Amon Ruadh - Vaskorsó Taverna
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 75 (1481. - 1500. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1500. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2016-08-16 09:40:21
Üzenet elküldve: 2016-08-16 09:40:21
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Furcsa Találkozás//
*Yera semmire sem reagálva feláll az asztaltól, és magára veti sötét kabátját. A csuklya azonnal a helyére kerül. Körbenéz az ittenieken, és egy mély levegőt véve nyugtázza, hogy minden rendben.*
- Nos, induljunk akkor. *Tárja szét kezeit, és elindul a tömeg felé. Nehézkesen megkísérli átjutni rajta, de sokan belekönyökölnek, megtapossák a nagy matatásban. Yera alig bírja megállni, hogy ne szúrja mindegyik szerencsétlent hátba. Nm akar nagy cirkuszt, pedig ez minden vágya jelenleg. Átfurakodva a tömegen szinte az ajtóhoz simul, és várja a másikat, aki, remélhetőleg majd nagyobb sikerrel kerül ki a nagy kupacból.*
~Hát ide sem jövök többet. Akkor már inkább éhezek a városig.~ *Sóhajt, és megfogva a kilincset sietve kitódul az ajtón.* ~Meh, friss levegő!~ *Szippant mélyeket az eddigi állott, teleizzadt és telelehelt környezettől eltérő természetes illatokból. Őseinek hála, nagyon szeret a szabadban lenni, és rengeteget énekel. Különleges énekhangja van, és igen remekel is ebben az ágban. Lelépdel a lépcsőkön, és várja a máikat.*
*Yera semmire sem reagálva feláll az asztaltól, és magára veti sötét kabátját. A csuklya azonnal a helyére kerül. Körbenéz az ittenieken, és egy mély levegőt véve nyugtázza, hogy minden rendben.*
- Nos, induljunk akkor. *Tárja szét kezeit, és elindul a tömeg felé. Nehézkesen megkísérli átjutni rajta, de sokan belekönyökölnek, megtapossák a nagy matatásban. Yera alig bírja megállni, hogy ne szúrja mindegyik szerencsétlent hátba. Nm akar nagy cirkuszt, pedig ez minden vágya jelenleg. Átfurakodva a tömegen szinte az ajtóhoz simul, és várja a másikat, aki, remélhetőleg majd nagyobb sikerrel kerül ki a nagy kupacból.*
~Hát ide sem jövök többet. Akkor már inkább éhezek a városig.~ *Sóhajt, és megfogva a kilincset sietve kitódul az ajtón.* ~Meh, friss levegő!~ *Szippant mélyeket az eddigi állott, teleizzadt és telelehelt környezettől eltérő természetes illatokból. Őseinek hála, nagyon szeret a szabadban lenni, és rengeteget énekel. Különleges énekhangja van, és igen remekel is ebben az ágban. Lelépdel a lépcsőkön, és várja a máikat.*
1499. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2016-08-15 22:12:36
Üzenet elküldve: 2016-08-15 22:12:36
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Megfontolt
//Furcsa Találkozás//
~Azt mindjárt gondoltam.~*Mosolyodik el magában, mikor az elf leány beleegyezik, hogy elkísérheti egyetlen kikötéssel. Ha nem védelmező szerepében indul útnak, mert ő is megtudja védeni magát.*
- Rendben, ígérem nem, mint testőr, hanem mint barát kísérlek utadon.*Feleli és újabb kanál barnát emel szájához.*~Ha már megvásároltam el kéne tűntetnem.~*Grimaszol alig láthatóan, viszont mikor az itteni ételek-italok minőségéről kérdezi, inkább nem válaszol.*~Kocsmákról vagy jót, vagy semmit!~*Gondolja, miközben tekintetét óvatosan körbe hordozza a helységen. A tavernában mulatozó teremtmények többsége törzsvendégnek vagy helyesebben mondván törzsivónak számíthat. Emlékeiben még élénken él a kép, hogyan bánt el a feldühödött csőcselék a kedvenc ivójukat becsmérlő nemes lovaggal.*~Pedig a szálfa termetű Algenbergi Aegbert igazán nem volt gyávának vagy éppenséggel gyengének mondható. Szépen helyben hagyták, az isten nyugosztalja.~*A nő ismét egy hatalmas kortynyi borral öntözi meg torkát, majd valami különös dolgot motyog alig hallhatóan az orra alatt.*~Vajon minek a felejtéséről beszélhet?~*Kérdezi magától homlokát ráncolva.*~ Mindegy, ez csak rá tartozik.~*Rázza meg a fejét. Ha hallott volna valamit, sem lenne annyira udvariatlan és durva, hogy felhánytorgassa a múltat. A nő ajkain vér serken, Lorcaen pedig egy hófehér zsebkendőt nyújt felé, miközben e képen szól hozzá.*
- Én is hasonló képen vélekedem.*Mosolyog a lányra.*~Ugyan a barna löttynek több mint a fele megvan még, de egye meg az, aki főzte.~*Átkozza magában a fogadóst.*~Legalább két legjobb falat van. Ugyanis a szakácsnak meg kell kóstolnia, hogy mi kerül az asztalra, tartja a mondás. De ebben a levesben vagy nem is volt egyetlen jó ízű falat sem vagy az a kontár, aki ezt készítette kétszer kóstolta meg az asztalomra szánt étket.~*Gondolja fájdalmasan és félre söpri a borzalmas kotyvalékot, majd belenéz a vele átellenben ülő teremtés csillogó szemeibe.*
~Azt mindjárt gondoltam.~*Mosolyodik el magában, mikor az elf leány beleegyezik, hogy elkísérheti egyetlen kikötéssel. Ha nem védelmező szerepében indul útnak, mert ő is megtudja védeni magát.*
- Rendben, ígérem nem, mint testőr, hanem mint barát kísérlek utadon.*Feleli és újabb kanál barnát emel szájához.*~Ha már megvásároltam el kéne tűntetnem.~*Grimaszol alig láthatóan, viszont mikor az itteni ételek-italok minőségéről kérdezi, inkább nem válaszol.*~Kocsmákról vagy jót, vagy semmit!~*Gondolja, miközben tekintetét óvatosan körbe hordozza a helységen. A tavernában mulatozó teremtmények többsége törzsvendégnek vagy helyesebben mondván törzsivónak számíthat. Emlékeiben még élénken él a kép, hogyan bánt el a feldühödött csőcselék a kedvenc ivójukat becsmérlő nemes lovaggal.*~Pedig a szálfa termetű Algenbergi Aegbert igazán nem volt gyávának vagy éppenséggel gyengének mondható. Szépen helyben hagyták, az isten nyugosztalja.~*A nő ismét egy hatalmas kortynyi borral öntözi meg torkát, majd valami különös dolgot motyog alig hallhatóan az orra alatt.*~Vajon minek a felejtéséről beszélhet?~*Kérdezi magától homlokát ráncolva.*~ Mindegy, ez csak rá tartozik.~*Rázza meg a fejét. Ha hallott volna valamit, sem lenne annyira udvariatlan és durva, hogy felhánytorgassa a múltat. A nő ajkain vér serken, Lorcaen pedig egy hófehér zsebkendőt nyújt felé, miközben e képen szól hozzá.*
- Én is hasonló képen vélekedem.*Mosolyog a lányra.*~Ugyan a barna löttynek több mint a fele megvan még, de egye meg az, aki főzte.~*Átkozza magában a fogadóst.*~Legalább két legjobb falat van. Ugyanis a szakácsnak meg kell kóstolnia, hogy mi kerül az asztalra, tartja a mondás. De ebben a levesben vagy nem is volt egyetlen jó ízű falat sem vagy az a kontár, aki ezt készítette kétszer kóstolta meg az asztalomra szánt étket.~*Gondolja fájdalmasan és félre söpri a borzalmas kotyvalékot, majd belenéz a vele átellenben ülő teremtés csillogó szemeibe.*
1498. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2016-08-15 18:39:29
Üzenet elküldve: 2016-08-15 18:39:29
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 719
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 719
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
//Sa’argathot ébredése//
//Jó nyomon//
* Ewangel követte az embert és a tündért, még ha vissza is tekintgetett időnként és eléggé ideges is amiatt, hogy otthagyta a csapat nagyobbik felé egy óriási pókkal. A parancs úgy szolt Kagantól, hogy keresse meg őket és figyeljen a hátukra mágiával, viszont Dharren pedig visszaküldte Astaval és a félholttal. Mondhatni két parancs ütközik.
Asta szavaira rábólint.*
- Azonnal, de előbb benézek ide a betegszobára. *mondja és siet is hisz minek mágikusan hívni valakit aki talán pont itt van az ajtón túl. Sajnos nincs szerencséjük viszont mégis odaszól az embernek.*
- Hozd inkább ide be. Kényelmesebb. *mondja az elf, arról nem is beszélve mennyivel jobb ha mondjuk nem pont a fogadó közepén boldogul meg a tündérkéjük, ha úgy hozza a sors.
Remélhetőleg Aste lefekteti a betegágyra, Ewa pedig a közelében egy székre telepedik és koncentrál. Nagyon reménykedik abban, hogy sikerül a varázslat. Rövid ideig koncentrál majd fejét ingatva mondja.*
- Ez nem fog menni. Próbáld megkeresni Chiarit, kérdezd merre látták utoljára. *tárja szét karjait.
A tündért kezdi el vizsgálgatni. Gyolcsot keres amit hideg vízbe márt majd a homlokát kezdi el vele törölgetni. Remélhetőleg a seb teljesen bezáródott, ha mégsem akkor azt is megpróbálja ismét átmosni gyógyító vízsugárral amíg Chiari megérkezik.*
A varázsló elmormol egy rövid igét, melynek hatására tenyeréből megfakadó vízsugár a közepes vagy gyengébb sérüléseket (max. 3. kategória) összeforrasztja. Rosszabb esetben egy fokkal csökkenti a súlyosságot.
//Jó nyomon//
* Ewangel követte az embert és a tündért, még ha vissza is tekintgetett időnként és eléggé ideges is amiatt, hogy otthagyta a csapat nagyobbik felé egy óriási pókkal. A parancs úgy szolt Kagantól, hogy keresse meg őket és figyeljen a hátukra mágiával, viszont Dharren pedig visszaküldte Astaval és a félholttal. Mondhatni két parancs ütközik.
Asta szavaira rábólint.*
- Azonnal, de előbb benézek ide a betegszobára. *mondja és siet is hisz minek mágikusan hívni valakit aki talán pont itt van az ajtón túl. Sajnos nincs szerencséjük viszont mégis odaszól az embernek.*
- Hozd inkább ide be. Kényelmesebb. *mondja az elf, arról nem is beszélve mennyivel jobb ha mondjuk nem pont a fogadó közepén boldogul meg a tündérkéjük, ha úgy hozza a sors.
Remélhetőleg Aste lefekteti a betegágyra, Ewa pedig a közelében egy székre telepedik és koncentrál. Nagyon reménykedik abban, hogy sikerül a varázslat. Rövid ideig koncentrál majd fejét ingatva mondja.*
- Ez nem fog menni. Próbáld megkeresni Chiarit, kérdezd merre látták utoljára. *tárja szét karjait.
A tündért kezdi el vizsgálgatni. Gyolcsot keres amit hideg vízbe márt majd a homlokát kezdi el vele törölgetni. Remélhetőleg a seb teljesen bezáródott, ha mégsem akkor azt is megpróbálja ismét átmosni gyógyító vízsugárral amíg Chiari megérkezik.*
A varázsló elmormol egy rövid igét, melynek hatására tenyeréből megfakadó vízsugár a közepes vagy gyengébb sérüléseket (max. 3. kategória) összeforrasztja. Rosszabb esetben egy fokkal csökkenti a súlyosságot.
1497. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2016-08-14 22:03:00
Üzenet elküldve: 2016-08-14 22:03:00
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Furcsa Találkozás//
- Nem bánom, ha velem jössz. De ne úgy gyere, mint valami őrző. Tudok vigyázni én a magamra. *Egy pillanatra megfagy.* ~Talán nem helyesen mondom.~
- Tudok vigyázni magamra. *Javítja ki magát, kínos mosollyal arcán.* ~Remélem elnézi nekem.~ Nem mellesleg, ez az élőhalott dolog még érdekesnek is fest. *Szemei mostanra szinte ragyognak, még az a rút, teljes fekete is.*
- Nem tudom, neked hogy ízlenek az itteni dolgok. Ez a bor egész tűrhető. *Kortyol bele még egyet.* Legalább segít felejteni... *Motyogja, aztán rájön, hogy ezt kimondta. Megrázza a fejét és elkapja a tekintetét. Erősen ajkába harap, helyén kevéske vér serken.* ~A fene adta, lassan hat a pia. Már nem vagyok olyan kimért, és ez nem lesz így jó.~
- Ha gondolod, felőlem indulhatunk. *Igyekszik terelni a témát, meg aztán reméli nem i hallotta a másik ekkora zajban azt amit az imént motyogott.*
- Nem bánom, ha velem jössz. De ne úgy gyere, mint valami őrző. Tudok vigyázni én a magamra. *Egy pillanatra megfagy.* ~Talán nem helyesen mondom.~
- Tudok vigyázni magamra. *Javítja ki magát, kínos mosollyal arcán.* ~Remélem elnézi nekem.~ Nem mellesleg, ez az élőhalott dolog még érdekesnek is fest. *Szemei mostanra szinte ragyognak, még az a rút, teljes fekete is.*
- Nem tudom, neked hogy ízlenek az itteni dolgok. Ez a bor egész tűrhető. *Kortyol bele még egyet.* Legalább segít felejteni... *Motyogja, aztán rájön, hogy ezt kimondta. Megrázza a fejét és elkapja a tekintetét. Erősen ajkába harap, helyén kevéske vér serken.* ~A fene adta, lassan hat a pia. Már nem vagyok olyan kimért, és ez nem lesz így jó.~
- Ha gondolod, felőlem indulhatunk. *Igyekszik terelni a témát, meg aztán reméli nem i hallotta a másik ekkora zajban azt amit az imént motyogott.*
1496. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2016-08-14 21:45:45
Üzenet elküldve: 2016-08-14 21:45:45
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 154
OOC üzenetek: 39
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 154
OOC üzenetek: 39
Játékstílus: Vakmerő
//Sa’argathot ébredése//
//Halotti beszéd//
//Jó nyomon//
*Szóval, leküzd egy távot. És ez a táv pontosan az, amit a Vaskorsóig kellett letennie. Pont kapóra jön, hogy az említett taverna pedig itt van, és nem szűnt meg létezni. Így probléma nélkül nyithatja ki szabad kezével a létező épület létező ajtaját. Így az esetleg bent lévők egy fáradt alakot láthatnak megérkezni, vállán a zsákmányával, meg, ha úgy adódott, akkor egy íjász szőkeséggel, akit páran itt már ismernek is. A zsákmány pedig... Várjunk csak, az egy tündér? A szentségit, az a forma egy halott, megcsonkított tündérrel a vállán beállít ide! Most meg odamegy az egyik asztalhoz, és úgy rakja le a hullát, mintha egy törékeny gyereket fektetne ágyba, ami elaludt a karjában... Aztán meg ilyen szavakat intéz a szőkéhez, ha az egyáltalán ott van:*
- Ha tudsz valakinek szólni, *Tesz a kezével egy csiribú-csiribá mozdulatot, egyértelműen jelezve, hogy a varázslatról van szó, amit korábban is csinált* vagy tenni valamit, azt most tedd. Én megnézem, mit tehetek odakint.
*Viszont semmi sem olyan biztos, hogy az kényelmes lehessen. Előfordulhat például, hogy Ewangel egyáltalán nem tartott vele, hanem maradt asszisztálni az ösvényen a vágóhídnál. Akkor persze őt nem szólíthatja meg, ám megszólítja akár a csapost, akár az egyetlen ott lévőt, vagy épp Téged, máskülönben pedig az üres termet körbeölelő falakat:*
- Te, tudsz segíteni? Szólj valakinek, aki ért a gyógyításhoz. Ezt a tündért életben kell tartani! Sok vért hagyott hátra!
*Meg egy kezet. Meg úgy általában, így letéve az asztalra, ránézésre egyáltalán nem nézné ki belőle, hogy még él. Ha valamelyik üzenete célba ért, na, csak azután hagyja el a tavernát – hogy hova, azt is csak ekkor fogja tudni. Ha viszont egy kósza szenvedő lélek sincs a környékében, hogy válaszoljon – nos, akkor egy ideges körülpillantás után újra felveszi a tündért, és úgy indul el. Ha viszont valamiképp mégis egy kósza szenvedő lelket találna itt lebegni, úgy nagyon sietve vinné el innen a csipkerózsikát.*
//Halotti beszéd//
//Jó nyomon//
*Szóval, leküzd egy távot. És ez a táv pontosan az, amit a Vaskorsóig kellett letennie. Pont kapóra jön, hogy az említett taverna pedig itt van, és nem szűnt meg létezni. Így probléma nélkül nyithatja ki szabad kezével a létező épület létező ajtaját. Így az esetleg bent lévők egy fáradt alakot láthatnak megérkezni, vállán a zsákmányával, meg, ha úgy adódott, akkor egy íjász szőkeséggel, akit páran itt már ismernek is. A zsákmány pedig... Várjunk csak, az egy tündér? A szentségit, az a forma egy halott, megcsonkított tündérrel a vállán beállít ide! Most meg odamegy az egyik asztalhoz, és úgy rakja le a hullát, mintha egy törékeny gyereket fektetne ágyba, ami elaludt a karjában... Aztán meg ilyen szavakat intéz a szőkéhez, ha az egyáltalán ott van:*
- Ha tudsz valakinek szólni, *Tesz a kezével egy csiribú-csiribá mozdulatot, egyértelműen jelezve, hogy a varázslatról van szó, amit korábban is csinált* vagy tenni valamit, azt most tedd. Én megnézem, mit tehetek odakint.
*Viszont semmi sem olyan biztos, hogy az kényelmes lehessen. Előfordulhat például, hogy Ewangel egyáltalán nem tartott vele, hanem maradt asszisztálni az ösvényen a vágóhídnál. Akkor persze őt nem szólíthatja meg, ám megszólítja akár a csapost, akár az egyetlen ott lévőt, vagy épp Téged, máskülönben pedig az üres termet körbeölelő falakat:*
- Te, tudsz segíteni? Szólj valakinek, aki ért a gyógyításhoz. Ezt a tündért életben kell tartani! Sok vért hagyott hátra!
*Meg egy kezet. Meg úgy általában, így letéve az asztalra, ránézésre egyáltalán nem nézné ki belőle, hogy még él. Ha valamelyik üzenete célba ért, na, csak azután hagyja el a tavernát – hogy hova, azt is csak ekkor fogja tudni. Ha viszont egy kósza szenvedő lélek sincs a környékében, hogy válaszoljon – nos, akkor egy ideges körülpillantás után újra felveszi a tündért, és úgy indul el. Ha viszont valamiképp mégis egy kósza szenvedő lelket találna itt lebegni, úgy nagyon sietve vinné el innen a csipkerózsikát.*
1495. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2016-08-13 14:38:34
Üzenet elküldve: 2016-08-13 14:38:34
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 725
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 725
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
//A háború szele//
//A fogadó népének//
//Leát keresve//
*Túl sokat nem tehet már hozzá mondókájához, nem is érzi úgy, hogy lenne még mit. Húga kiegészítésére csak biccent, tényleg sokan voltak, bár ahhoz képest, hogy a borzoik még életükben mekkora csapatban vadásznak inkább kevesen.*
-Hatan, vagy heten.
*Vonja meg vállát, a férfiak, ha erdőjárók sejthetik ez nem egy teljes horda, és talán el is gondolkodhatnak a miérteken, olyan következtetéseket szűrve le, ami Jazt nem érdekli.*
-Köszönjük!
*Vigyorog fel maga is az ingyen piára, inkább nem teszi, hozzá, hogy ők amúgy sem fizetnek, Hadúr vendégei. Mert a potya, az potya.
Az idillt egy belépő hangoskodó szakítja félbe. Ez nem nekik szól, ők se nem thargok, se nem harcosok. Hajol hát inkább tányéra fölé és kóstol étkébe, még az illetékesek kivonulnak.
Vigyorogva csóválja fejét húgát hallgatva, és látva.*
-Úgy fest erősebb a gyomrod, mint az enyém.
*Mondjuk így is szép teljesítmény, hogy egy tetem mellett lakmároznak, de nyulat már jó érzéssel nem tudna fogyasztani.*
-Lehet nevet kellene neki adunk.
*Bök kócos kobakjával az élőholt borzoira.*
-Gyanús, még sokáig időzik velünk. Lehetne Pamacs. Vagy Csutak?
//A fogadó népének//
//Leát keresve//
*Túl sokat nem tehet már hozzá mondókájához, nem is érzi úgy, hogy lenne még mit. Húga kiegészítésére csak biccent, tényleg sokan voltak, bár ahhoz képest, hogy a borzoik még életükben mekkora csapatban vadásznak inkább kevesen.*
-Hatan, vagy heten.
*Vonja meg vállát, a férfiak, ha erdőjárók sejthetik ez nem egy teljes horda, és talán el is gondolkodhatnak a miérteken, olyan következtetéseket szűrve le, ami Jazt nem érdekli.*
-Köszönjük!
*Vigyorog fel maga is az ingyen piára, inkább nem teszi, hozzá, hogy ők amúgy sem fizetnek, Hadúr vendégei. Mert a potya, az potya.
Az idillt egy belépő hangoskodó szakítja félbe. Ez nem nekik szól, ők se nem thargok, se nem harcosok. Hajol hát inkább tányéra fölé és kóstol étkébe, még az illetékesek kivonulnak.
Vigyorogva csóválja fejét húgát hallgatva, és látva.*
-Úgy fest erősebb a gyomrod, mint az enyém.
*Mondjuk így is szép teljesítmény, hogy egy tetem mellett lakmároznak, de nyulat már jó érzéssel nem tudna fogyasztani.*
-Lehet nevet kellene neki adunk.
*Bök kócos kobakjával az élőholt borzoira.*
-Gyanús, még sokáig időzik velünk. Lehetne Pamacs. Vagy Csutak?
1494. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2016-08-10 18:50:41
Üzenet elküldve: 2016-08-10 18:50:41
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Megfontolt
//Furcsa Találkozás//
*Elmosolyodik a lány tréfáján, miközben a barnát böködi kanalával.*
- Én is ezzel szoktam áltatni magam!*Nevet fel halkan, majd mikor látja, hogy a nő az első csont után leteszi kanalát és dúdolni kezd egy furcsa kis dallamot, s mivel elérkezettnek látja az időt, tapintatosan belekezd mondandójába.*
- Nem rég említetted, hogy úti célod Arthenior. Ha nem bánod veled tartanék, az utak nem biztonságosak mostanság. A pultnál hallottam néhány, már kicsit részeg jobbágytól, hogy a napokban egy több hullából összegyúrt élőhalott harcossal ütköztek meg a Szántóföldeken. Nem nagyon hittem el a mit hallottam, viszont a mellettük iszogató elfek– látván kétkedő arckifejezésem- megerősítették a történteket. És ki tudja, talán még tisztességesnek mondható munkát is találnék a városban.*Érdeklődve figyeli a nőt és várja válaszát.*~A segítség enyhe elutasítása erős biztatás.~*Jut eszébe egy röpke aforizma.*~Az öreg lovag kedvelte az aforizmákat, mindenre tudott volna mondani legalább egyet.~*Nevet magában, miközben sörébe kortyol, ami szinte abban a minutában majdnem a padlón végzi kicsiny tócsaként.*
~Ez a lötty is langyos, akár a ló húgy.~*A szinte teljesen teli korsót óvatosan az asztalra helyezi.*~Na, ide se jövök többet! A sör langyos, az étel pedig pocsék! De hát, ha egyszer már fizettem érte… Remélem, azért a bor megérte a pénzét!~*Majd egy hajtásra ledönti torkán a korsó tartalmát és igyekszik elfelejteni az ital gondolatát is, de a furcsa utóízt nem engedi.*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2016.08.10 19:13:22, a következő indokkal:
A rendszer által is kijelzett helyesírási hibák javítása.
*Elmosolyodik a lány tréfáján, miközben a barnát böködi kanalával.*
- Én is ezzel szoktam áltatni magam!*Nevet fel halkan, majd mikor látja, hogy a nő az első csont után leteszi kanalát és dúdolni kezd egy furcsa kis dallamot, s mivel elérkezettnek látja az időt, tapintatosan belekezd mondandójába.*
- Nem rég említetted, hogy úti célod Arthenior. Ha nem bánod veled tartanék, az utak nem biztonságosak mostanság. A pultnál hallottam néhány, már kicsit részeg jobbágytól, hogy a napokban egy több hullából összegyúrt élőhalott harcossal ütköztek meg a Szántóföldeken. Nem nagyon hittem el a mit hallottam, viszont a mellettük iszogató elfek– látván kétkedő arckifejezésem- megerősítették a történteket. És ki tudja, talán még tisztességesnek mondható munkát is találnék a városban.*Érdeklődve figyeli a nőt és várja válaszát.*~A segítség enyhe elutasítása erős biztatás.~*Jut eszébe egy röpke aforizma.*~Az öreg lovag kedvelte az aforizmákat, mindenre tudott volna mondani legalább egyet.~*Nevet magában, miközben sörébe kortyol, ami szinte abban a minutában majdnem a padlón végzi kicsiny tócsaként.*
~Ez a lötty is langyos, akár a ló húgy.~*A szinte teljesen teli korsót óvatosan az asztalra helyezi.*~Na, ide se jövök többet! A sör langyos, az étel pedig pocsék! De hát, ha egyszer már fizettem érte… Remélem, azért a bor megérte a pénzét!~*Majd egy hajtásra ledönti torkán a korsó tartalmát és igyekszik elfelejteni az ital gondolatát is, de a furcsa utóízt nem engedi.*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2016.08.10 19:13:22, a következő indokkal:
A rendszer által is kijelzett helyesírási hibák javítása.
1493. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2016-08-10 10:14:30
Üzenet elküldve: 2016-08-10 10:14:30
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Furcsa Találkozás//
*Yera mintha látná a férfi tettét, de nem különösebben foglalkozik vele. Hallgatva Lorcaen kis meséjét, csak arra gondol, hogy van még, akinek bevált a élet.*
- Pedig szívesen hallgattam. *Mosolyog, és újra az étellel. Amint látja ízlik a másiknak, de nem sokkal később egy ki csontot köp egész illedelmesen az asztalra.*
- Hát, a végső estben is csak a fogam töröm. *Nevet a silány kiszolgáláson, de azért vesz egy kanalat és és megkóstolgatja a barnát.* ~Mit van mit tenni, ha egyszer éhes vagyok.~ *Felsóhajt, és óvatosan harap, ha csontra bukkan, ne legyen túlságosan fájdalmas.*
- Volt már jobbal dolgom. De hát, az étel az étel. *Bök a kanállal a férfi felé, és a következő csontot óvatosan visszaköpi a tenyerébe.* ~Meh, majd odakint elszórom valahol. vagy lehet fejbe dobok vele egy pultost.~ *A gondolatra felnevet, de rájön, hogy ez elég furcsa lehetett, hiszen egyébként egy hang sem jött ki a száján. Na de nem is számít, Yera leteszi az asztalra a darabot, és leteszi a kanalat. Dúdolgatni kezd, várja, hogy a másik bevessen valami témát.* ~Attól tartok ez a találkozás nemsokára a végéhez ér. Nekem lassan mennem kell, nem érhetnek utol. A férfi pedig gondolom továbbra is rendületlenül keresi a munkáját. Hát, így van rendjén. Én mindig is egy magányos lovas voltam. É ez így i van a rendjén.~
- Az ízével tényleg nincs gond, hozzá téve azt a farkaséhséget, amivel szinte bármilyen ételt megennének. A csontok... nos azok meg csak vannak.
*Yera mintha látná a férfi tettét, de nem különösebben foglalkozik vele. Hallgatva Lorcaen kis meséjét, csak arra gondol, hogy van még, akinek bevált a élet.*
- Pedig szívesen hallgattam. *Mosolyog, és újra az étellel. Amint látja ízlik a másiknak, de nem sokkal később egy ki csontot köp egész illedelmesen az asztalra.*
- Hát, a végső estben is csak a fogam töröm. *Nevet a silány kiszolgáláson, de azért vesz egy kanalat és és megkóstolgatja a barnát.* ~Mit van mit tenni, ha egyszer éhes vagyok.~ *Felsóhajt, és óvatosan harap, ha csontra bukkan, ne legyen túlságosan fájdalmas.*
- Volt már jobbal dolgom. De hát, az étel az étel. *Bök a kanállal a férfi felé, és a következő csontot óvatosan visszaköpi a tenyerébe.* ~Meh, majd odakint elszórom valahol. vagy lehet fejbe dobok vele egy pultost.~ *A gondolatra felnevet, de rájön, hogy ez elég furcsa lehetett, hiszen egyébként egy hang sem jött ki a száján. Na de nem is számít, Yera leteszi az asztalra a darabot, és leteszi a kanalat. Dúdolgatni kezd, várja, hogy a másik bevessen valami témát.* ~Attól tartok ez a találkozás nemsokára a végéhez ér. Nekem lassan mennem kell, nem érhetnek utol. A férfi pedig gondolom továbbra is rendületlenül keresi a munkáját. Hát, így van rendjén. Én mindig is egy magányos lovas voltam. É ez így i van a rendjén.~
- Az ízével tényleg nincs gond, hozzá téve azt a farkaséhséget, amivel szinte bármilyen ételt megennének. A csontok... nos azok meg csak vannak.
1492. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2016-08-08 23:50:20
Üzenet elküldve: 2016-08-08 23:50:20
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Megfontolt
//Furcsa Találkozás//
*A nő kérdését helyén valónak találja, ő sem szívesen néz le az ételre.*~Már ha ételnek lehet nevezni ezt a löttyöt.~*Méri végig a cipóban lötykölődő masszára leplezett undorral. Itt ott kikandikál belőle egynéhány cafrangos disznó vagy akármilyen hús, ami mellett békésen úszkál alig néhány karikára vágott sárgarépa szelet némi kolompérral kiegészítve.*
- Leves, azt hiszem.*Felel, továbbra is mélyen a nő szemébe nézve. Viszont mikor a nő leveti hosszú, barna köpönyegét valami más ragadja meg a figyelmét. A lány lazára fogott, mélyen vágott fehér ingén hatalmas rés nyílik és előbukkannak a nő alig titkolható, fedetlen keblei. Lorcaen csak ámul, de ekkor hirtelen észbe kap.*~Egy úriember nem bámul meg így egy hölgyet, mint ha az egy egyszerű utcai cafka lenne!~*Majd fejét tüntetően az önfeledten mulatozók felé fordítja, mintha csak keresne valakit a sokaságban.*~Remélem nem vette észre az erkölcsöm eme röpke megingását. Mondjuk szemrevaló egy teremtés, de akkor sem!~*A nő kérdése azonban kicsit váratlanul éri.*~Természetesen nem keresek senkit, csak munkát.~*Gondolja, miközben egy kis tüsszentére lesz figyelmes és azonnal kardjához kap. E szokatlan zaj eszébe jutatja élete második tornáját.*~Alig lehettem tizenkilenc éves és mégis megtámadtak azok a mocskok.~*Láthatóan a nő nem vette észre elillanó, pillanatnyi idegességét, mivel éppen a kancsója fenekét veszi alaposan szemügyre.*~Az igen!~*Füttyent gondolatban a lovag. Még nem látott nőt, sőt még férjes asszonyt sem, aki akár fele ekkora kortyot is képes lett volna egy húzásra meginni, anélkül, hogy utána ki ne hányná.*
- Tulajdonképpen nem akad konkrét tervem az elkövetkezendő időszakra.* Feleli a feltett kérdésre.*- Ott, ahonnan jövök sok lovagi tornát rendeztek, hatalmas mulatságokkal egybevont tornákat. Az ilyen fajtákon szívesen vettem részt, néha kóborlovagként a saját becsületemet védvén, néha viszont nemes uraságok is igényt tartottak kopjámra és kardomra. Például ott volt a Szilfamezei torna, akkor éppen az Ordas család kardjaként szolgáltam, mikor…~Ezer törött lándzsa és kard! Már megint a múltamról mesélek, mikor az a kutyát sem érdekli.~*Szakítja félbe mondandóját, majd belekanalaz a sűrű barnába.*~Még elázik nekem a cipó és széjjel folyik ez a borzalom itt az asztalon, s másik szabad asztal nem lévén még szégyenszemre törölgetni, tisztogatni kellene. Csak az hiányozna!~*Kicsit sem bízik az itteniek főzőképességeiben, a kanál majdhogy megáll a levesben.*~Gyönyörű!~*De azért a kanalat a szájához emeli és megízleli az ételt, ami állagához képest mennyei lakomának ígérkezik, mikor rá harap egy apró csontra. Majd fogát töri, de az asztal lapjára köpi a csontot kicsit sem lovaghoz illő módon.*
- Az ízével nincsen gond.*Szól oda a barnát méregető nőnek, nyálát takarítva egy koszos szarvasbőr ronggyal.*- De a csontoktól óvakodj!*Figyelmezteti csibész mosolyra húzva száját.*
*A nő kérdését helyén valónak találja, ő sem szívesen néz le az ételre.*~Már ha ételnek lehet nevezni ezt a löttyöt.~*Méri végig a cipóban lötykölődő masszára leplezett undorral. Itt ott kikandikál belőle egynéhány cafrangos disznó vagy akármilyen hús, ami mellett békésen úszkál alig néhány karikára vágott sárgarépa szelet némi kolompérral kiegészítve.*
- Leves, azt hiszem.*Felel, továbbra is mélyen a nő szemébe nézve. Viszont mikor a nő leveti hosszú, barna köpönyegét valami más ragadja meg a figyelmét. A lány lazára fogott, mélyen vágott fehér ingén hatalmas rés nyílik és előbukkannak a nő alig titkolható, fedetlen keblei. Lorcaen csak ámul, de ekkor hirtelen észbe kap.*~Egy úriember nem bámul meg így egy hölgyet, mint ha az egy egyszerű utcai cafka lenne!~*Majd fejét tüntetően az önfeledten mulatozók felé fordítja, mintha csak keresne valakit a sokaságban.*~Remélem nem vette észre az erkölcsöm eme röpke megingását. Mondjuk szemrevaló egy teremtés, de akkor sem!~*A nő kérdése azonban kicsit váratlanul éri.*~Természetesen nem keresek senkit, csak munkát.~*Gondolja, miközben egy kis tüsszentére lesz figyelmes és azonnal kardjához kap. E szokatlan zaj eszébe jutatja élete második tornáját.*~Alig lehettem tizenkilenc éves és mégis megtámadtak azok a mocskok.~*Láthatóan a nő nem vette észre elillanó, pillanatnyi idegességét, mivel éppen a kancsója fenekét veszi alaposan szemügyre.*~Az igen!~*Füttyent gondolatban a lovag. Még nem látott nőt, sőt még férjes asszonyt sem, aki akár fele ekkora kortyot is képes lett volna egy húzásra meginni, anélkül, hogy utána ki ne hányná.*
- Tulajdonképpen nem akad konkrét tervem az elkövetkezendő időszakra.* Feleli a feltett kérdésre.*- Ott, ahonnan jövök sok lovagi tornát rendeztek, hatalmas mulatságokkal egybevont tornákat. Az ilyen fajtákon szívesen vettem részt, néha kóborlovagként a saját becsületemet védvén, néha viszont nemes uraságok is igényt tartottak kopjámra és kardomra. Például ott volt a Szilfamezei torna, akkor éppen az Ordas család kardjaként szolgáltam, mikor…~Ezer törött lándzsa és kard! Már megint a múltamról mesélek, mikor az a kutyát sem érdekli.~*Szakítja félbe mondandóját, majd belekanalaz a sűrű barnába.*~Még elázik nekem a cipó és széjjel folyik ez a borzalom itt az asztalon, s másik szabad asztal nem lévén még szégyenszemre törölgetni, tisztogatni kellene. Csak az hiányozna!~*Kicsit sem bízik az itteniek főzőképességeiben, a kanál majdhogy megáll a levesben.*~Gyönyörű!~*De azért a kanalat a szájához emeli és megízleli az ételt, ami állagához képest mennyei lakomának ígérkezik, mikor rá harap egy apró csontra. Majd fogát töri, de az asztal lapjára köpi a csontot kicsit sem lovaghoz illő módon.*
- Az ízével nincsen gond.*Szól oda a barnát méregető nőnek, nyálát takarítva egy koszos szarvasbőr ronggyal.*- De a csontoktól óvakodj!*Figyelmezteti csibész mosolyra húzva száját.*
1491. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2016-08-07 22:56:17
Üzenet elküldve: 2016-08-07 22:56:17
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Furcsa találkozás//
*Miután kézhez kapja a bort, valami barna löttyön akar osztozkodni Lorcaen. Yera látja, hogy a férfi a szemébe néz, így elkapja a tekintetét.*
- Mi ez? *Kérdezi nevetve, a löttyre szegezve szemeit.* ~Nem tűnik igazán finomnak. De, hát, az éhség megköveteli. Régen nem ettem már, még a végén rosszul leszek.~
- Sok itt a népség, nem? Még az is eltűnik köztük, aki nem is akar. *Mondja, végignézve a nagy termen, és a benne szórakozó, idejüket vesztegető bolondokon.* ~Hát, addig habzsolják az életet, amíg még lehet. Egyszer mind kihal.~ *Unottan a kezére támasztja a fejét, nem egy úrinő ő, hogy számítson. Ez is csak egy kocsma. Lassan kigombolja testhez álló kabátját, és kibújik belőle.* ~Mostanra felismertek volna. Már eltűntek. Ha pediglen mégsem; ekkora tömegben másodpercek alatt szedem a sátorfámat.~ *A csuklya is ezzel lekerül a fejéről, így még jobban kitűnik hófehér haja, és kissé hegyes füle, melyre még csak nem is büszke. Hófehér inge lazán lóg rajta, fekete, fodros szoknyájával ez az összhang megint csak olyan, mintha kalóz lenne.* ~Le kéne szoknom arról, hogy elhordom azok ruháit, akiket megölök. Még a végén azt hiszik, kalóz vagyok.~ *A kabátot a szék háttámlájára teszi, és megszeppenve veszi észre, hogy kissé túlságosan lecsúszott a felsője. A dekoltázsa igen-igen kint van. Igyekszik észrevétlenül visszahúzni, magában szitkozódva.*
- És, a munkán kívül, mik erre a terveid? Azt értem, ha egymagadban járkálsz, csaknem elvesztettél valakit? *Kérdezi, de talán túl későn jön rá, hogy lehet tapintatlan, amit mond. Ha így van, nem biztos, hogy Lorcaen beszélni akar róla.* ~Furcsák is ezek a teremtmények. Mind érzelmes, annyira nagyon!~ *Valami furcsát érez, és pillanatokkal később tüsszent egyet, azon a furcsa, aranyos hangján. Érdekes, hogy amennyire -már egy nőhöz képest- mély, kívánatos a hangja, a tüsszentése mennyivel más.*
- Akarom mondani... ha csak nem sértelek meg... *Ecseteli, és felemeli a kancsót, és egy húzásra megissza annak a felét.* ~Mit van mit tenni, már hozzászoktam az alkoholhoz. Hah, szépséges kis nő vagyok. De hát, hol is érdekel?~ *Visszateszi az asztalra, és óvatosan szemez a löttyel. Úgy érzi, majd megvárja, míg a férfi kezd vele valamit, és ha neki ízlik, bepróbálkozik vele.*
- Köszönöm, ez a kis pia adag most lök majd egyet rajtam. *Biccent, és újra kortyol a borból.*
A hozzászólás írója (Anyátlan Yera) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.08.07 23:01:18
*Miután kézhez kapja a bort, valami barna löttyön akar osztozkodni Lorcaen. Yera látja, hogy a férfi a szemébe néz, így elkapja a tekintetét.*
- Mi ez? *Kérdezi nevetve, a löttyre szegezve szemeit.* ~Nem tűnik igazán finomnak. De, hát, az éhség megköveteli. Régen nem ettem már, még a végén rosszul leszek.~
- Sok itt a népség, nem? Még az is eltűnik köztük, aki nem is akar. *Mondja, végignézve a nagy termen, és a benne szórakozó, idejüket vesztegető bolondokon.* ~Hát, addig habzsolják az életet, amíg még lehet. Egyszer mind kihal.~ *Unottan a kezére támasztja a fejét, nem egy úrinő ő, hogy számítson. Ez is csak egy kocsma. Lassan kigombolja testhez álló kabátját, és kibújik belőle.* ~Mostanra felismertek volna. Már eltűntek. Ha pediglen mégsem; ekkora tömegben másodpercek alatt szedem a sátorfámat.~ *A csuklya is ezzel lekerül a fejéről, így még jobban kitűnik hófehér haja, és kissé hegyes füle, melyre még csak nem is büszke. Hófehér inge lazán lóg rajta, fekete, fodros szoknyájával ez az összhang megint csak olyan, mintha kalóz lenne.* ~Le kéne szoknom arról, hogy elhordom azok ruháit, akiket megölök. Még a végén azt hiszik, kalóz vagyok.~ *A kabátot a szék háttámlájára teszi, és megszeppenve veszi észre, hogy kissé túlságosan lecsúszott a felsője. A dekoltázsa igen-igen kint van. Igyekszik észrevétlenül visszahúzni, magában szitkozódva.*
- És, a munkán kívül, mik erre a terveid? Azt értem, ha egymagadban járkálsz, csaknem elvesztettél valakit? *Kérdezi, de talán túl későn jön rá, hogy lehet tapintatlan, amit mond. Ha így van, nem biztos, hogy Lorcaen beszélni akar róla.* ~Furcsák is ezek a teremtmények. Mind érzelmes, annyira nagyon!~ *Valami furcsát érez, és pillanatokkal később tüsszent egyet, azon a furcsa, aranyos hangján. Érdekes, hogy amennyire -már egy nőhöz képest- mély, kívánatos a hangja, a tüsszentése mennyivel más.*
- Akarom mondani... ha csak nem sértelek meg... *Ecseteli, és felemeli a kancsót, és egy húzásra megissza annak a felét.* ~Mit van mit tenni, már hozzászoktam az alkoholhoz. Hah, szépséges kis nő vagyok. De hát, hol is érdekel?~ *Visszateszi az asztalra, és óvatosan szemez a löttyel. Úgy érzi, majd megvárja, míg a férfi kezd vele valamit, és ha neki ízlik, bepróbálkozik vele.*
- Köszönöm, ez a kis pia adag most lök majd egyet rajtam. *Biccent, és újra kortyol a borból.*
A hozzászólás írója (Anyátlan Yera) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.08.07 23:01:18
1490. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2016-08-07 20:07:51
Üzenet elküldve: 2016-08-07 20:07:51
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Megfontolt
//Furcsa Találkozás//
*Hosszú várakozás után végre kézhez kapja rendelését.*~Na, már azt hittem, hogy életem hátralévő éveit ennél a pultnál élem le nagy sanyarúság közepette. Csak azt nem gondoltam volna, hogy egy sűrű barna leves elkészítése, valamint egy kevés sör és bor korsóba, illetve kancsóba töltése ilyen nehéz feladat.~*Morgolódik magában, miközben leszámolja a 11 csengő aranyat a kocsmáros, Cathan Moray kérges tenyerébe.
*~Nem vagyok túlságosan elragadtatva a kiszolgálás gyorsaságától, máshol már régen az asztalomnál kortyolgatnám a sörömet. Remélem viszont, hogy olyan ízletes lesz a leves, valamint olyan hideg lesz a sör, mint ahány percet várakozással töltöttem.~*Gondolja, miközben kezébe veszi cipóját, korsóját és kancsóját. Miközben újra a mulatózók közé veti magát, egyfolytában a nőt nézi. Még mindig nem hagyja nyugodni az a megmagyarázhatatlan félelem.*~Nem úgy néz ki, mint aki nem tudja megvédeni magát, de elkellhet egy kardforgató kéz számára. Nem is fizetségért vállalnám, inkább lovagias tett lenne. Ha elérkezik az idő, majd megkérdezem.~*Különösen nehéz feladatra vállalkozott, épségben kell kijuttatnia a már-már őrjöngő tömegből egy kancsónyi bort, egy korsó sört ás egy tálnyi barna löttyöt.*~Aki fellök és miatta elejtem bármely korsóm, tálam vagy kancsóm, annak, ha nem fizeti meg károm, lovagi becsületszavamra mondom, beverem a képét.~
*Még éppen idejében lép el egy örömtáncot lejtő ork páros elől, hogy aztán egy elf lépjen rá bakancsával lábára, szándékát kicsit sem leplezve.*~Szerencséd, hogy semmimnek nem esett baja a lábamon kívül.~*Majd folytatja bukásra ítélt küldetését. Mire kiér az ünneplők közül, teste számos kék, zöld folttal gazdagodott úgy mellkas és has tájékon, de a portékák ennek a legcsekélyebb kárát sem látták. Az pár perc, míg keresztül verekedte magát eme poklon, neki egy órának tűnt.*~De legalább nem csak nekem sajognak a porcikáim.~*Gondol vissza egészséges kárörvendéssel arra, mikor „véletlen” könyökével megsuhintotta azt a magas elfet, aki lábát laposra taposta, most a hasát gyomorszáj tájékon fogva fuldokol. Felkapta hát sisakját és leült kezében friss szerzeményeivel. A sört maga elé, míg a kancsót a nő elé helyezi. A barna löttyöt pedig az asztal közepére rakja. A nőre néz és így szól.*
- Tessék, a bor. Valamint gondolom éhes is lehetsz. Itt ez a tál sűrű barna lötty, megosztozhatnánk rajta. Mit szólsz?*Néz kérdőn Ezüst gyönyörű szemébe.*
*Hosszú várakozás után végre kézhez kapja rendelését.*~Na, már azt hittem, hogy életem hátralévő éveit ennél a pultnál élem le nagy sanyarúság közepette. Csak azt nem gondoltam volna, hogy egy sűrű barna leves elkészítése, valamint egy kevés sör és bor korsóba, illetve kancsóba töltése ilyen nehéz feladat.~*Morgolódik magában, miközben leszámolja a 11 csengő aranyat a kocsmáros, Cathan Moray kérges tenyerébe.
*~Nem vagyok túlságosan elragadtatva a kiszolgálás gyorsaságától, máshol már régen az asztalomnál kortyolgatnám a sörömet. Remélem viszont, hogy olyan ízletes lesz a leves, valamint olyan hideg lesz a sör, mint ahány percet várakozással töltöttem.~*Gondolja, miközben kezébe veszi cipóját, korsóját és kancsóját. Miközben újra a mulatózók közé veti magát, egyfolytában a nőt nézi. Még mindig nem hagyja nyugodni az a megmagyarázhatatlan félelem.*~Nem úgy néz ki, mint aki nem tudja megvédeni magát, de elkellhet egy kardforgató kéz számára. Nem is fizetségért vállalnám, inkább lovagias tett lenne. Ha elérkezik az idő, majd megkérdezem.~*Különösen nehéz feladatra vállalkozott, épségben kell kijuttatnia a már-már őrjöngő tömegből egy kancsónyi bort, egy korsó sört ás egy tálnyi barna löttyöt.*~Aki fellök és miatta elejtem bármely korsóm, tálam vagy kancsóm, annak, ha nem fizeti meg károm, lovagi becsületszavamra mondom, beverem a képét.~*Még éppen idejében lép el egy örömtáncot lejtő ork páros elől, hogy aztán egy elf lépjen rá bakancsával lábára, szándékát kicsit sem leplezve.*~Szerencséd, hogy semmimnek nem esett baja a lábamon kívül.~*Majd folytatja bukásra ítélt küldetését. Mire kiér az ünneplők közül, teste számos kék, zöld folttal gazdagodott úgy mellkas és has tájékon, de a portékák ennek a legcsekélyebb kárát sem látták. Az pár perc, míg keresztül verekedte magát eme poklon, neki egy órának tűnt.*~De legalább nem csak nekem sajognak a porcikáim.~*Gondol vissza egészséges kárörvendéssel arra, mikor „véletlen” könyökével megsuhintotta azt a magas elfet, aki lábát laposra taposta, most a hasát gyomorszáj tájékon fogva fuldokol. Felkapta hát sisakját és leült kezében friss szerzeményeivel. A sört maga elé, míg a kancsót a nő elé helyezi. A barna löttyöt pedig az asztal közepére rakja. A nőre néz és így szól.*
- Tessék, a bor. Valamint gondolom éhes is lehetsz. Itt ez a tál sűrű barna lötty, megosztozhatnánk rajta. Mit szólsz?*Néz kérdőn Ezüst gyönyörű szemébe.*
1489. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2016-08-06 10:29:53
Üzenet elküldve: 2016-08-06 10:29:53
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Lelépés//
*Na Dharren most nem itatja meg őt. De azért kortyol.*
-Félre ne értsétek, csak az ízéért!
*Menti magát a szoknyahordás elől.*
-Megvannak a szőrösek.
*Veti oda Dharrennek, majd Essfyh furcsa szavai után az utolsó csepp józansággal áll fel második próbálkozásra.*
-Azt hiszem jobb, ha lelépünk.
*Picit áll kukán maga elé meredve.*
-Én még soha nem léptem le ivás közben.
*Böki ki végül, majd botjáért indul. Léptei nem a megszokott egyenesek, de azért nem is dülöngél.*
-Na csók!
*Megy ki, majd ahogy kiment egy perc múlva vissza is jön.*
-Izé, Esyfh?
*Akad össze a nyelve picit.*
-Te nem jössz?
*Néz be az ajtón, mert hát együtt jöttek, hátha együtt mennek is, habár, ha tudná, hogy egy óra múlva is haza tud jutni, akkor ő maga maradna még. Nem rossz társaság a két idősebb. Mindenesetre ő megy, egyedül, vagy ketten, és lepihen Synmirai szobájában. Hosszú nap volt ez.*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2016.08.10 00:38:28, a következő indokkal:
Szleng szavak javítása.
//Lelépés//
*Na Dharren most nem itatja meg őt. De azért kortyol.*
-Félre ne értsétek, csak az ízéért!
*Menti magát a szoknyahordás elől.*
-Megvannak a szőrösek.
*Veti oda Dharrennek, majd Essfyh furcsa szavai után az utolsó csepp józansággal áll fel második próbálkozásra.*
-Azt hiszem jobb, ha lelépünk.
*Picit áll kukán maga elé meredve.*
-Én még soha nem léptem le ivás közben.
*Böki ki végül, majd botjáért indul. Léptei nem a megszokott egyenesek, de azért nem is dülöngél.*
-Na csók!
*Megy ki, majd ahogy kiment egy perc múlva vissza is jön.*
-Izé, Esyfh?
*Akad össze a nyelve picit.*
-Te nem jössz?
*Néz be az ajtón, mert hát együtt jöttek, hátha együtt mennek is, habár, ha tudná, hogy egy óra múlva is haza tud jutni, akkor ő maga maradna még. Nem rossz társaság a két idősebb. Mindenesetre ő megy, egyedül, vagy ketten, és lepihen Synmirai szobájában. Hosszú nap volt ez.*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2016.08.10 00:38:28, a következő indokkal:
Szleng szavak javítása.
1488. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2016-08-06 09:28:30
Üzenet elküldve: 2016-08-06 09:28:30
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Furcsa Találkozás//
*Yera a helyén marad, amíg az emberfiú a pulthoz megy.* ~Hát ha itt le tudja foglalni a pultost, akkor megtapsolom.~ *Nézi a férfi mozdulatait, és halkan kuncog, amikor kikerüli egy törpe suhintását. Éles körmeivel kopog az asztalon, és végigmér a bent ülőkön. Az alacsony törpéktől kezdve, a magas elfeken át egészen az orkokig. Nagyon különleges dolgot nem lát, hála az égnek. Úgy fest, elmentek a keresői. Mondjuk, ha azt vesszük, logikusan logikátlan; nem gondolná senki, hogy egy menekült majd beül egy kocsmába két hajsza közt meginni egy korsó sört. Hát, mit van mit tenni, Yera igen furcsa teremtmény.* ~Lorcaen úgy fest nem tud semmiről. Nem hinném, hogy egy nagy ellenség lenne, aki csak át akar verni. Igaz, hogy csak egy futó ismeretség, de lehet, hogy valahol a messziben még összekerget minket a szél.~
*Yera a helyén marad, amíg az emberfiú a pulthoz megy.* ~Hát ha itt le tudja foglalni a pultost, akkor megtapsolom.~ *Nézi a férfi mozdulatait, és halkan kuncog, amikor kikerüli egy törpe suhintását. Éles körmeivel kopog az asztalon, és végigmér a bent ülőkön. Az alacsony törpéktől kezdve, a magas elfeken át egészen az orkokig. Nagyon különleges dolgot nem lát, hála az égnek. Úgy fest, elmentek a keresői. Mondjuk, ha azt vesszük, logikusan logikátlan; nem gondolná senki, hogy egy menekült majd beül egy kocsmába két hajsza közt meginni egy korsó sört. Hát, mit van mit tenni, Yera igen furcsa teremtmény.* ~Lorcaen úgy fest nem tud semmiről. Nem hinném, hogy egy nagy ellenség lenne, aki csak át akar verni. Igaz, hogy csak egy futó ismeretség, de lehet, hogy valahol a messziben még összekerget minket a szél.~
1487. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2016-08-05 18:10:54
Üzenet elküldve: 2016-08-05 18:10:54
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Megfontolt
//Furcsa Találkozás//
*Rájött, hogy mégis mit látott megcsillanni abban a különös szempárban, az asztalhoz ülvén.*~Félelem. Ügyesen palástolt páni félelem. De mégis mitől? A lelepleződéstől? Tőlem? Netalán vadásznak rá, mert rosszkor volt rossz helyen? Ezt a feltevésemet támasztaná alá a különös „álnév” is, Fekete Ezüst. Az azonban biztos, hogy nem e tájról valósi, beszédéből erre vélek következtetni, oly furcsán görgeti a szavakat. Ez az egész dolog egyre érdekesebb kezd válni! Áhh! A fene se érti!~*Feláll az asztaltól, majd így szól.*
- Egy pillanat! Azonnal jövök!~Remélhetőleg étellel és itallal megpakolva.~*Jegyzi meg csak úgy magának, miközben sisakját a székén hagyja.*~Biztos, ami biztos.~*Nem szeretné, hogy bárki más foglalja el helyét a titokzatos szépség mellett, míg ő némi folyadék és harapni való után néz.*~Legalább oldódott egy kicsit a hangulat közöttünk.~
//Csaposnak//
*Hamarosan a csapszék előtt találja magát.*~Nehéz volt áttörni a mulatozók tömegén, de remélem megérte a fáradtságot.~*Gondolja, miközben elhajol egy megtermett törpe örömteli levegőbe suhintása elől, mely, ha véletlen ugyan, de célba talált volna, biztosan az orra bánná a kicsit sem örömteli találkozást. A pult mögött még mindig hatalmas a sürgésforgás.*~Na, itt rendeljen bármit is a megfáradt emberfia!~*De azért megpróbálja megszólítani a csapost.*~Remélem, meghallja.~
- Kellemes estét kívánok kocsmáros uram! Láttam a sok ünneplőt és úgy gondoltam csatlakozom hozzájuk. Adjon egy korsó házi sört és egy kancsó vörös folyó bort legyen szíves, valamint egy adagnyi sűrű barnát.*A bort a nőnek viszi a barnát az éhsége csillapítása végett vásárolja.*~Ha más nem akad, pénz szűkében ez is megteszi.~*A sört viszont, az idegrendszerére gyakorolt jótékony hatása miatt veszi.*~Rám fér egy szíverősítő.~*Gondolja magában.*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2016.08.10 00:40:00, a következő indokkal:
Hozzászólások egybeszerkesztése.
*Rájött, hogy mégis mit látott megcsillanni abban a különös szempárban, az asztalhoz ülvén.*~Félelem. Ügyesen palástolt páni félelem. De mégis mitől? A lelepleződéstől? Tőlem? Netalán vadásznak rá, mert rosszkor volt rossz helyen? Ezt a feltevésemet támasztaná alá a különös „álnév” is, Fekete Ezüst. Az azonban biztos, hogy nem e tájról valósi, beszédéből erre vélek következtetni, oly furcsán görgeti a szavakat. Ez az egész dolog egyre érdekesebb kezd válni! Áhh! A fene se érti!~*Feláll az asztaltól, majd így szól.*
- Egy pillanat! Azonnal jövök!~Remélhetőleg étellel és itallal megpakolva.~*Jegyzi meg csak úgy magának, miközben sisakját a székén hagyja.*~Biztos, ami biztos.~*Nem szeretné, hogy bárki más foglalja el helyét a titokzatos szépség mellett, míg ő némi folyadék és harapni való után néz.*~Legalább oldódott egy kicsit a hangulat közöttünk.~
//Csaposnak//
*Hamarosan a csapszék előtt találja magát.*~Nehéz volt áttörni a mulatozók tömegén, de remélem megérte a fáradtságot.~*Gondolja, miközben elhajol egy megtermett törpe örömteli levegőbe suhintása elől, mely, ha véletlen ugyan, de célba talált volna, biztosan az orra bánná a kicsit sem örömteli találkozást. A pult mögött még mindig hatalmas a sürgésforgás.*~Na, itt rendeljen bármit is a megfáradt emberfia!~*De azért megpróbálja megszólítani a csapost.*~Remélem, meghallja.~
- Kellemes estét kívánok kocsmáros uram! Láttam a sok ünneplőt és úgy gondoltam csatlakozom hozzájuk. Adjon egy korsó házi sört és egy kancsó vörös folyó bort legyen szíves, valamint egy adagnyi sűrű barnát.*A bort a nőnek viszi a barnát az éhsége csillapítása végett vásárolja.*~Ha más nem akad, pénz szűkében ez is megteszi.~*A sört viszont, az idegrendszerére gyakorolt jótékony hatása miatt veszi.*~Rám fér egy szíverősítő.~*Gondolja magában.*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2016.08.10 00:40:00, a következő indokkal:
Hozzászólások egybeszerkesztése.
1486. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2016-08-05 11:30:17
Üzenet elküldve: 2016-08-05 11:30:17
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Furcsa Találkozás//
*A lány mintha látná nyomait, hogy a férfi végigméri őt, de nem különösebben foglalkozik vele. Úgy látszik, Lorcaen nem kérdőjelezi meg a nevét, és azonnal válaszol a kérdésére.* ~Munkát... Na annak szagát jó régen érezni tisztességes embertől.~
- Sok szerencsét mindenesetre. Nem tudhatom, ezen környéken fogsz-e találni, de a próbát megéri. *Mondja azzal a furcsa szóhasználatával. Nem tudja, melyik a jobb; ha azt hiszik, más nyelvet tanítottak neki gyerekkorában, vagy, ha tudják a kő kemény igazat, mégpedig, hogy az anyját nem különösebben érdekelte, így neki magának kellett megismernie a világot. Persze azért ő is kitanulta, mint a normális kölykök, de a szóhasználattal Néha-néha még baja akad.*
- Nem, de köszönöm. Nem fest egy remek helynek, és ami azt illeti, csak egy szuszra álltam meg. A levegő városába igyekszem ~Naná, hiszen ott végre nyugtom lesz.~, rég jártam már ott. *Vázolja a helyzetet, és egy kisebb, de lassacskán őszinte mosoly bukkan elő szája szélén. Haját óvatosan füle mögé tűri, de a csuklya marad. Még nincs elég messze egykori otthonától. Ami azt illeti, nem is érti, minek ment oda vissza. Hogy megnézze a leégett házat? Hogy felismerjék és üldözzék? Néha nem érti, mégis mit miért csinál.*
- Ha belefér, egy folyó bort mégis csak elfogadnék. *Pillant a férfire, erősen megnyomva az első két szót. Lehet, hogy nem kedveli ezt a helyet, de mindenesetre ismeri. Tudja, hogy amit most kért, 3 arany. Nem akarja ő lehúzni ezt az emberfiút, de valóban inna valamit. Az pediglen, hogy elutasítja, majd vesz magának valamit... Valamiért még pofátlannak is tűnik. Yera sosem értette ezeket az összefüggéseket, de ezt már megtapasztalta párszor, szóval nem volt ínyére a dolog újra megélni.*
*A lány mintha látná nyomait, hogy a férfi végigméri őt, de nem különösebben foglalkozik vele. Úgy látszik, Lorcaen nem kérdőjelezi meg a nevét, és azonnal válaszol a kérdésére.* ~Munkát... Na annak szagát jó régen érezni tisztességes embertől.~
- Sok szerencsét mindenesetre. Nem tudhatom, ezen környéken fogsz-e találni, de a próbát megéri. *Mondja azzal a furcsa szóhasználatával. Nem tudja, melyik a jobb; ha azt hiszik, más nyelvet tanítottak neki gyerekkorában, vagy, ha tudják a kő kemény igazat, mégpedig, hogy az anyját nem különösebben érdekelte, így neki magának kellett megismernie a világot. Persze azért ő is kitanulta, mint a normális kölykök, de a szóhasználattal Néha-néha még baja akad.*
- Nem, de köszönöm. Nem fest egy remek helynek, és ami azt illeti, csak egy szuszra álltam meg. A levegő városába igyekszem ~Naná, hiszen ott végre nyugtom lesz.~, rég jártam már ott. *Vázolja a helyzetet, és egy kisebb, de lassacskán őszinte mosoly bukkan elő szája szélén. Haját óvatosan füle mögé tűri, de a csuklya marad. Még nincs elég messze egykori otthonától. Ami azt illeti, nem is érti, minek ment oda vissza. Hogy megnézze a leégett házat? Hogy felismerjék és üldözzék? Néha nem érti, mégis mit miért csinál.*
- Ha belefér, egy folyó bort mégis csak elfogadnék. *Pillant a férfire, erősen megnyomva az első két szót. Lehet, hogy nem kedveli ezt a helyet, de mindenesetre ismeri. Tudja, hogy amit most kért, 3 arany. Nem akarja ő lehúzni ezt az emberfiút, de valóban inna valamit. Az pediglen, hogy elutasítja, majd vesz magának valamit... Valamiért még pofátlannak is tűnik. Yera sosem értette ezeket az összefüggéseket, de ezt már megtapasztalta párszor, szóval nem volt ínyére a dolog újra megélni.*
1485. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2016-08-04 23:30:37
Üzenet elküldve: 2016-08-04 23:30:37
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Megfontolt
//Furcsa Találkozás//
- Köszönöm, hölgyem! *Leül, majd alaposabban szemügyre veszi az asztal túloldalán ülő titokzatos nőt. Sudár termetét és karcsú alakját hatalmas köpönyege alá rejti. Bőre fehér akár a hó, aligha láthatott többet húsz nyárnál, viszont teste különös erőt sugároz magából. Gyönyörű arcába lavinaként zúdul kiengedett, hosszú, fehér haja.*~Szép nő az szent igaz és a szemei! Annál a szempárnál titokzatosabbat még egyet sem láttam és van valami különös csillogás bennük.~*Fülei hegyesebbek az átlag emberénél.*~Talán valami elf féle lehet, ezt bizonyítja az éteri szépsége is, valamint az a borzongatóan szép szempár is.~*Miközben ily módon szemügyre veszi, a nő nevére is fény derül.*~Fekete ezüst. Különös a hangzása, de egyik nép sem mondhatná a magáénak. Talán álnév, talán nem, nem ez a lényeg. Valószínűleg az, de az elővigyázatosság nem bűn. Túl sok itt a talán.~*Egy kérdés követi bemutatkozását, egy egyszerű kérdés.*
- Az igazat megvallva munkát keresek.*Feleli egy aprócska mosollyal az arcán.*~Ha így folytatom még bérkopónak nézhet.~*Suhan át az agyán egy gondolat, ezért pár másodperc késedelemmel ugyan, de hozzá teszi.*
- De persze, csak a lovagi erkölcs határain belül.*Torka már kiszáradt, hasát az éhség százfejű sárkány mardossa.*~Ideje lenne mégis csak rendelni némi harapnivalót és egy korsócska italt.~*A titokzatos nőre pillant.*~ Biztosan hatalmas utat tett meg idáig, ő is olyan éhes és szomjas lehet akár csak én.~*Újra rápillant a fele szembe ülőre.*
- Nehéz ételhez és italhoz jutni ebben a tömegben, de tennék még egy próbát. Esetleg hozhatok valamit számodra?
- Köszönöm, hölgyem! *Leül, majd alaposabban szemügyre veszi az asztal túloldalán ülő titokzatos nőt. Sudár termetét és karcsú alakját hatalmas köpönyege alá rejti. Bőre fehér akár a hó, aligha láthatott többet húsz nyárnál, viszont teste különös erőt sugároz magából. Gyönyörű arcába lavinaként zúdul kiengedett, hosszú, fehér haja.*~Szép nő az szent igaz és a szemei! Annál a szempárnál titokzatosabbat még egyet sem láttam és van valami különös csillogás bennük.~*Fülei hegyesebbek az átlag emberénél.*~Talán valami elf féle lehet, ezt bizonyítja az éteri szépsége is, valamint az a borzongatóan szép szempár is.~*Miközben ily módon szemügyre veszi, a nő nevére is fény derül.*~Fekete ezüst. Különös a hangzása, de egyik nép sem mondhatná a magáénak. Talán álnév, talán nem, nem ez a lényeg. Valószínűleg az, de az elővigyázatosság nem bűn. Túl sok itt a talán.~*Egy kérdés követi bemutatkozását, egy egyszerű kérdés.*
- Az igazat megvallva munkát keresek.*Feleli egy aprócska mosollyal az arcán.*~Ha így folytatom még bérkopónak nézhet.~*Suhan át az agyán egy gondolat, ezért pár másodperc késedelemmel ugyan, de hozzá teszi.*
- De persze, csak a lovagi erkölcs határain belül.*Torka már kiszáradt, hasát az éhség százfejű sárkány mardossa.*~Ideje lenne mégis csak rendelni némi harapnivalót és egy korsócska italt.~*A titokzatos nőre pillant.*~ Biztosan hatalmas utat tett meg idáig, ő is olyan éhes és szomjas lehet akár csak én.~*Újra rápillant a fele szembe ülőre.*
- Nehéz ételhez és italhoz jutni ebben a tömegben, de tennék még egy próbát. Esetleg hozhatok valamit számodra?
1484. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2016-08-04 21:57:15
Üzenet elküldve: 2016-08-04 21:57:15
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 21
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 21
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
*Itt még ki se szolgálják, ül, csak ül, de semmi személyzet. Feltápászkodik, megcsóválja a fejét.*
~ Itt egy katonai tábor, ott csak akad pia ~
*Eme remek ötlettől vezérelve azon nyomban el is indul, hogy ötletét megvalósítsa, s alkoholt fakasszon, némi aranyért cserébe. A katonák piája rossz mint a bűn, de erős is, és ez itt a kulcs momentum.
Tehát újra nyílik az ajtó, és ő már a lónál is van.*
-Gyere Burák, keresünk egy helyet ahol adnak nekünk inni.*Azzal el is galoppoznak a tábor irányába.*
~ Még egy ilyen pöce gödröt mint a Vashegy ~
~ Itt egy katonai tábor, ott csak akad pia ~
*Eme remek ötlettől vezérelve azon nyomban el is indul, hogy ötletét megvalósítsa, s alkoholt fakasszon, némi aranyért cserébe. A katonák piája rossz mint a bűn, de erős is, és ez itt a kulcs momentum.
Tehát újra nyílik az ajtó, és ő már a lónál is van.*
-Gyere Burák, keresünk egy helyet ahol adnak nekünk inni.*Azzal el is galoppoznak a tábor irányába.*
~ Még egy ilyen pöce gödröt mint a Vashegy ~
1483. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2016-08-04 21:13:59
Üzenet elküldve: 2016-08-04 21:13:59
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 327
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 327
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//A fogadó népének//
*Maga se tudja miért, de az az érzése támad, hogy nem fog most menni ez a mulatozós téma. Mélyen elmereng egyszerű gondolataiba. Többek között azon agyal, hogy vajon mi lesz a mulatozás után? Bezárkóznak ide a hegyre és várják, hogy a holtak térdre zuhanjanak? Majd megint elkezdenek elölről mindent, aztán ismételten beköszönt valami fene? A gond csak az, hogy Rolf a munkára termett nem pedig az ácsorgásra, és úgy érzi Amon Ruadh környéke már nem nyújt számára megfelelő életet. Jobb lesz, ha felkeres egy másik népséget ahol akadna valami munka.*
-No emberek. *tápászkodik föl.* -Én mostan búcsút intek maguknak.
*Nem sokat magyarázkodik, bár számít egy-két értetlen pillantásra vagy pislogásra.*
-Arnulf koma! Lerakom a cókmókodat ide a fogadó elibe, osztán majd felhajítod egy szekérre amikor gyün. De nékem itt az időm lejárt. Elmenek itten a város másik szegletibe szerencsét próbálni. Osztán majd lesz valahogy.
*Még utoljára megemeli jobbját, majd kicsörtet az ajtón. Odakint már csak annyi a dolga, hogy Pajtást befogja a szekér elé, ő maga pedig felpattanjon a bakra. Pipáját ismételten nyakig tömi dohánnyal, amiből még bőven akad hála a városi kiruccanásnak. Fejébe húzza a szalmakalapot amit Kalácsfalván szedett össze a porban. Elég viseletes, szakadt, de bőven jó az neki!*
-Gyí Pajtás! Eriggy! *rántja meg a gyeplőt, majd lassan, kellő figyelemmel indul el lefelé a dombon. Nem hiányzik neki, hogy a nagy sebességben átszáguldjon egy kövön, és kitörjön a kerék. Rolf távozik a Vashegyről, de talán nem örökre.*
*Maga se tudja miért, de az az érzése támad, hogy nem fog most menni ez a mulatozós téma. Mélyen elmereng egyszerű gondolataiba. Többek között azon agyal, hogy vajon mi lesz a mulatozás után? Bezárkóznak ide a hegyre és várják, hogy a holtak térdre zuhanjanak? Majd megint elkezdenek elölről mindent, aztán ismételten beköszönt valami fene? A gond csak az, hogy Rolf a munkára termett nem pedig az ácsorgásra, és úgy érzi Amon Ruadh környéke már nem nyújt számára megfelelő életet. Jobb lesz, ha felkeres egy másik népséget ahol akadna valami munka.*
-No emberek. *tápászkodik föl.* -Én mostan búcsút intek maguknak.
*Nem sokat magyarázkodik, bár számít egy-két értetlen pillantásra vagy pislogásra.*
-Arnulf koma! Lerakom a cókmókodat ide a fogadó elibe, osztán majd felhajítod egy szekérre amikor gyün. De nékem itt az időm lejárt. Elmenek itten a város másik szegletibe szerencsét próbálni. Osztán majd lesz valahogy.
*Még utoljára megemeli jobbját, majd kicsörtet az ajtón. Odakint már csak annyi a dolga, hogy Pajtást befogja a szekér elé, ő maga pedig felpattanjon a bakra. Pipáját ismételten nyakig tömi dohánnyal, amiből még bőven akad hála a városi kiruccanásnak. Fejébe húzza a szalmakalapot amit Kalácsfalván szedett össze a porban. Elég viseletes, szakadt, de bőven jó az neki!*
-Gyí Pajtás! Eriggy! *rántja meg a gyeplőt, majd lassan, kellő figyelemmel indul el lefelé a dombon. Nem hiányzik neki, hogy a nagy sebességben átszáguldjon egy kövön, és kitörjön a kerék. Rolf távozik a Vashegyről, de talán nem örökre.*
1482. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2016-08-04 00:54:41
Üzenet elküldve: 2016-08-04 00:54:41
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Furcsa Találkozás//
*Yera egy pillanatra alig észrevehetően megrezdül.* ~Atyám, mégis ki ez?~ *Óvatosan emeli fel a tekintetét, hófehér haja szinte világít a fényben. Felemás szemével végig méri az embert, cseppet sem félve attól, talán elijeszti őt a látványával.* ~Mi tagadás, egy ilyen szempár cseppet sem kellemes.~ *Ismeri be magában.* ~Lám-lám.~ *Néz végig a férfi erős testén. Yera elsőre egy vele egyidős emberfit vél felfedezni.*
- Nem bánom, ülj csak le. *Mondja, mellé biggyeszt egy kissé erőltetett mosolyt.* ~Csöppnyit fáradt vagyok most egy újabb kizsebelni vágyó urasághoz. Vagy Akármi más akaróhoz.~ *A szőke kellemesen csengő hanggal mutatkozik be. Yera megpillant valamit a zafír szemekben, de nem jön rá, mégis mit.*
- Különleges név. ~Igaz, az igazán illedelmes férfi legalább egy kézcsókot ajánl... Vagy annak az időnek már tényleg kihalása van?~ *Gondola, és elgondolkozik, vajon mondhatja-e a saját nevét.* ~És ha Ő is onnan jött?~ *Yera kissé feszengve áll a dologhoz, de nem húzhatja már sokáig, a rostokolás igencsak feltűnő volna.*
- Fekete ezüst. *Biccent és őszintén a férfire mosolyog. Nem akarja ő, hogy bántva érezze magát, de futott már bele a balhéba, csak a nevének elárulásával. Nem tudja kivel áll szemben, de reméli, elég kedves volt a mosolya, a rémkeltő arcának ellenére is.*
- És, mi járatban erre? *Biccent az idegen felé, és igyekszik észrevétlenül, még jobban arcába húzni a csuklyát.*
A hozzászólás írója (Anyátlan Yera) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.08.04 01:01:03
*Yera egy pillanatra alig észrevehetően megrezdül.* ~Atyám, mégis ki ez?~ *Óvatosan emeli fel a tekintetét, hófehér haja szinte világít a fényben. Felemás szemével végig méri az embert, cseppet sem félve attól, talán elijeszti őt a látványával.* ~Mi tagadás, egy ilyen szempár cseppet sem kellemes.~ *Ismeri be magában.* ~Lám-lám.~ *Néz végig a férfi erős testén. Yera elsőre egy vele egyidős emberfit vél felfedezni.*
- Nem bánom, ülj csak le. *Mondja, mellé biggyeszt egy kissé erőltetett mosolyt.* ~Csöppnyit fáradt vagyok most egy újabb kizsebelni vágyó urasághoz. Vagy Akármi más akaróhoz.~ *A szőke kellemesen csengő hanggal mutatkozik be. Yera megpillant valamit a zafír szemekben, de nem jön rá, mégis mit.*
- Különleges név. ~Igaz, az igazán illedelmes férfi legalább egy kézcsókot ajánl... Vagy annak az időnek már tényleg kihalása van?~ *Gondola, és elgondolkozik, vajon mondhatja-e a saját nevét.* ~És ha Ő is onnan jött?~ *Yera kissé feszengve áll a dologhoz, de nem húzhatja már sokáig, a rostokolás igencsak feltűnő volna.*
- Fekete ezüst. *Biccent és őszintén a férfire mosolyog. Nem akarja ő, hogy bántva érezze magát, de futott már bele a balhéba, csak a nevének elárulásával. Nem tudja kivel áll szemben, de reméli, elég kedves volt a mosolya, a rémkeltő arcának ellenére is.*
- És, mi járatban erre? *Biccent az idegen felé, és igyekszik észrevétlenül, még jobban arcába húzni a csuklyát.*
A hozzászólás írója (Anyátlan Yera) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.08.04 01:01:03
1481. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2016-08-03 22:01:57
Üzenet elküldve: 2016-08-03 22:01:57
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 21
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 21
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
*Széles ívben nyílik az ajtó az ifjú tündér előtt, térül fordul, és már bent is van, kattan a zár mögötte.
Nem vágyik feltűnésre, így lépked, nem repül. Amint eléri a pultot kénytelen lesz azonban igénybe venni a szárnyait hogy feljusson a bárszékre.*
-Szép napot fogadós!*Mondja amolyan szomorkásan mosolygósan, kissé sírósan, de elszántan.*
-Mi a legerősebb itala? Milyen áron adja? Milyen sört javasol mellé? Miért van háború? Miért táborozik egy sereg a fogadójukkal szemben? És ha már itt tartunk...*Morfondírozik kissé* Mi a véleménye az orkokról?
Nem vágyik feltűnésre, így lépked, nem repül. Amint eléri a pultot kénytelen lesz azonban igénybe venni a szárnyait hogy feljusson a bárszékre.*
-Szép napot fogadós!*Mondja amolyan szomorkásan mosolygósan, kissé sírósan, de elszántan.*
-Mi a legerősebb itala? Milyen áron adja? Milyen sört javasol mellé? Miért van háború? Miért táborozik egy sereg a fogadójukkal szemben? És ha már itt tartunk...*Morfondírozik kissé* Mi a véleménye az orkokról?
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5032-5051