Amon Ruadh - Vaskorsó Taverna
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 180 (3581. - 3600. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
3600. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2019-01-10 21:28:41
Üzenet elküldve: 2019-01-10 21:28:41
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 377
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 377
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Dávid és Góliát//
*Menne ő, de nagyon. Tényleg tele van a hócipője, így amikor az óriás elé toppan kerülné is ki. Nem akar veszekedni, magyarázkodni, kiabálni, nem akar semmit sem, csak minél messzebb kerülni innen. Csak hát egy óriást, még ha nem is fajtája legdélcegebb példánya, nem olyan egyszerű kikerülni.*
- Nem kell. *veti oda a pénzre, de nem kötekedően, inkább szomorúan* Idd el magad! Biztos menni fog.
*Ezzel együtt amit az óriás mond, az jólesik neki. De hát ilyen már korábban is volt, ezért is érezte azt, hogy Zaxdor nem olyan elutasító vele szemben, mint a legtöbben. Aztán történt ez. Úgyhogy talán nem kéne még egyszer ilyen helyzetbe hoznia magát.*
- Beilleszkedni? *húzza el a száját* Úgysem sikerülne. Mindenki gyűlöl. Csak azért, mert Thargodrym vagyok.
*Azt most nagyvonalúan elfelejti megemlíteni, hogy eredetileg milyen szándékkal szeretett volna a Vashegyre látogatni. De mindegy is ez, hiszen aztán találkozott Aenae-vel, és minden máshogy alakult. A probléma csak az, hogy ő is pontosan azt szeretné, amit az óriás mond. Tartozni valahova. Egész pontosan ide, hiszen Aenae is itt van, és ahol Aenae van, ott akar lenni ő is. Ingadozik egy kicsit, és közben érkezik még valaki.*
- Ő magasabb. *int fejével Zaxdor felé egy félmosollyal, és erőfeszítéseket kell tennie, hogy pillantását Rel vállvonala fölé emelje. Ez többé, de inkább kevésbé sikerül is. Most már ketten győzködik. Ez is jóleső érzés, és valahogy már nincs annyira mehetnéke. Talán még egyszer nem kerül ilyen nyomorult helyzetbe.*
- Én is kedvelem. Nagyon.
*Most már mosolyog, hiszen ehhez az is elég, hogy a lányra gondoljon. És ha Rel és Zaxdor is kedvelik, akkor már van közös nevező. Még ha ezen érzelem origója más is.*
- Amikor legutóbb ittam, berúgtam. Aztán hánytam.
*Nem is volt az olyan rég, és nem is volt az olyan kellemes élmény. De most már azért vigyorog.*
- Ezt akarjátok látni?
*Menne ő, de nagyon. Tényleg tele van a hócipője, így amikor az óriás elé toppan kerülné is ki. Nem akar veszekedni, magyarázkodni, kiabálni, nem akar semmit sem, csak minél messzebb kerülni innen. Csak hát egy óriást, még ha nem is fajtája legdélcegebb példánya, nem olyan egyszerű kikerülni.*
- Nem kell. *veti oda a pénzre, de nem kötekedően, inkább szomorúan* Idd el magad! Biztos menni fog.
*Ezzel együtt amit az óriás mond, az jólesik neki. De hát ilyen már korábban is volt, ezért is érezte azt, hogy Zaxdor nem olyan elutasító vele szemben, mint a legtöbben. Aztán történt ez. Úgyhogy talán nem kéne még egyszer ilyen helyzetbe hoznia magát.*
- Beilleszkedni? *húzza el a száját* Úgysem sikerülne. Mindenki gyűlöl. Csak azért, mert Thargodrym vagyok.
*Azt most nagyvonalúan elfelejti megemlíteni, hogy eredetileg milyen szándékkal szeretett volna a Vashegyre látogatni. De mindegy is ez, hiszen aztán találkozott Aenae-vel, és minden máshogy alakult. A probléma csak az, hogy ő is pontosan azt szeretné, amit az óriás mond. Tartozni valahova. Egész pontosan ide, hiszen Aenae is itt van, és ahol Aenae van, ott akar lenni ő is. Ingadozik egy kicsit, és közben érkezik még valaki.*
- Ő magasabb. *int fejével Zaxdor felé egy félmosollyal, és erőfeszítéseket kell tennie, hogy pillantását Rel vállvonala fölé emelje. Ez többé, de inkább kevésbé sikerül is. Most már ketten győzködik. Ez is jóleső érzés, és valahogy már nincs annyira mehetnéke. Talán még egyszer nem kerül ilyen nyomorult helyzetbe.*
- Én is kedvelem. Nagyon.
*Most már mosolyog, hiszen ehhez az is elég, hogy a lányra gondoljon. És ha Rel és Zaxdor is kedvelik, akkor már van közös nevező. Még ha ezen érzelem origója más is.*
- Amikor legutóbb ittam, berúgtam. Aztán hánytam.
*Nem is volt az olyan rég, és nem is volt az olyan kellemes élmény. De most már azért vigyorog.*
- Ezt akarjátok látni?
3599. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2019-01-10 21:21:19
Üzenet elküldve: 2019-01-10 21:21:19
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 355
OOC üzenetek: 40
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 355
OOC üzenetek: 40
Játékstílus: Vakmerő
//Degusztáék//
-Szoktam.
*Válaszol Frandr Rel kérdésére. Majd az felvet egy alternatívát, hogy hol fürödhetne le inkább.*
-Rendben, de közben le kell szállítanom egy kondér levest az Ispotálynak. Ugyanabban az irányban vannak?
*Reméli, hogy igen, mert akkor azzal eléggé sok időt meg tudna takarítani. Ezután felmegy a betegszobába, ahol a Kancellár üdvözli.*
-Waldran küldött. Levest készítettünk a betegeknek, most készülök leszállítani. Mondta, hogy szóljak neked, azt nem tudom, miért.
*Gyorsan összefoglalja az érkezése célját. Neki nem jut eszébe a papírmunka, főleg, hogy a fontosságával sincs tisztában, így azt nem említi meg.*
-Szoktam.
*Válaszol Frandr Rel kérdésére. Majd az felvet egy alternatívát, hogy hol fürödhetne le inkább.*
-Rendben, de közben le kell szállítanom egy kondér levest az Ispotálynak. Ugyanabban az irányban vannak?
*Reméli, hogy igen, mert akkor azzal eléggé sok időt meg tudna takarítani. Ezután felmegy a betegszobába, ahol a Kancellár üdvözli.*
-Waldran küldött. Levest készítettünk a betegeknek, most készülök leszállítani. Mondta, hogy szóljak neked, azt nem tudom, miért.
*Gyorsan összefoglalja az érkezése célját. Neki nem jut eszébe a papírmunka, főleg, hogy a fontosságával sincs tisztában, így azt nem említi meg.*
3598. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2019-01-10 21:08:27
Üzenet elküldve: 2019-01-10 21:08:27
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 81
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 81
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
* A kancellár kérésére hamar hoz két új ágyneműt, az egyiket felhúzza a régi helyett, a másikat pedig leteszi az asztalra, hogy az se koszolódjon olyan könnyedén. *
- Ha szüksége lesz még valamire szívesen állok szolgálatára uram, odalenn megtalál - * mosolyogva hajol meg, mert ez amolyan berögzült szokás nála, aztán le is megy, vissza a pulthoz vigyázni a kis oposszumra, amit idő közben a gazdája is otthagyott, de sebaj, Latlienél jó kezekben van a babócka.
Közben megérkezik Frandr is, aki leveszi a tűzről a levest, arcából ítélve úgy tűnik jó az íze amire vidáman elmosolyodik, s őrzi a levest fél szemével a pult mögül amíg az magára van hagyva.*
A hozzászólás írója (Latlie, az Alázatos) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.01.10 21:09:57
- Ha szüksége lesz még valamire szívesen állok szolgálatára uram, odalenn megtalál - * mosolyogva hajol meg, mert ez amolyan berögzült szokás nála, aztán le is megy, vissza a pulthoz vigyázni a kis oposszumra, amit idő közben a gazdája is otthagyott, de sebaj, Latlienél jó kezekben van a babócka.
Közben megérkezik Frandr is, aki leveszi a tűzről a levest, arcából ítélve úgy tűnik jó az íze amire vidáman elmosolyodik, s őrzi a levest fél szemével a pult mögül amíg az magára van hagyva.*
A hozzászólás írója (Latlie, az Alázatos) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.01.10 21:09:57
3597. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2019-01-10 20:34:27
Üzenet elküldve: 2019-01-10 20:34:27
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Degusztáék//
*Briwal olyan választ ad, amit Hubi minden további nélkül el tud fogadni. Ő maga sem szeretne ilyen méltatlan állapotban mutatkozni mások előtt.*
- Természetesen. *bólint hát egyet, aztán ahogy a sebkötözés műveletére térnek, mondja, hogy Tizio mit és hogyan tegyen. Nem nagyon kell semmit kétszer mondania, az alkalmi felcser egészen jól megállja a helyét. Egy valódi gyógyító valószínűleg sikítófrászt kapna a szakbarbárság ilyetén megnyilvánulásától, de itt nem is a külcsínen van a hangsúly.*
- Kérem. *bólint megint, ezúttal az újabb köszönetnyilvánításra. Hozzá van szokva, hogy hálálkodnak neki, tisztségéből kifolyólag ez természetes is, de ahhoz már kevésbé, hogy a hála őszintének tűnik. Kicsit zavarja is. Egy egészen kicsit. Úgyhogy ez kiváló pillanatnak tűnik hozzá, hogy magára hagyja a testvéreket. Ekkor történik, hogy kopogtatnak az ajtón. Mikor kinyitja az Amonon látott harcost pillantja meg a küszöbön.*
- Igen? Segíthetek?
A hozzászólás írója (Habrertus Vachaoz Ruuhrijehr) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.01.10 20:48:27
*Briwal olyan választ ad, amit Hubi minden további nélkül el tud fogadni. Ő maga sem szeretne ilyen méltatlan állapotban mutatkozni mások előtt.*
- Természetesen. *bólint hát egyet, aztán ahogy a sebkötözés műveletére térnek, mondja, hogy Tizio mit és hogyan tegyen. Nem nagyon kell semmit kétszer mondania, az alkalmi felcser egészen jól megállja a helyét. Egy valódi gyógyító valószínűleg sikítófrászt kapna a szakbarbárság ilyetén megnyilvánulásától, de itt nem is a külcsínen van a hangsúly.*
- Kérem. *bólint megint, ezúttal az újabb köszönetnyilvánításra. Hozzá van szokva, hogy hálálkodnak neki, tisztségéből kifolyólag ez természetes is, de ahhoz már kevésbé, hogy a hála őszintének tűnik. Kicsit zavarja is. Egy egészen kicsit. Úgyhogy ez kiváló pillanatnak tűnik hozzá, hogy magára hagyja a testvéreket. Ekkor történik, hogy kopogtatnak az ajtón. Mikor kinyitja az Amonon látott harcost pillantja meg a küszöbön.*
- Igen? Segíthetek?
A hozzászólás írója (Habrertus Vachaoz Ruuhrijehr) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.01.10 20:48:27
3596. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2019-01-10 20:06:33
Üzenet elküldve: 2019-01-10 20:06:33
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 143
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 143
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Degusztáék//
-Csak egy napot kérek.
*Pontosan tudja, hogy itt létét titkolni szinte lehetetlen lenne a két kislány előtt, egyszersmind kifejezetten veszélyes is, ha azt veszi mennyire nem akar szembesülni, a "Miért nem szóltál rögvest?" jellegű vallatással, és vádló pillantásokkal.*
-Még kicsit összekapom magam.
*A bűntudatos pillantásokat, és felesleges önmarcangolást sem kívánja egyik lánynak sem.*
-Már Tizio is magát hibáztatja miattam.
*Magyarázza röviden, miért is kérése mielőtt erőtlenségbe zuhanna.
Lázasan csillogó, ernyedő pillantásokkal tekint a kancellárra, miközben az további kitartást vár tőle, némán biccent, és emeli feje fölé jobb karját, hogy Tiz könnyedén hozzáférhessen sebeihez.*
-Csak essünk túl rajta.
*Nyögi fásultan, felkészülve az újabb fájdalmakra. Nem sikít, nem jajgat, nem nyögdécsel hangosan. Összeszorított fogakkal, olykor felszisszenve igyekszik segíteni testvérének, legalább annyiban, hogy ne akadályozza saját ellátást panaszkodással, ne vegye az újdonsült felcser kedvét, bátorságát fájdalmainak jeleivel.
Így persze társalogni is nehéz, de épp nincs is csevegős kedvében, csak olykor, két nyilallás között szúr be valami elhalóan halk, rövid, de elismerő megjegyzést arról, hogy közel sem fájdalmas, amit Tiz művel, bírja még, öccse nagyon ügyes, nem, dehogy, meg sem érezte, hogy a szesz eleven húsát marja.
A kijelentésre, miszerint hamarosan túl van az újabb kínzáson, tettet némi szomorú meglepettséget.*
-Máris? Hisz csak most kezdtük.
*Azért nem kívánja ezt sem hatokon át magának. Másnak sem. Izzadva, szaporán lélegezve nyugszik meg, és bólint fivére szavaira a kancellár felé. Maga is hálás. Majd talán holnap szavakba is önti mennyire.
Légzése lassan normalizálódik, majd megy át egyre mélyebbe, ahogy újra elszakad eszméletétől, a kopogást már nem hallja, Tiz szavait sem, és végre nem érzi saját testének izzadtsággal, a gennyes sebekre jellemző édeskés aromával kevert bűzét, mit most legalább a mosdatlanság nem súlyosbít.*
-Csak egy napot kérek.
*Pontosan tudja, hogy itt létét titkolni szinte lehetetlen lenne a két kislány előtt, egyszersmind kifejezetten veszélyes is, ha azt veszi mennyire nem akar szembesülni, a "Miért nem szóltál rögvest?" jellegű vallatással, és vádló pillantásokkal.*
-Még kicsit összekapom magam.
*A bűntudatos pillantásokat, és felesleges önmarcangolást sem kívánja egyik lánynak sem.*
-Már Tizio is magát hibáztatja miattam.
*Magyarázza röviden, miért is kérése mielőtt erőtlenségbe zuhanna.
Lázasan csillogó, ernyedő pillantásokkal tekint a kancellárra, miközben az további kitartást vár tőle, némán biccent, és emeli feje fölé jobb karját, hogy Tiz könnyedén hozzáférhessen sebeihez.*
-Csak essünk túl rajta.
*Nyögi fásultan, felkészülve az újabb fájdalmakra. Nem sikít, nem jajgat, nem nyögdécsel hangosan. Összeszorított fogakkal, olykor felszisszenve igyekszik segíteni testvérének, legalább annyiban, hogy ne akadályozza saját ellátást panaszkodással, ne vegye az újdonsült felcser kedvét, bátorságát fájdalmainak jeleivel.
Így persze társalogni is nehéz, de épp nincs is csevegős kedvében, csak olykor, két nyilallás között szúr be valami elhalóan halk, rövid, de elismerő megjegyzést arról, hogy közel sem fájdalmas, amit Tiz művel, bírja még, öccse nagyon ügyes, nem, dehogy, meg sem érezte, hogy a szesz eleven húsát marja.
A kijelentésre, miszerint hamarosan túl van az újabb kínzáson, tettet némi szomorú meglepettséget.*
-Máris? Hisz csak most kezdtük.
*Azért nem kívánja ezt sem hatokon át magának. Másnak sem. Izzadva, szaporán lélegezve nyugszik meg, és bólint fivére szavaira a kancellár felé. Maga is hálás. Majd talán holnap szavakba is önti mennyire.
Légzése lassan normalizálódik, majd megy át egyre mélyebbe, ahogy újra elszakad eszméletétől, a kopogást már nem hallja, Tiz szavait sem, és végre nem érzi saját testének izzadtsággal, a gennyes sebekre jellemző édeskés aromával kevert bűzét, mit most legalább a mosdatlanság nem súlyosbít.*
3595. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2019-01-10 18:54:43
Üzenet elküldve: 2019-01-10 18:54:43
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 747
OOC üzenetek: 261
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 747
OOC üzenetek: 261
Játékstílus: Vakmerő
//Dávid és Góliát//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Feszült figyelemmel kíséri nyomon az akciót, ami leheletnyit eltereli figyelmét arról, hogy borzasztóan fázik. Mert amúgy borzasztóan fázik. Nirs szép íves érkezésére azért elgondolkodik, hogy mennyire jó érzés lehet repülni, de el is engedi ezt a gondolatot gyors ütemben. A harcnak is vége látszik lenni, és mint kiderül elég komolytalan volt, ami Zaxdor enyhén eltúlzott reakcióiból is sejthető volt talán.*
- Úgy sejtem akkor a fogadásnak is annyi.
*Mivel elég közel áll, ezért meghallja a névtelen Pöcsfejnek elkeresztelt férfi szavait és érdeklődve fordul hozzá.*
- Komolyan ilyen időben a folyóban akarsz fürdeni?
~ Szerencsétlen. ~
*Waldran persze közben lelép miután kézhez kap egy valag pénzt az óriástól az este folyamán másodjára. Relael nem tudja ezért hibáztatni őt.*
- Akár el is kísérhetsz majd, hogy ne menjek egyedül haza. Ott le is fürödhetsz.
*Persze nem erőszak a disznótor, ha Frandr szerényen visszautasítja a felajánlását nem fogja győzködni, csupán egy mindkettejük számára kedvezőnek tűnő ajánlatot tett. Legalábbis szerinte. De a távozó férfi közel sem köti le annyira a figyelmét, mint az óriás és Nirs beszélgetés, miközben ő unottan lehajol, hogy hógolyót gyúrjon és van annyira spicces már, hogy megcélozza vele Zaxdor felsőtestét ami talán elég nagy felület ahhoz, hogy el is találja. Ha ez így történik, akkor egyet oldalra lép, Ysaneetól el és ujjával rámutat, hogy ő volt.
De vissza Nirsre. Ahogy nézi egészen úgy tűnik, hogy távozni készül, aminek Relael nem örül, mert bár már érzi az alkoholt a fejében, de még érezhetné jobban is. Még lenne kedve beszélgetni, szórakozni, de egészen megcsappant a létszám, ezért nem hagyhatja ennyiben a dolgot. Arról nem is beszélve, hogy kedve lenne valójában megismerni Aenae szíve választottját. Meg is indul a két férfi felé és remélhetőleg nem kap lavinát az arcába.*
- Jaj, itt ne hagyj egyedül nemes lelkű Nirs!
*Remélhetőleg a fiatal férfi nem szökött még el így oda tud toppanni elé.*
- Hű de magas vagy te is.
*Csodálkozik rá egy pillanatig, mintha eddig nem vette volna észre, majd meglepett arcára újra egy megnyerő mosoly ül ki.*
- Na gyere! Igyunk! Jól fogjuk érezni magunkat. Nem is tudok jóformán semmit rólad, pedig Aenae a ba... kedvelem.
*Mondaná, hogy a barátnője, de nem tudja, hogy vannak olyan jó viszonyban a lánnyal, ezért inkább gyorsan korrigál és bátorítóan a taverna felé biccent fejével továbbra is mosolyogva.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Feszült figyelemmel kíséri nyomon az akciót, ami leheletnyit eltereli figyelmét arról, hogy borzasztóan fázik. Mert amúgy borzasztóan fázik. Nirs szép íves érkezésére azért elgondolkodik, hogy mennyire jó érzés lehet repülni, de el is engedi ezt a gondolatot gyors ütemben. A harcnak is vége látszik lenni, és mint kiderül elég komolytalan volt, ami Zaxdor enyhén eltúlzott reakcióiból is sejthető volt talán.*
- Úgy sejtem akkor a fogadásnak is annyi.
*Mivel elég közel áll, ezért meghallja a névtelen Pöcsfejnek elkeresztelt férfi szavait és érdeklődve fordul hozzá.*
- Komolyan ilyen időben a folyóban akarsz fürdeni?
~ Szerencsétlen. ~
*Waldran persze közben lelép miután kézhez kap egy valag pénzt az óriástól az este folyamán másodjára. Relael nem tudja ezért hibáztatni őt.*
- Akár el is kísérhetsz majd, hogy ne menjek egyedül haza. Ott le is fürödhetsz.
*Persze nem erőszak a disznótor, ha Frandr szerényen visszautasítja a felajánlását nem fogja győzködni, csupán egy mindkettejük számára kedvezőnek tűnő ajánlatot tett. Legalábbis szerinte. De a távozó férfi közel sem köti le annyira a figyelmét, mint az óriás és Nirs beszélgetés, miközben ő unottan lehajol, hogy hógolyót gyúrjon és van annyira spicces már, hogy megcélozza vele Zaxdor felsőtestét ami talán elég nagy felület ahhoz, hogy el is találja. Ha ez így történik, akkor egyet oldalra lép, Ysaneetól el és ujjával rámutat, hogy ő volt.
De vissza Nirsre. Ahogy nézi egészen úgy tűnik, hogy távozni készül, aminek Relael nem örül, mert bár már érzi az alkoholt a fejében, de még érezhetné jobban is. Még lenne kedve beszélgetni, szórakozni, de egészen megcsappant a létszám, ezért nem hagyhatja ennyiben a dolgot. Arról nem is beszélve, hogy kedve lenne valójában megismerni Aenae szíve választottját. Meg is indul a két férfi felé és remélhetőleg nem kap lavinát az arcába.*
- Jaj, itt ne hagyj egyedül nemes lelkű Nirs!
*Remélhetőleg a fiatal férfi nem szökött még el így oda tud toppanni elé.*
- Hű de magas vagy te is.
*Csodálkozik rá egy pillanatig, mintha eddig nem vette volna észre, majd meglepett arcára újra egy megnyerő mosoly ül ki.*
- Na gyere! Igyunk! Jól fogjuk érezni magunkat. Nem is tudok jóformán semmit rólad, pedig Aenae a ba... kedvelem.
*Mondaná, hogy a barátnője, de nem tudja, hogy vannak olyan jó viszonyban a lánnyal, ezért inkább gyorsan korrigál és bátorítóan a taverna felé biccent fejével továbbra is mosolyogva.*
3594. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2019-01-10 11:45:42
Üzenet elküldve: 2019-01-10 11:45:42
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 463
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 463
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Degusztáék//
- Lennék. *Morogja az orra alá, bár kicsit azért hagyná normalizálódni a pulzusát, de nincs most erre idő, kabátját leveti, a szék támlájára hajítja, az ágy mellé térdel.* - Itt vagyok, testvér. *Szeretetteljesen, gyengéden simít ki egy csatakos tincset fivére homlokából. ~Majd utállak tovább, ha jobban leszel.~ Meghallgatja a kancellár utasításait, bólint, kézmosással, tépés készítésével kezdi.* - Nem lesz kellemes, de holnapra jobban leszel. Két nap és olyan leszel, mint új korodban. *Látja Briwalon, hogy nincs most egészen itt vele, de azért beszél hozzá, neki is könnyebb így.
Sosem mosott és fertőtlenített azelőtt sebet, gyakran néz a kancellárra és kérdezi:*
- Jól csinálom? *Nemleges válasz esetén úgy tesz, ahogyan mondja neki Habrertus, közben fivérére is igyekszik figyelni és minimalizálni a fájdalmait.* - Holnapra már ugrálsz, holnapután meg lemegyünk a faluba udvarolni a menyecskéknek. Vétlen odafenn van a hegyen, az istállóban, nagyon jól érzi magát, jól tartják. A minap Effy ült a hátán. De, hogy az a lány milyen ócska lovas, úgy ül a lovon, hogy az valami borzalom. Viszont a gyapjasteve mókás állat. Jó a gyapja, nagyon jó. *Fogalma sincsen róla, hogy szavaiból mennyi jut el Briwal tudatáig, mindegy is, a lényeg, hogy ha magánál van, akkor kicsit elterelje a figyelmét a tortúráról, amit az ügyetlen, alkalmi felcsere miatt el kell szenvedjen.* - Lassan befejezem. *Magát nyugtatja inkább, sóhajt, mikor tényleg befejezi, a kancellár dicséretére csak bólint. ~Ahhoz képest, hogy elsőre csináltam, tényleg nem is rossz.~* - Köszönjük a segítséged, kancellár. Én a magam részéről nagyon hálás vagyok a gyors segítségedért, egyedül biztosan nem boldogultam volna. *Még az ágy mellett térdel, mikor kopognak. ~A lány jött volna vissza?~ De nem reagál a kopogásra, csak odafordul, Habrertus úgyis kifelé készült, ha valóban a lány jött vissza, akkor egyből el is tudja neki mondani a további utasításait, Tizio csak fivérét takarja be alaposan, megint betömi a takarót lábai, dereka alá.* - Tudom, hogy egyedül is tud aludni, de inkább vele maradok, hátha felébred és kér valamit. Köszönöm még egyszer. *A lázát még le kéne húzni, mert tüzel a homloka. ~Remélem, hogy lázcsillapítót is főzőcskézel, kancellár.~ A karosszékbe hanyatlik.*
- Lennék. *Morogja az orra alá, bár kicsit azért hagyná normalizálódni a pulzusát, de nincs most erre idő, kabátját leveti, a szék támlájára hajítja, az ágy mellé térdel.* - Itt vagyok, testvér. *Szeretetteljesen, gyengéden simít ki egy csatakos tincset fivére homlokából. ~Majd utállak tovább, ha jobban leszel.~ Meghallgatja a kancellár utasításait, bólint, kézmosással, tépés készítésével kezdi.* - Nem lesz kellemes, de holnapra jobban leszel. Két nap és olyan leszel, mint új korodban. *Látja Briwalon, hogy nincs most egészen itt vele, de azért beszél hozzá, neki is könnyebb így.
Sosem mosott és fertőtlenített azelőtt sebet, gyakran néz a kancellárra és kérdezi:*
- Jól csinálom? *Nemleges válasz esetén úgy tesz, ahogyan mondja neki Habrertus, közben fivérére is igyekszik figyelni és minimalizálni a fájdalmait.* - Holnapra már ugrálsz, holnapután meg lemegyünk a faluba udvarolni a menyecskéknek. Vétlen odafenn van a hegyen, az istállóban, nagyon jól érzi magát, jól tartják. A minap Effy ült a hátán. De, hogy az a lány milyen ócska lovas, úgy ül a lovon, hogy az valami borzalom. Viszont a gyapjasteve mókás állat. Jó a gyapja, nagyon jó. *Fogalma sincsen róla, hogy szavaiból mennyi jut el Briwal tudatáig, mindegy is, a lényeg, hogy ha magánál van, akkor kicsit elterelje a figyelmét a tortúráról, amit az ügyetlen, alkalmi felcsere miatt el kell szenvedjen.* - Lassan befejezem. *Magát nyugtatja inkább, sóhajt, mikor tényleg befejezi, a kancellár dicséretére csak bólint. ~Ahhoz képest, hogy elsőre csináltam, tényleg nem is rossz.~* - Köszönjük a segítséged, kancellár. Én a magam részéről nagyon hálás vagyok a gyors segítségedért, egyedül biztosan nem boldogultam volna. *Még az ágy mellett térdel, mikor kopognak. ~A lány jött volna vissza?~ De nem reagál a kopogásra, csak odafordul, Habrertus úgyis kifelé készült, ha valóban a lány jött vissza, akkor egyből el is tudja neki mondani a további utasításait, Tizio csak fivérét takarja be alaposan, megint betömi a takarót lábai, dereka alá.* - Tudom, hogy egyedül is tud aludni, de inkább vele maradok, hátha felébred és kér valamit. Köszönöm még egyszer. *A lázát még le kéne húzni, mert tüzel a homloka. ~Remélem, hogy lázcsillapítót is főzőcskézel, kancellár.~ A karosszékbe hanyatlik.*
3593. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2019-01-10 11:33:08
Üzenet elküldve: 2019-01-10 11:33:08
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 355
OOC üzenetek: 40
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 355
OOC üzenetek: 40
Játékstílus: Vakmerő
//Dávid és góliát//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Frandr meglepődik, mikor látja, hogy Nirs ilyen komolyan veszi a történteket. Ő a dolog esetleges előzményét sem ismeri, így nem tudja, miért olyan becsületbeli ügy ez Nirsnek, hogy ennyire megsértődik miatta. Ezután viszont eszébe jut a fiú kora, és rájön, hogy amaz még nem tudja, hogy az ilyeneknek semmi jelentősége nincs. Zax viszont ezután odaszól Nirsnek, így Frandr
a maga részéről menne is fürödni, de Waldran emlékezteti a levesre.*
-Természetesen.
*Onnan gyanítja, hogy kész a leves, amit Latlie mondott olyan 20 perce. Ezt nem említi meg, csak biccent, és bemegy a Tavernába. Ott először a kondér felé megy, közben biccent Latlie-nak.*
//Leves a betegeknek//
*Odamegy a leveshez, és belemártja a kanalat, majd szájához emeli azt.*
-Bassza meg!
*Halladszódhat a konyhából, ugyanis Frandnak nem jut eszébe, hogy a leves forrásban van. Ezután újra próbálkozik, ezúttal jól megfújva a kanálban levő levest, és úgy kóstolja meg. A leve egész finom, bár meglepően gazdag az íze egy húsleveshez képest.*
~Valaki nem fukarkodott a fűszerekkel~
*Biztonság kedvéért a húst és a zöldségeket is megkóstolja, hogy átfőttek-e. Minden rendben van, így a lábas nyele felé nyúl. Szerencsére még időben megállítja a kezét, így megelőzve az égésnyomokat.
Körülnéz egy bőrkesztyűt keresve, és talál is egyet. Felveszi vele a levest, és egy kevés erőlködéssel leakasztja a tűz fölül, és átakasztja egy másik erre ott levő vasra.
Ezután megindul felfelé, amerre látta a Kancellárékat menni, és bekopog, majd kivárja, hogy ki nyit ajtót.*
A hozzászólás írója (Frandr'd Gruad) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.01.10 11:40:32
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Frandr meglepődik, mikor látja, hogy Nirs ilyen komolyan veszi a történteket. Ő a dolog esetleges előzményét sem ismeri, így nem tudja, miért olyan becsületbeli ügy ez Nirsnek, hogy ennyire megsértődik miatta. Ezután viszont eszébe jut a fiú kora, és rájön, hogy amaz még nem tudja, hogy az ilyeneknek semmi jelentősége nincs. Zax viszont ezután odaszól Nirsnek, így Frandr
a maga részéről menne is fürödni, de Waldran emlékezteti a levesre.*
-Természetesen.
*Onnan gyanítja, hogy kész a leves, amit Latlie mondott olyan 20 perce. Ezt nem említi meg, csak biccent, és bemegy a Tavernába. Ott először a kondér felé megy, közben biccent Latlie-nak.*
//Leves a betegeknek//
*Odamegy a leveshez, és belemártja a kanalat, majd szájához emeli azt.*
-Bassza meg!
*Halladszódhat a konyhából, ugyanis Frandnak nem jut eszébe, hogy a leves forrásban van. Ezután újra próbálkozik, ezúttal jól megfújva a kanálban levő levest, és úgy kóstolja meg. A leve egész finom, bár meglepően gazdag az íze egy húsleveshez képest.*
~Valaki nem fukarkodott a fűszerekkel~
*Biztonság kedvéért a húst és a zöldségeket is megkóstolja, hogy átfőttek-e. Minden rendben van, így a lábas nyele felé nyúl. Szerencsére még időben megállítja a kezét, így megelőzve az égésnyomokat.
Körülnéz egy bőrkesztyűt keresve, és talál is egyet. Felveszi vele a levest, és egy kevés erőlködéssel leakasztja a tűz fölül, és átakasztja egy másik erre ott levő vasra.
Ezután megindul felfelé, amerre látta a Kancellárékat menni, és bekopog, majd kivárja, hogy ki nyit ajtót.*
A hozzászólás írója (Frandr'd Gruad) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.01.10 11:40:32
3592. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2019-01-10 11:24:21
Üzenet elküldve: 2019-01-10 11:24:21
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 251
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 251
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Dávid és Góliát//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
//Nirs, kis Rel, Ysaa és Kresi//
*Körbefuttatja tekintetét a tömegen, már nem érzi szükségét, hogy émelygést imitáljon. Szerencsére kevesebb meglepetést lát az arcokon, talán senkinek nem tűnt fel, hogy esze ágában nem volt péppé verni a kis Nirset. ~ Be kell baszni, azt jóvan. ~ Hasonló mélyenszántó gondolatok forognak fejében akkor is, amikor még mielőtt Nirsre tekintene visszaballag kardjáért és tőrövéért Rel elé. Azért küld neki egy csücsöripuszit, hadd rettegjen tovább, persze magában mulattatja ez az egész, nem akar ő bántani senkit. Egyelőre. Most már több alkalma van megszemlélni Ysaneet is, akiben felismerni véli azt az egyik személyt, ki legutóbb kért iránymutatást tőle, s leordította hajáról a fejét. Miután mindent is felcsatolt magára, visszafordul a kisember felé, hogy méltósággal kezet fogjanak, ahogyan egy párviadal után illik, még, ha ez a párviadal körülbelül két lábatlan vadgalamb seggberúgóversenyéhez is volt hasonlatos. Azonban olybá tűnik, hogy Nirs távozni készül.*
- Héjj! Öcskös! *Szólítja meg a legkedvesebb modorával, hogy minőségi kérdést intézzen felé meglepett képpel, majd odasiet hozzá. Elé.* Te meg hová a faszba mész?! *Kérdezi és valóban fel sem tudja fogni, hogy iménti produkciója annyira félreérthető, hogy az már egyenesen a megalázás legmagasabbik fokának tűnik. Olyannyira, hogy még azt is elfelejti, hogy ő Zaxdor a menő és magyarázkodni kezd.*
- A lóvé a tiéd is. *Kezdi, igaz Waldran eltette, majd le is lépett, de ez részlet kérdés.* Együtt fogjuk leinni. *Pillant fel a ringó mozgással távolodó Waldranra.* Persze csak, ha a főni is hozzájárul. *Kissé közelebb hajol Nirshez.* Nézd, kedvelem Kagaenaenét, ami azt illeti neked meg van vér a pucádban, nem akartalak elkalapálni. Rúgjunk be, aztán tanítok egy-két trükköt utána, amivel leveszed álmaid asszonyát a lábáról, ha meglátja harc közben. *Egész megenyhül, hisz ki előtte áll csupán egy fiatalember, nemhogy ősz szőrszála nincs a mellkasán, de valószínűleg csupasz, mint a malac rózsaszín segge.*
- Ne csináld már! *Emeli meg kezét a fiú felé.* Jó gyerek vagy. De ha most sértetten elvonulsz, sosem illeszkedsz be normálisan. Gyere inni velünk. *Barátságosan igyekszik mosolyogni, persze elég régen csinált hasonlót, úgyhogy ez nehezebben megy, mint gondolná. Túl távolra nem emeli a tekintetét, így egyelőre Krestvir érkezése nem tűnik fel neki, bizonyára, ha a lány távolban figyelő alakját, vagy esetleg a felette köröző károgásra felfigyelne, mindjárt más színben tűnne fel a szituáció.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
//Nirs, kis Rel, Ysaa és Kresi//
*Körbefuttatja tekintetét a tömegen, már nem érzi szükségét, hogy émelygést imitáljon. Szerencsére kevesebb meglepetést lát az arcokon, talán senkinek nem tűnt fel, hogy esze ágában nem volt péppé verni a kis Nirset. ~ Be kell baszni, azt jóvan. ~ Hasonló mélyenszántó gondolatok forognak fejében akkor is, amikor még mielőtt Nirsre tekintene visszaballag kardjáért és tőrövéért Rel elé. Azért küld neki egy csücsöripuszit, hadd rettegjen tovább, persze magában mulattatja ez az egész, nem akar ő bántani senkit. Egyelőre. Most már több alkalma van megszemlélni Ysaneet is, akiben felismerni véli azt az egyik személyt, ki legutóbb kért iránymutatást tőle, s leordította hajáról a fejét. Miután mindent is felcsatolt magára, visszafordul a kisember felé, hogy méltósággal kezet fogjanak, ahogyan egy párviadal után illik, még, ha ez a párviadal körülbelül két lábatlan vadgalamb seggberúgóversenyéhez is volt hasonlatos. Azonban olybá tűnik, hogy Nirs távozni készül.*
- Héjj! Öcskös! *Szólítja meg a legkedvesebb modorával, hogy minőségi kérdést intézzen felé meglepett képpel, majd odasiet hozzá. Elé.* Te meg hová a faszba mész?! *Kérdezi és valóban fel sem tudja fogni, hogy iménti produkciója annyira félreérthető, hogy az már egyenesen a megalázás legmagasabbik fokának tűnik. Olyannyira, hogy még azt is elfelejti, hogy ő Zaxdor a menő és magyarázkodni kezd.*
- A lóvé a tiéd is. *Kezdi, igaz Waldran eltette, majd le is lépett, de ez részlet kérdés.* Együtt fogjuk leinni. *Pillant fel a ringó mozgással távolodó Waldranra.* Persze csak, ha a főni is hozzájárul. *Kissé közelebb hajol Nirshez.* Nézd, kedvelem Kagaenaenét, ami azt illeti neked meg van vér a pucádban, nem akartalak elkalapálni. Rúgjunk be, aztán tanítok egy-két trükköt utána, amivel leveszed álmaid asszonyát a lábáról, ha meglátja harc közben. *Egész megenyhül, hisz ki előtte áll csupán egy fiatalember, nemhogy ősz szőrszála nincs a mellkasán, de valószínűleg csupasz, mint a malac rózsaszín segge.*
- Ne csináld már! *Emeli meg kezét a fiú felé.* Jó gyerek vagy. De ha most sértetten elvonulsz, sosem illeszkedsz be normálisan. Gyere inni velünk. *Barátságosan igyekszik mosolyogni, persze elég régen csinált hasonlót, úgyhogy ez nehezebben megy, mint gondolná. Túl távolra nem emeli a tekintetét, így egyelőre Krestvir érkezése nem tűnik fel neki, bizonyára, ha a lány távolban figyelő alakját, vagy esetleg a felette köröző károgásra felfigyelne, mindjárt más színben tűnne fel a szituáció.*
3591. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2019-01-10 09:42:22
Üzenet elküldve: 2019-01-10 09:42:22
ÚJ
![>Waldran Thargodar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11356_1544563224_ember_ferfi.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 596
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 596
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
//Dávid és Góliát//
* Waldran megcsóválja a fejét a harc végével. Nem csalódott, de a mosolyát nehezen rejti el, végül is, nem egy nagy tervezgető férfi, mégis most összejött, amit akart. Kezd ravaszodni talán ahogy múlnak az évek, vagy csak Alyo társasága volt jó hatással rá. A lényeg, hogy Nirs úgy tűnik, szépen lassan beilleszkedik a csapatba, és talán Zaxdor is nyugodtabb lesz az est hátralévő részében. A felé dobott pénzt elkapja egy laza mozdulattal, és egy pillanatig gondolkodik, hogy visszadobja - vezérként ez lenne a dolga, de akár adónak is felfoghatja. *
~ Elteszem, mint felajánlás. Köszönöm, Zax. ~
- Rendben. * Mondja egyszerűen, mert a pénz az pénz, és Waldrannak mintha a vérében lenne, hogy ha ajánlanak, azt ne utasítsa el. De azért megjegyzi, és ha Zax később kéréssel fordulna hozzá, ez alapján talán mást döntést hoz, mint amúgy tenné. Fel se fogja, hogy mennyire Kancellárias ez a hozzáállás. *
- Honnan tudod, hogy kész? * Teszi fel a kérdést Frandr'dnek, de nem várja meg a választ, csak megrántja a vállát. * Nézz rá, kóstold meg, és ha ehető, akkor mehet a betegeknek. Ahogy néztem bent van a Kancellár, tudatni kellene erről, de a betegek szobájába ne menj be, valaki várja meg, amíg lejön. Aztán azt csinálsz, amit akarsz.
* Ezzel azt is letudta, hogy a Kancellár majd felvésse a könyvbe az újonnan érkezett harcost. Mivel dolgait elvégezte, ezért angolosan távozik. *
* Waldran megcsóválja a fejét a harc végével. Nem csalódott, de a mosolyát nehezen rejti el, végül is, nem egy nagy tervezgető férfi, mégis most összejött, amit akart. Kezd ravaszodni talán ahogy múlnak az évek, vagy csak Alyo társasága volt jó hatással rá. A lényeg, hogy Nirs úgy tűnik, szépen lassan beilleszkedik a csapatba, és talán Zaxdor is nyugodtabb lesz az est hátralévő részében. A felé dobott pénzt elkapja egy laza mozdulattal, és egy pillanatig gondolkodik, hogy visszadobja - vezérként ez lenne a dolga, de akár adónak is felfoghatja. *
~ Elteszem, mint felajánlás. Köszönöm, Zax. ~
- Rendben. * Mondja egyszerűen, mert a pénz az pénz, és Waldrannak mintha a vérében lenne, hogy ha ajánlanak, azt ne utasítsa el. De azért megjegyzi, és ha Zax később kéréssel fordulna hozzá, ez alapján talán mást döntést hoz, mint amúgy tenné. Fel se fogja, hogy mennyire Kancellárias ez a hozzáállás. *
- Honnan tudod, hogy kész? * Teszi fel a kérdést Frandr'dnek, de nem várja meg a választ, csak megrántja a vállát. * Nézz rá, kóstold meg, és ha ehető, akkor mehet a betegeknek. Ahogy néztem bent van a Kancellár, tudatni kellene erről, de a betegek szobájába ne menj be, valaki várja meg, amíg lejön. Aztán azt csinálsz, amit akarsz.
* Ezzel azt is letudta, hogy a Kancellár majd felvésse a könyvbe az újonnan érkezett harcost. Mivel dolgait elvégezte, ezért angolosan távozik. *
3590. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2019-01-09 21:46:37
Üzenet elküldve: 2019-01-09 21:46:37
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Degusztáék//
*A jó kancellár megértő ember. Kegyesen bólint tehát, amikor Briwal nem kap gondolkodás nélkül az ajánlaton, hanem családi tanács elé kívánja azt terjeszteni. Még helyesli is magában. Így gondolkodik egy komoly ember. A kérés viszont már meglepi kissé. Nem tudja elképzelni, hogy milyen ok vezette Briwalt arra az elhatározásra, hogy jelenlétét titokban tartsa húga és Kagan balkézről származó leánya előtt. Hiszen a sebesült a Hadúr sógorának is mondhatta magát egy rövid ideig, és mivel a családja amúgy is tiszteletnek és megbecsülésnek örvend a Vashegyen, igazán nem hiheti azt, hogy bármi hátrány érné. És bár Hubi egyszerűen gyűlöli ha nem ért valamit, ezúttal nem akadékoskodik. Egy nap amúgy sem a világ.*
- Rendben van.
*Ma kivételesen nagylelkű. Vagy egyszerűen csak úgy érzi, hogy ennyit igazán megtehet annak, aki a thargok között üdítően tisztában van az illemmel.*
- Nem teszek említést a jelenlétedről. Egy vagy két napig biztosan nem. De meg kell értened, huzamosabb ideig ezt lehetetlen lesz titokban tartani.
*Mikor az ágya elkészül, Briwal nehézkesen belekecmereg. Hubi szinte késztetést érez, hogy segítsen neki, annyira nehézkesen mozog, annyira megviseltnek látszik. De nem teszi, már csak Briwal érdekében is. Mintegy végszóra, megérkezik Tizio is.*
- Köszönöm. *nyugtázza, hogy az ifjú beszerzett mindent, amit kért* Egy kicsit tarts még ki, a sebeid mielőbb ki kéne tisztítanunk.
*Ezt már a kornyadozó Briwalnak mondja, aztán - miután átvette a gyógynövényeket - Tizio-t kezdi instruálni.*
- Ha lennél szíves...
*Ezután részletesen elmondja, hogy miként tisztítsa meg a sebeke, hogyan mossa le a környéküket, jobb híján a pálinkával, miként kötözze be azokat. Természetesen a művelet közben is szolgál jó tanácsokkal. Mikor pedig végére érnek, elégedetten bólint egyet.*
- Nem is rossz, nem is rossz... Én most lemegyek a konyhába, megkérem azt a bájos leányzót, hogy engedje elkészítenem a főzeteket, amelyek a gyógyulást segítik. Ha gondolod, maradhatsz a testvéred mellett, de *vet egy pillantást a talán már ismét félálomba csúszott Briwalra* lehet, hogy aludni egyedül is tud.
*A jó kancellár megértő ember. Kegyesen bólint tehát, amikor Briwal nem kap gondolkodás nélkül az ajánlaton, hanem családi tanács elé kívánja azt terjeszteni. Még helyesli is magában. Így gondolkodik egy komoly ember. A kérés viszont már meglepi kissé. Nem tudja elképzelni, hogy milyen ok vezette Briwalt arra az elhatározásra, hogy jelenlétét titokban tartsa húga és Kagan balkézről származó leánya előtt. Hiszen a sebesült a Hadúr sógorának is mondhatta magát egy rövid ideig, és mivel a családja amúgy is tiszteletnek és megbecsülésnek örvend a Vashegyen, igazán nem hiheti azt, hogy bármi hátrány érné. És bár Hubi egyszerűen gyűlöli ha nem ért valamit, ezúttal nem akadékoskodik. Egy nap amúgy sem a világ.*
- Rendben van.
*Ma kivételesen nagylelkű. Vagy egyszerűen csak úgy érzi, hogy ennyit igazán megtehet annak, aki a thargok között üdítően tisztában van az illemmel.*
- Nem teszek említést a jelenlétedről. Egy vagy két napig biztosan nem. De meg kell értened, huzamosabb ideig ezt lehetetlen lesz titokban tartani.
*Mikor az ágya elkészül, Briwal nehézkesen belekecmereg. Hubi szinte késztetést érez, hogy segítsen neki, annyira nehézkesen mozog, annyira megviseltnek látszik. De nem teszi, már csak Briwal érdekében is. Mintegy végszóra, megérkezik Tizio is.*
- Köszönöm. *nyugtázza, hogy az ifjú beszerzett mindent, amit kért* Egy kicsit tarts még ki, a sebeid mielőbb ki kéne tisztítanunk.
*Ezt már a kornyadozó Briwalnak mondja, aztán - miután átvette a gyógynövényeket - Tizio-t kezdi instruálni.*
- Ha lennél szíves...
*Ezután részletesen elmondja, hogy miként tisztítsa meg a sebeke, hogyan mossa le a környéküket, jobb híján a pálinkával, miként kötözze be azokat. Természetesen a művelet közben is szolgál jó tanácsokkal. Mikor pedig végére érnek, elégedetten bólint egyet.*
- Nem is rossz, nem is rossz... Én most lemegyek a konyhába, megkérem azt a bájos leányzót, hogy engedje elkészítenem a főzeteket, amelyek a gyógyulást segítik. Ha gondolod, maradhatsz a testvéred mellett, de *vet egy pillantást a talán már ismét félálomba csúszott Briwalra* lehet, hogy aludni egyedül is tud.
3589. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2019-01-09 20:27:31
Üzenet elküldve: 2019-01-09 20:27:31
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 377
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 377
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Dávid és Góliát//
*Előadás ide, előadás oda, amikor az embert elhajítja egy óriás, azt nehéz pantomim módszerekkel visszaadni. A repülés és az esés azért hiteles, mert valódi. Valószínűleg ezért lehet, hogy nem olyan fürgeséggel pattan fel, ahogy az Zaxdor esetleg elvárná. Mikor végül talpra kecmereg, már tartja magát a tervhez. Egy ütés, aztán még egy, aztán a rúgás. Persze, hogy nem fogja lendületből fejbe rúgni azt, aki a thargok közül egyedüliként (Aenae-t nem számítva) valami baráti gesztus mutatott felé. Úgy gondolta, hogy ez is megteszi. Valahogy nem gondolt arra, hogy ez a pofozkodásnak okvetlenül egyikük halálával, vagy komolyabb sérülésével kell végződnie. Annyira mégsem volt komoly az egész ügy. Ezért aztán döbbenten figyeli az óriás reakcióját. Amikor pedig Zaxdor egy pénzes erszényt is vet Waldrannak, konkrétan leesik az álla. Úgy gondolja, hogy kezdi érteni. Ez valami fogadás volt, és mivel nem pontosan azt tette amit Zaxdor mondott, az óriás veszített. Megrándul az arca, és a nyakáig elvörösödik, amikor az óriás utálkozva öklendezni kezd. De ez most nem a düh jele. Ha eddig úgy érezte, hogy packáznak vele, és alkalmasint megalázzák, akkor most egyenesen leforrázva érzi magát. Most ott áll ostobán, nézi az óriást, aki valami gyatra előadásról beszél, aztán nézi Waldrant, nézi a cseverésző közönséget, és most már tudja, hogy hatalmasat hibázott. Nem most, a verekedésnél, sokkal korábban. Néz maga elé, aztán felnéz még egyszer a többiekre, majd sarkon fordul és elindul a Vaskorsótól elvezető ösvényen. Nem érdekli a társaság, nem érdekli a leves, nem érdekli Waldran, tulajdonképpen nem érdekli semmi. A tőr sem, ami a férfinél maradt.*
*Előadás ide, előadás oda, amikor az embert elhajítja egy óriás, azt nehéz pantomim módszerekkel visszaadni. A repülés és az esés azért hiteles, mert valódi. Valószínűleg ezért lehet, hogy nem olyan fürgeséggel pattan fel, ahogy az Zaxdor esetleg elvárná. Mikor végül talpra kecmereg, már tartja magát a tervhez. Egy ütés, aztán még egy, aztán a rúgás. Persze, hogy nem fogja lendületből fejbe rúgni azt, aki a thargok közül egyedüliként (Aenae-t nem számítva) valami baráti gesztus mutatott felé. Úgy gondolta, hogy ez is megteszi. Valahogy nem gondolt arra, hogy ez a pofozkodásnak okvetlenül egyikük halálával, vagy komolyabb sérülésével kell végződnie. Annyira mégsem volt komoly az egész ügy. Ezért aztán döbbenten figyeli az óriás reakcióját. Amikor pedig Zaxdor egy pénzes erszényt is vet Waldrannak, konkrétan leesik az álla. Úgy gondolja, hogy kezdi érteni. Ez valami fogadás volt, és mivel nem pontosan azt tette amit Zaxdor mondott, az óriás veszített. Megrándul az arca, és a nyakáig elvörösödik, amikor az óriás utálkozva öklendezni kezd. De ez most nem a düh jele. Ha eddig úgy érezte, hogy packáznak vele, és alkalmasint megalázzák, akkor most egyenesen leforrázva érzi magát. Most ott áll ostobán, nézi az óriást, aki valami gyatra előadásról beszél, aztán nézi Waldrant, nézi a cseverésző közönséget, és most már tudja, hogy hatalmasat hibázott. Nem most, a verekedésnél, sokkal korábban. Néz maga elé, aztán felnéz még egyszer a többiekre, majd sarkon fordul és elindul a Vaskorsótól elvezető ösvényen. Nem érdekli a társaság, nem érdekli a leves, nem érdekli Waldran, tulajdonképpen nem érdekli semmi. A tőr sem, ami a férfinél maradt.*
3588. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2019-01-09 17:43:21
Üzenet elküldve: 2019-01-09 17:43:21
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 143
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 143
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Degusztáék//
*Büszke a családjára, minden élő, és holt tagjára egyaránt.
Hallgatja az ajánlatot, nem rossz, mindenképp megéri rajta merengeni.*
-Ezt meg kell beszélnem a testvéreimmel.
*Nem ő dönt egyedül, megtehetné, mint elsőszülött, családfő. De nem kér ebből a kötelességből, felelősségből, és nem akar testvérei zsarnoka lenni.
Az erő, mi kitartott eddig, és nem hagyta valahol az útszélén összeesni már apad. Ezt érezheti a kancellár is, hiszen Briwal mondatai egyre kurtábbak, szavai egyre halkabbak, akadozóak. Van mit le sem reagál.*
-A húgommal kapcsolatban.
*Ez az úrnőzés mondjuk furcsa, de most nem tekinti lényegesnek.*
-Kérem ne szóljon neki arról, hogy itt vagyok. És Énének sem. Még egy napig semmiképp se.
*A kopogásra, és az ajtóban zajló rövid beszélgetésre nem is fordul irányba, a benn tevékenykedő, ágyat igazgató leányra sem emeli pillantását. Az unszolásra, hogy feküdjön le fáradtan, megtörten mozdul, lassan vánszorog át az ágyba, és halk nyögéssel dől le.
Legközelebb csak akkor szól, mikor öccse tűnik fel mellette, és kérdésekkel nyaggatja.*
-Nem.
*Talán elaludt, vagy elájult ismét egy rövid időre, mindenesetre nem rémlik mikor érkezett, és nyitott be fivére.*
*Büszke a családjára, minden élő, és holt tagjára egyaránt.
Hallgatja az ajánlatot, nem rossz, mindenképp megéri rajta merengeni.*
-Ezt meg kell beszélnem a testvéreimmel.
*Nem ő dönt egyedül, megtehetné, mint elsőszülött, családfő. De nem kér ebből a kötelességből, felelősségből, és nem akar testvérei zsarnoka lenni.
Az erő, mi kitartott eddig, és nem hagyta valahol az útszélén összeesni már apad. Ezt érezheti a kancellár is, hiszen Briwal mondatai egyre kurtábbak, szavai egyre halkabbak, akadozóak. Van mit le sem reagál.*
-A húgommal kapcsolatban.
*Ez az úrnőzés mondjuk furcsa, de most nem tekinti lényegesnek.*
-Kérem ne szóljon neki arról, hogy itt vagyok. És Énének sem. Még egy napig semmiképp se.
*A kopogásra, és az ajtóban zajló rövid beszélgetésre nem is fordul irányba, a benn tevékenykedő, ágyat igazgató leányra sem emeli pillantását. Az unszolásra, hogy feküdjön le fáradtan, megtörten mozdul, lassan vánszorog át az ágyba, és halk nyögéssel dől le.
Legközelebb csak akkor szól, mikor öccse tűnik fel mellette, és kérdésekkel nyaggatja.*
-Nem.
*Talán elaludt, vagy elájult ismét egy rövid időre, mindenesetre nem rémlik mikor érkezett, és nyitott be fivére.*
3587. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2019-01-09 17:01:12
Üzenet elküldve: 2019-01-09 17:01:12
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 355
OOC üzenetek: 40
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 355
OOC üzenetek: 40
Játékstílus: Vakmerő
//Dávid és Góliát//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
-Aki hülye, megérdemli a pofont. Aki megpróbál puszta kézzel legyőzni egy óriást, az meg hülye.
*Válaszol Ysának, majd, mivel senkinek sem jutott eszébe a saját fogadásán kívül mással foglalkozni, és állni más fogadását, ezért a pénzét visszarakva nézi tovább a verekedést.*
~Ez komoly?~
*Nézi, ahogy Zax mint egy zsák liszt dől el a hozzá képest apró Nirs lendületének köszönhetően. Aki ráadásul deréktájon kapja el, így eléggé abszurd látvány, ahogy földre viszi Zaxdort.
Amaz felüvölt, majd sokkal többet egy pár másodpercig Frand nem lát, ugyanis Nirs testével takarja a képet. Ezután viszont Zax leszorítja Nirst, aki elkezd pár nem épp erős pofont leosztani neki, amik ellen meglepő módon Zax nem sokat csinál.
Egészen addig, amíg aztán Nirs szép ívet leírva nem repül el Zaxtól.
Szépet nyekken, aztán pár másodpercig úgy tűnik, hogy kényelmes neki a föld. Aztán felpattan, és egy meglehetősen eltúlzott ordítást hallat, és ismét csak megindul.
Frandr eltűnődik, hogy Zaxdor ilyen sebességgel hogy nem halt még meg a csatatéren, ugyanis eléggé abszurd látvány, ahogy Nirs ütései záporoznak rá.*
~Mi a rohadt fasz...~
*Néz, ahogy Zaxdor felüvölt egy nem épp erős rúgástól a vállába, majd rájön, hogy nincs miért ordítania. Ez már Frandrnek is feltűnik, pedig ő nem a legjobb a következtetések levonásában.
Mintha a verekedő felek egyike mondott volna valamit, de a férfi ezt a képzeletének tudja be. Ezután az óriás döntetlent javasol, majd öklendezni kezd.*
-Ha hánynod kell...
*Kezd el egy mondatot félhangosan, amit aztán nem fejez be, ugyanis lehet, hogy van, aki szeret annyira lerészegedni, hogy összehányja magát, és mindenkit a környezetében.
Ezután viszont azon kezd el gondolkozni, hogy mennyire gazdag lehet ez az óriás, ha ennyire rövid idő alatt ennyi aranyat adott oda másoknak csak heccből.*
-Kész a leves, van valami más feladatom, vagy elugorhatok a folyóhoz lefürödni?
*Fordul Waldran felé, majd ha nem kap nemleges választ, vagy egy tanácsot, hogy inkább hova menjen, akkor el is indul.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
-Aki hülye, megérdemli a pofont. Aki megpróbál puszta kézzel legyőzni egy óriást, az meg hülye.
*Válaszol Ysának, majd, mivel senkinek sem jutott eszébe a saját fogadásán kívül mással foglalkozni, és állni más fogadását, ezért a pénzét visszarakva nézi tovább a verekedést.*
~Ez komoly?~
*Nézi, ahogy Zax mint egy zsák liszt dől el a hozzá képest apró Nirs lendületének köszönhetően. Aki ráadásul deréktájon kapja el, így eléggé abszurd látvány, ahogy földre viszi Zaxdort.
Amaz felüvölt, majd sokkal többet egy pár másodpercig Frand nem lát, ugyanis Nirs testével takarja a képet. Ezután viszont Zax leszorítja Nirst, aki elkezd pár nem épp erős pofont leosztani neki, amik ellen meglepő módon Zax nem sokat csinál.
Egészen addig, amíg aztán Nirs szép ívet leírva nem repül el Zaxtól.
Szépet nyekken, aztán pár másodpercig úgy tűnik, hogy kényelmes neki a föld. Aztán felpattan, és egy meglehetősen eltúlzott ordítást hallat, és ismét csak megindul.
Frandr eltűnődik, hogy Zaxdor ilyen sebességgel hogy nem halt még meg a csatatéren, ugyanis eléggé abszurd látvány, ahogy Nirs ütései záporoznak rá.*
~Mi a rohadt fasz...~
*Néz, ahogy Zaxdor felüvölt egy nem épp erős rúgástól a vállába, majd rájön, hogy nincs miért ordítania. Ez már Frandrnek is feltűnik, pedig ő nem a legjobb a következtetések levonásában.
Mintha a verekedő felek egyike mondott volna valamit, de a férfi ezt a képzeletének tudja be. Ezután az óriás döntetlent javasol, majd öklendezni kezd.*
-Ha hánynod kell...
*Kezd el egy mondatot félhangosan, amit aztán nem fejez be, ugyanis lehet, hogy van, aki szeret annyira lerészegedni, hogy összehányja magát, és mindenkit a környezetében.
Ezután viszont azon kezd el gondolkozni, hogy mennyire gazdag lehet ez az óriás, ha ennyire rövid idő alatt ennyi aranyat adott oda másoknak csak heccből.*
-Kész a leves, van valami más feladatom, vagy elugorhatok a folyóhoz lefürödni?
*Fordul Waldran felé, majd ha nem kap nemleges választ, vagy egy tanácsot, hogy inkább hova menjen, akkor el is indul.*
3586. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2019-01-08 20:57:15
Üzenet elküldve: 2019-01-08 20:57:15
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 463
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 463
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Degusztáék//
*A bunyó után érkezik és úgy látja, hogy mindenki túlélte. A lovat csatakosra hajtotta, ezért a taverna istállójába vezeti és friss szalmával kicsit megcsutakolja, hogy ne kapjon valami kehességet.*
- Ügyes paci. *Simogatja az állat puha pihéjű orrát.* - Nem vagy olyan, mint Vétkes, de jó szolgálatot tettél. *Lovakkal mindig szeretettel beszél és szeretettel bánik, sokkal jobban szereti a lovakat, mint az embereket, sokkal gondoskodóbb is velük.* - Sajnálom, most nincs rád több időm, a fivérem várja a gyógyszert.
*A konyhán át halad be a tavernába, nem akar senkivel találkozni és beszélgetni, csak fel akar menni Briwalhoz. ~Itt vagyok, testvér.~ Skandálja magában, ahogy fut felfelé a lépcsőn, ismét kopogás nélkül megy be a betegszobába, liheg, elfáradt, Briwal érkezése óta elég sokat rohangált fel és alá. ~Mint egy mérgezett egér.~*
- Meghoztam, amit kértél, kancellár. *Ennyi idő alatt Briwal nem tudott pihenni, ugyanolyan vacakul néz ki, mint mikor itt hagyta.* - Ennél, innál? Kérsz valamit?
*A bunyó után érkezik és úgy látja, hogy mindenki túlélte. A lovat csatakosra hajtotta, ezért a taverna istállójába vezeti és friss szalmával kicsit megcsutakolja, hogy ne kapjon valami kehességet.*
- Ügyes paci. *Simogatja az állat puha pihéjű orrát.* - Nem vagy olyan, mint Vétkes, de jó szolgálatot tettél. *Lovakkal mindig szeretettel beszél és szeretettel bánik, sokkal jobban szereti a lovakat, mint az embereket, sokkal gondoskodóbb is velük.* - Sajnálom, most nincs rád több időm, a fivérem várja a gyógyszert.
*A konyhán át halad be a tavernába, nem akar senkivel találkozni és beszélgetni, csak fel akar menni Briwalhoz. ~Itt vagyok, testvér.~ Skandálja magában, ahogy fut felfelé a lépcsőn, ismét kopogás nélkül megy be a betegszobába, liheg, elfáradt, Briwal érkezése óta elég sokat rohangált fel és alá. ~Mint egy mérgezett egér.~*
- Meghoztam, amit kértél, kancellár. *Ennyi idő alatt Briwal nem tudott pihenni, ugyanolyan vacakul néz ki, mint mikor itt hagyta.* - Ennél, innál? Kérsz valamit?
3585. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2019-01-08 20:54:33
Üzenet elküldve: 2019-01-08 20:54:33
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 966
OOC üzenetek: 48
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 966
OOC üzenetek: 48
Játékstílus: Vakmerő
//Dávid és Góliát//
*Nem szokatlan a ricsaj egy kocsma környékén. Az a zsibongás és ordibálás viszont, amire felfigyel, miközben jön lefelé a Vashegyről, mégiscsak más egy kicsit. Ráadásul egy kisebb csoportosulás áll odakint...
Szemeit gyanakvón összehúzva halad tovább, majd mikor a Korsó elé ér, ő is megáll az úton kicsit bámészkodni. Amiből a közönség leginkább annyit láthat, hogy egy fekete köpönyeges, csuklyás, apró alak álldogál a háttérben.
Mi folyik itt? Verekedés?... Zaxdor? Az óriást aligha lehet eltéveszteni. De mit csinál?
A nézők inkább tűnnek lelkesnek és izgatottnak, mint ijedtnek, hisz senkiben nem lát még csak szándékot sem a közbelépésre.
Talán csak edzenek?
Bár, ha számukra ellenséges a fickó, akit az óriás szorongat, akkor miért is lépnének közbe? De Zaxdor megígérte, hogy többet nem erőszakoskodik szükségtelenül.
A közönségben lát még néhány ismerős arcot. Waldrant és... Atehaner is itt van?
Aztán figyelmét eltereli Nirs repülése, amitől még a lélegzete is elakad, különösen a földetérésnél. De mielőtt még aggódni kezdhetne, a fickó fölpattan és elismerésre méltó bátorsággal ront az óriásnak.
Ő meg egyelőre értetlenül figyeli az eseményeket, mert nem tudja ezt hova rakni és igazán még össze sem szedte magát a meglepetésből, hogy bármit is léphetne.
Aztán meg előbb vége lesz az egésznek, minthogy kettőt pislogna...
Továbbra sem érti, mi volt ez. Annyit elkap, hogy valami előadást emleget az óriás, aki neki és az útnak jelenleg épp háttal áll.
De talán ennyi volt... és a jelek szerint komolyabb sérülés sem történt.
Ő pedig menne is tovább, mert itt túl sokan vannak, de elbizonytalanodik, hogy az ismerős arcokat tényleg figyelmen kívül kellene-e hagynia... Úgyhogy még ácsorog egy kicsit és figyeli a valószínűleg befelé induló csapatot, de megszólítani egyelőre nem bír senkit.*
*Nem szokatlan a ricsaj egy kocsma környékén. Az a zsibongás és ordibálás viszont, amire felfigyel, miközben jön lefelé a Vashegyről, mégiscsak más egy kicsit. Ráadásul egy kisebb csoportosulás áll odakint...
Szemeit gyanakvón összehúzva halad tovább, majd mikor a Korsó elé ér, ő is megáll az úton kicsit bámészkodni. Amiből a közönség leginkább annyit láthat, hogy egy fekete köpönyeges, csuklyás, apró alak álldogál a háttérben.
Mi folyik itt? Verekedés?... Zaxdor? Az óriást aligha lehet eltéveszteni. De mit csinál?
A nézők inkább tűnnek lelkesnek és izgatottnak, mint ijedtnek, hisz senkiben nem lát még csak szándékot sem a közbelépésre.
Talán csak edzenek?
Bár, ha számukra ellenséges a fickó, akit az óriás szorongat, akkor miért is lépnének közbe? De Zaxdor megígérte, hogy többet nem erőszakoskodik szükségtelenül.
A közönségben lát még néhány ismerős arcot. Waldrant és... Atehaner is itt van?
Aztán figyelmét eltereli Nirs repülése, amitől még a lélegzete is elakad, különösen a földetérésnél. De mielőtt még aggódni kezdhetne, a fickó fölpattan és elismerésre méltó bátorsággal ront az óriásnak.
Ő meg egyelőre értetlenül figyeli az eseményeket, mert nem tudja ezt hova rakni és igazán még össze sem szedte magát a meglepetésből, hogy bármit is léphetne.
Aztán meg előbb vége lesz az egésznek, minthogy kettőt pislogna...
Továbbra sem érti, mi volt ez. Annyit elkap, hogy valami előadást emleget az óriás, aki neki és az útnak jelenleg épp háttal áll.
De talán ennyi volt... és a jelek szerint komolyabb sérülés sem történt.
Ő pedig menne is tovább, mert itt túl sokan vannak, de elbizonytalanodik, hogy az ismerős arcokat tényleg figyelmen kívül kellene-e hagynia... Úgyhogy még ácsorog egy kicsit és figyeli a valószínűleg befelé induló csapatot, de megszólítani egyelőre nem bír senkit.*
3584. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2019-01-08 20:43:33
Üzenet elküldve: 2019-01-08 20:43:33
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Degusztáék//
*Kicsit irigykedik. Neki is két testvére volt, két bátyja. De náluk szó sem volt ilyen testvéri szeretetről, éppen ellenkezőleg. Nem is nagyon gondol bele, keserű emlékek. Tőlük mindenre számíthatott, csak éppen védelemre vagy törődésre nem. De végtére is, valószínűleg ő járt jobban azzal, hogy tizenegykét évesen tanítványul szegődött a a rövid ideig a szülői házban vendégeskedő polihisztorhoz. Ő most a kancellár a Vashegyen, a családja pedig végleg visszacsúszott a jelentéktelenségbe Artheniorban. Ha ugyan élnek még. Ez nem is érdekli igazán.*
- Büszke lehetsz a családodra, fiatal barátom. *bólint elismerően* Méltóak vagytok a nevetekhez.
*aztán hallgatja az elképzeléseket, és ő is felnevet, bár nem pont azért, amiért Briwal.*
- Félreértettél, nem gondoltam, hogy gazdálkodásra adnátok a fejetek. De ahogy Arthenior napjai leáldozóban vannak, úgy a Vashegy most kezd igazán megerősödni. Esetleg megfontolásra érdemes lehet, hogy ne abban a városban építsétek fel újra az üzleteitek, ahová inkább csak szomorú emlékek kötnek. És ebben számíthattok a Vasbank segítségére is. Természetesen baráti kamatok mellett.
*Hubi szerint ez mindenkinek előnyös lenne. A d'Aquista családnak az újbóli lábra állás megkönnyítése miatt, a Vashegynek is kapóra jönne néhány dörzsölt és ügyes kereskedő, és Hubi előnyös helyzetbe kerülhetne segítségével a tharg trónörökös anyjánál. Ezután már jobban figyel. A nevekre, a személyleírásokra. Noha nincs mivel és mire feljegyeznie ezeket, de aprócska elmetrükkel az elhangzottakat később is hibátlanul tudja felidézni. Ez persze semmiség ahhoz képest amire a mágusok képesek az elméjük hatalmával, de mégis hasznos semmiség.*
- Tapasztalataim szerint a thargok semmit sem felejtenek el, és semmit sem bocsátanak meg. És mivel Ephemia úrnő már közénk tartozik, biztos vagyok benne, hogy a büntetés utol fogja érni ezeket az elvetemülteket.
*Briwalon már látszik, hogy fáradt, Hubi is befejezné ezt a beszélgetést, hogy hagyja pihenni. Kopogtatnak, Hubi ajtót nyit, és ott áll az a bájos leány is odalentről, és hozza mindazokat, amiket Hubi kért. Tizio tehát nem felejtett el semmit.*
- Köszönöm, gyermekem. *mosolyog nyájasan a kancellár, és amely mosolytól Alyot alighanem már rosszullét környékezné* Megkérhetlek, hogy húzd fel a tiszta ágyneműt, és vidd el a piszkosat? És szeretném, ha még egy váltás ágyneműt hoznál fel!
*Ha Latlie, az Alázatos megteszi amit kért tőle, Hubi 25 arannyal honorálja szolgálatait.
*
- Azt javaslom, hogy pihenj le egy kicsit! *int a frissen vetett ágy felé* Alighanem kifárasztott a mai nap. Fivéred nemsokára vissza kell hogy térjen, akkor ellátjuk a sebeid rendesen.
*Kicsit irigykedik. Neki is két testvére volt, két bátyja. De náluk szó sem volt ilyen testvéri szeretetről, éppen ellenkezőleg. Nem is nagyon gondol bele, keserű emlékek. Tőlük mindenre számíthatott, csak éppen védelemre vagy törődésre nem. De végtére is, valószínűleg ő járt jobban azzal, hogy tizenegykét évesen tanítványul szegődött a a rövid ideig a szülői házban vendégeskedő polihisztorhoz. Ő most a kancellár a Vashegyen, a családja pedig végleg visszacsúszott a jelentéktelenségbe Artheniorban. Ha ugyan élnek még. Ez nem is érdekli igazán.*
- Büszke lehetsz a családodra, fiatal barátom. *bólint elismerően* Méltóak vagytok a nevetekhez.
*aztán hallgatja az elképzeléseket, és ő is felnevet, bár nem pont azért, amiért Briwal.*
- Félreértettél, nem gondoltam, hogy gazdálkodásra adnátok a fejetek. De ahogy Arthenior napjai leáldozóban vannak, úgy a Vashegy most kezd igazán megerősödni. Esetleg megfontolásra érdemes lehet, hogy ne abban a városban építsétek fel újra az üzleteitek, ahová inkább csak szomorú emlékek kötnek. És ebben számíthattok a Vasbank segítségére is. Természetesen baráti kamatok mellett.
*Hubi szerint ez mindenkinek előnyös lenne. A d'Aquista családnak az újbóli lábra állás megkönnyítése miatt, a Vashegynek is kapóra jönne néhány dörzsölt és ügyes kereskedő, és Hubi előnyös helyzetbe kerülhetne segítségével a tharg trónörökös anyjánál. Ezután már jobban figyel. A nevekre, a személyleírásokra. Noha nincs mivel és mire feljegyeznie ezeket, de aprócska elmetrükkel az elhangzottakat később is hibátlanul tudja felidézni. Ez persze semmiség ahhoz képest amire a mágusok képesek az elméjük hatalmával, de mégis hasznos semmiség.*
- Tapasztalataim szerint a thargok semmit sem felejtenek el, és semmit sem bocsátanak meg. És mivel Ephemia úrnő már közénk tartozik, biztos vagyok benne, hogy a büntetés utol fogja érni ezeket az elvetemülteket.
*Briwalon már látszik, hogy fáradt, Hubi is befejezné ezt a beszélgetést, hogy hagyja pihenni. Kopogtatnak, Hubi ajtót nyit, és ott áll az a bájos leány is odalentről, és hozza mindazokat, amiket Hubi kért. Tizio tehát nem felejtett el semmit.*
- Köszönöm, gyermekem. *mosolyog nyájasan a kancellár, és amely mosolytól Alyot alighanem már rosszullét környékezné* Megkérhetlek, hogy húzd fel a tiszta ágyneműt, és vidd el a piszkosat? És szeretném, ha még egy váltás ágyneműt hoznál fel!
*Ha Latlie, az Alázatos megteszi amit kért tőle, Hubi 25 arannyal honorálja szolgálatait.
*- Azt javaslom, hogy pihenj le egy kicsit! *int a frissen vetett ágy felé* Alighanem kifárasztott a mai nap. Fivéred nemsokára vissza kell hogy térjen, akkor ellátjuk a sebeid rendesen.
3583. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2019-01-08 20:33:03
Üzenet elküldve: 2019-01-08 20:33:03
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 251
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 251
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Dávid és Góliát//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Nirs szép ívet ír le, Zaxdor kissé megdörgöli arcát a két fülestől. ~ Ügyes gyerek. Hiteles. Jól van. ~ Azért laposan körbepillant, no nem azért mert fingani készül, csak kíváncsi, hogy vajon mennyire tűnhetett fel a kis színjáték. Némán nyugtázza magában, hogy egyelőre talán senkinek nem tűnik fel. Ha a kisember mindent úgy csinál, ahogyan kérte tőle a kecske is jól lakik, meg a káposzta is megmarad. ~ Kelj már fel baszki... ~ Szerencsére fejét nem csóválja, bár legszívesebben odalépne, hogy felrántsa a földről. Aztán végre mocorogni látszik. Már előre készül, gondolatban a fájdalmas fejeket vágja és leképezi röppályáját. Persze fizikai együtthatókkal nem számol, Zaxdor elgondolása alapján elég, ha alaposan vérezni kezd és földhöz verdesi magát. Aztán mehet inni végre. ~ Bah... kölyök ne túlozd el... ~ Megfordulnak szemei gödrükben a hatalmas kamasz ordításra, de csak egy pillanatra, míg kezét széttárja oldalra, s haragos cinikus tekintettel jelzi, hogy jöjjön már. Aztán a kölyök megindul. Csodálatos kivitelezés, magában már előre örül, hisz a kiváló stratéga boldogságot érez, mikor egy-egy terve megvalósul. A jobb kéz támadását, belülről kifelé irányuló csapással védi ballal, miközben jobbját, kissé lassítva ütésre emeli, ezzel szabadon hagyva gyomrát és ágyékát.*
- UUUNGHHH... *Fújja ki alaposan a levegőt, kissé sípolósan, hogy látsszon, közben meg arra gondol, hogy ütött, rúgott egyáltalán, vagy csak árnyék bokszolnak? A rúgásra jó alaposan nekikészül, fejét jól előretartja, hogy legalább az orra törjön kicsit, volt már rá példa, nem számít.*
- ÁÁÁÁÁÁÁAAAAAaaaaa... aaa... *Az ordítása nagy szájtátással indul, aztán egyre szűkebb, majd végül bamba tekintettel elhallgatva egyenesedik fel "ez mi a faszom volt" tekintettel az arcán.*
- Most komolyan vállba rúgtál? Baaaazdmeeeg... *Tárja szét kezét, majd legyint lemondóan.* Ettől jobb katona kell légy, ez így nem jó. *Fűzi hozzá halkan. Majd lassan körbenéz és színpóziumot tart.*
- Egált javasoltam, mert okádnom kell. *Kezd öklendezésbe jó hangosan és látványosan.*
- Szent a béke? Igyunk inkább. ~ Faszom... ezt az égést. ~ *Magában számfejt.*
- Ötszáz aranyat ajánlok fel a gyatra előadásért, de ezt ti sem gondoltátok komolyan. *Waldran Thargodar felé hajítja az 500 arannyal teli erszényt.* Fájdalomdíj. Nem ihatnánk inkább... főnök?!
*Kérdezi széttárt karokkal, kissé bűnbánó tekintettel.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Nirs szép ívet ír le, Zaxdor kissé megdörgöli arcát a két fülestől. ~ Ügyes gyerek. Hiteles. Jól van. ~ Azért laposan körbepillant, no nem azért mert fingani készül, csak kíváncsi, hogy vajon mennyire tűnhetett fel a kis színjáték. Némán nyugtázza magában, hogy egyelőre talán senkinek nem tűnik fel. Ha a kisember mindent úgy csinál, ahogyan kérte tőle a kecske is jól lakik, meg a káposzta is megmarad. ~ Kelj már fel baszki... ~ Szerencsére fejét nem csóválja, bár legszívesebben odalépne, hogy felrántsa a földről. Aztán végre mocorogni látszik. Már előre készül, gondolatban a fájdalmas fejeket vágja és leképezi röppályáját. Persze fizikai együtthatókkal nem számol, Zaxdor elgondolása alapján elég, ha alaposan vérezni kezd és földhöz verdesi magát. Aztán mehet inni végre. ~ Bah... kölyök ne túlozd el... ~ Megfordulnak szemei gödrükben a hatalmas kamasz ordításra, de csak egy pillanatra, míg kezét széttárja oldalra, s haragos cinikus tekintettel jelzi, hogy jöjjön már. Aztán a kölyök megindul. Csodálatos kivitelezés, magában már előre örül, hisz a kiváló stratéga boldogságot érez, mikor egy-egy terve megvalósul. A jobb kéz támadását, belülről kifelé irányuló csapással védi ballal, miközben jobbját, kissé lassítva ütésre emeli, ezzel szabadon hagyva gyomrát és ágyékát.*
- UUUNGHHH... *Fújja ki alaposan a levegőt, kissé sípolósan, hogy látsszon, közben meg arra gondol, hogy ütött, rúgott egyáltalán, vagy csak árnyék bokszolnak? A rúgásra jó alaposan nekikészül, fejét jól előretartja, hogy legalább az orra törjön kicsit, volt már rá példa, nem számít.*
- ÁÁÁÁÁÁÁAAAAAaaaaa... aaa... *Az ordítása nagy szájtátással indul, aztán egyre szűkebb, majd végül bamba tekintettel elhallgatva egyenesedik fel "ez mi a faszom volt" tekintettel az arcán.*
- Most komolyan vállba rúgtál? Baaaazdmeeeg... *Tárja szét kezét, majd legyint lemondóan.* Ettől jobb katona kell légy, ez így nem jó. *Fűzi hozzá halkan. Majd lassan körbenéz és színpóziumot tart.*
- Egált javasoltam, mert okádnom kell. *Kezd öklendezésbe jó hangosan és látványosan.*
- Szent a béke? Igyunk inkább. ~ Faszom... ezt az égést. ~ *Magában számfejt.*
- Ötszáz aranyat ajánlok fel a gyatra előadásért, de ezt ti sem gondoltátok komolyan. *Waldran Thargodar felé hajítja az 500 arannyal teli erszényt.* Fájdalomdíj. Nem ihatnánk inkább... főnök?!
*Kérdezi széttárt karokkal, kissé bűnbánó tekintettel.*
3582. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2019-01-08 20:02:50
Üzenet elküldve: 2019-01-08 20:02:50
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 377
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 377
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Dávid és Góliát//
*Nag rohanásában éppen csak egy villanásnyi időre látja Waldrant, és ha nem az lenne a helyzet ami, akkor biztosan elcsodálkozna rajta, hogy az újdonsült vezért pont ezt az alkalmat választotta a tharg csárdás lépéseinek (előre kettő, sasszé, bokarúgás) gyakorlására. De mire ez szöget üthetne a fejébe, már el is érte az óriást, és a csattanást követően kis meglepetéssel állapítja meg, hogy a roham sikeres volt. Legalábbis odáig, hogy Zaxdor eldől. Rántja magával Nirs-et is, ami odáig rendben is lenne, hogy az volt a terv, hogy a földön, ahol legalább a magasságbeli különbség nem érvényesül, kicsit megagyalhatja. De Zaxdor keresztülhúzza a számításait egy barátinak éppen nem nevezhető öleléssel. Ezen ölelés olyan szívből jövő, oly szoros, hogy Nirs azon kapja magát, hogy a lélegzés sem megy probléma nélkül. Tulajdonképpen alig megy. Arra gondol, hogy ha sikerül homlokkal megfejelnie az óriás orrát, az segít valamit, és már neki is veselkedne, amikor Zaxdor duruzsolni kezd. Először fel sem fogja. Aztán, talán a hangsúlyból, talán az arckifejezésből arra következtet, hogy Zaxdornak van valami terve, ami nem feltétlenül azzal jár, hogy Nirsnek két bottal kell lebicegnie hátralévő életét. Nem szól semmit, nem jelzi, hogy megértette. Hacsak azt a két ökölcsapást nem számítjuk annak, amit elhelyez Zaxdor arcán. Kicsit szégyelli is magát, hiszen ezek után mégsem szeretne fájdalmat okozni neki, mégis élvezi a dolgot. Azután, ahogy az óriás megjósolta, elrepül. Zaxdor akkorát lódít rajta, hogy még kezeivel is van ideje csapkodni, mint a sasmadárnak. Csak a repülés időtartama rövidebb, mint az ég uráé általában, és a földet érés technikáján is van még mit csiszolni. Nagyot nyekken a földön, kisebb gomolyként kavarog körülötte a felvert, finom porhó. Most jön az, hogy felpattan és támad. Csak hát levegőt kéne kapnia. Előbb a szorítás, most az esés...*
- ELPUSZTÍTALAK! *ugrik fel végül, és Zaxdor medvebömbölése után legalábbis mókás a kicsit mutáló kajabálás. Követi a tervet, az első csapást Zaxdor hárítja, a másodikat nem, és amikor helyzetbe kerül, a rúgás kicsit lecsúszik, és inkább a vállat találja el. Csak nem veszi észre a tisztelt publikum ezt a kis csalást a pilinckázó hóesésben. Mert sejti, hogy ez az előadás már inkább nekik szól. Hogy az óriás miért csavarta így a dolgot, azt ráér még megkérdezni.*
*Nag rohanásában éppen csak egy villanásnyi időre látja Waldrant, és ha nem az lenne a helyzet ami, akkor biztosan elcsodálkozna rajta, hogy az újdonsült vezért pont ezt az alkalmat választotta a tharg csárdás lépéseinek (előre kettő, sasszé, bokarúgás) gyakorlására. De mire ez szöget üthetne a fejébe, már el is érte az óriást, és a csattanást követően kis meglepetéssel állapítja meg, hogy a roham sikeres volt. Legalábbis odáig, hogy Zaxdor eldől. Rántja magával Nirs-et is, ami odáig rendben is lenne, hogy az volt a terv, hogy a földön, ahol legalább a magasságbeli különbség nem érvényesül, kicsit megagyalhatja. De Zaxdor keresztülhúzza a számításait egy barátinak éppen nem nevezhető öleléssel. Ezen ölelés olyan szívből jövő, oly szoros, hogy Nirs azon kapja magát, hogy a lélegzés sem megy probléma nélkül. Tulajdonképpen alig megy. Arra gondol, hogy ha sikerül homlokkal megfejelnie az óriás orrát, az segít valamit, és már neki is veselkedne, amikor Zaxdor duruzsolni kezd. Először fel sem fogja. Aztán, talán a hangsúlyból, talán az arckifejezésből arra következtet, hogy Zaxdornak van valami terve, ami nem feltétlenül azzal jár, hogy Nirsnek két bottal kell lebicegnie hátralévő életét. Nem szól semmit, nem jelzi, hogy megértette. Hacsak azt a két ökölcsapást nem számítjuk annak, amit elhelyez Zaxdor arcán. Kicsit szégyelli is magát, hiszen ezek után mégsem szeretne fájdalmat okozni neki, mégis élvezi a dolgot. Azután, ahogy az óriás megjósolta, elrepül. Zaxdor akkorát lódít rajta, hogy még kezeivel is van ideje csapkodni, mint a sasmadárnak. Csak a repülés időtartama rövidebb, mint az ég uráé általában, és a földet érés technikáján is van még mit csiszolni. Nagyot nyekken a földön, kisebb gomolyként kavarog körülötte a felvert, finom porhó. Most jön az, hogy felpattan és támad. Csak hát levegőt kéne kapnia. Előbb a szorítás, most az esés...*
- ELPUSZTÍTALAK! *ugrik fel végül, és Zaxdor medvebömbölése után legalábbis mókás a kicsit mutáló kajabálás. Követi a tervet, az első csapást Zaxdor hárítja, a másodikat nem, és amikor helyzetbe kerül, a rúgás kicsit lecsúszik, és inkább a vállat találja el. Csak nem veszi észre a tisztelt publikum ezt a kis csalást a pilinckázó hóesésben. Mert sejti, hogy ez az előadás már inkább nekik szól. Hogy az óriás miért csavarta így a dolgot, azt ráér még megkérdezni.*
3581. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2019-01-08 19:17:47
Üzenet elküldve: 2019-01-08 19:17:47
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 81
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 81
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
// Pultál a pici Lópottyantással //
* Megörül nagyon, hogy Frandr elfogadja a húst, bár azért azt az öt aranyat csak azért fogadja el, mert nem akarja megsérteni vele a férfit, ám ha rajta múlna nem fogadná el.
Rögtön meg is csinálja neki az ételt és odaadja, nem sajnálva róla a szárított húst, jól megpakolja vele a pirítóst. *
- jó étvágyat, ha éhes vagy még szólj - * mosolyog rá kedvesen, szívén viseli a férfi pocakjának jólétét.
Aztán jön Tizió, s a lány azonnal biccent. *
- Máris felviszem!- * Azzal otthagyja a kis lényt, akit épp tanulmányoz és beszalad az italokért. Ügyesen fogja meg őket, nehogy a három közül valamelyik is letörjön és felrohan az emeletre, majd leteszi őket az ajtó elé és be is kopog, hogy tudassa a benn lévővel, hogy igen az italok megérkeztek, aztán visszamegy a pulthoz és nagy megdöbbenve látja, hogy már mindenki kinn van. Valami harc lehet az óriás és Nirs között, ám ez őt annyira nem érdekli, mert a pulton ott szundikál még mindig az a kis szőrös lény. *
- Hát téged itt hagytak? Nem is baj, jobb ha nem keveredsz bele ilyesmibe - * súgja, majd leguggol a kis szőrcsomó elé és szelíden cirógatja, amit úgy tűnik az állatka félálmában is roppantul élvez. *
* Megörül nagyon, hogy Frandr elfogadja a húst, bár azért azt az öt aranyat csak azért fogadja el, mert nem akarja megsérteni vele a férfit, ám ha rajta múlna nem fogadná el.
Rögtön meg is csinálja neki az ételt és odaadja, nem sajnálva róla a szárított húst, jól megpakolja vele a pirítóst. *
- jó étvágyat, ha éhes vagy még szólj - * mosolyog rá kedvesen, szívén viseli a férfi pocakjának jólétét.
Aztán jön Tizió, s a lány azonnal biccent. *
- Máris felviszem!- * Azzal otthagyja a kis lényt, akit épp tanulmányoz és beszalad az italokért. Ügyesen fogja meg őket, nehogy a három közül valamelyik is letörjön és felrohan az emeletre, majd leteszi őket az ajtó elé és be is kopog, hogy tudassa a benn lévővel, hogy igen az italok megérkeztek, aztán visszamegy a pulthoz és nagy megdöbbenve látja, hogy már mindenki kinn van. Valami harc lehet az óriás és Nirs között, ám ez őt annyira nem érdekli, mert a pulton ott szundikál még mindig az a kis szőrös lény. *
- Hát téged itt hagytak? Nem is baj, jobb ha nem keveredsz bele ilyesmibe - * súgja, majd leguggol a kis szőrcsomó elé és szelíden cirógatja, amit úgy tűnik az állatka félálmában is roppantul élvez. *
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5032-5051