//Új idők//
*Kifogy a sör a kupájából. Talán többet ivott most éhomra mint kellett volna, de tudja, hogy nagy tiszteletlenség visszautasítani a meghívást, ha azt az ember attól kapja, aki majdan a vezére lesz. Ő ugyanis magában már így gondolkodik: hogy Yagnar a vezére lesz. A jarl-ja, vagy hogy mondják ezek a népek.
Halkan koppan a kupa alja az asztallapon. Rábólint Yagnar szavaira, tényleg kíváncsi arra, hogy merre vetette a sorsa. Feláll, vállára veszi tegezét, kényelmesre igazítja a szíját.*
- Én is köszönöm az italt, Yagnar. Megszolgálom neked. *-mondja, miközben a férfi szemeibe pislant. Nem csak úgy, udvariasságból mondta ezeket a szavakat.
Csatlakozik a jarl-hoz ahogy az elindul, közben hallgatja a mondandóját; a fejében élő térkép, amit emlékeiből és egyéb tudásaiból építgetett fel ezidáig, most pár újabb részlettel bővül ki. Ha Yagnar szívesen beszél, úgy ő szívesen hallgat. Ebben mindig is jó volt. Ha arra kerül a sor, persze, kinyitja a száját maga is, de mindig is inkább arra volt kíváncsi, hogy mások mit mondanak, ha tehetik. Megpróbálja megjegyezni a két nevet amit a férfitől hall, bár nem biztos benne hogy most ez sikerülni is fog neki. A Hét Varjúról maga is hallott már, de nem tudja, hogy ki lehet az a nő, akit Yagnar említ. Amikor ő járt ott, akkor egy fickó volt a pultban, két karddal is a derekán, mintha arra készülne, hogy bármelyik pillanatban rá támadhatnak. Bár – a Kikötőben még ez is lehetséges.*
- Tudok lovagolni. *-válaszolja. Felfedezi, hogy az alsó ajka enyhén mintha zsibbadna. Ennie kellett volna, nem inni. Kjenar-ra pislant, kissé féloldalasan elmosolyodik.-* És ami azt illeti, a nyeregben ülve lőni is.
*Tudna mesélni, ha kérdeznék. Talán majd fogják is. De nem veszi el Yagnartól a szót sokáig, noha biztos benne, hogy a jarl ugyanolyan szívesen hallgat is, mint beszél. Egy dolgot még azért hozzáfűz, csak hogy szórakoztassa a kovácsot, mert úgy veszi észre, hogy az kiváltképp szereti a könnyű dolgokat.*
- Sőt, a bokámnál fogva egy faágról lógatva is tudok lőni. *-mondja-* Tanúsíthatná ezt az a botcsinálta emberkereskedő is, akinek egyszer beletévedtem a csapdájába. De nehéz átlőtt torokkal elmesélni bármit is, úgy hiszem.