Amon Ruadh - Vaskorsó Taverna
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 227 (4521. - 4540. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
4540. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-05-25 11:54:33
Üzenet elküldve: 2020-05-25 11:54:33
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 217
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 217
Játékstílus: Szelíd
//Ősök útja//
*A korsó ajtaján két izmos, kitetovált karú, kopott szakállú férfi lép be. Szemüket összehúzzák, vállukon hajók, polipok, kardok és szívek elevenednek meg, ahogy belépnek a sarokba. Éppen jókor érkeznek, hogy Yagnar asztala mellett elhaladva belehallgassanak a beszélgetésbe, így nem is a csaposhoz intézik a szavaikat, hanem annak az asztalnak társaságát vegzálják.*
-Na oszt jó szelet meg miegymást!
*Néz a csapatra az egyik, a másik meg csak karba tett kézzel áll mellettük.*
-Hol találom a tharg vezírt?
*Erős tengeri tájszólással beszél, csoda, hogy egy ilyen helyen látni a sós víztől mérföldekre.*
-Ha jól hallottam erős tharg fiakról volt szó, mi magunk az apjukkal szeretnénk beszélni egy lehetséges... munkáról. Höhö.
*Fejezi be, aztán széles vigyorra húzódik szája és társára nézve mindketten elnevetik magukat. Fegyverzetük gyér, nem harcolni jöttek, egy-egy vékony görbített penge van oldalukon. Az ujjatlan felsőt egy hasonló, rövid, megtépett nadrág egészíti ki alsó felükön, csizmájuk is olyan, mint amit már párszor megúsztattak. Ránézésre a legveszélyesebb egy-egy öklük és sárga, itt-ott fém berakásos fogsoruk illata lehet.*
-Meg kérnénk ide egy kupa italt is, olyan messze van ez a hegy, a torkom is kiszáradt!
*Morran fel végre a másik is.*
*A korsó ajtaján két izmos, kitetovált karú, kopott szakállú férfi lép be. Szemüket összehúzzák, vállukon hajók, polipok, kardok és szívek elevenednek meg, ahogy belépnek a sarokba. Éppen jókor érkeznek, hogy Yagnar asztala mellett elhaladva belehallgassanak a beszélgetésbe, így nem is a csaposhoz intézik a szavaikat, hanem annak az asztalnak társaságát vegzálják.*
-Na oszt jó szelet meg miegymást!
*Néz a csapatra az egyik, a másik meg csak karba tett kézzel áll mellettük.*
-Hol találom a tharg vezírt?
*Erős tengeri tájszólással beszél, csoda, hogy egy ilyen helyen látni a sós víztől mérföldekre.*
-Ha jól hallottam erős tharg fiakról volt szó, mi magunk az apjukkal szeretnénk beszélni egy lehetséges... munkáról. Höhö.
*Fejezi be, aztán széles vigyorra húzódik szája és társára nézve mindketten elnevetik magukat. Fegyverzetük gyér, nem harcolni jöttek, egy-egy vékony görbített penge van oldalukon. Az ujjatlan felsőt egy hasonló, rövid, megtépett nadrág egészíti ki alsó felükön, csizmájuk is olyan, mint amit már párszor megúsztattak. Ránézésre a legveszélyesebb egy-egy öklük és sárga, itt-ott fém berakásos fogsoruk illata lehet.*
-Meg kérnénk ide egy kupa italt is, olyan messze van ez a hegy, a torkom is kiszáradt!
*Morran fel végre a másik is.*
4539. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-05-24 20:31:56
Üzenet elküldve: 2020-05-24 20:31:56
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 87
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 87
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//A kígyós meg a kígyós//
//Mindenki//
- Nem akarom kiábrándítani a kisasszonyt, de az anyámból lettem. *Hogy ezt a kígyós meg maszkabálból szalasztott némberek is elmondhatják-e magukról, azt nem Fint feladata megítélni. Mindenki nézzen magába. Ő csak a sert méri, de abból sokat kell, mert kivételesen vannak vendégei. Persze igyekszik, hogy minél hamarabb megkapja mindenki, amit kér. Igazuk van egyébként, jó ital a tharg sör, Fint egyedül azért nem azt kortyolgatta a nap során, mert a pálinkára amúgy kevésbé lenne pénze. Még az utolsó tolvajoknak… Mármint pultosoknak is adniuk kell magukra. Az újonnan érkezett lányt is kiszolgálja, mindegy neki, hogy mennyire udvariasan kéri, aztán pedig elrakja a pénzt. Közben szomorúan veszi észre, hogy a szivarja eddig élt, se tovább, ezért unalmában készít magának egy pörköltet, szerez egy szelet kenyeret, és nagy magányában falatozni kezd a pult mögött. Ha valaki érkezik, persze rögtön pattan, és teszi a dolgát.*
//Mindenki//
- Nem akarom kiábrándítani a kisasszonyt, de az anyámból lettem. *Hogy ezt a kígyós meg maszkabálból szalasztott némberek is elmondhatják-e magukról, azt nem Fint feladata megítélni. Mindenki nézzen magába. Ő csak a sert méri, de abból sokat kell, mert kivételesen vannak vendégei. Persze igyekszik, hogy minél hamarabb megkapja mindenki, amit kér. Igazuk van egyébként, jó ital a tharg sör, Fint egyedül azért nem azt kortyolgatta a nap során, mert a pálinkára amúgy kevésbé lenne pénze. Még az utolsó tolvajoknak… Mármint pultosoknak is adniuk kell magukra. Az újonnan érkezett lányt is kiszolgálja, mindegy neki, hogy mennyire udvariasan kéri, aztán pedig elrakja a pénzt. Közben szomorúan veszi észre, hogy a szivarja eddig élt, se tovább, ezért unalmában készít magának egy pörköltet, szerez egy szelet kenyeret, és nagy magányában falatozni kezd a pult mögött. Ha valaki érkezik, persze rögtön pattan, és teszi a dolgát.*
4538. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-05-24 20:06:33
Üzenet elküldve: 2020-05-24 20:06:33
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 5
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 5
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Ősök útja//
*A szakállas, fekete hajú férfi alaposan, szokatlan derűvel nézi meg magának a maszkos nőszemélyt, és még köszönti is. Bár a reakcióra igazán nem lehet következtetni, a bátorító gesztust az érkező jó néven veszi, lassan bólint, de más izma egyelőre nem mozdul. Pillantása a fekete hajú emberasszonyra siklik, aki gyanakvóan méregeti egy kis ideig. Yagnarnak egyébként igaza van, a söréből még mindig nem ivott egy kortyot sem, ott pihen mellette az asztalon, mint valamilyen kiállítás egyszerű kis ereklyéje egy félkész viaszbábu mellett.
A tervről szóló beszélgetés folytatódik, mintha mi se történt volna – milyen bátor ötlet –, ő pedig elmélázik a harcos céljain, indíttatásain. Hiszen ki tudná jobban a Tűz Leányánál, hogy olyan dolog a harag, mint a lángok? Itt-ott felcsap, és ki tudja, mibe harap éppen, előbb vagy utóbb úgyis mindent felemészt. Melege pedig magához vonja a fázó lelkeket, egytől egyig. Elég végignézni az érkezőkön, a társaság egyre csak bővül, s némelyiket olyan izgalomba hozza a harc gondolata, hogy a rejtélyes maszkról sem vesznek tudomást. Nos, ha eddig nem is tették, sajnos most már kénytelenek lesznek. Hogy Yagnar örömére-e, azt nem tudni, de a Tűzleány felemelkedik a székéről, egyszerű fabotját mellettük a falnak támasztja, és kezével odahúzva a széket helyet foglal az asztaltársaságnál. Érintetlen söre most az övék mellett koppan. Bárki is beszél éppen, amint egy kis csönd köszönt be, akár kéretlenül is közbeszól. Hangja fátyolos, halk, és mivel eltakarja a száját, csak a szavak tompaságából lehet arra következtetni, hogy épp ő beszél.*
- Emberasszony vagyok. Ugghash'had a nevem.
*Kesztyűs kezével megragadja a maszkot, de nem veszi le, csupán megemeli az alját egy kissé, hogy kortyolhasson egyet a serből. Ahogy ezzel megvolt, leteszi a korsót, mint aki jól végezte dolgát, és mereven ül tovább.*
*A szakállas, fekete hajú férfi alaposan, szokatlan derűvel nézi meg magának a maszkos nőszemélyt, és még köszönti is. Bár a reakcióra igazán nem lehet következtetni, a bátorító gesztust az érkező jó néven veszi, lassan bólint, de más izma egyelőre nem mozdul. Pillantása a fekete hajú emberasszonyra siklik, aki gyanakvóan méregeti egy kis ideig. Yagnarnak egyébként igaza van, a söréből még mindig nem ivott egy kortyot sem, ott pihen mellette az asztalon, mint valamilyen kiállítás egyszerű kis ereklyéje egy félkész viaszbábu mellett.
A tervről szóló beszélgetés folytatódik, mintha mi se történt volna – milyen bátor ötlet –, ő pedig elmélázik a harcos céljain, indíttatásain. Hiszen ki tudná jobban a Tűz Leányánál, hogy olyan dolog a harag, mint a lángok? Itt-ott felcsap, és ki tudja, mibe harap éppen, előbb vagy utóbb úgyis mindent felemészt. Melege pedig magához vonja a fázó lelkeket, egytől egyig. Elég végignézni az érkezőkön, a társaság egyre csak bővül, s némelyiket olyan izgalomba hozza a harc gondolata, hogy a rejtélyes maszkról sem vesznek tudomást. Nos, ha eddig nem is tették, sajnos most már kénytelenek lesznek. Hogy Yagnar örömére-e, azt nem tudni, de a Tűzleány felemelkedik a székéről, egyszerű fabotját mellettük a falnak támasztja, és kezével odahúzva a széket helyet foglal az asztaltársaságnál. Érintetlen söre most az övék mellett koppan. Bárki is beszél éppen, amint egy kis csönd köszönt be, akár kéretlenül is közbeszól. Hangja fátyolos, halk, és mivel eltakarja a száját, csak a szavak tompaságából lehet arra következtetni, hogy épp ő beszél.*
- Emberasszony vagyok. Ugghash'had a nevem.
*Kesztyűs kezével megragadja a maszkot, de nem veszi le, csupán megemeli az alját egy kissé, hogy kortyolhasson egyet a serből. Ahogy ezzel megvolt, leteszi a korsót, mint aki jól végezte dolgát, és mereven ül tovább.*
4537. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-05-24 15:47:25
Üzenet elküldve: 2020-05-24 15:47:25
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//A kígyós meg a kígyós//
*Fint nevetésére szinte meg is rándul az egyik szemöldöke, de ura a jelzéseinek, míg meg nem hallja a csipkelődő megjegyzést.*
-Hála az égnek! Porból lettél és hamuvá leszel, remélem nincs víz a közelben… *Morogja hátra, látszik, hogy idegesíti a férfi hozzáállása. A friss levegő viszont, ami a kitárt ajtón tör be, hogy a helyét átvegye a füstös kocsmaszagnak, egészen magához téríti. Az énekelgetésre csak megrándul néha a szája széle, de próbál tudomást se venni az egészről, inkább teljes valójával asztaltársasága felé fordul. Meg is kapja Zaejntől, hogy a gondolatait szinte látni is véli, ebből ő inkább arra következtet, hogy teljesen kiült az arcára, hogy a pultos legszívesebben belefojtaná az előtte lévő pohár borba.*
-Elnézést, csak elszoktam az ilyen szemtelen és csipkelődő megjegyzésektől. *Hesseget néhányat a kezével, mintha simán le tudná csak rázni az idegesítő füstölgőt.*
-Most tényleg azt szeretné, ha hosszasan elemeznénk, hogy egy óriásasszonyon bizony vagy négy tündérférfi is elférne, esetlegesen, törpéből talán három meg gnómból is, elfből talán csak kettő, de még nem láttam soha. Viszont, hogy ki tudjuk próbálni, szükségünk lenne mindenesetre egy óriásnőre. *Majd úgy tűnik, elgondolkodik, ekkor már a csuklya is megnyugszik körülötte, vélhetően a nagy idegesség felszívódott, esetleg elnapolódott.*
-Viszont egy tündér nőn, talán egyetlen ork sem fér el, így mindenféle eshetőség előfordulhat. *Fejti ki, látszik rajta, talán jobban is érdekli a téma, mint amennyire foglalkoznia kéne vele, de gondolat elterelőnek mindenképpen hasznosnak bizonyul. Eztán jutnak el odáig, hogy a csehóban lévő két férfi egyáltalán nem különbözik egymástól. Mind a kettő disznó, csak más állruhában.*
-Tetszetősre? *Kérdez vissza, mintha kétségeket próbálna ébreszteni a másikban, bár úgy véli, mivel nemesi ficsúrral ül szemben, esélytelen a dolog.*
-Az, alig bírom visszafogni magam… *Mondja egyértelműen motiváltság vesztettek, szinte egy hangon, majd belekortyol az italába. Mikor viszont megint azt hallja, hogy északra kell menni, vissza is köpi.*
-Ne szórakozzon már velem, onnan jövök! *Vág ingerült képet, bár immár ez már csak saját magának szól.*
-Ezek szerint rossz irányba indultam el… *Csapja a pohár alját az asztalra, mire a csuklyája megint hullámzik egyet. Mikor kicsit megnyugszik, néhány nagy lélegzetvételt követően, egy igazán hétköznapi és egyszerű választ kap a kérdésére. ~Jól érezni magát. ~ Hiszen, ez mindig az adott egyéntől függ, így nem igazán árult el többet magától, mint amennyi szükséges. ~Nagyon agyafúrt. ~ *
-Mit szólna hozzá, ha elsétálnánk a szobámig, közben megbeszélhetnénk a részleteket. *Mert nem szeretne a férfitől semmit, de amilyen szerencsétlen biztos megint eltévedne a városba menet, azt meg már a lábai nem bírnák ki. Ha valóban nem az életére tör, ami amint kettesben lesznek, nyilván ki is derül, akkor talán némi arany fejében biztosan kötélnek áll.*
*Fint nevetésére szinte meg is rándul az egyik szemöldöke, de ura a jelzéseinek, míg meg nem hallja a csipkelődő megjegyzést.*
-Hála az égnek! Porból lettél és hamuvá leszel, remélem nincs víz a közelben… *Morogja hátra, látszik, hogy idegesíti a férfi hozzáállása. A friss levegő viszont, ami a kitárt ajtón tör be, hogy a helyét átvegye a füstös kocsmaszagnak, egészen magához téríti. Az énekelgetésre csak megrándul néha a szája széle, de próbál tudomást se venni az egészről, inkább teljes valójával asztaltársasága felé fordul. Meg is kapja Zaejntől, hogy a gondolatait szinte látni is véli, ebből ő inkább arra következtet, hogy teljesen kiült az arcára, hogy a pultos legszívesebben belefojtaná az előtte lévő pohár borba.*
-Elnézést, csak elszoktam az ilyen szemtelen és csipkelődő megjegyzésektől. *Hesseget néhányat a kezével, mintha simán le tudná csak rázni az idegesítő füstölgőt.*
-Most tényleg azt szeretné, ha hosszasan elemeznénk, hogy egy óriásasszonyon bizony vagy négy tündérférfi is elférne, esetlegesen, törpéből talán három meg gnómból is, elfből talán csak kettő, de még nem láttam soha. Viszont, hogy ki tudjuk próbálni, szükségünk lenne mindenesetre egy óriásnőre. *Majd úgy tűnik, elgondolkodik, ekkor már a csuklya is megnyugszik körülötte, vélhetően a nagy idegesség felszívódott, esetleg elnapolódott.*
-Viszont egy tündér nőn, talán egyetlen ork sem fér el, így mindenféle eshetőség előfordulhat. *Fejti ki, látszik rajta, talán jobban is érdekli a téma, mint amennyire foglalkoznia kéne vele, de gondolat elterelőnek mindenképpen hasznosnak bizonyul. Eztán jutnak el odáig, hogy a csehóban lévő két férfi egyáltalán nem különbözik egymástól. Mind a kettő disznó, csak más állruhában.*
-Tetszetősre? *Kérdez vissza, mintha kétségeket próbálna ébreszteni a másikban, bár úgy véli, mivel nemesi ficsúrral ül szemben, esélytelen a dolog.*
-Az, alig bírom visszafogni magam… *Mondja egyértelműen motiváltság vesztettek, szinte egy hangon, majd belekortyol az italába. Mikor viszont megint azt hallja, hogy északra kell menni, vissza is köpi.*
-Ne szórakozzon már velem, onnan jövök! *Vág ingerült képet, bár immár ez már csak saját magának szól.*
-Ezek szerint rossz irányba indultam el… *Csapja a pohár alját az asztalra, mire a csuklyája megint hullámzik egyet. Mikor kicsit megnyugszik, néhány nagy lélegzetvételt követően, egy igazán hétköznapi és egyszerű választ kap a kérdésére. ~Jól érezni magát. ~ Hiszen, ez mindig az adott egyéntől függ, így nem igazán árult el többet magától, mint amennyi szükséges. ~Nagyon agyafúrt. ~ *
-Mit szólna hozzá, ha elsétálnánk a szobámig, közben megbeszélhetnénk a részleteket. *Mert nem szeretne a férfitől semmit, de amilyen szerencsétlen biztos megint eltévedne a városba menet, azt meg már a lábai nem bírnák ki. Ha valóban nem az életére tör, ami amint kettesben lesznek, nyilván ki is derül, akkor talán némi arany fejében biztosan kötélnek áll.*
4536. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-05-23 12:50:24
Üzenet elküldve: 2020-05-23 12:50:24
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Ősök útja//
* A férfi válasza és annak módja nem hazudtolja meg a róla eddig kialakult képet.*
- Hah!* hallat Ellavear nevetésszerű horkantást, miközben döntése egyre inkább megszilárdul. Yagnar érezhetően nem aggódik a tagok toborzása miatt, így a nő sem látja okát további akadékoskodásnak.*
- ...és asszonyokkal.* egészíti ki a barbár szavait, miközben társaságuk akad.
A sötét üstökű aprót biccent üdvözlésként, mikor nevét megemlítik. Szóra is nyitná száját, hiszen ez az egyik lételeme, de Yagnar elébe vág a dolognak. Nem vesztegeti az időt, magáénak tudva ezzel Ellavear elismerő pillantását. Ekkor újabb vendég tér be a fogadóba. A füstös szempár összeszűkül, miközben bizalmatlan méricskéli a maszkos alakot. Látványától kellemetlen érzés fogja el, mintha a bőre mélyén viszketne, ahol lehetetlen megvakarni. Nem szívesen futna vele össze Arthenior egy keskeny utcájában napnyugta után. Szemét csak akkor veszi le róla, amikor Yagnar ismét magához ragadja a szót. Ellavear már döntött, de szereti megadni a módját a dolgoknak. Felemeli kupáját és kiissza teljes tartalmát.*
- Engem megnyertél az ügyednek Yagnar Rhagodar.* mondja a tharg nedűtől csillogó ajkakkal.* Csatlakozom hozzád.* koppan hangosan az üres korsó az asztallapon. Ekkor beállít a barbár leány, mint egy végszóra. Ella hangosan felnevet, közben közelebb inti.*
- Gyere csak, ülj le közénk!* magához veszi a második korsót, s szórakozottan figyeli a események további alakulását.*
* A férfi válasza és annak módja nem hazudtolja meg a róla eddig kialakult képet.*
- Hah!* hallat Ellavear nevetésszerű horkantást, miközben döntése egyre inkább megszilárdul. Yagnar érezhetően nem aggódik a tagok toborzása miatt, így a nő sem látja okát további akadékoskodásnak.*
- ...és asszonyokkal.* egészíti ki a barbár szavait, miközben társaságuk akad.
A sötét üstökű aprót biccent üdvözlésként, mikor nevét megemlítik. Szóra is nyitná száját, hiszen ez az egyik lételeme, de Yagnar elébe vág a dolognak. Nem vesztegeti az időt, magáénak tudva ezzel Ellavear elismerő pillantását. Ekkor újabb vendég tér be a fogadóba. A füstös szempár összeszűkül, miközben bizalmatlan méricskéli a maszkos alakot. Látványától kellemetlen érzés fogja el, mintha a bőre mélyén viszketne, ahol lehetetlen megvakarni. Nem szívesen futna vele össze Arthenior egy keskeny utcájában napnyugta után. Szemét csak akkor veszi le róla, amikor Yagnar ismét magához ragadja a szót. Ellavear már döntött, de szereti megadni a módját a dolgoknak. Felemeli kupáját és kiissza teljes tartalmát.*
- Engem megnyertél az ügyednek Yagnar Rhagodar.* mondja a tharg nedűtől csillogó ajkakkal.* Csatlakozom hozzád.* koppan hangosan az üres korsó az asztallapon. Ekkor beállít a barbár leány, mint egy végszóra. Ella hangosan felnevet, közben közelebb inti.*
- Gyere csak, ülj le közénk!* magához veszi a második korsót, s szórakozottan figyeli a események további alakulását.*
4535. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-05-23 10:52:44
Üzenet elküldve: 2020-05-23 10:52:44
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 2
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Ősök útja//
*Nem utasítják vissza társaságát. Sőt Yagnar részéről még igazán kedélyes fogadtatásban is részesül. Jól esik a vándornak, mikor szívesen látják a tűz mellett némi sör társaságában. Főleg egy hosszú út után. Így hát helyet is foglal, elégedett mosollyal az arcán.*
-Yagnar Rhagodar, és Ellavear.
*Ismétli a neveket, a könnyebb memorizálás céljából. Kortyol egyet söréből. Első ránézésre, de másodikra is amolyan vándorló zsoldosnak tűnt neki a marcona férfi. Most viszont úgy köszönti őt, mintha legalábbis itt élne. Az már eszébe sem jut, hogy nem mindenki hontalan mint ő, csak azért mert hosszabb útra indul. Az ember fia általában visszatér otthonába. Persze, ha van hova.*
-Biza jól sejted.
*Mondja, egy újabb elégedett mosollyal. Hamar kilyukadtak a lényegnél. Pedig éppen csak egy fél perce ült le, de máris egy munka ajánlat elé tekint. Meglehetősen elkényeztetve érzi magát. De élvezi.*
-Céllal? Munkát egyszerű adni az embernek. Na de célt? Te aztán magabiztos vagy! Kíváncsivá tettél.
*Régen kecsegtették célokkal. Bár keresni akkor sem kereste. Legalább is nem idegenek ajánlataiban. Mindig szívesen várja mi is az ami mások szerint célt adhat neki. Eddig mindig mellé lőttek. Azonban még mielőtt megtudhatná ezt, egy érdekes alak foglal helyet közel hozzájuk. Gaerevern is köszönti a jövevényt, majd Yagnar felé fordul, és ő is nagyot kortyol a söréből. Miután végig hallgatta a férfi terveit, egyetlen kérdést szeretne csak feltenni.*
-Mikor indulunk?
*Elereszt egy rövid kacajt. Tetszik neki ez a lendület. Pár perc után már fosztogatásra invitálják. Ha valamiféle istenség foglalkozik Garevernnel, akkor most kifejezetten kényezteti őt.
A mai nap tempója ez után sem ül le. Egy harmadik vendég is Yagnar, és Ellavear társaságához kíván csatlakozni. Arrébb húzódik, hogy ő is elférjen.*
-Én felőlem akad még.
*Nem utasítják vissza társaságát. Sőt Yagnar részéről még igazán kedélyes fogadtatásban is részesül. Jól esik a vándornak, mikor szívesen látják a tűz mellett némi sör társaságában. Főleg egy hosszú út után. Így hát helyet is foglal, elégedett mosollyal az arcán.*
-Yagnar Rhagodar, és Ellavear.
*Ismétli a neveket, a könnyebb memorizálás céljából. Kortyol egyet söréből. Első ránézésre, de másodikra is amolyan vándorló zsoldosnak tűnt neki a marcona férfi. Most viszont úgy köszönti őt, mintha legalábbis itt élne. Az már eszébe sem jut, hogy nem mindenki hontalan mint ő, csak azért mert hosszabb útra indul. Az ember fia általában visszatér otthonába. Persze, ha van hova.*
-Biza jól sejted.
*Mondja, egy újabb elégedett mosollyal. Hamar kilyukadtak a lényegnél. Pedig éppen csak egy fél perce ült le, de máris egy munka ajánlat elé tekint. Meglehetősen elkényeztetve érzi magát. De élvezi.*
-Céllal? Munkát egyszerű adni az embernek. Na de célt? Te aztán magabiztos vagy! Kíváncsivá tettél.
*Régen kecsegtették célokkal. Bár keresni akkor sem kereste. Legalább is nem idegenek ajánlataiban. Mindig szívesen várja mi is az ami mások szerint célt adhat neki. Eddig mindig mellé lőttek. Azonban még mielőtt megtudhatná ezt, egy érdekes alak foglal helyet közel hozzájuk. Gaerevern is köszönti a jövevényt, majd Yagnar felé fordul, és ő is nagyot kortyol a söréből. Miután végig hallgatta a férfi terveit, egyetlen kérdést szeretne csak feltenni.*
-Mikor indulunk?
*Elereszt egy rövid kacajt. Tetszik neki ez a lendület. Pár perc után már fosztogatásra invitálják. Ha valamiféle istenség foglalkozik Garevernnel, akkor most kifejezetten kényezteti őt.
A mai nap tempója ez után sem ül le. Egy harmadik vendég is Yagnar, és Ellavear társaságához kíván csatlakozni. Arrébb húzódik, hogy ő is elférjen.*
-Én felőlem akad még.
4534. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-05-23 00:30:05
Üzenet elküldve: 2020-05-23 00:30:05
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 68
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 68
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Ősök útja//
*Kicsapódik az ajtó, s berobog rajta az út porától koszos, tagjaiban kissé elfáradt jelenség. Oldalán batyu, hátán íj és tegez, s a többi vendéggel mit sem foglalkozva halad a pult felé, hogy kikérje az oly nagyon megérdemelt és szomjazott sört. Hallotta pletykákból, hogy itt ez az ital különösen jó zamatú, ízletes. A világért sem hagyna ki egy ilyen alkalmat, hogy megkóstolja, még ha nincs is kivel igyon. Nem mintha eddig zavarta volna a magányos alkoholizmus, elég ritkán akadt párja a nőnek, bárhová tért. Ha nagy ritkán mégis megtisztelte valaki a társaságával, vagy hamar visszavonulót fújt, mélyen csalódva a külsőre talán megkapó, belsőre nyers és modortalan lányban, vagy annyira ínyére volt ez a természetes vadság, hogy hamar szobán végezték. De ez alig-alig fordult elő, talán azért, mert forgalmas helyekre ritkán téved Renna. Csak ha vágyik a kényelmes ágyra, vagy meleg, igényesen elkészített ételre.
A pulthoz lép, s kicsit sem nőiesen vagy elegánsan csapja le bőr erszényét, Tharg házi sörért kurjantva. Hanyag mozdulattal csörgeti elő a 9 aranyat.
S amint megkapja a korsót, hálásan biccent a csapos felé, aztán hely után néz. A kinti hűvös után igazán csábítóan hat a ropogó kandalló, még akkor is, ha éppen bőven akadnak körülötte furcsa alakok. Így ő is arra veszi az irányt, s cseppet sem zavartatva magát robban be a valószínűleg éppen kellemesen elbeszélgető társaságba.*
- Akad még itt hely?
*Kérdi fennhangon, szemét le nem véve a tűzről, ezzel is némán jelezve, hogy ő bizony közel akar ülni a meleghez, még ha ezzel kényelmetlen helyzetbe is hozza többieket. Ha befogadják, hát levágja magát egy fenéknyi üres helyre, s nagyot és hangosat kortyol a sörből.*
*Kicsapódik az ajtó, s berobog rajta az út porától koszos, tagjaiban kissé elfáradt jelenség. Oldalán batyu, hátán íj és tegez, s a többi vendéggel mit sem foglalkozva halad a pult felé, hogy kikérje az oly nagyon megérdemelt és szomjazott sört. Hallotta pletykákból, hogy itt ez az ital különösen jó zamatú, ízletes. A világért sem hagyna ki egy ilyen alkalmat, hogy megkóstolja, még ha nincs is kivel igyon. Nem mintha eddig zavarta volna a magányos alkoholizmus, elég ritkán akadt párja a nőnek, bárhová tért. Ha nagy ritkán mégis megtisztelte valaki a társaságával, vagy hamar visszavonulót fújt, mélyen csalódva a külsőre talán megkapó, belsőre nyers és modortalan lányban, vagy annyira ínyére volt ez a természetes vadság, hogy hamar szobán végezték. De ez alig-alig fordult elő, talán azért, mert forgalmas helyekre ritkán téved Renna. Csak ha vágyik a kényelmes ágyra, vagy meleg, igényesen elkészített ételre.
A pulthoz lép, s kicsit sem nőiesen vagy elegánsan csapja le bőr erszényét, Tharg házi sörért kurjantva. Hanyag mozdulattal csörgeti elő a 9 aranyat.
S amint megkapja a korsót, hálásan biccent a csapos felé, aztán hely után néz. A kinti hűvös után igazán csábítóan hat a ropogó kandalló, még akkor is, ha éppen bőven akadnak körülötte furcsa alakok. Így ő is arra veszi az irányt, s cseppet sem zavartatva magát robban be a valószínűleg éppen kellemesen elbeszélgető társaságba.*- Akad még itt hely?
*Kérdi fennhangon, szemét le nem véve a tűzről, ezzel is némán jelezve, hogy ő bizony közel akar ülni a meleghez, még ha ezzel kényelmetlen helyzetbe is hozza többieket. Ha befogadják, hát levágja magát egy fenéknyi üres helyre, s nagyot és hangosat kortyol a sörből.*
4533. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-05-22 01:30:08
Üzenet elküldve: 2020-05-22 01:30:08
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 213
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 213
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Ősök útja//
-Egy sem! *Válaszolja nemes egyszerűséggel a feltett kérdésre, szemmel láthatóan nem taglózza le túlságosan a tény. A válasszal sem marad sokáig adós, még egy halovány mosoly is megjelenik bajsza alatt.*
-Kardot nem oly nehéz lelni. A thargok faluja alighanem tele vannak nagyravágyó legényekkel... *Be sem fejezi a mondatot, mikor meglepő merészséggel egy fél-elf csatlakozik társaságukhoz. Átveszi a felé nyújtott korsót és jelentőségteljesen Ellavearra pillant, amolyan "én megmondtam" arckifejezéssel.*
-Ugyan, kérlek. Ahonnét én jövök, a vándornak mindig akad hely a tűz mellett, ha arra veti a sors.
*Elgondolkodva fürkészi az újonnan érkezett férfiút, miközben lassan a kapott sörbe kortyol.*
-Yagnar a nevem, Yagnar Rhagodar. Ő pedig itt
Ellavear. Mondd, fiam... *Hajol közelebb, bizalmasabbra fogva a hangvételt.* -Miért vagy itt? Bolond lennék, ha nem sejteném, hogy egy magadfajta vándor biza' munkát keres. Vagy tán célt. Én mindkettővel szolgálhatok.
*Még mielőtt azonban a tárgyra térne, egy fogadóba lépő, sajátos megjelenésű leányzó hívja fel magára a figyelmét. Hátrafordulva veti át karját a karosszék támláján, úgy követi tekintetével a különös jelenést. Maszkot visel. Bizonyos helyeken és körökben ez aligha támaszt bizalmat, ő viszont nagy kedvvel legelteti szemét az ismeretlenen. Mindhárom betoppanót körbelengi valami misztérium, alighanem mindnyájuknak meg is van a maga története. S még is, itt kötöttek ki, a Vaskorsóban. Több ez, mint véletlen.*
-Egy szék még elkél, de szívesen látunk. Fról!
*Emeli a korsót köszöntésképp, majd elvigyorodik és nagyot húz belőle.*
-Légy ember, elf, vagy bárki istenfia... Thargföldön jársz, innod kell a sörükből. *Persze mindegyikőjük kezében ott figyel az említett ital, az övében ezúttal Garevern jóvoltából.
A maszkos leányzó elég közel van hozzájuk, hogy hallja szavait, őt pedig a legkevésbé sem zavarja a jelenléte. Folytatja a mondandóját, ha közelebb lép, ha nem.*
-Ahol abbahagytam. Ezek a parasztok... Jó ideje művelik a földjeiket háborítatlan és gazdátlan. Én pedig őseim útját követem.Karddal aratunk, s vérrel öntözünk. Hozunk néhány thargfit Kalácsfalváról, aztán uzsgyi neki. Bármit is lelünk, a részetek a Tiétek. Én állom a szavam. Mit szóltok?!
*Csap az asztalra, majd hátradőlve a karosszékben körbejáratja a tekintetét az egybegyűlteken. Kötve hiszi, hogy bármelyikük is megijedne a kilátásoktól, de sosem lehet tudni.*
-Egy sem! *Válaszolja nemes egyszerűséggel a feltett kérdésre, szemmel láthatóan nem taglózza le túlságosan a tény. A válasszal sem marad sokáig adós, még egy halovány mosoly is megjelenik bajsza alatt.*
-Kardot nem oly nehéz lelni. A thargok faluja alighanem tele vannak nagyravágyó legényekkel... *Be sem fejezi a mondatot, mikor meglepő merészséggel egy fél-elf csatlakozik társaságukhoz. Átveszi a felé nyújtott korsót és jelentőségteljesen Ellavearra pillant, amolyan "én megmondtam" arckifejezéssel.*
-Ugyan, kérlek. Ahonnét én jövök, a vándornak mindig akad hely a tűz mellett, ha arra veti a sors.
*Elgondolkodva fürkészi az újonnan érkezett férfiút, miközben lassan a kapott sörbe kortyol.*
-Yagnar a nevem, Yagnar Rhagodar. Ő pedig itt
Ellavear. Mondd, fiam... *Hajol közelebb, bizalmasabbra fogva a hangvételt.* -Miért vagy itt? Bolond lennék, ha nem sejteném, hogy egy magadfajta vándor biza' munkát keres. Vagy tán célt. Én mindkettővel szolgálhatok.
*Még mielőtt azonban a tárgyra térne, egy fogadóba lépő, sajátos megjelenésű leányzó hívja fel magára a figyelmét. Hátrafordulva veti át karját a karosszék támláján, úgy követi tekintetével a különös jelenést. Maszkot visel. Bizonyos helyeken és körökben ez aligha támaszt bizalmat, ő viszont nagy kedvvel legelteti szemét az ismeretlenen. Mindhárom betoppanót körbelengi valami misztérium, alighanem mindnyájuknak meg is van a maga története. S még is, itt kötöttek ki, a Vaskorsóban. Több ez, mint véletlen.*
-Egy szék még elkél, de szívesen látunk. Fról!
*Emeli a korsót köszöntésképp, majd elvigyorodik és nagyot húz belőle.*
-Légy ember, elf, vagy bárki istenfia... Thargföldön jársz, innod kell a sörükből. *Persze mindegyikőjük kezében ott figyel az említett ital, az övében ezúttal Garevern jóvoltából.
A maszkos leányzó elég közel van hozzájuk, hogy hallja szavait, őt pedig a legkevésbé sem zavarja a jelenléte. Folytatja a mondandóját, ha közelebb lép, ha nem.*
-Ahol abbahagytam. Ezek a parasztok... Jó ideje művelik a földjeiket háborítatlan és gazdátlan. Én pedig őseim útját követem.Karddal aratunk, s vérrel öntözünk. Hozunk néhány thargfit Kalácsfalváról, aztán uzsgyi neki. Bármit is lelünk, a részetek a Tiétek. Én állom a szavam. Mit szóltok?!
*Csap az asztalra, majd hátradőlve a karosszékben körbejáratja a tekintetét az egybegyűlteken. Kötve hiszi, hogy bármelyikük is megijedne a kilátásoktól, de sosem lehet tudni.*
4532. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-05-21 13:58:28
Üzenet elküldve: 2020-05-21 13:58:28
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 87
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 87
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Mindenki//
*Fint úgy látja, végre megint megugrik a forgalom, ezért egy ládával kitámasztja a hátsó ajtót, és dalolászás helyett ajkai között a szivar füstölgő csonkjával játszadozva egyenként nekiállja kimérni a kért söröket, és besöpörni értük az aranyat. Ugyan furábbnál furább alakokat lát, de mind kivétel nélkül szívós harcosfélének tűnik, és mindig is kellemesebben érezte magát ebben a közegben. Az egyikük, egy suhanc szobát is kivesz, persze átadja neki a kulcsot a pénzért. A víz kérdésére nincs elragadtatva, ez a fürdés-dolgot macerának tartja, de a kérést ettől függetlenül teljesíti. Kilép a nyitott ajtón egy vödörrel, megtölti a kútnál, és úgy, ahogy van, a fickó kezébe nyomja a fülét. Vigye, ahova akarja.*
- Ha már nem kell, tedd ki a folyosóra. Majd lehozom és kiöntöm hátul. *Ajánlja fel. Az ő szíve se kőből van. Ezután csak messziről lesi a kígyósok ügyködéseit, hallgatja a csevegőket. Kezdi magát egyre magányosabbnak érezni, mintha csak most, ekkora társaság mellett kezdené elérni a felismerés, hogy Esti nem gondolja meg magát, valószínűleg nem fog berontani az ajtón, hogy a kirándulása helyett a férfi karjaiba vesse magát. A füst mellett egy nagy sóhaj is elhagyja a száját.*
A hozzászólás írója (Komor Fintarret) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.05.21 13:59:14
*Fint úgy látja, végre megint megugrik a forgalom, ezért egy ládával kitámasztja a hátsó ajtót, és dalolászás helyett ajkai között a szivar füstölgő csonkjával játszadozva egyenként nekiállja kimérni a kért söröket, és besöpörni értük az aranyat. Ugyan furábbnál furább alakokat lát, de mind kivétel nélkül szívós harcosfélének tűnik, és mindig is kellemesebben érezte magát ebben a közegben. Az egyikük, egy suhanc szobát is kivesz, persze átadja neki a kulcsot a pénzért. A víz kérdésére nincs elragadtatva, ez a fürdés-dolgot macerának tartja, de a kérést ettől függetlenül teljesíti. Kilép a nyitott ajtón egy vödörrel, megtölti a kútnál, és úgy, ahogy van, a fickó kezébe nyomja a fülét. Vigye, ahova akarja.*
- Ha már nem kell, tedd ki a folyosóra. Majd lehozom és kiöntöm hátul. *Ajánlja fel. Az ő szíve se kőből van. Ezután csak messziről lesi a kígyósok ügyködéseit, hallgatja a csevegőket. Kezdi magát egyre magányosabbnak érezni, mintha csak most, ekkora társaság mellett kezdené elérni a felismerés, hogy Esti nem gondolja meg magát, valószínűleg nem fog berontani az ajtón, hogy a kirándulása helyett a férfi karjaiba vesse magát. A füst mellett egy nagy sóhaj is elhagyja a száját.*
A hozzászólás írója (Komor Fintarret) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.05.21 13:59:14
4531. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-05-21 13:25:07
Üzenet elküldve: 2020-05-21 13:25:07
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 5
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 5
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Ősök útja//
*Az ajtó megnyikordul, és a megnövekvő huzat néhány száraz falevelet sodor be a helyiségbe, azonban nem ez az egyetlen látnivaló. A kinti fény igen magas nőalakot fog körbe, lenge, finom szövetekből álló ruháját felkapja a szellő, mintha csak valami báli öltözék volna, de viseltes csizmája és túrára használt, egyszerű botja nem túl kecsesen dobban a padlón, rögtön elűzve a bájos varázst. Becsukja maga után az ajtót, és a megváltozott fényviszonyokban tekintetét végigjáratja a vendégeken. Ettől függetlenül nehéz lenne megmondani, pontosan kit keres, arca nem árul el semmit, mivel hófehér maszk fedi vonásait, de az biztos, hogy a kandalló felé fordulva állapodik meg. Mereven nézi a fel-felcsapó lángokat, hallgatja a roppanásaikat, és mintha úgy tépné le magát a látványról, lassan a pult felé indul, és fojtott hangon rendel egy Tharg házi sört, 10 aranyért.
Miután megkapta az italt, ismét a kandalló köti le, ám ezúttal tesz is felé néhány határozott lépést, és helyet foglal a közvetlen közelében, letámasztva a botot és letéve a korsót. Ezzel együtt jár az, hogy bár a hely pang az ürességtől, és bőven lenne üres hely, amelyből válogathat, a nő szándékosan úgy helyezkedik, hogy alig egy lépés válassza el a beszélgető Yagnaréktól. Kísérteties ábrázatán a lángok fénye táncot lejt, ahogy fejét a tűz, egyben a csoport felé fordítja. A maszk sajnos nem árulkodik róla, pontosan hová is néz, a szemét se látni, hiszen a kis rések a félhomályban árnyékba borulnak. Nem szól, nem mozdul, csupán mereven ül, mint egy bábu.*
*Az ajtó megnyikordul, és a megnövekvő huzat néhány száraz falevelet sodor be a helyiségbe, azonban nem ez az egyetlen látnivaló. A kinti fény igen magas nőalakot fog körbe, lenge, finom szövetekből álló ruháját felkapja a szellő, mintha csak valami báli öltözék volna, de viseltes csizmája és túrára használt, egyszerű botja nem túl kecsesen dobban a padlón, rögtön elűzve a bájos varázst. Becsukja maga után az ajtót, és a megváltozott fényviszonyokban tekintetét végigjáratja a vendégeken. Ettől függetlenül nehéz lenne megmondani, pontosan kit keres, arca nem árul el semmit, mivel hófehér maszk fedi vonásait, de az biztos, hogy a kandalló felé fordulva állapodik meg. Mereven nézi a fel-felcsapó lángokat, hallgatja a roppanásaikat, és mintha úgy tépné le magát a látványról, lassan a pult felé indul, és fojtott hangon rendel egy Tharg házi sört, 10 aranyért.
Miután megkapta az italt, ismét a kandalló köti le, ám ezúttal tesz is felé néhány határozott lépést, és helyet foglal a közvetlen közelében, letámasztva a botot és letéve a korsót. Ezzel együtt jár az, hogy bár a hely pang az ürességtől, és bőven lenne üres hely, amelyből válogathat, a nő szándékosan úgy helyezkedik, hogy alig egy lépés válassza el a beszélgető Yagnaréktól. Kísérteties ábrázatán a lángok fénye táncot lejt, ahogy fejét a tűz, egyben a csoport felé fordítja. A maszk sajnos nem árulkodik róla, pontosan hová is néz, a szemét se látni, hiszen a kis rések a félhomályban árnyékba borulnak. Nem szól, nem mozdul, csupán mereven ül, mint egy bábu.*
4530. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-05-21 08:40:51
Üzenet elküldve: 2020-05-21 08:40:51
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Ősök útja//
* Újdonsült ismerőse kivívja magának Ella figyelmét. ~Csak semmi előjáték. Egyből a közepébe.~ Sötét szembogarai beleakaszkodnak a férfi eleven pillantásába, mely visszatükrözi a kandallóban lobogó tűz pulzálását. A nő homlokát ráncolja, neki ugyan nem jelentenek sokat a Vashegy uracskái. A vakond sem törődik a ménessel, mely a feje felett vágtat keresztül a pusztán. Viszont Yagnar Rhagodar felkelti az érdeklődést. Mindig is úgy gondolta, hogy az embernek élveznie kell azt, amit csinál.*
- Nagyon törekvő vagy barátom.*ad hangot elismerésének. A férfit valamiféle isteni elhivatottság is vezérli, de Ellavear ebben sem osztozik. Ennek ellenére eljátszadozik a gondolattal. A férfi kedvérevaló szerzet, olyannak látszik, aki érti a dolgát és bírja az egyenes beszédet. Hogy érdemes-e a követésre? Azt csak az idő döntheti el.*
* Ellavear szeme összeszűkül. Ez a döntés sorsfordító lehet.*
- Mennyi kard áll a szolgálatodban ehhez az ambiciózus tervhez?* kíváncsi mégis mire számíthat. Mielőtt még azonban elkötelezhetné magát az ügy mellett, társaságuk akad. A nő sötét szemöldöke megemelkedik a csinos pofika láttán. Igyekszik nem nehezményezni, hogy egyedül a vele szemben ülő férfi kap italt. Eddigi tapasztalatai alapján nem ehhez szokott. Visszafogottan ugyan, de viszonozza a biccentést, majd egy vállrándítással adja a félvér tudtára, hogy nem szándékozik kifogást emelni jelenléte ellen.*
A hozzászólás írója (Ellavear Treblinda) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.05.21 08:42:11
* Újdonsült ismerőse kivívja magának Ella figyelmét. ~Csak semmi előjáték. Egyből a közepébe.~ Sötét szembogarai beleakaszkodnak a férfi eleven pillantásába, mely visszatükrözi a kandallóban lobogó tűz pulzálását. A nő homlokát ráncolja, neki ugyan nem jelentenek sokat a Vashegy uracskái. A vakond sem törődik a ménessel, mely a feje felett vágtat keresztül a pusztán. Viszont Yagnar Rhagodar felkelti az érdeklődést. Mindig is úgy gondolta, hogy az embernek élveznie kell azt, amit csinál.*
- Nagyon törekvő vagy barátom.*ad hangot elismerésének. A férfit valamiféle isteni elhivatottság is vezérli, de Ellavear ebben sem osztozik. Ennek ellenére eljátszadozik a gondolattal. A férfi kedvérevaló szerzet, olyannak látszik, aki érti a dolgát és bírja az egyenes beszédet. Hogy érdemes-e a követésre? Azt csak az idő döntheti el.*
* Ellavear szeme összeszűkül. Ez a döntés sorsfordító lehet.*
- Mennyi kard áll a szolgálatodban ehhez az ambiciózus tervhez?* kíváncsi mégis mire számíthat. Mielőtt még azonban elkötelezhetné magát az ügy mellett, társaságuk akad. A nő sötét szemöldöke megemelkedik a csinos pofika láttán. Igyekszik nem nehezményezni, hogy egyedül a vele szemben ülő férfi kap italt. Eddigi tapasztalatai alapján nem ehhez szokott. Visszafogottan ugyan, de viszonozza a biccentést, majd egy vállrándítással adja a félvér tudtára, hogy nem szándékozik kifogást emelni jelenléte ellen.*
A hozzászólás írója (Ellavear Treblinda) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.05.21 08:42:11
4529. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-05-21 00:00:48
Üzenet elküldve: 2020-05-21 00:00:48
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 21
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 21
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//A kígyós meg a kígyós//
*Fintarret röhögésére ráemeli tekintetét a férfire, de nem időzik rajta sokáig. Nem mutat komoly érdeklődést, és arca is kifejezéstelen marad, így nem lehet eldönteni, hogy valójában zavarja e őt a helyzet, vagy sem. Valójában cseppet sem veszi fel a provokációt, sőt, még egészen jót mulat a kis előadáson, ami egy röpke félmosolyt csal az arcára.
Zaejn figyelmes lesz arra, hogy a különleges lánynak szokatlanul mozgékony a feje, ami tagadhatatlanul megdöbbenti, felkelti érdeklődését, és egy picit meg is ijeszti.*
- Engedje meg, hogy megjegyezzem, hogy elég élénk gondolatai lehetnek, szinte látni vélem őket.
*Jut a rendkívül elmés következtetésre, miközben megállja, hogy túlzott kíváncsiságával megrohamozza a lányt. Éppen csak a kezére nem ül, hogy lerántsa a másikról csuklyáját.*
~ Természetesen az faragatlanság lenne. Talán ezért is tetszik az ötlet. ~
- Talán igen, talán nem.
*Vonja meg hanyagul a vállait.*
- De miből ered ez a gondolat? Érdekelne.
*Reméli válaszként azt kapja, hogy helyes arcának nem sok nő tud ellenállni. Ha asztaltársa nem is így gondolja, de Zaejn igen. A heves reakció pontosan az, amit egyébként várt, és amit teli fogsoros vigyorral honorál.*
- Kár lenne azért, ha már ilyen tetszetősre formálták az istenek.
*Jegyzi meg a szégyen apró szikráját sem mutatva.*
- Hát mondom, hogy az főút mentén kell tovább haladni északnak.
*Ismétli meg önmagát, amit cseppet sem szeret, de amit ennél is kevésbé szívlel az az, amikor játékot elrontják azzal, hogy a szándékairól kérdezik.*
- Az őszinte válasz, hogy szándékomban áll jól érezni magam, jelentsen ez az adott pillanatban bármit is.
*Konkrét tervei persze nincsenek az egyértelműeken túl. Az a pár apróság pedig elég képlékeny ahhoz, hogy változás esetén ne vegyen nagyon a szívére.*
*Fintarret röhögésére ráemeli tekintetét a férfire, de nem időzik rajta sokáig. Nem mutat komoly érdeklődést, és arca is kifejezéstelen marad, így nem lehet eldönteni, hogy valójában zavarja e őt a helyzet, vagy sem. Valójában cseppet sem veszi fel a provokációt, sőt, még egészen jót mulat a kis előadáson, ami egy röpke félmosolyt csal az arcára.
Zaejn figyelmes lesz arra, hogy a különleges lánynak szokatlanul mozgékony a feje, ami tagadhatatlanul megdöbbenti, felkelti érdeklődését, és egy picit meg is ijeszti.*
- Engedje meg, hogy megjegyezzem, hogy elég élénk gondolatai lehetnek, szinte látni vélem őket.
*Jut a rendkívül elmés következtetésre, miközben megállja, hogy túlzott kíváncsiságával megrohamozza a lányt. Éppen csak a kezére nem ül, hogy lerántsa a másikról csuklyáját.*
~ Természetesen az faragatlanság lenne. Talán ezért is tetszik az ötlet. ~
- Talán igen, talán nem.
*Vonja meg hanyagul a vállait.*
- De miből ered ez a gondolat? Érdekelne.
*Reméli válaszként azt kapja, hogy helyes arcának nem sok nő tud ellenállni. Ha asztaltársa nem is így gondolja, de Zaejn igen. A heves reakció pontosan az, amit egyébként várt, és amit teli fogsoros vigyorral honorál.*
- Kár lenne azért, ha már ilyen tetszetősre formálták az istenek.
*Jegyzi meg a szégyen apró szikráját sem mutatva.*
- Hát mondom, hogy az főút mentén kell tovább haladni északnak.
*Ismétli meg önmagát, amit cseppet sem szeret, de amit ennél is kevésbé szívlel az az, amikor játékot elrontják azzal, hogy a szándékairól kérdezik.*
- Az őszinte válasz, hogy szándékomban áll jól érezni magam, jelentsen ez az adott pillanatban bármit is.
*Konkrét tervei persze nincsenek az egyértelműeken túl. Az a pár apróság pedig elég képlékeny ahhoz, hogy változás esetén ne vegyen nagyon a szívére.*
4528. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-05-20 19:41:23
Üzenet elküldve: 2020-05-20 19:41:23
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 2
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Ősök útja//
*Fáradt léptek zajától kísérve lép be az ajtón, amit lassú mozdulattal csuk be maga után. Lábai is ezt a tempót veszik fel, miközben a pult felé viszik gazdájukat. Ráérnek ők. Hova kapkodjanak? A terv szerint úgy is gyökeret vernek ebben a fogadóban, legalább is pár napig. Amennyiben viselőjük talál magának érdemleges munkát, akár egy hétig vagy kettőig is megússzák a vándorlással járó fáradalmakat. Hosszabb pihenőre nem számíthatnak. Olyanra példa még nem akadt. Talán már nem is fog. Azonban ilyen nagyszabású álmok teljesülésére nem is számítanak, beérik ők azzal is, ha a főnök ledörzsöli róluk az úti port, és megpihenhetnek pár perce egy kényelmes székre támaszkodva, kengyel helyett.
Garevern ért lábainak panaszaiból, és jutalmat is kínál a hű munkájukért. Így hát a pulthoz érve illedelmesen köszönti is a csapost. Eztán megfogalmazza neki a kérését. Ami egy Szoba, egy éjszakára. A fizetséget sem felejti el. 15 aranyat hagy a pulton. Megtudakolja merre találja a hálókat, és vizet is kér hogy lemoshassa magát. Miután végre belép a szobába leteszi táskáját. Kipakolnia nem szükséges.
Nem sok minden maradt abban a táskában, ami nem használódott el teljesen. Csak egy tűzszerszám, egy vas edény, és némi szárított hús akad benne. Továbbá egy kisebb, éppen egy ember befogadására alkalmas sátornak a vasai, és a hozzájuk való vászon. Miután a víz végre megérkezik, neki is lát a mosdásnak. Amint ezzel végzett a köpenyét kivéve mindet ruházatát, és fegyvereit is vissza aggatja magára.
A földszintre visszaérve újra megszólítja a csapost. Ezúttal egy kupa Tharg házi sört kér, és azonnal adja is az érte járó 10 aranyat. Mialatt kitöltésre kerül az itala, körbe pásztázza tekintetével a helyet. Nincs nagy tömeg, ezt már mikor belépett elkönyvelte. Egy férfit, és egy nőt szúr ki elsőként. A nő igencsak feltűnő jelenség. Legalább is Garevern számára. A másik pedig egyértelműen harcosnak tűnik. Zsoldos, vagy esetleg helyi őr. Talán ők tudhatnak a közelben olyan helyről ahol, egy maga fajta kóbor felajánlhatja szolgálatait. Ekkor látja, hogy a férfi lehúzta kupája tartalmát. Kér hát még egy korsóval a Tharg házi sörből. Ezért is lecsengeti a 10 aranyat. Majd elindul a páros felé. Leporolja rég megkopott modorát, és a napszaknak megfelelő köszönés után, a férfi felé nyújtja az egyik sört.*
-Úgy látom elfér nálad még egy kupával!
*Ha elfogadja a sört akkor kezet is nyújt.*
-Garevern Breevol
*És a hölgy felé és intéz egy gyors főhajtást. Nem olyan nőnek tűnik ő mint akinek kezet kellene csókolni. Még az is lehet, hogy sértésnek venné.*
-Nem bánják, ha csatlakozok?
*Amennyiben engedélyt kap rá, oda húz egy széket, és helyet foglal.*
A hozzászólás írója (Garevern Breevol) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.05.20 19:42:06
*Fáradt léptek zajától kísérve lép be az ajtón, amit lassú mozdulattal csuk be maga után. Lábai is ezt a tempót veszik fel, miközben a pult felé viszik gazdájukat. Ráérnek ők. Hova kapkodjanak? A terv szerint úgy is gyökeret vernek ebben a fogadóban, legalább is pár napig. Amennyiben viselőjük talál magának érdemleges munkát, akár egy hétig vagy kettőig is megússzák a vándorlással járó fáradalmakat. Hosszabb pihenőre nem számíthatnak. Olyanra példa még nem akadt. Talán már nem is fog. Azonban ilyen nagyszabású álmok teljesülésére nem is számítanak, beérik ők azzal is, ha a főnök ledörzsöli róluk az úti port, és megpihenhetnek pár perce egy kényelmes székre támaszkodva, kengyel helyett.
Garevern ért lábainak panaszaiból, és jutalmat is kínál a hű munkájukért. Így hát a pulthoz érve illedelmesen köszönti is a csapost. Eztán megfogalmazza neki a kérését. Ami egy Szoba, egy éjszakára. A fizetséget sem felejti el. 15 aranyat hagy a pulton.
Megtudakolja merre találja a hálókat, és vizet is kér hogy lemoshassa magát. Miután végre belép a szobába leteszi táskáját. Kipakolnia nem szükséges. Nem sok minden maradt abban a táskában, ami nem használódott el teljesen. Csak egy tűzszerszám, egy vas edény, és némi szárított hús akad benne. Továbbá egy kisebb, éppen egy ember befogadására alkalmas sátornak a vasai, és a hozzájuk való vászon. Miután a víz végre megérkezik, neki is lát a mosdásnak. Amint ezzel végzett a köpenyét kivéve mindet ruházatát, és fegyvereit is vissza aggatja magára.
A földszintre visszaérve újra megszólítja a csapost. Ezúttal egy kupa Tharg házi sört kér, és azonnal adja is az érte járó 10 aranyat.
Mialatt kitöltésre kerül az itala, körbe pásztázza tekintetével a helyet. Nincs nagy tömeg, ezt már mikor belépett elkönyvelte. Egy férfit, és egy nőt szúr ki elsőként. A nő igencsak feltűnő jelenség. Legalább is Garevern számára. A másik pedig egyértelműen harcosnak tűnik. Zsoldos, vagy esetleg helyi őr. Talán ők tudhatnak a közelben olyan helyről ahol, egy maga fajta kóbor felajánlhatja szolgálatait. Ekkor látja, hogy a férfi lehúzta kupája tartalmát. Kér hát még egy korsóval a Tharg házi sörből. Ezért is lecsengeti a 10 aranyat. Majd elindul a páros felé. Leporolja rég megkopott modorát, és a napszaknak megfelelő köszönés után, a férfi felé nyújtja az egyik sört.*-Úgy látom elfér nálad még egy kupával!
*Ha elfogadja a sört akkor kezet is nyújt.*
-Garevern Breevol
*És a hölgy felé és intéz egy gyors főhajtást. Nem olyan nőnek tűnik ő mint akinek kezet kellene csókolni. Még az is lehet, hogy sértésnek venné.*
-Nem bánják, ha csatlakozok?
*Amennyiben engedélyt kap rá, oda húz egy széket, és helyet foglal.*
A hozzászólás írója (Garevern Breevol) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.05.20 19:42:06
4527. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-05-20 18:37:52
Üzenet elküldve: 2020-05-20 18:37:52
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 213
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 213
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Ősök útja//
*Halkan felhorkan a Holló szavaira. Azoknak végtelen igazságtartalmához nem is nagyon tud hirtelen hozzászólni, helyette gondolkodva lögyböli körbe a kezében fogott korsót.*
-Ellavear. *Ismétli a nevet, mintha csak az ismerősnek találná.* -Hangzatos.
*A korsó nagyot koppan az aprócska faasztalon, ő pedig hátradől a karosszékben. Régóta úton van már, idejét sem tudja, mikor helyezte magát legutoljára kényelembe.*
-Nem vagyok én fejedelem, de még csak földesúr sem. Viszont azok odafenn... *Biccent fejével a Vashegy irányába.* -A véreim. Segítek nekik, már amennyi tőlem telik. *Néhány szívdobbanásnyi ideig némán fürkészi a sötét tekintetet, mielőtt újra megszólalna.*
-Őseink szelleme vezetett ide, én pedig teljesítem, amit kíván. A népének vissza kell találnia az Úthoz, mi naggyá tette őket. *Egy biccentéssel toldja meg mondandóját, majd a korsóért nyúlva lehúzza annak maradék tartalmát is. Újfent előredől ültében, még kezeit is a kis asztalra támasztja, s fojtott hangon folytatja.*
-Üres gyomor vagy a sors... Igazán mindegy, mi hozott ide. Kínálok valamit, s jól gondold meg, hogyan felelsz. *Hagy egy lélegzetvételnyi szünetet, de borostyánszín szemeit egy pillanatra sem veszi le a lányról.*
-Végig fogom fosztani a Szántók falvait. Ahogy apáink tették odahaza. Nem érdekelnek a parasztok. Ez az első lépés. Tarts velem és nem bánod meg. Aranyat s mást nyerhetsz, ha a dicsőségre nem is vágysz.
*Visszahanyatlik a székébe, ám szemmel láthatóan a téma alaposan felélénkítette.*
-Yagnar Rhagodar a nevem, Ellavear. Mit felelsz?
*Halkan felhorkan a Holló szavaira. Azoknak végtelen igazságtartalmához nem is nagyon tud hirtelen hozzászólni, helyette gondolkodva lögyböli körbe a kezében fogott korsót.*
-Ellavear. *Ismétli a nevet, mintha csak az ismerősnek találná.* -Hangzatos.
*A korsó nagyot koppan az aprócska faasztalon, ő pedig hátradől a karosszékben. Régóta úton van már, idejét sem tudja, mikor helyezte magát legutoljára kényelembe.*
-Nem vagyok én fejedelem, de még csak földesúr sem. Viszont azok odafenn... *Biccent fejével a Vashegy irányába.* -A véreim. Segítek nekik, már amennyi tőlem telik. *Néhány szívdobbanásnyi ideig némán fürkészi a sötét tekintetet, mielőtt újra megszólalna.*
-Őseink szelleme vezetett ide, én pedig teljesítem, amit kíván. A népének vissza kell találnia az Úthoz, mi naggyá tette őket. *Egy biccentéssel toldja meg mondandóját, majd a korsóért nyúlva lehúzza annak maradék tartalmát is. Újfent előredől ültében, még kezeit is a kis asztalra támasztja, s fojtott hangon folytatja.*
-Üres gyomor vagy a sors... Igazán mindegy, mi hozott ide. Kínálok valamit, s jól gondold meg, hogyan felelsz. *Hagy egy lélegzetvételnyi szünetet, de borostyánszín szemeit egy pillanatra sem veszi le a lányról.*
-Végig fogom fosztani a Szántók falvait. Ahogy apáink tették odahaza. Nem érdekelnek a parasztok. Ez az első lépés. Tarts velem és nem bánod meg. Aranyat s mást nyerhetsz, ha a dicsőségre nem is vágysz.
*Visszahanyatlik a székébe, ám szemmel láthatóan a téma alaposan felélénkítette.*
-Yagnar Rhagodar a nevem, Ellavear. Mit felelsz?
4526. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-05-20 09:21:43
Üzenet elküldve: 2020-05-20 09:21:43
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Ősök útja//
*A hollófekete szemöldökök megemelkedése értetlenkedésre utal, de a pillanatnyi zavar nyomai gyorsan eltűnnek a karakteres arcról. Ellavaer is magasabbra emeli kupáját viszonozva a köszöntést, arcára mosoly fintorodik az invitálás egyértelmű jeleinek láttán. Megvárja míg kézhez kapja a második korsó sört is, majd biztos, nyugodt léptekkel masíroz oda a szakállashoz. Az egyik korsót átmenetileg egy közeli asztal lapjára helyezi, szabad kezével megfog egy széket és úgy fordítja, hogy annak támlája éppen szemben legyen a fickóval. Íját kényelmi szempontból a szék lábához támasztja, ő pedig szemből elhelyezkedik az ülőalkalmatosságon.*
- Mi mozgat mindannyiunkat? Üres gyomor, száraz torok és unalom. Persze, a sorsra is foghatjuk, ha úgy jobban tetszik.* szélesedik ki mosolya, mielőtt megválaszolná a kérdés második felét megemeli kupáját és nagyot kortyol belőle. Hideg és erős, épp ahogy remélte. Szeme felragyog a várható katasztrófa gondolatára.*
- Arthenior városából jöttem.* támasztja meg könyökét a szék hátfáján.* Ellavear Treblinda a nevem. No, és Te ki vagy? Valami helyi fejedelemség?* vonja fel kérdőn szemöldökét a karosszéket fixírozva.* Vagy tharg földön már a pásztor legényektől is elvárt a tagbaszakadt alkat és a marcona kinézet?* villan ki incselkedő mosoly a kupa mögül, mielőtt egy újabbat kortyolna.*
*A hollófekete szemöldökök megemelkedése értetlenkedésre utal, de a pillanatnyi zavar nyomai gyorsan eltűnnek a karakteres arcról. Ellavaer is magasabbra emeli kupáját viszonozva a köszöntést, arcára mosoly fintorodik az invitálás egyértelmű jeleinek láttán. Megvárja míg kézhez kapja a második korsó sört is, majd biztos, nyugodt léptekkel masíroz oda a szakállashoz. Az egyik korsót átmenetileg egy közeli asztal lapjára helyezi, szabad kezével megfog egy széket és úgy fordítja, hogy annak támlája éppen szemben legyen a fickóval. Íját kényelmi szempontból a szék lábához támasztja, ő pedig szemből elhelyezkedik az ülőalkalmatosságon.*
- Mi mozgat mindannyiunkat? Üres gyomor, száraz torok és unalom. Persze, a sorsra is foghatjuk, ha úgy jobban tetszik.* szélesedik ki mosolya, mielőtt megválaszolná a kérdés második felét megemeli kupáját és nagyot kortyol belőle. Hideg és erős, épp ahogy remélte. Szeme felragyog a várható katasztrófa gondolatára.*
- Arthenior városából jöttem.* támasztja meg könyökét a szék hátfáján.* Ellavear Treblinda a nevem. No, és Te ki vagy? Valami helyi fejedelemség?* vonja fel kérdőn szemöldökét a karosszéket fixírozva.* Vagy tharg földön már a pásztor legényektől is elvárt a tagbaszakadt alkat és a marcona kinézet?* villan ki incselkedő mosoly a kupa mögül, mielőtt egy újabbat kortyolna.*
4525. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-05-18 18:20:34
Üzenet elküldve: 2020-05-18 18:20:34
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 213
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 213
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Ősök útja//
*Az emlékek örvényéből lágy szellőre ocsúdik, mi ugyan táncra kéri a kandallóban lobogó lángokat, de nem tart ki soká. Az ajtó csukódik, ő pedig megfordul a karosszékében, hogy szemügyre vegye az érkezőt. Nem lepi épp vendégek hada a fogadót, így van esélye minden betoppanót alaposan szemügyre venni.
A hollófekete hajú leány a pulthoz indul, ő pedig szemmel kíséri a lépteit. A tekintete a legkevésbé sem a ragadozóké, kik prédájukat lesik, sokkal inkább kíváncsiságtól csillan. A nőnek tagadhatatlanul lappang valami veszély a kisugárzásban, ami kiváltképp felkelti az ő érdeklődősét.*
-Fról. *Szólal meg mély basszusán, majd feláll a székből és a vendég felé fordul, ünnepélyesen felemelt korsóval. Nem érdekli különösebben, hogy amaz érti-e az ősi köszöntést, ám ha még is, az beszédes lehet. Bárhogy is, valószínűleg kitalálja szándékát.
Karjával mutat csak maga mellé, hogy Ella helyet foglalhat mellette, ha úgy tetszik. Elvégre elcsípte a kutató, fekete pillantást, mi végigpergett a vendégseregleten.*
-Mi viszi Thargföldre a vándort, s honnét?
*Kérdi fojtott hangon, még a széken is előredől közben. Kutató, borostyánszín pillantása Ella arcát fürkészi, már ha az eleget tesz az invitációnak. Tekintete megállapodik az íjon, de nem szól semmit, csupán mélyet kortyol a sörből, majd erőteljes mozdulattal törli meg szakállát. Mindeközben szemét egy pillanatra sem veszi le a nőről, ki oly magabiztosan lépett be a fogadóba, mintha csak ez lett volna az úti cél.*
*Az emlékek örvényéből lágy szellőre ocsúdik, mi ugyan táncra kéri a kandallóban lobogó lángokat, de nem tart ki soká. Az ajtó csukódik, ő pedig megfordul a karosszékében, hogy szemügyre vegye az érkezőt. Nem lepi épp vendégek hada a fogadót, így van esélye minden betoppanót alaposan szemügyre venni.
A hollófekete hajú leány a pulthoz indul, ő pedig szemmel kíséri a lépteit. A tekintete a legkevésbé sem a ragadozóké, kik prédájukat lesik, sokkal inkább kíváncsiságtól csillan. A nőnek tagadhatatlanul lappang valami veszély a kisugárzásban, ami kiváltképp felkelti az ő érdeklődősét.*
-Fról. *Szólal meg mély basszusán, majd feláll a székből és a vendég felé fordul, ünnepélyesen felemelt korsóval. Nem érdekli különösebben, hogy amaz érti-e az ősi köszöntést, ám ha még is, az beszédes lehet. Bárhogy is, valószínűleg kitalálja szándékát.
Karjával mutat csak maga mellé, hogy Ella helyet foglalhat mellette, ha úgy tetszik. Elvégre elcsípte a kutató, fekete pillantást, mi végigpergett a vendégseregleten.*
-Mi viszi Thargföldre a vándort, s honnét?
*Kérdi fojtott hangon, még a széken is előredől közben. Kutató, borostyánszín pillantása Ella arcát fürkészi, már ha az eleget tesz az invitációnak. Tekintete megállapodik az íjon, de nem szól semmit, csupán mélyet kortyol a sörből, majd erőteljes mozdulattal törli meg szakállát. Mindeközben szemét egy pillanatra sem veszi le a nőről, ki oly magabiztosan lépett be a fogadóba, mintha csak ez lett volna az úti cél.*
4524. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-05-17 23:53:03
Üzenet elküldve: 2020-05-17 23:53:03
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Ősök útja//
* Ellavear borongós hangulatát lépésről lépésre hagyja maga mögött, ahogy csökken a távolság közte és a cseréptetős épület között. Blúzát időközben a derekára kötötte, alsóingét megszárította ugyan a menetszél, de a verejték szagot nem fújta ki belőle nyomtalanul. Sötét lobbonca csapzottan öleli körül kipirult arcát, amikor szomjúságtól elcsigázottan betér a Vaskorsóba.*
- Jó szerencsét!* rikkantja el magát, majd beteszi maga mögött az ajtót. Nem zavarja, hogy ezzel felhívja magára a figyelmet, talán éppen ez is a célja. Felhevült testét megborzongatja a fogadó áporodott levegője. Megrázza magát, mint veréb egy kiadós zivatar után. Egyenesen a pulthoz lépdel.*
- Két korsó sört kérek.* A pulton apró tornyot épít a 18 aranyból. Tharg házi sör vagy sem, csak hideg legyen és erős. Míg rendelését várja sötét pillantását végig hordozza a felhozatalon. Hiszen csak az ökör iszik magában. Ellavear pedig különösen szereti a jó társaságot.*
A hozzászólás írója (Ellavear Treblinda) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.05.17 23:59:53
* Ellavear borongós hangulatát lépésről lépésre hagyja maga mögött, ahogy csökken a távolság közte és a cseréptetős épület között. Blúzát időközben a derekára kötötte, alsóingét megszárította ugyan a menetszél, de a verejték szagot nem fújta ki belőle nyomtalanul. Sötét lobbonca csapzottan öleli körül kipirult arcát, amikor szomjúságtól elcsigázottan betér a Vaskorsóba.*
- Jó szerencsét!* rikkantja el magát, majd beteszi maga mögött az ajtót. Nem zavarja, hogy ezzel felhívja magára a figyelmet, talán éppen ez is a célja. Felhevült testét megborzongatja a fogadó áporodott levegője. Megrázza magát, mint veréb egy kiadós zivatar után. Egyenesen a pulthoz lépdel.*
- Két korsó sört kérek.* A pulton apró tornyot épít a 18 aranyból. Tharg házi sör vagy sem, csak hideg legyen és erős.
Míg rendelését várja sötét pillantását végig hordozza a felhozatalon. Hiszen csak az ökör iszik magában. Ellavear pedig különösen szereti a jó társaságot.* A hozzászólás írója (Ellavear Treblinda) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.05.17 23:59:53
4523. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-05-17 20:37:23
Üzenet elküldve: 2020-05-17 20:37:23
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 215
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 215
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Túlórázás//
*Bár általában igyekszik megfontolni minden lépését, néha megesik, hogy minden különösebb ok nélkül csak azt teszi, amihez kedve szottyan, mint például jelen esetben hogy közelebbi ismeretségbe kerüljön a csaposával. Bár számára nem sokat jelent egy ilyen aprócska csók, sőt az elsődleges indoka főleg csak a kíváncsiság volt, vajon a férfi hogyan reagálna egy ilyen közeledésre, az, hogy szinte semmilyen reakciót reakciót nem tapasztal, csak még kíváncsibbá teszi. Alapvetően nincs ínyére az ilyesmi, most azonban türelmesen vár, míg Fint a szivarját szívja és őt bámulja. Az évek során hozzászokott már, hogy a férfiak szinte mindig megbámulják, akárhol is jár, és kitanulta már, hogyan olvasson a szemekből. Sok mindent látott már bennük, kéjt, szenvedélyt, gyűlöletet, félelmet, utálatot, lenézést és végső soron a soha meg nem szűnő vágyat, hogy megpróbálják uralmuk alá hajtani őt. Úgy véli, az egyszerre fürkésző és vágyakozó tekintetek mögött ez lehet Fint legfontosabb célja is, ezért is képtelen teljesen elengedni magát a jelenlétében. ~Nem mintha bárkiében is képes lennék~ teszi hozzá keserűen gondolatban. Míg látszólag unottan bíbelődik a saját szivarjával, valójában egy vadászkutya éberségével várja, vajon mikor ér végét a szemle, és mikor kezdődik az igazi párviadal, meglepődve tapasztalja azonban, hogy a színjáték csúcspontja elmaradni látszik*
- Helyes meglátás. *bólint rá végül a hazugság kérdésére, hisz már ő maga sincs tisztában vele teljesen, vajon mennyi is volt igaz abból, amit eddig elmondott a férfinak, és mennyi csak a jól felépített álca része, amit nap, mint nap mutat a világnak. Közben, mivel a férfi nem igazán él a felkínált lehetőséggel, így kénytelen ő maga megszabadulni az egyik csizmájától, a másikkal a sarkára lépve, hogy aztán óvatosan kihúzhassa belőle immár mezítelen lábfejét. A másik cipőjét, és benne a tőrét, azonban még magán tartja, hisz szép dolog a bizalom, de még szebb az óvatosság*
- Igazán felemelő társaság lehettek... *jegyzi meg lekicsinylően, már ami a zsoldosokat illeti. Egyébiránt nem igazán erőlteti a társalgást, sőt, jobb szereti a csendet, a fejében lévő gondolatok épp eléggé lefoglalják, nem szükséges még egy újabb hang, ami idegesítse. Csak nézi, ahogy a hamu a földre hullik, apró kis kupacba gyűlve a fogadó padlóján. Úgy véli azonban, ez az egész műsor nem csak arról szól, hogy közösen elszálljanak, így hosszas hallgatás után végül a férfinak szegezi a kérdést*
- Mit akarsz tulajdonképpen? *szólal meg a csapost figyelve, még ha a férfi jelenlegi helyzetéből nem is láthatja őt. Bár vannak sejtései a választ illetően, szeretné Fint szájából hallani, mi az igazság, már ha képes beismerni azt.*
//Túlórázás//
*Bár általában igyekszik megfontolni minden lépését, néha megesik, hogy minden különösebb ok nélkül csak azt teszi, amihez kedve szottyan, mint például jelen esetben hogy közelebbi ismeretségbe kerüljön a csaposával. Bár számára nem sokat jelent egy ilyen aprócska csók, sőt az elsődleges indoka főleg csak a kíváncsiság volt, vajon a férfi hogyan reagálna egy ilyen közeledésre, az, hogy szinte semmilyen reakciót reakciót nem tapasztal, csak még kíváncsibbá teszi. Alapvetően nincs ínyére az ilyesmi, most azonban türelmesen vár, míg Fint a szivarját szívja és őt bámulja. Az évek során hozzászokott már, hogy a férfiak szinte mindig megbámulják, akárhol is jár, és kitanulta már, hogyan olvasson a szemekből. Sok mindent látott már bennük, kéjt, szenvedélyt, gyűlöletet, félelmet, utálatot, lenézést és végső soron a soha meg nem szűnő vágyat, hogy megpróbálják uralmuk alá hajtani őt. Úgy véli, az egyszerre fürkésző és vágyakozó tekintetek mögött ez lehet Fint legfontosabb célja is, ezért is képtelen teljesen elengedni magát a jelenlétében. ~Nem mintha bárkiében is képes lennék~ teszi hozzá keserűen gondolatban. Míg látszólag unottan bíbelődik a saját szivarjával, valójában egy vadászkutya éberségével várja, vajon mikor ér végét a szemle, és mikor kezdődik az igazi párviadal, meglepődve tapasztalja azonban, hogy a színjáték csúcspontja elmaradni látszik*
- Helyes meglátás. *bólint rá végül a hazugság kérdésére, hisz már ő maga sincs tisztában vele teljesen, vajon mennyi is volt igaz abból, amit eddig elmondott a férfinak, és mennyi csak a jól felépített álca része, amit nap, mint nap mutat a világnak. Közben, mivel a férfi nem igazán él a felkínált lehetőséggel, így kénytelen ő maga megszabadulni az egyik csizmájától, a másikkal a sarkára lépve, hogy aztán óvatosan kihúzhassa belőle immár mezítelen lábfejét. A másik cipőjét, és benne a tőrét, azonban még magán tartja, hisz szép dolog a bizalom, de még szebb az óvatosság*
- Igazán felemelő társaság lehettek... *jegyzi meg lekicsinylően, már ami a zsoldosokat illeti. Egyébiránt nem igazán erőlteti a társalgást, sőt, jobb szereti a csendet, a fejében lévő gondolatok épp eléggé lefoglalják, nem szükséges még egy újabb hang, ami idegesítse. Csak nézi, ahogy a hamu a földre hullik, apró kis kupacba gyűlve a fogadó padlóján. Úgy véli azonban, ez az egész műsor nem csak arról szól, hogy közösen elszálljanak, így hosszas hallgatás után végül a férfinak szegezi a kérdést*
- Mit akarsz tulajdonképpen? *szólal meg a csapost figyelve, még ha a férfi jelenlegi helyzetéből nem is láthatja őt. Bár vannak sejtései a választ illetően, szeretné Fint szájából hallani, mi az igazság, már ha képes beismerni azt.*
4522. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-05-17 00:30:24
Üzenet elküldve: 2020-05-17 00:30:24
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 87
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 87
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Ősök útja//
*Bár Fint igen jót mulat a szerelmes galambocskáin, azért a munka is fontos. Mikor újabb vendége érkezik, alaposan megnézi magának a marcona fickót. Már ő se ifjú, de irigylésre méltó szakálla van, és fegyvereiből ítélve nem most jött le a falvédőről. A pultos ellöki magát a faltól, és bár a megszólítása nem valami kedves, azért a formaságokat betartja, nehogy szó érje a ház elejét. Már csak az kéne, hogy a nagysasszony megorroljon rá.*
- Üdvözlöm a Vaskorsóban.
*Miután ezt elintézte, nem vár se köszönömöt, se barátságos beszélgetést. A füstölgő szivart újra ajkai közé kapja, hogy két szabad keze maradjon, amivel megfoghatja a csapot, és kiméri a korsóba a sert. Átadja, a pénzt pedig besöpri. Csak tekintetével követi még egy ideig a harcosfélét, ahogy a díszes karosszékben pihen meg, mint valami hadvezér.
A pult tiszta, minden rendben. Fintnek nem maradt más teendője, visszaballag a nyitott hátsó ajtóhoz, és pöfékel tovább, elmélázva.*
*Bár Fint igen jót mulat a szerelmes galambocskáin, azért a munka is fontos. Mikor újabb vendége érkezik, alaposan megnézi magának a marcona fickót. Már ő se ifjú, de irigylésre méltó szakálla van, és fegyvereiből ítélve nem most jött le a falvédőről. A pultos ellöki magát a faltól, és bár a megszólítása nem valami kedves, azért a formaságokat betartja, nehogy szó érje a ház elejét. Már csak az kéne, hogy a nagysasszony megorroljon rá.*
- Üdvözlöm a Vaskorsóban.
*Miután ezt elintézte, nem vár se köszönömöt, se barátságos beszélgetést. A füstölgő szivart újra ajkai közé kapja, hogy két szabad keze maradjon, amivel megfoghatja a csapot, és kiméri a korsóba a sert. Átadja, a pénzt pedig besöpri. Csak tekintetével követi még egy ideig a harcosfélét, ahogy a díszes karosszékben pihen meg, mint valami hadvezér.
A pult tiszta, minden rendben. Fintnek nem maradt más teendője, visszaballag a nyitott hátsó ajtóhoz, és pöfékel tovább, elmélázva.*
4521. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-05-15 21:52:45
Üzenet elküldve: 2020-05-15 21:52:45
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 213
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 213
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Ősök Útja//
-Sört. *A söntéshez lép, s a pultra csapja a 9 aranyat, s remélhetőleg hamar kézhez is kapja a frissen csapolt Tharg házi sört. Átvágva a tágas helyiségen azon nyomban célba veszi a kandalló előtt árválkodó, díszesen faragott karosszéket. Lehuppan rá, s balját szórakozottan a lángok irányába tartja, tenyerét melengetve. Lábait lustán kinyújtva nagyot kortyol a habzó sörből, s hamar be kell látnia, miért is nem akart Waldran vele tartani ide.* ~Thargok és a sör.~
*Halkan felhorkan, miközben tekintete szép lassan a tűzbe réved. Nincs más dolga, mint várni. A lángok táncot lejtenek a borostyánszín íriszeken, az árnyak pedig egészen vad ábrázatot kölcsönöznek a székben ülő férfinek. Felsejlik egy fátyolos emlék, mi megállíthatatlan furakszik be kavargó gondolatai medrébe.*
"-Nem ma. Talán holnap, vagy azután. A Vérúr a megmondója. *Parázs csap a magasba, ahogy a csuhás vénasszony a lángok közé szórja a hamuszínű port. Jó néhány alak sejlik fel körötte, a bőrükre festett birkavér meg-megcsillan a tűz fénykörében.*
-Tán rosszul értelmezted a jeleket. Most kell támadnunk. Amíg védtelenek. *Egy szigorú, ám annál higgadtabb hang csendül, s egy hatalmas harcos lép elő a többiek közül. Sárgálló tekintete meg-megvillan, ahogy körbetekint az arcokon. Varkocsba font haja egész a derekáig ér, szakálla pedig oly sűrűnek tűnik, mint amit a kard sem visz át egykönnyen. Az őszhajú asszony fogatlan vigyorral üdvözli a szószólót, majd felé fordul.*
-Miért kéred ki az istenek tanácsát, Dragnar jarl, ha valójában nem is érdekel? *Apró csontok csikordulnak egymásnak a vén látó kezében, ahogy a botra támaszkodva felsóhajt.*
-Nagy árat fizetsz majd az éjnek, Rhagodar.
*Dragnar Rhagodar azonban nem figyel már az öregre, helyette a mellette álló harcos vállára helyezi kezét.*
-Még az efféle vén csoroszlyák sem látják előre a jövőt, Yagnar. *Suttogja fojtott hangon, s arcán vigyor terül szét. Visszafordul a vajákoshoz, ám szavait immáron mindenkihez intézi.* -Elég a szóból. Nem várhatjuk meg, hogy az orkok elébb érjék el a hágót, tudod te is. Varjak éneklik majd az éjt s vérszagra kél a nap! Gyerünk!"
A hozzászólás írója (Yagnar Rhagodar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.05.15 21:54:52
-Sört. *A söntéshez lép, s a pultra csapja a 9 aranyat, s remélhetőleg hamar kézhez is kapja a frissen csapolt Tharg házi sört.
Átvágva a tágas helyiségen azon nyomban célba veszi a kandalló előtt árválkodó, díszesen faragott karosszéket. Lehuppan rá, s balját szórakozottan a lángok irányába tartja, tenyerét melengetve. Lábait lustán kinyújtva nagyot kortyol a habzó sörből, s hamar be kell látnia, miért is nem akart Waldran vele tartani ide.* ~Thargok és a sör.~*Halkan felhorkan, miközben tekintete szép lassan a tűzbe réved. Nincs más dolga, mint várni. A lángok táncot lejtenek a borostyánszín íriszeken, az árnyak pedig egészen vad ábrázatot kölcsönöznek a székben ülő férfinek. Felsejlik egy fátyolos emlék, mi megállíthatatlan furakszik be kavargó gondolatai medrébe.*
"-Nem ma. Talán holnap, vagy azután. A Vérúr a megmondója. *Parázs csap a magasba, ahogy a csuhás vénasszony a lángok közé szórja a hamuszínű port. Jó néhány alak sejlik fel körötte, a bőrükre festett birkavér meg-megcsillan a tűz fénykörében.*
-Tán rosszul értelmezted a jeleket. Most kell támadnunk. Amíg védtelenek. *Egy szigorú, ám annál higgadtabb hang csendül, s egy hatalmas harcos lép elő a többiek közül. Sárgálló tekintete meg-megvillan, ahogy körbetekint az arcokon. Varkocsba font haja egész a derekáig ér, szakálla pedig oly sűrűnek tűnik, mint amit a kard sem visz át egykönnyen. Az őszhajú asszony fogatlan vigyorral üdvözli a szószólót, majd felé fordul.*
-Miért kéred ki az istenek tanácsát, Dragnar jarl, ha valójában nem is érdekel? *Apró csontok csikordulnak egymásnak a vén látó kezében, ahogy a botra támaszkodva felsóhajt.*
-Nagy árat fizetsz majd az éjnek, Rhagodar.
*Dragnar Rhagodar azonban nem figyel már az öregre, helyette a mellette álló harcos vállára helyezi kezét.*
-Még az efféle vén csoroszlyák sem látják előre a jövőt, Yagnar. *Suttogja fojtott hangon, s arcán vigyor terül szét. Visszafordul a vajákoshoz, ám szavait immáron mindenkihez intézi.* -Elég a szóból. Nem várhatjuk meg, hogy az orkok elébb érjék el a hágót, tudod te is. Varjak éneklik majd az éjt s vérszagra kél a nap! Gyerünk!"
A hozzászólás írója (Yagnar Rhagodar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.05.15 21:54:52
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5032-5051