Kikötő - Dokkok és kikötő
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Tenger és szigetek (új) Kikötői erdőség (új) Csatornarendszer (új) | Dokkok és kikötő | Lakónegyed (új) Vámház (új) Világítótorony (új) |
220. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2020-08-22 13:48:14
Üzenet elküldve: 2020-08-22 13:48:14
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 601
OOC üzenetek: 141
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 601
OOC üzenetek: 141
Játékstílus: Megfontolt
//Barikádozás//
//Aktív képességhasználat//
*Mikor sebtibe, a noszogatás és sürgetés hozadékaként talán, átereszti a nő a barikádon és letudják az üzletet, csak egy nyugodt mosoly kúszik az arcára. Úgy fest neki, hogy az újonnan érkezővel akar ezek után foglalkozni, hogy kiadta az útját. A farönk valóban nem termetes, át tudja majd lépni, már emeli is a lábát, hogy a gyanút eloszlassa. Persze megfigyelte, hova is kerül az ő aranya, általában pont a sürgetés és a felhalmozódott teendők miatt válik az ember óvatlanná. Ezt ő nagyon is jól tudja. Már csak a társ kérdés lógott a levegőben, ám, mintha a másik nő dolga végeztével elsétálna, ami veszettül jól jön most. Sok múlik az időzítésen és azon, hogy az áldozat mennyire tud későn reagálni. ~Meg aztán, most már csak egyedül van. Merné itt hagyni ezt a kupacot, nyomban széthordanák. ~ Így hosszú kezével visszanyúl a mélységi szütyője után, immár késsel a kézben, és lehasítja az egyiket, majd, ahogy azt ilyenkor szokás megiramodik, be a sűrűbe. Túl könnyű célpontot nyújtana, ha az úton szaladna keresztül, és talán a fák rejtekében elveszti a nyomát a nő is, ha egyáltalán követi őt.*
//Aktív képességhasználat//
*Mikor sebtibe, a noszogatás és sürgetés hozadékaként talán, átereszti a nő a barikádon és letudják az üzletet, csak egy nyugodt mosoly kúszik az arcára. Úgy fest neki, hogy az újonnan érkezővel akar ezek után foglalkozni, hogy kiadta az útját. A farönk valóban nem termetes, át tudja majd lépni, már emeli is a lábát, hogy a gyanút eloszlassa. Persze megfigyelte, hova is kerül az ő aranya, általában pont a sürgetés és a felhalmozódott teendők miatt válik az ember óvatlanná. Ezt ő nagyon is jól tudja. Már csak a társ kérdés lógott a levegőben, ám, mintha a másik nő dolga végeztével elsétálna, ami veszettül jól jön most. Sok múlik az időzítésen és azon, hogy az áldozat mennyire tud későn reagálni. ~Meg aztán, most már csak egyedül van. Merné itt hagyni ezt a kupacot, nyomban széthordanák. ~ Így hosszú kezével visszanyúl a mélységi szütyője után, immár késsel a kézben, és lehasítja az egyiket, majd, ahogy azt ilyenkor szokás megiramodik, be a sűrűbe. Túl könnyű célpontot nyújtana, ha az úton szaladna keresztül, és talán a fák rejtekében elveszti a nyomát a nő is, ha egyáltalán követi őt.*
219. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2020-08-22 13:39:58
Üzenet elküldve: 2020-08-22 13:39:58
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 138
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 138
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Barikádozás//
*Úgy néz ki lassan rendeződnek a dolgok, és mindenki kifizeti az összeget, amit az átutazás miatt kérnek. Szegény Quikh azonban csak vakarja a fejét a nő válaszára. Harminc arany nem sok való igaz, de szegény törpnek nem biztos, hogy akad ennyi. Kétségbeesetten kezd el kutakodni erszényében, eredménytelenül.
Mérgesen mordul egyet, mikor gyanúja beigazolódik, és a kalapos nő biztosítja afelől, hogy bizony a sötételf a vámos. Kezd kételkedni abban, hogy ez az egész dolog legális. De lenyeli a békát, mert hát muszáj. Mikor a kalapos nő, és a fél-elf is útjára indul, végre rákerül a sor. Szippant egyet orrával, majd előrébb lép. *
-Üdvözletem! *Köszönti a nőt, jobbját intésre emelve, miközben balja még mindig a bárdján nyugszik, arra helyezve testsúlyát. *
-Valóban harminc arany itt az átjutás ára? Mert akkor lehet, hogy itt bizony anyagi problémába ütköztünk.
*Mindkét kezét a csatabárdra helyezi, így esetleg még fenyegetőnek is hathat beállása. Azonban ha a nő jobban megnézi, a törp fáradt, éhes, és egy harc az, ami a legkevésbé hiányzik neki. *
-Hidd el, semmi másra nem vágyom, csak egy adag meleg ételre, egy jó pofa sörre, és hogy ma éjjel ne kelljen a fák alatt éjszakáznom. Viszont, ha most elveszed a harminc aranyam, ezekre bizony nem maradna.
*Úgy néz ki lassan rendeződnek a dolgok, és mindenki kifizeti az összeget, amit az átutazás miatt kérnek. Szegény Quikh azonban csak vakarja a fejét a nő válaszára. Harminc arany nem sok való igaz, de szegény törpnek nem biztos, hogy akad ennyi. Kétségbeesetten kezd el kutakodni erszényében, eredménytelenül.
Mérgesen mordul egyet, mikor gyanúja beigazolódik, és a kalapos nő biztosítja afelől, hogy bizony a sötételf a vámos. Kezd kételkedni abban, hogy ez az egész dolog legális. De lenyeli a békát, mert hát muszáj. Mikor a kalapos nő, és a fél-elf is útjára indul, végre rákerül a sor. Szippant egyet orrával, majd előrébb lép. *
-Üdvözletem! *Köszönti a nőt, jobbját intésre emelve, miközben balja még mindig a bárdján nyugszik, arra helyezve testsúlyát. *
-Valóban harminc arany itt az átjutás ára? Mert akkor lehet, hogy itt bizony anyagi problémába ütköztünk.
*Mindkét kezét a csatabárdra helyezi, így esetleg még fenyegetőnek is hathat beállása. Azonban ha a nő jobban megnézi, a törp fáradt, éhes, és egy harc az, ami a legkevésbé hiányzik neki. *
-Hidd el, semmi másra nem vágyom, csak egy adag meleg ételre, egy jó pofa sörre, és hogy ma éjjel ne kelljen a fák alatt éjszakáznom. Viszont, ha most elveszed a harminc aranyam, ezekre bizony nem maradna.
218. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2020-08-22 01:18:06
Üzenet elküldve: 2020-08-22 01:18:06
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Barikádozás//
*Kissé megemelkedik a szemöldök, ahogy látja, a sötételf bizony bizniszt nyit. Piszkoszöld tekintetével követi a fél-elfet, de nem moccan. Ennek híre fog menni, ő pedig nem óhajt itt lenni, mikor "leomlik a fal".*
-Harminc arany az átkelés ára. A mélységi a vámos. *Felel a törpe kérdésére, majd kalapját megemelve kisimítja arcából a rakoncátlankodó tincseket. Felkászálódik ültéből, majd Dhorisz felé fordul és megcsippenti a kalapot.*
-Sok sikert!
*Jobb felszívódni, míg nem lesz nagyobb csődület. Ő pedig fel is szívódik, legalábbis kísérletet tesz rá, hogy minél előbb ellibbenjen a dokkok felé.*
*Kissé megemelkedik a szemöldök, ahogy látja, a sötételf bizony bizniszt nyit. Piszkoszöld tekintetével követi a fél-elfet, de nem moccan. Ennek híre fog menni, ő pedig nem óhajt itt lenni, mikor "leomlik a fal".*
-Harminc arany az átkelés ára. A mélységi a vámos. *Felel a törpe kérdésére, majd kalapját megemelve kisimítja arcából a rakoncátlankodó tincseket. Felkászálódik ültéből, majd Dhorisz felé fordul és megcsippenti a kalapot.*
-Sok sikert!
*Jobb felszívódni, míg nem lesz nagyobb csődület. Ő pedig fel is szívódik, legalábbis kísérletet tesz rá, hogy minél előbb ellibbenjen a dokkok felé.*
217. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2020-08-21 17:01:54
Üzenet elküldve: 2020-08-21 17:01:54
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 131
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 131
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
//Barikádozás//
*A nő érdekes mód a ládákról kérdez csipkelődve. Erre nem számít ugyan, de veszi a tréfát és mosolyogva felel:*
- Jaj, azért annyira nem nehezek.* Neveti el magát.
Dhorisz látja a grimaszt, de a világért sem csökkentene az áron. Szép türelmesen kivárja, míg előkerül a pénz. Egyébként Milhen közben hátrább vonul, YIlanda érkezése előtt mintha olyasmit mondott volna, hogy máshoz jobban ért. Na mindegy, a mélységi legalább itt áll a barikádnál. Míg a fizetség előkerül, újabb kérdést intéznek hozzá.*
- Engem nem tájékoztattak ilyesmiről.* Adja a feleletet.*
- Adószedésen kívül egyéb feladatot nem bíztak rám.
*Végül megkapja az összeget, amit sietősen számol ki, mert újabb jövevény érkezik. ~No fene, 3 arany borravaló. Vagy 30 helyett 33-at értett, ki tudja.~ Nem teszi szóvá, a pénzt a zsebébe süllyezti.*
- Máris nyitom.* Mondja, s a ládafal egyik oldalát félrehúzza. Közben persze szemmel tartja a törpét, nehogy az meglógjon.*
- A rönk gondolom nem fog gondot okozni.* Mondja YIlandának mosolyogva, elvégre az úton keresztben heverő rönk csak akkora, hogy az kényelmesen átléphető.*
- További jó utat!* Kiáltja még a távozó hölgy után, s eztán a törpéhez fordul. Ám egyelőre nem szól, megvárja Milhen reakcióját.*
*A nő érdekes mód a ládákról kérdez csipkelődve. Erre nem számít ugyan, de veszi a tréfát és mosolyogva felel:*
- Jaj, azért annyira nem nehezek.* Neveti el magát.
Dhorisz látja a grimaszt, de a világért sem csökkentene az áron. Szép türelmesen kivárja, míg előkerül a pénz. Egyébként Milhen közben hátrább vonul, YIlanda érkezése előtt mintha olyasmit mondott volna, hogy máshoz jobban ért. Na mindegy, a mélységi legalább itt áll a barikádnál. Míg a fizetség előkerül, újabb kérdést intéznek hozzá.*
- Engem nem tájékoztattak ilyesmiről.* Adja a feleletet.*
- Adószedésen kívül egyéb feladatot nem bíztak rám.
*Végül megkapja az összeget, amit sietősen számol ki, mert újabb jövevény érkezik. ~No fene, 3 arany borravaló. Vagy 30 helyett 33-at értett, ki tudja.~ Nem teszi szóvá, a pénzt a zsebébe süllyezti.*
- Máris nyitom.* Mondja, s a ládafal egyik oldalát félrehúzza. Közben persze szemmel tartja a törpét, nehogy az meglógjon.*
- A rönk gondolom nem fog gondot okozni.* Mondja YIlandának mosolyogva, elvégre az úton keresztben heverő rönk csak akkora, hogy az kényelmesen átléphető.*
- További jó utat!* Kiáltja még a távozó hölgy után, s eztán a törpéhez fordul. Ám egyelőre nem szól, megvárja Milhen reakcióját.*
216. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2020-08-21 15:22:11
Üzenet elküldve: 2020-08-21 15:22:11
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 601
OOC üzenetek: 141
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 601
OOC üzenetek: 141
Játékstílus: Megfontolt
//Barikádozás//
*Nézegeti még egy kicsit a barikád felé eső oldalát, aztán érkezik is a válasz, a kormos röviden összefoglalja a dolgot. Bár ő úgy tudja, itt a kikötőben szabadabbak a népek és csak a városban van őrség, de mivel nem idevalósi, így nincs oka egyelőre kételkedni. Ha pedig csak így juthat ki erről a területről, ahova talán többet vissza se tér, akkor hát ez talán nem nagy ár érte.*
-Nem voltak nehezek? *Csipkelődik egy kicsit, mert hát azért nehéz elhinnie, hogy egyedül idevonszolta volna a ládákat a mélységi. Amint meghallja az árát, bár kicsit sokallja, ez az arcára kirajzolódó grimaszból is egyértelmű lehet, elkezd kotorászni a szütyőiben.*
-A polgárok védelmére megy a pénz? Vagy építenek ide valami jobb utat? *Hecceli a másikat, hiszen a barikád méretéből, és az itt tartózkodók számából ítélve, ez talán inkább önkényes rablásnak tűnik. Ám nem gondolatolvasó, de tudja, errefelé sok minden olyan dolog is megtörténik, ami a városban soha. Amikor Milhen kikerül a látómezejéből, már ösztönösen úgy áll, hogy visszalopja. Nem szereti, ha mögé lopakodnak, bár, mivel az ül, most talál kisebb fenyegetést érzékel az irányából.*
-Valahol még volt tíz aranyam… *Motyog maga elé, bár pontosan tudja melyik zsebéhez nyúljon, az ujjaival és a súlyából már nagyjából érzi, hogy a kért összeg meg is van. Megemelgeti a kezében a 33 aranyat és átnyújtja Wylindhor Valdhorisz részére, közben a másik nőre tekint és elereszt egy grimasznak is beillő mosolyt felé.
Mikor azonban megérkezik mögé a törpe, kicsit eluralkodik rajta a sietség, nem lehet tudni, hogy ki kivel is van.*
-Akkor eresszen már át! Na! Sietnék! Csak számolja már gyorsan. Itt fogunk állni napestig? *Topog a lábával, meg a kezével is a hordókon, míg át nem eresztik a másik oldalára a barikádnak. Féloldalasan áll, hogy a szeme sarkából a törpe mozdulatai is meglegyenek neki, hátát a ládáknak vetve.*
*Nézegeti még egy kicsit a barikád felé eső oldalát, aztán érkezik is a válasz, a kormos röviden összefoglalja a dolgot. Bár ő úgy tudja, itt a kikötőben szabadabbak a népek és csak a városban van őrség, de mivel nem idevalósi, így nincs oka egyelőre kételkedni. Ha pedig csak így juthat ki erről a területről, ahova talán többet vissza se tér, akkor hát ez talán nem nagy ár érte.*
-Nem voltak nehezek? *Csipkelődik egy kicsit, mert hát azért nehéz elhinnie, hogy egyedül idevonszolta volna a ládákat a mélységi. Amint meghallja az árát, bár kicsit sokallja, ez az arcára kirajzolódó grimaszból is egyértelmű lehet, elkezd kotorászni a szütyőiben.*
-A polgárok védelmére megy a pénz? Vagy építenek ide valami jobb utat? *Hecceli a másikat, hiszen a barikád méretéből, és az itt tartózkodók számából ítélve, ez talán inkább önkényes rablásnak tűnik. Ám nem gondolatolvasó, de tudja, errefelé sok minden olyan dolog is megtörténik, ami a városban soha. Amikor Milhen kikerül a látómezejéből, már ösztönösen úgy áll, hogy visszalopja. Nem szereti, ha mögé lopakodnak, bár, mivel az ül, most talál kisebb fenyegetést érzékel az irányából.*
-Valahol még volt tíz aranyam… *Motyog maga elé, bár pontosan tudja melyik zsebéhez nyúljon, az ujjaival és a súlyából már nagyjából érzi, hogy a kért összeg meg is van. Megemelgeti a kezében a 33 aranyat és átnyújtja Wylindhor Valdhorisz részére, közben a másik nőre tekint és elereszt egy grimasznak is beillő mosolyt felé.
Mikor azonban megérkezik mögé a törpe, kicsit eluralkodik rajta a sietség, nem lehet tudni, hogy ki kivel is van.*-Akkor eresszen már át! Na! Sietnék! Csak számolja már gyorsan. Itt fogunk állni napestig? *Topog a lábával, meg a kezével is a hordókon, míg át nem eresztik a másik oldalára a barikádnak. Féloldalasan áll, hogy a szeme sarkából a törpe mozdulatai is meglegyenek neki, hátát a ládáknak vetve.*
215. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2020-08-21 13:00:35
Üzenet elküldve: 2020-08-21 13:00:35
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 138
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 138
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Barikádozás//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Már hosszú ideje, hogy Quiknah maga mögött hagyta Amon Ruadh-t és a Thargokat. Régóta bolyong az erdőben, a kis ösvényt követve. Az idő alatt kissé lefogyott, és arca is beesett és sápadt, lévén, hogy a vadászat nem az ő mestersége. Volt rá alkalom, hogy egy erdőjáró vendégelte meg, majd tovább is állt. Szakálla és haja kócos és rendezetlen, itt-ott leveleket és kisebb gallyakat lehet benne felfedezni.
Ennek azonban vége, mert egyre ritkásabb az erdő, és nem is oly messze megpillantja a kikötőt. *
~Ideje volt... ~
*Gondolja elkeseredetten, és megmarkolja egyre hangosabban korgó gyomrát. Szégyen, nem szégyen, alig bír már járni, így fejszéjére támaszkodva bandukol a kikötő felé. A távolból egy kisebb tákolmányt vél felfedezni. Mintha három alak állna mellette, ketten belül és egy kívül. Ezt azonban nem tudja pontosan megítélni, amíg közelebb nem ér, de akkorra már biztosan az ő alakja is feltűnik a barikádnál állóknak. Mikor közelebb ér, látja, hogy bizony három fehérnép vitat éppen valamit, egy ládákból összetákolt... valaminél. *
~Hehh mi a picsa ez? ~
*Quik nem tudja, hogy ez csak az utóbbi időben került oda, lévén, hogy soha nem járt még itt, de azért azt látásra ő is megmondja, hogy nem valami profi az, aki mindezt kezeli. A beszédből ítélve, az egyik nő ki akar menni, a másik be, a magas sötételf meg egyiket sem szeretné, hacsak nem fizetnek. *
~Nofene, ki a bánat rakta ezt ide? ~
*Minden bizonnyal a kikötő vezetősége, de fogalma sincs hogy ki az. Nem igazán érti miért kell vámot felszámolni, ha nem visz vagy nem hoz magával árut, és ez kicsit idegesíti is.
Látja, hogy a két benti egymással vitatkozik, így megközelíti a kicsit távolabb álló kalapos nőszemélyt. *
-Szebb napokat kíavánok! *Köszönti a nőt, a kiszáradástól kicsit érdes hangján. * -Mennyi itt az annyi?
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Már hosszú ideje, hogy Quiknah maga mögött hagyta Amon Ruadh-t és a Thargokat. Régóta bolyong az erdőben, a kis ösvényt követve. Az idő alatt kissé lefogyott, és arca is beesett és sápadt, lévén, hogy a vadászat nem az ő mestersége. Volt rá alkalom, hogy egy erdőjáró vendégelte meg, majd tovább is állt. Szakálla és haja kócos és rendezetlen, itt-ott leveleket és kisebb gallyakat lehet benne felfedezni.
Ennek azonban vége, mert egyre ritkásabb az erdő, és nem is oly messze megpillantja a kikötőt. *
~Ideje volt... ~
*Gondolja elkeseredetten, és megmarkolja egyre hangosabban korgó gyomrát. Szégyen, nem szégyen, alig bír már járni, így fejszéjére támaszkodva bandukol a kikötő felé. A távolból egy kisebb tákolmányt vél felfedezni. Mintha három alak állna mellette, ketten belül és egy kívül. Ezt azonban nem tudja pontosan megítélni, amíg közelebb nem ér, de akkorra már biztosan az ő alakja is feltűnik a barikádnál állóknak. Mikor közelebb ér, látja, hogy bizony három fehérnép vitat éppen valamit, egy ládákból összetákolt... valaminél. *
~Hehh mi a picsa ez? ~
*Quik nem tudja, hogy ez csak az utóbbi időben került oda, lévén, hogy soha nem járt még itt, de azért azt látásra ő is megmondja, hogy nem valami profi az, aki mindezt kezeli. A beszédből ítélve, az egyik nő ki akar menni, a másik be, a magas sötételf meg egyiket sem szeretné, hacsak nem fizetnek. *
~Nofene, ki a bánat rakta ezt ide? ~
*Minden bizonnyal a kikötő vezetősége, de fogalma sincs hogy ki az. Nem igazán érti miért kell vámot felszámolni, ha nem visz vagy nem hoz magával árut, és ez kicsit idegesíti is.
Látja, hogy a két benti egymással vitatkozik, így megközelíti a kicsit távolabb álló kalapos nőszemélyt. *
-Szebb napokat kíavánok! *Köszönti a nőt, a kiszáradástól kicsit érdes hangján. * -Mennyi itt az annyi?
214. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2020-08-19 23:27:54
Üzenet elküldve: 2020-08-19 23:27:54
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Barikádozás//
-Ugyan. *Ereszt még meg egy végső mosolyt, majd suttogóra fogva hangját a mélységihez lép.* -Tudod, az útonállás nem épp testhezálló feladat számomra. Máshoz jobban értek.
*A közeledő lányra hátrébb lép néhányat, csak hogy valamelyest távolabb kerüljön az útonállótól. Megérte körbeszaglászni, mert igen csak bokaütőnek tűnik a sötételf elképzelése. Ez az érzése csak még bizonyosabbá válik, mikor amaz kikötői őrségről beszél az idegennek.* ~Nem ismeri a viszonyokat.~ *Fogalmazódik meg a gondolat elméjében, de a piszkoszöld szemek immáron a jövevényt fürkészik. Nem rémlik, hogy látta volna valaha a fél-elfet, de nem tűnik éppenséggel veszélytelen egyednek.
Félig megkerüli a lányt, mintha nem is állt volna soha a sebtiben tákolt úttorlasz mellett, majd visszaül a cölöpre, ahonnan eddig követte az eseményeket. Erre nem járnak különösebben sokan, elvégre a Kikötőből kivezető úton már alig-alig állnak épületek.
Fürkésző zöldjeit azonban most a jövevényre függeszti. Most, hogy a háta mögött van, egészen merészen fut végig rajta a kíváncsi tekintet, a fegyvereken, tárgyakon, mindenen. Persze nem óhajt meggondolatlanságot elkövetni, csupán reflexből méri fel a lányt.
Enged vajon a sötételfnek, vagy makacsolja magát? Harminc arany nem nagy ár, ő biztosan megfizetné, de fél-elf szavaiból úgy veszi ki, hogy őt egészen más fából faragták.*
-Ugyan. *Ereszt még meg egy végső mosolyt, majd suttogóra fogva hangját a mélységihez lép.* -Tudod, az útonállás nem épp testhezálló feladat számomra. Máshoz jobban értek.
*A közeledő lányra hátrébb lép néhányat, csak hogy valamelyest távolabb kerüljön az útonállótól. Megérte körbeszaglászni, mert igen csak bokaütőnek tűnik a sötételf elképzelése. Ez az érzése csak még bizonyosabbá válik, mikor amaz kikötői őrségről beszél az idegennek.* ~Nem ismeri a viszonyokat.~ *Fogalmazódik meg a gondolat elméjében, de a piszkoszöld szemek immáron a jövevényt fürkészik. Nem rémlik, hogy látta volna valaha a fél-elfet, de nem tűnik éppenséggel veszélytelen egyednek.
Félig megkerüli a lányt, mintha nem is állt volna soha a sebtiben tákolt úttorlasz mellett, majd visszaül a cölöpre, ahonnan eddig követte az eseményeket. Erre nem járnak különösebben sokan, elvégre a Kikötőből kivezető úton már alig-alig állnak épületek.
Fürkésző zöldjeit azonban most a jövevényre függeszti. Most, hogy a háta mögött van, egészen merészen fut végig rajta a kíváncsi tekintet, a fegyvereken, tárgyakon, mindenen. Persze nem óhajt meggondolatlanságot elkövetni, csupán reflexből méri fel a lányt.
Enged vajon a sötételfnek, vagy makacsolja magát? Harminc arany nem nagy ár, ő biztosan megfizetné, de fél-elf szavaiból úgy veszi ki, hogy őt egészen más fából faragták.*
213. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2020-08-19 17:09:52
Üzenet elküldve: 2020-08-19 17:09:52
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 473
OOC üzenetek: 42
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 473
OOC üzenetek: 42
Játékstílus: Vakmerő
//Mászkálás a kikötőben//
//Nem a barikádnál//
* Wrexan barangol szép csendesen a kikötőben már egy ideje, amikor egy ismerős alakra lesz figyelmes. Az az alak is felfigyel rá, mivel hangosan oda is kiált neki. ~ Hát ez meg kicsoda? És miért ismerős nekem ennyire? ~ Szalad át az agyán a gondolat, de nem kell ám sokáig rajta túráztatnia agytekervényeit, mivel beugrik neki a kártya árus kisöreg. A csúcsos süveg meg a kistermet olyan, amit nem lehet egyhamar elfelejteni. Oda is lép hozzá rögtön.*
- Szép jó napot Papó! Én meg Wrexan vagyok! * Köszönti egyből. A második kérdése, hogy hogyan került ide, de az öreg kérdés nélkül is neki lát mesélni. Kedvére van az öreg közvetlen jelleme Wrexannak, mivel a társaságában hamar el kezd feloldódni.*
- Hogy játszani? Hát nem vagyis igen. Miért is ne? A minap úgy sem sikerült játszanunk.* Kicsit tétovázik , de Att'rah papó máris nyúl a zsebéhez, szóval itt úgy néz ki, hogy játszani kell. Igen ám, de az öreg arca rögvest lefagy, amikor keze nem találja a pakliját. Szerencsére nem történt semmilyen lopás, csak annyi, hogy a komisz pakli a másik zsebébe költözött. Előkerül, hát a pakli, amire Wrexan csak meresztgeti a szemeit. Ő is neki lát hát elő kaparni a saját lapjait.*
- Akkor hát játszunk!
//Nem a barikádnál//
* Wrexan barangol szép csendesen a kikötőben már egy ideje, amikor egy ismerős alakra lesz figyelmes. Az az alak is felfigyel rá, mivel hangosan oda is kiált neki. ~ Hát ez meg kicsoda? És miért ismerős nekem ennyire? ~ Szalad át az agyán a gondolat, de nem kell ám sokáig rajta túráztatnia agytekervényeit, mivel beugrik neki a kártya árus kisöreg. A csúcsos süveg meg a kistermet olyan, amit nem lehet egyhamar elfelejteni. Oda is lép hozzá rögtön.*
- Szép jó napot Papó! Én meg Wrexan vagyok! * Köszönti egyből. A második kérdése, hogy hogyan került ide, de az öreg kérdés nélkül is neki lát mesélni. Kedvére van az öreg közvetlen jelleme Wrexannak, mivel a társaságában hamar el kezd feloldódni.*
- Hogy játszani? Hát nem vagyis igen. Miért is ne? A minap úgy sem sikerült játszanunk.* Kicsit tétovázik , de Att'rah papó máris nyúl a zsebéhez, szóval itt úgy néz ki, hogy játszani kell. Igen ám, de az öreg arca rögvest lefagy, amikor keze nem találja a pakliját. Szerencsére nem történt semmilyen lopás, csak annyi, hogy a komisz pakli a másik zsebébe költözött. Előkerül, hát a pakli, amire Wrexan csak meresztgeti a szemeit. Ő is neki lát hát elő kaparni a saját lapjait.*
- Akkor hát játszunk!
212. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2020-08-19 14:47:38
Üzenet elküldve: 2020-08-19 14:47:38
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 127
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 127
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
//Mászkálás a kikötőben//
//Nem a barikádnál//
*Ahogy Wrexan jár-kel, egy ismerős alakra lehet figyelmes. Nehéz lenne eltéveszteni a fickót csúcsos süvegével, törpe termetével és csillogó, kíváncsi szemeivel. Bizony, az apóka még mindig ugyanaz az alak, mint akivel nemrégiben a piacon összehozta a sors, vagy legalábbis az illető nagyon hasonló ikertestvére, mert hogy most valamiért nem a portékájával látni, hanem egy rakás ládán ücsörög, és lábát lógázva vidáman pipázgat.*
- Héhahó! *Kiált oda a férfinak lelkesen, és még integet is.* Mi járatban erre? Talán megérezted a kihívásomat, fiú? Mert hogy arra gondoltam, hej, de megvernék már valakit kártyán. Tudod, úgy igazából. *Vidáman kuncog egy sort.* Att'rah papó vagyok, vagy Papó, ha úgy tetszik. Még mindig. Tudod é, fiacskám!
*Kicsit körülnéz, és a következőt már nem ordibálja a világba.*
- Sikerült idecikkannom, mielőtt a barikádos dolog… Érted. De a matrózok jól játszanak, szóval ha itt ragadok, sem fogok unatkozni. *Vigyorog hiányos fogaival, pipaszaga pedig még messziről is megcsiklandozhatja a férfi orrát.* Játszani jöttél? *Bizalmasan meglapogatja oldalzsebét. Meglepetésére és enyhe rémületére nincs ott semmi.*
- Izé… *Most a másik oldalzsebébe nyúl, és tekintete új életre gyullad, mint a szikra. Megmutatja pakliját, szigorúan lefordítva.*
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.08.19 14:47:56
//Nem a barikádnál//
*Ahogy Wrexan jár-kel, egy ismerős alakra lehet figyelmes. Nehéz lenne eltéveszteni a fickót csúcsos süvegével, törpe termetével és csillogó, kíváncsi szemeivel. Bizony, az apóka még mindig ugyanaz az alak, mint akivel nemrégiben a piacon összehozta a sors, vagy legalábbis az illető nagyon hasonló ikertestvére, mert hogy most valamiért nem a portékájával látni, hanem egy rakás ládán ücsörög, és lábát lógázva vidáman pipázgat.*
- Héhahó! *Kiált oda a férfinak lelkesen, és még integet is.* Mi járatban erre? Talán megérezted a kihívásomat, fiú? Mert hogy arra gondoltam, hej, de megvernék már valakit kártyán. Tudod, úgy igazából. *Vidáman kuncog egy sort.* Att'rah papó vagyok, vagy Papó, ha úgy tetszik. Még mindig. Tudod é, fiacskám!
*Kicsit körülnéz, és a következőt már nem ordibálja a világba.*
- Sikerült idecikkannom, mielőtt a barikádos dolog… Érted. De a matrózok jól játszanak, szóval ha itt ragadok, sem fogok unatkozni. *Vigyorog hiányos fogaival, pipaszaga pedig még messziről is megcsiklandozhatja a férfi orrát.* Játszani jöttél? *Bizalmasan meglapogatja oldalzsebét. Meglepetésére és enyhe rémületére nincs ott semmi.*
- Izé… *Most a másik oldalzsebébe nyúl, és tekintete új életre gyullad, mint a szikra. Megmutatja pakliját, szigorúan lefordítva.*
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.08.19 14:47:56
211. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2020-08-19 10:33:18
Üzenet elküldve: 2020-08-19 10:33:18
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 131
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 131
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
//Barikádozás//
*Érti Milhen meglepettségét, és most úgy érzi, nem szólt túl jól. Nem száll azonban vitába újdonsült munkatársával, jobb a békesség mindkettejüknek.*
- Azért nincs harag, ugye?* Kérdi, csak hogy biztos legyen a dologban.
Nos, az igazat megvallva eleinte egy zsiványbandának dolgozott - már amennyire lehet dolgozásnak nevezni - mert alig, hogy csatlakozott hozzájuk, kapott egy jó lehetőséget itt a kikötőben a patkányoktól. Egyébként nem sejti, Milhen mit érez, de annak örül, hogy elfogadja a jobbját. Jogos kérdést kap ezek után, s már bele is kezdene, hogy tömören elmondja, mi is a feladat, amikor egy különösen kinéző alak tűnik fel távolabb. Milhenhez fordul széles mosollyal, s ekképpen szól:*
- A következő lépés az lesz, hogy megadóztatjuk azt a nőt, ha erre jön.* Kezével diszkréten a kérdéses alakra is mutat. Hát bizony nagyon úgy fest, hogy feléjük tart. Dhorisz úgy dönt, hogy nem fog színjátékokba bocsátkozni, az már az első alkalommal is meglehetősen balul sült el. Nem hiányzik, hogy még egyszer hasonló meleg helyzetbe kerüljön. Illetőleg csak abban az esetben, ha nála van mindkét fegyvere, mint a jelen esetben. Bosszúsnak tűnik az érkező, mikor odalép. Rakodó munkások ténykedésére gondol. Dhorisz feléje fordul, kíváncsian mustrálgatja a nő arcát, és belekezd:*
- Szép jó napot! Ezeket a ládákat nem munkások rakták ide, hanem én.
*Pici szünetet tart, szeme sarkából Milhenre néz, mert rá is nagyon kíváncsi. De aztán folytatja:*
- A kikötői őrség megbízásából az a feladatunk, hogy adót szedjünk mindenkitől, aki ide érkezik vagy innét távozik. Legyen szíves harminc aranyat fizetni, hogy átmehessen.
*Érti Milhen meglepettségét, és most úgy érzi, nem szólt túl jól. Nem száll azonban vitába újdonsült munkatársával, jobb a békesség mindkettejüknek.*
- Azért nincs harag, ugye?* Kérdi, csak hogy biztos legyen a dologban.
Nos, az igazat megvallva eleinte egy zsiványbandának dolgozott - már amennyire lehet dolgozásnak nevezni - mert alig, hogy csatlakozott hozzájuk, kapott egy jó lehetőséget itt a kikötőben a patkányoktól. Egyébként nem sejti, Milhen mit érez, de annak örül, hogy elfogadja a jobbját. Jogos kérdést kap ezek után, s már bele is kezdene, hogy tömören elmondja, mi is a feladat, amikor egy különösen kinéző alak tűnik fel távolabb. Milhenhez fordul széles mosollyal, s ekképpen szól:*
- A következő lépés az lesz, hogy megadóztatjuk azt a nőt, ha erre jön.* Kezével diszkréten a kérdéses alakra is mutat. Hát bizony nagyon úgy fest, hogy feléjük tart. Dhorisz úgy dönt, hogy nem fog színjátékokba bocsátkozni, az már az első alkalommal is meglehetősen balul sült el. Nem hiányzik, hogy még egyszer hasonló meleg helyzetbe kerüljön. Illetőleg csak abban az esetben, ha nála van mindkét fegyvere, mint a jelen esetben. Bosszúsnak tűnik az érkező, mikor odalép. Rakodó munkások ténykedésére gondol. Dhorisz feléje fordul, kíváncsian mustrálgatja a nő arcát, és belekezd:*
- Szép jó napot! Ezeket a ládákat nem munkások rakták ide, hanem én.
*Pici szünetet tart, szeme sarkából Milhenre néz, mert rá is nagyon kíváncsi. De aztán folytatja:*
- A kikötői őrség megbízásából az a feladatunk, hogy adót szedjünk mindenkitől, aki ide érkezik vagy innét távozik. Legyen szíves harminc aranyat fizetni, hogy átmehessen.
210. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2020-08-19 07:59:02
Üzenet elküldve: 2020-08-19 07:59:02
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 601
OOC üzenetek: 141
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 601
OOC üzenetek: 141
Játékstílus: Megfontolt
//Barikádozás//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Indul vissza a városba, pont egy olyan szép nap kezd kerekedni, amire érdemes itt hagyni a halszagtól bűzlő dokkokat. Éppen csak éledezik a munkakedv, hogy a hajókat felpakolják, ám már most is érdemes felcsapnia a csuklyát, mielőtt még valaki szemet vet a külsöjére. ~Az kéne még, hogy itt hagyjam a… hajam. ~ Viccelődik magában, hátha ezzel el tudja űzni a tegnapi keserűség megmaradt nyomait. Azonban, amint lelép a fatákolmányokról, hogy a városba vezető úton foghasson magának egy szekeret, valami furcsát tapasztal. Eddig még nem látta a négy ládát meg a furcsa farönköt, az viszont bizonyos, hogy bármilyen szekér is indul meg a hajóktól, hogy a városba vigye az árut, annak bizony lehet útban lesz. Közelebb lépked a furcsa építményhez és az oldalán vizsgálja a kezét felemelve és ujjal méregetve, hogy a szekér el fér-e mellette, ha kicsit lesáncoja is a bozótost. Ám végül mivel embereket lát mellette odasétál, hogy mégis megkérdezze.*
-Hé! Nem tudjátok, hogy mi a faszomért van itt az a négy láda? Valamelyik hülye rakodómunkás megorrolt a kereskedőre? Mert bizony itt útban lesz. *Fejti ki a dolgot és úgy érzi, ő még finoman fogalmazott, a szekéren ülő hajtók sokkal edzettebbek a véleményük és pillanatnyi érzéseik kifejtésében.*
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Indul vissza a városba, pont egy olyan szép nap kezd kerekedni, amire érdemes itt hagyni a halszagtól bűzlő dokkokat. Éppen csak éledezik a munkakedv, hogy a hajókat felpakolják, ám már most is érdemes felcsapnia a csuklyát, mielőtt még valaki szemet vet a külsöjére. ~Az kéne még, hogy itt hagyjam a… hajam. ~ Viccelődik magában, hátha ezzel el tudja űzni a tegnapi keserűség megmaradt nyomait. Azonban, amint lelép a fatákolmányokról, hogy a városba vezető úton foghasson magának egy szekeret, valami furcsát tapasztal. Eddig még nem látta a négy ládát meg a furcsa farönköt, az viszont bizonyos, hogy bármilyen szekér is indul meg a hajóktól, hogy a városba vigye az árut, annak bizony lehet útban lesz. Közelebb lépked a furcsa építményhez és az oldalán vizsgálja a kezét felemelve és ujjal méregetve, hogy a szekér el fér-e mellette, ha kicsit lesáncoja is a bozótost. Ám végül mivel embereket lát mellette odasétál, hogy mégis megkérdezze.*
-Hé! Nem tudjátok, hogy mi a faszomért van itt az a négy láda? Valamelyik hülye rakodómunkás megorrolt a kereskedőre? Mert bizony itt útban lesz. *Fejti ki a dolgot és úgy érzi, ő még finoman fogalmazott, a szekéren ülő hajtók sokkal edzettebbek a véleményük és pillanatnyi érzéseik kifejtésében.*
209. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2020-08-19 01:17:34
Üzenet elküldve: 2020-08-19 01:17:34
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Barikádozás//
*Csak egy pillanatra szalad fel a szemöldöke a velős véleményen, de máskülönben arcizma sem rezdül.*
-Minden helynek megvan a maga bűze. ~A barlangoknak is biztos, kormos.~ *Ám a toldalékot már csak fejben teszi hozzá, nem kívánja bosszantani a mélységit.*
-Csak tessék. *Pillant a cseresznyéstálra. A világért sem mondaná, hogy nincs egy fertályórája, hogy elemelte a Lakónegyedben. Főleg, ha a sötételf valóban a Patkányoknak dolgozik.
Elfogadja a felé nyújtott jobbot, még bátorítóan biccent is.* ~Ahogy a zsiványoknál szokás? Szar lehet itt élni?~ *Nem adja jelét, de a halovány sejtése, miszerint Dhorisz nem az említett rendfenntartóknak, sokkal inkább saját magának dolgozik, hamar kezd beigazolódni. Mindenesetre nem árulja el magát, viszont ez az egész játék óvatosságra inti. Ugyanakkor furdalja a kíváncsiság, vajon mire készül a sötételf. Mert ez így, a Patkányok pengéjén táncolva igen csak rizikós műveletnek tűnik.*
-Nos, és mi a következő lépés? Várunk?
*Csak egy pillanatra szalad fel a szemöldöke a velős véleményen, de máskülönben arcizma sem rezdül.*
-Minden helynek megvan a maga bűze. ~A barlangoknak is biztos, kormos.~ *Ám a toldalékot már csak fejben teszi hozzá, nem kívánja bosszantani a mélységit.*
-Csak tessék. *Pillant a cseresznyéstálra. A világért sem mondaná, hogy nincs egy fertályórája, hogy elemelte a Lakónegyedben. Főleg, ha a sötételf valóban a Patkányoknak dolgozik.
Elfogadja a felé nyújtott jobbot, még bátorítóan biccent is.* ~Ahogy a zsiványoknál szokás? Szar lehet itt élni?~ *Nem adja jelét, de a halovány sejtése, miszerint Dhorisz nem az említett rendfenntartóknak, sokkal inkább saját magának dolgozik, hamar kezd beigazolódni. Mindenesetre nem árulja el magát, viszont ez az egész játék óvatosságra inti. Ugyanakkor furdalja a kíváncsiság, vajon mire készül a sötételf. Mert ez így, a Patkányok pengéjén táncolva igen csak rizikós műveletnek tűnik.*
-Nos, és mi a következő lépés? Várunk?
208. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2020-08-18 22:21:27
Üzenet elküldve: 2020-08-18 22:21:27
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 131
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 131
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
//Barikádozás//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Értetlenül áll a széles vigyor előtt, de egyébként nem szól érte. Ha jó kedve van a szőkének, miért ne vigyorogjon? Őszintén meglepődik azon, hogy a leány itt él a kikötőben, s a fene se tudja, mi okból jött oda hozzá, ha nem akarja elhagyni a helyet.*
- Szar lehet itt élni.* Fejti ki véleményét, s kis mosoly jelenik meg arcán. Aztán rögtön folytatja az indoklással:*
- Bűz van majdnem mindenhol. Valahol a tenger sós szagát érezni, valahol mást. De ha te szeretsz itt élni, akkor... Élj.* Nem jut eszébe hirtelen semmi jó, amivel befejezhetné a mondatot. Újból elmosolyodik kissé, melyet az őszinte meglepetés képe vált fel. Ami igaz, az igaz, bizony elkél a segítség. Másik két társa valahová eltűnt, lehet, egy óvatlan pillanatban leléceltek.*
- Hát bizony, kéne is segítség.* Helyesel.*
- Eredetileg hárman voltunk, de másik két társam szerintem meglógott. És az a helyzet, hogy csak ez az egy kendő van.* Rá is teszi kezét az említett anyagra, hogy a leány tudja, miről van szó.*
- Azt meg nem tudom, hogy Jarhan mit szól majd hozzá, de nem hiszem, hogy gond lenne. Elvégre ő mondta, hogy csapat kéne ide. Na mindegy, lényeg, hogy örülnék, ha be tudnál segíteni te is.* Hálásan is néz Milhenre. Már feleslegesnek érzi, hogy készen álljon egy esetleges támadásra, mert kezd bízni a szőkében.*
- Engedelmeddel.* Szól újból, s a cseresznyés tál felé nyúl. Bátorkodik kivenni egy szemet, a magját tenyerébe köpi, hogy aztán egy jól irányzott mozdulattal jó messzire dobja.*
- Baszki, ez olyan cseresznye, ahogy kinéz!* Kiált fel elégedetten. Rég evett már jó cseresznyét, s máris nyúl a tál felé a következő szemért.*
- Rossz ötlet volt, hogy idehoztad. Imádom a cseresznyét. A végén még eleszem előled.
*Mikor a lány meghajol, kicsit felnevet. De abszolút nem bántón, sőt, igen barátságosan.*
- Örvendek, én Dhorisz vagyok. Csapj bele!* Tartja mellkas magasságba kinyújtott jobb kezét - nem azt, amelyikbe a magot köpte.*
- Zsiványoknál így szokás.* Fűzi még hozzá, ha Milhen nem értené a dolgot.*
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Értetlenül áll a széles vigyor előtt, de egyébként nem szól érte. Ha jó kedve van a szőkének, miért ne vigyorogjon? Őszintén meglepődik azon, hogy a leány itt él a kikötőben, s a fene se tudja, mi okból jött oda hozzá, ha nem akarja elhagyni a helyet.*
- Szar lehet itt élni.* Fejti ki véleményét, s kis mosoly jelenik meg arcán. Aztán rögtön folytatja az indoklással:*
- Bűz van majdnem mindenhol. Valahol a tenger sós szagát érezni, valahol mást. De ha te szeretsz itt élni, akkor... Élj.* Nem jut eszébe hirtelen semmi jó, amivel befejezhetné a mondatot. Újból elmosolyodik kissé, melyet az őszinte meglepetés képe vált fel. Ami igaz, az igaz, bizony elkél a segítség. Másik két társa valahová eltűnt, lehet, egy óvatlan pillanatban leléceltek.*
- Hát bizony, kéne is segítség.* Helyesel.*
- Eredetileg hárman voltunk, de másik két társam szerintem meglógott. És az a helyzet, hogy csak ez az egy kendő van.* Rá is teszi kezét az említett anyagra, hogy a leány tudja, miről van szó.*
- Azt meg nem tudom, hogy Jarhan mit szól majd hozzá, de nem hiszem, hogy gond lenne. Elvégre ő mondta, hogy csapat kéne ide. Na mindegy, lényeg, hogy örülnék, ha be tudnál segíteni te is.* Hálásan is néz Milhenre. Már feleslegesnek érzi, hogy készen álljon egy esetleges támadásra, mert kezd bízni a szőkében.*
- Engedelmeddel.* Szól újból, s a cseresznyés tál felé nyúl. Bátorkodik kivenni egy szemet, a magját tenyerébe köpi, hogy aztán egy jól irányzott mozdulattal jó messzire dobja.*
- Baszki, ez olyan cseresznye, ahogy kinéz!* Kiált fel elégedetten. Rég evett már jó cseresznyét, s máris nyúl a tál felé a következő szemért.*
- Rossz ötlet volt, hogy idehoztad. Imádom a cseresznyét. A végén még eleszem előled.
*Mikor a lány meghajol, kicsit felnevet. De abszolút nem bántón, sőt, igen barátságosan.*
- Örvendek, én Dhorisz vagyok. Csapj bele!* Tartja mellkas magasságba kinyújtott jobb kezét - nem azt, amelyikbe a magot köpte.*
- Zsiványoknál így szokás.* Fűzi még hozzá, ha Milhen nem értené a dolgot.*
207. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2020-08-18 21:39:36
Üzenet elküldve: 2020-08-18 21:39:36
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Barikádozás//
*Nincs teljesen meggyőzve, ugyanakkor nincs oka kételkedni a mélységi szavában. Hisz ki lenne olyan őrült, hogy a helyi erők nélkül járjon el vámszedésben?*
-Ó, nem akarom én elhagyni a Kikötőt. Ez az én otthonom. *Még mindig fülig ér a szája, mintha csak arcára ragasztották volna a bájosnak szánt mosolyt.*
-De ha gondolod... Szívesen segítek. Nincs rendjén, hogy egyedül viseld gondját a Kikötőn áthaladó forgalomnak. *Ami első ránézésre még gyanús is lehet. Ugyanakkor ha csak néhány pergő aranyat le tud gombolni, már megérte az egész hercehurca.
Amennyiben a sötételf valóban a Patkányok közül való, úgy akár még be is vágódhat náluk. Ha pedig nem... Nos, akkor majd időben kereket kell oldania. Utóbbira azonban nem gondol, most minden porcikájával azon van, hogy elnyerje a sötételf lány bizalmát.
Kalapját kezébe véve bemutat egy cifra meghajlást, majd felpillant.*
-Milhen a nevem. Szívesen segédkezem neked, elvégre a Te... Feladatod. *Hátrasöpri a szőke fürtöket majd visszanyomja fejébe a kalapot. Bármennyire is tűnik baljósnak a szemben álló, talán megtalálhatja most a számításait... Ha már az előző ily balul sült el.*
*Nincs teljesen meggyőzve, ugyanakkor nincs oka kételkedni a mélységi szavában. Hisz ki lenne olyan őrült, hogy a helyi erők nélkül járjon el vámszedésben?*
-Ó, nem akarom én elhagyni a Kikötőt. Ez az én otthonom. *Még mindig fülig ér a szája, mintha csak arcára ragasztották volna a bájosnak szánt mosolyt.*
-De ha gondolod... Szívesen segítek. Nincs rendjén, hogy egyedül viseld gondját a Kikötőn áthaladó forgalomnak. *Ami első ránézésre még gyanús is lehet. Ugyanakkor ha csak néhány pergő aranyat le tud gombolni, már megérte az egész hercehurca.
Amennyiben a sötételf valóban a Patkányok közül való, úgy akár még be is vágódhat náluk. Ha pedig nem... Nos, akkor majd időben kereket kell oldania. Utóbbira azonban nem gondol, most minden porcikájával azon van, hogy elnyerje a sötételf lány bizalmát.
Kalapját kezébe véve bemutat egy cifra meghajlást, majd felpillant.*
-Milhen a nevem. Szívesen segédkezem neked, elvégre a Te... Feladatod. *Hátrasöpri a szőke fürtöket majd visszanyomja fejébe a kalapot. Bármennyire is tűnik baljósnak a szemben álló, talán megtalálhatja most a számításait... Ha már az előző ily balul sült el.*
206. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2020-08-18 15:01:02
Üzenet elküldve: 2020-08-18 15:01:02
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 473
OOC üzenetek: 42
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 473
OOC üzenetek: 42
Játékstílus: Vakmerő
// Mászkálás a kikötőben //
// Nem a barikádnál //
* Wrexan reggeli után úgy dönt, hogy kisétál a partra. A hely zsongása amúgy is vonzotta mindig. Néha, ha úgy van szokott venni pár frissen fogott halat is, amit aztán elkészített a szakácsnéval. A kacat árusokhoz is be szokott nézni, mert sok érdekes ócskaságot lehet kapni olcsón. Na meg mostanság, hogy van kártyája is meg kockája is szereti magát próbára tenni ezekben a játékokban. Itt pedig szinte indig lehet találni kisebb-nagyobb társaságokat, akik ezeket a játékokat játsszák. Wrexan, ha teheti azért kerüli a rossz arcú népeket, mert azok nem szeretnek veszíteni. Ha lát játékosokat, akkor egy darabig kívülről figyeli az eseményeket, mielőtt tovább állna. Néha csak ez is elég neki, mivel így tanul az ember.*
// Nem a barikádnál //
* Wrexan reggeli után úgy dönt, hogy kisétál a partra. A hely zsongása amúgy is vonzotta mindig. Néha, ha úgy van szokott venni pár frissen fogott halat is, amit aztán elkészített a szakácsnéval. A kacat árusokhoz is be szokott nézni, mert sok érdekes ócskaságot lehet kapni olcsón. Na meg mostanság, hogy van kártyája is meg kockája is szereti magát próbára tenni ezekben a játékokban. Itt pedig szinte indig lehet találni kisebb-nagyobb társaságokat, akik ezeket a játékokat játsszák. Wrexan, ha teheti azért kerüli a rossz arcú népeket, mert azok nem szeretnek veszíteni. Ha lát játékosokat, akkor egy darabig kívülről figyeli az eseményeket, mielőtt tovább állna. Néha csak ez is elég neki, mivel így tanul az ember.*
205. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2020-08-18 09:12:06
Üzenet elküldve: 2020-08-18 09:12:06
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 131
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 131
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
//Barikádozás//
*Alig, hogy befejezi a munkát, rögtön meg is jelenik egy kalapos szőke leányzó. Már éppen mondaná, hogy "Hová, hová, tessék csak adót fizetni", amikor előzetes figyelmeztetés vagy épp köszönés nélkül cseresznyével kínálja az idegen. Megköszörüli kissé a torkát, arcán őszinte csodálkozás tükröződik. Nem mer még venni a cseresznyéből, arra gondol, hogy ez valamiféle csel akar lenni. Pedig elég gusztán néz ki a pirosló gyümölcs. A patkányok említésére lepillant kendőjére, amely még mindig ott pihen mellkasán. El is feledkezett róla a barikádépítés közben.*
- Igen.* Feleli a kérdésre meglehetősen kurtán.*
- Új vagyok.* Fűzi még hozzá hasonlóképpen.*
- Ha át akarsz jutni, adót kell fizetned. 30 arany lesz.* Cseppet sem bunkón beszél, inkább higgadtan és tájékoztató jellegűen. A leányt meg szándékosan tegezi, hisz fiatalnak tűnik. Észreveszi a fürkésző pillantásokat, ebből megint arra gondol, hogy át akarja verni, és adófizetés nélkül kíván meglógni. Kezeit könnyedén maga mellett tartja, de ez persze csak látszat. Ha arra volna szükség, gyorsan elő tudná rántani vagy tőrét vagy kardját. De a lazaság látszatát nyilván fenn kell tartani, nehogy idő előtt a másik gyanút fogjon.*
*Alig, hogy befejezi a munkát, rögtön meg is jelenik egy kalapos szőke leányzó. Már éppen mondaná, hogy "Hová, hová, tessék csak adót fizetni", amikor előzetes figyelmeztetés vagy épp köszönés nélkül cseresznyével kínálja az idegen. Megköszörüli kissé a torkát, arcán őszinte csodálkozás tükröződik. Nem mer még venni a cseresznyéből, arra gondol, hogy ez valamiféle csel akar lenni. Pedig elég gusztán néz ki a pirosló gyümölcs. A patkányok említésére lepillant kendőjére, amely még mindig ott pihen mellkasán. El is feledkezett róla a barikádépítés közben.*
- Igen.* Feleli a kérdésre meglehetősen kurtán.*
- Új vagyok.* Fűzi még hozzá hasonlóképpen.*
- Ha át akarsz jutni, adót kell fizetned. 30 arany lesz.* Cseppet sem bunkón beszél, inkább higgadtan és tájékoztató jellegűen. A leányt meg szándékosan tegezi, hisz fiatalnak tűnik. Észreveszi a fürkésző pillantásokat, ebből megint arra gondol, hogy át akarja verni, és adófizetés nélkül kíván meglógni. Kezeit könnyedén maga mellett tartja, de ez persze csak látszat. Ha arra volna szükség, gyorsan elő tudná rántani vagy tőrét vagy kardját. De a lazaság látszatát nyilván fenn kell tartani, nehogy idő előtt a másik gyanút fogjon.*
204. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2020-08-18 02:19:46
Üzenet elküldve: 2020-08-18 02:19:46
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Barikádozás//
*Jóízűen szemezget az aprócska fatányérból ültében, miközben a jelenetet szemléli. Már az ízére sem emlékezett, oly rég evett cseresznyét. Talán csak gyermekkorában volt hozzá szerencséje, akkor is csak a többi suhanccal osztozkodva. Bárhogy is, érdeklődve figyeli a ténykedő mélységit, ahogy az ládákat hurcibál és módszeresen barikádat épít az útra. Elhúzza a száját a látottakra, de nem szól egy árva szót sem, ott marad a fenekén, az útszéli cölöpön.*
~Az nem lehet, hogy...~ *Egy efféle vámszedés bizony nagyon is illene a Patkányokhoz, még akkor is, ha szinte érintik már az erdőségen át húzódó utat. Elvégre annak egy részére is igényt tartanak újdonsült békefenntartóik. Még is, egyáltalán nem ismerős neki a leány, s valahogy nem is illene abba a közegbe. De azt semmi szín alatt nem képzelné, hogy esetleg az ő beleegyezésük nélkül csinálná, amit csinál.
Végül a kíváncsisága győz, s elrugaszkodik az eddigi ülőhelyéül szolgáló cölöptől.
Széles mosollyal, ruganyos léptekkel közelíti meg a veszélyes küllemű mélységit, majd felé nyújtja a fatányért.*
-Cseresznyét?
*Bármi is a válasz, leteszi a tálat a legközelebbi dobozra. Még mindig ott ül a mosoly az arcán, ám a piszkoszöld íriszek vadul fürkészik az idegent.*
-A Patkányok közé tartozol? Nem láttalak a Kikötőben még... *Szegezi az ártatlannak tűnő kérdést a másiknak, miközben egyik lábáról a másikra szórakozottan kulcsolja össze maga mögött kezeit. Persze tisztes távolságot tart közben a sötételftől, nem bízza a véletlenre. Egyelőre puhatolódzik, hátha csurranhat-cseppenhet valami ebből az egész vállalkozásból számára is.*
*Jóízűen szemezget az aprócska fatányérból ültében, miközben a jelenetet szemléli. Már az ízére sem emlékezett, oly rég evett cseresznyét. Talán csak gyermekkorában volt hozzá szerencséje, akkor is csak a többi suhanccal osztozkodva. Bárhogy is, érdeklődve figyeli a ténykedő mélységit, ahogy az ládákat hurcibál és módszeresen barikádat épít az útra. Elhúzza a száját a látottakra, de nem szól egy árva szót sem, ott marad a fenekén, az útszéli cölöpön.*
~Az nem lehet, hogy...~ *Egy efféle vámszedés bizony nagyon is illene a Patkányokhoz, még akkor is, ha szinte érintik már az erdőségen át húzódó utat. Elvégre annak egy részére is igényt tartanak újdonsült békefenntartóik. Még is, egyáltalán nem ismerős neki a leány, s valahogy nem is illene abba a közegbe. De azt semmi szín alatt nem képzelné, hogy esetleg az ő beleegyezésük nélkül csinálná, amit csinál.
Végül a kíváncsisága győz, s elrugaszkodik az eddigi ülőhelyéül szolgáló cölöptől.
Széles mosollyal, ruganyos léptekkel közelíti meg a veszélyes küllemű mélységit, majd felé nyújtja a fatányért.*
-Cseresznyét?
*Bármi is a válasz, leteszi a tálat a legközelebbi dobozra. Még mindig ott ül a mosoly az arcán, ám a piszkoszöld íriszek vadul fürkészik az idegent.*
-A Patkányok közé tartozol? Nem láttalak a Kikötőben még... *Szegezi az ártatlannak tűnő kérdést a másiknak, miközben egyik lábáról a másikra szórakozottan kulcsolja össze maga mögött kezeit. Persze tisztes távolságot tart közben a sötételftől, nem bízza a véletlenre. Egyelőre puhatolódzik, hátha csurranhat-cseppenhet valami ebből az egész vállalkozásból számára is.*
203. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2020-08-16 23:26:28
Üzenet elküldve: 2020-08-16 23:26:28
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 131
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 131
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
//Barikádozás//
*A mélységi kis idő elteltével feláll ültő helyéből, itt az ideje ugyanis annak, hogy valamiféle akadályt csináljon a kikötő és a hozzá tartozó erdőség közé. Így bizonyára könnyebb dolga lesz. De azt sem tudja, hogy mi az, amit barikádozásra használhatna. Végül odalép két izomtól duzzadó karú fickóhoz, akik a ládák körül tevékenykednek.*
- Ne haragudjanak, elkérhetnék önöktől négy üres ládát?* Szólítja meg a férfiakat bátran, akik szúrósan néznek rá, hogy mit akar.*
- Én látom el itt a kikötőben a beérkezők és a távozók adóztatását. A ládákra pedig azért volna szükségem, hogy valamiféle zárást készítsek, amelyet fizetés után megnyitok.* Magyarázza sietősen a férfiaknak. Ők pedig - nem minden áron, mert kicsit grimaszolnak - de végül is belemennek a dologba. Még segítenek is Dhorisznak odavinni a kívánt helyre a ládákat. A felépítésben viszont már nem tudnak segíteni, nekik még rengeteg dolguk van. De a mélységi így is hálás nekik, s rögvest neki is lát a rögtönzött barikád felhúzásának. Két-két ládát egymásra tesz, majd összetolja őket úgy, hogy rövidebbik oldalaikkal illeszkedjenek egymáshoz. Tehát a ládák keresztben az úton állnak, hosszabbik oldaluk néz az erdőség felé. Meg a másik irányba a ládák másik oldalán. De hogy biztos legyen a dolog, nehézkesen odavonszolja a kidőlt fatörzset is, melyen az imént ül. Egyenesen a ládák mögé húzza. A fatörzs az erdőséghez van amúgy közelebb. Tehát ha valaki onnét közelít, akkor előbb van a fatörzs, rögtön mögötte pedig a ládakapu. Hát nem a legjobb, de talán ez is megteszi egy ideig. A mélységi pedig rögtönzött barikádja mellé áll úgy, hogy jól lássák őt, de ő is kényelmesen rálásson mindkét irányra.*
*A mélységi kis idő elteltével feláll ültő helyéből, itt az ideje ugyanis annak, hogy valamiféle akadályt csináljon a kikötő és a hozzá tartozó erdőség közé. Így bizonyára könnyebb dolga lesz. De azt sem tudja, hogy mi az, amit barikádozásra használhatna. Végül odalép két izomtól duzzadó karú fickóhoz, akik a ládák körül tevékenykednek.*
- Ne haragudjanak, elkérhetnék önöktől négy üres ládát?* Szólítja meg a férfiakat bátran, akik szúrósan néznek rá, hogy mit akar.*
- Én látom el itt a kikötőben a beérkezők és a távozók adóztatását. A ládákra pedig azért volna szükségem, hogy valamiféle zárást készítsek, amelyet fizetés után megnyitok.* Magyarázza sietősen a férfiaknak. Ők pedig - nem minden áron, mert kicsit grimaszolnak - de végül is belemennek a dologba. Még segítenek is Dhorisznak odavinni a kívánt helyre a ládákat. A felépítésben viszont már nem tudnak segíteni, nekik még rengeteg dolguk van. De a mélységi így is hálás nekik, s rögvest neki is lát a rögtönzött barikád felhúzásának. Két-két ládát egymásra tesz, majd összetolja őket úgy, hogy rövidebbik oldalaikkal illeszkedjenek egymáshoz. Tehát a ládák keresztben az úton állnak, hosszabbik oldaluk néz az erdőség felé. Meg a másik irányba a ládák másik oldalán. De hogy biztos legyen a dolog, nehézkesen odavonszolja a kidőlt fatörzset is, melyen az imént ül. Egyenesen a ládák mögé húzza. A fatörzs az erdőséghez van amúgy közelebb. Tehát ha valaki onnét közelít, akkor előbb van a fatörzs, rögtön mögötte pedig a ládakapu. Hát nem a legjobb, de talán ez is megteszi egy ideig. A mélységi pedig rögtönzött barikádja mellé áll úgy, hogy jól lássák őt, de ő is kényelmesen rálásson mindkét irányra.*
202. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2020-08-15 13:40:55
Üzenet elküldve: 2020-08-15 13:40:55
Rang: Játékos
IC üzenetek: 388
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 388
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
*Na, végül is csak ideért. Mennyi ideig is tartott az út lábbal? Inkább nem gondol bele, attól csak jobban szenvednének ínyszalagjai. A legközelebbi épület falát megragadva, lihegve teszi kezét mellkasára, és igyekszik összeszedni magát. Elvárásának sajnos megfelelően néz ki a hely, bár kevesebb részegessel és több... tiszttel? Csak sikerül felráznia magát. No, akkor hova? minden valószínűséggel bárhol máshova, csak ne legyen tétlenül. Az ilyen embereket könnyen kipeckelik. Indulás információt gyűjteni, fontos embereket keresni, és pesszimista gondolatai miatt szégyenletesen kudarcot vallani ebben! Még mindig szédül a megerőltetéstől, úgyhogy nehezen sikerül elindulnia egy véletlenszerű irányba.*
201. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2020-08-13 11:39:39
Üzenet elküldve: 2020-08-13 11:39:39
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 473
OOC üzenetek: 42
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 473
OOC üzenetek: 42
Játékstílus: Vakmerő
// Irány haza //
* Sötét van, de legalább már a itthon csattog a szekér. Az esti zsongás már megkezdődőt az ivókban és a bordélyházakban. Vidám zene csábítja az erszények gazdáit befelé ezekbe az intézményekbe, ahol aztán buja örömökben lehet részük a népeknek. Legalább az utcák kiürültek, így máris könnyebb a haladás. Nem szeret a fiú ilyenkor az utcán mászkálni, mivel nappal sem túl biztonságos a hely. A fiú ráfordítja a szekeret a már megszokott útra. Messziről már látszódnak is a Sellőház fényei. Szinte már ott is vannak.*
* Sötét van, de legalább már a itthon csattog a szekér. Az esti zsongás már megkezdődőt az ivókban és a bordélyházakban. Vidám zene csábítja az erszények gazdáit befelé ezekbe az intézményekbe, ahol aztán buja örömökben lehet részük a népeknek. Legalább az utcák kiürültek, így máris könnyebb a haladás. Nem szeret a fiú ilyenkor az utcán mászkálni, mivel nappal sem túl biztonságos a hely. A fiú ráfordítja a szekeret a már megszokott útra. Messziről már látszódnak is a Sellőház fényei. Szinte már ott is vannak.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1180-1199