Amon Ruadh - Vaskorsó Taverna
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 223 (4441. - 4460. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
4460. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-04-14 22:27:49
Üzenet elküldve: 2020-04-14 22:27:49
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 215
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 215
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Túlórázás//
- És mi fájt jobban? Az étel vagy a nők hiánya? *kíváncsiskodik tovább, nehogy már csak Fintnek adasson meg az a gyönyörűség, hogy a másik idegeire mehet* Egyébként akár még lehetne is a Korsóból olyan hely... épp fontolgatok pár fejlesztést, mit gondolsz, szerinted lenne igény errefelé lányokra? *vonja fel kérdőn egyik szemöldökét, elvégre, mint férfi, a csaposnak kéne értenie az ilyesmihez* Vagy esetleg fiúkra? *teszi hozzá somolyogva pillanatnyi szünet után*
- Nehogy azt hidd, hogy bármelyik is ér valamit... egyiket könnyebb elveszíteni, mint a másikat. *jegyzi meg sóhajtva, bár bővebb magyarázattal nem szolgál, akárcsak Fint, úgy ő is szereti megtartani magának a múltja sötét titkait*
- Meglepően jól látod a helyzetet! *ereszt meg egy elismerő pillantást Fint felé* De nem, nem csak a kancellárnak akarok tetszeni, hanem mindenkinek, aki egy kicsit is elősegítheti a terveim. Hogy is szokták mondani? Ha tharg földön jársz, viselkedj úgy, mint a thargok? Vagy valami hasonló... *fűzi hozzá egy nemtörődöm kézlegyintéssel. Való igaz, jelen pillanatban a kancellár az első számú célpontja, de ez igazán könnyen megváltozhat, attól függően, merről fújnak azok a bizony szelek*
- És kedves, hogy így aggódsz, de van, ami jobb, ha bezárva marad... eltemetve örökre a föld alá. *sóhajt fel, immár csukott szemmel, bár szinte így is érzi a férfi perzselő tekintetét a bőrén. Egészen élvezi is ezt a helyzetet, csak ők ketten és a férfi lágyan duruzsoló hangja a fülében, a hirtelen taps azonban kirángatja ebből az idilli pillanatból. Olyan gyorsan ül fel, és nyitja ki szemeit, mintha villám csapott volna belé, miközben keze már a csizmája felé mozdul, ahol a tőrét tartja, egy másodpercen múlik csupán, hogy nem kerül elő a fegyver*
- Ezt ne merészeld még egyszer! *villant tekintete Fintre, a szokásosnál szaporábban kapkodva a levegőt. ~Bizonyos szokások lassan halnak... és bizonyos emberek is!~ morog magában, ahogy igyekszik lenyugtatni magát, elvégre még sincsen vészhelyzet*
- Az emberek mindenhol borzasztóak... Pirtianes, Wegtoren… egyre megy, nem igaz? *jegyzi meg jelentőségteljesen, hiszen nem kerülte el a figyelmét, hogy a férfi korábban még másik várost jelölt meg korábbi otthonául, nem firtatja azonban a részleteket, hiszen biztos benne, úgyse kapna választ a kérdéseire. ~Legalábbis most nem~ napolja el egyelőre a témát*
- Itt? Nagyjából fél órája, hisz te is láthattad. *feleli a legnagyobb komolysággal, csak hogy tovább bosszantsa a férfit. Tisztában van vele, hogy Fint nem így értette a kérdést, mégis, ha ennél pontosabb választ vár, akkor legközelebb okosabban kell kérdeznie. ~Már ha még meg mer vele próbálkozni újra~ somolyog magában, míg a földön ülő férfit szemléli.*
//Túlórázás//
- És mi fájt jobban? Az étel vagy a nők hiánya? *kíváncsiskodik tovább, nehogy már csak Fintnek adasson meg az a gyönyörűség, hogy a másik idegeire mehet* Egyébként akár még lehetne is a Korsóból olyan hely... épp fontolgatok pár fejlesztést, mit gondolsz, szerinted lenne igény errefelé lányokra? *vonja fel kérdőn egyik szemöldökét, elvégre, mint férfi, a csaposnak kéne értenie az ilyesmihez* Vagy esetleg fiúkra? *teszi hozzá somolyogva pillanatnyi szünet után*
- Nehogy azt hidd, hogy bármelyik is ér valamit... egyiket könnyebb elveszíteni, mint a másikat. *jegyzi meg sóhajtva, bár bővebb magyarázattal nem szolgál, akárcsak Fint, úgy ő is szereti megtartani magának a múltja sötét titkait*
- Meglepően jól látod a helyzetet! *ereszt meg egy elismerő pillantást Fint felé* De nem, nem csak a kancellárnak akarok tetszeni, hanem mindenkinek, aki egy kicsit is elősegítheti a terveim. Hogy is szokták mondani? Ha tharg földön jársz, viselkedj úgy, mint a thargok? Vagy valami hasonló... *fűzi hozzá egy nemtörődöm kézlegyintéssel. Való igaz, jelen pillanatban a kancellár az első számú célpontja, de ez igazán könnyen megváltozhat, attól függően, merről fújnak azok a bizony szelek*
- És kedves, hogy így aggódsz, de van, ami jobb, ha bezárva marad... eltemetve örökre a föld alá. *sóhajt fel, immár csukott szemmel, bár szinte így is érzi a férfi perzselő tekintetét a bőrén. Egészen élvezi is ezt a helyzetet, csak ők ketten és a férfi lágyan duruzsoló hangja a fülében, a hirtelen taps azonban kirángatja ebből az idilli pillanatból. Olyan gyorsan ül fel, és nyitja ki szemeit, mintha villám csapott volna belé, miközben keze már a csizmája felé mozdul, ahol a tőrét tartja, egy másodpercen múlik csupán, hogy nem kerül elő a fegyver*
- Ezt ne merészeld még egyszer! *villant tekintete Fintre, a szokásosnál szaporábban kapkodva a levegőt. ~Bizonyos szokások lassan halnak... és bizonyos emberek is!~ morog magában, ahogy igyekszik lenyugtatni magát, elvégre még sincsen vészhelyzet*
- Az emberek mindenhol borzasztóak... Pirtianes, Wegtoren… egyre megy, nem igaz? *jegyzi meg jelentőségteljesen, hiszen nem kerülte el a figyelmét, hogy a férfi korábban még másik várost jelölt meg korábbi otthonául, nem firtatja azonban a részleteket, hiszen biztos benne, úgyse kapna választ a kérdéseire. ~Legalábbis most nem~ napolja el egyelőre a témát*
- Itt? Nagyjából fél órája, hisz te is láthattad. *feleli a legnagyobb komolysággal, csak hogy tovább bosszantsa a férfit. Tisztában van vele, hogy Fint nem így értette a kérdést, mégis, ha ennél pontosabb választ vár, akkor legközelebb okosabban kell kérdeznie. ~Már ha még meg mer vele próbálkozni újra~ somolyog magában, míg a földön ülő férfit szemléli.*
4459. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-04-13 19:05:21
Üzenet elküldve: 2020-04-13 19:05:21
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Fintarret//
*Mikor azonban Fint kiejti a száján, hogy az illető kormos volt, már jelentősen kevesebb érdeklődést tanúsít a dolog irányába. Mindig is úgy vélte, hogy furcsa népség, sőt elmeháborodott az egész faj, így kellett róluk vélekednie, míg nemesi körökben forgott. Ám így, hogy immár kiesett a presztízsből sem tudja, miképpen viszonyuljon hozzájuk, minél többel találkozik, annál inkább tűnik ez a betanult viselkedési forma igaznak. A furcsa megszólalásra, amit a férfi produkál a visszakérdés okán, nem igazán tud mit mondani, csak néz rá kérdően, mint, aki az imént teljesen értelmes és fontos kérdést tett fel. A meglepetés pedig nem szül választ, bár nem is hitte, hogy egy ilyen fordulatra azonnal kapcsol az agya a férfinek. ~Biztosan megbízható munkaerő, a dolgára koncentrál. ~ Sóhajt lemondóan. Majd feláll és a pulthoz sántikál, miután pedig helyet foglalt, odasétál Fint is a pult mögé és egy kérdéssel sietteti is a dolgát. ~Milyen udvariatlan. ~ Szűkülnek össze a szemei, majd úgy dönt, mielőtt még előállna a dologgal azért odaszúr.*
-Van az asztalomnál egy kis mosogatnivaló. *Jegyzi meg és fordul is, hogy mutasson is az asztal felé, nem mintha azt a férfi magától nem vinné el, csak jólesik neki felhívni rá a figyelmet. Meg is várja, míg lerendezi, addig az állát a tenyerére támasztva lesi a pulttól. Persze a férfi elejt még néhány kérdést, meg egy szintén szemtelen megjegyzést, de egyelőre nem válaszol, csak töpreng rajta, mit is mondjon. A már megbocsásson, utána köpést pedig nem igazán tudja mire vélni. ~Megbocsátani? Talán az egyik kisujjadért cserébe szívi. ~ Ha pedig visszaér azért a jó modor neki is azt diktálja, hogy feleljen.*
-Szóval… a honnéthoz nincsen közöd, a hova, hát nyilván a városba. Mi az, hogy nincsen logika benne? Bár itt elég hézagosan vagytok, talán csak rosszkor jöttem vagy a város is ennyire kihalt, mint ez a környék? *Fejezi be a mondandóját, aztán hozzácsapja még.* -… Már megbocsáss. *Ha már ettől minden rendben lesz, akkor miért ne használná ő maga is.*
*Mikor azonban Fint kiejti a száján, hogy az illető kormos volt, már jelentősen kevesebb érdeklődést tanúsít a dolog irányába. Mindig is úgy vélte, hogy furcsa népség, sőt elmeháborodott az egész faj, így kellett róluk vélekednie, míg nemesi körökben forgott. Ám így, hogy immár kiesett a presztízsből sem tudja, miképpen viszonyuljon hozzájuk, minél többel találkozik, annál inkább tűnik ez a betanult viselkedési forma igaznak. A furcsa megszólalásra, amit a férfi produkál a visszakérdés okán, nem igazán tud mit mondani, csak néz rá kérdően, mint, aki az imént teljesen értelmes és fontos kérdést tett fel. A meglepetés pedig nem szül választ, bár nem is hitte, hogy egy ilyen fordulatra azonnal kapcsol az agya a férfinek. ~Biztosan megbízható munkaerő, a dolgára koncentrál. ~ Sóhajt lemondóan. Majd feláll és a pulthoz sántikál, miután pedig helyet foglalt, odasétál Fint is a pult mögé és egy kérdéssel sietteti is a dolgát. ~Milyen udvariatlan. ~ Szűkülnek össze a szemei, majd úgy dönt, mielőtt még előállna a dologgal azért odaszúr.*
-Van az asztalomnál egy kis mosogatnivaló. *Jegyzi meg és fordul is, hogy mutasson is az asztal felé, nem mintha azt a férfi magától nem vinné el, csak jólesik neki felhívni rá a figyelmet. Meg is várja, míg lerendezi, addig az állát a tenyerére támasztva lesi a pulttól. Persze a férfi elejt még néhány kérdést, meg egy szintén szemtelen megjegyzést, de egyelőre nem válaszol, csak töpreng rajta, mit is mondjon. A már megbocsásson, utána köpést pedig nem igazán tudja mire vélni. ~Megbocsátani? Talán az egyik kisujjadért cserébe szívi. ~ Ha pedig visszaér azért a jó modor neki is azt diktálja, hogy feleljen.*
-Szóval… a honnéthoz nincsen közöd, a hova, hát nyilván a városba. Mi az, hogy nincsen logika benne? Bár itt elég hézagosan vagytok, talán csak rosszkor jöttem vagy a város is ennyire kihalt, mint ez a környék? *Fejezi be a mondandóját, aztán hozzácsapja még.* -… Már megbocsáss. *Ha már ettől minden rendben lesz, akkor miért ne használná ő maga is.*
4458. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-04-13 17:06:39
Üzenet elküldve: 2020-04-13 17:06:39
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 35
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 35
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
- Tudja, kimondtam, hogy intézem, hát tartom is magam hozzá. Majd máskor elfogadom a meghívását. *Feleli Moraknak. Igazán örül, hogy a törp nem akar másokat megtéríteni az antialkoholizmus felé, mert ő bizony majd sörözni fog itt. Ezután mágusokról folyik szó és ő, mint igazi érdeklődő, alaposan fülel. Egészen elmerül az ismeretlen mágus jellemzésében, amíg egy nő szóba nem kerül. Hát igen, a nők, főleg a Zakar korú, fiatal nők éppen olyan szenvedélyes érdeklődést váltanak ki belőle, mint a mágia, ha nem nagyobbat.*
- Akkor bátyám igazán szerencsés, nemde? *Veti fel. Therrad amilyen jó kedéllyel mesél, Zakar úgy véli, a szóban forgó nő biztosan kellemes társaság.*
- Tudom, nem rég óta él mágusok között, de volna egy kérdésem. Ön szerint tehetség kell több, vagy szorgalom?
- Tudja, kimondtam, hogy intézem, hát tartom is magam hozzá. Majd máskor elfogadom a meghívását. *Feleli Moraknak. Igazán örül, hogy a törp nem akar másokat megtéríteni az antialkoholizmus felé, mert ő bizony majd sörözni fog itt. Ezután mágusokról folyik szó és ő, mint igazi érdeklődő, alaposan fülel. Egészen elmerül az ismeretlen mágus jellemzésében, amíg egy nő szóba nem kerül. Hát igen, a nők, főleg a Zakar korú, fiatal nők éppen olyan szenvedélyes érdeklődést váltanak ki belőle, mint a mágia, ha nem nagyobbat.*
- Akkor bátyám igazán szerencsés, nemde? *Veti fel. Therrad amilyen jó kedéllyel mesél, Zakar úgy véli, a szóban forgó nő biztosan kellemes társaság.*
- Tudom, nem rég óta él mágusok között, de volna egy kérdésem. Ön szerint tehetség kell több, vagy szorgalom?
4457. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-04-13 16:17:08
Üzenet elküldve: 2020-04-13 16:17:08
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 377
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 377
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
*Egyszer minden jó véget ér, márpedig összességében kedvére való volt ez a társaság. Már csak azért is, mert egyébként még mindig béna jobbal kéne lézengenie. De lassan érzékeny búcsút vesznek egymástól, pedig már ideje lett volna korábban indulnia. Most aztán loholhat az elf után. Távoztában még eltöpreng azon, hogy ugyan miért is kéne futnia utána, egyáltalán utána mennie, és az egészet próbálja azzal megokolni, hogy ezzel, illetve azzal ami vele jár, tartozik az istenének. Ezt aztán nem gondolja tovább, mert attól tart, hogy végképp belezavarodna. Persze indulhatna másfelé is. Például Artheniorba, hogy megkeressen valakit. Legszívesebben valóban oda rohanna elsőnek, de mégis más úti célt választ.*
4456. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-04-13 14:29:44
Üzenet elküldve: 2020-04-13 14:29:44
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 87
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 87
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Túlórázás//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
- Elvek? Jó annak, akinek van. *Hagyja rá Estire a marcona férfi.* Nekem csak nem telt ételre, szép hölgyem. Meg nőre sem. Sajnálattal láttam, hogy ez nem olyan hely. *Visszaemlékszik, hogy bepróbálkozott a lánynál, hátha ő az egyik szórakoztató személyzet, de mint kiderült, tévedett. Azért persze egy csábító pillantással nyitva hagyja annak a lehetőségét is, ha esetleg meggondolná magát.* Amúgy meg nem lehet mindenki nemes. Meg ilyen csinos sem. Azzal kell dolgoznunk, amink van. *Von vállat.* ~ Te is megdolgozhatnál, ne mindig én csináljam. ~ *Villan a lányra a tekintete, szinte levetkőzteti a szemével. Na, nem mintha Esti túl sokat hagyna a képzeletre a kivágott ruhájával. Talán ennek is köszönhető, hogy Fint nem éppen a legkisebb ember a környéken, most főleg nem.*
- Úgy akarsz viselkedni. De lefogadom, csak azért, hogy a kedves kancellárodnak tetszen. *Gúnyolódik derűsen, majd hirtelen ötlettel és egy fáradt mordulással leül a karosszék mellé a földre. A bizalmas közelséget kihasználva halkabban beszél.* Néha kiengedhetnéd, ami bent motoszkál.
*Erre a nő azt feleli, hogy Fintnek egyszerű.*
- Na igen. *Búgja sejtelmesen, és nagyot sóhajt.* Az ilyen kijelentésekért is rá szoktam verni mások fenekére. Csak úgy egyszerűen. *Összecsapja a két tenyerét, hátha megijeszti vele a lányt. A hangulatot befelhőzik a hirtelen feltörekvő emlékek. A férfi maga elé réved, de láthatóan nem a szemközti ajtót fixírozza, hanem egészen máshol jár, a saját lelke mélységeiben.*
- Nem az. Az emberek azok. *Jelenti ki, és Esti többi kérdését mintha el is engedné a füle mellett.*
- Mióta vagy itt? *Kérdezi hirtelen. Érzi magán a lány pillantását, de úgy tesz, mintha nem törődne vele.*
A hozzászólás írója (Komor Fintarret) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.04.13 14:30:00
//Túlórázás//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
- Elvek? Jó annak, akinek van. *Hagyja rá Estire a marcona férfi.* Nekem csak nem telt ételre, szép hölgyem. Meg nőre sem. Sajnálattal láttam, hogy ez nem olyan hely. *Visszaemlékszik, hogy bepróbálkozott a lánynál, hátha ő az egyik szórakoztató személyzet, de mint kiderült, tévedett. Azért persze egy csábító pillantással nyitva hagyja annak a lehetőségét is, ha esetleg meggondolná magát.* Amúgy meg nem lehet mindenki nemes. Meg ilyen csinos sem. Azzal kell dolgoznunk, amink van. *Von vállat.* ~ Te is megdolgozhatnál, ne mindig én csináljam. ~ *Villan a lányra a tekintete, szinte levetkőzteti a szemével. Na, nem mintha Esti túl sokat hagyna a képzeletre a kivágott ruhájával. Talán ennek is köszönhető, hogy Fint nem éppen a legkisebb ember a környéken, most főleg nem.*
- Úgy akarsz viselkedni. De lefogadom, csak azért, hogy a kedves kancellárodnak tetszen. *Gúnyolódik derűsen, majd hirtelen ötlettel és egy fáradt mordulással leül a karosszék mellé a földre. A bizalmas közelséget kihasználva halkabban beszél.* Néha kiengedhetnéd, ami bent motoszkál.
*Erre a nő azt feleli, hogy Fintnek egyszerű.*
- Na igen. *Búgja sejtelmesen, és nagyot sóhajt.* Az ilyen kijelentésekért is rá szoktam verni mások fenekére. Csak úgy egyszerűen. *Összecsapja a két tenyerét, hátha megijeszti vele a lányt. A hangulatot befelhőzik a hirtelen feltörekvő emlékek. A férfi maga elé réved, de láthatóan nem a szemközti ajtót fixírozza, hanem egészen máshol jár, a saját lelke mélységeiben.*
- Nem az. Az emberek azok. *Jelenti ki, és Esti többi kérdését mintha el is engedné a füle mellett.*
- Mióta vagy itt? *Kérdezi hirtelen. Érzi magán a lány pillantását, de úgy tesz, mintha nem törődne vele.*
A hozzászólás írója (Komor Fintarret) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.04.13 14:30:00
4455. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-04-13 13:32:49
Üzenet elküldve: 2020-04-13 13:32:49
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 215
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 215
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Túlórázás//
- Merhettél volna. Szeretem, ha egy férfi ragaszkodik az elveihez. Talán még jobb ajánlatot is tettem volna, csak hogy maradj... *neveti el magát kissé, Fintre bízva, elhiszi-e, amit mond. ~Talán igaz, talán nem~ mereng magában, míg a borát kortyolgatja*
- Nagy szavak ezek egy ilyen... kis embertől. *húzza gonosz kis félmosolyra a száját, miközben tekintete Fint derekára, majd kicsit lejjebb siklik, hogy szemmel próbálja felmérni, mi a helyzet ezen a téren* Ha nem zavarnak közben, ez a könyv jó tíz perc alatt képes boldoggá tenni. Te mit tudsz ajánlani? *csukja össze a könyvet, hogy jelezze, most már teljes figyelmét a férfi bírja, kíváncsian várva az ellenajánlatát, ha már az előbb ily fennhangon merte fitogtatni képességeit, próbálva elfeledkezni arról, mennyire is idegesíti a fel-felreppenő gyűrű*
- Helyi szokás? Nem! *rázza meg a fejét jóindulatú mosollyal, mint amit a félkegyelműeknek és a gyerekeknek tartogat az ember* Szerinted úgy nézek ki, mint aki idevalósi? *vonja fel kérdőn egyik szemöldökét, vajon Fint tényleg olyan ostoba-e, mint azt szavai következtetni engedik. ~Szép is lenne, még hogy idevalósi!~ dohog magában, inkább kortyolva egyet a borból, mint hogy tovább bosszantsa magát a feltevésen*
- Ezt szeretem benned, hogy ilyen egyenes vagy. Olyan egyszerű lehet számodra az élet... *sóhajt fel magában, egy pillanatra lehunyva a szemét, míg az emlékeibe merül, így a bámuló pillantások elkerülik a figyelmét*
- Sejtettem. A pirtianesiek szinte mind titkolják, hogy odavalósiak. Ennyire rémes hely lenne? Miért jöttél el onnan? *nyitja ki szemét az utolsó kérdésnél, hogy Fint pillantását keresse. A könyveléssel úgyis végzett mára, és amúgy se tudna haladni, ha kedvenc csaposa itt áll a feje felett, így úgy dönt, inkább későbbre halasztja a további tennivalókat, és inkább a férfi megfigyelésével tölti az idejét, hátha sikerül több mindent megtudnia róla.*
//Túlórázás//
- Merhettél volna. Szeretem, ha egy férfi ragaszkodik az elveihez. Talán még jobb ajánlatot is tettem volna, csak hogy maradj... *neveti el magát kissé, Fintre bízva, elhiszi-e, amit mond. ~Talán igaz, talán nem~ mereng magában, míg a borát kortyolgatja*
- Nagy szavak ezek egy ilyen... kis embertől. *húzza gonosz kis félmosolyra a száját, miközben tekintete Fint derekára, majd kicsit lejjebb siklik, hogy szemmel próbálja felmérni, mi a helyzet ezen a téren* Ha nem zavarnak közben, ez a könyv jó tíz perc alatt képes boldoggá tenni. Te mit tudsz ajánlani? *csukja össze a könyvet, hogy jelezze, most már teljes figyelmét a férfi bírja, kíváncsian várva az ellenajánlatát, ha már az előbb ily fennhangon merte fitogtatni képességeit, próbálva elfeledkezni arról, mennyire is idegesíti a fel-felreppenő gyűrű*
- Helyi szokás? Nem! *rázza meg a fejét jóindulatú mosollyal, mint amit a félkegyelműeknek és a gyerekeknek tartogat az ember* Szerinted úgy nézek ki, mint aki idevalósi? *vonja fel kérdőn egyik szemöldökét, vajon Fint tényleg olyan ostoba-e, mint azt szavai következtetni engedik. ~Szép is lenne, még hogy idevalósi!~ dohog magában, inkább kortyolva egyet a borból, mint hogy tovább bosszantsa magát a feltevésen*
- Ezt szeretem benned, hogy ilyen egyenes vagy. Olyan egyszerű lehet számodra az élet... *sóhajt fel magában, egy pillanatra lehunyva a szemét, míg az emlékeibe merül, így a bámuló pillantások elkerülik a figyelmét*
- Sejtettem. A pirtianesiek szinte mind titkolják, hogy odavalósiak. Ennyire rémes hely lenne? Miért jöttél el onnan? *nyitja ki szemét az utolsó kérdésnél, hogy Fint pillantását keresse. A könyveléssel úgyis végzett mára, és amúgy se tudna haladni, ha kedvenc csaposa itt áll a feje felett, így úgy dönt, inkább későbbre halasztja a további tennivalókat, és inkább a férfi megfigyelésével tölti az idejét, hátha sikerül több mindent megtudnia róla.*
4454. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-04-13 07:25:15
Üzenet elküldve: 2020-04-13 07:25:15
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 168
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 168
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
//Fontos ügy//
//Nyílt//
//Mindenki//
*Most, hogy Czerenä megkapta szükséges információkat és meg is ebédelt, elindulhat, hogy a dolgait intézze.*
-Én is örülök, hogy így össze futottunk. Jó utazást és sok sikert.
*Búcsúzik el Czerenätól. Ahogy a nő kilép az ajtón ő maga is felkészül az induláshoz. Össze szedi a dolgait és ő is távozik.*
-További szép napot mindenkinek!
*Mondja hangosan a fogadóban lévő többi vendégnek és az itt dolgozóknak. Amint kilép az ajtón Arthenior felé veszi az útját. Hosszú út vár rá, így már elő is készíti hangszerét, hogy a gyaloglást így dobja fel.*
//Nyílt//
//Mindenki//
*Most, hogy Czerenä megkapta szükséges információkat és meg is ebédelt, elindulhat, hogy a dolgait intézze.*
-Én is örülök, hogy így össze futottunk. Jó utazást és sok sikert.
*Búcsúzik el Czerenätól. Ahogy a nő kilép az ajtón ő maga is felkészül az induláshoz. Össze szedi a dolgait és ő is távozik.*
-További szép napot mindenkinek!
*Mondja hangosan a fogadóban lévő többi vendégnek és az itt dolgozóknak. Amint kilép az ajtón Arthenior felé veszi az útját. Hosszú út vár rá, így már elő is készíti hangszerét, hogy a gyaloglást így dobja fel.*
4453. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-04-12 21:45:51
Üzenet elküldve: 2020-04-12 21:45:51
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 129
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 129
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
//Fontos ügy//
//Nyílt//
//Arl, Fintarret//
- Áh, köszönöm a segítségét. * Feleli a felszolgálónak kedves mosollyal, és feláll. *
- Hát, örülök, hogy találkoztunk, Arl. Biztosan összefutunk még. Ha zenélnél egyet, és össze is futunk, csak szólj. Minden jót.
* S ezzel elindul kifelé. *
- Szép napot! * Ez Fintarretnek szól. Végezetül kilép a fogadó ajtaján, s lassú léptekkel indul meg. El van még telve az ebéddel, és emiatt nem akar gyorsan mozogni. Meg amúgy is, ráér, nem égetően sürgős az ügy, ami miatt meg akarja keresni a kancellárt. Ha kérdezik, legalább Fintarretnek köszönhetően meg tudja mutatni, hogy milyen kecskeszakálla van a férfinak. Abból biztosan tudni fogják. Elvégre Radkraalban ismerniük kell a lényeknek. Egyelőre furulyáját sem veszi elő. Majd egy kicsit később. *
//Nyílt//
//Arl, Fintarret//
- Áh, köszönöm a segítségét. * Feleli a felszolgálónak kedves mosollyal, és feláll. *
- Hát, örülök, hogy találkoztunk, Arl. Biztosan összefutunk még. Ha zenélnél egyet, és össze is futunk, csak szólj. Minden jót.
* S ezzel elindul kifelé. *
- Szép napot! * Ez Fintarretnek szól. Végezetül kilép a fogadó ajtaján, s lassú léptekkel indul meg. El van még telve az ebéddel, és emiatt nem akar gyorsan mozogni. Meg amúgy is, ráér, nem égetően sürgős az ügy, ami miatt meg akarja keresni a kancellárt. Ha kérdezik, legalább Fintarretnek köszönhetően meg tudja mutatni, hogy milyen kecskeszakálla van a férfinak. Abból biztosan tudni fogják. Elvégre Radkraalban ismerniük kell a lényeknek. Egyelőre furulyáját sem veszi elő. Majd egy kicsit később. *
4452. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-04-12 20:14:55
Üzenet elküldve: 2020-04-12 20:14:55
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 87
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 87
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Therrad//
*A gnóm apóka nem felejt el fizetni sem, és Fint a szeme sarkából a borravalót is érzékeli. A gyengéket, öregeket általában védelembe kellett vennie, mi sem természetesebb ennél. Viszont most úgy véli, az ellenkezés teljesen felesleges lenne a részéről, hadd érezze a vendég is, hogy meghálálhatta, amit tett. Elengedi a dolgot, és besöpri a pénzt. Miután megtalálja a szatyrot, amit a másik elpottyantott, viszont úgy érzi, már többszörösen is megdolgozott érte, úgyhogy talán igazságos is volt a dolog.*
- Csinosítsa ki az irodát. *Mondja neki kedélyesen, és még siettében óvatosan meg is lapogatja az öreg vállát, ha az hagyja.* Meg aztán vigyázzon ám magára!
//Fontos ügy//
//Nyílt//
- Remek. *Fint pillantása Czerről Arlra siklik, aki, úgy látszik, rajta is kapta, hogy a kedveskedés alapvetően a hölgynek szól. Bár nincs gondja a hölgyekkel, a szíve már a nagysasszonyért dobog, ez csak amolyan formaság volt, de azért ez az Arl is kap egy elismerő pillantást.* ~ Hajrá, pajtás. ~ *Gondolja magában Fint. Az ilyen környéken nem is baj, ha egy hölgyike nem egyedül kóricál.
Úgy tűnik, a csinoska fiatal lány nem is szeretne semmi mást, ezért a férfi egy biccentés kíséretével indulna is pakolni, amikor egy kérdés utoléri. Hirtelen azt se tudja elképzelni, mit mondhatott neki rosszul az előbb, hogy nem tudja, kiről van szó. Aztán rájön, hogy Czer sem idevalósi, mint ő maga – és a felszolgálóban is csak azért él olyan elevenen a vén kancellár emléke, mert gazdag, és mert Estanellariát fixírozta az előbb a szeme láttára. Elég lehangoló, hogy holmi ronda uraságok bárkit megkaphatnak, csak mert csörög a zsebük.
Szóval először a korábbi sérelmei jutnak eszébe, aztán pedig az, hogy fogalma sincs, hogy hívják a fickót.*
- Nem. Valami Habu… Hubi… Habertus, vagy ki. Öreg, kecskeszakállas pasas. *Még a kezével is mutatja, hogy néz ki a szakáll.* Akire gondol, Estanellaria a Dwirinthalen család feje, ő a taverna tulajdonosa, az én közvetlen főnököm. *Az én szócskát talán túlságosan is megnyomja. Egy pillanatra belegondol, milyen undorító lenne Czer elmélete a gyakorlatban, az, ha a kancellár és Esti összeházasodnának, és tényleg a kancellár lenne a Dwirinthalen ház feje. Bele is borzong. Persze nem akarja zaklatni a beszélgetőket, ha megvannak, távozik is, vissza a kígyós sálas lányhoz.*
//Asztéyriaa//
- Nem tudom, kijöttek-e volna. Ha jól emlékszem, kormos volt. Errefelé ki így, ki úgy vélekedik róluk. *Állapítja meg. Számára a sötételf megszokott látvány, de tudja, meg nemrégiben személyesen volt alkalma hallani, hogy jó néhány elf undorodik tőlük. Ellenpéldának viszont ott van az a kalapos, aki Estivel járt-kelt, mintha barátok lennének. Ki érti ezt?
Azt nem tudja eldönteni, hogy Asztéyriaa azért mosolyog a bugyuta viccén, mert udvarias akar lenni, vagy mert fél tőle. A válasza viszont igen frappáns.*
- Heh. *Horkan fel a fickó, és már majdnem mosolyog is, fapofáján megrándul a szája sarka. Ennek a nőnek úgy fel van vágva a nyelve, mint a nagysasszonynak, ha nem jobban. Micsoda frissítő találkozás! Ennél már csak a kígyók nélkül lehetne jobb.* Még nem panaszkodtak rá. ~ Meg én is mérges lennék, ha megcsapkodnák. ~ *Teszi hozzá magában.*
*Közben Therrad távozik, sőt még illedelmesen el is búcsúzik.*
- Viszlát! *Mondja neki Fint, és még utoljára ellenőrzi, hogy a hagymás szatyor nála van-e, nehogy valami feledékenység miatt felejtse ott ismét. Bánja, hogy így elbántak vele, valószínűleg amilyen hirtelen felbukkant, úgy el is vesztette az egyik, mondhatni, normálisabb vendégét. Közben a lány is mozgolódni kezd, és Fint folyamatosan szemmel követi az útját, de láthatóan a pulthoz tér vissza. Furcsa sántikálása feltűnik a férfinak, de nem reagál rá. Lehet, hogy egyszerűen nyomorék, olyat is látott már életében.*
- Szóval? *Kérdezi meg tőle, miközben ő is áttelepül a pulthoz, hogy elmossa az üres edényeket, és néha belekortyol a teájába. Láthatóan nagyobb szenvedést okoz neki forralt, ízesített, egészséges vizet inni, mint a kedvenc itókáit, de azért ugyanúgy felhajtja a maradékot, mintha ogrepálinka lenne.* Honnan és hová tart? Tartanak? Nyilván érdekel, mert semmi logika nincs benne. *Állapítja meg. Aztán rájön, hogy a nagysasszony szerint udvariasnak kell lennie a vendégekkel, ezért még kiköpi ezt is:* Már megbocsásson.
A hozzászólás írója (Komor Fintarret) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.04.12 20:15:58
*A gnóm apóka nem felejt el fizetni sem, és Fint a szeme sarkából a borravalót is érzékeli. A gyengéket, öregeket általában védelembe kellett vennie, mi sem természetesebb ennél. Viszont most úgy véli, az ellenkezés teljesen felesleges lenne a részéről, hadd érezze a vendég is, hogy meghálálhatta, amit tett. Elengedi a dolgot, és besöpri a pénzt. Miután megtalálja a szatyrot, amit a másik elpottyantott, viszont úgy érzi, már többszörösen is megdolgozott érte, úgyhogy talán igazságos is volt a dolog.*
- Csinosítsa ki az irodát. *Mondja neki kedélyesen, és még siettében óvatosan meg is lapogatja az öreg vállát, ha az hagyja.* Meg aztán vigyázzon ám magára!
//Fontos ügy//
//Nyílt//
- Remek. *Fint pillantása Czerről Arlra siklik, aki, úgy látszik, rajta is kapta, hogy a kedveskedés alapvetően a hölgynek szól. Bár nincs gondja a hölgyekkel, a szíve már a nagysasszonyért dobog, ez csak amolyan formaság volt, de azért ez az Arl is kap egy elismerő pillantást.* ~ Hajrá, pajtás. ~ *Gondolja magában Fint. Az ilyen környéken nem is baj, ha egy hölgyike nem egyedül kóricál.
Úgy tűnik, a csinoska fiatal lány nem is szeretne semmi mást, ezért a férfi egy biccentés kíséretével indulna is pakolni, amikor egy kérdés utoléri. Hirtelen azt se tudja elképzelni, mit mondhatott neki rosszul az előbb, hogy nem tudja, kiről van szó. Aztán rájön, hogy Czer sem idevalósi, mint ő maga – és a felszolgálóban is csak azért él olyan elevenen a vén kancellár emléke, mert gazdag, és mert Estanellariát fixírozta az előbb a szeme láttára. Elég lehangoló, hogy holmi ronda uraságok bárkit megkaphatnak, csak mert csörög a zsebük.
Szóval először a korábbi sérelmei jutnak eszébe, aztán pedig az, hogy fogalma sincs, hogy hívják a fickót.*
- Nem. Valami Habu… Hubi… Habertus, vagy ki. Öreg, kecskeszakállas pasas. *Még a kezével is mutatja, hogy néz ki a szakáll.* Akire gondol, Estanellaria a Dwirinthalen család feje, ő a taverna tulajdonosa, az én közvetlen főnököm. *Az én szócskát talán túlságosan is megnyomja. Egy pillanatra belegondol, milyen undorító lenne Czer elmélete a gyakorlatban, az, ha a kancellár és Esti összeházasodnának, és tényleg a kancellár lenne a Dwirinthalen ház feje. Bele is borzong. Persze nem akarja zaklatni a beszélgetőket, ha megvannak, távozik is, vissza a kígyós sálas lányhoz.*
//Asztéyriaa//
- Nem tudom, kijöttek-e volna. Ha jól emlékszem, kormos volt. Errefelé ki így, ki úgy vélekedik róluk. *Állapítja meg. Számára a sötételf megszokott látvány, de tudja, meg nemrégiben személyesen volt alkalma hallani, hogy jó néhány elf undorodik tőlük. Ellenpéldának viszont ott van az a kalapos, aki Estivel járt-kelt, mintha barátok lennének. Ki érti ezt?
Azt nem tudja eldönteni, hogy Asztéyriaa azért mosolyog a bugyuta viccén, mert udvarias akar lenni, vagy mert fél tőle. A válasza viszont igen frappáns.*
- Heh. *Horkan fel a fickó, és már majdnem mosolyog is, fapofáján megrándul a szája sarka. Ennek a nőnek úgy fel van vágva a nyelve, mint a nagysasszonynak, ha nem jobban. Micsoda frissítő találkozás! Ennél már csak a kígyók nélkül lehetne jobb.* Még nem panaszkodtak rá. ~ Meg én is mérges lennék, ha megcsapkodnák. ~ *Teszi hozzá magában.*
*Közben Therrad távozik, sőt még illedelmesen el is búcsúzik.*
- Viszlát! *Mondja neki Fint, és még utoljára ellenőrzi, hogy a hagymás szatyor nála van-e, nehogy valami feledékenység miatt felejtse ott ismét. Bánja, hogy így elbántak vele, valószínűleg amilyen hirtelen felbukkant, úgy el is vesztette az egyik, mondhatni, normálisabb vendégét. Közben a lány is mozgolódni kezd, és Fint folyamatosan szemmel követi az útját, de láthatóan a pulthoz tér vissza. Furcsa sántikálása feltűnik a férfinak, de nem reagál rá. Lehet, hogy egyszerűen nyomorék, olyat is látott már életében.*
- Szóval? *Kérdezi meg tőle, miközben ő is áttelepül a pulthoz, hogy elmossa az üres edényeket, és néha belekortyol a teájába. Láthatóan nagyobb szenvedést okoz neki forralt, ízesített, egészséges vizet inni, mint a kedvenc itókáit, de azért ugyanúgy felhajtja a maradékot, mintha ogrepálinka lenne.* Honnan és hová tart? Tartanak? Nyilván érdekel, mert semmi logika nincs benne. *Állapítja meg. Aztán rájön, hogy a nagysasszony szerint udvariasnak kell lennie a vendégekkel, ezért még kiköpi ezt is:* Már megbocsásson.
A hozzászólás írója (Komor Fintarret) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.04.12 20:15:58
4451. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-04-12 20:02:32
Üzenet elküldve: 2020-04-12 20:02:32
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Hogy az elf is vele nevet, csak még jobban derül a dolgon és persze kicsit tovább is tart a jókedve. De azt azért észre kell vennie, hogy a törpe nem nevet velük, ettől pedig sikerül lassan lehiggadnia. Igazán nem akarná őt megsérteni....
Feltűnik neki, hogy Zakar igen szűkszavúan válaszolgat. Nem tudja, hogy ez még mindig a törpe korábbi modortalanságának szól, vagy pedig csak nem szeret beszélni a maga ügyeiről... Mindenesetre a meghívással kapcsolatban nagyon tapintatosan járna el, de mint kiderül, Morakot nem zavarja, ha más iszik, csak neki ne kelljen.*
- Kö-köszönöm, de nekem már itt a teám. Több po-po-po-pohárral meg nem fér belém. - *Válaszol ő is. Sosem értette, hogyan tudnak egyesek lerészegedni több korsó sört legurítva. Az ilyenek biztos annyit edzenek rá, hogy kitágul a gyomruk, hogy legyen benne elég hely annyi folyadéknak!*
- E-egyébként én sem iszok szeszes italt, ha ne-ne-ne-nem muszáj... Má-má-márpedig ritkán muszáj... Méreg az, pu-pusztítja az agyat! - *Kocogtatja meg ujjával halántékát.
Majd a mágusokról kérdezik, mire elgondolkodottan simítgatja szakállát.*
- Tu-tu-tudós népek a mágusok, az elementalisták legalábbis. Va-va-van köztük ilyen is, olyan is, ebben bi-bi-bi-biztos vagyok. Synmirán sajnos a legtöbben most házon kívül vannak, mé-mé-még nem találkoztam mindenkivel... Csak a vezetővel, meg egy tanonccal. A vezető, Taitos, na-na-nagyon fiatal, mi-mi-mint egy suhanc. De ha-ha-hatalmas mágus, az bi-bi-biztos! Egy wargot tart házőrzőnek, az meg szo-szo-szótfogad neki! De én azért csak óvatos vagyok vele... Mi-mi-mikor megérkeztem Synmirára és kopogtattam, akkor e-e-egyszer csak ott termett a hátam mögött! U-u-úgy rohantam be előle, mint valami be-be-betörő! - *Meséli és még mindig izgatott lesz, ha rá gondol.*
- E-e-egyébként kedves, tisztelettudó fickó ez a Taitos. Előttem ő lakott az irodában, de mikor jöttem én, rögtön á-á-átköltözött az emeletre, hogy nekem ne kelljen lépcsőznöm. - *Fűzi hozzá bólogatva.*
- A ta-ta-tanonc meg egy elf kishölgy. Olyan érzékeny lelkű, mint ezek a fi-fi-fiatal lányok lenni szoktak... Vé-vé-véletlenül sót tett a teánkba, hát teljesen vi-vi-vigasztalhatatlan lett! - *Meséli el ezt is és ábrázatán látszik, hogy még most is bántja az eset, hogy úgy megríkatta azt a fiatal lánykát.
Egészen sokat tud beszélni, ha egyszer belekezd. Ahogy öregszik, egyre többet és egyre meggondolatlanabbul.*
- De-de-de én magam is tanulom már a má-má-mágia alapjait. - *Teszi hozzá, azt már a törpe megítélésére hagyva, hogy őt olyannak tartja-e, amilyennek feléjük leírták a mágusokat.
Később aztán ő is érdeklődéssel hallgatja Morakot.*
- Áh, é-értem. Va-van ott valami kisebb településük, a hegyek között?...
*Hogy az elf is vele nevet, csak még jobban derül a dolgon és persze kicsit tovább is tart a jókedve. De azt azért észre kell vennie, hogy a törpe nem nevet velük, ettől pedig sikerül lassan lehiggadnia. Igazán nem akarná őt megsérteni....
Feltűnik neki, hogy Zakar igen szűkszavúan válaszolgat. Nem tudja, hogy ez még mindig a törpe korábbi modortalanságának szól, vagy pedig csak nem szeret beszélni a maga ügyeiről... Mindenesetre a meghívással kapcsolatban nagyon tapintatosan járna el, de mint kiderül, Morakot nem zavarja, ha más iszik, csak neki ne kelljen.*
- Kö-köszönöm, de nekem már itt a teám. Több po-po-po-pohárral meg nem fér belém. - *Válaszol ő is. Sosem értette, hogyan tudnak egyesek lerészegedni több korsó sört legurítva. Az ilyenek biztos annyit edzenek rá, hogy kitágul a gyomruk, hogy legyen benne elég hely annyi folyadéknak!*
- E-egyébként én sem iszok szeszes italt, ha ne-ne-ne-nem muszáj... Má-má-márpedig ritkán muszáj... Méreg az, pu-pusztítja az agyat! - *Kocogtatja meg ujjával halántékát.
Majd a mágusokról kérdezik, mire elgondolkodottan simítgatja szakállát.*
- Tu-tu-tudós népek a mágusok, az elementalisták legalábbis. Va-va-van köztük ilyen is, olyan is, ebben bi-bi-bi-biztos vagyok. Synmirán sajnos a legtöbben most házon kívül vannak, mé-mé-még nem találkoztam mindenkivel... Csak a vezetővel, meg egy tanonccal. A vezető, Taitos, na-na-nagyon fiatal, mi-mi-mint egy suhanc. De ha-ha-hatalmas mágus, az bi-bi-biztos! Egy wargot tart házőrzőnek, az meg szo-szo-szótfogad neki! De én azért csak óvatos vagyok vele... Mi-mi-mikor megérkeztem Synmirára és kopogtattam, akkor e-e-egyszer csak ott termett a hátam mögött! U-u-úgy rohantam be előle, mint valami be-be-betörő! - *Meséli és még mindig izgatott lesz, ha rá gondol.*
- E-e-egyébként kedves, tisztelettudó fickó ez a Taitos. Előttem ő lakott az irodában, de mikor jöttem én, rögtön á-á-átköltözött az emeletre, hogy nekem ne kelljen lépcsőznöm. - *Fűzi hozzá bólogatva.*
- A ta-ta-tanonc meg egy elf kishölgy. Olyan érzékeny lelkű, mint ezek a fi-fi-fiatal lányok lenni szoktak... Vé-vé-véletlenül sót tett a teánkba, hát teljesen vi-vi-vigasztalhatatlan lett! - *Meséli el ezt is és ábrázatán látszik, hogy még most is bántja az eset, hogy úgy megríkatta azt a fiatal lánykát.
Egészen sokat tud beszélni, ha egyszer belekezd. Ahogy öregszik, egyre többet és egyre meggondolatlanabbul.*
- De-de-de én magam is tanulom már a má-má-mágia alapjait. - *Teszi hozzá, azt már a törpe megítélésére hagyva, hogy őt olyannak tartja-e, amilyennek feléjük leírták a mágusokat.
Később aztán ő is érdeklődéssel hallgatja Morakot.*
- Áh, é-értem. Va-van ott valami kisebb településük, a hegyek között?...
4450. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-04-12 19:18:18
Üzenet elküldve: 2020-04-12 19:18:18
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Therrad, Fintarret//
*Egészen nagy elégedettséggel tölti el, ahogy az öreg méregeti, kicsit rémült tekintettel oda- odasandít felé. Általában ez szokott történni, azonban azt már megtapasztalta, hogy sosem szabad felfednie magát, a végén még a tömeg pánikhangulata győz és futhat a sebes lábával. Jót mosolyog magában, mikor az öreg helyezkedik, nagyon taktikusan, azonban immár nem csak őt figyeli, körbe is néz, nehogy mások is gyanúsan méregessék. Ha szerencséje van, és szokott, akkor néhány súgás és egymásnak tett megjegyzés után ismét minden beszélgetés a megszokott medrébe terelődik vissza. Meg sem fordul a fejében, hogy a vénséget kövesse, ha esetleg elindul, innét kifelé, már csak azért sem, mert ezúttal a véráldozat már megvolt. Ekkor érkezik meg elé a rántotta és a pohár bor, a szívélyesség még nem az igazi, de a férfitől nem is várt mást.*
-Megtisztel. *Jegyzi meg gúnyosan, majd maga elé húzza a tányért és eszik, közben a borát kortyolgatja, és egyéb dolga sincsen, minthogy bámészkodjon. Bár az étel meglehetősen gyorsan eltűnik előle, nem szokott totojázni érthető okokból. Ekkor veszi észre a gyanúsan mellette sepregető pultost. ~Nini! Miből lesz a cserebogár. A végén még nem jutok ki innen a saját lábamon. ~ Mert miért is közeledne felé bárki kedvesen vagy barátságosan, ha csak nem rosszban sántikál.*
-Hát... elhiszem neked. Kár, hogy már nincsen itt, szívesen megismerném. *Eddig hallott már olyat, hogy kedvtelésből bizonyos emberek tartanak otthon ilyen vadállatokat, de sosem értette őket. Ha nem volna muszáj, ő bizony elkerülné ezeket, meglehetősen nagy ívben. A rögtönzött tréfa hallatán csak felnéz a másikra, eddig nem tanúsított odaadó figyelmet, ez ebben a pillanatban megváltozik. ~Sa'Tereth szerelmére, még kínoz is. ~ Kicsit elmosolyodik, de akár fintornak is értékelhető, ami kiül az arcára. Majd érkezik a lényegre törő kérdés.*
-Hát a magáé? *Küldi meg egy újabb kérdéssel válasz helyett. Ekkor veszi észre, hogy az öreg távozóra fogja, addig nem is akarta megközelíteni a pultot, még a végén összezördülés lesz megint a vége. Ekkor azonban feláll és megindul lassú léptekkel, kicsit húzza is a lábát, Fint esetleg hiheti, hogy az öreg után kíván menni, bár csak szemmel leköveti, nehogy baj legyen. Ha a férfi nem áll az útjába, akkor a pult felé veszi az irányt.*
A hozzászólás írója (Asztéyriaa Llhuyniel) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.04.12 19:20:39
*Egészen nagy elégedettséggel tölti el, ahogy az öreg méregeti, kicsit rémült tekintettel oda- odasandít felé. Általában ez szokott történni, azonban azt már megtapasztalta, hogy sosem szabad felfednie magát, a végén még a tömeg pánikhangulata győz és futhat a sebes lábával. Jót mosolyog magában, mikor az öreg helyezkedik, nagyon taktikusan, azonban immár nem csak őt figyeli, körbe is néz, nehogy mások is gyanúsan méregessék. Ha szerencséje van, és szokott, akkor néhány súgás és egymásnak tett megjegyzés után ismét minden beszélgetés a megszokott medrébe terelődik vissza. Meg sem fordul a fejében, hogy a vénséget kövesse, ha esetleg elindul, innét kifelé, már csak azért sem, mert ezúttal a véráldozat már megvolt. Ekkor érkezik meg elé a rántotta és a pohár bor, a szívélyesség még nem az igazi, de a férfitől nem is várt mást.*
-Megtisztel. *Jegyzi meg gúnyosan, majd maga elé húzza a tányért és eszik, közben a borát kortyolgatja, és egyéb dolga sincsen, minthogy bámészkodjon. Bár az étel meglehetősen gyorsan eltűnik előle, nem szokott totojázni érthető okokból. Ekkor veszi észre a gyanúsan mellette sepregető pultost. ~Nini! Miből lesz a cserebogár. A végén még nem jutok ki innen a saját lábamon. ~ Mert miért is közeledne felé bárki kedvesen vagy barátságosan, ha csak nem rosszban sántikál.*
-Hát... elhiszem neked. Kár, hogy már nincsen itt, szívesen megismerném. *Eddig hallott már olyat, hogy kedvtelésből bizonyos emberek tartanak otthon ilyen vadállatokat, de sosem értette őket. Ha nem volna muszáj, ő bizony elkerülné ezeket, meglehetősen nagy ívben. A rögtönzött tréfa hallatán csak felnéz a másikra, eddig nem tanúsított odaadó figyelmet, ez ebben a pillanatban megváltozik. ~Sa'Tereth szerelmére, még kínoz is. ~ Kicsit elmosolyodik, de akár fintornak is értékelhető, ami kiül az arcára. Majd érkezik a lényegre törő kérdés.*
-Hát a magáé? *Küldi meg egy újabb kérdéssel válasz helyett. Ekkor veszi észre, hogy az öreg távozóra fogja, addig nem is akarta megközelíteni a pultot, még a végén összezördülés lesz megint a vége. Ekkor azonban feláll és megindul lassú léptekkel, kicsit húzza is a lábát, Fint esetleg hiheti, hogy az öreg után kíván menni, bár csak szemmel leköveti, nehogy baj legyen. Ha a férfi nem áll az útjába, akkor a pult felé veszi az irányt.*
A hozzászólás írója (Asztéyriaa Llhuyniel) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.04.12 19:20:39
4449. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-04-12 18:59:38
Üzenet elküldve: 2020-04-12 18:59:38
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Fintarret, fél szemmel Asztéyriaa//
*Bólogat és hümmög a férfi szavaira. Részéről nem pártolja az erőszakot, de van, hogy nem lehet elkerülni.*
- A-azért itt is jól jöhet, ha nem fél használni az öklét. De azért i-i-inkább ne kelljen! - *Fűzi hozzá a rövid gondolatot. Nagyon nem akarja szóval tartani a férfit, mert látja, hogy sok dolga van.*
- Igen, kérem! - *Biccent, hogy szeretné, ha Fintarret elfogadná a meghívását. Nagyra értékeli, hogy a férfi kiállt érte. Amennyire megviselte a nő fönnhéjázó viselkedése, a fogadósé megvigasztalta, hogy lám, még mindig lehet számítani valakire a bajban, nem hagynak csak úgy pácban egy magafajta öreget.
Mikor a vizet megkapja, rögtön fölhajtja a felét, majd bizalmas kérésre inti közelebb a férfit, aki pedig megnyugtatja válaszával.*
- Köszönöm! - *Biccent hálásan.
Majd észbe kap, hogy akkor egyből fizetne is. Ezúttal rendkívül körültekintően veszi elő és nyitja a pénzes szütyőjét, nehogy megint szétguruljanak az aranyai, majd szépen leszámolja a megfelelő összeget az asztalra. 2 aranyat a Hegyi forrásvízért,
5 aranyat, ami a Forralt tea ára és végül még ezt fölkerekíti és megtoldja 3 arannyal, amit Komor Fintarretnek szán borravaló gyanánt. Nincs túl sok pénze, de ennyit még megengedhet magának, értékelendő nem csak a kiszolgálást, de a segítséget is.
Hagyja aztán távozni a férfit, addig elkortyolgatja még a maradék vizét. Fintarret azonban visszatér még hozzá. Elsőre úgy néz a fickónál lévő csomagra, mintha még életében nem látta volna. Majd fény gyúl az elméjében és ráismer.*
- Óh, i-i-i-igen! Köszönöm! Vi-vi-vi-virághagymák! Most vettem a piacon. Kicsit szebbé teszik majd az i-i-irodát! - *Vált kissé fecsegős kedvűvé, megosztva kéretlenül is a férfi számára lényegtelen információkat és elnyújtva a válaszadást.
Érzékelhetően megnyugodott egy kissé az öreg, mert még el is mosolyodik, ahogy a virágokról beszél és megörül a csomagnak.*
- Jo-jo-jo-jó, hogy szólt, elfelejtettem volna!
*Ha Fintarret ismét magára hagyja, úgy fölhajtja most már a vize maradékát is, majd látván, hogy a férfi a kellemetlen nőszemély asztalához indul, ezt egy jelnek tekinti, hogy itt az alkalom, hogy távozzon.
Öregesen fölcihelődik, ellenőrzi, hogy mindene megvan-e, különös tekintettel a zsákjára, a virághagymás csomagra és az erszényére.
Aztán az ajtó felé veszi az irányt, szinte lopakodva. Nézni sem mer, csak a szeme sarkából Asztéyriaa felé.
Na, de annyira csak nem képes megtartani a "lopakodást", hogy még el se köszönjön, úgyhogy...*
- Vi-vi-viszont látásra! - *Mondja kapkodva, majd, ha meg nem állítják, már csukja is be maga mögött az ajtót és alighanem igen sietősre fogja a hazautat.*
*Bólogat és hümmög a férfi szavaira. Részéről nem pártolja az erőszakot, de van, hogy nem lehet elkerülni.*
- A-azért itt is jól jöhet, ha nem fél használni az öklét. De azért i-i-inkább ne kelljen! - *Fűzi hozzá a rövid gondolatot. Nagyon nem akarja szóval tartani a férfit, mert látja, hogy sok dolga van.*
- Igen, kérem! - *Biccent, hogy szeretné, ha Fintarret elfogadná a meghívását. Nagyra értékeli, hogy a férfi kiállt érte. Amennyire megviselte a nő fönnhéjázó viselkedése, a fogadósé megvigasztalta, hogy lám, még mindig lehet számítani valakire a bajban, nem hagynak csak úgy pácban egy magafajta öreget.
Mikor a vizet megkapja, rögtön fölhajtja a felét, majd bizalmas kérésre inti közelebb a férfit, aki pedig megnyugtatja válaszával.*
- Köszönöm! - *Biccent hálásan.
Majd észbe kap, hogy akkor egyből fizetne is. Ezúttal rendkívül körültekintően veszi elő és nyitja a pénzes szütyőjét, nehogy megint szétguruljanak az aranyai, majd szépen leszámolja a megfelelő összeget az asztalra. 2 aranyat a Hegyi forrásvízért,
5 aranyat, ami a Forralt tea ára és végül még ezt fölkerekíti és megtoldja 3 arannyal, amit Komor Fintarretnek szán borravaló gyanánt. Nincs túl sok pénze, de ennyit még megengedhet magának, értékelendő nem csak a kiszolgálást, de a segítséget is.Hagyja aztán távozni a férfit, addig elkortyolgatja még a maradék vizét. Fintarret azonban visszatér még hozzá. Elsőre úgy néz a fickónál lévő csomagra, mintha még életében nem látta volna. Majd fény gyúl az elméjében és ráismer.*
- Óh, i-i-i-igen! Köszönöm! Vi-vi-vi-virághagymák! Most vettem a piacon. Kicsit szebbé teszik majd az i-i-irodát! - *Vált kissé fecsegős kedvűvé, megosztva kéretlenül is a férfi számára lényegtelen információkat és elnyújtva a válaszadást.
Érzékelhetően megnyugodott egy kissé az öreg, mert még el is mosolyodik, ahogy a virágokról beszél és megörül a csomagnak.*
- Jo-jo-jo-jó, hogy szólt, elfelejtettem volna!
*Ha Fintarret ismét magára hagyja, úgy fölhajtja most már a vize maradékát is, majd látván, hogy a férfi a kellemetlen nőszemély asztalához indul, ezt egy jelnek tekinti, hogy itt az alkalom, hogy távozzon.
Öregesen fölcihelődik, ellenőrzi, hogy mindene megvan-e, különös tekintettel a zsákjára, a virághagymás csomagra és az erszényére.
Aztán az ajtó felé veszi az irányt, szinte lopakodva. Nézni sem mer, csak a szeme sarkából Asztéyriaa felé.
Na, de annyira csak nem képes megtartani a "lopakodást", hogy még el se köszönjön, úgyhogy...*
- Vi-vi-viszont látásra! - *Mondja kapkodva, majd, ha meg nem állítják, már csukja is be maga mögött az ajtót és alighanem igen sietősre fogja a hazautat.*
4448. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-04-12 17:34:28
Üzenet elküldve: 2020-04-12 17:34:28
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 168
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 168
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
//Fontos ügy//
//Nyílt//
//Czer, Fintarret//
*Megissza bora maradékát és nem sokkal ez után Fintarret is feltűnik.*
-Igen. Nagyon finom volt a bor.
*Bár tudja, hogy a kérdést nem neki szánták, de azért válaszol rá. Már csak a vicc kedvéért. Még mosolyog is jókedvében, hátha átragad valami Fintarretre is. Bár látja a kis mosolyt a férfi arcán.*
-Én sem kérek mást. Köszönjük.
*Válaszol udvariasan. Kíváncsi, hogy milyen választ ad majd Fintarret Czerenänak. Nem árt ha kicsit képben van, hogy ki kicsoda. Bármikor jól jöhet egy információ, csak el ne felejtse.*
//Nyílt//
//Czer, Fintarret//
*Megissza bora maradékát és nem sokkal ez után Fintarret is feltűnik.*
-Igen. Nagyon finom volt a bor.
*Bár tudja, hogy a kérdést nem neki szánták, de azért válaszol rá. Már csak a vicc kedvéért. Még mosolyog is jókedvében, hátha átragad valami Fintarretre is. Bár látja a kis mosolyt a férfi arcán.*
-Én sem kérek mást. Köszönjük.
*Válaszol udvariasan. Kíváncsi, hogy milyen választ ad majd Fintarret Czerenänak. Nem árt ha kicsit képben van, hogy ki kicsoda. Bármikor jól jöhet egy információ, csak el ne felejtse.*
4447. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-04-12 16:22:24
Üzenet elküldve: 2020-04-12 16:22:24
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 87
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 87
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Túlórázás//
- Azon nem segíthetek, te kértél meg, hogy dolgozzak nálad. Mertem volna ellentmondani? *Jegyzi meg incselkedve Fint, amely egyértelműen arra utal, hogy az állítása ellenére igenis merne ellentmondani, sőt. Nem ez lenne az első eset. Végül is Esti fejének a fájdítása mellett az italméréshez is eléggé ért, hamar ráállt a keze a dologra, úgyhogy biztosnak érzi a helyzetét.*
- A könyvek dögunalmasak. Azoknál még egy verekedés is több fordulatot tartogat. Vagy egy jó nő. Én meg előbb boldoggá teszek egy jó nőt, mint ez a tégla alakú… dolog. *Jegyzi meg csak úgy félvállról, és még féloldalasan el is mosolyodik saját tréfáján, de bárhogy is erőlködik, csak Estit tudja maga elé képzelni a „jó nő” minőségében is, kitölti a többi, a múltjából jövő jelentkező helyét. Azt amúgy nem tudja, Esti szeret-e olvasni, amolyan úri murinak tűnik, szóval nem kizárt, hogy igen. Ő azonban az őszinteség híve, akkor se vonná vissza a könyvekkel kapcsolatos állítását, ha úgy tudná, hogy a másik rajong értük. A gyűrű fel-felreppen, majd megint a tenyerébe pottyan, ő pedig a hallottakon gondolkodik, meg olyan dolgokon ábrándozik, amik amúgy sem tűrnének festéket. A nagysasszony kusza logikáját meg se tudja fejteni, csak hümmög egyet.*
- Ez a csalafinta gondolkodás valami helyi szokás? *Kérdezi, és végképp leveszi a szemét a gyűrűről, a lányra szegezi pillantását.* Ha valaki ártani akar nekem, megkapja a magáét, ha nem, nem. Francba a bizalmaskodással. Csak néhány fenék túl csinos, hogy emiatt megcsapjam.
*Hallgat, hatásszünetet tart, meg egy kissé megbámulja ezekből a magasságokból a nő dekoltázsát. Még ő maga sem tudná megmondani, hogy bosszantani szeretné a másikat, vagy habozik, kimondja-e, kimondhatja-e a következőt.*
- Pirtianesből jöttem.
//Túlórázás//
- Azon nem segíthetek, te kértél meg, hogy dolgozzak nálad. Mertem volna ellentmondani? *Jegyzi meg incselkedve Fint, amely egyértelműen arra utal, hogy az állítása ellenére igenis merne ellentmondani, sőt. Nem ez lenne az első eset. Végül is Esti fejének a fájdítása mellett az italméréshez is eléggé ért, hamar ráállt a keze a dologra, úgyhogy biztosnak érzi a helyzetét.*
- A könyvek dögunalmasak. Azoknál még egy verekedés is több fordulatot tartogat. Vagy egy jó nő. Én meg előbb boldoggá teszek egy jó nőt, mint ez a tégla alakú… dolog. *Jegyzi meg csak úgy félvállról, és még féloldalasan el is mosolyodik saját tréfáján, de bárhogy is erőlködik, csak Estit tudja maga elé képzelni a „jó nő” minőségében is, kitölti a többi, a múltjából jövő jelentkező helyét. Azt amúgy nem tudja, Esti szeret-e olvasni, amolyan úri murinak tűnik, szóval nem kizárt, hogy igen. Ő azonban az őszinteség híve, akkor se vonná vissza a könyvekkel kapcsolatos állítását, ha úgy tudná, hogy a másik rajong értük. A gyűrű fel-felreppen, majd megint a tenyerébe pottyan, ő pedig a hallottakon gondolkodik, meg olyan dolgokon ábrándozik, amik amúgy sem tűrnének festéket. A nagysasszony kusza logikáját meg se tudja fejteni, csak hümmög egyet.*
- Ez a csalafinta gondolkodás valami helyi szokás? *Kérdezi, és végképp leveszi a szemét a gyűrűről, a lányra szegezi pillantását.* Ha valaki ártani akar nekem, megkapja a magáét, ha nem, nem. Francba a bizalmaskodással. Csak néhány fenék túl csinos, hogy emiatt megcsapjam.
*Hallgat, hatásszünetet tart, meg egy kissé megbámulja ezekből a magasságokból a nő dekoltázsát. Még ő maga sem tudná megmondani, hogy bosszantani szeretné a másikat, vagy habozik, kimondja-e, kimondhatja-e a következőt.*
- Pirtianesből jöttem.
4446. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-04-12 16:17:11
Üzenet elküldve: 2020-04-12 16:17:11
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 129
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 129
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
//Fontos ügy//
//Nyílt//
//Arl, Fintarret//
- Nos, igen, az is a cél, hogy sok mindenkihez eljusson az üzlet. * El is mosolyodik. Éppen az asztalhoz akarja inteni a felszolgálót, amikor a férfi máris ott terem náluk. *
- Igen, nagyon finom volt. * Feleli a lány Fintarret kérdésére. *
- Én mást nem is kérek, köszönöm szépen.
* Kis híján elfelejti, hogy még valamit meg akart kérdezni a férfitól, de szerencséjére éppen időben eszébe jut. *
- Ne haragudjon, a kancellár alatt kit értett? A Dwirinthalen család fejére gondolt?
~ Na, most eldől, igazam volt-e vagy sem. ~
//Nyílt//
//Arl, Fintarret//
- Nos, igen, az is a cél, hogy sok mindenkihez eljusson az üzlet. * El is mosolyodik. Éppen az asztalhoz akarja inteni a felszolgálót, amikor a férfi máris ott terem náluk. *
- Igen, nagyon finom volt. * Feleli a lány Fintarret kérdésére. *
- Én mást nem is kérek, köszönöm szépen.
* Kis híján elfelejti, hogy még valamit meg akart kérdezni a férfitól, de szerencséjére éppen időben eszébe jut. *
- Ne haragudjon, a kancellár alatt kit értett? A Dwirinthalen család fejére gondolt?
~ Na, most eldől, igazam volt-e vagy sem. ~
4445. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-04-12 15:37:28
Üzenet elküldve: 2020-04-12 15:37:28
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 87
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 87
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Fontos ügy//
//Nyílt//
*Amíg Fint Asztéyriaával próbál beszélgetést kezdeményezni, meg persze közben tesz-vesz is a kocsmában, figyelmét az kelti fel, hogy a hölgy már végzett az ebéddel, és mintha még a fickó pohara is lassan kiürülne. Úgy dönt, most merő szórakozásból úgy tesz, mint aki kivételes lelkiismeretességgel végzi a munkáját.*
- Elnézést. *Int a lány felé, majd az asztalhoz lép, hogy elvigye a tányért, meg mást is, ha már szabad. Na meg persze hogy feltegyen néhány udvarias kérdést.*
- Ízlett? Hozhatok még esetleg valamit? *Aztán még valami féloldalas mosolyfélével is megpróbálkozik Czer felé. Ha szeretnének valamit, meghallgatja, csak aztán tér vissza az előző teendőihez.*
//Nyílt//
*Amíg Fint Asztéyriaával próbál beszélgetést kezdeményezni, meg persze közben tesz-vesz is a kocsmában, figyelmét az kelti fel, hogy a hölgy már végzett az ebéddel, és mintha még a fickó pohara is lassan kiürülne. Úgy dönt, most merő szórakozásból úgy tesz, mint aki kivételes lelkiismeretességgel végzi a munkáját.*
- Elnézést. *Int a lány felé, majd az asztalhoz lép, hogy elvigye a tányért, meg mást is, ha már szabad. Na meg persze hogy feltegyen néhány udvarias kérdést.*
- Ízlett? Hozhatok még esetleg valamit? *Aztán még valami féloldalas mosolyfélével is megpróbálkozik Czer felé. Ha szeretnének valamit, meghallgatja, csak aztán tér vissza az előző teendőihez.*
4444. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-04-12 10:54:48
Üzenet elküldve: 2020-04-12 10:54:48
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 168
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 168
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
//Fontos ügy//
//Nyílt//
//Czer//
-Tényleg? Hogy eltaláltam. Pedig csak ez a rím jutott elsőnek eszembe.
*Igazat kell adnia Czerenänak. Tényleg hosszú. Kicsit túlgondolta.*
-Minőség első kézből.
*Ízlelgeti a mondatot.*
-Tényleg sokkal jobb. Az enyém tényleg túlságosan hosszú. Tartalmazza a lényeget, egyszerű és így nagyszerű. Még ráadásul az egyszerűsége miatt mindenki megértheti, így széles közönséghez tud eljutni.
*Lassan poharából kifogy a ribizlibora, így már lassan indulni fog, valószínűleg vissza Artheniorba. Ott még pontosan nem tudja mit fog csinálni, valószínűleg zenéléssel mulattja majd az időt.*
//Nyílt//
//Czer//
-Tényleg? Hogy eltaláltam. Pedig csak ez a rím jutott elsőnek eszembe.
*Igazat kell adnia Czerenänak. Tényleg hosszú. Kicsit túlgondolta.*
-Minőség első kézből.
*Ízlelgeti a mondatot.*
-Tényleg sokkal jobb. Az enyém tényleg túlságosan hosszú. Tartalmazza a lényeget, egyszerű és így nagyszerű. Még ráadásul az egyszerűsége miatt mindenki megértheti, így széles közönséghez tud eljutni.
*Lassan poharából kifogy a ribizlibora, így már lassan indulni fog, valószínűleg vissza Artheniorba. Ott még pontosan nem tudja mit fog csinálni, valószínűleg zenéléssel mulattja majd az időt.*
4443. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-04-12 08:56:31
Üzenet elküldve: 2020-04-12 08:56:31
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 129
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 129
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
//Fontos ügy//
//Nyílt//
//Arl//
~ Minőség... Ennek a szónak benne kéne lennie. Minőség... Honnan jöjjön a minőség? ~
* Gondolataiból Arl hangja téríti magához. Mond egy mottót, amiben a tisztás szerepel, mint helyszín. Czer meglepődik. *
~ Honnan tudja, hogy ott akarom felhúzni? Nem is mondtam. ~
* Aztán a zenész következő mondatára rájön, hogy Arl nagy valószínűséggel csak tippelt. *
- Egyébként tényleg a tisztáson lenne a bolt. * Mondja nevetve. *
- Ez nem tűnik rossznak, csak szerintem túl hosszú. * Ez a kijelentése természetesen a mottóra vonatkozik. *
- Közben nekem is eszembe jutott egy mottó. Minőség első kézből. Hm? Ez tükrözné a bolt jellegzetességét: minőséget talál, aki hozzánk benéz.
* Közben a csülök végére ér, s az evőeszközök elrendezésével jelzi, hogy végzett. *
//Nyílt//
//Arl//
~ Minőség... Ennek a szónak benne kéne lennie. Minőség... Honnan jöjjön a minőség? ~
* Gondolataiból Arl hangja téríti magához. Mond egy mottót, amiben a tisztás szerepel, mint helyszín. Czer meglepődik. *
~ Honnan tudja, hogy ott akarom felhúzni? Nem is mondtam. ~
* Aztán a zenész következő mondatára rájön, hogy Arl nagy valószínűséggel csak tippelt. *
- Egyébként tényleg a tisztáson lenne a bolt. * Mondja nevetve. *
- Ez nem tűnik rossznak, csak szerintem túl hosszú. * Ez a kijelentése természetesen a mottóra vonatkozik. *
- Közben nekem is eszembe jutott egy mottó. Minőség első kézből. Hm? Ez tükrözné a bolt jellegzetességét: minőséget talál, aki hozzánk benéz.
* Közben a csülök végére ér, s az evőeszközök elrendezésével jelzi, hogy végzett. *
4442. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-04-12 07:25:30
Üzenet elküldve: 2020-04-12 07:25:30
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 168
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 168
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
//Fontos ügy//
//Nyílt//
//Arl//
-Igaz. Tényleg ne szaladjunk ennyire előre. De ötletnek el lehet tenni. Kis aprópénz befolyhat ebből a kis karbantartásokból, javításokból és mint tudjuk, sok kicsi sokra megy.
*A mottón ő maga is el kezd gondolkozni. Semmi jó nem jut az eszébe, de még csak rossz sem. Gondolkozás közben a poharat, az asztalt nézi, néha még a plafonra is rápillant nézi, hátha onnan zuhan rá az ihlet, így csak hallja Czerenä hangját.*
-Igen. Jól hangzó, könnyen megjegyezhető, rövid és ha rímel az se baj, mert az a könnyű megjegyzést teszi lehetővé.
*Gondolkozása közben eszébe is jut egy.*
-Ahol ezek készűlnek, az a mesterség fellegvára, gyere el hozzánk az Erdőszéli Tisztásra.
*Most jut eszébe, hogy még csak nem is tudja, hogy Czer hol akarja megnyitni a boltot. Mert a mottóban az Erdőszéli tisztás jutott először, mint rím, eszébe.*
-Azt el is felejtettem megkérdezni, hogy hol akarod felhúzni a boltod?
//Nyílt//
//Arl//
-Igaz. Tényleg ne szaladjunk ennyire előre. De ötletnek el lehet tenni. Kis aprópénz befolyhat ebből a kis karbantartásokból, javításokból és mint tudjuk, sok kicsi sokra megy.
*A mottón ő maga is el kezd gondolkozni. Semmi jó nem jut az eszébe, de még csak rossz sem. Gondolkozás közben a poharat, az asztalt nézi, néha még a plafonra is rápillant nézi, hátha onnan zuhan rá az ihlet, így csak hallja Czerenä hangját.*
-Igen. Jól hangzó, könnyen megjegyezhető, rövid és ha rímel az se baj, mert az a könnyű megjegyzést teszi lehetővé.
*Gondolkozása közben eszébe is jut egy.*
-Ahol ezek készűlnek, az a mesterség fellegvára, gyere el hozzánk az Erdőszéli Tisztásra.
*Most jut eszébe, hogy még csak nem is tudja, hogy Czer hol akarja megnyitni a boltot. Mert a mottóban az Erdőszéli tisztás jutott először, mint rím, eszébe.*
-Azt el is felejtettem megkérdezni, hogy hol akarod felhúzni a boltod?
4441. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2020-04-12 00:18:04
Üzenet elküldve: 2020-04-12 00:18:04
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 49
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 49
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
* Morakot szabályosan kiröhögi az asztaltársaság. Ez őt egy cseppet sem zavarja. Természetesen nem ma fogadta meg, hogy nem iszik, így, hát egy párszor már kinevették érte. Megszokta.
Arra vonatkozóan, hogy az elf visszautasítja a meghívást ezt feleli: *
- Engem nem zavar, ha isznak! Ha gondolja rendeljen sört, vagy amit tetszik, én állom! És ön Therrad? Ön mit kér?
* Therrad elbeszélését a helyről Morak érdeklődve hallgatja végig. Aztán egy újabb kérdést tesz fel, mielőtt válaszolna a saját ittlétével kapcsolatos kérdésre: *
- Mágusok? Kérem meséljen róluk valamit! Tényleg olyan öntelt, beképzelt hólyagok, mint amilyeneknek a törpe elbeszélések lefestik őket?
* Miután Therrad felelt Morak kérdésére a törpe Zakarhoz fordul. *
- És ön, ön hová valósi?
* Kérdi az elftől. *
Én éppen a városból megyek a kikötőbe. Ott van némi elintézni valóm. De nem vagyok odavalósi. A hegyekből jöttem le. Körülbelül egy éve.
* Mondja a törpe Therrad kérdésére válaszul. *
* Morakot szabályosan kiröhögi az asztaltársaság. Ez őt egy cseppet sem zavarja. Természetesen nem ma fogadta meg, hogy nem iszik, így, hát egy párszor már kinevették érte. Megszokta.
Arra vonatkozóan, hogy az elf visszautasítja a meghívást ezt feleli: *
- Engem nem zavar, ha isznak! Ha gondolja rendeljen sört, vagy amit tetszik, én állom! És ön Therrad? Ön mit kér?
* Therrad elbeszélését a helyről Morak érdeklődve hallgatja végig. Aztán egy újabb kérdést tesz fel, mielőtt válaszolna a saját ittlétével kapcsolatos kérdésre: *
- Mágusok? Kérem meséljen róluk valamit! Tényleg olyan öntelt, beképzelt hólyagok, mint amilyeneknek a törpe elbeszélések lefestik őket?
* Miután Therrad felelt Morak kérdésére a törpe Zakarhoz fordul. *
- És ön, ön hová valósi?
* Kérdi az elftől. *
Én éppen a városból megyek a kikötőbe. Ott van némi elintézni valóm. De nem vagyok odavalósi. A hegyekből jöttem le. Körülbelül egy éve.
* Mondja a törpe Therrad kérdésére válaszul. *
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5032-5051