Amon Ruadh - Vaskorsó Taverna
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 115 (2281. - 2300. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
2300. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2017-05-13 16:49:23
Üzenet elküldve: 2017-05-13 16:49:23
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1066
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1066
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Vakmerő
//Pultnál//
//üdvözölnek a halálba menők//
*Más körülmények között, az elbűvölő mosolyok után és azok hatására haladéktalanul megpróbálna közelebbi ismeretségbe keveredni e mosolyok hasonlóan bájos tulajdonosával, de nincsenek más körülmények, és jelen állapotával tökéletesen elégedett. Különben is, szemtelenül fiatal fruska ez, bár ezeknél a hegyes fülűeknél az ilyesmit szinte soha nem lehet biztosan megmondani. Elégedetten konstatálja, hogy a Vaskorsó ugyanolyan zökkenőmentesen üzemel most is, mint Rili vagy Cathan idejében. Igaz is, a kalmárok gyöngye mostanában a Pinty ügyeit intézi, ha nem csalódik, de mi lehet Cathannal? Persze csak alig töpreng ezen, mert amíg az új fogadós térül-fordul, párszor azért végigméri és igazán semmi kivetnivalót nem talál. Ennek hatására, amikor Yrä visszafordul, egy széles vigyort találhat Laor képén.*
- Á... *nyugtázza, hogy Lea intézte a személyzeti dolgokat. Nem tudott róla, de nem is kell mindenről értesülnie.* Remélem nem izzasztott meg nagyon, amikor az alkalmasságod vizsgálta.
*Ártatlan képpel jegyzi ezt meg, hiszen mit sem tud a munkába állás körülményeiről. Sajnos. Vagy inkább szerencsére. Úgy átkozná magát, hogy pont akkor nem járt erre. Tehát egyszerűen csak arról van szó, hogy pontosan tudja: Lea roppant kellemetlen is tud lenni, ha akar.
Közben Aoneer olyan sebességgel étkezik, vagy inkább zabál, mintha nem lenne holnap. Nem igazán tudja mire vélni ezt a sietséget, bizonyára nagyon megéhezett. Aztán amikor a lovag, épp csak lenyelte az utolsó falatot, máris indulásra ösztökéli Alyot, elvigyorodik. Tehát ez csak egy volt a szokásos pitiáner húzásai közül. Annyi baj legyen, mehet amerre lát, ő biztos nem fogja itt hagyni az ételt. És reményei szerint Alyonak is több esze van annál, hogy valami gyerekes bosszúhoz segédkezzen.*
- Maradj még egy kicsit, kérlek! *szól oda a félvérnek meglepően szelíden* Annyi időnk bőven van, hogy megehessem, amit kértem.
*Aoneer persze mehet. Ott még nem tartunk, hogy gyámság alá lenne helyezve, bár állapotát nézve ez sincs már messze. Nem sokkal a lovag távozta után érkezik meg a pörkölt és a bor.*
- Köszönöm!
*Megmeríti az evőeszközt a szaftos, íncsiklandóan látszó ételben és az első falat után elismerően bólint Yrä felé. A bab puha, a sonka zamatos, az ízek harmonikusak... de megakad a fejmozdulat, hosszan, nagy levegőt vesz és mindkét karját kitárja, mint valami egyházfi, amikor megáldja az elé járult híveket. Ugyanis a sonka ízét alig érezte meg, amikor azt tapasztalja, hogy a konyha tűzhelyéből az összes parazsat a szájába lapátolták. El nem tudja képzelni, hogy valami hogyan csíphet ennyire, és ebben a pillanatban az nem is jut eszébe, hogy fog ez másodjára is csípni.*
- Mihiihiiez? *leheli elhaló hangon, buzgón szipákolva, abba az irányba amerre a fogadóst sejti. Bőven patakzó könnyei miatt ezt sem könnyű megállapítania. Igazság szerint még sohasem evett ilyet, de Leának ez a kedvence, gondolta, megkóstolja. Nincs kétség, nem normális az a nő. Kétségbeesetten veti rá magát a boroskancsóra és némileg illetlenül, de a helyzetnek megfelelően nem vacakol poharakkal. Az ital csak kicsit csillapítja ezt a tüzet, de ahogy az ízlelőbimbói hozzászoknak a mindent felperzselő csípősséghez, rá kell jönnie, hogy tényleg finom. Csak túl kell élni. Úgyhogy csak kiürül a tál, de vele párhuzamosan a boroskancsó is, aminek hatására a lakoma végére kissé gyanúsan csillognak a szemei.*
- Remek volt, de azt hiszem, még egy kis erős paprikát elbírt volna. *bazsalyog Yrära, ahogy eltolja maga elől az üres tálat és csuklik kettőt gyors egymásutánban.*
- Ha leadtam Artheniorban ezt a bolondot, *biccent fejével az ajtót felé, Aoneerre utalva, és a mozdulattól azonnal el is szédül kicsit, úgyhogy megkapaszkodik a pult széle helyett az üres tálban, amit majdnem magára ránt.* beugrom még egy tálra.
*A spicces emberek magabiztosságával mosolyog a lányra, hiszen teljesen egyértelműnek hat számára, hogy Yrä alig várja már ezt a pillanatot. Aztán elköszön és igyekszik egyenes vonalban elérni az asztalt, ahol Alyo ücsörög. Feltéve, hogy még itt van és végignézte az előadást.*
- Nna! Most mehetünk.
*A hangsúly a moston van.*
//üdvözölnek a halálba menők//
*Más körülmények között, az elbűvölő mosolyok után és azok hatására haladéktalanul megpróbálna közelebbi ismeretségbe keveredni e mosolyok hasonlóan bájos tulajdonosával, de nincsenek más körülmények, és jelen állapotával tökéletesen elégedett. Különben is, szemtelenül fiatal fruska ez, bár ezeknél a hegyes fülűeknél az ilyesmit szinte soha nem lehet biztosan megmondani. Elégedetten konstatálja, hogy a Vaskorsó ugyanolyan zökkenőmentesen üzemel most is, mint Rili vagy Cathan idejében. Igaz is, a kalmárok gyöngye mostanában a Pinty ügyeit intézi, ha nem csalódik, de mi lehet Cathannal? Persze csak alig töpreng ezen, mert amíg az új fogadós térül-fordul, párszor azért végigméri és igazán semmi kivetnivalót nem talál. Ennek hatására, amikor Yrä visszafordul, egy széles vigyort találhat Laor képén.*
- Á... *nyugtázza, hogy Lea intézte a személyzeti dolgokat. Nem tudott róla, de nem is kell mindenről értesülnie.* Remélem nem izzasztott meg nagyon, amikor az alkalmasságod vizsgálta.
*Ártatlan képpel jegyzi ezt meg, hiszen mit sem tud a munkába állás körülményeiről. Sajnos. Vagy inkább szerencsére. Úgy átkozná magát, hogy pont akkor nem járt erre. Tehát egyszerűen csak arról van szó, hogy pontosan tudja: Lea roppant kellemetlen is tud lenni, ha akar.
Közben Aoneer olyan sebességgel étkezik, vagy inkább zabál, mintha nem lenne holnap. Nem igazán tudja mire vélni ezt a sietséget, bizonyára nagyon megéhezett. Aztán amikor a lovag, épp csak lenyelte az utolsó falatot, máris indulásra ösztökéli Alyot, elvigyorodik. Tehát ez csak egy volt a szokásos pitiáner húzásai közül. Annyi baj legyen, mehet amerre lát, ő biztos nem fogja itt hagyni az ételt. És reményei szerint Alyonak is több esze van annál, hogy valami gyerekes bosszúhoz segédkezzen.*
- Maradj még egy kicsit, kérlek! *szól oda a félvérnek meglepően szelíden* Annyi időnk bőven van, hogy megehessem, amit kértem.
*Aoneer persze mehet. Ott még nem tartunk, hogy gyámság alá lenne helyezve, bár állapotát nézve ez sincs már messze. Nem sokkal a lovag távozta után érkezik meg a pörkölt és a bor.*
- Köszönöm!
*Megmeríti az evőeszközt a szaftos, íncsiklandóan látszó ételben és az első falat után elismerően bólint Yrä felé. A bab puha, a sonka zamatos, az ízek harmonikusak... de megakad a fejmozdulat, hosszan, nagy levegőt vesz és mindkét karját kitárja, mint valami egyházfi, amikor megáldja az elé járult híveket. Ugyanis a sonka ízét alig érezte meg, amikor azt tapasztalja, hogy a konyha tűzhelyéből az összes parazsat a szájába lapátolták. El nem tudja képzelni, hogy valami hogyan csíphet ennyire, és ebben a pillanatban az nem is jut eszébe, hogy fog ez másodjára is csípni.*
- Mihiihiiez? *leheli elhaló hangon, buzgón szipákolva, abba az irányba amerre a fogadóst sejti. Bőven patakzó könnyei miatt ezt sem könnyű megállapítania. Igazság szerint még sohasem evett ilyet, de Leának ez a kedvence, gondolta, megkóstolja. Nincs kétség, nem normális az a nő. Kétségbeesetten veti rá magát a boroskancsóra és némileg illetlenül, de a helyzetnek megfelelően nem vacakol poharakkal. Az ital csak kicsit csillapítja ezt a tüzet, de ahogy az ízlelőbimbói hozzászoknak a mindent felperzselő csípősséghez, rá kell jönnie, hogy tényleg finom. Csak túl kell élni. Úgyhogy csak kiürül a tál, de vele párhuzamosan a boroskancsó is, aminek hatására a lakoma végére kissé gyanúsan csillognak a szemei.*
- Remek volt, de azt hiszem, még egy kis erős paprikát elbírt volna. *bazsalyog Yrära, ahogy eltolja maga elől az üres tálat és csuklik kettőt gyors egymásutánban.*
- Ha leadtam Artheniorban ezt a bolondot, *biccent fejével az ajtót felé, Aoneerre utalva, és a mozdulattól azonnal el is szédül kicsit, úgyhogy megkapaszkodik a pult széle helyett az üres tálban, amit majdnem magára ránt.* beugrom még egy tálra.
*A spicces emberek magabiztosságával mosolyog a lányra, hiszen teljesen egyértelműnek hat számára, hogy Yrä alig várja már ezt a pillanatot. Aztán elköszön és igyekszik egyenes vonalban elérni az asztalt, ahol Alyo ücsörög. Feltéve, hogy még itt van és végignézte az előadást.*
- Nna! Most mehetünk.
*A hangsúly a moston van.*
2299. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2017-05-12 22:34:08
Üzenet elküldve: 2017-05-12 22:34:08
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Pultnál//
*Nem hiszi, hogy azért is aranyat kéne kérnie, mert a gondatlan vendégeskedő addig szöszmötöl mással, míg kihűl felette az étel. Elvégre alapanyagot nem pocsékolnak ezzel, s a szakácsnő sincs túlságosan túlterhelve. A mosolyt elfogadja fizetség gyanánt és viszonozza is.
Hamarosan egy újabb férfi is betér, akit Yrä még nem látott. Felé fordítja a figyelmét, most, hogy a katona már majszolja az ételét.*
- Üdvözöllek, uram! *Mosolyog örömmel telve. Az étel rendelésre bólint.* Azonnal. *Villantja ki fogsorát is egy kicsit, nem túl szélesen. A szakácsnő felé fordul, s amennyiben az nem hallotta továbbítja a kérelmet. Közben pedig a bort készíti elő a legszebb kancsóba, amit talál. Poharat is mellékel az italhoz. Elbűvölően bájos mosollyal, kimért mozdulattal a férfi elé teszi azt, amíg készül a pörkölt. A pénzt gyorsan meg tudja számolni, ránézés után már szokta tudni, s ezen látszik is elsőre, hogy több a kelleténél, de nem szól érte. Úgy van vele, hogy a férfi itteni és ismeri a helyzetet, akkor bizonyára rászámolt egy kis borravalót is. Azok után, hogy Lea is bőkezűen megjutalmazta szolgálataiért, nem lepődik meg. Sőt, kezdi megszokni a dolgot. Úgy érzi szeretni fog itt lenni.*
- Így van. *Válaszolja vidáman.* Tegnap érkeztem, Leandana adott munkát. *Magyarázza felületesen. Nem mentegetőzni akar, hisz senki sem vetette a szemére, hogy mit keres itt, pusztán cseverészik.
Amint az étel elkészül a férfi elé is teszi, evőeszközök társaságában, szépen elrendezve egy fatálban.*
A hozzászólás írója (Yrä Vyrcin) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.05.12 22:35:10
*Nem hiszi, hogy azért is aranyat kéne kérnie, mert a gondatlan vendégeskedő addig szöszmötöl mással, míg kihűl felette az étel. Elvégre alapanyagot nem pocsékolnak ezzel, s a szakácsnő sincs túlságosan túlterhelve. A mosolyt elfogadja fizetség gyanánt és viszonozza is.
Hamarosan egy újabb férfi is betér, akit Yrä még nem látott. Felé fordítja a figyelmét, most, hogy a katona már majszolja az ételét.*
- Üdvözöllek, uram! *Mosolyog örömmel telve. Az étel rendelésre bólint.* Azonnal. *Villantja ki fogsorát is egy kicsit, nem túl szélesen. A szakácsnő felé fordul, s amennyiben az nem hallotta továbbítja a kérelmet. Közben pedig a bort készíti elő a legszebb kancsóba, amit talál. Poharat is mellékel az italhoz. Elbűvölően bájos mosollyal, kimért mozdulattal a férfi elé teszi azt, amíg készül a pörkölt. A pénzt gyorsan meg tudja számolni, ránézés után már szokta tudni, s ezen látszik is elsőre, hogy több a kelleténél, de nem szól érte. Úgy van vele, hogy a férfi itteni és ismeri a helyzetet, akkor bizonyára rászámolt egy kis borravalót is. Azok után, hogy Lea is bőkezűen megjutalmazta szolgálataiért, nem lepődik meg. Sőt, kezdi megszokni a dolgot. Úgy érzi szeretni fog itt lenni.*
- Így van. *Válaszolja vidáman.* Tegnap érkeztem, Leandana adott munkát. *Magyarázza felületesen. Nem mentegetőzni akar, hisz senki sem vetette a szemére, hogy mit keres itt, pusztán cseverészik.
Amint az étel elkészül a férfi elé is teszi, evőeszközök társaságában, szépen elrendezve egy fatálban.*
A hozzászólás írója (Yrä Vyrcin) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.05.12 22:35:10
2298. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2017-05-12 22:14:31
Üzenet elküldve: 2017-05-12 22:14:31
ÚJ
![>Aoneer Hraefg Glimriorathan [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10718_1474303661_ember_ferfi.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//üdvözölnek a halálba menők//
*A katona gyorsan belapátolja az ételt, és ezért egy pár pillanatig nem ad választ a félvér kérdésére. Amúgy egyszer már előhozott egy indokot, de az feltehetőleg csak további értetlenséget váltott ki szegényből. Mikor megette a rántottát, és valószínűleg mikor már Laor is elővette az aranyait, csak akkor szól ismét. Ezzel a reggeli meg is volt, és ha Alyo kötélnek áll akkor indulhatnak is Artheniorba.*
-El kell mennem a hadnagynak jelentést tenni, és Leanda szerint jó ötlet ha ti is velem jöttök. *Pillant a lány szemébe, Laort még érti. Valamennyire. Ha megtámadják út közben akkor való igaz lesz egy tárgy ami miatt kevesebb eséllyel fogják azonnal lelőni. Taktikailag előnyös, mert megfogja a nyilakat, és talán meg is öl valamit ha úri kedve úgy kívánja, Alyo is jó harcos, sokkal többet tett tegnap mint ő, csak remeg a keze ha veszélybe kell sodornia szegényt. Megint és ez ellen nem sokat tehet. Hiába nem illik rá teljesen a leírás, attól még ha mellette van akkor kizárásos alapon ő az akinek a fejét fogják kérni. Azon felül egy normális orgyilkos előbb talán elmegy a rókalyukba és megkérdezi miként is néz ki az az áldozat amiért ötszáz aranyat ad a neves társaság. És még nem tudják mit fog szólni ehhez az egészhez a városi őrség.*
-Elhoztam a dolgaidat. *Ezt a lány nyilván látja. A gwuff meg talán mindhármukat el tudná vinni, ha a lánynak nincs saját hátas lova, és remélhetőleg nem dől ki az első nyíllövéstől. Nincs idejük páncélozni az állatot. Még az új íjat sincs idejük elkérni a kovácsmestertől, már ha egyáltalán kész van.*
-Ha gondolod indulhatunk. *Mondja majd feláll. Nyilvánvalóan feszült több okból is, és nyilvánvalóan lesz adott esetben olyan pofátlan, hogy a vashegyi őrkutya nélkül induljon el.
Nem vacakol, kimegy az épületből és megáll a gwuff mellett, még egy kicsit fontolgatja az indulást és a városba vezető útvonalat.*
*A katona gyorsan belapátolja az ételt, és ezért egy pár pillanatig nem ad választ a félvér kérdésére. Amúgy egyszer már előhozott egy indokot, de az feltehetőleg csak további értetlenséget váltott ki szegényből. Mikor megette a rántottát, és valószínűleg mikor már Laor is elővette az aranyait, csak akkor szól ismét. Ezzel a reggeli meg is volt, és ha Alyo kötélnek áll akkor indulhatnak is Artheniorba.*
-El kell mennem a hadnagynak jelentést tenni, és Leanda szerint jó ötlet ha ti is velem jöttök. *Pillant a lány szemébe, Laort még érti. Valamennyire. Ha megtámadják út közben akkor való igaz lesz egy tárgy ami miatt kevesebb eséllyel fogják azonnal lelőni. Taktikailag előnyös, mert megfogja a nyilakat, és talán meg is öl valamit ha úri kedve úgy kívánja, Alyo is jó harcos, sokkal többet tett tegnap mint ő, csak remeg a keze ha veszélybe kell sodornia szegényt. Megint és ez ellen nem sokat tehet. Hiába nem illik rá teljesen a leírás, attól még ha mellette van akkor kizárásos alapon ő az akinek a fejét fogják kérni. Azon felül egy normális orgyilkos előbb talán elmegy a rókalyukba és megkérdezi miként is néz ki az az áldozat amiért ötszáz aranyat ad a neves társaság. És még nem tudják mit fog szólni ehhez az egészhez a városi őrség.*
-Elhoztam a dolgaidat. *Ezt a lány nyilván látja. A gwuff meg talán mindhármukat el tudná vinni, ha a lánynak nincs saját hátas lova, és remélhetőleg nem dől ki az első nyíllövéstől. Nincs idejük páncélozni az állatot. Még az új íjat sincs idejük elkérni a kovácsmestertől, már ha egyáltalán kész van.*
-Ha gondolod indulhatunk. *Mondja majd feláll. Nyilvánvalóan feszült több okból is, és nyilvánvalóan lesz adott esetben olyan pofátlan, hogy a vashegyi őrkutya nélkül induljon el.
Nem vacakol, kimegy az épületből és megáll a gwuff mellett, még egy kicsit fontolgatja az indulást és a városba vezető útvonalat.*
2297. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2017-05-12 20:19:16
Üzenet elküldve: 2017-05-12 20:19:16
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 805
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 805
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//üdvözölnek a halálba menők//
*Aoneer rántottája megmelegítésre kerül, Alyo pedig ezért hálából rámosolyog a pult mögötti elfre. Persze ha van valami tarifája az újramelegítésnek, akkor azt kifizeti. Mivel Yrä nem mondja, hogy feláras a melegítés, így hálából marad a mosoly. Egyébiránt Alyo egészen csinos, ha mosolyog, mondjuk ő alapvetően sokszor műveli ezt.
Hamarosan visszatér Aoneer és hát Alyonak rögtön feltűnik, hogy az időközben felöltötte a héját, amit Alyo roppantul furcsáll, ez összehúzott szemöldökéből világosan ki is vehető. Aztán ennek hangot is ad.*
- Miafa... fene?
*Ezek után már csak az rontja az egészen jól alakuló napot, hogy megérkezik Laor is, aki szintúgy menetfelszerelésben van. Fél szemöldöke ekkor már tényleg teljes értetlenséget sugározva felkúszik a homloka közepére. Újra felteszi az előbbi kérdését.*
- Miafa... fene?
*Ez utóbbit inkább Laornak címezi, legalábbis őrá szegeződik a lány seszínű tekintete. A tegnapi, Laornak a kikötőben való megjelenése miatti hála még mindig kitart, értetlensége inkább annak szól, hogy vajon mit keres ez a kettő egyszerre itt? Ráadásul szemlátomást útra készen? Megannyi kínzó kérdés, megannyi, a férfiakra szegezett kérdő tekintet. Arra a körülményre, hogy az ő felszerelése is megérkezik végképp csak hápogni tud.*
*Aoneer rántottája megmelegítésre kerül, Alyo pedig ezért hálából rámosolyog a pult mögötti elfre. Persze ha van valami tarifája az újramelegítésnek, akkor azt kifizeti. Mivel Yrä nem mondja, hogy feláras a melegítés, így hálából marad a mosoly. Egyébiránt Alyo egészen csinos, ha mosolyog, mondjuk ő alapvetően sokszor műveli ezt.
Hamarosan visszatér Aoneer és hát Alyonak rögtön feltűnik, hogy az időközben felöltötte a héját, amit Alyo roppantul furcsáll, ez összehúzott szemöldökéből világosan ki is vehető. Aztán ennek hangot is ad.*
- Miafa... fene?
*Ezek után már csak az rontja az egészen jól alakuló napot, hogy megérkezik Laor is, aki szintúgy menetfelszerelésben van. Fél szemöldöke ekkor már tényleg teljes értetlenséget sugározva felkúszik a homloka közepére. Újra felteszi az előbbi kérdését.*
- Miafa... fene?
*Ez utóbbit inkább Laornak címezi, legalábbis őrá szegeződik a lány seszínű tekintete. A tegnapi, Laornak a kikötőben való megjelenése miatti hála még mindig kitart, értetlensége inkább annak szól, hogy vajon mit keres ez a kettő egyszerre itt? Ráadásul szemlátomást útra készen? Megannyi kínzó kérdés, megannyi, a férfiakra szegezett kérdő tekintet. Arra a körülményre, hogy az ő felszerelése is megérkezik végképp csak hápogni tud.*
2296. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2017-05-12 18:10:36
Üzenet elküldve: 2017-05-12 18:10:36
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1066
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1066
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Vakmerő
//üdvözölnek a halálba menők//
//Pultnál//
*Miután Leától elbúcsúzott, néhány pillanatig nézi a lovag hátát, ahogy az megy, majd ő is elindul. Az ellenkező irányba. Feleslegesnek tartana bármi magyarázatot, az csak egy újabb hisztirohamot generálna, amihez most semmi türelme. Tehát az istálló felé indul, ahol felszerszámozza azt a lovat, amit legutóbb is használt, és kényelmes ügetésben hagyja el Amon Ruadh-ot, még barátságosan odaköszönve a strázsának a kapunál.
Nem gondolatolvasó, nem titokzatos megérzések vezérelték a Vaskorsóhoz, egyszerűen csak Aoneer említette, hogy üres gyomorral nem vág neki az útnak. A fogadó előtt leugrik a nyeregből és kiköti a lovát. Ahogy máskor is szokta. Nem szokott külön csomót tenni a kötőfékre ha párbajozni készül, megint másikat ha reggelizni és egy speciálisat akkor, ha Artheniorba készül megmagyarázni, hogy két lökött mit művelt a kikötőben. A gwuffot is csak rövid ideig méregeti. Városi bolondéria, miért nem felel meg egy hátasló?
Aoneer persze már korábban ideért, így sajnos lemarad annak sajátos véleményéről, így nem citálhatja az ismert mondást a bagolyról és a verébről. Alyonak egy aránylag barátságos fejbiccentés és mosoly jut, legutóbb mintha nem lett volna annyira ellenséges ez a céda. Laor meg nem haragtartó típus. Példának okáért a lovagra sem haragszik, csak nem érti annak számos furcsaságát. Különben is sokkal érdekesebb jelenség köti le a figyelmét odabent. Pontosabban a pult mögött. Hallotta már, hogy új személyzetet kerítettek és az új csapos fölöttébb szemrevaló, de saját tapasztalatból tudja, hogy egy férfinek szinte bármi kívánatos, ha hosszabb ideig kénytelen megtartóztatni magát. De el kell ismernie, hogy a szóbeszéd nem túlzott. Legfeljebb annyit lehetne felróni a fekete hajú elfnek, hogy jó fél fejjel magasabb nála. No de nem udvarolni akar, és arról sem tud, hogy a széptevést meg lehet váltani csengő aranyakkal.*
- Üdv! *áll meg a pultnál, egy roppant nyájas mosollyal, hiszen miért ne lehetne kedves?* Egy sárkánypörköltet légyszíves, és egy kancsó vöröset!
*Rántotta!... Ugyan már, kell az energia, kell a rendes étel. Előkotor néhány aranyat, ami számolás után 22-nek bizonyul és a pulton Yrä Vyrcin elé tolja.
Csak nagyjából ismeri az árakat, és ha több, mit tesz az? Borravaló is van a világon.*
- Új vagy itt.
*Félig kérdés, félig kijelentés ez, hiszen maga is tisztában van a tényekkel, de ilyenkor szinte kötelezően kell cseverészni kicsit. Ami igazán nincs is ellenére.*
//Pultnál//
*Miután Leától elbúcsúzott, néhány pillanatig nézi a lovag hátát, ahogy az megy, majd ő is elindul. Az ellenkező irányba. Feleslegesnek tartana bármi magyarázatot, az csak egy újabb hisztirohamot generálna, amihez most semmi türelme. Tehát az istálló felé indul, ahol felszerszámozza azt a lovat, amit legutóbb is használt, és kényelmes ügetésben hagyja el Amon Ruadh-ot, még barátságosan odaköszönve a strázsának a kapunál.
Nem gondolatolvasó, nem titokzatos megérzések vezérelték a Vaskorsóhoz, egyszerűen csak Aoneer említette, hogy üres gyomorral nem vág neki az útnak. A fogadó előtt leugrik a nyeregből és kiköti a lovát. Ahogy máskor is szokta. Nem szokott külön csomót tenni a kötőfékre ha párbajozni készül, megint másikat ha reggelizni és egy speciálisat akkor, ha Artheniorba készül megmagyarázni, hogy két lökött mit művelt a kikötőben. A gwuffot is csak rövid ideig méregeti. Városi bolondéria, miért nem felel meg egy hátasló?
Aoneer persze már korábban ideért, így sajnos lemarad annak sajátos véleményéről, így nem citálhatja az ismert mondást a bagolyról és a verébről. Alyonak egy aránylag barátságos fejbiccentés és mosoly jut, legutóbb mintha nem lett volna annyira ellenséges ez a céda. Laor meg nem haragtartó típus. Példának okáért a lovagra sem haragszik, csak nem érti annak számos furcsaságát. Különben is sokkal érdekesebb jelenség köti le a figyelmét odabent. Pontosabban a pult mögött. Hallotta már, hogy új személyzetet kerítettek és az új csapos fölöttébb szemrevaló, de saját tapasztalatból tudja, hogy egy férfinek szinte bármi kívánatos, ha hosszabb ideig kénytelen megtartóztatni magát. De el kell ismernie, hogy a szóbeszéd nem túlzott. Legfeljebb annyit lehetne felróni a fekete hajú elfnek, hogy jó fél fejjel magasabb nála. No de nem udvarolni akar, és arról sem tud, hogy a széptevést meg lehet váltani csengő aranyakkal.*
- Üdv! *áll meg a pultnál, egy roppant nyájas mosollyal, hiszen miért ne lehetne kedves?* Egy sárkánypörköltet légyszíves, és egy kancsó vöröset!
*Rántotta!... Ugyan már, kell az energia, kell a rendes étel. Előkotor néhány aranyat, ami számolás után 22-nek bizonyul és a pulton Yrä Vyrcin elé tolja.
Csak nagyjából ismeri az árakat, és ha több, mit tesz az? Borravaló is van a világon.*- Új vagy itt.
*Félig kérdés, félig kijelentés ez, hiszen maga is tisztában van a tényekkel, de ilyenkor szinte kötelezően kell cseverészni kicsit. Ami igazán nincs is ellenére.*
2295. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2017-05-11 21:32:20
Üzenet elküldve: 2017-05-11 21:32:20
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Pultnál//
*A lány harsány nevetésére neki is el kell mosolyodnia. Ha nem is hahotázik olyan beleéléssel, mint a szőke, de visszafogottan ő is nevetni kezd. Yrä-ben még megvan minden, ami a városiakra jellemző.
Egyetért a lánnyal ettől függetlenül. Mindenki olyan misztikus és visszahúzódó, hogy az már neki kellemetlen. Sokan szeretik az árnyak közé bújt idegen látszatát kelteni. Ez persze a nőt nem zavarta sohasem, hozzájuk is bármikor oda tudott menni, nem kellett rámenősnek lenni, pusztán leült velük szemben és egy idő után ajánlatot tett. Rendszerint bele mentek, mert a többség csak kívülről volt olyan kimért és hideg.*
- Igaz szavak. *Vigyorodik el, miközben a lány üres tányérjáért nyúl, hogy elmosogassa azt. Kedves egészségére válását kívánja a szőkének és mindent el is vesz előle, amire nincs szüksége immár.
Nem sokkal később nyílik az ajtó és Alyo jön be rajta ismét. Yrä felnéz rá és már kerüli is meg a pultot.*
- Persze, drágám. *Mosolyog és el is viszi az ételt, hogy a szakácsnő szakértelmére bízva a dolgot, néhány perc múlva már melegen gőzölögjön a serpenyőben a kaja. Nem tudja mikor tér vissza a férfi, hogy elfogyassza. A meleg ételt a tányérra teszik.*
- Itt hagyjam, míg visszajön a tulajdonosa? *Kérdezi, hátha sok idő telne el, mire a férfi visszatér és hátha ismét új életre kéne lehelni a reggelit.*
*A lány harsány nevetésére neki is el kell mosolyodnia. Ha nem is hahotázik olyan beleéléssel, mint a szőke, de visszafogottan ő is nevetni kezd. Yrä-ben még megvan minden, ami a városiakra jellemző.
Egyetért a lánnyal ettől függetlenül. Mindenki olyan misztikus és visszahúzódó, hogy az már neki kellemetlen. Sokan szeretik az árnyak közé bújt idegen látszatát kelteni. Ez persze a nőt nem zavarta sohasem, hozzájuk is bármikor oda tudott menni, nem kellett rámenősnek lenni, pusztán leült velük szemben és egy idő után ajánlatot tett. Rendszerint bele mentek, mert a többség csak kívülről volt olyan kimért és hideg.*
- Igaz szavak. *Vigyorodik el, miközben a lány üres tányérjáért nyúl, hogy elmosogassa azt. Kedves egészségére válását kívánja a szőkének és mindent el is vesz előle, amire nincs szüksége immár.
Nem sokkal később nyílik az ajtó és Alyo jön be rajta ismét. Yrä felnéz rá és már kerüli is meg a pultot.*
- Persze, drágám. *Mosolyog és el is viszi az ételt, hogy a szakácsnő szakértelmére bízva a dolgot, néhány perc múlva már melegen gőzölögjön a serpenyőben a kaja. Nem tudja mikor tér vissza a férfi, hogy elfogyassza. A meleg ételt a tányérra teszik.*
- Itt hagyjam, míg visszajön a tulajdonosa? *Kérdezi, hátha sok idő telne el, mire a férfi visszatér és hátha ismét új életre kéne lehelni a reggelit.*
2294. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2017-05-11 21:12:01
Üzenet elküldve: 2017-05-11 21:12:01
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//üdvözölnek a halálba menők//
*A Thargok valóban nem bujkálnak. Bárki akinek gondja van velük az idejöhet ennek a piszok nagy hegynek a tetejére és ők nyilván meg fogják védeni magukat. És ha valami probléma üti fel a fejét, akkor is itt fognak ülni a hegyükön és bár az a valami ott a távolban most kivételesen őket is megsuhintotta, és lehet meg is támadja a kis csapatot az út során ám ebből is csak az látszik mennyivel biztosabb az, ha itt vannak és őrzik ezt a nagy követ itt a két város között. Abba nehéz belepusztulni.
Aoneer a Tharg köpenyt ketté hajtva egy rögtönzött nyerget eszkábál, nehogy szőrén kelljen megülni a "lovat", aztán ha már felpáncélozta magát akkor rátelepszik a Tharg rúnasorra és elindul lefelé a Vaskorsó felé. Finoman irányítja a gwuffot, egyelőre a gyertyát sem rakja rá. Az már túl sok újdonság lenne a nagy fekete bestiának. Nem nyugtatja meg a tudat, hogy Leanda véleménye fog dönteni a sorsáról, sem az, hogy Laorral kell történetet egyeztetnie. Ez utóbbit még nem erőlteti, erre később is lesz elég idejük, és akkor már Alyot sem kell az egészből kihagyniuk.
Valószínűleg mire ideér az étele már másodjára is kihűlt, persze csak abban az esetben, ha egyáltalán megmelegítették. Úgy rakja le a hátast a hely elé mintha csak valóban egy egyszerű ebédre térne be, és kifejezetten örülne neki, ha a Tharg megint előkapná a maga fegyverét és erősködne valami mellett. Kétszer már felajánlkozott a párbajra, egyszer egy fegyvertelen ellen, egyszer pedig hősiesen akkor mikor erre láthatóan nem volt ideje. Talán tegnap is kapható lett volna rá mikor Aoneer tüdőlövéssel fetrengett a félvér háza előtt.*
-Szia. *Köszön Alyonak, már ha egyáltalán eljut idáig.*
-A nagyasszonyod a világ egyik kedves hülyéje. *Jellemzi gyorsan a helyzetet. Bővebben nem akarja kifejteni, hisz a szőke meg a fekete nem igazán érdemelte ki a bizalmát. Ha itt szóba hozza a vérdíjat akkor az hamarosan mások fülébe is eljut.*
*A Thargok valóban nem bujkálnak. Bárki akinek gondja van velük az idejöhet ennek a piszok nagy hegynek a tetejére és ők nyilván meg fogják védeni magukat. És ha valami probléma üti fel a fejét, akkor is itt fognak ülni a hegyükön és bár az a valami ott a távolban most kivételesen őket is megsuhintotta, és lehet meg is támadja a kis csapatot az út során ám ebből is csak az látszik mennyivel biztosabb az, ha itt vannak és őrzik ezt a nagy követ itt a két város között. Abba nehéz belepusztulni.
Aoneer a Tharg köpenyt ketté hajtva egy rögtönzött nyerget eszkábál, nehogy szőrén kelljen megülni a "lovat", aztán ha már felpáncélozta magát akkor rátelepszik a Tharg rúnasorra és elindul lefelé a Vaskorsó felé. Finoman irányítja a gwuffot, egyelőre a gyertyát sem rakja rá. Az már túl sok újdonság lenne a nagy fekete bestiának. Nem nyugtatja meg a tudat, hogy Leanda véleménye fog dönteni a sorsáról, sem az, hogy Laorral kell történetet egyeztetnie. Ez utóbbit még nem erőlteti, erre később is lesz elég idejük, és akkor már Alyot sem kell az egészből kihagyniuk.
Valószínűleg mire ideér az étele már másodjára is kihűlt, persze csak abban az esetben, ha egyáltalán megmelegítették. Úgy rakja le a hátast a hely elé mintha csak valóban egy egyszerű ebédre térne be, és kifejezetten örülne neki, ha a Tharg megint előkapná a maga fegyverét és erősködne valami mellett. Kétszer már felajánlkozott a párbajra, egyszer egy fegyvertelen ellen, egyszer pedig hősiesen akkor mikor erre láthatóan nem volt ideje. Talán tegnap is kapható lett volna rá mikor Aoneer tüdőlövéssel fetrengett a félvér háza előtt.*
-Szia. *Köszön Alyonak, már ha egyáltalán eljut idáig.*
-A nagyasszonyod a világ egyik kedves hülyéje. *Jellemzi gyorsan a helyzetet. Bővebben nem akarja kifejteni, hisz a szőke meg a fekete nem igazán érdemelte ki a bizalmát. Ha itt szóba hozza a vérdíjat akkor az hamarosan mások fülébe is eljut.*
2293. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2017-05-11 13:54:52
Üzenet elküldve: 2017-05-11 13:54:52
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 805
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 805
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Gwuff nyomán//
*Alyo ugyan nem egy észlény, de azért megvan a magához való esze, így nem szól vissza, mikor az ork Aoneer nőstényének nevezi. Pedig szíve szerint megjegyezné, hogy jobb lett volna, ha az orkfajzat az apja "nőstényének" a térdére fröccsen, vagy ha beleszakad simán és egyszerűen a feje. De visszanyeli mindezeket, és ebben nagy szerepe van annak is, hogy Aoneer a kedvesének nevezi, ettől kicsit el is érzékenyül, még egy igen halovány mosolyt rá is villant Aoneerre. Amúgy nem szól az orkhoz, csak felvont szemöldökkel hallgatja amit az ork a gwuffról mond. Nem ismeri ezeket az állatokat, szóval az ork szavai némi érdekességgel szolgálnak a számára. Azon mondjuk felröhint, hogy egy ilyen állat hátára nem valók a húszkilósok, vagy a kezdő lovasok. Kezdő lovasnak ugyan nem mondaná magát, de a súlya alapján pont az a kategória, aminek nem kéne megülni az ilyen állatokat. Ami azt illeti nem is akar különösebben ráülni.*
- Viszlát.
*böki oda nagy nehezen búcsúzóul, és egy megkönnyebbült sóhajt is megenged már magának, hogy az ork végre eltakarodik.*
- Legalább ezúttal senki nem sérült meg.
*Rámosolyog a férfire annak bocsánatkérése után. Mármint Alyo továbbra is nyögi az előző nap folyományát, hiszen még most is biceg, de legalább most tényleg nem vérzik senki. Egyelőre.*
- Menj, addig megpróbálom megmelegíttetni a reggelid.
*Mert az ugye időközben már tökéletesen elhűlhetett, ha Aoneer elindult az istálló felé, akkor Alyo visszabiceg a Tavernába.*
- Kedves Yrä, megoldható lenne, hogy megmelegítsd ezt?
*Mutat Aoneer rántottájára, aztán leül vissza az asztalhoz. Kihúzza a tompa kést az övéből és visszarakja a tányérja mellé.*
*Alyo ugyan nem egy észlény, de azért megvan a magához való esze, így nem szól vissza, mikor az ork Aoneer nőstényének nevezi. Pedig szíve szerint megjegyezné, hogy jobb lett volna, ha az orkfajzat az apja "nőstényének" a térdére fröccsen, vagy ha beleszakad simán és egyszerűen a feje. De visszanyeli mindezeket, és ebben nagy szerepe van annak is, hogy Aoneer a kedvesének nevezi, ettől kicsit el is érzékenyül, még egy igen halovány mosolyt rá is villant Aoneerre. Amúgy nem szól az orkhoz, csak felvont szemöldökkel hallgatja amit az ork a gwuffról mond. Nem ismeri ezeket az állatokat, szóval az ork szavai némi érdekességgel szolgálnak a számára. Azon mondjuk felröhint, hogy egy ilyen állat hátára nem valók a húszkilósok, vagy a kezdő lovasok. Kezdő lovasnak ugyan nem mondaná magát, de a súlya alapján pont az a kategória, aminek nem kéne megülni az ilyen állatokat. Ami azt illeti nem is akar különösebben ráülni.*
- Viszlát.
*böki oda nagy nehezen búcsúzóul, és egy megkönnyebbült sóhajt is megenged már magának, hogy az ork végre eltakarodik.*
- Legalább ezúttal senki nem sérült meg.
*Rámosolyog a férfire annak bocsánatkérése után. Mármint Alyo továbbra is nyögi az előző nap folyományát, hiszen még most is biceg, de legalább most tényleg nem vérzik senki. Egyelőre.*
- Menj, addig megpróbálom megmelegíttetni a reggelid.
*Mert az ugye időközben már tökéletesen elhűlhetett, ha Aoneer elindult az istálló felé, akkor Alyo visszabiceg a Tavernába.*
- Kedves Yrä, megoldható lenne, hogy megmelegítsd ezt?
*Mutat Aoneer rántottájára, aztán leül vissza az asztalhoz. Kihúzza a tompa kést az övéből és visszarakja a tányérja mellé.*
2292. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2017-05-11 12:37:21
Üzenet elküldve: 2017-05-11 12:37:21
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Gwuff nyomán//
*Na igen épp ez a befektetés érdekelné őt. Ritkán ad ennyi pénzt egy agyarasnak, és nem hisz benne, hogy ennyi pénzzel és hátas nélkül egy ork sokáig élne. Hacsak nem bérel fel egy rakás tökszorongatót ő előbb, abból pedig megint csak neki lenne baja. Ha meg nyit egy boltot mondjuk a kikötőben akkor a végén még úgy látnák egymást mint ellenségek. Ezzel még nem is lenne problémája, de mi a francnak támogatna egy ellenséges hatalmat egy "jól működő üzlet" támogatásával? Nyilván azért mert egy idióta, és mert úgy hiszi egy Gwuff hátán nem fogják olyan könnyen lelőni a jövő számszeríjászai.*
-A kedvesem. *Javítja ki az orkot, jelentsen ez az utóbbi szó bármit is az ő kultúrájukban. Nem haragszik rá azért mert egy kulturálatlan őstulok és barbárabb mint az itteniek. Ő ork, a Thargok meg Thargok, Alyo meg remélhetőleg a kedvese, és még ezek után is az marad. Ha vége az üzletkötésnek akkor majd jól kibeszélhetik az agyarast.
Bólint amikor az ork megemlíti a tejet, jó fajta volt a fehér folyadék, és ha tíz aranyért el tudja adni, akkor talán egy-két év alatt vissza is termeli az árát a nagy fekete dög. Sokáig fog tartani, és addig párszor úgyis veszélybe sodorja, esetleg megöleti az állatot. Reméli nem akarják megölni őt amíg a törpe elkészül a következő nagy fejlesztéssel.
Figyelmesen hallgatja az ork beszédét, ő nyilván nem bánik annyira jól az állatokkal mint egy druida. Mellesleg szüksége is lenne egy normális druidára nem csak a gwuff, de a sólyom megnevelésére is.*
-Gwuffal még nincs sok tapasztalatom, de majd igyekszem. *A terv az, hogy felpáncélozza a behemótot, és szarvakat, meg sarkantyúkat aggat rá. Persze csak úgy, hogy ne akadjon bele semmibe. És magán kívül még sok mindent el tud majd vitetni vele.*
-A viszont látásra. *Int az orknak majd mikor pár lépéssel távolabb került akkor gyorsan visszafordul a lányhoz.*
-Remélem megbocsátasz, hogy megint elkalandoztam. *Érti ezt egyértelműen a gwuffra, Tökösre. Akinek valószínűleg meg kéne változtatni a nevét, mert elég rosszul fog ez festeni a krónikákban. Vagy épp elég, ha csak ő tudja ezt a nevet, és akkor az állat is csak ő hozzá kötődik. Csak meg ne tudja senki, hogy tökökről suttog egy piszok nagy nősténygwuff fülébe. Aoneer a kezét megpróbálja az állat fejére tenni. Mostantól együtt dolgoznak.*
-Megpróbálom berakni az istállóba, és rohanok vissza. *Nem várja el a lánytól, hogy segítsen, és nem is ellenkezik. Siet, hisz egy rántotta és egy gyönyörű félvér, meg két számára kevésbé kedves elf társasága várja.*
*Na igen épp ez a befektetés érdekelné őt. Ritkán ad ennyi pénzt egy agyarasnak, és nem hisz benne, hogy ennyi pénzzel és hátas nélkül egy ork sokáig élne. Hacsak nem bérel fel egy rakás tökszorongatót ő előbb, abból pedig megint csak neki lenne baja. Ha meg nyit egy boltot mondjuk a kikötőben akkor a végén még úgy látnák egymást mint ellenségek. Ezzel még nem is lenne problémája, de mi a francnak támogatna egy ellenséges hatalmat egy "jól működő üzlet" támogatásával? Nyilván azért mert egy idióta, és mert úgy hiszi egy Gwuff hátán nem fogják olyan könnyen lelőni a jövő számszeríjászai.*
-A kedvesem. *Javítja ki az orkot, jelentsen ez az utóbbi szó bármit is az ő kultúrájukban. Nem haragszik rá azért mert egy kulturálatlan őstulok és barbárabb mint az itteniek. Ő ork, a Thargok meg Thargok, Alyo meg remélhetőleg a kedvese, és még ezek után is az marad. Ha vége az üzletkötésnek akkor majd jól kibeszélhetik az agyarast.
Bólint amikor az ork megemlíti a tejet, jó fajta volt a fehér folyadék, és ha tíz aranyért el tudja adni, akkor talán egy-két év alatt vissza is termeli az árát a nagy fekete dög. Sokáig fog tartani, és addig párszor úgyis veszélybe sodorja, esetleg megöleti az állatot. Reméli nem akarják megölni őt amíg a törpe elkészül a következő nagy fejlesztéssel.
Figyelmesen hallgatja az ork beszédét, ő nyilván nem bánik annyira jól az állatokkal mint egy druida. Mellesleg szüksége is lenne egy normális druidára nem csak a gwuff, de a sólyom megnevelésére is.*
-Gwuffal még nincs sok tapasztalatom, de majd igyekszem. *A terv az, hogy felpáncélozza a behemótot, és szarvakat, meg sarkantyúkat aggat rá. Persze csak úgy, hogy ne akadjon bele semmibe. És magán kívül még sok mindent el tud majd vitetni vele.*
-A viszont látásra. *Int az orknak majd mikor pár lépéssel távolabb került akkor gyorsan visszafordul a lányhoz.*
-Remélem megbocsátasz, hogy megint elkalandoztam. *Érti ezt egyértelműen a gwuffra, Tökösre. Akinek valószínűleg meg kéne változtatni a nevét, mert elég rosszul fog ez festeni a krónikákban. Vagy épp elég, ha csak ő tudja ezt a nevet, és akkor az állat is csak ő hozzá kötődik. Csak meg ne tudja senki, hogy tökökről suttog egy piszok nagy nősténygwuff fülébe. Aoneer a kezét megpróbálja az állat fejére tenni. Mostantól együtt dolgoznak.*
-Megpróbálom berakni az istállóba, és rohanok vissza. *Nem várja el a lánytól, hogy segítsen, és nem is ellenkezik. Siet, hisz egy rántotta és egy gyönyörű félvér, meg két számára kevésbé kedves elf társasága várja.*
2291. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2017-05-11 09:21:34
Üzenet elküldve: 2017-05-11 09:21:34
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 132
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 132
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Szelíd
//Gwuff nyomán//
*Mikor megkapja a következő összeget némileg szúrós szemmel figyeli az embert.*
~Ha át akarsz vágni, véged!~
*Aztán kér egy kis időt az ember, talán összeszámolja még a maradékot.*
-Én leszek a leggazdagabb ork a környéken. *mondja nemes egyszerűséggel és roppant őszintén.* -Nincs az a pénzmennyiség, amivel ne lehetne mit kezdeni. Csak tudni kell okosan befektetni. *húzza mosolyra széles száját. Ennél nem is akarja jobban beavatni az embert, legyen az az ő dolga.*
-Ő a nőstényed? *biccent a nő felé, mikor meghallja a "drágám" szót. Amíg tanakodnak, addig ork barátunk összefonja maga előtt karjait. Egyáltalán nem türelmetlen, a kis patkánya is előbújik a ruhája alól, kikandikál, majd visszabújik.
Aztán végül vagy a Ayotól, vagy Aoneertől, de a maradék négyszáz arany is az ork kezében landol.*
-Hmmm... gratulálok, ön vett egy gwuffot! *nyújtja előre tenyerét, hogy kezet fogjon az emberrel és barátságosan megveregeti a vállát.* -Nem fogja megbánni. A tejét meg drágán mérik! Érdemes eladni belőle pár üveggel, ha kell egy kis plusz pénz.
*Alyonak nem kell kést rántani, nem kell a balhé. Az ork tényleg kifejezetten barátságos, nem agresszív és megvan a magához való esze. Na meg a harcban sem a legügyesebb, de ez már mindegy.
A holló visszaérkezik és landol az ork vállán. Épp a Gwuff fölött húz el, mire az fújtat és meghőköl.*
-Ami nagyon fontos! Tökös melegvérű csaj! Tudni kell róla, hogy minden ingerre erősen reagál, hasonlóan, mint a melegvérű lovak. Nálam igen kezessé vált, de én amióta az eszemet tudom foglalkozom az állatok megszelídítésével. Hátasként mivel melegvérű, iszonyúan erős, kezdő lovasoknak és húszkilósaknak nem ajánlott! De te, ember, egyik sem vagy. Könnyen megindul, de megállítani nem könnyű. A legapróbb utasításra is lehet fokozni a tempóján, nem kell neki könyörögni. Csontozata erősebb és a testtömege is nagyobb, mint egy hidegvérű gwuffé. Azért néz ki így! És ezért is adom el neked bátran, mert neked ilyen kell! Ami erős és ami üt! Na ez megteszi! Csak óvatosan, főleg eleinte. Én szőrén ültem. *pillant a gwuffra, hiszen azon nincs se nyereg, se semmi. Van két nagy, nehéz vaskarika, ami a lovaknál a zabla, csak ez méretesebb. A kantár és kantárszár is hozzátartoznak a kellékekhez, csak ezek is méretesebbek és vastagabbak, mint a lovaknál.*
-Sok sikert hozzá! *mondja búcsúzóul. Mielőtt távozna még párszor megpaskolja a gwuff oldalát, majd szép lassan elindul lefelé a hegyről.*
*Mikor megkapja a következő összeget némileg szúrós szemmel figyeli az embert.*
~Ha át akarsz vágni, véged!~
*Aztán kér egy kis időt az ember, talán összeszámolja még a maradékot.*
-Én leszek a leggazdagabb ork a környéken. *mondja nemes egyszerűséggel és roppant őszintén.* -Nincs az a pénzmennyiség, amivel ne lehetne mit kezdeni. Csak tudni kell okosan befektetni. *húzza mosolyra széles száját. Ennél nem is akarja jobban beavatni az embert, legyen az az ő dolga.*
-Ő a nőstényed? *biccent a nő felé, mikor meghallja a "drágám" szót. Amíg tanakodnak, addig ork barátunk összefonja maga előtt karjait. Egyáltalán nem türelmetlen, a kis patkánya is előbújik a ruhája alól, kikandikál, majd visszabújik.
Aztán végül vagy a Ayotól, vagy Aoneertől, de a maradék négyszáz arany is az ork kezében landol.*
-Hmmm... gratulálok, ön vett egy gwuffot! *nyújtja előre tenyerét, hogy kezet fogjon az emberrel és barátságosan megveregeti a vállát.* -Nem fogja megbánni. A tejét meg drágán mérik! Érdemes eladni belőle pár üveggel, ha kell egy kis plusz pénz.
*Alyonak nem kell kést rántani, nem kell a balhé. Az ork tényleg kifejezetten barátságos, nem agresszív és megvan a magához való esze. Na meg a harcban sem a legügyesebb, de ez már mindegy.
A holló visszaérkezik és landol az ork vállán. Épp a Gwuff fölött húz el, mire az fújtat és meghőköl.*
-Ami nagyon fontos! Tökös melegvérű csaj! Tudni kell róla, hogy minden ingerre erősen reagál, hasonlóan, mint a melegvérű lovak. Nálam igen kezessé vált, de én amióta az eszemet tudom foglalkozom az állatok megszelídítésével. Hátasként mivel melegvérű, iszonyúan erős, kezdő lovasoknak és húszkilósaknak nem ajánlott! De te, ember, egyik sem vagy. Könnyen megindul, de megállítani nem könnyű. A legapróbb utasításra is lehet fokozni a tempóján, nem kell neki könyörögni. Csontozata erősebb és a testtömege is nagyobb, mint egy hidegvérű gwuffé. Azért néz ki így! És ezért is adom el neked bátran, mert neked ilyen kell! Ami erős és ami üt! Na ez megteszi! Csak óvatosan, főleg eleinte. Én szőrén ültem. *pillant a gwuffra, hiszen azon nincs se nyereg, se semmi. Van két nagy, nehéz vaskarika, ami a lovaknál a zabla, csak ez méretesebb. A kantár és kantárszár is hozzátartoznak a kellékekhez, csak ezek is méretesebbek és vastagabbak, mint a lovaknál.*
-Sok sikert hozzá! *mondja búcsúzóul. Mielőtt távozna még párszor megpaskolja a gwuff oldalát, majd szép lassan elindul lefelé a hegyről.*
2290. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2017-05-11 09:04:51
Üzenet elküldve: 2017-05-11 09:04:51
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 62
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 62
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Pultnál//
- Szerelemszőnyeg! Hallod ezt? Áááháhá!
*A zöld szemű szőkeség térdét csapkodva röhög. Ismét felhallatszik Zhera harsány nevetése, amit olyan könnyen megjegyeznek vele kapcsolatban. Hangja ilyenkor kissé karcossá válik és az ismétlődő "áááháhá-áááháhá" hangsor furán csendül bármely épület belső terében.*
- Ezt nem hiszem el, menten kicsordul a könnyem. Látod *Szólítja meg Yrä-t.* ezt hiányolom a városiakból. Ott mindenki rohadt misztikus, meg nagyon rejtélyes figura. *Kezeivel fura mozdulatokat tesz a levegőben, mintha varázslók hókuszpókuszozó kézmozdulatait mímelné.* A kocsmában mindenki a négy sarokba húzódik, középen meg ott egy hektárnyi üres terület, már csak fel kén' szántani. Sok töketlen kutya a rohadt csuklyájuk alatt pislog, le merném fogadni, hogy lófingot nem lát, csak keménykedni akar...
*Gyorsan magába lapátolja a rántotta végét és felhajtja a tej maradékát is. Kézfejével törli meg száját és megpaskolja hasát, jelezvén, hogy pont kellemesen eltelítette a reggeli.*
- Köszönöm. Nagyon finom volt.
*Hangja ismét a vidám, már-már csilingelő hang, nem az az idétlen hahota, mint az előbb. A lány jót nyújtózik ültében, vállait picit átmozgatja, nyakát kiropogtatja. Majd tőle talán szokatlan módon csendbe burkolózik. Felkönyököl a söntésre és megtámasztja buksiját, úgy pislog maga elé. Nem törődik orkokkal, sem helyiekkel, most csak ő van pár pillanatig és a gondolatai.*
- Szerelemszőnyeg! Hallod ezt? Áááháhá!
*A zöld szemű szőkeség térdét csapkodva röhög. Ismét felhallatszik Zhera harsány nevetése, amit olyan könnyen megjegyeznek vele kapcsolatban. Hangja ilyenkor kissé karcossá válik és az ismétlődő "áááháhá-áááháhá" hangsor furán csendül bármely épület belső terében.*
- Ezt nem hiszem el, menten kicsordul a könnyem. Látod *Szólítja meg Yrä-t.* ezt hiányolom a városiakból. Ott mindenki rohadt misztikus, meg nagyon rejtélyes figura. *Kezeivel fura mozdulatokat tesz a levegőben, mintha varázslók hókuszpókuszozó kézmozdulatait mímelné.* A kocsmában mindenki a négy sarokba húzódik, középen meg ott egy hektárnyi üres terület, már csak fel kén' szántani. Sok töketlen kutya a rohadt csuklyájuk alatt pislog, le merném fogadni, hogy lófingot nem lát, csak keménykedni akar...
*Gyorsan magába lapátolja a rántotta végét és felhajtja a tej maradékát is. Kézfejével törli meg száját és megpaskolja hasát, jelezvén, hogy pont kellemesen eltelítette a reggeli.*
- Köszönöm. Nagyon finom volt.
*Hangja ismét a vidám, már-már csilingelő hang, nem az az idétlen hahota, mint az előbb. A lány jót nyújtózik ültében, vállait picit átmozgatja, nyakát kiropogtatja. Majd tőle talán szokatlan módon csendbe burkolózik. Felkönyököl a söntésre és megtámasztja buksiját, úgy pislog maga elé. Nem törődik orkokkal, sem helyiekkel, most csak ő van pár pillanatig és a gondolatai.*
2289. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2017-05-09 22:55:12
Üzenet elküldve: 2017-05-09 22:55:12
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Pultnál//
*Hallgatja a történeteket, amiket a szőke lány mond. Yrä nem tudott a Pintyben történtekről és arról sem, hogy ha meg is öltek valakit, a gyilkos itteni volt. Hallott szegről végről a balhéról, de akkoriban inkább az istenekről kezdtek el beszélni az emberek, s így kiszorított minden érdekességet a tudatából.
A kovácsról viszont már ő is értesült. Igazából nem nagyon volt sosem szüksége kovácsra. Nem harcos alkat, csak egy tőre van, azt sem használja gyakran, mivel túl szép ahhoz, hogy belezzen vele, másra pedig nem kell.
A lány böfögése utáni katapultáló falat elől igyekszik elhajolni és lassú fej ingatással mosolyogni felé. Ezúttal őszintén. Tetszik neki a lány. Alyo szerelemszőnyeges megjegyzésén is vigyorognia kell. Nem semmi népek élhetnek oda fent. Azt meg kell hagyni.
Aztán szó esik idomított démonokról, meg mindenféle kedves kis családi történetről. Érdekesnek véli ezeket is, hallott is egy két helyen ilyen, vagy hasonló meséket gyáva népek szájából. Ha igaz, ha nem arra elég, hogy féljenek tőlük és ez is egy előny az ellenségekkel szemben.
Egyelőre Yrä nem takarítja le az asztalokat, megvárja hátha visszatérnek és esznek még valamit, vagy majd ha valami mást rendelnek, akkor elveszi előlük a nem kellő maradékot. Nekidől csípőjével a pultnak és az ajtó felé néz. Neki sem tetszik az ork, fél, hogy valami galiba fog történni odakint.*
*Hallgatja a történeteket, amiket a szőke lány mond. Yrä nem tudott a Pintyben történtekről és arról sem, hogy ha meg is öltek valakit, a gyilkos itteni volt. Hallott szegről végről a balhéról, de akkoriban inkább az istenekről kezdtek el beszélni az emberek, s így kiszorított minden érdekességet a tudatából.
A kovácsról viszont már ő is értesült. Igazából nem nagyon volt sosem szüksége kovácsra. Nem harcos alkat, csak egy tőre van, azt sem használja gyakran, mivel túl szép ahhoz, hogy belezzen vele, másra pedig nem kell.
A lány böfögése utáni katapultáló falat elől igyekszik elhajolni és lassú fej ingatással mosolyogni felé. Ezúttal őszintén. Tetszik neki a lány. Alyo szerelemszőnyeges megjegyzésén is vigyorognia kell. Nem semmi népek élhetnek oda fent. Azt meg kell hagyni.
Aztán szó esik idomított démonokról, meg mindenféle kedves kis családi történetről. Érdekesnek véli ezeket is, hallott is egy két helyen ilyen, vagy hasonló meséket gyáva népek szájából. Ha igaz, ha nem arra elég, hogy féljenek tőlük és ez is egy előny az ellenségekkel szemben.
Egyelőre Yrä nem takarítja le az asztalokat, megvárja hátha visszatérnek és esznek még valamit, vagy majd ha valami mást rendelnek, akkor elveszi előlük a nem kellő maradékot. Nekidől csípőjével a pultnak és az ajtó felé néz. Neki sem tetszik az ork, fél, hogy valami galiba fog történni odakint.*
2288. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2017-05-09 21:28:58
Üzenet elküldve: 2017-05-09 21:28:58
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 805
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 805
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Gwuff nyomán//
*Zhera valamennyi horrortörténetére csak bólint, hiszen ezekből minden igaz az elsőtől az utolsó szóig. Már legalábbis a városi rossz nyelvek szerint. Így teljesen érthető, hogy a legtöbb városi démonizálja a barbárokat. Mivel ez tulajdonképpen fordítva is igaz, így a dolgok tökéletes egyensúlyban vannak. Majd ha igényük lesz arra, hogy megismerjék a másikat, akkor valószínűleg az egymásról alkotott sztereotípiák nagy része megdőlne. Igény azonban egyelőre elég kevés van, Alyo részéről mindenképpen, neki egy városi is untig elég, ez az egy városi pedig Aoneer, őt meg ugye elég közelről ismeri.*
- A szerelemszőnyegéből. Ő így hívja azt a szép dús mellszőrét!
*mondja még az ajtóból visszafordulva, aztán kilép a másik kettőhöz. Nem arról van szó egyébként, hogy elhanyagolva érezné magát, arról van szó, hogy nem szívesen tartózkodik orkok társaságában, és azt sem nagyon szereti, ha a szerettei tartózkodnak ork-társaságban. Ő meg még mindig nem tudja, hogy az ork nem fejvadász-e, és ami azt illeti Zherával és Yräval sem tudja, hogy hányadán áll. Az előbbi mindenesetre elég jól értesült, már ami például a Pintyes balhét és Alyo apját, Syoudot illeti. Ez egy kicsit zavaró. Persze közel sem annyira, mint az ork. Az orknál is zavaróbb az, hogy Aoneer kölcsön akar kérni tőle, de természetesen ebben sem az zavarja, hogy Aoneer kölcsönkér, hiszen Alyo szívesen osztja meg vele a pénzét is, hanem az zavarja benne, hogy ez valószínűleg az orkhoz fog vándorolni, hiszen mi másért kellene hirtelenjében pár száz arany?
Fél szemöldöke a homloka közepére vándorol, seszínű tekintete pedig talán túl hosszú időre szegeződik Aoneer arcára, aztán pedig átsiklik a fekete állatra. A lovakhoz ért, a gwuffokhoz viszont egyáltalán nem, persze szép állatnak tűnik, nyilván erre kell a pénz.*
- Szerencséd, hogy az a nadrág van rajtam, aminek a zsebében van némi pénz.
*Mert általában nem tart magánál sokat, csak lehúzza az övét és túlságosan csörög is, ahogy lépked. Ami azt illeti ő dobókésekkel szereti díszíteni az övét, és nem pedig pénzes szütyőkkel. A szeme sarkából az orkra sandít, majd jobbja eltűnik a zsebében és elkezdi leszámolni a pénzt, elég lassan csinálja. Aoneer markában hamarosan ott a 400 arany, így ha gondolja, akkor tovább is tudja adni az orknak (Mesélő (Pajzs)). Aztán ha megtörtént az üzlet, akkor Alyo már nagyon visszamenne, de most már tudni akarja, hogy mi is fog történni, hogy szükség lesz-e a kissé tompa késre, amit reggelinél használt.*
*Zhera valamennyi horrortörténetére csak bólint, hiszen ezekből minden igaz az elsőtől az utolsó szóig. Már legalábbis a városi rossz nyelvek szerint. Így teljesen érthető, hogy a legtöbb városi démonizálja a barbárokat. Mivel ez tulajdonképpen fordítva is igaz, így a dolgok tökéletes egyensúlyban vannak. Majd ha igényük lesz arra, hogy megismerjék a másikat, akkor valószínűleg az egymásról alkotott sztereotípiák nagy része megdőlne. Igény azonban egyelőre elég kevés van, Alyo részéről mindenképpen, neki egy városi is untig elég, ez az egy városi pedig Aoneer, őt meg ugye elég közelről ismeri.*
- A szerelemszőnyegéből. Ő így hívja azt a szép dús mellszőrét!
*mondja még az ajtóból visszafordulva, aztán kilép a másik kettőhöz. Nem arról van szó egyébként, hogy elhanyagolva érezné magát, arról van szó, hogy nem szívesen tartózkodik orkok társaságában, és azt sem nagyon szereti, ha a szerettei tartózkodnak ork-társaságban. Ő meg még mindig nem tudja, hogy az ork nem fejvadász-e, és ami azt illeti Zherával és Yräval sem tudja, hogy hányadán áll. Az előbbi mindenesetre elég jól értesült, már ami például a Pintyes balhét és Alyo apját, Syoudot illeti. Ez egy kicsit zavaró. Persze közel sem annyira, mint az ork. Az orknál is zavaróbb az, hogy Aoneer kölcsön akar kérni tőle, de természetesen ebben sem az zavarja, hogy Aoneer kölcsönkér, hiszen Alyo szívesen osztja meg vele a pénzét is, hanem az zavarja benne, hogy ez valószínűleg az orkhoz fog vándorolni, hiszen mi másért kellene hirtelenjében pár száz arany?
Fél szemöldöke a homloka közepére vándorol, seszínű tekintete pedig talán túl hosszú időre szegeződik Aoneer arcára, aztán pedig átsiklik a fekete állatra. A lovakhoz ért, a gwuffokhoz viszont egyáltalán nem, persze szép állatnak tűnik, nyilván erre kell a pénz.*
- Szerencséd, hogy az a nadrág van rajtam, aminek a zsebében van némi pénz.
*Mert általában nem tart magánál sokat, csak lehúzza az övét és túlságosan csörög is, ahogy lépked. Ami azt illeti ő dobókésekkel szereti díszíteni az övét, és nem pedig pénzes szütyőkkel. A szeme sarkából az orkra sandít, majd jobbja eltűnik a zsebében és elkezdi leszámolni a pénzt, elég lassan csinálja. Aoneer markában hamarosan ott a 400 arany, így ha gondolja, akkor tovább is tudja adni az orknak (Mesélő (Pajzs)).
Aztán ha megtörtént az üzlet, akkor Alyo már nagyon visszamenne, de most már tudni akarja, hogy mi is fog történni, hogy szükség lesz-e a kissé tompa késre, amit reggelinél használt.*
2287. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2017-05-09 19:10:34
Üzenet elküldve: 2017-05-09 19:10:34
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 62
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 62
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Pultnál//
- Lássuk csak, mi is volt az?
*Kérdezi magától merengő hangon. Tekintete a tetőgerendák között pásztáz, mintha onnan akarná kiolvasni a választ.*
- Volt a városban nemrég egy komoly balhé. Az egyik fogadóban. Pegazus? Pinty? Nem tudom már, de valami állat volt a cégérén. *Villájával körkörös mozdulatot tesz, mintha a levegőbe akarná rajzolni az említett cégért.* Kinyírtak valami helybéli uracskát és egy fehér-hajú elf hímet le is csuktak érte. Állítólag innen jött. *Egy falat rántottával később teszi hozzá.* Valami hét-nyolc év kényszermunkát kapott.
*Egy korty tejjel kíséri le az étel eddig elfogyasztott részét. Közben ismét kisandít az orkra és a vele parolázó hegyomlásra. Arcán újra felvillan a fancsali kifejezés.*
- Szóval ez a legfrissebb. De egyébként mindig hallani ezt-azt. Tudod te is, hogy az emberek arról pletykálnak, amit nem ismernek, meg amitől félnek. *Teszi hozzá olyan hanghordozásban, mintha már időtlen idők óta ismernék egymást.* Hallottam a helyi kovácsról is. Dicsérik a munkáját. Meg állítólag még kucsmát is készítenek a dús mellszőréből! Hallottál már ilyet? *Zhera talán a kelleténél jobban felnevet, mivel egy piciket darab étel kirepül a száján röhögés közben. Nincs mit tenni. Zhera sosem volt egy jól nevelt úri kisasszony.* Aztán ott van a helyi főmuksó. Természetesen ő a leggonoszabb barbár, akit nem is anya nyomott a világra, hanem egyenesen valami szörny a legtávolabbi és legvadabb pusztáról.
*Fejcsóválva legyint csak erre az utolsóra. Miközben újabb falat ételt rágicsál, tovább gondolkodik.*
- De igazából a legtöbb olcsó badarságnak hallatszik, bárhonnan nézem. Egyesek szerint azért nem esett el a Vashegy az életre kelt halottak ellen, mert a helyiek paktumot kötöttek a Gonosszal. Valaki egyszer azt böfögte fel két kupica között, hogy a Vashegy gyomra telis-tele van arannyal és mindenféle drágakövekkel, mi több, idomított démonokkal őrzik ezeket az itteniek. Eltűnt tündéreket emlegetnek még, mármint, hogy itt tűnnek el, mert megeszik őket.
*Vállát vonja eztán, egyelőre neki elég a helybéliekről szóló rémhírek emlegetéséből, inkább a másik felvetült témára vált.*
- Úgy nézek ki, mint egy harcos? *Arcán vidám, cinkos mosoly villan.* Csak az íjhoz értek, meg némi keveset a kocsmai verekedéshez. *Arcán a kifejezés valamicskét enyhül, ahogy jobb keze mutatóujjával a leheletnyit ferde és lapos, többször törött orrnyergét pöcköli meg.* Bár le se tagadhatnám, hogy párszor már én is kerültem padlóra. Na de ki nem?
*A beszélgetés ekkor pár percre megakad, mivel a nő kedvese után megy, az említett kedves pedig ki tudja miben ügyködik éppen.*
- Lássuk csak, mi is volt az?
*Kérdezi magától merengő hangon. Tekintete a tetőgerendák között pásztáz, mintha onnan akarná kiolvasni a választ.*
- Volt a városban nemrég egy komoly balhé. Az egyik fogadóban. Pegazus? Pinty? Nem tudom már, de valami állat volt a cégérén. *Villájával körkörös mozdulatot tesz, mintha a levegőbe akarná rajzolni az említett cégért.* Kinyírtak valami helybéli uracskát és egy fehér-hajú elf hímet le is csuktak érte. Állítólag innen jött. *Egy falat rántottával később teszi hozzá.* Valami hét-nyolc év kényszermunkát kapott.
*Egy korty tejjel kíséri le az étel eddig elfogyasztott részét. Közben ismét kisandít az orkra és a vele parolázó hegyomlásra. Arcán újra felvillan a fancsali kifejezés.*
- Szóval ez a legfrissebb. De egyébként mindig hallani ezt-azt. Tudod te is, hogy az emberek arról pletykálnak, amit nem ismernek, meg amitől félnek. *Teszi hozzá olyan hanghordozásban, mintha már időtlen idők óta ismernék egymást.* Hallottam a helyi kovácsról is. Dicsérik a munkáját. Meg állítólag még kucsmát is készítenek a dús mellszőréből! Hallottál már ilyet? *Zhera talán a kelleténél jobban felnevet, mivel egy piciket darab étel kirepül a száján röhögés közben. Nincs mit tenni. Zhera sosem volt egy jól nevelt úri kisasszony.* Aztán ott van a helyi főmuksó. Természetesen ő a leggonoszabb barbár, akit nem is anya nyomott a világra, hanem egyenesen valami szörny a legtávolabbi és legvadabb pusztáról.
*Fejcsóválva legyint csak erre az utolsóra. Miközben újabb falat ételt rágicsál, tovább gondolkodik.*
- De igazából a legtöbb olcsó badarságnak hallatszik, bárhonnan nézem. Egyesek szerint azért nem esett el a Vashegy az életre kelt halottak ellen, mert a helyiek paktumot kötöttek a Gonosszal. Valaki egyszer azt böfögte fel két kupica között, hogy a Vashegy gyomra telis-tele van arannyal és mindenféle drágakövekkel, mi több, idomított démonokkal őrzik ezeket az itteniek. Eltűnt tündéreket emlegetnek még, mármint, hogy itt tűnnek el, mert megeszik őket.
*Vállát vonja eztán, egyelőre neki elég a helybéliekről szóló rémhírek emlegetéséből, inkább a másik felvetült témára vált.*
- Úgy nézek ki, mint egy harcos? *Arcán vidám, cinkos mosoly villan.* Csak az íjhoz értek, meg némi keveset a kocsmai verekedéshez. *Arcán a kifejezés valamicskét enyhül, ahogy jobb keze mutatóujjával a leheletnyit ferde és lapos, többször törött orrnyergét pöcköli meg.* Bár le se tagadhatnám, hogy párszor már én is kerültem padlóra. Na de ki nem?
*A beszélgetés ekkor pár percre megakad, mivel a nő kedvese után megy, az említett kedves pedig ki tudja miben ügyködik éppen.*
2286. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2017-05-09 19:07:13
Üzenet elküldve: 2017-05-09 19:07:13
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Gwuff nyomán//
*Ha a bájital nem kell neki akkor nem kell. Manapság talán még egyszerűbb is hozzájuk jutni mint korábban. A jobb fajtákhoz az embernek csak haldokolnia kell jókor a jó helyen és máris kap egyet. De rosszabbakat is lehet találni itt meg ott. Az most épp nem jut el a tudatáig, hogy amúgy az ork épp az íze alapján becsmérli az italokat. Neki épp nincs baja velük és eddig úgy tartotta, az agyaras népség még a disznónak a szarát is megeszi ha arról van szó.*
-Pedig jó az néha. *Dünnyögi magában, aztán hamarosan elő is kotor egy kisebb szütyőt amiben már csak aprópénz van. Így az ork (Mesélő (Pajzs)) hamarosan még 300 arannyal lesz gazdagabb, ami persze még mindig nem a teljes összeg. Alkudni nem nagyon próbál többet. A nem épp kedves, nem épp barátja világosan kifejtette mire vágyik. Aranyra, és sok aranyra. A nyúllábat fel se merné ajánlani a ködös palack meg kár az ilyenbe. Ha nem kedveli annyira az embereket akkor nyilván a kártyapakli sem szórakoztatná.*
-Még egy pillanat. *Jelzi, még négyszáz arany van hátra a teljes fizetésig aztán vagy boldog gwuff tulaj lesz, vagy boldogtalan balek, és talán boldog ork vadász, bár erre kevés esélyt lát.*
-Aztán mondja mihez kezd ennyi pénzel? *Teszi fel a kérdést, mert úgy érdekli a dolog.*
-Nem mintha közöm lenne hozzá, de kevés errefelé a druida, nem árt ha az ember ismer egyet. *Indokolja meg a válaszát.
Hamarosan Alyo is előkerül. Elhanyagolta, és ezt érzi is a lány hangján, kijelentésén.*
-Szia drágám. *Köszön, arcáról az olvasható, le hogy egyáltalán nem aggódik, és nem várja a bestiától, hogy képen törölje a buzogánnyal. Ami vagy megalapozott, vagy az elmebaj egy újabb jele.*
-Tudnál kölcsön adni négyszázat? Lehet odafönt hagytam, megadom amint megtalálom. *Ez megint csak kissé erős kérés. Tudja a lányról, hogy rettentően utálja az orkok minden formáját, és talán nem is adná oda a pénzt ha tudná mire kell, vagy ami még rosszabb, úgy hogy nem tudja mire kell. Persze ha megkapja akkor ez a maradék összeg is a bestiához vándorol, Aoneer pedig remélhetőleg büszke tulajdonosává válik a fekete nőstény gwuffnak. Viszonylag olcsón. A dög tényleg megért volna ötezer aranyat, és négyszázat ebből sikerült megspórolnia. Már csak azt nem akarja, hogy az ork hátat fordítson, vagy a buzogányáért nyúljon.*
*Ha a bájital nem kell neki akkor nem kell. Manapság talán még egyszerűbb is hozzájuk jutni mint korábban. A jobb fajtákhoz az embernek csak haldokolnia kell jókor a jó helyen és máris kap egyet. De rosszabbakat is lehet találni itt meg ott. Az most épp nem jut el a tudatáig, hogy amúgy az ork épp az íze alapján becsmérli az italokat. Neki épp nincs baja velük és eddig úgy tartotta, az agyaras népség még a disznónak a szarát is megeszi ha arról van szó.*
-Pedig jó az néha. *Dünnyögi magában, aztán hamarosan elő is kotor egy kisebb szütyőt amiben már csak aprópénz van. Így az ork (Mesélő (Pajzs)) hamarosan még 300
arannyal lesz gazdagabb, ami persze még mindig nem a teljes összeg. Alkudni nem nagyon próbál többet. A nem épp kedves, nem épp barátja világosan kifejtette mire vágyik. Aranyra, és sok aranyra. A nyúllábat fel se merné ajánlani a ködös palack meg kár az ilyenbe. Ha nem kedveli annyira az embereket akkor nyilván a kártyapakli sem szórakoztatná.*-Még egy pillanat. *Jelzi, még négyszáz arany van hátra a teljes fizetésig aztán vagy boldog gwuff tulaj lesz, vagy boldogtalan balek, és talán boldog ork vadász, bár erre kevés esélyt lát.*
-Aztán mondja mihez kezd ennyi pénzel? *Teszi fel a kérdést, mert úgy érdekli a dolog.*
-Nem mintha közöm lenne hozzá, de kevés errefelé a druida, nem árt ha az ember ismer egyet. *Indokolja meg a válaszát.
Hamarosan Alyo is előkerül. Elhanyagolta, és ezt érzi is a lány hangján, kijelentésén.*
-Szia drágám. *Köszön, arcáról az olvasható, le hogy egyáltalán nem aggódik, és nem várja a bestiától, hogy képen törölje a buzogánnyal. Ami vagy megalapozott, vagy az elmebaj egy újabb jele.*
-Tudnál kölcsön adni négyszázat? Lehet odafönt hagytam, megadom amint megtalálom. *Ez megint csak kissé erős kérés. Tudja a lányról, hogy rettentően utálja az orkok minden formáját, és talán nem is adná oda a pénzt ha tudná mire kell, vagy ami még rosszabb, úgy hogy nem tudja mire kell. Persze ha megkapja akkor ez a maradék összeg is a bestiához vándorol, Aoneer pedig remélhetőleg büszke tulajdonosává válik a fekete nőstény gwuffnak. Viszonylag olcsón. A dög tényleg megért volna ötezer aranyat, és négyszázat ebből sikerült megspórolnia. Már csak azt nem akarja, hogy az ork hátat fordítson, vagy a buzogányáért nyúljon.*
2285. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2017-05-09 18:41:41
Üzenet elküldve: 2017-05-09 18:41:41
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 805
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 805
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Gwuff nyomán//
*Az igazat megvallva minden egyes eltelt másodperccel egyre rosszabb érzései vannak. Főleg az orkkal kapcsolatban, természetesen nem tudja, hogy miről folyik odakinn a csevej, ő csak azt tudja, hogy túl hosszúra nyúlik már.
Késéről letörli a tojássárgáját egy megmaradt falat kenyérhéjba, aztán feláll. A másik kettő talán észreveheti, hogy az említett kést beszúrja az övébe hátul. Nyelnie kell két nagyot, hogy a reggeli lenn maradjon, és igen komolyan meg kell emberelnie önmagát, hogy eltüntesse az arcáról az ork megjelenése kiváltotta fintort.
Végül sikerül rendeznie a vonásait, a kissé tompa kés meg ad neki némi magabiztosságot, így elindul. Ki a Taverna elé, ahol Aoneer látszólag kedélyesen elfecserészik azzal a döggel. Bicegve ugyan nem halad túl gyorsan, de szerencsére annyira nem is kell messzire mennie, hogy órákat vegyen igénybe, míg odaér.*
- Üdv.
*A köszönés tekinthető mordulásnak, de legalább az udvariasabb fajtából. Megáll Aoneer mellett, annak az orktól távolabbi oldalán.*
- Ki fog hűlni a reggelid.
*Jegyzi meg szinte mellékesen. Nem tud arról, hogy ezek éppen valami üzletben voltak benne, de Aoneer valószínűleg úgyis hamarosan felvilágosítja.*
*Az igazat megvallva minden egyes eltelt másodperccel egyre rosszabb érzései vannak. Főleg az orkkal kapcsolatban, természetesen nem tudja, hogy miről folyik odakinn a csevej, ő csak azt tudja, hogy túl hosszúra nyúlik már.
Késéről letörli a tojássárgáját egy megmaradt falat kenyérhéjba, aztán feláll. A másik kettő talán észreveheti, hogy az említett kést beszúrja az övébe hátul. Nyelnie kell két nagyot, hogy a reggeli lenn maradjon, és igen komolyan meg kell emberelnie önmagát, hogy eltüntesse az arcáról az ork megjelenése kiváltotta fintort.
Végül sikerül rendeznie a vonásait, a kissé tompa kés meg ad neki némi magabiztosságot, így elindul. Ki a Taverna elé, ahol Aoneer látszólag kedélyesen elfecserészik azzal a döggel. Bicegve ugyan nem halad túl gyorsan, de szerencsére annyira nem is kell messzire mennie, hogy órákat vegyen igénybe, míg odaér.*
- Üdv.
*A köszönés tekinthető mordulásnak, de legalább az udvariasabb fajtából. Megáll Aoneer mellett, annak az orktól távolabbi oldalán.*
- Ki fog hűlni a reggelid.
*Jegyzi meg szinte mellékesen. Nem tud arról, hogy ezek éppen valami üzletben voltak benne, de Aoneer valószínűleg úgyis hamarosan felvilágosítja.*
2284. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2017-05-09 16:35:22
Üzenet elküldve: 2017-05-09 16:35:22
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Pultnál//
*Egy mímelt sajnálkozó tekintetet küld a lány felé, s egy váll vonást. Ez mind azt hivatott mondani, hogy sajnos ez van, nem tud sokkal többet mondani. Az összes Tharg akivel találkozott Lea volt és talán az őr, meg most ez a lány. Meg persze a férfi is az lehet. Nem tudja. Sőt azt sem tudja biztosan, hogy ki kicsoda. Igazából nem is nagyon idegeskedik a dolgon. Dolgozni jött és azt jól ellátja. Pénzt nem ad senkinek, mindenkitől csak elvesz, s csakis Leának felel, így határozta el magában. Ha majd meglátogatja a nő, s kiokítja, hogy ki kicsoda és mi merre van, akkor többet fog tudni. De nem jött. Ma reméli, hogy látni fogja.*
- Az emberek pletykálnak... *Legyint. Akár jó, akár rossz értelemben a városiak tesznek róla, hogy valaki vagy valami elhíresüljön.
Alyo kérdésére rá pillant és el is vigyorodik. Valószínűleg ugyanazokat a meséket hallhatták mind a ketten az elfek, hiszen a városban voltak jelen mindketten, de azért kíváncsi ő is, hátha valamivel többet tud a szőke lány.
Zhera megjegyzésére felvonja fél szemöldökét. Mosolyogva, kedélyesen rá is kérdezne a dologra, de amint látja, hogy nem jókedvében ejtette el a megjegyzést, inkább hallgat.
Eztán a munkára terelődik a szó, a lány az asztalnál már fel is dob neki egy ajánlatfélét.*
- Akár. *Feleli az embernek tetsző lány szavára, majd hozzáteszi a sajátját.* Nekem is szükségem lehet valakire, ha eldurvulnak a dolgok. *Veti fel, célozva ezzel az orkra is, mivel úgy volt, hogy nem jönnek ide, mégis itt van egy és szó ami szó, fél tőlük. Nem tudja mennyire hallgatnak a szép szóra, keményen dagadó izmai, pedig nincsenek a nőnek, amitől megijednének. Mondjuk a szőke nőnek sincsenek így ránézésre, de talán a fejükbe tudna ereszteni egy-két nyilat, ha erőszakoskodni akarnának. Ezt viszont meg kéne vitatnia a törzs főnökével is, mielőtt magán akciózni kezdene.*
*Egy mímelt sajnálkozó tekintetet küld a lány felé, s egy váll vonást. Ez mind azt hivatott mondani, hogy sajnos ez van, nem tud sokkal többet mondani. Az összes Tharg akivel találkozott Lea volt és talán az őr, meg most ez a lány. Meg persze a férfi is az lehet. Nem tudja. Sőt azt sem tudja biztosan, hogy ki kicsoda. Igazából nem is nagyon idegeskedik a dolgon. Dolgozni jött és azt jól ellátja. Pénzt nem ad senkinek, mindenkitől csak elvesz, s csakis Leának felel, így határozta el magában. Ha majd meglátogatja a nő, s kiokítja, hogy ki kicsoda és mi merre van, akkor többet fog tudni. De nem jött. Ma reméli, hogy látni fogja.*
- Az emberek pletykálnak... *Legyint. Akár jó, akár rossz értelemben a városiak tesznek róla, hogy valaki vagy valami elhíresüljön.
Alyo kérdésére rá pillant és el is vigyorodik. Valószínűleg ugyanazokat a meséket hallhatták mind a ketten az elfek, hiszen a városban voltak jelen mindketten, de azért kíváncsi ő is, hátha valamivel többet tud a szőke lány.
Zhera megjegyzésére felvonja fél szemöldökét. Mosolyogva, kedélyesen rá is kérdezne a dologra, de amint látja, hogy nem jókedvében ejtette el a megjegyzést, inkább hallgat.
Eztán a munkára terelődik a szó, a lány az asztalnál már fel is dob neki egy ajánlatfélét.*
- Akár. *Feleli az embernek tetsző lány szavára, majd hozzáteszi a sajátját.* Nekem is szükségem lehet valakire, ha eldurvulnak a dolgok. *Veti fel, célozva ezzel az orkra is, mivel úgy volt, hogy nem jönnek ide, mégis itt van egy és szó ami szó, fél tőlük. Nem tudja mennyire hallgatnak a szép szóra, keményen dagadó izmai, pedig nincsenek a nőnek, amitől megijednének. Mondjuk a szőke nőnek sincsenek így ránézésre, de talán a fejükbe tudna ereszteni egy-két nyilat, ha erőszakoskodni akarnának. Ezt viszont meg kéne vitatnia a törzs főnökével is, mielőtt magán akciózni kezdene.*
2283. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2017-05-09 09:22:14
Üzenet elküldve: 2017-05-09 09:22:14
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 805
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 805
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Gwuff, meg pult is//
*Feszült figyelme Aoneere irányul, aki megítélése szerint túl sokat időzik már az ork társaságában. Már rég be kellett volna jönnie, és nem pedig kedélyesen elcseverészni vele. Az imént megevett reggeli is kezd szépen visszavándorolni, így többször nagyot kell nyelnie, hogy lent tudja tartani. Ezt talán a másik kettő hallhatja is, mikor beszélgetés közben éppen levegőt vesznek.*
- Aztán milyen meséket hallottál?
*Kérdezi érdeklődve.*
- Már azonkívül, hogy épületeket hágunk meg, és asszonyokat gyújtunk fel?
*Meg vért isznak ellenségeik koponyájából, dobverőt készítenek az ellenség térdkalácsából, pénzesszütyőt a kicserzett bőréből. Szóval azonkívül, hogy halott ellenségeik minden porcikáját felhasználják. A bőrükből egyébként borostömlő készül. Nem, Alyo nem ezekre kíváncsi, hanem arra, hogy a minap történt kikötői banzájnak már híre szaladt-e a városban, és hogy a szöszi vajon fejvadász-e? Ha mondjuk az, akkor egyedül édeskevés kettejük ellen, a bökkenő, hogy Aoneer éppen odakint bratyizik az orkkal, aki lehet, hogy a szöszi társa? Alyo úgy érzi, hogy a thargokra oly jellemző paranoia tünetei ütik fel éppen a fejüket, mikor erre gondol, mindenesetre a reggelihez használt kést nem teszi a villa mellé, hanem játékszik bele, piszkálgatja a tányérján a tükörtojás maradványokat, morzsákat az asztalon és eközben a súlyát próbálgatja. Nem látszik rajta, hogy különösebben pánikban van, már legalábbis azon túl, hogy az ork érkezésével az addig jókedve látványosan lelohadt. Befejezhetné már Aoneer.*
- Ha harcos vagy, akkor a hegyen mindig van hely harcosoknak.
*Csevegő hangon mondja, egyebekben tényleg így van, a harcosoknak mindig van hely. Ha meg fejvadász, akkor még mindig szitává lyukaszthatja. Lehet, hogy kérdés nélkül meg kellene tennie? Mi van ha a csapos is benne van? Bár ha csak tegnap érkezett, akkor még nem hallhatott a kikötői eseményekről. Alyo kezdi tényleg nagyon rosszul érezni magát és erről a tharg paranoia pont annyira tehet, mint a tegnapi események. Jó a paranoia talán jobban.*
*Feszült figyelme Aoneere irányul, aki megítélése szerint túl sokat időzik már az ork társaságában. Már rég be kellett volna jönnie, és nem pedig kedélyesen elcseverészni vele. Az imént megevett reggeli is kezd szépen visszavándorolni, így többször nagyot kell nyelnie, hogy lent tudja tartani. Ezt talán a másik kettő hallhatja is, mikor beszélgetés közben éppen levegőt vesznek.*
- Aztán milyen meséket hallottál?
*Kérdezi érdeklődve.*
- Már azonkívül, hogy épületeket hágunk meg, és asszonyokat gyújtunk fel?
*Meg vért isznak ellenségeik koponyájából, dobverőt készítenek az ellenség térdkalácsából, pénzesszütyőt a kicserzett bőréből. Szóval azonkívül, hogy halott ellenségeik minden porcikáját felhasználják. A bőrükből egyébként borostömlő készül. Nem, Alyo nem ezekre kíváncsi, hanem arra, hogy a minap történt kikötői banzájnak már híre szaladt-e a városban, és hogy a szöszi vajon fejvadász-e? Ha mondjuk az, akkor egyedül édeskevés kettejük ellen, a bökkenő, hogy Aoneer éppen odakint bratyizik az orkkal, aki lehet, hogy a szöszi társa? Alyo úgy érzi, hogy a thargokra oly jellemző paranoia tünetei ütik fel éppen a fejüket, mikor erre gondol, mindenesetre a reggelihez használt kést nem teszi a villa mellé, hanem játékszik bele, piszkálgatja a tányérján a tükörtojás maradványokat, morzsákat az asztalon és eközben a súlyát próbálgatja. Nem látszik rajta, hogy különösebben pánikban van, már legalábbis azon túl, hogy az ork érkezésével az addig jókedve látványosan lelohadt. Befejezhetné már Aoneer.*
- Ha harcos vagy, akkor a hegyen mindig van hely harcosoknak.
*Csevegő hangon mondja, egyebekben tényleg így van, a harcosoknak mindig van hely. Ha meg fejvadász, akkor még mindig szitává lyukaszthatja. Lehet, hogy kérdés nélkül meg kellene tennie? Mi van ha a csapos is benne van? Bár ha csak tegnap érkezett, akkor még nem hallhatott a kikötői eseményekről. Alyo kezdi tényleg nagyon rosszul érezni magát és erről a tharg paranoia pont annyira tehet, mint a tegnapi események. Jó a paranoia talán jobban.*
2282. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2017-05-09 08:31:40
Üzenet elküldve: 2017-05-09 08:31:40
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 62
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 62
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Pultnál//
- Értem. Szóval nem sokkal előttem érkeztél. *Reagál Yrä szavaira két falat elfogyasztása között.* Na mindegy, nem is olyan fontos igazából, csak tudod, pletykák, mesék mindenhol szárnyra kélnek. A városban pedig...
*Vállat rándít, de nem fejezi be a mondatot. Válla felett azért hátrasandít, hogy megnézze mi is történik az ork körül, de mikor látja, hogy az ember férfivel diskurálnak kinn, nyugodtabban tekint vissza előre.*
- Egy nap majd az én nevem is mesékben fog szerepelni...
*Böki ki hirtelen. Olyan hirtelen, hogy maga sem számított erre. Kezében megáll a villa és pár pillanatig csak mered maga elé. Nagy korty tejet erőltet magába, csak hogy addig is időt nyerjen, ha magyarázkodnia kellene.*
- Egyébként azon gondolkodtam még mielőtt elaludtam, *Veti közbe terelésképpen.* hogy pár napig maradnom kellene, míg a városban elül a balhé. De addig meg nem lógathatom csak úgy a lábam, mert felkopik az állam. Szóval tudsz valami munkát esetleg egy magamfajta elfnek? *Kérdezi meg végül a pultos lány.* Bármi apróság. Mert kőfejtésre azért nem vagyok kapható, hehhe.
*Újabb falat hagymás rántottát tol az arcába és tele szájjal folytatja a mondandóját.*
- De lehet, hogy csak lébecolok majd, nem tudom...
- Értem. Szóval nem sokkal előttem érkeztél. *Reagál Yrä szavaira két falat elfogyasztása között.* Na mindegy, nem is olyan fontos igazából, csak tudod, pletykák, mesék mindenhol szárnyra kélnek. A városban pedig...
*Vállat rándít, de nem fejezi be a mondatot. Válla felett azért hátrasandít, hogy megnézze mi is történik az ork körül, de mikor látja, hogy az ember férfivel diskurálnak kinn, nyugodtabban tekint vissza előre.*
- Egy nap majd az én nevem is mesékben fog szerepelni...
*Böki ki hirtelen. Olyan hirtelen, hogy maga sem számított erre. Kezében megáll a villa és pár pillanatig csak mered maga elé. Nagy korty tejet erőltet magába, csak hogy addig is időt nyerjen, ha magyarázkodnia kellene.*
- Egyébként azon gondolkodtam még mielőtt elaludtam, *Veti közbe terelésképpen.* hogy pár napig maradnom kellene, míg a városban elül a balhé. De addig meg nem lógathatom csak úgy a lábam, mert felkopik az állam. Szóval tudsz valami munkát esetleg egy magamfajta elfnek? *Kérdezi meg végül a pultos lány.* Bármi apróság. Mert kőfejtésre azért nem vagyok kapható, hehhe.
*Újabb falat hagymás rántottát tol az arcába és tele szájjal folytatja a mondandóját.*
- De lehet, hogy csak lébecolok majd, nem tudom...
2281. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2017-05-08 16:01:38
Üzenet elküldve: 2017-05-08 16:01:38
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 132
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 132
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Szelíd
//Gwuff nyomán//
*Mikor előkerül a figyelemreméltó "kis" zsákocska, azért az ork is odakapja fejét. Erre egyáltalán nem számított, ugyanis Aoneer nem úgy néz ki, mint egy gazdag kereskedő, vagy egy nemes kis ficsúr. Azért nem minden jöttment rohangál közel négyezer arannyal a "zsebében", és ezt az ork is tudja.
Az ork közelebb lép és előrenyújtja mancsát, majd megemeli és megrázza a zsákot úgy, mint mikor az asszonyok kirázzák a port a ruhaneműkből.*
-Nem is rossz. *hümmög, majd ránéz a gwuffra. Tényleg sajnálná, ugyanakkor az árából alighanem ő lenne a környék leggazdagabb, ezzel talán a legbefolyásosabb orkja.*
-Bájital? *fintorodik.* -Az nem kell. Olyan az ízük, mint a disznónak a szara! Kezdésnek ez nem is rossz. *mondja a zsákot szorongatva. Akár fel is pattanhatna a gwuff hátára és eltűnhetne a büdös francba, de nem teszi.*
-De a folytatáshoz is ez kell. Arany! Semmi más, csak a fényesen csengő arany! *dörzsölgeti meg mutató és hüvelykujját.* -Dobj rá még hétszázat, és viheted. Különben nincs üzlet!
*Mikor előkerül a figyelemreméltó "kis" zsákocska, azért az ork is odakapja fejét. Erre egyáltalán nem számított, ugyanis Aoneer nem úgy néz ki, mint egy gazdag kereskedő, vagy egy nemes kis ficsúr. Azért nem minden jöttment rohangál közel négyezer arannyal a "zsebében", és ezt az ork is tudja.
Az ork közelebb lép és előrenyújtja mancsát, majd megemeli és megrázza a zsákot úgy, mint mikor az asszonyok kirázzák a port a ruhaneműkből.*
-Nem is rossz. *hümmög, majd ránéz a gwuffra. Tényleg sajnálná, ugyanakkor az árából alighanem ő lenne a környék leggazdagabb, ezzel talán a legbefolyásosabb orkja.*
-Bájital? *fintorodik.* -Az nem kell. Olyan az ízük, mint a disznónak a szara! Kezdésnek ez nem is rossz. *mondja a zsákot szorongatva. Akár fel is pattanhatna a gwuff hátára és eltűnhetne a büdös francba, de nem teszi.*
-De a folytatáshoz is ez kell. Arany! Semmi más, csak a fényesen csengő arany! *dörzsölgeti meg mutató és hüvelykujját.* -Dobj rá még hétszázat, és viheted. Különben nincs üzlet!
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5032-5051