Amon Ruadh - Vaskorsó Taverna
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 239 (4761. - 4780. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
4780. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2021-07-28 22:45:12
Üzenet elküldve: 2021-07-28 22:45:12
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 387
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 387
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Látja azt, hogy az úrnő arca megkomolyodik, de ezt egészen természetesnek veszi, hisz ha valaki koncentrál valamire, akkor az általában ilyen arcot vág. Meg aztán úgy tartja ő is, hogy ha az ember csinál valamit, akkor csinálja rendesen, szóval jobb is, ha odafigyel, valami gagyi rajzot amúgy sem szívesen akarna nézni, pálcika kezekkel és egy tökfejjel. Azért ezen a gondolaton egészen jó kedvre derül. Természetesen fárasztó ám abban a testhelyzetben feküdni, főleg hogy egyrészt egyáltalán nincs hozzászokva az ilyesmihez, másrészt pedig a szesz is dolgozik a fejében, és legkevésbé nyugton feküdni van kedve. Bár az is meglehet, ha még sokáig tart ez a huzavona, akkor gondol egyet, és egyszerűen elalszik. A kérdésre csak legyint, majd nyomott hangon válaszol.*
-Unatkozom.
*Kicsit meg is nyújtózik, majd visszakerül abba helyzetbe, ahogy korábban is volt. Kíváncsi szemekkel figyeli a szeme elé táruló félig, vagy talán félig sem készen lévő alkotást, s igazán elgondolkozik rajta. Úgy igazán sosem látott még senkit, hogy hogyan is készül egy ilyen rajz, a folyamatát, vagy hogy munka közben hogy is néz ki, legfeljebb a végterméket, de azt sem sokat, be kell vallani más dolgok vonzzák. Aztán mikor ismét megszólal a másik, Rorkir nagyot sóhajt, ahogy kemény tekintete Kagaenae szemeit próbálja elcsípni, s nem is ereszteni egy darabig.*
-Okosabbnak hittelek, úrnő. Azt gondoltam, hogy könnyen eszedbe jut, hogy talán csak azért mondtam ezt, hogy ezzel csaljalak a karjaimba, hisz igazán őszintén úgy tudnék itt feküdni kielégülten, kissé szerelmesen de nem is igazán *Próbálja idézni, amennyire tudja a korábbi szavait.*, ha úgy feküdnék itt.
*Meg is vonja a vállait, de azért látszik, hogy inkább csak próbálja provokálni a másikat, mert roppant kíváncsi, hogy mit reagál majd.*
-Vagy netán szándékosan töröd az orrom alá a borsot? Mert az nem lenne szép dolog, tudod-e.
*Egyébként könnyen kiveszi a másik szavaiból, hogy ez igazán egy érzelmes nő gondolata, vagy inkább érzései, netán emlékei, amiket Rorkir elé tár. S ő maga bizonyosan nem az a férfi, akiről a nő beszél, meglehet, hogy nem is szeretne az lenni. Olyanná válni.*
-Azt hiszem jelenleg velem kell beérnie a művésznőnek.
*Mondja, miközben szépen lassan visszakúszik a csalfa vigyor az arcára.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Látja azt, hogy az úrnő arca megkomolyodik, de ezt egészen természetesnek veszi, hisz ha valaki koncentrál valamire, akkor az általában ilyen arcot vág. Meg aztán úgy tartja ő is, hogy ha az ember csinál valamit, akkor csinálja rendesen, szóval jobb is, ha odafigyel, valami gagyi rajzot amúgy sem szívesen akarna nézni, pálcika kezekkel és egy tökfejjel. Azért ezen a gondolaton egészen jó kedvre derül. Természetesen fárasztó ám abban a testhelyzetben feküdni, főleg hogy egyrészt egyáltalán nincs hozzászokva az ilyesmihez, másrészt pedig a szesz is dolgozik a fejében, és legkevésbé nyugton feküdni van kedve. Bár az is meglehet, ha még sokáig tart ez a huzavona, akkor gondol egyet, és egyszerűen elalszik. A kérdésre csak legyint, majd nyomott hangon válaszol.*
-Unatkozom.
*Kicsit meg is nyújtózik, majd visszakerül abba helyzetbe, ahogy korábban is volt. Kíváncsi szemekkel figyeli a szeme elé táruló félig, vagy talán félig sem készen lévő alkotást, s igazán elgondolkozik rajta. Úgy igazán sosem látott még senkit, hogy hogyan is készül egy ilyen rajz, a folyamatát, vagy hogy munka közben hogy is néz ki, legfeljebb a végterméket, de azt sem sokat, be kell vallani más dolgok vonzzák. Aztán mikor ismét megszólal a másik, Rorkir nagyot sóhajt, ahogy kemény tekintete Kagaenae szemeit próbálja elcsípni, s nem is ereszteni egy darabig.*
-Okosabbnak hittelek, úrnő. Azt gondoltam, hogy könnyen eszedbe jut, hogy talán csak azért mondtam ezt, hogy ezzel csaljalak a karjaimba, hisz igazán őszintén úgy tudnék itt feküdni kielégülten, kissé szerelmesen de nem is igazán *Próbálja idézni, amennyire tudja a korábbi szavait.*, ha úgy feküdnék itt.
*Meg is vonja a vállait, de azért látszik, hogy inkább csak próbálja provokálni a másikat, mert roppant kíváncsi, hogy mit reagál majd.*
-Vagy netán szándékosan töröd az orrom alá a borsot? Mert az nem lenne szép dolog, tudod-e.
*Egyébként könnyen kiveszi a másik szavaiból, hogy ez igazán egy érzelmes nő gondolata, vagy inkább érzései, netán emlékei, amiket Rorkir elé tár. S ő maga bizonyosan nem az a férfi, akiről a nő beszél, meglehet, hogy nem is szeretne az lenni. Olyanná válni.*
-Azt hiszem jelenleg velem kell beérnie a művésznőnek.
*Mondja, miközben szépen lassan visszakúszik a csalfa vigyor az arcára.*
4779. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2021-07-28 21:04:57
Üzenet elküldve: 2021-07-28 21:04:57
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 822
OOC üzenetek: 277
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 822
OOC üzenetek: 277
Játékstílus: Vakmerő
//Jobb később mint soha//
//Ysanee, Learon, Cale, Relael//
*Ysanee sejtései részben igazak, és Relael viselkedését valamelyest befolyásolja Learon. Annyira persze nem, hogy ő is olyan behízelgő magatartást tanúsítson, mint a mágus maga.
~ Szánalmas. ~
Visszhangzik elméjében számtalan másik gondolat mellett, mégis ez a szó válik dominánsabbá.
Az invitáláson kicsit mindenki meglepődik, valójában Relael is közéjük tartozik, de biztos benn, hogy némi környezetváltozás talán valamelyest feloldaná őt is. Természetesen a meghívást diszkréten, mégis egyértelműen nem intézte a mélységi és Ysa felé, ahhoz azért túl büszke. Úgy véli Salwar érteni fogja, hogy továbbra sem szívleli, főleg mert Relael úgy véli, hogy aki ilyen magabiztosan hazudozik jó eséllyel nem ismeretlenek számára az emberi lélek rejtelmei.
Salwar szavaira egy pillanat erejéig felé néz, de nem reagál semmit. Pislogás nélkül néz annak íriszeibe átható zöld tekintetével, mintha csak ezzel is szeretné a másik tudtára adni, hogy látja őt. Látja a sumákságot, és bár a lelkéig nem lát be, de akár ezt a hatást is elérheti pillantása.*
- Kissé elpilledtem, így talán jobb lenne nálam. Hosszú lenne az út hazáig. Meg legalább Elithyënnek is lenne az új játszópajtása.
//Mindenki//
*Érvei felsorakoztatása erejéig elcsigázottnak tűnik, ám ez szélviharként változik meg. Kitolja székét, oldalra lép, majd egyenesen fel a székre. Majdnem ezzel egyidejűleg szólal meg Strat különleges hangszere, mintha csak számára lett volna előkészítve ez a színpadias pillanat. Talán régen tetszett volna neki, ma már kissé túlzásnak véli.*
- Remek nap ez az ünneplésre. Az új ismeretségekre, a döbbenetes felfedezésekre és a... *Rövid, kissé hatásvadász szünetet tart ahogy borára pillant.* az iható italokra. Ennél viszont finomabbak is akadnak azok számára, akit érdekelne, és nem tántorít el némi séta.
*Lelkességet önt magába, és sugárzó arccal huppan vissza a földre. Számít némi felháborodásra Fint részéről, de nem érdekli, úgysem szándékozik többször visszatérni.*
- Tiszta szívvel invitálok meg mindenkit, aki élne ezzel az ajánlattal!
*Már le sem ül, elégedett mosollyal arcán figyeli, hogy akad e bárki, akit érdekelne ez.*
//Ysanee, Learon, Cale, Relael//
*Ysanee sejtései részben igazak, és Relael viselkedését valamelyest befolyásolja Learon. Annyira persze nem, hogy ő is olyan behízelgő magatartást tanúsítson, mint a mágus maga.
~ Szánalmas. ~
Visszhangzik elméjében számtalan másik gondolat mellett, mégis ez a szó válik dominánsabbá.
Az invitáláson kicsit mindenki meglepődik, valójában Relael is közéjük tartozik, de biztos benn, hogy némi környezetváltozás talán valamelyest feloldaná őt is. Természetesen a meghívást diszkréten, mégis egyértelműen nem intézte a mélységi és Ysa felé, ahhoz azért túl büszke. Úgy véli Salwar érteni fogja, hogy továbbra sem szívleli, főleg mert Relael úgy véli, hogy aki ilyen magabiztosan hazudozik jó eséllyel nem ismeretlenek számára az emberi lélek rejtelmei.
Salwar szavaira egy pillanat erejéig felé néz, de nem reagál semmit. Pislogás nélkül néz annak íriszeibe átható zöld tekintetével, mintha csak ezzel is szeretné a másik tudtára adni, hogy látja őt. Látja a sumákságot, és bár a lelkéig nem lát be, de akár ezt a hatást is elérheti pillantása.*
- Kissé elpilledtem, így talán jobb lenne nálam. Hosszú lenne az út hazáig. Meg legalább Elithyënnek is lenne az új játszópajtása.
//Mindenki//
*Érvei felsorakoztatása erejéig elcsigázottnak tűnik, ám ez szélviharként változik meg. Kitolja székét, oldalra lép, majd egyenesen fel a székre. Majdnem ezzel egyidejűleg szólal meg Strat különleges hangszere, mintha csak számára lett volna előkészítve ez a színpadias pillanat. Talán régen tetszett volna neki, ma már kissé túlzásnak véli.*
- Remek nap ez az ünneplésre. Az új ismeretségekre, a döbbenetes felfedezésekre és a... *Rövid, kissé hatásvadász szünetet tart ahogy borára pillant.* az iható italokra. Ennél viszont finomabbak is akadnak azok számára, akit érdekelne, és nem tántorít el némi séta.
*Lelkességet önt magába, és sugárzó arccal huppan vissza a földre. Számít némi felháborodásra Fint részéről, de nem érdekli, úgysem szándékozik többször visszatérni.*
- Tiszta szívvel invitálok meg mindenkit, aki élne ezzel az ajánlattal!
*Már le sem ül, elégedett mosollyal arcán figyeli, hogy akad e bárki, akit érdekelne ez.*
4778. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2021-07-27 08:06:59
Üzenet elküldve: 2021-07-27 08:06:59
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Rajzolás közben az arca meglepően komollyá válik, szemöldökeit is összevonja kissé. Gyakran felpillant a rajztáblából, de pillantásában már nyoma sincsen az előbbi kacérságnak, vagy pajkosságnak, hiszen van egy feladat, amit végre kell hajtani. Aenaeben van némi megfelelési kényszer - az egyéb komplexusai mellett -, szóval tökéletességre törekszik.
Fokozatosan építi fel a készülő művet, először csak durva körvonalakat vezet fel a papírra. Még nemigen ismerni fel Rorkir, csupán annyit annyi látszik világosan, hogy egy férfi van a képen, ha másból nem, hát akkor abból, hogy a csípője keskenyebb, a válla pedig szélesebb.
Aenae úgy ül, hogy Rorkir nem láthatja, hogy mi kerül a papírra, de azt láthatja, hogy a mozdulatok először viszonylag elnagyoltak, de aztán - vélhetően azután, hogy a vázlat megvan - finomodni kezdenek.
Érdekes érzés Aenae számára, hogy az effajta koncentráció milyen kijózanító hatással van rá.*
- Elfáradtál?
*Kérdi a férfi szemébe nézve, mikor Rorkir kicsit kizökkenti, pillantása most nem az a megfigyelő, mint az előbb, hanem kérdő. Amúgy talán jó is, hogy kicsit kizökkenti, mert Aenae nem tudja, hogy mennyi idő telt el azóta, hogy belekezdett. A kérdést egyébként nem sértésnek, sértegetésnek szánja, hiszen tudja, hogy sokáig ugyanabban a pózban lenni mennyire megterhelő tud lenni. Még egy kipattintott, erőtől duzzadó barbár számára is.
Az ágyon térdelve Rorkir felé kezd araszolni úgy, hogy a rajztáblát a saját csípőjének nyomva tartja, majd odahuppan a harcos mellé, hogy megmutassa neki, hogy eddig mennyi készült el. Gyászosan kevés, ugyanis Rorkirnak egyelőre csak a kinyújtott karja van kidolgozva, de világosan látható a folyamat, előbb az elnagyolt vázlat, majd azt kezdi kidolgozni az egyik irányból, célszerűen a hozzá legközelebb esőből.*
- Sajnálhatod, hogy nincs meg az az érzés.
*Szólal meg kicsit elmélázva.*
- Elégedettnek érzed magad, mert megkaptad azt, akit akartál. Ránézel és tudod, hogy ő is elégedett, mert ugyanazt akarta, amit te és ugyanúgy érez. Olyan furcsa boldogság, pillanatnyi, mikor nem kellenek szavak. És megőrülsz, annyira szereted a bőre illatát és a tapintását, vagy azt, mikor ő megérint. Biztonságban érzed magad és tudod, hogy ha a karjai között alszol el, akkor végre nyugodt lesz az álmod.
*Nem kell túl nagy emberismeret ahhoz, hogy Rorkirnak világos legyen az, hogy Aenae egy konkrét emberről beszél. Aki nyilvánvalóan nem Rorkir, hanem olyasvalaki, aki iránt Aenae gyengéd érzelmeket táplál, amik a most elmondottak alapján viszonzottak is.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Rajzolás közben az arca meglepően komollyá válik, szemöldökeit is összevonja kissé. Gyakran felpillant a rajztáblából, de pillantásában már nyoma sincsen az előbbi kacérságnak, vagy pajkosságnak, hiszen van egy feladat, amit végre kell hajtani. Aenaeben van némi megfelelési kényszer - az egyéb komplexusai mellett -, szóval tökéletességre törekszik.
Fokozatosan építi fel a készülő művet, először csak durva körvonalakat vezet fel a papírra. Még nemigen ismerni fel Rorkir, csupán annyit annyi látszik világosan, hogy egy férfi van a képen, ha másból nem, hát akkor abból, hogy a csípője keskenyebb, a válla pedig szélesebb.
Aenae úgy ül, hogy Rorkir nem láthatja, hogy mi kerül a papírra, de azt láthatja, hogy a mozdulatok először viszonylag elnagyoltak, de aztán - vélhetően azután, hogy a vázlat megvan - finomodni kezdenek.
Érdekes érzés Aenae számára, hogy az effajta koncentráció milyen kijózanító hatással van rá.*
- Elfáradtál?
*Kérdi a férfi szemébe nézve, mikor Rorkir kicsit kizökkenti, pillantása most nem az a megfigyelő, mint az előbb, hanem kérdő. Amúgy talán jó is, hogy kicsit kizökkenti, mert Aenae nem tudja, hogy mennyi idő telt el azóta, hogy belekezdett. A kérdést egyébként nem sértésnek, sértegetésnek szánja, hiszen tudja, hogy sokáig ugyanabban a pózban lenni mennyire megterhelő tud lenni. Még egy kipattintott, erőtől duzzadó barbár számára is.
Az ágyon térdelve Rorkir felé kezd araszolni úgy, hogy a rajztáblát a saját csípőjének nyomva tartja, majd odahuppan a harcos mellé, hogy megmutassa neki, hogy eddig mennyi készült el. Gyászosan kevés, ugyanis Rorkirnak egyelőre csak a kinyújtott karja van kidolgozva, de világosan látható a folyamat, előbb az elnagyolt vázlat, majd azt kezdi kidolgozni az egyik irányból, célszerűen a hozzá legközelebb esőből.*
- Sajnálhatod, hogy nincs meg az az érzés.
*Szólal meg kicsit elmélázva.*
- Elégedettnek érzed magad, mert megkaptad azt, akit akartál. Ránézel és tudod, hogy ő is elégedett, mert ugyanazt akarta, amit te és ugyanúgy érez. Olyan furcsa boldogság, pillanatnyi, mikor nem kellenek szavak. És megőrülsz, annyira szereted a bőre illatát és a tapintását, vagy azt, mikor ő megérint. Biztonságban érzed magad és tudod, hogy ha a karjai között alszol el, akkor végre nyugodt lesz az álmod.
*Nem kell túl nagy emberismeret ahhoz, hogy Rorkirnak világos legyen az, hogy Aenae egy konkrét emberről beszél. Aki nyilvánvalóan nem Rorkir, hanem olyasvalaki, aki iránt Aenae gyengéd érzelmeket táplál, amik a most elmondottak alapján viszonzottak is.*
4777. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2021-07-27 01:58:03
Üzenet elküldve: 2021-07-27 01:58:03
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 387
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 387
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Abban nincs igazán kérdés a fejében, hogy mennyi titok rejtőzhet egy nő fejében, bár úgy általában azt veszi észre, hogy errefelé még a férfiak is úgy titkolóznak, mintha valaki éppen a farkukat akarná levágni, ha igazat kell mondani. Rorkirnak nincsenek titkai, egy sem. Nyitott könyv bárki előtt, tisztában van tetteivel, és a következményeit mindig is vállalta, csak a gyengék és a gyávák szorulnak rá a titkokra. ~No meg az asszonyok.~*
-Vagy akik olyan randák, hogy épeszű ember nem nyúlna hozzájuk.
*Egyébként tisztában van vele, hogy nem az a tipikus jóképű, gazdag férjjelölt, akiért annyira epekednének a városi lánykák, de nincs is ellenére a dolog. A maga számítását megtalálja így is. Közben Kagaenae munkához lát, Rorkir pedig állja a kacér kijelentéseket és pillantásokat. No nem azért, mert nem vágyna rá, hogy magáévá tegye az úrnőt most azonnal, komolyabb dolgok miatt fáj a feje, minthogy gerincre vágjon egy némbert. A felszerelései, minden holmija el van kobozva, meg aztán amilyen ügyesen bánik a szavakkal, nehezen magyarázkodhatna a Vashegyen, ha csak egy rossz szót is szól a másik arról, hogy esetleg erőszakosan viselkedett, vagy csak nem illőn bánt vele. Mehetne a gödörbe, vagy mit is emlegettek neki korábban, arra meg nem igazán vágyik, de ha tud jó pontot szerezni így is, anélkül hogy csorba esne a becsületén, akkor nincs szándékában állatias ösztönei miatt még nagyobb bajba kevernie magát. Mert hát ha csak úgy találkoztak volna itt a korsóban csak úgy, mint két ismeretlen, sokkal másabb lenne a helyzet, de így észnél kell lennie, még akkor is, ha ez egyébként egyáltalán nem erőssége. Az is átfut a gondolatain, miközben meztelenül jobbára pihen az ágyon, mert egyéb dolga nincs azon kívül, hogy úgy legyen, ahogy megmondták neki, hogy mi lenne, ha most rátámadna? Mi lenne, ha megölné őt? Vagy csak rabul ejtené, s úgy menekülne, vagy ajánlana cserét vadásznő társáért cserébe? Aljas húzás lenne, legalább annyira, mint a vendégbor megmérgezése, az pedig nem vall Rorkirra, így gyorsan tovahessegeti ezeket a gonosz gondolatokat. Inkább csak kiélvezi a helyzetet, az ingyen italokat és a jó társaságot, valamint a puha ágyat. Egyébként is ruhák nélkül szokott aludni, úgyhogy ez nem okoz neki különösebben problémát.*
-Na és milyen gyors a kezed? Sokáig tart?
*Természetesen nem sürgetésnek szánja, pusztán érdeklődik, miközben szemét becsukva pihen elnyúlva.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Abban nincs igazán kérdés a fejében, hogy mennyi titok rejtőzhet egy nő fejében, bár úgy általában azt veszi észre, hogy errefelé még a férfiak is úgy titkolóznak, mintha valaki éppen a farkukat akarná levágni, ha igazat kell mondani. Rorkirnak nincsenek titkai, egy sem. Nyitott könyv bárki előtt, tisztában van tetteivel, és a következményeit mindig is vállalta, csak a gyengék és a gyávák szorulnak rá a titkokra. ~No meg az asszonyok.~*
-Vagy akik olyan randák, hogy épeszű ember nem nyúlna hozzájuk.
*Egyébként tisztában van vele, hogy nem az a tipikus jóképű, gazdag férjjelölt, akiért annyira epekednének a városi lánykák, de nincs is ellenére a dolog. A maga számítását megtalálja így is. Közben Kagaenae munkához lát, Rorkir pedig állja a kacér kijelentéseket és pillantásokat. No nem azért, mert nem vágyna rá, hogy magáévá tegye az úrnőt most azonnal, komolyabb dolgok miatt fáj a feje, minthogy gerincre vágjon egy némbert. A felszerelései, minden holmija el van kobozva, meg aztán amilyen ügyesen bánik a szavakkal, nehezen magyarázkodhatna a Vashegyen, ha csak egy rossz szót is szól a másik arról, hogy esetleg erőszakosan viselkedett, vagy csak nem illőn bánt vele. Mehetne a gödörbe, vagy mit is emlegettek neki korábban, arra meg nem igazán vágyik, de ha tud jó pontot szerezni így is, anélkül hogy csorba esne a becsületén, akkor nincs szándékában állatias ösztönei miatt még nagyobb bajba kevernie magát. Mert hát ha csak úgy találkoztak volna itt a korsóban csak úgy, mint két ismeretlen, sokkal másabb lenne a helyzet, de így észnél kell lennie, még akkor is, ha ez egyébként egyáltalán nem erőssége. Az is átfut a gondolatain, miközben meztelenül jobbára pihen az ágyon, mert egyéb dolga nincs azon kívül, hogy úgy legyen, ahogy megmondták neki, hogy mi lenne, ha most rátámadna? Mi lenne, ha megölné őt? Vagy csak rabul ejtené, s úgy menekülne, vagy ajánlana cserét vadásznő társáért cserébe? Aljas húzás lenne, legalább annyira, mint a vendégbor megmérgezése, az pedig nem vall Rorkirra, így gyorsan tovahessegeti ezeket a gonosz gondolatokat. Inkább csak kiélvezi a helyzetet, az ingyen italokat és a jó társaságot, valamint a puha ágyat. Egyébként is ruhák nélkül szokott aludni, úgyhogy ez nem okoz neki különösebben problémát.*
-Na és milyen gyors a kezed? Sokáig tart?
*Természetesen nem sürgetésnek szánja, pusztán érdeklődik, miközben szemét becsukva pihen elnyúlva.*
4776. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2021-07-26 17:10:47
Üzenet elküldve: 2021-07-26 17:10:47
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
- Neked is, nekem is. A mocskos kis titkaim, a legtitkosabb vágyaim... Ezek bizony nem férfifülekbe valók.
*A legmocskosabb titka a kancellária való betörés, a legtitkosabb vágya pedig az, hogy újra jól tudjon aludni. Viszont olyan búgó hangon beszél, hogy a férfinek akár mindenféle perverz gondolatai is támadhatnak a titkai és vágyai találgatása közbe. De ez ugye nem is lenne meglepő, tekintve, hogy minden férfi egyforma és mind csak "azt" akarja és mind csak "arra" gondol.*
- Hát nem tudom.
*Felnevet az elképzelésre, ahogyan egy Rorkir, vagy Rorkirhoz hasonló fizikai tulajdonságokkal megáldott férfi előadja az aléltat. A helyzetet a nők nemigen használnák ki, de lenne aki borogatást rakna a homlokára, aki sós teát diktálna bele, vagy főtt krumplit. Megint más pedig megvetően otthagyná, hogy egy férfi ne legyen ilyen nyámnyila.*
- Talán nagyon elkeseredett lányokkal. Vénkisasszonyokra gondolok, akik már legalább húszévesek, de senki nem vette őket feleségül.
*Vajon ő vénkisasszonynak számít? Tulajdonképpen egyszer valaki feleségül vette, csak ő aztán addig hízelgett a kancellárnak, hogy semmissé nyilvánította a hormongőzös házasságot. Amiről, ha Aenaenek szerencséje van, akkor nem tudnak túl sokan. Különben meg, azóta megsemmisített minden erre utaló dokumentumot. Mintha nem is lett volna soha férjnél. Szóval valamiféle vénkisasszony. Viszont nem az elkeseredett fajtából. Bár ha nem lenne annyi alkohol a szervezetében, mint amennyi van, akkor olyan vörös lenne az arca, mint a pipacs, hogy egy meztelen férfi társaságában van. No nem attól a ténytől, hogy ez a férfi meztelen, hiszen látott már ilyet. Attól a ténytől, hogy ilyen helyzetbe keverte magát, hogy egy szobában legyen egy meztelen férfival. Amibe beleférne a modell-művész kapcsolat, de Aenae lassan kezd átmenni egy határon. Nem ismeri ugyan az összes férfit, de abban azért ennek ellenére is biztos lehet, hogy egy sem szereti, ha túlfeszítik a húrt. Mert túlfeszíti, ha józan lenne akkor felmérné azt, hogy a szavai és a tettei is következményekkel járhatnak, olyan következményekkel, amiket nem tudna kivédeni, tekintettel a Rorkir és közötte lévő erő- és súlybeli különbségekre.
Alkoholos befolyásoltságában azonban nem gondol ilyenre, a meredező hímtagra is csak egy kacér pillantással reagál. Kicsit talán a hiúságát is legyezgeti a dolog, hogy ilyen hatással van valakire annak ellenére, hogy szinte alig ért hozzá "úgy" és valójában nem is akarja összegyűrni vele a lepedőt.*
- Szép-szép.
*Tesz azért vidoran egy elismerő megjegyzést, de egy pillanattal később már papírra is veti az első vonalakat. A keze az alkohol ellenére is meglepően biztos, úgyhogy hamar körvonalazódni kezd az ágyon heverő Rorkir a lapon.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
- Neked is, nekem is. A mocskos kis titkaim, a legtitkosabb vágyaim... Ezek bizony nem férfifülekbe valók.
*A legmocskosabb titka a kancellária való betörés, a legtitkosabb vágya pedig az, hogy újra jól tudjon aludni. Viszont olyan búgó hangon beszél, hogy a férfinek akár mindenféle perverz gondolatai is támadhatnak a titkai és vágyai találgatása közbe. De ez ugye nem is lenne meglepő, tekintve, hogy minden férfi egyforma és mind csak "azt" akarja és mind csak "arra" gondol.*
- Hát nem tudom.
*Felnevet az elképzelésre, ahogyan egy Rorkir, vagy Rorkirhoz hasonló fizikai tulajdonságokkal megáldott férfi előadja az aléltat. A helyzetet a nők nemigen használnák ki, de lenne aki borogatást rakna a homlokára, aki sós teát diktálna bele, vagy főtt krumplit. Megint más pedig megvetően otthagyná, hogy egy férfi ne legyen ilyen nyámnyila.*
- Talán nagyon elkeseredett lányokkal. Vénkisasszonyokra gondolok, akik már legalább húszévesek, de senki nem vette őket feleségül.
*Vajon ő vénkisasszonynak számít? Tulajdonképpen egyszer valaki feleségül vette, csak ő aztán addig hízelgett a kancellárnak, hogy semmissé nyilvánította a hormongőzös házasságot. Amiről, ha Aenaenek szerencséje van, akkor nem tudnak túl sokan. Különben meg, azóta megsemmisített minden erre utaló dokumentumot. Mintha nem is lett volna soha férjnél. Szóval valamiféle vénkisasszony. Viszont nem az elkeseredett fajtából. Bár ha nem lenne annyi alkohol a szervezetében, mint amennyi van, akkor olyan vörös lenne az arca, mint a pipacs, hogy egy meztelen férfi társaságában van. No nem attól a ténytől, hogy ez a férfi meztelen, hiszen látott már ilyet. Attól a ténytől, hogy ilyen helyzetbe keverte magát, hogy egy szobában legyen egy meztelen férfival. Amibe beleférne a modell-művész kapcsolat, de Aenae lassan kezd átmenni egy határon. Nem ismeri ugyan az összes férfit, de abban azért ennek ellenére is biztos lehet, hogy egy sem szereti, ha túlfeszítik a húrt. Mert túlfeszíti, ha józan lenne akkor felmérné azt, hogy a szavai és a tettei is következményekkel járhatnak, olyan következményekkel, amiket nem tudna kivédeni, tekintettel a Rorkir és közötte lévő erő- és súlybeli különbségekre.
Alkoholos befolyásoltságában azonban nem gondol ilyenre, a meredező hímtagra is csak egy kacér pillantással reagál. Kicsit talán a hiúságát is legyezgeti a dolog, hogy ilyen hatással van valakire annak ellenére, hogy szinte alig ért hozzá "úgy" és valójában nem is akarja összegyűrni vele a lepedőt.*
- Szép-szép.
*Tesz azért vidoran egy elismerő megjegyzést, de egy pillanattal később már papírra is veti az első vonalakat. A keze az alkohol ellenére is meglepően biztos, úgyhogy hamar körvonalazódni kezd az ágyon heverő Rorkir a lapon.*
4775. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2021-07-26 15:01:55
Üzenet elküldve: 2021-07-26 15:01:55
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 387
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 387
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Rorkirnak érdekes információk ezek, talán ennyivel is beljebb kerül a női lélek rejtelmeibe. Vajon minden nő így tekint magára? Csak a bölcs szellemek tudhatják az igazságot, s könnyen meglehet, hogy a barbárnak sosem fogják azt elárulni.*
-Neked lenne zavarba ejtő, vagy nekem?
*Válaszol kacéran, persze ezt az úrnő nem tudhatja, de elég nehéz zavarba ejteni a férfit.*
-Igaz, igaz.
*Hümment is egyet, ahogy elgondolkodik ezen az igazán rafinált taktikán, amit Kagaenae választott magának, vagy alkalmaz elmondása szerint sűrűn.*
-Bár azt hiszem az én esetemben nem igazán működne, ugye?
*Kicsit fel is kuncog, ahogy elképzeli, hogy magatehetetlenül kifekszik valahol egy ágyon, várva hogy a csalfa nők kihasználják a felkínálkozó lehetőséget. Bár biztos akad olyan némber is, aki rávetemedne az ilyesmire, hogy egy olyan erős és egészséges gyermeket szerezhessen a méhébe, amit csak Rorkirtól kaphat meg. A kérdésre csak halványan mosolyog, és igazán úgy hiszi, hogy a másik csak tréfát űz vele, nem esik olyan könnyen csapdába, ahogy azt hihetné egy átlagos leányról egy átlagos férfi. Kicsit csalódott is lenne a férfi, ha ilyen egyszerű lenne az élete, igaz ami igaz együtt tudna élni ezzel a csekélyke csalódottsággal. Hagyja, hogy a nő keze vezesse immáron mezítelen testét az ágy felé, ahol ő maga is letérdelni kényszerül mögötte. Már eleve ez a helyzet elég félreérthető, és némi önkontrollt kell gyakorolnia, hogy ne tegye rögtön magáévá a másikat. Talán egy jó 15 évvel ezelőtt lehet, hogy másként cselekdett volna, de szerencsére azóta már sokat érett és nyugodott a szelleme. Egy pillanatig ellentart a lenyomásnak, csak hogy elkaphassa az esetleg rávetülő szempárt, majd enged neki, s hagyja, hogy testét úgy helyezze, ahogyan csak jónak látja. Közben pedig, míg rajta fészkelődik, férfiassága önkéntelenül is élettel telik meg, s bár nem egészen tudja, hogy Kagaenae milyen pozíciókban közelíti meg a kezeit, lábait a procedúra során, érezheti magán a is a hatalmas ébredő oroszlán jelenlétét, hacsak szemei nem látják meg hamarabb, s külön elhúzódik tőle. Rorkir közben pedig nem szól egy szót sem, arca is viszonylag mimikátlan, pusztán szája szélén látszik némi ránc a jókedvtől, szemeiben pedig az izzó tűz.*
-Megegyeztünk, úrnő.
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Rorkirnak érdekes információk ezek, talán ennyivel is beljebb kerül a női lélek rejtelmeibe. Vajon minden nő így tekint magára? Csak a bölcs szellemek tudhatják az igazságot, s könnyen meglehet, hogy a barbárnak sosem fogják azt elárulni.*
-Neked lenne zavarba ejtő, vagy nekem?
*Válaszol kacéran, persze ezt az úrnő nem tudhatja, de elég nehéz zavarba ejteni a férfit.*
-Igaz, igaz.
*Hümment is egyet, ahogy elgondolkodik ezen az igazán rafinált taktikán, amit Kagaenae választott magának, vagy alkalmaz elmondása szerint sűrűn.*
-Bár azt hiszem az én esetemben nem igazán működne, ugye?
*Kicsit fel is kuncog, ahogy elképzeli, hogy magatehetetlenül kifekszik valahol egy ágyon, várva hogy a csalfa nők kihasználják a felkínálkozó lehetőséget. Bár biztos akad olyan némber is, aki rávetemedne az ilyesmire, hogy egy olyan erős és egészséges gyermeket szerezhessen a méhébe, amit csak Rorkirtól kaphat meg. A kérdésre csak halványan mosolyog, és igazán úgy hiszi, hogy a másik csak tréfát űz vele, nem esik olyan könnyen csapdába, ahogy azt hihetné egy átlagos leányról egy átlagos férfi. Kicsit csalódott is lenne a férfi, ha ilyen egyszerű lenne az élete, igaz ami igaz együtt tudna élni ezzel a csekélyke csalódottsággal. Hagyja, hogy a nő keze vezesse immáron mezítelen testét az ágy felé, ahol ő maga is letérdelni kényszerül mögötte. Már eleve ez a helyzet elég félreérthető, és némi önkontrollt kell gyakorolnia, hogy ne tegye rögtön magáévá a másikat. Talán egy jó 15 évvel ezelőtt lehet, hogy másként cselekdett volna, de szerencsére azóta már sokat érett és nyugodott a szelleme. Egy pillanatig ellentart a lenyomásnak, csak hogy elkaphassa az esetleg rávetülő szempárt, majd enged neki, s hagyja, hogy testét úgy helyezze, ahogyan csak jónak látja. Közben pedig, míg rajta fészkelődik, férfiassága önkéntelenül is élettel telik meg, s bár nem egészen tudja, hogy Kagaenae milyen pozíciókban közelíti meg a kezeit, lábait a procedúra során, érezheti magán a is a hatalmas ébredő oroszlán jelenlétét, hacsak szemei nem látják meg hamarabb, s külön elhúzódik tőle. Rorkir közben pedig nem szól egy szót sem, arca is viszonylag mimikátlan, pusztán szája szélén látszik némi ránc a jókedvtől, szemeiben pedig az izzó tűz.*
-Megegyeztünk, úrnő.
4774. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2021-07-26 13:24:37
Üzenet elküldve: 2021-07-26 13:24:37
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
- Nézd el nekem, de alapvetően hölgyként tekintek önmagamra. Rég beidegződés ez.
*Széttárja a karjait, valóban régi beidegződés, a városi neveltetés egyik utóhatása.*
- Igen, pont ezért jó, hogy senki nem lát a fejembe. Neked is jobb, hogy így van, hidd el. Zavarba ejtő lenne.
*Kajánul elvigyorodik, mintha éppen valami nagyon mocskod gondolatai lennének. Amik amúgy lehetnének is, tekintve a szituációt.*
- Be hát. Látod, te is menten aggódni kezdtél.
*Bár talán nem ugyanabból az okból, mint bárki más, de hát az is elég nyomós érv az aggodalom mellett, hogy hogyan számoljon el a Vashegyen a félájult, netán izomból okádó úrnővel.
Arra nem reagál semmit, hogy Rorkir megköszönné a vetkőzésben nyújtott segítségét. Odavethetné hegykén, hogy "azt mindjárt gondoltam", de magában tartja. Van, amikor nem szükséges kinyitni a száját, például akkor sem, mikor egy ilyen hímpéldányról hámozza lefelé a ruhát. Így van lehetősége arra, hogy egészen közelről megvizsgálja azt a hideg, fekete sebhelyet. Érdekesnek találja.*
- Nincs meg az érzés?
*Kérdezi félrebiccentett fejjel, ahogy végigméri az immáron pucér Rorkirt. A sebhelyek szemmel láthatóan jobban érdeklik, mint az ivarszervek, bár jelen szituációban a nőket általában jobban érdeklik az utóbbiak, mint az előbbiek.*
- De azért szeretkeztél már?
*Lehet, hogy a barbárok nem is szoktak ilyesmit? Csak barbár módon rámásznak a nőre és ha végeztek lefordulnak róla, hogy a fal - vagyis a sátorlap - felé fordulva aludjanak?
A férfi kezét megfogva hátrálva lép az ágy felé, húzza magával, nem néz hátra, de mikor lába az ágyhoz ér, akkor kis fészkedődéssel megszabadul csizmáitól - és ezáltal pár centis testmagasságtól is -, az ágyra térdelve araszol tovább hátra. Ha Rorkir jött vele, akkor egy idő után ő is arra kényszerül, hogy az ágyra térdeljen. Ha pedig így volt, akkor Aenae szelíd erőszakkal megpróbálja lenyomni, hogy tényleg elfeküdjön. Ha ez sikerült, akkor Aenae a férfi feje mellett letámaszkodva igazítja meg a párnát alatta, majd még mindig térdelve nekiáll annak, hogy eligazítsa a férfi végtagjait úgy, ahogy azt jónak gondolja a készülő mű szempontjából. Az egyik karját hanyagul a feje alá, a másikat kényelmesen elnyújtva az ágy üresebbik oldala felé. Fél láb kicsit felhúzva, a másik kinyújtva. Ha Rorkirnak nem volt ellenvetése az egész procedúra ellen, akkor a végén Aenae is elfekszik mellette, fejét a férfi nyújtott karjának csuklóján nyugtatva. Mosollyal az arcán. Igazából a forgó világ miatt kicsit jól is esik neki lefeküdni.*
- Valahogy így képzelem.
*Suttogja és egy ideig még nem mozdul, csak annyira, hogy kikösse a nyakába kötött selyemkendőt, Rorkir már amúgy is látta a sebhely egy részét, akkor mindegy is.*
- Később talán én is modellt ülök a legendákba illő rajztudásodhoz.
*Nevetgél halkan a saját kis viccén, aztán lassan mozdul. Vizet kell inni és előkészíteni az eszközöket. Ha ez sikerült, akkor az ágy mellé húzza a szoba berendezéséhez tartozó széket, abba ülve kezd neki a műnek.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
- Nézd el nekem, de alapvetően hölgyként tekintek önmagamra. Rég beidegződés ez.
*Széttárja a karjait, valóban régi beidegződés, a városi neveltetés egyik utóhatása.*
- Igen, pont ezért jó, hogy senki nem lát a fejembe. Neked is jobb, hogy így van, hidd el. Zavarba ejtő lenne.
*Kajánul elvigyorodik, mintha éppen valami nagyon mocskod gondolatai lennének. Amik amúgy lehetnének is, tekintve a szituációt.*
- Be hát. Látod, te is menten aggódni kezdtél.
*Bár talán nem ugyanabból az okból, mint bárki más, de hát az is elég nyomós érv az aggodalom mellett, hogy hogyan számoljon el a Vashegyen a félájult, netán izomból okádó úrnővel.
Arra nem reagál semmit, hogy Rorkir megköszönné a vetkőzésben nyújtott segítségét. Odavethetné hegykén, hogy "azt mindjárt gondoltam", de magában tartja. Van, amikor nem szükséges kinyitni a száját, például akkor sem, mikor egy ilyen hímpéldányról hámozza lefelé a ruhát. Így van lehetősége arra, hogy egészen közelről megvizsgálja azt a hideg, fekete sebhelyet. Érdekesnek találja.*
- Nincs meg az érzés?
*Kérdezi félrebiccentett fejjel, ahogy végigméri az immáron pucér Rorkirt. A sebhelyek szemmel láthatóan jobban érdeklik, mint az ivarszervek, bár jelen szituációban a nőket általában jobban érdeklik az utóbbiak, mint az előbbiek.*
- De azért szeretkeztél már?
*Lehet, hogy a barbárok nem is szoktak ilyesmit? Csak barbár módon rámásznak a nőre és ha végeztek lefordulnak róla, hogy a fal - vagyis a sátorlap - felé fordulva aludjanak?
A férfi kezét megfogva hátrálva lép az ágy felé, húzza magával, nem néz hátra, de mikor lába az ágyhoz ér, akkor kis fészkedődéssel megszabadul csizmáitól - és ezáltal pár centis testmagasságtól is -, az ágyra térdelve araszol tovább hátra. Ha Rorkir jött vele, akkor egy idő után ő is arra kényszerül, hogy az ágyra térdeljen. Ha pedig így volt, akkor Aenae szelíd erőszakkal megpróbálja lenyomni, hogy tényleg elfeküdjön. Ha ez sikerült, akkor Aenae a férfi feje mellett letámaszkodva igazítja meg a párnát alatta, majd még mindig térdelve nekiáll annak, hogy eligazítsa a férfi végtagjait úgy, ahogy azt jónak gondolja a készülő mű szempontjából. Az egyik karját hanyagul a feje alá, a másikat kényelmesen elnyújtva az ágy üresebbik oldala felé. Fél láb kicsit felhúzva, a másik kinyújtva. Ha Rorkirnak nem volt ellenvetése az egész procedúra ellen, akkor a végén Aenae is elfekszik mellette, fejét a férfi nyújtott karjának csuklóján nyugtatva. Mosollyal az arcán. Igazából a forgó világ miatt kicsit jól is esik neki lefeküdni.*
- Valahogy így képzelem.
*Suttogja és egy ideig még nem mozdul, csak annyira, hogy kikösse a nyakába kötött selyemkendőt, Rorkir már amúgy is látta a sebhely egy részét, akkor mindegy is.*
- Később talán én is modellt ülök a legendákba illő rajztudásodhoz.
*Nevetgél halkan a saját kis viccén, aztán lassan mozdul. Vizet kell inni és előkészíteni az eszközöket. Ha ez sikerült, akkor az ágy mellé húzza a szoba berendezéséhez tartozó széket, abba ülve kezd neki a műnek.*
4773. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2021-07-26 10:38:20
Üzenet elküldve: 2021-07-26 10:38:20
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 387
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 387
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Úgy különösebben ő sem fél a szellemektől, csak van benne egy egészséges tartás az olyan dolgoktól, amikre nem teljesen lát rá. Bár a Sziritán faluban harcolnia is kellett néhány szellemmel, amikor a boszorkány megbabonázta, az elég kellemetlen volt, de végül sikerült győznie.*
-Sok hölgy gondolja így, főleg a városokban. De nem minden férfi hölgyeket akar magának. Tudod van akik... nőket akarnak, asszonyokat, nem finom hölgyeket.
*Talán ez a legjobb fogalmazás, s bízik benne, hogy még ha nem is tér ki rá konkrétan Kagaenae, érti hogy Rorkir mire gondol. Egyébként sem tűnik buta teremtésnek. A megjegyzésre csak becsukja szemeit, és felhúzza vállait, szinte érzi ő is, hogy nem kell komolyan vennie mindent, amit a másik mond. Nehéz ezt kiismerni valakinél, így alapvetően csak tippel bizonyos dolgokban. *
-Hát neked lehet, hogy zavarba ejtő lenne, nekem nem annyira. ~Mondjuk talán az összes többi férfitársamnak is az lenne, hmm.~ Lehet, hogy olyat is látnék, amiről te nem is tudsz!
*Veti oda tréfásan, hisz ki tudja mennyire ismeri magát vajon az úrnő, vagy mennyire ismerheti bárki önmagát?. Aztán kifejezetten örül neki, hogy jól érzi magát a másik, úgyhogy emiatt nem kell aggódnia. Átfut egy pillanatra az agyán a gondolat, hogy ha rosszul lenne, akkor neki kéne visszavinnie a Vashegyre, aztán abból semmi jó nem sülne ki a kapuban, az biztos. Szerencsere erre nem lesz szükség, legalábbis egyelőre. *
-Elesettnek mi? És beválik? Ravasz egy némber vagy te.
*Próbálja visszafogni a nevetését, de nem igazán sikerül neki. Bár jobban belegondolva abba, hogy mennyi rohadék férfi van a világon, nem is csodálkozik rajta, hogy sokan kihasználnának egy ilyen helyzetet. Persze az is árulkodó, amilyen jeleket küld neki az úrnő, s szépen lassan felépit valamit Rorkirban. *
-Azt megköszönném.
*Keresi a másik íriszeit közben, s hallgatja az instrukciókat. Ennél magasabb labdát, ahogy mondani szokás nem is adhat a neki a másik. Hagyja, ha ugyan tényleg segít neki, hogy engedjen ruhái szorításán, már azon a kevésen, ami van rajta. A közelségtől nem riad meg, sem attól, ha egyszer csak meztelenül találja magát. Szégyenkeznivalója nem igazán akad.*
-Van egy kis baj...
*Mondja halkan, miközben Kagaenaet fürkészi. *
-Félek nincs igazán meg, s talán rossz lesz az alkotás. Talán ha segítenél...
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Úgy különösebben ő sem fél a szellemektől, csak van benne egy egészséges tartás az olyan dolgoktól, amikre nem teljesen lát rá. Bár a Sziritán faluban harcolnia is kellett néhány szellemmel, amikor a boszorkány megbabonázta, az elég kellemetlen volt, de végül sikerült győznie.*
-Sok hölgy gondolja így, főleg a városokban. De nem minden férfi hölgyeket akar magának. Tudod van akik... nőket akarnak, asszonyokat, nem finom hölgyeket.
*Talán ez a legjobb fogalmazás, s bízik benne, hogy még ha nem is tér ki rá konkrétan Kagaenae, érti hogy Rorkir mire gondol. Egyébként sem tűnik buta teremtésnek. A megjegyzésre csak becsukja szemeit, és felhúzza vállait, szinte érzi ő is, hogy nem kell komolyan vennie mindent, amit a másik mond. Nehéz ezt kiismerni valakinél, így alapvetően csak tippel bizonyos dolgokban. *
-Hát neked lehet, hogy zavarba ejtő lenne, nekem nem annyira. ~Mondjuk talán az összes többi férfitársamnak is az lenne, hmm.~ Lehet, hogy olyat is látnék, amiről te nem is tudsz!
*Veti oda tréfásan, hisz ki tudja mennyire ismeri magát vajon az úrnő, vagy mennyire ismerheti bárki önmagát?. Aztán kifejezetten örül neki, hogy jól érzi magát a másik, úgyhogy emiatt nem kell aggódnia. Átfut egy pillanatra az agyán a gondolat, hogy ha rosszul lenne, akkor neki kéne visszavinnie a Vashegyre, aztán abból semmi jó nem sülne ki a kapuban, az biztos. Szerencsere erre nem lesz szükség, legalábbis egyelőre. *
-Elesettnek mi? És beválik? Ravasz egy némber vagy te.
*Próbálja visszafogni a nevetését, de nem igazán sikerül neki. Bár jobban belegondolva abba, hogy mennyi rohadék férfi van a világon, nem is csodálkozik rajta, hogy sokan kihasználnának egy ilyen helyzetet. Persze az is árulkodó, amilyen jeleket küld neki az úrnő, s szépen lassan felépit valamit Rorkirban. *
-Azt megköszönném.
*Keresi a másik íriszeit közben, s hallgatja az instrukciókat. Ennél magasabb labdát, ahogy mondani szokás nem is adhat a neki a másik. Hagyja, ha ugyan tényleg segít neki, hogy engedjen ruhái szorításán, már azon a kevésen, ami van rajta. A közelségtől nem riad meg, sem attól, ha egyszer csak meztelenül találja magát. Szégyenkeznivalója nem igazán akad.*
-Van egy kis baj...
*Mondja halkan, miközben Kagaenaet fürkészi. *
-Félek nincs igazán meg, s talán rossz lesz az alkotás. Talán ha segítenél...
4772. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2021-07-25 21:12:00
Üzenet elküldve: 2021-07-25 21:12:00
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 421
OOC üzenetek: 145
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 421
OOC üzenetek: 145
Játékstílus: Vakmerő
//Jobb később mint soha//
//Ysanee, Learon, Cale, Relael//
* A mélységit látszólag nem érdekli, hogy az elf figyelmen kívül hagyja a rendelését és a fizetést, és inkább maga intézi a dolgát. Még valamennyire tetszik is neki ez a makacs ragaszkodás. Mindenképp szimpatikusabb, mint Learon, aki egy pillanat alatt dobta el az elveit és egész életének berögződését, hogy egy asztalhoz üljön egy mélységivel. Persze ezen érzések nem látszódnak rajta, mert ezeket csak egy pillanat alatt futnak át az eszén, és már tova is illannak, nem úgy, mint a makacs hazudozás és behízelgés. Az említett férfira pillant, aki hozzá beszél, szavai látszólag nem ejtenek sebet a büszkeségén, sőt, még bólogat is hozzá. *
- Eleinte valóban így volt. Ügyetlen botladozás, mint egy betanított kisállat, akit megmosolyognak az arra járók, ez volt a szerepem igen sokáig, de sajnos ahogy mindenki, úgy én is szépen lassan cseperedtem. * Meséli tovább a történetet, eközben még Relaelhez is odafordul, hiszen az igaz történetet akár neki is elmondhatja, de nem erőlteti a társaságát, csak jelzi, hogy nem egyedül a mágushoz beszél, még ha főképp neki is szólnak a szavai. Igyekszik óvatosan bevonni a társalgásba a nőt, de semmiképp sem erőszakosan. *
- Szóval, olyan tizenhárom nyárral később talán, hogy már nem voltam elég aranyos, és a korábbi kedves, jópofa ügyetlenkedésem inkább kínos volt, persze az erszény is apadt ennek hála. Szóval ekkor úgy látta jónak ez a férfi, aki nevelt, hogy megtanít az alapokra. Ha kiállít az egyik utcába, a másikban meg ő szórakoztatja az arra járókat, akkor még ha nem is vagyok olyan tehetséges, akkor is többet keres, mintha egyedül tenné, ez volt a logikája. Persze nem gondolta egyikünk sem, hogy tehetségem lesz a dologhoz. De mint kiderült volt, nem is kicsi. * Fordul vissza a pásztormágus felé, ezután neki címezve a szavakat. *
- Egy idő után úgy láttuk jónak, hogy ő az egyik irányba megy, a másikba pedig én. Azóta nem láttam, nem is hallottam róla. Csak remélni tudom, hogy nem vitte el egy hideg tél, vagy egy rosszul sikerült éjszaka. Hiszen hiába használt ki, mégis neki köszönhetek mindent az életben. Viszont rosszul esik, hogy ki kell javítsam, de egy dologban téved az uraság. * Fogalmaz óvatosan, ahogy bele is kortyol a saját italába. *
- Artheniorban igen kedvelik az énekemet. Gyakran lépek fel a Pegazusban, a kocsmárossal is igen jó viszont ápolok. Van is egy házam a városban, bár elég elhagyatott, hiszen vándorénekesként hol itt, hol ott vagyok. * Nevet fel, azt nem teszi hozzá, hogy az épület Sárvárosban áll, és harc árán szerezte meg, papírok pedig nem kötik a nevéhez. *
- És örülök, hogy tetszik az ötletem. Már a cím is a számom van. Mesterhármas - pásztor, mágus, barát. Persze a költemény minden pontjába, mivel magáról szól kedves Learon, természetesen beleszólása van. Kérem ne tartsa vissza magát, és jelezze, hogyha nem tetszik. * Mosolyog a mélységi, és szeretné tovább puhítani a fickót, de az elf félbeszakítja őket. Érdeklődve pillant oda, nem számított rá, hogy a nő felhívná magához, bár nem is igazán érzi magáénak az invitálást. Viszont Ysanee úgy tűnik, hogy a meghívottak között van, és ennek igazán örül, mert nem szeretné, ha miatta veszítene barátokat a tolvajlány. *
- Nos, én semmiképp sem szeretnék sehol sem alkalmatlankodni. * Hazudja Learonnak, majd Relael felé fordul. *
- Viszont a meghívás, amennyiben nekem is szól, úgy mérhetetlenül lekötelez, és megtisztel. * Hajt fejet a nő felé, még ha nem is nála fognak kikötni, akkor se lehetett könnyű kimondani a szavakat, amivel egy mélységit hív haza. Ez pedig felettébb gyanús a mélységi számára, de épp ezért valamiért tetszik is neki. *
//Ysanee, Learon, Cale, Relael//
* A mélységit látszólag nem érdekli, hogy az elf figyelmen kívül hagyja a rendelését és a fizetést, és inkább maga intézi a dolgát. Még valamennyire tetszik is neki ez a makacs ragaszkodás. Mindenképp szimpatikusabb, mint Learon, aki egy pillanat alatt dobta el az elveit és egész életének berögződését, hogy egy asztalhoz üljön egy mélységivel. Persze ezen érzések nem látszódnak rajta, mert ezeket csak egy pillanat alatt futnak át az eszén, és már tova is illannak, nem úgy, mint a makacs hazudozás és behízelgés. Az említett férfira pillant, aki hozzá beszél, szavai látszólag nem ejtenek sebet a büszkeségén, sőt, még bólogat is hozzá. *
- Eleinte valóban így volt. Ügyetlen botladozás, mint egy betanított kisállat, akit megmosolyognak az arra járók, ez volt a szerepem igen sokáig, de sajnos ahogy mindenki, úgy én is szépen lassan cseperedtem. * Meséli tovább a történetet, eközben még Relaelhez is odafordul, hiszen az igaz történetet akár neki is elmondhatja, de nem erőlteti a társaságát, csak jelzi, hogy nem egyedül a mágushoz beszél, még ha főképp neki is szólnak a szavai. Igyekszik óvatosan bevonni a társalgásba a nőt, de semmiképp sem erőszakosan. *
- Szóval, olyan tizenhárom nyárral később talán, hogy már nem voltam elég aranyos, és a korábbi kedves, jópofa ügyetlenkedésem inkább kínos volt, persze az erszény is apadt ennek hála. Szóval ekkor úgy látta jónak ez a férfi, aki nevelt, hogy megtanít az alapokra. Ha kiállít az egyik utcába, a másikban meg ő szórakoztatja az arra járókat, akkor még ha nem is vagyok olyan tehetséges, akkor is többet keres, mintha egyedül tenné, ez volt a logikája. Persze nem gondolta egyikünk sem, hogy tehetségem lesz a dologhoz. De mint kiderült volt, nem is kicsi. * Fordul vissza a pásztormágus felé, ezután neki címezve a szavakat. *
- Egy idő után úgy láttuk jónak, hogy ő az egyik irányba megy, a másikba pedig én. Azóta nem láttam, nem is hallottam róla. Csak remélni tudom, hogy nem vitte el egy hideg tél, vagy egy rosszul sikerült éjszaka. Hiszen hiába használt ki, mégis neki köszönhetek mindent az életben. Viszont rosszul esik, hogy ki kell javítsam, de egy dologban téved az uraság. * Fogalmaz óvatosan, ahogy bele is kortyol a saját italába. *
- Artheniorban igen kedvelik az énekemet. Gyakran lépek fel a Pegazusban, a kocsmárossal is igen jó viszont ápolok. Van is egy házam a városban, bár elég elhagyatott, hiszen vándorénekesként hol itt, hol ott vagyok. * Nevet fel, azt nem teszi hozzá, hogy az épület Sárvárosban áll, és harc árán szerezte meg, papírok pedig nem kötik a nevéhez. *
- És örülök, hogy tetszik az ötletem. Már a cím is a számom van. Mesterhármas - pásztor, mágus, barát. Persze a költemény minden pontjába, mivel magáról szól kedves Learon, természetesen beleszólása van. Kérem ne tartsa vissza magát, és jelezze, hogyha nem tetszik. * Mosolyog a mélységi, és szeretné tovább puhítani a fickót, de az elf félbeszakítja őket. Érdeklődve pillant oda, nem számított rá, hogy a nő felhívná magához, bár nem is igazán érzi magáénak az invitálást. Viszont Ysanee úgy tűnik, hogy a meghívottak között van, és ennek igazán örül, mert nem szeretné, ha miatta veszítene barátokat a tolvajlány. *
- Nos, én semmiképp sem szeretnék sehol sem alkalmatlankodni. * Hazudja Learonnak, majd Relael felé fordul. *
- Viszont a meghívás, amennyiben nekem is szól, úgy mérhetetlenül lekötelez, és megtisztel. * Hajt fejet a nő felé, még ha nem is nála fognak kikötni, akkor se lehetett könnyű kimondani a szavakat, amivel egy mélységit hív haza. Ez pedig felettébb gyanús a mélységi számára, de épp ezért valamiért tetszik is neki. *
4771. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2021-07-25 21:04:43
Üzenet elküldve: 2021-07-25 21:04:43
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
- Nem félek a szellemektől. Yagnarétól sem.
*Felemeli kicsit a karját, oda is pillant a tharg rúnára, ami alkarja bőrébe van vésve. Mint minden thargnak. Vagyis mint minden régi thargnak. Amúgy tényleg nem fél a szellemektől, csak rendkívül bosszantónak találja őket. Különösen anyját és a bús képű Jorykot.*
- Én úgy gondolom, hogy a hölgyek bőre legyen hófehér és hibátlan.
*Az részletkérdés, hogy minél több időt tölt thargföldön, annál messzebbre kerül a "hölgy" klasszikus fogalmától, de hibátlan bőrt tényleg szeretne. Meg fehéret, merthogy a nap kicsit lebarnította a bőrét, anyja agyvérzés közeli állapotban sikálta volna az arcát citrommal, ha ilyen árnyalatú lett volna az arcbőre. Aenae persze nem folyamodna ilyen drasztikus módszerekhez, de régóta játszik egy széleskarimájú kalap beszerzésének gondolatával.*
- Mindjárt gondoltam.
*Anyjának számtalan frázisa volt arról, hogy minden férfi egyforma, mind disznó és mind csak "azt" akarja. Ezen a gondolatmeneten elindulva egyértelmű, hogy Rorkir is csak dörgölőzni akar és birkózni. Aenae persze örökké vitatkozott anyja ezen állításával, hiszen az is egyértelmű, hogy anyja nem ismert minden férfit, hogy ezen állításai teljességgel bizonyítottak legyenek.*
- Az jó, nem is kell, hogy beleláss. Zavarba ejtő lenne, ha belelátnál.
*Kacsint egyet, mintha megannyi pajkos kis gondolat lenne most a kobakjában. Amúgy nem egy kacsintgatós fajta, de Kagan ökle vihogást és kacsintást is eredményez. Talán kicsit többet ivott, mint amennyit szokott, viszont többet is evett, szóval tökéletesen jól van. Mármint akkor, ha nem kell egyenes vonalú, egyenletes mozgást végezni, mert az sajnos nem menne. De szerencsére itt van neki Rorkir, aki szilárd - vagy szilárdabb - támasza lehet.*
- Tökéletesen, köszönöm kérdésed.
*Válaszolja egy pillanatnyi hezitálás után. A határán lehet annak, amikor még pont jól van, eggyel több korty valószínűleg billentene ezen, akkor már rosszul lenne.
Felkönyököl maga mögött, topázsárga pillantása újra végigfut a férfin, miközben egyik alkarja megemelkedik, ujjai végeivel megsimítja a saját kulcscsontját.*
- Persze. Általában így csinálom. Elesettnek tettem magam.
*Mivel azonban Rorkir kijelenti, hogy nem akar visszaélni a helyzettel, ezért lebiggyeszti a száját, szomorúságot mímelve. Rorkir kérdésére egy pár percig némán nézi a másikat, mert igazából ennyire nem gondolta végig a dolgot.*
- Hmm.
*Sajnos ez az a pillanat, mikor muszáj felállni az ágyról, de a Rorkirig vezető pár lépést könnyű szerrel meg tudja tenni. Viszont gyorsan tovább is lép, csak keze simít végig a férfi mellkasán, innia kell egy pohár vizet.*
- Azt hiszem, hogy először is le kell vetkőznöd. Ha szeretnéd, akkor segítek. Aztán elheveredsz ott az ágyon. Nem is tudom...
*Már a férfi előtt áll, aki mivel sokkal magasabb nála, így igencsak fel kell emelje a fejét.*
- Olyan elégedetten. Azzal az érzéssel, mikor éppen egy gyönyörű nővel szeretkeztél, kielégült vagy, kicsit bele is szerettél, persze nem komolyan, csak úgy alkalmilag. Megvan ez az érzés?
*Míg beszél addig ujjai elindulnak Rorkir vállára, ő tényleg kész kisegíteni a férfit a ruhájából.*
- Nem félek a szellemektől. Yagnarétól sem.
*Felemeli kicsit a karját, oda is pillant a tharg rúnára, ami alkarja bőrébe van vésve. Mint minden thargnak. Vagyis mint minden régi thargnak. Amúgy tényleg nem fél a szellemektől, csak rendkívül bosszantónak találja őket. Különösen anyját és a bús képű Jorykot.*
- Én úgy gondolom, hogy a hölgyek bőre legyen hófehér és hibátlan.
*Az részletkérdés, hogy minél több időt tölt thargföldön, annál messzebbre kerül a "hölgy" klasszikus fogalmától, de hibátlan bőrt tényleg szeretne. Meg fehéret, merthogy a nap kicsit lebarnította a bőrét, anyja agyvérzés közeli állapotban sikálta volna az arcát citrommal, ha ilyen árnyalatú lett volna az arcbőre. Aenae persze nem folyamodna ilyen drasztikus módszerekhez, de régóta játszik egy széleskarimájú kalap beszerzésének gondolatával.*
- Mindjárt gondoltam.
*Anyjának számtalan frázisa volt arról, hogy minden férfi egyforma, mind disznó és mind csak "azt" akarja. Ezen a gondolatmeneten elindulva egyértelmű, hogy Rorkir is csak dörgölőzni akar és birkózni. Aenae persze örökké vitatkozott anyja ezen állításával, hiszen az is egyértelmű, hogy anyja nem ismert minden férfit, hogy ezen állításai teljességgel bizonyítottak legyenek.*
- Az jó, nem is kell, hogy beleláss. Zavarba ejtő lenne, ha belelátnál.
*Kacsint egyet, mintha megannyi pajkos kis gondolat lenne most a kobakjában. Amúgy nem egy kacsintgatós fajta, de Kagan ökle vihogást és kacsintást is eredményez. Talán kicsit többet ivott, mint amennyit szokott, viszont többet is evett, szóval tökéletesen jól van. Mármint akkor, ha nem kell egyenes vonalú, egyenletes mozgást végezni, mert az sajnos nem menne. De szerencsére itt van neki Rorkir, aki szilárd - vagy szilárdabb - támasza lehet.*
- Tökéletesen, köszönöm kérdésed.
*Válaszolja egy pillanatnyi hezitálás után. A határán lehet annak, amikor még pont jól van, eggyel több korty valószínűleg billentene ezen, akkor már rosszul lenne.
Felkönyököl maga mögött, topázsárga pillantása újra végigfut a férfin, miközben egyik alkarja megemelkedik, ujjai végeivel megsimítja a saját kulcscsontját.*
- Persze. Általában így csinálom. Elesettnek tettem magam.
*Mivel azonban Rorkir kijelenti, hogy nem akar visszaélni a helyzettel, ezért lebiggyeszti a száját, szomorúságot mímelve. Rorkir kérdésére egy pár percig némán nézi a másikat, mert igazából ennyire nem gondolta végig a dolgot.*
- Hmm.
*Sajnos ez az a pillanat, mikor muszáj felállni az ágyról, de a Rorkirig vezető pár lépést könnyű szerrel meg tudja tenni. Viszont gyorsan tovább is lép, csak keze simít végig a férfi mellkasán, innia kell egy pohár vizet.*
- Azt hiszem, hogy először is le kell vetkőznöd. Ha szeretnéd, akkor segítek. Aztán elheveredsz ott az ágyon. Nem is tudom...
*Már a férfi előtt áll, aki mivel sokkal magasabb nála, így igencsak fel kell emelje a fejét.*
- Olyan elégedetten. Azzal az érzéssel, mikor éppen egy gyönyörű nővel szeretkeztél, kielégült vagy, kicsit bele is szerettél, persze nem komolyan, csak úgy alkalmilag. Megvan ez az érzés?
*Míg beszél addig ujjai elindulnak Rorkir vállára, ő tényleg kész kisegíteni a férfit a ruhájából.*
4770. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2021-07-25 19:17:18
Üzenet elküldve: 2021-07-25 19:17:18
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 387
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 387
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
~Ezek a gonosz istenek... Csak kerüljön a szemem elé, aztán meglátjuk egy pallossal a fejében is olyan nagy lesz-e. ~
*Némi harag vegyül a vággyal, hogy szembenézhessen ezzel a lénnyel, s talán igazán méltó ellenfélre akadna. Talán meg is kereshetné magának, ha egyszer elszalabdul innen. Azt nem tudja, hogy Kagaenae komolyan gondolja-e, hogy örülne Yagnar szellemének, de igazából mindkét eshetőséget el tudja képzelni. *
-Nem félsz, hogy kísérteni fog a szelleme?
*Veti fel a dolgot, bár inkább csak poénnak szánja. Igazából még sosem kísértette senki őt magát, legfeljebb rémálmaiban. A sértetlen szívre kedvesen mosolyog a lányra, és igazán örül neki, hogy így érzi. Talán csak még túl fiatal, vagy nem teljesen őszinte ezzel kapcsolatban, de nincs is ezzel baj alapvetően. *
-Ez a te véleményed, vagy mondta is ezt esetleg valaki már neked?
*Rorkir szemében mindenkeppem úgy van, ahogy, mondta. Vonzó az, ha valakin vannak sebhelyek.*
-Akkor most lebuktam, mi?
*Azért azt az örömöt nem adja meg, hogy hangosan ki is mondja a szavakat, arról nem is beszélve, hogy természetesen az ő nyakán lenne az elméleti kés, hisz úgy tudná megmutatni, hogy miket is lehet tenni egy ilyen helyzetben. De ezt feleslegesnek érzi firtatni. *
-A fene tudja, meg sem próbálok belelátni egy nő fejébe.
*Kozben pedig finoman odakacsint a másikra, persze azért van némi sejtése erről-arról, de így mégis érdekesebbnek hat a beszélgetés. Felkíséri a szobába az asztaltársát, vagyis a volt asztaltársát. Látja, hogy közben még felrendel a szobába némi italt. Ő ugyan még bírna inni, de az úrnőn nem ezt látja. A másik oldalról nézve viszont nem tisztje megmondani neki hogy mennyit igyon és mennyit ne. Sőt, talán semmit sem tisztje megmondania neki. A sörnek azért örül, jobb szereti mint a jó bort, bár nincs ellenére az sem. Ahogy felérnek természetesen kinyitja az ajtót, hogy maga előtt beengedhesse a másikat. Aztán pedig látja, hogy kidől az ágyon. *
-Jól vagy?
*Jól megnézi magának a szobát, eddig csak inni járt itt, a szobákat még nem látta, de egész pofásnak tűnik. Főleg, hogy általában a szabad ég alatt alszik, égő tűznél. *
-Vagy így akarsz elcsábítani? Nem fogom kihasználni a helyzetet, ne is álmodj róla.
*Halkan kuncog a dolgon, ahogy az ablakból néz kifelé, s elvágyódik a távolba. Kicsit ki is megy a fejéből a meztelen rajz apropója. Sokkal inkább az jár a fejében, hogy vajon ha tényleg eljön Artheniorból az az őrség, akkor mi lesz a sorsa? ~Vajon el akarnak majd menni a kikötőbe felkeresni azokat a Csibéket is? Talán ők nagyobb kihívást jelentenének, mint az a boszorkány a faluban. ~ Abban sem teljesen biztos, hogy az úrnőnek pontosan mik a céljai, vagy vannak-e egyáltalán céljai. Vajon szeretné-e, hogy Rorkir tartsa magát ahhoz a meséhez, amit kitalált, vagy ez már nem lesz olyan fontos? Talán idővel kiderül, talán nem. Az is lehet, hogy majd megkéri őt valami ilyesmire. *
-Na és hogy szeretnéd ezt a... Rajzot?
*Reméli, hogy nem várja, hogy valami furcsa pózokat vegyen fel a mű elkészültéig, és elég lesz csak leülnie, vagy álnnia, esetleg feküdni egy kényelmes helyen. *
~Ezek a gonosz istenek... Csak kerüljön a szemem elé, aztán meglátjuk egy pallossal a fejében is olyan nagy lesz-e. ~
*Némi harag vegyül a vággyal, hogy szembenézhessen ezzel a lénnyel, s talán igazán méltó ellenfélre akadna. Talán meg is kereshetné magának, ha egyszer elszalabdul innen. Azt nem tudja, hogy Kagaenae komolyan gondolja-e, hogy örülne Yagnar szellemének, de igazából mindkét eshetőséget el tudja képzelni. *
-Nem félsz, hogy kísérteni fog a szelleme?
*Veti fel a dolgot, bár inkább csak poénnak szánja. Igazából még sosem kísértette senki őt magát, legfeljebb rémálmaiban. A sértetlen szívre kedvesen mosolyog a lányra, és igazán örül neki, hogy így érzi. Talán csak még túl fiatal, vagy nem teljesen őszinte ezzel kapcsolatban, de nincs is ezzel baj alapvetően. *
-Ez a te véleményed, vagy mondta is ezt esetleg valaki már neked?
*Rorkir szemében mindenkeppem úgy van, ahogy, mondta. Vonzó az, ha valakin vannak sebhelyek.*
-Akkor most lebuktam, mi?
*Azért azt az örömöt nem adja meg, hogy hangosan ki is mondja a szavakat, arról nem is beszélve, hogy természetesen az ő nyakán lenne az elméleti kés, hisz úgy tudná megmutatni, hogy miket is lehet tenni egy ilyen helyzetben. De ezt feleslegesnek érzi firtatni. *
-A fene tudja, meg sem próbálok belelátni egy nő fejébe.
*Kozben pedig finoman odakacsint a másikra, persze azért van némi sejtése erről-arról, de így mégis érdekesebbnek hat a beszélgetés. Felkíséri a szobába az asztaltársát, vagyis a volt asztaltársát. Látja, hogy közben még felrendel a szobába némi italt. Ő ugyan még bírna inni, de az úrnőn nem ezt látja. A másik oldalról nézve viszont nem tisztje megmondani neki hogy mennyit igyon és mennyit ne. Sőt, talán semmit sem tisztje megmondania neki. A sörnek azért örül, jobb szereti mint a jó bort, bár nincs ellenére az sem. Ahogy felérnek természetesen kinyitja az ajtót, hogy maga előtt beengedhesse a másikat. Aztán pedig látja, hogy kidől az ágyon. *
-Jól vagy?
*Jól megnézi magának a szobát, eddig csak inni járt itt, a szobákat még nem látta, de egész pofásnak tűnik. Főleg, hogy általában a szabad ég alatt alszik, égő tűznél. *
-Vagy így akarsz elcsábítani? Nem fogom kihasználni a helyzetet, ne is álmodj róla.
*Halkan kuncog a dolgon, ahogy az ablakból néz kifelé, s elvágyódik a távolba. Kicsit ki is megy a fejéből a meztelen rajz apropója. Sokkal inkább az jár a fejében, hogy vajon ha tényleg eljön Artheniorból az az őrség, akkor mi lesz a sorsa? ~Vajon el akarnak majd menni a kikötőbe felkeresni azokat a Csibéket is? Talán ők nagyobb kihívást jelentenének, mint az a boszorkány a faluban. ~ Abban sem teljesen biztos, hogy az úrnőnek pontosan mik a céljai, vagy vannak-e egyáltalán céljai. Vajon szeretné-e, hogy Rorkir tartsa magát ahhoz a meséhez, amit kitalált, vagy ez már nem lesz olyan fontos? Talán idővel kiderül, talán nem. Az is lehet, hogy majd megkéri őt valami ilyesmire. *
-Na és hogy szeretnéd ezt a... Rajzot?
*Reméli, hogy nem várja, hogy valami furcsa pózokat vegyen fel a mű elkészültéig, és elég lesz csak leülnie, vagy álnnia, esetleg feküdni egy kényelmes helyen. *
4769. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2021-07-25 09:49:25
Üzenet elküldve: 2021-07-25 09:49:25
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Bólint, valóban gonosz istenség, bár neki nincsen vele közvetlenül semmiféle tapasztalata. Az élőholt háborúról természetesen tud, hiszen az ő életében is éppen olyan fordulópont volt, mint másokéban. Azt is tudja, hogy Nirs ehhez az istenhez fohászkodik. Alapvetően nem érdekli mások hite - amíg nem isszák csecsemők vérét -, azonban ez egy ütőkártya volt a kezében, amit a megfelelő pillanatban ki is tudott játszani. Kicsit szégyelli ugyan magát a dolog miatt, de az idő múlásával egyre kevésbé.*
- Remélem is, hogy belészállt a szelleme.
*A megjegyzést szarkasztikusnak szánja, de Rorkir nem ismerheti annyira, hogy feltűnjön neki ez az egészen apró változás Aenae hangjában. Bár egy pillanatra elgondolkodik, hogy tán nem is ördögvigyorral kéne próbálkozzon, hanem a fokossal? Már nem az elszívásával, hanem a forgatásával. Mondjuk ha tényleg megtanulná a kezében forgatni, az nem lenne rossz. Nem harcolni vele, csak forgatni, természetesen egy nagyon-nagyon csúnya nézéssel.*
- Tudod Rorkir, a vérgőzös klánból, a hegyen túlról, messzi északról. Az én szívem eddig is tökéletesen rendben volt. Meg egészben.
*Ez nagyjából igaz is. Mert a múlt dolgain így utóbb már kár siránkozni. Mármint ha nem lenne nehéz a feje, akkor talán siránkozna, de akkor sem azon, hogy a szép szerelmek elmúltak - vagy tán sosem voltak -, hanem azon, hogy ő mennyire rosszul bánt másokkal.*
- Ühüm. Vonzó. Férfiakon.
*Az alkarján a tharg hegtetoválás nem zavarja, bár általában azt is eltakarja a ruhája, de az mégis olyan ami önszántából kerül az ember bőrére. Arra viszont senki nem vágyik, hogy elhurcolják, miközben tőrt szorítanak a torkához.*
- Nyugodtan kimondhatod, hogy szívesen dörgölőznél hozzám hátulról, meg birkóznál velem.
*Mert ugye ahhoz, hogy tőrt szorítsunk valaki torkának, ahhoz igen közel kell állni, a szabadulási kísérletek pedig birkózással járnak. Aenae esetében mondjuk nem nagyon, mivel a jelentős fizikai fölénnyel nem tud mit kezdeni, ezért is igyekszik mindig kartávolságon kívül maradni. Most persze nem gondol ilyesmire, csak vihog. Ha Kagan ökle nem sújtott volna le rá elemi erővel, akkor a tekintélyén aggódna. Bár végül is, hol van az megírva, hogy a hely teljhatalmú úrnője ne engedhetné ki a fáradt gőzt, hovatovább ne vihetne szobára bárkit?*
- Vajon miért itattalak, ha nem azért, hogy szobára vigyelek?
*Szinte kacér mosollyal méri végig ismét a férfit. Kedve van még inni. Kér még egy kancsó Hegyi forrásvízet, amiért 20aranyat fizet.
Az üveg Ribizliborért pedig további 100 aranyat számol le. Rorkirra néz és kér még egy korsó Tharg házi sört a férfinak, 9 aranyért. . Ezeket felviteti a szobába, ő képtelen lenne fogni, Rorkir keze meg mindjárt teli lesz ővele. Vihog. Amúgy kamaszlány módjára. Főleg arra a gondolatra, hogy vajon Rorkir rávehető lenne arra, amire Cha'yss sosem: a táncolva vetkőzésre? Bár abban is van potenciál, hogy segítsen neki levenni a ruháit. Egyébként erősen kell kapaszkodjon a karjába, hogy lábon tudjon maradni, a rendelt italok előbb fel is érnek, mint ők.
Bár kicsit tán szeretné megőrizni a tekintélyét, de egy picit le kell feküdnie, hogy ne forogjon annyira a világ. Odafent leül az ágy szélére, egy pillanattal később pedig szétvetett karokkal dől hátra. Tulajdonképpen jól érzi magát, kellemes bizsergés van az ujjaiban. Amellett, hogy a világ forog.*
*Bólint, valóban gonosz istenség, bár neki nincsen vele közvetlenül semmiféle tapasztalata. Az élőholt háborúról természetesen tud, hiszen az ő életében is éppen olyan fordulópont volt, mint másokéban. Azt is tudja, hogy Nirs ehhez az istenhez fohászkodik. Alapvetően nem érdekli mások hite - amíg nem isszák csecsemők vérét -, azonban ez egy ütőkártya volt a kezében, amit a megfelelő pillanatban ki is tudott játszani. Kicsit szégyelli ugyan magát a dolog miatt, de az idő múlásával egyre kevésbé.*
- Remélem is, hogy belészállt a szelleme.
*A megjegyzést szarkasztikusnak szánja, de Rorkir nem ismerheti annyira, hogy feltűnjön neki ez az egészen apró változás Aenae hangjában. Bár egy pillanatra elgondolkodik, hogy tán nem is ördögvigyorral kéne próbálkozzon, hanem a fokossal? Már nem az elszívásával, hanem a forgatásával. Mondjuk ha tényleg megtanulná a kezében forgatni, az nem lenne rossz. Nem harcolni vele, csak forgatni, természetesen egy nagyon-nagyon csúnya nézéssel.*
- Tudod Rorkir, a vérgőzös klánból, a hegyen túlról, messzi északról. Az én szívem eddig is tökéletesen rendben volt. Meg egészben.
*Ez nagyjából igaz is. Mert a múlt dolgain így utóbb már kár siránkozni. Mármint ha nem lenne nehéz a feje, akkor talán siránkozna, de akkor sem azon, hogy a szép szerelmek elmúltak - vagy tán sosem voltak -, hanem azon, hogy ő mennyire rosszul bánt másokkal.*
- Ühüm. Vonzó. Férfiakon.
*Az alkarján a tharg hegtetoválás nem zavarja, bár általában azt is eltakarja a ruhája, de az mégis olyan ami önszántából kerül az ember bőrére. Arra viszont senki nem vágyik, hogy elhurcolják, miközben tőrt szorítanak a torkához.*
- Nyugodtan kimondhatod, hogy szívesen dörgölőznél hozzám hátulról, meg birkóznál velem.
*Mert ugye ahhoz, hogy tőrt szorítsunk valaki torkának, ahhoz igen közel kell állni, a szabadulási kísérletek pedig birkózással járnak. Aenae esetében mondjuk nem nagyon, mivel a jelentős fizikai fölénnyel nem tud mit kezdeni, ezért is igyekszik mindig kartávolságon kívül maradni. Most persze nem gondol ilyesmire, csak vihog. Ha Kagan ökle nem sújtott volna le rá elemi erővel, akkor a tekintélyén aggódna. Bár végül is, hol van az megírva, hogy a hely teljhatalmú úrnője ne engedhetné ki a fáradt gőzt, hovatovább ne vihetne szobára bárkit?*
- Vajon miért itattalak, ha nem azért, hogy szobára vigyelek?
*Szinte kacér mosollyal méri végig ismét a férfit. Kedve van még inni. Kér még egy kancsó Hegyi forrásvízet, amiért 20aranyat fizet.
Az üveg Ribizliborért pedig további 100 aranyat számol le. Rorkirra néz és kér még egy korsó Tharg házi sört a férfinak, 9 aranyért. . Ezeket felviteti a szobába, ő képtelen lenne fogni, Rorkir keze meg mindjárt teli lesz ővele. Vihog. Amúgy kamaszlány módjára. Főleg arra a gondolatra, hogy vajon Rorkir rávehető lenne arra, amire Cha'yss sosem: a táncolva vetkőzésre? Bár abban is van potenciál, hogy segítsen neki levenni a ruháit. Egyébként erősen kell kapaszkodjon a karjába, hogy lábon tudjon maradni, a rendelt italok előbb fel is érnek, mint ők. Bár kicsit tán szeretné megőrizni a tekintélyét, de egy picit le kell feküdnie, hogy ne forogjon annyira a világ. Odafent leül az ágy szélére, egy pillanattal később pedig szétvetett karokkal dől hátra. Tulajdonképpen jól érzi magát, kellemes bizsergés van az ujjaiban. Amellett, hogy a világ forog.*
4768. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2021-07-25 00:22:59
Üzenet elküldve: 2021-07-25 00:22:59
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 387
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 387
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Rorkir figyelmesen hallgatja a választ, és igyekszik tanulni belőle amennyit csak tud. Talán tényleg kedves lehet alapvetően Kagaenae, hogy így magyaráz dolgokat a férfinak, meglehet olyan dolgok ezek, melyek az itt élőknek, sőt akár majdhogynem mindenkinek egyértelműek.*
-Tehát gonosz istenség.
*Bár nyilván ezt nem volt nehéz kitalálnia a csecsemővér említése kapcsán. Alapvetően nem is szól közbe, inkább csak egyre izgatottabban figyel. Lehet, hogy nem ő a legélesebb kés a fiókban, de azért azt ó is látja, hogy ez nem érinti túl kellemesen az úrnőt, bizonyosan nehéz időszak volt. Mindazonáltal, még ha külön nem is kérdez rá egy-egy dologra, hogy ne idézzen fel felesleges emlékeket az asztaltársában, szemében szinte izzik a tűz ezeket a számára fenséges kalandokat hallva. Hisz ha tényleg mindenféle rémségws szörnyek járták a falvakat, és komplett élőholt háború volt, az csak igazán a Rorkir fajta harcosnak való kihívás. Sajnálja is, hogy nem volt ott, de nem mondja ki hangosan, csak csendben hallgat, s néha bólint, ezzel is jelezve hogy figyel. *
-Akkor végül is ő pont beleillett a skatulyába, amit nemrég említettél. Saját bőrén tapasztalhatta meg, hogy mekkorát tévedett.
*Bár talán ilyen szempontból érthető is, hogy alapvetően azt hiszi az úrnő, hogy az emberek általában gyávának és erőtlennek hiszik, hogyha gyakran ilyeneket él át. *
-Valóban megtartottad? Ez igazán nemes gesztus. Így, ha máshogy nem is az emléke megmarad a fegyver által, talán a szelleme is belészálhatott.
*Közben pedig hevesen bólogat, s igazán büszke is magára, hogy gyermekként megtanulta ezeket a dolgokat a sámántól. *
-Hmm.
*Hümment egy nagyot a szív sebeit illetően, majd kiissza az utolsó kortyokat is a söréből, majd fejjel lefelé fordítja a korsót. *
-Akkor a mi szívünk most igazán teljes lehet, höhö.
*Hisz amennyit hirtelen magukba töltöttek, az összes sebük helyrejöhetett. De ha nem is, talán egy kicsit mindketten ki tudnak engedni, és elfelejteni a gonosz hétköznapok nyomasztó súlyát. *
-Igazad lehet, azt hiszem. Most már igazán kíváncsivá tettél.
*Először furcsán vette a dolgot, de egyre kíváncsibb, hogy vajon mi lesz a végeredmény. *
-Tudod... Egész vonzó, a sebhely. Ha szeretnéd segíthetek, hogy mit tehetsz, ha esetleg hasonló helyzetbe kerülnél.
*Gáláns felajánlás a fogvatartójának, másrészről egy aprócska, fiatal leánynak segíthetne, hogy ebben a mocskos világban jogy védje meg magát. *
-Mária szobára viszel?
*Nevet fel ismét a komikus helyzeten. *
-Végül is előbb meghívtál enni, és itattál is, szóval egy rossz szavam nem lehet.
*Reméli hogy kicsit tudja oldani az esetleges feszültséget, ami a rossz emlékek miatt törhetett Kagaenaera. Ő maga is feláll, s bár érzi az italt a fejében, hamarabb vágná fel az ereit, minthogy gyengének mutassa magát, így még ha külön erőfeszítésébe is kerül, akkor is a helyzethez mérten igyekszik a legstabilabban mozogni. Gyorsan odalép a másik mellé, mert látja, hogy ő kicsit ingatagabb. Úgy áll, hogy Kagaenae belé tudjon kapaszkodni, a vállába, a karjába, serekéra, vagy bárhová ahová csak szeretne. Ha pedig így tesz, érezheti hogy a ránehezedő súlyt mintha meg sem érezné, szilárd támasza lehet a lépcsőig, de akár a szobáig is. *
*Rorkir figyelmesen hallgatja a választ, és igyekszik tanulni belőle amennyit csak tud. Talán tényleg kedves lehet alapvetően Kagaenae, hogy így magyaráz dolgokat a férfinak, meglehet olyan dolgok ezek, melyek az itt élőknek, sőt akár majdhogynem mindenkinek egyértelműek.*
-Tehát gonosz istenség.
*Bár nyilván ezt nem volt nehéz kitalálnia a csecsemővér említése kapcsán. Alapvetően nem is szól közbe, inkább csak egyre izgatottabban figyel. Lehet, hogy nem ő a legélesebb kés a fiókban, de azért azt ó is látja, hogy ez nem érinti túl kellemesen az úrnőt, bizonyosan nehéz időszak volt. Mindazonáltal, még ha külön nem is kérdez rá egy-egy dologra, hogy ne idézzen fel felesleges emlékeket az asztaltársában, szemében szinte izzik a tűz ezeket a számára fenséges kalandokat hallva. Hisz ha tényleg mindenféle rémségws szörnyek járták a falvakat, és komplett élőholt háború volt, az csak igazán a Rorkir fajta harcosnak való kihívás. Sajnálja is, hogy nem volt ott, de nem mondja ki hangosan, csak csendben hallgat, s néha bólint, ezzel is jelezve hogy figyel. *
-Akkor végül is ő pont beleillett a skatulyába, amit nemrég említettél. Saját bőrén tapasztalhatta meg, hogy mekkorát tévedett.
*Bár talán ilyen szempontból érthető is, hogy alapvetően azt hiszi az úrnő, hogy az emberek általában gyávának és erőtlennek hiszik, hogyha gyakran ilyeneket él át. *
-Valóban megtartottad? Ez igazán nemes gesztus. Így, ha máshogy nem is az emléke megmarad a fegyver által, talán a szelleme is belészálhatott.
*Közben pedig hevesen bólogat, s igazán büszke is magára, hogy gyermekként megtanulta ezeket a dolgokat a sámántól. *
-Hmm.
*Hümment egy nagyot a szív sebeit illetően, majd kiissza az utolsó kortyokat is a söréből, majd fejjel lefelé fordítja a korsót. *
-Akkor a mi szívünk most igazán teljes lehet, höhö.
*Hisz amennyit hirtelen magukba töltöttek, az összes sebük helyrejöhetett. De ha nem is, talán egy kicsit mindketten ki tudnak engedni, és elfelejteni a gonosz hétköznapok nyomasztó súlyát. *
-Igazad lehet, azt hiszem. Most már igazán kíváncsivá tettél.
*Először furcsán vette a dolgot, de egyre kíváncsibb, hogy vajon mi lesz a végeredmény. *
-Tudod... Egész vonzó, a sebhely. Ha szeretnéd segíthetek, hogy mit tehetsz, ha esetleg hasonló helyzetbe kerülnél.
*Gáláns felajánlás a fogvatartójának, másrészről egy aprócska, fiatal leánynak segíthetne, hogy ebben a mocskos világban jogy védje meg magát. *
-Mária szobára viszel?
*Nevet fel ismét a komikus helyzeten. *
-Végül is előbb meghívtál enni, és itattál is, szóval egy rossz szavam nem lehet.
*Reméli hogy kicsit tudja oldani az esetleges feszültséget, ami a rossz emlékek miatt törhetett Kagaenaera. Ő maga is feláll, s bár érzi az italt a fejében, hamarabb vágná fel az ereit, minthogy gyengének mutassa magát, így még ha külön erőfeszítésébe is kerül, akkor is a helyzethez mérten igyekszik a legstabilabban mozogni. Gyorsan odalép a másik mellé, mert látja, hogy ő kicsit ingatagabb. Úgy áll, hogy Kagaenae belé tudjon kapaszkodni, a vállába, a karjába, serekéra, vagy bárhová ahová csak szeretne. Ha pedig így tesz, érezheti hogy a ránehezedő súlyt mintha meg sem érezné, szilárd támasza lehet a lépcsőig, de akár a szobáig is. *
4767. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2021-07-24 22:26:19
Üzenet elküldve: 2021-07-24 22:26:19
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
- Gonosz istenség. Apámnak régi volt vele a konfliktusa. A kikötőben nagyobb a kultusza, mint errefelé, az élőholt háború komoly sebeket ejtett a vidéken és az itt lakókon.
*Ujja a borospohara peremén köröz, kissé elgondolkodik ezen. Az öccsei is az élőholt háborúban haltak meg, ostoba kamaszok voltak, azt hitték, hogy a háború játék. Nevelőapja teljesen összetört, üzlete is akkor ment tönkre. Akkor kezdett kezdett el lecsúszni azon a leejtőn, aminek a végében a Vashegy volt. Tulajdonképpen ez hozta ide.*
- A sekély sírokból kikeltek a holtak és mindenféle rémséges teremtmények járták a falvakat. Valószínűleg nem győztük le sosem, csak visszavonulót fújt. Azóta pedig az árnyak között ténykedik. Mágusai bárhol ott lehetnek és nem félnek az aljas módszerektől.
*A pohárról felpillant a férfire, hangja szomorkás, a száját is elhúzza kissé. Az aljas mágusok semmitől nem riadnak vissza. Attól sem, hogy újabb háborút robbantsanak ki.*
- Igen, ki kárhoztathatná ezeket a fiúcskákat azért, ha nekik?
*Végül is Rorkir jó kiállású fickó, bizonyára sokaknak megtetszik. Mármint az a barbáros vad romantika, ami sugárzik belőle. Aenae számára egyszerre vonzó és taszító is.*
- Yagnar tévesen ítélt meg. Gyávának gondolt és könnyű célpontnak.
*Most is előtte a kép, ahogyan Yagnar belevágja a fokost az asztalba, majd térdre ereszkedik. Az események azután gyorsultak túlzottan fel, hogy Yagnar rájött arra, hogy az eseményeket egészen más mederbe terelte, mint szerette volna. Aenae tudja, hogy szerencséje volt, tudja azt is, hogy nem lehet mindig szerencséje.*
- Csak a saját vérem zubogását hallottam a fülemben. Talán kicsit eluralkodott rajtam a vérszomj is. A barbér virtus. De nem gondolom, hogy felemelő lenne megölni bárkit is. Inkább szerettem volna észhez téríteni, nem pedig a vérét venni.
*Aenaet nagyon megrendítette az eset, de már fel tudta dolgozni annyira, hogy ne egy elesett kislány benyomását keltse, hanem csak egy olyan emberét, akit végtelenül elszomorít az, ami történt.*
- Megtartottam az egyik fokosát.
*Valami furcsán szentimentális pillanat lehetett az, mikor úgy döntött, hogy magához veszi a fegyvert. Forgatni nyilván nem tudja, de ezt nyilván nem köti bárki orrára, így Rorkiréra sem.*
- Azt hiszem, hogy a szív sebeire nem. Bár Waldran bácsikám szerint az ital egy ilyen szívgyógyszer. Csak ne fájna úgy az ember feje másnap.
*Elmosolyodik, kicsit szomorkásan ugyan, de csak mosoly.*
- Majd meglátjuk, lehet, hogy az én szememen át egy egészen új oldalad ismerheted meg.
*A mosoly lefagy az arcáról, mikor Rorkir a maga nyakához kap, ösztönösen ő is ugyanígy tesz, így groteszk tükörképei egymásnak.*
- Ha tőrt szorítanak a torkodnak, az hagy ilyet maga után.
*Fordít egy kicsit a kendőn, hogy a heg ismét takarásba kerüljön, majd feláll. Érzi, hogy Kagan ökle teljesen letaglózta, a szék támlájába kell kapaszkodjon, hogy ne dőljön el, mint az ólajtó.*
- Van egy szobánk. Vagyis egy műtermünk.
*Felvihog, miközben megpróbálja a másik széken elhelyezett táskáját a vállára akasztani. Végül is sikerül, pillantása meg kapaszkodók után kutat, mi mindent foghatna meg a lépcsőkorlátig.*
- Gonosz istenség. Apámnak régi volt vele a konfliktusa. A kikötőben nagyobb a kultusza, mint errefelé, az élőholt háború komoly sebeket ejtett a vidéken és az itt lakókon.
*Ujja a borospohara peremén köröz, kissé elgondolkodik ezen. Az öccsei is az élőholt háborúban haltak meg, ostoba kamaszok voltak, azt hitték, hogy a háború játék. Nevelőapja teljesen összetört, üzlete is akkor ment tönkre. Akkor kezdett kezdett el lecsúszni azon a leejtőn, aminek a végében a Vashegy volt. Tulajdonképpen ez hozta ide.*
- A sekély sírokból kikeltek a holtak és mindenféle rémséges teremtmények járták a falvakat. Valószínűleg nem győztük le sosem, csak visszavonulót fújt. Azóta pedig az árnyak között ténykedik. Mágusai bárhol ott lehetnek és nem félnek az aljas módszerektől.
*A pohárról felpillant a férfire, hangja szomorkás, a száját is elhúzza kissé. Az aljas mágusok semmitől nem riadnak vissza. Attól sem, hogy újabb háborút robbantsanak ki.*
- Igen, ki kárhoztathatná ezeket a fiúcskákat azért, ha nekik?
*Végül is Rorkir jó kiállású fickó, bizonyára sokaknak megtetszik. Mármint az a barbáros vad romantika, ami sugárzik belőle. Aenae számára egyszerre vonzó és taszító is.*
- Yagnar tévesen ítélt meg. Gyávának gondolt és könnyű célpontnak.
*Most is előtte a kép, ahogyan Yagnar belevágja a fokost az asztalba, majd térdre ereszkedik. Az események azután gyorsultak túlzottan fel, hogy Yagnar rájött arra, hogy az eseményeket egészen más mederbe terelte, mint szerette volna. Aenae tudja, hogy szerencséje volt, tudja azt is, hogy nem lehet mindig szerencséje.*
- Csak a saját vérem zubogását hallottam a fülemben. Talán kicsit eluralkodott rajtam a vérszomj is. A barbér virtus. De nem gondolom, hogy felemelő lenne megölni bárkit is. Inkább szerettem volna észhez téríteni, nem pedig a vérét venni.
*Aenaet nagyon megrendítette az eset, de már fel tudta dolgozni annyira, hogy ne egy elesett kislány benyomását keltse, hanem csak egy olyan emberét, akit végtelenül elszomorít az, ami történt.*
- Megtartottam az egyik fokosát.
*Valami furcsán szentimentális pillanat lehetett az, mikor úgy döntött, hogy magához veszi a fegyvert. Forgatni nyilván nem tudja, de ezt nyilván nem köti bárki orrára, így Rorkiréra sem.*
- Azt hiszem, hogy a szív sebeire nem. Bár Waldran bácsikám szerint az ital egy ilyen szívgyógyszer. Csak ne fájna úgy az ember feje másnap.
*Elmosolyodik, kicsit szomorkásan ugyan, de csak mosoly.*
- Majd meglátjuk, lehet, hogy az én szememen át egy egészen új oldalad ismerheted meg.
*A mosoly lefagy az arcáról, mikor Rorkir a maga nyakához kap, ösztönösen ő is ugyanígy tesz, így groteszk tükörképei egymásnak.*
- Ha tőrt szorítanak a torkodnak, az hagy ilyet maga után.
*Fordít egy kicsit a kendőn, hogy a heg ismét takarásba kerüljön, majd feláll. Érzi, hogy Kagan ökle teljesen letaglózta, a szék támlájába kell kapaszkodjon, hogy ne dőljön el, mint az ólajtó.*
- Van egy szobánk. Vagyis egy műtermünk.
*Felvihog, miközben megpróbálja a másik széken elhelyezett táskáját a vállára akasztani. Végül is sikerül, pillantása meg kapaszkodók után kutat, mi mindent foghatna meg a lépcsőkorlátig.*
4766. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2021-07-24 21:13:05
Üzenet elküldve: 2021-07-24 21:13:05
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 387
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 387
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
-Ezt a sateretet annyit hallottam az elmúlt háromban, hogy lassan ideje lenne megtanulnom a nevét, ha már az itteni emberek hisznek benne. Ez valami gonosz istenség lenne? Nem is értem kinek jó az ha csecsemők vérével csinál bármit. Így elpazarolni egy leendő életet..
*Azt ugyan nem tudja, hogy tényleg létezik-e ilyen rituálé, de arra következtet a hallottakból, hogy igen. Sértésnek vagy számonmérésnek egyáltalán nem veszi, látja hogy eleve nem annak lett szánva, de még ha Kagaenae annak is szánta volna, akkor sem venné fel. Ha valamivel vádolnák, amit tudja, hogy nem tett meg, egyszerűen csak figyelmen kívül hagyja, egyébként sem érdekli mások véleménye túlzottan. *
-Akkor te szerencsés vagy, vagy engem találnak meg ezek a fiúcskák nem tudom. Talán tetszem nekik. Végül is ki hibáztathatná érte őket, nem igaz?
*Szinte csak nem kacsint oda a másiknak, azért elő-előtör a benne bújó oroszlán büszkeség. *
-Kecskepásztorok, hah!
*Ezen azért kénytelen hangosan nevetni, főleg hogy elképzeli a dolgot a lelki szemeivel. ~Biztos adnak neki nevet is, meg minden. ~ Persze a pletykákhoz úgy is kell hozzáállni, hisz ki tudja mennyi valóságalapjuk lehet, de el tudja képzelni hogy akár igaz is lehet. *
-Ez érthető. Egyébként is kevés amazont látni, főleg Artheniorban. *Már hogy ott nőtt fel ugye az úrnő. * Magam sem szeretek ok nélkül elvenni egy életet, nőket és gyermekeket pedig sosem bántanék, ha nem lenne muszáj. Viszont mondd csak, mikor Yagnar rádtámadt, már ha úgy volt, gondolom egyébként nem feltétlen így alakultak volna a dolgok. Nem érezted azt a bizsergést a véredben? A tudat, hogy akár te is feküdhetnél ott, de volt elég erőd, bátorságod vagy szerencséd ahhoz, hogy ne így legyen. Roppant felemelő érzés ez.
*Rorkir számára legalábbis biztosan. Persze könnyen lehet hogy nem volt ott támadás, mivel maga nem látta az eseményeket, de hallani hallotta. *
-Nem vagyok én senki atyja hogy neveljek belőle bármit is, de ha valakinek nagy a szája, és kap egy-két pofont, hamar megtanulja hogy előttem ne legyen legközelebb is az. Az meg, hogy magában mit gondol, vagy a hátam mögött miket mond, az már nem az én dolgom.
*Meg is vonja a vállát. Sajnos a tiszteletlenséget nehezen viseli, legalábbis bármiféle tettek, következmények nélkül. *
-Vajon a szív sebeire is létezik bájital?
*Ő maga talán még sosem volt igazán szerelmes, nem is teljesen érti mit jelent ez a kifejezés, asszonya volt már egy pár, de családdal még nem áldották meg a szellemek. Rheiát ugyan nagyon kedveli, ki tudja mit hoz majd a jövő számukra?. Észleli közben a kihívó pillantásokat is, s igyekszik viszonozni azokat. Ugyan választ ő maga sem kapott, azért még reménykedik, hogyha mindenféle takarás nélkül látja majd a barbárt, talán máshoz is kedve támad, mint rajzolni. *
-Nem szükséges, látom magam mindennap eleget, sőt kifejezetten örülnék, ha a kedvedre tenne, hogy nézegetheted.
*Kaján vigyor ül az arcára, főleg mikor Kagaenae enged a ruhái szorításán. Mikor azonban meglátja a heget, ösztönösen odakap a saját testén, mint ahol az található a másikén. *
-Nocsak, na és azt hogy szerezted?
-Ezt a sateretet annyit hallottam az elmúlt háromban, hogy lassan ideje lenne megtanulnom a nevét, ha már az itteni emberek hisznek benne. Ez valami gonosz istenség lenne? Nem is értem kinek jó az ha csecsemők vérével csinál bármit. Így elpazarolni egy leendő életet..
*Azt ugyan nem tudja, hogy tényleg létezik-e ilyen rituálé, de arra következtet a hallottakból, hogy igen. Sértésnek vagy számonmérésnek egyáltalán nem veszi, látja hogy eleve nem annak lett szánva, de még ha Kagaenae annak is szánta volna, akkor sem venné fel. Ha valamivel vádolnák, amit tudja, hogy nem tett meg, egyszerűen csak figyelmen kívül hagyja, egyébként sem érdekli mások véleménye túlzottan. *
-Akkor te szerencsés vagy, vagy engem találnak meg ezek a fiúcskák nem tudom. Talán tetszem nekik. Végül is ki hibáztathatná érte őket, nem igaz?
*Szinte csak nem kacsint oda a másiknak, azért elő-előtör a benne bújó oroszlán büszkeség. *
-Kecskepásztorok, hah!
*Ezen azért kénytelen hangosan nevetni, főleg hogy elképzeli a dolgot a lelki szemeivel. ~Biztos adnak neki nevet is, meg minden. ~ Persze a pletykákhoz úgy is kell hozzáállni, hisz ki tudja mennyi valóságalapjuk lehet, de el tudja képzelni hogy akár igaz is lehet. *
-Ez érthető. Egyébként is kevés amazont látni, főleg Artheniorban. *Már hogy ott nőtt fel ugye az úrnő. * Magam sem szeretek ok nélkül elvenni egy életet, nőket és gyermekeket pedig sosem bántanék, ha nem lenne muszáj. Viszont mondd csak, mikor Yagnar rádtámadt, már ha úgy volt, gondolom egyébként nem feltétlen így alakultak volna a dolgok. Nem érezted azt a bizsergést a véredben? A tudat, hogy akár te is feküdhetnél ott, de volt elég erőd, bátorságod vagy szerencséd ahhoz, hogy ne így legyen. Roppant felemelő érzés ez.
*Rorkir számára legalábbis biztosan. Persze könnyen lehet hogy nem volt ott támadás, mivel maga nem látta az eseményeket, de hallani hallotta. *
-Nem vagyok én senki atyja hogy neveljek belőle bármit is, de ha valakinek nagy a szája, és kap egy-két pofont, hamar megtanulja hogy előttem ne legyen legközelebb is az. Az meg, hogy magában mit gondol, vagy a hátam mögött miket mond, az már nem az én dolgom.
*Meg is vonja a vállát. Sajnos a tiszteletlenséget nehezen viseli, legalábbis bármiféle tettek, következmények nélkül. *
-Vajon a szív sebeire is létezik bájital?
*Ő maga talán még sosem volt igazán szerelmes, nem is teljesen érti mit jelent ez a kifejezés, asszonya volt már egy pár, de családdal még nem áldották meg a szellemek. Rheiát ugyan nagyon kedveli, ki tudja mit hoz majd a jövő számukra?. Észleli közben a kihívó pillantásokat is, s igyekszik viszonozni azokat. Ugyan választ ő maga sem kapott, azért még reménykedik, hogyha mindenféle takarás nélkül látja majd a barbárt, talán máshoz is kedve támad, mint rajzolni. *
-Nem szükséges, látom magam mindennap eleget, sőt kifejezetten örülnék, ha a kedvedre tenne, hogy nézegetheted.
*Kaján vigyor ül az arcára, főleg mikor Kagaenae enged a ruhái szorításán. Mikor azonban meglátja a heget, ösztönösen odakap a saját testén, mint ahol az található a másikén. *
-Nocsak, na és azt hogy szerezted?
4765. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2021-07-24 19:22:28
Üzenet elküldve: 2021-07-24 19:22:28
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
- Vagy esetleg tudják, hogy Sa'Tereth nevével az ajkadon ittad a sziritáni csecsemők vérét és ez srófolja fel az árat.
*Ez persze valamilyen szinten igaz is, no nem pont így. Nem Rorkirt kipécézné magának mindegyik kofa, tudva tudván, hogy ő a bűnös, de a piacon egyértelmű a drágulás, ennek pedig csak a sziritáni mészárlás lehet az oka. Hangjában nincsen szemrehányás, vagy vádaskodás, ráadásul még mosolyog is hozzá, szóval félig-meddig viccnek szánja. Aztán meg már fel is nevet a szépecske fiúk definíciójára.*
- Tudod, Arthenior gazdagabbik részén nőttem fel. A leggazdagabbik részén. De ilyen férfit, vagyis szépecske fiút, egyet sem ismertem. Viszont azt hallottam, hogy a kecskepásztorokra jellemző az, hogy khm... kecskebaszók. Tudod, hetekig, hónapokig egyedül vannak az állatokkal, nő meg nincs a közelben...
*Széttárja a karjait, szinte sokatmondón, mint aki tudja, hogy mi is zajlik a kecskepásztorok és a jószágaik között. Igazából gőze sincsen, bár hallott olyan pletykát, hogy a Learon nevezetű pásztor gyakran fanyalodik a kecskéire, olyannyira, hogy már jobban is kedveli a gödölyék és jerkék társaságát, mint a nőkét. De ez természetesen pletyka, bizonyítéka nincsen és ami azt illeti, nem is igazán akar szerezni, biztosan borzalmas látvány lehet.*
- Az a helyzet, hogy én nem nagyon akarok tort ülni senki holteste felett.
*Jobb az úgy, ha nem hal meg senki. Az meg pláne jobb, ha nem tapad senki vére a kezéhez. Kártyaparti ellen mondjuk nem lenne kifogása, ha tudna kártyázni, de mivel nem tud, ezért nem méltó ellenfele senkinek.*
- Ha valakinek olyan a jelleme, akkor azt pofonokkal nem fogod tudni kinevelni.
*Elképzeli magát, amint Habrertust pofozza. El is mosolyodik, az elképzelés szerint az egykori nevelőnője pálcájával verné, azzal amelyiknek egy nagy, faragott kristály volt a fogantyúja. Habrertus talán rimánkodna, hogy ne kapjon több ütleget, de a kívánt hatást nem érné el. Bár néha valóban szeretné megpofozni. Amint a jó kancellár hazatér, lehet, hogy meg is fogja tenni, hiszen nem sietett beszámolni a Yagnarral való ismeretségéről.*
- Férfifaló? Nem. Csak a szívüket eszem. Hagymásan.
*Pillantása végigszalad a férfin, és a topáz tekintet meg is állapodik a szíve tájékán. Fél szemöldöke kihívóan rándul meg, mikor újra Rorkir szemébe néz. Nem jön zavarba attól, hogy a férfi nem vágja rá rögtön a választ arra, amit ő tudni akart, hogy Rorkir szerinte tudni akar.*
- Hát ha nagyon rosszul sikerül, akkor megtartom magamnak. Ha nem olyan vészes, akkor kiállítom. A többivel együtt. De ha szeretnéd, akkor a tiéd lehet.
*Kagan ökle valóban hat, kicsit melege van tőle, igazít is kicsit a nyakában viselt kendőn, meglazítva azt, ezzel feltárva egy részét a nyakát csúfító halvány hegnek. Annak a hegnek, amiről éppen megfelejtkezik és amit ő rondábbnak lát, mint amilyen valójában. És erről Kagan ökle tehet.*
A hozzászólás írója (Kagaenae Thargodar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2021.07.24 19:24:39
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
- Vagy esetleg tudják, hogy Sa'Tereth nevével az ajkadon ittad a sziritáni csecsemők vérét és ez srófolja fel az árat.
*Ez persze valamilyen szinten igaz is, no nem pont így. Nem Rorkirt kipécézné magának mindegyik kofa, tudva tudván, hogy ő a bűnös, de a piacon egyértelmű a drágulás, ennek pedig csak a sziritáni mészárlás lehet az oka. Hangjában nincsen szemrehányás, vagy vádaskodás, ráadásul még mosolyog is hozzá, szóval félig-meddig viccnek szánja. Aztán meg már fel is nevet a szépecske fiúk definíciójára.*
- Tudod, Arthenior gazdagabbik részén nőttem fel. A leggazdagabbik részén. De ilyen férfit, vagyis szépecske fiút, egyet sem ismertem. Viszont azt hallottam, hogy a kecskepásztorokra jellemző az, hogy khm... kecskebaszók. Tudod, hetekig, hónapokig egyedül vannak az állatokkal, nő meg nincs a közelben...
*Széttárja a karjait, szinte sokatmondón, mint aki tudja, hogy mi is zajlik a kecskepásztorok és a jószágaik között. Igazából gőze sincsen, bár hallott olyan pletykát, hogy a Learon nevezetű pásztor gyakran fanyalodik a kecskéire, olyannyira, hogy már jobban is kedveli a gödölyék és jerkék társaságát, mint a nőkét. De ez természetesen pletyka, bizonyítéka nincsen és ami azt illeti, nem is igazán akar szerezni, biztosan borzalmas látvány lehet.*
- Az a helyzet, hogy én nem nagyon akarok tort ülni senki holteste felett.
*Jobb az úgy, ha nem hal meg senki. Az meg pláne jobb, ha nem tapad senki vére a kezéhez. Kártyaparti ellen mondjuk nem lenne kifogása, ha tudna kártyázni, de mivel nem tud, ezért nem méltó ellenfele senkinek.*
- Ha valakinek olyan a jelleme, akkor azt pofonokkal nem fogod tudni kinevelni.
*Elképzeli magát, amint Habrertust pofozza. El is mosolyodik, az elképzelés szerint az egykori nevelőnője pálcájával verné, azzal amelyiknek egy nagy, faragott kristály volt a fogantyúja. Habrertus talán rimánkodna, hogy ne kapjon több ütleget, de a kívánt hatást nem érné el. Bár néha valóban szeretné megpofozni. Amint a jó kancellár hazatér, lehet, hogy meg is fogja tenni, hiszen nem sietett beszámolni a Yagnarral való ismeretségéről.*
- Férfifaló? Nem. Csak a szívüket eszem. Hagymásan.
*Pillantása végigszalad a férfin, és a topáz tekintet meg is állapodik a szíve tájékán. Fél szemöldöke kihívóan rándul meg, mikor újra Rorkir szemébe néz. Nem jön zavarba attól, hogy a férfi nem vágja rá rögtön a választ arra, amit ő tudni akart, hogy Rorkir szerinte tudni akar.*
- Hát ha nagyon rosszul sikerül, akkor megtartom magamnak. Ha nem olyan vészes, akkor kiállítom. A többivel együtt. De ha szeretnéd, akkor a tiéd lehet.
*Kagan ökle valóban hat, kicsit melege van tőle, igazít is kicsit a nyakában viselt kendőn, meglazítva azt, ezzel feltárva egy részét a nyakát csúfító halvány hegnek. Annak a hegnek, amiről éppen megfelejtkezik és amit ő rondábbnak lát, mint amilyen valójában. És erről Kagan ökle tehet.*
A hozzászólás írója (Kagaenae Thargodar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2021.07.24 19:24:39
4764. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2021-07-24 16:07:00
Üzenet elküldve: 2021-07-24 16:07:00
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 387
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 387
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
-Hmm. Talán nekem nincs olyan bizalomgerjesztő pofám, neked direkt még drágábban adnák, ha nem félnének persze hogy rájövök.
*Azért nem kell zseninek lennie hozzá, hogy kitalálja, hogy egy csinos nőnek miért adnak olcsóbban dolgokat, persze lehet, hogy más áll a háttérben, de alapvetően ez egy olyan igazság, amit már elég korán megtanult.*
-A szépecske fiúk? Azok olyanok, akiket nem nevelt meg a apja rendesen, kecskebaszók, ahogy mifelénk mondják. Vékonyak, olyan illatuk van mint egy nőnek, a bőrük is körülbelül olyan puha. Általában a ruházatuk meg a hajviseletük is hasonló a szebbik neméhez, nemes családok fiai, meg ilyesmik.
*Bár talán nem ez a legjobb megfogalmazás, de a sok ital után hamarabb kúsznak a szájára ezek a szavak.*
-Ellenfél bárki lehet, méltó ellenfél az, akivel hasonlóan erősek vagytok, hasonlóan képzettek, esetleg még jobb is nálad. Ha valaki egy pofontól leül, az nem méltó ellenfél, nem jelent kihívást a legyőzése, így nem is nagy dicsőség a győzelem. Ellenben ha olyasvalakit győzöl le, aki épp az ellenkezője, nos akkor lehet csak igazán tort ülni a holtteste felett.
*Mint például az a két démonfattyú. Valószínűleg csak a szerencsének, vagy a szellemek óvó közbenjárásának köszönhető, hogy Rorkir nem hagyta ott a fogát. Persze az ellen sem lett volna feltétlen kifogása, hisz szép halála lett volna.*
-Ha mindent nem is, sok dolgot igen. Főleg ha nagyképűekről van szó.
*Ismét elvigyorodik, hisz aki túl sokra tartja magát, az általában szemet szúr másoknak.*
-Érdekes dolog ez, valahogy azt vettem észre, hogy akinek igazán lenne mire verni a dobokat, az sosem teszi.
*Legalábbis ő eddig így tapasztalta. Aztán hogy ezen a vidéken is így van-e, azt nem tudja eldönteni egyelőre. Ebben és még sok egyéb dologban is sokat kell tanulnia.*
-Egy jó hagymásvér...
*El is kalandozik kicsit a gondolata egy kellemes disznótorra a régmúlt időkből, azok voltak csak aztán a klán közös ünnepei. De kicsit meglepődik a dolgon, nem úgy tűnik neki, mintha ekkora férfifaló lenne az úrnő, persze lehet, hogy ez csak a látszat. Sajnos közel sem olyan jó emberismerő, mint szeretne.*
-Ekkora férfifaló lennél, kedves úrnő? Ritka ezen hármas együttes állása, olyan mintha három nap kelne fel egyszerre.
*Fejti ki a rendkívül magasztos és professzionális megfejtését a női lélek bugyrairól. Aztán pedig kedvesen somolyog. Természetesen ő maga is koccint, és lehajtja az italt, majd lekíséri egy kis sörrel.*
-Nos... Ez is fontos lehet, ez tény, ahogy egy bölcs asszony mondotta :"nem vagyok már gyerek, nem kell a zsákbamacska". De inkább csak arra gondoltam, hogy mit csinálsz a képpel. Kirakod őket valahol, vagy magadnál tartod hátha kell valamire?
*Régen ivott ennyit egy ültő helyében, s mióta elmarta életereje egy részét a bestia, azóta nem is annyira bírja, mint fénykorában. Persze azért nem okoz neki gondot sem a beszéd, sem egyéb teendő, de azért érzi, hogy kicsit szószátyárabb a megszokottnál.*
-De legalább hat.
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
-Hmm. Talán nekem nincs olyan bizalomgerjesztő pofám, neked direkt még drágábban adnák, ha nem félnének persze hogy rájövök.
*Azért nem kell zseninek lennie hozzá, hogy kitalálja, hogy egy csinos nőnek miért adnak olcsóbban dolgokat, persze lehet, hogy más áll a háttérben, de alapvetően ez egy olyan igazság, amit már elég korán megtanult.*
-A szépecske fiúk? Azok olyanok, akiket nem nevelt meg a apja rendesen, kecskebaszók, ahogy mifelénk mondják. Vékonyak, olyan illatuk van mint egy nőnek, a bőrük is körülbelül olyan puha. Általában a ruházatuk meg a hajviseletük is hasonló a szebbik neméhez, nemes családok fiai, meg ilyesmik.
*Bár talán nem ez a legjobb megfogalmazás, de a sok ital után hamarabb kúsznak a szájára ezek a szavak.*
-Ellenfél bárki lehet, méltó ellenfél az, akivel hasonlóan erősek vagytok, hasonlóan képzettek, esetleg még jobb is nálad. Ha valaki egy pofontól leül, az nem méltó ellenfél, nem jelent kihívást a legyőzése, így nem is nagy dicsőség a győzelem. Ellenben ha olyasvalakit győzöl le, aki épp az ellenkezője, nos akkor lehet csak igazán tort ülni a holtteste felett.
*Mint például az a két démonfattyú. Valószínűleg csak a szerencsének, vagy a szellemek óvó közbenjárásának köszönhető, hogy Rorkir nem hagyta ott a fogát. Persze az ellen sem lett volna feltétlen kifogása, hisz szép halála lett volna.*
-Ha mindent nem is, sok dolgot igen. Főleg ha nagyképűekről van szó.
*Ismét elvigyorodik, hisz aki túl sokra tartja magát, az általában szemet szúr másoknak.*
-Érdekes dolog ez, valahogy azt vettem észre, hogy akinek igazán lenne mire verni a dobokat, az sosem teszi.
*Legalábbis ő eddig így tapasztalta. Aztán hogy ezen a vidéken is így van-e, azt nem tudja eldönteni egyelőre. Ebben és még sok egyéb dologban is sokat kell tanulnia.*
-Egy jó hagymásvér...
*El is kalandozik kicsit a gondolata egy kellemes disznótorra a régmúlt időkből, azok voltak csak aztán a klán közös ünnepei. De kicsit meglepődik a dolgon, nem úgy tűnik neki, mintha ekkora férfifaló lenne az úrnő, persze lehet, hogy ez csak a látszat. Sajnos közel sem olyan jó emberismerő, mint szeretne.*
-Ekkora férfifaló lennél, kedves úrnő? Ritka ezen hármas együttes állása, olyan mintha három nap kelne fel egyszerre.
*Fejti ki a rendkívül magasztos és professzionális megfejtését a női lélek bugyrairól. Aztán pedig kedvesen somolyog. Természetesen ő maga is koccint, és lehajtja az italt, majd lekíséri egy kis sörrel.*
-Nos... Ez is fontos lehet, ez tény, ahogy egy bölcs asszony mondotta :"nem vagyok már gyerek, nem kell a zsákbamacska". De inkább csak arra gondoltam, hogy mit csinálsz a képpel. Kirakod őket valahol, vagy magadnál tartod hátha kell valamire?
*Régen ivott ennyit egy ültő helyében, s mióta elmarta életereje egy részét a bestia, azóta nem is annyira bírja, mint fénykorában. Persze azért nem okoz neki gondot sem a beszéd, sem egyéb teendő, de azért érzi, hogy kicsit szószátyárabb a megszokottnál.*
-De legalább hat.
4763. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2021-07-24 09:28:14
Üzenet elküldve: 2021-07-24 09:28:14
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
- Az attól függ. Az én barátnőm mindig mindent nagyon olcsón meg tud szerezni. Nem tudom, hogy hogy csinálja, de valahogy mindig olcsóbban adják neki, mint eredetileg akarták.
*Nyilván az járul hozzá a dologhoz, hogy Effy családja már sok-sok generációra visszamenőleg is kereskedelemből élt. Egyszerűen olyan a kisugárzása, hogy könnyedén lealkudja bármi árát. A vérében van.*
- Szépecske fiúk? Azok milyenek?
*Ha "szép" fiúkra gondol, akkor az elfek jutnak az eszébe. Legfőképpen Pycta. De Pycta nem egy hiú lélek, nem is tudja róla elképzelni, hogy szorult belé ilyesmi. Halovány mosoly jelenik meg az arcán, ahogy maga elé képzeli a férfit, könnyedén felidézi a bőre érintését, vagy a haja illatát. Hiányzik neki az a fajta nyugalom, amit csak Pycta mellett érzett.*
- Mitől lesz méltó az ellenfél? Vagy te mivel leszel méltó arra, hogy más ellenfele légy?
*Úgy tűnik, hogy Kagan öklétől filozofikus hangulatba került.*
- A pofon nem old meg mindent.
*Ő is kapott párat, de nem azért, mert le akarták volna törni túlzott hiúságát. Végtére is a gazdag lányok esetében elvárás, hogy szépen rajzoljanak, mindenféle hangszeren játsszanak, vagy hogy szépen hímezzek. Aenaenek egyikhez sincsen különösebb tehetsége, ez hamar kiviláglott és a saját maga számára is világossá vált, anyja szemében meg sosem lehetett elég jó, semmiben. Ráadásul gyerekként nem is volt olyan simulékony természet, mint manapság, anyja keze gyakran eljárt, vagy a nevelőnő pálcája, hozzájárulva ezzel ahhoz, hogy a zabolátlan gyermekből egy önértékelési zavaros, ámbár jóval simulékonyabb felnőtt legyen.*
- Csapda? Mármint azonkívül, hogy férfiak szívét zúzom darabokra, majd fogyasztom el hagymásan megsütve?
*Kérdő tekintettel, teljesen komoly arccal teszi fel ezt a kérdést. Elég Nirsre gondolnia, az ő szívét minden bizonnyal összetörte, meg Pyctáét is.*
- Mert ezenkívül semmi csapda nincsen a dologban.
*Megvonja a vállát.*
- Akkor nekem most épp jó.
* Mikor kihozzák az italokat, akkor gyorsan leszámol 14 aranyat arra, hogy kapjanak egy Szobat.*
- Arra vagy kíváncsi, hogy ha tetszel meztelenül, akkor rögtön levetkőzöm-e magam is, hogy aztán a magadévá tehess?
*A kérdést úgy teszi fel, hogy közben koccintásra emeli kupicáját, koccintás után pedig rögtön le is húzza.*
- Ez sem lett finomabb...
- Az attól függ. Az én barátnőm mindig mindent nagyon olcsón meg tud szerezni. Nem tudom, hogy hogy csinálja, de valahogy mindig olcsóbban adják neki, mint eredetileg akarták.
*Nyilván az járul hozzá a dologhoz, hogy Effy családja már sok-sok generációra visszamenőleg is kereskedelemből élt. Egyszerűen olyan a kisugárzása, hogy könnyedén lealkudja bármi árát. A vérében van.*
- Szépecske fiúk? Azok milyenek?
*Ha "szép" fiúkra gondol, akkor az elfek jutnak az eszébe. Legfőképpen Pycta. De Pycta nem egy hiú lélek, nem is tudja róla elképzelni, hogy szorult belé ilyesmi. Halovány mosoly jelenik meg az arcán, ahogy maga elé képzeli a férfit, könnyedén felidézi a bőre érintését, vagy a haja illatát. Hiányzik neki az a fajta nyugalom, amit csak Pycta mellett érzett.*
- Mitől lesz méltó az ellenfél? Vagy te mivel leszel méltó arra, hogy más ellenfele légy?
*Úgy tűnik, hogy Kagan öklétől filozofikus hangulatba került.*
- A pofon nem old meg mindent.
*Ő is kapott párat, de nem azért, mert le akarták volna törni túlzott hiúságát. Végtére is a gazdag lányok esetében elvárás, hogy szépen rajzoljanak, mindenféle hangszeren játsszanak, vagy hogy szépen hímezzek. Aenaenek egyikhez sincsen különösebb tehetsége, ez hamar kiviláglott és a saját maga számára is világossá vált, anyja szemében meg sosem lehetett elég jó, semmiben. Ráadásul gyerekként nem is volt olyan simulékony természet, mint manapság, anyja keze gyakran eljárt, vagy a nevelőnő pálcája, hozzájárulva ezzel ahhoz, hogy a zabolátlan gyermekből egy önértékelési zavaros, ámbár jóval simulékonyabb felnőtt legyen.*
- Csapda? Mármint azonkívül, hogy férfiak szívét zúzom darabokra, majd fogyasztom el hagymásan megsütve?
*Kérdő tekintettel, teljesen komoly arccal teszi fel ezt a kérdést. Elég Nirsre gondolnia, az ő szívét minden bizonnyal összetörte, meg Pyctáét is.*
- Mert ezenkívül semmi csapda nincsen a dologban.
*Megvonja a vállát.*
- Akkor nekem most épp jó.
* Mikor kihozzák az italokat, akkor gyorsan leszámol 14 aranyat arra, hogy kapjanak egy Szobat.
*- Arra vagy kíváncsi, hogy ha tetszel meztelenül, akkor rögtön levetkőzöm-e magam is, hogy aztán a magadévá tehess?
*A kérdést úgy teszi fel, hogy közben koccintásra emeli kupicáját, koccintás után pedig rögtön le is húzza.*
- Ez sem lett finomabb...
4762. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2021-07-23 22:00:18
Üzenet elküldve: 2021-07-23 22:00:18
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 387
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 387
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
-Akkor talán nekem is be kellene szereznem párat, biztos ami biztos alapon, azt hiszem. Vajon mennyire drágák?
*Igaz hangosan mondja, de igazából kicsit el is kalandoznak a gondolatai ebbe az irányba. ~Vajon mennyi ilyen főzet lehet a világban? Lehetnek akár egész különlegesek is, amik kinövesztik a hajad, vagy visszanövesztik egy levágott végtagod? Van, amelyik feltámaszt a halálból?~ Persze ezeket a kérdéseket nem szándékozik feltenni, inkább maga járna utána, amint alkalma adódik rá. Egyébként is úgy érzi, hogy az úrnő igencsak jártas lehet ebben a témában, úgyhogy nagyon butának tűnni sem szeretne.*
-Mondjuk én is ismerek hiú férfiakat, talán lehet benne valami. Főleg a szépecske fiúk szoktak azok lenni.
*Bár őket talán nem is kellene férfinak nevezni. Nehéz néha a szavakkal jól bánni egy Rorkirhoz hasonló embernek.*
-De bizony! Ha egyszer találok egy méltó ellenfelet, biztosan örülni fogok neki.
*Megvillantja bájos vigyorát, hisz ha dicsőségről és halálról esik szó, még ha a saját szájából is, nem tudja visszafogni az izgatottságát. A következő kérdésre széttárja karjait.*
-Hát a fene tudja. Szerintem aki felértékeli magát, annak sosem mondták meg az igazat se a szülei se a barátai, vagy ha mégis, akkor meg egy ordas pofon hiányzik neki. Akinek egyszer-kétszer betörik az orrát rögtön tudja, hogy nem kell felértékelnie magát.
*Ezen is jót nevet, bár talán durvának hangozhat, de ebbe igazából bele sem gondol. Eleve Tharg földön vannak, nem hiszi, hogy pont ez zökkentené ki Kagaenaet.*
-Szép, okos és még vicces is. Hol a csapda, kedves úrnő? Egyébként mint láthatod nincs túl sok dolgom azon kívül, hogy várom a sorsomat. Amikor neked jó, nekem is, azt hiszem.
*Eleve furcsán érte a felkérés, de ha már így benne vannak, akkor Rorkir részéről nincs akadálya. Főleg, hogy legalább így talán gyorsabban telik az idő.*
-A zsákbamacska nekem sem, ki tudja mi bújik elő belőle. És ha tetszik az alkotásod tárgya?
*Valahogy azóta az eset óta nem kedveli a macskákat, bár korábban azt mondta, hogy szeretne egy újat, talán mégsem lenne a legjobb ötlet. A Kagan öklére bólint, s gyorsan ki is kér két pohárral, közben pedig leszámolja a 34 aranyat, majd ha megjött a két Kagan ökle, magának még kér egy Tharg házi sört 10 aranyért. Valamivel jól fog esni leöblíteni a tömény szeszt.*
-Akkor talán nekem is be kellene szereznem párat, biztos ami biztos alapon, azt hiszem. Vajon mennyire drágák?
*Igaz hangosan mondja, de igazából kicsit el is kalandoznak a gondolatai ebbe az irányba. ~Vajon mennyi ilyen főzet lehet a világban? Lehetnek akár egész különlegesek is, amik kinövesztik a hajad, vagy visszanövesztik egy levágott végtagod? Van, amelyik feltámaszt a halálból?~ Persze ezeket a kérdéseket nem szándékozik feltenni, inkább maga járna utána, amint alkalma adódik rá. Egyébként is úgy érzi, hogy az úrnő igencsak jártas lehet ebben a témában, úgyhogy nagyon butának tűnni sem szeretne.*
-Mondjuk én is ismerek hiú férfiakat, talán lehet benne valami. Főleg a szépecske fiúk szoktak azok lenni.
*Bár őket talán nem is kellene férfinak nevezni. Nehéz néha a szavakkal jól bánni egy Rorkirhoz hasonló embernek.*
-De bizony! Ha egyszer találok egy méltó ellenfelet, biztosan örülni fogok neki.
*Megvillantja bájos vigyorát, hisz ha dicsőségről és halálról esik szó, még ha a saját szájából is, nem tudja visszafogni az izgatottságát. A következő kérdésre széttárja karjait.*
-Hát a fene tudja. Szerintem aki felértékeli magát, annak sosem mondták meg az igazat se a szülei se a barátai, vagy ha mégis, akkor meg egy ordas pofon hiányzik neki. Akinek egyszer-kétszer betörik az orrát rögtön tudja, hogy nem kell felértékelnie magát.
*Ezen is jót nevet, bár talán durvának hangozhat, de ebbe igazából bele sem gondol. Eleve Tharg földön vannak, nem hiszi, hogy pont ez zökkentené ki Kagaenaet.*
-Szép, okos és még vicces is. Hol a csapda, kedves úrnő? Egyébként mint láthatod nincs túl sok dolgom azon kívül, hogy várom a sorsomat. Amikor neked jó, nekem is, azt hiszem.
*Eleve furcsán érte a felkérés, de ha már így benne vannak, akkor Rorkir részéről nincs akadálya. Főleg, hogy legalább így talán gyorsabban telik az idő.*
-A zsákbamacska nekem sem, ki tudja mi bújik elő belőle. És ha tetszik az alkotásod tárgya?
*Valahogy azóta az eset óta nem kedveli a macskákat, bár korábban azt mondta, hogy szeretne egy újat, talán mégsem lenne a legjobb ötlet. A Kagan öklére bólint, s gyorsan ki is kér két pohárral, közben pedig leszámolja a 34 aranyat, majd ha megjött a két Kagan ökle, magának még kér
egy Tharg házi sört 10 aranyért. Valamivel jól fog esni leöblíteni a tömény szeszt.*
4761. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2021-07-23 19:34:19
Üzenet elküldve: 2021-07-23 19:34:19
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Bólint, Rorkir igazán szépen megfogalmazta. Az emberek mindenhol emberek, mindenhol ugyanolyan gonoszak egymással, talán csak gonoszságuk tárgya változik.*
- Igen, az is egy alkimista műve. A zöld italok egész komoly sebeket is be tudnak forrasztani.
*Megállja, hogy odanyúljon a hasához, hogy kitapogassa azt a szörnyű heget, ennek ellenére is érzi a szájában a vér ízét, meg egy pillanatra elkapja az a tehetetlenség-érzés is. Megrázkódik egy pillanatra, az emlék pedig el is hessentődik ezzel.*
- Hát nemtom. A férfiak nagyon hiúak tudnak lenni.
*A korukra, a ruhájukra, a hajukra, bármire. Hiúságban nem igazán maradnak el a nők mögött. Kivételek persze vannak, mindkét nem esetében.*
- Egyáltalán nem. Attól érdekes az élet, nem?
*Egy olyan gazdagnegyedi lánynak, akit hasznos tudással nem vérteztek fel, minden kihívás. Akár az, hogy maga vajazza meg a kenyerét - ez már egészen jól megy -, vagy az, hogy fennmaradjon a lova hátán. Tehetsége nincs ugyan sok mindenhez, de kellő akarattal rendelkezik ahhoz, hogy megtanuljon dolgokat, az alkímiát, vagy a gyógyítás alapjait és hát végül egészen tűrhető lovas is lett belőle.*
- Általában az a jellemző, hogy túlságosan felértékeljük önmagunkat, nem?
*Természetesen nem Rorkir nyilvánvaló viccére gondol, hanem úgy általában. Például ott van Habrertus, aki Aenae szerint túlzottan felértékeli önmagát és a képességeit, bár az is igaz, hogy megvannak a maga elvitathatatlan érdemei, csak sokkal szimpatikusabb lenne, ha nem dörgölné mindig mindenkinek az orra alá.*
- Rosszcsont, az. Mikor érsz rá?
*Ő végül is mindig magánál hordja a rajzoláshoz szükséges eszközöket, mi másért járkálna egy böhöm táskával?*
- Hát nézd, nem vagyok már gyerek, nem kell a zsákbamacska.
*Nem mintha azért akarná megfigyelni a férfit pucéran, hogy okvetlenül rámásszon, ha tetszik a látvány. Még ha így is lenne, akkor sem szívesen vetkőzik le senki előtt, ennek oka pedig az, hogy annyi heg van rajta, ami egy férfinak is becsületére válna. A hegek pedig csak a férfiakon mutatnak jól, egy nőn látva őket hervasztóak.*
- Talán még némi Kagan öklét?
*Bár az is éget, igaz ugyan, hogy teljesen másként, mint a sárkánypörkölt, amit Aenae egyébként kellemesen csípősnek tart. Az ő tányérja egyébként még mindig félig van és nagyon úgy tűnik, hogy ennél többet nem fog belőle enni, mert a kanalát már percek óta a tányérja szélének támasztotta.*
*Bólint, Rorkir igazán szépen megfogalmazta. Az emberek mindenhol emberek, mindenhol ugyanolyan gonoszak egymással, talán csak gonoszságuk tárgya változik.*
- Igen, az is egy alkimista műve. A zöld italok egész komoly sebeket is be tudnak forrasztani.
*Megállja, hogy odanyúljon a hasához, hogy kitapogassa azt a szörnyű heget, ennek ellenére is érzi a szájában a vér ízét, meg egy pillanatra elkapja az a tehetetlenség-érzés is. Megrázkódik egy pillanatra, az emlék pedig el is hessentődik ezzel.*
- Hát nemtom. A férfiak nagyon hiúak tudnak lenni.
*A korukra, a ruhájukra, a hajukra, bármire. Hiúságban nem igazán maradnak el a nők mögött. Kivételek persze vannak, mindkét nem esetében.*
- Egyáltalán nem. Attól érdekes az élet, nem?
*Egy olyan gazdagnegyedi lánynak, akit hasznos tudással nem vérteztek fel, minden kihívás. Akár az, hogy maga vajazza meg a kenyerét - ez már egészen jól megy -, vagy az, hogy fennmaradjon a lova hátán. Tehetsége nincs ugyan sok mindenhez, de kellő akarattal rendelkezik ahhoz, hogy megtanuljon dolgokat, az alkímiát, vagy a gyógyítás alapjait és hát végül egészen tűrhető lovas is lett belőle.*
- Általában az a jellemző, hogy túlságosan felértékeljük önmagunkat, nem?
*Természetesen nem Rorkir nyilvánvaló viccére gondol, hanem úgy általában. Például ott van Habrertus, aki Aenae szerint túlzottan felértékeli önmagát és a képességeit, bár az is igaz, hogy megvannak a maga elvitathatatlan érdemei, csak sokkal szimpatikusabb lenne, ha nem dörgölné mindig mindenkinek az orra alá.*
- Rosszcsont, az. Mikor érsz rá?
*Ő végül is mindig magánál hordja a rajzoláshoz szükséges eszközöket, mi másért járkálna egy böhöm táskával?*
- Hát nézd, nem vagyok már gyerek, nem kell a zsákbamacska.
*Nem mintha azért akarná megfigyelni a férfit pucéran, hogy okvetlenül rámásszon, ha tetszik a látvány. Még ha így is lenne, akkor sem szívesen vetkőzik le senki előtt, ennek oka pedig az, hogy annyi heg van rajta, ami egy férfinak is becsületére válna. A hegek pedig csak a férfiakon mutatnak jól, egy nőn látva őket hervasztóak.*
- Talán még némi Kagan öklét?
*Bár az is éget, igaz ugyan, hogy teljesen másként, mint a sárkánypörkölt, amit Aenae egyébként kellemesen csípősnek tart. Az ő tányérja egyébként még mindig félig van és nagyon úgy tűnik, hogy ennél többet nem fog belőle enni, mert a kanalát már percek óta a tányérja szélének támasztotta.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5044-5063