//Mindenféle népek //
* Kezdi megkedvelni a fogadóst. Mert bár néha egy hangyabokányit csípős a természete, azért mégiscsak minden kívánságot teljesített eddig. Furcsa is lenne, ha nem így lenne, elvégre óriásunk már több száz aranyat eldobott és vidámságából ítélve még fog is. Így hát most sem lesz dühös, épp ellenkezőleg! *
– A' gyó lesz, hah! * Mármint a tojás kolbásszal és mustárral. Közben egy újabb ismeretlen vágtat be a Vaskorsóba. Megesik az ilyen, nem is szentel neki különösebb figyelmet. Egészen addig, míg amaz hozzá nem szól. Sőt, egészen pontosan amikor a nevét kimondja. *
– Huh? * Néz rá, majd értetlenül figyeli, hogy miről beszél a délceg törpe. Persze idővel mégis megért mindent. Vagy, ha nem is mindent, valamit. *
– Én Morwon vagyok! * S visszafordul a pult felé. Éhes. Szóval enni akar. Így várja az ételt. Úgyhogy, hacsak nem zaklatja őt az úrfi, percekig meg sem mukkan. Egészen addig, míg meg nem kapja az ételt. Ha ételt kap, enni kezd, na meg dumálni. *
– Mögnyörtöm oz evóvöröenyt, ugy am! * Nyel egyet. * Még mindég itten hordom magamnál az ingyen sörös medált, he! * Meg is mutatja, a Pegazus fogadó címerével ellátott medalion, mely ugyan már nem jogosítja ingyen ivásra, de látványa mai napig kellemes emlékeket ébreszt óriásunkban. *
– Ó, igen! Ha akarod elmesélem, hogy mentettem meg Arthenior hercegnőjét a folyóból! Furcsa történet, mert biz', ha hiszed, ha nem őtet is Morw-nak híjják, csak őtet KisMorw-nak, he! No, úgy vót, hogy mentünk, oszt' neki amúgy vót egy ilyen hogyhíjjákja… Olyan fogadója, biz', az vót neki. No, onnan kikértem az összes pájinkájukat, ami vót nékik, a maradékot meg sörrel tőtöttük. Bezony, egy egész hordónyi serespájinkák vót mán, de oszt' jött a folyó oszt' maj'nem belefú't a KisMorw. Meg vótak fák is, oszt' vót ott mindenféje dógok. Há' úgy kellett kiszednem a vízbű', hogy ne fúl'jon belé. * Azzal folytatja az evést. Már, ha kapott egyáltalán valamit. Ha nem, akkor bizonyára ugyanezt a történetet meséli el a férfinak, csakhogy a végén nem kezdi tömni a képét, hanem bugyután bámul előre, amolyan "hun van mán a kajám" nézéssel. *