Kikötő - Dokkok és kikötő
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Tenger és szigetek (új) Kikötői erdőség (új) Csatornarendszer (új) | Dokkok és kikötő | Lakónegyed (új) Vámház (új) Világítótorony (új) |
200. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2020-08-11 18:05:23
Üzenet elküldve: 2020-08-11 18:05:23
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 377
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 377
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
*Ahogy idefelé jövet, úgy most sem veszteget sok időt a Kikötő felfedezésére. Tulajdonképpen csak átsiet rajta. Pedig azt mondják, hogy sok érdekes látnivaló van errefelé. Egyszer talán felderíti ezeket, de ennek nem ma van a napja. Így aztán a Vérkert felől érkezve éppen csak észreveszi, hogy többé-kevésbé roskatag épületek között jár már, csak annyira figyel, hogy valami kellemetlen meglepetés ne érje. Mert azt is beszélik, hogy ilyesmi könnyen érheti errefelé az óvatlan vándort. Ez pedig a legkevésbé sem hiányzik neki. Csak az, hogy minél előbb hazaérjen. Oda, amit egy ideje az otthonának nevezhet. Ha pedig egy kis szerencséje is van, Aenae már várja.*
199. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2020-08-03 10:09:15
Üzenet elküldve: 2020-08-03 10:09:15
Rang: Játékos
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
*Legutóbb szerencséjéről tett tanúbizonyságot, hogy nem kurtították meg jobban a szütyőjét, ám ezúttal még megkísérti a szerencséjét. Óvatosan lép és próbál a szürkület takarásában mozogni, hátha ez alkalommal lekerülheti az úgynevezett „vámoltatást”. ~Lehet, hogy havi apanázst kéne fizessek, ha már ennyit járok errefelé.~ Kikémlel a csuklya alól, az álla mellett meg is jelenik egy kíváncsibb villás nyelv, majd visszahúzódik a takarásba. Rengetegféle áru megfordul a kikötőben, de akadnak olyanok is, amelyek városi sajátosságok. Azokért nincs mit tenni, el kell merészkednie legalább a főtérig, most, hogy egyedül van és nincsen olyan, akit elszalajthatna egy csirkéért.*
198. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2020-08-02 17:46:06
Üzenet elküldve: 2020-08-02 17:46:06
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 18
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 18
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
*Nagyot sóhajt és lelép a hajóról, kezében csomagjaival* ~Végre megérkeztem. Hihetetlenül nagy mocsok volt a hajón. Bár a kúriában sem lesz nagy tisztaság.~ - Mozogjon már! szólal meg egy matróz mögötte. -Jól van, jól van nem kell úgy fel kapni a vizet! * Tovább sétál a dokkon, be a kikötőbe. Az utcákon bolyong, fogadót keresve.* ~Valahol meg kell húzódnom éjszakára. Gondolom az itteni fogadók koszosak és tele van kétes alakokal. Bár jobb mint a semmi ~ *Miközben így gondolkodik, bele sétál egy járókelőbe* -Hé má nézen a lábba elé! szól a sértődött öregember. -Elnézést kérek uram a figyelmetlenségemért! *Gyorsan továbbál. Közben az övét tappogatja* ~Hú szerencse hogy nem rabolt ki a kriptaszökevény! Nem lett volna jó hogya az öreg elviszi a maradék pénzem, ami nem ment rá a hajó útra. Azt hallotam hogy a kikötőben olyan banditák járnak akik törvénytelenül vámolnakjárnak. Reménykedek benne hogy nem találnak rám amíg a fogadóhoz elnem jutok~ *Befordul egy sötét sikátorba és elindul a legközellebbi fogadóhoz*
A hozzászólás írója (Hollad Lekin) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.08.02 17:52:26
A hozzászólás írója (Hollad Lekin) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.08.02 17:52:26
197. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2020-08-01 08:56:05
Üzenet elküldve: 2020-08-01 08:56:05
Rang: Játékos
IC üzenetek: 76
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 76
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
- Assele nok aikum!
*Hajtja meg magát, s érinti hüvelykét homlokához, majd az ég felé mutat. A búcsú nem volt sem érzelmes, sem hosszú, feleslegesen nem kötődik senkihez, s bár az út alkalmas lett volna rá, nem is ismerkedett, különösebb érzelem sem játszik az arcán. Léptei immár a dokkokban koppannak, lehetnek körülötte emberek, de tekintetét immár a látóhatárra szegezi, hol a hullámzó és tarajos hullámokban veszik el. Környezetét szemmel tartja ugyan, de, ha valaki úgy gondolja most könnyedén megközelítheti. D'or nem látott még tengert, s egy ekkora egybefüggő víztömeg lenyűgöző látvány egy olyan embernek, aki még soha nem látott hasonlót. A sós levegő, a nyüzsgő sirályok éneke, rengés, ahogy a szél a partnak korbácsolja a tengert. Monumentális, mellett minden eltörpül, mi jelenleg él és mozog. Lesz még alkalma megszemlélni, de a lenyugvó nap, s a sötét egyre közeledik. Szereti ezt az időszakot. Mintha az idő nem tudná eldönteni, hogy merre forduljon, mintha a fény küzdene a sötéttel. Egyértelmű jelzés arra, hogy szállás után nézzen, s a kocsistól azt is megtudta hová kell mennie, hogyha ismét hazai gondolatokra vágyik. Állát felszegve egy utolsót szippant a sós levegőből, majd fúvócsövére támaszkodva, mely vándorbotnak is beillik, megindul a szántó-vető által megadott irányba a dokkok sűrűjében.*
*Hajtja meg magát, s érinti hüvelykét homlokához, majd az ég felé mutat. A búcsú nem volt sem érzelmes, sem hosszú, feleslegesen nem kötődik senkihez, s bár az út alkalmas lett volna rá, nem is ismerkedett, különösebb érzelem sem játszik az arcán. Léptei immár a dokkokban koppannak, lehetnek körülötte emberek, de tekintetét immár a látóhatárra szegezi, hol a hullámzó és tarajos hullámokban veszik el. Környezetét szemmel tartja ugyan, de, ha valaki úgy gondolja most könnyedén megközelítheti. D'or nem látott még tengert, s egy ekkora egybefüggő víztömeg lenyűgöző látvány egy olyan embernek, aki még soha nem látott hasonlót. A sós levegő, a nyüzsgő sirályok éneke, rengés, ahogy a szél a partnak korbácsolja a tengert. Monumentális, mellett minden eltörpül, mi jelenleg él és mozog. Lesz még alkalma megszemlélni, de a lenyugvó nap, s a sötét egyre közeledik. Szereti ezt az időszakot. Mintha az idő nem tudná eldönteni, hogy merre forduljon, mintha a fény küzdene a sötéttel. Egyértelmű jelzés arra, hogy szállás után nézzen, s a kocsistól azt is megtudta hová kell mennie, hogyha ismét hazai gondolatokra vágyik. Állát felszegve egy utolsót szippant a sós levegőből, majd fúvócsövére támaszkodva, mely vándorbotnak is beillik, megindul a szántó-vető által megadott irányba a dokkok sűrűjében.*
196. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2020-07-22 20:00:33
Üzenet elküldve: 2020-07-22 20:00:33
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 131
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 131
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
*Ennyi is volt az egész, legfeljebb Yenio vehette észre. Bár ki tudja, hogy a rejtekhelyén áll-e még. Na mindegy, Dhorisz legalább újból itt van. És túl sok változás nem is történt a pár másodperces pihenő óta. Komótosan lépdel az erdőség irányába. Nem távozik innét, csak beáll őrhelyére. Sőt, úgy dönt, hogy megérdemli az ülést. Talál is egy kidőlt fatörzset, amely tökéletesen alkalmas. Nem takarja, de a kilátás is jó. Innen könnyen észreveszi, ha jön valaki, bármelyik irányból is érkezzen. Ha meg szükséges, gyorsan feláll, hogy útját állja az új lehetőségnek. De az egyszer biztos, hogy vagy jobb színjátékot kell kitalálnia vagy egyenesen mellőznie kell, mert ez az anyukás szerep nem sikerült szerinte a legjobban. Talán az lesz a legjobb, ha kertelés nélkül szedi majd be az adót. De azt megfogadja magában, hogy a következő erre tévedő alaktól negyven aranyat fog beszedni. Valahogy be kell hozni a kimaradást.*
195. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2020-07-22 19:47:52
Üzenet elküldve: 2020-07-22 19:47:52
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 131
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 131
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
//Megérkezés a kikötőbe//
*Hát végre valahára csak eljut idáig az eseménysorozat. Nem volt egyszerű dolog, de mégis megtörténik az adó kifizetése. Megvárja, míg mindketten hátat fordítanak neki, csak akkor kezdi fölszedni az aranyat. A búcsúzó szavakra csak egy könnyed intéssel válaszol, aztán megindul a sarok felé, hogy visszaszerezze kardját. A kéréshez híven viszonylag lassan megy, bár jobb szeretne inkább odafutni. Épségben találja fegyverét, s rögtön hüvelyébe is tűzi. Az biztos, hogy soha többé nem fogja áruba bocsátani egyik fegyverét sem.*
*Hát végre valahára csak eljut idáig az eseménysorozat. Nem volt egyszerű dolog, de mégis megtörténik az adó kifizetése. Megvárja, míg mindketten hátat fordítanak neki, csak akkor kezdi fölszedni az aranyat. A búcsúzó szavakra csak egy könnyed intéssel válaszol, aztán megindul a sarok felé, hogy visszaszerezze kardját. A kéréshez híven viszonylag lassan megy, bár jobb szeretne inkább odafutni. Épségben találja fegyverét, s rögtön hüvelyébe is tűzi. Az biztos, hogy soha többé nem fogja áruba bocsátani egyik fegyverét sem.*
194. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2020-07-22 08:05:21
Üzenet elküldve: 2020-07-22 08:05:21
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Megérkezés a kikötőbe//
*Megérti, hogy támadójuk bizalmatlan velük szemben, de a helyzet már így alakult. Megpróbálják a legjobbat kihozni belőle. A mélységi nő elkiáltja magát, hogy ne lőjenek rájuk. Egy pillanatra megfeszülnek izmai és az ideális helyeket pásztázza szemével, ami jó lehet egy távoli íjász számára. Sajnos nem látja meg a rejtekhelyet, így kénytelen óvatos maradni. Végül belemegy a dologba fajtársa és hagyja, hogy Asztéyria-val lassan távolodjanak. Sorstársa kifizeti a tíz aranyat, amivel betartja az egyezség első részét. A nővel tart és együtt távolodnak az említett sarok felé. Wylindhor-tól nem búcsúzik el, de az arcát jól megjegyezi magának. Asztéyria-tól viszont elköszön, mielőtt hagyná eltűnni az utcák forgatagában.*
- Sok szerencsét a jövőben! Vigyázz magadra! *Biccent a lánynak köszönésképpen majd egy ellentétes irányú utcában Ilion is eltűnik, ha minden jól alakul.*
*Megérti, hogy támadójuk bizalmatlan velük szemben, de a helyzet már így alakult. Megpróbálják a legjobbat kihozni belőle. A mélységi nő elkiáltja magát, hogy ne lőjenek rájuk. Egy pillanatra megfeszülnek izmai és az ideális helyeket pásztázza szemével, ami jó lehet egy távoli íjász számára. Sajnos nem látja meg a rejtekhelyet, így kénytelen óvatos maradni. Végül belemegy a dologba fajtársa és hagyja, hogy Asztéyria-val lassan távolodjanak. Sorstársa kifizeti a tíz aranyat, amivel betartja az egyezség első részét. A nővel tart és együtt távolodnak az említett sarok felé. Wylindhor-tól nem búcsúzik el, de az arcát jól megjegyezi magának. Asztéyria-tól viszont elköszön, mielőtt hagyná eltűnni az utcák forgatagában.*
- Sok szerencsét a jövőben! Vigyázz magadra! *Biccent a lánynak köszönésképpen majd egy ellentétes irányú utcában Ilion is eltűnik, ha minden jól alakul.*
193. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2020-07-22 07:51:49
Üzenet elküldve: 2020-07-22 07:51:49
Rang: Játékos
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Megérkezés a kikötőbe//
*Úgy tűnik nagy nehezen sikerül megállapodniuk, az pedig, hogy a mélységi nő nem igazán elégedett az elért eredményével, egy kicsit se zavarja. Így járt ezúttal, legközelebb bizonyára nem ezt a módszert fogják választani, de ő már megnézte magának, míg őt az, még csak csuklyával a fején látta. ~Lehet, hogy még találkozunk, ha sokat portyáznak errefelé, nem kéne már most magamra haragítani őket. ~ Ő teljesen bizonyos benne, hogy legalább hárman vannak, csak két társa még rejtőzködik. Leszámol egyesével maga elé a földre Wylindhor Valdhorisz részére 10 aranyat, csak, hogy lássa, komolyan beszélt.
*
-Akkor ez lenne az alku első része. *Miután pedig a nő elkiáltotta magát, hogy ne lőjön senki, akkor indul csak meg körültekintően a ládák mögül a sarok irányába. Féloldalasan, hogy egy szeme mindig a nőn legyen. Az, hogy a mélységi férfi vele tart-e nem igazán izgatja, azonban, amint elérte a sarkot, leteszi a fegyvert a földre, ígéretéhez híven.*
-A legközelebbi viszont nem látásra kedves. Üdvözlöm a kölköket! *Int köszönésképpen, majd nagy léptekkel próbál minél gyorsabban eltűnni az utcák sűrű hálójában, ha a többiek ebben nem akadályozzák.*
*Úgy tűnik nagy nehezen sikerül megállapodniuk, az pedig, hogy a mélységi nő nem igazán elégedett az elért eredményével, egy kicsit se zavarja. Így járt ezúttal, legközelebb bizonyára nem ezt a módszert fogják választani, de ő már megnézte magának, míg őt az, még csak csuklyával a fején látta. ~Lehet, hogy még találkozunk, ha sokat portyáznak errefelé, nem kéne már most magamra haragítani őket. ~ Ő teljesen bizonyos benne, hogy legalább hárman vannak, csak két társa még rejtőzködik. Leszámol egyesével maga elé a földre Wylindhor Valdhorisz részére 10 aranyat, csak, hogy lássa, komolyan beszélt.
*-Akkor ez lenne az alku első része. *Miután pedig a nő elkiáltotta magát, hogy ne lőjön senki, akkor indul csak meg körültekintően a ládák mögül a sarok irányába. Féloldalasan, hogy egy szeme mindig a nőn legyen. Az, hogy a mélységi férfi vele tart-e nem igazán izgatja, azonban, amint elérte a sarkot, leteszi a fegyvert a földre, ígéretéhez híven.*
-A legközelebbi viszont nem látásra kedves. Üdvözlöm a kölköket! *Int köszönésképpen, majd nagy léptekkel próbál minél gyorsabban eltűnni az utcák sűrű hálójában, ha a többiek ebben nem akadályozzák.*
192. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2020-07-21 16:43:43
Üzenet elküldve: 2020-07-21 16:43:43
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 131
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 131
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
//Megérkezés a kikötőbe//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Nem is akar túl közel menni, ezért a feltartóztatást fölöslegesnek tartja. Az, amit Asztéyriaa mond, nem boldogítja, és bár türelmes tud lenni sokáig, most már kezd egy kicsit ideges lenni. Csak, hogy ne legyen egyszerű, további kikötéseket kér a nő. Dhorisz alig észrevehetőt sóhajt, arcizma is kissé megrándul jelezve, hogy nem igazán tetszik neki ez az egész, de ez van. Ő is megnézi magának azt a sarkot, amit Asztéyriaa is említ. ~Ne bazd már, az retek messze van! És menjek lassan, hogy ne legyen baj, hát baszki, még meg is fenyeget. Ha ott leteszi a kardom, kibaszottul úgy el lopják, mint a szar!~ A fenyegetés sem tetszik neki, de - hogy Asztéyriaa megnyugodjon, abba az irányba pördül, ahol Yenio tanyázik. Ha ugyan ott van még. Két kezéből tölcsért formáz, és amennyire hangosan csak tud, felkiabál:*
- Ne lőj! Egyetlen nyílvesszőt se!
*Majd visszafordul Asztéyriaa felé, éppen csak azt nem kérdezi meg, hogy megfelel-e így. Közben Ilion is javaslattal áll elő, de a kardot illetően neki is hasonló elképzelése van. ~Persze, csak aztán nehogy véletlenül nálatok maradjon! Meg mi a faszom nálatok az a tisztes távolság?~ Most már nagyon is bánja, hogy az elején átadta fegyverét Asztéyriaának, de nincs mit tenni, úgy látszik, más módon nem kaphatja vissza a kardját. Nyugalmat erőltet a hangjára, úgy szólal meg:*
- Jól van, legyen úgy, ahogy akarjátok. ~De szemmel tartalak ám titeket.~
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Nem is akar túl közel menni, ezért a feltartóztatást fölöslegesnek tartja. Az, amit Asztéyriaa mond, nem boldogítja, és bár türelmes tud lenni sokáig, most már kezd egy kicsit ideges lenni. Csak, hogy ne legyen egyszerű, további kikötéseket kér a nő. Dhorisz alig észrevehetőt sóhajt, arcizma is kissé megrándul jelezve, hogy nem igazán tetszik neki ez az egész, de ez van. Ő is megnézi magának azt a sarkot, amit Asztéyriaa is említ. ~Ne bazd már, az retek messze van! És menjek lassan, hogy ne legyen baj, hát baszki, még meg is fenyeget. Ha ott leteszi a kardom, kibaszottul úgy el lopják, mint a szar!~ A fenyegetés sem tetszik neki, de - hogy Asztéyriaa megnyugodjon, abba az irányba pördül, ahol Yenio tanyázik. Ha ugyan ott van még. Két kezéből tölcsért formáz, és amennyire hangosan csak tud, felkiabál:*
- Ne lőj! Egyetlen nyílvesszőt se!
*Majd visszafordul Asztéyriaa felé, éppen csak azt nem kérdezi meg, hogy megfelel-e így. Közben Ilion is javaslattal áll elő, de a kardot illetően neki is hasonló elképzelése van. ~Persze, csak aztán nehogy véletlenül nálatok maradjon! Meg mi a faszom nálatok az a tisztes távolság?~ Most már nagyon is bánja, hogy az elején átadta fegyverét Asztéyriaának, de nincs mit tenni, úgy látszik, más módon nem kaphatja vissza a kardját. Nyugalmat erőltet a hangjára, úgy szólal meg:*
- Jól van, legyen úgy, ahogy akarjátok. ~De szemmel tartalak ám titeket.~
191. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2020-07-21 14:33:28
Üzenet elküldve: 2020-07-21 14:33:28
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Megérkezés a kikötőbe//
*A mélységi nő is békére törekszik, legalább is a tőréről elveszi a kezét. Nem tervez támadást, de az íjász miatt még nem teszi el a kardját, csupán nem emeli harci állásba, csak ott tartja a kezében, a jobb oldalán. Már csak sorstársán múlik a békés távozás, hiszen az Ő aranya és kardja még alku tárgya. A nők civódására csak legyint. Odafordul Asztéyria-hoz és a lehető legegyszerűbb megoldást javasolja.*
- Az aranyat odadobhatod neki, a kardját pedig tisztes távolban letesszük. *Most a tekintetét a Wylindhor felé fordítja, hogy vele is megbeszélje a helyzetet.*
- Te maradj itt, és ha biztos távolba értünk, akkor a kardod ott hagyjuk. *Nem kezd el ígérgetni, esküdözni, de be fogja tartani Asztéyria-val a kard ott hagyását, ha már így egyeztek meg. Az aranyat rájuk bízza, de nem vesz részt a kard elvitelében. Visszakapja a mélységi támadójuk, amint biztonságos távolban lesznek.*
*A mélységi nő is békére törekszik, legalább is a tőréről elveszi a kezét. Nem tervez támadást, de az íjász miatt még nem teszi el a kardját, csupán nem emeli harci állásba, csak ott tartja a kezében, a jobb oldalán. Már csak sorstársán múlik a békés távozás, hiszen az Ő aranya és kardja még alku tárgya. A nők civódására csak legyint. Odafordul Asztéyria-hoz és a lehető legegyszerűbb megoldást javasolja.*
- Az aranyat odadobhatod neki, a kardját pedig tisztes távolban letesszük. *Most a tekintetét a Wylindhor felé fordítja, hogy vele is megbeszélje a helyzetet.*
- Te maradj itt, és ha biztos távolba értünk, akkor a kardod ott hagyjuk. *Nem kezd el ígérgetni, esküdözni, de be fogja tartani Asztéyria-val a kard ott hagyását, ha már így egyeztek meg. Az aranyat rájuk bízza, de nem vesz részt a kard elvitelében. Visszakapja a mélységi támadójuk, amint biztonságos távolban lesznek.*
190. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2020-07-21 11:38:57
Üzenet elküldve: 2020-07-21 11:38:57
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 601
OOC üzenetek: 141
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 601
OOC üzenetek: 141
Játékstílus: Megfontolt
//Aranyos vagy//
*Nem is kell lássa, hogy már közel járnak, mert a tenger sós illata már a fák takarásában megcsapja az orrát. A szekér egészen lemerészkedik a raktárakig, de onnan már a saját lábát kell használja. Már várják is a hordókat a munkások, így még mielőtt leérne, leugrik hátulról. ~Nyilván a kocsis el fogja mindnek mondani, hogy látott, az kéne még, hogy rám tapadjanak. ~ Fel is húzza a csuklyát a fejére, hogy elrejtse a különleges színű fürtöket, ezt követően pedig elindul, hogy végre szerencsét próbálhasson az itteni ivókban. Fel is húzza a rézből készült aranyszínű gyűrűjét, hogy lássák, nem beszél a levegőbe. A döglött hal szag facsarja az orrát meg a különböző egyéb aromák, de egyelőre kibírja, annyi ideig viszont nem akar maradni, hogy megszokja.~ Hol kezdjem? ~ Egy dolgos mosónőtől kér útbaigazítást, mivel kezd sötétedni, így olyan helyre kell, hogy egye a fene, ahol szobát is tud kivenni, semmiképpen nem akarja, hogy az utcán érje a sötét. ~Annyira merész még én sem vagyok. ~ Sétál a mutatott irányba, bár a részeg éneklés és a dülöngélő matrózok igazán árulkodó nyomnak tekinthetőek.*
*Nem is kell lássa, hogy már közel járnak, mert a tenger sós illata már a fák takarásában megcsapja az orrát. A szekér egészen lemerészkedik a raktárakig, de onnan már a saját lábát kell használja. Már várják is a hordókat a munkások, így még mielőtt leérne, leugrik hátulról. ~Nyilván a kocsis el fogja mindnek mondani, hogy látott, az kéne még, hogy rám tapadjanak. ~ Fel is húzza a csuklyát a fejére, hogy elrejtse a különleges színű fürtöket, ezt követően pedig elindul, hogy végre szerencsét próbálhasson az itteni ivókban. Fel is húzza a rézből készült aranyszínű gyűrűjét, hogy lássák, nem beszél a levegőbe. A döglött hal szag facsarja az orrát meg a különböző egyéb aromák, de egyelőre kibírja, annyi ideig viszont nem akar maradni, hogy megszokja.~ Hol kezdjem? ~ Egy dolgos mosónőtől kér útbaigazítást, mivel kezd sötétedni, így olyan helyre kell, hogy egye a fene, ahol szobát is tud kivenni, semmiképpen nem akarja, hogy az utcán érje a sötét. ~Annyira merész még én sem vagyok. ~ Sétál a mutatott irányba, bár a részeg éneklés és a dülöngélő matrózok igazán árulkodó nyomnak tekinthetőek.*
189. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2020-07-21 07:12:43
Üzenet elküldve: 2020-07-21 07:12:43
Rang: Játékos
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Megérkezés a kikötőbe//
*Úgy fest, a mélységi férfi is a békés megegyezés mellett teszi le a voksát, így nincs mit tenni, akkor be kell tartsa a szavát, bár már annyira összenőt a karddal, kezdte megkedvelni. Ahogy a két másik leereszti a fegyverét, ő úgy veszi a markolatot egy kézbe, mikor pedig a nő közeledik, összeugrik mindkét szemöldöke.*
-Hé! Hó! *Emeli magasba a szabad kezét.*
-Biztos, hogy nem engedlek magamhoz közel, nem bízom benned. *Jelenti ki, hiszen, amint a nő ismét birtokba veszi a fegyvert, akár le is döfheti, az meg neki igazán nem kéne.*
-Jelezze a barátodnak, hogy ne lőjön, aztán elsétálok a keresztutcáig és leteszem a fegyvert, meg az aranyat. Mikor ez megtörtént, akkor elindulhatsz. *A sarok, amit kinézett magának, olyan tíz méter távolságban van tőlük, az már elég belátása szerint.*
-De aztán csak szép lassan közelíts, akkor nem lesz baj. *Figyelmezteti, majd kicsit felemeli a csuklyát a fején, hogy lássa, még ha csak bólint is a nő.*
-Megegyeztünk? *Kérdez rá vissza.*
*Úgy fest, a mélységi férfi is a békés megegyezés mellett teszi le a voksát, így nincs mit tenni, akkor be kell tartsa a szavát, bár már annyira összenőt a karddal, kezdte megkedvelni. Ahogy a két másik leereszti a fegyverét, ő úgy veszi a markolatot egy kézbe, mikor pedig a nő közeledik, összeugrik mindkét szemöldöke.*
-Hé! Hó! *Emeli magasba a szabad kezét.*
-Biztos, hogy nem engedlek magamhoz közel, nem bízom benned. *Jelenti ki, hiszen, amint a nő ismét birtokba veszi a fegyvert, akár le is döfheti, az meg neki igazán nem kéne.*
-Jelezze a barátodnak, hogy ne lőjön, aztán elsétálok a keresztutcáig és leteszem a fegyvert, meg az aranyat. Mikor ez megtörtént, akkor elindulhatsz. *A sarok, amit kinézett magának, olyan tíz méter távolságban van tőlük, az már elég belátása szerint.*
-De aztán csak szép lassan közelíts, akkor nem lesz baj. *Figyelmezteti, majd kicsit felemeli a csuklyát a fején, hogy lássa, még ha csak bólint is a nő.*
-Megegyeztünk? *Kérdez rá vissza.*
188. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2020-07-20 18:47:38
Üzenet elküldve: 2020-07-20 18:47:38
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 131
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 131
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
//Megérkezés a kikötőbe//
*Érthető módon Asztéyriaa Ilion pártjára áll, legalábbis a mélységi nő erre következtet a figyelmeztetésből. Esze ágában sincs jelezni Yenionak, mikor most úgy tűnik, hogy megoldódik az ügy és közös nevezőre jutnak. Bár azzal a tíz arany adóval nem igazán van kibékülve, de ez van. Ez most így alakult. Legalább a kardját visszakapja. Legalábbis erősen reménykedik benne, mert nem úgy tűnik neki, hogy Asztéyriaa annyira meg szeretne válni a fegyvertől. De legalább a férfi is felhagy a kardpárbajjal. No, nem mintha félne egy kis kardozástól. Jelezve, hogy nincsenek rossz szándékai, elveszi kezét a tőre markolatáról, hisz Ilion is leengedte a kardját. Így közeledik tehát most Asztéyriaa felé, békésen, kezeit lágyan lóbálja maga mellett. Egyelőre azonban túl közel nem megy, nehogy véletlenül saját kardjára tűzzék fel.*
- Nos?* Kérdi türelmesen és mindenféle rosszindulat nélkül utalva ezzel a tíz aranyra. Még a tenyerét is tartaná, de azt mondjuk elég bunkó gesztusnak tartja, úgyhogy csak várakozik türelmesen az adóra. Reméli, hogy Ilion nem fogja hátulról megtámadni. Igaz, nem látott rajta támadási szándékot, de hát sose lehet tudni. Ha ugyanolyan színészkedő alkattal került szembe, mint ő maga is, akkor könnyen megtéveszthetik.*
*Érthető módon Asztéyriaa Ilion pártjára áll, legalábbis a mélységi nő erre következtet a figyelmeztetésből. Esze ágában sincs jelezni Yenionak, mikor most úgy tűnik, hogy megoldódik az ügy és közös nevezőre jutnak. Bár azzal a tíz arany adóval nem igazán van kibékülve, de ez van. Ez most így alakult. Legalább a kardját visszakapja. Legalábbis erősen reménykedik benne, mert nem úgy tűnik neki, hogy Asztéyriaa annyira meg szeretne válni a fegyvertől. De legalább a férfi is felhagy a kardpárbajjal. No, nem mintha félne egy kis kardozástól. Jelezve, hogy nincsenek rossz szándékai, elveszi kezét a tőre markolatáról, hisz Ilion is leengedte a kardját. Így közeledik tehát most Asztéyriaa felé, békésen, kezeit lágyan lóbálja maga mellett. Egyelőre azonban túl közel nem megy, nehogy véletlenül saját kardjára tűzzék fel.*
- Nos?* Kérdi türelmesen és mindenféle rosszindulat nélkül utalva ezzel a tíz aranyra. Még a tenyerét is tartaná, de azt mondjuk elég bunkó gesztusnak tartja, úgyhogy csak várakozik türelmesen az adóra. Reméli, hogy Ilion nem fogja hátulról megtámadni. Igaz, nem látott rajta támadási szándékot, de hát sose lehet tudni. Ha ugyanolyan színészkedő alkattal került szembe, mint ő maga is, akkor könnyen megtéveszthetik.*
187. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2020-07-20 10:17:07
Üzenet elküldve: 2020-07-20 10:17:07
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Megérkezés a kikötőbe//
*A mélységi támadójuk elfogadja a tíz arany átkelést sorstársától, Ilion-tól viszont nem kér semmit. Ez így részéről rendben is van. A harc elkerülhetőnek tűnik, így nincs oka feleslegesen vért ontani. Ezt nyugodt hangon közli is a másikkal.*
- Nem kívánnám véred ontani, ha békével elmehetünk. *A harc most elkerülhető, s mivel a másik a békét választotta, így a kardját leengedi, mint aki elfogadja ezeket a feltételeket. Sorstársa figyelmezteti, hogy ki van téve íjtámadásnak, de Watok Talim harcos vállalja a kockázatot. Talán ma meghal, de az is lehet, hogy nem, mindenesetre biztosan nem lehet ráfogni, hogy gyáva lenne. Az elf nő is elfogadja a feltételeket, így mind a hárman belemennek a megegyezésbe. Ha ez így van, akkor nincs más hátra, mint távozni. Megvárja, amíg a két nő lerendezi a kard és arany ügyét, majd távozni készül, olyan irányba, hogy lehetőleg az íjász elől takarásban legyen.*
*A mélységi támadójuk elfogadja a tíz arany átkelést sorstársától, Ilion-tól viszont nem kér semmit. Ez így részéről rendben is van. A harc elkerülhetőnek tűnik, így nincs oka feleslegesen vért ontani. Ezt nyugodt hangon közli is a másikkal.*
- Nem kívánnám véred ontani, ha békével elmehetünk. *A harc most elkerülhető, s mivel a másik a békét választotta, így a kardját leengedi, mint aki elfogadja ezeket a feltételeket. Sorstársa figyelmezteti, hogy ki van téve íjtámadásnak, de Watok Talim harcos vállalja a kockázatot. Talán ma meghal, de az is lehet, hogy nem, mindenesetre biztosan nem lehet ráfogni, hogy gyáva lenne. Az elf nő is elfogadja a feltételeket, így mind a hárman belemennek a megegyezésbe. Ha ez így van, akkor nincs más hátra, mint távozni. Megvárja, amíg a két nő lerendezi a kard és arany ügyét, majd távozni készül, olyan irányba, hogy lehetőleg az íjász elől takarásban legyen.*
186. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2020-07-20 09:08:44
Üzenet elküldve: 2020-07-20 09:08:44
Rang: Játékos
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Megérkezés a kikötőbe//
*Nem kenyere a harc, főleg nem a test- test elleni viadal vagy a fegyverek párbaja, ugyanis nem ért egyikhez sem. Inkább a helyzeti előny kihasználására koncentrál, a mindkét fél számára előnyös megállapodás felkutatásán. Viszont nem ostoba, így tudja, hogy nem bízhat meg még így sem a mélységi nőstényben, hiszen mi garantálná, hogy nem állítja bele a kardot, amint visszakapja. Bár ő komolyan beszélt, a tíz arany és a kard visszajuttatása tekintetében, de a mélységi férfi egyértelműen a harc mellett dönt. ~A férfiak mindig is bolondok voltak, jó látni, hogy ez most sem változott. ~ Sóhajt maga elé megadóan.*
-Bolond vagy?! És ha az íjász lelő?! Meguntad az életed? *Ripakodik a másik után, és már várja, mikor kapja a férfi a vállába a következő nyílvesszőt. A mélységi nő is felméri a helyzetet és döntésre jut, hogy tőle elfogadja, amit ajánl, a férfi meg azt tesz, amit akar. ~Gyorsan megállapodtunk. ~ Még maga is meglepődik a hirtelen fordulaton, bár sejtette, hogy a nőnek nem sok választása maradt. A nyílvessző ugyanis nem érkezik.*
-Én benne vagyok, ha ő is. *Bök az állával a köztük álló mélységi férfi felé. Mert nyilván, ha a nő elesik kardpárbajban, akkor megtartja mind a tíz aranyat meg a kardot is.*
-Engem már megvettél, őt kell meggyőzd. *Emeli fel a kardot és veszi két kezébe, mintha csak csodálná a rajta megtörő fénysugarakat.*
*Nem kenyere a harc, főleg nem a test- test elleni viadal vagy a fegyverek párbaja, ugyanis nem ért egyikhez sem. Inkább a helyzeti előny kihasználására koncentrál, a mindkét fél számára előnyös megállapodás felkutatásán. Viszont nem ostoba, így tudja, hogy nem bízhat meg még így sem a mélységi nőstényben, hiszen mi garantálná, hogy nem állítja bele a kardot, amint visszakapja. Bár ő komolyan beszélt, a tíz arany és a kard visszajuttatása tekintetében, de a mélységi férfi egyértelműen a harc mellett dönt. ~A férfiak mindig is bolondok voltak, jó látni, hogy ez most sem változott. ~ Sóhajt maga elé megadóan.*
-Bolond vagy?! És ha az íjász lelő?! Meguntad az életed? *Ripakodik a másik után, és már várja, mikor kapja a férfi a vállába a következő nyílvesszőt. A mélységi nő is felméri a helyzetet és döntésre jut, hogy tőle elfogadja, amit ajánl, a férfi meg azt tesz, amit akar. ~Gyorsan megállapodtunk. ~ Még maga is meglepődik a hirtelen fordulaton, bár sejtette, hogy a nőnek nem sok választása maradt. A nyílvessző ugyanis nem érkezik.*
-Én benne vagyok, ha ő is. *Bök az állával a köztük álló mélységi férfi felé. Mert nyilván, ha a nő elesik kardpárbajban, akkor megtartja mind a tíz aranyat meg a kardot is.*
-Engem már megvettél, őt kell meggyőzd. *Emeli fel a kardot és veszi két kezébe, mintha csak csodálná a rajta megtörő fénysugarakat.*
185. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2020-07-16 21:44:24
Üzenet elküldve: 2020-07-16 21:44:24
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 131
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 131
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
//Megérkezés a kikötőbe//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Lázasan töri a fejét, hogy mit csinálhatna. Nyilván ebből kifelé semmit se mutat. De aztán újabb fordulat következik. Asztéyriaa a saját kardját szegezi rá. ~Picsába!~ De ki is derül, hogy mi a nő terve. Figyel rá is természetesen, de a mélységi férfit meg íját sem téveszti szem elől. ~Tíz arany? Na ne basszál föl. De legalább a kardomat visszakapnám.~ Aztán egy pillanat erejéig úgy tűnik, mintha csak még jobban szorulna a hurok Dhorisz nyaka körül. ~Baszki, ez a férfi annyira kiszámíthatatlan, mint az időjárás.~ Nem támad, csak óvatosságból a tokjában pihenő tőre markolatát fogja. Figyeli a férfi minden mozdulatát, most már arra számít, hogy suhint egyet azzal a karddal, aztán máris le van vágva. Így hát ugrásra készen áll, hogy ha szükséges lenne, időben elkerülhesse a fenyegető pengét. ~Picsába! Jarhan kibaszottul mondhatta volna, hogy nem lesz egyszerű ez a meló.~ Kedvező esetben Dhorisz kiállna ellenfelével, de minthogy jelen esetben egyetlen tőre van, őrültség lenne támadni. Gyakorlatilag esélye sem lenne a karddal szemben. Az a tíz arany retekül nem tetszik neki, amit enyhe grimasszal fejez ki, de semmi több. Nagyon úgy fest, hogy ebből a kelepcéből bizony más kiút nincsen. El kell fogadnia a tíz aranyat, különben nem kapja vissza kardját. Bele kell ebbe törődnie. Kis hallgatás után szólal meg, először Asztéyriaa felé intézi szavait.*
- Legyen akkor tíz arany. És cserébe a kardom.* Most Ilionhoz fordul.*
- Te meg akkor ne fizess.* Nyugodtan és udvariasan beszél hozzá.*
- De ha ennek ellenére továbbra is meg kívánsz velem vívni, ám legyen. Mihelyt visszakapom a kardom, kiállok veled. Ha akarod.* Most már világosan látja, hogy az a stratégia, amivel indított, rohadtul nem fog működni. Úgyhogy feltétlenül ki kell találnia valamit, legfeljebb nem lesz semmilyen átverés vagy figyelemelterelés. De ezen majd ráér gondolkodni, ha épp bőrrel megússza ezt az egészet. Nem mintha félne, nem igazán szokása, de azért nem is itt szeretne fűbe harapni. Kíváncsi, miként reagálnak majd ezek a vándorok. Kiváltképp Ilion reakciójára kíváncsi, s valahogy úgy érzi, a férfi élni fog a felkínált vívási lehetőséggel.*
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Lázasan töri a fejét, hogy mit csinálhatna. Nyilván ebből kifelé semmit se mutat. De aztán újabb fordulat következik. Asztéyriaa a saját kardját szegezi rá. ~Picsába!~ De ki is derül, hogy mi a nő terve. Figyel rá is természetesen, de a mélységi férfit meg íját sem téveszti szem elől. ~Tíz arany? Na ne basszál föl. De legalább a kardomat visszakapnám.~ Aztán egy pillanat erejéig úgy tűnik, mintha csak még jobban szorulna a hurok Dhorisz nyaka körül. ~Baszki, ez a férfi annyira kiszámíthatatlan, mint az időjárás.~ Nem támad, csak óvatosságból a tokjában pihenő tőre markolatát fogja. Figyeli a férfi minden mozdulatát, most már arra számít, hogy suhint egyet azzal a karddal, aztán máris le van vágva. Így hát ugrásra készen áll, hogy ha szükséges lenne, időben elkerülhesse a fenyegető pengét. ~Picsába! Jarhan kibaszottul mondhatta volna, hogy nem lesz egyszerű ez a meló.~ Kedvező esetben Dhorisz kiállna ellenfelével, de minthogy jelen esetben egyetlen tőre van, őrültség lenne támadni. Gyakorlatilag esélye sem lenne a karddal szemben. Az a tíz arany retekül nem tetszik neki, amit enyhe grimasszal fejez ki, de semmi több. Nagyon úgy fest, hogy ebből a kelepcéből bizony más kiút nincsen. El kell fogadnia a tíz aranyat, különben nem kapja vissza kardját. Bele kell ebbe törődnie. Kis hallgatás után szólal meg, először Asztéyriaa felé intézi szavait.*
- Legyen akkor tíz arany. És cserébe a kardom.* Most Ilionhoz fordul.*
- Te meg akkor ne fizess.* Nyugodtan és udvariasan beszél hozzá.*
- De ha ennek ellenére továbbra is meg kívánsz velem vívni, ám legyen. Mihelyt visszakapom a kardom, kiállok veled. Ha akarod.* Most már világosan látja, hogy az a stratégia, amivel indított, rohadtul nem fog működni. Úgyhogy feltétlenül ki kell találnia valamit, legfeljebb nem lesz semmilyen átverés vagy figyelemelterelés. De ezen majd ráér gondolkodni, ha épp bőrrel megússza ezt az egészet. Nem mintha félne, nem igazán szokása, de azért nem is itt szeretne fűbe harapni. Kíváncsi, miként reagálnak majd ezek a vándorok. Kiváltképp Ilion reakciójára kíváncsi, s valahogy úgy érzi, a férfi élni fog a felkínált vívási lehetőséggel.*
184. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2020-07-16 15:30:24
Üzenet elküldve: 2020-07-16 15:30:24
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Megérkezés a kikötőbe//
*A mélységi nő előbb a társa kérdésére válaszol és elárulja, hogy negyven arany lenne az áthaladás díja. Továbbá azt is elárulja a támadójuk, hogy nem akar életet követelni, csupán pénzre van szüksége. A kikötői őrség jön még szóba, amit elég hamar elvet magában, hiszen egy hivatásos állományú őrség miért kezdene nyíllövésekbe. Ez a rablótámadások egyik sajátságos jele, így Ilion nem hisz a másik mélységinek. A sorstársa a ládák mögött értetlenül kérdez rá, hogy miért vonta kérdőre a káromkodásáért. Úgy látszik, hogy ezt a témát nem most fogják tudni megbeszélni. A nőnek mellette támad egy ötlete, amit támadójukkal hangosan meg is oszt. Nem kenyere a dolgok bonyolítása, ezért elhatározásra jut. Hátára akasztja számszeríját és kihúzza rövidkardját hüvelyéből. Dacolva a halállal, kilép a ládák takarásából és jó tíz lépésnyire megpróbálja megközelíteni a támadó nőt. Ha ez sikerül, akkor a következőket intézi hozzá, komoly, érzelemmentes tekintettel.*
- Nem fogunk fizetni, sem neked, sem másnak. Engedj át békével, vagy készülj fel a harcra. Többször nem foglak megkérni. *Látható rajta, hogy nem tréfál. Kardját támadó állásba helyezi, szabad kezével pedig, acél alkarvédőjével megpróbál egy mellkasát érő nyílvesszőtámadás ellen védekezni. Talán felfoghat vele egy lövést, bár erre kicsi lenne az esély, de mégis megadja. Most elválik, hogy mennyire kész a támadó mélységi harcba bocsátkozni. Ilion felkészül a harcra, vagy egy esetleges védekezésre, ha a másik orvul rátámadna. Ha nem történik semmi komolyabb a szócsatától, akkor a harcos következő lépése egészen biztos, hogy támadás lesz.*
*A mélységi nő előbb a társa kérdésére válaszol és elárulja, hogy negyven arany lenne az áthaladás díja. Továbbá azt is elárulja a támadójuk, hogy nem akar életet követelni, csupán pénzre van szüksége. A kikötői őrség jön még szóba, amit elég hamar elvet magában, hiszen egy hivatásos állományú őrség miért kezdene nyíllövésekbe. Ez a rablótámadások egyik sajátságos jele, így Ilion nem hisz a másik mélységinek. A sorstársa a ládák mögött értetlenül kérdez rá, hogy miért vonta kérdőre a káromkodásáért. Úgy látszik, hogy ezt a témát nem most fogják tudni megbeszélni. A nőnek mellette támad egy ötlete, amit támadójukkal hangosan meg is oszt. Nem kenyere a dolgok bonyolítása, ezért elhatározásra jut. Hátára akasztja számszeríját és kihúzza rövidkardját hüvelyéből. Dacolva a halállal, kilép a ládák takarásából és jó tíz lépésnyire megpróbálja megközelíteni a támadó nőt. Ha ez sikerül, akkor a következőket intézi hozzá, komoly, érzelemmentes tekintettel.*
- Nem fogunk fizetni, sem neked, sem másnak. Engedj át békével, vagy készülj fel a harcra. Többször nem foglak megkérni. *Látható rajta, hogy nem tréfál. Kardját támadó állásba helyezi, szabad kezével pedig, acél alkarvédőjével megpróbál egy mellkasát érő nyílvesszőtámadás ellen védekezni. Talán felfoghat vele egy lövést, bár erre kicsi lenne az esély, de mégis megadja. Most elválik, hogy mennyire kész a támadó mélységi harcba bocsátkozni. Ilion felkészül a harcra, vagy egy esetleges védekezésre, ha a másik orvul rátámadna. Ha nem történik semmi komolyabb a szócsatától, akkor a harcos következő lépése egészen biztos, hogy támadás lesz.*
183. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2020-07-16 12:38:24
Üzenet elküldve: 2020-07-16 12:38:24
Rang: Játékos
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Megérkezés a kikötőbe//
*Mikor a mélységi férfi felteszi neki a száján kiszaladó szavak minőségére a megjegyzést csak egy dolgot tud kinyögni.*
-Te most szórakozol velem? *Mert, hogy a tartalma alapján a sértés kategóriába tudná besorolni, azonban a helyzetben elfoglalt pozíciója miatt ezt most elnézi a férfinek. Már azon jár az esze és a szeme, hogyan tudná szépen kettecskén itt hagyni ezt a kettő fajtársat, hogy aztán szépen megbeszélhessék a dolgokat. De még mindig tart az őt majdnem eltaláló íjásztól. ~Hogy rohadnának meg! ~ A férfi pedig ultimátumot ad a másik mélységinek, ami egészen komolyan hangzik. ~Két választás az nem éppen sok. ~ Ő mindig is az alternatív utak híve volt, a tisztán fehér vagy fekete neki még sose jött be. Itt a kikötőben meg aztán biztosan egy útonálló szavának fog hinni, majd ha megbolondult. Görnyedve talpra áll, hogy ne lógjon ki a ládák mögül és a közeledő nő irányába szegezi a saját kardját.*
-Nekem lenne egy jobb ajánlatom… *Nem szívesen fizet, főleg nem előre.*
-Nyilván a hűbelebumm nevében nem beszélhetek, de szívesen visszaadom a kardodat, ha a negyven helyett tízre csökkented a követelésedet. *Nézi meg újra a kard markolatát, hiszen jó állapotban van, éles is, a harminc arany váltságdíj pont megfelelő lenne a helyzetre való tekintettel.*
-Szóval, ha a barátunk nem trafál a két szemed közé, akkor még a kardod is visszakaphatod, tiszta nyerő helyzet. *Beszél hangosan, hogy a csuklya alól mindent jól halljanak.*
*Mikor a mélységi férfi felteszi neki a száján kiszaladó szavak minőségére a megjegyzést csak egy dolgot tud kinyögni.*
-Te most szórakozol velem? *Mert, hogy a tartalma alapján a sértés kategóriába tudná besorolni, azonban a helyzetben elfoglalt pozíciója miatt ezt most elnézi a férfinek. Már azon jár az esze és a szeme, hogyan tudná szépen kettecskén itt hagyni ezt a kettő fajtársat, hogy aztán szépen megbeszélhessék a dolgokat. De még mindig tart az őt majdnem eltaláló íjásztól. ~Hogy rohadnának meg! ~ A férfi pedig ultimátumot ad a másik mélységinek, ami egészen komolyan hangzik. ~Két választás az nem éppen sok. ~ Ő mindig is az alternatív utak híve volt, a tisztán fehér vagy fekete neki még sose jött be. Itt a kikötőben meg aztán biztosan egy útonálló szavának fog hinni, majd ha megbolondult. Görnyedve talpra áll, hogy ne lógjon ki a ládák mögül és a közeledő nő irányába szegezi a saját kardját.*
-Nekem lenne egy jobb ajánlatom… *Nem szívesen fizet, főleg nem előre.*
-Nyilván a hűbelebumm nevében nem beszélhetek, de szívesen visszaadom a kardodat, ha a negyven helyett tízre csökkented a követelésedet. *Nézi meg újra a kard markolatát, hiszen jó állapotban van, éles is, a harminc arany váltságdíj pont megfelelő lenne a helyzetre való tekintettel.*
-Szóval, ha a barátunk nem trafál a két szemed közé, akkor még a kardod is visszakaphatod, tiszta nyerő helyzet. *Beszél hangosan, hogy a csuklya alól mindent jól halljanak.*
182. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2020-07-08 09:45:49
Üzenet elküldve: 2020-07-08 09:45:49
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 131
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 131
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
//Megérkezés a kikötőbe//
*Soká nem vár az új mélységi jövevény, behúzódik ő is a láda mögé. Dhorisz hallja ugyan a halk beszélgetést, de a nagy zsivaj meg a tenger hangja miatt nem érti, miről folyik a pusmogás a fedezékben. Mindenesetre türelmesen vár. Soká nem is kell, Asztéyriaa hasonlóan ripakodik rá, mint ő tette. A kormos jelzővel nem tud mit kezdeni, arra gondol, hogy ez esetben sértés akarna lenni, de fel sem veszi. ~Hát jó, akkor én megyek oda.~ Meg is indul a ládák felé, s mikor már látja mindkét rejtező alakot, megáll. Az a készenlétben tartott íj nem tetszik neki, de nem mutatja érzelmeit. A nyilazás esetére sem reagál semmit.
Jogos kérdés éri, már várta is, hogy mikor teszik fel. Úgy tesz, mintha elgondolkodna, de közben észrevétlenül szemmel tartja a mélységi férfit az íjával együtt.*
- Negyven aranyra. Fejenként.* Közli végül a vámdíjat most már higgadtan. Azonban komoly fenyegetést kap, de rezzenéstelen arccal hallgatja. Nem igazán tiszta számára, hogy miért is fenyegeti meg a férfi, hisz ő nem mondott semmi olyat. Ő nem fenyegetett halállal, csak annyival, hogy drágul az adó, ha húzzák az időt. Igaz, jelen esetben kicsit sarokba van szorítva, s úgy látja, meglehetősen csekélyek az esélyei. Egy íjjal szemben egy tőr nem túl sokat használ. Éppenséggel el tud ugrani a kilőtt nyílvessző elől, de döntő tényező, hogy kellő időben ismerje fel a helyzetet, amikor félre kell ugrania. Egy pillanatnyi késés csak, és máris le lesz nyilazva. Egyelőre pedig jobbnak látja, ha Yenionak nem jelez.*
- Én csak pénzt kérek, nem életet.* Jegyzi meg némi hallgatás után. Hangja érzelemmentes, arcán se látni semmit.*
- A kikötő őrségénél dolgozom, az a feladatom, hogy adót szedjek mindenkitől, aki belép a kikötő területére vagy épp távozik onnan.* Magyarázza tovább, de változatlanul érzelemmentesen. Csak egy kis tárgyilagosság érezhető hangjában, de semmi más nem.*
*Soká nem vár az új mélységi jövevény, behúzódik ő is a láda mögé. Dhorisz hallja ugyan a halk beszélgetést, de a nagy zsivaj meg a tenger hangja miatt nem érti, miről folyik a pusmogás a fedezékben. Mindenesetre türelmesen vár. Soká nem is kell, Asztéyriaa hasonlóan ripakodik rá, mint ő tette. A kormos jelzővel nem tud mit kezdeni, arra gondol, hogy ez esetben sértés akarna lenni, de fel sem veszi. ~Hát jó, akkor én megyek oda.~ Meg is indul a ládák felé, s mikor már látja mindkét rejtező alakot, megáll. Az a készenlétben tartott íj nem tetszik neki, de nem mutatja érzelmeit. A nyilazás esetére sem reagál semmit.
Jogos kérdés éri, már várta is, hogy mikor teszik fel. Úgy tesz, mintha elgondolkodna, de közben észrevétlenül szemmel tartja a mélységi férfit az íjával együtt.*
- Negyven aranyra. Fejenként.* Közli végül a vámdíjat most már higgadtan. Azonban komoly fenyegetést kap, de rezzenéstelen arccal hallgatja. Nem igazán tiszta számára, hogy miért is fenyegeti meg a férfi, hisz ő nem mondott semmi olyat. Ő nem fenyegetett halállal, csak annyival, hogy drágul az adó, ha húzzák az időt. Igaz, jelen esetben kicsit sarokba van szorítva, s úgy látja, meglehetősen csekélyek az esélyei. Egy íjjal szemben egy tőr nem túl sokat használ. Éppenséggel el tud ugrani a kilőtt nyílvessző elől, de döntő tényező, hogy kellő időben ismerje fel a helyzetet, amikor félre kell ugrania. Egy pillanatnyi késés csak, és máris le lesz nyilazva. Egyelőre pedig jobbnak látja, ha Yenionak nem jelez.*
- Én csak pénzt kérek, nem életet.* Jegyzi meg némi hallgatás után. Hangja érzelemmentes, arcán se látni semmit.*
- A kikötő őrségénél dolgozom, az a feladatom, hogy adót szedjek mindenkitől, aki belép a kikötő területére vagy épp távozik onnan.* Magyarázza tovább, de változatlanul érzelemmentesen. Csak egy kis tárgyilagosság érezhető hangjában, de semmi más nem.*
181. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2020-07-08 08:05:15
Üzenet elküldve: 2020-07-08 08:05:15
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Megérkezés a kikötőbe//
*Mielőtt még a ládák mögé szorult sorstársával válthatna egy szót is, máris megkapják a mélységi nőtől, - akit most már tisztán lát-, hogy fizetniük kell. Azt nem teljesen érti, hogy miért kell fizetni. Az, hogy ez a kikötő neki még nem túl sok magyarázatot ad. A fenyegetések esőcseppként perdülnek le róla. Nem fél, egy cseppet sem, csupán azt nem érti, hogy miért ne mondják ki, hogy ez egy rablótámadás. Az tisztességesebb volna, mint a kikötőre kenni a dolgot. ~A felszíniek tényleg furcsa egy népség. Nem tisztelnek semmit sem.~ Levonja magában a következtetést, majd a mellette lévő nőhöz fordul. Valami nem teljesen hétköznapi az arcán, de jobban megfigyelni így, most nem sok lehetősége van. Magából kikelve szitokszavakkal tűzdelt mondatban utasítja el láda partnere a fizetés lehetőségét. Egy kérdés marad benne csupán, amit kívülállóként nem ért. Ezt féloldalasan fel is teszi sorstársának.*
- Ha idegesek vagytok, akkor mindig csúnyán beszéltek? Vagy ez csak a megfelelő kifejezőkészség hiánya? *Egyáltalán nem gúnyosan kérdezi. Másnak talán alapvető, de egy olyan személynek, aki ezt a világot most fedezi fel, annak érdekfeszítő kérdés. Amíg a választ várja, addig oldalra fordul az úton ácsorgó mélységi nő felé.*
- Barátaim, kérlek válasszátok az életet, és menjetek el békével! Ha így döntötök, nem esik bántódásotok. Ha nem fogadjátok el, akkor véretek a saját fejeteken lesz. *Az élet lehetőségét mindig felkínálja, hitvallása szerint. Ha valaki józanul felméri a helyzetet, akkor elfogadja és élhet. Ellenkező esetben egy Watok Talim harcos végez az ellenfelével, mivel az ellenfél az esélyt megkapta, de nem élt vele. Így most vár a válaszra, addig nem lő egyetlen nyílvesszőt sem a betöltött számszeríjból, míg feleletet nem kap a kérdésére. Ez a támadók részéről sorsdöntő válasz lesz.*
*Mielőtt még a ládák mögé szorult sorstársával válthatna egy szót is, máris megkapják a mélységi nőtől, - akit most már tisztán lát-, hogy fizetniük kell. Azt nem teljesen érti, hogy miért kell fizetni. Az, hogy ez a kikötő neki még nem túl sok magyarázatot ad. A fenyegetések esőcseppként perdülnek le róla. Nem fél, egy cseppet sem, csupán azt nem érti, hogy miért ne mondják ki, hogy ez egy rablótámadás. Az tisztességesebb volna, mint a kikötőre kenni a dolgot. ~A felszíniek tényleg furcsa egy népség. Nem tisztelnek semmit sem.~ Levonja magában a következtetést, majd a mellette lévő nőhöz fordul. Valami nem teljesen hétköznapi az arcán, de jobban megfigyelni így, most nem sok lehetősége van. Magából kikelve szitokszavakkal tűzdelt mondatban utasítja el láda partnere a fizetés lehetőségét. Egy kérdés marad benne csupán, amit kívülállóként nem ért. Ezt féloldalasan fel is teszi sorstársának.*
- Ha idegesek vagytok, akkor mindig csúnyán beszéltek? Vagy ez csak a megfelelő kifejezőkészség hiánya? *Egyáltalán nem gúnyosan kérdezi. Másnak talán alapvető, de egy olyan személynek, aki ezt a világot most fedezi fel, annak érdekfeszítő kérdés. Amíg a választ várja, addig oldalra fordul az úton ácsorgó mélységi nő felé.*
- Barátaim, kérlek válasszátok az életet, és menjetek el békével! Ha így döntötök, nem esik bántódásotok. Ha nem fogadjátok el, akkor véretek a saját fejeteken lesz. *Az élet lehetőségét mindig felkínálja, hitvallása szerint. Ha valaki józanul felméri a helyzetet, akkor elfogadja és élhet. Ellenkező esetben egy Watok Talim harcos végez az ellenfelével, mivel az ellenfél az esélyt megkapta, de nem élt vele. Így most vár a válaszra, addig nem lő egyetlen nyílvesszőt sem a betöltött számszeríjból, míg feleletet nem kap a kérdésére. Ez a támadók részéről sorsdöntő válasz lesz.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1180-1199