Amon Ruadh - Vaskorsó Taverna
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 179 (3561. - 3580. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
3580. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2019-01-08 18:43:24
Üzenet elküldve: 2019-01-08 18:43:24
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 143
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 143
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Degusztáék//
*Eléggé kiforrott egyéniség ahhoz, hogy ne legyen szüksége mások segítségére a véleményalkotáshoz, ugyanakkor képes saját tapasztalatai szerint ítélni. A kancellárral kapcsolatban eddig ezek mind kiválóak.
Öccse szavaira elnéző mosolyt villant, majd mikor csukódik az ajtó az ifjú mögött kezd szabadkozni miatta.*
-Olykor borzasztóan drámai tud lenni, de jó gyerek.
*Magában hálás a férfinek, hogy összeszámolja helyette a Tharg földön található d'Aquisták számát a közlendő további része viszont zavarba hozza, és tanácstalanul pislog fel a szavakra.*
-Tervek?
*Annyit tud Effyről, hogy terhes, a Hadúrtól. Bár mintha említett volna valami terveket Tiz is.*
-Igen, a lapostevék, meg a birtok, és a gazdálkodás.
*Sóhajt fel, fejét ingatva, pont úgy, miként a felnőttek kezelik a butuska gyermekek túlzó ábrándjait.
Pontosan tudja miért van itt Tizio, és mit akar, ez nem titok.*
-Hogy védje, segítse, és támogassa a húgát.
*Mi mást is akarhatna egy fivér? Mi lehetne ezen kívül még igazán fontos, elsődleges feladata?
Mereng el azon, hogy Tiz mennyire hasonlít hozzá, és mivel lényegesen jobban ismeri saját öccsét, mint a kancellár őszintén tud legyinteni annak szavaira.*
-Néha a szembetűnő különbözőségek mélyén találni a legnagyobb hasonlóságokat.
*Pontosan tudja mi lesz azután, azt is pontosan tudja, mi lesz itt tartózkodása közben, és használja ki a beálló pillanatnyi csendet, hogy terveit határozott hangon ossza meg, igazi nemes módjára, ellenkezést nem tűrve.*
-Ahogy papíroshoz, és tintához jutok írok a nagynénémnek Wegtorenbe. Ahogy képes leszek lóra ülni megkeresem a nagybátyám. A vállalkozás mindig is közös volt. Együtt újraépítjük az artheniori érdekeltségünket. Végül is a sok kiégett villa, sok kiégett ruhásszekrényt jelent.
*Egyet biztos nem fog tenni, nem fog tétlenül várakozni, abban reménykedve, hogy szerencséje majd fordul, vagy, hogy akad bárki, ki megoldja helyette gondjait.*
-Köszönöm a nagylelkű kedvességét, de mi kereskedők vagyunk. Mit értenénk a gazdálkodáshoz?
*Nevet fel röviden, erőtlenül, ahogy elképzeli akár magát, akár öccsét az eke mellett, vagy Effyt gyapjastevéket fejve.
Az apropó után várja a kérdést, majd fejét hátradöntve fúj nagyot.*
-Persze.
*Kezdi erejét venni a sok beszéd, azért halkan belekezd.*
-Öt férfit láttam, kettőt név szerint is ismerek, apám karavánjait kísérték, egy pár úton velük tartottam. Novor Gdrein, negyvenes, magas, testes ember, régen városőr volt, úgy tudom a háború előtt szerelt le. Barna haj, barna szem, valami ronda heg csúfítja a bal fülét, mintha keresztbe vágták volna.
*Nem emeli tekintetét a kancellárra, a szoba egy távolabbi pontjára bámul dühösen, mintha maga előtt látná a férfiakat, miközben fojtott haraggal köpi a szavakat.*
-A másik Gordoff Sigjen, kora harmincas lehet, fekete hajú, teljesen átlagos külsejű, a családja tudtommal a Szegénynegyedben él, idős szülei, és beteg nővére van, gyakran küldött részükre atyám kelméket, hogy könnyítse az életük. A másik háromnak nem hallottam a családnevét. Renn, fiatal tacskó, de kegyetlen, vörös hajjal, szeplőkkel, azt hiszem ő a hentes inasa lehetett, akinél fogva tartottak, Abra korombeli volt, vasalt bakancsot hordott, és "Kiská" csak így emlegették, sokat hivatkozott az apjára, nyeszlett ficsúr, kócos fogakkal, és idegesítő vihogással, biztos nem volt több harmincnál.
*Lassú, erőtlen, akadozó beszéde, közben nem mozdul, fejét hátradöntve mered előre.*
-Nem tudom hol lehetnek, de utoljára a kikötőbe indultak, az ottani raktárunkhoz, és sokat emlegettek egy Luk nevezetű, artheniori ivót. Arról sosem hallottam előtte.
*Eléggé kiforrott egyéniség ahhoz, hogy ne legyen szüksége mások segítségére a véleményalkotáshoz, ugyanakkor képes saját tapasztalatai szerint ítélni. A kancellárral kapcsolatban eddig ezek mind kiválóak.
Öccse szavaira elnéző mosolyt villant, majd mikor csukódik az ajtó az ifjú mögött kezd szabadkozni miatta.*
-Olykor borzasztóan drámai tud lenni, de jó gyerek.
*Magában hálás a férfinek, hogy összeszámolja helyette a Tharg földön található d'Aquisták számát a közlendő további része viszont zavarba hozza, és tanácstalanul pislog fel a szavakra.*
-Tervek?
*Annyit tud Effyről, hogy terhes, a Hadúrtól. Bár mintha említett volna valami terveket Tiz is.*
-Igen, a lapostevék, meg a birtok, és a gazdálkodás.
*Sóhajt fel, fejét ingatva, pont úgy, miként a felnőttek kezelik a butuska gyermekek túlzó ábrándjait.
Pontosan tudja miért van itt Tizio, és mit akar, ez nem titok.*
-Hogy védje, segítse, és támogassa a húgát.
*Mi mást is akarhatna egy fivér? Mi lehetne ezen kívül még igazán fontos, elsődleges feladata?
Mereng el azon, hogy Tiz mennyire hasonlít hozzá, és mivel lényegesen jobban ismeri saját öccsét, mint a kancellár őszintén tud legyinteni annak szavaira.*
-Néha a szembetűnő különbözőségek mélyén találni a legnagyobb hasonlóságokat.
*Pontosan tudja mi lesz azután, azt is pontosan tudja, mi lesz itt tartózkodása közben, és használja ki a beálló pillanatnyi csendet, hogy terveit határozott hangon ossza meg, igazi nemes módjára, ellenkezést nem tűrve.*
-Ahogy papíroshoz, és tintához jutok írok a nagynénémnek Wegtorenbe. Ahogy képes leszek lóra ülni megkeresem a nagybátyám. A vállalkozás mindig is közös volt. Együtt újraépítjük az artheniori érdekeltségünket. Végül is a sok kiégett villa, sok kiégett ruhásszekrényt jelent.
*Egyet biztos nem fog tenni, nem fog tétlenül várakozni, abban reménykedve, hogy szerencséje majd fordul, vagy, hogy akad bárki, ki megoldja helyette gondjait.*
-Köszönöm a nagylelkű kedvességét, de mi kereskedők vagyunk. Mit értenénk a gazdálkodáshoz?
*Nevet fel röviden, erőtlenül, ahogy elképzeli akár magát, akár öccsét az eke mellett, vagy Effyt gyapjastevéket fejve.
Az apropó után várja a kérdést, majd fejét hátradöntve fúj nagyot.*
-Persze.
*Kezdi erejét venni a sok beszéd, azért halkan belekezd.*
-Öt férfit láttam, kettőt név szerint is ismerek, apám karavánjait kísérték, egy pár úton velük tartottam. Novor Gdrein, negyvenes, magas, testes ember, régen városőr volt, úgy tudom a háború előtt szerelt le. Barna haj, barna szem, valami ronda heg csúfítja a bal fülét, mintha keresztbe vágták volna.
*Nem emeli tekintetét a kancellárra, a szoba egy távolabbi pontjára bámul dühösen, mintha maga előtt látná a férfiakat, miközben fojtott haraggal köpi a szavakat.*
-A másik Gordoff Sigjen, kora harmincas lehet, fekete hajú, teljesen átlagos külsejű, a családja tudtommal a Szegénynegyedben él, idős szülei, és beteg nővére van, gyakran küldött részükre atyám kelméket, hogy könnyítse az életük. A másik háromnak nem hallottam a családnevét. Renn, fiatal tacskó, de kegyetlen, vörös hajjal, szeplőkkel, azt hiszem ő a hentes inasa lehetett, akinél fogva tartottak, Abra korombeli volt, vasalt bakancsot hordott, és "Kiská" csak így emlegették, sokat hivatkozott az apjára, nyeszlett ficsúr, kócos fogakkal, és idegesítő vihogással, biztos nem volt több harmincnál.
*Lassú, erőtlen, akadozó beszéde, közben nem mozdul, fejét hátradöntve mered előre.*
-Nem tudom hol lehetnek, de utoljára a kikötőbe indultak, az ottani raktárunkhoz, és sokat emlegettek egy Luk nevezetű, artheniori ivót. Arról sosem hallottam előtte.
3579. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2019-01-08 17:24:35
Üzenet elküldve: 2019-01-08 17:24:35
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 251
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 251
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Dávid és Góliát//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Relre mered, s szája mosolyra húzódik, az iménti gonosz vigyorból, azonban tekintetét máris körbefuttatja a rögvest kocsmából kisietőkön. A szinte azonnal fogadásokat követő Waldranon, a morcogó Atehaneren, Ysaneen, Frandr'don, a cidriző Relen, s a mosolya csak egyre szélesebbé válik. Ahogy gyűlik a kis közönség, egyre inkább vidámabb lesz, persze ebben nyilván az iménti pálinka is megsegíti. Nem pökhendiségből nem néz Nirsre, egész egyszerűen végre otthon van. Hasonló bunyókban vett már részt, ott társai hasonszőrűen fogadtak, ki-ki szájíze szerint, s most is hallja, van, aki nem rá tesz, de ezt természetesnek veszi. ~ Itthon vagyok, bassza meg! ~ Egy halkat sóhajt, mielőtt a picsafüstként érkező Nirs elsodorja. Azért egy óriást oly könnyen nem lehet ledönteni lábáról, de ezúttal valamiért sikerül. Hogy vajon nem támasztott-e eléggé ki, vagy inkább csak dőlésre adja a fejét nem derül ki, de ez kívülről sem látszik, mert szemeit azonnal elkerekíti, s ordenáré ordítást hallat:*
- TISZTELETET TANULSZ KISEMBERRRRRGHH... *Az utolsó szó már belefullad a nyekkenésbe, mert Nirs a lendülettől nagyjából mellkasán landol. Talán mert ő úgy akarja. Csak Nirs láthatja az óriás vigyorát, mert testével takarja a többiektől. Ahogyan csak Zaxdor látja Nirs elszánt tekintetét és tettvágyát, amiben látszik, bizonyítani akar magának, bizonyítani akar másoknak, bizonyítani akar Kagaenaenek. Be akar illeszkedni, miként Zaxdor is. Ez nem fog úgy működni, hogy laposra ver egy nálánál háromnegyeddel kisebb, szerelmes és részeg emberpalántát. Két karjával szolid medveölelésbe fogja Nirst, aki, ha akar se tudna mit csinálni, Zax ereje teljében van. Odaszorítja magára, hogy a fülébe suttogjon:*
- Ne kérdezz, ne agyalj. Csak ütögess veszettül, míg beszélek. *Morran fel.* Most repülni fogsz, látványosan... nagyot. Kicsit fájni fog. Utána jössz, rohansz, jobb kéz gyomor, kivédem. Bal kéz ágyék, összegörnyedek. Jobb lábad izomból csattan a pofámon. Remélem érthető, kisember, jó gyerek vagy, ne baszd el. *Kívülről ebből mondjuk úgy, némi dulakodás látszik és, ha Nirs megfogadja első tanácsát, záporozó ütések. Sok gondolkodásra nincs idő, mert Zaxdor immár két kézzel markolja meg grabancánál fogva, s egyszerűen felállva hajítja el arra, ahol fát, vagy kemény akadályt nem lát. Csípőre tett kézzel áll meg aztán, hogy ocsmány röfögéssel vegyített röhögést hallasson.*
- MI VAN GYEREK? KEMÉNY A FÖLD?! *Csipkelődik tovább, s közben arra gondol. ~ Ez egy kibaszott jó társaság. Hah! ~ Hogy céljai önzetlenek lennének? Nem, nem azok. Kedveli Kagaenaet is. Hogy eztán a saját imázsát hogyan rakja rendbe? Az legyen a jövő zenéje. Hadd legyen végre ennek az állandóan zrikált és egrecéroztatott Nirsnek is egy jó napja. Bátor, csak még kissé meggondolatlan, de ezen lehet segíteni, majd idővel. Akár Zaxdor által is, hogy a hanghoz némi képzettség is társuljon.*
- GYERE MÁÁÁR! MIT VAKARÓZOL TE KIS GÖRCS?? *Hátha nagyobb lesz a rúgás. Ha Nirs nem fogadja meg a tanácsot, hát akkor lesz másképp, most már minden csak rajta áll.*
A hozzászólás írója (Zaxdor Karag) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.01.08 17:52:12
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Relre mered, s szája mosolyra húzódik, az iménti gonosz vigyorból, azonban tekintetét máris körbefuttatja a rögvest kocsmából kisietőkön. A szinte azonnal fogadásokat követő Waldranon, a morcogó Atehaneren, Ysaneen, Frandr'don, a cidriző Relen, s a mosolya csak egyre szélesebbé válik. Ahogy gyűlik a kis közönség, egyre inkább vidámabb lesz, persze ebben nyilván az iménti pálinka is megsegíti. Nem pökhendiségből nem néz Nirsre, egész egyszerűen végre otthon van. Hasonló bunyókban vett már részt, ott társai hasonszőrűen fogadtak, ki-ki szájíze szerint, s most is hallja, van, aki nem rá tesz, de ezt természetesnek veszi. ~ Itthon vagyok, bassza meg! ~ Egy halkat sóhajt, mielőtt a picsafüstként érkező Nirs elsodorja. Azért egy óriást oly könnyen nem lehet ledönteni lábáról, de ezúttal valamiért sikerül. Hogy vajon nem támasztott-e eléggé ki, vagy inkább csak dőlésre adja a fejét nem derül ki, de ez kívülről sem látszik, mert szemeit azonnal elkerekíti, s ordenáré ordítást hallat:*
- TISZTELETET TANULSZ KISEMBERRRRRGHH... *Az utolsó szó már belefullad a nyekkenésbe, mert Nirs a lendülettől nagyjából mellkasán landol. Talán mert ő úgy akarja. Csak Nirs láthatja az óriás vigyorát, mert testével takarja a többiektől. Ahogyan csak Zaxdor látja Nirs elszánt tekintetét és tettvágyát, amiben látszik, bizonyítani akar magának, bizonyítani akar másoknak, bizonyítani akar Kagaenaenek. Be akar illeszkedni, miként Zaxdor is. Ez nem fog úgy működni, hogy laposra ver egy nálánál háromnegyeddel kisebb, szerelmes és részeg emberpalántát. Két karjával szolid medveölelésbe fogja Nirst, aki, ha akar se tudna mit csinálni, Zax ereje teljében van. Odaszorítja magára, hogy a fülébe suttogjon:*
- Ne kérdezz, ne agyalj. Csak ütögess veszettül, míg beszélek. *Morran fel.* Most repülni fogsz, látványosan... nagyot. Kicsit fájni fog. Utána jössz, rohansz, jobb kéz gyomor, kivédem. Bal kéz ágyék, összegörnyedek. Jobb lábad izomból csattan a pofámon. Remélem érthető, kisember, jó gyerek vagy, ne baszd el. *Kívülről ebből mondjuk úgy, némi dulakodás látszik és, ha Nirs megfogadja első tanácsát, záporozó ütések. Sok gondolkodásra nincs idő, mert Zaxdor immár két kézzel markolja meg grabancánál fogva, s egyszerűen felállva hajítja el arra, ahol fát, vagy kemény akadályt nem lát. Csípőre tett kézzel áll meg aztán, hogy ocsmány röfögéssel vegyített röhögést hallasson.*
- MI VAN GYEREK? KEMÉNY A FÖLD?! *Csipkelődik tovább, s közben arra gondol. ~ Ez egy kibaszott jó társaság. Hah! ~ Hogy céljai önzetlenek lennének? Nem, nem azok. Kedveli Kagaenaet is. Hogy eztán a saját imázsát hogyan rakja rendbe? Az legyen a jövő zenéje. Hadd legyen végre ennek az állandóan zrikált és egrecéroztatott Nirsnek is egy jó napja. Bátor, csak még kissé meggondolatlan, de ezen lehet segíteni, majd idővel. Akár Zaxdor által is, hogy a hanghoz némi képzettség is társuljon.*
- GYERE MÁÁÁR! MIT VAKARÓZOL TE KIS GÖRCS?? *Hátha nagyobb lesz a rúgás. Ha Nirs nem fogadja meg a tanácsot, hát akkor lesz másképp, most már minden csak rajta áll.*
A hozzászólás írója (Zaxdor Karag) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.01.08 17:52:12
3578. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2019-01-08 15:27:42
Üzenet elküldve: 2019-01-08 15:27:42
ÚJ
![>Atehaner Nemarek [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11134_1521236723_fel_elf_ferfi.jpg)
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 487
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 487
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
//Dávid és Góliát//
*Az egész kocsma kicsődül, Atehaner pedig egy unott mormogással áll fel, hogy utánuk menjen. Ha már mindenki kint van, ő maga is kiáll, közvetlenül Rel, és a másik lány mellé. Mikor Ysanee szinte kimondja, amit Atehaner is gondol, egy kicsit felfelé görbül a képén a mosoly.*
- Látod? Ennyi telik csak tőlük.
*Undorítónak tartja, hogy amíg egy óriás szétver valakit, addig mások az ő kárukon akar hasznot húzni.*
~És ilyenek bíráskodnak felettem.~
*Aztán Ysanee is belemegy a játékba, így el is veszti azt a kevés szimpátiáját, amit előző mondatával megszerzett.*
~Képmutató~
*Közben azért Rel is megejt egy-két érdekes mondatot, amitől a nő egyre inkább unszimpatikussá válik.*
- Bocs, de nem kapod meg azt az örömöt.
~És én ilyenekkel vagyok összezárva. Kösz', Tai. Pusztulni való haladók ezek mind.~
*Az egész kocsma kicsődül, Atehaner pedig egy unott mormogással áll fel, hogy utánuk menjen. Ha már mindenki kint van, ő maga is kiáll, közvetlenül Rel, és a másik lány mellé. Mikor Ysanee szinte kimondja, amit Atehaner is gondol, egy kicsit felfelé görbül a képén a mosoly.*
- Látod? Ennyi telik csak tőlük.
*Undorítónak tartja, hogy amíg egy óriás szétver valakit, addig mások az ő kárukon akar hasznot húzni.*
~És ilyenek bíráskodnak felettem.~
*Aztán Ysanee is belemegy a játékba, így el is veszti azt a kevés szimpátiáját, amit előző mondatával megszerzett.*
~Képmutató~
*Közben azért Rel is megejt egy-két érdekes mondatot, amitől a nő egyre inkább unszimpatikussá válik.*
- Bocs, de nem kapod meg azt az örömöt.
~És én ilyenekkel vagyok összezárva. Kösz', Tai. Pusztulni való haladók ezek mind.~
3577. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2019-01-08 03:08:13
Üzenet elküldve: 2019-01-08 03:08:13
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 747
OOC üzenetek: 261
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 747
OOC üzenetek: 261
Játékstílus: Vakmerő
//Dávid és Góliát//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Atehanert kedvelné is talán, hiszen érdekes félmondatokat ejt meg helyenként, de aztán visszavált lehangolóba.*
- Kit pofozott fel?
*Hajol oda azért érdeklődve, mert ez pont olyan dolognak hangzik, ami őt érdekelheti. Láthatóan Ysanee sincs oda a félvérért, ami tökéletesen megérthető, Relael sem lelkesedik társaságáért. De legalább több pia jut nekik, és szerencsére nem is lötyköli ki Nirs a megrendelt röviditalait, aminek bizonyosan sípolás lett volna a végeredménye. Biztonságos közelségbe húzza magához a rövideket, amikből már kettőt megittak, a maradék elosztását majd még megálmodja.*
- Jó felőlem ne igyál, de te nekem ne forgasd a szemeidet! Még a végén úgy maradnak. Bizony bizony.
*Válaszul ő is forgatja szemeit a félvéren, aki kissé szokatlan számára, mert senki nem is kérte, hogy szétválasszon egy termetes tharg fiatal férfit és egy fajtájához képest nem annyira termetes, de ereje teljében lévő óriást. Biztos halálba küldené Atehanert. Mondjuk így belegondolva nem is olyan rossz ötlet. Legyint egyet az ünneprontónak.*
- Tőlem aztán fordulj magadba is!
*Motyogja kelletlenül. Bár az előbb azt mondta jól fog szórakozni, de Atehaner minden csak jó szórakozás nem. Ellenben a szép Ysanee még mindig szemet gyönyörködtető látvány, le is köti tekintetét éppen akkor, amikor nem a kialakuló drámát szemléli.*
- Az bizony. Lázadások és miegymás. Te honnan érkeztél szép Ysanee?
*Elragadtatja a lány, az már szent. Igéző, mert látja a kis trükköket, pontosan azokat amiket ő is szokott alkalmazni, látja a hamisságot és a mögötte rejlő kárörvendő rosszindulatot. Tetszik neki a lány és bizalmatlan is vele szemben, ami akár elismerés is lehet, hiszen úgy sejti Ysanee veszélyes és érdemes odafigyelni rá.*
- Aljas kis dög vagy te. Na meg szimpatikus.
*Nyilván ezt visszafogott hangerőn mondja nehogy véletlenül felfedje a lány valódi oldalát mások előtt és ezzel elrontva álcáját. Ez számára ilyen tiszteletben tartandó és íratlan sunyi szuka törvény. Persze kiérve Zaxdor megint vegzálni kezd, amihez Relael ugyanolyan jópofát vág, mint korábban, mert hát még mindig tart attól a fülcsengős pofontól, aminek valószínűleg eléggé csípne is a helye. Arról nem is beszélve, hogy a méretes fegyverektől is kedve lenne nyelni egyet, de igyekszik bátornak mutatni magát, meg közben alázatosnak is, hátha helyre tudja hozni előbbi botlását, mert úgy sejti, hogy magára maradna, ha az óriásnak kedve támadna bántalmazni őt.*
- Mint a szemem fényére, úgy figyelek rájuk.
~ Pfej, de jó nagyok ezek a szarok. ~
*Zöld íriszeinek fénye bocsánatkérően ragyog a cicázósra, persze megnyilvánulásától undorodik, de ennek jelét nem adja, majd érdeklődve figyeli a hirtelen kezdést. Igyekszik az útból elállni, hogy semelyik esetleges zuhanó fél útjába ne kerüljön.*
- Az enyém!
*Szól oda még Tizionak egy kicsit még kimaradva a fogadásból.*
- Vigyed, de aztán nehogy sántán hozd haza!
*Aztán visszafordul a többiekhez, akik már mind megtették a tétjeiket. Ezek közül is Ysanee produkálja a kedvenc megnyilvánulását. Ysanee maga a kedvenc megnyilvánulása. Pár pillanatig töpreng, mérlegel, hogy vajon ennél jobban rábaszhat-e, ha Zaxdor ellen fogad, de ő szereti a rizikót és már úgyis eltapsolt száz aranyat piára, még egy kevés nem árthat. Közben legalább jól szórakozik. Egyelőre.*
- Én ötven aranyat teszek arra, hogy a végén Nirs marad talpon.
*Persze nézi ő a sziklaroppantóan erősnek tűnő öklöket és duzzadó izmokat, meg ereket. Talán tetszene is neki, ha éppen nem egy ilyen koponyatörő behemótot sikerült volna magára haragítania. Ettől inkább összeszorítja, mint kitárja lábait, nem mintha ettől függetlenül bármi esély lenne huncutságokra. Mindenesetre drukkol Nirsnek, a pénzét nem sajnálja, akkor nem fogadott volna rá, a fiatal férfi életét viszont egy leheletnyit félti. Csupán egy leheletnyire marad a sajátja mellett, de azért gondol rá, mert rendes lány ez a Relael.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Atehanert kedvelné is talán, hiszen érdekes félmondatokat ejt meg helyenként, de aztán visszavált lehangolóba.*
- Kit pofozott fel?
*Hajol oda azért érdeklődve, mert ez pont olyan dolognak hangzik, ami őt érdekelheti. Láthatóan Ysanee sincs oda a félvérért, ami tökéletesen megérthető, Relael sem lelkesedik társaságáért. De legalább több pia jut nekik, és szerencsére nem is lötyköli ki Nirs a megrendelt röviditalait, aminek bizonyosan sípolás lett volna a végeredménye. Biztonságos közelségbe húzza magához a rövideket, amikből már kettőt megittak, a maradék elosztását majd még megálmodja.*
- Jó felőlem ne igyál, de te nekem ne forgasd a szemeidet! Még a végén úgy maradnak. Bizony bizony.
*Válaszul ő is forgatja szemeit a félvéren, aki kissé szokatlan számára, mert senki nem is kérte, hogy szétválasszon egy termetes tharg fiatal férfit és egy fajtájához képest nem annyira termetes, de ereje teljében lévő óriást. Biztos halálba küldené Atehanert. Mondjuk így belegondolva nem is olyan rossz ötlet. Legyint egyet az ünneprontónak.*
- Tőlem aztán fordulj magadba is!
*Motyogja kelletlenül. Bár az előbb azt mondta jól fog szórakozni, de Atehaner minden csak jó szórakozás nem. Ellenben a szép Ysanee még mindig szemet gyönyörködtető látvány, le is köti tekintetét éppen akkor, amikor nem a kialakuló drámát szemléli.*
- Az bizony. Lázadások és miegymás. Te honnan érkeztél szép Ysanee?
*Elragadtatja a lány, az már szent. Igéző, mert látja a kis trükköket, pontosan azokat amiket ő is szokott alkalmazni, látja a hamisságot és a mögötte rejlő kárörvendő rosszindulatot. Tetszik neki a lány és bizalmatlan is vele szemben, ami akár elismerés is lehet, hiszen úgy sejti Ysanee veszélyes és érdemes odafigyelni rá.*
- Aljas kis dög vagy te. Na meg szimpatikus.
*Nyilván ezt visszafogott hangerőn mondja nehogy véletlenül felfedje a lány valódi oldalát mások előtt és ezzel elrontva álcáját. Ez számára ilyen tiszteletben tartandó és íratlan sunyi szuka törvény. Persze kiérve Zaxdor megint vegzálni kezd, amihez Relael ugyanolyan jópofát vág, mint korábban, mert hát még mindig tart attól a fülcsengős pofontól, aminek valószínűleg eléggé csípne is a helye. Arról nem is beszélve, hogy a méretes fegyverektől is kedve lenne nyelni egyet, de igyekszik bátornak mutatni magát, meg közben alázatosnak is, hátha helyre tudja hozni előbbi botlását, mert úgy sejti, hogy magára maradna, ha az óriásnak kedve támadna bántalmazni őt.*
- Mint a szemem fényére, úgy figyelek rájuk.
~ Pfej, de jó nagyok ezek a szarok. ~
*Zöld íriszeinek fénye bocsánatkérően ragyog a cicázósra, persze megnyilvánulásától undorodik, de ennek jelét nem adja, majd érdeklődve figyeli a hirtelen kezdést. Igyekszik az útból elállni, hogy semelyik esetleges zuhanó fél útjába ne kerüljön.*
- Az enyém!
*Szól oda még Tizionak egy kicsit még kimaradva a fogadásból.*
- Vigyed, de aztán nehogy sántán hozd haza!
*Aztán visszafordul a többiekhez, akik már mind megtették a tétjeiket. Ezek közül is Ysanee produkálja a kedvenc megnyilvánulását. Ysanee maga a kedvenc megnyilvánulása. Pár pillanatig töpreng, mérlegel, hogy vajon ennél jobban rábaszhat-e, ha Zaxdor ellen fogad, de ő szereti a rizikót és már úgyis eltapsolt száz aranyat piára, még egy kevés nem árthat. Közben legalább jól szórakozik. Egyelőre.*
- Én ötven aranyat teszek arra, hogy a végén Nirs marad talpon.
*Persze nézi ő a sziklaroppantóan erősnek tűnő öklöket és duzzadó izmokat, meg ereket. Talán tetszene is neki, ha éppen nem egy ilyen koponyatörő behemótot sikerült volna magára haragítania. Ettől inkább összeszorítja, mint kitárja lábait, nem mintha ettől függetlenül bármi esély lenne huncutságokra. Mindenesetre drukkol Nirsnek, a pénzét nem sajnálja, akkor nem fogadott volna rá, a fiatal férfi életét viszont egy leheletnyit félti. Csupán egy leheletnyire marad a sajátja mellett, de azért gondol rá, mert rendes lány ez a Relael.*
3576. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2019-01-07 23:15:52
Üzenet elküldve: 2019-01-07 23:15:52
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 396
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 396
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Dávid és Góliát//
*A lehangoló félvér szavait hallgatva Ysa a szemeit forgatja. Sose fogja megérteni azokat, akik egyáltalán nem isznak, pedig az alkohol azon kevés dolgok közé tartozik, amik segítenek elviselni ezt a rövid és meglehetősen unalmas életet. Meg egyébként egy kupicányi szeszbe bele se halna, de ha nem hát nem, hadd morgolódjon magában.
Relről egyébként már az első pillanatban is sejtette, hogy nem tharg, valahogy nem érzi ideillőnek. Leginkább úgy képzeli el a barbár nőket errefelé, mint amilyen az a szőke lány is, akivel felderíteni mentek volna. Dacos, morgós, forrófejű. Na ő az elf helyében biztos hozzávágott volna egy széket az óriáshoz és hozzá cifrán káromkodott volna.*
-Arthenior? *szegezi kérdését a csinoskának, megpróbálva belőni honnan is érkezhetett ide. Elég sokan indultak útnak a lázadáskor a városból, mint ahogy végül ő is tette. Mondjuk a menekülők többnyire nemesek voltak, akik féltették az életüket, Ysanee meg egyszerűen csak azért jött el, mert elunta magát. Pedig eleinte örült a káosznak, annak, hogy végre történt valami abban az unalmas porfészekben, de mikor már mindent széthordott meg felgyújtott a csőcselék, már nem szórakozott olyan jól.*
-Menjünk. A szívemre venném, ha valamelyiknek baja esne *pislog ártatlanul, kezét drámaian mellkasára helyezve, arcán azonban hamar megjelenik egy gonosz mosoly.
Kiérve fintorral hallgatja az óriás Relhez intézett szavait. Mielőtt azonban felbosszantaná magát Zax gyenge flörtölésén, tekintete inkább a szerencsétlen fiúra irányul, akit hamarosan megvernek. Az alapján, amit fent a kapuban látott ugyanis nem fűz nagy reményeket az ifjúhoz, de őszintén örülne neki, ha alaposan pofán ütné a másikat.*
-Most komolyan mások nyomorára fogadtok? *emeli fel szemöldökét lenézően a két férfire nézve*
-Ötvenet arra, hogy az óriás legalább egyszer a földre kerül. *Erre ugyan nem sok esélyt lát, de nem szeret biztosra fogadni. Úgy nincs benne semmi izgalom*
*A lehangoló félvér szavait hallgatva Ysa a szemeit forgatja. Sose fogja megérteni azokat, akik egyáltalán nem isznak, pedig az alkohol azon kevés dolgok közé tartozik, amik segítenek elviselni ezt a rövid és meglehetősen unalmas életet. Meg egyébként egy kupicányi szeszbe bele se halna, de ha nem hát nem, hadd morgolódjon magában.
Relről egyébként már az első pillanatban is sejtette, hogy nem tharg, valahogy nem érzi ideillőnek. Leginkább úgy képzeli el a barbár nőket errefelé, mint amilyen az a szőke lány is, akivel felderíteni mentek volna. Dacos, morgós, forrófejű. Na ő az elf helyében biztos hozzávágott volna egy széket az óriáshoz és hozzá cifrán káromkodott volna.*
-Arthenior? *szegezi kérdését a csinoskának, megpróbálva belőni honnan is érkezhetett ide. Elég sokan indultak útnak a lázadáskor a városból, mint ahogy végül ő is tette. Mondjuk a menekülők többnyire nemesek voltak, akik féltették az életüket, Ysanee meg egyszerűen csak azért jött el, mert elunta magát. Pedig eleinte örült a káosznak, annak, hogy végre történt valami abban az unalmas porfészekben, de mikor már mindent széthordott meg felgyújtott a csőcselék, már nem szórakozott olyan jól.*
-Menjünk. A szívemre venném, ha valamelyiknek baja esne *pislog ártatlanul, kezét drámaian mellkasára helyezve, arcán azonban hamar megjelenik egy gonosz mosoly.
Kiérve fintorral hallgatja az óriás Relhez intézett szavait. Mielőtt azonban felbosszantaná magát Zax gyenge flörtölésén, tekintete inkább a szerencsétlen fiúra irányul, akit hamarosan megvernek. Az alapján, amit fent a kapuban látott ugyanis nem fűz nagy reményeket az ifjúhoz, de őszintén örülne neki, ha alaposan pofán ütné a másikat.*
-Most komolyan mások nyomorára fogadtok? *emeli fel szemöldökét lenézően a két férfire nézve*
-Ötvenet arra, hogy az óriás legalább egyszer a földre kerül. *Erre ugyan nem sok esélyt lát, de nem szeret biztosra fogadni. Úgy nincs benne semmi izgalom*
3575. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2019-01-07 21:36:05
Üzenet elküldve: 2019-01-07 21:36:05
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 355
OOC üzenetek: 40
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 355
OOC üzenetek: 40
Játékstílus: Vakmerő
//Dávid és Góliát//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
~Na baszd meg~ *Gondolja Frandr magában, ahogy látja, milyen arckifejezéssel reagálnak a verekedő felek az íjra.*
~Ezeket sem dobták még ki kocsmákból verekedésért.~
*Visszagondol az esetekre, mikor ez vele megtörtént, és a számtalan esetre, mikor más, általában Nirshez hasonló, fiatal, nagyképű kölykök akarták monoklival elnyerni szívük választottját.
Persze aztán az is eszébe jut, amit ugyanezek a fiatalok tettek később azzal a családdal, és az, amilyen arcot vágott az a rohadék, akit utána küldtek, mikor tövig szúrta a gyomrába a kardját.*
~Megérdemelte a barom~
*Az óriás és Nirs hallgatnak Waldranra, és kimennek. Mindketten legurítják az izomgyengítőt, amit a kósza ad nekik, majd Zaxdor még elkezd cicázgatni Rellel.
Frandr felröhög, mikor Nirs nekirohan Waldrannak, egy olyan feladatot megkísérelve, ami neki valószínűleg még akkor is nehéz lenne, ha az óriás még két ilyen korsó pálinkát ledöntött volna.*
-Valami olyanra fogadj, ami ellen érdemes pénzt feltenni. Például én felteszek 40 aranyat, hogy amilyen pofont Nirs kap a behemóttól, azt még egy hat múlva is büszkén fogja mutogatni.
*Ahogy Tizio megérkezik, az első mondatára Frandr semmit sem reagál, testvéri hűség szép dolog. De a második fele ismét csak röhögést vált ki.*
-Nem azt mondtad, hogy kereskedő vagy, vagy mi? Azoknak elvileg nem pont jól kéne tudniuk kezelni a pénzt?
*Válaszol, valószínűleg nem épp a legmegfelelőbb stílusban. De most döntött le egy liter sört, meg egy felest, ami benne úszkált, így az ilyesféle aggodalmai per pillanat nem léteznek.*
-Na de sok szerencsét a gyógyizével.
*Komolyodik meg, mert azért annyira ő sem érzéketlen, hogy ne ismerje fel a helyzetet, amiben Tizio van.
Ezután viszont tovább nézi a kakasviadalt, kíváncsi ugyanis, hogy milyen messzire repül majd Nirs a pofontól, amit Zaxdor fog adni neki.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
~Na baszd meg~ *Gondolja Frandr magában, ahogy látja, milyen arckifejezéssel reagálnak a verekedő felek az íjra.*
~Ezeket sem dobták még ki kocsmákból verekedésért.~
*Visszagondol az esetekre, mikor ez vele megtörtént, és a számtalan esetre, mikor más, általában Nirshez hasonló, fiatal, nagyképű kölykök akarták monoklival elnyerni szívük választottját.
Persze aztán az is eszébe jut, amit ugyanezek a fiatalok tettek később azzal a családdal, és az, amilyen arcot vágott az a rohadék, akit utána küldtek, mikor tövig szúrta a gyomrába a kardját.*
~Megérdemelte a barom~
*Az óriás és Nirs hallgatnak Waldranra, és kimennek. Mindketten legurítják az izomgyengítőt, amit a kósza ad nekik, majd Zaxdor még elkezd cicázgatni Rellel.
Frandr felröhög, mikor Nirs nekirohan Waldrannak, egy olyan feladatot megkísérelve, ami neki valószínűleg még akkor is nehéz lenne, ha az óriás még két ilyen korsó pálinkát ledöntött volna.*
-Valami olyanra fogadj, ami ellen érdemes pénzt feltenni. Például én felteszek 40 aranyat, hogy amilyen pofont Nirs kap a behemóttól, azt még egy hat múlva is büszkén fogja mutogatni.
*Ahogy Tizio megérkezik, az első mondatára Frandr semmit sem reagál, testvéri hűség szép dolog. De a második fele ismét csak röhögést vált ki.*
-Nem azt mondtad, hogy kereskedő vagy, vagy mi? Azoknak elvileg nem pont jól kéne tudniuk kezelni a pénzt?
*Válaszol, valószínűleg nem épp a legmegfelelőbb stílusban. De most döntött le egy liter sört, meg egy felest, ami benne úszkált, így az ilyesféle aggodalmai per pillanat nem léteznek.*
-Na de sok szerencsét a gyógyizével.
*Komolyodik meg, mert azért annyira ő sem érzéketlen, hogy ne ismerje fel a helyzetet, amiben Tizio van.
Ezután viszont tovább nézi a kakasviadalt, kíváncsi ugyanis, hogy milyen messzire repül majd Nirs a pofontól, amit Zaxdor fog adni neki.*
3574. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2019-01-07 21:34:58
Üzenet elküldve: 2019-01-07 21:34:58
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Degusztáék//
*Briwal még nem töltött elég időt a Vashegyen, ha ilyesmit gondol a kancellárról. Itt ugyanis, dacára áldozatos munkájának, afféle folklórrá vált már Hubi utálata. De az újonnan érkezett, vagy éppen beesett betegük másként vélekedik. És mivel egy korábbi, elejtett megjegyzéséből Hubi arra következtet, hogy ő lehet a vezéregyéniség a testvérek között, ezt igen jó jelnek véli. A koldusokat érintő megjegyzésre csak bólint egyet helybenhagyólag. Csak utána gondolkodik el rajta, hogy mostanában ő pontosan ezt teszi. Hiszen a pestises betegek nem néznek ki különbül, mint egy magára valamit is adó koldus. Vajon meddig csúszhat még lefelé? Viszont az is megvan, hogy furcsamód még kedvét is leli a gyógyításban. Talán segíteni is akar másokon, már csak Ivor emléke miatt is. Dacára a kurta ismeretségnek, megérintette a férfi halála. De inkább élvezi azt, hogy egy bonyolult problémát oldhat meg. És ha sikerrel jár, ez a siker végre oda helyezi a kancellárt, ahová tulajdonképpen való: a lanawini tudóstársadalom csúcsára.
A mosdatás véget ért, Tizio pedig nem tart igényt a kancellár segítségére, amit Hubi egy fejbólintással vesz tudomásul. Nem sokkal később kettesben maradnak, Hubi pedig az ablaknak hátat fordítva néz Briwalra.*
- Most már három d'Aquista is tartózkodik a Vashegyen. Nővéretek szép terveit egy sajnálatos eset húzta keresztbe... *egy pillanatra elgondolkodik rajta, hogy valóban így járt-e rosszul Effy* de ki tudja? Akár még előnyére is fordíthatja. Fivéred... nos, az ő esetében nem tudom, hogy miért van itt és mit akar. Nagyon nem hasonlít, már megbocsáss, a nővéretekre és rád sem. És te pedig, barátom, egy ideig alighanem a vendégünk maradsz. Azután pedig... *kicsit széttárja a karjait, mintha az jelezné, hogy ezt még senki nem tudhatja* Mivel Arthenior már nem az a város ahogy megismertük, és méltatlanná vált régi, nagy hírű családokhoz, a Vashegy örömmel látja e famíliákat a földjén. Apropó...
*Kicsit a homlokát ráncolja, mintha koncentrálna valamire. Tulajdonképpen így is van. Papír és írószer nincs nála, és ha olyasmit hallana amit szeretne leírni, azt most csak az elméjébe vésheti.*
- Említetted, hogy egykori szolgálóitok fordultak ellenetek gyalázatos módon. Tudod név szerint is, hogy kik voltak, és esetleg merre lehet fellelni őket?
*Briwal még nem töltött elég időt a Vashegyen, ha ilyesmit gondol a kancellárról. Itt ugyanis, dacára áldozatos munkájának, afféle folklórrá vált már Hubi utálata. De az újonnan érkezett, vagy éppen beesett betegük másként vélekedik. És mivel egy korábbi, elejtett megjegyzéséből Hubi arra következtet, hogy ő lehet a vezéregyéniség a testvérek között, ezt igen jó jelnek véli. A koldusokat érintő megjegyzésre csak bólint egyet helybenhagyólag. Csak utána gondolkodik el rajta, hogy mostanában ő pontosan ezt teszi. Hiszen a pestises betegek nem néznek ki különbül, mint egy magára valamit is adó koldus. Vajon meddig csúszhat még lefelé? Viszont az is megvan, hogy furcsamód még kedvét is leli a gyógyításban. Talán segíteni is akar másokon, már csak Ivor emléke miatt is. Dacára a kurta ismeretségnek, megérintette a férfi halála. De inkább élvezi azt, hogy egy bonyolult problémát oldhat meg. És ha sikerrel jár, ez a siker végre oda helyezi a kancellárt, ahová tulajdonképpen való: a lanawini tudóstársadalom csúcsára.
A mosdatás véget ért, Tizio pedig nem tart igényt a kancellár segítségére, amit Hubi egy fejbólintással vesz tudomásul. Nem sokkal később kettesben maradnak, Hubi pedig az ablaknak hátat fordítva néz Briwalra.*
- Most már három d'Aquista is tartózkodik a Vashegyen. Nővéretek szép terveit egy sajnálatos eset húzta keresztbe... *egy pillanatra elgondolkodik rajta, hogy valóban így járt-e rosszul Effy* de ki tudja? Akár még előnyére is fordíthatja. Fivéred... nos, az ő esetében nem tudom, hogy miért van itt és mit akar. Nagyon nem hasonlít, már megbocsáss, a nővéretekre és rád sem. És te pedig, barátom, egy ideig alighanem a vendégünk maradsz. Azután pedig... *kicsit széttárja a karjait, mintha az jelezné, hogy ezt még senki nem tudhatja* Mivel Arthenior már nem az a város ahogy megismertük, és méltatlanná vált régi, nagy hírű családokhoz, a Vashegy örömmel látja e famíliákat a földjén. Apropó...
*Kicsit a homlokát ráncolja, mintha koncentrálna valamire. Tulajdonképpen így is van. Papír és írószer nincs nála, és ha olyasmit hallana amit szeretne leírni, azt most csak az elméjébe vésheti.*
- Említetted, hogy egykori szolgálóitok fordultak ellenetek gyalázatos módon. Tudod név szerint is, hogy kik voltak, és esetleg merre lehet fellelni őket?
3573. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2019-01-07 20:50:01
Üzenet elküldve: 2019-01-07 20:50:01
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 463
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 463
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Degusztáék//
//A hozzászólás 16+ jelentet tartalmaz!//
*A nevetés csak egy rövid pillanatig tart, de ez elég ahhoz, hogy Tizio kedve sokkal jobb legyen, csak mosolyog, de nem kéri ki magának, hogy baromnak nevezték.*
- Van pénzem kancellár, az egyetlen fivéremre mindig lesz, még akkor is ha nem eszem. *Tizio büszke, sosem fogadná el a kancellár pénzét. ~Effy is szopott a birtokért, én nem fogok pár gyógynövényért.~ Meg aztán tényleg nincsen rászorulva senki aranyaira. ~Szerencsére.~ Briwal kérdésére nem válaszol, csak átsegíti a karosszékbe, betakarja, a koszos ágyneműt felnyalábolja, odakint leejti.* - Akkor sietek. *Azzal magára is hagyja a fivérét és a kancellárt.
//Dávid és Góliát//
Odalenn a fogadó eléggé kiürült, mert a népes vendégsereg egy része odakinn van. Odakinn pedig olyan jelenetbe fut, amire igazán nem számított. Csak a fejét rázza.*
- Kié a ló? Kölcsönkérném. Reményeim szerint egy fertályórán belül visszahozom... Gyógyszer kell a fivéremnek. Aki NEM pestises. *Az utolsó mondatot Waldrannak szánja.* - Én Nirsre fogadok, ő a cimborám. *Azzal, ha engedélyt kapott a ló kölcsönvételére, akkor szembesül azzal is, hogy ez bizony női nyereg, két mozdulattal megoldja a hevedert, a nyerget a kerítés tetejére rakja, ő pedig szőrén üli meg az állatot, ahogy elrobog a piac irányába.*
//A hozzászólás 16+ jelentet tartalmaz!//
*A nevetés csak egy rövid pillanatig tart, de ez elég ahhoz, hogy Tizio kedve sokkal jobb legyen, csak mosolyog, de nem kéri ki magának, hogy baromnak nevezték.*
- Van pénzem kancellár, az egyetlen fivéremre mindig lesz, még akkor is ha nem eszem. *Tizio büszke, sosem fogadná el a kancellár pénzét. ~Effy is szopott a birtokért, én nem fogok pár gyógynövényért.~ Meg aztán tényleg nincsen rászorulva senki aranyaira. ~Szerencsére.~ Briwal kérdésére nem válaszol, csak átsegíti a karosszékbe, betakarja, a koszos ágyneműt felnyalábolja, odakint leejti.* - Akkor sietek. *Azzal magára is hagyja a fivérét és a kancellárt.
//Dávid és Góliát//
Odalenn a fogadó eléggé kiürült, mert a népes vendégsereg egy része odakinn van. Odakinn pedig olyan jelenetbe fut, amire igazán nem számított. Csak a fejét rázza.*
- Kié a ló? Kölcsönkérném. Reményeim szerint egy fertályórán belül visszahozom... Gyógyszer kell a fivéremnek. Aki NEM pestises. *Az utolsó mondatot Waldrannak szánja.* - Én Nirsre fogadok, ő a cimborám. *Azzal, ha engedélyt kapott a ló kölcsönvételére, akkor szembesül azzal is, hogy ez bizony női nyereg, két mozdulattal megoldja a hevedert, a nyerget a kerítés tetejére rakja, ő pedig szőrén üli meg az állatot, ahogy elrobog a piac irányába.*
3572. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2019-01-07 20:37:55
Üzenet elküldve: 2019-01-07 20:37:55
ÚJ
![>Waldran Thargodar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11356_1544563224_ember_ferfi.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 596
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 596
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
//Dávid és Góliát//
* Waldran helyi békebíró nem gondolta át teljesen a dolgot, mert hiába a korsó pálinka az óriásnak, az úgy issza meg, mintha nem lenne holnap. Amivel még nem is lenne baj, de az, hogy a hatása nem látszódik rajta egy kicsit sem, már jobban aggasztja. De legalább elkezdik levenni a fegyvereiket, ami jó jel. Puszta kézzel talán nem veri agyon a férfi a gyereket, remélhetőleg van benne annyi tisztesség, hogy kiüti egy ütéssel, és ennyivel le van tudva. Amikor Nirs megindul, kihasználva a másik tétlenségét, akkor Waldran kigáncsolná a fiút, mert nem szereti, ha férfiatlan és tisztességtelen módon intézi valaki a párharcot, de hirtelen megcsapja őt a sok ital, úgyhogy saját magát rúgja bokán. De legalább annyi van benne, hogy nem esik el, csak kicsit meginog. A fejét csóválva lép oda a lányokhoz. *
- Egy százast arra, hogy az első talált ütés elég lesz Zaxtól, hogy vége legyen. Ötven arany pedig azt mondja, hogy a srác üti meg először.
* Elég egyszerű fogadások, de Waldran szeret biztosra menni. Persze azért igyekszik beletenni egy kis kockázatot, például simán lehet, hogy az első ütést még kibírja a fattyú, meg az is, hogy el se találja az ellenfelét. *
* Waldran helyi békebíró nem gondolta át teljesen a dolgot, mert hiába a korsó pálinka az óriásnak, az úgy issza meg, mintha nem lenne holnap. Amivel még nem is lenne baj, de az, hogy a hatása nem látszódik rajta egy kicsit sem, már jobban aggasztja. De legalább elkezdik levenni a fegyvereiket, ami jó jel. Puszta kézzel talán nem veri agyon a férfi a gyereket, remélhetőleg van benne annyi tisztesség, hogy kiüti egy ütéssel, és ennyivel le van tudva. Amikor Nirs megindul, kihasználva a másik tétlenségét, akkor Waldran kigáncsolná a fiút, mert nem szereti, ha férfiatlan és tisztességtelen módon intézi valaki a párharcot, de hirtelen megcsapja őt a sok ital, úgyhogy saját magát rúgja bokán. De legalább annyi van benne, hogy nem esik el, csak kicsit meginog. A fejét csóválva lép oda a lányokhoz. *
- Egy százast arra, hogy az első talált ütés elég lesz Zaxtól, hogy vége legyen. Ötven arany pedig azt mondja, hogy a srác üti meg először.
* Elég egyszerű fogadások, de Waldran szeret biztosra menni. Persze azért igyekszik beletenni egy kis kockázatot, például simán lehet, hogy az első ütést még kibírja a fattyú, meg az is, hogy el se találja az ellenfelét. *
3571. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2019-01-07 20:27:32
Üzenet elküldve: 2019-01-07 20:27:32
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 377
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 377
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Dávid és Góliát//
*Az elégedettsége nagyjából addig tarthat, míg látja az óriás megdöbbent ábrázatát, a pálinkától nedves képét, értetlenül széttárt karjait. De alig pár pillanattal később (biztos nincs jobb dolga, és állandóan figyel) Waldran már rikácsolni is kezd. A felháborodáshoz más hangok is csatlakoznak, de Nirs nem igazán figyel rájuk. Sok lenne mindenkivel foglalkoznia, és mindenkinek italt önteni a képébe. Körül is néz, hogy kerülhet-e a keze ügyébe még egy pohár, aminek tartalmát a jó rokon képébe löttyinthetné. Ilyet nem lát csak azt, hogy Waldran már az íjához kapkod. És amilyen ez az alak, képes is lenne használni. Waldran kiparancsolja őket, hogy ott folytassák. Nirs nem egészen tudja, hogy mit kéne folytatni, mert nem gondolta végig a dolgot, csak odáig jutott el, hogy méltó elégtételnek érezte a pálinkalocsolást. És mintha még mindig nem fogná fel, hogy ebből pofozkodás lehet. Felpattan a székről és szinte futólépésben indul el kifelé. Így van pár pillanatnyi ideje átgondolni a dolgot, és amikor az óriásokhoz képest nem túl nagydarab mégis jókora teste megjelenik az ajtónyílásban, már nem tartja annyira jó ötletnek, hogy rohant kifelé verekedni. Kisvártatva megjelenik Waldran is, Nirs pedig már hiába is gondolná meg magát. Hiszen hogy nézne ki az, ha hirtelen bocsánatot kérne, hogy nem si úgy gondolta. Egy igazi férfi nem futamodik meg. Bár most, Zaxdor izmait nézve, kedve lenne hozzá. Elveszi Waldrantól a bögrét, és felhajtja annak tartalmát. Valami tea lehet, bár az íze meglehetősen szokatlan. Csuklik is egyet. Aztán eldobja az edényt, a tőrét kihúzza hüvelyéből és Waldran felé nyújtja. Közben sorjázik kifelé a nép a Vaskorsóból, a könnyű műfaj kedvelői. Az óriás pedig kisebb parádét kanyarít fegyverei letételéhez. Ez pedig már sok Nirsnek. Amikor látványosan nekiáll cicázni azzal az elffel, nem is vár tovább. Nem várja meg, hogy Zaxdor szembe forduljon vele, nekifutásból ront neki az óriásnak. A terv az, hogy valahol deréktájt átkarolja, és lendületből a földre viszi. Egy óriás persze mégiscsak egy óriás, de Nirs sem az a vékonyka, mélynövésű legényke. Tehát az esztelen roham a terv. Ha van egyáltalán terv.*
*Az elégedettsége nagyjából addig tarthat, míg látja az óriás megdöbbent ábrázatát, a pálinkától nedves képét, értetlenül széttárt karjait. De alig pár pillanattal később (biztos nincs jobb dolga, és állandóan figyel) Waldran már rikácsolni is kezd. A felháborodáshoz más hangok is csatlakoznak, de Nirs nem igazán figyel rájuk. Sok lenne mindenkivel foglalkoznia, és mindenkinek italt önteni a képébe. Körül is néz, hogy kerülhet-e a keze ügyébe még egy pohár, aminek tartalmát a jó rokon képébe löttyinthetné. Ilyet nem lát csak azt, hogy Waldran már az íjához kapkod. És amilyen ez az alak, képes is lenne használni. Waldran kiparancsolja őket, hogy ott folytassák. Nirs nem egészen tudja, hogy mit kéne folytatni, mert nem gondolta végig a dolgot, csak odáig jutott el, hogy méltó elégtételnek érezte a pálinkalocsolást. És mintha még mindig nem fogná fel, hogy ebből pofozkodás lehet. Felpattan a székről és szinte futólépésben indul el kifelé. Így van pár pillanatnyi ideje átgondolni a dolgot, és amikor az óriásokhoz képest nem túl nagydarab mégis jókora teste megjelenik az ajtónyílásban, már nem tartja annyira jó ötletnek, hogy rohant kifelé verekedni. Kisvártatva megjelenik Waldran is, Nirs pedig már hiába is gondolná meg magát. Hiszen hogy nézne ki az, ha hirtelen bocsánatot kérne, hogy nem si úgy gondolta. Egy igazi férfi nem futamodik meg. Bár most, Zaxdor izmait nézve, kedve lenne hozzá. Elveszi Waldrantól a bögrét, és felhajtja annak tartalmát. Valami tea lehet, bár az íze meglehetősen szokatlan. Csuklik is egyet. Aztán eldobja az edényt, a tőrét kihúzza hüvelyéből és Waldran felé nyújtja. Közben sorjázik kifelé a nép a Vaskorsóból, a könnyű műfaj kedvelői. Az óriás pedig kisebb parádét kanyarít fegyverei letételéhez. Ez pedig már sok Nirsnek. Amikor látványosan nekiáll cicázni azzal az elffel, nem is vár tovább. Nem várja meg, hogy Zaxdor szembe forduljon vele, nekifutásból ront neki az óriásnak. A terv az, hogy valahol deréktájt átkarolja, és lendületből a földre viszi. Egy óriás persze mégiscsak egy óriás, de Nirs sem az a vékonyka, mélynövésű legényke. Tehát az esztelen roham a terv. Ha van egyáltalán terv.*
3570. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2019-01-07 20:21:40
Üzenet elküldve: 2019-01-07 20:21:40
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 143
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 143
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Degusztáék//
*Véleménye szerint van különbség álszerénység, és valós hősiesség között, mely nem vár elismerést, és nem a dicskoszorúért tevékeny, amit a segítőszándék, önfeláldozás mozgat, és emberfeletti bátorság támogat. A kancellárt pedig pontosan ilyennek látja. Zavarba, kellemetlen helyzetbe azonban nem hozná azzal, hogy továbbra is harsogja érdemeit.
Foglalkozik inkább a tisztálkodással, csak akkor reked meg mozdulata ismét, mikor Tizio hangján hallja a vén dajka intelmeit. Pillant hátra válla felett, egy igen lesújtó módozatát választva a váll feletti hátrapillantásnak.*
-Barom.
*Majd röhögi el magát halkan, röviden, fejét csóválva. Aztán persze pontosan úgy mossa meg magát, ahogyan azt minden fiúcskának tanítják gondos nevelői.
Közben figyel a tudós férfiúra is, száját húzza el annak szavaira.*
-Senki sem akar érintkezni egy mocskos koldussal.
*Közli tényszerűen, miközben mosakodó rongyát öblíti, és lát neki lábai megtisztogatásához is.
Nagyjából mindenhol lemosta magát, felállva, szédelegve utolsó sorban még ülepét is.
Először nem is érti mit akar Tiz cserélni, ott a háta mögött, de az ágyneműk látványa sok mindent megmagyaráz.*
-Nem felesleges ez? A sebkezelés előtt?
*Értetlenkedik cseppet, de nem tiltakozik különösebben, a gondolat, hogy immár tisztán feküdjön vissza a mocskos ágyba épp olyan idegen tőle, mint, hogy mocskosul a tisztába. Ül félre, egy karosszékbe, nyögve rángatja magára a takarót, és nagyot fújva pihen meg. Ez a mosakodás sok erejét elvette, akár egy hatig is képes lenne aludni itt. Dönti hátra fejét, így figyeli a másik kettő beszélgetését.
~Tisztára, mint apa.~
Mosolyodik el azon, ahogy a kancellár Tiz anyagi hogyléte felől érdeklődik. Majd kezd szabadkozni gyorsan, mielőtt fivére válaszolhatna.*
-Már így is túl sokat tett értem Uram.
*Azt persze nem tudja mennyi pénze maradt öccsének, nála sejthetően egy garas sincs, így lehet kénytelenek lesznek rászorulni Habrertus felajánlására, de ebben Tizio dönt.
A borotválkozásra csak fejét ingatja.*
-Ráér.
*Véleménye szerint van különbség álszerénység, és valós hősiesség között, mely nem vár elismerést, és nem a dicskoszorúért tevékeny, amit a segítőszándék, önfeláldozás mozgat, és emberfeletti bátorság támogat. A kancellárt pedig pontosan ilyennek látja. Zavarba, kellemetlen helyzetbe azonban nem hozná azzal, hogy továbbra is harsogja érdemeit.
Foglalkozik inkább a tisztálkodással, csak akkor reked meg mozdulata ismét, mikor Tizio hangján hallja a vén dajka intelmeit. Pillant hátra válla felett, egy igen lesújtó módozatát választva a váll feletti hátrapillantásnak.*
-Barom.
*Majd röhögi el magát halkan, röviden, fejét csóválva. Aztán persze pontosan úgy mossa meg magát, ahogyan azt minden fiúcskának tanítják gondos nevelői.
Közben figyel a tudós férfiúra is, száját húzza el annak szavaira.*
-Senki sem akar érintkezni egy mocskos koldussal.
*Közli tényszerűen, miközben mosakodó rongyát öblíti, és lát neki lábai megtisztogatásához is.
Nagyjából mindenhol lemosta magát, felállva, szédelegve utolsó sorban még ülepét is.
Először nem is érti mit akar Tiz cserélni, ott a háta mögött, de az ágyneműk látványa sok mindent megmagyaráz.*
-Nem felesleges ez? A sebkezelés előtt?
*Értetlenkedik cseppet, de nem tiltakozik különösebben, a gondolat, hogy immár tisztán feküdjön vissza a mocskos ágyba épp olyan idegen tőle, mint, hogy mocskosul a tisztába. Ül félre, egy karosszékbe, nyögve rángatja magára a takarót, és nagyot fújva pihen meg. Ez a mosakodás sok erejét elvette, akár egy hatig is képes lenne aludni itt. Dönti hátra fejét, így figyeli a másik kettő beszélgetését.
~Tisztára, mint apa.~
Mosolyodik el azon, ahogy a kancellár Tiz anyagi hogyléte felől érdeklődik. Majd kezd szabadkozni gyorsan, mielőtt fivére válaszolhatna.*
-Már így is túl sokat tett értem Uram.
*Azt persze nem tudja mennyi pénze maradt öccsének, nála sejthetően egy garas sincs, így lehet kénytelenek lesznek rászorulni Habrertus felajánlására, de ebben Tizio dönt.
A borotválkozásra csak fejét ingatja.*
-Ráér.
3569. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2019-01-07 19:50:26
Üzenet elküldve: 2019-01-07 19:50:26
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Degusztáék//
*Mintha hájjal kenegetnék a kancellár egyébként talán kérgesnek mondható lelkét. Ez a fiatalember láthatóan jól ismeri az illemet, a fivérénél mindenesetre jobban. Bár Tizioval sem volt még sok dolga Hubinak, de valahogy ösztönösen bizalmatlan azokkal akik tenyérbemászóan jóképűek. Egy férfi legyen férfiasan sármos, és ne szép. Mint ő.*
- Ugyan kérem... *tesz egy hárító mozdulatot mosolyogva, és bár az álszerénység egy igen ronda dolog, most éppen ezt gyakorolja.*
- Ez igen jó hír. *bólint egyet miközben az ablakon bámul kifelé és megvonaglik az arca Tizio megjegyzésére* Nagyon is elképzelhető, hogy a pestis vérszívók útján is terjed. Tehát ha nem tapasztaltál magadon ilyen csípésnyomot, valamint pestisben szenvedőkkel sem érintkeztél, akkor jó eséllyel ki lehet zárni ennek a kockázatát.
*Elképzelni sem tudja, hogy Tizio miért beszél így a testvérével? Mintha valami szeretetteljes szigorral dorgáló anya lenne, aki csintalan ivadékát feddi meg. Mily lealacsonyító! Persze Hubinak ez majdnem édesmindegy, egyszerűen csak megütötte a fülét a kifejezés.*
- Nos... *fordul vissza amikor Tizio már a növények felől érdeklődik, és a beteg is egy széken ülhet már* minél előbb, annál jobb. Biztosan nem kívánod te sem fivérednek, hogy még egy éjszakát töltsön sebeitől és lázától kínzottan. Ha még ma be tudod szerezni őket, itt maradok addig, hogy segíthessek a szakszerű elkészítésükben. Van nálad pénz, fiatal barátom?
*A nagylelkű kancellár akár még kölcsönözni is hajlandó pár aranyat. Ennyit igazán megér, hogy valaki, végre valaki felismerte benne azt, aki valójában. Vagy akinek hinni szereti magát. Aztán elmosolyodik, és mivel nem szeretné tönkretenni ezt a szép pillanatot holmi félreértéssel, folytatja.*
- Ne érts félre, nem gondolnálak koldusnak. Csupán arra gondoltam, hogy testvére sorsa feletti aggodalmadban nem volt érkezésed a pénzes szütyődre is gondolni.
*Mintha hájjal kenegetnék a kancellár egyébként talán kérgesnek mondható lelkét. Ez a fiatalember láthatóan jól ismeri az illemet, a fivérénél mindenesetre jobban. Bár Tizioval sem volt még sok dolga Hubinak, de valahogy ösztönösen bizalmatlan azokkal akik tenyérbemászóan jóképűek. Egy férfi legyen férfiasan sármos, és ne szép. Mint ő.*
- Ugyan kérem... *tesz egy hárító mozdulatot mosolyogva, és bár az álszerénység egy igen ronda dolog, most éppen ezt gyakorolja.*
- Ez igen jó hír. *bólint egyet miközben az ablakon bámul kifelé és megvonaglik az arca Tizio megjegyzésére* Nagyon is elképzelhető, hogy a pestis vérszívók útján is terjed. Tehát ha nem tapasztaltál magadon ilyen csípésnyomot, valamint pestisben szenvedőkkel sem érintkeztél, akkor jó eséllyel ki lehet zárni ennek a kockázatát.
*Elképzelni sem tudja, hogy Tizio miért beszél így a testvérével? Mintha valami szeretetteljes szigorral dorgáló anya lenne, aki csintalan ivadékát feddi meg. Mily lealacsonyító! Persze Hubinak ez majdnem édesmindegy, egyszerűen csak megütötte a fülét a kifejezés.*
- Nos... *fordul vissza amikor Tizio már a növények felől érdeklődik, és a beteg is egy széken ülhet már* minél előbb, annál jobb. Biztosan nem kívánod te sem fivérednek, hogy még egy éjszakát töltsön sebeitől és lázától kínzottan. Ha még ma be tudod szerezni őket, itt maradok addig, hogy segíthessek a szakszerű elkészítésükben. Van nálad pénz, fiatal barátom?
*A nagylelkű kancellár akár még kölcsönözni is hajlandó pár aranyat. Ennyit igazán megér, hogy valaki, végre valaki felismerte benne azt, aki valójában. Vagy akinek hinni szereti magát. Aztán elmosolyodik, és mivel nem szeretné tönkretenni ezt a szép pillanatot holmi félreértéssel, folytatja.*
- Ne érts félre, nem gondolnálak koldusnak. Csupán arra gondoltam, hogy testvére sorsa feletti aggodalmadban nem volt érkezésed a pénzes szütyődre is gondolni.
3568. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2019-01-07 17:36:33
Üzenet elküldve: 2019-01-07 17:36:33
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 251
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 251
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Dávid és Góliát//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Káromkodott a kisfiú, de Zax most tényleg jót akart, gondolta bevonja kicsit a felnőttek dolgába, isznak egy párat, körbehugyozzák a kocsmát, aztán mindenki megy a dolgára. Nem így történik. Már megint. Kap egyet menet közben, bár a kapálózó suta mozdulatot inkább huncut, kacagós társasjátéknak véli, még majd' el is somolyodik közben. ~ Jóvan, kisgyerek, jóvan. ~ Persze ez elsőre nem tűnik fel neki, hiszen Relen is elégtételt kívánt venni, nem feltétlenül a maga módján, de miközben már visszafelé ballag a pulthoz, azért némi elégedettség megszállja, nem kreált ismételten balhét, sőt, mondhatni elsimította a felette, vagy inkább lassan alatta összecsapó hullámokat. Mire közelebb ér, már szinte mosolyogva, kezét széttárva próbál mondani Nirsnek valami kedélyeset, egyrészt, hogy lehet ezt így is (amire kimondottan büszke), másrészt vajon töményet igyanak, vagy inkább sörözzenek tovább. E kapcsán Waldran véleményét is ki akarja kérni, bár úgy gondolja, mindenki a töményre szavaz. Ez nem sikerül.*
- Na ugye, hogy... *Kezdi kissé már kissé szalonspiccesen, vidoran bólogatva, gondolván végre valamiben egyet értenek Nirssel, aztán kapja az áldást, pedig még verset se mondtak neki. Úgy is marad, kezei széttárva, arcán landol a pohár szinte minden tartalma, amiből megérzése szerint Nirs még nem fogyasztott. ~ Mi a fasz... ~ Nincs lehetősége túlságosan meglepődni, Waldran azonnal lép. Amennyire szemeit ki tudja nyitni, tekintettel arra, hogy rendesen fel sem tudja magát idegesíteni, még halvány mosolyra is futja, persze azért mérges.
~ Úgy látszik van némi vér a pucádban, csapolós Wald. ~ Gondolja magában, persze hangosan ezt nem nyilvánítja ki, hisz a nyílvessző attól nyílvessző marad, hogy idióta Zaxdor poénok is repkednek. Lassan visszatér Nirsre tekintete, ami nem mond semmit. Csak kék világát futtatja végig rajta kifejezéstelenül, majd sóhajtva fordul el, hogy kifelé induljon a kocsmából. ~ Itt valaki ma meg fog sérülni... nagyon. ~ Nem akarta, hogy így legyen, nyilván néhány etikett órát azért kéne vennie, mielőtt akár csak barbár társaságba téved, de most már késő, nagyon is késő. Az ajtóban Waldran megállítja, s kezébe korsó pálinkát helyez, mire rövidet bólint, majd öblös húzásokkal letolja a tartalmát, hisz a parancs, az parancs, Zaxdor meg jó katona, bár nem tudja kié jelenleg.*
- Khüjjj... baszd meg... *Vág némi torz pofát, kissé megrázza magát, majd egy öblöset böfög, hisz fél liter az fél liter, bármi legyen is az. Sunyin körbepillant még pofavágás közben, ugyanis gyakorlatilag Zaxdor bendő, az Zaxdor bendő. Nem egy óriási óriás, de valójában a korsó olyan neki, mint másnak a decis. Körülbelül. Mondjuk ezen soha nem gondolkodott el, főleg, hogy azt sem tudja, mi az a deci. Ahogy elindul az ajtón, már keresztben fektetett hosszú kardjait húzza ki lassan hüvelyeikből, s kezében tartva lazán megáll kint, míg Rel meg nem érkezik. Felveszi a legocsmányabb pofáját, s úgy lép oda elé. Közvetlen elé:*
- Míg végzek, vigyázz rájuk cica... óvatosan... elég nagyok. *Mered rá, szúrós tekintettel, függetlenül attól, hogy a lány mit csinál, vagy mit nem csinál a kardok akkor is elé kerülnek. Ahogy tőrövét is leoldja, s a földre vágja a lány elé. Nem, a gatyáját nem veszi le. Ellenben huncut, kacsintós néma puszit csücsörít azért a leánynak, csak a mihez tartás végett, aztán elballagva kissé billegősre veszi a figurát a kezdő pozícióig.*
- Akkor kezdjük. *Egykedvűen jelzi, hogy ő készen áll.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Káromkodott a kisfiú, de Zax most tényleg jót akart, gondolta bevonja kicsit a felnőttek dolgába, isznak egy párat, körbehugyozzák a kocsmát, aztán mindenki megy a dolgára. Nem így történik. Már megint. Kap egyet menet közben, bár a kapálózó suta mozdulatot inkább huncut, kacagós társasjátéknak véli, még majd' el is somolyodik közben. ~ Jóvan, kisgyerek, jóvan. ~ Persze ez elsőre nem tűnik fel neki, hiszen Relen is elégtételt kívánt venni, nem feltétlenül a maga módján, de miközben már visszafelé ballag a pulthoz, azért némi elégedettség megszállja, nem kreált ismételten balhét, sőt, mondhatni elsimította a felette, vagy inkább lassan alatta összecsapó hullámokat. Mire közelebb ér, már szinte mosolyogva, kezét széttárva próbál mondani Nirsnek valami kedélyeset, egyrészt, hogy lehet ezt így is (amire kimondottan büszke), másrészt vajon töményet igyanak, vagy inkább sörözzenek tovább. E kapcsán Waldran véleményét is ki akarja kérni, bár úgy gondolja, mindenki a töményre szavaz. Ez nem sikerül.*
- Na ugye, hogy... *Kezdi kissé már kissé szalonspiccesen, vidoran bólogatva, gondolván végre valamiben egyet értenek Nirssel, aztán kapja az áldást, pedig még verset se mondtak neki. Úgy is marad, kezei széttárva, arcán landol a pohár szinte minden tartalma, amiből megérzése szerint Nirs még nem fogyasztott. ~ Mi a fasz... ~ Nincs lehetősége túlságosan meglepődni, Waldran azonnal lép. Amennyire szemeit ki tudja nyitni, tekintettel arra, hogy rendesen fel sem tudja magát idegesíteni, még halvány mosolyra is futja, persze azért mérges.
~ Úgy látszik van némi vér a pucádban, csapolós Wald. ~ Gondolja magában, persze hangosan ezt nem nyilvánítja ki, hisz a nyílvessző attól nyílvessző marad, hogy idióta Zaxdor poénok is repkednek. Lassan visszatér Nirsre tekintete, ami nem mond semmit. Csak kék világát futtatja végig rajta kifejezéstelenül, majd sóhajtva fordul el, hogy kifelé induljon a kocsmából. ~ Itt valaki ma meg fog sérülni... nagyon. ~ Nem akarta, hogy így legyen, nyilván néhány etikett órát azért kéne vennie, mielőtt akár csak barbár társaságba téved, de most már késő, nagyon is késő. Az ajtóban Waldran megállítja, s kezébe korsó pálinkát helyez, mire rövidet bólint, majd öblös húzásokkal letolja a tartalmát, hisz a parancs, az parancs, Zaxdor meg jó katona, bár nem tudja kié jelenleg.*
- Khüjjj... baszd meg... *Vág némi torz pofát, kissé megrázza magát, majd egy öblöset böfög, hisz fél liter az fél liter, bármi legyen is az. Sunyin körbepillant még pofavágás közben, ugyanis gyakorlatilag Zaxdor bendő, az Zaxdor bendő. Nem egy óriási óriás, de valójában a korsó olyan neki, mint másnak a decis. Körülbelül. Mondjuk ezen soha nem gondolkodott el, főleg, hogy azt sem tudja, mi az a deci. Ahogy elindul az ajtón, már keresztben fektetett hosszú kardjait húzza ki lassan hüvelyeikből, s kezében tartva lazán megáll kint, míg Rel meg nem érkezik. Felveszi a legocsmányabb pofáját, s úgy lép oda elé. Közvetlen elé:*
- Míg végzek, vigyázz rájuk cica... óvatosan... elég nagyok. *Mered rá, szúrós tekintettel, függetlenül attól, hogy a lány mit csinál, vagy mit nem csinál a kardok akkor is elé kerülnek. Ahogy tőrövét is leoldja, s a földre vágja a lány elé. Nem, a gatyáját nem veszi le. Ellenben huncut, kacsintós néma puszit csücsörít azért a leánynak, csak a mihez tartás végett, aztán elballagva kissé billegősre veszi a figurát a kezdő pozícióig.*
- Akkor kezdjük. *Egykedvűen jelzi, hogy ő készen áll.*
3567. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2019-01-07 11:35:08
Üzenet elküldve: 2019-01-07 11:35:08
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 487
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 487
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
//A szép, a szebb, és a fura//
//Meg egy kis Zaxdor//
*Az óriás odamegy hozzá, és tesz egy szép megjegyzést, amire a félvér rögtön enyhe fintorral néz fel előbbi motyogásából.*
- Jah, te vagy az az óriás, aki háromszor felpofozta a máguscsajt.
*Így már biztos, hogy nem kedveli az óriást. Mondjuk különös, hogy most milyen barátságos, akkor pedig a legszívesebben a földbe kalapálta volna a félvért - szó szerint.
Úgy tűnik, hogy Rel nagyon próbál nem sikítva elrohanni. A balhét elég unott tekintettel nézi, és csak forgatja rá a szemeit.*
- Thargok.
~Tipikus barbár népség. Kár, hogy nem mehetek el. Nem, így biztosan nem.~
*Persze a nő nem hagyja annyiban az ivás kérdését.*
- Nem most fogom elkezdeni.
*Forgatja a szemét Relre nézve.*
~Nem hiszem el, mit szeretnek abban? Semmi haszna nincs, még ha tápláló lenne!~
*Úgy tűnik, Rel nagyon fellelkesül a bunyó iránt, Atehaner csak újra unott pillantást vet felé, és a másik lány felé.*
- Engem hagyjatok ki ebből, az nem volt benne a szerződésben, hogy szét is szedjem őket.
~Mi vagyok én, bíró?~
//Meg egy kis Zaxdor//
*Az óriás odamegy hozzá, és tesz egy szép megjegyzést, amire a félvér rögtön enyhe fintorral néz fel előbbi motyogásából.*
- Jah, te vagy az az óriás, aki háromszor felpofozta a máguscsajt.
*Így már biztos, hogy nem kedveli az óriást. Mondjuk különös, hogy most milyen barátságos, akkor pedig a legszívesebben a földbe kalapálta volna a félvért - szó szerint.
Úgy tűnik, hogy Rel nagyon próbál nem sikítva elrohanni. A balhét elég unott tekintettel nézi, és csak forgatja rá a szemeit.*
- Thargok.
~Tipikus barbár népség. Kár, hogy nem mehetek el. Nem, így biztosan nem.~
*Persze a nő nem hagyja annyiban az ivás kérdését.*
- Nem most fogom elkezdeni.
*Forgatja a szemét Relre nézve.*
~Nem hiszem el, mit szeretnek abban? Semmi haszna nincs, még ha tápláló lenne!~
*Úgy tűnik, Rel nagyon fellelkesül a bunyó iránt, Atehaner csak újra unott pillantást vet felé, és a másik lány felé.*
- Engem hagyjatok ki ebből, az nem volt benne a szerződésben, hogy szét is szedjem őket.
~Mi vagyok én, bíró?~
3566. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2019-01-07 09:56:46
Üzenet elküldve: 2019-01-07 09:56:46
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 463
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 463
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Degusztáék//
*Habrertus felállít egy diagnózist, ami kecsegtet némi jóval, Tizioból pedig egy jól hallható, némiképp megkönnyebbült sóhaj szalad ki. ~Valami jó hír.~ Tizio csendben vár, itt most nem ő a fontos, Briwalt nézi, tekintetében szeretet, nyoma sincs a máskor villogó dacnak és haragnak, bólint, közelebb lép és segít Briwalnak felülni, megragadja a csuklóját, ülő helyzetbe húzza. Miután közelebb adott minden, a mosdáshoz szükséges kelléket, akkor fivére mellé ül az ágyra, hogy mindent oda tudjon neki adni. ~Bakker testvér.~ Egészen közelről vizsgálhatja a sebeit, a fejét csóválja, kicsit örül, hogy Briwal nem akarja, hogy ő mosdassa le, pedig megtette volna, egy szó nélkül, így csak annyit tehet, hogy a mocskos vizet mindig kicseréli tisztára, mikor pedig fivére a háta megmosására kéri, akkor megteszi.*
- Aztán jól mosd meg! Tudod, hogy különben elkékül és lepottyan. *Elvigyorodik, ahogy felidézi a dajkájuk szavait, ennyi vidámság kell most, mert amúgy sírni lenne kedve Briwalra nézve. Természetesen nem ellenőrzi, hogy fivére alapos munkát végez-e, nagyfiú, tudja, hogy hogyan kell csinálni, ő csak letisztogatja a konyharuhával a másik hátát, majd mikor végzett akkor feláll, hogy tiszta ágyneműt keressen, nem keres soká, megleli. ~Milyen hülye barbárok vagytok ti?~ Megint a fejét csóválja, mikor a váltás ágyneműt megtalálja az apró szoba apró szekrényében, tisztán, ropogósra vasalva.*
- Ha átülsz a székre kicsit, akkor kicserélem. ~Bár még nem csinálta ilyet.~ Egy párnahuzatot még csak felismerek... Napos Tymkolra, Vöröslő Krulzra és Keresztes Ulsgára. Mikor hozzam ezeket? Reggelre? Vagy még ma? *Lassan esteledik, a piac nem tart nyitva egész éjjel, pusztán ezért kérdezi, hogy mennyire kell sietni az ágynemű cseréjével, amit bár legjobb tudása szerint művel, de életében először, így némi szerencsétlenkedésre lehet számítani.* - Egész emberformád lett testvér, segítsek megborotválni a képed?
*Habrertus felállít egy diagnózist, ami kecsegtet némi jóval, Tizioból pedig egy jól hallható, némiképp megkönnyebbült sóhaj szalad ki. ~Valami jó hír.~ Tizio csendben vár, itt most nem ő a fontos, Briwalt nézi, tekintetében szeretet, nyoma sincs a máskor villogó dacnak és haragnak, bólint, közelebb lép és segít Briwalnak felülni, megragadja a csuklóját, ülő helyzetbe húzza. Miután közelebb adott minden, a mosdáshoz szükséges kelléket, akkor fivére mellé ül az ágyra, hogy mindent oda tudjon neki adni. ~Bakker testvér.~ Egészen közelről vizsgálhatja a sebeit, a fejét csóválja, kicsit örül, hogy Briwal nem akarja, hogy ő mosdassa le, pedig megtette volna, egy szó nélkül, így csak annyit tehet, hogy a mocskos vizet mindig kicseréli tisztára, mikor pedig fivére a háta megmosására kéri, akkor megteszi.*
- Aztán jól mosd meg! Tudod, hogy különben elkékül és lepottyan. *Elvigyorodik, ahogy felidézi a dajkájuk szavait, ennyi vidámság kell most, mert amúgy sírni lenne kedve Briwalra nézve. Természetesen nem ellenőrzi, hogy fivére alapos munkát végez-e, nagyfiú, tudja, hogy hogyan kell csinálni, ő csak letisztogatja a konyharuhával a másik hátát, majd mikor végzett akkor feláll, hogy tiszta ágyneműt keressen, nem keres soká, megleli. ~Milyen hülye barbárok vagytok ti?~ Megint a fejét csóválja, mikor a váltás ágyneműt megtalálja az apró szoba apró szekrényében, tisztán, ropogósra vasalva.*
- Ha átülsz a székre kicsit, akkor kicserélem. ~Bár még nem csinálta ilyet.~ Egy párnahuzatot még csak felismerek... Napos Tymkolra, Vöröslő Krulzra és Keresztes Ulsgára. Mikor hozzam ezeket? Reggelre? Vagy még ma? *Lassan esteledik, a piac nem tart nyitva egész éjjel, pusztán ezért kérdezi, hogy mennyire kell sietni az ágynemű cseréjével, amit bár legjobb tudása szerint művel, de életében először, így némi szerencsétlenkedésre lehet számítani.* - Egész emberformád lett testvér, segítsek megborotválni a képed?
3565. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2019-01-06 23:30:14
Üzenet elküldve: 2019-01-06 23:30:14
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 747
OOC üzenetek: 261
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 747
OOC üzenetek: 261
Játékstílus: Vakmerő
//A pultnál//
//A szép, a szebb, és a fura//
//Egy csipetnyi Zax és Waldran, említés szintjén Nirs//
//A hozzászólás +16-os jelenetet tartalmaz!//
*Relael gyakran szélsőséges és szeszélyes személyiség, ez most sincs másképp, különösen, mert nem túl jó hangulatban érkezett ide. Lehet egy másik nap egy másik órában nem reagált volna ilyen hevesen, függetlenül attól, hogy a belépő nyilván akkor sem lett volna kedvére való. Ez viszont ezen a napon és ebben az órában történt, amikor Relael is éppen annyira nyűgös, mint a többiek és tőle nem megszokott dühkitöréssel reagál. Ezt persze hamar meg is bánja, nagyjából abban a pillanatban, amikor látja Zaxdor viszonzott haragját kibontakozni.
Örülhetne igazából, sőt örül is. Ő nem akart egyebet csak egy működő ajtót, meg levezetni feszültségét és mindkettőt megkapja. Amikor viszont az óriás felé tart már annyira nem örül, sőt, egy újabb frappáns gondolat fogalmazódik meg fejében.
~ Azt a kurva! ~
De persze előveszi díjnyertes angyali mosolyát, a legszebbik fajtából és igyekszik nem összepisilni magát a termetes izmos férfi látványától. Ez esetben nem örömében, mint mikor kiskutya viszontláthatja munkából hazaérkezett gazdáját. Felkészül egy fülcsengős pofonra, rá is szorul keze a pultra, a másik meg valamerre tőre felé indul meg.*
- Nagyon csinos lett, köszönöm szépen. Rrrr.
*Pergeti meg nyelvét dorombolást imitálva és felvállalva a cica jelzőt, közben pedig igyekszik állni a hideg pillantásokat. Valójában egy picit kizökken, egy szokatlan felismerés jelenik meg zöld íriszeiben, inkább egy emlékkép. Valakire nagyon emlékeztetik ezek a vad, kék szemek. Visszafordul a többiekhez és talán fel lenne háborodva a Nirssel való közjátékon, elvégre Aenaenek fontos és akkor Relaelnek is az, de örül, hogy kikerült Zaxdor figyelmének középpontjából. Ha valaki nála is hülyébb volt ma este, az bizonyosan Nirs. Az italokért nyúl és egy kósza könnycseppet megejtene azért, amit Nirs olyan szükségtelenül elpazarolt, de nem szeret mások előtt sírni. Sokat kapott azért apjától az övvel, hogy ez így legyen.*
- Miazhogynemiszol?
*Fordul meglepetten és hőbörögve Atehaner felé, aki motyog is, de nem érdekli annyira, hogy kellőképpen odafigyeljen rá. Az egyik italáért nyúl és Waldran felé megemeli egészséget kívánva neki, de csak Alyora való tekintettel. Közben igyekszik nem undorodva nézni a férfi pultra kicsapott szőrös állatkáját.*
- Könyörögni nem fogok neked. Szóval igyál, most még meggondolhatod magadat.
*Még vár egy picit és közben megjegyzi magának, hogy Ysanee aljas kis lotyó, meg szép is, ezért kedveli őt. Látja az elfojtani próbált örömteli mosolyt az arcán és tökéletesen megérti az okát. Őt is szórakoztatja a dráma abban az esetben, ha nem őt égetik meg a lángok.*
- Hát barbárok egy kocsmában. A műsor elengedhetetlen része itt az életnek gondolom.
*Persze meg ő sem tudja biztosan, még igyekszik hozzászokni az itteni dolgokhoz. Ysa felé is megemeli poharát neki is egészséget kívánva, ezúttal viszont bátran le is hajtja. A szokásos grimaszba ugrik össze arca, gyomra is morgolódni kezd, mert bár evett, de azért rumot is iszogatott Alyoéknál.*
- A temetésen is volt valami hasonló, de nem tudom. Nem vagyok itt olyan rég.
*Teszi hozzá és némán figyeli Waldran intézkedését. Meseszépnek találja a jelenetet, közben pedig azon töpreng, hogy Atehaner és Raxdor honnan ismerik egymást. Úgy tűnik Atehaner még annál is érdekesebb, mint amennyire elsőre tűnik. De most mindennél izgalmasabb Zaxdor és Nirs akciója. Mivel úgy látta Ysaneenek is tetszenek az ilyen jellegű mulatságok, ezért huncut mosollyal ravasz csillogással szemében rápillant.*
- Ezt nem hagynám ki. Megnézzük? Persze azért, hogy véletlenül se verjék agyon egymást.
*Persze Relael ilyen jóindulatú, főleg mert számára egyértelmű, hogy a nemes lelkű Nirs seggét csipkéznék ki az óriásé helyett. Mindenesetre elismeri a fiatal férfi őrült bátorságát.*
A hozzászólás írója (Relael Ellerin lae'Natar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.01.06 23:33:56
//A szép, a szebb, és a fura//
//Egy csipetnyi Zax és Waldran, említés szintjén Nirs//
//A hozzászólás +16-os jelenetet tartalmaz!//
*Relael gyakran szélsőséges és szeszélyes személyiség, ez most sincs másképp, különösen, mert nem túl jó hangulatban érkezett ide. Lehet egy másik nap egy másik órában nem reagált volna ilyen hevesen, függetlenül attól, hogy a belépő nyilván akkor sem lett volna kedvére való. Ez viszont ezen a napon és ebben az órában történt, amikor Relael is éppen annyira nyűgös, mint a többiek és tőle nem megszokott dühkitöréssel reagál. Ezt persze hamar meg is bánja, nagyjából abban a pillanatban, amikor látja Zaxdor viszonzott haragját kibontakozni.
Örülhetne igazából, sőt örül is. Ő nem akart egyebet csak egy működő ajtót, meg levezetni feszültségét és mindkettőt megkapja. Amikor viszont az óriás felé tart már annyira nem örül, sőt, egy újabb frappáns gondolat fogalmazódik meg fejében.
~ Azt a kurva! ~
De persze előveszi díjnyertes angyali mosolyát, a legszebbik fajtából és igyekszik nem összepisilni magát a termetes izmos férfi látványától. Ez esetben nem örömében, mint mikor kiskutya viszontláthatja munkából hazaérkezett gazdáját. Felkészül egy fülcsengős pofonra, rá is szorul keze a pultra, a másik meg valamerre tőre felé indul meg.*
- Nagyon csinos lett, köszönöm szépen. Rrrr.
*Pergeti meg nyelvét dorombolást imitálva és felvállalva a cica jelzőt, közben pedig igyekszik állni a hideg pillantásokat. Valójában egy picit kizökken, egy szokatlan felismerés jelenik meg zöld íriszeiben, inkább egy emlékkép. Valakire nagyon emlékeztetik ezek a vad, kék szemek. Visszafordul a többiekhez és talán fel lenne háborodva a Nirssel való közjátékon, elvégre Aenaenek fontos és akkor Relaelnek is az, de örül, hogy kikerült Zaxdor figyelmének középpontjából. Ha valaki nála is hülyébb volt ma este, az bizonyosan Nirs. Az italokért nyúl és egy kósza könnycseppet megejtene azért, amit Nirs olyan szükségtelenül elpazarolt, de nem szeret mások előtt sírni. Sokat kapott azért apjától az övvel, hogy ez így legyen.*
- Miazhogynemiszol?
*Fordul meglepetten és hőbörögve Atehaner felé, aki motyog is, de nem érdekli annyira, hogy kellőképpen odafigyeljen rá. Az egyik italáért nyúl és Waldran felé megemeli egészséget kívánva neki, de csak Alyora való tekintettel. Közben igyekszik nem undorodva nézni a férfi pultra kicsapott szőrös állatkáját.*
- Könyörögni nem fogok neked. Szóval igyál, most még meggondolhatod magadat.
*Még vár egy picit és közben megjegyzi magának, hogy Ysanee aljas kis lotyó, meg szép is, ezért kedveli őt. Látja az elfojtani próbált örömteli mosolyt az arcán és tökéletesen megérti az okát. Őt is szórakoztatja a dráma abban az esetben, ha nem őt égetik meg a lángok.*
- Hát barbárok egy kocsmában. A műsor elengedhetetlen része itt az életnek gondolom.
*Persze meg ő sem tudja biztosan, még igyekszik hozzászokni az itteni dolgokhoz. Ysa felé is megemeli poharát neki is egészséget kívánva, ezúttal viszont bátran le is hajtja. A szokásos grimaszba ugrik össze arca, gyomra is morgolódni kezd, mert bár evett, de azért rumot is iszogatott Alyoéknál.*
- A temetésen is volt valami hasonló, de nem tudom. Nem vagyok itt olyan rég.
*Teszi hozzá és némán figyeli Waldran intézkedését. Meseszépnek találja a jelenetet, közben pedig azon töpreng, hogy Atehaner és Raxdor honnan ismerik egymást. Úgy tűnik Atehaner még annál is érdekesebb, mint amennyire elsőre tűnik. De most mindennél izgalmasabb Zaxdor és Nirs akciója. Mivel úgy látta Ysaneenek is tetszenek az ilyen jellegű mulatságok, ezért huncut mosollyal ravasz csillogással szemében rápillant.*
- Ezt nem hagynám ki. Megnézzük? Persze azért, hogy véletlenül se verjék agyon egymást.
*Persze Relael ilyen jóindulatú, főleg mert számára egyértelmű, hogy a nemes lelkű Nirs seggét csipkéznék ki az óriásé helyett. Mindenesetre elismeri a fiatal férfi őrült bátorságát.*
A hozzászólás írója (Relael Ellerin lae'Natar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.01.06 23:33:56
3564. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2019-01-06 22:26:59
Üzenet elküldve: 2019-01-06 22:26:59
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 396
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 396
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//A pultnál//
//A szép, a szebb, és a fura//
*Halvány félmosollyal figyeli Rel kisebb kiborulását. Szereti a feszültséget maga körül, persze leginkább csak akkor, ha neki nincs köze a dologhoz. Valahol kicsit reménykedik benne, hogy az elf mindenkit elküld idegességében a halálba, de szomorúan veszi tudomásul, hogy ez nem következik be. Noha a nő mosolya kicsit sem őszinte, még csak egy káromkodás vagy fenyegetés sem hagyja el a száját, ami példátlan önuralomra utal, így persze nem is történik semmi.
Az alkohol említése azonban kárpótolja a kimaradt balhéért. Nem valami nagy piás, nem is iszik olyan sokszor, most viszont kifejezetten jól fog esni neki egy kis szesz. Azzal persze tisztában van, hogy így a félvér biztosan el fogja könyvelni egy iszákos tyúknak, hiszen mindkét találkozásuk alkalmával szipákol, ez viszont kicsit sem izgatja.*
-Nem *felel őszintén Rel kérdésére, elvégre semmi értelme nem lenne hazudnia alkoholbíró képességéről. Hamarosan úgyis fény derül arra, mennyire nem bírja a szeszt. Kezébe is veszi hát az itókát, amikor azt Waldran végre kitölti, azon már meg sem lepődik, hogy a mélységinek tűnő férfi nem tart velük az ivászatban. Már a folyóparton is ilyen hangulatromboló volt.*
-Nahát nem is tudtam, hogy műsor is jár az italhoz *jegyzi meg úgy, hogy leginkább csak Rel hallja. Épp akkor pillant ugyanis az italozó férfiak felé, mikor a fent még Tizioval verekedő fiú pofán önti az óriást. Próbálja elfojtani mosolyát, de túlságosan is szórakoztató a látványt.*
-Egészség! *emeli pohárkáját hamar, ha az elf kezében is már ott a szesz és már issza is, hogy leplezze túlzott jókedvét.*
-Ez amúgy gyakori errefelé? *kérdezi a lánytól fejével pedig az ordító Waldran meg a készülődő verekedés felé bök.*
A hozzászólás írója (Ysanee Farnelis) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.01.06 22:28:46
//A szép, a szebb, és a fura//
*Halvány félmosollyal figyeli Rel kisebb kiborulását. Szereti a feszültséget maga körül, persze leginkább csak akkor, ha neki nincs köze a dologhoz. Valahol kicsit reménykedik benne, hogy az elf mindenkit elküld idegességében a halálba, de szomorúan veszi tudomásul, hogy ez nem következik be. Noha a nő mosolya kicsit sem őszinte, még csak egy káromkodás vagy fenyegetés sem hagyja el a száját, ami példátlan önuralomra utal, így persze nem is történik semmi.
Az alkohol említése azonban kárpótolja a kimaradt balhéért. Nem valami nagy piás, nem is iszik olyan sokszor, most viszont kifejezetten jól fog esni neki egy kis szesz. Azzal persze tisztában van, hogy így a félvér biztosan el fogja könyvelni egy iszákos tyúknak, hiszen mindkét találkozásuk alkalmával szipákol, ez viszont kicsit sem izgatja.*
-Nem *felel őszintén Rel kérdésére, elvégre semmi értelme nem lenne hazudnia alkoholbíró képességéről. Hamarosan úgyis fény derül arra, mennyire nem bírja a szeszt. Kezébe is veszi hát az itókát, amikor azt Waldran végre kitölti, azon már meg sem lepődik, hogy a mélységinek tűnő férfi nem tart velük az ivászatban. Már a folyóparton is ilyen hangulatromboló volt.*
-Nahát nem is tudtam, hogy műsor is jár az italhoz *jegyzi meg úgy, hogy leginkább csak Rel hallja. Épp akkor pillant ugyanis az italozó férfiak felé, mikor a fent még Tizioval verekedő fiú pofán önti az óriást. Próbálja elfojtani mosolyát, de túlságosan is szórakoztató a látványt.*
-Egészség! *emeli pohárkáját hamar, ha az elf kezében is már ott a szesz és már issza is, hogy leplezze túlzott jókedvét.*
-Ez amúgy gyakori errefelé? *kérdezi a lánytól fejével pedig az ordító Waldran meg a készülődő verekedés felé bök.*
A hozzászólás írója (Ysanee Farnelis) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.01.06 22:28:46
3563. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2019-01-06 21:40:41
Üzenet elküldve: 2019-01-06 21:40:41
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 143
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 143
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Degusztáék//
*Nem vár segítséget olyan dolgokban, melyhez van elég ereje, vagy amihez túl sok a büszkesége. Azt különösen nem óhajtja, hogy babusgassák.
Eddig is szimpatikusnak találta az idősödő urat, hallva a szolgák, és urak kapcsolatára tett megjegyzését csak még inkább tiszteli.*
-Köszönöm. A családom nevében is.
*Lepődik meg teljesen és érzékenyül el kissé a kancellár felajánlásán.
Pestisről már hallott, rémtörténetekben, amivel a dajka gyerekkorában ijesztgette, ha nem volt hajlandó mosdani egy kiadósabb lovaglás után. Megdöbbentő, és rémisztő, hogy ez a kór valóban létezhet.
Értőn bólint Habrertus úr szabadkozására, és pillant rá növekvő csodálattal.*
-Ez igazán bátor, és önfeláldozó dolog Öntől.
*Szíve szerint máris hozzáadná húgát eme jeles férfiúhoz, bár inkább talán szerencsés lenne megvárni, hogy kiderüljön a kancellár maga nem fertőzött-e.*
-Remélem nem éri el a kór, az nagy szerencsétlenség lenne mindannyiunkra nézve.
*Mosdatás az nem lesz. Nem, amíg nem hoznak hozzá ember fajú, hajadon, kecses alkatú leányokat.*
-Csak segíts felülni öcsém.
*Nyújtja karját Tiz felé, remélve ő maga sem ragaszkodik ahhoz, hogy bátyja testét tisztogassa.
Várja, hogy testvére felsegítse, mindent keze ügyébe készítsen, addig bújik ki nadrágjából is.
Ha a kellő eszközöket megkapta alapos mosdáshoz lát, közben figyelmesen hallgatva a kancellárt.*
-Csípés?
*Kérdez vissza erőtlenül mikor már mindkét hónalja, és felsőteste is tiszta, épp nekilátott volna nemesebb szervéről ledörgölni az odaszáradt vércseppeket.*
-Nem. A teremben, ahol fogva tartottak mindent csempe borított, oda állat nem juthatott be. Ide felé, az úton pedig már túl hideg volt szerintem a bolháknak.
*Vonja vállát, azt legalább nem tarkítják ütésnyomok, könnyedén mozog.*
-Tiz kérlek, lemosnád a hátam?
*Ő addig folytatja a tisztulást ott, hol abba hagyta.*
*Nem vár segítséget olyan dolgokban, melyhez van elég ereje, vagy amihez túl sok a büszkesége. Azt különösen nem óhajtja, hogy babusgassák.
Eddig is szimpatikusnak találta az idősödő urat, hallva a szolgák, és urak kapcsolatára tett megjegyzését csak még inkább tiszteli.*
-Köszönöm. A családom nevében is.
*Lepődik meg teljesen és érzékenyül el kissé a kancellár felajánlásán.
Pestisről már hallott, rémtörténetekben, amivel a dajka gyerekkorában ijesztgette, ha nem volt hajlandó mosdani egy kiadósabb lovaglás után. Megdöbbentő, és rémisztő, hogy ez a kór valóban létezhet.
Értőn bólint Habrertus úr szabadkozására, és pillant rá növekvő csodálattal.*
-Ez igazán bátor, és önfeláldozó dolog Öntől.
*Szíve szerint máris hozzáadná húgát eme jeles férfiúhoz, bár inkább talán szerencsés lenne megvárni, hogy kiderüljön a kancellár maga nem fertőzött-e.*
-Remélem nem éri el a kór, az nagy szerencsétlenség lenne mindannyiunkra nézve.
*Mosdatás az nem lesz. Nem, amíg nem hoznak hozzá ember fajú, hajadon, kecses alkatú leányokat.*
-Csak segíts felülni öcsém.
*Nyújtja karját Tiz felé, remélve ő maga sem ragaszkodik ahhoz, hogy bátyja testét tisztogassa.
Várja, hogy testvére felsegítse, mindent keze ügyébe készítsen, addig bújik ki nadrágjából is.
Ha a kellő eszközöket megkapta alapos mosdáshoz lát, közben figyelmesen hallgatva a kancellárt.*
-Csípés?
*Kérdez vissza erőtlenül mikor már mindkét hónalja, és felsőteste is tiszta, épp nekilátott volna nemesebb szervéről ledörgölni az odaszáradt vércseppeket.*
-Nem. A teremben, ahol fogva tartottak mindent csempe borított, oda állat nem juthatott be. Ide felé, az úton pedig már túl hideg volt szerintem a bolháknak.
*Vonja vállát, azt legalább nem tarkítják ütésnyomok, könnyedén mozog.*
-Tiz kérlek, lemosnád a hátam?
*Ő addig folytatja a tisztulást ott, hol abba hagyta.*
3562. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2019-01-06 20:46:00
Üzenet elküldve: 2019-01-06 20:46:00
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Degusztáék//
*Kis sajnálattal nézi, ahogy Briwal ügyetlenkedik a takaróval, de nem lép közelebb, hogy segítsen. A beteg érdekében, de ezt persze nem tudhatja a másik. Aztán a történetből kiderül, hogy Tizio testvére is elmenekült Artheniorból, csak neki nem volt olyan szerencséje, mint a család többi, időközben a Vashegyre érkezett tagjának.*
- Szégyen! *csóválja meg a fejét a hallottakra* Gyalázatos, hogy szolgák kezet merészelnek emelni uraikra. Bízom benne, hogy mindazok akik ebben bűnösök, elnyerik méltó büntetésük. A Vashegy, ahogy mindig is, segíteni fog a rend helyreállításában.
*Már csak azért is érdemes erről így nyilatkozni, mert a lánytestvér az az özvegy, aki Kagan gyermekével várandós, és jelenleg úgy néz ki, hogy Waldran a Vashegy mellett Effyt is megörökli.*
- Valóban, szörnyű kór ütötte fel a fejét, artheniori menekültek hurcolták be, természetesen tudtukon kívül. Pestis.
*Közben visszaérkezik Tizio is, a Hubi által kért rekvizitumok közül csak egyet hozva. Már éppen hangot adna nemtetszésének, de végül csak bólint egyet. Tizionak is csak két keze van, ráadásul jó eséllyel nem tudja, hogy a kért dolgokat merre találhatja a Vaskorsóban, ha egyáltalán vannak ilyesmik készleten.*
- Ezért ne vedd zokon, *folytatja ismét Briwalnak beszélve* ha nem vizsgállak meg közelebbről, és nem is én tisztítom ki a sebeid. Napok óta pestises betegekkel foglalkozom, s bár magamon még nem tapasztaltam a kór jeleit, nem szeretnék kockáztatni.
*Int Tizonak, hogy vigye közelebb az ágyhoz a forró vizes kancsókat, míg maga a mosdóállványt és az azon pihenő lavórt tolja közelebb.*
- Arra kérlek, hogy mosdasd le a fivéred! Egyelőre a sebeket ne bántsd, csak a kosz nagyját mosd le róla. Ehhez jó lesz bármi... mondjuk az ágytakaró, vagy akármi ami nem koszos.
*És ha már neki kétkezi munkát nem kell végezni, legalább van ideje, hogy megörvendeztesse Briwalt egy hevenyészett diagnózissal.*
- Remélem, hogy nem tévedek, de azt hiszem, hogy a legrosszabbtól nem kell tartani. A fájdalmak a bántalmazás következményei. Ha tudod mozgatni a tagjaid, töréstől vagy hasonlótól sem kell tartanunk. A deréktáji fájdalom és... khm... ami azzal jár, nos ez a körülményeknek köszönhető. Alighanem gyulladás lépett fel, de megfelelő főzetekkel jó egy hatos kúrával nyom nélkül elmulasztható.
*Talán nemcsak magának, hanem Tizionak is mondja a továbbiakat.*
- Napos Tymkolra és Vöröslő Krulzra lesz szükség elsősorban, és Keresztes Ulsgára. Ezeket akár itt, a piacon is be lehet szerezni, de talán az ispotályban is van belőlük. De mindenekelőtt a sebeid kell ellátni, aztán a gyógynövények és sok pihenés. Valamit enni is kellene, ha van étvágyad.
*Valószínűleg Tizio már javában dolgozik, és Hubi kicsit szórakozottan néz ki az ablakon. Gondolkodik még valamin, meg aztán nem akarja bámulni Briwalt ebben a helyzetben.*
- Mondd csak! *szólal meg végül* Nem vetted észre magadon bolhacsípés nyomát?
*Eleinte eretnek gondolatnak tartotta, hogy a kis bogaraknak köze lehetne a betegség terjedéséhez, de szép lassan elfogadta, sőt, majdnem amolyan rögeszmévé is vált nála, hogy mindenkinél erről érdeklődik. De hát jobb a biztonság.*
*Kis sajnálattal nézi, ahogy Briwal ügyetlenkedik a takaróval, de nem lép közelebb, hogy segítsen. A beteg érdekében, de ezt persze nem tudhatja a másik. Aztán a történetből kiderül, hogy Tizio testvére is elmenekült Artheniorból, csak neki nem volt olyan szerencséje, mint a család többi, időközben a Vashegyre érkezett tagjának.*
- Szégyen! *csóválja meg a fejét a hallottakra* Gyalázatos, hogy szolgák kezet merészelnek emelni uraikra. Bízom benne, hogy mindazok akik ebben bűnösök, elnyerik méltó büntetésük. A Vashegy, ahogy mindig is, segíteni fog a rend helyreállításában.
*Már csak azért is érdemes erről így nyilatkozni, mert a lánytestvér az az özvegy, aki Kagan gyermekével várandós, és jelenleg úgy néz ki, hogy Waldran a Vashegy mellett Effyt is megörökli.*
- Valóban, szörnyű kór ütötte fel a fejét, artheniori menekültek hurcolták be, természetesen tudtukon kívül. Pestis.
*Közben visszaérkezik Tizio is, a Hubi által kért rekvizitumok közül csak egyet hozva. Már éppen hangot adna nemtetszésének, de végül csak bólint egyet. Tizionak is csak két keze van, ráadásul jó eséllyel nem tudja, hogy a kért dolgokat merre találhatja a Vaskorsóban, ha egyáltalán vannak ilyesmik készleten.*
- Ezért ne vedd zokon, *folytatja ismét Briwalnak beszélve* ha nem vizsgállak meg közelebbről, és nem is én tisztítom ki a sebeid. Napok óta pestises betegekkel foglalkozom, s bár magamon még nem tapasztaltam a kór jeleit, nem szeretnék kockáztatni.
*Int Tizonak, hogy vigye közelebb az ágyhoz a forró vizes kancsókat, míg maga a mosdóállványt és az azon pihenő lavórt tolja közelebb.*
- Arra kérlek, hogy mosdasd le a fivéred! Egyelőre a sebeket ne bántsd, csak a kosz nagyját mosd le róla. Ehhez jó lesz bármi... mondjuk az ágytakaró, vagy akármi ami nem koszos.
*És ha már neki kétkezi munkát nem kell végezni, legalább van ideje, hogy megörvendeztesse Briwalt egy hevenyészett diagnózissal.*
- Remélem, hogy nem tévedek, de azt hiszem, hogy a legrosszabbtól nem kell tartani. A fájdalmak a bántalmazás következményei. Ha tudod mozgatni a tagjaid, töréstől vagy hasonlótól sem kell tartanunk. A deréktáji fájdalom és... khm... ami azzal jár, nos ez a körülményeknek köszönhető. Alighanem gyulladás lépett fel, de megfelelő főzetekkel jó egy hatos kúrával nyom nélkül elmulasztható.
*Talán nemcsak magának, hanem Tizionak is mondja a továbbiakat.*
- Napos Tymkolra és Vöröslő Krulzra lesz szükség elsősorban, és Keresztes Ulsgára. Ezeket akár itt, a piacon is be lehet szerezni, de talán az ispotályban is van belőlük. De mindenekelőtt a sebeid kell ellátni, aztán a gyógynövények és sok pihenés. Valamit enni is kellene, ha van étvágyad.
*Valószínűleg Tizio már javában dolgozik, és Hubi kicsit szórakozottan néz ki az ablakon. Gondolkodik még valamin, meg aztán nem akarja bámulni Briwalt ebben a helyzetben.*
- Mondd csak! *szólal meg végül* Nem vetted észre magadon bolhacsípés nyomát?
*Eleinte eretnek gondolatnak tartotta, hogy a kis bogaraknak köze lehetne a betegség terjedéséhez, de szép lassan elfogadta, sőt, majdnem amolyan rögeszmévé is vált nála, hogy mindenkinél erről érdeklődik. De hát jobb a biztonság.*
3561. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2019-01-06 20:04:32
Üzenet elküldve: 2019-01-06 20:04:32
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 463
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 463
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Degusztáék//
//A hozzászólás 16+ jelentet tartalmaz!//
*Nirs túlságosan elbánt az orrával ahhoz, hogy a zsebében lévő szelence tartalmából szippantani tudjon, de most nem is hiányzik neki, megadja az eufóriát a viszontlátás öröme. A vízre mered, várja, hogy felforrjon, amint bugyogni kezd a víz, akkor nekiáll kancsókat keresni, hogy abba beletöltve könnyen fel tudja vinni, idegesen önti eztán át a zubogó vizet, idegességében először meg is égeti kicsit a kezét.*
- Kurva életbe már... *Rázza kezét, mintha az segítene az égésen, praktikus lenne hideg vízbe dugni, de most nincs erre idő, konyharuhába burkolja a kezét és úgy fogja meg a fazekat, hogy átöntse a vizet.
A fogadótérben a hangulat fokozódik, de ő nem törődik velük, csak a vizet viszi felfelé Briwal szobájába. Kopogás nélkül megy be, könyökével nyitja ki a kilincset.*
- A lány hozza a többit mindjárt. ~Remélem.~ *Leteszi a két kancsót a mosdóállványra, aztán marad oldalt, hallgatja a beszélgetést, másodjára is szörnyű.*
//A hozzászólás 16+ jelentet tartalmaz!//
*Nirs túlságosan elbánt az orrával ahhoz, hogy a zsebében lévő szelence tartalmából szippantani tudjon, de most nem is hiányzik neki, megadja az eufóriát a viszontlátás öröme. A vízre mered, várja, hogy felforrjon, amint bugyogni kezd a víz, akkor nekiáll kancsókat keresni, hogy abba beletöltve könnyen fel tudja vinni, idegesen önti eztán át a zubogó vizet, idegességében először meg is égeti kicsit a kezét.*
- Kurva életbe már... *Rázza kezét, mintha az segítene az égésen, praktikus lenne hideg vízbe dugni, de most nincs erre idő, konyharuhába burkolja a kezét és úgy fogja meg a fazekat, hogy átöntse a vizet.
A fogadótérben a hangulat fokozódik, de ő nem törődik velük, csak a vizet viszi felfelé Briwal szobájába. Kopogás nélkül megy be, könyökével nyitja ki a kilincset.*
- A lány hozza a többit mindjárt. ~Remélem.~ *Leteszi a két kancsót a mosdóállványra, aztán marad oldalt, hallgatja a beszélgetést, másodjára is szörnyű.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5032-5051