Amon Ruadh - Vaskorsó Taverna
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 2 (21. - 40. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
40. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2015-10-25 10:18:47
Üzenet elküldve: 2015-10-25 10:18:47
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 614
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 614
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Vakmerő
*Büszkén vagy legalábbis elismerően dülleszti mellkasát, azon jelenetet látva, ami Rilai és Kharasshi közt mindössze néhány szekundum alatt lezajlik. Most alkalma van kívülről is megszemlélni, hogy olykor mitől tűnik olyan rémesen vészjósnak és meggyőzőnek a fiatal lány.
A taverna híre gyorsan körbejárhatta Amon Ruadhot, mert az est leszálltával (ami egyébként is őrlángként vonzza az éjszakai életet űzőket) egyre sűrűbben nyílik a Korsó ajtaja, ahol előbb a törpék maroknyi delegációja, nem sokra rá pedig Kagan is felbukkan. Rilai ma este sem fog unatkozni, már ha eddig olyan benyomása kélt volna Kharasshi és Khan kettősét méricskélve.
Van valami szívet összeszorító a félszemű számára abban, ahogy a fogadóslány kimondja az „otthonunk” szót. Egy helyet hívott-tartott eddig életében otthonának és annak elpusztulásakor nem remélte, hogy valaha más az örökébe léphetne. S lám. Minden viszontagság, amelyen átverekedték magukat az utolsó padlóléc lefektetéséig most már komolytalan áldozattételnek tűnik, pedig a szó tágabb értelmében véve is vérrel fizettek a fogadónyi álom beteljesüléséért.
Rilai kérdő-tanácstalan pillantására, amikor Kharasshi kézcsókkal üdvözli, valami hasonlóan „fogalmam sincs”-típusú kifejezéssel reflektál.*
- Ez valami szokás lehet, amit az embernépek miatt szedett magára. Elnézhető, ha megnyitja azt a számlát. - *Mivel a ma este menete úgy alakul, hogy Khan kapja meg a sötételf cechének vezetését, gondolatban máris hozzácsap úgy tíz százalék felárat a szobához, mert a sötételf pofáját kimondottan kedveli azóta, hogy piálva majdnem felkoncolták egymást Arthenior határában.
Az áldomást elfogadva-viszonozva csettint a nyelvével: a tavernában szolgált különlegességre nem lehet rossz szava Kharasshinak sem. Nem pompás minősége miatt, hanem éppenséggel azért, mert képtelenség volna megmondani, miből is öntötték össze.*
- Vigyázz a szádra, lehet, hogy épp egy olyan gerenda alatt ülsz, amit én tettem a helyére. És tudod milyenek ezek a kontár kezek. - *Alattomban vigyorogni, fürkészhetetlenné téve gondolatait ő is képes, prezentálja is rögvest, nehogy lemaradjon a kompetícióban.
Eléjük kerülhet két Korsó házi sör is, mint kísérő ital. A 10 aranyat nem sajnálja, még akkor sem, ha felerészt végülis a sajátjának is mondhatja a Vaskorsót.
*
- Lehet, hogy tartozom egy vallomással. - *Ujjai halk koppanások kísérte táncba kezdenek az asztallapon, mielőtt vallana a tőlük ellibenő lánynak.* - Ezzel itt megegyeztünk, hogy időről-időre állagmegőrző (vagy rontó, már nem emlékszem) kezelésekre összeülünk és magad mondtad, hogy a képem már kezd túl simává válni. - *Egy-egy új sebhely pedig mindig jól jön, ha az ember éjjelente álomba akarja magyarázni egy történettel a karjaiban fekvőt.
Ámde Rilai közben dolgára siet, hisz a Vaskorsó kezd végre életre kelni.*
- Azt hittem, mostanra már északon leszel azzal a vérmes virágszállal. Él még? - *A sötételf fickó temperamentumát és a döntései alapjául szolgáló hideg logikát már valamelyest ismeri, ezért nagyon is relevánsnak tartja azt, ami Arixut érinti.
Isznak is közben persze, azaz Khan egész biztosan.*
A taverna híre gyorsan körbejárhatta Amon Ruadhot, mert az est leszálltával (ami egyébként is őrlángként vonzza az éjszakai életet űzőket) egyre sűrűbben nyílik a Korsó ajtaja, ahol előbb a törpék maroknyi delegációja, nem sokra rá pedig Kagan is felbukkan. Rilai ma este sem fog unatkozni, már ha eddig olyan benyomása kélt volna Kharasshi és Khan kettősét méricskélve.
Van valami szívet összeszorító a félszemű számára abban, ahogy a fogadóslány kimondja az „otthonunk” szót. Egy helyet hívott-tartott eddig életében otthonának és annak elpusztulásakor nem remélte, hogy valaha más az örökébe léphetne. S lám. Minden viszontagság, amelyen átverekedték magukat az utolsó padlóléc lefektetéséig most már komolytalan áldozattételnek tűnik, pedig a szó tágabb értelmében véve is vérrel fizettek a fogadónyi álom beteljesüléséért.
Rilai kérdő-tanácstalan pillantására, amikor Kharasshi kézcsókkal üdvözli, valami hasonlóan „fogalmam sincs”-típusú kifejezéssel reflektál.*
- Ez valami szokás lehet, amit az embernépek miatt szedett magára. Elnézhető, ha megnyitja azt a számlát. - *Mivel a ma este menete úgy alakul, hogy Khan kapja meg a sötételf cechének vezetését, gondolatban máris hozzácsap úgy tíz százalék felárat a szobához, mert a sötételf pofáját kimondottan kedveli azóta, hogy piálva majdnem felkoncolták egymást Arthenior határában.
Az áldomást elfogadva-viszonozva csettint a nyelvével: a tavernában szolgált különlegességre nem lehet rossz szava Kharasshinak sem. Nem pompás minősége miatt, hanem éppenséggel azért, mert képtelenség volna megmondani, miből is öntötték össze.*
- Vigyázz a szádra, lehet, hogy épp egy olyan gerenda alatt ülsz, amit én tettem a helyére. És tudod milyenek ezek a kontár kezek. - *Alattomban vigyorogni, fürkészhetetlenné téve gondolatait ő is képes, prezentálja is rögvest, nehogy lemaradjon a kompetícióban.
Eléjük kerülhet két Korsó házi sör is, mint kísérő ital. A 10 aranyat nem sajnálja, még akkor sem, ha felerészt végülis a sajátjának is mondhatja a Vaskorsót.
*- Lehet, hogy tartozom egy vallomással. - *Ujjai halk koppanások kísérte táncba kezdenek az asztallapon, mielőtt vallana a tőlük ellibenő lánynak.* - Ezzel itt megegyeztünk, hogy időről-időre állagmegőrző (vagy rontó, már nem emlékszem) kezelésekre összeülünk és magad mondtad, hogy a képem már kezd túl simává válni. - *Egy-egy új sebhely pedig mindig jól jön, ha az ember éjjelente álomba akarja magyarázni egy történettel a karjaiban fekvőt.
Ámde Rilai közben dolgára siet, hisz a Vaskorsó kezd végre életre kelni.*
- Azt hittem, mostanra már északon leszel azzal a vérmes virágszállal. Él még? - *A sötételf fickó temperamentumát és a döntései alapjául szolgáló hideg logikát már valamelyest ismeri, ezért nagyon is relevánsnak tartja azt, ami Arixut érinti.
Isznak is közben persze, azaz Khan egész biztosan.*
39. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2015-10-24 20:41:24
Üzenet elküldve: 2015-10-24 20:41:24
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 276
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 276
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Megfontolt
//A Fogadóban – Quikh, Rilai és aki még arra jár //
*A Vaskorsót nem lehet eltéveszteni, impozáns új épület, cégérféle is van, ha jól látja, egyedüli szomorúsága, hogy mégsem a Taknyos Törpe nevet kapta a hely, pedig ő azt hallotta, amolyan városi legendaként, hogy ez lesz az új fogadó neve.*
~Abban legalább szerepeltek volna a törpék!~
*Quikh mögött lép be a fogadó ajtaján, és magában mosolyog, hogy a társa tudta, hogyan illő bevonulni. Köszön hangosan, majd helyet is foglalnak, de közben Mae a kifüggesztett árlistát fürkészi, és rendesen magasba is szalad a szemöldöke, mikor meglátja, hogy mennyibe kerülne egy pohát víz.*
~Ezt elírták?~
*Mindenesetre úgy dönt, óvatos lesz, amúgy is előbb a munkát akarná lebeszélni. Mikor Quikh visszatér az asztalukhoz a vacsorájával, akkor szólal meg halkan.*
– Kagan épp meg is bűvöltetheti őket, de akkor állandóan kellene egy mágus-őr is a kapuhoz, azt meg szerintem még nem tudnak biztosítani. De ez a része minket már nem is érint.
*Mae elgondolkodva nézi Quikh-et.*
– Én olyasmire gondoltam, ami egyfajta védjegy lenne, egy apró jel, amit én meg tudok csinálni, de más ugyanolyanra nem.
*A törpelány elmosolyodik.*
- De igazad van, majd ha Kagan látja a mintadarabot, akkor megkérdezem tőle, melyik megoldás tetszene neki. De most inkább hagyom enni *Int Kagan felé.* Éhesen tuti még nehezebben kezelhető.
*Maereh elmosolyodik.*
- Egyébként rombusz alakzatra gondoltam, a hátoldala sima lenne, az elülső oldalára kerülnének a véseteim. Az öntőforma kellene, kisujjamnyi nagyságban, az ötvözetek, hogy megpróbáljam, melyikbe menne jól a vésés, és… nos, hát ennyi egyelőre. Legyen ezüst, réz és ezüst keverék és mondjuk *töpreng félhangosan*, mondjuk még egy réz-alumínium keverék.
*Idáig jut, mikor meghallja Rilai kérdését, és a fogadós-lány felé fordul.*
– Hát nekünk nem szólt senki. Se a kézilányok, se te magad, Rilai. Néma gyereknek meg anyja sem érti a szavát.
*Aztán szusszan, majd halkabban teszi hozzá:*
– Hrothgaarnak meg dolga van. Majd jön.
~Legalábbis nagyon remélem, hogy hamarosan tényleg visszajön.~
*A Vaskorsót nem lehet eltéveszteni, impozáns új épület, cégérféle is van, ha jól látja, egyedüli szomorúsága, hogy mégsem a Taknyos Törpe nevet kapta a hely, pedig ő azt hallotta, amolyan városi legendaként, hogy ez lesz az új fogadó neve.*
~Abban legalább szerepeltek volna a törpék!~
*Quikh mögött lép be a fogadó ajtaján, és magában mosolyog, hogy a társa tudta, hogyan illő bevonulni. Köszön hangosan, majd helyet is foglalnak, de közben Mae a kifüggesztett árlistát fürkészi, és rendesen magasba is szalad a szemöldöke, mikor meglátja, hogy mennyibe kerülne egy pohát víz.*
~Ezt elírták?~
*Mindenesetre úgy dönt, óvatos lesz, amúgy is előbb a munkát akarná lebeszélni. Mikor Quikh visszatér az asztalukhoz a vacsorájával, akkor szólal meg halkan.*
– Kagan épp meg is bűvöltetheti őket, de akkor állandóan kellene egy mágus-őr is a kapuhoz, azt meg szerintem még nem tudnak biztosítani. De ez a része minket már nem is érint.
*Mae elgondolkodva nézi Quikh-et.*
– Én olyasmire gondoltam, ami egyfajta védjegy lenne, egy apró jel, amit én meg tudok csinálni, de más ugyanolyanra nem.
*A törpelány elmosolyodik.*
- De igazad van, majd ha Kagan látja a mintadarabot, akkor megkérdezem tőle, melyik megoldás tetszene neki. De most inkább hagyom enni *Int Kagan felé.* Éhesen tuti még nehezebben kezelhető.
*Maereh elmosolyodik.*
- Egyébként rombusz alakzatra gondoltam, a hátoldala sima lenne, az elülső oldalára kerülnének a véseteim. Az öntőforma kellene, kisujjamnyi nagyságban, az ötvözetek, hogy megpróbáljam, melyikbe menne jól a vésés, és… nos, hát ennyi egyelőre. Legyen ezüst, réz és ezüst keverék és mondjuk *töpreng félhangosan*, mondjuk még egy réz-alumínium keverék.
*Idáig jut, mikor meghallja Rilai kérdését, és a fogadós-lány felé fordul.*
– Hát nekünk nem szólt senki. Se a kézilányok, se te magad, Rilai. Néma gyereknek meg anyja sem érti a szavát.
*Aztán szusszan, majd halkabban teszi hozzá:*
– Hrothgaarnak meg dolga van. Majd jön.
~Legalábbis nagyon remélem, hogy hamarosan tényleg visszajön.~
38. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2015-10-24 19:58:21
Üzenet elküldve: 2015-10-24 19:58:21
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 138
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 138
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
*Jóízűen fogyasztja immár a második adag vacsoráját, mikor egy idegen megszólítja. *
~Hát te meg ki a búbánat vagy? ~
*Gondolja morcosan. Nem szereti, ha evés közben megzavarják. Kiönti neki, ami a lelkét nyomja, szegény Quikh azt sem tudja, hogy mi történik, aztán mire a nő befejezi a szónoklást, rájön, hogy most épp a fejét mossák. Feldühödik, aztán rájön, hogy jogos a felvetés. Mikor a nő végre befejezi, megszólal. *
-Először is. Mi még nem találkoztunk. Hajlandó lennél megosztani velem a neved? Én Quikhnah Dar'vel vagyok, de szólíts Quikh-nek. Másodszor, nem, senki nem szólt, hogy kegyednek szüksége lenne rám. De ezután állok rendelkezésedre, csak hagyj, hogy megegyem a vacsorámat.
*Miután lerendezte dolgát, visszatér a vacsorájához. Ekkor feltárul az ajtó, és Kagan lép be. *
-Üdv, vezérem!
*Köszön Quikh, mikor az odaér a pulthoz. Elfogyasztja a rántottája maradékát, majd egyszerre húzza le a sört. Csak úgy csorog a szakállán. *
~Remek, ezt is moshatom majd ki! ~
*Gondolja bosszúsan. Viszont a sör nem holmi lőre, megéri a pénzét. Megfordul a fejében, hogy vesz még egyet, de inkább megtartja józanságát. Nem hagyja, hogy elszaladjon vele a ló. Megvárja, amíg Mae vagy, valaki más feldob valami megvitatni való témát, és ha az unalmasnak bizonyul, akkor kereket old, és visszatér a sátrába. *
~Hát te meg ki a búbánat vagy? ~
*Gondolja morcosan. Nem szereti, ha evés közben megzavarják. Kiönti neki, ami a lelkét nyomja, szegény Quikh azt sem tudja, hogy mi történik, aztán mire a nő befejezi a szónoklást, rájön, hogy most épp a fejét mossák. Feldühödik, aztán rájön, hogy jogos a felvetés. Mikor a nő végre befejezi, megszólal. *
-Először is. Mi még nem találkoztunk. Hajlandó lennél megosztani velem a neved? Én Quikhnah Dar'vel vagyok, de szólíts Quikh-nek. Másodszor, nem, senki nem szólt, hogy kegyednek szüksége lenne rám. De ezután állok rendelkezésedre, csak hagyj, hogy megegyem a vacsorámat.
*Miután lerendezte dolgát, visszatér a vacsorájához. Ekkor feltárul az ajtó, és Kagan lép be. *
-Üdv, vezérem!
*Köszön Quikh, mikor az odaér a pulthoz. Elfogyasztja a rántottája maradékát, majd egyszerre húzza le a sört. Csak úgy csorog a szakállán. *
~Remek, ezt is moshatom majd ki! ~
*Gondolja bosszúsan. Viszont a sör nem holmi lőre, megéri a pénzét. Megfordul a fejében, hogy vesz még egyet, de inkább megtartja józanságát. Nem hagyja, hogy elszaladjon vele a ló. Megvárja, amíg Mae vagy, valaki más feldob valami megvitatni való témát, és ha az unalmasnak bizonyul, akkor kereket old, és visszatér a sátrába. *
37. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2015-10-24 19:11:53
Üzenet elküldve: 2015-10-24 19:11:53
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 107
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 107
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
* Ami azt illeti, ő maga jócskán elmerült abban, hogy eszébe vésse, mit hová tett el Rilai. Mert már arra se nagyon emlékszik így hirtelen, hogy ő maga mit hová tett le. Kicsit gyors volt ez a költözés meg minden vele járó nyűg. Bepakolni, felpakolni, lehozni, akkor itt lepakolni és megint bepakolni az új helyére a dolgokat. Rilai bezzeg pörög, mint aki kávés hordóba esett egy egész napra. Lehet neki is ki kellene próbálni azt a büdös fekete lét. Frászt, inkább majd kever magának egy erős teát. Ha azzal végzett, besegít a főzésben, ha már a szöszi eltűnt, akkor legalább ő tartsa már magát és a frontot Rilai mellett. Utána némileg rendbe szedi magát, kicsit felfrissül és vastag fonatba fogja haját. Kényelmes fekete csizma és hosszú szoknya, nem a legvékonyabb, hogy ne fázzon. Borvörös ing feltűrt ujjakkal. A dekoltázsát látni engedi, a még épp nem kibuggyan az ingből módon. Így áll vissza Rilai mellé és szépen kihúzza magát. *
- Na, tőlem jöhetnek a pasik is.
* Kacsint a lányra, mert hát ezt már megbeszélték. Segít a fogadóban, főzésben is, akár a mosogatásban és más egyebekben is. Na meg a férfiak kedvére is tesz, hogy jobb legyen a forgalom. Kagan is beslattyog közben, de mivel személy szerint Rilai vágyik, ő marad a helyén és addig átveszi ott a frontot a lánytól. *
- Na, tőlem jöhetnek a pasik is.
* Kacsint a lányra, mert hát ezt már megbeszélték. Segít a fogadóban, főzésben is, akár a mosogatásban és más egyebekben is. Na meg a férfiak kedvére is tesz, hogy jobb legyen a forgalom. Kagan is beslattyog közben, de mivel személy szerint Rilai vágyik, ő marad a helyén és addig átveszi ott a frontot a lánytól. *
36. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2015-10-24 13:37:31
Üzenet elküldve: 2015-10-24 13:37:31
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
*Nyílik a fogadó ajtaja, már amennyiben annak lehet már nevezni a helyet, és az est sötét hátteréből egy hatalmas emberhím alakja bontakozik ki. Bár a helyet úgy tervezték, hogy óriások is beférjenek páran, alapvetően emberekre van méretezve, hiszen a világ értelmes fajainak jelentős része inkább az ő magasságukra, semmint a törpék, tündérek vagy óriások méreteire hajaz.*
- Szép estét e ház népének! *biccent, és vigyorog, mert Rilai forgószélként pörög körbe-körbe a fogadóban.*
~ Taverna. Taknyos Törpe Taverna... vagyis nem! Vaskorsó Taverna. ~ *a kis kereskedőlány rengeteget hisztizett ezen, de végül Kagan hagyta magát meggyőzni, és a régi Bódéból épített TTT nem tartotta meg régi nevét a költözéssel.*
- Azt mondták, valaki keres engem, Ril... de addig is, adj egy tálat. * A 13 aranyat ő is leszurkolja a Sziklakirály bőségtál ellenértékeként, nem akar kivételt. A pulthoz slattyog, közben átvág az egész Tavernán - odaérve fáradt mozdulattal támaszkodik neki, és kibámul az ablakon az estébe, míg választ nem kap.*
- Szép estét e ház népének! *biccent, és vigyorog, mert Rilai forgószélként pörög körbe-körbe a fogadóban.*
~ Taverna. Taknyos Törpe Taverna... vagyis nem! Vaskorsó Taverna. ~ *a kis kereskedőlány rengeteget hisztizett ezen, de végül Kagan hagyta magát meggyőzni, és a régi Bódéból épített TTT nem tartotta meg régi nevét a költözéssel.*
- Azt mondták, valaki keres engem, Ril... de addig is, adj egy tálat. * A 13 aranyat ő is leszurkolja a Sziklakirály bőségtál ellenértékeként, nem akar kivételt.
A pulthoz slattyog, közben átvág az egész Tavernán - odaérve fáradt mozdulattal támaszkodik neki, és kibámul az ablakon az estébe, míg választ nem kap.*
35. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2015-10-24 13:16:08
Üzenet elküldve: 2015-10-24 13:16:08
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 628
OOC üzenetek: 77
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 628
OOC üzenetek: 77
Játékstílus: Vakmerő
//Khan, Kharassi//
- Csak azért gondoltam, hogy megint bunyózni akartok, mert már egészen egyszínű, majdhogynem sértetlen lett az ábrázatod. Ez nem soká szokott így maradni. - *Simít végig Khan arcélén egy ábrándos mosollyal.*
- Eöh… Helyes. Na jó. A nevem amúgy Rilai. Javaslom, kezdjünk tiszta lappal. - *Biccent Kharassi a kocsmát méltató szavaira, és próbál nem kiesni a szerepéből, mikor a hím elragadja kacsóját. Tanácstalanul néz lovagra, utóbb a ravaszdi tekintetű mélységit fixírozza. Hogy is fogalmazhatná meg hangos horkantgatás vagy szabódás nélkül, hogy ő nem kifejezetten az a kézcsókdosós kisasszony? Vállat ránt.* - Ezt én egy igennek minősítem.
*Mármint azt, hogy helyet foglal, meg udvariaskodik. Akármennyire is furállja a lány, úgy tűnik, a félszemű meg a mélységi hím között valamiféle visszás barátság szövődik épp, ő meg korábbi keserű tapasztalatok árán megtanulta, hogy hiába erősködik Khan kicsavart ízlése ellen, eredményt aligha ér el vele – lásd még: a csuhamadár, melyet azóta is vállán-karján cipel a férfi minden útjára, bármennyire is fújt rá Rili előzőleg. Valószínűleg Kharassival sem lesz ez másként. De a hím legalább dögös a maga módján, és lényegesen kevesebb kukoricaszemet vagy napraforgómagot fog szétköpködni maga körül, remélhetőleg. Így hát megkapják az italukat, a hely specialitását, a Taknyos Törpe Trükkjének nevezett, gyanús színű és szagú, borzalmasan erős kevert italt. Üsse kavics.*
- Éppenséggel akadna, vacsora is, szállás is. Nyithatsz számlát. Ne akard, hogy tételesen felsoroljam, mi kerül rá. - *Sóhajt, aztán Khan felé int, mintegy átadva a szót, midőn tovahussan az ajtó irányába. Ugyanis úgy tűnik, a ma este újabb tíz körömről történő lekapással fog folytatódni.*
//Törpék//
- Szasztok, törpék! - *Perdül a pult mögé, hogy ételt, italt kerítsen az érkezőnek. Kiszolgálja őket, előbb csak fel-alá róla a köröket a pult mögött, utóbb szúrósan néz. Nem soká bírja szótlanul. Körme hegyével megkocogtatja a pultot a jó étvággyal étkező Quikhnakh feje mellett.*
- Megmondjam, miről maradtatok le, törpe uram? - *Tudakolja.* - A fogadóépítésről! Fél napot kajtattam utánatok! Egyik kézilány sem szólt, hogy szükségem lett volna a dolgos kezetekre, meg a szívós, építkezős kis brancsotokra? Hisz Kagan parancsba adta ezt a költöztetést is, nem csak a műhelyeteket! Még a két óriás is eljött, meg mindenféle zsellér a környékről, pedig ők aztán együtt sem isznak feleannyi sört, mint a törpenépség, nekem elhihetitek! Hogy ne is beszéljünk arról, hogy ki szokta döngetni a mellét építkezésügyben! Szép!
*Szusszan indulatosan. Szavait egyébként nem csak a szegény kopasznak intézi, hanem mindhárom érkezőnek. Illusztratíve vállon böködi a szintén mellettük falatozó, munkától minden bizonnyal eléggé kimerült Morwont. *
- Látjátok? Megfáradt, dolgos építő. Bezzeg ő! Egyáltalán, hol a Thán?
- Csak azért gondoltam, hogy megint bunyózni akartok, mert már egészen egyszínű, majdhogynem sértetlen lett az ábrázatod. Ez nem soká szokott így maradni. - *Simít végig Khan arcélén egy ábrándos mosollyal.*
- Eöh… Helyes. Na jó. A nevem amúgy Rilai. Javaslom, kezdjünk tiszta lappal. - *Biccent Kharassi a kocsmát méltató szavaira, és próbál nem kiesni a szerepéből, mikor a hím elragadja kacsóját. Tanácstalanul néz lovagra, utóbb a ravaszdi tekintetű mélységit fixírozza. Hogy is fogalmazhatná meg hangos horkantgatás vagy szabódás nélkül, hogy ő nem kifejezetten az a kézcsókdosós kisasszony? Vállat ránt.* - Ezt én egy igennek minősítem.
*Mármint azt, hogy helyet foglal, meg udvariaskodik. Akármennyire is furállja a lány, úgy tűnik, a félszemű meg a mélységi hím között valamiféle visszás barátság szövődik épp, ő meg korábbi keserű tapasztalatok árán megtanulta, hogy hiába erősködik Khan kicsavart ízlése ellen, eredményt aligha ér el vele – lásd még: a csuhamadár, melyet azóta is vállán-karján cipel a férfi minden útjára, bármennyire is fújt rá Rili előzőleg. Valószínűleg Kharassival sem lesz ez másként. De a hím legalább dögös a maga módján, és lényegesen kevesebb kukoricaszemet vagy napraforgómagot fog szétköpködni maga körül, remélhetőleg. Így hát megkapják az italukat, a hely specialitását, a Taknyos Törpe Trükkjének nevezett, gyanús színű és szagú, borzalmasan erős kevert italt. Üsse kavics.*
- Éppenséggel akadna, vacsora is, szállás is. Nyithatsz számlát. Ne akard, hogy tételesen felsoroljam, mi kerül rá. - *Sóhajt, aztán Khan felé int, mintegy átadva a szót, midőn tovahussan az ajtó irányába. Ugyanis úgy tűnik, a ma este újabb tíz körömről történő lekapással fog folytatódni.*
//Törpék//
- Szasztok, törpék! - *Perdül a pult mögé, hogy ételt, italt kerítsen az érkezőnek. Kiszolgálja őket, előbb csak fel-alá róla a köröket a pult mögött, utóbb szúrósan néz. Nem soká bírja szótlanul. Körme hegyével megkocogtatja a pultot a jó étvággyal étkező Quikhnakh feje mellett.*
- Megmondjam, miről maradtatok le, törpe uram? - *Tudakolja.* - A fogadóépítésről! Fél napot kajtattam utánatok! Egyik kézilány sem szólt, hogy szükségem lett volna a dolgos kezetekre, meg a szívós, építkezős kis brancsotokra? Hisz Kagan parancsba adta ezt a költöztetést is, nem csak a műhelyeteket! Még a két óriás is eljött, meg mindenféle zsellér a környékről, pedig ők aztán együtt sem isznak feleannyi sört, mint a törpenépség, nekem elhihetitek! Hogy ne is beszéljünk arról, hogy ki szokta döngetni a mellét építkezésügyben! Szép!
*Szusszan indulatosan. Szavait egyébként nem csak a szegény kopasznak intézi, hanem mindhárom érkezőnek. Illusztratíve vállon böködi a szintén mellettük falatozó, munkától minden bizonnyal eléggé kimerült Morwont. *
- Látjátok? Megfáradt, dolgos építő. Bezzeg ő! Egyáltalán, hol a Thán?
34. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2015-10-23 21:07:58
Üzenet elküldve: 2015-10-23 21:07:58
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 844
OOC üzenetek: 1416
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 844
OOC üzenetek: 1416
Játékstílus: Vakmerő
// Többé-kevésbé fogadó //
* A fogadó lassan, de biztosan épül. Valljuk be, az óriások besegítése igencsak fellendítette a menetét, de ugyanakkor vannak részek, amelyekben pont a "kicsik" jeleskednek. Az összhang viszont egyelőre egész jó, senki sincs láb alatt, mindenki megtalálta a helyét.
Hamarosan leszáll az est. Ennek első jele a sötétség. Nem úgy lát, mint amikor elkezdték az újítást. Ez még (egy ideig) tűrhető, így nem hagyja abba a munkát, csak egy kicsit lassítania kell, mert egyre kevesebbet és kevesebbet lát. Viszont hamarosan megérkezik a második jel. Illat. Étel illata. Ez már aztán nem olyan dolog, amit félvállról lehetne venni, mint a sötétséget! A vacsora illata egy olyan dolog, amire ha nem reagál az ember (vagy jelen esetben óriás), akkor nagy a valószínűsége, hogy hamarosan már nem fog maradni neki. Mondjuk ez eddigi Tharg-pályafutása alatt egyszer sem következett be, de jobb félni, mint megijedni.
Belép a többé-kevésbé kész fogadóba és egyből rendel egy adag Hagymás rántottat, hiszen az olcsó. Csak 4 arany.
Valóban. Habár ez talán még reggelinek is kevés lenne, így a hosszas (estig tartó) munkát követően meg pláne, de így legalább... Olcsón megússza... *
* A fogadó lassan, de biztosan épül. Valljuk be, az óriások besegítése igencsak fellendítette a menetét, de ugyanakkor vannak részek, amelyekben pont a "kicsik" jeleskednek. Az összhang viszont egyelőre egész jó, senki sincs láb alatt, mindenki megtalálta a helyét.
Hamarosan leszáll az est. Ennek első jele a sötétség. Nem úgy lát, mint amikor elkezdték az újítást. Ez még (egy ideig) tűrhető, így nem hagyja abba a munkát, csak egy kicsit lassítania kell, mert egyre kevesebbet és kevesebbet lát. Viszont hamarosan megérkezik a második jel. Illat. Étel illata. Ez már aztán nem olyan dolog, amit félvállról lehetne venni, mint a sötétséget! A vacsora illata egy olyan dolog, amire ha nem reagál az ember (vagy jelen esetben óriás), akkor nagy a valószínűsége, hogy hamarosan már nem fog maradni neki. Mondjuk ez eddigi Tharg-pályafutása alatt egyszer sem következett be, de jobb félni, mint megijedni.
Belép a többé-kevésbé kész fogadóba és egyből rendel egy adag Hagymás rántottat, hiszen az olcsó. Csak 4 arany.
Valóban. Habár ez talán még reggelinek is kevés lenne, így a hosszas (estig tartó) munkát követően meg pláne, de így legalább... Olcsón megússza... *
33. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2015-10-23 15:07:02
Üzenet elküldve: 2015-10-23 15:07:02
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 138
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 138
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Mae, Mirakh//
*Elgondolkozik Mae felvetésén, és egészen addig nem is szól semmit, amíg az új fogadót nem említi. *
-Rendben, menjünk!
*Ő maga nem tudja, hogy merre van a Vaskorsó, de úgy látszik, hogy Mae igen, ezért követi. Ahogy illik, először ő lép be az ivóba, majd keres egy szabad asztalt. Leül, megvárja amíg társai is elfoglalják helyüket, aztán kezd csak bele mondókájába. Két kezét keresztbe téve támaszkodik az asztalra, úgy beszél, elsősorban Mae-nak címezve. *
-Nem sokat tudok sem a mágiáról, sem az őrségünkről... de mi lenne, ha valamelyik mágus megbűvölné ezeket a medálokat? Az őrségben lévő mágus pedig érezni fogja, hogy bizony, ez meg lett bütykölve. Ránézésre semmit nem lehetne tudni abból, hogy milyen mágia ül rajta, így csak akkor lehet lemásolni, ha valakinek eljár a szája. Persze elég nekünk, Kagannak, meg az illetékes mágusnak tudni arról, hogy valami turpisság van a medállal. Persze ez csak akkor járható út, ha létezik egyáltalán ilyen bűbáj, valamint van mágus az őrségünkben. Ha jól tudom, ők kiváltak közülünk, nem?
*Fejti ki ötletét a medálokkal kapcsolatban. Ez az ötlet jutott eszébe a hamisítással kapcsolatban. Nem rossz, persze egyáltalán nem biztos, hogy kivitelezhető. *
-Egyébként igen, tudok bonyolultabb mintákat is készíteni.
*Válaszolja Mae előző kérdésére. Ekkor döbben csak rá, hogy éhes. Épp ezért, feláll a székről és odaballag a pulthoz. *
-Szép estét! Kettő adag Hagymás rántotta rendel! *Egy ideig kotorászik a zsebében, kiszámolja a 10 aranyat. Leteszi a pultra, majd azon gondolkodik, hogy milyen jól esne leöblíteni valamivel. Rendel magának még egy Korsó házi sört, majd az érte járó 5 aranyat szintén leteszi a pultra. *
*Miután kézhez kapja mind a kettőt visszatér társaihoz, és hozzálát a falatozáshoz. *
-Lemaradtam valamiről?
*Kérdi teli szájjal. *
*Elgondolkozik Mae felvetésén, és egészen addig nem is szól semmit, amíg az új fogadót nem említi. *
-Rendben, menjünk!
*Ő maga nem tudja, hogy merre van a Vaskorsó, de úgy látszik, hogy Mae igen, ezért követi. Ahogy illik, először ő lép be az ivóba, majd keres egy szabad asztalt. Leül, megvárja amíg társai is elfoglalják helyüket, aztán kezd csak bele mondókájába. Két kezét keresztbe téve támaszkodik az asztalra, úgy beszél, elsősorban Mae-nak címezve. *
-Nem sokat tudok sem a mágiáról, sem az őrségünkről... de mi lenne, ha valamelyik mágus megbűvölné ezeket a medálokat? Az őrségben lévő mágus pedig érezni fogja, hogy bizony, ez meg lett bütykölve. Ránézésre semmit nem lehetne tudni abból, hogy milyen mágia ül rajta, így csak akkor lehet lemásolni, ha valakinek eljár a szája. Persze elég nekünk, Kagannak, meg az illetékes mágusnak tudni arról, hogy valami turpisság van a medállal. Persze ez csak akkor járható út, ha létezik egyáltalán ilyen bűbáj, valamint van mágus az őrségünkben. Ha jól tudom, ők kiváltak közülünk, nem?
*Fejti ki ötletét a medálokkal kapcsolatban. Ez az ötlet jutott eszébe a hamisítással kapcsolatban. Nem rossz, persze egyáltalán nem biztos, hogy kivitelezhető. *
-Egyébként igen, tudok bonyolultabb mintákat is készíteni.
*Válaszolja Mae előző kérdésére. Ekkor döbben csak rá, hogy éhes. Épp ezért, feláll a székről és odaballag a pulthoz. *
-Szép estét! Kettő adag Hagymás rántotta rendel! *Egy ideig kotorászik a zsebében, kiszámolja a 10 aranyat. Leteszi a pultra, majd azon gondolkodik, hogy milyen jól esne leöblíteni valamivel.
Rendel magának még egy Korsó házi sört, majd az érte járó 5 aranyat szintén leteszi a pultra. * *Miután kézhez kapja mind a kettőt visszatér társaihoz, és hozzálát a falatozáshoz. *
-Lemaradtam valamiről?
*Kérdi teli szájjal. *
32. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2015-10-23 10:58:22
Üzenet elküldve: 2015-10-23 10:58:22
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 848
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 848
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
*Kharasshi öles lépteit úgy torpantja meg az alacsony leányzó, mint... Mint a lendület és mozgásdinamika élő megcáfolása.
Ó, ismerős hangnem. De míg a Barakkban még csak magában somolygott rajta, hogy milyen szúrós tövispórázon tartja a félszeműt az asszonykája, most a megcáfolhatatlan felsőbbség, amit a ház asszonya saját otthonában oly megdöbbentő hathatóssággal gyakorol, egyszerűen őt is leforrázza. Egy leszidott eb tanácstalan pillantásával sandít oldalra Khan felé. Szemeiben az őszinte, tétova kérdés, hogy vajon akkor tényleg menjenek inkább ki?
Még szerencse, hogy a félszemű irritálóan rókaszerű vigyorgása ad egy tisztességes rúgást a hím önérzetének, amit az imént a kis barna egy pillanat alatt földbe döngölt egy amolyan asszonymód tálalt asztrális tiprással.
Khan szómenésére a térdéről meg a fehérnépről csak morran egyet kommentár gyanánt. Sejti, hogy a bárgyú érdeklődéssel csak az idegeire akar mászni a másik, hiszen tudvalévő, hogy a kifejezésnek semmi köze a bőr színéhez. Khan pedig nem az a tökkelütött figura, hiába próbálja olykor eladni magát annak. Csavaros eszű, megátalkodott gazember. Nem több, nem kevesebb.
De ha így, hát így. Kharasshit se kell félteni.
~Otthonunkban?~
Kicsit jobban körbefuttatja tekintetét a beltéren, aztán Rilain is. Beszédes a kis nőstény tartása, a szeme csillogása. Igaz, ami igaz, a Barakkban se tűnt annak a megszeppent, szende teremtésnek a kicsike, de ez most más. Az ég a tanúja, ha lenne is lefitymáló megjegyzése a helyre, nem merné kimondani ebben a szent pillanatban. Az érzés pedig vigyort húz a mélységi általában mordan lefelé biggyedő ajkaira.*
- Szavamra, a legtakarosabb taverna, amit láttam *marja el Rilai jobbját, s illeti kézcsókkal a ház asszonyát. Meghajtja magát a gesztusban, megadva a tiszteletet a házigazdának. Csak a szeme, a szája ravasz mosolygása az nem hazudtolja meg a vérét. A savószín tekintet nem hajlik, nem ereszkedik tiszteletteljesen. Rilai íriszeibe kapaszkodik. Sugallata megfejthetetlen, s talán épp ezért nyugtalanító.*
- Le merném fogadni, hogy ez a fajankó csak láb alatt volt *biccent Khan felé, aki valami becsületsüllyesztő italt szervíroz épp. Szóvá tehetné, hogy a rókaképű kihagyta a nőstényt a körből, de ezt az adut most kihagyja. Persze nem a végtelenül jó szíve miatt. Megvan rá az oka. Ez a poháremelés most egyezményesen férfidolog, melyből az asszonynép kirekesztetik.*
- A sors útjaira! *emeli a kupicát és le is gurítja az italt. Meg kell hagyni, a szesz megkíván maga után egy tisztességes torokköszörülést, ami már magában is felér egy elismeréssel Kharasshitól.*
- Akadna nálatok szállás és vacsora egy magamfajtának? *intézi a kérdést a párocskához.* - Lehet, hogy számlát is nyitok *vigyorodik el, s leakasztja övéről az erszényét.*
Ó, ismerős hangnem. De míg a Barakkban még csak magában somolygott rajta, hogy milyen szúrós tövispórázon tartja a félszeműt az asszonykája, most a megcáfolhatatlan felsőbbség, amit a ház asszonya saját otthonában oly megdöbbentő hathatóssággal gyakorol, egyszerűen őt is leforrázza. Egy leszidott eb tanácstalan pillantásával sandít oldalra Khan felé. Szemeiben az őszinte, tétova kérdés, hogy vajon akkor tényleg menjenek inkább ki?
Még szerencse, hogy a félszemű irritálóan rókaszerű vigyorgása ad egy tisztességes rúgást a hím önérzetének, amit az imént a kis barna egy pillanat alatt földbe döngölt egy amolyan asszonymód tálalt asztrális tiprással.
Khan szómenésére a térdéről meg a fehérnépről csak morran egyet kommentár gyanánt. Sejti, hogy a bárgyú érdeklődéssel csak az idegeire akar mászni a másik, hiszen tudvalévő, hogy a kifejezésnek semmi köze a bőr színéhez. Khan pedig nem az a tökkelütött figura, hiába próbálja olykor eladni magát annak. Csavaros eszű, megátalkodott gazember. Nem több, nem kevesebb.
De ha így, hát így. Kharasshit se kell félteni.
~Otthonunkban?~
Kicsit jobban körbefuttatja tekintetét a beltéren, aztán Rilain is. Beszédes a kis nőstény tartása, a szeme csillogása. Igaz, ami igaz, a Barakkban se tűnt annak a megszeppent, szende teremtésnek a kicsike, de ez most más. Az ég a tanúja, ha lenne is lefitymáló megjegyzése a helyre, nem merné kimondani ebben a szent pillanatban. Az érzés pedig vigyort húz a mélységi általában mordan lefelé biggyedő ajkaira.*
- Szavamra, a legtakarosabb taverna, amit láttam *marja el Rilai jobbját, s illeti kézcsókkal a ház asszonyát. Meghajtja magát a gesztusban, megadva a tiszteletet a házigazdának. Csak a szeme, a szája ravasz mosolygása az nem hazudtolja meg a vérét. A savószín tekintet nem hajlik, nem ereszkedik tiszteletteljesen. Rilai íriszeibe kapaszkodik. Sugallata megfejthetetlen, s talán épp ezért nyugtalanító.*
- Le merném fogadni, hogy ez a fajankó csak láb alatt volt *biccent Khan felé, aki valami becsületsüllyesztő italt szervíroz épp. Szóvá tehetné, hogy a rókaképű kihagyta a nőstényt a körből, de ezt az adut most kihagyja. Persze nem a végtelenül jó szíve miatt. Megvan rá az oka. Ez a poháremelés most egyezményesen férfidolog, melyből az asszonynép kirekesztetik.*
- A sors útjaira! *emeli a kupicát és le is gurítja az italt. Meg kell hagyni, a szesz megkíván maga után egy tisztességes torokköszörülést, ami már magában is felér egy elismeréssel Kharasshitól.*
- Akadna nálatok szállás és vacsora egy magamfajtának? *intézi a kérdést a párocskához.* - Lehet, hogy számlát is nyitok *vigyorodik el, s leakasztja övéről az erszényét.*
31. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2015-10-22 16:44:33
Üzenet elküldve: 2015-10-22 16:44:33
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 614
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 614
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Vakmerő
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Az aprólékos munkát már teljes egészében Rilire meri bízni: saját részét letudta a padlófektetéssel, meg hogy a helyére szuszakolja a mestergerendát (hogy az milyen trágya-gány meló volt). Azt egyébként senki nem róhatja fel a félszeműnek, hogy nem nyújtott száztíz százalékos teljesítményt, elvégre ez a két emeletnyi építménycsoda éppen annyira jelenti számára az otthont, mint a tulajdonosának, megépítése szellemi kiötlőjének. Ha az este folyamán ki nem teszik a küszöbön kívülre a szűrét rossz magaviselet miatt, még a közös szoba is avatásra kerülhet. Az addig vezető út innét tekintve azonban egyelőre olyan, mint a csillagok felé nyúló: hosszú és rögös.*
- Hohohó, nyugalom szépségem. - *Feltűnik a rókaarcúnak, hogy az utóbbi időben az indokoltnál többször adja be a derekát megadóan, mintha jó előre el akarná ismerné, hogy rosszban sántikál. Márpedig ez számos okból helytelen, hisz az áldozatos nevelőmunkának köszönhetően a legutóbbi párbajt is egy semleges, nyílt terepen intézték el egymás közt (ha az orrát a dolgukba beleütögető nőstényt nem számolja bele), továbbá ezzel feltételezve lenne az, hogy a kocsmai miliőnek nem része néha egy-egy tasli.*
- Tudja a rosseb, amióta nem látok jobb oldalra más is asszimetrikusnak tetszik. - *A közízlés vállalható szinten tartására való tekintettel nem kezdi kilistázni az olyan párosan járó dolgokat, amikre az állítás igaz lehetne.
Néma ó-ra kerekíti száját Kharasshi inzultusát hallva. Még ha a fogadó legutolsó szögéről volna is szó, Rilai úgy viselkedne a védelmében mint a kicsinyeit féltő nőstény, a hím most ingoványos talajra merészkedett, a félszemű vállára pedig ólomsúlyú seggel ül ki a rosszakaró démon: "lökd bele, lökd bele!"*
- Mi, hogy ő meg én, bunyózni? Itt? Kicsim, hányszor mondjam el, hogy a munkát nem hozom haza?! - *Hevenyészett mozdulattal rúg ki egy széket Kharasshinak. Az arcába nem fogja ugyan mondani, de kifejezetten örül, hogy nem vitte el a vérveszteség ott a dombtetőn (mert ha halálhírét vette volna, akkor inkább szeretné azt hinni, hogy sebei miatt lelte a vég és nem a fulladás, mert ájultan a gyomra visszaküldte a szeszt).
Abbéli esélyeit, hogy odaadó fogadóépítési munkájáért nem hogy csókot, de még buksisimit kapjon, drasztikusan lecsökkenni látja azáltal, hogy még maradásra is ösztönzi Kharasshit. Szóval legrosszabb esetben majd felajánlja neki, hogy elkorbácsolhatja, vagy ilyesmi.*
- A múltkorjában nem volt elég időnk, a szél kezdett csípőssé válni és tudod, hogy a térdem már nem az igazi, megérzi az ilyesmit. No meg az erdőből fogtam neki egy fehérnépet. Apropó, tifelétek is szokás őket így hívni, mert hát tudod, a bőrük színe... - *Aztán a lényegre tér és az ujjai közé varázsolt 18 aranyból kifizeti a helyi specialitást, a Taknyos Törpe Trükkje nevű csodát. Fogalma sincs mit várhat tőle, ők lesznek az elsők, akik élesben tesztelik majd.* *
A hozzászólás írója (Khan Lero) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.10.22 16:51:26
*Az aprólékos munkát már teljes egészében Rilire meri bízni: saját részét letudta a padlófektetéssel, meg hogy a helyére szuszakolja a mestergerendát (hogy az milyen trágya-gány meló volt). Azt egyébként senki nem róhatja fel a félszeműnek, hogy nem nyújtott száztíz százalékos teljesítményt, elvégre ez a két emeletnyi építménycsoda éppen annyira jelenti számára az otthont, mint a tulajdonosának, megépítése szellemi kiötlőjének. Ha az este folyamán ki nem teszik a küszöbön kívülre a szűrét rossz magaviselet miatt, még a közös szoba is avatásra kerülhet. Az addig vezető út innét tekintve azonban egyelőre olyan, mint a csillagok felé nyúló: hosszú és rögös.*
- Hohohó, nyugalom szépségem. - *Feltűnik a rókaarcúnak, hogy az utóbbi időben az indokoltnál többször adja be a derekát megadóan, mintha jó előre el akarná ismerné, hogy rosszban sántikál. Márpedig ez számos okból helytelen, hisz az áldozatos nevelőmunkának köszönhetően a legutóbbi párbajt is egy semleges, nyílt terepen intézték el egymás közt (ha az orrát a dolgukba beleütögető nőstényt nem számolja bele), továbbá ezzel feltételezve lenne az, hogy a kocsmai miliőnek nem része néha egy-egy tasli.*
- Tudja a rosseb, amióta nem látok jobb oldalra más is asszimetrikusnak tetszik. - *A közízlés vállalható szinten tartására való tekintettel nem kezdi kilistázni az olyan párosan járó dolgokat, amikre az állítás igaz lehetne.
Néma ó-ra kerekíti száját Kharasshi inzultusát hallva. Még ha a fogadó legutolsó szögéről volna is szó, Rilai úgy viselkedne a védelmében mint a kicsinyeit féltő nőstény, a hím most ingoványos talajra merészkedett, a félszemű vállára pedig ólomsúlyú seggel ül ki a rosszakaró démon: "lökd bele, lökd bele!"*
- Mi, hogy ő meg én, bunyózni? Itt? Kicsim, hányszor mondjam el, hogy a munkát nem hozom haza?! - *Hevenyészett mozdulattal rúg ki egy széket Kharasshinak. Az arcába nem fogja ugyan mondani, de kifejezetten örül, hogy nem vitte el a vérveszteség ott a dombtetőn (mert ha halálhírét vette volna, akkor inkább szeretné azt hinni, hogy sebei miatt lelte a vég és nem a fulladás, mert ájultan a gyomra visszaküldte a szeszt).
Abbéli esélyeit, hogy odaadó fogadóépítési munkájáért nem hogy csókot, de még buksisimit kapjon, drasztikusan lecsökkenni látja azáltal, hogy még maradásra is ösztönzi Kharasshit. Szóval legrosszabb esetben majd felajánlja neki, hogy elkorbácsolhatja, vagy ilyesmi.*
- A múltkorjában nem volt elég időnk, a szél kezdett csípőssé válni és tudod, hogy a térdem már nem az igazi, megérzi az ilyesmit. No meg az erdőből fogtam neki egy fehérnépet. Apropó, tifelétek is szokás őket így hívni, mert hát tudod, a bőrük színe... - *Aztán a lényegre tér és az ujjai közé varázsolt 18 aranyból kifizeti a helyi specialitást, a Taknyos Törpe Trükkje nevű csodát. Fogalma sincs mit várhat tőle, ők lesznek az elsők, akik élesben tesztelik majd.*
*A hozzászólás írója (Khan Lero) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.10.22 16:51:26
30. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2015-10-22 15:46:13
Üzenet elküldve: 2015-10-22 15:46:13
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 628
OOC üzenetek: 77
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 628
OOC üzenetek: 77
Játékstílus: Vakmerő
*Mire a puhaléptű, békességes este körbeöleli a Tavernát, a dolgos kezek áldásos és szorgalmas munkájának eredményeképp látványos változáson ment keresztül a fogadó. Még ugyan nincs minden vendégszoba készen, és akadnak itt meg ott hiányosságok, azért azok a dolgok, amik egy kocsmát kocsmává tesznek, már funkcionálnak. Vannak asztalok, azon vígan pislákoló mécsvilág, itt-ott korsó, tálnyi étel, van tűzhely, vannak hordók, és van fáradhatatlan személyzet is. Ugyan ujjnyi vastagon lepi a padlót a fűrészpor és a kintről behordott sár, valamint tetszőleges sarkokban az odapillantó rábukkanhat a miliőbe cseppet sem illő tárgyakra, például létrára, fűrészbakra, satöbbire, ezek már olyan dolgok, amin Rilai máskor oly éles és tényszerűn kritikus tekintete készségesen átsiklik annak érdekében, hogy könnyekig hatódottan tegyen elfogódott megállapításokat, miszerint lám, megérték ezt a napot is. Vágyképei szerint ehhez illene Khan szerető karjai közé kucorodás, meg hasonló, így aztán a félszemű keresésére indul. Hamvában halnak el romantikus érzületei, mikor az ajtón a falra festett ördög megjelenik, de inkább annak okán, hogy nem egyedül jön.*
- Szórakoztok itt velem?! - *Sziszegi halkan, miközben szemei szikrákat szórnak, ahogy viszonozza Khan pillantását, amikor az betessékeli a mélységi hímet. Még csak az kell neki, hogy ez a két agyalágyult újabb kör fenyegetőzéssel, bunyóval egybekötött farokméregetésbe fogjon az ő szépséges, frissiben felépített ivójában! Csípőre tett kézzel, sietős léptekkel feléjük tart, ajkait pengevékonyságúra préseli, máskor szépen ívelt szemöldöke S alakúra ráncolódik.*
- No lám! Tán nem vertétek egymást kellőképp szét legutóbbi alkalommal, kedvesem? - *Érdeklődik negédesen, lábujja hegyével leütve a szokásos számonkérő taktust a padlón. Kharassihoz fordul. Mézes-mázos hangneme nem sokkal barátságosabb, mint amit az előbb Khannal használt, és bár a két magas, szálas termetű férfiúra aligha hat, ha még feljebb fújja magát az idegtől, maroknyiságában is igen elszántnak látszik.*
- Na, hát hogy örülök, hogy látlak ismét! Üdvözlünk az otthonunkban. Fáradj beljebb. Óhajtasz kultúrlény módjára enni, inni, helyet foglalni, vagy inkább kinn acsarogtok tovább, ahogy az már szokás köztetek?
A hozzászólás írója (Rilai Raeling) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.10.22 16:05:17
- Szórakoztok itt velem?! - *Sziszegi halkan, miközben szemei szikrákat szórnak, ahogy viszonozza Khan pillantását, amikor az betessékeli a mélységi hímet. Még csak az kell neki, hogy ez a két agyalágyult újabb kör fenyegetőzéssel, bunyóval egybekötött farokméregetésbe fogjon az ő szépséges, frissiben felépített ivójában! Csípőre tett kézzel, sietős léptekkel feléjük tart, ajkait pengevékonyságúra préseli, máskor szépen ívelt szemöldöke S alakúra ráncolódik.*
- No lám! Tán nem vertétek egymást kellőképp szét legutóbbi alkalommal, kedvesem? - *Érdeklődik negédesen, lábujja hegyével leütve a szokásos számonkérő taktust a padlón. Kharassihoz fordul. Mézes-mázos hangneme nem sokkal barátságosabb, mint amit az előbb Khannal használt, és bár a két magas, szálas termetű férfiúra aligha hat, ha még feljebb fújja magát az idegtől, maroknyiságában is igen elszántnak látszik.*
- Na, hát hogy örülök, hogy látlak ismét! Üdvözlünk az otthonunkban. Fáradj beljebb. Óhajtasz kultúrlény módjára enni, inni, helyet foglalni, vagy inkább kinn acsarogtok tovább, ahogy az már szokás köztetek?
A hozzászólás írója (Rilai Raeling) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.10.22 16:05:17
29. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2015-10-22 15:26:11
Üzenet elküldve: 2015-10-22 15:26:11
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 848
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 848
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
*Lám, milyen kicsi Lanawin! Vagy az emlegetett szamár elve lépett mindent maga mögé utasító működésbe? Épp nemrég jutott eszébe a félszemű fattyú. Igaz, ha jobban belegondol, végül is az ő sara. Emlékszik, mintha említett volna valamit a környékről. Ó, igen, a felvágott nyelvű fehérnépnek kellett volna meghoznia Khan halálhírét. Azt persze sosem vallaná be, hogy tudat alatt ez irányította erre az útját, ahogy azt se, hogy örül, hogy így alakult. A morózus szájelhúzásnak csak a szegletében üti fel a fejét a mosolygás, ahogy Kharasshi leszáll a lováról. Látszólag ügyet sem vet Khanra vagy a megjegyzéseire. Bevezeti Bitangot az istállóba és leoldja róla a holmiját. A vállára vett batyuval indul el befelé. Csak az ajtóban fordul szembe a szokás szerint élcelődő fickóval.*
- Olyan egyformák vagytok ti emberek *jegyzi meg, aztán félrebiccenti a fejét, ahogy jobban megnézi Khant.* - Iszonyúan randán gyógyult az orrod *mondja, aztán már lép is tovább, hogy beljebb kerüljön.* - Vagy korábban is ilyen rusnya volt?
*Egész pofásnak tűnik a hely. Nem mintha kifejezetten válogatós lenne.*
- Remélem az a múltkori savanyú lőre nem innen van!
- Olyan egyformák vagytok ti emberek *jegyzi meg, aztán félrebiccenti a fejét, ahogy jobban megnézi Khant.* - Iszonyúan randán gyógyult az orrod *mondja, aztán már lép is tovább, hogy beljebb kerüljön.* - Vagy korábban is ilyen rusnya volt?
*Egész pofásnak tűnik a hely. Nem mintha kifejezetten válogatós lenne.*
- Remélem az a múltkori savanyú lőre nem innen van!
28. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2015-10-22 14:58:42
Üzenet elküldve: 2015-10-22 14:58:42
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 614
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 614
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Vakmerő
- Hejj, már a látásod is válogatós lett a legutóbbi óta? - *Óbégat egy sort és még korsóját is meglóbálná, ha az alján nem lötyögne egy kevés a taverna söréből. Gabrien után valószínűleg Kharasshi az utolsó, akinek felbukkanására "itt lent" számított, de megmaradt szemét csak nem csalja meg a káprázat. Fejlődhetett valamelyest rejtőzködésben is, vagy egyszerűen a földszínű ruhái teszik, mert a sötételf tudomást sem véve jelenlétéről, egészen a Vaskorsóig vezeti lovát. Khan megnézi magának alaposan a nyerget, nem rejtenek-e az arra függesztett táskák egy darabolt nőstényt. Mivel orrát nem csapja ki a hullabűz, ezért két opciót tart lehetségesnek. Ad egy: közös útjuk Arixuval (részleteket nem firtatva) máris befejeződött vagy ad kettő: talált rá módot, hogyan konzerválja a miszlikbe aprított nőstényt. Ennek kiderítésére- sem kínálkozik jobb alkalom a közvetlen rákérdezésnél, meg talán még orrba is nyomja, amiért olyan magasan hordja azt, hogy már észre sem méltóztatja őt venni.
Nem mellesleg a sörét is kivégzi, az utánpótlás pedig mindig jól jön, kivált, ha az ember az utóbbi rövid időintervallumban a belét is kidolgozta.*
- Egek, mintha egy fél nap alatt megjártam volna a fél délvidéket. - *Lábai elmacskásodtak, nem is igazán talál rá magyarázatot, hisz el nem szundított és amikor legutóbb a nap állását nézte nem tűnt úgy, hogy kihagyott volna néhány órát. Sötét talányok.
Csizmaorrát a bevágódni készülő ajtó és küszöb közé ékeli, mielőtt a mélységi ivadék jóvoltából az arca bánná.*
- Túl erősek voltak az ütéseim, mi? Ilyen közelről azért látsz még? - *Közben int Rilainak is, hogy "lám, meglepetésvendég érkezett". Gondolatban pedig megpróbálja átadni azt az üzenetet is, hogy a különleges alkalom, különlegesen botrányos italt is kíván.
Vigyorogva lép a Vaskorsóba, őszinte reményeket fűzve ahhoz, hogy nem kell elkészülte után máris felavatniuk a kocsmai öklözés nemes tradíciójával.*
Nem mellesleg a sörét is kivégzi, az utánpótlás pedig mindig jól jön, kivált, ha az ember az utóbbi rövid időintervallumban a belét is kidolgozta.*
- Egek, mintha egy fél nap alatt megjártam volna a fél délvidéket. - *Lábai elmacskásodtak, nem is igazán talál rá magyarázatot, hisz el nem szundított és amikor legutóbb a nap állását nézte nem tűnt úgy, hogy kihagyott volna néhány órát. Sötét talányok.
Csizmaorrát a bevágódni készülő ajtó és küszöb közé ékeli, mielőtt a mélységi ivadék jóvoltából az arca bánná.*
- Túl erősek voltak az ütéseim, mi? Ilyen közelről azért látsz még? - *Közben int Rilainak is, hogy "lám, meglepetésvendég érkezett". Gondolatban pedig megpróbálja átadni azt az üzenetet is, hogy a különleges alkalom, különlegesen botrányos italt is kíván.
Vigyorogva lép a Vaskorsóba, őszinte reményeket fűzve ahhoz, hogy nem kell elkészülte után máris felavatniuk a kocsmai öklözés nemes tradíciójával.*
27. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2015-10-22 13:04:52
Üzenet elküldve: 2015-10-22 13:04:52
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 848
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 848
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
*A nyár soká kitartó bájai végérvényesen őszbe csavarodnak. Érettebb, teltebb, melankolikusabb szépség, mint a hosszú nappalok és a forróság ékeiben tetszelgő húga. Az ősz szerelme tán nem oly lángoló, de csodálata egy életre megkapaszkodik a lélekben.
Kharasshi mélyen tüdejébe szívja az ázott levelek édeskés illatát, a csípős levető fűszeres frissességét. Semmi máshoz nem fogható ez az érzés. Talán azért, mert élete első lélegzete is ilyentájt esett. Ősz idején, mikor a lombok a legpompásabbak.
Megállítja lovát. Látszólag ok nélkül, de úgy érzi, keresztúthoz érkezett. Visszafordulhatna, továbbindulhatna. Egyik sem tűnik jobb döntésnek a másiknál. A dilemma megoldására, de inkább elnapolására a távolban felsejlő vörös cserepes épület kínálja magát.*
- Legyen *mondja, s a Bitang véknyába vágja a sarkát, hogy kifussa magát így a nap végére, hiszen eddig eléggé könnyed tempót diktált.
~Vaskorsó Taverna~ olvassa a feliratot. Az emeletet elnézve úgy sejti, akár szállást is kaphat éjszakára. Összeszűkül a savószín szempár az épületet méricskélve. Olybá tűnik, nemhogy a vasfoga meg nem rágta, de az idő még csak meg sem szimatolta a helyet.*
Kharasshi mélyen tüdejébe szívja az ázott levelek édeskés illatát, a csípős levető fűszeres frissességét. Semmi máshoz nem fogható ez az érzés. Talán azért, mert élete első lélegzete is ilyentájt esett. Ősz idején, mikor a lombok a legpompásabbak.
Megállítja lovát. Látszólag ok nélkül, de úgy érzi, keresztúthoz érkezett. Visszafordulhatna, továbbindulhatna. Egyik sem tűnik jobb döntésnek a másiknál. A dilemma megoldására, de inkább elnapolására a távolban felsejlő vörös cserepes épület kínálja magát.*
- Legyen *mondja, s a Bitang véknyába vágja a sarkát, hogy kifussa magát így a nap végére, hiszen eddig eléggé könnyed tempót diktált.
~Vaskorsó Taverna~ olvassa a feliratot. Az emeletet elnézve úgy sejti, akár szállást is kaphat éjszakára. Összeszűkül a savószín szempár az épületet méricskélve. Olybá tűnik, nemhogy a vasfoga meg nem rágta, de az idő még csak meg sem szimatolta a helyet.*
26. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2015-10-22 12:10:02
Üzenet elküldve: 2015-10-22 12:10:02
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 628
OOC üzenetek: 77
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 628
OOC üzenetek: 77
Játékstílus: Vakmerő
*Mire leszáll az est, valóban szignifikáns változások történnek fogadófronton. Megtalálják helyüket a kisebb és nagyobb bútorok, a konyha is tulajdonképp működőképes, így átcipelheti oda a fazekakat és bográcsokat, hogy nekiállhasson az első hivatalos vacsorának. Mindezen vidámító tények tudatában jókedvűen üdvözli hát az érkező elf hölgyeményt.*
- Hát az hosszú várakozás lesz, de mint látod, szerencsére nem kényszerülsz nélkülözni minden komfortot. - *Dönti félre fejét Irelynn-re mosolyogva.* - Hát például kényelembe tudod helyezni magad, ehetsz, ihatsz, alhatsz, teszem fel, messziről jöttél, hogy találkozz Thargarod Urával.
*Sajnos további jó hírekkel nem szolgálhat: Ahogy növekszik-gyarapszik a Vashegy birodalma, és sokasodik a népe, úgy szaporodnak gombamód Kagan dolgai is, illetve hosszabbodik székhelye előtt a látogatók, kérvényezők, együttműködők, követek és egyáltalán, mindenféle véletlenszerű érkezők sora, ezért előfordul, hogy az új látogatónak várnia kell pár napot, mire színe elé kerülhet. Öröm az ürömben, hogy ezt a várakozási időt immár eltöltheti a Tavernában, és nem valami cúgos hosszúházban vagy sátorban kell ücsörögnie a dombtetőn. Ha a nő nem tűnik különösebben hullafáradtnak, vagy mogorvának, és rendel is magának ezt vagy azt, Rilai megpróbálja óvatosan körbekerülgetni kérdéseivel.*
- Aztán, mi szél hozott egy magadfajta könnyűléptűt a barbárok földjére, ha kérdezhetek? Tudod, nem túl gyakoriak közöttünk a magadfajták. Syoud nem számít.
- Hát az hosszú várakozás lesz, de mint látod, szerencsére nem kényszerülsz nélkülözni minden komfortot. - *Dönti félre fejét Irelynn-re mosolyogva.* - Hát például kényelembe tudod helyezni magad, ehetsz, ihatsz, alhatsz, teszem fel, messziről jöttél, hogy találkozz Thargarod Urával.
*Sajnos további jó hírekkel nem szolgálhat: Ahogy növekszik-gyarapszik a Vashegy birodalma, és sokasodik a népe, úgy szaporodnak gombamód Kagan dolgai is, illetve hosszabbodik székhelye előtt a látogatók, kérvényezők, együttműködők, követek és egyáltalán, mindenféle véletlenszerű érkezők sora, ezért előfordul, hogy az új látogatónak várnia kell pár napot, mire színe elé kerülhet. Öröm az ürömben, hogy ezt a várakozási időt immár eltöltheti a Tavernában, és nem valami cúgos hosszúházban vagy sátorban kell ücsörögnie a dombtetőn. Ha a nő nem tűnik különösebben hullafáradtnak, vagy mogorvának, és rendel is magának ezt vagy azt, Rilai megpróbálja óvatosan körbekerülgetni kérdéseivel.*
- Aztán, mi szél hozott egy magadfajta könnyűléptűt a barbárok földjére, ha kérdezhetek? Tudod, nem túl gyakoriak közöttünk a magadfajták. Syoud nem számít.
25. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2015-10-22 11:43:00
Üzenet elküldve: 2015-10-22 11:43:00
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 614
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 614
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Többé-kevésbé fogadó//
- Ha majd egyszer erre veti őt az élet, szakértői szemmel nézheti meg, hogy én milyet ástam a Vaskorsónak. - *Visszavigyorog Rilaira, aztán még mielőtt Azil megint nyakon találná cserdíteni lógás miatt, visszatér a gyaluláshos meg a sok másik dologhoz, aminek a nevét úgysem tudja megjegyezni. Minden komolytalansága ellenére, a munkát tisztességgel elvégzi, hogy sok-sok órányi cipelés, szegelés, hasítás, vakolás meg miegyéb után kinyújthassa a lábait. De nem a fogadóban teszi, ahová Rilai a vendégeket várja.
Jóleső érzés odakint, a melegét vesztő őszi időben hátát egy fatörzsnek támasztani, markában egy nagyobb krigli sörrel.*
- Hogyan tovább? - *A szesznek több mint a felét egy hajtással eltünteti: ez a tevékenység gyakran hozza meg a vágyott választ az élet nagy kérdéseire. A taverna olyan, mintha Rilai képzeletének vásznáról lépett volna le. Jövő ilyenkorra már repkény vagy valamilyen borostyán is benőheti a falát, minden más nagyjából ugyanolyan, mint a leírás alapján. Az ablakok vidoran tekintenek az előtte kanyargó, kövezett ösvényre, az istállók mögött pedig ott magasodik a Thargok székhelye, a készülőfélben lévő erőddel.*
- Menjek, ne menjek. - *Egy szirmait őrző virágot talál nem messze magától, felötlik benne, hogy elkezdi egyesével leszakítani leveleit, az utolsóra bízván a döntést. Utóbb mosolyogva elfordítja tekintetét, hisz már tudja a választ. Mindketten tudják.
Kedvtelve nézi a Vaskorsóba elsőként betérő látogatókat. Innentől már csak Rilai talpraesettségén múlik, hogy mikorra növi ki magát ez a hely a déli fertály legnevesebb fogadójává, kalandorok gyűjtőhelyévé.
Hosszú utat tettek meg idáig, miért érez akkor mégis hiányt?*
//Többé-kevésbé fogadó//
- Ha majd egyszer erre veti őt az élet, szakértői szemmel nézheti meg, hogy én milyet ástam a Vaskorsónak. - *Visszavigyorog Rilaira, aztán még mielőtt Azil megint nyakon találná cserdíteni lógás miatt, visszatér a gyaluláshos meg a sok másik dologhoz, aminek a nevét úgysem tudja megjegyezni. Minden komolytalansága ellenére, a munkát tisztességgel elvégzi, hogy sok-sok órányi cipelés, szegelés, hasítás, vakolás meg miegyéb után kinyújthassa a lábait. De nem a fogadóban teszi, ahová Rilai a vendégeket várja.
Jóleső érzés odakint, a melegét vesztő őszi időben hátát egy fatörzsnek támasztani, markában egy nagyobb krigli sörrel.*
- Hogyan tovább? - *A szesznek több mint a felét egy hajtással eltünteti: ez a tevékenység gyakran hozza meg a vágyott választ az élet nagy kérdéseire. A taverna olyan, mintha Rilai képzeletének vásznáról lépett volna le. Jövő ilyenkorra már repkény vagy valamilyen borostyán is benőheti a falát, minden más nagyjából ugyanolyan, mint a leírás alapján. Az ablakok vidoran tekintenek az előtte kanyargó, kövezett ösvényre, az istállók mögött pedig ott magasodik a Thargok székhelye, a készülőfélben lévő erőddel.*
- Menjek, ne menjek. - *Egy szirmait őrző virágot talál nem messze magától, felötlik benne, hogy elkezdi egyesével leszakítani leveleit, az utolsóra bízván a döntést. Utóbb mosolyogva elfordítja tekintetét, hisz már tudja a választ. Mindketten tudják.
Kedvtelve nézi a Vaskorsóba elsőként betérő látogatókat. Innentől már csak Rilai talpraesettségén múlik, hogy mikorra növi ki magát ez a hely a déli fertály legnevesebb fogadójává, kalandorok gyűjtőhelyévé.
Hosszú utat tettek meg idáig, miért érez akkor mégis hiányt?*
24. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2015-10-21 19:56:10
Üzenet elküldve: 2015-10-21 19:56:10
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 31
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 31
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
*Visszasétál hát Amon Ruadh kapujából, egészen a fogadóig, ahova Syoud küldte. Fellép a lépcsőfokok tetejéig és belöki a fogadó ajtaját.
Egész nagy tér tárul elé, nem is gondolta volna, hogy ilyen nagy fogadó képességű taverna terpeszkedik a Vashegy lábánál, bár ahol sziklavár épül, ott nem meglepő az ilyen. Ám itt sincs még minden a helyén, néhányan tervrajzzal, mások zsákokkal és hordókkal bíbelődnek. Egész érdekesnek találja az építkezés ezen szakaszát, amikor már rendesen látni a szorgos kezek munkáját és egészen közel a cél, ami még jobban inspirálja a munkásokat.
Jobb dolga nem lévén a tervrajzot nézők felé halad és már messzebbről szól nekik, jelezve érkezését.*
-Üdvözlet! Syoud küldött, hogy itt várakozzak, míg a Hadúr fel nem szabadul kötelességei alól.
*Sárga tekintetét hol a nőre, hol a félszeműre szegezi megvizsgálva arcuknak vonását, majd aprót hajolva az udvariasság nevében bemutatkozik.*
-A nevem Irielynn Ch'tael. Mit tudok tenni, hogy elüssem az időt?
Egész nagy tér tárul elé, nem is gondolta volna, hogy ilyen nagy fogadó képességű taverna terpeszkedik a Vashegy lábánál, bár ahol sziklavár épül, ott nem meglepő az ilyen. Ám itt sincs még minden a helyén, néhányan tervrajzzal, mások zsákokkal és hordókkal bíbelődnek. Egész érdekesnek találja az építkezés ezen szakaszát, amikor már rendesen látni a szorgos kezek munkáját és egészen közel a cél, ami még jobban inspirálja a munkásokat.
Jobb dolga nem lévén a tervrajzot nézők felé halad és már messzebbről szól nekik, jelezve érkezését.*
-Üdvözlet! Syoud küldött, hogy itt várakozzak, míg a Hadúr fel nem szabadul kötelességei alól.
*Sárga tekintetét hol a nőre, hol a félszeműre szegezi megvizsgálva arcuknak vonását, majd aprót hajolva az udvariasság nevében bemutatkozik.*
-A nevem Irielynn Ch'tael. Mit tudok tenni, hogy elüssem az időt?
23. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2015-10-21 15:57:37
Üzenet elküldve: 2015-10-21 15:57:37
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 628
OOC üzenetek: 77
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 628
OOC üzenetek: 77
Játékstílus: Vakmerő
//Többé-kevésbé fogadó//
*Elégedetten figyeli a munkások ténykedését: Azil és Morwon hathatós közreműködésével szemmel láthatólag fellendülőben van az építkezés. Hamarosan helyükre kerülnek a dolgok: A lépcső, alatta a tárolóhelyiséggel, így aztán már be is pakolhatják a jelenleg mindent ellepő káoszos elrendezésű hordókat, zsákokat és ládákat, az emeletre felérve az ajtók a vendégszobákra, a méretes vascsillár, az ágyak, a szekrények, az asztalok. Bár ő valószínűleg akkor fog csak fellélegezni, ha az utolsó mégviasz gyertyát is a lenti asztalok közepére tolhatja, azért nagyon is örül, hogy ilyen nagy lépésekben haladnak az építkezéssel. Ha van ideje, fél füllel bele-belehallgatózik a társalgásba, főképp azért, mert módfelett zabálnivalónak tartja Khan kissé infantilis viselkedését az egész témában. Ha van egy szabad perce, beleleskelődik a tervrajzba, amit kezei között forgat.*
- Látod, milyen kár, hogy Janemita nem jött velünk? - *Sajnálkozik egy sort kajánul vigyorogva.* - Emlékszem, ő nagy szakértő volt a budicsákányozásban.
*Elégedetten figyeli a munkások ténykedését: Azil és Morwon hathatós közreműködésével szemmel láthatólag fellendülőben van az építkezés. Hamarosan helyükre kerülnek a dolgok: A lépcső, alatta a tárolóhelyiséggel, így aztán már be is pakolhatják a jelenleg mindent ellepő káoszos elrendezésű hordókat, zsákokat és ládákat, az emeletre felérve az ajtók a vendégszobákra, a méretes vascsillár, az ágyak, a szekrények, az asztalok. Bár ő valószínűleg akkor fog csak fellélegezni, ha az utolsó mégviasz gyertyát is a lenti asztalok közepére tolhatja, azért nagyon is örül, hogy ilyen nagy lépésekben haladnak az építkezéssel. Ha van ideje, fél füllel bele-belehallgatózik a társalgásba, főképp azért, mert módfelett zabálnivalónak tartja Khan kissé infantilis viselkedését az egész témában. Ha van egy szabad perce, beleleskelődik a tervrajzba, amit kezei között forgat.*
- Látod, milyen kár, hogy Janemita nem jött velünk? - *Sajnálkozik egy sort kajánul vigyorogva.* - Emlékszem, ő nagy szakértő volt a budicsákányozásban.
22. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2015-10-21 10:02:23
Üzenet elküldve: 2015-10-21 10:02:23
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 614
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 614
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Vakmerő
// Többé-kevésbé fogadó //
- Engem egész jó módszerekkel tud ösztönözni, höhö. - *Elgöcög ő magában akkor is, ha a belső poénokat történetesen csak ő érti és nem akad hallgatósága. Gondolatban egyébként egész szép számlát ki is állít Rilainak címezve, amit majd alkalomadtán, minden felárral növelve behajt, az utolsó petákig. Magyarázatot nem igényel talán, hogy a dolog alkuképes és nem feltétlenül ragaszkodik az aranytallérok formájában történő egyenlítéshez.
Azil és Morwon jelenléte meglódítja a munkálatokat és talán a kár is minimális, amit munka és építkezés címén a félszemű eddig elvégzett, ezért miután kijavíttatták vele azokat, már érdemi zsaluzás meg miegyéb is mehet. Egy-egy szakkifejezést elmagyaráztat Azillal, mint helyi kompetens építész elmével és ha még nagyjából azt is elmondják, hogyan kellene csinálni, akkor nem lesz gond. Erőnek nincsen híján, legfeljebb csak a szürkeállomány kritikus tömegének.
Apropó: Azil "jól van fiam, inkább ülj le"-típusú tarkóveregetésétől olyan érzése támad, mintha menten leszakadna helyéről az agya, ezért a harmadik ilyen után ki is bújik az óriás lapátforma keze alól, s próbálván menteni a már menthetetlent fordít egyet az imént mutatott papírlapon.*
- Vá-vá-várj, fordítva volt a rajz. Így-e, így már jó, nem? - *Persze, hogy nem látták meg tervrajzainak zsenialitását, hisz fejjel lefelé volt, de helyes irányból nézve máris sokkal imponzásabbnak tűnik az egydimenziós álomfogadó vázlata.
Arca elkomorul a latrinaásás említésére. Minden katonaember találkozik azzal a lélekemelő feladattal, hogy azt áshasson. Nem volt kivételes az élete ilyen szempontból Khannak sem.*
- Hát. - *Száját húzza és eszébe jut az elszíneződött fogsorú rémség.* - Jó nagyra lesz szükség, ha a körmös banya ráteszi a pracliját a kajára. Már ha érted, mire gondolok. - *A konspirációs teóriát leszámítva nem lehet egyébként panasz a munkamoráljára, az Azil által előirányzott feladatokat ellátja és hallgat az óriás utasításaira.
De csak mert tudja, hogy jutalmat kap majd érte. Na azt mondjuk nem Aziltól vagy Morwontól várja már.*
- Engem egész jó módszerekkel tud ösztönözni, höhö. - *Elgöcög ő magában akkor is, ha a belső poénokat történetesen csak ő érti és nem akad hallgatósága. Gondolatban egyébként egész szép számlát ki is állít Rilainak címezve, amit majd alkalomadtán, minden felárral növelve behajt, az utolsó petákig. Magyarázatot nem igényel talán, hogy a dolog alkuképes és nem feltétlenül ragaszkodik az aranytallérok formájában történő egyenlítéshez.
Azil és Morwon jelenléte meglódítja a munkálatokat és talán a kár is minimális, amit munka és építkezés címén a félszemű eddig elvégzett, ezért miután kijavíttatták vele azokat, már érdemi zsaluzás meg miegyéb is mehet. Egy-egy szakkifejezést elmagyaráztat Azillal, mint helyi kompetens építész elmével és ha még nagyjából azt is elmondják, hogyan kellene csinálni, akkor nem lesz gond. Erőnek nincsen híján, legfeljebb csak a szürkeállomány kritikus tömegének.
Apropó: Azil "jól van fiam, inkább ülj le"-típusú tarkóveregetésétől olyan érzése támad, mintha menten leszakadna helyéről az agya, ezért a harmadik ilyen után ki is bújik az óriás lapátforma keze alól, s próbálván menteni a már menthetetlent fordít egyet az imént mutatott papírlapon.*
- Vá-vá-várj, fordítva volt a rajz. Így-e, így már jó, nem? - *Persze, hogy nem látták meg tervrajzainak zsenialitását, hisz fejjel lefelé volt, de helyes irányból nézve máris sokkal imponzásabbnak tűnik az egydimenziós álomfogadó vázlata.
Arca elkomorul a latrinaásás említésére. Minden katonaember találkozik azzal a lélekemelő feladattal, hogy azt áshasson. Nem volt kivételes az élete ilyen szempontból Khannak sem.*
- Hát. - *Száját húzza és eszébe jut az elszíneződött fogsorú rémség.* - Jó nagyra lesz szükség, ha a körmös banya ráteszi a pracliját a kajára. Már ha érted, mire gondolok. - *A konspirációs teóriát leszámítva nem lehet egyébként panasz a munkamoráljára, az Azil által előirányzott feladatokat ellátja és hallgat az óriás utasításaira.
De csak mert tudja, hogy jutalmat kap majd érte. Na azt mondjuk nem Aziltól vagy Morwontól várja már.*
21. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2015-10-21 08:03:35
Üzenet elküldve: 2015-10-21 08:03:35
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 66
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 66
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Cols//
*Ugyan Mixora eleinte örült Cled társaságának, mégis hamar ott hagyja, hogy a szellős helyet átszelve Colsnál lyukadjon ki. Igaza érdekében még idomait is az illető képébe tolja, haján dob egyet és várakozva néz rá. Hamar kap is választ a mustrálás után. *
- Nem szeretnék, kösz.
*Összeszűkült gyilkos szemeit a másikéba mélyeszti. Pár ilyen néma perc után zavartan néz a korsójára, és aztán büszkén kihúzza magát.*
- Ennek semmi sem tud ártani.
*Jelenti ki végigmutatva testén, majd sértetten elfordul. Hogy igazát bizonyítsa nagyot húz a korsóból. Ezután visszanéz Colsra. *
- De a te alakod sokkal sérülékenyebb. Ki fog engem megvédeni, ha te elhízol?
*Kérdezi kifejezéstelen arccal, enyhén meg is emeli az arcát fensőbbségesen. *
- Egyébként sem kéne többet innod. Még tovább kell mennünk
*Jelenti be megváltozott elhatározását, ahogy elhúzza a férfi elől a kancsóját. Még lehúzza, ami a korsójában maradt, ezután indulásra készen áll meg Cols mögött. *
- Csipkedd magad!
*Tapsol kettőt, hogy még jobban siettesse öt, s véletlenül se tudjon békésen tovább ücsörögni.*
*Ugyan Mixora eleinte örült Cled társaságának, mégis hamar ott hagyja, hogy a szellős helyet átszelve Colsnál lyukadjon ki. Igaza érdekében még idomait is az illető képébe tolja, haján dob egyet és várakozva néz rá. Hamar kap is választ a mustrálás után. *
- Nem szeretnék, kösz.
*Összeszűkült gyilkos szemeit a másikéba mélyeszti. Pár ilyen néma perc után zavartan néz a korsójára, és aztán büszkén kihúzza magát.*
- Ennek semmi sem tud ártani.
*Jelenti ki végigmutatva testén, majd sértetten elfordul. Hogy igazát bizonyítsa nagyot húz a korsóból. Ezután visszanéz Colsra. *
- De a te alakod sokkal sérülékenyebb. Ki fog engem megvédeni, ha te elhízol?
*Kérdezi kifejezéstelen arccal, enyhén meg is emeli az arcát fensőbbségesen. *
- Egyébként sem kéne többet innod. Még tovább kell mennünk
*Jelenti be megváltozott elhatározását, ahogy elhúzza a férfi elől a kancsóját. Még lehúzza, ami a korsójában maradt, ezután indulásra készen áll meg Cols mögött. *
- Csipkedd magad!
*Tapsol kettőt, hogy még jobban siettesse öt, s véletlenül se tudjon békésen tovább ücsörögni.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5032-5051