//Cora, Daren, Rel, Latlie, kicsit Arnulf?//
* Komótos tempóban sétál le a hegyen, hiszen lassan járj, tovább érsz, és amúgy se illik egy nemeshez a futás. Samhez pedig még annyira se, idejét se tudja, hogy mikor futott utoljára. Amióta a kapuban egy rosszalló nézéssel illette a szolgálólányt, nem igazán lépett kapcsolatba senkivel. Na persze nem az zavarja, hogy oda lett a mellénye - majd vesz másikat. És az se, hogy elrontották a nagy pillanatát, hiszen ő is belátja, hogy a szakadt rossz cipő is jobb, mint amit ő odakanyarított volna Rel lábára. Viszont a kettő együtt már nehezteléssel tölti el a fiút. Hiszen ha a szolgáló tudja, hogy hol a helye, és idejében ajánlkozik, akkor még neki is meglenne a mellénykéje. Most viszont ujjai között morzsolgatja a finom anyagot, amit csak azért visz magával, mert nem volt kedve ledobni a hegyről. Rel szavaira viszont mosolyog, és úgy felel.*
- A komoly anyagi teher nem öt embernél és nekik való szobánál kezdődik. * Mondja, miközben maga is a pultos bárdolatlan stílusát hallgatja. Egymásra találtak, mint két ganajtúró bogár, a pultos és a nyelvnyújtós. Csak itt ő maguk a ganaj is, amit annyira túrnak. Közben persze azért az arra érdemes nő szavaira is figyel. *
- Nem hiszem, hogy találnánk errefelé megfelelő, vagy épp a Kancellár látogatásához alkalmas viseletet, úgyhogy szerintem ruhát hiába keresünk. * Persze saját ruhája a hiányos mellénnyel is elég, igazából egy mosás kellene, és akkor már úgy nézne ki, ahogy az utcára is kimenne. Épp ezért nem igazán érzi át Rel problémáit, bár maga is látja, hogy nem a legszebb ruhákban tündököl a nő. Na, mit szépítjük, valószínűleg Sam rá se nézne a jelenlegi viseletében, ha nem fonódott volna már össze a sorsuk. Nem zavarja, hogy pénzt kell költsön, de Cora stílusa annál inkább.*
- Ettől függetlenül a _többiek_ nyugodtan rendeljenek, és majd fizetem. Az árat nem kell nézni.* Fordul a kis csoporthoz, bár a nyomatékosított szó főleg a másik férfinak szól, aki annyira meg akarja hívni Corát. Felőle meghívhatja, de nem Sam pénzén, és ahogy ezt tisztázta a szolgáló lányt keresi a tekintetével. * Te is drágám, nyugodtan kérj bármit, megérdemled.
* Most, hogy mindenkit aki arra érdemes megfelelően tájékoztatott, visszafordulhat Rel felé, és tűnődve néz végig rajta.*
- Valószínűleg egy mosás nem ártana a ruhádnak, de amúgy szerintem még szerencsés is, hogy nem a megszokott viseletedben érkeztél. Ha látja rajtad a Kancellár, hogy min mentél keresztül, akkor megeshet rajtad a szíve, és jobb alkupozícióba kerülhetünk.