Amon Ruadh - Vaskorsó Taverna
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 113 (2241. - 2260. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
2260. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2017-04-30 22:10:18
Üzenet elküldve: 2017-04-30 22:10:18
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Yrä megvonja ültében a vállát a katona említésére. Való igaz elég szarul festett, bizonyára nehéz nap áll mögötte, de a nőstényt korántsem érdekli. Még csak nem is kell kedvesnek lennie, vagy társalognia vele. Kikéri ami kell neki, aztán kifizeti az árát, ez a legfontosabb és ezt a nagy darab meg is tette minden rossz szó nélkül.
Mint a villám úgy üt belé a felismerés, hogy valóban fizetett már a lány a szobáért. A szája sarka megremeg, de más nem látszik rajta. Hasonló kedves hangon válaszol.*
- Ne haragudj. Igazad van, figyelmetlen vagyok, túl sok volt a balhés jószág. *Utal ezzel a férfira a kölkökkel és a katonára, na meg a tharg vezérre is, aki megígérte, hogy lejön még ma este, de úgy tűnik nem már nem fog. A kérdéseit későbbre kell halasztania. Mindenesetre nem mutatja jelét annak, hogy majdnem kiverte a víz, mikor felismerte, hogy ostobaságot kérdez. Sóhajt egy rövidet.
Mikor a lány mosolyogva megkérdezi, amit Yrä már annyiszor hallott korábban, ő is elmosolyodik. Kedvesen és lágyan.*
- Neked kedvesem, nyolcvan arany. *Mondja ki az árat. Részben füllent, mert minden nő neműnek nyolcvan az ár, részben pedig igazat mond, mert férfiaknak száznál nem kevesebb. Talán magasabb, mint a városi pillangók, de ő többet is nyújt, mint egy érzéketlen fadarab, aki csak hagyja, hogy lökdössék.*
*Yrä megvonja ültében a vállát a katona említésére. Való igaz elég szarul festett, bizonyára nehéz nap áll mögötte, de a nőstényt korántsem érdekli. Még csak nem is kell kedvesnek lennie, vagy társalognia vele. Kikéri ami kell neki, aztán kifizeti az árát, ez a legfontosabb és ezt a nagy darab meg is tette minden rossz szó nélkül.
Mint a villám úgy üt belé a felismerés, hogy valóban fizetett már a lány a szobáért. A szája sarka megremeg, de más nem látszik rajta. Hasonló kedves hangon válaszol.*
- Ne haragudj. Igazad van, figyelmetlen vagyok, túl sok volt a balhés jószág. *Utal ezzel a férfira a kölkökkel és a katonára, na meg a tharg vezérre is, aki megígérte, hogy lejön még ma este, de úgy tűnik nem már nem fog. A kérdéseit későbbre kell halasztania. Mindenesetre nem mutatja jelét annak, hogy majdnem kiverte a víz, mikor felismerte, hogy ostobaságot kérdez. Sóhajt egy rövidet.
Mikor a lány mosolyogva megkérdezi, amit Yrä már annyiszor hallott korábban, ő is elmosolyodik. Kedvesen és lágyan.*
- Neked kedvesem, nyolcvan arany. *Mondja ki az árat. Részben füllent, mert minden nő neműnek nyolcvan az ár, részben pedig igazat mond, mert férfiaknak száznál nem kevesebb. Talán magasabb, mint a városi pillangók, de ő többet is nyújt, mint egy érzéketlen fadarab, aki csak hagyja, hogy lökdössék.*
2259. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2017-04-30 21:53:38
Üzenet elküldve: 2017-04-30 21:53:38
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 62
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 62
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Pultnál//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Nem ült még túl régen a karosszékben, amikor a pultos maga is széket ragadott és letelepedett nem messze Zherától. A drabális katona távozásán való felháborodása hamar alábbhagy.*
- Úgy nézett ki, mint akit megrágott valami bestia és utána kiköpte. Biztos szar napja volt.
*Mintha nem is az előző harsány, nagyszájú Zhera lenne most. Szinte együttérző tekintettel mered pár pillanatig az ajtóra.*
- De ott legyen. Attól még nem kell feltétlenül bunkónak lenni.
*Rezignáltan vonja meg a vállát és könyököl rá az ülőalkalmatosság baloldali karfájára. A pultos lány duruzsoló kérdésére azért csak mosolyogva válaszol.*
- Hisz nemrég fizettem ki egy szobát az éjszakára. Hát így figyelsz a vendégre?
*Hangja nyugodt, szinte szendergő, de azért enyhe vád érezhető benne. Azt viszont nem szeretné, ha fajtársa megorrolna rá, így tovább fonja a szavait.*
- Maradok igen. Talán még egy éjszakát. Nem tudom még. *Tekintete a fekete hajú elfre tapad pár pillanatra. Már egy ideje piszkálja egy kérdés, de eddig nem nagyon mert feltenni. Ám most, hogy csak így kettesben vannak, talán egyszerűbb lesz a dolog.*
- Mennyi egy éjszaka?
*Kérdezi arcán egyre szélesedő mosollyal. Balja a karosszék oldalának támasztott puzdra varrásán siklik végig, majd átvándorol az íj idegére, csak hogy mutatóujjával megfeszíthesse picit azt.*
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Nem ült még túl régen a karosszékben, amikor a pultos maga is széket ragadott és letelepedett nem messze Zherától. A drabális katona távozásán való felháborodása hamar alábbhagy.*
- Úgy nézett ki, mint akit megrágott valami bestia és utána kiköpte. Biztos szar napja volt.
*Mintha nem is az előző harsány, nagyszájú Zhera lenne most. Szinte együttérző tekintettel mered pár pillanatig az ajtóra.*
- De ott legyen. Attól még nem kell feltétlenül bunkónak lenni.
*Rezignáltan vonja meg a vállát és könyököl rá az ülőalkalmatosság baloldali karfájára. A pultos lány duruzsoló kérdésére azért csak mosolyogva válaszol.*
- Hisz nemrég fizettem ki egy szobát az éjszakára. Hát így figyelsz a vendégre?
*Hangja nyugodt, szinte szendergő, de azért enyhe vád érezhető benne. Azt viszont nem szeretné, ha fajtársa megorrolna rá, így tovább fonja a szavait.*
- Maradok igen. Talán még egy éjszakát. Nem tudom még. *Tekintete a fekete hajú elfre tapad pár pillanatra. Már egy ideje piszkálja egy kérdés, de eddig nem nagyon mert feltenni. Ám most, hogy csak így kettesben vannak, talán egyszerűbb lesz a dolog.*
- Mennyi egy éjszaka?
*Kérdezi arcán egyre szélesedő mosollyal. Balja a karosszék oldalának támasztott puzdra varrásán siklik végig, majd átvándorol az íj idegére, csak hogy mutatóujjával megfeszíthesse picit azt.*
2258. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2017-04-30 14:36:42
Üzenet elküldve: 2017-04-30 14:36:42
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Pultnál//
*A gondterhelt apuka egészen morcosan fordul ki a tavernából, s Yrä nem is lehetne jobban megkönnyebbülve. Nem tudja milyen kapcsolatban van ez a férfi az ő főnökével, Leával, s már arra is gondolt, hogy ha elpanaszolja neki azt, hogy a nőstény nem fogadta olyan rendesen ahogy az kijár neki, akkor még büntetést is kaphatna ezért. Pedig a kocsmáros nem akart semmi rosszat mondani. Sőt, gyakorlatilag még csak vissza sem utasította, hogy ellátja a gyerekeit, pusztán megemlítette, hogy sokba lenne az. Elvégre akkor Yrä is sok mindentől elesne, ha a gyerekekre kéne figyelnie. Legkevesebb egy jó alvástól.
A szőke böfögésén csak elmosolyodik. Ez a gesztus általában azt jelenti, hogy ízlett az étel és - habár nem ő főzte - ez Yränak is egy jóleső bók.*
- Egészségedre, kedvesem. *Szól a lányhoz szinte szerelmesen lágy hangon, miközben visszasétál a pult mögé, s nekikezd eltakarítani. Az edényeket, korsókat mosogatni és a nagydarab férfi koszát takarítani amit behordott.
Nem sokkal később az események után a katonás férfi is távozik, lógó karral, felpakolva. Az ő szobáját is ki kellesz majd ganajozni, de lehet, hogy azt meghagyja Lea másik rabszolgájának.
A karosszék felé veszi az irányt, ahol a lány is tartózkodik most, magához húz egy széket és leül a közelében.*
- Ilyenek ezek az emberek, nem? *Helyesel a lány előző szavaira a modortalanul távozó férfi iránt.*
- Nálunk töltöd az éjszakát, édesem? *Csillogtatja meg a potenciális kuncsaft felé a tekintetét, elbűvölő mosolyát.*
*A gondterhelt apuka egészen morcosan fordul ki a tavernából, s Yrä nem is lehetne jobban megkönnyebbülve. Nem tudja milyen kapcsolatban van ez a férfi az ő főnökével, Leával, s már arra is gondolt, hogy ha elpanaszolja neki azt, hogy a nőstény nem fogadta olyan rendesen ahogy az kijár neki, akkor még büntetést is kaphatna ezért. Pedig a kocsmáros nem akart semmi rosszat mondani. Sőt, gyakorlatilag még csak vissza sem utasította, hogy ellátja a gyerekeit, pusztán megemlítette, hogy sokba lenne az. Elvégre akkor Yrä is sok mindentől elesne, ha a gyerekekre kéne figyelnie. Legkevesebb egy jó alvástól.
A szőke böfögésén csak elmosolyodik. Ez a gesztus általában azt jelenti, hogy ízlett az étel és - habár nem ő főzte - ez Yränak is egy jóleső bók.*
- Egészségedre, kedvesem. *Szól a lányhoz szinte szerelmesen lágy hangon, miközben visszasétál a pult mögé, s nekikezd eltakarítani. Az edényeket, korsókat mosogatni és a nagydarab férfi koszát takarítani amit behordott.
Nem sokkal később az események után a katonás férfi is távozik, lógó karral, felpakolva. Az ő szobáját is ki kellesz majd ganajozni, de lehet, hogy azt meghagyja Lea másik rabszolgájának.
A karosszék felé veszi az irányt, ahol a lány is tartózkodik most, magához húz egy széket és leül a közelében.*
- Ilyenek ezek az emberek, nem? *Helyesel a lány előző szavaira a modortalanul távozó férfi iránt.*
- Nálunk töltöd az éjszakát, édesem? *Csillogtatja meg a potenciális kuncsaft felé a tekintetét, elbűvölő mosolyát.*
2257. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2017-04-29 15:58:54
Üzenet elküldve: 2017-04-29 15:58:54
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 165
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 165
Játékstílus: Vakmerő
//Pultnál//
* Hiába az egyáltalán nem ellenséges hangnem, a puszta tény, hogy Neki, Zarasnak a Zygendar házból, valami névtelen senki nemet mond, visszautasítja, már bőven elég, hogy elkomorodva felhúzza orrát. Legszívesebben helyretenné a lányt, de a két kölyök biztosan bömbölne a keletkező hangzavarra. Mert hát ha a kocsmáros kap egy nem túl szép jelzőt, esetleg egy tenyeret az arcába, arra is száz százalék, hogy ugranának a magukat igazság bajnokainak tartó kuncsaftok, és bizony tömegverekedés törne ki. Aminek, legyünk őszinték, nem lenne túl jó következménye. Hogy számol majd el Leandanának, hogy a vashegyi harcosok fele kiütve fekszik a földön? Nem lenne túl jó lépés, így visszafogja magát. Zhera szavaira bólint egy rövidet, s mikor az felteszi a költői böffentést követő költői kérdésre elhúzza az orrát, és felel. *
- Igen, én is ezt akartam kérdezni.
* Sosem gondolta volna, hogy vannak ilyen fajtája beliek, aki ráadásul egy hölgy... Féle... Persze ő a nemesebbik feléhez szokott, minden bizonnyal vannak disznóbb elfek, de azokkal se találkozik nap, mint nap. *
- Segíts neki keresni, hátha találsz szájkosarat is.
* Ezzel a mondattal fordul el a pultnál ténykedőktől, és saját köpenyébe csavarva a babákat, távozik. Akkor nincs mese, jönnek vele. A peluscsere meg majd később, odahaza. Már ha még időben megtalálja a lányát. Addig js felpakolja a kosarat a nyeregre, ráerősíti, és mehet a menet! *
* Hiába az egyáltalán nem ellenséges hangnem, a puszta tény, hogy Neki, Zarasnak a Zygendar házból, valami névtelen senki nemet mond, visszautasítja, már bőven elég, hogy elkomorodva felhúzza orrát. Legszívesebben helyretenné a lányt, de a két kölyök biztosan bömbölne a keletkező hangzavarra. Mert hát ha a kocsmáros kap egy nem túl szép jelzőt, esetleg egy tenyeret az arcába, arra is száz százalék, hogy ugranának a magukat igazság bajnokainak tartó kuncsaftok, és bizony tömegverekedés törne ki. Aminek, legyünk őszinték, nem lenne túl jó következménye. Hogy számol majd el Leandanának, hogy a vashegyi harcosok fele kiütve fekszik a földön? Nem lenne túl jó lépés, így visszafogja magát. Zhera szavaira bólint egy rövidet, s mikor az felteszi a költői böffentést követő költői kérdésre elhúzza az orrát, és felel. *
- Igen, én is ezt akartam kérdezni.
* Sosem gondolta volna, hogy vannak ilyen fajtája beliek, aki ráadásul egy hölgy... Féle... Persze ő a nemesebbik feléhez szokott, minden bizonnyal vannak disznóbb elfek, de azokkal se találkozik nap, mint nap. *
- Segíts neki keresni, hátha találsz szájkosarat is.
* Ezzel a mondattal fordul el a pultnál ténykedőktől, és saját köpenyébe csavarva a babákat, távozik. Akkor nincs mese, jönnek vele. A peluscsere meg majd később, odahaza. Már ha még időben megtalálja a lányát. Addig js felpakolja a kosarat a nyeregre, ráerősíti, és mehet a menet! *
2256. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2017-04-29 10:25:06
Üzenet elküldve: 2017-04-29 10:25:06
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 62
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 62
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Pultnál//
*Új korsó sörét is megízleli, hagyja, hogy pár szívdobbanásnyi ideig hadd üljön a lőre a nyelvén, csak utána nyeli azt le. Az ízek szétáradnak szájában: a kellemes csirkehús és a finom sör együtt kisebb ünnepnapot kreálnak Zherának. Mély levegőt vesz, orrán szippantja be a levegőt és jó hosszan benn tartja, mielőtt hossza kipréselné azt tüdejéből. Csak ez után szólal meg újra.*
- Tetszik ez a hely. Egyedi...
*Hallhatják tőle, mikor egy újabb alak nyit be az ivóba. Karjain két poronty, arcán gondterheltség árnyéka. Rövidesen az is kiderül, hogy szeretné a kicsinyeit lepasszolni, illetve keres egy továbbit. Zhera megcsóválja fejét.*
~Apuka. Apuka. Hát hogy vigyázol a kölkeidre?~
*Vetül fel benne a jogos kérdés, de hogy ne maradjon csendben, válaszol a férfiére, még ha a sajátja válasz nélkül is marad.*
- Én nemrég érkeztem csak, de se kinn, se itt benn nem láttam a lánykát.
*Kérdőn vonja meg a vállát, ettől többel nem tudott jelen esetben szolgálni. Újabb kis korty az italból, majd lerágicsálja az utolsó húscafatokat a csirke combjától, még a porcot is lenyammogja.*
- Mmm, ez fenséges volt. *Tolja el maga elől a tálat elégedetten. Ujjainak hegyéről egyesével cuppogja le a zsírt és szaftot.* Csókoltatom a szakácsnét!
*Hangja vidáman csilingel, ahogy kihúzza magát a széken és nyújtózik egy nagyot, ám talán a jelenlévők meglepetésére egy egészséges böfögést is megenged magának. Nem olyan mély és öblös böffentés ez, mint a nagy, rengő pocakú és hordómellkasú embereké, de egy első ránézésre törékeny elf lánytól azért szép teljesítmény.*
- Jaj, elnézést, hát hol hagytam a modorom? *Kérdezi megjátszott zavarral a hangjában.* Ja, hát persze, régestelen rég elhagytam már, vagy t'án meg se volt sose.
*Rövidesen újra megjelenik a katona, Zhera ekkor épp újra a karosszékben pocol. Sörét már megitta, egyelőre csak élvezi a hely vendégszeretetét és az esetleges társaságot; ha nem másét, hát a magáét. A férfi mindenféle búcsú nélkül távozik, mint a kivert kutya, Zhera viszont nem lenne önmaga, ha nem kommentálná ezt.*
- Nézd meg! *Szólal fel félig hangosan, szavait senkinek nem címezi, csak úgy kibuknak belőle.* Tokától bokáig vasban van, ki se látszik a fegyverek közül, de egy gerincet meg két golyót még nem talált magának...
*Legszívesebben pökne egyet, de... az olyan modortalan. Hol hagyta a modorát? Egy kupleráj izzadságszagú lepedői között? A másik csizmájában? A legutóbbi kurafi kivert fogainak a helyén? Talán maga sem veszi észre, hogy épp meghazudtolja ezzel korábbi kijelentését. Zhera sosem volt egy nyájas teremtés...*
*Új korsó sörét is megízleli, hagyja, hogy pár szívdobbanásnyi ideig hadd üljön a lőre a nyelvén, csak utána nyeli azt le. Az ízek szétáradnak szájában: a kellemes csirkehús és a finom sör együtt kisebb ünnepnapot kreálnak Zherának. Mély levegőt vesz, orrán szippantja be a levegőt és jó hosszan benn tartja, mielőtt hossza kipréselné azt tüdejéből. Csak ez után szólal meg újra.*
- Tetszik ez a hely. Egyedi...
*Hallhatják tőle, mikor egy újabb alak nyit be az ivóba. Karjain két poronty, arcán gondterheltség árnyéka. Rövidesen az is kiderül, hogy szeretné a kicsinyeit lepasszolni, illetve keres egy továbbit. Zhera megcsóválja fejét.*
~Apuka. Apuka. Hát hogy vigyázol a kölkeidre?~
*Vetül fel benne a jogos kérdés, de hogy ne maradjon csendben, válaszol a férfiére, még ha a sajátja válasz nélkül is marad.*
- Én nemrég érkeztem csak, de se kinn, se itt benn nem láttam a lánykát.
*Kérdőn vonja meg a vállát, ettől többel nem tudott jelen esetben szolgálni. Újabb kis korty az italból, majd lerágicsálja az utolsó húscafatokat a csirke combjától, még a porcot is lenyammogja.*
- Mmm, ez fenséges volt. *Tolja el maga elől a tálat elégedetten. Ujjainak hegyéről egyesével cuppogja le a zsírt és szaftot.* Csókoltatom a szakácsnét!
*Hangja vidáman csilingel, ahogy kihúzza magát a széken és nyújtózik egy nagyot, ám talán a jelenlévők meglepetésére egy egészséges böfögést is megenged magának. Nem olyan mély és öblös böffentés ez, mint a nagy, rengő pocakú és hordómellkasú embereké, de egy első ránézésre törékeny elf lánytól azért szép teljesítmény.*
- Jaj, elnézést, hát hol hagytam a modorom? *Kérdezi megjátszott zavarral a hangjában.* Ja, hát persze, régestelen rég elhagytam már, vagy t'án meg se volt sose.
*Rövidesen újra megjelenik a katona, Zhera ekkor épp újra a karosszékben pocol. Sörét már megitta, egyelőre csak élvezi a hely vendégszeretetét és az esetleges társaságot; ha nem másét, hát a magáét. A férfi mindenféle búcsú nélkül távozik, mint a kivert kutya, Zhera viszont nem lenne önmaga, ha nem kommentálná ezt.*
- Nézd meg! *Szólal fel félig hangosan, szavait senkinek nem címezi, csak úgy kibuknak belőle.* Tokától bokáig vasban van, ki se látszik a fegyverek közül, de egy gerincet meg két golyót még nem talált magának...
*Legszívesebben pökne egyet, de... az olyan modortalan. Hol hagyta a modorát? Egy kupleráj izzadságszagú lepedői között? A másik csizmájában? A legutóbbi kurafi kivert fogainak a helyén? Talán maga sem veszi észre, hogy épp meghazudtolja ezzel korábbi kijelentését. Zhera sosem volt egy nyájas teremtés...*
2255. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2017-04-27 12:20:11
Üzenet elküldve: 2017-04-27 12:20:11
ÚJ
![>Aoneer Hraefg Glimriorathan [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10718_1474303661_ember_ferfi.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Pultnál//
//Távozás//
*Megint kap valami félmondatos kioktatásszerűséget amin már meg se lepődik. Nem baj, legalább lesz egy szobája, ha Alyo kidobná a saját házából amit egyébként meg is értene. Veszélybe sodorta, faképnél hagyta és megfojtotta, ezek után a legtöbb nő kikosarazza a párját. Bár azt nem tudja, hogy a helyi barbárok mi módon bánnak a nőikkel, a lány első reakciójából már kiderült, hogy ebből a háromból valami nagyon megbántotta.
Az evéssel végezve leteszi a kanalat a cipós leves helyén maradt morzsahalomra, és akkor már átad Yrä Vyrcinnek 12 érmét
, egy szoba árát, felhajtja a maradék sört és fegyvereit, vértjeit a hóna alá csapva akkor már el is indul oda ahová kulcsot adnak, vagy ha nem adnak akkor önhatalmúlag abba a szobába ami nyitva van.
Kriplisége egyre inkább zavarja. Fejben azt latolgatja vajon mennyi idő tölthetett el a napon, és vajon mennyi kell még ahhoz, hogy a bénult kar ismét életre keljen. Sajnos úgy sejti, ez már a mai nap folyamán nem fog helyrejönni, ki kell várnia hozzá a holnap reggelt mikor a nap ismét feljön.
Az ajtót becsukja maga mögött, és a már ismert helyen levetkőzik, majd lassan, és szerencsétlen módon elkezdi lecsutakolni magát vízzel és szappannal, a páncélról meg le kell súrolnia a vért, a gyíklény köpetét, oldaláról a vért, gennyet, az eső által felvert sarat, az úton összeszedett port, sőt még az alabárdja is mocskos a hüllő rusnya vérétől. Sikerült megtépnie a mocskot, csak épp sokra nem ment vele. Ettől is csak az ő dolga a nehezebb. Több tudásra van szüksége, jobb felszerelésre, erősebb fegyverekre, veszélyesebb eszközökre, és talán több kovácsra meg több pénzre.
Egy bő órával később viszonylag rendezett külsővel, átlagosnak mondható öltözetben hagyja el a szobát, már ha a ház nem omlik a fejére, vagy valami egyéb őrület nem következik még be a mai nap során. Vértje, fegyverei, szedett vetett módon összecsomagolva egy bő ötven kilós csomagban, oldalán csak a két számszeríj meg a tegez lóg. Nem akarja felmálházni ezeket is magára mert kiesne belőlük a nyíl.
Köszönés, és üdvözlet nélkül távozik, és indul felfelé Amon Ruadhra.*
//Távozás//
*Megint kap valami félmondatos kioktatásszerűséget amin már meg se lepődik. Nem baj, legalább lesz egy szobája, ha Alyo kidobná a saját házából amit egyébként meg is értene. Veszélybe sodorta, faképnél hagyta és megfojtotta, ezek után a legtöbb nő kikosarazza a párját. Bár azt nem tudja, hogy a helyi barbárok mi módon bánnak a nőikkel, a lány első reakciójából már kiderült, hogy ebből a háromból valami nagyon megbántotta.
Az evéssel végezve leteszi a kanalat a cipós leves helyén maradt morzsahalomra, és akkor már átad Yrä Vyrcinnek 12 érmét
, egy szoba árát, felhajtja a maradék sört és fegyvereit, vértjeit a hóna alá csapva akkor már el is indul oda ahová kulcsot adnak, vagy ha nem adnak akkor önhatalmúlag abba a szobába ami nyitva van. Kriplisége egyre inkább zavarja. Fejben azt latolgatja vajon mennyi idő tölthetett el a napon, és vajon mennyi kell még ahhoz, hogy a bénult kar ismét életre keljen. Sajnos úgy sejti, ez már a mai nap folyamán nem fog helyrejönni, ki kell várnia hozzá a holnap reggelt mikor a nap ismét feljön.
Az ajtót becsukja maga mögött, és a már ismert helyen levetkőzik, majd lassan, és szerencsétlen módon elkezdi lecsutakolni magát vízzel és szappannal, a páncélról meg le kell súrolnia a vért, a gyíklény köpetét, oldaláról a vért, gennyet, az eső által felvert sarat, az úton összeszedett port, sőt még az alabárdja is mocskos a hüllő rusnya vérétől. Sikerült megtépnie a mocskot, csak épp sokra nem ment vele. Ettől is csak az ő dolga a nehezebb. Több tudásra van szüksége, jobb felszerelésre, erősebb fegyverekre, veszélyesebb eszközökre, és talán több kovácsra meg több pénzre.
Egy bő órával később viszonylag rendezett külsővel, átlagosnak mondható öltözetben hagyja el a szobát, már ha a ház nem omlik a fejére, vagy valami egyéb őrület nem következik még be a mai nap során. Vértje, fegyverei, szedett vetett módon összecsomagolva egy bő ötven kilós csomagban, oldalán csak a két számszeríj meg a tegez lóg. Nem akarja felmálházni ezeket is magára mert kiesne belőlük a nyíl.
Köszönés, és üdvözlet nélkül távozik, és indul felfelé Amon Ruadhra.*
2254. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2017-04-27 10:16:11
Üzenet elküldve: 2017-04-27 10:16:11
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Pultnál//
*Először Aoneer felé fordul, akitől úgy hallotta kérdés érkezett felé.*
- A szoba ára tizenkét arany. *Szögezi le egyszerűen és röviden. Ez az ára, akkor is ha egy éjszakára veszik ki és akkor is, ha egy órára. Nem mondták neki, hogy itt ki adhatja e a szobákat időszakokra is, máshol nem szokás az ilyen. Yrä dolgozott már megannyi helyen, s sehol nem engedték az ilyesmit. Itt is így jár el. Azt elmondta Lea, hogy ha felvisz egy vendéget magával, akkor fizettesse ki a teljes árat a szobára. Most nem visz fel senkit, de mindenképpen úgy jár el, mintha megtenné, az ár kérdésében.
Ezután a szürke elf felé néz és keresztbe fonja a kezeit.*
- Drágám, nem láttam a gnómodat, se a lányodat. *Jelenti ki már nem olyan kedvesen, mint azelőtt, de még mindég túl lágyan ahhoz, hogy gorombának lehessen nevezni. Nem tudja, hogy a férfi lányáról van e szó, ez csak egy szófordulat, mint a gnómmal.*
- Csak a szakácsnő van itt, ha gnómot keresel. *Biccent fejével a nő irányába a konyha felé.
Yrä munkáért jött, Lea adott neki, hogy azelőtt kik voltak itt arról nem tud és azt sem, hogy mikor mentek el. Ezt talán nem ártana megkérdeznie a nőtől, ha visszatér, hátha lesz még egy olyan félkegyelmű, aki a gnómokat itt keresi.*
- Vigyázni? Pár órácskát? *Kérdezi mosollyal az arcán.* Aranyom. Sokba fog az kerülni. *Nem zárkózik el a gondolattól, de azért nem szeretne két koloncot a nyakán az első napján. A konyhába biztosan nem tehetné be őket, nem is akarja. Fel kéne vinni őket egy szobába, hogy rendbe tegye, betakarja és elaltassa őket.*
- S mégis akkor ki lenne itt, ha én pesztrálnám a kölköket? *Nem hangzik az együtt érzés a hangjában. Sajnálja a gyerekeket, de nem az ővéi, hogy felelősséget kelljen vállalnia értük.*
*Először Aoneer felé fordul, akitől úgy hallotta kérdés érkezett felé.*
- A szoba ára tizenkét arany. *Szögezi le egyszerűen és röviden. Ez az ára, akkor is ha egy éjszakára veszik ki és akkor is, ha egy órára. Nem mondták neki, hogy itt ki adhatja e a szobákat időszakokra is, máshol nem szokás az ilyen. Yrä dolgozott már megannyi helyen, s sehol nem engedték az ilyesmit. Itt is így jár el. Azt elmondta Lea, hogy ha felvisz egy vendéget magával, akkor fizettesse ki a teljes árat a szobára. Most nem visz fel senkit, de mindenképpen úgy jár el, mintha megtenné, az ár kérdésében.
Ezután a szürke elf felé néz és keresztbe fonja a kezeit.*
- Drágám, nem láttam a gnómodat, se a lányodat. *Jelenti ki már nem olyan kedvesen, mint azelőtt, de még mindég túl lágyan ahhoz, hogy gorombának lehessen nevezni. Nem tudja, hogy a férfi lányáról van e szó, ez csak egy szófordulat, mint a gnómmal.*
- Csak a szakácsnő van itt, ha gnómot keresel. *Biccent fejével a nő irányába a konyha felé.
Yrä munkáért jött, Lea adott neki, hogy azelőtt kik voltak itt arról nem tud és azt sem, hogy mikor mentek el. Ezt talán nem ártana megkérdeznie a nőtől, ha visszatér, hátha lesz még egy olyan félkegyelmű, aki a gnómokat itt keresi.*
- Vigyázni? Pár órácskát? *Kérdezi mosollyal az arcán.* Aranyom. Sokba fog az kerülni. *Nem zárkózik el a gondolattól, de azért nem szeretne két koloncot a nyakán az első napján. A konyhába biztosan nem tehetné be őket, nem is akarja. Fel kéne vinni őket egy szobába, hogy rendbe tegye, betakarja és elaltassa őket.*
- S mégis akkor ki lenne itt, ha én pesztrálnám a kölköket? *Nem hangzik az együtt érzés a hangjában. Sajnálja a gyerekeket, de nem az ővéi, hogy felelősséget kelljen vállalnia értük.*
2253. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2017-04-27 09:41:37
Üzenet elküldve: 2017-04-27 09:41:37
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 165
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 165
Játékstílus: Vakmerő
//Pultnál//
//A hozzászólás 16+ elemeket tartalmaz//
* Zaras kicsit meglepődik, hogy ez a fehérnép mondja magát kocsmárosnak, hiszen nem olyan rég még a gnóm volt itt. Vagy törpe volt? Tudja a fene, mind ugyanolyan, felőle aztán ember is lehetett. *
- És mi van a gnómmal, aki itt volt?
* Azért rá kell, kérdezzen, hátha tudják, hol van, rá azért szívesebben rábízná a kölyköket, mint holmi idegen cafkára - lerí róla, hogy az.
Ellenben a szaros étket jóízűen faló Aoneer már valóban olyan alak, akit még Zaras is kétszer átgondolna, nekimegy-e. Persze végül úgyis az "igen" győz, főleg, ha valamivel megsértik, de... Hát keveseknél gondolkodik el a dolgon.
Tekintete a sérült karra vándorol, és gondolatban jót mosolyog.
~ Hát igen, néha kezet is kell cserélni... ~
Erre még egy pillanatra el is vigyorodik, de gyorsan pislogva visszafordul a hölgyek felé. *
- Oh... Köszönöm, és...
* Hát nem tudja, miként kéne rendbe tenni őket úgy, hogy konkrétan semmi babacucc nincs nála. Aoneer minden bizonnyal családapa, mert ekkora drabális embernek biztosan van asszonya, tuti, a gyerekeket is szereti. El is képzeli, milyen lenne, ha rábízná a két kölyköt, hogy vigyázzon rá. Sőt, az semmi, hogy elképzeli, de majdnem oda is lép, hogy megkérdezze, olyan élethűen képzelte el! De végül marad Yränél. Akármi is legyen a pénzszerzési módja, nő. A nőknek meg a génjeikbe vannak kódolva az olyan dolgok, mint szoptatás, pelenkázás, öltöztetés, főzés, takarítás, meg ilyenek. *
- ... Lennél olyan kedves, hogy vigyázol rájuk pár órácskát? Nemsokára visszatérek, de most nem tudom magammal vinni őket.
//A hozzászólás 16+ elemeket tartalmaz//
* Zaras kicsit meglepődik, hogy ez a fehérnép mondja magát kocsmárosnak, hiszen nem olyan rég még a gnóm volt itt. Vagy törpe volt? Tudja a fene, mind ugyanolyan, felőle aztán ember is lehetett. *
- És mi van a gnómmal, aki itt volt?
* Azért rá kell, kérdezzen, hátha tudják, hol van, rá azért szívesebben rábízná a kölyköket, mint holmi idegen cafkára - lerí róla, hogy az.
Ellenben a szaros étket jóízűen faló Aoneer már valóban olyan alak, akit még Zaras is kétszer átgondolna, nekimegy-e. Persze végül úgyis az "igen" győz, főleg, ha valamivel megsértik, de... Hát keveseknél gondolkodik el a dolgon.
Tekintete a sérült karra vándorol, és gondolatban jót mosolyog.
~ Hát igen, néha kezet is kell cserélni... ~
Erre még egy pillanatra el is vigyorodik, de gyorsan pislogva visszafordul a hölgyek felé. *
- Oh... Köszönöm, és...
* Hát nem tudja, miként kéne rendbe tenni őket úgy, hogy konkrétan semmi babacucc nincs nála. Aoneer minden bizonnyal családapa, mert ekkora drabális embernek biztosan van asszonya, tuti, a gyerekeket is szereti. El is képzeli, milyen lenne, ha rábízná a két kölyköt, hogy vigyázzon rá. Sőt, az semmi, hogy elképzeli, de majdnem oda is lép, hogy megkérdezze, olyan élethűen képzelte el! De végül marad Yränél. Akármi is legyen a pénzszerzési módja, nő. A nőknek meg a génjeikbe vannak kódolva az olyan dolgok, mint szoptatás, pelenkázás, öltöztetés, főzés, takarítás, meg ilyenek. *
- ... Lennél olyan kedves, hogy vigyázol rájuk pár órácskát? Nemsokára visszatérek, de most nem tudom magammal vinni őket.
2252. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2017-04-26 18:20:13
Üzenet elküldve: 2017-04-26 18:20:13
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Pultnál//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Jelentés, jó modor, meg a szaga meg a többi, meg az a szőke csitri aki röhög rajta. Ha racionálisan nézi a helyzetet akkor itt legalább senki nem akar rálőni, se megmérgezni, se megtéríteni, és ez már több mint amit a nap korábbi részében tapasztalt, szóval egy darabig még ül mint egy kő az árokparton, csak egyszer pillantva balra, megnézve vetül e elég fény baljára.
Aztán ha megvan a leves no meg a sör akkor végül enni kezd megmaradt jobbjával.*
~Gyerek a konyhában, szajha a pultban,. Ez a hely egy nap alatt is tud romlani.~ *Jegyzi meg gondolatban mikor már eléggé elnyomta az éhségét, hogy ócsárolni bírja azt a helyet ami ételt meg italt ad neki. A dolgok ízével nem sokat törődik, katonásan megeszi ami elé került, szimplán csak azért nem olyan gyors mint legutóbb mert egy karral mégiscsak nehezebb ez az egész.
Mivel a csaplárlánynak láthatóan van gondja is meg forgalma is ezért csak akkor szól hozzá, ha annak van egy lélegzetvételnyi ideje a lánykedvelő kuncsaft az elveszett gyerek, meg a csecsemő között, ami ha minden igaz ott szarik ahol a levese is készült.*
-Mennyibe fáj egy szoba egy fürdés erejéig? *Teszi fel a kérdést, mert amennyi esőt kapott, és amennyi vért és köpetet a páncélja elviselt elég nagy mocskot szándékozik hagyni maga után. Leanda jól mondta az a vacak amivel a démon pofán köpte még mindig nem tűnt el teljesen, komoly művelet lenne lesikálni, és a saját izzadtsága, meg az út mocska sem tenné kellemesebbé egy még a helyi viszonyok ellenére is emberhez való szoba állapotát.*
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Jelentés, jó modor, meg a szaga meg a többi, meg az a szőke csitri aki röhög rajta. Ha racionálisan nézi a helyzetet akkor itt legalább senki nem akar rálőni, se megmérgezni, se megtéríteni, és ez már több mint amit a nap korábbi részében tapasztalt, szóval egy darabig még ül mint egy kő az árokparton, csak egyszer pillantva balra, megnézve vetül e elég fény baljára.
Aztán ha megvan a leves no meg a sör akkor végül enni kezd megmaradt jobbjával.*
~Gyerek a konyhában, szajha a pultban,. Ez a hely egy nap alatt is tud romlani.~ *Jegyzi meg gondolatban mikor már eléggé elnyomta az éhségét, hogy ócsárolni bírja azt a helyet ami ételt meg italt ad neki. A dolgok ízével nem sokat törődik, katonásan megeszi ami elé került, szimplán csak azért nem olyan gyors mint legutóbb mert egy karral mégiscsak nehezebb ez az egész.
Mivel a csaplárlánynak láthatóan van gondja is meg forgalma is ezért csak akkor szól hozzá, ha annak van egy lélegzetvételnyi ideje a lánykedvelő kuncsaft az elveszett gyerek, meg a csecsemő között, ami ha minden igaz ott szarik ahol a levese is készült.*
-Mennyibe fáj egy szoba egy fürdés erejéig? *Teszi fel a kérdést, mert amennyi esőt kapott, és amennyi vért és köpetet a páncélja elviselt elég nagy mocskot szándékozik hagyni maga után. Leanda jól mondta az a vacak amivel a démon pofán köpte még mindig nem tűnt el teljesen, komoly művelet lenne lesikálni, és a saját izzadtsága, meg az út mocska sem tenné kellemesebbé egy még a helyi viszonyok ellenére is emberhez való szoba állapotát.*
2251. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2017-04-26 12:05:52
Üzenet elküldve: 2017-04-26 12:05:52
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Pultnál//
*A két ember - a nő és a férfi - között rendeződni látszik egyelőre a nézeteltérés. Ha nem is rendeződni, de legalább a szőnyeg alá söpörik egy időre. A nő pedig el is távozik hamarost. Biccent és int Leandanának, hogy megértette, s szeretettel várja vissza. Aztán Yrä fogja az üres korsóját és letakarítja az útból.
Az erőleves a cipóban el is készül, amit Aoneer elé tesz, s nyúl is tovább egy tiszta korsóért, hogy sört csapoljon. A fizetséget elveszi és a többi közé pergeti az aranyakat. Ha kitöltötte az italt, akkor azt is az étel mellé teszi, precízen, közben pedig kedvesen mosolyog a goromba, fáradt úriemberre.
Ezek után fordul Zherához, akinek egy hajszállal őszintébb mosolyt küld és el is veszi a megemelt korsót. Abba is csapol a finom sörből, mert bizony nem utolsó az íze a helyi lőrének, ezt megtapasztalhatta a nőstény is, kétszer. Részeg nem lett tőle, de a kedve igencsak megugrott. Annyira, hogy mindenkire erőfeszítés nélkül rá tud mosolyogni a legelbűvölőbb módján.*
- Egészségedre, kedves. *Tolja oda lágyan a szőke elé a sört.
A sírás hangosodni kezd, ő hallja. S nem sokkal később látja is a gazdáját a bömbölésnek, kettőt is ráadásul, meg egy alakot, aki nem sír. Yrä szemöldöke felszalad egy pillanatra, ahogy felismeri a férfit, aki belép. Nem ismeri személyesen, de hallott már róla, s annak tehetségéről, Artheniorig, s azon túl is terjengenek róla hírek. Azt nem gondolta, hogy egyszer így fogja látni, két síró kölökkel. Igyekszik vissza vedleni a kedves mosolyát, amikor az közelebb kerül. Kiegyenesedik és üdvözli is a férfit.*
- Üdvözöllek, uram! *Nem tudja ki az a Mogrim, ezért nem is fűz a kérdéshez semmit, pusztán a másodikra válaszol.*
- Én vagyok a kocsmáros, ha ez a kérdés.
*Aztán türelmesen meghallgatja a következő kérdést is, igyekszik fülelni, hogy a gyereksírástól megértse, s a saját hangját is megemeli.*
- Nem járt itt kislány, mióta itt vagyok. *Jelenti ki, majd a többiekre néz, hogy hátha ők tudnak valamit.* Azokkal a kicsikkel viszont kéne valamit csinálni. Betegek lesznek, ha sokáig maradnak így. *Utal a szagukra és az alul öltözöttségükre ezáltal.*
*A két ember - a nő és a férfi - között rendeződni látszik egyelőre a nézeteltérés. Ha nem is rendeződni, de legalább a szőnyeg alá söpörik egy időre. A nő pedig el is távozik hamarost. Biccent és int Leandanának, hogy megértette, s szeretettel várja vissza. Aztán Yrä fogja az üres korsóját és letakarítja az útból.
Az erőleves a cipóban el is készül, amit Aoneer elé tesz, s nyúl is tovább egy tiszta korsóért, hogy sört csapoljon. A fizetséget elveszi és a többi közé pergeti az aranyakat. Ha kitöltötte az italt, akkor azt is az étel mellé teszi, precízen, közben pedig kedvesen mosolyog a goromba, fáradt úriemberre.
Ezek után fordul Zherához, akinek egy hajszállal őszintébb mosolyt küld és el is veszi a megemelt korsót. Abba is csapol a finom sörből, mert bizony nem utolsó az íze a helyi lőrének, ezt megtapasztalhatta a nőstény is, kétszer. Részeg nem lett tőle, de a kedve igencsak megugrott. Annyira, hogy mindenkire erőfeszítés nélkül rá tud mosolyogni a legelbűvölőbb módján.*
- Egészségedre, kedves. *Tolja oda lágyan a szőke elé a sört.
A sírás hangosodni kezd, ő hallja. S nem sokkal később látja is a gazdáját a bömbölésnek, kettőt is ráadásul, meg egy alakot, aki nem sír. Yrä szemöldöke felszalad egy pillanatra, ahogy felismeri a férfit, aki belép. Nem ismeri személyesen, de hallott már róla, s annak tehetségéről, Artheniorig, s azon túl is terjengenek róla hírek. Azt nem gondolta, hogy egyszer így fogja látni, két síró kölökkel. Igyekszik vissza vedleni a kedves mosolyát, amikor az közelebb kerül. Kiegyenesedik és üdvözli is a férfit.*
- Üdvözöllek, uram! *Nem tudja ki az a Mogrim, ezért nem is fűz a kérdéshez semmit, pusztán a másodikra válaszol.*
- Én vagyok a kocsmáros, ha ez a kérdés.
*Aztán türelmesen meghallgatja a következő kérdést is, igyekszik fülelni, hogy a gyereksírástól megértse, s a saját hangját is megemeli.*
- Nem járt itt kislány, mióta itt vagyok. *Jelenti ki, majd a többiekre néz, hogy hátha ők tudnak valamit.* Azokkal a kicsikkel viszont kéne valamit csinálni. Betegek lesznek, ha sokáig maradnak így. *Utal a szagukra és az alul öltözöttségükre ezáltal.*
2250. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2017-04-25 22:32:27
Üzenet elküldve: 2017-04-25 22:32:27
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 165
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 165
Játékstílus: Vakmerő
//Pultnál//
* A gyereksírás forrása (remélhetőleg immáron redukált hangerővel) belép a tavernába. Nem mást pillanthatnak meg az ajtó felé fordulók, mint Synmira legendás szürke kardforgatóját. Nos... Többféle pletykát is hallani Zarasról, pláne egy ilyen helyen, de mit számít, miről ismerik fel, nem?
Ő is felismer pár arcot, legtöbbjük helyi, de vannak ismeretlenek is - ami persze nem meglepő. Például szürkéi azonnal felmérik az eddig nem látott elf hölgyeket. Na meg azt a kétajtós mamlaszt, aki félig hajléktalannak tűnik. A szag legalábbis megvan hozzá. *
- Üdv, hol van Mogrim?
* Lép oda a pulthoz kezeiben a kölykökkel. Mogrim az egyetlen, akire rá óhajtja bízni a két porontyot. Arról fogalma sincs, hogy bizony ő volt az, aki elveszejtette először őket, aztán saját magát is. *
- Vagy ki van itt helyette?
* Tekintete egyből Yrä felé fordul kérdőn.
Való igaz, vonzó egy teremtés, de Zarasról látszik, hogy apuka, ráadásul nem szajházna, meg se ideje se kedve nincs. *
- És nem láttatok itt egy kislányt?
* Eztán egy igazán részletes személyleírást is ad Aríwyenről: *
- Körülbelül ilyen magas, hosszú, szürkésfehér haja van, a szemei olyanok, mint az enyémek. Tízenéves.
* A gyereksírás forrása (remélhetőleg immáron redukált hangerővel) belép a tavernába. Nem mást pillanthatnak meg az ajtó felé fordulók, mint Synmira legendás szürke kardforgatóját. Nos... Többféle pletykát is hallani Zarasról, pláne egy ilyen helyen, de mit számít, miről ismerik fel, nem?
Ő is felismer pár arcot, legtöbbjük helyi, de vannak ismeretlenek is - ami persze nem meglepő. Például szürkéi azonnal felmérik az eddig nem látott elf hölgyeket. Na meg azt a kétajtós mamlaszt, aki félig hajléktalannak tűnik. A szag legalábbis megvan hozzá. *
- Üdv, hol van Mogrim?
* Lép oda a pulthoz kezeiben a kölykökkel. Mogrim az egyetlen, akire rá óhajtja bízni a két porontyot. Arról fogalma sincs, hogy bizony ő volt az, aki elveszejtette először őket, aztán saját magát is. *
- Vagy ki van itt helyette?
* Tekintete egyből Yrä felé fordul kérdőn.
Való igaz, vonzó egy teremtés, de Zarasról látszik, hogy apuka, ráadásul nem szajházna, meg se ideje se kedve nincs. *
- És nem láttatok itt egy kislányt?
* Eztán egy igazán részletes személyleírást is ad Aríwyenről: *
- Körülbelül ilyen magas, hosszú, szürkésfehér haja van, a szemei olyanok, mint az enyémek. Tízenéves.
2249. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2017-04-25 21:59:48
Üzenet elküldve: 2017-04-25 21:59:48
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 62
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 62
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Pultnál//
*Egy pillanat alatt kiszaladnak fejéből a menekülésre szánt gondolatok, amikor a söntés mögött álló elf közel hajol hozzá és elhangzanak azok a kecsegtető szavak. Zhera arcán a mosoly szélesebb már nem is lehetne, szemeiben érdeklődés látszik.*
- Azt mondod? *Kérdez vissza szinte duruzsolva.* Tetszik az ötlet. *Hangzik részéről a válasz és már épp visszasusogna pár szót a fekete hajú elf lánynak, amikor nagy csinnadrattával megérkezik egy ember. Zhera végigméri a férfit, aki pont úgy néz ki, mint akit félig megrágott valami, majd kiköpte. Ezen a gondolatán jót is mosolyog, szinte már felgöcög mellé. Felkönyököl a pultra és kissé kifordul ültében, hogy figyelemmel kísérhesse, ahogy az ember lecihelődik. Még elkapja a szellemekkel beszélő asszony tekintetét és kézjeleit is, mielőtt kisebb műsor keretében, mint férj és feleség, egymásnak esne a sámán-asszony és a pórul járt katona. Zhera egy ideig csak csendben figyeli a rövid parádét, de hamar rájön, hogy nincs ínyére a férfi modora. Az viszont már annál inkább tetszett neki, ahogy a helyi nagyasszony helyretette a derék(ba tört) ólomkatonát, mi több, még hallhatóan fel is kacag, mikor arról esik szó, hogy a férfinak olyan a szaga, mint az okádék.*
- Hadd kérjek már én is még egy korsóval a helyi sörből!
*Emeli meg kriglijét, jelezvén, hogy örülne egy újratöltésnek. Míg az italra vár, szütyőjéből előkotor 20 aranyat, amit majd Yrä Vyrcin tenyerébe pottyant. *
- A sör, meg egy éjszaka ára. *Válaszolja az esetleges kérdő tekintetre, sőt, még egy kacsintást is mellékel a pultosnak.* Lehet, hogy szavadon foglak.
* Tekintetéből kiolvasható, vevő az ajánlatra, amit Yrätól kapott. Lassan kortyol bele a sörbe, miután megkapta azt és jót mosolyog ezen a szituáción. Mármint az egészen, attól fogva, hogy belépett az ajtón.*
~Nem is tűnik olyan rossz helynek. Lehet, egy éjszakát mégis megér.~
*Tekintete pár pillanatig elidőzik a pultos lányon. Fantáziája el-elkalandozik, fel sem tűnik neki a nagyasszony távozása, vagy bármiféle csecsemősírás.*
*Egy pillanat alatt kiszaladnak fejéből a menekülésre szánt gondolatok, amikor a söntés mögött álló elf közel hajol hozzá és elhangzanak azok a kecsegtető szavak. Zhera arcán a mosoly szélesebb már nem is lehetne, szemeiben érdeklődés látszik.*
- Azt mondod? *Kérdez vissza szinte duruzsolva.* Tetszik az ötlet. *Hangzik részéről a válasz és már épp visszasusogna pár szót a fekete hajú elf lánynak, amikor nagy csinnadrattával megérkezik egy ember. Zhera végigméri a férfit, aki pont úgy néz ki, mint akit félig megrágott valami, majd kiköpte. Ezen a gondolatán jót is mosolyog, szinte már felgöcög mellé. Felkönyököl a pultra és kissé kifordul ültében, hogy figyelemmel kísérhesse, ahogy az ember lecihelődik. Még elkapja a szellemekkel beszélő asszony tekintetét és kézjeleit is, mielőtt kisebb műsor keretében, mint férj és feleség, egymásnak esne a sámán-asszony és a pórul járt katona. Zhera egy ideig csak csendben figyeli a rövid parádét, de hamar rájön, hogy nincs ínyére a férfi modora. Az viszont már annál inkább tetszett neki, ahogy a helyi nagyasszony helyretette a derék(ba tört) ólomkatonát, mi több, még hallhatóan fel is kacag, mikor arról esik szó, hogy a férfinak olyan a szaga, mint az okádék.*
- Hadd kérjek már én is még egy korsóval a helyi sörből!
*Emeli meg kriglijét, jelezvén, hogy örülne egy újratöltésnek. Míg az italra vár, szütyőjéből előkotor 20 aranyat, amit majd Yrä Vyrcin tenyerébe pottyant.
*- A sör, meg egy éjszaka ára. *Válaszolja az esetleges kérdő tekintetre, sőt, még egy kacsintást is mellékel a pultosnak.* Lehet, hogy szavadon foglak.
* Tekintetéből kiolvasható, vevő az ajánlatra, amit Yrätól kapott. Lassan kortyol bele a sörbe, miután megkapta azt és jót mosolyog ezen a szituáción. Mármint az egészen, attól fogva, hogy belépett az ajtón.*
~Nem is tűnik olyan rossz helynek. Lehet, egy éjszakát mégis megér.~
*Tekintete pár pillanatig elidőzik a pultos lányon. Fantáziája el-elkalandozik, fel sem tűnik neki a nagyasszony távozása, vagy bármiféle csecsemősírás.*
2248. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2017-04-25 12:23:23
Üzenet elküldve: 2017-04-25 12:23:23
ÚJ
![>Leandana Thargodar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10216_ember_no.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
//Pultnál//
*Tiszta szerencse, hogy Leának nem kötelessége beszámolni Aoneernek arról, hogy ugyan már miért is tölti az idejét egy kocsmában. Abban a kocsmában, ami történetesen az ő tulajdona, és aminek az ügyeit néha intézni kell, és ami ügyintézés közben meg mert inni egy korsó sört. Sajnálatos módon Lea már csak ilyen evolúciós csökevény, és nem tud több helyen lenni egyszerre. Pedig milyen egyszerű lenne, ha itt intézné az intézni-valót, az amoni kapunál meg tűkön ülve várná, hogy visszatérjenek a kikötőből. Egy harmadik fele mondjuk masszírozhatná a Hadúr hátát, a negyedik meg bájitalokat kotyvaszthatna, hogy legyen mit odaadni Aoneernek, mikor legközelebb kalandozni támad kedve.
Leának nem kell beszámolnia, Aoneernek azonban illő lenne. Kár, hogy ilyen szűkszavú. Nagy kár az is, hogy Lea nem akarja idegenek előtt vitatkozni a katonával, elég volt már ez a kicsi műsor is, amit eddig nyomtak a szórakoztatásukra. Annyi mindenesetre kiderül, hogy Lea helyesen találgatott a másik kettő hollétéről, és azok elvileg tényleg visszatértek. Azt már meg sem kérdezi, hogy mi lett a lóval, szerencsére akad még pár hátasuk, ezt az egyet leírja majd veszteségnek, és örül annak, hogy nem kell e mellé beírni egy emberét sem.*
- Szívesen. Egyél normálisan, és egykettőre visszatér az erőd. És menj ki a napra. És fürödj meg, mert hányás-szagod van. Most pedig megnézem, hogy mi van a lánnyal.
*Ha hozni kellett, akkor valószínűleg megsérült, valószínűleg nem olyan súlyosan, hogy ahhoz gyógyító kelljen, máskülönben Laor már megtalálta volna őt, mert lóval nyilván gyorsabban itt volt, mint Aoneer.*
- Később még visszanézek.
*Ezt Yränak mondja, és akkor megbeszélhetik az esetleges kérdéses dolgokat, hiszen addig valószínűleg felmerül a nősténynek még egy-két kérdése. A másik nősténynek biccent, a gyereksírást meg tökéletesen figyelmen kívül hagyva elhagyja az ivót.*
*Tiszta szerencse, hogy Leának nem kötelessége beszámolni Aoneernek arról, hogy ugyan már miért is tölti az idejét egy kocsmában. Abban a kocsmában, ami történetesen az ő tulajdona, és aminek az ügyeit néha intézni kell, és ami ügyintézés közben meg mert inni egy korsó sört. Sajnálatos módon Lea már csak ilyen evolúciós csökevény, és nem tud több helyen lenni egyszerre. Pedig milyen egyszerű lenne, ha itt intézné az intézni-valót, az amoni kapunál meg tűkön ülve várná, hogy visszatérjenek a kikötőből. Egy harmadik fele mondjuk masszírozhatná a Hadúr hátát, a negyedik meg bájitalokat kotyvaszthatna, hogy legyen mit odaadni Aoneernek, mikor legközelebb kalandozni támad kedve.
Leának nem kell beszámolnia, Aoneernek azonban illő lenne. Kár, hogy ilyen szűkszavú. Nagy kár az is, hogy Lea nem akarja idegenek előtt vitatkozni a katonával, elég volt már ez a kicsi műsor is, amit eddig nyomtak a szórakoztatásukra. Annyi mindenesetre kiderül, hogy Lea helyesen találgatott a másik kettő hollétéről, és azok elvileg tényleg visszatértek. Azt már meg sem kérdezi, hogy mi lett a lóval, szerencsére akad még pár hátasuk, ezt az egyet leírja majd veszteségnek, és örül annak, hogy nem kell e mellé beírni egy emberét sem.*
- Szívesen. Egyél normálisan, és egykettőre visszatér az erőd. És menj ki a napra. És fürödj meg, mert hányás-szagod van. Most pedig megnézem, hogy mi van a lánnyal.
*Ha hozni kellett, akkor valószínűleg megsérült, valószínűleg nem olyan súlyosan, hogy ahhoz gyógyító kelljen, máskülönben Laor már megtalálta volna őt, mert lóval nyilván gyorsabban itt volt, mint Aoneer.*
- Később még visszanézek.
*Ezt Yränak mondja, és akkor megbeszélhetik az esetleges kérdéses dolgokat, hiszen addig valószínűleg felmerül a nősténynek még egy-két kérdése. A másik nősténynek biccent, a gyereksírást meg tökéletesen figyelmen kívül hagyva elhagyja az ivót.*
2247. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2017-04-25 11:10:01
Üzenet elküldve: 2017-04-25 11:10:01
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Pultnál//
*A batyuját visszakapja amit a kikötőben nem akart csak úgy elhagyni súlyra stimmel, számolgatni meg nem fogja a pénzt. Leandát nem olyan piti tolvajnak ismeri aki ilyesmihez folyamodna, ő amennyire tudja ennél nagyobb gaztettekre specializálódott.*
-Egy lovunk maradt, Laor vitte. *Jelenti be, és nagyon reméli, hogy az említett férfi már megérkezett ide, de ismerve a helyiek felfogóképességét ezt tovább is próbálja ecsetelni. Ha már megjött akkor arról talán a hely úrnőjének is tudnia kellene, de ez persze csak szerény feltételezés olyan "úrnők" alapján akik nem a kocsmában múlatják az időt, hanem munka közben is képesek piálni meg nekik tetsző ágyasokat összekaparni. Mindazonáltal nem lepődne meg azon sem ha itt egy ork horda vonulna át holnap délben az őrök és a vezetőség tudta nélkül.*
-Nem hiszem, hogy sikerült lefutni. *Teszi hát hozzá az előző beszélgetéshez, noha hangjából kihallatszik, nem szándékozik elvetni ezt a bizonyos eshetőséget. Szóval valamennyire hálás a lóért és az életmentésért, de magában még vitatkozik, hogy a kísérőért is hálás legyen e.*
-Lesz még egy korsó sör. *Ad 14 aranyat Yrä Vyrcinnek fedezve az eddigi rendelésének költségeit. Szíve szerint ennél több piát rendelne, de nem bízik a Tharg italokban, és ha az ételből meg is zabálja azt amit elé tesznek, italból gyűlöli a pocsék lőréket. Reméli van legalább annyira jó, hogy bánatűzőnek megfeleljen.*
-És köszönöm. *Mondja végül Leának halkan és letargikusan. És épp nincs bűntudata amiért a helyi szórakozóhelyet megmérgezi mély melankóliájával, és időről időre felhangzó halk mormogásával és fogcsikorgatásával amik az elfojtott sóhajok helyén törnek fel. Ha van mélypontja az életének és karrierjének nagyon reméli, hogy ez az, mert összességében ezt a mélységet sem tudta volna soha magától elképzelni. Sajnos a kikötő épp elég segítőkész volt.*
*A batyuját visszakapja amit a kikötőben nem akart csak úgy elhagyni súlyra stimmel, számolgatni meg nem fogja a pénzt. Leandát nem olyan piti tolvajnak ismeri aki ilyesmihez folyamodna, ő amennyire tudja ennél nagyobb gaztettekre specializálódott.*
-Egy lovunk maradt, Laor vitte. *Jelenti be, és nagyon reméli, hogy az említett férfi már megérkezett ide, de ismerve a helyiek felfogóképességét ezt tovább is próbálja ecsetelni. Ha már megjött akkor arról talán a hely úrnőjének is tudnia kellene, de ez persze csak szerény feltételezés olyan "úrnők" alapján akik nem a kocsmában múlatják az időt, hanem munka közben is képesek piálni meg nekik tetsző ágyasokat összekaparni. Mindazonáltal nem lepődne meg azon sem ha itt egy ork horda vonulna át holnap délben az őrök és a vezetőség tudta nélkül.*
-Nem hiszem, hogy sikerült lefutni. *Teszi hát hozzá az előző beszélgetéshez, noha hangjából kihallatszik, nem szándékozik elvetni ezt a bizonyos eshetőséget. Szóval valamennyire hálás a lóért és az életmentésért, de magában még vitatkozik, hogy a kísérőért is hálás legyen e.*
-Lesz még egy korsó sör. *Ad 14 aranyat Yrä Vyrcinnek
fedezve az eddigi rendelésének költségeit. Szíve szerint ennél több piát rendelne, de nem bízik a Tharg italokban, és ha az ételből meg is zabálja azt amit elé tesznek, italból gyűlöli a pocsék lőréket. Reméli van legalább annyira jó, hogy bánatűzőnek megfeleljen.*-És köszönöm. *Mondja végül Leának halkan és letargikusan. És épp nincs bűntudata amiért a helyi szórakozóhelyet megmérgezi mély melankóliájával, és időről időre felhangzó halk mormogásával és fogcsikorgatásával amik az elfojtott sóhajok helyén törnek fel. Ha van mélypontja az életének és karrierjének nagyon reméli, hogy ez az, mert összességében ezt a mélységet sem tudta volna soha magától elképzelni. Sajnos a kikötő épp elég segítőkész volt.*
2246. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2017-04-25 10:41:21
Üzenet elküldve: 2017-04-25 10:41:21
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Pultnál//
*Felhajtja maradék sörét is, amikor kérdést intéznek felé. A nevek hajtogatására sem volt semmi hozzáfűzni valója, ám most, hogy neki van szegezve a kérdés, így válaszol is rá. Nagy mosolyt vesz elő, amolyan "el sem hiszem, hogy megkérdezted, de kedves vagy, kincsecském" mosolyt.*
- Yrä a becsületes nevem. *Mosolyog tovább, majd üres korsóját a mosogató tál közelébe teszi.
Visszafordul és nem sokkal később másik kérdést is kap, amire úgyszintén válaszol, ha Lea nem teszi azt meg hamarabb. Ez nem következik be, ezért nyitja is a száját.*
- Egy éjszaka tizenkét arany. *Ekkor viszont közelebb hajol a lányhoz, könyökét leteszi a pultra, saját arcának jobb oldalát, jobb kezének ujjaival érinti, így pihentetve rajta fejét.*
- Ha nálam maradsz, mással is szolgálhatok. *Mosolyodik el csintalanul.
Nem sokáig udvarolhat a nőnek, mert egy csatából megjelenő harcos döcög be az ajtón. Akkora, mint maga a ház, Yrä szemében. Rövid, morcos sóhajt ejt meg, míg a harcos a pulthoz ér, látva annak mocskos nyomát az ajtótól idáig.
~Szép kis este lesz, ezt feltakarítani...~
Gondolja lemondó dühvel, de arcvonásait igyekszik nem ehhez igazítani. Máris átvesz egy kellemes, hazug mosolyt és felkel a pultra támaszkodásról, hogy kiszolgálhasson.*
- Rendben, kedves... *Az emberek ekkor elkezdenek vitatkozni a maguk passzívabb módján, de ez az elf nőstényt hidegen hagyja. Neki mindegy, hogy ki fizet, csak fizetve legyen. Az ételnek úgy is kell egy kis idő, mire elkészül, addig eldöntik.
Ki is adja a feladatot a gnóm szakácsnőnek, s igyekszik olyan kedves lenni, amennyire csak tud. Nem akarna rossz kapcsolatot az itteniekkel. A legolcsóbb étel a sűrű barna, nem sokkal később készülni is kezd. A zabkása talán olcsóbban kijött volna, de gondolja, hogy nem édességre vágyik a harcos. Igaz azt sem mondta, hogy ételből, vagy italból kéri a legolcsóbbat, Yrä pedig reméli, hogy rá hibázott az étel dolgára.*
- Valami italt, a kedves úrnak? *Teszi fel a kérdést vagy Aonra vagy Leára nézve, hogy melyik akarja eldönteni a másik sorsát.
Közben pedig a dolgok tetőzni látszanak, mert mintha gyermek sírás is jönne be a fogadóba, de egyelőre gyereket nem lát hozzá.*
*Felhajtja maradék sörét is, amikor kérdést intéznek felé. A nevek hajtogatására sem volt semmi hozzáfűzni valója, ám most, hogy neki van szegezve a kérdés, így válaszol is rá. Nagy mosolyt vesz elő, amolyan "el sem hiszem, hogy megkérdezted, de kedves vagy, kincsecském" mosolyt.*
- Yrä a becsületes nevem. *Mosolyog tovább, majd üres korsóját a mosogató tál közelébe teszi.
Visszafordul és nem sokkal később másik kérdést is kap, amire úgyszintén válaszol, ha Lea nem teszi azt meg hamarabb. Ez nem következik be, ezért nyitja is a száját.*
- Egy éjszaka tizenkét arany. *Ekkor viszont közelebb hajol a lányhoz, könyökét leteszi a pultra, saját arcának jobb oldalát, jobb kezének ujjaival érinti, így pihentetve rajta fejét.*
- Ha nálam maradsz, mással is szolgálhatok. *Mosolyodik el csintalanul.
Nem sokáig udvarolhat a nőnek, mert egy csatából megjelenő harcos döcög be az ajtón. Akkora, mint maga a ház, Yrä szemében. Rövid, morcos sóhajt ejt meg, míg a harcos a pulthoz ér, látva annak mocskos nyomát az ajtótól idáig.
~Szép kis este lesz, ezt feltakarítani...~
Gondolja lemondó dühvel, de arcvonásait igyekszik nem ehhez igazítani. Máris átvesz egy kellemes, hazug mosolyt és felkel a pultra támaszkodásról, hogy kiszolgálhasson.*
- Rendben, kedves... *Az emberek ekkor elkezdenek vitatkozni a maguk passzívabb módján, de ez az elf nőstényt hidegen hagyja. Neki mindegy, hogy ki fizet, csak fizetve legyen. Az ételnek úgy is kell egy kis idő, mire elkészül, addig eldöntik.
Ki is adja a feladatot a gnóm szakácsnőnek, s igyekszik olyan kedves lenni, amennyire csak tud. Nem akarna rossz kapcsolatot az itteniekkel. A legolcsóbb étel a sűrű barna, nem sokkal később készülni is kezd. A zabkása talán olcsóbban kijött volna, de gondolja, hogy nem édességre vágyik a harcos. Igaz azt sem mondta, hogy ételből, vagy italból kéri a legolcsóbbat, Yrä pedig reméli, hogy rá hibázott az étel dolgára.*
- Valami italt, a kedves úrnak? *Teszi fel a kérdést vagy Aonra vagy Leára nézve, hogy melyik akarja eldönteni a másik sorsát.
Közben pedig a dolgok tetőzni látszanak, mert mintha gyermek sírás is jönne be a fogadóba, de egyelőre gyereket nem lát hozzá.*
2245. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2017-04-25 10:37:10
Üzenet elküldve: 2017-04-25 10:37:10
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
//Pultnál//
- Megmondtam, hogy visszaadom a pénzed, mikor visszatértél. Te abból azt, és annyit fizetsz amennyit akarsz. De én a te számládat nem állom.
*Sokba van így is, túl sokba is, csak Lea meglehetősen emberbaráti hozzáállással rendelkezik, és még annak sem kívánja a halálát, aki amúgy egy iszonyatosan nagy pöcs. Merthogy Aoneer az. De ettől függetlenül nem kell neki a pénze, nincs oka magánál tartani, megőrizte, mert a férfi azt kérte. Hanyag mozdulattal teszi le Aoneer Hraefg Glimriorathan elé ugyanazt a bukszát, amit a férfi átadott neki. Lea nem nyúlt hozzá az 1400 aranyához. És igen, talán itt is el lehetne helyezni egy roppant szerényen csengő "köszönöm"-öt. Bár kijárna az életmentésért, a lóért és a vele küldött kísérőért is.*
- A lány?
*Kérdezi azután, hogy visszaadta a férfi pénzét, ennek okán mellette áll és őrá néz.*
- Megmondtam, hogy visszaadom a pénzed, mikor visszatértél. Te abból azt, és annyit fizetsz amennyit akarsz. De én a te számládat nem állom.
*Sokba van így is, túl sokba is, csak Lea meglehetősen emberbaráti hozzáállással rendelkezik, és még annak sem kívánja a halálát, aki amúgy egy iszonyatosan nagy pöcs. Merthogy Aoneer az. De ettől függetlenül nem kell neki a pénze, nincs oka magánál tartani, megőrizte, mert a férfi azt kérte. Hanyag mozdulattal teszi le Aoneer Hraefg Glimriorathan elé ugyanazt a bukszát, amit a férfi átadott neki. Lea nem nyúlt hozzá az 1400 aranyához.
És igen, talán itt is el lehetne helyezni egy roppant szerényen csengő "köszönöm"-öt. Bár kijárna az életmentésért, a lóért és a vele küldött kísérőért is.*- A lány?
*Kérdezi azután, hogy visszaadta a férfi pénzét, ennek okán mellette áll és őrá néz.*
2244. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2017-04-25 10:21:36
Üzenet elküldve: 2017-04-25 10:21:36
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Pultnál//
-A nagyasszony fizet mert a pénzem java nála van. *Vág Leanda szavába olyan hangon mint aki már fél órája magyarázza egy öt éves szellemileg erősen visszamaradott gyereknek, a nádtető felgyújtásának kellemetlen következményeit. Érzékelhetően a sámánasszonynak szólt a dolog, de még csak véletlenül sem néz feléje csupán szemét forgatja nagy ívben és még mindig nem érti miért ennyire nehéz ebből a bandából bármit is kisajtolni. Nem mintha a városi őrségnél egyszerűbb lett volna. Azok kompetens módon korruptak, ezek meg inkompetens módon tisztességesek. Legalábbis amit eddig látott az erre utal, de még megeshet, hogy a nagyasszony letagadja az említett pénzátadást, vagy istenektől származó hatalmára hivatkozva elküldi Aoneert a búsba. Mindkettőhöz van elég hatalma és ha a "kisasszonytól" elvárná ezt a fajta bánásmódot akkor ugye nincs rá garancia, hogy a "nagyasszony" majd másképp fog viselkedni.
A hangvételére vonatkozó megjegyzést inkább elengedi a füle mellett. Ez nagyjából olyan mintha az említett hülye gyerek arra hivatkozna, hogy a pattogó tűz mennyire szép és a hangja is kellemes. Igen ezt elismeri, csak az adott helyzetben nem is érdekelhetné kevésbé.*
-A nagyasszony fizet mert a pénzem java nála van. *Vág Leanda szavába olyan hangon mint aki már fél órája magyarázza egy öt éves szellemileg erősen visszamaradott gyereknek, a nádtető felgyújtásának kellemetlen következményeit. Érzékelhetően a sámánasszonynak szólt a dolog, de még csak véletlenül sem néz feléje csupán szemét forgatja nagy ívben és még mindig nem érti miért ennyire nehéz ebből a bandából bármit is kisajtolni. Nem mintha a városi őrségnél egyszerűbb lett volna. Azok kompetens módon korruptak, ezek meg inkompetens módon tisztességesek. Legalábbis amit eddig látott az erre utal, de még megeshet, hogy a nagyasszony letagadja az említett pénzátadást, vagy istenektől származó hatalmára hivatkozva elküldi Aoneert a búsba. Mindkettőhöz van elég hatalma és ha a "kisasszonytól" elvárná ezt a fajta bánásmódot akkor ugye nincs rá garancia, hogy a "nagyasszony" majd másképp fog viselkedni.
A hangvételére vonatkozó megjegyzést inkább elengedi a füle mellett. Ez nagyjából olyan mintha az említett hülye gyerek arra hivatkozna, hogy a pattogó tűz mennyire szép és a hangja is kellemes. Igen ezt elismeri, csak az adott helyzetben nem is érdekelhetné kevésbé.*
2243. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2017-04-25 07:31:29
Üzenet elküldve: 2017-04-25 07:31:29
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
//Pultnál//
*Úgy tűnik, hogy Yrä első napja igen forgalmasnak ígérkezik, hiszen újra nyílik az ivó ajtaja, amin belép Aoneer. Akire Lea a legkevésbé sem számított, fél szemöldöke a homloka közepére szalad. Szívesen számon kérné rajta az embereit, de aztán végül is úgy okoskodik, hogy ha Aoneer ilyen nyugodtan tér be ide falatozni, akkor akkora gond nem lehet. Mármint attól nagyobb, mint ami már eleve volt. Pár órával ezelőtt kisebb pánikban volt a lány miatt, most nem tűnik annyira idegesnek, úgyhogy talán egyben van a lány. És talán Laor is.*
- Látom találkoztál egy kikötői gyíklénnyel.
*Zianától tud a dologról, hiszen a hadnagy legutóbbi ittjártakor pont ugyanilyen lógó karral érkezett. Mondjuk ő pálinkával kúrálta magát.
Zherára néz és hüvelykjével Aoneerre mutata, hogy na pont ez a fickó az, akiről beszélt, és aki előtt nem nagyon kellene mindenféle városi bűneit ecsetelnie. Ezek után néz csak végig a férfin, aki talán csak egy paraszthajszállal kevésbé szánalomra méltó, mint mikor elment, talán az tesz neki jót, hogy éppen nem köhögi fel a saját vérét.*
- Ha nem akarsz fizetni az ételért, akkor lemosogatod az árát.
*közli szárazon.*
- Sok volt mára a szívességből, tudd a mértéket.
*folytatja és elfordítja a tekintetét a férfiról, majd belekortyol a sörébe, illetve megissza azt az utolsó pár kortyot, ami még az alján van korsójának, majd feláll.*
- Azonkívül hiányoznak a szótáradból olyan alapvető dolgok, mint a "legyél szíves", meg a "köszönöm".
*Pedig állítólag valami nemesember törvényes gyermeke, azt gondolná az ember, hogy azoknak megtanítják az ilyen szavak fontosságát, meg azt is, hogy hány kaput ki tudnak nyitni. Ha Aoneer megtanulja ezeket, akkor talán visszatérhetnek az ingyen ebédre.
Ennél tovább nem óhajt most Aoneerrel foglalkozni, mert alapvetően türelmes, és képes tolerálni annak legtöbb hülyeségét, de ez nem az a pillanat. Most inkább utána nézne Laornak, meg a lánynak.*
*Úgy tűnik, hogy Yrä első napja igen forgalmasnak ígérkezik, hiszen újra nyílik az ivó ajtaja, amin belép Aoneer. Akire Lea a legkevésbé sem számított, fél szemöldöke a homloka közepére szalad. Szívesen számon kérné rajta az embereit, de aztán végül is úgy okoskodik, hogy ha Aoneer ilyen nyugodtan tér be ide falatozni, akkor akkora gond nem lehet. Mármint attól nagyobb, mint ami már eleve volt. Pár órával ezelőtt kisebb pánikban volt a lány miatt, most nem tűnik annyira idegesnek, úgyhogy talán egyben van a lány. És talán Laor is.*
- Látom találkoztál egy kikötői gyíklénnyel.
*Zianától tud a dologról, hiszen a hadnagy legutóbbi ittjártakor pont ugyanilyen lógó karral érkezett. Mondjuk ő pálinkával kúrálta magát.
Zherára néz és hüvelykjével Aoneerre mutata, hogy na pont ez a fickó az, akiről beszélt, és aki előtt nem nagyon kellene mindenféle városi bűneit ecsetelnie. Ezek után néz csak végig a férfin, aki talán csak egy paraszthajszállal kevésbé szánalomra méltó, mint mikor elment, talán az tesz neki jót, hogy éppen nem köhögi fel a saját vérét.*
- Ha nem akarsz fizetni az ételért, akkor lemosogatod az árát.
*közli szárazon.*
- Sok volt mára a szívességből, tudd a mértéket.
*folytatja és elfordítja a tekintetét a férfiról, majd belekortyol a sörébe, illetve megissza azt az utolsó pár kortyot, ami még az alján van korsójának, majd feláll.*
- Azonkívül hiányoznak a szótáradból olyan alapvető dolgok, mint a "legyél szíves", meg a "köszönöm".
*Pedig állítólag valami nemesember törvényes gyermeke, azt gondolná az ember, hogy azoknak megtanítják az ilyen szavak fontosságát, meg azt is, hogy hány kaput ki tudnak nyitni. Ha Aoneer megtanulja ezeket, akkor talán visszatérhetnek az ingyen ebédre.
Ennél tovább nem óhajt most Aoneerrel foglalkozni, mert alapvetően türelmes, és képes tolerálni annak legtöbb hülyeségét, de ez nem az a pillanat. Most inkább utána nézne Laornak, meg a lánynak.*
2242. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2017-04-24 22:11:53
Üzenet elküldve: 2017-04-24 22:11:53
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Pultnál//
*Végül úgy lép be a fogadóba mint az emlegetett szamár, a falra festett démon, a megidézett kétfejű kecske.
Sisakban, sáros csizmában, két számszeríjjal, egy alabárddal és egy rakás vassal ami valamikor bal karját fedte, míg ez a bizonyos végtag most csupaszon és érzéketlenül himbálódzik az oldalán. Négy óra napsütés nem elég ahhoz, hogy rendbe jöjjön, és az idő amúgy is pocsék.
Ereje már arra sincs, hogy szúrós pillantásokat villantson a sámánasszony és annak asztaltársasága felé. Lát ott még két elfet. Az egyik a fekete festékkel és vörös tőrrel elég érdekes látványt nyújt, és kellemetlenebbik oldala már valami Sa'Tereth hívőt sejt a vonalak mögött. A másikkal még ennyire sem törődik, a maga részéről a "csitri" kifejezést használná rá.
Hallani nem igen hallhatott semmit, de ha hallott is volna akkor sem tehetne sokat, ahogy Laor terveivel sem tehetett. Ha ki akarják szabadítani a börtönben senyvedő társukat akkor hajrá, ő talán majd szól róla Zianának, de azt is csak úgy mintha viccet mesélne mert amennyit tud a bányáról az alapján ennek a gondolatnak még értelme sincs, nemhogy esélye a végbemenetelre.*
-A legolcsóbbat. *Mondja leülve a pulthoz, és ledobva a holmijait maga mellé. Fegyverek, vértlemezek, sisak, és a többi. Nem tol aranyat senki elé, és az erszényéért sem nyúl.*
-A nagyasszony állja a számlát. *Biccent egyszerűen Leanda irányába. Más körülmények között talán mogorva lenne, de az is komoly erőfeszítéseket igényel, olyasmit amire most nem képes. Egyszerűen csak fáradt, és a gondolat, hogy a nagyasszonnyal ma megint üldögélni kell egy órát csak még fáradtabbá teszi.
Ha sikerül magába tömnie valamit ami némileg emlékezteti a katonai kosztra, az őrség konyhájának rosszabb időiből és sikerül visszatermelnie magába egy keveset az elveszett véréből akkor talán nem lesz ennyire fáradt, sőt még akár Laort is szíves örömest orrba vágja. Ellentétben Leanda orrba vágásával ez kifejezetten jól esne neki.*
*Végül úgy lép be a fogadóba mint az emlegetett szamár, a falra festett démon, a megidézett kétfejű kecske.
Sisakban, sáros csizmában, két számszeríjjal, egy alabárddal és egy rakás vassal ami valamikor bal karját fedte, míg ez a bizonyos végtag most csupaszon és érzéketlenül himbálódzik az oldalán. Négy óra napsütés nem elég ahhoz, hogy rendbe jöjjön, és az idő amúgy is pocsék.
Ereje már arra sincs, hogy szúrós pillantásokat villantson a sámánasszony és annak asztaltársasága felé. Lát ott még két elfet. Az egyik a fekete festékkel és vörös tőrrel elég érdekes látványt nyújt, és kellemetlenebbik oldala már valami Sa'Tereth hívőt sejt a vonalak mögött. A másikkal még ennyire sem törődik, a maga részéről a "csitri" kifejezést használná rá.
Hallani nem igen hallhatott semmit, de ha hallott is volna akkor sem tehetne sokat, ahogy Laor terveivel sem tehetett. Ha ki akarják szabadítani a börtönben senyvedő társukat akkor hajrá, ő talán majd szól róla Zianának, de azt is csak úgy mintha viccet mesélne mert amennyit tud a bányáról az alapján ennek a gondolatnak még értelme sincs, nemhogy esélye a végbemenetelre.*
-A legolcsóbbat. *Mondja leülve a pulthoz, és ledobva a holmijait maga mellé. Fegyverek, vértlemezek, sisak, és a többi. Nem tol aranyat senki elé, és az erszényéért sem nyúl.*
-A nagyasszony állja a számlát. *Biccent egyszerűen Leanda irányába. Más körülmények között talán mogorva lenne, de az is komoly erőfeszítéseket igényel, olyasmit amire most nem képes. Egyszerűen csak fáradt, és a gondolat, hogy a nagyasszonnyal ma megint üldögélni kell egy órát csak még fáradtabbá teszi.
Ha sikerül magába tömnie valamit ami némileg emlékezteti a katonai kosztra, az őrség konyhájának rosszabb időiből és sikerül visszatermelnie magába egy keveset az elveszett véréből akkor talán nem lesz ennyire fáradt, sőt még akár Laort is szíves örömest orrba vágja. Ellentétben Leanda orrba vágásával ez kifejezetten jól esne neki.*
2241. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2017-04-24 18:45:28
Üzenet elküldve: 2017-04-24 18:45:28
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
*A Vaskorsó közelében, az út menti bozótból gyermeksírás hangzott fel.
Mikor bátyja felébredt, ő is kénytelen volt, mert ilyen ricsajban képtelenség aludni! Előbb csak hallgatta őt, majd ráunva már látni is akarta, odamenni hozzá… Az orvossal töltött nap során szerzett tapasztalatát használja fel, mikor kapaszkodót keres a kosár szélében, és felhúzza magát ülésbe. Nem sikerül elsőre, vagy négyszer is visszabucskázik a fűbe, főleg, hogy a takarója is visszahúzza, mert belegabalyodott, de kitartó próbálkozása eredményeképpen végül csak sikerül felülnie, és belenéznie bátyja ordító arcába.
Meg akarja őt érinteni, hogy megnyugtassa, hogy felhívja magára a figyelmét, ezért egyik kezével elengedi a kosár szélét, és kinyúl vele a testvére felé. Aminek az lesz az eredménye, hogy nyitott tenyérrel, és nem túl fájdalmasan, de arcon csapja Zakt'art egy ügyetlen mozdulattal.
Aztán eltereli a figyelmét a közeledő léptek zaja, s még meg is ijed, mikor egy magas alak föléjük hajol. Rémülten néz az idegennek vélt arcra, és egyből rákezd ő is a sírásra, a kosarat meg úgy szorítja, mintha az élete függene tőle. Hát még mikor Zakt'art „el is rabolja” az a valaki!
Keservesen sír, és néz a testvére után, egészen addig, míg az „idegen” meg nem szólal. Akkor elcsendesedik, és megszeppenten, de elgondolkodottan pislog fel apjára.
Ismerős ez a hang, és ahogy jobban megnézi, az arc is, bár régen homályosabb volt. Azt persze nem tudja, hogy ez a férfi az apja, vagy, hogy fontosabb személy, mint például az orvos, akivel az utóbbi napokat töltötték, de… ismerős, és kellemesebb élményeket idéz fel benne.
A kezdeti felismerés után aztán mégiscsak újra rázendít, már csak azért is, hogy ennek az ismerős személynek elpanaszolja a sok szenvedést, ami érte, meg mert egyébként is nyűgös, és tőle vár megoldást arra, hogy éhes, meg arra is, hogy fázik. Így pucéran, nedves pelenkával a popsiján nem olyan kellemes most idekint, a takarót meg lerúgta magáról, hogy fel tudjon ülni…
Ha Zaras visszateszi Zaktyt a kosárba – ketten már nem férnek el benne –, és felkarolja őt is, ragaszkodón kapaszkodik bele az elf ruhájába, nyakába, arcocskáját a vállába temetve – ezzel természetesen összekenve a ruháját a sírás közben kifolyt nyállal, könnyel, orrváladékkal –, és úgy folytatja tovább a sírást, már sokkal csendesebben.*
*Meglehet, a hangjuk már előbb a tavernába ér, mint ők maguk. De végül megérkeznek ők is. Egy magas, szürkehajú elf – a büszke apuka –, és két háromévesforma (emberi szemmel másfél éves) csemetéje, na meg egy nagy kosár - utóbbiban van az egyik gyerkőc, míg a másik az elf karjában, akinek nyilván nem ez élete legkényelmesebb sétája a Vaskorsó felé. A gyermekek kisfiúk, ikrek. Vállig érő szürke hajjal, zöld szemekkel, és bűzös tomporral. A pelenkán kívül csak takaró van rajtuk.*
Mikor bátyja felébredt, ő is kénytelen volt, mert ilyen ricsajban képtelenség aludni! Előbb csak hallgatta őt, majd ráunva már látni is akarta, odamenni hozzá… Az orvossal töltött nap során szerzett tapasztalatát használja fel, mikor kapaszkodót keres a kosár szélében, és felhúzza magát ülésbe. Nem sikerül elsőre, vagy négyszer is visszabucskázik a fűbe, főleg, hogy a takarója is visszahúzza, mert belegabalyodott, de kitartó próbálkozása eredményeképpen végül csak sikerül felülnie, és belenéznie bátyja ordító arcába.
Meg akarja őt érinteni, hogy megnyugtassa, hogy felhívja magára a figyelmét, ezért egyik kezével elengedi a kosár szélét, és kinyúl vele a testvére felé. Aminek az lesz az eredménye, hogy nyitott tenyérrel, és nem túl fájdalmasan, de arcon csapja Zakt'art egy ügyetlen mozdulattal.
Aztán eltereli a figyelmét a közeledő léptek zaja, s még meg is ijed, mikor egy magas alak föléjük hajol. Rémülten néz az idegennek vélt arcra, és egyből rákezd ő is a sírásra, a kosarat meg úgy szorítja, mintha az élete függene tőle. Hát még mikor Zakt'art „el is rabolja” az a valaki!
Keservesen sír, és néz a testvére után, egészen addig, míg az „idegen” meg nem szólal. Akkor elcsendesedik, és megszeppenten, de elgondolkodottan pislog fel apjára.
Ismerős ez a hang, és ahogy jobban megnézi, az arc is, bár régen homályosabb volt. Azt persze nem tudja, hogy ez a férfi az apja, vagy, hogy fontosabb személy, mint például az orvos, akivel az utóbbi napokat töltötték, de… ismerős, és kellemesebb élményeket idéz fel benne.
A kezdeti felismerés után aztán mégiscsak újra rázendít, már csak azért is, hogy ennek az ismerős személynek elpanaszolja a sok szenvedést, ami érte, meg mert egyébként is nyűgös, és tőle vár megoldást arra, hogy éhes, meg arra is, hogy fázik. Így pucéran, nedves pelenkával a popsiján nem olyan kellemes most idekint, a takarót meg lerúgta magáról, hogy fel tudjon ülni…
Ha Zaras visszateszi Zaktyt a kosárba – ketten már nem férnek el benne –, és felkarolja őt is, ragaszkodón kapaszkodik bele az elf ruhájába, nyakába, arcocskáját a vállába temetve – ezzel természetesen összekenve a ruháját a sírás közben kifolyt nyállal, könnyel, orrváladékkal –, és úgy folytatja tovább a sírást, már sokkal csendesebben.*
*Meglehet, a hangjuk már előbb a tavernába ér, mint ők maguk. De végül megérkeznek ők is. Egy magas, szürkehajú elf – a büszke apuka –, és két háromévesforma (emberi szemmel másfél éves) csemetéje, na meg egy nagy kosár - utóbbiban van az egyik gyerkőc, míg a másik az elf karjában, akinek nyilván nem ez élete legkényelmesebb sétája a Vaskorsó felé. A gyermekek kisfiúk, ikrek. Vállig érő szürke hajjal, zöld szemekkel, és bűzös tomporral. A pelenkán kívül csak takaró van rajtuk.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5032-5051