//Az én utam//
*Syd nem tudja, mire számított, de arra biztosan nem, hogy alig ér be a Kikötőbe, máris egy őrjárat fogja közre és kezdi faggatni.
~Ez még Artheniorban sincs így~ mélázik azon töprengve, hogy ez jó-e vagy rossz, miközben a fél tucat zsoldos kinézetű martalócnak felelget.*
-Hogy hívnak, hova valósi vagy?
-Syd. Lihanechből.
-Honnan jössz?
-Artheniorból, de csak pár napot töltöttem ott.
-Aztán minek mentél te oda?
-Egy kereskedőt kísértem, de ott elbocsátott. Nem találtam munkát, hát ide utaztam, hátha akad valami. Esetleg valami tipp egy harcos számára?
*A martalócok vezetője vállat von.*
-Próbálkozhatsz a Palotában, mostanában kell a jó harcos. Van elég bajunk a mocskos kalózokkal meg a Renddel is, közben meg még a magadfajtára is figyelnünk kell, hogy ne balhézzon.
-Áh, én nem csinálok galibát. Pénzt keresni jöttem, nem börtönben ülni.
-Oda nem is nagyon szoktunk senkit zárni. Inkább akasztunk.
-Pláne.
-Mondjuk nincs is olyan képed, mint akinek ne lenne elég esze ahhoz, hogy nyugton maradjon, szóval gondolom, akár mehetsz is, amerre tetszik.
-Köszönöm. Azért még én is kérdeznék ezt-azt, ha szabad. Mi van a kalózokkal? Mi ez a Rend?
*A zsoldosok vezetője némi vállvonogatással kezd magyarázni.*
-A Vihar Fiai uralják a dokkok környékét. Hajós népség, leginkább kalózok, de sok kereskedő is közéjük állt. A barmok! Inkább állnak az ellenségeik közé, mint, hogy a hasznuk egy részétől is szabadulniuk kelljen. Mintha Arthenior nem adóztatta volna őket szárazra. Szóval azokat a pallókoptató, tolvaj népeket már régen ki kellett volna verni a Kikötőből, nem is értem, miért nem tesszük.
~Nekem mondjuk lenne elképzelésem~ *gondolta Syd, de nem mondta ki, mert még mindig nem akart meghalni.*
-Aztán itt vannak ezek a fehér csuhás őrültek. A fény istenét imádják és szerintük aki nem így tesz, annak pusztulnia kell. Alig néhányan vannak, bármelyik nap indulhat a támadás a menedékük ellen, hogy végre akasztófára kerüljön az összes. Vagy kardélre, bánom is én, csak pusztulnának végre.
~Ez sem lehet olyan könnyű feladat, ahogy itt szidod őket.~
-Jól van, köszönöm az infókat. Remélem, hamarosan tényleg a ... izé, kik is itt most az urak?
-Mi, a Patkányok, természetesen. Nem hallottad?
-De, persze. A Patkányok. Szóval remélem, hamarosan tényleg a Patkányok lesznek az urak az egész Kikötőben. Ha nincs más...
-Ja, nincs. Menj csak!
-Köszönöm. További szép napot!
-Azt, persze.
*Syd kissé megkönnyebbülve folytatja útját. Lám, nem is olyan nehéz beilleszkedni! Ennek örömére úgy dönt, kerít egy kocsmát és megpróbál még többet megtudni arról, amiről érdemes.*