Amon Ruadh - Vaskorsó Taverna
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 146 (2901. - 2920. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
2920. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2018-02-18 19:52:15
Üzenet elküldve: 2018-02-18 19:52:15
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 3
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 3
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Felfedezőben//
*Amint közeledik a fogadó felé már egyértelművé válik számára, hogy nagy forgalomnak örvend ez a nagy, favázas épület. Részeg hőbörgések szűrődnek ki az ablakokon. Pillantása az épület baloldalán lévő istállóra téved, majd léptei is követik a szemeit. Monte óvatosan lépked mellette, mintha úgy érezné, hogy ez a hely nagyon idegen és rémisztő lenne. Beérve az istállóba egy pej és egy szürke lovat talál Dyra, melyek ijedten elkezdenek dobogtatni patáikkal.*
~Hát persze, valószínűleg nem látják szívesen Montet.~
*Ezzel a gondolattal sarkon fordul és a bejárat felé veszi az irányt. Felülhettek volna egy hintóra, de jobbnak látta gyalog jönni, hiszen egy farkassal az oldalán nem csak a lovak, de a hintósok is megijedtek volna. Eddig azt tapasztalta, hogy senki nem nézi jó szemmel a "kis" barátját. Keze a kilincsre vándorol és benyit a fogadóba. Keres egy eldugottabb asztalt és leül a székre. Füst és félhomály jellemzi az egész helyiséget. Az asztalon egy gyertya pislákol, mellette pedig egy itallap. Nézi a listát, valami meleg teát kívánna leginkább.*
~Remélem nem okoz gondot Monte jelenléte.~
*Amint közeledik a fogadó felé már egyértelművé válik számára, hogy nagy forgalomnak örvend ez a nagy, favázas épület. Részeg hőbörgések szűrődnek ki az ablakokon. Pillantása az épület baloldalán lévő istállóra téved, majd léptei is követik a szemeit. Monte óvatosan lépked mellette, mintha úgy érezné, hogy ez a hely nagyon idegen és rémisztő lenne. Beérve az istállóba egy pej és egy szürke lovat talál Dyra, melyek ijedten elkezdenek dobogtatni patáikkal.*
~Hát persze, valószínűleg nem látják szívesen Montet.~
*Ezzel a gondolattal sarkon fordul és a bejárat felé veszi az irányt. Felülhettek volna egy hintóra, de jobbnak látta gyalog jönni, hiszen egy farkassal az oldalán nem csak a lovak, de a hintósok is megijedtek volna. Eddig azt tapasztalta, hogy senki nem nézi jó szemmel a "kis" barátját. Keze a kilincsre vándorol és benyit a fogadóba. Keres egy eldugottabb asztalt és leül a székre. Füst és félhomály jellemzi az egész helyiséget. Az asztalon egy gyertya pislákol, mellette pedig egy itallap. Nézi a listát, valami meleg teát kívánna leginkább.*
~Remélem nem okoz gondot Monte jelenléte.~
2919. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2018-02-17 18:19:08
Üzenet elküldve: 2018-02-17 18:19:08
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 327
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 327
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Korsóban//
~Hö... lehet tényleg mérgezik őköt.~
*Máris elképzeli, amint a ravasz kereskedők egy kis fiolából belecsepegtetnek a hordó sörbe, vagy a demizsonban lévő borba.*
-A maguk módján azok. *bólogat.* -Miránk mindönki aszongya, hogy furcsák mer fődet túrunk osztan szeretjük.
*Most úgy minden sorstársa nevében beszél. Meggyőződése, hogy ezt csak szeretettel lehet csinálni.
Józan paraszti ésszel is kivehető, hogy aki nagyra tör, azt letaszítják. Ha Parden segítséget kapna, de képesek lennének a segítői elorozni tőle a "koronát", simán megtennék. Főleg az itteni népek.*
~Lehet, hogy szegény Parden belesétál az irbisz szájába!~
-Hogyne kéne! Nem dísznek vala, hanem szerelmeskedni a teheneknek, höhö! Há, mindönkinök biztos nem, mer nekem nem. Sajnálom, koma, de a bikát nem adhatom oda. Nem tudol vele bánni, meg amúgy se. Az az enyimé. De... *jut eszébe valami.* -Akár vehetőnk is néked egyet ócsón. No? Minek amúgy néked a bika? Megűni? Mer arra jobb vala a ló!
~Hö... lehet tényleg mérgezik őköt.~
*Máris elképzeli, amint a ravasz kereskedők egy kis fiolából belecsepegtetnek a hordó sörbe, vagy a demizsonban lévő borba.*
-A maguk módján azok. *bólogat.* -Miránk mindönki aszongya, hogy furcsák mer fődet túrunk osztan szeretjük.
*Most úgy minden sorstársa nevében beszél. Meggyőződése, hogy ezt csak szeretettel lehet csinálni.
Józan paraszti ésszel is kivehető, hogy aki nagyra tör, azt letaszítják. Ha Parden segítséget kapna, de képesek lennének a segítői elorozni tőle a "koronát", simán megtennék. Főleg az itteni népek.*
~Lehet, hogy szegény Parden belesétál az irbisz szájába!~
-Hogyne kéne! Nem dísznek vala, hanem szerelmeskedni a teheneknek, höhö! Há, mindönkinök biztos nem, mer nekem nem. Sajnálom, koma, de a bikát nem adhatom oda. Nem tudol vele bánni, meg amúgy se. Az az enyimé. De... *jut eszébe valami.* -Akár vehetőnk is néked egyet ócsón. No? Minek amúgy néked a bika? Megűni? Mer arra jobb vala a ló!
2918. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2018-02-16 21:03:09
Üzenet elküldve: 2018-02-16 21:03:09
ÚJ
![>Sfetts F'iux [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11328_1543704826_gnom_ferfi.jpg)
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 235
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 235
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//Pycta del Ventus, Kagaenae, Krestvir//
*Sfetts tovább vár, úgy látszik a kiszolgálás bizony elhúzódik, de nem türelmetlen, nyilván a kocsmáros bizony távol van. Mindenesetre körbenéz a fogadóban, minden bútort alaposan megszemlélve, majd egy pillanat múlva másképp dönt. Erősen esteledik már, ideje Ignácot bevezetni az istállóba, reméli ezzel nem okoz galibát, de azt gondolja, hogy nyilván azért van az istálló, hogy használják. Felkerekedik hát, ülőhelyét elhagyva, s a fogadó ajtaján át távozik, hogy szamarát elvezesse. Ignác továbbra is kipányvázva áll a fogadó előtt, vidám bőgetéssel üdvözli gazdáját, s hagyja, hogy az eloldozza őt.*
- Gyere Ignác, pihenj le most már te is, a gazdád álma még várat magára kicsit. *Az istálló közvetlenül a fogadó mellett helyezkedik el, nem nagy, de takaros. Talál benne üres akolt, így Sfetts oda vezeti be a szamarat, majd a biztonság kedvéért ki is kötözi.*
- Most már elfekhetsz a szalmában bátran. *Mosolyog rá a gnóm, majd egy utolsót paskolva oldalán magára hagyja. A fogadó ajtaján belépve, eddig egy számára nem feltűnő társaságot szúr ki, ki elmélyülten, koncentrálva beszélgetnek. Akaratlanul is közvetlen közelükben halad el, s néhány mondatfoszlányra lesz figyelmes. Hallott már a venárokról, hisz nem messze tőlük él, varázslatosnak tűnő kis birodalmukról is, s önmagához híven nem tudja megállni, s belekottyant a beszélgetésbe. Szavait annak címezi, kit a társaságban a legrelevánsabbnak tart, az elf nem öreg, de bölcsnek tűnik, láthatóan figyelnek szavaira.*
- Bocsáss meg, hogy közbeszólok diskurzusotokba, tudom semmi közöm hozzá, de arra nem gondoltatok, hogy megerősítsétek az erőd védelmét? Már ha ti vagytok akárminek az első védvonala... akkor logikusnak tűnik, nem igaz? Számos egyszerű megoldás lehet erre. És ha már vízkereketek is van, miért ne lenne, mondjuk hajítógépetek is? *Vonja meg a vállát, s kuncog egyet magában, majd szokásához híven definiálja is, amire gondol.*
- A védvonal azon vonal, melynek mentében hadi működéseiket intézik azok, kik a támadó ellenség ellen védőleg tartják magukat. Persze én csak okoskodom, igazából azt sem tudom miről van szó. *Vonja meg vállát, majd mosolyogva az elfre és a két nőre néz és legyint egyet.*
- Tényleg bocsánat, ne is figyeljetek rám, egy ilyen vénember mindig össze-vissza beszél. *Rázza meg a fejét kuncogva, majd elfordul a társaságtól, s asztalához indul.*
A hozzászólás írója (Sfetts F'iux) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.02.16 21:57:07
*Sfetts tovább vár, úgy látszik a kiszolgálás bizony elhúzódik, de nem türelmetlen, nyilván a kocsmáros bizony távol van. Mindenesetre körbenéz a fogadóban, minden bútort alaposan megszemlélve, majd egy pillanat múlva másképp dönt. Erősen esteledik már, ideje Ignácot bevezetni az istállóba, reméli ezzel nem okoz galibát, de azt gondolja, hogy nyilván azért van az istálló, hogy használják. Felkerekedik hát, ülőhelyét elhagyva, s a fogadó ajtaján át távozik, hogy szamarát elvezesse. Ignác továbbra is kipányvázva áll a fogadó előtt, vidám bőgetéssel üdvözli gazdáját, s hagyja, hogy az eloldozza őt.*
- Gyere Ignác, pihenj le most már te is, a gazdád álma még várat magára kicsit. *Az istálló közvetlenül a fogadó mellett helyezkedik el, nem nagy, de takaros. Talál benne üres akolt, így Sfetts oda vezeti be a szamarat, majd a biztonság kedvéért ki is kötözi.*
- Most már elfekhetsz a szalmában bátran. *Mosolyog rá a gnóm, majd egy utolsót paskolva oldalán magára hagyja. A fogadó ajtaján belépve, eddig egy számára nem feltűnő társaságot szúr ki, ki elmélyülten, koncentrálva beszélgetnek. Akaratlanul is közvetlen közelükben halad el, s néhány mondatfoszlányra lesz figyelmes. Hallott már a venárokról, hisz nem messze tőlük él, varázslatosnak tűnő kis birodalmukról is, s önmagához híven nem tudja megállni, s belekottyant a beszélgetésbe. Szavait annak címezi, kit a társaságban a legrelevánsabbnak tart, az elf nem öreg, de bölcsnek tűnik, láthatóan figyelnek szavaira.*
- Bocsáss meg, hogy közbeszólok diskurzusotokba, tudom semmi közöm hozzá, de arra nem gondoltatok, hogy megerősítsétek az erőd védelmét? Már ha ti vagytok akárminek az első védvonala... akkor logikusnak tűnik, nem igaz? Számos egyszerű megoldás lehet erre. És ha már vízkereketek is van, miért ne lenne, mondjuk hajítógépetek is? *Vonja meg a vállát, s kuncog egyet magában, majd szokásához híven definiálja is, amire gondol.*
- A védvonal azon vonal, melynek mentében hadi működéseiket intézik azok, kik a támadó ellenség ellen védőleg tartják magukat. Persze én csak okoskodom, igazából azt sem tudom miről van szó. *Vonja meg vállát, majd mosolyogva az elfre és a két nőre néz és legyint egyet.*
- Tényleg bocsánat, ne is figyeljetek rám, egy ilyen vénember mindig össze-vissza beszél. *Rázza meg a fejét kuncogva, majd elfordul a társaságtól, s asztalához indul.*
A hozzászólás írója (Sfetts F'iux) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.02.16 21:57:07
2917. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2018-02-16 16:57:37
Üzenet elküldve: 2018-02-16 16:57:37
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Küldöttség után//
*Hallotta már párszor azt, ahogy Pycta az Erdő Szívéről és a Fákban Lakóról beszél másnak, Aenae azonban sokkal földhöz ragadottabb annál, hogy hinni tudjon ilyesféle felsőbb hatalmakban. Persze azért Aenae mégiscsak lányból van és a lányoknak vannak meglehetősen romantikus elképzeléseik néha, így Aenaeben is ott van az a romantikus kép, hogy a Fákban Lakó volt az, aki egymáshoz vezette őket. A céljait mondjuk nem igazán érti, hacsak nem az, hogy a két ennyire különböző neveltetésű és életfelfogású személy kölcsönösen tanuljon egymástól. Aenae mondjuk sok dolgot tanul Pyctától, fordítva viszont ugyanez nem igazán mondható.*
- Értem, szóval lényegében testőrökre van szükségetek.
*Természetesen Aenae is tisztában van azzal, hogy Pycta jóval többet tud pár fülcsengető ökölcsapásnál, ő csupán arra akart utalni, hogy ez olyan dolog, amihez a varázstalan harcosok kevesek. Persze Krestvir is kihangsúlyozza, hogy kevesek.
Pycta szavaira, miszerint az ő véleménye is számít, csak alig észrevehetően megrázza a fejét. Nyilván számít a véleménye, csak úgy gondolja, hogy Pycta kedveseként ő faramuci helyzetben van, legalábbis ő úgy látja, hogy lehet ugyan véleménye, de nem mindig ajánlatos megosztania ezt, mert a végén még megszólják vagy az elfet, vagy őt. Érthető okokból nem akarja, hogy megszólják, így is elég az, amit Bayde terjeszt róla, merő rosszindulatból. A továbbiakban pedig pont emiatt tartózkodik attól, hogy közbeszóljon, annak azonban kifejezetten örül, hogy Pycta nem akar megzsarolni senkit, pláne nem a környék teljhatalmú urát, abból semmi jó nem sült volna ki. Rámosolyog a férfira, kezét pedig a férfi őt simogató kezére teszi. Topázsárga tekintete továbbra is a két másik között cikázik és mindig a beszélőn függ, fejét csak akkor fordítja meg, mikor Pycta megfenyegeti Krestvirt. Bár a megfenyegetés talán nem teljesen fedi a valóságot, inkább csak tanács ez, bár tanácsnak kissé baljóslatúnak hangzik. Szemöldökeit összevonja egy pillanatra, szinte kérdőn, majd a sárga szempár átfordul a nőre, hogy az mit is szól ehhez a tanácshoz, vagy fenyegetéshez, ez ugyebár kicsit attól függ, hogy minek akarjuk hallani.*
*Hallotta már párszor azt, ahogy Pycta az Erdő Szívéről és a Fákban Lakóról beszél másnak, Aenae azonban sokkal földhöz ragadottabb annál, hogy hinni tudjon ilyesféle felsőbb hatalmakban. Persze azért Aenae mégiscsak lányból van és a lányoknak vannak meglehetősen romantikus elképzeléseik néha, így Aenaeben is ott van az a romantikus kép, hogy a Fákban Lakó volt az, aki egymáshoz vezette őket. A céljait mondjuk nem igazán érti, hacsak nem az, hogy a két ennyire különböző neveltetésű és életfelfogású személy kölcsönösen tanuljon egymástól. Aenae mondjuk sok dolgot tanul Pyctától, fordítva viszont ugyanez nem igazán mondható.*
- Értem, szóval lényegében testőrökre van szükségetek.
*Természetesen Aenae is tisztában van azzal, hogy Pycta jóval többet tud pár fülcsengető ökölcsapásnál, ő csupán arra akart utalni, hogy ez olyan dolog, amihez a varázstalan harcosok kevesek. Persze Krestvir is kihangsúlyozza, hogy kevesek.
Pycta szavaira, miszerint az ő véleménye is számít, csak alig észrevehetően megrázza a fejét. Nyilván számít a véleménye, csak úgy gondolja, hogy Pycta kedveseként ő faramuci helyzetben van, legalábbis ő úgy látja, hogy lehet ugyan véleménye, de nem mindig ajánlatos megosztania ezt, mert a végén még megszólják vagy az elfet, vagy őt. Érthető okokból nem akarja, hogy megszólják, így is elég az, amit Bayde terjeszt róla, merő rosszindulatból. A továbbiakban pedig pont emiatt tartózkodik attól, hogy közbeszóljon, annak azonban kifejezetten örül, hogy Pycta nem akar megzsarolni senkit, pláne nem a környék teljhatalmú urát, abból semmi jó nem sült volna ki. Rámosolyog a férfira, kezét pedig a férfi őt simogató kezére teszi. Topázsárga tekintete továbbra is a két másik között cikázik és mindig a beszélőn függ, fejét csak akkor fordítja meg, mikor Pycta megfenyegeti Krestvirt. Bár a megfenyegetés talán nem teljesen fedi a valóságot, inkább csak tanács ez, bár tanácsnak kissé baljóslatúnak hangzik. Szemöldökeit összevonja egy pillanatra, szinte kérdőn, majd a sárga szempár átfordul a nőre, hogy az mit is szól ehhez a tanácshoz, vagy fenyegetéshez, ez ugyebár kicsit attól függ, hogy minek akarjuk hallani.*
2916. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2018-02-16 15:14:55
Üzenet elküldve: 2018-02-16 15:14:55
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1277
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1277
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
//Küldöttség után//
*Az igencsak komoly téma ellenére a csuhás elmosolyodik, amikor Krestvir rákérdez a Fákban Lakó és az Erdő Szívének kilétére. Mindig is bajban volt, amikor hitéről és annak központjáról kellett beszélnie, s most még nehezebb dolga lesz, mert egy varázslónak kell elmondania mindezt.*
- Az Erdő Szíve és a Fákban Lakó egyetlen entitás, azt hiszem, ti Erdőszellemként ismerhetitek, de ő nem egy isten, legalábbis nem lehet akként definiálni. *Kezd bele pár szívdobbanásnyi gondolkodás után, kellett neki ez a rövidke idő, hogy összeszedje a gondolatait és ne tűnjön úgy, mintha most szedné össze ezt a magyarázatot a semmiből.*
- A Fákban Lakó egyfajta jelenlét, tudat, amely az erdőt hatja át, minden fát, minden növényt, minden vadat, az erdő összes lakóját. Olyan, mint egy kollektív tudat, de fizikai megjelenése nincs, legalábbis én még nem találkoztam vele, pedig elhiheted, elég régóta szolgálom őt. *Újabb mosoly, elfként sokkalta több idő jutott neki, mint más halandóknak.*
- Ez az az erő, amely visszafordítja az Erdőmélyére tévedőket és ez az erő bünteti meg azokat, akik Erdőmélyén az erdő kárára tesznek. Meg vannak az eszközei erre. *Bár Krestvir nem biztos, hogy találkozott ilyen eseménnyel, de bizonyosan el tudja képzelni.
A csuhás számára nem létezik olyan, hogy a területük határa. Mert ahol az erdő kezdődik, már a Fákban Lakóhoz tartozik, onnan, hogy az első szentségtelen élőhalott betette a lábát az erdőbe, már nekik cselekedniük kell.
Amikor a mágus kimondja, hogy még nincsenek terveik, nem történik semmi. A csuhás nem szomorodik el, de még csak a száját sem húzza el, ugyanúgy néz Krestvir-re, mint azelőtt.*
- Értem. *Konstatálja a választ, aztán meghallgatja az érveket. Sokat mond, hogy a mágusokat mennyire foglalkoztatja ez a fenyegetés, annak ellenére, hogy milyen messze vannak tőle.*
- Magunknak is meg kell győződnünk a fenyegetés mibenlétéről, nem fogok felderítőket küldeni a helyszínre, de a határokat felderítjük. Tervezzetek, aztán ha szükség lesz ránk, küldj futárt Erdőmélyére és mi megtaláljuk. Addig még a hadúr véleménye is megváltozhat és nekünk is lesz időnk felkészülni. *Hogy ez most fegyverkezést vagy Kagan feladatának végrehajtását jelenti, nem mondja ki.*
- A venárok dolgába külső érdekeket nem akarok bevonni, bárhogyan is döntsünk, fizetségként nem szabok feltételeket senkinek. *Szögezi le azonnal, elhárítva Krestvir felvetését.
Aebae szavait is meghallgatja, akinek részben igaza van. A csuhás persze kicsit többet tud, mint pár fülcsengető ökölcsapást, és éppen ezért lett volna szüksége azokra a fegyverre, amelyért útra keltek. Ezek fényében még sürgősebb lett a fegyver beszerzése.*
- Nem kell bocsánatot kérned, venár vagy, a te véleményed is ugyanúgy számít. *A topázszemű is ugyanúgy részese a döntésnek, mint bárki más otthon, neki is lehetnek érvei ellene és mellette.*
- Nem fogunk semmi ilyesmit tenni. *Nyugtatja meg Aenae-t, jobbjával gyengéden végigsimítva a kezén.*
- A venárok között, ahogy Aenae is mondta, nem egy kiváló és legendás íjász van, de akadnak közelharcosok is, és pár mágus, nem beszélve a druidáinkról. Ebben tudunk segíteni, eljutni a probléma gyökeréhez, a mágikus dolgokhoz kevés venár ért. *Sorolja képességeiket. Krestvir szavaira elmosolyodik.*
- Az nem segítségkérés, ha valakiből kikényszerítünk valamit. Ha rosszra fordulnak a dolgok, az ilyen barát nem kockáztat. Amíg nem ő maga kíván cselekedni, addig felesleges még jobban elvadítani a célotoktól. *Nem hiába nem beszél közös célról, egyelőre még nem döntötte el, hogyan döntenek. Haza kell térnie Erdőmélyére és a venárok elé tárni mindent, hogy közösen dönthessenek.*
- Légy óvatos mágus, nyíltsággal talán lassabban haladsz, de őszintébb szövetségesekre tehetsz szert. *Tanácsolja a nőnek, mert úgy érzi, Krestvir a zavarosban halászik és nem átall belekeverni a dolgokba, hogy saját érdekeit érvényesítse.*
*Az igencsak komoly téma ellenére a csuhás elmosolyodik, amikor Krestvir rákérdez a Fákban Lakó és az Erdő Szívének kilétére. Mindig is bajban volt, amikor hitéről és annak központjáról kellett beszélnie, s most még nehezebb dolga lesz, mert egy varázslónak kell elmondania mindezt.*
- Az Erdő Szíve és a Fákban Lakó egyetlen entitás, azt hiszem, ti Erdőszellemként ismerhetitek, de ő nem egy isten, legalábbis nem lehet akként definiálni. *Kezd bele pár szívdobbanásnyi gondolkodás után, kellett neki ez a rövidke idő, hogy összeszedje a gondolatait és ne tűnjön úgy, mintha most szedné össze ezt a magyarázatot a semmiből.*
- A Fákban Lakó egyfajta jelenlét, tudat, amely az erdőt hatja át, minden fát, minden növényt, minden vadat, az erdő összes lakóját. Olyan, mint egy kollektív tudat, de fizikai megjelenése nincs, legalábbis én még nem találkoztam vele, pedig elhiheted, elég régóta szolgálom őt. *Újabb mosoly, elfként sokkalta több idő jutott neki, mint más halandóknak.*
- Ez az az erő, amely visszafordítja az Erdőmélyére tévedőket és ez az erő bünteti meg azokat, akik Erdőmélyén az erdő kárára tesznek. Meg vannak az eszközei erre. *Bár Krestvir nem biztos, hogy találkozott ilyen eseménnyel, de bizonyosan el tudja képzelni.
A csuhás számára nem létezik olyan, hogy a területük határa. Mert ahol az erdő kezdődik, már a Fákban Lakóhoz tartozik, onnan, hogy az első szentségtelen élőhalott betette a lábát az erdőbe, már nekik cselekedniük kell.
Amikor a mágus kimondja, hogy még nincsenek terveik, nem történik semmi. A csuhás nem szomorodik el, de még csak a száját sem húzza el, ugyanúgy néz Krestvir-re, mint azelőtt.*
- Értem. *Konstatálja a választ, aztán meghallgatja az érveket. Sokat mond, hogy a mágusokat mennyire foglalkoztatja ez a fenyegetés, annak ellenére, hogy milyen messze vannak tőle.*
- Magunknak is meg kell győződnünk a fenyegetés mibenlétéről, nem fogok felderítőket küldeni a helyszínre, de a határokat felderítjük. Tervezzetek, aztán ha szükség lesz ránk, küldj futárt Erdőmélyére és mi megtaláljuk. Addig még a hadúr véleménye is megváltozhat és nekünk is lesz időnk felkészülni. *Hogy ez most fegyverkezést vagy Kagan feladatának végrehajtását jelenti, nem mondja ki.*
- A venárok dolgába külső érdekeket nem akarok bevonni, bárhogyan is döntsünk, fizetségként nem szabok feltételeket senkinek. *Szögezi le azonnal, elhárítva Krestvir felvetését.
Aebae szavait is meghallgatja, akinek részben igaza van. A csuhás persze kicsit többet tud, mint pár fülcsengető ökölcsapást, és éppen ezért lett volna szüksége azokra a fegyverre, amelyért útra keltek. Ezek fényében még sürgősebb lett a fegyver beszerzése.*
- Nem kell bocsánatot kérned, venár vagy, a te véleményed is ugyanúgy számít. *A topázszemű is ugyanúgy részese a döntésnek, mint bárki más otthon, neki is lehetnek érvei ellene és mellette.*
- Nem fogunk semmi ilyesmit tenni. *Nyugtatja meg Aenae-t, jobbjával gyengéden végigsimítva a kezén.*
- A venárok között, ahogy Aenae is mondta, nem egy kiváló és legendás íjász van, de akadnak közelharcosok is, és pár mágus, nem beszélve a druidáinkról. Ebben tudunk segíteni, eljutni a probléma gyökeréhez, a mágikus dolgokhoz kevés venár ért. *Sorolja képességeiket. Krestvir szavaira elmosolyodik.*
- Az nem segítségkérés, ha valakiből kikényszerítünk valamit. Ha rosszra fordulnak a dolgok, az ilyen barát nem kockáztat. Amíg nem ő maga kíván cselekedni, addig felesleges még jobban elvadítani a célotoktól. *Nem hiába nem beszél közös célról, egyelőre még nem döntötte el, hogyan döntenek. Haza kell térnie Erdőmélyére és a venárok elé tárni mindent, hogy közösen dönthessenek.*
- Légy óvatos mágus, nyíltsággal talán lassabban haladsz, de őszintébb szövetségesekre tehetsz szert. *Tanácsolja a nőnek, mert úgy érzi, Krestvir a zavarosban halászik és nem átall belekeverni a dolgokba, hogy saját érdekeit érvényesítse.*
2915. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2018-02-15 22:43:04
Üzenet elküldve: 2018-02-15 22:43:04
ÚJ
![>Ailease Parden [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/9906_ember_ferfi.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 262
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 262
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
//Korsóban//
– Hehe, bizony, hehe. És ki tudja, milyen mérget raknak bele útközben, hehe… ~ A fehér ruhások! ~ Bizony, bizony, ők! Bár ezekben sem bízunk csak úgy. Azért iszunk csak ilyet, mert a bor az nem jó, mi meg kicsit bízunk benned, Rolf Vónék! ~ Persze csak kicsit, mert, ha nagyon bíznánk, könnyen hátba szúrhatna! Csak kicsit, épp annyira, hogy szolgáljon minket! ~ Bizony, úgy! Bizony! * Egészen beszédes lett az utóbbi időben. Vagy a sör hat rá ilyen gyorsan, vagy – ami valószínűbb – végre társaloghat egy "normálissal", már magán kívül. Ilyenre maga sem tudja, mikor volt utoljára alkalma. Az elf városőr a barakkban talán nem volt fehér ruhás, de összesen ennyire emlékszik. Meg persze magára, aki ugye nem ő, de közel van hozzá. *
– Furcsa vagy, Rolf Vónék! Hehe. Minden paraszt furcsa? * Erről valójában meg van győződve, de ilyen az, ha az ember nem csupán információszerzés céljából kommunikál másokkal, hanem puszta szórakozásból. Szokatlan. Nem tartja valószínűnek, hogy rászokik, mivel nincs ahhoz elég nem-fehér ruhás; ugyanakkor egy királynak beszélnie is jól kell tudnia, így nem árt gyakorolni.
Beszélgetésükből kiderül, hogy még egy nagy és erős ember is képes megérteni azt a hatalmas problémát, ami Pardenre nehezedik, mikor a város elfoglalását és a fehér ruhások kiirtását tervezi. Erre a férfi először összeráncolt szemöldökkel néz társára.
~ Honnan tudja, hogy így megy?! Lehet, hogy ő is fehér ruhás? Egy parasztnak nem kéne értenie ilyenekhez! ~ Végül betudja annak, hogy Rolf már nem egyszerű paraszt, hanem beépített lázadó a gonoszok földjén, ráadásul az elsőszámú tanácsadója. Talán mondott valami hasonlót korábban, amiből erre következtethetett, vagy csak tanácsadói képességeit csillogtatta meg. Úgyhogy végül megvonja vállait és leveszi szemét a pajtásáról. Ebben a pillanatban pedig olyan ötlete támad, aminek úgy megörül, hogy az eddig hanyagul asztalon terpeszkedő lábát ledobja a földre és hevesen kezd ötletelni. Szeme gonoszul csillog, száját alig mozgatva, halkan beszél. *
– Rolf Vónék! Kell neked az a hatalmas bikád? Hehe, add csak be a közösbe, hogy jobb legyen mindenkinek! Bizony, add be! * Bólogat hozzá, hogy még inkább meggyőző legyen. * A többit majd máshol elmondom, most túl sok itt a fehér ruhás, bizony. * Suttogja, amilyen halkan csak tudja, persze olyan viszonylatban, hogy lehetőleg Rolf még éppen meghallja a taverna alapnyüzsgése ellenére. *
– A lényeg, hogy kell a bikád, Rolf Vónék! Hehe, bizony! * Magyarázza sejtelmesen, majd beleiszik második sörébe. Az már kevésbé fogy gyorsan, de előbb-utóbb csak ki fog ürülni.
A megkeresendő személyekkel kapcsolatos kiegészítésre vigyorgása közepette bólint egyet, majd ő is hozzátesz valamit. *
– Meg persze Bumbit is, hehe, bizony! Bumbi!
– Hehe, bizony, hehe. És ki tudja, milyen mérget raknak bele útközben, hehe… ~ A fehér ruhások! ~ Bizony, bizony, ők! Bár ezekben sem bízunk csak úgy. Azért iszunk csak ilyet, mert a bor az nem jó, mi meg kicsit bízunk benned, Rolf Vónék! ~ Persze csak kicsit, mert, ha nagyon bíznánk, könnyen hátba szúrhatna! Csak kicsit, épp annyira, hogy szolgáljon minket! ~ Bizony, úgy! Bizony! * Egészen beszédes lett az utóbbi időben. Vagy a sör hat rá ilyen gyorsan, vagy – ami valószínűbb – végre társaloghat egy "normálissal", már magán kívül. Ilyenre maga sem tudja, mikor volt utoljára alkalma. Az elf városőr a barakkban talán nem volt fehér ruhás, de összesen ennyire emlékszik. Meg persze magára, aki ugye nem ő, de közel van hozzá. *
– Furcsa vagy, Rolf Vónék! Hehe. Minden paraszt furcsa? * Erről valójában meg van győződve, de ilyen az, ha az ember nem csupán információszerzés céljából kommunikál másokkal, hanem puszta szórakozásból. Szokatlan. Nem tartja valószínűnek, hogy rászokik, mivel nincs ahhoz elég nem-fehér ruhás; ugyanakkor egy királynak beszélnie is jól kell tudnia, így nem árt gyakorolni.
Beszélgetésükből kiderül, hogy még egy nagy és erős ember is képes megérteni azt a hatalmas problémát, ami Pardenre nehezedik, mikor a város elfoglalását és a fehér ruhások kiirtását tervezi. Erre a férfi először összeráncolt szemöldökkel néz társára.
~ Honnan tudja, hogy így megy?! Lehet, hogy ő is fehér ruhás? Egy parasztnak nem kéne értenie ilyenekhez! ~ Végül betudja annak, hogy Rolf már nem egyszerű paraszt, hanem beépített lázadó a gonoszok földjén, ráadásul az elsőszámú tanácsadója. Talán mondott valami hasonlót korábban, amiből erre következtethetett, vagy csak tanácsadói képességeit csillogtatta meg. Úgyhogy végül megvonja vállait és leveszi szemét a pajtásáról. Ebben a pillanatban pedig olyan ötlete támad, aminek úgy megörül, hogy az eddig hanyagul asztalon terpeszkedő lábát ledobja a földre és hevesen kezd ötletelni. Szeme gonoszul csillog, száját alig mozgatva, halkan beszél. *
– Rolf Vónék! Kell neked az a hatalmas bikád? Hehe, add csak be a közösbe, hogy jobb legyen mindenkinek! Bizony, add be! * Bólogat hozzá, hogy még inkább meggyőző legyen. * A többit majd máshol elmondom, most túl sok itt a fehér ruhás, bizony. * Suttogja, amilyen halkan csak tudja, persze olyan viszonylatban, hogy lehetőleg Rolf még éppen meghallja a taverna alapnyüzsgése ellenére. *
– A lényeg, hogy kell a bikád, Rolf Vónék! Hehe, bizony! * Magyarázza sejtelmesen, majd beleiszik második sörébe. Az már kevésbé fogy gyorsan, de előbb-utóbb csak ki fog ürülni.
A megkeresendő személyekkel kapcsolatos kiegészítésre vigyorgása közepette bólint egyet, majd ő is hozzátesz valamit. *
– Meg persze Bumbit is, hehe, bizony! Bumbi!
2914. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2018-02-15 22:19:14
Üzenet elküldve: 2018-02-15 22:19:14
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 966
OOC üzenetek: 48
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 966
OOC üzenetek: 48
Játékstílus: Vakmerő
//Küldöttség után//
*Aenae kétkedését el kell, hogy oszlassa.*
- Az előholt lények ellen… Harcosokkal, esetleg gyógyítókkal. Mi mágusok vagyunk, a közelharcban gyakran sebezhetőek… És a varázserőnk is véges. Tartalékolnunk kell, nagyobb harcokra, mert ha egy harcos által fegyverrel könnyen kivégezhető élőholt ellen pocsékoljuk, a hatalmasabb lények ellen védtelenek leszünk, kimerülünk. - *magyarázza, mert úgy sejti, a lány nem ismeri a mágusok nagy korlátait, s azt is egyértelművé szeretné tenni, hogy a helyzet nem pusztán mágikus tudást követel meg, hanem temérdek harcot is az élőholtak… s még ki tudja, micsodák ellen.
Arra, hogy Aenae belekotyogott volna a beszélgetésbe, nem reagál. Úgy sejti, a bocsánatkérés inkább szól a csuhásnak, mert ha neki szólna, akkor nem érti. Igaz, így sem, de így nem is kell értenie, mert feltételezhető, hogy egyfajta belső hierarchia mondatja ezt a lánnyal.
Aenae lesz az első a javaslata fogadásában is. És nem teszi túl lelkesen…*
- Nem zsarolás, segítségkérés. Alku. - *feleli, Pyctára vezetve át tekintetét, várakozón, hogy ő érti-e, hogy mit szeretne, s mit szól hozzá.*
- Meg kell értenie, hogy az otthonotok védelme előnyt élvez az ő kérésével szemben. Így, ha szeretné, hogy előre vegyétek, talán nem is kell nektek felvetnetek, hanem ő kínálja majd a segítségét. Ezáltal talán megéri majd neki, hogy cselekedjen, mert lát benne hasznot. - *Tisztában van vele, hogy már ezzel a javaslattal is bajt hozhat a saját fejére, mert azért mégiscsak a Hadúr érdekkörébe próbál bekavarni, ráadásul annak ellenére, hogy a férfi határozottan kijelentette, hogy elvárja, hogy ne zaklassák ezzel az üggyel. Sőt, igazából már alighanem azzal a hadúr ellenére tesz, hogy az ő közbenjárása nélkül szövetségeseket keres maguknak… De vállalja a kockázatot, mert ez az ügy megkívánja.*
A hozzászólás írója (Krestvir Drelm) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.02.15 23:16:04
*Aenae kétkedését el kell, hogy oszlassa.*
- Az előholt lények ellen… Harcosokkal, esetleg gyógyítókkal. Mi mágusok vagyunk, a közelharcban gyakran sebezhetőek… És a varázserőnk is véges. Tartalékolnunk kell, nagyobb harcokra, mert ha egy harcos által fegyverrel könnyen kivégezhető élőholt ellen pocsékoljuk, a hatalmasabb lények ellen védtelenek leszünk, kimerülünk. - *magyarázza, mert úgy sejti, a lány nem ismeri a mágusok nagy korlátait, s azt is egyértelművé szeretné tenni, hogy a helyzet nem pusztán mágikus tudást követel meg, hanem temérdek harcot is az élőholtak… s még ki tudja, micsodák ellen.
Arra, hogy Aenae belekotyogott volna a beszélgetésbe, nem reagál. Úgy sejti, a bocsánatkérés inkább szól a csuhásnak, mert ha neki szólna, akkor nem érti. Igaz, így sem, de így nem is kell értenie, mert feltételezhető, hogy egyfajta belső hierarchia mondatja ezt a lánnyal.
Aenae lesz az első a javaslata fogadásában is. És nem teszi túl lelkesen…*
- Nem zsarolás, segítségkérés. Alku. - *feleli, Pyctára vezetve át tekintetét, várakozón, hogy ő érti-e, hogy mit szeretne, s mit szól hozzá.*
- Meg kell értenie, hogy az otthonotok védelme előnyt élvez az ő kérésével szemben. Így, ha szeretné, hogy előre vegyétek, talán nem is kell nektek felvetnetek, hanem ő kínálja majd a segítségét. Ezáltal talán megéri majd neki, hogy cselekedjen, mert lát benne hasznot. - *Tisztában van vele, hogy már ezzel a javaslattal is bajt hozhat a saját fejére, mert azért mégiscsak a Hadúr érdekkörébe próbál bekavarni, ráadásul annak ellenére, hogy a férfi határozottan kijelentette, hogy elvárja, hogy ne zaklassák ezzel az üggyel. Sőt, igazából már alighanem azzal a hadúr ellenére tesz, hogy az ő közbenjárása nélkül szövetségeseket keres maguknak… De vállalja a kockázatot, mert ez az ügy megkívánja.*
A hozzászólás írója (Krestvir Drelm) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.02.15 23:16:04
2913. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2018-02-15 21:53:01
Üzenet elküldve: 2018-02-15 21:53:01
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Küldöttség után//
*Aenae tényleg ideges, de hát ilyen hírektől ki ne lenne az? Ideges attól a ténytől is, hogy ő nem harcos, következésképpen, ha Pycta erre adná a fejét, akkor ő csak valahol várakozna, ezalatt pedig a tökéletes bizonytalanságban halálra aggódná magát. A kikötői incidens ugyanis világosan megmutatta, hogy teljesen haszontalan, csak arra jó, hogy rá is vigyázni kelljen, az meg felesleges kapacitásokat foglalna le. Ökölbe szorított kezeit nézi, csak egy-egy pillanatra les ki egyszer Pycta, egyszer meg Krestvir felé akkor, amikor a nő az Erdőszellemről kérdezi a férfit. Aenae továbbra is tökéletesen ateista, ugyanakkor egyáltalán nem zavarja az, hogy Pycta ilyen mélyen hívő, hiszen sosem akarta rátukmálni a saját hitét. Akkor emeli fel újra a fejét, mikor a nő azt kérdi, hogy velük tartanának-e.*
- Ez valami mágikus izé, ugye? Csak mert mi nem vagyunk mágusok. Persze vannak nálunk kiváló, sőt legendába illő harcosok is.
*A szeme sarkából Pyctára pillant.*
- De gondolom, hogy ezek ellen pár fülcsengető ökölcsapás nem túl hatásos. Nem arról van szó, hogy én ne akarnék segíteni, de hogyan tudnánk? Mivel?
*Ebben a történetben nem csak magát érzi haszontalannak, hanem minden olyan személyt, aki nem ért a varázsláshoz. Mármint a valódi varázsláshoz, nem ahhoz, hogy érméket húzzanak elő gyerekek füléből meg színes kendőket a mandzsettájukból.*
- Bocsánat, nem akartam belekotyogni.
*Szegi le újra a fejét, tényleg nem akar belebeszélni, csak valahogy képtelen arra, hogy magában tartsa a véleményét meg a kérdéseit és ettől is pont ugyanolyan feszült, mint attól, amit Krestvir mesélt, meg úgy általában az egész naptól. Aztán újra felkapja a fejét.*
- Hogy mi? Zsaroljuk meg? Na ezt nagyon-nagyon rossz ötlet.
*Rázza a fejét, ezzel tényleg nem ért egyet, nagyon nem.*
- Ez nagyon-nagyon rossz ötlet. Szerintem. Egészen biztos, hogy csak feldühítené. Nem vagyunk alkupozícióban. Szerintem.
*Azért teszi hozzá újra meg újra azt, hogy "szerintem", hogy Krestvir számára egyértelmű legyen, hogy ez csak az ő privát véleménye, nem Pyctáé.*
*Aenae tényleg ideges, de hát ilyen hírektől ki ne lenne az? Ideges attól a ténytől is, hogy ő nem harcos, következésképpen, ha Pycta erre adná a fejét, akkor ő csak valahol várakozna, ezalatt pedig a tökéletes bizonytalanságban halálra aggódná magát. A kikötői incidens ugyanis világosan megmutatta, hogy teljesen haszontalan, csak arra jó, hogy rá is vigyázni kelljen, az meg felesleges kapacitásokat foglalna le. Ökölbe szorított kezeit nézi, csak egy-egy pillanatra les ki egyszer Pycta, egyszer meg Krestvir felé akkor, amikor a nő az Erdőszellemről kérdezi a férfit. Aenae továbbra is tökéletesen ateista, ugyanakkor egyáltalán nem zavarja az, hogy Pycta ilyen mélyen hívő, hiszen sosem akarta rátukmálni a saját hitét. Akkor emeli fel újra a fejét, mikor a nő azt kérdi, hogy velük tartanának-e.*
- Ez valami mágikus izé, ugye? Csak mert mi nem vagyunk mágusok. Persze vannak nálunk kiváló, sőt legendába illő harcosok is.
*A szeme sarkából Pyctára pillant.*
- De gondolom, hogy ezek ellen pár fülcsengető ökölcsapás nem túl hatásos. Nem arról van szó, hogy én ne akarnék segíteni, de hogyan tudnánk? Mivel?
*Ebben a történetben nem csak magát érzi haszontalannak, hanem minden olyan személyt, aki nem ért a varázsláshoz. Mármint a valódi varázsláshoz, nem ahhoz, hogy érméket húzzanak elő gyerekek füléből meg színes kendőket a mandzsettájukból.*
- Bocsánat, nem akartam belekotyogni.
*Szegi le újra a fejét, tényleg nem akar belebeszélni, csak valahogy képtelen arra, hogy magában tartsa a véleményét meg a kérdéseit és ettől is pont ugyanolyan feszült, mint attól, amit Krestvir mesélt, meg úgy általában az egész naptól. Aztán újra felkapja a fejét.*
- Hogy mi? Zsaroljuk meg? Na ezt nagyon-nagyon rossz ötlet.
*Rázza a fejét, ezzel tényleg nem ért egyet, nagyon nem.*
- Ez nagyon-nagyon rossz ötlet. Szerintem. Egészen biztos, hogy csak feldühítené. Nem vagyunk alkupozícióban. Szerintem.
*Azért teszi hozzá újra meg újra azt, hogy "szerintem", hogy Krestvir számára egyértelmű legyen, hogy ez csak az ő privát véleménye, nem Pyctáé.*
2912. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2018-02-15 21:07:19
Üzenet elküldve: 2018-02-15 21:07:19
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Szilánk gyűlés//
*Már látha előre, hogy sok baja lesz még Krestvirrel.*
- Igen, van egy ilyen negyedik is, de hogy teljes legyen a kép, mondom az ötödiket. A holtak elszabadulnak, senki nem tesz semmit, Artheniort elpáholják, a lusta nemeseit felfalják, a Vashegy diadalt arat és a vidék ura lesz. Nos hát... *támasztja egymásnak ujjait piramisszerűen.*
- Az öt lehetőségből mindösszesen egy végződik teljes bukással és valljuk meg, az már nem fog minket zavarni. Az általad javasolt három lehetőség mindegyike hátrányos vagy az lehet számunkra... és csak az enyém az, ami jó esélyekkel kecsegtet. *a kérdésre csak vállat von.*
- Persze, jeleztük több helyen is, és Worenth is a városban van. Ő most a Nagytanács levezető elnöke... *mosolyodik el gúnyosan.*
- Semmiféle patthelyzet nincs, Daewe. A patthelyzet feltételez egyfajta felismert veszélyhelyzetet, amiből nem lehet kilépni csak úgy... Arthenior pedig még nem ismerte fel a veszélyt, így nincs patthelyzet. *tárja szét a karját. Pont ez a baj.*
- Gesztusok... *de Daewe okos és ügyes, azonnal folytatja, így Kagan nem tud ezen is puffogni egy sort. Újult érdeklődéssel figyeli a vágott arcú alkimistát. Végighallgatja, majd elmosolyodik.*
- Már felvetettük. Még csak azt sem hajlandóak tudomásul venni, hogy a Kikötőt elbukták. Amellett meg kivel tárgyaljak? Hmm? A Főtanáccsal? A Nagytanáccsal? A nemesekkel? Ugyan...
*A végére hagyja Taitos dolgát, majd lassan hátradől.*
- Nem vagyok egy gazdasági zseni, ifjú Taitos, ám áruld el nekem, hogyan lehet az, hogy klánon, szervezeten kívül gyakorlatilag senki, de senki nem válhatott nagy mágussá? Elvéreztek mind... mert nem állt mögöttük Amon Ruadh. *Nem tartja tisztességesnek Taitos szavait, mert ennél sokkal többet tettek.*
- Én tízezer aranyra emlékszem, de bagatel, nem csak a pénz a lényeg, te is tudod...*abba már bele sem megy, hogy Synmira és a "tharg hátszél" milyen egyéb előnyöket biztosított a Worenthnek és a többieknek: olcsóbb bájitalok, olcsóbb tekercsek, nyugodtabb és sokkal olcsóbb tanulási környezet és lehetőség, amitől sokka jobban, gyorsabban és koncentráltabban tudtak fejlődni, mint egyedül. Ezét van az, hogy mielőtt Worenth hozzájuk verődött, még a mágiáját se tudta használni a mágusversenyen, most pedig igazi nagymenő.*
- Ha a Szántókra betörnek, az már úgyis a mi érdekszféránk! *csak a hülye városiak hiszik, hogy hát "jön a gabona, oszt jóvan". Kagan kiemelten figyeli Kalácsfalvát és környékát.*
- Ami meg a Patkányokat illeti... nos, ezt bízzátok csak rám és Taitos mesterre. *a magas szintű külpolitikát nem kívánja itt kitárgyalni.*
- Számomra egyelőre hivatalosan nincs északi ügy, Taitos. Nem mintha nem hinném el szavatok, és készülünk is rá, de nem fogom hagyni, hogy Arthenior azzal a tudattal hajtsa békés álomra a fejét, hogy majd a thargok és szövetségeseik úgyis megoldják. És szeretném, ha ezt tiszteletben tartanátok, mert ez a Vérszövetség hivatalos álláspontja.
//Szilánk gyűlés//
*Már látha előre, hogy sok baja lesz még Krestvirrel.*
- Igen, van egy ilyen negyedik is, de hogy teljes legyen a kép, mondom az ötödiket. A holtak elszabadulnak, senki nem tesz semmit, Artheniort elpáholják, a lusta nemeseit felfalják, a Vashegy diadalt arat és a vidék ura lesz. Nos hát... *támasztja egymásnak ujjait piramisszerűen.*
- Az öt lehetőségből mindösszesen egy végződik teljes bukással és valljuk meg, az már nem fog minket zavarni. Az általad javasolt három lehetőség mindegyike hátrányos vagy az lehet számunkra... és csak az enyém az, ami jó esélyekkel kecsegtet. *a kérdésre csak vállat von.*
- Persze, jeleztük több helyen is, és Worenth is a városban van. Ő most a Nagytanács levezető elnöke... *mosolyodik el gúnyosan.*
- Semmiféle patthelyzet nincs, Daewe. A patthelyzet feltételez egyfajta felismert veszélyhelyzetet, amiből nem lehet kilépni csak úgy... Arthenior pedig még nem ismerte fel a veszélyt, így nincs patthelyzet. *tárja szét a karját. Pont ez a baj.*
- Gesztusok... *de Daewe okos és ügyes, azonnal folytatja, így Kagan nem tud ezen is puffogni egy sort. Újult érdeklődéssel figyeli a vágott arcú alkimistát. Végighallgatja, majd elmosolyodik.*
- Már felvetettük. Még csak azt sem hajlandóak tudomásul venni, hogy a Kikötőt elbukták. Amellett meg kivel tárgyaljak? Hmm? A Főtanáccsal? A Nagytanáccsal? A nemesekkel? Ugyan...
*A végére hagyja Taitos dolgát, majd lassan hátradől.*
- Nem vagyok egy gazdasági zseni, ifjú Taitos, ám áruld el nekem, hogyan lehet az, hogy klánon, szervezeten kívül gyakorlatilag senki, de senki nem válhatott nagy mágussá? Elvéreztek mind... mert nem állt mögöttük Amon Ruadh. *Nem tartja tisztességesnek Taitos szavait, mert ennél sokkal többet tettek.*
- Én tízezer aranyra emlékszem, de bagatel, nem csak a pénz a lényeg, te is tudod...*abba már bele sem megy, hogy Synmira és a "tharg hátszél" milyen egyéb előnyöket biztosított a Worenthnek és a többieknek: olcsóbb bájitalok, olcsóbb tekercsek, nyugodtabb és sokkal olcsóbb tanulási környezet és lehetőség, amitől sokka jobban, gyorsabban és koncentráltabban tudtak fejlődni, mint egyedül. Ezét van az, hogy mielőtt Worenth hozzájuk verődött, még a mágiáját se tudta használni a mágusversenyen, most pedig igazi nagymenő.*
- Ha a Szántókra betörnek, az már úgyis a mi érdekszféránk! *csak a hülye városiak hiszik, hogy hát "jön a gabona, oszt jóvan". Kagan kiemelten figyeli Kalácsfalvát és környékát.*
- Ami meg a Patkányokat illeti... nos, ezt bízzátok csak rám és Taitos mesterre. *a magas szintű külpolitikát nem kívánja itt kitárgyalni.*
- Számomra egyelőre hivatalosan nincs északi ügy, Taitos. Nem mintha nem hinném el szavatok, és készülünk is rá, de nem fogom hagyni, hogy Arthenior azzal a tudattal hajtsa békés álomra a fejét, hogy majd a thargok és szövetségeseik úgyis megoldják. És szeretném, ha ezt tiszteletben tartanátok, mert ez a Vérszövetség hivatalos álláspontja.
2911. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2018-02-15 20:45:49
Üzenet elküldve: 2018-02-15 20:45:49
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 966
OOC üzenetek: 48
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 966
OOC üzenetek: 48
Játékstílus: Vakmerő
//Küldöttség után//
- Köszönöm! - *veszi át a korsónyi vizet, majd szórakozottan matat az erszényében és fizet is.
Figyelmét nem kerüli el, hogy Aenae mennyire feszült, vagy rémült lesz. De véleménye szerint erre meg is van minden okuk, még, ha ily távol a veszélytől ez nem is annyira érzékelhető. Hisz ki gondolná, hogy miközben ők itt beszélgetnek, démoni lények érkeznek át a világukra, s próbálják összeolvasztani azt a magukéval?
Türelmetlenül várja a csuhás válaszát, aminek az eleje elég titokzatosra sikerül, s az ő szempontjából nem is túl biztatóra. Akár megnyugtató is lehetne, hogy egyesek ennyi önbizalommal készülnek ellenállni az esetlegesen továbbterjedő szakadásnak és mindennek, ami vele jár, de ő tényleg nem hiszi, hogy ez megkönnyítené a dolgukat. Még mindig úgy gondolja, hogy minél tovább várnak, annál nagyobbak lesznek a károk, s csökken az esélyük a győzelemre.*
- Ki ez a Fákban Lakó, vagy Erdő Szíve? Talán az egyik isteni entitást nevezitek ezeken a neveken? - *kérdez rá, mert a férfi szavaiból erre kell gondolnia. Talán az egyik isten támogatja őket, vagy valamelyik „alattvalója”, s benne bíznak ennyire.
Aztán Pycta folytatja, s úgy tűnik, bár erős hittel kapaszkodik abba a – valószínűleg – isteni jelenlétbe, mégis jobbnak látná ő is még az elején megfékezni a vészt. Az előbbiek után meg is lepi Krestvirt ezzel a váltással, mert ő már tudomásul vette, hogy a venárok sem akarnak cselekedni, amíg nem közvetlenül az ő területük határait fenyegetik.
A hozzá intézett kérdés pedig teljesen természetes és magától értetődő, neki mégis kell egy kis idő, hogy válaszoljon, mert most sül ki, hogy a saját feje után ment ez alkalommal.
Azt még leszűri a továbbiakból, hogy a férfi hajlik rá, hogy teljesítse a hadúr kérését.*
- Nincsenek még tervek. - *ismeri be teljesen őszintén.*
- Mikor meghallottam, kik vagytok és honnan érkeztetek, akkor merült fel bennem, hogy figyelmeztetnem kell benneteket a nem is olyan távoli veszélyre. Emellett pedig az, hogy mint harcban jártas személyek, akár a megfékezésében is segítség lehetnétek. Mint mondtam, Kagan hadúr visszautasította, hogy fellépjen az ügyben és támogatás nélkül még a mesterem is lemondott róla, hogy cselekedjen… - *a pillanatnyi szünet jelezheti csalódottságát, ha másképp ezt nem is annyira egyszerű érzékelni esetében.*
- És tényleg öngyilkosság lenne oda felkészületlenül menni. De ha elmondanám neki, hogy van, ahonnan számíthatunk segítségre, talán meggondolná magát. - *fejezi be a magyarázatot.*
- Ezek szerint veletek számolhatunk, ugye? Ha mennénk, velünk tartanátok? - *kérdez vissza, mert számít rá, hogy egy ilyen szervezetlen terv esetén Pycta visszaléphet.*
- Nincsenek kapcsolataim, de azon leszek, hogy szerezzek még támogatókat. - *mondja, s eközben összeáll fejében egy gondolat, ami már azóta ott motoszkál a fejében, hogy a férfi megemlítette a hadúrtól kapott felkérésüket. Habozik feltárni ezt a gondolatot, de végül úgy dönt, megéri a kockázatot.*
- Talán nem fog tetszeni a javaslatom, de… Az északi fenyegetés benneteket még inkább érint a közelsége miatt. Az imént említetted a Hadúr felkérését. Esetleg tehetnétek róla, hogy neki is megérje támogatást nyújtani a Karavánpihenő romjainál… A pénz mellett ez lehetne egy feltétele annak, hogy a felkérést elvállaljátok: hogy segítsen benneteket a harcban. Ha valóban szeretné azokat az állatokat, talán lehetne rá hatni ekképpen… - *Fel van rá készülve, hogy nemtetszést vált majd ki ravaszkodásával, vagy azzal, hogy mások dolgába akar beleszólni, de a szemében ez jó ötletnek tetszik.*
- Köszönöm! - *veszi át a korsónyi vizet, majd szórakozottan matat az erszényében és fizet is.
Figyelmét nem kerüli el, hogy Aenae mennyire feszült, vagy rémült lesz. De véleménye szerint erre meg is van minden okuk, még, ha ily távol a veszélytől ez nem is annyira érzékelhető. Hisz ki gondolná, hogy miközben ők itt beszélgetnek, démoni lények érkeznek át a világukra, s próbálják összeolvasztani azt a magukéval?
Türelmetlenül várja a csuhás válaszát, aminek az eleje elég titokzatosra sikerül, s az ő szempontjából nem is túl biztatóra. Akár megnyugtató is lehetne, hogy egyesek ennyi önbizalommal készülnek ellenállni az esetlegesen továbbterjedő szakadásnak és mindennek, ami vele jár, de ő tényleg nem hiszi, hogy ez megkönnyítené a dolgukat. Még mindig úgy gondolja, hogy minél tovább várnak, annál nagyobbak lesznek a károk, s csökken az esélyük a győzelemre.*
- Ki ez a Fákban Lakó, vagy Erdő Szíve? Talán az egyik isteni entitást nevezitek ezeken a neveken? - *kérdez rá, mert a férfi szavaiból erre kell gondolnia. Talán az egyik isten támogatja őket, vagy valamelyik „alattvalója”, s benne bíznak ennyire.
Aztán Pycta folytatja, s úgy tűnik, bár erős hittel kapaszkodik abba a – valószínűleg – isteni jelenlétbe, mégis jobbnak látná ő is még az elején megfékezni a vészt. Az előbbiek után meg is lepi Krestvirt ezzel a váltással, mert ő már tudomásul vette, hogy a venárok sem akarnak cselekedni, amíg nem közvetlenül az ő területük határait fenyegetik.
A hozzá intézett kérdés pedig teljesen természetes és magától értetődő, neki mégis kell egy kis idő, hogy válaszoljon, mert most sül ki, hogy a saját feje után ment ez alkalommal.
Azt még leszűri a továbbiakból, hogy a férfi hajlik rá, hogy teljesítse a hadúr kérését.*
- Nincsenek még tervek. - *ismeri be teljesen őszintén.*
- Mikor meghallottam, kik vagytok és honnan érkeztetek, akkor merült fel bennem, hogy figyelmeztetnem kell benneteket a nem is olyan távoli veszélyre. Emellett pedig az, hogy mint harcban jártas személyek, akár a megfékezésében is segítség lehetnétek. Mint mondtam, Kagan hadúr visszautasította, hogy fellépjen az ügyben és támogatás nélkül még a mesterem is lemondott róla, hogy cselekedjen… - *a pillanatnyi szünet jelezheti csalódottságát, ha másképp ezt nem is annyira egyszerű érzékelni esetében.*
- És tényleg öngyilkosság lenne oda felkészületlenül menni. De ha elmondanám neki, hogy van, ahonnan számíthatunk segítségre, talán meggondolná magát. - *fejezi be a magyarázatot.*
- Ezek szerint veletek számolhatunk, ugye? Ha mennénk, velünk tartanátok? - *kérdez vissza, mert számít rá, hogy egy ilyen szervezetlen terv esetén Pycta visszaléphet.*
- Nincsenek kapcsolataim, de azon leszek, hogy szerezzek még támogatókat. - *mondja, s eközben összeáll fejében egy gondolat, ami már azóta ott motoszkál a fejében, hogy a férfi megemlítette a hadúrtól kapott felkérésüket. Habozik feltárni ezt a gondolatot, de végül úgy dönt, megéri a kockázatot.*
- Talán nem fog tetszeni a javaslatom, de… Az északi fenyegetés benneteket még inkább érint a közelsége miatt. Az imént említetted a Hadúr felkérését. Esetleg tehetnétek róla, hogy neki is megérje támogatást nyújtani a Karavánpihenő romjainál… A pénz mellett ez lehetne egy feltétele annak, hogy a felkérést elvállaljátok: hogy segítsen benneteket a harcban. Ha valóban szeretné azokat az állatokat, talán lehetne rá hatni ekképpen… - *Fel van rá készülve, hogy nemtetszést vált majd ki ravaszkodásával, vagy azzal, hogy mások dolgába akar beleszólni, de a szemében ez jó ötletnek tetszik.*
2910. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2018-02-15 19:15:23
Üzenet elküldve: 2018-02-15 19:15:23
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
// Szilánk gyűlés //
*Taitos végighallgatja Kagan magyarázatát, félig örvend, hiszen ezt eddig ő is így tudta, csak az eleje.*
-Pontosan így gondolom Hadúr.
*Biccent.*
-Leszámítva a legelejét. Az utolsó tharg ember én vagyok a csapatban. A támogatást, ötezer aranyat, mit húgodnak adtál Synmira felépítéséhez, pedig visszafizettük.
*Emlékszik vissza.*
-Mindez csupán elvi, mellékes kérdés, a gyakorlatiakban egyetértek. Arról pedig, hogy a Vérkertbe mentél sajnos nem tudtam.
*Ingatja meg fejét.*
-Gondolom hajtott az idő, ám ha legközelebb mennél szólj mindenképpen, van ott egy kis dolgom nekem is.
*Jegyzi meg.*
~Meg kell ölni egy istent, ha nem kettőt.~
*Mert ugye sejti, hogy Teysus, a mérleg nyelve, mindig a gyengébb fele billenne. Most már csak Krestvir kérdései és a Patkányok vannak hátra.*
-Mogrim is megjelent pár hatra?
*Kérdezget, mert nem tűnt el annyi időre szerinte.*
~Hacsaaak?~
*Lehet, hogy a valóság szövevénye az időt is kicsit megbolygatta. Taitos most Kagan mellé áll. Daewe és Krestvir szavai után.*
-Ám legyen, Hadúr, kössünk egyezséget, a lakatlan vidékek és kereskedelmi utak nem érdekelnek, a Mágustorony megvédi magát, a Karavánpihenő romjait pedig... *Ez a legfájóbb pont.*
-Nos azt is elengedem, ébredjen Arthenior!
*Csap az asztalra, s most nemesek iránti minden utálatát beveti.*
-De ha a Szántók legészakibb szélére is betörnek ezek a szörnyek, akkor karöltve vonulunk ki ellenük.
*Néz Krestvirre, meg Kaganra.*
-Worenth mester azt ígérte, hogy szól az ottaniaknak.
*Biccent.*
-Remélem így is tett, ezt is megtudjuk, legjobb lesz, ha Kagan nem szól nekik, még a végén ugyanezt a három pontot sorolják fel ők is.
*Okoskodik. Ezzel ez is letudva, csak a Patkányok maradtak.*
-Nem feltétlen azok, és a kezükben van az egész kereskedelem, amit eddig Arthenior szervezetten korrupt megbízottjai vezettek. Ők szervezetlenül korruptak.
*Itt Taitos pedig elvigyorodik, leginkább Daewe szemeit keresi.*
-Ugyanakkor egy rabló, vagy kalózbanda nem ellenfél, nem hiszem, hogy túlságosan sokat akarnának szórakozni, a pénz pedig nekik is kell.
*Itt Kaganhoz fordul.*
-Az épülő piacra esetleg őket is beszervezed, Hadúr? S habár éppen az előbb fejtegettem a béke dolgát, s azt, hogy személyes ügyeidre lehet, hogy nemet mondunk, ahogyan most te is az északiakra, ha bármikor banditák zaklatják a népet, elsők között leszek, aki megjelenik!
*Fogadkozik.*
-Van még valami? Azt hiszem eleget jártattuk a szánkat.
*Biccent, nomeg van egy kis dolga a lányokkal.*
~Remélem megbarátkoznak.~
// Szilánk gyűlés //
*Taitos végighallgatja Kagan magyarázatát, félig örvend, hiszen ezt eddig ő is így tudta, csak az eleje.*
-Pontosan így gondolom Hadúr.
*Biccent.*
-Leszámítva a legelejét. Az utolsó tharg ember én vagyok a csapatban. A támogatást, ötezer aranyat, mit húgodnak adtál Synmira felépítéséhez, pedig visszafizettük.
*Emlékszik vissza.*
-Mindez csupán elvi, mellékes kérdés, a gyakorlatiakban egyetértek. Arról pedig, hogy a Vérkertbe mentél sajnos nem tudtam.
*Ingatja meg fejét.*
-Gondolom hajtott az idő, ám ha legközelebb mennél szólj mindenképpen, van ott egy kis dolgom nekem is.
*Jegyzi meg.*
~Meg kell ölni egy istent, ha nem kettőt.~
*Mert ugye sejti, hogy Teysus, a mérleg nyelve, mindig a gyengébb fele billenne. Most már csak Krestvir kérdései és a Patkányok vannak hátra.*
-Mogrim is megjelent pár hatra?
*Kérdezget, mert nem tűnt el annyi időre szerinte.*
~Hacsaaak?~
*Lehet, hogy a valóság szövevénye az időt is kicsit megbolygatta. Taitos most Kagan mellé áll. Daewe és Krestvir szavai után.*
-Ám legyen, Hadúr, kössünk egyezséget, a lakatlan vidékek és kereskedelmi utak nem érdekelnek, a Mágustorony megvédi magát, a Karavánpihenő romjait pedig... *Ez a legfájóbb pont.*
-Nos azt is elengedem, ébredjen Arthenior!
*Csap az asztalra, s most nemesek iránti minden utálatát beveti.*
-De ha a Szántók legészakibb szélére is betörnek ezek a szörnyek, akkor karöltve vonulunk ki ellenük.
*Néz Krestvirre, meg Kaganra.*
-Worenth mester azt ígérte, hogy szól az ottaniaknak.
*Biccent.*
-Remélem így is tett, ezt is megtudjuk, legjobb lesz, ha Kagan nem szól nekik, még a végén ugyanezt a három pontot sorolják fel ők is.
*Okoskodik. Ezzel ez is letudva, csak a Patkányok maradtak.*
-Nem feltétlen azok, és a kezükben van az egész kereskedelem, amit eddig Arthenior szervezetten korrupt megbízottjai vezettek. Ők szervezetlenül korruptak.
*Itt Taitos pedig elvigyorodik, leginkább Daewe szemeit keresi.*
-Ugyanakkor egy rabló, vagy kalózbanda nem ellenfél, nem hiszem, hogy túlságosan sokat akarnának szórakozni, a pénz pedig nekik is kell.
*Itt Kaganhoz fordul.*
-Az épülő piacra esetleg őket is beszervezed, Hadúr? S habár éppen az előbb fejtegettem a béke dolgát, s azt, hogy személyes ügyeidre lehet, hogy nemet mondunk, ahogyan most te is az északiakra, ha bármikor banditák zaklatják a népet, elsők között leszek, aki megjelenik!
*Fogadkozik.*
-Van még valami? Azt hiszem eleget jártattuk a szánkat.
*Biccent, nomeg van egy kis dolga a lányokkal.*
~Remélem megbarátkoznak.~
2909. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2018-02-15 15:40:16
Üzenet elküldve: 2018-02-15 15:40:16
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 351
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 351
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Szilánk gyűlés//
- Legutóbb még Mogrim vezette.
*Veti közbe arra kérdésre, hogy ki viszi mostanában a Vaskorsót, de a pult felé nézve már nem annyira biztos ebben. Mióta itt vannak, még nem látta a gnómot, de talán csak egyéb ügyeit intézi.
A politikához alig ért csak valamicskét, de Kagan felsorolásból arra kell következtetnie, hogy a viszonylag nyugodt felszín alatt komoly ellentétek feszülnek Arthenior és a Vashegy között. A hadúr felsorolásában hozzá nem értése okán sem talál kivetni valót, viszont úgy érzi, hogy a véleménybe mintha nem kevés sértettség is vegyülne. Hogy ez jogos-e, avagy Kagannak kis üldözési mániája lehet, megint csak nem tudná eldönteni, és úgy gondolja, hogy erre nem is most kéne rákérdeznie.
Krestvir még egy ponttal egészíti ki a felsorolást, és úgy látszik, hogy ez is legalább annyira helytálló lehet, mint a többi.*
- Tehát akkor patthelyzet alakult ki.
*Kicsit bátortalanul szólal meg, mert nem akar nagy butaságot mondani.*
- Ilyenkor az egyik félnek kéne gesztust tennie, hogy ebből a helyzetből kimozduljunk, nem igaz?
*Sejti, hogy Kagan mit válaszolna erre. Ő már tett épp elég gesztust és nem igazán kapott semmit cserébe ezekért. Úgyhogy igyekszik olyan gyorsan folytatni, hogy a hadúr ne csaphasson le erre a megjegyzésre.*
- Nem arra gondolok, hogy a harcosaid ismét eredmény reménye nélkül ontsák a vérüket a városért. Lehet, hogy egy kis ravaszságra lenne szükség.
*Kicsit elmosolyodik, és nagyon reméli, hogy nem valami olyasmit fog előadni újdonságként, amire már a thargok is gondoltak vagy amivel próbálkoznak már.*
- Esetleg egy tárgyalás alkalmával fel lehetne vetni Arthenior képviselőinek, hogy a jelen helyzetben a Vashegy nem tudja szavatolni a város biztonságát déli irányból. Lehet, hogy ennek így egy kicsit zsarolás szaga van, de ha jól értettem, a szép szóval és az erővel is próbálkoztatok már, eddig hiába.
*Daewe is érzi, hogy a mondandójában túl sok a "talán" és az "esetleg". Az ilyesmi pedig nem lehet túl meggyőző. Taitos felé is pislant, vajon nem mondott-e sületlenséget?
Amikor Taitos megemlíti a Patkányokat és a velük való együttműködést, elkerekedik a szeme a csodálkozástól. Nem akar mindenbe belekotyogni, de most nem tudja visszafogni magát.*
- De hát azok egy rablókból, kalózokból álló banda. Hogyan lehetne ilyen alakokkal úgy üzletelni, hogy ne lássuk kárát?
//Szilánk gyűlés//
- Legutóbb még Mogrim vezette.
*Veti közbe arra kérdésre, hogy ki viszi mostanában a Vaskorsót, de a pult felé nézve már nem annyira biztos ebben. Mióta itt vannak, még nem látta a gnómot, de talán csak egyéb ügyeit intézi.
A politikához alig ért csak valamicskét, de Kagan felsorolásból arra kell következtetnie, hogy a viszonylag nyugodt felszín alatt komoly ellentétek feszülnek Arthenior és a Vashegy között. A hadúr felsorolásában hozzá nem értése okán sem talál kivetni valót, viszont úgy érzi, hogy a véleménybe mintha nem kevés sértettség is vegyülne. Hogy ez jogos-e, avagy Kagannak kis üldözési mániája lehet, megint csak nem tudná eldönteni, és úgy gondolja, hogy erre nem is most kéne rákérdeznie.
Krestvir még egy ponttal egészíti ki a felsorolást, és úgy látszik, hogy ez is legalább annyira helytálló lehet, mint a többi.*
- Tehát akkor patthelyzet alakult ki.
*Kicsit bátortalanul szólal meg, mert nem akar nagy butaságot mondani.*
- Ilyenkor az egyik félnek kéne gesztust tennie, hogy ebből a helyzetből kimozduljunk, nem igaz?
*Sejti, hogy Kagan mit válaszolna erre. Ő már tett épp elég gesztust és nem igazán kapott semmit cserébe ezekért. Úgyhogy igyekszik olyan gyorsan folytatni, hogy a hadúr ne csaphasson le erre a megjegyzésre.*
- Nem arra gondolok, hogy a harcosaid ismét eredmény reménye nélkül ontsák a vérüket a városért. Lehet, hogy egy kis ravaszságra lenne szükség.
*Kicsit elmosolyodik, és nagyon reméli, hogy nem valami olyasmit fog előadni újdonságként, amire már a thargok is gondoltak vagy amivel próbálkoznak már.*
- Esetleg egy tárgyalás alkalmával fel lehetne vetni Arthenior képviselőinek, hogy a jelen helyzetben a Vashegy nem tudja szavatolni a város biztonságát déli irányból. Lehet, hogy ennek így egy kicsit zsarolás szaga van, de ha jól értettem, a szép szóval és az erővel is próbálkoztatok már, eddig hiába.
*Daewe is érzi, hogy a mondandójában túl sok a "talán" és az "esetleg". Az ilyesmi pedig nem lehet túl meggyőző. Taitos felé is pislant, vajon nem mondott-e sületlenséget?
Amikor Taitos megemlíti a Patkányokat és a velük való együttműködést, elkerekedik a szeme a csodálkozástól. Nem akar mindenbe belekotyogni, de most nem tudja visszafogni magát.*
- De hát azok egy rablókból, kalózokból álló banda. Hogyan lehetne ilyen alakokkal úgy üzletelni, hogy ne lássuk kárát?
2908. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2018-02-15 15:12:10
Üzenet elküldve: 2018-02-15 15:12:10
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 235
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 235
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//A holnapi tanácskozásra várva//
*Nem hosszú az út a tavernáig, s a fogadó pont olyan, mint képzeli. Az kiválóan látható, hogy a jószágoknak hol a helye, így nem késlekedik, szamarát kiköti.*
- Te most itt maradsz, míg én bent leszek. Holnapig pihenj, sok lesz a dolgunk. *Mosolygós szemekkel és hálásan néz rá, a szamár becsülettel kíséri, s megszolgálja az árát, rövid gondolkodás után néhány marék, kissé fagyos fűcsomóval is megkínálja, melyet az elfogad. Hátizsákját leemeli róla, nem bízik még a helyben, s vállára teszi, majd a fogadón néz végig. A tábla, hatalmas és vastag tölgyfaajtó felett van kiszegezve, az alapja kőből készült.*
~ Egyszerűnek, de jól összerakottnak tűnik az alap. ~ *Gondolja magában, s a stílusjegyeket gyűjti későbbi munkáihoz. Hosszas szemlélődés után kiszúrja a kis istállót is, de a csacsit később kívánja majd bevezetni, ha besötétedik. Ahogy az ajtón belép, egy különálló körasztalhoz telepedik, majd a kínálatot kezdi el szemlélni. Rengeteg az ideje, így kivár. Tekintve, hogy hamarosan lemegy a nap, nem kíván fogyasztani, csak inni egyet, illetve, ha van szabd szoba, kivenni éjszakára. Türelmesen várja a tulajt.*
*Nem hosszú az út a tavernáig, s a fogadó pont olyan, mint képzeli. Az kiválóan látható, hogy a jószágoknak hol a helye, így nem késlekedik, szamarát kiköti.*
- Te most itt maradsz, míg én bent leszek. Holnapig pihenj, sok lesz a dolgunk. *Mosolygós szemekkel és hálásan néz rá, a szamár becsülettel kíséri, s megszolgálja az árát, rövid gondolkodás után néhány marék, kissé fagyos fűcsomóval is megkínálja, melyet az elfogad. Hátizsákját leemeli róla, nem bízik még a helyben, s vállára teszi, majd a fogadón néz végig. A tábla, hatalmas és vastag tölgyfaajtó felett van kiszegezve, az alapja kőből készült.*
~ Egyszerűnek, de jól összerakottnak tűnik az alap. ~ *Gondolja magában, s a stílusjegyeket gyűjti későbbi munkáihoz. Hosszas szemlélődés után kiszúrja a kis istállót is, de a csacsit később kívánja majd bevezetni, ha besötétedik. Ahogy az ajtón belép, egy különálló körasztalhoz telepedik, majd a kínálatot kezdi el szemlélni. Rengeteg az ideje, így kivár. Tekintve, hogy hamarosan lemegy a nap, nem kíván fogyasztani, csak inni egyet, illetve, ha van szabd szoba, kivenni éjszakára. Türelmesen várja a tulajt.*
2907. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2018-02-15 09:32:51
Üzenet elküldve: 2018-02-15 09:32:51
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1277
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1277
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
//Küldöttség után//
-Köszönjük, nagyon kedves. *Mosolyog a csuhás a pultos lányra. Majd átad Segandrina Ashris'ryn-nek 12 aranyat a szobáért éjjelre.
*
- Az ételeket is kiválasztjuk nemsoká, köszönjük. *Mondja még, majd a mágussal egy asztalhoz ülnek.
Krestvir nem tartja jó ötletnek, hogy utánanézzenek, amikor pedig a harcedzettségükről beszél, még csak el sem mosolyodik. Erdőmélye veszélyes hely, bár akadnak közöttük olyanok, akik kevésbé képzettek a fegyverforgatásban vagy a harcban, a legtöbbjük valamilyen harcmodorban eléggé jártas.
Persze a történet, melyet a mágus elmond, eléggé alátámasztja azt, hogy miért kéri, hogy ne küldjön felderítőket a venár vezér. Amíg Krestvir beszél, a csuhás komoly képpel hallgat, mérlegel és gondolkodik. Az elmondottak alapján Erdőmélye elég közel esik a veszélyes zónához, de az erdő egyáltalán nem védtelen.
Amikor pedig a mágus befejezi mondanivalóját és kérdéssel fordul feléjük, a csuhás előbb elgondolkodni látszik, lombzöld tekintete a semmibe réved kissé, ahogy összerakja a kirakós apró darabjait, hogy választ formálhasson. Persze Aenae szavait is meghallgatja, amelyekre kurtán bólint, mert a topázszemű lánynak igaza van.*
- Amit mondasz, elég ijesztőnek hangzik, s bár ha az északi fenyegetés előbb a várost támadja, mi leszünk a legközelebb, ám az erdő nem védtelen, a Fákban Lakó megvédi saját vadonját, mi pedig segíteni fogjuk ebben. *Formálja a szavakat, miközben Krestvir-re néz. Látszik, hogy komolyan hiszi is, amit mond. Sokan esetleg megmosolyognák ezt a hitet az Erdőszellemben, mondván, mit képes tenni egy erdő az élőholtak ellen, de a csuhás tudja, hogy miféle erőket tud mozgósítani egy erdő.*
- Ha ez megtörténik, minden venár az erdőben fog harcolni, míg vissza nem verjük vagy el nem térítjük a fenyegetést. Az Erdő Szíve pedig mellettünk harcol.
- Viszont a problémákat a gyökerénél kell kezelni, természetesen a venárok szívesen segítenek felderíteni és felszámolni ezt a fenyegetést, ha a támadás előtt történik. Mikorra tervezitek a felderítést? *Kérdi, hisz ezek fényében több dolguk is akadt. Nem beszélve a hadúr által felkínált feladatról, amelyet ez az új információ eléggé átírt.*
- Jól át kell gondolnunk, mit cselekszünk. Ha elvállaljuk a Kagan által felkínált munkát, nem tudhatjuk, mennyi ideig leszünk távol, míg sikerül teljesíteni. De az erdőt sem hagyhatjuk védtelenül, ha pedig a felderítést korábbra tervezitek, akkor megint változik a terv. *Magyarázza, bár lehet, hogy csak magának. Mindenesetre szüksége van Krestvir válaszára, hogy tisztábban láthasson a döntéshez.*
-Köszönjük, nagyon kedves. *Mosolyog a csuhás a pultos lányra. Majd átad Segandrina Ashris'ryn-nek 12 aranyat a szobáért éjjelre.
*- Az ételeket is kiválasztjuk nemsoká, köszönjük. *Mondja még, majd a mágussal egy asztalhoz ülnek.
Krestvir nem tartja jó ötletnek, hogy utánanézzenek, amikor pedig a harcedzettségükről beszél, még csak el sem mosolyodik. Erdőmélye veszélyes hely, bár akadnak közöttük olyanok, akik kevésbé képzettek a fegyverforgatásban vagy a harcban, a legtöbbjük valamilyen harcmodorban eléggé jártas.
Persze a történet, melyet a mágus elmond, eléggé alátámasztja azt, hogy miért kéri, hogy ne küldjön felderítőket a venár vezér. Amíg Krestvir beszél, a csuhás komoly képpel hallgat, mérlegel és gondolkodik. Az elmondottak alapján Erdőmélye elég közel esik a veszélyes zónához, de az erdő egyáltalán nem védtelen.
Amikor pedig a mágus befejezi mondanivalóját és kérdéssel fordul feléjük, a csuhás előbb elgondolkodni látszik, lombzöld tekintete a semmibe réved kissé, ahogy összerakja a kirakós apró darabjait, hogy választ formálhasson. Persze Aenae szavait is meghallgatja, amelyekre kurtán bólint, mert a topázszemű lánynak igaza van.*
- Amit mondasz, elég ijesztőnek hangzik, s bár ha az északi fenyegetés előbb a várost támadja, mi leszünk a legközelebb, ám az erdő nem védtelen, a Fákban Lakó megvédi saját vadonját, mi pedig segíteni fogjuk ebben. *Formálja a szavakat, miközben Krestvir-re néz. Látszik, hogy komolyan hiszi is, amit mond. Sokan esetleg megmosolyognák ezt a hitet az Erdőszellemben, mondván, mit képes tenni egy erdő az élőholtak ellen, de a csuhás tudja, hogy miféle erőket tud mozgósítani egy erdő.*
- Ha ez megtörténik, minden venár az erdőben fog harcolni, míg vissza nem verjük vagy el nem térítjük a fenyegetést. Az Erdő Szíve pedig mellettünk harcol.
- Viszont a problémákat a gyökerénél kell kezelni, természetesen a venárok szívesen segítenek felderíteni és felszámolni ezt a fenyegetést, ha a támadás előtt történik. Mikorra tervezitek a felderítést? *Kérdi, hisz ezek fényében több dolguk is akadt. Nem beszélve a hadúr által felkínált feladatról, amelyet ez az új információ eléggé átírt.*
- Jól át kell gondolnunk, mit cselekszünk. Ha elvállaljuk a Kagan által felkínált munkát, nem tudhatjuk, mennyi ideig leszünk távol, míg sikerül teljesíteni. De az erdőt sem hagyhatjuk védtelenül, ha pedig a felderítést korábbra tervezitek, akkor megint változik a terv. *Magyarázza, bár lehet, hogy csak magának. Mindenesetre szüksége van Krestvir válaszára, hogy tisztábban láthasson a döntéshez.*
2906. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2018-02-14 20:12:58
Üzenet elküldve: 2018-02-14 20:12:58
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 76
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 76
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Küldöttség után//
*Kis nyünyörgés, aztán érkezik a csendeske is, aztán még pusmus, amit Drina nem hallgat ki, mert hát ő csak szolgál. Bár ő is érzi, hogy mai napon nem megy neki ez túl fényesen.*
- Rendben! Akkor adok egy étlapot, hogy kedvükre válasszanak. A szoba ára pedig 12 arany!
*Aztán szóba kerül, hogy nem kívánkoznak Drina társaságában tovább ácsorogni.*
- A vizet máris viszem az asztalukhoz!
*Szól még Krestvir után, aztán néhány percig hagyja is őket megalakulni. Közben kiméri a vizet és letörli a pultot, aztán kezében a korsóval kivonul az asztalukhoz.*
- Parancsolj!
*Teszi le Szerényke elé a vizet, majd a párocska felé fordul.*
- Nektek sikerült választani?
*Remélhetőleg hamarosan a rendelésükkel fejében mehet vissza a pulthoz, ahol valami zsémbes nőcske közli a hadúr kívánságát.*
~ De mit akar enni? ~
*Majd Maon asszony tudni fogja bizonyára. Szól is neki, hogy csomagoljon össze egy pakkot a Hadúrnak. Legalább most alkalma lesz bemártani a sötételf nőstényt is. Bosszúszomjasan el is vigyorodik.
A jelenlévő vendégeket a továbbiakban Maon asszony fogja kiszolgálni, mert öreg lábai már nem vinnék fel a hegyre és egyébként is Drinának van dolga a hadúrral. Magára kapja prémes fehér köpönyegét és jól megpakolt kosarával el is hagyja a fogadót.*
*Kis nyünyörgés, aztán érkezik a csendeske is, aztán még pusmus, amit Drina nem hallgat ki, mert hát ő csak szolgál. Bár ő is érzi, hogy mai napon nem megy neki ez túl fényesen.*
- Rendben! Akkor adok egy étlapot, hogy kedvükre válasszanak. A szoba ára pedig 12 arany!
*Aztán szóba kerül, hogy nem kívánkoznak Drina társaságában tovább ácsorogni.*
- A vizet máris viszem az asztalukhoz!
*Szól még Krestvir után, aztán néhány percig hagyja is őket megalakulni. Közben kiméri a vizet és letörli a pultot, aztán kezében a korsóval kivonul az asztalukhoz.*
- Parancsolj!
*Teszi le Szerényke elé a vizet, majd a párocska felé fordul.*
- Nektek sikerült választani?
*Remélhetőleg hamarosan a rendelésükkel fejében mehet vissza a pulthoz, ahol valami zsémbes nőcske közli a hadúr kívánságát.*
~ De mit akar enni? ~
*Majd Maon asszony tudni fogja bizonyára. Szól is neki, hogy csomagoljon össze egy pakkot a Hadúrnak. Legalább most alkalma lesz bemártani a sötételf nőstényt is. Bosszúszomjasan el is vigyorodik.
A jelenlévő vendégeket a továbbiakban Maon asszony fogja kiszolgálni, mert öreg lábai már nem vinnék fel a hegyre és egyébként is Drinának van dolga a hadúrral. Magára kapja prémes fehér köpönyegét és jól megpakolt kosarával el is hagyja a fogadót.*
2905. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2018-02-14 19:56:19
Üzenet elküldve: 2018-02-14 19:56:19
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 742
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 742
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Megfontolt
//Alyo, Drina//
*Quantall kényelembe helyezte már magát és az időt észre sem veszi mennyi telhetett el mióta olvasgat. Gyakran megesik az ilyesmi ha egy hosszú útról megpihen az ember vagy mélységi. Az ajtó nyílására néz fel a könyvéből és hamar észreveszi a kapuból a hölgyet. Kicsit kihúzza magát és felkészül, hogy talán érte jött. Megkönnyebbülten elmosolyodik mikor kiderül, hogy tényleg érte jöttek.*
-Azonnal.
*Majd elteszi a könyvét, táskáját a vállára akasztja és Csámpást szíjon a kezében vezetve feláll útra készen. Akkor sem kívánta megváratni Kagan vezért mikor csak megtűrte a város és ő hívta magához most, hogy már a város főnemese és Quantall kért audienciát még kevésbé kívánja megváratni.*
*Quantall kényelembe helyezte már magát és az időt észre sem veszi mennyi telhetett el mióta olvasgat. Gyakran megesik az ilyesmi ha egy hosszú útról megpihen az ember vagy mélységi. Az ajtó nyílására néz fel a könyvéből és hamar észreveszi a kapuból a hölgyet. Kicsit kihúzza magát és felkészül, hogy talán érte jött. Megkönnyebbülten elmosolyodik mikor kiderül, hogy tényleg érte jöttek.*
-Azonnal.
*Majd elteszi a könyvét, táskáját a vállára akasztja és Csámpást szíjon a kezében vezetve feláll útra készen. Akkor sem kívánta megváratni Kagan vezért mikor csak megtűrte a város és ő hívta magához most, hogy már a város főnemese és Quantall kért audienciát még kevésbé kívánja megváratni.*
2904. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2018-02-14 19:19:33
Üzenet elküldve: 2018-02-14 19:19:33
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 805
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 805
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Quantall, Drina//
*Az már egyszer biztos, hogy mára maximálisan megvan a kilométere, de tulajdonképpen jól is esik neki a dinamikus séta, amivel eljut a Tavernában.*
- 'Estét!
*Köszön, miután kicsapta a bejárati ajtót, ami olyan erővel nyílik ki, mintha az azt megtaszajtó Alyo mérges volna rá, vagy a kilincsre, ami szintén nagyot dübben. Először a sötételf asztalához lép. A többi vendéggel most nemigen törődik, olyannyira nem, hogy különösebben körül sem néz.*
- Gyere velem kérlek, a Hadúr fogad.
*Ha amaz összecihelődött, akkor akár mehetnek is, Alyo csak egy pillanatra áll meg a pultnál, hogy ott eldarálja az alkalmazottnak.*
- A hadúr kéri, hogy mihamarabb vigyél fel neki vacsorát. Bőséggel.
*Azt nem teszi hozzá, hogy lehetőleg majd a saját testén tálalja fel, ezt majd a Hadúr kifejti neki.*
*Az már egyszer biztos, hogy mára maximálisan megvan a kilométere, de tulajdonképpen jól is esik neki a dinamikus séta, amivel eljut a Tavernában.*
- 'Estét!
*Köszön, miután kicsapta a bejárati ajtót, ami olyan erővel nyílik ki, mintha az azt megtaszajtó Alyo mérges volna rá, vagy a kilincsre, ami szintén nagyot dübben. Először a sötételf asztalához lép. A többi vendéggel most nemigen törődik, olyannyira nem, hogy különösebben körül sem néz.*
- Gyere velem kérlek, a Hadúr fogad.
*Ha amaz összecihelődött, akkor akár mehetnek is, Alyo csak egy pillanatra áll meg a pultnál, hogy ott eldarálja az alkalmazottnak.*
- A hadúr kéri, hogy mihamarabb vigyél fel neki vacsorát. Bőséggel.
*Azt nem teszi hozzá, hogy lehetőleg majd a saját testén tálalja fel, ezt majd a Hadúr kifejti neki.*
2903. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2018-02-14 19:00:51
Üzenet elküldve: 2018-02-14 19:00:51
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Küldöttség után//
*Krestvir beszélni kezd, Aenae meg összehúzott szemöldökkel hallgatja. Ő alapvetően hajlamos arra, hogy csak a kézzelfogható dolgokban higgyen. A mágia olyan dolog, amivel nem tudja hányadán is álljon, mert olyan igazi mágust még nem látott, csak olcsó trükköket. Természetesen nagy vonalaiban ismeri a holtak elleni háborút, de jobbára csak szóbeszédből, mert az ő családja igyekezett erről nem tudomást venni, Aenae két öccsének halála meg pláne nem. De ő úgy tudja, hogy a háború véget ért és igaz ugyan, hogy a világ megváltozott, de ezt mégis nehezen fogadja be az elméje. Egy részről kétkedéssel fogadja a nő által elmesélt történetet, más részről meghűl benne a vér. Kezei az asztal lapján pihennek, de ujjai hegyei mintha csak próbálnának belekapaszkodni a fába, ennek eredménye, hogy az ízületei egészen elfehérednek. Ha az asztal valami puha fából készült volna, akkor körmei nyomot is hagynának rajta.*
- Tényleg a várost éri el előbb, mint ezt a helyet, de mi még közelebb vagyunk. Talán a városnál is közelebb.
*Halkan beszél, tekintete cikázik Pycta és Krestvir között, most is gondolkodás nélkül buknak ki a szavak a száján, pont mint odafenn, a hadúr színe előtt.*
- Persze te döntesz. Nem akartam beleszólni.
*Állapodik meg végül a topázsárga szempár Pyctán, mert ugye ő a vezér, ebben neki kell dönteni, de még csak abban is, hogy felvezesse a többieknek, hogy ők mit szólnak hozzá. Ez az ügy valahogy nem olyan fajsúlyú, minthogy befogják-e azokat az állatokat a hadúr. Meg lehet, hogy ez az ügy háttérbe is szorítja a hadúr kérését?*
*Krestvir beszélni kezd, Aenae meg összehúzott szemöldökkel hallgatja. Ő alapvetően hajlamos arra, hogy csak a kézzelfogható dolgokban higgyen. A mágia olyan dolog, amivel nem tudja hányadán is álljon, mert olyan igazi mágust még nem látott, csak olcsó trükköket. Természetesen nagy vonalaiban ismeri a holtak elleni háborút, de jobbára csak szóbeszédből, mert az ő családja igyekezett erről nem tudomást venni, Aenae két öccsének halála meg pláne nem. De ő úgy tudja, hogy a háború véget ért és igaz ugyan, hogy a világ megváltozott, de ezt mégis nehezen fogadja be az elméje. Egy részről kétkedéssel fogadja a nő által elmesélt történetet, más részről meghűl benne a vér. Kezei az asztal lapján pihennek, de ujjai hegyei mintha csak próbálnának belekapaszkodni a fába, ennek eredménye, hogy az ízületei egészen elfehérednek. Ha az asztal valami puha fából készült volna, akkor körmei nyomot is hagynának rajta.*
- Tényleg a várost éri el előbb, mint ezt a helyet, de mi még közelebb vagyunk. Talán a városnál is közelebb.
*Halkan beszél, tekintete cikázik Pycta és Krestvir között, most is gondolkodás nélkül buknak ki a szavak a száján, pont mint odafenn, a hadúr színe előtt.*
- Persze te döntesz. Nem akartam beleszólni.
*Állapodik meg végül a topázsárga szempár Pyctán, mert ugye ő a vezér, ebben neki kell dönteni, de még csak abban is, hogy felvezesse a többieknek, hogy ők mit szólnak hozzá. Ez az ügy valahogy nem olyan fajsúlyú, minthogy befogják-e azokat az állatokat a hadúr. Meg lehet, hogy ez az ügy háttérbe is szorítja a hadúr kérését?*
2902. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2018-02-14 18:15:22
Üzenet elküldve: 2018-02-14 18:15:22
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 966
OOC üzenetek: 48
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 966
OOC üzenetek: 48
Játékstílus: Vakmerő
//Küldöttség után//
*Aenae kapásból nemmel válaszol, de azért még megvárja Pyctát is, mielőtt a lány érdeklődésére felelne. Azonban, mint kiderül, a férfi sem tud többet, s ezt elég jól meg is magyarázzák.
Mikor Pycta felveti, hogy utánanéznének annak a fenyegetésnek, amiről beszél, rögtön a fejét rázza.*
- Azt nem javasolnám. Vagyis… Nem tudom, mennyire vagytok harcedzettek, de a lakhelyetekből és abból, amire a Hadúr kért benneteket, úgy gondolnám, jártasak vagytok benne. - *néz a másik kettő arcára, de legfeljebb jelzést vár, választ nem, mert folytatja.*
- Viszont még így sem azt kérném, hogy ti nézzetek utána. - *szögezi le, mert senkit nem szeretne még csak afelé vezetni sem, hogy oda menjen komolyabb felkészülés és megfelelő létszám hiányában. Ezt és ennek okát mindjárt el is magyarázza.*
- Két mesteremmel jártunk az ingoványbéli romoknál. Az egész környéket vastag köd borítja, de nem természetes köd. Mint tudomásunkra jutott, az a terület félig egy másik világba csúszott át, vagy épp fordítva. Vagyis már nincs teljesen a mi világunkban. Van ott egy szakadás, s ezt érzékeljük ködként. Néhány terület tisztán látszik még a ködben is, ezek horgonypontok, amik valamiért megmaradtak és nem hagyják teljesen összecsúszni a két világot. Próbáltunk közelebb jutni egy ilyen ponthoz, de nem tudtuk megközelíteni. Hiába mentünk felé, mintha semmit nem haladtunk volna.
Nagy valószínűséggel egy korábban a világunkba jött démon használta ki a lehetőséget, mikor a karavánpihenőt felrobbantották és most ezen a szakadáson át szabad az út a társainak. Valószínű továbbá, hogy még most is ott rejtőzik a romok alatt és ő irányítja az élőholtakat és a többi… én nem is tudom, milyen lényt. Az őreit.
Jellemzően előbb gyengébb, majd egyre erősebb ellenfelek jönnek, mintha valaki tudatosan felmérné, milyen képességekkel kell számolnia. Ez esetünkben fegyvertelen, majd fegyveres élőholtakat jelentett, végül pedig egy nagymacskaszerű… azt hiszem, szintén élőholt lény támadt ránk a ködből. Mi ekkor véltük úgy, hogy kevesen vagyunk a feladathoz és visszavonultunk.
Illetve… voltak ott még… ilyen vörös fénypontok, amikből egyre több lett. És üldöztek. Ezekről nem tudom pontosan, mik lehettek, de úgy tűnt élnek és kellemetlen volt az érintésük. - *lassan beszél, részben, mert ez nem a legnagyobb erőssége, másrészt hogy a másik kettőnek legyen ideje felfogni és megérteni mindazt, amit mond.*
- Tartok tőle, hogy ez a szakadás tovább fog majd hasadni, vagy épp a horgonypontok szűnnek meg valamilyen módon, vagy esetleg ez a kis szakadás is elég lesz, hogy a démonok és az élőholtak újra megerősödjenek… Nem tudom, kinek a tudása érne fel hozzá, hogy azt a szakadást megszüntesse, de mi hárman kevesen voltunk és alaposabban megvizsgálni sem tudtuk a helyet, mert vissza kellett vonulnunk, mielőtt egyáltalán a közelébe érhettünk volna annak a tisztán látható területnek…
Annyi biztos, hogy komolyabb felkészülést igényel odáig eljutni. Kellenek harcosok és gyógyítók is.
A Hadúrnak nem áll szándékában cselekedni, amíg arra Arthenior fel nem kéri, mert a város legutóbb is hálátlan volt. Ő úgy véli, a baj majd a várost éri előbb, s hogy ezt meg kell tapasztalniuk ahhoz, hogy kellően értékeljék az ő segítségét.
Ezt megértem. De én félek, hogy késő lesz, ha odáig várunk.
Amiért ezt elmondtam nektek, részben figyelmeztetés. Másrészt kérés. Tudnátok-e támogatást nyújtani, ha úgy döntenénk, visszatérünk kutatni a romokhoz? - *A másik kettő talán már kezdi eléggé megszokni az arcát ahhoz, hogy a csalóka vonások mögött meglássák, hogy valójában nagyon is komoly, miközben tekintete a vadvédiek arcát fürkészi.*
*Aenae kapásból nemmel válaszol, de azért még megvárja Pyctát is, mielőtt a lány érdeklődésére felelne. Azonban, mint kiderül, a férfi sem tud többet, s ezt elég jól meg is magyarázzák.
Mikor Pycta felveti, hogy utánanéznének annak a fenyegetésnek, amiről beszél, rögtön a fejét rázza.*
- Azt nem javasolnám. Vagyis… Nem tudom, mennyire vagytok harcedzettek, de a lakhelyetekből és abból, amire a Hadúr kért benneteket, úgy gondolnám, jártasak vagytok benne. - *néz a másik kettő arcára, de legfeljebb jelzést vár, választ nem, mert folytatja.*
- Viszont még így sem azt kérném, hogy ti nézzetek utána. - *szögezi le, mert senkit nem szeretne még csak afelé vezetni sem, hogy oda menjen komolyabb felkészülés és megfelelő létszám hiányában. Ezt és ennek okát mindjárt el is magyarázza.*
- Két mesteremmel jártunk az ingoványbéli romoknál. Az egész környéket vastag köd borítja, de nem természetes köd. Mint tudomásunkra jutott, az a terület félig egy másik világba csúszott át, vagy épp fordítva. Vagyis már nincs teljesen a mi világunkban. Van ott egy szakadás, s ezt érzékeljük ködként. Néhány terület tisztán látszik még a ködben is, ezek horgonypontok, amik valamiért megmaradtak és nem hagyják teljesen összecsúszni a két világot. Próbáltunk közelebb jutni egy ilyen ponthoz, de nem tudtuk megközelíteni. Hiába mentünk felé, mintha semmit nem haladtunk volna.
Nagy valószínűséggel egy korábban a világunkba jött démon használta ki a lehetőséget, mikor a karavánpihenőt felrobbantották és most ezen a szakadáson át szabad az út a társainak. Valószínű továbbá, hogy még most is ott rejtőzik a romok alatt és ő irányítja az élőholtakat és a többi… én nem is tudom, milyen lényt. Az őreit.
Jellemzően előbb gyengébb, majd egyre erősebb ellenfelek jönnek, mintha valaki tudatosan felmérné, milyen képességekkel kell számolnia. Ez esetünkben fegyvertelen, majd fegyveres élőholtakat jelentett, végül pedig egy nagymacskaszerű… azt hiszem, szintén élőholt lény támadt ránk a ködből. Mi ekkor véltük úgy, hogy kevesen vagyunk a feladathoz és visszavonultunk.
Illetve… voltak ott még… ilyen vörös fénypontok, amikből egyre több lett. És üldöztek. Ezekről nem tudom pontosan, mik lehettek, de úgy tűnt élnek és kellemetlen volt az érintésük. - *lassan beszél, részben, mert ez nem a legnagyobb erőssége, másrészt hogy a másik kettőnek legyen ideje felfogni és megérteni mindazt, amit mond.*
- Tartok tőle, hogy ez a szakadás tovább fog majd hasadni, vagy épp a horgonypontok szűnnek meg valamilyen módon, vagy esetleg ez a kis szakadás is elég lesz, hogy a démonok és az élőholtak újra megerősödjenek… Nem tudom, kinek a tudása érne fel hozzá, hogy azt a szakadást megszüntesse, de mi hárman kevesen voltunk és alaposabban megvizsgálni sem tudtuk a helyet, mert vissza kellett vonulnunk, mielőtt egyáltalán a közelébe érhettünk volna annak a tisztán látható területnek…
Annyi biztos, hogy komolyabb felkészülést igényel odáig eljutni. Kellenek harcosok és gyógyítók is.
A Hadúrnak nem áll szándékában cselekedni, amíg arra Arthenior fel nem kéri, mert a város legutóbb is hálátlan volt. Ő úgy véli, a baj majd a várost éri előbb, s hogy ezt meg kell tapasztalniuk ahhoz, hogy kellően értékeljék az ő segítségét.
Ezt megértem. De én félek, hogy késő lesz, ha odáig várunk.
Amiért ezt elmondtam nektek, részben figyelmeztetés. Másrészt kérés. Tudnátok-e támogatást nyújtani, ha úgy döntenénk, visszatérünk kutatni a romokhoz? - *A másik kettő talán már kezdi eléggé megszokni az arcát ahhoz, hogy a csalóka vonások mögött meglássák, hogy valójában nagyon is komoly, miközben tekintete a vadvédiek arcát fürkészi.*
2901. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2018-02-14 10:47:06
Üzenet elküldve: 2018-02-14 10:47:06
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1277
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1277
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
//Küldöttség után//
- Nem bántottál meg, csak én is azt hittem, sohasem fogok egy ilyen ajánlaton elgondolkodni. De nagyon sok minden megváltozott. *Mosolyog szomorúan a topázszemű lányra, de nincs ideje, hogy kifejtse a gondolatot, mert megérkezik Krestvir és félrehívja őket, egy nyugodtabb helyre. A csuhás csak kurtán bólint, majd a pultos felé fordulva bocsánatot kér, hamarosan visszatérnek és rendelnek.
Aztán követi Aenae-t és a mágusmestert az egyik kiválasztott asztalhoz, ahol utolsóként ül le. Számára teljesen mindegy, milyen székre és hova ül az asztalnál, de a topázszemű mellé ül le.
Az asztalnál pedig szóba kerül az északi helyzet, amelyről már a hadúr, Kagan is beszélt. Akkor azt tudták meg, hogy északról érkezik valamiféle fenyegetés, Krestvir is erről érdeklődik.*
- Bocsánatodat kell kérnem, de sajnos nem tudok erről semmilyen információval szolgálni. *Szólal meg Aenae után, a lányra pillantva.*
- Erdőmélye elzárt terület, hatalmas erdő, Vadvéd pedig ott helyezkedik el, a külvilágról elég kevés hír jut el hozzánk. *Magyarázza informálatlanságukat. Az erőd tényleg eldugott helyen van és legfeljebb vadászni mennek ki, de egészen fel északra még egyikük sem ment el. Meglehet, ezután kiküld pár jágert felderíteni a területet.*
- Sajnálom, hogy nem tudunk segíteni, de miféle fenyegetésről is beszélt Kagan? Ha visszatérünk, utána nézünk, de ha esetleg van, amit elmondanál, megköszönnénk. *Mondja Krestvir-nek, s bár ők nem tudtak értékelhető információval szolgálni, talán a mágustól megtudnak valamit a fenyegetés mibenlétéről.*
- Nem bántottál meg, csak én is azt hittem, sohasem fogok egy ilyen ajánlaton elgondolkodni. De nagyon sok minden megváltozott. *Mosolyog szomorúan a topázszemű lányra, de nincs ideje, hogy kifejtse a gondolatot, mert megérkezik Krestvir és félrehívja őket, egy nyugodtabb helyre. A csuhás csak kurtán bólint, majd a pultos felé fordulva bocsánatot kér, hamarosan visszatérnek és rendelnek.
Aztán követi Aenae-t és a mágusmestert az egyik kiválasztott asztalhoz, ahol utolsóként ül le. Számára teljesen mindegy, milyen székre és hova ül az asztalnál, de a topázszemű mellé ül le.
Az asztalnál pedig szóba kerül az északi helyzet, amelyről már a hadúr, Kagan is beszélt. Akkor azt tudták meg, hogy északról érkezik valamiféle fenyegetés, Krestvir is erről érdeklődik.*
- Bocsánatodat kell kérnem, de sajnos nem tudok erről semmilyen információval szolgálni. *Szólal meg Aenae után, a lányra pillantva.*
- Erdőmélye elzárt terület, hatalmas erdő, Vadvéd pedig ott helyezkedik el, a külvilágról elég kevés hír jut el hozzánk. *Magyarázza informálatlanságukat. Az erőd tényleg eldugott helyen van és legfeljebb vadászni mennek ki, de egészen fel északra még egyikük sem ment el. Meglehet, ezután kiküld pár jágert felderíteni a területet.*
- Sajnálom, hogy nem tudunk segíteni, de miféle fenyegetésről is beszélt Kagan? Ha visszatérünk, utána nézünk, de ha esetleg van, amit elmondanál, megköszönnénk. *Mondja Krestvir-nek, s bár ők nem tudtak értékelhető információval szolgálni, talán a mágustól megtudnak valamit a fenyegetés mibenlétéről.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5032-5051