//Mogrim Jorlin//
*A kis fickó kérdése teljesen jogos és helyénvaló. Abban sem téved, hogy Worenth sokat megélt már élete során, de reméli, hogy a java még előtte van.*
-Úgy vélem, a lehetőség az, ami ide vonzza a kalandorokat. A lehetőség, amit a város tartogat számukra. Itt mindenki megtalálja a helyét, legyen az ember, gnóm, ork, cipész, tudós, vagy harcos. Arthenior városa tárt karokkal fogad mindenkit, aztán aki nem alkalmas, azt kiveti magából. Gyakran aggatják rá az olvasztótégely kifejezést.
*A Vashegyre is hallotta már ezt a megnevezést, de magára a városra is, és hát tényleg van benne valami. Szóval be lehet illeszkedni, de aki nem képes rá, az könyörtelenül elbukik.*
-Jó lenne, ha múltidőben beszélhetnék erről. *sóhajt egy mélyet, majd fújtat. Közben még mindig azon tűnődik, hogy mit igyon.* -De, sajnos a veszedelem még most is jelen van. Élőholtak lepték el világunkat, akik sanyargatnak és fenyegetnek minket. Nagy bátorság ilyen vészterhes időkben egyedül bóklászni.
*Főleg Amon Ruadh vonzáskörzetében, vagy a Kikötő környékén. A város szíve valamivel biztonságosabb, bár lehet, hogy ez is egy múló állapot. Igaz, jelenleg úgy fest, hogy az "istenek csatáját" ott fenn a magasban nem Sa'argathot nyeri, és talán sikerül végleg miszlikbe aprítani, de nem szabad semmit elkiabálni.*
-Áh, vagy úgy. Akkor egy hajszállal már átlépted az ifjú kort. *mosolyog.* -Azt hittem, hogy fiatalabb vagy. *pillant le a gnómra.* -Pár évet bátran letagadhatsz.
*Szóval nem valami kölyökkel áll szemben. Csalóka a kor, főleg a gnómoknál és az elfeknél. Előbbieknél talán az arcszőrzet hiánya teszi.*
-Van az a kor, ahol nem egészséges. Mondjuk egy tizenéves gyermek ne csatangoljon egyedül, akinek még az anyja szoknyája alatt lenne a helye. De, sajnos számtalan ilyen esettel találkoztam már.
*Elég csak az elmúlt három évre visszagondolni. Sorolhatna neveket, de valószínűleg holnap reggelre sem érne a végére. Az első ilyen döbbenetes emléke a Leégett Árvaháznál volt, még mikor idejött, egy Vicmoro nevű sötételf fiúcskával futott ott össze.*
-Sokan érkeznek így ide, aztán letelepednek. Magad is meglátod majd, hogy a város minden igényt képes kielégíteni.
*A gnómoknál szinte mindig ez a történet, a zárt közösségből való kikeveredés. Bizonyára ez sem véletlen. A kérdésre halkan elneveti magát.*
-Nem vagyok pap. Papként itt nem érvényesül az ember. A templomban tanítók vannak és szerzetesek, akik nem imádkoznak, hanem mágiát tanítanak. Tiszta tudomány, amihez nem kell a hit. Egy modern, felvilágosult felfogás.
*Worenth sosem volt híve a vallásoknak, még ha ez sok ember számára felér egy eretnekkel.*
-Talán papnak tűnök? És te, mi vagy pontosan?