az Alázatos elé. Aztán majd, ha Karheia valamit változtatna, jelzi.*
//Csatahajó//
//Főleg Latlie és Karheia//
*Nozarint elég nehéz szégyenbe hozni, amikor éppen nem vastag takonycsíkokat húznak a hátán, de örömmel karolja át Karheiát és andalognak egy kicsit, mielőtt betérnének a Vaskorsóba.*
-Igazán? És milyen is az az 'igazán' megköszönés? Kell hozzá szobát bérelni?
*Szórakozik kicsit és ha, a nő feltekint, megláthatja, hogy pajzán pillantások célpontja lett.*
-Én is már nagyon éhes vagyok. Eszem is.
*Megpuszilgatja Karheia nyakát, az egyetlen csiklandós dolog, amit ennek ellenére is még engednek neki. Addig úgy se engedik kifele, amíg Karheia el nem húzza magát tőle. Lehet Nozarin szíve megszakad ettől, lehet nem, nem tudni előre. Bárhogy is legyen, valahogy a fogadóba érnek, de előtte az ajánlatra egy aprót morog, elégedetten. Úgy tűnik Karheia nagyon is siet, mert nem hagyja a férfinek, hogy nyissa az ajtót és egyéb udvariassági teendők. Amíg Karheia hallgatja a választ, Nozarin félig fülelmes, a másikkal aranyakat számol le.*
~Leves kenyérrel? Na, az kéne még.~
*Még, ha értékeli a kedves felszolgáló ajánlatát, de ettől már csak pár lépés az, hogy kenyéren és vízen éljenek, így, mint tapasztaltabb idejáró vendég, elterelgeti Karheiát egy pénztárcát kevésbé kímélő megoldás felé.*
-Mi lenne akkor, ha csak egy-egy kisebb edényben kérnénk a finom levesből, mellé kenyérrel, csak megkóstolni, utána egy két fős bőségtál, mindennel megrakva, egy-egy pohár édes forralt vörösbor és, amilyen teát még szeretnél, hogy legyen mivel leöblögetni.
*A két bőségtálra átrak harminc aranyat egyik kezéből a másikba, a két borra tizennégyet, az egy teára még hatot és a két sűrű barna kenyérrel még tizenkét arany. Ezen felül még nyolc arany, ami ilyen borravalóféle, meg azért volt pár különkérése, így kijár Latlienek, ha el tudja intézni. Így összesen 70 aranyat tesz le Latlie, az Alázatos elé.
Aztán majd, ha Karheia valamit változtatna, jelzi.*
3703. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2019-01-27 12:24:45
Üzenet elküldve: 2019-01-27 12:24:45
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 264
OOC üzenetek: 38
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 264
OOC üzenetek: 38
Játékstílus: Vakmerő
//Most akkor ez zárva van?//
//A hozzászólás +16 jelenetet tartalmaz!//
*Rezignált arccal veszi tudomásul, hogy ütése nem vitte át a vértet, pedig nem gyermeki erővel rendelkezik. Húst kellett volna érnie, bordának kellett volna törnie, de nem így lett.
Ellenben ő kap még egy nyilat a lábába, ugyanabba. Ezt már egy kellemes üvöltés mellett konstatálja. Sosem látott még senkit, aki ilyen jól mívelte volna a közelharcot íjjal. Nincs új a nap alatt, ám ez az.*
-Küzdj, mint egy férfi, te picsa!
*Ekkor kapaszkodik a hátán lógó kardba a suhanc, mire ő pördültében suhintja meg a kezében lévő fokost és veszi célba a kölyköt.*
-Te kis szaros.
*Sziszegi és nagyon reméli, hogy legalább ennek választja el a fejét a törzsétől, mielőtt a nyakába kap hátulról egy nyilat.*
A hozzászólást Hengerfej (Moderátor) módosította, ekkor: 2019.01.27 12:59:37, a következő indokkal:
+16 fejléc hiányzott.
//A hozzászólás +16 jelenetet tartalmaz!//
*Rezignált arccal veszi tudomásul, hogy ütése nem vitte át a vértet, pedig nem gyermeki erővel rendelkezik. Húst kellett volna érnie, bordának kellett volna törnie, de nem így lett.
Ellenben ő kap még egy nyilat a lábába, ugyanabba. Ezt már egy kellemes üvöltés mellett konstatálja. Sosem látott még senkit, aki ilyen jól mívelte volna a közelharcot íjjal. Nincs új a nap alatt, ám ez az.*
-Küzdj, mint egy férfi, te picsa!
*Ekkor kapaszkodik a hátán lógó kardba a suhanc, mire ő pördültében suhintja meg a kezében lévő fokost és veszi célba a kölyköt.*
-Te kis szaros.
*Sziszegi és nagyon reméli, hogy legalább ennek választja el a fejét a törzsétől, mielőtt a nyakába kap hátulról egy nyilat.*
A hozzászólást Hengerfej (Moderátor) módosította, ekkor: 2019.01.27 12:59:37, a következő indokkal:
+16 fejléc hiányzott.
3702. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2019-01-27 11:50:56
Üzenet elküldve: 2019-01-27 11:50:56
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Kézről kézre//
*Kénytelen elfojtani egy nagy sóhajt. Egész egyszerűen méltatlannak érzi a stílust ami e tárgyalást övezi. Legalábbis Waldran részéről. Persze, tudja ő, hogy csak egy barbár. De hát a Hadúr is az volt, és bár ős is meglehetősen nyers tudott lenni, és az is volt rendszerint, ennyire nem volt mosdatlan a szája. A jó kancellár pedig a káromkodást fertelmes dolognak tartja. És igen, Hubi képmutató.*
- Igen, hagyott búcsúlevelet.
*Itt nem megy bele a részletekbe, hanem Waldranra pillant, mintegy átengedve neki ennek lehetőségét. Ha az újdonsült vezér olyan kategorikusan fogalmazott a Hadúr emlékművével kapcsolatban, akkor bizonyára az okokat is ő kívánja ismertetni. Hubi inkább a megbeszélés üzleti részére szorítkozik, és kellemes meglepetésként éri Taitos ajánlata. Hiszen sokan a semmiből is igyekeznek előnyt, hasznot kovácsolni.*
- Egyenességedről legendák keringenek, Taitos mester, és látnom kell, hogy ezek nem túlzóak. *hajol meg kicsit ültében* A Vashegyet büszkeséggel tölti el, hogy ilyen szövetségesei vannak. Nagyrabecsülésünk csekély jeleként azt hiszem nyugodtan felajánlhatom, *itt azért a biztonség kedvéért Waldran felé pillant, mert úgy tapasztalta, hogy az új vezér kedvét leli abban, hogy ellentmondjon neki* hogy a Szilánkok a Vashegy számlájára fogyaszthatnak a Vaskorsóban, ha úgy adódik.
*A benne lakó óvatos kígyó majdnem hozzáteszi, hogy észszerű keretek között, természetesen, de azt azért még ő is nehezen tudja elképzelni, hogy Synmira testületileg átköltözzön a Tavernába, és naphosszat heverjenek a boroshordók csapjai alatt.
Ami pedig Synmira és a Vashegy kapcsolatait illeti, első körben átengedi a lehetőséget Waldrannak. Valószínűleg akkor is így tenne, ha nem érezné magát méltánytalanul háttérbe szorítva. Elvégre még az a nyüves levél, amiről már volt szó, még az sem emlékezett meg nagyszerűségéről, és nem ajánlotta az új vezetőség figyelmébe nélkülözhetetlen szolgálatait.*
//Kézről kézre//
*Kénytelen elfojtani egy nagy sóhajt. Egész egyszerűen méltatlannak érzi a stílust ami e tárgyalást övezi. Legalábbis Waldran részéről. Persze, tudja ő, hogy csak egy barbár. De hát a Hadúr is az volt, és bár ős is meglehetősen nyers tudott lenni, és az is volt rendszerint, ennyire nem volt mosdatlan a szája. A jó kancellár pedig a káromkodást fertelmes dolognak tartja. És igen, Hubi képmutató.*
- Igen, hagyott búcsúlevelet.
*Itt nem megy bele a részletekbe, hanem Waldranra pillant, mintegy átengedve neki ennek lehetőségét. Ha az újdonsült vezér olyan kategorikusan fogalmazott a Hadúr emlékművével kapcsolatban, akkor bizonyára az okokat is ő kívánja ismertetni. Hubi inkább a megbeszélés üzleti részére szorítkozik, és kellemes meglepetésként éri Taitos ajánlata. Hiszen sokan a semmiből is igyekeznek előnyt, hasznot kovácsolni.*
- Egyenességedről legendák keringenek, Taitos mester, és látnom kell, hogy ezek nem túlzóak. *hajol meg kicsit ültében* A Vashegyet büszkeséggel tölti el, hogy ilyen szövetségesei vannak. Nagyrabecsülésünk csekély jeleként azt hiszem nyugodtan felajánlhatom, *itt azért a biztonség kedvéért Waldran felé pillant, mert úgy tapasztalta, hogy az új vezér kedvét leli abban, hogy ellentmondjon neki* hogy a Szilánkok a Vashegy számlájára fogyaszthatnak a Vaskorsóban, ha úgy adódik.
*A benne lakó óvatos kígyó majdnem hozzáteszi, hogy észszerű keretek között, természetesen, de azt azért még ő is nehezen tudja elképzelni, hogy Synmira testületileg átköltözzön a Tavernába, és naphosszat heverjenek a boroshordók csapjai alatt.
Ami pedig Synmira és a Vashegy kapcsolatait illeti, első körben átengedi a lehetőséget Waldrannak. Valószínűleg akkor is így tenne, ha nem érezné magát méltánytalanul háttérbe szorítva. Elvégre még az a nyüves levél, amiről már volt szó, még az sem emlékezett meg nagyszerűségéről, és nem ajánlotta az új vezetőség figyelmébe nélkülözhetetlen szolgálatait.*
3701. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2019-01-26 15:45:29
Üzenet elküldve: 2019-01-26 15:45:29
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 463
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 463
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Tizio nem kommentálja hangosan, hogy a lányról miért nem pletykálna senki. ~Alapvetően talán nem, de ha már egy nemes úrral látnak enyelegni. Na akkor menten a szájukra vesznek.~ Tizio nem is a kérdéskörre, hanem a lány szájára koncentrál, amit néz, mikor az beszél.*
- Nem hölgyem, nem kelteném rossz híred. ~A nénémről sem terjesztem, hogy egy rühös kurva.~ És figyelni fogok rá, hogy ne nézzek rád csúnyán. ~Vagy mire is kell figyeljek.~ *Arcán folyamatosan ott a csibészes mosoly, élvezettel kóstolgatja a lány ajkait, de érzékeli, hogy a keblének érintésével talán túl messzire ment, ezért a továbbiakban inkább Nava nyakát, kulcscsontját cirógatja.*
- Ennyi ígéretet talán tehetek. *Leheli a szavakat, a lány szájába. ~Igen, ez jó ígéret. Őszinte.~* - Ígéretekkel tele a padlás. Elmondhatnám, hogy drága kelmékből varrt ruhákba öltöztetnélek. Nyakadat drágakövekkel ékíteném. *Drágakövet nem akaszt oda, de végigcsókolja jobbról balra és vissza.* - Tündökölnél is. Még jobban, mint most. ~Csak nem illene hozzád.~ A nők ilyeneket szeretnek hallani. Még ilyenebbeket. Tegyem asszonyommá, házam úrnőjévé. ~Nincs is már házam.~ *Még beszél, a lány nyakát cirógatja.* - Nem, én nem ígérgetek azért, hogy megkapjak valamit. Nem kell semmi, ami miatt soha be nem tartott ígéreteket kell tegyek. *Világ életében így állt a dologhoz, akár egy üzletről volt szó, akár egy nőről, bármiről. Az utolsó be nem tartott ígéretét anyjának tette, azt mondta neki, hogy nem lesz semmi baj, és meg fog gyógyulni, anyja csak elnézően mosolygott.* - Igazad van, nem vagyok az. Most egészen biztosan nem. *Magához öleli a lányt, hosszú pillanatig nem is ereszti, orrát a nyakába fúrja.* - Nem tudod, hogy akarod-e... ~Dehogynem tudod.~ Már én sem tudom, hogy az akarok-e maradni. ~Nem akarok.~
*Tizio jó erőben lévő férfi, ezért nem okoz neki problémát, hogy felnyalábolja a lányt, egyik karjával a hátát támasztja, a másikkal térdei alatt nyúl át. ~Könnyebb vagy, mint hittem.~ Menet közben magához szorítja a lányt, olykor megáll, hogy megcsókolja, a fertályórányi séta mindkettőjüknek lehetőséget ad arra, hogy visszakozzon, ha a lány megteszi, akkor elereszti és útjára engedi.*
- Ecetes borogatást kell tenni a bokádra, az lehúzza a duzzanatot. Kérünk majd. Reggelre egészen le fog lappadni. *Ezt már a tavernába lépve mondja, a pultnál meg el is mondja, hogy szobát akar és ecetes borogatást, később talán ételt, ezen a ponton még mindig ott a lehetősége mindkettejüknek, hogy nemet mondjon, bár Tizio már nem fog, a lányon múlik minden. ~Nem akarok úriember maradni, de ha úgy akarod, akkor az leszek.~*
- Látod, átvittelek egy küszöbön, pedig nem ígértem meg az ilyesmit. * Mondja, ha Nava még mindig nem gondolta meg magát. A lányt az ágy szélére ülteti, kabátjától egy mozdulattal szabadul meg, a szoba berendezését képző székre dobja, egy pillanatig áll Nava előtt, lenézve rá, félszeg mosollyal térdel elé, tenyerei végigszaladnak a lány combjain, belemarkol aztán, arcát a melleibe fúrja, utolsó józan pillanatainak egyike, de lassan elsöpri ezt a vágy, hogy lássa a lányt meztelenül, kezei felfelé indulnak a lány oldalán, fejét lassan emeli, csókolni akarja.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Tizio nem kommentálja hangosan, hogy a lányról miért nem pletykálna senki. ~Alapvetően talán nem, de ha már egy nemes úrral látnak enyelegni. Na akkor menten a szájukra vesznek.~ Tizio nem is a kérdéskörre, hanem a lány szájára koncentrál, amit néz, mikor az beszél.*
- Nem hölgyem, nem kelteném rossz híred. ~A nénémről sem terjesztem, hogy egy rühös kurva.~ És figyelni fogok rá, hogy ne nézzek rád csúnyán. ~Vagy mire is kell figyeljek.~ *Arcán folyamatosan ott a csibészes mosoly, élvezettel kóstolgatja a lány ajkait, de érzékeli, hogy a keblének érintésével talán túl messzire ment, ezért a továbbiakban inkább Nava nyakát, kulcscsontját cirógatja.*
- Ennyi ígéretet talán tehetek. *Leheli a szavakat, a lány szájába. ~Igen, ez jó ígéret. Őszinte.~* - Ígéretekkel tele a padlás. Elmondhatnám, hogy drága kelmékből varrt ruhákba öltöztetnélek. Nyakadat drágakövekkel ékíteném. *Drágakövet nem akaszt oda, de végigcsókolja jobbról balra és vissza.* - Tündökölnél is. Még jobban, mint most. ~Csak nem illene hozzád.~ A nők ilyeneket szeretnek hallani. Még ilyenebbeket. Tegyem asszonyommá, házam úrnőjévé. ~Nincs is már házam.~ *Még beszél, a lány nyakát cirógatja.* - Nem, én nem ígérgetek azért, hogy megkapjak valamit. Nem kell semmi, ami miatt soha be nem tartott ígéreteket kell tegyek. *Világ életében így állt a dologhoz, akár egy üzletről volt szó, akár egy nőről, bármiről. Az utolsó be nem tartott ígéretét anyjának tette, azt mondta neki, hogy nem lesz semmi baj, és meg fog gyógyulni, anyja csak elnézően mosolygott.* - Igazad van, nem vagyok az. Most egészen biztosan nem. *Magához öleli a lányt, hosszú pillanatig nem is ereszti, orrát a nyakába fúrja.* - Nem tudod, hogy akarod-e... ~Dehogynem tudod.~ Már én sem tudom, hogy az akarok-e maradni. ~Nem akarok.~
*Tizio jó erőben lévő férfi, ezért nem okoz neki problémát, hogy felnyalábolja a lányt, egyik karjával a hátát támasztja, a másikkal térdei alatt nyúl át. ~Könnyebb vagy, mint hittem.~ Menet közben magához szorítja a lányt, olykor megáll, hogy megcsókolja, a fertályórányi séta mindkettőjüknek lehetőséget ad arra, hogy visszakozzon, ha a lány megteszi, akkor elereszti és útjára engedi.*
- Ecetes borogatást kell tenni a bokádra, az lehúzza a duzzanatot. Kérünk majd. Reggelre egészen le fog lappadni. *Ezt már a tavernába lépve mondja, a pultnál meg el is mondja, hogy szobát akar és ecetes borogatást, később talán ételt, ezen a ponton még mindig ott a lehetősége mindkettejüknek, hogy nemet mondjon, bár Tizio már nem fog, a lányon múlik minden. ~Nem akarok úriember maradni, de ha úgy akarod, akkor az leszek.~*
- Látod, átvittelek egy küszöbön, pedig nem ígértem meg az ilyesmit. * Mondja, ha Nava még mindig nem gondolta meg magát. A lányt az ágy szélére ülteti, kabátjától egy mozdulattal szabadul meg, a szoba berendezését képző székre dobja, egy pillanatig áll Nava előtt, lenézve rá, félszeg mosollyal térdel elé, tenyerei végigszaladnak a lány combjain, belemarkol aztán, arcát a melleibe fúrja, utolsó józan pillanatainak egyike, de lassan elsöpri ezt a vágy, hogy lássa a lányt meztelenül, kezei felfelé indulnak a lány oldalán, fejét lassan emeli, csókolni akarja.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5032-5051