Kikötő - Dokkok és kikötő
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Tenger és szigetek (új) Kikötői erdőség (új) Csatornarendszer (új) | Dokkok és kikötő | Lakónegyed (új) Vámház (új) Világítótorony (új) |  |
560. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2013-12-15 12:46:47
Üzenet elküldve: 2013-12-15 12:46:47
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 278
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 278
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
//Zombikalipszis//
//2.csoport//
*Ahogy Zopal végignéz a társaságon csak a fajtársától kap pozitív visszajelzést. Már annyi időt töltött az emberek közt, hogy ő is megutálta az orkokat de, ezt nem mutatja ki. A kölyök megjelenése eléggé meglepi. Felismeri, hogy annak az anyját próbálták megtalálni. De most nincs vele a nő ami meg is lepi. Szívesen elzavarná onnan de, nem akarja máris felkelteni magára a többiek figyelmét. Mikor a fajtársa odalép hozzá, hogy üdvözölje őt akkor a testvérszó nem tetszik neki de, elfogadja.*
-Üdv. Az enyém Zopal. Örülök a találkozásnak.
*A következő megjegyzés egyáltalán nem tetszik neki. Az orktól nem várt többet de, ő ezt nem bírja hagyni. Erélyesen rászól hát a kölyökre.*
-Eredj innen. Ez nem neked való dolog. Keresd tovább anyádat.
//2.csoport//
*Ahogy Zopal végignéz a társaságon csak a fajtársától kap pozitív visszajelzést. Már annyi időt töltött az emberek közt, hogy ő is megutálta az orkokat de, ezt nem mutatja ki. A kölyök megjelenése eléggé meglepi. Felismeri, hogy annak az anyját próbálták megtalálni. De most nincs vele a nő ami meg is lepi. Szívesen elzavarná onnan de, nem akarja máris felkelteni magára a többiek figyelmét. Mikor a fajtársa odalép hozzá, hogy üdvözölje őt akkor a testvérszó nem tetszik neki de, elfogadja.*
-Üdv. Az enyém Zopal. Örülök a találkozásnak.
*A következő megjegyzés egyáltalán nem tetszik neki. Az orktól nem várt többet de, ő ezt nem bírja hagyni. Erélyesen rászól hát a kölyökre.*
-Eredj innen. Ez nem neked való dolog. Keresd tovább anyádat.
559. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2013-12-15 12:32:45
Üzenet elküldve: 2013-12-15 12:32:45
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Zombikalipszis//
//1. csoport//
*A tündér látja, hogy az óriás jókedve kezd haraggal keveredni. A mosolya megmarad, de úgy néz, mint aki mindjárt lecsap. Sarlós készen is áll, hogy elfusson, ha úgy alakul, hiszen az erőviszonyok nem neki kedveznek. Az óriás szóra nyitja száját, aztán mégsem mond semmit. Az elf gyermek melletti lány a kardját markolássza, mutatva, hogy ő sem értékelte nagyra ezt a közeledést. Végül az óriás csak egy kis fenyegetéssel intézi el az egészet. Sarlósnak úgy tűnik, hogy nem akarja bántani, csak egyszer majd jól meg fogja mondani a magáét a tündérnek. A gyerekkel és a lánnyal viszont már kevésbé riasztó hangot üt meg, sőt egészen barátságos velük. Sarlós nem akarta itt elrontani a jókedvet és örül, hogy nem is sikerült. Ha mindenki vidáman indul az útnak úgy, hogy egymást sem zavarják, az az igazi. Most pedig már tudja az óriás nevét is. Chadurnak persze nem sikerül kimondania a tündér nevét. Újabb mókás próbálkozásokat lehet hallani, amikre Sarlós csak elmosolyodik. Ebben a mosolyban benne van az is, hogy az indulatok kezdenek lenyugodni, de az is, hogy eszébe jut, miket mondtak már. Ennyi betűt nagyon össze lehet keverni és sokszor második vagy harmadik visszakérdezés után is elrontják vagy egyszerűen feladják. Sarlósnak kell szólítani, ez sokkal egyszerűbb és a lényeg benne van. Egyszerű parasztgyerek ő, akinek a faluja ugyan az orkok lángjainak martaléka lett, de a kezéhez nőtt szerszám, a sarlója jelzi, hogy szívében ő ettől ugyanaz maradt. Ha majd lehetősége adódik, akkor vissza is fog térni a földekre. Most viszont egy kis utazás elé néz és próbál is közelebb kerülni a térképhez.*
//1. csoport//
*A tündér látja, hogy az óriás jókedve kezd haraggal keveredni. A mosolya megmarad, de úgy néz, mint aki mindjárt lecsap. Sarlós készen is áll, hogy elfusson, ha úgy alakul, hiszen az erőviszonyok nem neki kedveznek. Az óriás szóra nyitja száját, aztán mégsem mond semmit. Az elf gyermek melletti lány a kardját markolássza, mutatva, hogy ő sem értékelte nagyra ezt a közeledést. Végül az óriás csak egy kis fenyegetéssel intézi el az egészet. Sarlósnak úgy tűnik, hogy nem akarja bántani, csak egyszer majd jól meg fogja mondani a magáét a tündérnek. A gyerekkel és a lánnyal viszont már kevésbé riasztó hangot üt meg, sőt egészen barátságos velük. Sarlós nem akarta itt elrontani a jókedvet és örül, hogy nem is sikerült. Ha mindenki vidáman indul az útnak úgy, hogy egymást sem zavarják, az az igazi. Most pedig már tudja az óriás nevét is. Chadurnak persze nem sikerül kimondania a tündér nevét. Újabb mókás próbálkozásokat lehet hallani, amikre Sarlós csak elmosolyodik. Ebben a mosolyban benne van az is, hogy az indulatok kezdenek lenyugodni, de az is, hogy eszébe jut, miket mondtak már. Ennyi betűt nagyon össze lehet keverni és sokszor második vagy harmadik visszakérdezés után is elrontják vagy egyszerűen feladják. Sarlósnak kell szólítani, ez sokkal egyszerűbb és a lényeg benne van. Egyszerű parasztgyerek ő, akinek a faluja ugyan az orkok lángjainak martaléka lett, de a kezéhez nőtt szerszám, a sarlója jelzi, hogy szívében ő ettől ugyanaz maradt. Ha majd lehetősége adódik, akkor vissza is fog térni a földekre. Most viszont egy kis utazás elé néz és próbál is közelebb kerülni a térképhez.*
558. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2013-12-15 12:08:32
Üzenet elküldve: 2013-12-15 12:08:32
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 351
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 351
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Zombikalipszis//
//2.csoport//
//Zopal//
*Wram pipájával a szájában, feszülten figyeli, hogy alakulnak a dolgok. Mivel az egyetlen fajtársa szintén félrehúzodva figyel, úgy dönt ideje esetleges szövetséges után nézni.*
~Ha szerencsém van, legalább annyira ellenszenvesnek találja a sötéteket, mint én. Márpedig akadnak itt bőven!~
*Rőt pillantása a kölyökre esik.*
~És még ez is! Egy nyavalyás kölyök! Mihez tud majd kezdeni azokkal a sétálgató hullákkal?~
*elmosolyodik a csuklyája alatt, néhány igen groteszk gondolattól, ahogy elképzeli a nagy találkozást, a zombik és a kölyök között. Majd, határozott léptekkel a másik orkhoz lép.*
-Üdvözöllek testvérem! A nevem Wram.-
*Majd hallkabbra fogva hangját, megjegyzi:*
-Csinos kis társaság,nem gondolod? Bár nincs sok személyes tapasztalatom sétálgató hullákkal, nem értem egy kölyökre minek van szükség! Habár csaléteknek kiváló lesz!-
*vigyorog a nagydarab orkra.*
//2.csoport//
//Zopal//
*Wram pipájával a szájában, feszülten figyeli, hogy alakulnak a dolgok. Mivel az egyetlen fajtársa szintén félrehúzodva figyel, úgy dönt ideje esetleges szövetséges után nézni.*
~Ha szerencsém van, legalább annyira ellenszenvesnek találja a sötéteket, mint én. Márpedig akadnak itt bőven!~
*Rőt pillantása a kölyökre esik.*
~És még ez is! Egy nyavalyás kölyök! Mihez tud majd kezdeni azokkal a sétálgató hullákkal?~
*elmosolyodik a csuklyája alatt, néhány igen groteszk gondolattól, ahogy elképzeli a nagy találkozást, a zombik és a kölyök között. Majd, határozott léptekkel a másik orkhoz lép.*
-Üdvözöllek testvérem! A nevem Wram.-
*Majd hallkabbra fogva hangját, megjegyzi:*
-Csinos kis társaság,nem gondolod? Bár nincs sok személyes tapasztalatom sétálgató hullákkal, nem értem egy kölyökre minek van szükség! Habár csaléteknek kiváló lesz!-
*vigyorog a nagydarab orkra.*
557. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2013-12-15 10:09:31
Üzenet elküldve: 2013-12-15 10:09:31
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 167
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 167
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Zombikalipszis//
//2. csoport//
//Asvil és Zrekil figyelmébe//
*Ahogy Thaira áll és figyeli a különböző lényeket rájön, hogy egy igen tarka társaságba keveredett. Azonban nem tud vele sokat foglalkozni, hiszen harcab kell szállnia Allyn-nal a vezetésért. Mikor pedig sikerült megkaparintania elégedett mosollyal áll tovább, s újra fürkészni kezdi a lényeket.*
~Egy ork, két ork. Egy sötételf, két sötételf, három... Ez egy kölyök! Mindegy, ha vásárra akarja vinni a bőrét legyen!~
~Na de Thaira! Csak egy gyerek, vigyázni kell rá! Mi lesz, ha baja esik!~
~Bármi is az nem a mi dolgunk! Ő jött ide vállalta, hogy meg is halhat.~
~Gonosz vagy vedd tudomásul!~
~Köszönöm! Na hol tartottam? Jah, megvan. Egy elfszerűség, meg én, meg a bolond gnóm! Ez összesen... Egy, kettő, három... hat, hét, nyolc, kilenc! Igen kilenc!~
*Éppen végig számolta, hogy mennyien lesznek, mikor megindul feléjük a bárd. Thaira arcára, Allyn-os kedves mosoly húzódik. S habár a gnóm ismeri a lányt és tudja milyen ellenséges tud lenni, azt az oldalát még nem látta, amivel kereskedni, vagy ismerkedni szokott. Ilyenkor jön neki jól Allyn kedves viselkedése, s hogy vonásaival ezt pontosan utánozni tudja, az egyetlen különbség, hogy nem dadog és hogy sokkal bátrabban beszél. Mikor a férfi elég közel ér Thaira biccent felé, s továbbra is mosolyog.*
~Hogy tudsz te ennyit mosolyogni, ilyen nyájasan!~
~Egyszer majd te is fogsz tudni!~
~Nem hinném!~
*Mondja lenéző hangon, majd figyeli, ahogy a bárd bemutatkozik, mikor megjegyzi, hogy bájos, Thaira-nak már biztos, hogy ez csak is bárd lehet, senki más nem tud úgy kedvesedni a szavakkal, mint azok. Na jól nála a bárdok kedvessége Allyn-éval van egy szinten. Éppen mikor megszólalna a gnóm megelőzi. Gondolatban éppen most fojtotta meg a férfit és hidegen hagyja, hogy Allyn sipákol. Persze arcán nem látszik semmi, csak a mosoly. Majd miután a gnóm bemutatkozott, amit ő még mindig unalmasnak talál, kedves hangon ő is bemutatkozik. Bár az első neve kicsit nehezen jön a szájára.*
- Allyn Thaira Kvillon! Kereskedő és kezdő levegő mágus vagyok! Örvendek a találkozásnak Asvil! Jó látni egy művész lelket, ilyen gyilkos bandában, rajtunk kívül.
*Majd kicsit elgondolkodik mivel is toldhatná meg ez, de nem jut eszébe semmi sem, így csendben marad, s elégedetten mosolyog kőzben pedig tekintetét Zrekil-re emeli, mintha azt mondaná, hogy "Látod, én is tudok kedves lenni!" Ezután a gnóm kérdéseket intéz a bárdhoz, mire Thaira-nak is megjön a kedve a beszélgetéshez.*
- Bocsáss meg, ha udvariatlan lennék, de érdekelne, hogy vajon mi a foglalkozásod? Látom a hangszer ott van nálad, úgyhogy gondolom valami ilyesmivel kapcsolatos. Mindig is szerettem volna ilyennel találkozni mint te.
*Hangja kedves és nyájas, mint mikor az ügyfeleivel beszél. Szereti ezt a hangnemet használni, bár nagyon távol áll az igazi valójától. Mikor a férfi megkérdezi velük tarthat-e Thaira elhatározza, hogy ha a gnóm bármilyen szintű nemleges választ ad pofonvágja. Szerencsére ez nem történik meg. Így inkább ő is mosolyogva válaszol.*
- Nekem sincs senki sem, akit ismernék Zrekil-en kívül. Én is felettébb örülnék a társaságodnak Asvil!
~Legalább addig sem kell azt hallgatnom, hogyan hisztizel!~
~Nem is hisztizek!~
~Dehogy! Csak folyton azon nyavajogsz, hogy adjam vissza a vezetést!~
~Persze, mert igazságtalanul vetted el!~
*Na tessék egy újabb belső vita, amit meg kell oldaniuk, úgy hogy kifelé semmi se tűnjön belőle fel.*
//2. csoport//
//Asvil és Zrekil figyelmébe//
*Ahogy Thaira áll és figyeli a különböző lényeket rájön, hogy egy igen tarka társaságba keveredett. Azonban nem tud vele sokat foglalkozni, hiszen harcab kell szállnia Allyn-nal a vezetésért. Mikor pedig sikerült megkaparintania elégedett mosollyal áll tovább, s újra fürkészni kezdi a lényeket.*
~Egy ork, két ork. Egy sötételf, két sötételf, három... Ez egy kölyök! Mindegy, ha vásárra akarja vinni a bőrét legyen!~
~Na de Thaira! Csak egy gyerek, vigyázni kell rá! Mi lesz, ha baja esik!~
~Bármi is az nem a mi dolgunk! Ő jött ide vállalta, hogy meg is halhat.~
~Gonosz vagy vedd tudomásul!~
~Köszönöm! Na hol tartottam? Jah, megvan. Egy elfszerűség, meg én, meg a bolond gnóm! Ez összesen... Egy, kettő, három... hat, hét, nyolc, kilenc! Igen kilenc!~
*Éppen végig számolta, hogy mennyien lesznek, mikor megindul feléjük a bárd. Thaira arcára, Allyn-os kedves mosoly húzódik. S habár a gnóm ismeri a lányt és tudja milyen ellenséges tud lenni, azt az oldalát még nem látta, amivel kereskedni, vagy ismerkedni szokott. Ilyenkor jön neki jól Allyn kedves viselkedése, s hogy vonásaival ezt pontosan utánozni tudja, az egyetlen különbség, hogy nem dadog és hogy sokkal bátrabban beszél. Mikor a férfi elég közel ér Thaira biccent felé, s továbbra is mosolyog.*
~Hogy tudsz te ennyit mosolyogni, ilyen nyájasan!~
~Egyszer majd te is fogsz tudni!~
~Nem hinném!~
*Mondja lenéző hangon, majd figyeli, ahogy a bárd bemutatkozik, mikor megjegyzi, hogy bájos, Thaira-nak már biztos, hogy ez csak is bárd lehet, senki más nem tud úgy kedvesedni a szavakkal, mint azok. Na jól nála a bárdok kedvessége Allyn-éval van egy szinten. Éppen mikor megszólalna a gnóm megelőzi. Gondolatban éppen most fojtotta meg a férfit és hidegen hagyja, hogy Allyn sipákol. Persze arcán nem látszik semmi, csak a mosoly. Majd miután a gnóm bemutatkozott, amit ő még mindig unalmasnak talál, kedves hangon ő is bemutatkozik. Bár az első neve kicsit nehezen jön a szájára.*
- Allyn Thaira Kvillon! Kereskedő és kezdő levegő mágus vagyok! Örvendek a találkozásnak Asvil! Jó látni egy művész lelket, ilyen gyilkos bandában, rajtunk kívül.
*Majd kicsit elgondolkodik mivel is toldhatná meg ez, de nem jut eszébe semmi sem, így csendben marad, s elégedetten mosolyog kőzben pedig tekintetét Zrekil-re emeli, mintha azt mondaná, hogy "Látod, én is tudok kedves lenni!" Ezután a gnóm kérdéseket intéz a bárdhoz, mire Thaira-nak is megjön a kedve a beszélgetéshez.*
- Bocsáss meg, ha udvariatlan lennék, de érdekelne, hogy vajon mi a foglalkozásod? Látom a hangszer ott van nálad, úgyhogy gondolom valami ilyesmivel kapcsolatos. Mindig is szerettem volna ilyennel találkozni mint te.
*Hangja kedves és nyájas, mint mikor az ügyfeleivel beszél. Szereti ezt a hangnemet használni, bár nagyon távol áll az igazi valójától. Mikor a férfi megkérdezi velük tarthat-e Thaira elhatározza, hogy ha a gnóm bármilyen szintű nemleges választ ad pofonvágja. Szerencsére ez nem történik meg. Így inkább ő is mosolyogva válaszol.*
- Nekem sincs senki sem, akit ismernék Zrekil-en kívül. Én is felettébb örülnék a társaságodnak Asvil!
~Legalább addig sem kell azt hallgatnom, hogyan hisztizel!~
~Nem is hisztizek!~
~Dehogy! Csak folyton azon nyavajogsz, hogy adjam vissza a vezetést!~
~Persze, mert igazságtalanul vetted el!~
*Na tessék egy újabb belső vita, amit meg kell oldaniuk, úgy hogy kifelé semmi se tűnjön belőle fel.*
556. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2013-12-15 09:33:02
Üzenet elküldve: 2013-12-15 09:33:02
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 333
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 333
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Szelíd
// Zombikalipszis //
// 2.csoport //
// Allyn és Asvil //
*Valóban szép kis tömeg gyűlt össze, és többen is Railor kapitányt keresik, akkor viszont a gnóm óhatatlanul is jó helyen jár. Már ha ezt jó helynek lehet nevezni... A varázslat működőképesnek bizonyul, így körbe tudna nézni, hogy akad-e itt varázstudó, viszont csak addig jut, hogy a zsoldosról meg tudja állapítani, hogy ő bizony a mágiához is ért. Érdekes... Talán pont róla hitte volna legkevésbé (már leszámítva azt a három alakot, akik a falat támasztották), hogy ilyesmihez is ért, és tessék... Ebből remek példabeszéd lehetne, ha a holtak közti rohangálásban lenne ideje írni. Egyszer még körbe szeretne járni, hátha akad más is, aki kicsit barátságosabbnak tűnik, azonban ekkor megjelenik a bárd, akit az előbb végigmért. Sajnos mágusnak nem mágus, azonban ettől még remek társaság is lehet, habár a zsoldost sem felejti el, még egyszer vele is el szeretne beszélgetni. Úgy fest, most Thaira van uralmon, szóval fogalma sincs, mi fog kisülni ebből az egészből, mindenesetre kedvesen (tőle megszokott módon) üdvözli az idegent:*
- Üdvözletem, Zrekil Losef vagyok *nyújt kezet* Nap- és Holdmágus, az itteni mágusvezető tanonca *bemutatkozása ugyan egyre hosszabb, azonban talán még mindig nem a teljes. Ha jövőben még több rangra tesz szert, akkor egy idő után már nehéz lesz fejben tartani, habár a gnómok körében megszokott a szép, terjedelmes bemutatkozás. Ezáltal az illető, akinek a gnóm bemutatkozik, nem csak egy nevet tud meg, hanem már esetleg azt is, hogy mivel foglalkozik a másik. Amikor legutóbb végigjáratta a tekintetét a tömegen, akkor ez a bárd tűnt egyedül értelmes társaságnak, szóval szerencséje van. Rajta kívül még van néhány ork, habár azok nem vonzzák túlságosan, no meg a sötételf... Ki nem állhatja a sötételfeket! Gonosz, csaló banda, gyilkosok, és bolondok, legalábbis szerinte. Bár még nem beszélt eggyel sem, ezért ezt az álláspontját nem is hangoztatja, viszont úgy érzi, tudna teljes életet élni anélkül, hogy bármelyikkel szóba elegyedne.*
- Mi szél hozta errefelé? *emeli végül újra a bárdra a pillantását* Ön is velünk tart a holtak ellenében, Asvil? *majd a férfi utolsó mondatára csak bólint* Ami azt illeti, nekem sincs sok ismerős arc, csak talán... Mi a fene! *ekkor pillantja meg a furcsa kis sötételf kölyköt, akivel a tisztáson találkozott. Csak nem ő is jönni akar? Mindenesetre megrázza a fejét, majd befejezi, amit el akart kezdeni:*
- Nyugodtan tartson velünk *majd meg is toldja egy kedves mosollyal a mondatot.*
// 2.csoport //
// Allyn és Asvil //
*Valóban szép kis tömeg gyűlt össze, és többen is Railor kapitányt keresik, akkor viszont a gnóm óhatatlanul is jó helyen jár. Már ha ezt jó helynek lehet nevezni... A varázslat működőképesnek bizonyul, így körbe tudna nézni, hogy akad-e itt varázstudó, viszont csak addig jut, hogy a zsoldosról meg tudja állapítani, hogy ő bizony a mágiához is ért. Érdekes... Talán pont róla hitte volna legkevésbé (már leszámítva azt a három alakot, akik a falat támasztották), hogy ilyesmihez is ért, és tessék... Ebből remek példabeszéd lehetne, ha a holtak közti rohangálásban lenne ideje írni. Egyszer még körbe szeretne járni, hátha akad más is, aki kicsit barátságosabbnak tűnik, azonban ekkor megjelenik a bárd, akit az előbb végigmért. Sajnos mágusnak nem mágus, azonban ettől még remek társaság is lehet, habár a zsoldost sem felejti el, még egyszer vele is el szeretne beszélgetni. Úgy fest, most Thaira van uralmon, szóval fogalma sincs, mi fog kisülni ebből az egészből, mindenesetre kedvesen (tőle megszokott módon) üdvözli az idegent:*
- Üdvözletem, Zrekil Losef vagyok *nyújt kezet* Nap- és Holdmágus, az itteni mágusvezető tanonca *bemutatkozása ugyan egyre hosszabb, azonban talán még mindig nem a teljes. Ha jövőben még több rangra tesz szert, akkor egy idő után már nehéz lesz fejben tartani, habár a gnómok körében megszokott a szép, terjedelmes bemutatkozás. Ezáltal az illető, akinek a gnóm bemutatkozik, nem csak egy nevet tud meg, hanem már esetleg azt is, hogy mivel foglalkozik a másik. Amikor legutóbb végigjáratta a tekintetét a tömegen, akkor ez a bárd tűnt egyedül értelmes társaságnak, szóval szerencséje van. Rajta kívül még van néhány ork, habár azok nem vonzzák túlságosan, no meg a sötételf... Ki nem állhatja a sötételfeket! Gonosz, csaló banda, gyilkosok, és bolondok, legalábbis szerinte. Bár még nem beszélt eggyel sem, ezért ezt az álláspontját nem is hangoztatja, viszont úgy érzi, tudna teljes életet élni anélkül, hogy bármelyikkel szóba elegyedne.*
- Mi szél hozta errefelé? *emeli végül újra a bárdra a pillantását* Ön is velünk tart a holtak ellenében, Asvil? *majd a férfi utolsó mondatára csak bólint* Ami azt illeti, nekem sincs sok ismerős arc, csak talán... Mi a fene! *ekkor pillantja meg a furcsa kis sötételf kölyköt, akivel a tisztáson találkozott. Csak nem ő is jönni akar? Mindenesetre megrázza a fejét, majd befejezi, amit el akart kezdeni:*
- Nyugodtan tartson velünk *majd meg is toldja egy kedves mosollyal a mondatot.*
555. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2013-12-14 21:23:59
Üzenet elküldve: 2013-12-14 21:23:59
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 44
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 44
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Szelíd
//Zombikalipszis//
//1. csoport//
*Jót mulat saját humorán, bár valószínűleg nem mindenki értékeli az efféle poént. Igazából nem mintha ez őt érdekelné, csak próbálja kicsit feldobni a hangulatot, a saját hangulatát már sikerült, a többiek meg vagy megpróbálnak kicsit lazítani, vagy egész végig a kardjukat fogják markolászni no meg persze állandóan egymást fogják vizslatni és azt próbálják felmérni, hogy ki milyen erőviszonyokkal rendelkezik. Szánalmas egy szokás ez, főleg az emberektől ragadt talán át, úgy gondolja Chadur. De ő még emlékszik egy világra, valahol a messzeségben.. valahol régen.. ahol még lehetett őszintén örülni a másik társaságának. Ahol ha valakire ráköszöntek, az nem rezzent össze és nem kapott rögtön a fegyveréhez. De ez már a múlté.. a jelenlegi világban, mindenki csalárd, hazug és kétszínű. Emiatt hát az óvatosság. Chadur megérti ezt, nem olyan buta ő csak ő inkább az az őszintébb fajta. Aki nem gondolja túl a dolgokat. Ami a szívén az a száján. Efféle gondolatok kavalkádjában lubickol a hatalmas izomkolosszus, mikor a magát Sarlósnak nevező alak megszólítja. Szavait végig hallgatja, majd mosolya egy pillanatra sem lankad. Inkább csak szemein látni, hogy valami már nem ugyanaz. Mintha csak elvette volna valaki a játékát. Igazából ilyenkor elindul a vér az óriás talpából egyenesen fel a fejébe. Ettől szíve remegni kezd, és ingerültség lepi el agyát. Csak a mosolya, az ami lankadatlan. Rá néz a tündérre és fejébe már meg is fogalmazódnak a szavak. Már nyitja is a száját.*
~Hogy az az Artheniorban mögszületett, sikításukba öltüztetett, ködmönbe bújtatutt, rézhasú, pöníszfejű, holdudvarát megjárt...~
*Ám ahogy kinyitja száját, úgy be is csukja, nem hagyja el szó a száját. Rá pillant a kisfiúra és a hirtelen jött indulat mintha lentebb ereszkedne. De azért még újra a tündérre néz nem hagyja szó nélkül a dolgot, s újra szólásra nyitja száját. *
~Ín a helyedbe avval foglalkozník hogy ne lögyenek olyanok a fogaim mint a csillaguk! Sárgák és messzi vannak egymástul! ~
*De mielőtt még bele kezdhetne szavaiba, Tyria hangja ismét oda vonzza tekintetét, magára majd a kisfiúra is. Ismét szó nélkül csukódik hát óriásunk szája. No lám csak lám... a nagy hatalmas óriást egy kisfiú puszta látványa rendre inti? Ilyen óriást se látott még a világ. De nem lehetünk mindannyian egyformák. Bár mindenki csak fele olyan lenne ebben a társaságban mint Chadur. De más az élet rendje. Mindenki különböző hibákkal és előnyökkel születik. Ettől lesz mindenki egy külön személyiség. Végül nem bonyolódik bele vitába még indulás előtt, csak arrébb lép és annyit mond válaszul a tündérnek. Bele néz a szemekbe, bár korántsem olyan vakmerően mint ahogyan a másik tette. Nem méltatja a másikat többre csak egyetlen pillantásra.*
-Erre míg.. visszatírünk! Te Hibihuba Bubihabi vagy hubabuaba bla... ki se löhet mondani ..
*Szó sincs róla, Chadur nem írja le a tündért lehet az utazás végére ők lesznek a legnagyobb barátok, hiszen az óriás mindig is szívesen ismert meg új embereket és könnyen kötött új barátságokat. De nem szereti ha rászólnak, vagy rosszindulatúnak nézik és főleg nem szokott hozzá, hogy rendre intsék. Bicegve, nehezen de pár lépést tesz a Tyria Sylthis és
Nyph Nilav páros felé, majd először a nő kardot markoló kezére pillant aztán a fiúra mosolyog, s végül a nő szemeibe néz.*
-Nízzen má rám ténsasszony... mind kít lábom sinbe van rakva! Ehun e!
*Kocogtatja meg a sínt egyik mankójával, majd folytatja.*
-Kinek tudnék ín ártani? Engesse elfele azta bökőt míg valakinek baja esik, ne haragudjon ha megijesztettem, csak viccőni próbátam ...
*Majd a fiúra néz.*
-Remílem ettül míg barátuk lehetünk! Uccse űté még óriás nyakába igaz-e? Na az enyímbe majd beleűhetel!
*Mosolyog a fiúcskára és ő is bemutatkozik.*
-Az ín nevem Chadur Sharadur!
*Hajtja meg fejét a kisfiú előtt.*
//1. csoport//
*Jót mulat saját humorán, bár valószínűleg nem mindenki értékeli az efféle poént. Igazából nem mintha ez őt érdekelné, csak próbálja kicsit feldobni a hangulatot, a saját hangulatát már sikerült, a többiek meg vagy megpróbálnak kicsit lazítani, vagy egész végig a kardjukat fogják markolászni no meg persze állandóan egymást fogják vizslatni és azt próbálják felmérni, hogy ki milyen erőviszonyokkal rendelkezik. Szánalmas egy szokás ez, főleg az emberektől ragadt talán át, úgy gondolja Chadur. De ő még emlékszik egy világra, valahol a messzeségben.. valahol régen.. ahol még lehetett őszintén örülni a másik társaságának. Ahol ha valakire ráköszöntek, az nem rezzent össze és nem kapott rögtön a fegyveréhez. De ez már a múlté.. a jelenlegi világban, mindenki csalárd, hazug és kétszínű. Emiatt hát az óvatosság. Chadur megérti ezt, nem olyan buta ő csak ő inkább az az őszintébb fajta. Aki nem gondolja túl a dolgokat. Ami a szívén az a száján. Efféle gondolatok kavalkádjában lubickol a hatalmas izomkolosszus, mikor a magát Sarlósnak nevező alak megszólítja. Szavait végig hallgatja, majd mosolya egy pillanatra sem lankad. Inkább csak szemein látni, hogy valami már nem ugyanaz. Mintha csak elvette volna valaki a játékát. Igazából ilyenkor elindul a vér az óriás talpából egyenesen fel a fejébe. Ettől szíve remegni kezd, és ingerültség lepi el agyát. Csak a mosolya, az ami lankadatlan. Rá néz a tündérre és fejébe már meg is fogalmazódnak a szavak. Már nyitja is a száját.*
~Hogy az az Artheniorban mögszületett, sikításukba öltüztetett, ködmönbe bújtatutt, rézhasú, pöníszfejű, holdudvarát megjárt...~
*Ám ahogy kinyitja száját, úgy be is csukja, nem hagyja el szó a száját. Rá pillant a kisfiúra és a hirtelen jött indulat mintha lentebb ereszkedne. De azért még újra a tündérre néz nem hagyja szó nélkül a dolgot, s újra szólásra nyitja száját. *
~Ín a helyedbe avval foglalkozník hogy ne lögyenek olyanok a fogaim mint a csillaguk! Sárgák és messzi vannak egymástul! ~
*De mielőtt még bele kezdhetne szavaiba, Tyria hangja ismét oda vonzza tekintetét, magára majd a kisfiúra is. Ismét szó nélkül csukódik hát óriásunk szája. No lám csak lám... a nagy hatalmas óriást egy kisfiú puszta látványa rendre inti? Ilyen óriást se látott még a világ. De nem lehetünk mindannyian egyformák. Bár mindenki csak fele olyan lenne ebben a társaságban mint Chadur. De más az élet rendje. Mindenki különböző hibákkal és előnyökkel születik. Ettől lesz mindenki egy külön személyiség. Végül nem bonyolódik bele vitába még indulás előtt, csak arrébb lép és annyit mond válaszul a tündérnek. Bele néz a szemekbe, bár korántsem olyan vakmerően mint ahogyan a másik tette. Nem méltatja a másikat többre csak egyetlen pillantásra.*
-Erre míg.. visszatírünk! Te Hibihuba Bubihabi vagy hubabuaba bla... ki se löhet mondani ..
*Szó sincs róla, Chadur nem írja le a tündért lehet az utazás végére ők lesznek a legnagyobb barátok, hiszen az óriás mindig is szívesen ismert meg új embereket és könnyen kötött új barátságokat. De nem szereti ha rászólnak, vagy rosszindulatúnak nézik és főleg nem szokott hozzá, hogy rendre intsék. Bicegve, nehezen de pár lépést tesz a Tyria Sylthis és
Nyph Nilav páros felé, majd először a nő kardot markoló kezére pillant aztán a fiúra mosolyog, s végül a nő szemeibe néz.*
-Nízzen má rám ténsasszony... mind kít lábom sinbe van rakva! Ehun e!
*Kocogtatja meg a sínt egyik mankójával, majd folytatja.*
-Kinek tudnék ín ártani? Engesse elfele azta bökőt míg valakinek baja esik, ne haragudjon ha megijesztettem, csak viccőni próbátam ...
*Majd a fiúra néz.*
-Remílem ettül míg barátuk lehetünk! Uccse űté még óriás nyakába igaz-e? Na az enyímbe majd beleűhetel!
*Mosolyog a fiúcskára és ő is bemutatkozik.*
-Az ín nevem Chadur Sharadur!
*Hajtja meg fejét a kisfiú előtt.*
554. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2013-12-14 19:26:53
Üzenet elküldve: 2013-12-14 19:26:53
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
//Zombikalipszis//
//1. csoport//
*Tyria alaposan végignézi az összegyűlteket. Egy idős házaspár -könnyű célpontok- érdeklődik a kapitánynál, aztán ott a gnóm, aki nem épp a szépség mintaképe, az óriásról, meg a szerzetesféléről nem is beszélve. A lány és a tündér sem tűnnek túlságosan veszélyesnek, szóval úgy dönt egyelőre, nincs miért aggódnia. A kisfiú eltűnik mellőle, de hát a nőt ez különösebben nem zavarja a nézelődésben, úgyhogy nem is szól utána. Mikor aztán az óriás rábődül a kis elfre, Tyria jobbja a bal oldalán lévő kard markolatára siklik lágyan, egyértelművé téve a gesztust, ott is marad. Szólni ugyan továbbra sem szól, csak mereven nézi a hatalmas alakot.
Aztán a pillanat elmúlik, s mellette újra ott terem a kölyök megragadva a kezét.*
-Örvendek Nyph.*modolyog rá, majd megvonja a vállát.*
-Gondolom, most megvárjuk, amíg mi is felszállhatunk. Addig ismerkedj meg az utasokkal ha van kedved, itt leszek úgyhogy nem eshet bajod.*szorítja meg biztatóan a kis elf kezét. Nem akar úgy tenni, mintha az anyja, vagy úgy egyáltalában véve bárkije is lenne ő a gyereknek, elvégre nem az, ez a jelenlévők számára is egyértelmű kell legyen. S ha nem tudják milyen kapcsolat van köztük, hadd tűnődjenek ezen, addig sem az ő személyével foglalkoznak.
Mivel a neveik nem érdeklik, magában mindenkit valami szembeötlő külső jellemzőjéről fog elnevezni. Kölyök, Randa, Szöszke, Colos, Picur, Csuhás... magában jót mulat ezeken a gondolatokon, de arca semmi mást nem tükröz, csak semleges derűt.*
//1. csoport//
*Tyria alaposan végignézi az összegyűlteket. Egy idős házaspár -könnyű célpontok- érdeklődik a kapitánynál, aztán ott a gnóm, aki nem épp a szépség mintaképe, az óriásról, meg a szerzetesféléről nem is beszélve. A lány és a tündér sem tűnnek túlságosan veszélyesnek, szóval úgy dönt egyelőre, nincs miért aggódnia. A kisfiú eltűnik mellőle, de hát a nőt ez különösebben nem zavarja a nézelődésben, úgyhogy nem is szól utána. Mikor aztán az óriás rábődül a kis elfre, Tyria jobbja a bal oldalán lévő kard markolatára siklik lágyan, egyértelművé téve a gesztust, ott is marad. Szólni ugyan továbbra sem szól, csak mereven nézi a hatalmas alakot.
Aztán a pillanat elmúlik, s mellette újra ott terem a kölyök megragadva a kezét.*
-Örvendek Nyph.*modolyog rá, majd megvonja a vállát.*
-Gondolom, most megvárjuk, amíg mi is felszállhatunk. Addig ismerkedj meg az utasokkal ha van kedved, itt leszek úgyhogy nem eshet bajod.*szorítja meg biztatóan a kis elf kezét. Nem akar úgy tenni, mintha az anyja, vagy úgy egyáltalában véve bárkije is lenne ő a gyereknek, elvégre nem az, ez a jelenlévők számára is egyértelmű kell legyen. S ha nem tudják milyen kapcsolat van köztük, hadd tűnődjenek ezen, addig sem az ő személyével foglalkoznak.
Mivel a neveik nem érdeklik, magában mindenkit valami szembeötlő külső jellemzőjéről fog elnevezni. Kölyök, Randa, Szöszke, Colos, Picur, Csuhás... magában jót mulat ezeken a gondolatokon, de arca semmi mást nem tükröz, csak semleges derűt.*
553. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2013-12-14 18:54:54
Üzenet elküldve: 2013-12-14 18:54:54
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 33
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 33
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Zombikalipszis//
//2.csoport//
* Amint kilép a fogadó ajtaján szemével a tömeget kezdi fürkészni. Ha nem téved -és persze sosem téved- épp itt az ideje annak, hogy összeálljanak azon önkéntesek, akik szívesen kaszabolnának néhány holtat. Rövid nézelődés után meg is pillant egy kisebb csoportot, akik egy térkép fölé hajolva beszélgetnek. Halvány mosoly fut át az arcán, majd lágyan ringó csípővel megindul feléjük. Most nincs semmi hátsó szándék a mozdulataiban, de már beidegződött szokása, ha férfit lát sokkal kecsesebbre veszi a figurát*
- 'Napot. * Biccent az ácsorgók felé.* Ralior kapitányt keresem, remélem jó helyen járok.
* Miután jobban szemügyre veszi az összegyűlteket meggyőződik róla, hogy igen, jó helyen jár. Elég cifra ugyan a társaság: a szöszke lányt nem tudja hova tenni, hát még az éjbőrű kölyköt, de lát néhány zsoldost is, akik nyilván munka miatt vannak itt..
A csapat nagy része beszélget, ismerkedik vagy a térképet tanulmányozza, ám mivel neki egyikhez sincs kedve inkább a háttérbe húzódva várja az indulást.*
//2.csoport//
* Amint kilép a fogadó ajtaján szemével a tömeget kezdi fürkészni. Ha nem téved -és persze sosem téved- épp itt az ideje annak, hogy összeálljanak azon önkéntesek, akik szívesen kaszabolnának néhány holtat. Rövid nézelődés után meg is pillant egy kisebb csoportot, akik egy térkép fölé hajolva beszélgetnek. Halvány mosoly fut át az arcán, majd lágyan ringó csípővel megindul feléjük. Most nincs semmi hátsó szándék a mozdulataiban, de már beidegződött szokása, ha férfit lát sokkal kecsesebbre veszi a figurát*
- 'Napot. * Biccent az ácsorgók felé.* Ralior kapitányt keresem, remélem jó helyen járok.
* Miután jobban szemügyre veszi az összegyűlteket meggyőződik róla, hogy igen, jó helyen jár. Elég cifra ugyan a társaság: a szöszke lányt nem tudja hova tenni, hát még az éjbőrű kölyköt, de lát néhány zsoldost is, akik nyilván munka miatt vannak itt..
A csapat nagy része beszélget, ismerkedik vagy a térképet tanulmányozza, ám mivel neki egyikhez sincs kedve inkább a háttérbe húzódva várja az indulást.*
552. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2013-12-14 16:38:51
Üzenet elküldve: 2013-12-14 16:38:51
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Szelíd
//Zombikalipszis//
//2.csoport//
//Allyn és Zrekil figyelmébe//
*A gyülekező csoport hamar bővül, és Asvil most az újonnan érkezőket tanulmányozza.*
~Egy ilyen helyzetben nem árt barátokat szerezni, akikre számíthatok szükség esetén.~ *gondolja, miközben szemügyre veszi a társaságot.
Az összegyűltek között ott van az az ork, akit már a fogadóban is látott, és egy újabb is érkezik, majd egyenesen a szemébe néz.*
~Jó harcos lehet~ *Asvil állja a tekintetet, hiszen nem akar gyengének mutatkozni* ~De inkább az egyedüllét, mint egy ork társasága.~
*Asvil nagy meglepetésére hirtelen ott terem egy sötételf fiú.*
~Hisz ez még gyerek! Tudja ő egyáltalán, hogy hová készül ez a hajó?~ *azon tűnődik, nem kéne-e lebeszélnie a fiút az utazásról, de végül úgy dönt, hogy hagyja.* ~Valószínűleg úgysem hallgatna rám. A kapitány remélem nem akarja magával vinni, de ha mégis ez a szándéka, nem tehetek ellene semmit.~
*Így hát ahelyett, hogy a fiút győzködné, továbbra is folytatja a szemlélődést.
Egy furcsa párost pillant meg - egy elfszerű lányt és egy gnómot, egyikük sem visel páncélt, látszik rajtuk, hogy, elsősorban nem az erejükre alapoznak.*
~Ezek itt nem harcosok~ *állapítja meg magában Asvil* ~Inkább valamiféle tudósok vagy mágusok lehetnek. Talán náluk többet érek a szavakkal. És ketten vannak, ami jó, mert így siker esetén egyből két társat szerzek.~
*E gondolatoktól vezérelve a két ismeretlen felé indul. Ha észreveszik közeledését, üdvözlően biccent, és eléjük lép.*
-Szép napot! Nem gondoltam volna, hogy ily' bájos hölgy is részt vesz egy ilyen veszélyes utazáson.- *mondja a lány szemébe nézve, majd a gnóm felé fordul* -És látom, van egy bátor kísérője is.
*Egy pillanatig figyeli a reakciójukat, majd folytatja.*
-Engedjék meg, hogy bemutatkozzam - a nevem Asvil Emeris. Nem ismerek itt még senkit, és örömömre szolgálna, ha a hajóutat a társaságukban tölthetném.
//2.csoport//
//Allyn és Zrekil figyelmébe//
*A gyülekező csoport hamar bővül, és Asvil most az újonnan érkezőket tanulmányozza.*
~Egy ilyen helyzetben nem árt barátokat szerezni, akikre számíthatok szükség esetén.~ *gondolja, miközben szemügyre veszi a társaságot.
Az összegyűltek között ott van az az ork, akit már a fogadóban is látott, és egy újabb is érkezik, majd egyenesen a szemébe néz.*
~Jó harcos lehet~ *Asvil állja a tekintetet, hiszen nem akar gyengének mutatkozni* ~De inkább az egyedüllét, mint egy ork társasága.~
*Asvil nagy meglepetésére hirtelen ott terem egy sötételf fiú.*
~Hisz ez még gyerek! Tudja ő egyáltalán, hogy hová készül ez a hajó?~ *azon tűnődik, nem kéne-e lebeszélnie a fiút az utazásról, de végül úgy dönt, hogy hagyja.* ~Valószínűleg úgysem hallgatna rám. A kapitány remélem nem akarja magával vinni, de ha mégis ez a szándéka, nem tehetek ellene semmit.~
*Így hát ahelyett, hogy a fiút győzködné, továbbra is folytatja a szemlélődést.
Egy furcsa párost pillant meg - egy elfszerű lányt és egy gnómot, egyikük sem visel páncélt, látszik rajtuk, hogy, elsősorban nem az erejükre alapoznak.*
~Ezek itt nem harcosok~ *állapítja meg magában Asvil* ~Inkább valamiféle tudósok vagy mágusok lehetnek. Talán náluk többet érek a szavakkal. És ketten vannak, ami jó, mert így siker esetén egyből két társat szerzek.~
*E gondolatoktól vezérelve a két ismeretlen felé indul. Ha észreveszik közeledését, üdvözlően biccent, és eléjük lép.*
-Szép napot! Nem gondoltam volna, hogy ily' bájos hölgy is részt vesz egy ilyen veszélyes utazáson.- *mondja a lány szemébe nézve, majd a gnóm felé fordul* -És látom, van egy bátor kísérője is.
*Egy pillanatig figyeli a reakciójukat, majd folytatja.*
-Engedjék meg, hogy bemutatkozzam - a nevem Asvil Emeris. Nem ismerek itt még senkit, és örömömre szolgálna, ha a hajóutat a társaságukban tölthetném.
551. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2013-12-14 15:15:47
Üzenet elküldve: 2013-12-14 15:15:47
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Zombikalipszis//
//1. csoport//
*Amíg a tündér megpróbál odajutni a térképhez, még több utas és érdeklődő érkezik. Az egyik, egy rongyokba öltözött, szerzetes kinézetű hamarosan be is mutatkozik és az óriást szólítja meg. Az biztos, hogy a termetével, a tájszólásával és a mankóival ő a legfigyelemreméltóbb az eddig megjelentek közül. Az elf kisfiú és a vele lévő nő is ideér, de csak a gyerek köszön. Sarlós biztos benne, hogy nem a mellette lévő, harcedzettnek tűnő, sebhelyes arcú fiatal lánytól tanulta az illemet. Nem tudja, miért kísérgeti, de nehezen hinné, hogy a nevelőanyja lenne. Édesanyja nem lehet, hiszen a lány ember, a gyerek pedig elf. Jön még egy gnóm, aki igyekszik csak úgy felosonni a hajóra, miközben az óriás válaszol és ijesztgetni kezdi a gyereket. Furcsa egy alak, de nem tűnik gonosznak. A gyerek persze biztosan összerezzen és ez nem tetszik Sarlósnak. Megragadja az alkalmat, hogy összeismerkedjen a megjelentekkel.*
- Én is üdvözlöm Önöket! A nevem Kbegemoko Bgulubgulu Adongobetk, de szólítsanak csak Sarlósnak. Azt hiszem, érthető, hogy ez egyszerűbb lesz.
*A csukláys fejét felemeli, hogy az óriás arcába tudjon nézni, így az láthatja a ráncos, edzett, mégis tündérhez méltóan szép vonásokat és a mélyen ülő, zöld szemeket. Hozzá szól komoly tekintettel:*
- Óriás úr, nem hinném, hogy a gyermek örülne az ilyen tréfának.*mondja a tündér és odafordulva rámosolyog a kisfiúra, utána pedig a vele lévő lányra. Nem az ő dolga lenne ebbe beleszólni, ha van valaki a gyerekkel, de mégis úgy látja, hogy szót kell emelni. Az óriás szeretetet és békét emleget úgy, mint aki érti, mekkora veszteség ezeknek a hiánya, mégis zavarónak tűnik egy kicsit. Lehet, hogy a tündér fejében az orkok pusztítása miatti berögződés dolgozik és tudtán kívül megint ott motoszkál benne, hogy az ekkora erejű alakok mit tudnak tenni a kisebbekkel. Ez esetben felesleges az aggodalma, de már kimondta, amit kimondott.
Ezután még vár, hogy ki mit mond és ki mit válaszol. Talán az óriás érteni fogja, hogy a tündér nem kötözködik, csak erősnek találja ezt a stílust a "vér és bél" országából. Még ha csak a papot is akarja ezzel heccelni, a gyerekekre könnyen rá lehet hozni a frászt ilyesmivel. Aztán az is lehet, hogy a kisfiú jót nevet az egészen és a tündér lesz lenézve a felesleges aggódása miatt. Érdekes utazás lesz, az biztos, de Sarlós nagyon reméli, hogy jó értelemben véve is érdekes lesz.*
//1. csoport//
*Amíg a tündér megpróbál odajutni a térképhez, még több utas és érdeklődő érkezik. Az egyik, egy rongyokba öltözött, szerzetes kinézetű hamarosan be is mutatkozik és az óriást szólítja meg. Az biztos, hogy a termetével, a tájszólásával és a mankóival ő a legfigyelemreméltóbb az eddig megjelentek közül. Az elf kisfiú és a vele lévő nő is ideér, de csak a gyerek köszön. Sarlós biztos benne, hogy nem a mellette lévő, harcedzettnek tűnő, sebhelyes arcú fiatal lánytól tanulta az illemet. Nem tudja, miért kísérgeti, de nehezen hinné, hogy a nevelőanyja lenne. Édesanyja nem lehet, hiszen a lány ember, a gyerek pedig elf. Jön még egy gnóm, aki igyekszik csak úgy felosonni a hajóra, miközben az óriás válaszol és ijesztgetni kezdi a gyereket. Furcsa egy alak, de nem tűnik gonosznak. A gyerek persze biztosan összerezzen és ez nem tetszik Sarlósnak. Megragadja az alkalmat, hogy összeismerkedjen a megjelentekkel.*
- Én is üdvözlöm Önöket! A nevem Kbegemoko Bgulubgulu Adongobetk, de szólítsanak csak Sarlósnak. Azt hiszem, érthető, hogy ez egyszerűbb lesz.
*A csukláys fejét felemeli, hogy az óriás arcába tudjon nézni, így az láthatja a ráncos, edzett, mégis tündérhez méltóan szép vonásokat és a mélyen ülő, zöld szemeket. Hozzá szól komoly tekintettel:*
- Óriás úr, nem hinném, hogy a gyermek örülne az ilyen tréfának.*mondja a tündér és odafordulva rámosolyog a kisfiúra, utána pedig a vele lévő lányra. Nem az ő dolga lenne ebbe beleszólni, ha van valaki a gyerekkel, de mégis úgy látja, hogy szót kell emelni. Az óriás szeretetet és békét emleget úgy, mint aki érti, mekkora veszteség ezeknek a hiánya, mégis zavarónak tűnik egy kicsit. Lehet, hogy a tündér fejében az orkok pusztítása miatti berögződés dolgozik és tudtán kívül megint ott motoszkál benne, hogy az ekkora erejű alakok mit tudnak tenni a kisebbekkel. Ez esetben felesleges az aggodalma, de már kimondta, amit kimondott.
Ezután még vár, hogy ki mit mond és ki mit válaszol. Talán az óriás érteni fogja, hogy a tündér nem kötözködik, csak erősnek találja ezt a stílust a "vér és bél" országából. Még ha csak a papot is akarja ezzel heccelni, a gyerekekre könnyen rá lehet hozni a frászt ilyesmivel. Aztán az is lehet, hogy a kisfiú jót nevet az egészen és a tündér lesz lenézve a felesleges aggódása miatt. Érdekes utazás lesz, az biztos, de Sarlós nagyon reméli, hogy jó értelemben véve is érdekes lesz.*
550. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2013-12-14 13:17:33
Üzenet elküldve: 2013-12-14 13:17:33
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 351
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 351
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Zombikalipszis//
//2.csoport//
*Wram elismerően biccent a társaságba megjelenő ork felé. Örül, hogy végre egy hasznos tagja is van a csapatnak. Tapasztalt szeme egyből kiszúrja a veterán harcost, az orkban.*
~Reméltem,hogy lesz azért valaki, akire talán számítani is lehet.~
*Ám ekkor lép oda egy koszos utcakölyök, akiben egyből felismeri a gyűlölt sötételfek faját.*
~Hát, hányan vagytok, a szentségit ennek, a nyomorult világnak???~
*morogja villogó tekintettel magában Wram.*
A hozzászólás írója (Wram Vrauk) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.12.14 14:53:39
//2.csoport//
*Wram elismerően biccent a társaságba megjelenő ork felé. Örül, hogy végre egy hasznos tagja is van a csapatnak. Tapasztalt szeme egyből kiszúrja a veterán harcost, az orkban.*
~Reméltem,hogy lesz azért valaki, akire talán számítani is lehet.~
*Ám ekkor lép oda egy koszos utcakölyök, akiben egyből felismeri a gyűlölt sötételfek faját.*
~Hát, hányan vagytok, a szentségit ennek, a nyomorult világnak???~
*morogja villogó tekintettel magában Wram.*
A hozzászólás írója (Wram Vrauk) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.12.14 14:53:39
549. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2013-12-14 10:16:53
Üzenet elküldve: 2013-12-14 10:16:53
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 44
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 44
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Szelíd
//Zombikalipszis//
//1. csoport//
*Igen csak belemélyülten tanulmányozzák a térképet a jó népek, Chadur figyelmét azonban cseppet sem keltik fel ilyen pergamenek. Csak csendesen áll, néha picit meginog a mankók miatt, de rögtön vissza is nyeri egyensúlyát. Látja hogy mindenki bámul rá mint a piros kukoricára, de nem veszi zokon, a komoly tekintetekre egy-egy mosollyal válaszol. Mikor pedig a rongyos idegen megszólítja, válaszol is rögtön. *
-Há nem errül.. az biztos... kemíny, zord sziklák urainak völgyibül gyüvök!
*Majd szavait a drámai hatás kedvéért, mélyen, mintha csak egy rém történetet mesélne úgy mondja el.*
-Ahun nincsen se szeretöt, se bíke! Csak vér... és bél!!! Vöahh..
*Eddig nem nézett a másik szemébe ám szavai végén hirtelen a másikra néz és nagyra nyitja véreres szemeit. De aztán elmosolyodik és gyengén vállba vágja Nibatot. Amolyan szeretetből, haverságból. *
-Míg jó hogy mostan nem ottan vagyunk igaze? Atyafi! Látum, nem igen költül drága kelmíkre, Papsi vagy tán? Imdákozul?
*Kérdez vissza Nibatnak, de aztán futó lépéseket hall maga mögött, és lassan bicegve megfordul hogy megláthassa a kis apró talpút.
Nyph Nilav, első ránézésre igen aranyos benyomást kelt az óriásban. Ahogy ott áll előtte, és nézi kikerekedett szemekkel, Chadur még ki is húzza magát. Nem mosolyog, csak áll rendületlenül, hogy még jobban táplálhassa a kisfiú fantáziáját. Aztán még mielőtt elfutna Nyph, Chadur hirtelen felé mozdul, játékból rá ijeszt.*
-Huuhh!!!
*Mondja hirtelen és kiölti a másik felé nyelvét és be is bandzsít hozzá. Csak egy pillanat az egész, utána nevetve egyenesedik vissza, nyelve ismét eltűnik hatalmas pofájában, és már szemei sem állnak keresztben. Nevetve várja a hatást, nem akarta túlságosan megijeszteni a fiút, de ha összejön a terve, a későbbiekben még lesz dolguk egymással. Még azért a hecc kedvéért ránéz Nibatra és jól hallhatóan mondja szavait.*
-Milyön helyre kis legínyke, pontusan egy ilyent ettem meg ma reggöl. A topora zsíros vót, de a mellye annál ízesebb...hahahahaha
*Nevet ismét egyet, jó kis társaság ez, jól fogja magát érezni. Bár azért benne van a félelem és nem megy bele ezúttal semmi bolondságba, mert mi lenne ha még mind a két keze is sínbe kerülne? Ő lenne az óriások szégyene.*
A hozzászólás írója (Chadur Sharadur) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.12.14 10:19:42
//1. csoport//
*Igen csak belemélyülten tanulmányozzák a térképet a jó népek, Chadur figyelmét azonban cseppet sem keltik fel ilyen pergamenek. Csak csendesen áll, néha picit meginog a mankók miatt, de rögtön vissza is nyeri egyensúlyát. Látja hogy mindenki bámul rá mint a piros kukoricára, de nem veszi zokon, a komoly tekintetekre egy-egy mosollyal válaszol. Mikor pedig a rongyos idegen megszólítja, válaszol is rögtön. *
-Há nem errül.. az biztos... kemíny, zord sziklák urainak völgyibül gyüvök!
*Majd szavait a drámai hatás kedvéért, mélyen, mintha csak egy rém történetet mesélne úgy mondja el.*
-Ahun nincsen se szeretöt, se bíke! Csak vér... és bél!!! Vöahh..
*Eddig nem nézett a másik szemébe ám szavai végén hirtelen a másikra néz és nagyra nyitja véreres szemeit. De aztán elmosolyodik és gyengén vállba vágja Nibatot. Amolyan szeretetből, haverságból. *
-Míg jó hogy mostan nem ottan vagyunk igaze? Atyafi! Látum, nem igen költül drága kelmíkre, Papsi vagy tán? Imdákozul?
*Kérdez vissza Nibatnak, de aztán futó lépéseket hall maga mögött, és lassan bicegve megfordul hogy megláthassa a kis apró talpút.
Nyph Nilav, első ránézésre igen aranyos benyomást kelt az óriásban. Ahogy ott áll előtte, és nézi kikerekedett szemekkel, Chadur még ki is húzza magát. Nem mosolyog, csak áll rendületlenül, hogy még jobban táplálhassa a kisfiú fantáziáját. Aztán még mielőtt elfutna Nyph, Chadur hirtelen felé mozdul, játékból rá ijeszt.*
-Huuhh!!!
*Mondja hirtelen és kiölti a másik felé nyelvét és be is bandzsít hozzá. Csak egy pillanat az egész, utána nevetve egyenesedik vissza, nyelve ismét eltűnik hatalmas pofájában, és már szemei sem állnak keresztben. Nevetve várja a hatást, nem akarta túlságosan megijeszteni a fiút, de ha összejön a terve, a későbbiekben még lesz dolguk egymással. Még azért a hecc kedvéért ránéz Nibatra és jól hallhatóan mondja szavait.*
-Milyön helyre kis legínyke, pontusan egy ilyent ettem meg ma reggöl. A topora zsíros vót, de a mellye annál ízesebb...hahahahaha
*Nevet ismét egyet, jó kis társaság ez, jól fogja magát érezni. Bár azért benne van a félelem és nem megy bele ezúttal semmi bolondságba, mert mi lenne ha még mind a két keze is sínbe kerülne? Ő lenne az óriások szégyene.*
A hozzászólás írója (Chadur Sharadur) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.12.14 10:19:42
548. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2013-12-14 10:07:13
Üzenet elküldve: 2013-12-14 10:07:13
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Zombikalipszis//
//2. Csoport//
*Loner már elég rég óta a kikötőben lakik, eleinte sokat gondol a hazatérésre, de egyre jobban megszokja a hajókat maga körül. Fel akar jutni az egyik tengerjáróra, eleinte még fél az elsülyedéstől, de fokozatosan bátorságot gyűjt. Napjait sok számára érdekes időtöltéssel tölti meg. Amikor teheti az úszást gyakorolja, de gyakorta hallgatja a matrózok történeteit is. A tengeri szörnyek kicsit elretentik, de sokkal inkább erős a vonzódása a hullámokhoz ahhoz, hogy ilyen apróság elijessze. Leginkább a hajókról hallgatja az idősebbeket. Eleinte csak az érdekli, hogy melyik a legnagyobb vagy leggyorsabb hajó, de azután elkezdi érdekelni, hogy mennyi árbóca van egy hajónak, melyik hajónak vannak evezős legénysége. Egy a csomókról szóló társalgásnak is fül- és szemtanújává válik. Egy darab kötélen később meg is próbálja, de nem bizonyul sikeresnek a műveletben. Egy idő után egyre többet hall egy hajóról, ami valami szigetre visz harcosokat. Már tervezi egy ideje, hogy felszökik egy hajóra, és mivel ez egy híres jármű ezt szemeli ki áldozatnak. Nem okoz gondot megtudni hol van kikötve, sőt néhány matrózt is megismer. A hajót is alaposan megnézi, de nem tudja hol bújhatna el rajta. Ekkor egy másik ötlete támad, reggel az induláskor ő is megjelenik, majd elkezdi keresni a vezetőt, ha megtalálja akkor oda megy hozzá, és tisztelet teljesen megszólítja, de másokkal nem törődik, mert ez most fontosabb mindennél, legalább is szerinte.*
-Jó napot! Kérem mehessek magukkal mint hajó inas, legyen szíves, bármilyen munkát megcsinálok csak kérem mehessek magukkal.*Szinte könyörög, hangja tele van álmodozással, gyermeki vágyakkal. Nagy kék szemei a hajós arcát pásztázza, hátha már a válasz előtt tudja mi lesz.*
//2. Csoport//
*Loner már elég rég óta a kikötőben lakik, eleinte sokat gondol a hazatérésre, de egyre jobban megszokja a hajókat maga körül. Fel akar jutni az egyik tengerjáróra, eleinte még fél az elsülyedéstől, de fokozatosan bátorságot gyűjt. Napjait sok számára érdekes időtöltéssel tölti meg. Amikor teheti az úszást gyakorolja, de gyakorta hallgatja a matrózok történeteit is. A tengeri szörnyek kicsit elretentik, de sokkal inkább erős a vonzódása a hullámokhoz ahhoz, hogy ilyen apróság elijessze. Leginkább a hajókról hallgatja az idősebbeket. Eleinte csak az érdekli, hogy melyik a legnagyobb vagy leggyorsabb hajó, de azután elkezdi érdekelni, hogy mennyi árbóca van egy hajónak, melyik hajónak vannak evezős legénysége. Egy a csomókról szóló társalgásnak is fül- és szemtanújává válik. Egy darab kötélen később meg is próbálja, de nem bizonyul sikeresnek a műveletben. Egy idő után egyre többet hall egy hajóról, ami valami szigetre visz harcosokat. Már tervezi egy ideje, hogy felszökik egy hajóra, és mivel ez egy híres jármű ezt szemeli ki áldozatnak. Nem okoz gondot megtudni hol van kikötve, sőt néhány matrózt is megismer. A hajót is alaposan megnézi, de nem tudja hol bújhatna el rajta. Ekkor egy másik ötlete támad, reggel az induláskor ő is megjelenik, majd elkezdi keresni a vezetőt, ha megtalálja akkor oda megy hozzá, és tisztelet teljesen megszólítja, de másokkal nem törődik, mert ez most fontosabb mindennél, legalább is szerinte.*
-Jó napot! Kérem mehessek magukkal mint hajó inas, legyen szíves, bármilyen munkát megcsinálok csak kérem mehessek magukkal.*Szinte könyörög, hangja tele van álmodozással, gyermeki vágyakkal. Nagy kék szemei a hajós arcát pásztázza, hátha már a válasz előtt tudja mi lesz.*
547. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2013-12-13 22:41:51
Üzenet elküldve: 2013-12-13 22:41:51
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 278
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 278
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
//Zombikalipszis//
//2.csoport//
*Zopal az elmúlt éjszakát pénz hiány miatt az utcán töltötte. Aludt már az utcán nem ez az első eset. Eleinte még nem is tudott így aludni de, az ork ezt is meg tudja szokni. Miután felkelt úgy ahogy leporolta magát majd elindult. A gyomra korgott de, ételt nem talált. Ehelyett észrevett egy kisebb csoportot. Végignézve rajtuk a fegyverekből ítélve arra jut, hogy azok is azért vannak itt amiért ő is. Odalép hát hozzájuk. Így, hogy a ruhája tiszta kosz és nem épp a legjobb szagú nem néznék ki belőle, hogy más mint a többi ork. Csak a járásában van valami. Nemcsak büszkeség mert az bármelyik ork lehet. Zopalnak van tartása. Mikor odalépett gyorsan végignéz az ott lévőkön. Mindenkinek a szemébe néz. Megtanulta, hogy így lehet a legjobb megállításokat tenni idegenekről.*
-Üdv. Ez az a csapat akik hullákat akarnak ölni. Először a díjazásról szeretnék hallani. Aprópénzért nem adom a bőröm.
*Hangja durva és lényegre törő. Szebben is tudta volna mondani de, el tudja képzelni, hogy azzal csak elássa magát a többiek szemében. Így ha mást nem félelmet legalább majd éreznek az irányába.*
~Ezek tipikus kalandozóknak látszanak. A hajóúton biztonságosabb ha a bárkámba zárkózom. Ezeket ismerve akár még meg is ölnének, hogy ők nagyobb jutalmat kapjanak. A lány és a pocakos gnóm talán rejteget néhány meglepetést. Persze nem biztos. A gnóm lehet, hogy csak egyszerű kalandor aki szintén otthagyná egy társát meghalni ha mentheti a bőrét. Vigyáznom kell magamra.~
//2.csoport//
*Zopal az elmúlt éjszakát pénz hiány miatt az utcán töltötte. Aludt már az utcán nem ez az első eset. Eleinte még nem is tudott így aludni de, az ork ezt is meg tudja szokni. Miután felkelt úgy ahogy leporolta magát majd elindult. A gyomra korgott de, ételt nem talált. Ehelyett észrevett egy kisebb csoportot. Végignézve rajtuk a fegyverekből ítélve arra jut, hogy azok is azért vannak itt amiért ő is. Odalép hát hozzájuk. Így, hogy a ruhája tiszta kosz és nem épp a legjobb szagú nem néznék ki belőle, hogy más mint a többi ork. Csak a járásában van valami. Nemcsak büszkeség mert az bármelyik ork lehet. Zopalnak van tartása. Mikor odalépett gyorsan végignéz az ott lévőkön. Mindenkinek a szemébe néz. Megtanulta, hogy így lehet a legjobb megállításokat tenni idegenekről.*
-Üdv. Ez az a csapat akik hullákat akarnak ölni. Először a díjazásról szeretnék hallani. Aprópénzért nem adom a bőröm.
*Hangja durva és lényegre törő. Szebben is tudta volna mondani de, el tudja képzelni, hogy azzal csak elássa magát a többiek szemében. Így ha mást nem félelmet legalább majd éreznek az irányába.*
~Ezek tipikus kalandozóknak látszanak. A hajóúton biztonságosabb ha a bárkámba zárkózom. Ezeket ismerve akár még meg is ölnének, hogy ők nagyobb jutalmat kapjanak. A lány és a pocakos gnóm talán rejteget néhány meglepetést. Persze nem biztos. A gnóm lehet, hogy csak egyszerű kalandor aki szintén otthagyná egy társát meghalni ha mentheti a bőrét. Vigyáznom kell magamra.~
546. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2013-12-13 22:05:49
Üzenet elküldve: 2013-12-13 22:05:49
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 117
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 117
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
//Zombikalipszis//
//1. csoport//
//Noxként//
*Nox után végre szállingózni kezdenek az utasok, és a lány fellélegzik, látva, hogy nem csak olyanokkal lesz összezárva, akiknek fél lába már belelóg a sírba.
A nagydarab, aki utána érkezik, és csakis óriás lehet, olyan különsen beszél, hogy az előkelő kis Iana valószínűleg alig ért majd valamit a szavaiból, de Noxnak, aki kevésbé finomkodó társaságban is megfordul, nem okoz gondot a megértése. Újabb különbség, hogy Iana halálra fog rémülni az óriástól, Nox viszont csupán érdeklődve végigméri. Hallott már óriásokról, de még sosem találkozott eggyel sem, úgyhogy már ezért megérte eljönni.*
Majd én vigyázok, nehogy bajod essen *kacsint. Hangjából nyilvánvaló, hogy a tréfát valóban csak tréfának szánja, esze ágában sincs bántó módon megjegyzést tenni az újonnan érkező méreteire.
A tündér nem izgatja különösebben, egyelőre nem tűnik kiemelkedően érdekesnek. A szerzetesszerű férfi viszont olyan komolynak látszik, hogy egész biztosan mókás lesz ugratni néha, nem is beszélve a kiskölyökről, akit Nox alighanem az őrületbe fog kergetni, ha elegendő időt tud ébren tölteni. Az anyja sem tűnik annyira veszélyesnek, hogy ne legyen érdemes piszkálni a fiát.*
"Jó lesz ez, jó lesz ez" *biztatja magát Nox, lélekben még sokkal vásottabban vigyorogva, mint kívülről.*
//1. csoport//
//Noxként//
*Nox után végre szállingózni kezdenek az utasok, és a lány fellélegzik, látva, hogy nem csak olyanokkal lesz összezárva, akiknek fél lába már belelóg a sírba.
A nagydarab, aki utána érkezik, és csakis óriás lehet, olyan különsen beszél, hogy az előkelő kis Iana valószínűleg alig ért majd valamit a szavaiból, de Noxnak, aki kevésbé finomkodó társaságban is megfordul, nem okoz gondot a megértése. Újabb különbség, hogy Iana halálra fog rémülni az óriástól, Nox viszont csupán érdeklődve végigméri. Hallott már óriásokról, de még sosem találkozott eggyel sem, úgyhogy már ezért megérte eljönni.*
Majd én vigyázok, nehogy bajod essen *kacsint. Hangjából nyilvánvaló, hogy a tréfát valóban csak tréfának szánja, esze ágában sincs bántó módon megjegyzést tenni az újonnan érkező méreteire.
A tündér nem izgatja különösebben, egyelőre nem tűnik kiemelkedően érdekesnek. A szerzetesszerű férfi viszont olyan komolynak látszik, hogy egész biztosan mókás lesz ugratni néha, nem is beszélve a kiskölyökről, akit Nox alighanem az őrületbe fog kergetni, ha elegendő időt tud ébren tölteni. Az anyja sem tűnik annyira veszélyesnek, hogy ne legyen érdemes piszkálni a fiát.*
"Jó lesz ez, jó lesz ez" *biztatja magát Nox, lélekben még sokkal vásottabban vigyorogva, mint kívülről.*
545. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2013-12-13 21:27:42
Üzenet elküldve: 2013-12-13 21:27:42
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 49
OOC üzenetek: 29
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 49
OOC üzenetek: 29
Játékstílus: Szelíd
//Zombikalipszis//
//1. csoport//
*A kocsis gyorsan elhajt a helyszínről így Urfang ott marad az utazóládájával meg a matrózzal, aki úgy látszik enyhén részeg, de a pengő aranypénz kedvéért megerőlteti magát és elhúzza a ládát a Magányos Nimfa dokkjához. Az ifjú Ulippo tehát úgy érkezik meg, hogy matróz kinézetű inasa szállítja a poggyászát a hajóhoz, ahol már kisebb legénység csoportosult össze. Int egyet a matróznak, hogy vigye fel a poggyászt a fedélzetre és mehet a dolgára, majd tekintetével a kapitányt kezdi fürkészni, akitől meg akarja kérdezni, hogy van-e a hajón első osztályú kabin.
Nem nehéz kiszúrni a kapitányt a kalapjáról, úgy tűnik épp a kirándulókkal társalog. Egy nagyanyót és egy nagyapót lát, valamint a kis unokájukat és az ő húgocskáját, akikről kétli, hogy egy komolyabb hegyi túrát is akadálytalanul teljesíteni tudnának, de ott téblábol a kisfiú anyukája is, akiből már ki tudja nézni, hogy alkalmas lehet néhány magasabb csúcs meghódítására is, bár mi tagadás Urfangnak mégis inkább a húgocskán akad meg a szeme, aki gnómmértékben mérve már kész nő és nem pedig óriás, mint az anyukája.
De persze az igazi óriáson is megakad az ifjú Ulippo tekintete, aki úgy nagyjából tízszer akkora lehet mint Urfang, és hát pont az ilyen behemótok mellett szokta magát kismanónak érezni, de legalább békésnek tűnik a túlméretezett hústorony és a vándor koldusnak látszó barátja sem néz ki túl veszélyesnek, a harmadik komájuk pedig, a zöld csuklyás aprónép szintén nem kelt fenyegető benyomást.
Nem is baj, ennyi izgalmas hőstett után, amit Urfang mostanában véghezvitt, igazán megérdemel valami nyugalmasabb kikapcsolódást, amilyennek ez a könnyed kis túra is ígérkezik. A matróz már fel is vitte a poggyászát a fedélzetre, úgyhogy ideje a kapitánnyal tárgyalnia a továbbiakról. A hajó nem úgy néz ki, mint amin van első osztály.*
A hozzászólás írója (Urfang Ulippo) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.12.13 22:45:32
//1. csoport//
*A kocsis gyorsan elhajt a helyszínről így Urfang ott marad az utazóládájával meg a matrózzal, aki úgy látszik enyhén részeg, de a pengő aranypénz kedvéért megerőlteti magát és elhúzza a ládát a Magányos Nimfa dokkjához. Az ifjú Ulippo tehát úgy érkezik meg, hogy matróz kinézetű inasa szállítja a poggyászát a hajóhoz, ahol már kisebb legénység csoportosult össze. Int egyet a matróznak, hogy vigye fel a poggyászt a fedélzetre és mehet a dolgára, majd tekintetével a kapitányt kezdi fürkészni, akitől meg akarja kérdezni, hogy van-e a hajón első osztályú kabin.
Nem nehéz kiszúrni a kapitányt a kalapjáról, úgy tűnik épp a kirándulókkal társalog. Egy nagyanyót és egy nagyapót lát, valamint a kis unokájukat és az ő húgocskáját, akikről kétli, hogy egy komolyabb hegyi túrát is akadálytalanul teljesíteni tudnának, de ott téblábol a kisfiú anyukája is, akiből már ki tudja nézni, hogy alkalmas lehet néhány magasabb csúcs meghódítására is, bár mi tagadás Urfangnak mégis inkább a húgocskán akad meg a szeme, aki gnómmértékben mérve már kész nő és nem pedig óriás, mint az anyukája.
De persze az igazi óriáson is megakad az ifjú Ulippo tekintete, aki úgy nagyjából tízszer akkora lehet mint Urfang, és hát pont az ilyen behemótok mellett szokta magát kismanónak érezni, de legalább békésnek tűnik a túlméretezett hústorony és a vándor koldusnak látszó barátja sem néz ki túl veszélyesnek, a harmadik komájuk pedig, a zöld csuklyás aprónép szintén nem kelt fenyegető benyomást.
Nem is baj, ennyi izgalmas hőstett után, amit Urfang mostanában véghezvitt, igazán megérdemel valami nyugalmasabb kikapcsolódást, amilyennek ez a könnyed kis túra is ígérkezik. A matróz már fel is vitte a poggyászát a fedélzetre, úgyhogy ideje a kapitánnyal tárgyalnia a továbbiakról. A hajó nem úgy néz ki, mint amin van első osztály.*
A hozzászólás írója (Urfang Ulippo) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.12.13 22:45:32
544. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2013-12-13 08:03:18
Üzenet elküldve: 2013-12-13 08:03:18
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 68
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 68
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
//Zombikalipszis//
//1. csoport//
*Nyph nem tudja hova tenni, hogy a számára oly szimpatikusnak tűnő nő miért nem köszönt senkinek. Ekkor eszébe jut, hogy ő nem mondta meg még a nevét. Ezért odafordul a lányhoz és halkan, mondja a nevét.*
-Engem Nyph-nek hívnak.
*Olyan halkan mondja, hogy a többiek ne hallják, hiszen nem tud mit kezdeni azzal, hogy a nő csak hozzá beszél és a többiekhez nem. Azt gondolja, hogy valami rosszat tett a hangos köszöntéssel, hiszen hiába próbálja leplezni Tyria, Nyph mégis észrevesz egy kis rosszallást az arcán. Nem mozdul el a lány mellől, mozdulatlanul kezdi el nézni a többieket, akikkel összehozta a sors. Különösen a házaspár és az óriás ragadja meg a tekintetét, hiszen eddig se ilyen idős, se ilyen nagy embert nem látott. Szülei óvták mindentől amióta csak náluk volt. Most pedig mindenkire hatalmas szemekkel. Miközben nézelődik, néha Tyria-ra pillant, mert tőle várja, hogy megtudja, mit tegyen.*
//1. csoport//
*Nyph nem tudja hova tenni, hogy a számára oly szimpatikusnak tűnő nő miért nem köszönt senkinek. Ekkor eszébe jut, hogy ő nem mondta meg még a nevét. Ezért odafordul a lányhoz és halkan, mondja a nevét.*
-Engem Nyph-nek hívnak.
*Olyan halkan mondja, hogy a többiek ne hallják, hiszen nem tud mit kezdeni azzal, hogy a nő csak hozzá beszél és a többiekhez nem. Azt gondolja, hogy valami rosszat tett a hangos köszöntéssel, hiszen hiába próbálja leplezni Tyria, Nyph mégis észrevesz egy kis rosszallást az arcán. Nem mozdul el a lány mellől, mozdulatlanul kezdi el nézni a többieket, akikkel összehozta a sors. Különösen a házaspár és az óriás ragadja meg a tekintetét, hiszen eddig se ilyen idős, se ilyen nagy embert nem látott. Szülei óvták mindentől amióta csak náluk volt. Most pedig mindenkire hatalmas szemekkel. Miközben nézelődik, néha Tyria-ra pillant, mert tőle várja, hogy megtudja, mit tegyen.*
543. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2013-12-13 07:22:38
Üzenet elküldve: 2013-12-13 07:22:38
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
//Zombikalipszis//
//1. csoport//
*Tyria füleit is megütötte az ismerős hajó név, de a kisfiú tüstént lereagálja némi hangképzés keretében. A nő is felemeli tekintetét, s valóban, amerre a kölyök húzza, ott virít a cirádás felirat: "Magányos Nimfa". Na csak hogy, még indulás előtt sikerült rálelni. A maga részéről Tyria pillanatnyilag semmi másra nem vágyik, csak hogy lehajthassa valahol a fejét amíg megérkeznek a szigetre. Az egész napos gyaloglás, most pedig az utána elhúzódó keresgélés sikeresel elfárasztotta annyira, hogy az átlagosnál ingerlékenyebb is legyen, ami pedig senki számára nem lesz jó.
A kölyök nyilvános köszönésére már majdnem hangosan felsóhajt, de sikerül visszafognia magát, és a semmitmondó, de inkább derűs kifejezést költöztetni arcára.*
-Na, hát végre csak megtaláltuk.*szólal meg inkább, mikor a kisfiú visszatér hozzá, s újra megragadja a kezét. Ezutóbbi gesztussal nem igazán tud mit kezdeni, jobb híján hagyja neki, bár számára ugyanúgy nem jelent semmit, mint példának okáért a mosoly sem...
Elnézi a gyülekezőket, s úgy számolja azért akad majd már legombolandó erszény, mely csilingelő aranyak ígéretével kecsegtet, a társaság ugyanis elég sokrétű. Persze az ő tekintete is megakad a hatalmas termetű óriáson, azonban nem kerüli el figyelmét sem az oldalán pihenő mankó, sem az arcát uraló együgyű kifejezés. Még csak jelentősebb akadálynak sem rója fel a többi mellé az óriás személyét, a többiekről nem is beszélve.*
-S most mi legyen?*néz a kisfiúra.*
-Felszállunk, vagy várunk még valakire?
//1. csoport//
*Tyria füleit is megütötte az ismerős hajó név, de a kisfiú tüstént lereagálja némi hangképzés keretében. A nő is felemeli tekintetét, s valóban, amerre a kölyök húzza, ott virít a cirádás felirat: "Magányos Nimfa". Na csak hogy, még indulás előtt sikerült rálelni. A maga részéről Tyria pillanatnyilag semmi másra nem vágyik, csak hogy lehajthassa valahol a fejét amíg megérkeznek a szigetre. Az egész napos gyaloglás, most pedig az utána elhúzódó keresgélés sikeresel elfárasztotta annyira, hogy az átlagosnál ingerlékenyebb is legyen, ami pedig senki számára nem lesz jó.
A kölyök nyilvános köszönésére már majdnem hangosan felsóhajt, de sikerül visszafognia magát, és a semmitmondó, de inkább derűs kifejezést költöztetni arcára.*
-Na, hát végre csak megtaláltuk.*szólal meg inkább, mikor a kisfiú visszatér hozzá, s újra megragadja a kezét. Ezutóbbi gesztussal nem igazán tud mit kezdeni, jobb híján hagyja neki, bár számára ugyanúgy nem jelent semmit, mint példának okáért a mosoly sem...
Elnézi a gyülekezőket, s úgy számolja azért akad majd már legombolandó erszény, mely csilingelő aranyak ígéretével kecsegtet, a társaság ugyanis elég sokrétű. Persze az ő tekintete is megakad a hatalmas termetű óriáson, azonban nem kerüli el figyelmét sem az oldalán pihenő mankó, sem az arcát uraló együgyű kifejezés. Még csak jelentősebb akadálynak sem rója fel a többi mellé az óriás személyét, a többiekről nem is beszélve.*
-S most mi legyen?*néz a kisfiúra.*
-Felszállunk, vagy várunk még valakire?
542. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2013-12-13 06:48:33
Üzenet elküldve: 2013-12-13 06:48:33
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 68
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 68
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
//Zombikalipszis//
//1. csoport//
*Egy ideig keresik a hajókat, amikor Nyph éles fülei meghallják a kapitány hangját. Tisztán és kivehetően hallja: Magányos Nimfa. Ekkor hangosan kiállt fel meglepődését kifejezve.*
-Ott van! Ott a hajónk!
*Nem is érdekli, hogy kiáltozásával mennyire vonja magukra a figyelmet, hiszen végre megtalálta a hajót. Méltán lehet büszke magára. Amennyire erejéből telik, azonnal elkezdi húzni a lányt a közelben lévő hajóhoz. Mikor a hajó közelébe érnek, Nyph elengedi a lány kezét és számára oly hatalmas óriáshoz rohan és hatalmas szemekkel, meghökkenve néz a gigászi alakra. El sem tudta képzelni, hogy léteznek ekkora emberek. Két pillanat múlva eszébe jutnak a köszöntési formák, amit apja fáradtságos munkával vert belé. Meghajol a társaság felé.*
-Hölgyeim, Uraim! Üdvözlök mindenkit! Örülök a találkozásnak.
*Ezután, mintha megijedne a rá szegeződő szemektől, azonnal visszaszalad, és megfogja Tyria óvó kezét.*
//1. csoport//
*Egy ideig keresik a hajókat, amikor Nyph éles fülei meghallják a kapitány hangját. Tisztán és kivehetően hallja: Magányos Nimfa. Ekkor hangosan kiállt fel meglepődését kifejezve.*
-Ott van! Ott a hajónk!
*Nem is érdekli, hogy kiáltozásával mennyire vonja magukra a figyelmet, hiszen végre megtalálta a hajót. Méltán lehet büszke magára. Amennyire erejéből telik, azonnal elkezdi húzni a lányt a közelben lévő hajóhoz. Mikor a hajó közelébe érnek, Nyph elengedi a lány kezét és számára oly hatalmas óriáshoz rohan és hatalmas szemekkel, meghökkenve néz a gigászi alakra. El sem tudta képzelni, hogy léteznek ekkora emberek. Két pillanat múlva eszébe jutnak a köszöntési formák, amit apja fáradtságos munkával vert belé. Meghajol a társaság felé.*
-Hölgyeim, Uraim! Üdvözlök mindenkit! Örülök a találkozásnak.
*Ezután, mintha megijedne a rá szegeződő szemektől, azonnal visszaszalad, és megfogja Tyria óvó kezét.*
541. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2013-12-13 05:38:09
Üzenet elküldve: 2013-12-13 05:38:09
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 351
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 351
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Zombikalipszis//
//2.csoport//
*Wram érdeklődve hallgatja az előzetes eligazítást, miközben a "bátor" hős jelöltek szép sorban szállingóznak a megbeszélt találka helyhez. Egy óriás, egy gnóm, és egy...*
~Ó, hogy az a fészkes! Egy sötételf!~
*Veszi észre fellobbanó gyűlölettel a szemében az ork, miközben leendő útitársait mustrálja. Hogy elterelje a figyelmét, előveszi pipáját és rágyújt. Közben végig az elfet méregeti, lapos pillantásokkal.*
~Jó kötésű, jóképű, jó felszerelésű. Most komolyan minden kormosképű ennyire jól áll?~
*Morogja magában és bosszantja, hogy nem tudott elég pénzt gyűjteni ahhoz, hogy Vierna könyvéből összeállíthasson pár fiola bájitalt.*
A hozzászólást Oghma (Moderátor) módosította, ekkor: 2013.12.13 14:53:55, a következő indokkal:
Fejléc javítása
//2.csoport//
*Wram érdeklődve hallgatja az előzetes eligazítást, miközben a "bátor" hős jelöltek szép sorban szállingóznak a megbeszélt találka helyhez. Egy óriás, egy gnóm, és egy...*
~Ó, hogy az a fészkes! Egy sötételf!~
*Veszi észre fellobbanó gyűlölettel a szemében az ork, miközben leendő útitársait mustrálja. Hogy elterelje a figyelmét, előveszi pipáját és rágyújt. Közben végig az elfet méregeti, lapos pillantásokkal.*
~Jó kötésű, jóképű, jó felszerelésű. Most komolyan minden kormosképű ennyire jól áll?~
*Morogja magában és bosszantja, hogy nem tudott elég pénzt gyűjteni ahhoz, hogy Vierna könyvéből összeállíthasson pár fiola bájitalt.*
A hozzászólást Oghma (Moderátor) módosította, ekkor: 2013.12.13 14:53:55, a következő indokkal:
Fejléc javítása
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260